KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 1180-12/2011.
Előadó:
Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Józsa Judit Zsille Ákosné Takáts Írisz Tőzsér Károly
Tárgy:
A Szigetcsépi baromfitelep (2317 Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyének öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása
Mellékletek:
T melléklet: Technológiai leírás H melléklet: Hulladékgazdálkodás L melléklet: A telephelyen található légszennyező források BAT melléklet: Az elérhető legjobb technikának való megfelelés A melléklet: Adatszolgáltatás
HATÁROZAT A Sziget Chicken Farm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2317 Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz., Cg.: 13-09-103642; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz. alatti telephelyén folytatott tevékenységére a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által KTVF: 28769/2006. számon kiadott és KTVF: 13547-4/2008. számon módosított egységes környezethasználati engedélyt módosítom, a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1.
A létesítmény megnevezése: Szigetcsépi baromfitelep
2.
A Környezethasználó (telephely tulajdonosának) adatai: Neve: Sziget Chicken Farm Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
és
3.
A társaság rövidített cégneve:
Sziget Chicken Farm Kft.
Székhelye:
2317 Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.
Környezetvédelmi Ügyfél Jel:
102488225
Statisztikai számjel:
13508209-7020-113-13.
Cégjegyzékszám:
13-09-103642
A telephely adatai: Címe:
2317 Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.
Helyrajzi szám:
Szigetcsép külterület 073/4 hrsz.
KTJ IPPC Létesítmény:
101446636
A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: 213000 m
4.
Y: 644450 m
A telep nagysága:
2,54 ha
A telep megközelítése:
A vizsgált telephely Szigetcsép külterületén, a fővárostól kb. 35 kilométerre található. Megközelítése az 5101. számú úton lehetséges.
A tevékenység jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletének 11. a) pontja szerint: „Nagy létszámú állattartásra szolgáló létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint 40 000 férőhely baromfi számára.”
A telephelyen végzett tevékenységek: Tevékenység megnevezése:
TEÁOR szám:
NOSE-P kód
Baromfitenyésztés
0147
110.04 110.05
Az engedélyezett tevékenység összefoglaló leírását a T MELLÉKLET tartalmazza. A telephelyen keletkező hulladékokra vonatkozó részletes bemutatást a H tartalmazza. A légszennyező források technológiai bontását az L MELLÉKLET tartalmazza.
2
MELLÉKLET
II. A
TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Víz- és talajvédelmi szempontból: A telephely a tevékenységéből adódóan a felszín alatti vizekre diffúz szennyezőként hat. A felülvizsgálat alapján mért, nem kockázatos szennyezettség a későbbiekben a telekhatárokon az uralkodó talajvíz áramlási irányában létesített (Duna) monitoring kutak segítségével vizsgálható. A felülvizsgálat keretében végzett akkreditált vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a szennyezettség a telekhatáron nem terjed túl. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1113 Budapest, Györök u. 19.; Cg. 01-09-867691) által készített akkreditált mérések alapján a telekhatáron kívül határértéket meghaladó zajterhelés nem érzékelhető, a hatásterület a telekhatáron belül van minden napszakban. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az ólak szellőzését biztosító ventilátorok diffúz forrásnak számítanak. A 8 db nevelőépület mindkét hosszanti homlokzatán találhatóak ventilátoros szellőztető nyílások. Jelentős teljesítményű mérhető pontforrással a telephely nem rendelkezik. Káros légszennyezettség a telekhatáron nem terjed túl.
III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1.
Általános előírások:
1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás az Engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a Rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, az ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az Engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni.
3
1.7. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül értesíteni kell. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek az Engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés összefoglaló leírását a BAT tartalmazza. 3.
MELLÉKLET
A felszín alatti vizek és a talaj védelmében tett előírások:
3.1. A 2011. március 30-án benyújtott talajvíz monitoring tervben szereplő figyelő kutakat (SZCS-FK1 és SZCS-FK2 jelű kutak) 2012. február 15-ig jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kell kiépíteni. A figyelő kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet 2011. október 15-ig kell a Felügyelőségre benyújtani, a vízjogi engedélyes terveknek meg kell felelniük a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírtaknak. 3.2. A létesítendő monitoring kutak mintázását az alábbiak szerint kell végezni: Gyakoriság: évente Vizsgálandó komponensek: pH, vezetőképesség, nitrit, nitrát, ammónium, szulfát 3.3. A kutakból történő vízminőség vizsgálatok eredményeit és a mintavételi jegyzőkönyveket tartalmazó monitoring jelentéseket minden tárgyi évet követő április 30-ig kell a Felügyelőségre benyújtani. Az első benyújtás határideje: 2012. április 30. 3.4. A tevékenység úgy végezhető, hogy −
az ne csökkentse a vízkészlet természetes védettségét vagy ne növelje a környezet sérülékenységét;
−
6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag a vízkészletbe ne kerülhessen;
4
−
olyan lebomló anyag a vízkészletbe ne kerülhessen, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza.
