KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 5070-17/2012.
Előadó:
Farkas Ildikó dr. Szilágyi Dávid Nagy Zoltán Herczeg Ibolya Zsille Ákosné Kiss Enikő Scheiber Péter
Tárgy: A Budapesti Erőmű Zrt. Budapest, XI. egységes kerület Kelenföldi Erőmű környezethasználati engedélye Melléklet:
1. számú Technológiai leírás 2. számú BAT 3. számú A telephely zajkibocsátási határértékei 4. számú Adatgyűjtési és adatközlési kötelezettségek 5. számú A füstgáz méréséhez alkalmazható eszközök 6. számú A pontforrások adatai és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékei
HATÁROZAT A Budapesti Erőmű Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 52., Cg. 01-10-041825; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a tulajdonában lévő, Budapest XI. kerület, Budafoki út 52. szám alatt található Kelenföldi Erőmű elnevezésű létesítményére és az abban folytatott tevékenységekre KTVF: 3480-1/2008. számon módosításokkal egységes szerkezetben kiadott, KTVF: 12403-3/2010. és KTVF: 8232-11/2011. számokon módosított egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) módosítom, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A létesítmény adatai: Neve: Címe: Település azonosító: KTJ szám: KSH azonosító: Levelezési cím: Telefon:
Kelenföldi Erőmű 1117 Budapest, Budafoki út 52. (4045/7 hrsz.) 14216 100 379 364 10728068-3511-114-01
1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu ZÖLD PONT IRODA: 1072 BUDAPEST, NAGYDIÓFA U. 11. ÜGYFÉLFOGADÁS: ÜGYINTÉZŐI ÜGYFÉLFOGADÁS:
00
HÉTFŐTŐL CSÜTÖRTÖKIG: 9 00
HÉTFŐ, SZERDA: 9
– 1600-IG, PÉNTEK: 900 – 1200-IG
– 1200, 1300 – 1600-IG, PÉNTEK: 900 – 1200-IG
1.2.
A telephely tulajdonosának adatai: Neve: Címe: KÜJ szám:
Budapesti Erőmű Zrt. 1117 Budapest, Budafoki út 52. 100 203 172
1.3.
A telep súlyponti EOV koordinátái:
1.4.
A telepítés éve:
1914.
1.5.
Az erőmű típusa, jellemzői:
Gyűjtősínes kapcsolású, kényszermenetrendes, kapcsolt hőszolgáltatással villamos energiát termelő erőmű.
X = 235 508; Y = 650 617
Az erőmű technológiája 4 részből áll: − Földgáz/tüzelőolaj tüzelésű gőzkazán; − Forróvíz kazánok: kényszeráramlású, vízcsöves, dob nélküli, földgáz/tüzelőolaj tüzelésű; − GE gyártmányú kombinált ciklusú gázturbina, − Kondenzációs, elvételes gőzturbina. 1.6.
Névleges hőteljesítmény:
363,8 MWth
1.7.
Tüzelőanyag:
földgáz, tüzelőolaj (tartaléknak)
1.8.
Foglalkoztatottak száma:
67 fő
1.9.
Munkarend:
egy-, váltó műszakban, folyamatos
1.10. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 1.1. pontja szerint: „tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.” 1.11. Az engedélyezett tevékenység: TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: Villamosenergia-termelés Gőzellátás, légkondicionálás Víztermelés, -kezelés, -ellátás
TEÁOR SZÁM: 35.11 35.30 36.00
NOSE-P KÓD 101.04
1.12. A telep elhelyezkedése: A telephely Budapesten a XI. kerületben a Duna, illetve a Lágymányosi-öböl, a Budafoki út, a Hauszmann Alajos utca, és a Hengermalom utca által határolt, feltöltött területen fekszik. Az erőmű tömbjébe a Budafoki út felőli oldalon egy lakóház ékelődik be, amelyben bérlakások vannak. 1.13. Hatásterület, hatások: Az erőmű területén 2 db folyamatos emisszió mérőrendszer található, melyek a gázturbina, és a 15. számú gőzkazán légszennyezőanyag kibocsátását, valamint a füstgáz állapotát mérik és rögzítik.
2
Az erőmű légszennyező pontforrásai által kibocsátott légszennyező anyagok − NOx, SO2, CO és szilárd anyag − terjedése következtében várható immisszió változások a legkedvezőtlenebb esetben sem érik el a hatásterületi kritériumok szerinti küszöbértékeket. 1.14. Környezetbiztonság Az Erőmű területére Szmogriadó terv, Üzemi Kárelhárítási Terv, Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó Terv és Belső Védelmi Terv készült. A haváriatervek kiterjednek: - a rendkívüli eseményekre (tűz vagy robbanás, gázömlés; mérgező gázok; gőzök ömlése, rendellenes kiáramlása; maró folyadék ömlése; a környezetet súlyosan szennyező, az emberi egészségre is káros föld-, víz- és légszennyezés; üzemi eredetű vízelárasztás; áramütés; ellenőrző berendezések jelentős mérvű kiesése; a telephelyen belül közlekedő jármű ütközése, borulása; gép, berendezés törése; feszültség alatti kábel sérülése; emelőgépeknél a felfüggesztett tárgy leszakadása; kötél, lánc szakadása; nyomástartó berendezések, kazánok biztonsági berendezéseinek rendellenes működése; gázpalackok sérülése, robbanása; vegyipari berendezések, ballonok, tartályok robbanása), - a természeti eredetű eseményekre (földrengés; villámcsapás; meteorológiai eredetű vízelárasztás; stb.), - az egyéb okokra (súlyos baleset; több munkavállaló testi vagy lelki felkészültségét súlyosan csökkentő esemény; közlekedési katasztrófa; épület, építmény beomlása) és - a különleges okokra (radioaktív-, sugárzó-, mérgező anyag, kábítószer illetéktelen személy birtokába jutása; hanyag kezeléséből származó katasztrófa vagy baleset, illetve károkozás, valamint az ezzel kapcsolatos baleset; továbbá bombariadó, egyéb más erőszakkal való fenyegetés; illetéktelen fegyverhasználat). - Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 184-19/2011/SEVESO számú levelével megküldte a Környezethasználó által benyújtott Biztonsági Elemzését és az alapján a veszélyes tevékenység végzéséhez a 184-7/2011/SEVESO számon Katasztrófavédelmi engedélyt adott.
II. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1.1.
A telephelyen üzemeltetett technológiájának 1. számú melléklete tartalmazza.
1.2.
A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technikát (BAT) jelen határozat 2. számú melléklete tartalmazza.
1.3.
A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
1.4.
A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: -
ismertetését
jelen
határozat
a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, 3
-
hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, a terület tájbaillesztéséről az újrahasznosítást is figyelembe véve.
1.5.
A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni.
1.6.
A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan biztosítani kell.
1.7.
A karbantartást rendszeresen kell végezni.
III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az Engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen Engedélynek a részét képezi. 1.2.
Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg.
1.3.
A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket.
1.4.
A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket.
1.5.
A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni.
1.6.
A telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen Engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni.
1.7.
Esetleges új beruházás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: -
-
ahol lehetséges a föld alatti tárolók és csővezetékek telepítését el kell kerülni, kivéve, ha másodlagos műszaki védelemmel, vagy alkalmas monitoring rendszerrel látták el azokat, porszennyezés és egyéb környezeti kockázat nélkül könnyen eltávolítható szigeteléseket kell alkalmazni, hulladék és egyéb tárolók tervezésekor figyelembe kell venni, hogy működésük végén tisztításuk és a felhagyás kielégítő módon megvalósítható legyen. 4
2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 2.1. A tüzelőberendezésekre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet [a továbbiakban: 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet] 3. §-ában foglaltak és az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet] 4. §-ában foglaltak figyelembevételével jelen határozat 6. számú melléklete tartalmazza. 2.2.
A technológiai kibocsátási határértékeket, az üzemeltetés során folyamatosan be kell tartani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 25. § (2) bekezdésben foglaltak alapján.
2.3.
A levegőterhelés minimalizálása érdekében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell a levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával teljesíteni.
2.4.
A tüzelőberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően kell üzemeltetni. A technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell.
2.5.
A légszennyező források, és a hozzájuk tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során, azt be kell mutatni. Az üzemnapló vezetésére vonatkozóan a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] 18. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt előírásokat kell betartani.
2.6.
A technológiai előírások megtartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.
Mérési kötelezettségek a légszennyező anyagok kibocsátásának ellenőrzésére: 2.7.
A légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásainak betartásával kell végezni.
2.8.
A 2. PTVM-50 forróvíz kazán kémény (P10) és a DOTEC ENERGO INT. s.r.o. forróvíz kazán kémény (P17) kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel hat hónapos gyakorisággal kell végezni a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § (12) bekezdésében foglaltak alapján. A kibocsátások ellenőrzését a fenti előírásoknak megfelelően azoknál a kazánoknál, azon tüzelőanyagokra kell elvégezni amelyek az adott évben üzemszerű állapotban termelési céllal üzemeltek.
2.9.
Az AKHT-6/8T-220 EU segédgőzkazán kémény (P15) kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel ötévente kell végezni a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
2.10.
Az ALSTOM POWER s.r.o. gőzkazán kémény (P16) kibocsátásának ellenőrzését folyamatos méréssel kell végezni a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § szerint. A mérőrendszerrel mérni és rögzíteni kell a füstgáz kén-dioxid-, nitrogén-oxid-, szilárd anyag- és oxigéntartalmát. Földgáztüzelés esetére felmentést adok a kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátás folyamatos mérése alól a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § (9) bekezdése alapján. 5
2.11.
