KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 10275-17/2011.
Előadó:
Czinege Anett Benke Boglárka Némethné Fikó Krisztina Farkasné Török Edit Mácsár-Kovács Dalma Kelemen Zoltán Lágler Veronika Ganyecz Viktor dr. Hoblyák Júlia
Tárgy: Az Urbura Kft. által, a Budapest XXIII. ker. 196180/4, 196127/4 és 196154/14 hrsz-ú ingatlanokon végzett hulladékkezelési tevékenység teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása
HATÁROZAT Az Urbura Környezetvédelmi Szolgáltató és Rekultivációs Kft. (2314 Halásztelek, Melinda u. 12.; Cg. 13-09-097718; KÜJ: 101 142 623) által benyújtott, a KTVF: 9953/2007. számú környezetvédelmi működési engedély módosítására irányuló kérelmét elutasítom, és a Budapest XXIII. ker. 196180/4, 196127/4 és 196154/14 hrsz-ú ingatlanokon (Péteri major) végzett nem veszélyeshulladék-lerakó hulladékhasznosítással történő rekultivációját és utógondozását, valamint a területen végzett valamennyi hulladékkezelési tevékenységét megtiltom. Egyidejűleg kötelezem a területen még kihelyezésre váró hulladékok elszállítására és a hulladékra vonatkozó hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadására. A hulladékelszállítás határideje: 2012. március 31. napja. Az elszállítást igazoló bizonylatok másolatának benyújtási határideje: 2012. április 30. napja. Megállapítom hogy tárgyi eljárás eljárási költsége 5 000 Ft illeték, mely megfizetésre került. Egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adóigazgatóság (1134 Budapest, Dózsa György u. 128-130.) felé elrendelem a kérelmen illetékbélyeg formájában lerótt 5 000 Ft illeték visszatérítését az Urbura Környezetvédelmi Szolgáltató és Rekultivációs Kft. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
(2314 Halásztelek, Melinda u 12.; Cg. 13-09-097718; a továbbiakban: Környezethasználó) részére. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OKTVF) címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) két példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke 10 000 Ft, amelyet illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felügyelőség teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján KTVF: 2760-3/2005. számon környezetvédelmi működési engedélyt adott a Környezethasználó részére a területen található hulladéklerakó utógondozására. Az engedélyezett tevékenység: veszélyes hulladék kezelése (ásványolaj származású szénhidrogének lebontása biokatalitikus, oxidációs mechanizmussal) és nem veszélyes hulladék kezelése (települési szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszap stabilizálása aerob prizmás lebontással) volt. A Felügyelőség KTVF: 9953/2007. számon a KTVF: 2760-3/2005. számú környezetvédelmi működési engedélyt visszavonta és új környezetvédelmi működési engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott a Budapest XXIII. ker. 196180/4, 196127/2 és 196154/14 hrsz-ú ingatlanokon végzett nem veszélyeshulladék-lerakó hulladékhasznosítással történő rekultivációjára és utógondozására vonatkozóan. Az Engedély a veszélyes hulladék kezelést már nem tartalmazta. Az Engedély érvényessége: 2011. május 31. Az érvényesség lejárta előtt a Környezethasználó kérelmezte az Engedély érvényességi idejének meghosszabbítását és a közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő 5 000 Ft illetéket illetékbélyegen lerótta. A kérelem alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) alapján az Engedély módosítására irányuló felülvizsgálati eljárást 2011. február 16. napján megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a kérelem nem tartalmazza a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet [a továbbiakban: 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet] 1. § alapján a felülvizsgálati dokumentációt elkészítő szakértő egyes részszakterületekre vonatkozó szakértői jogosultságának igazolását, ezért KTVF: 10275-4/2011. számon annak pótlására szólította fel Környezethasználót. A Környezethasználó 2011. március 16. napján kelt levelében kifejtette, hogy a kérelmük nem újabb felülvizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozott, hanem