3.5. A kialmozás során keletkező szennyvíz tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. 4.
Levegőtisztaság-védelmi előírások:
4.1. A kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, ezért az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni és a bűzszennyezést legkisebb mértékűre csökkenteni. 4.2. A diffúz forrásokat úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 4.3. A technológiai fegyelem betartásával és a terület folyamatos tisztántartásával kell gondoskodni a levegő terhelésének minimalizálásáról. 4.4. A jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) foglaltakat be kell tartani. 4.5. A telep üzemeltetése során a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-ban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek meg kell felelni, a légszennyezés mértéke éves jelentést minden tárgyi évet követő március 31-ig a Felügyelőségre be kell nyújtani.
5.
Hulladékgazdálkodási előírások:
5.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 5.2. A tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásait. 5.3. Az elhullott állati tetemek elszállításig történő tárolására szolgáló hűtött konténert egyértelműen jelölni kell, azonosító címkével kell ellátni. 5.4. Esetleges fertőzés esetén az elhullott állati tetemeket a hatályos előírások betartásával kell kezelni. 5.5. Rendkívüli esetben, amennyiben a telephelyen járványos megbetegedés fordulna elő az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet értelmében az állategészségügyi hatóság által elfogadott intézkedési terv alapján kell eljárni. Ilyen esetben is csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el a tetemeket. 5.6. A fertőtlenítőszer csomagolóanyagai, mivel ez vízbázisú szer, vízzel alaposan és többször kerülnek átöblítésre, így az a kommunális hulladékkal kerülhet elszállításra. 5.7. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.
5
6.
Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: A Környezethasználó köteles eleget tenni az A alkalmi jelentéstételi kötelezettségeinek.
7.
MELLÉKLET
szerinti rendszeres és
Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások:
7.1. Az üzemszerű állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget. 7.2. A normálistól eltérő működés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerűen rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelőségnek 8 napon belül megküldeni. 7.3. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésről (monitoringról), mintavételről, elemzésről, kalibrációról, vizsgálatról, mérésről, tanulmányról, amelyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésről, elemzésről, amelyet ilyen adatok felhasználásával készítettek. 7.4. A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelőséget. 8.
Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: − −
9.
az Engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat.
A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások:
9.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Bármely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 9.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: − − −
a visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; 6
az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.
−
9.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet.
I V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Az engedély 2016. április 30-ig érvényes. Az Engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg KTVF: 13547-4/2008. számú határozattal módosított KTVF: 28769/2006. számon kiadott egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. Új egységes környezethasználati engedély csak az Engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − ezt a hatályos jogszabály előírja, − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, − a Környezethasználó tevékenységében a Rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, − a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. Amennyiben a Környezethasználó a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket nem hajtja végre vagy úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a Rendelet 20. § (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-a megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki.
