KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 5065-13/2012.

Tárgy: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységekre adott többször módosított KTVF: 836-8/2008. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárása

Előadó:

Pataki Szilvia Molnár Emese Kovács József Gaál Ottó Balogh Edina Scheiber Péter Kelemen Zoltán Benke Boglárka dr. Hoblyák Júlia

Melléklet:

Te melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika H melléklet: a lerakással ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége A melléklet: Adatszolgáltatás

HATÁROZAT A Remondis-OKÖT Kft. (2370 Dabas, Szent István u. 133., Cg. 13-09-095819; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Dabas, 0108/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységére kiadott, KTVF: 8690-4/2009., KTVF: 8690-13/2009., KTVF: 8690-20/2009. és KTVF: 237118/2011. számú határozatokkal módosított KTVF: 836-8/2008. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosítom, és módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A telephely adatai (a továbbiakban: Telephely): A telephely megnevezése: A telephely címe: Súlyponti EOV koordináták:

Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ 2370 Dabas, Öregországút 0108/2 hrsz.-ú terület X = 208 245 Y = 670 942

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ): KTJlétesítmény:

101226038 101629871

2. A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszám: KSH azonosító: Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ):

Remondis-OKÖT Hulladékgazdálkodási Kft. 2370 Dabas, Szent István út 133. Cg.13-09-095819 13102463-3821-113-13 100740644

A tevékenység célja: A gyűjtési körzetben keletkező szilárd települési és nem veszélyes ipari jellegű hulladékok begyűjtése és lerakással történő ártalmatlanítása. Zöldhulladék komposztálása. A tevékenység jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 5.4. pontja szerint: „Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.” Telephelyen folytatott tevékenység besorolása: TEÁOR szám 3821 NOSE-P KÓD: 109.06

Tevékenység megnevezése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Tevékenység megnevezése Hulladéklerakók (szilárd hulladék ártalmatlanítása a talajon)

Az engedélyezett tevékenységek: D5 kódszámú ártalmatlanítás, lerakás műszaki védelemmel rendelkező lerakón. R3 kódszámú oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (építési törmelék feldolgozás). A Telephely jellemző adatai: A létesítmény Dabas külterületén (0108/2 hrsz.), a várostól ÉNy-i irányban, kb. 4-5 km távolságban található. A Telephelyen található a műszaki védelem nélkül épült régi városi lerakó (A depónia), melynek művelése 2005. július 31-én befejeződött. Az A depónia rekultivácójáról és utógondozásáról a Dabas Város Önkormányzata részére kiadott KTVF: 10472-1/2010. számú határozat rendelkezik.

2

Végleges lerakással történő ártalmatlanítás: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) engedélyezte az A depónia és a feltöltés alatt álló B depónia összeépítését, mely 2,5 % kapacitásnövekedést (6500 m3 hulladéklerakó térfogat) jelentett. A B depónia 2011. évben történt bővítése 1 740 m2 területet érintett a rézsű belső oldala mentén. Az A és B depónia összeépítése a régi depónia határos rézsűjének szigetelésével és köztes földsávval megvalósított keresztirányú lezárásával történt. Ennek a területnek a szigetelőrendszere a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásainak megfelelően, geoelektromos monitoring beépítésével készült el. - Területe: B depónia: 24 220 m2, bővítéssel: 25 960 m2 - Kapacitása: B depónia: 260 000 m3, bővítéssel: 266 500 m3 - Szabad kapacitása: B depónia: 73 694 m3, bővítéssel: 80 194 m3 - A B lerakó a térszínen kialakított minden oldalról zárt, egyoldali lejtésű földmedence, 8 db 29 m széles sávokra osztva - Rendezett terepszint: 107,50 m B.f. - A töltés magassága: 108,50 m B.f. - Feltöltés magassága: 120 m B.f. Komposztálás: 2007. szeptember 1-jétől kezdve a biológiai úton lebomló szerves hulladék külön gyűjtött részét a Telephelyen komposztálják. A keletkező földszerű anyagot a depónián a hulladék takarására használják fel. Építési és bontási hulladékok előkezelés/hasznosítás: A telephelyre az építési és bontási hulladékokat a Környezethasználó, engedéllyel rendelkező szállítási vállalkozók és a lakosság saját járműveivel egyaránt szállít, melyet feldolgozásig szelektíven deponálnak. Berendezések segítségével különböző méretű frakciókat állítanak elő, amelyeket a depónia felszínén a szállítójárművek közlekedési útjainak kialakításához, a hulladéklerakó takarásához, vagy építőanyagként használnak fel. Kapcsolódó tevékenység a Telephelyen: Állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás: 2009-ben kezdte meg a működését a társult önkormányzatok területén, lakossági vagy kisebb állattartó szervezetek elhullott állatainak fogadására, begyűjtésére létesített épület a régi dögkutak szerepének átvétele céljából. A tevékenységet a Környezethasználó végzi a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 22.1/119/000/2011. számú engedélye alapján. A technológia részletes leírása a Te mellékletben található. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika leírása a BAT mellékletben található.

3

II. A

TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A hulladéklerakó hatásterülete védendő objektumokat nem érint, mivel a lerakó és a legközelebbi lakott terület közötti távolság nagyobb, mint a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) 3. § (4) bekezdésében meghatározott 500 m-es védőtávolság. A hulladéklerakó hatályos jogszabályoknak megfelelő üzemeltetésével biztosítható, hogy a hatásterület a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott 500 m-es védőtávolságot ne lépje túl. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A Telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni.

4

2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit. 2.2. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a Telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.3.

A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, - a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, - a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, - a terület tájba illesztéséről az újrahasznosítást is figyelembe véve, - valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a hulladéklerakó működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a hulladéklerakó kiporzásából származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - az aeroszolok képződése, - a tűzesetek.

2.4. Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 3.1. Az erős szaghatással rendelkező hulladékok csak zárt konténerben, illetve tartályban, szagtalan hulladékok csak takarással, a porterhelést megelőzve szállíthatók.

5

3.2. Az építési-bontási lerakott hulladék, valamint a törmelék aprításából, osztályozásából származó termék deponálását úgy kell megoldani, hogy diffúz légszennyezést ne okozzon. A depóniák kialakításánál ügyelni kell, hogy széltől védve legyenek; lehetőség szerint három oldalról zártan. 3.3. Az aprítógépben mozgatott és aprított anyag, vagy csak minimálisan érintkezzen a környezeti levegővel (tehát a munkafolyamat zárt legyen), vagy vízpermet segítségével állandó nedves állapotban kell tartani. 3.4. A környezet porterhelésének elkerülése érdekében száraz időszakban a belső utakat rendszeresen, amennyiben szükséges naponta akár több alkalommal nedvesíteni kell. A locsolást üzemnaplóban folyamatosan, egyértelműen, ellenőrizhető módon rögzíteni kell, az erről készült dokumentációt a környezetvédelmi hatósági ellenőrzés során be kell mutatni. 3.5. Szárazság idején a depóniákat locsolni kell. 3.6. A hulladéklerakó takarásához olyan nem toxikus takaróanyagot kell használni, mely megakadályozza a hulladék meggyulladását, valamint a széleróziónak ellenáll, tehát a porképződés a takarás következtében minimális lesz. 3.7. A komposztálás során a technológiai utasítások betartásával kell megelőzni, hogy a környezeti levegő bűzzel terhelődjön. 3.8. A hulladéktestben képződő depóniagáz összetételét, mennyiségét folyamatosan vizsgálni kell. Amennyiben az összegyűjtött és megszívott gáz CH4 tartalma eléri, vagy meghaladja a 30 V/V %-ot, azt kezelni kell. Égetéses ártalmatlanítás esetén a gáz éghető kénvegyület-tartalmának (H2S stb.) függvényében kéntelenítő berendezésen kell átvezetni égetés előtt a gázt. 3.9. A depóniagáz összetételének meghatározására elvégzendő méréseket CH4 esetén 3 havonta, NH3 és H2S komponensek esetén évente 1 alkalommal (május elejétől augusztus végéig terjedő időszak alatt) kell elvégezni. Egy mérés alkalmával legalább két kútból kell mintát venni. A mérés előkészítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott évben valamennyi működőképes kútra vonatkozóan álljon rendelkezésre adat (az előző mintavétel során használt kutak helyett más kutakból történjen a mintavétel). 3.10. Amennyiben lerakott hulladékból képződő gáz mennyisége eléri a gazdaságosan hasznosítható mennyiséget, gondoskodni kell annak felhasználásáról. 3.11. A depónia gáz kezelő rendszer kiépülését követően elegendő az elszívott és összegyűjtött gáz vizsgálata a 3.9. pontban előírt komponensekre vonatkozóan. 3.12. A működőképes alsó elszívású, illetve az utólagosan fúrt felső elszívású kutak magasítását a hulladéktest magasságának növelésével el kell végezni. A hulladéktest végleges magasságának elérése után a működésképtelen alsó elszívású kutak helyett minden esetben felső elszívású kutakat kell kialakítani.