A GT2 gázturbina kémény (P14) kibocsátásának ellenőrzését folyamatos méréssel kell végezni a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § (2) bekezdése szerint. A 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint mérni és rögzíteni kell a füstgáz kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd anyag és oxigéntartalmát, hőmérsékletét, nyomását. A füstgáz nedvességtartalmának méréssel történő meghatározása alól felmentést adok 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 7. § (9) bekezdés db) pontja szerint. A füstgáz nedvességtartalmát számítással kell meghatározni. A füstgáz nyomásának és hőmérsékletének mérését a füstgáz sebességének mérési helyén (50,8 m magasságban) vagy annak közelében kell végezni a füstgáz térfogatáramának fizikai normál állapotra történő korrekt átszámításához. A koromszám mérésére szolgáló mérőműszer méréstartományát 0-10 közé kell programoztatni.
2.12.
A GT2 gázturbina kémény (P14), az ALSTOM POWER s.r.o. gőzkazán kémény (P16) esetében 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente egy alkalommal a mérési módszer követelményeire akkreditált mérőeszközökkel összehasonlító kibocsátásmérést kell alkalmazni.
A kibocsátások mérésének követelményei: 2.13.
A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának mérésénél be kell tartani a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. §-ban, 7. §-ban, 16. §-ban és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakat.
2.14.
A GT2 gázturbina kémény (P14), az ALSTOM POWER s.r.o. gőzkazán kémény (P16) kibocsátásának ellenőrzéséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. §-ában előírtaknak.
2.15.
A GT2 gázturbina esetében biztosítani kell a Felügyelőség részére a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. § (2) bekezdés b) pont szerinti folyamatos adatátvitelt.
2.16.
A kibocsátásmérések eredményeinek feldolgozását és értékelését a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 8. §-ában és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 19. §-ában foglaltaknak megfelelően kell végezni.
3. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 3.1. A helyi adottságok, a környezet beépítettsége és a területhasználat, valamint az üzemeltetési körülmények figyelembevételével a tárgyi telephelyre, mint üzemi létesítményre a zajkibocsátási határértékek zajvédelmi hatásterület szerinti megállapítását jelen határozat 3. számú melléklete tartalmazza. 3.2.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése alapján környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határértéktúllépést okozhat, 30 napon belül, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet. 3. számú mellékletében foglaltak szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni.
3.3.
Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy 6
korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel kell ellenőrizni, a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt 30 napon belül a Felügyelőségre meg kell küldeni. 4. Víz- és talajvédelmi előírások: 4.1. A 2. és 3. számú Duna kiömlőn elvezetett vizek minőségének meg kell megfelelnie a KTVF: 32392-7/2011. számon módosított, KTVF: 21073-1/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben tett előírásoknak. 4.2.
Az I., III. és VII. jelű csatornák az erőmű területén lévő létesítmények, valamint a lakóépület kommunális vizeit és a csapadékvizeket vezetik a közcsatornába, mely szennyvizek minőségének meg kell felelnie a KTVF: 25402-15/2009. a számú vízjogi üzemeltetési engedélyben tett előírásoknak.
4.3.
A felszín alatti közeg veszélyeztetésével érintett területek ellenőrzése céljából működtetett 3 db (EK-7, EK-9, EK-10 jelű) figyelőkút üzemeltetését a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedély előírásainak megfelelően kell végezni.
4.4.
A 2 db 2500 m3-es olajtároló környezetében történt talaj- és talajvíz-szennyeződés kármentesítését a vonatkozó – jelenleg a KTVF: 1532-7/2010. számú határozat szerinti – előírások szerint kell végezni.
4.5.
A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön.
4.6.
A telephely területén a földtani közegre, felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő létesítmények műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról Környezethasználónak gondoskodni kell.
4.7.
A tevékenység során bekövetkező esetleges káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Környezethasználó köteles gondoskodni.
4.8.
Amennyiben az alap-adatlapokban közölt adatokban változás történik, azt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdés alapján be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A bejelentést a változás évét követő év március 31-ig kell benyújtani.
5.
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások:
5.1.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
5.2.
A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnybe kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.
5.3.
A veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre csak olyan szervezetnek adhatók át, melyek rendelkeznek az adott EWC kódszámú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel.
5.4.
A tevékenység során keletkező veszélyes-, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékkal kapcsolatos 7
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásait. 5.5.
A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásait. A veszélyes hulladék 1 éven túl nem tárolható.
5.6.
A különböző tevékenységekből származó hulladékokat a kialakított munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen, környezetveszélyeztetést kizáró módon kell tárolni. A veszélyes hulladék üzemi tárolóként kialakított konténerben a veszélyes hulladékokat csak a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak betartásával lehet gyűjteni.
5.7.
A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely aktualizált szabályzatot az engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre.
5.8.
A veszélyes hulladékot eredményező technológia anyagmérlegét a technológia módosítása esetén aktualizálni kell.
6. Adatszolgáltatás és jelentéstétel: 6.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez a jelen pontban, valamint a jelen határozat 4. számú mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. 6.2.
A légszennyező forrásokra az adatszolgáltatást a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-a szerint kell teljesíteni.
6.3.
Az adatszolgáltatással együtt be kell nyújtani 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 19. §-ában előírtaknak megfelelően a folyamatos kibocsátás eredményeiről készült összefoglaló éves jelentést, és az időszakos mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyveket. Az éves jelentéshez mellékelni kell a folyamatos mérőrendszerek a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. §-a szerinti bizonylatait.
6.4.
A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz.
6.5.
Új légszennyező forrás létesítésekor, valamint a működés megkezdése előtt a Felügyelőség engedélyét kell kérni.
6.6.
A bejelentés-köteles levegőterhelést okozó technológiájában változásokat adatlapon (LALV) is jelenteni kell a Felügyelőségnek.
6.7.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 35. § (1) bekezdés a) pontja és 16. § (3) bekezdés b) pontja alapján történő adatszolgáltatási kötelezettséget (Alap-adatlap és Részletes-adatlap) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet] 1. számú melléklete szerinti „EA alap-adatlapok” (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni.
bekövetkezett
Benyújtási határidő: 2012. szeptember 30. 6.8.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés szerint a tárgyi telephelyen folytatott tevékenység éves bejelentés köteles, melyet a 2012. évre vonatkozóan a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében közölt formanyomtatványok közül az EÉ éves jelentés (FAVI-ENG ÉJ) bejelentőlapokon – a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (7) bekezdése által előírtak figyelembevételével – 2013. március 31-ig kell a Felügyelőségre küldeni.
8
6.9.
A Környezethasználó köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyelőséget, ha -
bármely, engedélyben külön nem szabályozott szennyezőanyag olyan kibocsátását észleli, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; észleli bármely technológia vagy berendezés működési zavarát, meghibásodását, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; olyan baleset történik, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat.
A Környezethasználó köteles 8 napon belül a fenti bejelentéseket írásos formában is benyújtani, melyben ismertetni kell a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 6.10. A rendkívüli eseményektől eltekintve a Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban előre értesíteni: 7.
a létesítmény tartós, teljes vagy részleges, normál üzemmeneten kívüli leállásáról; a létesítmény normál üzemmeneten kívüli leállás utáni teljes vagy részleges újraindításáról.
Rendkívüli események megelőzése és elhárítása: A Környezethasználó köteles:
7.1.
a rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotok (üzemzavarok) által okozott légszennyezés esetében a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 6. §-ban foglaltakat teljesíteni;
7.2.
rendkívüli esemény előfordulásakor − a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – jelen határozat 4. számú mellékletében foglaltak alapján értesíteni kell a Felügyelőséget, egyéb esetekben az illetékes hatóságokat;
7.3.
a rendkívüli eseményeket dokumentálni.
8.
Értesítési (bejelentési) kötelezettségek
A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül, írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat.
IV. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/01956-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további végzéséhez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője XXII-67-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további végzéséhez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult, amelyet a XXII-67-3/2012. számú állásfoglalásával kijavított. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/278/009/2007 számú szakhatósági állásfoglalásában a „1069/2/03 számú 2003. 06. 27-én kelt előzetes nyilatkozatukban foglaltakat továbbra is fenntartva: Az új kémények létesítése a tervezett helyen elfogadható, amennyiben együtt jár az RRT-ben megfogalmazott magas kémény elbontásával. Amennyiben a Felügyelőség bármely kikötése építési munka végzésével teljesíthető, arra a Hivataltól külön építési engedélyt kell kérni.” 9
V. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (1) és (5) bekezdései alapján: „amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy –szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja”; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése szerint: „a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.” 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés alapján: „az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére.” 3. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye.
VI. EGYÉB 1. Az engedély a jogerőre emelkedést követően 2021. december 31-ig érvényes. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 3480-1/2008. számon módosításokkal egységes szerkezetben kiadott egységes környezethasználati engedély, valamint a KTVF: 12403-3/2010. és KTVF: 8232-11/2011. sz. döntések mint szerkezetileg önálló határozatok a hatályukat vesztik. 3. A jelen engedélyben foglalt módosításokkal továbbra is hatályban maradnak az alábbi határozatok: Száma D.2/3/1559 vízikönyviszám, és KTVF: 32392-7/2011. számon módosított KTVF: 21073-1/2010. számon kiadott D.2/3/1752 vízikönyviszám, KTVF: 25402-15/2009. számon kiadott KTVF: 1532-10/2010. számon módosított KTVF: 1532-7/2010. számon kiadott KTVF: 24014-1/2009. számon kiadott KTVF: 38430-2/2010. számon kiadott
Tartalma Kelenföldi Erőmű, Dunai vízkivétel és víztisztítás vízjogi üzemeltetési engedélye Kelenföldi Erőmű szennyvíz és csapadékvíz előkezelésének és elvezetésének vízjogi üzemeltetési engedélye Kelenföldi Erőmű telephelyen történt havária esemény miatt bekövetkezett talajés talajvízszennyezés kármentesítése Kelenföldi Erőmű telephelyre aktualizált üzemi vízminőségi kárelhárítási terv jóváhagyása Kelenföldi Erőmű önellenőrzési tervének elfogadása 10
4. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint – a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet figyelembevételével – felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2016. december 31-ig kell a Felügyelőségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 5. Környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: − ezt a hatályos jogszabály előírja, − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, − a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, − a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 6. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. 7. Az egységes környezethasználati engedély módosítására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 8. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 9. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások 9.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 9.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - a visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel;
11
-
-
a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási illetve szétszerelt állapotukban való lehetőségeivel, hasznosításukkal; - az elszennyeződött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.
