KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 32445-10/2011.
Előadó:
Farkas Ildikó dr. Szilágyi Dávid Fülöp Júlia Skót Béla Rétvári István Kajcsa Mária Fodor Tamás
Tárgy:
Budaörs, 10305/4 hrsz.-ú ingatlanon gyártócsarnok bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT A Tetra Pak Csomagolóanyag Gyártó Zrt. (2040 Budaörs, hrsz. 10305/4.; Cg.: 13-10040014; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint Mihály u. 100.; Cg.: 08-09-001850; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Budaörs, 10305/4 hrsz.-ú ingatlanon gyártócsarnok bővítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. A tevékenységet jellemző adatok 1. A tevékenység helye:
Budaörs, 10305/4 hrsz.-ú ingatlan
2. Az ingatlan tulajdonosa/ a tevékenységet végző:
Tetra Pak Csomagolóanyag Gyártó Zrt. 2040 Budaörs, hrsz. 10305/4.; Cg.: 13-10-040014
3. A tervezett beruházás célja:
gyártócsarnok bővítése
4. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A telephely 1991-ben létesült és jelenleg 2,5 milliárd standard doboz/év kapacitással üzemel. A Kérelmező Budaörs belterületi határán fekvő 10305/4 hrsz.-ú ingatlanon a már meglévő 10294,7 m2-es gyártócsarnok bővítését tervezi. A bővítés mértéke 3537,3 m2. A gyártócsarnok végső alapterülete 13 832 m2 lesz. A beruházás során a gyártóberendezések egy része lecserélésre kerül nagyobb kapacitású, korszerű gépekre. A bővítés következtében a tervezett gyártáskapacitás fokozatosan 4 milliárd standard doboz/év-re növekszik. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelem: 1. A bontási és építési munkálatok, valamint a használat során a felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák, és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásainak megfelelően kell eljárni. 2. A csapadékvíz visszatartására záportározó kiépítését támogatom. Amennyiben a záportározó szigetelés nélkül épül ki, illetve a csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 2.1. Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. 2.2. A szikkasztó műtárgy talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolságnak teljesülni kell. 2.3. A szikkasztás hosszú távon sem okozhat környezetszennyezést. A csapadékvíz szikkasztása során biztosítani kell, hogy a talaj és a felszín alatti víz szennyező anyag tartalma ne érje el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet) az egyes szennyező komponensekre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket. 2.4. A csapadékvíz tervezett befogadójának (szigetelés nélkül kialakított záportározó, szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb.) környezetében a favR. 13. § (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni az alábbiak szerint: 2.4.1. Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. 2.4.2. Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj, illetve talajvíz vonatkozásában. 2
2.4.3. Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH). Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talajvíz esetén: általános vízkémiai paraméterek, összes alifás szénhidrogén (TPH). 2.4.4. A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. 2.4.5. A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell. 2.4.6. Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre. 2.4.7. Az elővizsgálati dokumentációt az alapállapot vizsgálati eredmények kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre, a külön eljárásban megkért vízjogi létesítési engedélykérelem részeként. 3. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a kivitelezés, és a későbbi üzemeltetés során felszín alatti vízszennyezés ne következhessen be, az ingatlan burkolatlan, zárt vízelvezetéssel nem ellátott részén tilos a szállító járművek üzemanyaggal való feltöltése és javítása, továbbá bármilyen más talaj- és felszín alatti vízminőségét veszélyeztető tevékenység végzése. 4. A használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen – a környezetszennyezés elkerülése érdekében – a tulajdonosnak gondoskodnia kell. 5. A földmunkák végzése során esetlegesen tapasztalt talaj illetve talajvíz szennyezésről a Felügyelőséget értesíteni kell és a favR. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával a Környezethasználónak intézkednie kell. 6. Az ingatlan vízellátása és szennyvízelvezetése a meglévő víziközmű hálózatokról biztosított. 7. Az ingatlanról előkezelés nélkül a közcsatornába kizárólag kommunális jellegű szennyvizek vezethetők. A kommunálistól eltérő minőségű szennyvizek megfelelő előkezelését biztosítani kell. 8. Amennyiben a szennyvíz és olajjal szennyeződhető csapadékvíz előkezelő berendezés építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik, úgy a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet (a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet) 25. § (1) bekezdése alapján a beépítést követő 30 napon belül kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. A szennyvízkibocsátás engedélyezéshez benyújtandó engedélykérelmi dokumentáció tartalmi követelményeit a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 9. Amennyiben a szennyvíz kezelése egyedi előkezelő berendezésen keresztül történik, úgy külön eljárás keretében az előkezelő berendezésre, beépítés előtt vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges. 10. A beépítés miatt keletkező többletvizek a befogadóba nem vezethetők be, ezért a vízvisszatartásra tározót kell kialakítani. 11. A telep bővítés csapadékvíz elvezetésének kialakítására vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A vízjogi létesítési engedélyt a Felügyelőségtől külön eljárásban kell megkérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával. Levegőtisztaság-védelem: 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 3
2. Az anyagszállítás kizárólag kiporzást megakadályozó takarással ellátott járművekkel történhet. 3. A por emisszió csökkentése érdekében a szállítási útvonalak szükség szerinti locsolását biztosítani kell. Locsoló jármű használatát ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 4. Az építési területen rendszeres locsolással kell a kiporzást és a porterhelést, a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni a létesítés és az azt megelőző földmunkák során. 5. A bejelentés köteles légszennyező forrásra meg kell kérni a pontforrás működési engedélyt, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) 22. § (1) bekezdés értelmében az 5. melléklet szerinti tartalommal. Határidő: A használatbavételi engedély kérelem benyújtásával egyidejűleg. 6. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó helyhez kötött légszennyező forrásokra teljesíteni kell a 31. § (1) pontban előírt alapbejelentést a 4. melléklet szerinti tartalommal. Határidő: A használatbavételi engedély kérelem benyújtásával egyidejűleg. Hulladékgazdálkodás: 1.