6

3.13. A hulladéklerakó-gáz elvezetési rendszer hatékony működését fenn kell tartani, ezt folyamatosan ellenőrizni kell és az ehhez kapcsolódó műszaki beavatkozásokat haladéktalanul el kell végezni. 3.14. Bármely légszennyező forrás üzemeltetésének megkezdését jelenteni kell (LAL) bejelentőlapon. 3.15. Az alapbejelentést követően a légszennyező anyagok kibocsátásának a mértékére éves bejelentő lapot kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a tárgyévet követő év március 31. 3.16. A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének monitoring mérését a légszennyező komponensekre vonatkozóan, valamint meteorológiai adatok gyűjtését a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében, továbbá jelen engedélyben foglaltaknak megfelelően, kell elvégezni. A tárgyévre vonatkozó vizsgálati eredményeket kiértékelve, a tárgyévet követő év április 30-ig kell megküldeni a Felügyelőségre. 4. Zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírások: 4.1. A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást a védendő környezetben, amely meghaladja a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 5. A felszín alatti vizek és a talaj védelmében tett előírások: 5.1. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetés során a lerakó szigetelése, szivárgó rendszere ne sérüljön. 5.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 5.3. A Telephely területén a monitoring kutak, valamint a járművek mosását és a szociális vízigényt kiszolgáló fúrt kút üzemeltetését a mindenkor hatályos – jelenleg a KTVF: 6491-2/2009. számon kijavított KTVF: 1889-5/2008. számú – vízjogi üzemeltetési engedély szerint kell végezni. 5.4. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 35. § (1) bekezdés a) pontja és 16. § (3) bekezdés b) pontja alapján történő adatszolgáltatási kötelezettséget (Alap-adatlap és Részletes-adatlap) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet) 1. melléklete szerinti „EA alap-adatlapok” (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. Benyújtási határidő: 2012. augusztus 31.

7

5.5. Amennyiben az alap-adatlapokban közölt adatokban változás történik, azt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdés alapján be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A bejelentést a változást követő évet követő év március 31-ig kell benyújtani 6. Felszíni vizek védelmében tett előírások: 6.1. A vízzáró kialakítású, zárt szennyvízgyűjtőből az összegyűjtött szennyvizeket engedéllyel üzemelő hígfekál előkezelő berendezésbe kell szállíttatni. 6.2. Az elszállításra kerülő szennyvizek minőségének meg kell felelnie a KTVF: 235647/2006. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben tett előírásoknak. 6.3. A kocsimosó technológiai szennyvizeit megfelelő előkezelés után a csurgalékvíztárolóba kell vezetni. 6.4. A csurgalékvíz még tisztítás után sem kerülhet élővízbe. 6.5. A csurgalékvizek vizsgálatát félévente kell végezni. A vizsgálandó komponensek köre: általános vízkémia (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, bromid, fluorid, klorid, nitrát, nitrit, szulfát, foszfát, ammónium, p-lúgosság, m-lúgosság, karbonát-ion, hidroxid-ion, keménység, Ca, Fe, K, Na, Mg, Mn), toxikus fémek (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn), TPH. A vizsgálati eredmények benyújtási határideje: a tárgyévet követő év április 30. 7. Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 7.1. A lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok mennyiségét - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti besorolás alapján fajtánkénti megnevezéssel EWC kódszámmal ellátva - a H melléklet tartalmazza, az abban foglaltakat be kell tartani. 7.2. A Környezethasználónak a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia. 7.3. A Környezethasználó a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 9. §-ában előírt üzemeltetési terv alapján működtetheti a lerakót. Amennyiben változás történik az üzemeltetésben, akkor az üzemeltetési tervet aktualizálni kell, és 15 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. Az aktualizált üzemeltetési terv benyújtásának határideje: 2012. július 15. 7.4. A hulladék beérkezésekor a Környezethasználó köteles azt ellenőrizni. Ha olyan rendellenességet észlelnek, mely az átvétel megtagadását eredményezi, a szállítmányt vissza kell fordítani, és a Felügyelőséget haladéktalanul (távközlő hálózat útján 24 órán belül, írásban 48 órán belül) értesíteni kell.

8

7.5. A lerakón kizárólag olyan hulladék vehető át, amelynek termelője vagy tulajdonosa alapjellemzéssel és megfelelőségi vizsgálattal igazolja, hogy a hulladék a B-3 kategóriájú hulladéklerakón lerakható. A lerakó üzemeltetője helyszíni ellenőrző vizsgálatokat köteles végezni annak megállapítására, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. 7.6. A közelebbről nem meghatározott, 99 EWC kódra végződő hulladékok átvétele során minden estben el kell végezni az átvétel szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatát a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 1.3. c) pontja szerint. 7.7. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségét hídmérlegen kell lemérni és naprakész nyilvántartást kell vezetni. 7.8.

A depónián hulladék előkezelés (kompaktoros tömörítés) nélkül nem helyezhető el.

7.9. A hulladéklerakó őrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 7.10. A lerakó művelése közben, a hulladék terítésénél a szorítógát belső koronaélétől minden szelvényben el kell hagyni azt a szélességet, amely a lezáró, rekultivációs szint kialakításához szükséges. Biztosítani kell, hogy a hulladékra esett csapadék a művelés teljes ideje alatt a szorítógátak között maradjon, a szigetelt felületen. 7.11. A telep körüli esetlegesen elszórt hulladékot rendszeresen össze kell szedni és a hulladéklerakón kell elhelyezni. 7.12. A hulladéklerakó valamennyi létesítményének és berendezésének működőképességét biztosítani kell, szükség szerinti karbantartását el kell végezni. 7.13. A Telephelyen nem helyezhető el veszélyes és folyékony települési hulladék. 7.14. A hulladék közé esetlegesen bekevert, a lerakás során észlelhető veszélyes hulladékokat külön kell válogatni, azok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról, adminisztrációjáról a hatályos jogszabály [jelenleg: a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet)] előírásainak megfelelően gondoskodni kell. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet alapján elkészített veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a Felügyelőségre be kell nyújtani. Benyújtási határidő: 2012. július 15. 7.15. Ártalmatlanításra (lerakásra) csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hasznosítható hulladékokat hulladékhasznosítás céljára az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni.

9

7.16. A lerakó üzemeltetése során a közszolgáltatás zavartalan ellátásának mindenkor elsőbbséget kell biztosítani. 7.17. A Környezethasználónak kell gondoskodni a hulladék öngyulladásának, illetve meggyújtásának megakadályozásáról. Öngyulladás, vagy egyéb okokból keletkező tűz, hulladék elhordás megakadályozására, valamint a csurgalékvíz képződésének csökkentésére folyamatos takarást kell alkalmazni. A hulladék takarására megfelelő mennyiségű földanyagot kell biztosítani, és napi takarást kell végezni. 7.18. A depónia várható beteléséről - figyelembe véve az üzemeltetési tapasztalatokat - azt megelőzően legalább 2 évvel a Környezethasználó köteles írásban értesíteni a tulajdonosokat és a Felügyelőséget. 7.19. A komposztálás során be kell tartani a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet] előírásait. 7.20. A gyűjtőkörzetben a szelektív hulladékgyűjtés bővítését és fejlesztését folyamatosan kell végezni. 7.21. A hulladéklerakás mennyiségének csökkentésére, az újrahasznosítható komponensek kiválogatását el kell végezni. Újrahasznosítható fém, üveg, fa, építési és bontási hulladék a hulladéklerakón nem rakható le, ezeket hasznosítókhoz kell eljuttatni. 7.22. A szelektíven begyűjtött hasznosítható hulladékok telephelyi válogatásának szükségességét (válogatósor telepítése) a Remondis Szolnok Zrt. (5000 Szolnok, József Attila u. 85) hulladékválogató állomása kapacitásának és a gyűjtőkörzetben keletkező hasznosítható hulladékok mennyiségének szempontjából 2 évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálati dokumentációt be kell nyújtani a Felügyelőségre, mely alapján a Felügyelőség dönthet a válogatósor megépítéséről. Benyújtási határidő: 2012. július 15., azt követően két évenként április 30. 7.23. A hulladéklerakó éves jelentésében külön kell adatot szolgáltatni a szelektíven begyűjtött és a válogatásra kerülő hulladékokról. 7.24. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat teljesíteni kell. Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás benyújtási határideje: évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig 7.25. Az üzemeltető köteles 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében foglalt ellenőrzési és megfigyelési programot végrehajtani, összefoglaló jelentést készíteni és benyújtani a Felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről. Az összefoglaló jelentés benyújtási határideje: a tárgyévet követő év április 30.