9.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. * Megállapítom, hogy tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú mellékletének III./10.1. pontja alapján 1 050 000 forint, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 525 000 Ft, amelyet a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó Budapest XI. kerület, Budafoki út 52. szám alatt található Kelenföldi Erőmű elnevezésű létesítményére és az abban folytatott tevékenységekre a Felügyelőség által kiadott Engedéllyel rendelkezik. A kérelem alapján az egységes környezethasználati engedély öt évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Felügyelőségen 2011. december 22. napján megindult. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti igazolások közül a zaj- és rezgésvédelem és az élővilág-védelem szakterületre vonatkozó szakértői jogosultságokat. A Felügyelőség KTVF: 8232-18/2011. számú végzésében felszólította a Környezethasználót a hiányosság pótlására, melynek Környezethasználó az előírt határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése és a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren 12
(www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése értelmében a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzőjének. Továbbá a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Budapest legnagyobb hőszolgáltató erőműve a Környezethasználó Kelenföldi Erőműve, ahol a hőszolgáltatáshoz kapcsoltan villamos energiát is előállítanak. Az elmúlt években a közvetlen gőzkiadás az ipari fogyasztók felé fokozatosan megszűnt, jelenleg a hőkiadás már csak fűtési célú forróvíz kiadást jelent. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez a frissgőzt földgáz – fűtőolaj alternatív tüzelésű gőzkazánok, valamint az alternatív földgáz – tüzelőolaj tüzelésű GT2 gázturbinához kapcsolódó hőhasznosító kazán termelte. A változó hőmérsékletű fűtés forróvizét a GT2 hőhasznosító kazánjának utolsó fűtési fokozata, az 50MW-os gőzturbina elvételéről, megcsapolásairól származó gőzzel fűtött 1 db alaphőcserélő és 2 db csúcshőcserélő, 2 db földgáz – tüzelőolaj alternatív tüzelésű forróvíz kazán állítják elő. A Kelenföldi Erőmű a termelt villamos energiát 120 kV feszültségszinten adja át elosztásra a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. hálózatának. A Környezethasználó erőmű rekonstrukciós programjának keretében 2006. nyarán befejeződött a Kelenföldi Erőmű Rekonstrukciójának II. üteme. A Rekonstrukció II. ütem befejezése után az alábbi főberendezések üzemelnek: -
1 db 136 MW-os földgáz/tüzelőolaj alternatív tüzelésű kombinált ciklusú gázturbina 1 db 50 MW névleges villamos teljesítményű, elvételes, kondenzációs gőzturbina, 1 db 125 t/h gőzteljesítményű, földgáz/tüzelőolaj alternatív tüzelésű gőzkazán (15. sz.) a téli fűtési igények kielégítésére, illetve a gázturbina üzemszünetének esetére, 1 db 70 MW teljesítményű, földgáz/tüzelőolaj alternatív tüzelésű forróvíz kazán a fűtési csúcsigények kielégítésére, 1 db 55 MW teljesítményű földgáz/tüzelőolaj alternatív tüzelésű forróvíz kazán a fűtési csúcsigények kielégítésére, az induláshoz szükséges segéd-gőz biztosítására 1 db 6 t/h gőzteljesítményű, földgáz tüzelésű gőzkazán,
A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/01956-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
13
„A Budapesti Erőmű Zrt. tulajdonában lévő Budapest XI. ker. Budafoki út 52. szám alatt található Kelenföld Erőmű (továbbiakban: Erőmű) egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A jogerős engedélyt 5 évente felül kell vizsgálni. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 5070-5/2012. iktatószámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte. A mellékelt dokumentáció alapján megállapítható: Az Erőmű légszennyező hatásterületének meghatározása alapján a létesítmény által kibocsátott szennyezőanyagok immissziós terhelései a legkedvezőtlenebb esetben sem érik el a hatásterületi kritériumok szerinti küszöbértéket. A létesítményben felhasznált veszélyes anyag tároló tartályok megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. A zajkibocsátás határértékek betartására tett intézkedések és fejlesztések nyomán a létesítmény zajkibocsátása megfelel az előírásoknak. A tüzelőolaj tartályok, a vízkezelő üzem és a gázturbina vészleürítő tartálya környezetében 3 db talajvízfigyelő kutat üzemeltetnek. A 2006-2011. közötti időszak vízvizsgálati jegyzőkönyvei alapján TPH tekintetében egy esetben sem mutattak ki határérték feletti koncentrációt. A 2009 októberében az olajtároló környezetében tapasztalt olajelfolyás mentesítésére a beavatkozás megtörtént, a rendszert folyamatosan üzemeltetik és a figyelő kutak monitorozását a szükséges gyakorisággal elvégzik. Előzőek alapján a környezethasználati engedély kiadásához, a tevékenység további végzéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárulok. (…) Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésben meghatározott illetékességem alapján adtam ki.” Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzője XXII-67-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontjának megfelelően, a tárgyi dokumentációhoz a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, a rendelkezésemre álló jogszabályok alapján hoztam meg. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 5070-4/2012. iktatószámú megkeresésében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja szerint, a tárgyi dokumentáció alapján „a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően” kérte szakhatósági állásfoglalásomat. A hozzájárulás során alkalmazott jogszabály: Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának a 34/2003. (X. 21.) XI. ÖK sz. rendelet (Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat).” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
460/278/009/2007.
számú
szakhatósági
„A Budapest, XI. ker. Budafoki u. 52. sz. 4045 hrsz. alatti ingatlan a 06040 törzsszám alatt egyedileg védett műemlék. (…) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 1. § g) pontja értelmében a törvény hatálya kiterjed az építészeti örökség védelmére és a (2) bekezdés szerint a törvényt a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt 14
kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. A 36. § (2) bekezdés szerint a védett településképet és építményeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen: a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat. Az előzetes nyilatkozatban megfogalmazott örökségvédelmi szakmai vélemény a kerületi RRTben megfogalmazott, örökségvédelmi szempontból is elfogadott városképi igények fejlesztését segíti elő. Az építési engedély kérelem, és így az építési engedélyem a kémény elbontására nem vonatkozott.” * A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció és annak szakmai értékelése alapján a következőket állapította meg: Levegőtisztaság-védelem: A Környezethasználó benyújtotta a Kelenföldi Erőmű területén leállított 1. PTVM 50 forróvíz kazán és pontforrásának levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatását, és kérelmezte a tüzelőberendezés törlését a nyilvántartásból az adatszolgáltatás alapján, a KTVF: 12403-3/2010. számon a Felügyelőség módosította az Engedélyt. A 2. PTVM-50 forróvíz kazán kémény (P10) és a DOTEC ENERGO INT. s.r.o. forróvíz kazán kémény (P17) kibocsátásának ellenőrzése alól olajtüzelés tekintetében a Felügyelőség részleges felmentést ad, tekintettel a Környezethasználó 2012. március 13-án keltezett EBKM/K-84/2012. Ikt.sz. levelében foglaltakra, valamint a Felügyelőség adatbázisában (LM nyilvántartás) szereplő adatokra. Az előzőekben említettek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a tüzelőolajat a P10 és P17 jelű pontforrások esetében csak tartalék tüzelőanyagként használják (néhány, vagy 0 üzemórával működnek tüzelőolajjal a berendezések), így azok szabványos mérésére sok esetben nincs lehetőség. Amennyiben a berendezések üzemszerűen, és nem karbantartási célból működnek, abban az esetben az emisszió mérés elvégzése is szükséges, a Felügyelőség az erre vonatkozó előírását a levegővédelmi előírások között megtette. A Felügyelőség az előírásokat a dokumentációban foglaltak vizsgálatát követően a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet, a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, a 306/2010. (XII. 23.) Korm rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben (továbbiakban: 4/2011. VM rendelet), a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak figyelembevételével írta elő. A 306/2010. Korm. rendelet 2. § 14. pontjában foglalt meghatározás értelmében a légszennyező pontforrások hatásterülete a benyújtott dokumentációban foglalt adatok alapján nem értelmezhető. A levegőtisztaság-védelmi nyilvántartásban foglalt adatok alapján a 306/2010. Korm. rendelet előírásainak megfelelően a légszennyező anyag kibocsátási határértékeket a P15 jelű légszennyező pontforrásra a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak, a P10, P16, P17 jelű légszennyező pontforrásokra a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 2. és 3. számú mellékletekben foglaltak, és a P14 jelű légszennyező pontforrásra a 4. számú mellékletben foglaltak szerint állapította meg a Felügyelőség. 15