a meglévő környezetvédelmi működési engedély érvényességi idejének meghosszabbítására. Előadta, hogy a benyújtott dokumentáció nem felülvizsgálati dokumentáció, hanem beszámoló, amellyel a telephelyen eddig végzett tevékenység bemutatása volt a céljuk. Előadta továbbá, hogy a környezetvédelmi feladataikat a vele szerződésben álló FTR 2000 Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. (2071 Páty, Móricz Zs. u. 1.) látja el, aki felülvizsgálat elvégzésére is jogosult. A Felügyelőség KTVF: 10275-5/2011. számon felszólította a Környezethasználót, hogy a benyújtott dokumentációt (beszámolót) dolgozza át a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 75. § (1) - (2) 2
bekezdésében, továbbá a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján az ott meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett, és benyújtotta a Felügyelőségre FTR 2000 Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. által elkészített teljes körű felülvizsgálati dokumentációt, melyhez csatolta a szakértői jogosultságok igazolását. A Felügyelőség a kérelem benyújtását követően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest Főváros XXIII. kerület Önkormányzat Jegyzőjének, valamint a hatásterülettel feltételezetten érintett Gyál Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Gyál Város Önkormányzatának Jegyzője 6568-4/2011., Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Jegyzője XVIII-30-115/2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a hirdetmény közzétételéről. A Felügyelőség munkatársai 2010. szeptember 7. napján az M5 autópályán Budapest felé haladva a Környezethasználó tárgyi telephelyének autópálya felé eső területén kezeletlen iszapszerű anyag elhelyezését észlelték. Az autópályán enyhe bűzt lehetett érezni. A Környezethasználó 2010. szeptember 9. napján jegyzőkönyvbe vett nyilatkozata alapján az iszap nem kezelőtéren történő elhelyezéséről tudomása nem volt, erre utasítást nem adott. A Környezethasználó a probléma kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét vállalta. A Környezethasználó a kivizsgálást követően a 2010. szeptember 10. napján kelt levelében az alábbiakról tájékoztatta a Felügyelőséget: − A gépkezelő tekintettel a területen lehullott nagy mennyiségű csapadékra, a terület legmagasabb pontjára szállította a kb. 80-100 t átvett, kezeletlen szennyvíziszapot, azzal, hogy amint az utak járhatóvá válnak, azt a keverőtérre átszállítja. − Azóta 44 t kezeletlen anyagot a keverőtérre átszállítottak, a fennmaradó rész átszállítását az esőzések megszűnése után folytatják. A Környezethasználó 2011. január 17. napján kelt levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a maradék kezeletlen anyagot 2010 októberében teljes mennyiségben a keverőtérre szállították. A Felügyelőség munkatársai 2011. április 7. napján előre bejelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a tárgyi telephelyen, ahol az alábbiak kerültek rögzítésre: − A telephelyen számítógépes nyilvántartást, valamint prizmanaplót vezetnek, mely az ellenőrzésen megtekintésre került. − A fogadótér és a kezelőtér kerítéssel körbekerített, az utókezelő tér földsánccal határolt. − A fogadó és komposztáló tér környezetében enyhe technológiai szag érződik, mely a területtől távolodva megszűnik. − Az utóérlelő területén az előző csapadékos időszak miatt kisebb-nagyobb vízfelületek alakultak ki, mely a hulladéktestbe a szigetelő réteg miatt nem tud beszivárogni. − A 196170/2 hrsz alatti terület feltöltése folytatódik, a feltöltés anyaga: agyagos homok, kavicsos homok. 3