10

7.26. Inert hulladékkezelés: 7.26.1. A hasznosítható nem veszélyes hulladékok mennyiségét - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti besorolás alapján fajtánkénti megnevezéssel EWC kódszámmal ellátva - a H melléklet tartalmazza, az abban foglaltakat be kell tartani. 7.26.2. Az építési és bontási hulladékok kezelésére kijelölt terület hulladékokkal, vagy azok kezeléséből származó anyaggal történő feltöltése tilos. Meg kell őrizni a jelenlegi terepszintet. 7.26.3. Az építési és bontási hulladékok felhalmozása a területen tilos, azok ütemes kezeléséről és hasznosításáról folyamatosan gondoskodni kell. A Telephelyen egyidejűleg gyűjthető építési és bontási hulladékok, és az azok aprításából származó anyagok együttes mennyisége nem haladhatja meg a 10 000 tonnát. 7.26.4. Az építési és bontási hulladékok kezelését úgy kell végezni, hogy a lerakó napi üzemmenetét ne zavarja, illetve a lerakó későbbi rekultivációját ne akadályozza. Ennek megfelelően az építési és bontási hulladékok kezelésére kijelölt területen állandó építmény nem építhető. 7.26.5. A gipsztartalmú hulladékok teljes mennyiségének hasznosításáról gondoskodni kell, mivel azok lerakással történő ártalmatlanítása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján B3 típusú hulladéklerakón kizárólag monodepóniában lehetséges. 7.26.6. A tevékenység során előállított aprított építési és bontási hulladékok építőanyagként történő felhasználása az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 3. § -a szerinti megfelelőségi igazolás birtokában lehetséges. 7.26.7. Jelen engedély birtokában végzett hulladékkezelésből kikerülő, másodlagos hulladékok nem hasznosítható hányadának lerakással történő ártalmatlanítása nem számítandó bele az egységes környezethasználati engedélyben rögzített lerakással ártalmatlanítható 57 255 tonna éves hulladékmennyiségbe. 7.26.8. Az építési és bontási hulladékok kezelését úgy kell végezni, hogy a tevékenységből kikerülő hasznosításra alkalmatlan, lerakásra kerülő hulladékok mennyisége a lehető legkevesebb legyen. 7.26.9. A komposztálás során előállított kész komposztra a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet szerinti forgalombahozatali engedélyt kell beszerezni. Ennek hiányában továbbra is hulladékként kezelendő, amely a biohulladék kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szerint a lerakó takarására engedély nélkül felhasználható, vagy hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek adható át.

11

8. A természetvédelemre vonatkozó előírások: 8.1. A tevékenység nem járhat a hulladéklerakóval közvetlenül határos Natura 2000 terület károsításával. 8.2. A szomszédos Natura 2000 területen semmilyen hulladékkezeléshez kapcsolódó tevékenység nem végezhető. 9. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 9.1.

A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melyeket az A melléklet foglal össze. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni.

9.2.

A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell.

9.3.

A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára.

10. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 10.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot, - a 48 órán belül nem kármentesíthető események, illetve katasztrófa esetén kialakult vészhelyzet. 10.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 10.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. Az aktualizált havária terv benyújtási határideje: 2012. július 31.

12

10.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Felügyelőség által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt az üzemnaplóban rögzíteni kell. 10.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni. 10.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 10.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 11. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: 11.1. A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 12. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 12.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 12.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: − a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; − a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; − az elszennyeződött berendezések kezelésével;

13

-

− az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.

12.3. A tevékenység felhagyása után a Telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. I V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

1.

Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően 2032. március 31-ig érvényes.

2.

Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 836-8/2008. számon kiadott és KTVF: 8690-4/2009., KTVF: 8690-13/2009., KTVF: 8690-20/2009. és KTVF: 2371-18/2011. számú határozatokkal módosított egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti.

3.

A továbbiakban is hatályban marad a hulladéklerakó vízilétesítményeinek (4 db monitoring kút, víztermelő mélyfúrású kút, csapadékvíz elhelyezés, csurgalékvíz medence és tűzivíz tározó medence) üzemeltetésére és a csapadékvíz elvezetésére adott KTVF: 6491-2/2009. számon kijavított KTVF: 1889-5/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélye (Vízikönyvi szám: 7.1/a1/339), és a Telephelyen levő autómosóban létesített olaj-iszapfogó műtárgy KTVF: 23564-7/2006. számú vízjogi üzemeltetési engedélye, továbbá a KTVF: 57305-1/2010. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv. A hatályban maradó döntések jelen egységes környezethasználati engedély részét képezik.

4.

Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani.

5.

Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető.

6.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: - ezt hatályos jogszabály előírja; - a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; - a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; - a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; - a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; - a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 14

7.

Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja.

8.

Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszik szükségessé. V. SZAKHATÓSÁGI

ELŐÍRÁSOK

Dabas Város Önkormányzat Jegyzője 20009-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/02681-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból az alábbi kikötéssel járult hozzá: „A telephelyen kiépített monitoring rendszert a továbbiakban is üzemeltetni kell.” VI . JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000 Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett.

15

Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó Dabas, 0108/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységére Engedéllyel rendelkezik, melynek érvényessége 2012. június 30-án lejár. A Környezethasználónak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálnia. A Környezethasználó ennek eleget téve 2011. december 27-én benyújtotta a Felügyelőségre a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció) és 750 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett. A kérelem alapján a Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárást 2011. december 28. napján megindult. A Felügyelőség KTVF: 2371-24/2011. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót, melynek határidőre eleget tett. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Dabas Város Önkormányzat Jegyzője 2006-6/2012. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. Az eljárással kapcsoltban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat.