A mérési kötelezettségeket a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletben és a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően határozta meg a Felügyelőség. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai szerint adtam meg. Zaj- és rezgésvédelem: Az erőmű fejlesztése és korszerűsítése keretében a Környezethasználó a telephelyi terület egy részét értékesítette, emiatt módosultak az üzemi oldalhatárok. A telephely környezetében az övezeti besorolásokat Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata 49/2005. (X. 28.) ÖK. számú rendelete kis mértékben megváltoztatta. A Környezethasználó az övezeti besorolások, a tulajdonosi viszonyok és a telephelyi határok megváltozása miatt a zajkibocsátási határértékek módosítását kezdeményezte. A határértékek teljesítése érdekében a korszerűsítést követően elvégzett műszeres zajméréseken alapuló zajcsökkentési ütemtervet nyújtott be a Felügyelőséghez. Az ütemterv alapján megállapítható, hogy a létesítmény zajkibocsátásának előírt határértékre történő csökkentése jelentős műszaki fejlesztéssel és beruházási költség mellett valósítható meg. A tervezett beruházás kivitelezése előzetes tervezést igényel, ehhez a javasolt zajcsökkentési műszaki megoldás és a működtetett technológia együttes vizsgálata szükséges. A 2007. és 2008. években befejezett korszerűsítés után további ellenőrző zajmérésekre van szükség téli üzemvitel mellett, ami a tervezett zajcsökkentési műszaki intézkedések pontosítását eredményezte. A Felügyelőséghez benyújtott ütemterv alapján a tervezett zajcsökkentés megvalósítható, a kivitelezés befejezésével az előírt zajkibocsátási határértékeket az erőmű teljesíti. A zajcsökkentési intézkedések végrehajtását és eredményességének igazolásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét a Felügyelőség a 3480-1/2008. számú határozatával előírta a Környezethasználó számára. A dokumentáció szerint a Kelenföldi Erőmű a 2006-os fejlesztését követően a Környezethasználó elvégeztette az új berendezések garanciális zajkibocsátás ellenőrző méréseit. A mérések alapján megállapították, hogy az erőmű egyes mérési felületein határérték feletti zajkibocsátás mérhető. Ezt követően zajcsökkentési akciótervet hagytak jóvá a zajkibocsátási határértékek betartása érdekében. A zajcsökkentési beruházások megvalósulását követően ellenőrző zajmérést végeztettek. Az IMSYS Kft. által 2009. januárjában elvégzett vizsgálatokról készült jegyzőkönyv megállapítja, hogy az erőmű zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelel. A dokumentáció szerint az erőmű zajkibocsátási eredményeit, valamint a magas környezeti alapzajt figyelembe véve a Kelenföldi erőmű hatásterületének távolsága nem túl nagy 1. Északi irányban a Hauszmann Alajos utca irányába az erőmű kerítésétől számítva mintegy 60 m. 2. Keleti irányban a Dunának köszönhetően a mérési ponttól további 60 m. 3. Déli irányban a mérési ponttól további 40m. 4. Nyugati irányban a hatásterület nem nyúlik ki jelentősen, elsősorban a Budafoki út nagy gépjármű forgalma miatt. Az erőmű zajforrásaitól mérve, mintegy 50 m. A dokumentáció bizonyítja, hogy a létesítmény a szokásos, jellemző terhelés melletti üzemelése során a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek a létesítmény hatásterületén található védendő építmények előtt teljesülnek. A zajkibocsátási határértékek zajvédelmi hatásterület szerinti megállapítását jelen határozat 3. számú melléklete tartalmazza.
16
Víz- és talajvédelem: A KTVF: 19165/2006. számú egységes környezethasználati engedélyben a Felügyelőség előírta a csatornarendszer felülvizsgálatát és a felülvizsgálat alapján intézkedési terv kidolgozását. A Környezethasználó az előírásnak eleget téve a felülvizsgálatot, és a rekonstrukcióval kapcsolatos engedélyeket benyújtotta. A 2007. december 12-i helyszíni ellenőrzésen tett nyilatkozat szerint a rekonstrukciós munkák 2007. októberben befejeződtek. A kiadott egységes környezethasználati engedélyt követően a telephely területének nagy része eladásra került. A területeladás következtében a korábbi hat közcsatorna bebocsátási pont és három dunai parti kitorkolás egy része (II., IV. és VI. számú csatornák és gyűjtőterületük, valamint az 1. számú dunai parti kitorkolás) az eladott telekhányadra került, ezekbe az Erőmű területéről már nem történik használt-, szenny- és csapadékvíz bebocsátás. A Felügyelőség jogelődje, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H.73.791/2003. számú határozatában vízjogi üzemeltetési engedélyt adott tárgyi területen levő 12 db monitoring kútra. A Felügyelőség KTVF: 28365-6/2008. számú vízjogi létesítési engedélye alapján 8 db monitoring kút (EK-1, EK-3 – EK-6, EK-8, EK-11, EK-12 jelű) eltömedékelésre került. A Felügyelőség KTVF: 3727-1/2008. számon kiadott levelében a technológiából adódóan potenciálisan a felszín alatti közeg veszélyeztetésével érintett területek ellenőrzése céljából 3 db figyelőkút (EK-7, EK-9, EK-10 jelű) működtetését írta elő. A Felügyelőség a 3 db monitoring kút üzemeltetését a KTVF: 3480-1/2008. számú egységes környezethasználati engedély „K” mellékletében írta elő. A KTVF: 3480-1/2008. számú egységes környezethasználati engedély V.1.2. pontja értelmében az engedély jogerőre emelkedésével a H.73.791/2003. számú vízjogi üzemeltetési engedély hatályát vesztette. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében vízjogi engedély szükséges tárgyi vízilétesítmények üzemeltetéséhez. A kutak vízjogi státuszának rendezése érdekében a Felügyelőség KTVF: 23170-2/2012. számon nyilatkozattételre szólította fel engedélyest a monitoring kutak műszaki állapotát illetően. A felszín alatti közeg veszélyeztetésével érintett területek ellenőrzése céljából 3 db figyelőkút (EK-7, EK-9, EK-10 jelű) üzemeltetése vízjogi üzemeltetési engedély keretében kerül szabályozásra, amely eljárás a KTVF: 23170/2012. számon folyamatban van, ennek megfelelően a „K” melléklet törlésre került. Az Erőmű területén 2009-ben az olajtároló környezetében bekövetkezett olajelfolyás nyomán talaj- és talajvíz-szennyeződés történt. A Felügyelőség KTVF: 1532-7/2010. számú határozata alapján a Budapesti Erőmű Zrt. beavatkozást és kármentesítési monitoringot végez. A tárgyi telephelyen Környezethasználó a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet végez, melyre vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles a 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az adatszolgáltatást a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerinti „EA alap-adatlapok” (FAVIENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. FAVI-ENG köteles tevékenység a telephelyen: telephelyen levő tüzelőolaj tartályok, transzformátor állomás, veszélyes anyagot tároló tartályok üzemeltetése. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdés alapján a FAVI-ENG alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást – az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben – be kell jelenteni a Felügyelőségre a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új adatlapon. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a terület szennyeződés-érzékenysége érzékeny. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § b) pontja értelmében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében „a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú 17
távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.” A Kelenföldi Erőmű, technológiai célra saját vételezésű Duna-vizet önálló felszíni vízkivételi mű segítségével veszi, szociális ellátásra a Fővárosi Vízművek Zrt.-től vásárolt ivóvizet használ. Tárgyi terület vízbázist nem érint. A Kelenföldi Erőmű vízrendszerei a Dunai vízkivétel, víztisztítás, csapadék és szennyvízelvezetés önálló és érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A dokumentáció 2. melléklete a kiadott engedélyeket felsorolja, illetve a vízkivezetési helyeket a dokumentáció 6.2.4 fejezet részletesen felsorolja. A telephely szennyvíz és csapadékvíz előkezelésére és elvezetésére KTVF: 25402-15/2009. számon, Dunai vízkivételre és víztisztításra vonatkozóan KTVF: 32392-7/2011. számon módosított, KTVF: 21073-1/2010. számon külön önálló és hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Továbbá megállapítottam, hogy az Engedély III. „A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételei” című fejezet „4. Vízvédelmi előírások” című fejezetrészének 4.3. alpontjában foglalt előírások teljesítését a Felügyelőség KTVF: 522-8/2009. számon elfogadta. A Környezethasználó KTVF: 24014-1/2009. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkezik, valamint a KTVF: 38430-2/2010. számon elfogadott önellenőrzési terv alapján önellenőrzést végez. Az irodaépület kommunális vizeit és a konyhai zsírfogó szennyvizeit az V. jelű bekötőcsatornán keresztül a Budafoki úti közcsatornába vezetik. A Környezethasználó kérelmezte, hogy az Engedélyben megállapított V. számú csatorna, a Budafoki úton lévő csatorna kerüljön ki az Engedélyből, mert nem a Kelenföldi Erőmű területéhez tartozik, hanem a Környezethasználó központi épületéhez, amely szintén a Budafoki út 52. szám alatt található. Az említett épület irodaház, amelyben a konyha is működik. Az irodaépület kommunális vizet és a konyhai zsírfogó szennyvizet közcsatornába vezetik. A Felügyelőség a kérelmet átvizsgálva megállapította, hogy az Engedély III. „A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételei” című fejezet „4. Vízvédelmi előírások” című fejezetrészének 4.2. pontjának módosításával az V. számú csatornát a KTVF:12403-3/2010. számú határozatával törölte. A Felügyelőség a Környezethasználó központi épületére vonatkozóan külön kibocsátási határértéket állapított meg, amelyet a KTVF: 5088-1/2012. és a KTVF: 9931-10/2011. számokon módosított, KTVF: 9931-3/2011. számú határozatban adott ki. Az említett határozat részét képezik a kommunális vizek és a konyhai zsírfogóra vonatkozó előírások. Hulladékgazdálkodás: Az erőműben veszélyes hulladékok elsősorban az energiatermelés, üzemfenntartás, valamint a kapcsolódó kiegészítő folyamatokban és az irodai tevékenység során keletkeznek. A veszélyes hulladékok tárolása szelektíven, a hulladék jellegének megfelelő csomagolásban, EWC kódszámmal ellátva történik. A létesítmények el vannak látva munkahelyi veszélyes hulladék gyűjtőhelyekkel, ahonnan részben az üzemi gyűjtőhelyre, részben pedig közvetlenül ártalmatlanításra szállítják el a hulladékot. Az erőmű területértékesítése következtében eladásra került az a terület is, melyen a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely volt. A Környezethasználó jelenlegi telephelyén kialakította a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyét, melynek szabályzatát a Felügyelőség elfogadta. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működtetésével kapcsolatban jelen határozat rendelkező részében előírásokat tett a Felügyelőség, egyidejűleg előírta megfelelő határidő megtételével, hogy szükséges a működtetésre vonatkozó szabályzatot aktualizálni. Az erőmű területén képződő nem veszélyes ipari hulladékot fém konténerben gyűjtik, azokat engedéllyel rendelkező szervezet szállítja el ártalmatlanításra. A keletkező nem veszélyes kommunális hulladékok a települési hulladék gyűjtésére alkalmas konténerben kerülnek gyűjtésre, ezeket heti két alkalommal ürítik. 18
A Környezethasználó a telephelyen nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő hulladék mennyiségéről és összetételéről, a hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben szereplő EWC kódszámokkal és megnevezéssel megjelölve kerülnek tárolásra. Az összegyűjtött hulladékokról folyamatos nyilvántartást vezetnek a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Tekintettel arra, hogy a telephelyen foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt, valamint a tárgyévben keletkezett hulladékok összes mennyisége meghaladja a vonatkozó rendeletben előírt értéket, az erőmű rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek körébe tartozik. Az adatszolgáltatási kötelezettségről jelen határozat 4. számú melléklete rendelkezik. Élővilág védelem: Budapest XI. kerület 4045/7 hrsz.-ú ingatlan nem képezi részét országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területnek és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan nem része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének. Tájékoztatásul közöljük, hogy a dokumentációban foglaltakkal ellentétben a Lágymányosi-öböl - Kopaszi-gát helyi jelentőségű természetvédelmi oltalma már nem áll fent. Továbbá ugyanabban a sugarú körben, melybe a Sas-hegy és a Gellért-hegy beleesik, melyeket a dokumentáció megemlít, beleesik a Duna túloldalán lévő Budapesti botanikus kert is, mint országos jelentőségű védett természeti terület (a Budapesti botanikus kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 41/2007. (X. 18.) KvVM rendelet). A Duna-folyam pedig részét képezi a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján HUDI20034 területkóddal, Duna és ártere elnevezésű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (Natura 2000). Az erőmű a védett természeti értékeket normál üzemmenet mellett nem károsítja. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, annak kiegészítéseit valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. A Felügyelőség a dokumentációban részletezett hatások kiértékelése, vizsgálata, valamint a szakmai egyeztetés alapján az Engedélyben szereplő Környezetvédelmi előírásokat felülvizsgálta, azokat jelen határozat III. „Környezetvédelmi Előírások” című fejezetében szakterületenként különírva részben új előírások megtételével pontosította. Az Engedély indokolását is felülvizsgálta a Felügyelőség, jelen határozat indokolásában szakterületenként különírva tette meg megállapításait, átvezetve a jogszabályváltozásokat. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és az előírt intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. 19
A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) és (10) bekezdései alapján, valamint a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi) jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó a 2012. évre vonatkozó fizetési kötelezettségének eleget tett. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az Engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy –szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Felhívom továbbá Környezethasználó figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, amelynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései alapján a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Jegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. A Jegyző tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. 20
A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett (Számla száma: ÁK-185/2012.). A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.
Budapest, 2012. május 16.
Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: ügyintézői utasítás szerint. 21
22
1. számú
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
Melléklete
TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS A Kelenföldi Erőműben jelenleg üzemelő tüzelőberendezések: Tüzelőberendezés 15. ALSTOM gőzkazán 5. DOTEC ENERGO forróvíz kazán 16. AKH segéd gőzkazán 2. PTVM-50 forróvíz kazán F9 ELIN gázturbina
GT2
Névleges hőteljesítmény
Tüzelőanyag megnevezése földgáz vagy max. 0,2 % kéntartalmú tüzelőolaj földgáz vagy max. 0,2 % kéntartalmú tüzelőolaj
101 MW 78 MW 4,3 MW
földgáz földgáz vagy max. 0,2 % kéntartalmú tüzelőolaj földgáz vagy max. 0,2 % kéntartalmú tüzelőolaj
58,2 MW 425 MW
További berendezések: Gőzturbinák:
1 db 50 MW-os kondenzációs elvételes gőzturbina
Generátor:
1 db Alstom TA 30-53B típusú generátor, 15,75 kV feszültségű 1 db ELIN A09157TS szinkrongenerátor, 15,75 kV feszültségű
Egyéb gépek, berendezések:
transzformátor állomások, 2 db derítő medence, 2 db HCl tartály, 2 db NaOH tartály, 2 db közömbösítő medence, 1 db mészhidrát siló, veszélyes hulladék tároló tüzelőolaj tároló rendszer
Egyéb rendszerek:
A TÜZELŐBERENDEZÉSEK JELLEMZŐ PARAMÉTEREI 15. számú gőzkazán Kazán: Gyártó
ALSTOM Power s.r.o.
Névleges gőzteljesítmény
125 t/h (34,72 kg/s)
A telepítésre került új gőzkazán 3 kombinált gáz és olajégővel rendelkezik. Az égők önálló légszekrényekben vannak elhelyezve a kazán tűzterének elülső falán egymás felett. Kombinált gáz és olajégők: Gyártó Típus Égők teljes hőteljesítménye Fűtőanyag
Mehldau & Steinfath NAB 35-GO-ST 35 MW/égő (össz. 105 MW) földgáz, tüzelőolaj
23
Teljes földgázfogyasztás névleges teljesítménynél Teljes tüzelőolaj fogyasztás
13400 Nm3/h 9050 kg/h
Füstgáz elvezetés: 145 ÷ 169°C Égéstermékek hőmérséklete kazánból való kilépéskor A kazánnal együtt szállított, annak tartószerkezetére épített egyedi, hőszigetelt acél kémény, kilépés magassága 54 m. A füstcső belső átmérője 2000 mm. 5. számú forróvíz kazán Kazán: Gyártó
DOTEC Energo Int.