2.
3.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, az esetlegesen keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A tevékenység során keletkező hulladékokat vizsgálni kell. Amennyiben a hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) 1. § (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bírnak, akkor veszélyes hulladéknak minősülnek és kezelésüknél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatja át (hasznosításra, ártalmatlanításra). III. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
4
INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, amelyhez csatolta az általa elkészített, Budaörs, 10305/4 hrsz.-ú ingatlanon gyártócsarnok bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 142. pontja alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A dokumentáció megfelelt követelményeknek.
a
Rendelet
4.
számú
mellékletében
előírt
tartalmi
A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. május 17. napján megindította. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésének benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Budaörs Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Budaörs Város Önkormányzat Jegyzője XIII/1253-2/2011. számú levelében igazolta a Felügyelőség felé, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 7097-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség KTVF: 32445-4/2011. számú és Hatóságunknál 2011. május 26-án érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Kérelmező Budaörs 10305/4 hrsz.-ú ingatlanán lévő gyártócsarnok bővítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Tervező által összeállított, 11/374 munkaszámú dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a Kérelmező Budaörsi telephelyén különböző 5
űrméretű, folyékony élelmiszerek tárolására, szállítására alkalmas kartoncsomagolást állítanak elő 2,5 milliárd doboz/év mennyiségben, és ezt a mennyiséget a beruházás végére 4 milliárd doboz/év mennyiségre kívánják növelni. A több lépcsőben megvalósuló beruházás során a gyártócsarnok alapterülete 10 295 m2-ről 13 832 m2-re nő meg, és a gyártócsarnokban (a meglévők helyett) egy-egy új nyomdagép, lamináló-gép és palettázó robot kap helyet, míg a jelenlegi 3 vágógép helyére két új kerül. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy a gyártócsarnok az M1-es autópálya mellett, lakott területtől kb. 500 m-re helyezkedik el. A bővítés közegészségügyi érdeket nem sért, a közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.” Budaörs Város Önkormányzat Jegyzője X-1446-2/2011. számú állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
szakhatósági
„Budaörs Város Önkormányzat Jegyzőjéhez 2011. május 24-én érkezett a Felügyelőség KTVF: 32445-3/2011. számú szakhatósági megkeresése. A megkereséshez csatolt, a Kérelmező megbízásából a Tervező által 2011. április-májusában Msz.: 11/374 munkaszámon készített előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően a rendelkező részben foglaltak szerint adtam meg szakhatósági állásfoglalásomat. E hozzájárulást a Ket. 44. § (1) bekezdése, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §-a és a 4. számú mellékletének 4. pontja alapján adtam meg. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat – vagy az eljárást megszüntető végzés – ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet.” A beruházás ellen tehát kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott
6
technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Víz- és a talajvédelmi szempontjából: Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását vízvédelmi szempontból nem tartom szükségesnek. 2011. április-májusban az ARGON-GEO Mérnöki Iroda Kft. (1143 Budapest, Hungária krt. 134. II/7. sz.; Cg.: 01-09-668149) talaj- és talajvíz vizsgálatokat végzett a területen. A dokumentációban közölt eredmények alapján megállapítható, hogy a területen a talajvíz szulfát, nitrát és nitrit tartalma tekintetében kis mértékben meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéket. Ez feltehetően természetes eredetű szennyezés, a terület ugyanis korábban mocsaras vidék volt. A talajvíz TPH szennyezettségét a terület északnyugati illetve délnyugati részén létesített furatok esetén vizsgálták (a talajvíz áramlásának megfelelően a telephelyre belépő, illetve kilépő talajvíz észlelésére), szennyezést nem mutattak ki. A jelenlegi telephelyen, a targonca mosóban keletkező olajos szennyvizek megtisztítására beépített olajleválasztó műtárgy vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása a KTVF: 13451/2011. számon folyamatban van. A favR. 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó műtárgy alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favR. 8. §-ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Tájékoztatásul közlöm, hogy a terület szennyeződés érzékenysége a favR. 2. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. Arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja, vízjogi engedély szükséges. A terület a Hosszúréti-patak vízgyűjtőjéhez tartozik. A terület dinamikus fejlődéséből eredő többlet igénybevétel fogadására a patak nem alkalmas, a helyi adottságok miatt levezető kapacitása tovább nem, illetve csak igen korlátozott mértékben növelhető, ezért a többletvizek fogadása tározóépítésével oldható meg. A Felügyelőség véleményét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) és (12) bekezdése, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, a 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése és a favR. figyelembevételével alakította ki. 7
Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból normál üzemi körülmények között jelentős környezeti hatás kialakulása nem várható. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból a Felügyelőség megállapította, hogy a rendelkező részben foglalt előírásokkal az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegővédelmi tervfejezet levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 4. számú mellékletében található tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A beruházás megvalósítása során jelentősebb légszennyezés a bontási, építési munkák során várható. A Felügyelőség által tett levegővédelmi kikötések betartása mellett a létesítés időszakában okozott légszennyezés jelentősen mérsékelhető. Levegőminőségi szempontból megállapítható, hogy sem az építkezés ideje alatt, sem az azt követő üzemelési időszakban határérték túllépés nem várható, amennyiben betartják a rendelkező részben tett levegővédelmi kikötéseket. A fejlesztés utáni állapotra jellemző adatokat a tervdokumentáció D/5. számú mellékletének táblázatában adták meg a bejelentés köteles pontforrásokra vonatkozóan. A becsült értékek rendre határérték alattiak. A tervdokumentációban terjedési vizsgálatot végeztek, a jogszabályban rögzítettek alapján megállapított hatásterület a szénmonoxid esetében a legnagyobb, a forrás által okozott maximális szennyezettség távolsága a forrástól számított 160 m távolságra alakul ki. Minden légszennyezőanyag esetében a kibocsátó források által okozott maximális szennyezettségek jóval a levegőminőségi határérték alatt vannak A benyújtott dokumentációban szereplő számítások szerint a jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény a település háttér-szennyezettségi értékeihez viszonyítva jelentéktelen, a várható környezeti hatás semlegesnek tekinthető. A Felügyelőség a környezeti levegő minőségére tekintettel környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett bővítmény (és a meglévő telephely) gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület (a továbbiakban: Gksz.) besorolású helyen helyezkedik el. Nyugati irányban „Gksz.” jelű kereskedelmi terület található védendő létesítmény nélkül. Ebben az irányban a METRO áruház épülete és az áruházhoz kapcsolódó vásárlói parkoló helyezkedik el. A vizsgált létesítménytől déli irányban az M1-es autópálya található, azon túl „Gksz.” kereskedelmi, gazdasági-szolgáltató terület, védendő létesítmény nélkül. Keleti irányban „Gksz.” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület védendő létesítmény nélkül. A vizsgált üzemtől legközelebb, ebben az irányban az autópálya mérnökség és a légi mentő bázisterületei és épületei találhatók, azon túl ~ 500 m-re a Muskátli utca lakóépületei találhatók „Lke.” besorolású kertvárosias lakóterületen. Északi irányban „Gksz.” jellegű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület helyezkedik el, a Hídépítő Zrt. telephelye található védendő létesítmény nélkül. A dokumentáció szerint az üzem tervezett bővítéssel járó, megváltozott zajkibocsátás a megengedett határértékek alatt marad. Az üzemi létesítmény hatásterülete zajtól védendő 8
létesítményt nem érint. A bővítés miatt megnövelt forgalom okozta közlekedési zajterhelés nem emeli a már meglévő, határérték feletti zajterhelést. Az építési munkákkal járó zajkibocsátás a megengedett zajterhelési határértékek alatt marad, és a hatása lakóterületet nem érint. A továbbtervezéshez zaj- és rezgésvédelmi előírások megtétele nem indokolt. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek.
Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség véleményét a Hgt., a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. Természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett terület nem képezi részét országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek. A tervezett beruházás beépített belterületi telephely területét veszi igénybe. A telephely környezetében korábban végbement építkezések eredményeként létrejött kifejezetten urbanizált, természetidegen táj jelleg nem romlik számottevő mértékben. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-ának figyelembevételével alakította ki a véleményét a Felügyelőség. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból tárgyi bővítésnek jelentős hatása a természeti környezetre nagy valószínűséggel nem alakul ki. A továbbtervezéshez természetvédelmi előírások megtétele nem indokolt. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése és a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt 9
követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Budaörs Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség a Környezethasználó bejelentési kötelezettségéről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapítottam meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy azokra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek.
10
Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. július 21.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11