7
V. JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést okoz vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a Rendelet 26. §-a alapján: − korlátozhatja, − felfüggesztheti, − megtilthatja vagy − az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000-100 000 Ft/nap, azaz ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére. Az Engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000-500 000 Ft, azaz kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felügyelőség a CSIRON Termelő és Kereskedelmi Kft. részére a Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.-ú területen lévő telephelyen baromfitartás és minden ahhoz műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött műszaki egységben folytatott, valamint a fenti műveletekkel közvetlenül együtt járó tevékenységekre vonatkozóan KTVF: 28769/2006. számon egységes környezethasználati engedélyt adott. A Felügyelőség KTVF: 13547-4/2008. számú határozatával a fent említett egységes környezethasználati engedély engedélyesét a Környezethasználó nevére módosította. A Környezethasználó megbízásából a TERRA-LINE Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (6120 Kiskunmajsa, Lommatzschi u. 7.; Cg. 03-09-111460) KTVF: 42842-2/2010. számon teljes körű felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre a Rendelet 20. § (8) bekezdése alapján, a meglévő, jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások öt éves felülvizsgálatára. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklet III. fejezetének 7. és 8
10.1. pontjai szerinti 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásakor nem fizette meg, ezért a Felügyelőség KTVF: 42842-2/2010. számon hiánypótlásra szólította fel. A Környezethasználó a hiánypótlásnak a határidő lejárta előtt eleget tett. A Felügyelőség a Rendelet 20. § (8) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárását 2011. január 17. napján megindította. A Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában, a honlapján és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Szigetcsép Község Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Szigetcsép Község Önkormányzat Jegyzője 175-2/2011. számú levelében igazolta a Felügyelőség felé, hogy az Engedély öt éves felülvizsgálati eljárásának megindításáról szóló hirdetmény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2401-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 1180-2/2011. számú és Intézetünknél 2011. január 25én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.-ú ingatlanon működtetett baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához. A megkereséshez csatolt, a TERRA-LINE Környezetvédelmi Kft. (6120 Kiskunmajsa, Lommatzschi u. 7.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.-ú ingatlanon az 1990-es évektől folyik baromfitenyésztés. A baromfitelep működtetését az elmúlt években a Csiron Kft. végezte és a Kft. részére KTVF: 28769/2006. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Felügyelőség. 2008. december 1-jén a Csiron Kft. befejezte tevékenységét és azóta a terület tulajdonosa, a Sziget Chicken Farm Kft. üzemelteti a baromfitelepet. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során készített dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy a közegészségügyi hatóság részéről a Szigetcsépi
9
Baromfitelep jövőbeni működtetésének jogszabályi akadálya nincsen, ezért a további működtetéshez a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekről szóló 1990. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” Szigetcsép Község Önkormányzat Jegyzője 175-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Sziget Chicken Farm Kft. kérelmére, a Szigetcsépi Baromfitelepre (Szigetcsép, Duna sor 073/4 hrsz.) vonatkozó, egységes környezethasználati engedélyének 5 éves felülvizsgálati eljárásában a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdése értelmében. Szakhatósági állásfoglalásom kialakításához a megkereső hatóságtól megkaptam a TERRALINE Környezetvédelmi Kft. (6120 Kiskunmajsa, Lommatzschi u. 7.) által készített Szigetcsépi Baromfitelepre vonatkozó T20-01/2010. számú teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam, hogy az érvényben lévő a 14/2004. (XII. 1.) és 11/2008. (XII. 18.) számú önkormányzati rendelettel módosított 9/2000. (XII. 6.) számú Szigetcsép helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében foglalt, helyi környezet-, illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírásokkal a tárgyi tevékenység, mint környezethasználat nincs ellentétben. A dokumentumokat áttanulmányozva megállapítottam, hogy a hatáskörömbe tartozó környezeti elemekben és rendszerekben tárgyi környezetterhelés hatására állapotváltozás nem következik be. Döntésem – a már hivatkozott jogszabályokon kívül – a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve a 4. számú melléklet 4. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon, a Ket. 33. § (8) bekezdése és 72. §-a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 241/2001. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezésein alapul.” * A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt zaj- és rezgésvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, valamint felszín alatti vízvédelmi szempontból hiányosnak ítélte, ezért KTVF: 1180-7/2011. számú végzésével a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő dokumentáció benyújtását írta elő. A kiegészítő dokumentációt a Környezethasználó a határidő lejárta előtt benyújtotta. További tényállás tisztázás érdekében a Felügyelőség KTVF: 1180-9/2011. számú végzésével az egyes környezeti elemekre vonatkozó hatásterületek megállapítására, továbbá a termelés volumenének, valamint a be- és kiszállítás gyakoriságának ismertetésére és az alkalmazott elérhető legjobb technika bemutatására szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a végzésben foglaltakat a megjelölt határidőig teljesítette a Felügyelőség felé. A Felügyelőség, tekintettel a szakhatósági állásfoglalás beszerzése során a hatóságok közti egyeztetés elhúzódására, KTVF: 1180-11/2011. számú végzésével az egységes környezethasználati engedély öt éves felülvizsgálati eljárás ügyintézési határidejét, az eljárási határidő utolsó napjától számítva 30 nappal meghosszabbította. 10
A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tárgyi ingatlan a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Tököl-Szigetújfalu vízbázis KTVF: 3343-1/2010. számon előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőövezetének „B” zónájában helyezkedik el. A benyújtott dokumentáció alapján a P1 mintavételi ponton (B) szennyezettségi határértéket meghaladó nitrát és szulfát koncentrációt mértek, amelyre vonatkozóan egyszerűsített mennyiségi kockázatelemzést (humánegészségügyi) készítettek. Az elkészített kockázatelemzés alapján, a területen kimutatott kismértékű nitrát és szulfát szennyezettség számszerűsíthető kockázatot nem eredményez. Fentiek alapján a talajvíz monitoring tevékenységének végzéséről a rendelkező részben foglaltak szerint kell eljárni. A felszín alatti vizek és a talaj védelmének szempontjából tett kikötéseit a Felügyelőség a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak alapján adta meg. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A KTVF: 1180-2/2011. számon benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapításra került, hogy tárgyi telephelyen 1 db újonnan létesített vészaggregátor került telepítésre. Aggregátok esetében a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet) 7. számú melléklet 2.8.1. pontja állapítja meg a kibocsátási határértékeket. A Felügyelőségnek nem kell kiadnia kibocsátási határértéket azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklet 2.8.3. pontja alapján. A tevékenységgel kapcsolatos – a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak be nem tartása miatti – lakossági panaszok esetén a Felügyelőség a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Az adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1), (2) és (4) bekezdéseinek betartásával kell eleget tenni. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi kikötéseit a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján írta elő. Hulladékgazdálkodási szempontból: A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett tevékenység telepítése, végzése, illetve felhagyása során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni. A felülvizsgálati dokumentáció által bemutatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása hulladékgazdálkodási szempontból nem jelentős. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg.