Névleges kiadott hőteljesítmény
70,0 MW
Maximális kiadott hőteljesítmény
73,5 MW
Belépő forróvíz hőmérséklete
60-105 °C
Kilépő forróvíz hőmérséklete
130 °C
A kazán 1 kombinált gáz és olajégővel rendelkezik. Az égő a kazán alján függőleges pozícióban van elhelyezve. Kombinált gáz- és olajégő: Gyártó Típus Égő teljes hőteljesítménye Égő minimális hőteljesítménye Fűtőanyag Teljes földgázfogyasztás maximális teljesítménynél Tüzelőolaj fogyasztás maximális teljesítménynél
Mehldau & Steinfath NAB 76-GO-ST 78,7 MW 23 MW földgáz, tüzelő olaj 8340 Nm3/h 6750 kg/h
Füstgáz elvezetés: Névleges kilépő füst hőmérséklet Névleges füstgáz mennyiség
130°C 25 m3/sec
A kazánnal együtt szállított, annak tartószerkezetére épített egyedi, hőszigetelt acél kémény, kilépés magassága 54 m. A füstcső belső átmérője 2000 mm. Segéd gőzkazán Kazán: Gyártó Típus Teljesítmény
VASFA Kft. AKH-6/8 T-220 EU 4040 kW
Tüzelőberendezés: Gyártó Típus Kivitel
Weishaupt GmbH G 60/2-A/ZM-NR monoblokk 24
Tüzelőanyag Maximális teljesítmény
földgáz 6100 kW
Füstgáz elvezetés: A kazán 25 m magas, 600 mm átmérőjű hőszigetelt acélcsöves kémény, 5 m-rel nyúlik az épület teteje fölé. A kémény a turbina gépház falára rögzített. GT2 gázturbina Típus Névleges villamos teljesítőképesség
MS 9001 E 136,0 MW
A gázturbinás egység (1 db gázturbina és 1 db hőhasznosító kazán) a főépülettől északra, külön épületben került elhelyezésre. A gázturbinás egység kapcsoltan villamos energiát és hőt állít elő. A termelt hőt lakossági melegvíz biztosítására használják közvetetten a FŐTÁV rendszerén keresztül. A gázturbinás egységből kiadott gőz további villamos energia termelésre (kombinált ciklus) fordítódik. A gázturbina kéménye 82 m magas és 21, 22 m2 kibocsátási felületű. A GT2 gázturbinás egység jellemző paraméterei Jellemző paraméterek
Földgáz:
Olaj:
(alapterhelésnél)
43.343 kJ/kg
41.000 KJ/kg
33.807 kJ/Nm3 Villamos teljesítmény generátorkapcsokon [kW] Kiadott hőteljesítmény gőzben [kW]
a 136.199
135.395
~121.000
~114.000
Kiadott gőzmennyiség [t/h]
165
155
Kiadott hőteljesítmény forróvízben [kW]
~75.000
~71.000
Tüzelőanyaggal bevitt hő [GJ/h]
1.426,20
1.419,90
A gázturbinás egység összekapcsolásra került a Rekonstrukció II. ütemében létesült új gőzturbinával, így kialakítva az energetikai szempontból megváltozott feltételek között hatékonyabb kombinált ciklusú kapcsolást. 2. számú forróvíz kazán Helyszám
Megnevezés
2. Típus Névleges teljesítőképesség Keringetett névleges tömegáram Belépő víz névleges hőmérséklete Kilépő víz névleges hőmérséklete
PTVM-50 55 MW 1240 t/h 80 °C 130°C
25
A 2. számú kazán a II. kazánházban található. A 2003-as átépítés során a kazánt korszerűsítették, alacsony NOx–kibocsátású égőkkel látták el, továbbá a fejlesztés során a tartalék tüzelőanyag tekintetében a fűtőolajról tüzelőolaj tüzelésre állították át. A TÜZELŐBERENDEZÉSEK MŰKÖDÉSÉNEK ELVE A kapcsolt energiatermelés lényege, hogy ugyanazon folyamatban villamos energiát, hőt és forró vizet is termelnek. A kombinált ciklusú gázturbinát hő és villamosenergia előállítása céljából alkalmazzák. A gázturbinás egység működésének alapja a levegő-kompresszor és a gázturbina összekapcsolása. A kompresszor által összesűrített levegő és a földgáz elegye egy égőtérben ég el. Az így keletkezett magas nyomású, magas hőmérsékletű füstgáz termikus energiája átalakul mechanikai energiává, miközben áthalad a turbina lapátjain. Az egység fő részei: a kompresszor, az égőkamra és a turbina. A kompresszor a turbinával közös tengelyen helyezkedik el. A légbeszívó és szűrő rendszeren keresztül a kompresszor szívja be a levegőt, sűríti azt és juttatja be az égőkamrákba, ahol a tüzelőanyag befecskendezése és elégetése történik. A turbinában expandál az égőkamrából távozó forró füstgáz. A gázturbinához kapcsolt generátor a mechanikai energiát alakítja tovább villamos energiává. Az expandált, több mint 500 OC-os füstgáz a füstgázoldali diffúzoron és kompenzátoron keresztüláramolva jut a hőhasznosító kazánba. Az erőműben gáz/olaj tüzelésű gőzkazánban állítják elő a kondenzációs, elvételes turbinában felhasználásra kerülő nagynyomású gőzt. A nagynyomású gőzkazán egydobos, természetes keringtetésű, besugárzott tűzterű, membránfalas forrcső rendszerrel és háromfokozatú túlhevítővel rendelkezik. A gőzkazánnak van tüzelőkamrája, melyben a tüzelőanyag ég, és egy a kazán tetejére épített kéménye, mely az elégett termékeket kivezeti. Az égéshez szükséges levegő bevezetéséről égéslevegő ventilátor gondoskodik. A gőzkazán tűzterében elégetett tüzelőanyag égésmelegének a hatására a gőzkazánba bevezetett víz egy része fokozatosan gőzzé alakul. Ezzel a gőzzel üzemeltetik a gőzturbinát, amely a villamos generátort működteti; a generátor villamos áramot szolgáltat, miközben a maradék hőt 1 db alaphőcserélőn és 2 db csúcshőcserélőn keresztül a forróvíz-igények kielégítésére használják fel. A további forróvíz-igényeket a forróvíz-kazánok látják el. ALAPANYAGOK, FŐBB SEGÉDANYAGOK Nagyobb mennyiségben használt anyagok: - földgáz, - tüzelőolaj (tartalék tüzelőanyag), - sósav (vízelőkészítéshez), - nátrium-hidroxid (vízelőkészítéshez), - mészhidrát (vízelőkészítéshez), - egyéb segédanyagok: pl. vas-klorid, trinátrium-foszfát (vízelőkészítéshez). Kisebb mennyiségben használt anyagok: - vegyszerek a kazánok tápvíz-kezeléséhez (lúgosító, oxigénmegkötő), - karbantartási segédanyagok: kenőolajok, -zsírok, tisztító, zsíroldószerek, festékek, stb., - laboratóriumi vegyszerek. TÜZELŐANYAG ELLÁTÓ RENDSZER A Kelenföldi Erőmű tüzelőberendezéseinek elsődleges tüzelőanyaga földgáz, és gázkorlátozás esetén 0,2 % kéntartalmú tüzelőolaj.
26
Földgázellátás Az erőmű két nyomásszinten használ fel földgázt: - a gázturbina ellátására kiépített nagynyomású rendszeren (25 bar, max. kapacitás 45.000 m3/h), - a kazánok ellátására kiépített kisnyomású rendszeren (2 bar, max. kapacitás 45.000 m3/h). Tüzelőolaj ellátás A Kelenföldi Erőmű tartalék tüzelő anyaga a tüzelőolaj, melyet csak gázkorlátozás esetén használnak fel a tüzelőberendezésekben. A tüzelőolaj minőségi jellemzői megfelelnek az MSZ 11715 szerinti Tü 5/20 jelű tüzelőolajnak, a gázturbina követelményeinek megfelelő kiegészítésével. A gázturbina olaj az erőműbe a MOL termékvezetékén érkezik a telekhatárhoz, majd innen csőcsatornába fektetett vezetéken megy tovább az olaj a tároló tartályokhoz. Az olaj 2 db névleges 2500 m3 térfogatú tartályba kerül tárolásra. A tartálytöltő-vezetékbe a tartályok előtt hitelesített elszámolási mennyiségmérő került beépítésre. A letárolt olaj optimális viszkozitását és hőmérsékletét villamos fűtéssel ellátott keringtető rendszer biztosítja. A letárolt olaj a tartályok melletti szivattyúházból szűrőn, szivattyún, és csővezetékeken kerül a hőtermelő egységekhez. A gázturbinához 2 db olajszivattyú előremenő és visszatérő vezeték szállítja a tüzelőolajat. A gázturbina tüzelőolaj fogyasztását a recirkulációs leágazás után a turbinához menő vezetékben levő hitelesített elszámolási mennyiségmérő méri. A turbina hibás indításából, valamint a karbantartások miatti vezeték ürítésekből adódó olaj a gázturbina épület melletti csurgalék olaj gyűjtő aknában levő 2 m3-es tiszta csurgalék olaj tartályba kerül összegyűjtésre. A tiszta csurgalék olaj tartályból az olajat a 2500 m3-es tároló tartályokba lehet visszaadni. A gázturbinától esetlegesen vízzel keveredett olajat, vagy meghibásodás esetén padlócsatornába kerülő olajos vizet a csurgalékolaj gyűjtő aknában levő 2 m3-es szennyezett olajtartályba lehet leüríteni. A tartályból a szeparálódott vizes olajból az olajat a 2500 m3-es tároló tartályokba lehet visszavezetni, vagy ártalmatlanításra hordókban elszállítani. Az olajos vizet a tároló tartályok mellé telepített Purátor típusú olajfogó műtárgyon való átvezetés után lehet közcsatornába bocsátani. Az olajtároló környezetéből, valamint a védőgyűrűs tároló tartályok védőgyűrűjéből az esővíz szintén a tartályok melletti Purátor típusú műtárgyon való átvezetés után kerül az elfolyó csatornába. Nyersanyagok fogadása: Tüzelőanyagok a Kelenföldi Erőműbe az alábbi vezetékeken érkeznek: Földgáz: - Kelenföld GT2 ág, DN250-es, 25 bar-os, - Kelenföld Kazános ág, DN600-as, 2,5 bar-os. Tüzelőolaj: - Albertfalva és Kelenföldi Erőmű közötti NA 200-as ág. Hossza: 3,7 km, névleges szállító kapacitása: 110 m3/h. VILLAMOS BERENDEZÉSEK A GT2 gázturbina 156,5 MVA generátora és a IX. gőzturbina 62,4 MVA generátora egy-egy 120 kV-os vezetéken keresztül szolgáltat villamos energiát a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) hálózatába.
27
VÍZELŐKÉSZÍTÉS Az erőmű nyers, ülepített Duna-vizet használ fel ipari célra. Meszes előlágyítás és mechanikai szűrés után kerül az előlágyított víz tartályból szivattyús átemeléssel a víz az alapsótalanító blokkokra, majd a kevertágyas ioncserélőkre. Az ioncserélők ellenáramú regenerálásúak. A sótalan víznél jelentős mértékű puffer tárolásra van mód. Az így előkészített víz látja el a gőz és a forróvíz rendszerek pótvíz igényét egyaránt. VESZÉLYES HULLADÉK ÜZEMI GYŰJTŐ Az erőmű korábbi veszélyes hulladék tárolója a telekhatár változása miatt eladott területre került, így a keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését egy új, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet előírásainak megfelelően kialakított zárható, gyűjtőkonténerben végzik. A konténerben a veszélyes hulladékokat szelektíven, megfelelő csomagolásban, EWC kóddal felcímkézve gyűjtik, a gyűjtő rendelkezik a havária esetek felszámolásához szükséges eszközökkel és üzemeltetési szabályzattal.