16

Dabas Város Önkormányzat Jegyzője 20009-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy „A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, az érvényben lévő 38/2004. (IX. 28.) – a helyi környezet védelméről és a köztisztaságról – szóló Dabas Város Önkormányzata Rendeletével nem ellentétes, valamint összhangban van a 24/2006. (VI. 22.) számú Dabas Városi Önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi szabályozási tervével és a helyi építési szabályzatával ezért, a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységre, a tervező által készített IPPC engedély felülvizsgálati dokumentáció (015/2011. munkaszámú leírás) alapján kikötés nélkül hozzájárulok.” Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az ingatlanon természetvédelmi objektum nem található. Az előzetes dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység 38/2004. (IX. 28.) számú önkormányzati környezetvédelmi rendelettel nem ellentétes. Ez a szakhatósági állásfoglalás nem mentesíti a beruházót a külön jogszabályok szerint a beruházás megvalósításához szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és közműüzemeltetői hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.” Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/02681-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 836-8/2008. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Remondis-OKÖT Kft. részére a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén végzett tevékenységekre vonatkozóan. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt azóta többször is módosította. A KTVF: 836-8/2008. számú engedély érvényessége 2012. június 30-án lejár, ezért a Remondis-OKÖT Kft. az engedély felülvizsgálatát kezdeményezte. A kérelem alapján a Felügyelőség 2011. december 28-án megindította az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, és KTVF: 5065-4/2012. iktatószámú és Hatóságunknál 2012. február 21-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén végzett tevékenység engedélyezéséhez. A felülvizsgálat során készített, az ÖkoSzenna Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (7477 Szenna, Kossuth L. u. 5.) által összeállított dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva a következőket állapítottam meg: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ a Dabas-Inárcs közti un. Öreg Országút mellett létesült, környezetében csak mezőgazdasági területek és akácos erdő található. A legközelebbi lakóterületek a teleptől 2-2,5 km-re találhatók. A hulladéklerakón 10 településről begyűjtött hulladék lerakását végzik, melynek során a lerakott hulladékokat kompaktor üzemeltetésével terítik el és tömörítik. A hulladékkezelő központ területén szerves hulladékok komposztálásával, illetve építési és bontási hulladékok kezelésével (gépi és kézi válogatásával, aprításával és osztályozásával) is foglalkoznak, ahol a kezelést végző gépek por-emisszióját vízpermetező használatával csökkentik. A telep vízellátását fúrt kútból biztosítják, míg a tevékenység során keletkező szociális szennyvizeket 15 m3-es zárt szennyvíztárolóban gyűjtik, onnan a szippantott szennyvizet a Dabas városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A telepen dolgozók ivóvízellátására palackozott vizet biztosítanak. A hulladékkezelő központ talajvízre gyakorolt hatását négy darab monitoring kút üzemeltetésével követik nyomon. A kutak vizsgálatát félévente elvégzik, az eredmények alapján megállapítható, hogy a szervetlen komponensek (foszfát, nitrát, szulfát és ammónium) mennyisége esetenként meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket. 17

A depónia területén korábban 18 db alsóelszívású gázgyűjtő kutat létesítettek. A 2010. évben elvégzett próbafáklyázáshoz kapcsolódóan megállapították, hogy 11 kút sérült, míg a próbafáklyázás eredményei szerint a keletkező kis mennyiségű gáz hasznosítása nem gazdaságos. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam továbbá, hogy a közegészségügyi hatóság részéről nincs jogszabályi akadálya a hulladékkezelő központ további működtetésének, így szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a hulladékkezelő központ területén folytatott tevékenységek környezeti hatásainak ellenőrzéséhez szükséges a meglévő monitoring rendszer további üzemeltetése. (…) Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” A Felügyelőség KTVF: 5065-12/2012. számon az eljárás ügyintézési határidejét meghosszabbította. A Dokumentáció alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Telephely Dabas külterületén (0108/2 hrsz.), a várostól É-ÉNy-i irányban, kb. 4-5 km távolságban, az Inárcs-Újhartyánt összekötő ún. Öreg országút közvetlen közelében, attól DNy-i irányban fekszik. A lerakó csak az országút felől közelíthető meg, a telep bejárata 5-6 méterre nyílik az úttól, míg a tényleges lerakó terület a Telephely bejáratától 110 méterre található. A Telephely hatásterülete védendő objektumokat nem érint, mivel a lerakó és a legközelebbi lakott terület közötti távolság nagyobb, mint a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott 500 m-es védőtávolság. A lerakási technológia biztosítja annak a levegővédelmi előírásnak a teljesülését, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) 26. §-a ír elő a diffúz légszennyező források minimális légszennyezőanyag kibocsátása tekintetében. A tevékenységből származó bűzkibocsátás a fentiek ismeretében csekély mértékű, hatása a véderdősáv miatt gyakorlatilag a Telephelyen kívül nem jelentkezik. A depónia területén 18 db alsó elszívású gázgyűjtő kút került kiépítésre. Ezen kutak egy része (11 db) a hulladéktest súlya, mozgása, valamint a beszivárgott csurgalékvíz következtében megrongálódott, ezért nem alkalmas a keletkező biogáz gyűjtésére. Az előzőekre tekintettel a Környezethasználó 5 db felső elszívású kutat alakított ki. A kutakból nyert depóniagáz próbafáklyázása 2010. augusztus-szeptember folyamán megtörtént. A próbafáklyázás záródokumentációjában foglaltak szerint a gáz mennyisége, illetve a gáz összetételének

18

változása (az elszívás megkezdését követően a metántartalom jelentősen csökkent) egyenlőre még nem teszik lehetővé a keletkező gáz folyamatos elfáklyázását. A Telephely üzemeltetése során a depóniát tömörítik, valamint a depónia kialakításakor kitermelt és tárolt földanyaggal takarják és locsolják a kiporzás csökkentése érdekében. Az építési és bontási törmelékek kézi és gép válogatás utáni kezelése törőberendezések, dobrosta, osztályozó használata során kerül por a légtérbe. A gépek azonban rendelkeznek vízpermetezővel a por emisszió csökkentése érdekében. A Felügyelőség a véleményét a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével adta meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Telephely Dabas külterületén, mezőgazdasági illetve erdőművelésű környezetben fekszik, megközelíthető az M5-ös autópálya dabasi, illetve inárcsi leágazásaitól, az Öreg Országúton keresztül. A Telephely zajforrásai a komposzttéren az aprító és dobrosta, az építési törmelék kezelésére kijelölt helyen a kézi és gépi válogatás, törőberendezések, dobrosta, osztályozó, a depónia felszínén a szállítójárművek mozgása és ürítése. A zajkeltő berendezések szakaszosan működnek, éjszakai műszak nincs. A legközelebbi lakóterület a Telephelytől 2 km-re található. Az Engedély 6. pontjában található zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírás a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletére hivatkozik. Időközben ez a jogszabály hatályát vesztette, helyére a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet lépett, ezért az előírást a Felügyelőség aktualizálta. Felszín alatti vizek védelmének szempontjából: A Telephely vízilétesítményeinek (4 db monitoring kút, víztermelő mélyfúrású kút, csapadékvíz elhelyezés, csurgalékvíz medence és tűzivíz tározó medence) üzemeltetésére a Környezethasználó KTVF: 6491-2/2009. számon kijavított KTVF: 1889-5/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel (a továbbiakban: Üzemeltetési engedély) rendelkezik, melynek alapján a monitoring kutakat félévente kell mintázni. Az elmúlt évek monitoring eredményei alapján megállapítható, hogy a figyelő kutak közül a D/D és a D/C jelű figyelő kutakban több alkalommal is (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációkat mértek nitrát (max. 288 mg/l), szulfát (max. 371 mg/l) és ammónia (max. 20 mg/l) komponensek tekintetében. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § -ába foglalt intézkedésnek a monitoring kutak az Üzemeltetési engedélyben előírt mintázása megfelel. A benyújtott Dokumentáció szerint a telepen vízhasználat csak a járművek mosására és szociális célra történik, melyhez a vizet a tüzivíz tározó medence mellett lévő fúrt kútból (víztermelő mélyfúrású kút) nyerik. Az Üzemeltetési engedélyben előírt kitermelhető vízmennyiség rétegvízből 3,6 m3/nap, illetve 1314 m3/év. A benyújtott Dokumentáció szerint a víztermelő kút átlagos vízhozama 2-3 m3/nap, melyből a szociális vízigény mennyisége 0,5 m3/nap, azonban emberi fogyasztásra a kút vizét nem használják, az ivóvíz ellátás palackozott vízből történik.

19

Vízbázisvédelmi szempontból a Telephely működése az előírások betartása mellett a környezetre nincs kedvezőtlen és terhelő hatással. A tárgyi Telephelyen a Környezethasználó a hulladéklerakási tevékenység mellett a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet végez, melyre vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles a 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az adatszolgáltatást a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. melléklete szerinti „EA alapadatlapok” (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. FAVI-ENG köteles tevékenység a Telephelyen: • Az Engedély T mellékletében szereplő csurgalékvíz tároló medence, valamint • a válogató csarnokban helyet kapó, veszélyes hulladékok gyűjtésére létesített gyűjtőhely. Amennyiben az alap-adatokban változás következett be (az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben) azt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdés alapján minden esetben be kell jelenteni a Felügyelőségre a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új adatlapon. A Felügyelőség KTVF: 55582-1/2010. számon a hulladéklerakási tevékenységre vonatkozó FAVI-ENG adatlapokat elfogadta. A Telephelyen folytatott hulladéklerakási tevékenyég a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ezért az abban foglaltak szerint kell bejelentési kötelezettséget teljesíteni. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A tárgyi terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. számú melléklet 2. a) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület. Felszín feletti vizek védelmének szempontjából: A Környezethasználó a Telephely csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan Üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, mely 2018. november 30-ig érvényes. A Felügyelőség az előírásait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevételével adta meg. A Telephelyen levő autómosóban létesített olaj-iszapfogó műtárgy KTVF: 23564-7/2006. számon külön önálló és hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Környezethasználó KTVF: 57305-1/2010. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkezik.

