KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 4879-11/2012.

Előadó:

Czinege Anett Fodor Tamás Hőnigh Katalin Laczkóné Szabó Bernadett Szigeti Zoltán dr. Gondos Levente

Tárgy: A Vinyl Vegyipari Kft. Budapest IX. ker. Illatos út 19-23. szám alatti telephelyén végzett tevékenységére kiadott egységes környezethasználati engedély módosítása (perjódsav gyártás) Melléklet: Te/1./M A gyártástechnológiák ismertetése H/1./M A telephelyen keletkezett hulladékok

HATÁROZAT A Vinyl Vegyipari Gyártó és Forgalmazó Kft. (1097 Budapest, Illatos út 19-23.; Cg. 01-09965845; a továbbiakban: Vinyl Vegyipari Kft.) részére kiadott, a Budapest IX. kerület, Illatos u. 19-23. (hrsz: 38230/17) alatti telephelyén végzett tevékenységére vonatkozó KTVF: 48799/2012., KTVF: 4879-8/2012., és KTVF: 19862-11/2010. számokon módosított, KTVF: 6699-3/2009. és KTVF: 6699-5/2009. számokon kijavított, KTVF: 7983-3/2008. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) módosítom az alábbiak szerint: Az Engedély „I. A környezethasználatra vonatkozó általános adatok és előírások” című fejezetének „Előállított termékek” című pontja az alábbiak szerint módosul: Klór kiszerelés, elpárologtatás, forgalmazás: 3 000 t/év Abgázokból Nátrium-hypoklorit gyártás: 10 000 t/év Perjódsav gyártás: 10 t/év Az Engedély Te/1. melléklete helyébe jelen határozat Te/1./M melléklete lép. Az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „1. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások” című pontja az alábbiak szerint módosul: 1.1. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és az Engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 1.2. A telephelyen belüli, a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.” (1055 Budapest, Szent István krt. 1. 1. em.; Cg. 01-10-042218; a továbbiakban: BVM Zrt. „f. a.”) csatornahálózatától független csatornarákötést kell létesíteni a terület előtt üzemelő közcsatornára. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

1.3. A bekötőcsatorna építési munkálatainak megkezdéséről, és munkák befejezéséről 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség). 1.4. A perjódsav gyártás a II./1./1.2. pontban foglaltak teljesítéséig nem kezdhető meg. Az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „2. Felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelmére tett előírások” című rész 2.1. pontja az alábbiak szerint módosul: 2.1 A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének (minden kibocsátási ponton) az alábbi követelményeket kell kielégítenie. SorMegnevezés szám 1. pH Szennyező anyagok 2. Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk 3. Biokémiai oxigénigény BOI5 4. 10’ ülepedő anyag

Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén 6,5-10,0 Küszöbérték (mg/l) 1000 500 150 (1) 50 (2)

5.

Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)

6.

Ásványi olajok(3)

10

7.

Összes foszfor, Pösszes

20

8.

Hőmérséklet

40 °C

9.

Összes só

2500

10.

Összes vas

20

11.

Aktív klór

30

(1)

Csak, ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyag tartalom nagyobb, mint 5 x 10-3 m3/m3.

(2)

100 m3/d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres.

(3)

10 m3/d kibocsátás felett.

Az egyéb – a fentebbi táblázatban nem nevesített – komponensek tekintetében a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének minden kibocsátási ponton meg kell felelnie, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004 (XII 25) KvVM rendelet] 4. számú melléklete szerinti „Egyéb befogadó való közvetett bevezetés” esetére érvényes határértékeknek, melyek a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése, továbbá a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. §-a alapján minden kibocsátóra vonatkoznak.