28
2. számú
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
Melléklete
AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA (BAT) ALKALMAZÁSA AZ ERŐMŰ ÜZEMELTETÉSE SORÁN A Kelenföldi Erőműben üzemelő kombinált ciklusú gázturbinás egység megfelel a BAT kritériumainak. A létesítmény tüzelőanyaga földgáz és 1% kéntartalom alatti tüzelőolaj (tartalékként). Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazásával nincs szükség további SO2 kibocsátás-csökkentésre. Az égés során keletkező nitrogénoxid mennyiségének csökkentését a tüzelőberendezésben alkalmazott NOx szegény égőkkel érik el, amellyel 50-60 %-os hatásfokú NOx tartalom csökkenése érhető el. A kapcsolt rendszerű gőzturbinás rendszer technológiája megfelel a BAT által megkövetelteknek, mert a gőz energiájának egy részéből villamos energiát, majd használati melegvizet és távhőt állítanak elő. A gőzkazánok tüzelőanyaga főként földgáz, valamint − tartalékként − tüzelőolaj. Az alkalmazott tüzelőolaj kielégíti a BAT által meghatározott alacsony kéntartalmú tüzelőanyag feltételét, de a rendszer nincs ellátva sem primer, sem szekunder légszennyező anyag leválasztási eljárással. A nagyobb karbantartások alkalmával törekednek olyan technológiai változtatások megvalósítására, amellyel megoldható a légszennyezettségi határértékek biztonságos betartása. A forróvíz kazánok nem kapcsolt energiatermelésű berendezések, de a használatukat a BAT referencia dokumentum emiatt nem zárja ki. A dokumentum a kényszeráramlású, vízcsöves, dob nélküli kazánok technológiáját megfelelőnek tartja. Az erőműben alkalmazott forróvízkazánok tüzelőanyaga földgáz, illetve tartalék tüzelőanyaga a tüzelőolaj. Tüzelőanyagok kezelése, tárolása Előfordulhat, hogy a gáznemű tüzelőanyagok kezelés, vagy tárolás közben a szabadba jutnak, ennek megelőzése érdekében az alábbi BAT eljárások alkalmazhatók. Anyag
Földgáz
Környezeti hatás
Gázszivárgás Természeti erőforrások hatékony használata
BAT • Tüzelőanyag szivárgás érzékelő és riasztó rendszer alkalmazása • A gázvezetékek és szállító berendezések rendszeres ellenőrzése • Expanziós turbinák beépítése a földgázvezetékbe nagyobb gázmennyiségek esetén
29
Alkalmazása a Kelenföldi Erőműben • Alkalmazott • Alkalmazott • Alkalmazásra nincs mód (az erőmű a szolgáltatótól a gázt már a tüzelőberendezések által igényelt nyomáson kapja)
A folyékony tüzelőanyagok beszállításából, tárolásából és kezeléséből adódó kibocsátások megelőzésére az elérhető legjobb technikák az alábbi táblázatban foglalhatók össze. BAT Alkalmazása a Anyag Szennyező Kelenföldi Erőműben • Olyan folyékony tüzelőanyag tároló • Alkalmazott rendszer használata, amely az összes tartály térfogatának 50-70 %-át és legalább a legnagyobb tartály teljes töltetét befogadni képes kármentővel rendelkezik. A tároló rendszert úgy kell tervezni, hogy a tartályokból és a beszállító rendszerből a szivárgások kármentőbe jussanak.
Folyékony tüzelőanyag
Talaj és talajvíz szennyezés
• Gondoskodni
kell a tartályszintek megfelelő kijelzéséről és a riasztó rendszerről. Tervezett beszállításokkal és automatikus szabályozó rendszerekkel a tároló tartályok túltöltése megakadályozható.
• Alkalmazott
• A csővezetékek biztonságos föld feletti
• Alkalmazott
vezetése oly módon, hogy a szivárgások gyorsan felfedezhetők és a járművektől vagy egyéb berendezésektől származó károk megelőzhetők legyenek
• Föld alatti vezetékeknél a nyomvonalakat
• Alkalmazott
dokumentálni, és jelölni kell, valamint biztonságos exkavációs rendszereket kell alkalmazni.
• A föld alatti vezetékeknél az automatikus
• Részben
• A
• Alkalmazott
• A
• Alkalmazott
tér ellenőrzésű csövek és a speciális csövezés (acél, hegesztett csatlakozások, a föld alatt nincsenek elzáró elemek) jelentik a BAT-ot. felszíni vízfolyásokat (csapadékvizeket), amelyek a tárolás vagy kezelés során tüzelőanyag kiömlésekkel szennyeződhetnek, össze kell gyűjteni, és kibocsátás előtt kezelni kell. lehetséges szennyező források közelében, talajvíz áramlási irányban talajvíz figyelő kutak rendszeres üzemeltetése.
30
alkalmazott
Technikák a szénhidrogén hatékonyságának növelésére.
tüzelőanyagot
égető
Ajánlott technikák
Környezeti hatások /Előnyök Kapcsolt hőés Nagyobb hatékonyság, energiatermelés Kisebb fajlagos kibocsátás Korszerű, nagy Hatékonyabb nyomásnak és magas energiafelhasználás hőmérsékletnek ellenálló szerkezeti anyagok felhasználása
Regeneratív tápvíz Hatékony melegítés (a energiafelhasználás gőzturbinából csapolt nyert gőzből hőenergiával) Magas szintű Jobb hatásfokú tüzelés számítógépes irányítása
kazánok
és
Megjegyzések
Korszerű anyagok nagyobb nyomás hőmérséklet viselő képességgel
gázturbinák
Alkalmazása a Kelenföldi Erőműben Alkalmazott
Részben alkalmazott (GT) A kazánok paramétereit és az erőmű meglévő rendszerei határozták meg, így a korszerű nagy nyomásnak és hőmérsékletnek ellenálló anyagok alkalmazása nem volt indokolt. Részben alkalmazott (kondenzációs üzemben, kondenz előmelegítés) Alkalmazott
Technikák az emisszió csökkentésére szénhidrogén tüzelésű erőműveknél A földgáztüzelésű tüzelőberendezések esetében a jellemző légszennyező anyagok a nitrogén oxidok és a szén-monoxid. A következő táblázat a NOx és CO kibocsátásának megelőzésére és csökkentésére alkalmazott technikákat foglalja össze. Berendezés típusa
Ajánlott technika
Kazánok
Alacsony levegőfelesleg NOx csökkentés alkalmazása Közvetlen víz NOx csökkentés bepermetezés
Gázturbina
Nedves NOx szegény égőkamra Száraz NOx szegény (DLN) égőkamra Magas szintű számítógépes irányítása
Környezeti hatások/Előnyök
NOx csökkentés
NOx csökkentés A jobb tüzelésszabályozásnak köszöntetően kisebb emisszió
31
Megjegyzés
Alkalmazása a Kelenföldi Erőműben Alkalmazott
CO növekedés Alkalmazott (tüzelőolaj tüzelés esetén) CO növekedés Alkalmazott 2011. novemberéig CO növekedés Alkalmazott 2011. novemberétől Alkalmazott
Alkalmazott technikák a vízgazdálkodás hatékonyságának növelésére Alkalmazás
Ajánlott technika
Sótalanítókregenerátumának Semlegesítés és hulladék vizeinek semlegesítése Kazán, gázturbina tisztítása Zárt vízrendszer vagy száraz tisztítási eljárás alkalmazása Csapadékvizek kezelése A technológiai szennyvizektől a csapadékvizet szét kell választani
Környezeti hatások/Előnyök Megfelelő szennyvíz kibocsátás Kevesebb szennyvíz kibocsátás
pH-jú
Kevesebb hulladékvíz kibocsátás, csökken a felszíni vizek szennyezésének kockázata
Megjegyzés
Alkalmazása a Kelenföldi Erőműben Alkalmazott Részben alkalmazott (GT on-line mosás) Alkalmazott
Hulladékgazdálkodás és veszélyes anyag felhasználás Alapelv
Alkalmazott technika
Környezeti hatások/Előnyök Kevés hulladékot Kombinált ciklusú energiatermelés, Alacsony termelő technológia földgáz felhasználás, rendszeres és hulladékképződés alkalmazása tervezett karbantartás végrehajtása Kevés veszélyes A vízelőkészítő technológiában Alacsony és kisszámú anyag felhasználás alkalmazott ellenáramú regenerálás vegyszer felhasználás, alacsonyabb hulladékképződés Zajvédelem Alapelv Zajkibocsátás csökkentés
Alkalmazott technika Zajforrások épületen belüli elhelyezése Zajtompító rendszerek alkalmazása Rendszeres karbantartás
32
Környezeti hatások/Előnyök Alkalmazott Alkalmazott Alkalmazott
3. számú
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
Melléklete
A TELEPHELY ZAJKIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI A Budapest XI. kerület, Budafoki út 52. sz. alatti Kelenföldi Erőmű zajkibocsátási határértékeit (LKH) az alábbiak szerint állapítom meg: A megállapított zajkibocsátási határérték Nappal Éjjel 600-2200 h 2200-600 h
A mérőfelület (részfelület)
1./
Hengermalom út 45-47. szám alatti lakóházak védendő homlokzatai előtt 2 m-re:
57 dB
47 dB
A zajkibocsátási határértékeket a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolása figyelembevételével a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján és e rendelet 1. számú melléklet 1. pontja alapján állapítottam meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. Tárgyi létesítmény környezetében a védendő homlokzatok szempontjából jelentős más zajos üzemi létesítmény található, így az 1./ mérőfelületen a HR. 1. számú melléklet 2. pontjában szereplő KN korrekciót alkalmaztam. Figyelembe vett más üzemi létesítmény: ABD MILL Malomipari Zrt. Budai Malom Hengermalom út 49-51. szám alatti telephelye. Alkalmazott korrekció értéke: KN = -3 dB. A megengedett zajterhelési határértékeket a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 4. és 3. sora tartalmazza, mivel a terület besorolása: 1./ sor Gazdasági és különleges terület, a 2./ és 3./sor Nagyvárosias lakóterület. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolása az 1. sz. táblázat sorainak megfelelően az alábbi: Építmény(ek) 1./
lakóépület
Építményjegyzék szerinti besorolás 1122
33
34
4 . számú M e l l é k l e t e
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
KÖRNYEZETHASZNÁLÓ RENDSZERES ÉS ALKALMI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEI A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE: Megnevezés Az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változása Bejelentett havária események összefoglalója Veszélyes hulladék bejelentés Légszennyezés mértéke bejelentés
Gyakoriság
Beadási határidő
eseti
15 napon belül szóban, telefonon 48 órán belül
eseti írásban 8 napon belül eseti
30 napon belül
évente 1 alk. évente 1 alk.