11
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. által készített, a felülvizsgálati dokumentáció részét képező dokumentáció szerint a létesítmény hatásterületén zajtól védendő létesítmény nem található, valamint a létesítmény által kibocsátott zaj nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Fentiek miatt zajvédelmi kikötések előírása nem indokolt. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érint, továbbá nem része az országos ökológiai hálózatnak. A baromfitelep további működése táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. * A tevékenység egyes környezeti elemekre gyakorolt hatása - tekintettel arra is, hogy a szennyezőanyagok az egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek - az előírások maradéktalan betartása mellett nem jár jelentős környezeti kockázattal. A környezet terhelése elfogadható mértékű. A benyújtott dokumentációt megvizsgálva, a tevékenységgel kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb adatokat és folyamatban lévő más eljárások anyagát is áttekintve, a szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve a Felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A Felügyelőség a környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, valamint a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A tervezett tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika használata biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. § (1) bekezdés b) pontja, a Rendelet 20. § (8) bekezdése, valamint a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a Rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi) jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a Rendelet értelmében írta elő. A Felügyelőség a Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a Rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul.
12
Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy környezetszennyezés esetén a Felügyelőség az Engedély V. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései alapján a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Szigetcsép Község Önkormányzat Jegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. A Jegyző tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Felügyelőség a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. fejezetének 7. és 10.1. pontjai alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. július 27.
Dolla Eszter s. k. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint. 13
14
T M E L L É K L E T - a KTVF: 1180-12/2011. számú határozathoz A TECHNOLÓGIA ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA: 55 000 db/rotáció Az engedélyköteles tevékenység: Baromfitartás 8 nevelőépület 8 x 1 032 m2 Vízhasználat 7 280 m3/év Ezzel összefüggésben: ebből: kommunális 120 m3/év technológiai 7 160 m3/év ebből: itatás 6 960 m3/év takarítás 200 m3/év Szennyvíz zárt aknás gyűjtése szociális szennyvizek 5 m3 technológiai szennyvizek 2 x 8x 5 m3 A keletkező hulladékok: lásd H MELLÉKLET A táblázat adatai több éves átlagok alapján kerültek meghatározásra. A telephelyen található épületek, létesítmények: 8 db nevelőépület 8 db takarmánysiló 1 db garázs 1 db alom (forgács) tároló 1 db tojástároló – ebben elszeparáltan a fertőtlenítő szerek elzárására szolgáló szekrény 1 db szociális épület kazánházzal 1 db tűzivíz tározó 1 db hűtött hulladéktároló konténer A telephelyen mélyalmos technológiával, 8 nevelőépületben, rotációnként kb. 55 000 vegyes ivararányú (50 000 tyúk és 5 000 kakas) baromfit tartanak. Az állatok nevelése csak az épületekben folyik, szabadon tartás nincs. Az etetés és itatás automata rendszerű, csak az adagolás történik kézzel a nevelőépületek előtti silókba. A gyógyszer és egyéb adalékanyagok bekeverése is ezen a módon történik. A