2

Az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „2. Felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelmére tett előírások” című része az alábbi előírásokkal egészül ki: 2.6. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségét évente legalább egyszer vizsgálni kell. A vizsgálatokat a II./2./2.1. pontban szereplő táblázatban rögzített jellemző komponensekre kell elvégeztetni. 2.7. A vizsgálatok eredményét, a mintavételi jegyzőkönyvvel együtt rendszeresen meg kell küldeni a Felügyelőségnek. Az első adatszolgáltatás határideje: 2012. október 30., azt követően minden tárgyi év szeptember 30. napja. 2.8. A technológia bevezetését követően adatot kell szolgáltatni a gyártási technológia során keletkező, és közcsatornába bocsátott szennyvizek mennyiségére vonatkozóan. Az adatszolgáltatást legalább három hónap eredményeire kell alapozni. Az adatszolgáltatás benyújtási határideje: a tevékenység megkezdését követően 6 hónapon belül. Az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „4. Hulladékkal kapcsolatos előírások” című pontja az alábbi előírásokkal egészül ki: 4.9. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 4.10. A tevékenység végzésénél be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait. A veszélyes hulladékok kizárólag a telephelyen kiépített veszélyes hulladék gyűjtőhelyen tárolhatók. 4.11. Veszélyes hulladékok a telephelyen 1 éven túl nem gyűjthetők. 4.12. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékok nyilvántartásáról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003 (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. Az Engedély Z/1. mellékletét és annak valamennyi hivatkozását törlöm. Az Engedély H/1. melléklete helyébe jelen határozat H/1./M melléklete lép. Az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „10. Szakhatósági előírások” című pontját az alábbiakkal egészítem ki: 10.2. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/1754/2011/XXI. számú szakhatósági állásfoglalás: 1. „A tevékenység során teljesülnie kell a levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriájú területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékeknek. 2. Bűzt okozó tevékenység nem végezhető. 3. A szabadtéren alapanyagok, ill. kész termékek csak diffúz légszennyezést nem okozó módon, illetve a talajt, ill. a talajvizeket nem szennyező módon tárolhatók. 4. A működő üzemrészek térségében intézkedési terv készítendő a talajszennyeződés lokalizálására (pl.: szerves A üzem, olvasztó és desztilláló tartálypark, klórcseppfolyosító és töltő). 3

5. Tűz és robbanás veszélyes anyagok csak a tűzrendészeti szabályok betartásával tárolhatók.” Az eljárásban részt vett további szakhatóságok állásfoglalásai: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 102362/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXVI-40563-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-31506/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-198515/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Az Engedély egyéb pontjai és mellékletei változatlan tartalommal továbbra is hatályban maradnak. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 050 000 Ft, mely megfizetésre került. Felhívom a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26. § (4) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdése szerint környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak (a tevékenység vagy egy része gyakorlásának a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függő - korlátozása, felfüggesztése, megtiltása). Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű (ötvenezer-százezer forint/nap összegű) bírság megfizetésére kötelezi. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, a Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 525 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.

4

INDOKOLÁS A Felügyelőség Engedélyt adott a VINYL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (3524 Miskolc, Adler Károly u. 19.; Cg. 05-09-005661; a továbbiakban: Vinyl Kft.) részére a Budapest, Illatos út 19-23. szám (Budapest IX. ker., 38230/17 hrsz-ú ingatlan) alatt végzett tevékenységére vonatkozóan. A Vinyl Vegyipari Kft. 2011. november 7. napján kelt, a Felügyelőségre 2011. november 9. napján érkeztetett levelében kérte az Engedély módosítását a környezethasználó személyére vonatkozóan. Kérelmében kifejtette, hogy a Vinyl Kft.-ből kiválással létrejött a Vinyl Vegyipari Kft., mely a tevékenységet a továbbiakban végezni kívánja. A Felügyelőség a kérelem alapján az Engedélyt KTVF: 4879-8/2012. számú határozatával módosította. A Vinyl Kft. megbízásából az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. (1134 Budapest, Klapka u 1-3.; Cg. 01-09-685788; a továbbiakban: Meghatalmazott) benyújtotta a Felügyelőségre a Vinyl Kft. Budapest IX. ker., Illatos út 19-23. szám alatti telephelyén tervezett perjódsav gyártásra vonatkozó teljes körű felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció), és kérte az Engedély módosítását. Az Engedély módosítására irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdés a) pontja alapján 2011. július 23. napján megindult. A Felügyelőség a KTVF: 17267-5/2011. számú végzésében megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció nem felel meg a vonatkozó jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek, ezért hiánypótlásra szólította fel a Meghatalmazottat, aki a hiánypótlási felhívásnak az előírt határidőre eleget tett. A Felügyelőség a KTVF: 17267-7/2011. számú végzésében felszólította a Vinyl Kft-t., hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. mellékletének III. 6. és 10.1. pontjai alapján az igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetése megtörtént. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatok Jegyzőinek. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Kp/44309/1. számon Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXV/40621/2011. számon, 5