20

Hulladékgazdálkodási szempontból: A Dokumentációt átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az abban foglaltak a fenti kikötésekkel megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Környezethasználó tevékenységének folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. A Környezethasználó által létesített és üzemeltetett Telephely műszaki védelmének kialakítása megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak és műszaki szempontból is alkalmas a nem veszélyes hulladékok biztonságos deponálására. A Környezethasználó LEVOKÖT-343/2011. számú levelében jelezte, hogy az A és B depónia összeépítése az Engedély előírásainak megfelelően befejeződött. A bővítés területén kiépítésre került egy geofizikai szenzorhálózat a HDPE fólia vízzáróságának ellenőrzésére, a Környezethasználó melléklete az erre vonatkozó mérési eredményeket. Az A depóniára vonatkozóan KTVF: 10472-1/2010. számon rekultivációs határozat került kiadásra Dabas Város Önkormányzata részére. A gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék utóválogatásával kapcsolatban az Engedély a következőket írja elő: „Az elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható anyagok utóválogatásának és a technológiát kiszolgáló berendezések üzembe helyezésének határideje 2009. december 31.” A Környezethasználó a LEVOKÖT-230/2009. számú kérelmében előadta, hogy a fenti kötelezettségét a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudja teljesíteni, továbbá a gazdasági szervezeteknél gyűjtött hasznosítható hulladékok, illetve a térségben kihelyezett hulladék gyűjtőszigetekből a hulladékok begyűjtése, utóválogatása megoldott a Remondis cégcsoporton belül, a Remondis Szolnok Zrt. szolnoki hulladékválogató állomásán. A gyűjtőkörzetben keletkező hasznosítható hulladékok mennyiségében jelentős változás következhet be a gyűjtőszigetek számának növekedésével, így a szelektíven begyűjtött hasznosítható hulladékok Telephelyi válogatásának szükségességét 2 évente felül kell vizsgálni, melyre vonatkozóan a rendelkező részben előírást tett a Felügyelőség. A fentiek miatt az Engedély H mellékletében lévő „Hulladékok válogatása” című rész és az ahhoz tartozó táblázat törlésre került. A Környezethasználó tárgyi Telephelyen építési és bontási hulladékok begyűjtését, előkezelését, hasznosítását is végzi, amely tevékenység a hulladékok anyagában történő hasznosítását segíti elő, valamint csökkenthető a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége, így összhangban van a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. §-ban megfogalmazott alapelvekkel. Hulladékgazdálkodási előírásait a Felügyelőség a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a Hgt., a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 19.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő nyilvántartásra vonatkozó követelményekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A Dabas 0108/2 hrsz.-ú ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, valamint európai 21

közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000) nem érint. Az ingatlan ÉNY-i oldalán az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Turjánvidék nevű (HUDI20051) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) határolja. Továbbá az ingatlan területét részben érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezete. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A rendelkező részben foglalt kikötések a szomszédos Natura 2000 terület védelmét szolgálják. A Tvt. 5. § (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Felügyelőség előírásainak betartása mellett a tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a Telephely üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. 22

A Dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely minősített adatnak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8), (10) és (12) bekezdése alapján, valamint a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VI. fejezetében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III./10.1. pontja alapján került megállapításra (Számla száma: ÁK-383/2012). Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel a Ket. 80 §. (4) bekezdésére a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdésére figyelemmel, közhírré tétel céljából megküldi az eljárásban részt vett Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a kézhezvételt követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok

23

állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. május 3.

Dolla Eszter s. k. igazgató

24

Te melléklet a KTVF: 5065-13/2012. számú határozathoz Technológiai leírás Lerakótér: B depónia : - Területe: 24 220 m2 - Kapacitása: 260 000 m3 - Szabad kapacitása: 73 694 m3 - Rendezett terepszint: 107,50 m B.f. - A töltés magassága: 108,50 m B.f. - Feltöltés magassága: 120 m B.f. Műszaki védelem: • eredeti tömörített altalaj k= 10-5 m/s • 2x20 cm agyag szigetelés k= 10-9 m/s • 1 réteg 2,0 mm-es HDPE szigetelőfólia • geotextília (400 g/m2) a teljes felületen • drén alatti geotextília (800 g/m2) 1 m szélességben • dréncső DN 160 KPE-PN • 30 cm műszaki védelem a hulladéklerakó teljes felületén homokos kavicsból A lerakó a térszínen kialakított minden oldalról töltéssel zárt, egyoldali lejtésű földmedence. A műszaki védelem alatt a talpfelületet 30 cm vastagságban, a megkívánt lejtések kialakításával, nedves tömörítéssel készítették elő. A teljes depónia területét 29 méter széles sávokra osztották fel, melyből így összesen 8 db található. Az üzemviteli oldalon a rendezett terepszint 107,50 m B.f., a töltés magassága mind a négy oldalon 108,50 m B.f. A területet körülvevő töltés anyaga homok, mely a tereprendezés során kitermelt talajból származik, koronaszélessége 3 méter, a rézsű lejtése belső és külső irányban is 1:2 arányú. A lerakó szivárgó vizeinek gyűjtésére szolgáló drénhálózatot a min. 1-3 %-os lejtésekkel kiképzett talpfelületi szigetelőrétegen építették be. A 30 cm vastagságú, geotextíliával védett homokos kavicsszivárgó rétegben megfelelő kiosztásban telepített drénhálózat vezeti a csurgalékvizet a lerakóterület mélypontjain kiképzett szivárgó testekhez. A 30x30 cm-es szivárgótestekbe épített drénvezetékek a szivárgó vizet a 650 m3-es, fóliával szigetelt csurgalékvíz tározóba szállítják. A szivárgótest drénvezetékéhez csatlakozó vízátemelő szivattyúk szállítják a szivárgó vizeket a gyűjtőmedencébe, másrészt biztosítják a medencében összegyűlt csurgalékvíz visszavezetését a lerakótestre. Csurgalék- és csapadékvíz elvezető rendszer: Csurgalékvíz átemelő: műanyagakna, automatikus működésű szivattyúval Q= 3 l/s vízszállítással. Öntözővíz átemelő: műanyagakna, automatikus működésű szivattyúval Q= 5 l/s vízszállítással. Csurgalékvíz tároló medence: 1:1,5 rézsűs kialakítású, részben földbe süllyesztett, átlagosan 2 m mély fólia szigetelésű medence. Hasznos térfogata 650 m3. A depóniából 4 db, egyenként 25

104 m hosszú dréncső vezeti ki a csapadék és csurgalékvizeket. A kivezető cső végénél a csurgalékvíz aknánál tolózár van elhelyezve, mely segítségével szabályozható az egyes szekciók vízkormányzását. Az A és B lerakó összeépítése Az A depónia és a jelenleg feltöltés alatt álló B depónia összeépítése 2,5 % kapacitásnövekedést (6500m3 hulladéklerakó térfogat) jelentett. A B depónia bővítése 2011. évben történt. - Területe: 1 740 m2 - Kapacitása: 6 500 m3, a töltése jelenleg nem kezdődött meg. A terület a szigetelőrendszere a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásainak megfelelően, geoelektromos monitoring beépítésével készült el. A bővítéssel érintett terület kiépített műszaki védelme felülről lefelé: aljzat szigetelés: • 250 g/m2 geotextilia eltömődés elleni védelem • 50 cm vastag OK 16/32 kavicsszivárgó • Geotextilia mechanikai védelem 1200 g/m2 • 2,5 mm HDPE geomembrán • Bentonit paplan (k ≤ 5x10-11 m/s) • Geoelektromos monitoring rendszer • 50 cm természetes anyagú szigetelés • talajtükör (tömörített felület, Trp ≥ 91%) rézsű szigetelés: • • • • • •