A Felügyelőség munkatársai 2011. szeptember 15. napján telefonon előre bejelentett, talajés talajvíz-mintavétellel egybekötött helyszíni ellenőrzést tartottak. Az ellenőrzés során az alábbiak kerültek rögzítésre: − Jelenleg a telepre nem történik iszapbeszállítás. Nyilvántartás alapján az utolsó hulladékszállítás 2011. 07. 31-én történt. − A telephely rendezett, körülkerített, zárható, őrzött, kamerával ellátott. − A tájékoztatás szerint a beérkező hulladékot a fogadótéren helyezik el és azonnal szalmával keverik be. − A fogadótér és a kezelőtér is bentonitos szigeteléssel ellátott, az utóérlelő HDPE fóliával is védett. − A hulladék nyilvántartást és a prizmanaplót a helyszínen számítógépen vezetik. − A telephelyen elszórtan kommunális hulladék található, melyet a Környezethasználó tájékoztatása szerint a munkagépek a munkavégzés során a lerakóból fordítanak ki. − A kezelőtér közvetlen közelében érezhető csak a bekevert iszapra jellemző szaghatás. − A kezelőterek párhuzamos oldalain földmedrű csapadék- és csurgalékvíz elvezető árkok találhatók zsompokkal. Az árkok az ellenőrzés időpontjában szárazak voltak, csapadékos időjárás esetén a csapadék a területen elszikkad. − A zsompokból történik a csapadékvíz visszalocsolása a prizmára, alkalomszerűen. Az árkok helyenként gazzal benőttek. − A 196127/4 hrsz-ú terület növényzettel benőtt. A tájékoztatás szerint az utolsó komposzt kihelyezés 2011. május végén – június elején történt. A Felügyelőség a helyszínen az alábbiakat írta elő a Környezethasználónak: − Az árkok gazmentesítését 2011. szeptember 30-ig el kell végezni. − A rekultivált terület felső rétegéből a kommunális hulladék összegyűjtését 2011. szeptember 30-ig el kell végezni. A Felügyelőség munkatársai 2011. október 25. napján előre be nem jelentett helyszíni szemlét tartottak. A szemle idejében a telephelyen nyilatkozattételre jogosult személy nem tartózkodott. A szemlén az alábbiak kerültek megállapításra: − A 2011. szeptember 15. napján készült helyszíni jegyzőkönyvben előírtakat a Környezethasználó teljesítette, a csapadékvíz elvezető árkok gazmentesítése, valamint a rekultivált területen tapasztalt kommunális hulladékok összegyűjtése megtörtént. − A telephelyre hulladékbeszállítás nem történik. − A Budapest XXIII. ker. 196170/2 hrsz-ú területre 2011. október elején történt utoljára 10-20% szárazanyag tartalmú, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő, veszélyes szennyeződéseket nem tartalmazó iszapszerű anyag elhelyezésre. A Felügyelőség munkatársai 2011. november 9. napján előre be nem jelentett helyszíni szemlét tartottak. A szemle idejében a telephelyen nyilatkozattételre jogosult nem tartózkodott. A szemlén Garmin 60 típusú GPS készülékekkel rögzítésre kerültek a komposztálásra ill. kihelyezés előtti tárolásra használt területek sarokpontjai. A területen található prizmák térfogata méréssel, hosszított lépéssel történő lelépéssel, műszaki becsléssel az alábbiak szerint kerültek megállapításra: − Komposztálás alatt álló anyagok mennyisége összesen: 5 265 m3 − Kihelyezésre váró anyagok mennyisége összesen: 40 942 m3 Gyál Város Önkormányzatának mb. Aljegyzője 2011. március 28. napján kelt levelében kifejtette, hogy a település érdekeit súlyosan sérti az Engedély érvényességi idejének meghosszabbítása, mert a település rendezési terveiben rekreációs célú fejlesztések szerepelnek és jelenleg is rekreációs célú különleges területen üzemel a tárgyi telephely melletti horgásztó (Peremvidéki horgásztó). Kifejtette továbbá, hogy a panaszlevelek alapján a lakosság ellenzi a szennyvíziszap komposztálását a bűzhatás miatt, mivel az uralkodó 4
szélirány dél-nyugati. Felhívta a Felügyelőség figyelmét arra, hogy a telep elleni folyamatos panaszok miatt nem támogatja a tevékenység folytatását. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében Zábrácki László a 2011. április 4. napján kelt elektronikus levelében kérte tárgyi ügyben ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 24909-1/2011. számon megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom politikai pártnak minősül, ezért az ügyféli jogállás megállapítására irányuló kérelmet a Kvtv. 98. § (1) bekezdésére figyelemmel elutasította. Lakos Péter helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: Képviselő) 2011. május 30. napján elektronikus levelében kérte tárgyi ügyben ügyféli jogállásának megállapítását az OKTVF-től. Az OKTVF a kérelmet hivatalból áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, a Felügyelőséghez. A