Monortáp Takarmányozási Kft. (2212 Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.) évente 2200 tonna előre elkészített takarmányt szállít be a telephelyre. A forgács és kender keverékéből álló alom a nevelt állatok alatt szilárd, beton burkolaton van. A kialmozást 1–1,5 évente egyszer végzik, amikor a kialmozott trágyát (kb. 120 tonna) azonnal szállítójárművekre rakják és elszállítják. Gyógyszeres kezelőanyag, valamint ezek csomagolóanyagai nem találhatók a telephelyen, ezek tárolását azonnali visszaváltós rendszerrel küszöbölték ki. Az elhullott állatokat egy hűtött konténerben (típus: EUROTAINER 4 HM) tárolják a főbejárat mellett, ahonnan értesítés után az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. szállítja el azokat. A telephelyen bejelentés köteles pontforrás nincs. A szociális épület fűtésére és melegvíz igényének előállítására vezetékes földgázzal üzemelő gázkazán van beépítve. A nevelőépületek fűtését 8x2 db gázsugárzóval biztosítják, melyekhez pontforrás nem csatlakozik. Diffúz forrás a nevelőépületek hosszanti homlokzatain található ventillátoros szellőző nyílások, épületenként 2x9 db, azaz összesen 144 db, 80x50 cm keresztmetszetű. A szellőzőkön távozó levegő tisztítása semmilyen berendezéssel nem történik. 15
Mivel a legközelebbi lakott terület 350 m-re (uralkodó szélirány szerint ennél is távolabb) helyezkedik el, a fenti megoldás változtatást nem igényel. A telephely összes vízigényét a községi hálózatról biztosítják. A kommunális szennyvizet 1 db kb. 5 m3-es zárt betonaknába gyűjtik össze, amit időszakosan szippantással ürítenek. Egy rotáció alkalmával – tehát 1-1,5 évente – az összes épület kialmozásra kerül, ekkor az épületek beton aljzatát vízzel takarítják. A keletkezett szennyvíz épületenként 2 db, egyenként kb. 5 m3 térfogatú, zárt kialakítású, fedett aknába folyik le gravitációs módon. Így a talajba való beszivárgás nem következhet be.
16
H M E L L É K L E T - a KTVF: 1180-12/2011. számú határozathoz HULLADÉKGAZDÁLKODÁS: A telephelyen folyó hulladékgazdálkodás kizárólag a Környezethasználó tevékenységéhez kapcsolódik.
A telephelyen évente keletkező hulladékok mennyisége (közelítő értékek): EWC KÓD
MENNYISÉG [kg]
MEGNEVEZÉS
KEZELÉS
ATEV Zrt. elszállítja mezőgazdasági Állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a hasznosítás, szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem 120 000 02 01 06 a képződés helyén kezelt folyékony hulladék eseti (hígtrágya) szerződéssel a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet melléklete szerint. 02 01 02 Hulladékká vált állati szövetek
5000
1. A veszélyes hulladékok: Az állatgyógyászati szereket a telephellyel szerződésben álló állatorvos hozza szükség esetén a telephelyre és a fel nem használt szereket és csomagolásait magával viszi, az a kommunális hulladékba nem kerül. 2. A nem veszélyes, termelési hulladékok: 2.1. Normál működési feltételek között a természetes elhullásból keletkező állati tetemeket az ATEV Zrt-vel kötött szolgáltatói szerződés értelmében igény szerint szállíttatja el a Környezethasználó. Az állati hullákat az elszállításig a szabad téren felállított 0,96 m3 űrtartalmú hűtött konténerben tárolják. 2.2. Almos trágya a telephelyen csak a rotáció váltás során keletkezik. Az 1–1,5 évenként keletkező kb. 120 tonna trágya eseti szerződések alapján a közelben kerül mezőgazdasági hasznosításra. 3. A kommunális hulladékok: A kommunális hulladékot hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállítja el rendszeres időközönként.
17
18
L M E L L É K L E T - a KTVF: 1180-12/2011. számú határozathoz SZIGET-CHICKEN FARM KFT. 2317 SZIGETCSÉP, DUNA SOR 073/4 HRSZ.-Ú TELEPHELYÉN MŰKÖDŐ LÉGSZENNYEZŐ PONTFORRÁSOK TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN.