Használt gumiabroncs borítás, OK 16/32 kaviccsal kitöltve Geotextilia mechanikai védelem 1200 g/m2 2,5 mm HDPE geomembrán szigetelő lemez Bentonit paplan (k ≤ 5x10-11 m/s) Geoelektromos monitoring rendszer Depónia rézsű tömörítve

A bővítéssel érintett terület keresztirányú lezárása 70 cm magas, kavicsolt gumiabroncsokkal megtámasztott HDPE felhajtással történt, mely teherhordó funkciót nem lát el, csak a csurgalékvizek depónián belüli visszatartására szolgál. A Telephelyen lévő Létesítmények: Hídmérleg: az akna nélküli hídmérleg számítógépes program alapján regisztrálja a rajta áthaladó szállító gépjárművek súlyát, illetve az általuk be és kiszállított hulladék mennyiségét. Szociális és üzemviteli épületek: A mérlegház, az iroda és szociális helyiségek 4 db könnyűszerkezetes, berendezett szabványkonténerben kerültek kialakításra, melyek egymás mellett foglalnak helyet a hídmérleg szomszédságában. Kocsimosó: 50m2-es betonozott felület, ahol a hulladékszállító járműveket nagynyomású vízsugárral tisztítják egy rácsaknával ellátott beton műtárgyon. A szennyezett mosófolyadék egy többlépcsős homok- és olajfogó műtárgyon keresztül kerül a gyűjtőaknába, ahonnan

26

visszalocsolják a depóniára vagy a csurgalékvíz tároló medencébe vezetik. Az olajfogóból az olaj és az olajos iszap veszélyes hulladékként kerül kiszállításra, ha megtelik. Kerékmosó: a telepről távozó járművek áthaladnak egy fertőtlenítőt tartalmazó vizes mosón, amely egy földbe süllyesztett beton műtárgy. Szennyvíztároló: a szociális létesítmények szennyvizének gyűjtésére szolgáló 15 m3-es medence, amelyből szükség esetén a szennyvizet szippantó autóval elviszik a városi szennyvíztelepre. Szennyvíz nyomóvezeték: A telep nem csatornázott, a szociális vizek nyomóvezetéken keresztül kerülnek a 15 m3-es zárt szennyvíztárolóba. Üzemanyag tároló: a telepen dolgozó munkagépek üzemanyagának tárolására szolgáló, kerítéssel elzárt 25m2-es terület, amelyet jelenleg nem erre a célra használnak. A kompaktor működtetéséhez szükséges üzemanyagot a veszélyes hulladék gyűjtőhelyén elkülönítve tárolhatják. Válogató csarnok: 575 m2-es csarnokszerkezetű épület. Itt kap helyet a gépjárművek tárolására szolgáló gépszín, a kialakítandó válogató műhely, és a beszállított hulladékból kiválogatott veszélyes hulladék tárolására létesített gyűjtőhely, amely egy kármentővel ellátott zárható helyiség. Válogató felület: 924 m2 betonozott felület, amely magában foglalja a kocsimosót is. Mélyfúrású kút: a tüzivíz tározó medence mellett lévő artézi kút, amelynek az átlagos napi vízhozama 2-3m3. Tüzivíz tározó: a konténeriroda mögött került kialakításra egy tüzivíz tároló medence HDPE fólia szigeteléssel, amely a portaépület és az artézi vízkút mellett található és fel van szerelvényezve tüzivíz csapokkal. Kerítés, kapu és sorompó: a telep bejárati oldalán drótfonatú, a többi oldalon vadhálós kivitelű, betonoszlopokkal, kétszárnyú kapu. Véderdő: A lerakót véderdősáv veszi körül, melynek célja a szélerő csökkentésével a kiporzás-, zaj-, és szaghatások tompítása mellett a lerakó tájba illesztése is. Komposztálás: 2007. szeptember 1-jétől kezdve a biológiai úton lebomló szerves hulladék külön gyűjtött részét a telepen komposztálják. A keletkező földszerű anyagot a depónián a hulladék takarására használják fel. A beszállított aprított biohulladékot, a víztelenített kommunális szennyvíziszapot és az egyéb adalékanyagokat homogenizálják, majd prizmás rendszerű nyílt téri komposztálással dolgozzák fel. A komposztálótér 15 cm vastag betonfelület, alatta 15 cm vastagságú homokos kavics ágyazattal. Területe: 625 m2. A felület geometriai közepén víznyelő épült, amely szabványos, 80 cm-es akna kútgyűrűből, aknaszűkítőből és víznyelős kivitelű öntöttvas fedlapból áll. A keletkező csurgalékvizet a csurgalékvíz tároló medencébe vezetik.

27

A kész komposzt tárolására 231m2 alapterületű zárt épület áll rendelkezésre, ahova csak a finom frakció kerül a mobil dobrostából. A durva frakció oltókomposztként visszakerül a prizmába. A kész komposztanyagot a hulladék takarására használják. Biogázgyűjtő rendszer: A depónia területén 18 db alsóelszívású gázgyűjtő kút került kiépítésre. Egy kút gyűjtőkörzete 19 m sugarú kör. A perforált csöveket a hulladék rétegvastagsága függvényében folyamatosan magasítják, mobil kútgyűrűvel védve, 16-32-es mosott kaviccsal folyamatosan feltöltve veszik körül az eltömődés megakadályozására, a kiálló csővégeket csővédő kupakkal látják el. A kutakat ez idáig folyamatosan építették ki a lerakott hulladék rétegvastagsága függvényében, így fokozatosan áttérnek a felsőelszívású kúttípusra. A próbafáklyázás során kiderült, hogy 11 alsóelszívású kút sérült, beszakadt. A területen 6 db régi kutat véglegesen lezártak, helyettük 5 db felsőelszívású kutat létesítettek. A próbafáklyázásról készült riport szerint a keletkező kis mennyiségű gáz hasznosítása nem gazdaságos. Mivel a hulladéktestben nem uralkodik túlnyomás, a biogáz fáklyázással történő ártalmatlanítását sem javasolták. A vizsgálati eredmények alapján a hasznosítható mennyiség 2-3 év múlva keletkezik. A hulladékkezelés folyamata: A lerakó üzemeltetése során a munkahelyi irányítást a telepvezető végzi. A telepvezető az üzemeltetési szabályzat alapján köteles vezetni a telephelyen folyó munkát. A szállítójármű bruttó és nettó tömegének mérését, a hulladékszállítmány mennyiségének meghatározását és naprakész nyilvántartását a mérlegkezelő-diszpécser végzi a hídmérleg és a vele összeköttetésben lévő számítógépes rendszer segítségével. A beszállított hulladékról átvételi elismervényt adnak. A járművek a telephelyen az üzemi úton, illetve a tömörített, takart, folyamatosan magasított hulladéktest felszínén kialakított ideiglenes szállítóúton közlekedhetnek. Ürítés közben a hulladék szemrevételezése és az idegen anyagok eltávolítása megtörténik, amelyek a lerakó mellett lévő konténerekbe kerülnek, ugyanígy a veszélyesnek minősített hulladék is. A hulladéklerakó helykihasználása és a környezet védelme érdekében a kompaktor rendszeres működtetésével a beérkező hulladékot elterítik és tömörítik. A tömörített hulladékból a szennyezőanyagok kioldódása lassabban megy végbe. Emellett a káros légszennyező hatások, valamint az öngyulladás elkerülése érdekében 20 cm-es földtakarást alkalmaznak. Ennek anyaga a hulladéklerakó kialakításakor kitermelt földanyag, a beszállított építési törmelék és talaj, illetve a komposztálás eredményeként keletkező kész komposzt. A homlokdöntéssel készülő rézsűfelületet is folyamatosan takarják. A kiürített járművek a beszállítási útvonalon távoznak, a hídmérlegre hajtanak, majd a kerékmosón áthaladva akadályozzák meg a sár kihordását. Csurgalékvíz kezelése: A depóniából 4 db, egyenként 104 m hosszú dréncső vezeti ki a csurgalékvizet. A lerakó szivárgó vizeinek gyűjtésére szolgáló drénhálózatot a min. 1-3 %-os lejtésekkel kiképzett talpfelületi szigetelőrétegen alakították ki. A 30 cm vastagságú, geotextíliával védett homokos kavicsszivárgó rétegbe telepített drénhálózat vezeti a csurgalékvizet a lerakóterület mélypontjain kiképzett 30x30 cm-es szivárgó testekhez. A szivárgótest drénvezetékéhez csatlakozó szivattyúk emelik át a szivárgó vizet a 650 m3-es, fóliával szigetelt, csurgalékvíz tározó medencébe. A medence 1:1,5 rézsűs kialakítású, részben földbe süllyesztett, átlagosan 2 m mély, fóliaszigetelésű medence. A medence kapacitása a legnagyobb esőzések idején is

28

elégnek bizonyult a nagy felületen történő párolgási veszteségnek köszönhetően. A csurgalékvizet szükség szerint portalanítás céljából visszalocsolják a lerakóra.