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-31506/2011. számon, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-19851-4/2011. számon tájékoztatták a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről. Az eljárással kapcsoltban a nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 10236-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Környezethasználó új technológia (perjódsav gyártás) bevezetését tervezi, ezért az egységes környezethasználati engedély módosítását kérelmezte. A tervezett kapacitás 10 t/perjódsav/év, zárt technológiát alkalmazva. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 17267-10/2011. iktatószámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. (1134 Bp. Klapka u. 1-3.) készítette, melyben foglaltak alapján a légszennyező anyagok kibocsátása határérték alatti, hatásterülete lakó ingatlanokat nem érint. A telephelyen jelenleg folytatott és a tervezett tevékenységre vonatkozóan − a környezetre gyakorolt hatás és kockázatok (havaria) csökkentése érdekében elvégzett és tervezett intézkedések alapján − a környezethasználati engedély kiadásának közegészségügyi szempontból akadálya nincs. (...) Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésben meghatározott illetékességem alapján adtam ki.” Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/1754/2011/XXI. számú szakhatósági állásfoglalását a következőképpen indokolta: „Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2000. (VI. 23.) sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 6. § (7) bekezdése szerint az M-IX/2 építési övezetekben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, telepíthetők át más telephelyekről, amelyek során a levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriájú területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek. A Rendelet 6. § (8) bekezdése alapján az építési övezetben, környezetben érzékelhető bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók, technológiák nem telepíthetők. Ugyanitt a (9) bekezdés kimondja, hogy szabadtéren alapanyagok, ill. kész termékek csak diffúz légszennyezést nem okozó módon tárolhatók. A (10) bekezdés szerint szabadtéren alapanyagok, ill. késztermékek csak a talajt, ill. a talajvizeket nem szennyező módon tárolhatók. A rendelet (12) bekezdése előírja: a további talajvíz-szennyeződések megakadályozása érdekében: - a távlatban is működő üzemrészek térségében intézkedési terv készítendő a talaj szennyeződés lokalizálására (p1.: szerves A üzem, olvasztó és desztilláló tartálypark, klórcseppfolyósító és töltő), 6

- más telephelyről, vagy a telephelyen belül technológiák áttelepítése esetén biztosítani kell, hogy az új helyen talajszennyezés veszélye ne állhasson fenn, - kizárólag talajt, talajvizet nem szennyező és veszélyeztető új technológiák telepíthetők. A szennyvizek kezelésével kapcsolatban a Rendelet 6. § (15) bekezdése előírja, hogy a Budapesti Vegyiművek Rt. (továbbiakban: BV Rt.) telephelyén kialakuló újabb telephelyek, a szennyvizek minőségének ellenőrzési rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy a BV Rt. tevékenységétől függetlenül egyértelműen megállapítható legyen az új telephely szennyvizeinek minősége. Az új telephelyekről nem kerülhet olyan szennyvíz a BV Rt. csatornarendszerébe, ill. a közcsatorna-hálózatba, amelyek a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben rögzített határértékeket meghaladja. A keletkező hulladékkal kapcsolatosan a Rendelet 6. § (16) bekezdése előírja, hogy a nem veszélyes termelési hulladékokat rendezett módon (p1.: kuka, konténer) kell gyűjteni, és a szükséges időközökben, rendszeresen a kijelölt hulladék-lerakóhelyre kell szállítani. A (17) bekezdés alapján a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat a veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A (18) bekezdés szerint a különböző tulajdonságú veszélyes hulladékfajtákat elkülönítetten kell gyűjteni, és az elszállításig, ill. az ártalmatlanításig környezetszennyezés nélkül kell tárolni. A tároló edényeken fel kell tüntetni, hogy milyen anyag van bennük. A (19) bekezdés előírja: az 1 éven túl tárolt veszélyes hulladékok ártalmatlanítására intézkedési tervet kell kidolgozni. A (20) bekezdés alapján tűz és robbanás veszélyes anyagok csak a tűzrendészeti szabályok betartásával tárolhatók.” A szakhatósági állásfoglalás 5.-9. bekezdésében szereplő alábbi kikötéssel − A Budapesti Vegyiművek Rt. (a továbbiakban BV Rt.) telephelyén kialakuló újabb telephelyek, a szennyvizek minőségének ellenőrzési rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy a BV Rt. tevékenységétől függetlenül egyértelműen megállapítható legyen az új telephely szennyvizeinek minősége. − Nem veszélyes termelési hulladékokat rendezett módon (pl.: kuka, konténer) kell gyűjteni, és a szükséges időközökben, rendszeresen a kijelölt hulladék-lerakóhelyre kell szállítani. − A 98/200l. (VI. l5.) Korm. rendelet szerint a veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. − A különböző tulajdonságú veszélyes hulladékfajtákat elkülönítetten kell gyűjteni, és az elszállításig, ill. az ártalmatlanításig környezetszennyezés nélkül kell tárolni. A tárolóedényeken fel kell tüntetni, hogy milyen anyag van bennük. − Az I éven túl tárolt veszélyes hulladékok ártalmatlanítására intézkedési tervet kell kidolgozni. kapcsolatban a Felügyelőség a rendelkező részben foglaltak szerint saját hatáskörben rendelkezett, illetve azokat az Engedély tartalmazza, ezért azokat külön szakhatósági kikötésként nem szerepelteti. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXVI-40563-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-31506/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-19851-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: 7