Felügyelőség KTVF: 36925-1/2011. számon megállapította, hogy a Képviselőt az ügyfél jogállás illeti meg. Szabó István, gyáli lakos 2011. június 1. napján érkeztetett levelében kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 34767-2/2011. számon megállapította hogy Szabó Istvánt ügyféli jogállás illeti meg. Szabó István a tevékenységgel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette: „Alapos gyanú merült fel a technológiai leírások be nem tartására, így kijelenthető, hogy a jelenleg is folyó komposztálási eljárás során nagymértékű természetkárosítás alapos gyanúja áll fenn.” „...a tevékenység során keletkező szaghatás erősen érezhető.” Szabó István 2011. június 21-én a következőket adta elő: „Jegyzőkönyv (részlet) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat képviselő testületének 2010. június 8-án kedden 9.00-kor tartott ülésének jegyzőkönyvéből: ...Amennyiben bűz terjeng a szennyvíz iszap szállítása során, akkor azt a Hivatalnak jelezni kell a Csatornázási Művek felé, amely majd intézkedni fog a szaghatás mentes szállítás tekintetében. A fenti jegyzőkönyv is említést tesz a szállítás során terjengő bűzről, mely a telepen történő leborítás után nem szűnik meg. Ennek oka előttem nem ismeretlen, a bekerítetlen, jelöletlen területre, egy ízben véletlenül séta közben, lakásomtól mintegy 10 percre bukkantunk. A telepen videó felvételt készítettünk. Az ott tapasztaltak, és az Urbura Kft. által a Gyáli Önkormányzathoz is beadott technológiai leírás közt a különbség kirívóan szembetűnő.” Észrevételéhez gyáli lakosok az engedély meghosszabbítása elleni tiltakozó aláírásait is csatolta. Tekintettel arra, hogy a beérkezett dokumentációk szakmai értékelésére a rendelkezésre álló határidő nem volt elégséges, a Felügyelőség KTVF: 10275-13/2011. számon az ügyintézési határidő meghosszabbításáról döntött. A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt, a rendelkezésére álló adatokat és az észrevételeket átvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A területen a ’80-as években kavicsbánya üzemelt. A bányatelep a felülvizsgálati dokumentáció szerint 50 cm agyagszigeteléssel volt ellátva. A bányagödör feltöltése inert és kommunális hulladékkal történt, a lerakás 1998-ban befejeződött. A Környezethasználó a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4., Cg.01-10-042418) Dél-pesti szennyvíztisztító telepén keletkező víztelenített szennyvíziszapot komposztálja, majd a kész komposztot használja fel 2 db kommunális és 1 db inert hulladéklerakó rekultivációjához. Települési szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszap stabilizálása aerob prizmás lebontással (nem veszélyes hulladék kezelése)
5
történt. A komposztáláshoz 30 500 t/év (~83,56 t/nap) nem veszélyes hulladékot (19 08 05 EWC: Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok) vett át. A rekultiváció helye: A telep nagysága:
Budapest, XXIII. kerület 196180/4, 196127/4, és 196154/14 hrsz-ú ingatlanok 196180/4 hrsz-ú ingatlan: 8,5666 ha 196127/4 hrsz-ú ingatlan: 14,5482 ha 196154/14 hrsz-ú ingatlan: 11,5639 ha
A 196180/4 hrsz-ú területen történik az előkezelés (bekeverés), komposztálás és az utókezelés egy része, az alábbiak szerint: előkezelés 5 db 900 m3-es prizmában komposztálás 5 db 900 m3-es prizmában utókezelés 2 db 900 m3-es prizmában A 196180/4 hrsz-on 6 db 500 m3-es prizmában és a 196154/14 hrsz-on 3 db 500 m3-es prizmában utókezelés történik. A rekultiváció befejezéséhez szükséges teljes kész komposzt mennyisége:
203 632 m3