A vészáramfejlesztés technológiához tartozó légszennyező forrás:
Forrás sorszám P1
Forrás megnevezése Vészáramfejlesztő Kéménye
Forráshoz tartozó berendezések és teljesítményük E1
Vészáramfejlesztő
140 kW
A baromfitenyésztés technológiához tartozó légszennyező forrás: Forrás sorszám D1
Forrás megnevezése Ólak
Forráshoz tartozó berendezések és teljesítményük E2 Egyéb 55.000 db csirke
A telephelyen a vészáramfejlesztés technológiához tartozó légszennyező pontforrás P1 jelű, amihez egy 140 kW teljesítményű vészáramfejlesztő berendezés csatlakozik. A baromfitenyésztés technológiához tartozik a 8 db épület hosszanti homlokzatán elhelyezkedő, összesen 144 db 80x50cm keresztmetszetű szellőztető nyílás, ezek egy D1 jelű diffúz forrásként kerültek bejelentésre.
19
20
B A T M E L L É K L E T - a KTVF: 1180-12/2011. számú határozathoz Az elérhető legjobb technikának való megfelelés Az etetés és az itatás teljesen automata rendszerű. A teherautókról történő adagolás csatlakozása történik csak kézzel a nevelőépületek előtti silókba. A gyógyszer és az egyéb adalékanyagok bekeverésére az előbb említett folyamat során van lehetőség. Az állatok almozására forgács és kender áll rendelkezésre, az almozás szilárd burkolaton történik. A kialmozást 1-1,5 évente végzik egy alkalommal, amikor a kialmozott trágyát azonnal szállítójárművekre rakják és elszállítják. Gyógyszeres kezelőanyagok, valamint ezek csomagolóanyagai nem találhatóak a telephelyen, ezek tárolását azonnali visszaváltós rendszerrel küszöbölték ki. A tojások a műfészkeken keresztül, automata gépsoron át kerülnek egy gyűjtőhelyre, majd onnan raktározzák a begyűjtött tojásokat. A szigetcsépi szennyvízhálózatra történő csatlakozás nem lehetséges, mivel a szigetcsépi csatornahálózat és szennyvíztisztító telep önkormányzati fenntartású és Szigetcsép Község Önkormányzata kizárólag a belterületről érkező kommunális szennyvizek összegyűjtésére és kezelésére kap céltámogatást. További technológiai megoldás a szállítói és befogadói szerződés alapján a kommunális és technológiai szennyvizek engedéllyel történő elszállítása szennyvíztisztító telepre. A gázsugárzó a baromfitelepeken általánosan elfogadott fűtési módszer. A gázfűtés alkalmazása ma energetikai szempontból az egyik leghatékonyabb. Tekintettel arra, hogy az épületekben lévő állatoknak jelentős légfelesleget kell biztosítani, ezért a téli időszakban is rendszeres szellőztetés szükséges. Mivel a szellőzés folyamatos, ezért nem okoz problémát, hogy a belső térben olyan gázkészülék üzemel, amely az égéshez a helység levegőjét használja. A gázsugárzó termoelektromos lángőrzéssel van szerelve. A moduláló termosztát automatikusan átkapcsol kisebb gázfogyasztásra, amikor a hőmérséklet a kívántnál magasabb, majd további hőigénycsökkenés esetén leállítja a főégő működését. A termosztát segítségével a kívánt 15 - 34 0C közötti hőmérséklet biztosítható. Az őrláng állandóan ég, a készülékek teljesítménye 10-100% között változtatható. A gázüzemű fűtőberendezés rendszeres ellenőrzését és időszakos karbantartását rendben elvégzik. A műszaki berendezések karbantartását rendszeresen elvégzik, korszerűségük az általános színvonalnak megfelelő (mind fiatalabb 15 évesnél). Az épületek fertőtlenítését szintén rendszeresen elvégzik. A termelés volumene megköveteli a mindenkori legmagasabb biztonsági fokot, ezért az alkalmankénti áramszünetek kiküszöbölése ellen vészaggregátor üzemeltetésével védekeznek, amely lehetővé teszi mind a szellőztető, mind az automatikus etető és itató berendezések zavartalan működtetését.
21
22
A M E L L É K L E T - a KTVF: 1180-12/2011. számú határozathoz Környezethasználó rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségei a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére
Megnevezés Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős változásáról és az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (HIR) Légszennyezés mértéke éves jelentés Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változások FAVI adatszolgáltatás Éves környezeti beszámoló: − A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében. − További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére. − Vízszint adatokról és a talajvíz monitoring eredményekről szóló
Gyakoriság
Beadási határidő
eseti
15 napon belül szóban, telefonon azonnal
eseti írásban 8 napon belül évente 1 alk.
tárgyévet követő év március 1.
évente 1 alk.
tárgyévet követő év március 31.
eseti
változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül
évente 1 alk.
tárgyévet követő év március 31.
évente 1 alk.
tárgyévet követő év április 30.
beszámoló
23