„A VINYL Kft. (1097 Bp. Illatos u. 19-23.) megbízásából az ELGOSCAR- 2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. (1134 Bp. Klapka u. 1-3.) által készített „Egységes környezethasználati engedély módosítása a Vinyl Kft. telephelyén végzett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján 2011.” című dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a perjódsav zárt technológiában történő gyártása a környezetterhelés jelentős megnövekedésével nem jár, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése és a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján KTVF: 17267-30/2011. számon belföldi jogsegéllyel fordult a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósághoz (jelenleg: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság), aki 12022/2011/LVO számon az alábbi tájékoztatást adta: „Említett üzemben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011. 03. 25-én hatósági ellenőrzést tartott. Ennek során megállapította, hogy a klór tartályparknál — az elmúlt évek beázásai miatt — tetőcserét hajtottak végre. Megépült és használatba került egy új tartálypark, ahol sósavat, lúgot és hypot tárolnak. A veszélyes anyag tárolásával, nyilvántartásával kapcsolatban mindent rendben találtak. A nyilvántartás vonalkód-leolvasással, számítógépes rendszeren történik, így az üzem területén lévő anyagok mennyisége folyamatosan nyomon követhető. A telephely biztonságának növelése érdekében kamerarendszer kiépítése is megtörtént. A dolgozók részesülnek munkavédelmi oktatásban, valamint az üzem - veszélyhelyzetre vonatkozó belső védelmi tervétben foglaltakat rendszeresen gyakorolják. Az üzem felkészült a közüzemi szolgáltatások kimaradásának esetére is. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Lakosságvédelmi és Hatósági Osztálya (LVHO), valamint Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata (VFSZ) 2011. 03. 03-án telephelyi ADR ellenőrzést tartott az üzemben. Ennek során megállapításra került, hogy az anyagok csomagolása, tárolása az ADR előírásainak megfelel. A VINYL Kft. a telephelyére vonatkozóan rendelkezik üzemi veszélyelhárítási tervvel, melynek pontosításáról folyamatosan gondoskodnak. Fenti megállapítások alapján a környezethasználati engedély megadásának polgári védelmi szempontból nincs akadálya.” Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Kp/49381-1/2011/V. számon az eljárással kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette: „A VINYL Kft Hiánypótlás a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat című dokumentumában a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására három lehetőséget nevez meg. 1. A KÖRTE Zrt. a keletkezett szennyvizet teljes mértékben át tudja venni, és azt technológiájába be tudja építeni. 2. A keletkező szennyvizet a technológiában semlegesítik, majd az amúgy is elfolyó hűtővízzel együtt közcsatornába engedik 3. Amennyiben a KÖRTE Zrt. a keletkezett szennyvizet nem tudja teljes egészében felhasználni, akkor a nem felhasznált szennyvíz hányadot kell a csatornába engedni. Kibocsátási határértéket meghaladó koncentrációjú szennyvíz kibocsátás egyik lehetőség esetén sem várható. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 43967-1/2011 sz. határozatukban ugyanakkor a KÖRTE. Környezettechnika Zrt. veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési tevékenységét megtiltotta, így az általuk végzett felhasználás kiesik. A 2. pontban megjelölt technológiáról pedig nem derül ki egyértelműen, hogy ez a KÖRTE Zrt. technológiájára, vagy a perjódsav gyártás technológiájára vonatkozik. Amennyiben ez utóbbi, nincs adat arról, hogy VINYL Kft. tudja a teljes mennyiséget, vagy a szükséges mennyiséget semlegesíteni. Ha a KÖRTE Zrt. technológiájára utal a leírásban, akkor ebben az esetben, újra kell gondolniuk a szennyvíz ártalmatlanításának kérdését.” 8