Felszín alatti vízvédelmi szempontból: Az érintett terület a felszín alatti víz állapota szempontjából a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, valamint a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján érzékeny. A Környezethasználó a KTVF: 9107-5/2008. számú (vízikönyvi szám: Bp/m/666.) vízjogi fennmaradási engedély alapján 3 db talajvíz megfigyelő kutat üzemeltet. A telephelyen végzett tevékenység potenciális szennyező tevékenységnek számít, mely során a földtani közeg és a talajvíz szennyeződésének bekövetkezése nem zárható ki, ezért a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során a Felügyelőség 2011. szeptember 15-én helyszíni ellenőrzéssel egybekötött hatósági talaj- és talajvíz mintavételezést tartott a szennyvíziszap komposzt kihelyezésével érintett területeken. Annak érdekében, hogy a talaj- és talajvíz minták ne csak a rekultivált hulladéklerakó környezeti hatásait, hanem a jelenlegi hulladékkezelési tevékenység környezeti hatásait is megfelelő módon reprezentálják, a legutóbbi komposztkihelyezés helyszínén a Felügyelőség 0,5 m mélységből is vett talajmintákat. A tárgyi talaj- és talajvíz minták vizsgálati eredményeit tartalmazó 4844/2011. számú vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak alapján felszín alatti vízvédelmi szempontból az alábbiak állapíthatóak meg: 1. A legutóbb kihelyezett szennyvíziszap komposzt kihelyezési területén vett három talajmintából (4. 5. és 6. számú fúrás) kettő TPH szennyező komponens szempontjából a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet] meghatározott (B) szennyezettségi határérték felett szennyezett, 4-szeres és 14-szeres mértékben meghaladva a vonatkozó szennyezettségi határértéket. Fentieken kívül a talajminták szennyezettnek számítanak ólom és higany szennyező komponensek tekintetében is. Ólom szennyező komponens szempontjából a határérték túllépés nem jelentős nagyságú, míg higany szennyező komponens 6-szoros mértékben haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket.
6
2. A hatósági mintavétel során helyszíni furatokból (2. és 3. számú fúrás) is történt talaj és talajvíz mintavétel. A 3. számú fúrás a 196127/4, míg a 2. számú fúrás a 196180/4 hrsz-ú területeken került lemélyítésre, a már rekultivált volt inert és kommunális hulladéklerakók területén, a talajvíz áramlás szempontjából jellemző helyeken. A fúrásokból vett talajminták nem tartalmaztak (B) szennyezettségi határérték feletti szennyeződést, míg a 2. számú fúrásból származó talajvíz minta bór és nikkel szennyező komponens vonatkozásában számít szennyezettnek. Bór szempontjából több mint 4-szeres, míg nikkel szempontjából 2-szeres mértékben haladja meg a mintában mért koncentráció a vonatkozó szennyezettségi határértéket. Általános vízkémiai komponensek (fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium, klorid, szulfát, nátrium) vonatkozásában mindkét fúrásból származó talajvíz minta szennyezett. 3. A terület talajvíz minőségének megfigyelésére kialakított, KTVF: 8731-8/2011. számú vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkező monitoring kutakból (I. II. és III. számú kút) vett talajvíz minták általános vízkémiai komponensek (nitrát, ammónium) vonatkozásában haladták meg a (B) szennyezettségi határértéket. A Favr. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A KTVF: 4261/2011 számú ügyiratban a Környezethasználó benyújtotta a Felügyelőségre – az Engedély II./13. pontjának eleget téve – szakértő által elkészített komposztvizsgálati jegyzőkönyvét. A Felügyelőség KTVF: 4261-2/2011. számon a Környezethasználó által benyújtott mintavételi- és vizsgálati jegyzőkönyvekben foglaltakat tudomásul vette, az azokban foglaltak alapján a komposzt kihelyezéséhez hozzájárult. A Felügyelőség által 2011. szeptember 15-én vett mintavételi eredmények alapján azonban megállapítható, hogy az Engedély II./13. pontjában foglaltak nem teljesültek, azaz a rekultiváció során kialakított fedőrétegben a toxikus elemek és a TPH tartalom meghaladta a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket, annak ellenére, hogy a Környezethasználó által a kihelyezés előtt a Felügyelőségre benyújtott akkreditált mintavételi eredmények mást mutattak. Mindezek miatt a Favr. 15. § (7) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a földtani közeget szennyező környezethasználat és az Engedély érvényességi idejének meghosszabbítása nem engedélyezhető. Felszíni vízvédelmi szempontból: A kezelőtér kialakítása 2008 májusában befejeződött. A helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján a rekultiváció közvetlen környezetében felszíni vízfolyás nem található. A keverő és érlelő területén keletkező csapadékvizek a csurgalékvizekkel együtt gyűjtés után elszikkadnak, valamint visszalocsolásra kerülnek a depóniára. Felszíni befogadóba történő bevezetés nincs. Technológiai szennyvízkezelés, csurgalékvíz kezelés, illetve csapadékvíztisztítás nem történik. A telephelyre vezetékes ivóvíz nincs bekötve, a kezelő személyzet kommunális szennyvizeinek gyűjtését és ártalommentesítését mobil illemhellyel oldják meg. A Felügyelőség a véleményét a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 7