Az eseményt követő 1 hónapon belül tárgyévet követő március 1. tárgyévet követő március 31.
A felszín alatti víz és a földtani közeg (FAVI) adatszolgáltatás
évente 1 alk.
tárgyévet követő március 31.
Éves környezeti beszámoló - A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében - További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére
évente 1 alk.
tárgyévet követő március 31.
eseti
35
36
5 . számú M e l l é k l e t e
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
A FÜSTGÁZ MÉRÉSÉHEZ ALKALMAZHATÓ ESZKÖZÖK
A füstgáz komponensek méréséhez alkalmazható eszközök: Tüzelőberendezés Pontforrás Mért komponens megnevezése jele F9 ELIN GT2 CO, NOx, SO2,O2 P 14 gázturbina Szilárd anyag(korom) 15. ALSTOM CO, NOx, SO2,O2 Szilárd anyag P 16 gőzkazán
Mérőberendezés típusa HORIBA ENDA 661 DURAG D-R 300 URAS 14, Magnos 106 DURAG D-R 300-40
A füstgáz fizikai jellemzőinek méréséhez alkalmazható eszközök: Tüzelőberendezés Pontforrás jele Mérendő paraméter Mérőberendezés típusa megnevezése Nyomás ABB Hartmann & Braun, TD 2010 nyomásmérő távadó F9 ELIN GT2 Rhodium Pt 100 gázturbina P 14, P16 Hőmérséklet ellenállás hőmérő 15. ALSTOM FLOWSICK 107 gőzkazán Sebesség sebességmérő Mért alapadatok Térfogatáram alapján számítással Folyamatos emisszió mérő és kiértékelő rendszer (továbbiakban: CEMS) A pontforrások közül a P014 jelű kémény (gázturbina), valamint a P016 gőzkazán kéménye van felszerelve folyamatos emissziómérő berendezéssel, amely NOx, CO, SO2 és O2 és szilád anyag kibocsátás mérését végzi. A CEMS a következő eszközöket és alkatrészeket tartalmazza: - Mintavételi szondák, fűtött mintavezetékek és mintakondicionálás a gázanalizátorhoz - Több-elem gázanalizátor NOx, CO, SO2 és O2 számára - In-situ por (szilárd anyag) koncentrációmérő - Füstgáz ultrahangos áramlásmérő - Hőmérséklet távadó - Nyomástávadó - Külső légnyomásmérés NOx, CO, SO2 és O2 elemzés A NOx, CO, SO2 és O2 elemzés az extrakciós módszerrel történik. A minta a fűtött mintavezetéken keresztül a több-elemes gázelemzőbe, amely a CEMS konténerbe található. Az elemzésre használt berendezés ABB Advance Optima, az elemző modul URAS 14.
37
Működési elv: Az URAS 14 infravörös analizálók elvén működik, elektrokémiai oxigén szenzorral. Használt minta komponensek CO, SO2, NO, O2. Az elemző minden egyes elem esetén 4-20 mA analóg jelet bocsát ki az adatnapló egység felé. A SO2 és szilárd anyag mérési értékek csak akkor használhatók további feldolgozásra az emisszió kiértékelés során, ha a megfelelő kazán olajtüzeléssel működik. Földgáz tüzeléskor a tüzelőolaj égetéshez viszonyítva az SO2 és a szilárd anyag alacsony értékei esetén a nem megbízhatóság nagyon megnövekszik. Az elemző mérési tartományát az olajtüzelés határértéke határozza meg. Ezért földgáz tüzelés esetén az SO2 és szilárd anyagmérés ugyan működik, de az értékek ki vannak zárva az emisszió kiértékelésből a mérés nem megbízhatósága miatt. Pormérő Mérési elv: A porelemző típusa Durag D-R 300-40. A berendezés in-situ, szórt fény eljárás szerint működik. A készüléket közvetlen a kéményre szerelik. A mérés érintésmentesen folyamatosan és a füstgáz áramból vett mintavétel nélkül történik. Egy halogénlámpa modulált fényét 30° alatti szögben a mérőcsatornába adják és a mérő térfogatban a porrészecskék megvilágításra kerülnek. A mérőtérfogatban található részecskékről ezen fény reflektálódik (szóródik). A visszasugározott szórt fény a vevőoptikáról 30° alatti szögben felfogásra kerül és egy optikai érzékelőre vezetődik. Füstgáz ultrahangos áramlásmérő Mérési elv: Az áramlásmérő típusa Durag D-FL 200. A berendezés a füstgáz sebességének mérésénél a tranziens idő ultrahangos elvét alkalmazza. A mérőfejek a szenzorokkal a kéményre vannak felszerelve, oly módon, hogy a gáz áramlás vektoriális komponense (eredője) egybeesik a hangterjedési iránnyal. A távadók folyamatosan adják és fogadják az impulzusokat. A füstgázáramlás befolyásolja az átviteli időt, úgy, hogy az a füstgáz áramlási irányával megegyezően csökken, ellentétesen pedig növekszik. Hőmérsékletmérés A füstgáz hőmérsékletét az adatátvivővel ellátott Pt100 érzékelő méri. Nyomásmérés A füstgáz nyomását az alacsony szintű nyomáskülönbség adatátvivő méri. Légnyomásmérés A környező levegő abszolút hőmérsékletét egy speciális meteorológiai eszköz méri. Emisszió kiértékelő eszköz Az emisszió kiértékelő eszköz egy adatnaplóból, egy kiértékelő PC-ből és a szoftverből áll. A füstgáz emisszió mérő és kiértékelő eszköz megfelel az EU előírásoknak. A kiértékelő eszköz feladata kiértékelni, ellenőrizni, osztályozni és rögzíteni a szennyező anyagokat az Európai Uniós előírások szerint. 38
Adatnapló egység Az adatnapló egység a következőket végzi el: -
begyűjti a 4-20 mA jeleket az elemzőktől és más mérések,
-
adatok tárolása 72 órán keresztül, ha a kommunikáció a PC-vel nem jön létre,
-
rövid kommunkáció a kiértékelő PC-vel a soros RS-485 kapcsolaton keresztül, a MODBUS protokoll segítségével, a mért és ellenőrzött adatok átvitele,
-
bináris jelek kiadása, mint riasztások és figyelmeztetések a CEMS berendezéstől (24 VDC, feszültségmentes).
Kiértékelő PC és szoftver A kiértékelő PC átveszi az adatokat az adatnapló egységtől, tárolja, kiértékeli, megjeleníti és jelentésbe foglalja azokat. A tárolási képessége egy egész év hibátlan kiértékelésére képes. A garantált rendelkezésre állósága 99%. Áramkiesés esetén az eszköz megszakítja a számítási műveleteket, de a kiszámított értékeket (félóránként mért értékek) legalább 72 órán keresztül tárolja. Áramkimaradás esetén jelzést ad le. Ha az áramkiesés megszűnt az eszköz automatikusan ismét üzembe lép. A kiértékelő szoftver a DURAG D-EMS 2000. Az adatok megjelenítése és továbbítása Grafikus megjelenítés – oszlopdiagramok megjelenítése (rövid periódusú átlagértékek megjelenítése tendencia számítással; napi átlagértékek megjelenítése, integrált értékek, színváltás a határértékek átlépése esetén), és görbék megjelenítése (előzetes, maximum 2,5 óra átlagértékei); 5 napnál nem régebbi integrált értékek megjelenítése visszamenőleg; online értékek megjelenítése; riasztás. Alfanumerikus megjelenítés – utasítások, integrált értékek, bemenő és kimenő jelek, paraméterlisták, valószínűségi frekvenciagörbék. Az eszköz folyamatosan kapja az online értékeket és 20 másodpercenként vesz mintát az órás átlagértékek kiszámításához. Az online értékeket ellenőrzi villamos hitelesség szempontjából. Az aktuális értékek kiszámolása lehetséges az online értékekből (mA) kialakított regressziós görbék és a referencia mérések alapján. Az adatbiztonság céljából az eszköz CD ROM-al, illetve adatmentővel rendelkezik. Az emissziós adatok létrehozása az eszközön: • • • • • •
Napi (protokoll), 24 órás napló Havi napló Évi napló Éves napló a rendelkezésre állásról Emissziós napló Üzemelési napló
Az adatok tárolása, adatbiztonság A kiértékelő PC az adatnapló egységtől átvett adatokat 1 évig tárolja, az azokból képzett értékeket (órás, napi, havi, éves, stb. naplók) 5 évig. 39
Jelátvitel a DCS és a CEMS között A PC kommunikációs kártyával lesz felszerelve a DCS (erőművi folyamatirányító egység) adatvitelhez. Az eredmény emisszió értékek minden egyes szennyezőanyagra vonatkozóan és az állapotjelzések, valamint a figyelmeztetések a PC-ről a DCS-re továbbítódnak a MODBUS RS-485 kommunikációs kártyán keresztül.
40
6 . számú M e l l é k l e t e
KTVF: 5070-17/2012. számú határozat
Megjegyzés: Qf: folyekony Qg: gaz
41
42
43
44
45