A Felügyelőség a KTVF: 17267-31/2011. számú végzésben a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti közérthető összefoglaló benyújtására szólította fel a Meghatalmazottat, aki a felszólításnak határidőre eleget tett. A Felügyelőség a Dokumentáció szakmai értékelését követően és Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjének állásfoglalása alapján megállapította, hogy a szennyvízkezelés módozatai kapcsán valamint zajvédelmi szempontból a tényállás további tisztázása szükséges, ezért KTVF: 17267-53/2011. számú végzéseivel további dokumentációk benyújtására szólította fel a Meghatalmazottat. A kért dokumentációkat a Meghatalmazott az előírt határidőre benyújtotta. A Felügyelőség KTVF: 4879-1/2012. számú végzésében felszólította a Vinyl Vegyipari Kft.-t, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e a Vinyl Kft. kérelmét a tervezett perjódsav gyártásra vonatkozóan. A Vinyl Vegyipari Kft. a 2012. január 30. napján kelt, a Felügyelőségen 2012. február 6. napján érkeztetett nyilatkozata alapján a kérelmet fenntartotta. A Felügyelőség KTVF: 4879-5/2012. számon az ügyintézési határidő meghosszabbításáról döntött. A Felügyelőség a kérelmet átvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A Vinyl Vegyipari Kft. telephelye a Budapest IX kerület, Illatos u. 19-23. szám (hrsz: 38230/17) alatt helyezkedik el. Az ingatlan több cég és magánszemély osztatlan közös tulajdonában van. Az ingatlan egésze korábban a BVM Zrt. „f.a.” tulajdonát képezte. A BVM Zrt. „f.a.” és jogelődjei az ingatlanon több, mint 100 éven keresztül folytattak vegyipari tevékenységet. A Vinyl Vegyipari Kft. telephelye az ingatlan déli részén helyezkedik el. A perjódsav gyártási technológiát zárt térben, a volt F-üzemben tervezik kialakítani. A perjódsav ill. más néven: metaperjódsav, jód(VII)sav (kémiai képlet: HIO4 ill. HIO4 x 2H2O vagy: H5IO6) erélyes és szelektív oxidálószer, gyenge sav. Higroszkópos, fehér, szilárd anyag, stabil anyag, amely 140°C-on bomlik. Nagyon jól oldódik vízben, etanolban. A vizsgált terület ipari övezetben található. A telephely déli határát átlagosan 2,2 m magas kerítés övezi, ami vagyonvédelmi okokból 100 m hosszúságban felújításra került. A telephelytől D-DK-re telepített erdő található. Felszín alatti vízvédelmi szempontból: A Budapest IX. kerület, Illatos út 19-23. szám alatti telephelyre vonatkozó tényfeltárási záródokumentációkat, amelyek tartalmazták a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 24. §-a és 7. számú melléklete szerint a kockázatfelmérésen alapuló (D) kármentesítési célállapot határértékekre adott javaslatokat, a Felügyelőség KTVF: 722-6/2005. számú határozatában elfogadta és a BVM Zrt. „f. a.”-t a kármentesítés műszaki beavatkozásra és a műszaki beavatkozás alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A tartós környezetkárosodás tényét a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. §-a alapján a Felügyelőség kérelmére a Budapest 1. számú Körzeti Földhivatal (Budapest XI., Budafoki út 59.) 181445/1/2005. számú határozattal 2005 júniusában az érintett ingatlanokra feljegyezte.