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján alakította ki. A Környezethasználó tárgyi telephelyen végzett tevékenysége a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet] 6. § (3) bekezdése szerint üzemi terv készítésére kötelezett. A telephelyen folytatott tevékenység a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet az „Üzemi terv készítésére kötelezettek” 5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével) 5.3 „Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül” pontja szerint üzemi terv készítésére kötelezett. Megállapítom, hogy a Környezethasználó kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A technológiánál pontforrás nem üzemel, a hulladék beszállítása vagy zárt edényben, vagy takart platón történik. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen a tevékenységet nem az Engedély és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával végezték, mert a rekultiváció során kialakított fedőrétegben a toxikus elemek és a TPH tartalom meghaladta a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 45. § (2) bekezdése kimondja, hogy a környezetvédelmi hatóság korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Felügyelőség 2011. szeptember 15. napján tartott helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy a munkavégzés során a munkagépek a rekultiválandó hulladéktestből kommunális hulladékot fordítanak ki, ezzel nem tartják be a tevékenység végzéséhez szükséges technológiai fegyelmet. A fentiek alapján a tevékenység folytatása hulladékgazdálkodási szempontból nem engedélyezhető. A Környezethasználó KTVF: 2974-6/2008. számon nem veszélyes hulladék begyűjtésére és hasznosítására hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik, mely érvényességi ideje: 2011. július 31-én lejárt. A Környezethasználó 2011. június 1. napján érkeztetett levelében hulladék begyűjtési és hasznosítási engedélyt kért a Felügyelőségtől. A Felügyelőség KTVF: 4261-4/2011. számon a hulladékkezelési engedély kiadására irányuló eljárást a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás jogerős lezárásáig, de legkésőbb 2011. december 31. napjáig felfüggesztette. Természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei. A telephely határos az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetével, valamint tőle 200 méterre 8
található a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett Bitó-halom (196182/1 hrsz.) nevű lápterület. A lápok speciális élőhelyekkel rendelkező, állandó vízhatásnak kitett területek, amelyek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedően fontosak, védett és fokozottan védett fajok élőhelyei, továbbá vizes élőhelyként a vízszennyezések szempontjából különösen érzékenynek tekinthetőek. A Bitó-halom nevű lápterületen a természetvédelmi kezelésért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által átadott adatbázis alapján az alábbi védett növényfajok fordulnak elő: − Mocsári lednek (Lathyrus palustris) − Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) − Tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) − Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) − Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) − Szibériai nőszirom (Iris sibirica) − Kormos csáté (Schoenus nigricans) − Mocsári kosbor (Orchis laxiflora) − Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) − Lápi sás (Carex davalliana) Tekintettel a terület talajvíz áramlási viszonyaira, a 4844/2011. számú vizsgálati jegyzőkönyv által rögzített, egyes komponensek tekintetében a határértékeket többszörösen túllépő szennyezettségi mutatók veszélyeztetik többek között az ex lege országos jelentőségű védett lápterület élővilágát is. A Tvt. 5. § (2) bekezdés kimondja, hogy a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A Tvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 31. § bekezdése értelmében tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni, valamint a 35. § (1) bekezdés b) pontja szerint védett természeti területen gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének
9
veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A fentiek alapján a telephely további működése természetvédelmi szempontból nem engedélyezhető. Zajvédelmi szempontból: A telephely zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A legközelebbi lakóterület 700 m távolságra van. A telephely környezetében változás az Engedély kiadása óta a beadott dokumentáció szerint nem történt. A tevékenység végzése zajvédelmi szempontból elfogadható. Összességében a Felügyelőség az alábbi megállapításokat teszi: − A Környezethasználó nem tartotta be az Engedély II./13. pontjában előírtakat, mert a rekultiváció során kialakított fedőrétegben a toxikus elemek és a TPH tartalom meghaladta a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket. − A helyszíni talajvíz mintavétel alapján a talajvíz bór, nikkel és általános vízkémiai komponensek tekintetében szennyezett. − A terület talajvíz áramlási viszonyaira a szennyezet talajvíz veszélyezteti az ex lege országos jelentőségű védett lápterület élővilágát. − A tevékenység végzése során nem tartják be a szükséges technológiai fegyelmet. − A Környezethasználó a jogszabályi kötelezettsége ellenére nem rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel. A fentiek alapján a tevékenység hulladékgazdálkodási, természetvédelmi és felszín alatti vízvédelmi szempontból nem folytatható. A még ki nem helyezett valamennyi hulladék elszállítását a telephely további szennyeződésének megakadályozása érdekében el kell végezni. Megállapítom továbbá, hogy a Felügyelőség által KTVF: 4261-2/2011. számon jóváhagyott kihelyezés nem folytatható, a még kihelyezésre váró valamennyi anyagot a Felügyelőség továbbra is hulladéknak tekinti. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 79. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Ket. 71. § és 72. § bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az ügyintézésre nyitva álló határidő a Kvtv. 91. § (1) bekezdése szerint legfeljebb 3 hónap. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. augusztus 15. A Felügyelőség megállapította, hogy a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépte, ezért a Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint az 5 000 Ft illeték Környezethasználó részére történő visszafizetésről rendelkezett. Az alapeljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 1. pontja alapján került megállapításra. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez.
10
A határozatot a Felügyelőség - tekintettel a Ket. 80. § (4) bekezdésére - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá megküldi Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat és Gyál Város Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követően gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követően tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel megtörténtéről. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A jogorvoslati eljárás illetékének mértékét az Itv. 29. §-ában hivatkozott melléklet XIII. fejezetének 2. a) pontja írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Környezethasználót, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így megsemmisítésre kerülnek. Tájékoztatom, hogy amennyiben a dokumentációkra igényt tart, úgy azokat a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán veheti át egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. november 14.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11