Csapadékvíz kezelése: A depóniák körül összegyűlő nem szennyezett csapadékvizet az övárok rendszer segítségével szikkasztó árkokba vezetik. Építési és bontási hulladékok kezelése: A telephelyre az építési és bontási hulladékokat a Környezethasználó, engedéllyel rendelkező szállítási vállalkozók és a lakosság saját járműveivel egyaránt szállíthatja. A mérlegelés és azonosítás után a hulladékot a feldolgozásig szelektíven deponálják. Kézi és gépi válogatás után kerül a törőberendezésekbe, dobrostába, osztályozókba. A gépek rendelkeznek meddőleválasztóval, mágnesszalaggal, vízpermetezővel (por emisszió csökkentése) és zajvédő burkolattal. A berendezések segítségével különböző méretű frakciók állíthatók elő, amelyet a depónia felszínén a szállítójárművek közlekedési útjainak kialakításához, a hulladéklerakó takarásához használnak fel. Ebben a munkában egy-egy forgó rakodó, homlokrakodó, repítő törőgép, pofás törőgép, dobrosta, válogató szalag, osztályozó, síkrosta segít. Az építési törmelék kezelését alvállalkozó végzi. Veszélyes hulladék kezelése: A beszállított hulladékból kiválogatott veszélyesnek minősülő hulladékot külön, ezen anyagok tárolására létesített gyűjtőhelyen, a tervezett válogató csarnok részeként kialakított kármentővel ellátott zárható helyiségben gyűjtik. A keletkezett mennyiséget nyilvántartják, időközönként külön erre a célra szakosodott vállalkozással szállíttatják el ártalmatlanítás céljából. A telep üzemeltetése során kevés veszélyes hulladék keletkezik, mivel a gépjárművek szervizelése nem itt történik, a rágcsálóirtó és rovarölő szereket a feladattal megbízott cég elszállítja.

29

BAT melléklet a KTVF: 5065-13/2012. számú határozathoz A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika Levegő A telephelyen folytatott tevékenységhez nem kapcsolódik bejelentésköteles pontforrás. A válogatócsarnok még nem üzemel. Egyéb, a tevékenység következtében jelentkező, ill. feltételesen előforduló légszennyezések, valamint a hatásuk csökkentésére tett lépések: - A kommunális hulladék begyűjtésében korszerű öntömörítős, zárt járművek vesznek részt a porképződés és a szaghatások csökkentésére, valamint a kisebb helyfoglalás érdekében. A begyűjtést nem a Környezethasználó végzi. - A depónián tömörítés, földtakarás, locsolás csökkenti a kiporzást. - Az építési törmelékek kézi és gépi válogatása utáni kezelése (törőberendezések, dobrosta, osztályozó használata) során kerül por a légtérbe. A gépek azonban rendelkeznek vízpermetezővel a por emisszió csökkentése érdekében. - A véderdősáv a bűzt és a port szállító szelek megfogásában játszik szerepet, de tompítja a hanghatásokat is. - Öngyulladás, tűzesetek ellen: tömörítés, földtakarás, locsolás. A takarást napi rendszerességgel végzik, nagy melegben locsolják a depónia felszínét. - Az eddig előfordult tűzesetek a depónia szigetelőrétegében nem okoztak károsodást, így vízkár sem történt, nem volt szükség a kárelhárítási napló kitöltésére. - Depóniagáz képződés: A megvalósított technológia jelen körülmények között a legkisebb légszennyezéssel járó megoldást jelenti. A keletkező depóniagáz csak az alsóelszívású kutak csövégződésénél juthatna a légtérbe, amit ennek megakadályozására lezártak. A keletkező gázmennyiség nem éri el a hasznosíthatósághoz és az ártalmatlanításhoz (elfáklyázáshoz) elégséges mennyiséget. - Szél általi hulladék-szétszóródás, papírkirepülés ellen: tömörítés, földtakarás Szemétfogó háló használata is ezt a célt szolgálja. Víz Felszíni vizek - A depónia rézsűjén kívül, a telepi utak felszínére eső csapadékvizet övárkok gyűjtik össze. A szennyezetlen vizek szikkasztására a körbefutó övárok rendszer szolgál. - A keletkező szennyezett csurgalékvizeket, a depóniában elhelyezett hulladéktesten átszivárgó, a komposztáló téren, a kocsimosóban keletkező szennyezett vizeket a csurgalékvíz gyűjtő csatornarendszer a csurgalékvíz tározó medencébe vezeti, ahol szennyezett vízként kezelik, összetételét rendszeresen vizsgálják. A medence zárt, a szennyezett víz nem jut a talajba. 30

Felszín alatti vizek - A hulladéklerakó talajvízre gyakorolt hatását négy db 2001-ben létesített monitoring kúttal ellenőrzik. - A lerakó megépítését követően 2003. 07. 09-én a monitoring kutakban „null-szint” mérésére került sor. A kutak vizsgálatát TPH-, toxikus fémtartalomra és általános vízkémiai paraméterekre félévente elvégzik és éves összefoglaló jelentést készítenek. Talaj A talaj igénybevétele a telephely kialakítása során lépett fel talajkitermelés formájában a következő területeken: - az új depónia területén - a belső és a bevezető utak alatt - az üzemviteli épületek és minden kiszolgáló létesítmény alatt A Telephely nagy része korábban szántó, mintegy 20%-a rét-legelő besorolású mezőgazdasági terület volt. A rendezett lerakó dombépítéses technológiával, a felső 1-3m vastag talajréteg eltávolítását követően valósult meg. Ez a művelet 26 000 m2 területű talajfelszínt érintett. Az eredeti tömörített altalajra került az agyagszigetelés. A felszínről kiemelt talaj egy részét a véderdősáv telepítéséhez és a területet körülvevő töltés kialakításához használták fel, a maradékot a lerakó felület takarásához hasznosítják. Élővilág A külterület északi részén található rét-legelő és ligetes, erdős területek az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képezik. Dabas környékén 2007-ben kezdték a Natura 2000 területeket kijelölni, a hulladéklerakó B depóniájának átadása után négy évvel. Mindezen területek határai körülbelül 5km távolságra esnek a dabasi hulladéklerakó területétől. A lerakó nagy része korábban szántó, mintegy 20 %-a rét-legelő besorolású mezőgazdasági terület volt. A lerakó kb. 3 km-es körzetében csak mezőgazdasági területek találhatóak, kivételt képez a régi lerakó irányában egy kb. 6 hektáros akácos erdő. Zaj és rezgés A telephely zajkeltő berendezései és műveletei: A komposzttéren az aprító és a dobrosta számít időszakos zajforrásnak. Az építési törmelék kezelésére kijelölt helyen a kézi és gépi válogatás, a törőberendezések, dobrosta, osztályozó működése kelt zajt. A gépek rendelkeznek zajvédő burkolattal. A telephely zajkeltő berendezései csak szakaszosan működnek, nincs éjszakai műszak. A telephelyi zaj növeléséhez hozzájárul a hulladékszállító járművek be- és kihajtása, valamint ürítése a depónia felszínén. A legközelebbi lakóépület azonban legalább kb. 2 km-es távolságban található, az 500 m-es védőtávolságon jóval messzebb, így a zajhatások csak a telep dolgozóit érintik. Egyéb hatások A közutakra való sárfelhordás: A kocsimosó és kerékmosó műtárgyak szolgálnak a telepről távozó járművek szennyeződéseinek letakarítására. A kerékmosón a kifelé haladó jármű kerekére tapadt sarat és szennyeződést egy fertőtlenítőt tartalmazó vizes mosón való áthaladással takarítják le. Rágcsálók, fertőzést terjesztő állatok elszaporodása: A lerakott hulladék napi takarása a rágcsálók elleni védekezésnek is része, mert ezzel a rágcsálók élelemhez jutását is akadályozzák. Rovar- és rágcsálóírtás negyedévenként történik. 31