9

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Vinyl Kft.-nek a területén lévő talaj illetve talajvízszennyezés tekintetében nincs kötelezettsége. A perjódsav gyártást zárt technológiában tervezik megvalósítani, ezért normál üzemi körülmények között a talajt és a talajvizet tekintve terhelés nem történik. Az átrakások és átfejtések betonozott, szigetelt felszínen történnek, ellenőrzött körülmények között. Felszíni vízvédelmi szempontból: A perjódsav gyártás során keletkező szennyvizek mennyisége tervezési szakaszban nem meghatározható. A szennyvíz mennyiség konzervatív alapon került meghatározásra (V= 57 m3/hó), melynek eredményeképpen a sótartalom (2318 kg/ hó só) is csak becsülhető. A Dokumentáció alapján a tevékenység kiterjesztése (perjódsav gyártás) során keletkező szennyvizek elhelyezésére három lehetőség kínálkozik. Az első lehetőség szerint a tárgyi ingatlanon lévő Körte Környezettechnika Zrt.-nek átadnák (2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos út 9-11., Cg.13-10-040705, a továbbiakban: Körte Zrt.) és a Körte Zrt. a vas(III)-klorid üzemében alapanyagként a teljes mennyiséget felhasználná. A második lehetőség szerint a szennyvizet a technológiában semlegesítenék és a hűtővízzel együtt a teljes mennyiséget közcsatornába engedik. A harmadik lehetőség szerint a szennyvíz egy részét a közcsatornába vezetik, egy része pedig a Körte Zrt.-nek kerül átadásra. A Felügyelőség a KTVF: 43967-1/2011. számú határozatában a Körte Környezettechnika Zrt. (2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos út 9-11., Cg. 13-10-040705, a továbbiakban: Körte Zrt.) által végzett veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési tevékenységet megtiltotta és a részére kiadott, KTVF: 5452-2/2010. számon kijavított KTVF: 5452-1/2010. számú határozatot visszavonta. A határozatot a Felügyelőség fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánította. A Főfelügyelőség a Körte Zrt. által benyújtott fellebbezés alapján a határozatot felülvizsgálta és az abban foglaltakat 14/06580-5/2011. számú döntésével helybenhagyta. A fentiek alapján a Felügyelőség megállapította, hogy az első és a harmadik lehetőség nem megvalósítható, tekintettel arra, hogy a Körte Zrt. tevékenységet nem végezhet. A Dokumentáció alapján a telephelyen keletkező szennyvizek az ingatlanon lévő, a BVM Zrt. „f.a.” tulajdonában lévő csatornahálózaton keresztül, egy üzemen kívüli semlegesítőn keresztül a közcsatornába kerülnek. A csatornarendszer a Felügyelőség rendelkezésére álló információk szerint felújításra szorul. A Felügyelőség megállapította, hogy a Vinyl Vegyipari Kft. a saját ingatlanrészén a csatornahálózatot felújította, ill. a perjódsav gyártás kapcsán további felújításokat tervez. Azonban a közcsatorna és a felújított csatornarész között a BVM Zrt. „f. a.” ismeretlen műszaki állapotú csatornahálózata található. Továbbá a Felügyelőség KTVF: 5954-1/2012. számú határozatában előírta a BVM Zrt. „f. a.” részére a következőket: „A szennyvízkezelő műtárgyat üzemen kívül kell helyezni, és ki kell takarítani.” 10

„A szennyvízhálózatról az üzemen kívül helyezett valamennyi műtárgyat fizikailag le kell választani a befolyó, és elvezető csonkok lezárásával, kizárva a műtárgy további hasznosításának lehetőségét.” „A leválasztott műtárgyakból a közcsatornába szennyvíz nem kerülhet.” A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet] 2. § 22. pontja szerint a szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában aa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala. A fentiek alapján tájékoztatom, hogy a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 5. § a) pontja alapján a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, a telken belüli csatornahálózat létesítése, és üzemeltetése nem vízjogi engedélyköteles tevékenység. Megállapítható, hogy a tervezett tevékenység felszíni vizekre nem gyakorol hatást. A tervezett új tevékenység során nem keletkezik, olyan szennyvíz mely tartalmazna olyan veszélyes, vagy mérgező anyagokat amelyek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében rögzítésre került. A rendelkező részben foglaltak megtartásával felszíni vízvédelmi szempontból az Engedély módosításának akadálya nincs. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A perjódsav gyártás előrelátható hatása a környezeti levegőre elhanyagolható mértékű. A jód túlklórozása során keletkező klórgáz felesleget elszívó berendezés alkalmazásával, a már meglévő Hipó üzembe vezetik, így az elszívott klórt lényegében hasznosításra kerül egy olyan technológiában ahol egyébként is elhasználná ezt a klór mennyiséget. Többlet légszennyező anyag a technológiából várhatóan nem keletkezik. A Felügyelőség a véleményét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján adta. Zajvédelmi szempontból: A tárgyi telephely iparterületen helyezkedik el, környezetében ipari létesítmények találhatók. A legközelebbi védendő épületek – lakóházak – D, DK-i irányban találhatók kb. 300 m-re. Az új technológia berendezései zárt épületben kerülnek elhelyezésre, új kültéri zajforrás nem kerül telepítésre. A Dokumentációban megállapításra került a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 6. §-a szerint a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete. A Dokumentációban a mérési pontok beazonosíthatók, és egyértelműen megállapítható, hogy a hatásterületen – 254 m – nincs védendő létesítmény. A 2008. január 1-jén hatályba lépett, a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a zajkibocsátási határértéket a zajforrás hatásterületére kell megállapítani, ezért a Felügyelőség rendelkező részben foglaltak szerint a Z/1. melléklet törléséről rendelkezett. 11

Hulladékgazdálkodási szempontból: A veszélyes hulladékok elszállításáig történő tárolása a terület DNy-i sarkában, erre a célra kialakított hulladék gyűjtőhelyen valósul meg. A hulladéktároló kialakítása: betonozott aljzat, zsalukő falazat, aluprofil tető, zárható aluprofil kapu. A helyiségben nincs sem villany sem víz, a bejárata targoncával megközelíthető. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működésére kiható technológiai, szerkezeti, működési változásokat követően a szabályzat aktualizálása szükséges, úgy az Engedély „II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások” című fejezetének „4. Hulladékkal kapcsolatos előírások” 4.8. pontja alapján az aktualizált szabályzatot a Felügyelőségre a változást követő 30 napon belül be kell nyújtani. * A Felügyelőség a kérelmet átvizsgálva megállapította, hogy az Engedély módosításának akadálya nincs, ezért a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdés a) pontja és (12) bekezdése alapján – figyelemmel a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére – rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A határozatot a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi mint hirdetményt, továbbá közhírré tétel céljából megküldi Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatok Jegyzői részére, akik gondoskodnak annak közzétételéről, majd a kifüggesztés megtörténtéről tájékoztatják a Felügyelőséget. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Felhívom továbbá a Vinyl Vegyipari Kft. figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 134. § szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Felhívom a Vinyl Vegyipari Kft. arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Vinyl Vegyipari Kft. bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban.

12

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezetének III. 6. és 10.1. pontjai alapján került megállapításra (számlaszám: KI-3455/2011.). A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. április 6.

Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.

13

Te/1./M melléklet A gyártástechnológiák ismertetése

1. Cseppfolyós klór tárolás, töltés: A klór üzemben a következő műveleteket végzik: vasúti tartálykocsiban beérkező cseppfolyós klór lefejtése tárolótartályba, a tárolt cseppfolyós klór kiszerelése palackokba, hordókba. A vasúti tartálykocsit az üzem előtti iparvágányra beállítják, rögzítik. A kiválasztott tárolóba való befejtést préslevegővel végzik, a szállításhoz szükséges nyomáskülönbséget a tárolótartály hypo-ra való abgázolásával érik el. A szállításhoz szükséges préslevegőt csak erre a célra szolgáló levegőkompresszorral és szárítóval biztosítják. A tartálykocsit a flexibilis lefejtővezetékkel csatlakoztatják a rendszerhez. Tömörség ellenőrzést követően a tartálykocsit a tárolóba lefejtik. A cseppfolyós klór lefejtését követően a rendszert a hypo üzem ventilátorával szívás alá helyezve klórmentesítik és ezt követően bontják meg. A cseppfolyós klór tárolása jelenleg négy 25 m3-es tárolótartályban történhet. A cseppfolyós klórt hitelesített klórpalackokba és hordókba kiszerelve értékesítik. A töltésre kiválasztott klórhordót – azonosítását és ellenőrzését követően – a töltőmérlegre helyezik. Ellenőrzik a tárasúlyt, majd felszerelik a flexibilis töltővezetéket. A szerelés tömörségének ellenőrzése után először az abgázszelepet nyitják a hordóban esetlegesen maradt klórgáz eltávolítására. A hitelesített tárasúlyig való abgázolást követően lehet megkezdeni a hordó cseppfolyós klórral való töltését. Az előre beállított súly elérését hangjelzés jelzi, ekkor a töltést befejezik. Rövid abgázolás után a vezetékek megbontásával leszerelik a hordót, a szelepek tömör zárását ismét ellenőrizve. A megtöltött és üres klórhordókat emelő berendezéssel mozgatják a tároló és a töltőhely között. A töltésre kiválasztott klórpalack adatait azonosítják, szelepének állapotát ellenőrzik. Tárasúly ellenőrzést követően megállapítják, hogy a palackban maradt-e az előző töltésből klór, amit abgázolással távolítanak el. Nagyobb mennyiség esetén ezt a műveletet az abgázoló szelepsorra csatlakoztatva végzik. Az abgázolással teljesen kiürített palackot a töltőhelyre felszerelik, a tömörség ellenőrzését követően a töltés megkezdhető. A töltősúlyt mérlegen követik figyelemmel. A kívánt tömeg elérését követően a cseppfolyós vezetéket zárva rövid abgázolást követőn a klórpalackot a töltőhelyről leszerelik. A szelepek tömör zárását ismételten ellenőrzik, majd a megtöltött palackot a tárolóhelyre viszik. 2. Na-hypoklorit előállítás, kiszerelés: A beérkező klóros tartálykocsik lefejtése, a klórgáz tárolás, kiszerelés során keletkező abgázokat a hypo üzembe vezetik, ahol nátrium-hidroxid oldatban elnyeletik. Áramszünet esetére az üzem vészgenerátorral rendelkezik, amely 5 másodpercen belül indítja el a motorokat, szivattyúkat és a ventilátorokat, így a klórgáz megsemmisítése áramszünet esetén is teljes biztonsággal megoldható.