H melléklet a KTVF: 5065-13/2012. számú határozathoz A lerakással hasznosítható nem veszélyes hulladékok éves együttes mennyisége 57 255 tonna EWC kód szerinti mennyiségi korlátozás nélkül. EWC kód

Megnevezés

01

ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től közelebbről nem meghatározott hulladékok kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07től hulladék homok és hulladék agyag hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től közelebbről nem meghatározott hulladékok MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK közelebbről nem meghatározott hulladékok papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (deinking) iszap mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK feldolgozatlan textilszál hulladékok feldolgozott textilszál hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02-től

01 03 08 01 03 99 01 04 08 01 04 09 01 04 10 01 04 99 02

02 01 04 02 01 99 02 02 99 02 03 04 02 03 99 02 04 99 02 05 99 02 06 99 02 07 99 03 03 01 99 03 03 05 03 03 10 04 04 02 21 04 02 22 04 02 99 06 06 05 03

Mennyiség t/év

32

EWC kód

Megnevezés

07

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11-től közelebbről nem meghatározott hulladékok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11-től hulladék műanyagok adalékanyag hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 14-től közelebbről nem meghatározott hulladékok BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK por alapú bevonatok hulladékai közelebbről nem meghatározott hulladékok nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12-től nyomdafesték iszapok, amelyek különböznek a 08 03 14-től közelebbről nem meghatározott hulladékok TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) széntüzelés pernyéje tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16-tól folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20-tól kazán tisztításából származó vizes iszapok, amelyek különböznek a 10 01 22-től fluid-ágyból származó homok széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok salak kezeléséből származó hulladék kezeletlen salak gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 07-től hengerlési reve hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 11-től gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13-tól egyéb iszapok és szűrőpogácsák közelebbről nem meghatározott hulladékok

07 01 12 07 01 99 07 02 12 07 02 13 07 02 15 07 02 99 08

08 02 01 08 02 99 08 03 13 08 03 15 08 03 99 10 10 01 01 10 01 02 10 01 03 10 01 17 10 01 21 10 01 23 10 01 24 10 01 25 10 01 26 10 01 99 10 02 01 10 02 02 10 02 08 10 02 10 10 02 12 10 02 14 10 02 15 10 02 99

Mennyiség t/év

33

EWC kód

Megnevezés

10 03 02 10 03 16 10 03 18

hulladékká vált anód darabok fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15-től anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 17-től füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19-től egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is), amelyek különböznek a 10 03 21-től gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 23-tól gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 03 25-től hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 27-től sósalak és feketesalak kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 29-től közelebbről nem meghatározott hulladékok szilárd részecskék és por közelebbről nem meghatározott hulladékok kemencesalak fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 05-től fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07-től egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 09 11-től közelebbről nem meghatározott hulladékok kemencesalak fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 05-től fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 07-től egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 10 13-tól közelebbről nem meghatározott hulladékok üveg alapú, szálas anyagok hulladékai egyéb részecskék és por hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek szilárd részecskék és por kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai közelebbről nem meghatározott hulladékok hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok szilárd részecskék és por (kivéve 10 13 12 és 10 13 13) gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák hulladék beton és betonkészítési iszap közelebbről nem meghatározott hulladékok

10 03 20 10 03 22 10 03 24 10 03 26 10 03 28 10 03 30 10 03 99 10 08 04 10 08 99 10 09 03 10 09 06 10 09 08 10 09 12 10 09 99 10 10 03 10 10 06 10 10 08 10 10 12 10 10 14 10 10 99 10 11 03 10 11 05 10 12 01 10 12 03 10 12 08 10 12 99 10 13 01 10 13 04 10 13 06 10 13 07 10 13 14 10 13 99

Mennyiség t/év

34

EWC kód

Megnevezés

12

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács hegesztési hulladékok gépi megmunkálás során keletkező iszapok, amelyek különböznek a 12 01 14-től közelebbről nem meghatározott hulladékok HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

12 01 05 12 01 13 12 01 15 12 01 99 15

15 01 05 15 01 06 16 16 03 04 16 03 06 17 17 01 07 17 03 02 17 05 08 17 06 04 17 08 02 17 09 04 19

19 01 02 19 01 99 19 08 01 19 08 02 19 08 99 19 09 01 19 09 02 19 11 99 19 12 01 19 12 02 19 12 03

Mennyiség t/év

kazánhamuból eltávolított vas fémek közelebbről nem meghatározott hulladékok rácsszemét homokfogóból származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok víz derítéséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok papír és karton fém vas nem-vas fémek 35

EWC kód

Megnevezés

19 12 04 19 12 05 19 12 07 19 12 08 19 12 09 20

műanyag és gumi üveg fa, amely különbözik a 19 12 06-tól textíliák ásványi anyagok (pl. homok, kövek) TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS ruhanemű textíliák kéménysöprésből származó hulladékok közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék lom hulladék

20 01 10 20 01 11 20 01 41 20 01 99 20 02 02 20 02 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 07 összesen:

Mennyiség t/év

57 255

Komposztálás A komposztálással hasznosítható nem veszélyes hulladékok éves együttes mennyisége 6 000 tonna EWC kód szerinti mennyiségi korlátozás nélkül. Komposztálással hasznosítható hulladékok listája a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján: EWC kód

Megnevezés

02 01 01 02 01 03 02 01 07 02 02 03 02 03 01

mosásból és tisztításból származó iszap hulladékká vált növényi szövetek erdőgazdálkodási hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok szeszfőzés hulladéka fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 03 05 02 04 03 02 05 01 02 06 01 02 07 02 02 07 04

Mennyiség t/év

36

02 07 05 03 01 01 03 01 05 03 03 01 03 03 07 03 03 08 03 03 09 03 03 10 03 03 11 04 02 20 19 06 06 19 08 05 19 08 12 20 01 38 20 02 01 20 03 02 összesen

folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok fakéreg és parafahulladék faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től fakéreg és fahulladék hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok hulladék mésziszap mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 04 02 19-től állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag települési szennyvíz tisztításából származó iszapok ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től fa, mely különbözik a 20 01 37-től biológiailag lebomló hulladékok piacokon keletkező hulladék 6000

Építési és bontási hulladékok előkezelése/hasznosítása A kezelhető építési és bontási hulladékok listája a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján: A hulladék EWC kódja 170101 170102 170103 170107 170302 170504 170506 170508 170604 170802 170904

A hulladék megnevezése

Mennyiség t/év

beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től szigetelőanyagok amelyek különböznek a 170601 és 170603-tól gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

Összesen

170 000

37

A melléklet a KTVF: 5065-13/2012. számú határozathoz Környezethasználó rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségei a Felügyelőség részére Megnevezés Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős változásáról és az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, illetve környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Összefoglaló a csurgalékvizek félévi gyakorisággal elvégzett vizsgálatáról FAVI-ENG alap-adatlapok benyújtását követően az esetleges változások jelentése A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének vizsgálata, valamint meteorológiai adatok gyűjtése a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében, továbbá jelen engedélyben foglaltaknak megfelelően Légszennyezés mértéke bejelentés (az alapbejelentést követően) Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás A szelektíven begyűjtött hasznosítható hulladékok telephelyi válogatása szükségességének felülvizsgálata Éves környezeti beszámoló - A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében - További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére

Gyakoriság

Beadási határidő

eseti

15 napon belül szóban, telefonon azonnal

eseti írásban 48 órán belül

38

eseti

az eseményt követő 1 hónapon belül

évente

tárgyévet követő év április 30.

évente

tárgyévet követő év március 31.

évente

tárgyévet követő év április 30.

évente

tárgyévet követő év március 31.

évente

tárgyévet követő év március 1.

2 évente

tárgyévet követő év április 30.

évente

tárgyévet követő év április 30.