14

Az előállított Na-hypoklorit tárolására ÜPE (üvegszálas poliészter) tartályok szolgálnak. A lefejtéshez szivattyú áll rendelkezésre. A lefejtés egy műszakban, szintjelzős ellenőrzés mellett történik. Töltés előtt ellenőrzik a tartály, csővezetékrendszer, szerelvények műszaki állapotát, tömítéseket. Konténerek töltését megfelelő ellenőrzés (tisztaság, kémhatás, műszaki állapot, csatlakoztatások, tömítések), rögzítés után végzik. Ballonok töltése 1 m3-es IBC-ből gravitációs úton, mérlegen ellenőrizve vagy szivattyúval átfolyásmérőn keresztül történik. 3. Perjódsav gyártás: IBC tartályból szivattyúval a G-001 reaktorba bemérik a lúgoldatot, beadagolják a szilárd jódot, majd felfűtik a reakció hőmérsékletére. A kellő hőmérséklet elérése után klórgázt adagolnak hozzá. A távozó véggázokat egy ventilátor lúgos abszorberen keresztül a klórüzem meglévő véggáz rendszerébe juttatja. A reaktorban kivált nátrium paraperjodátot ülepítik, dekantálják, meleg vízzel többször mossák, dekantálják, majd centrifugálják. A centrifugán a réteget meleg vízzel mossák, majd ioncserélt vízzel klorid mentesre mossák. A fuganedves nátrium paraperjodátot ioncserélő berendezésben perjódsav oldattá alakítják és tárolóban gyűjtik. Az ioncserélő gyantákat az ioncserélő berendezésbe juttatott sósavval több lépésben regenerálják. A keletkező sós, savas szennyvizet tárolókban gyűjtik. A perjódsav oldatot vákuumban bepárolják, kristályosítják, majd a kristályokat szárítják. A szárítóból lejövő anyag a késztermék perjódsav.

15

H/1./M melléklet A telephelyen keletkezett hulladékok A telephelyen keletkezett veszélyes hulladékok fajtái: EWC kódszám 15 01 10* 17 02 04*

Megnevezés veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (Festékes doboz-fém) veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa (Szennyezett műanyag hulladék)

A telephelyen keletkezett nem veszélyes hulladékok fajtái: EWC kódszám 12 01 02 15 01 04

Megnevezés vasfém részecskék és por fém csomagolási hulladékok

A Vinyl Vegyipari Kft. telephelyén keletkező veszélyes hulladékokat veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen tárolja az elszállításig. A Vinyl Vegyipari Kft. rendelkezik veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó üzemeltetési szabályzattal. A kommunális hulladék gyűjtése 1 m3-es konténerben történik. A Vinyl Vegyipari Kft. nem vesz át hulladékot, hulladékbegyűjtési tevékenységet nem végez, a telephelyén kizárólag az ott keletkező, saját tevékenységéből származó hulladékok találhatók.

16