Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében
Kis Anna–Miklósi Ádám–Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7.
Mitől ember az ember?
2
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere
3
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere
4
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere
A jeladó egyed viselkedési akciója révén a vevő információhoz juthat annak belső állapotáról, bekövetkező viselkedéséről vagy a külső környezet egyes elemeiről. A jelzést érzékelő egyedben a jel hatására olyan specifikus kognitív, illetve élettani-viselkedési változás jön létre, amely az interakciók nagy számát figyelembe véve mindkét fél, vagy legalább az jeladó számára előnyös (Miklósi 2009).
Kommunikáció: szabályozó mechanizmus, amely úgy növeli az egyedek rátermettségét, hogy bizonyos mértékig összehangolja viselkedésüket. 5
Komparatív megközelítés Nyelvfeldolgozás bal féltekei lateralizációja
Vigneau és mtsai 2006
6
Komparatív megközelítés Nyelvfeldolgozás bal féltekei lateralizációja
Vigneau és mtsai 2006
Ocklenburg és Güntürkün 2012 7
Komparatív megközelítés csimpánz
Főemlősök
ember
6-7 millió év
Ragadozók kutya farkas
60 millió év
20-50 ezer év
h o m o l ó g i a a n a l ó g i a
8
„Beszélő” állatok Gua (Kellogg házaspár) 1930-as évek elején Család fiúgyermekével együtt neveltek egy csimpánzt 16 hónapos korában ~100 szót értett Sohasem próbált beszélni
9
„Beszélő” állatok Gua (Kellogg házaspár)
10
„Beszélő” állatok Gua (Kellogg házaspár)
11
„Beszélő” állatok Viki (Hayes) 1940-as évek elején Otthonukban neveltek egy csimpánzt Rengeteg szót megértett, de nem beszélt Nagy nehézségek árán ki tudta ejteni a „mama”, „papa”, „mug” (=bögre) szavakat
12
„Beszélő” állatok Viki (Hayes) 1940-as évek elején Otthonukban neveltek egy csimpánzt Rengeteg szót megértett, de nem beszélt Nagy nehézségek árán ki tudta ejteni a „mama”, „papa”, „mug” (=bögre) szavakat Konklúzió: csimpánz nem tud emberi nyelven beszélni hangképző rendszerük alapvetően különbözik az emberétől
13
„Beszélő” állatok Washoe (Gardner házaspár) Amerikai süketnéma jelek 5 év alatt mintegy 150 jel megtanulása 2-3 tagú jelsorozatok Gondozóhoz intézett kérések, szükségletei kielégítése
14
„Beszélő” állatok Washoe (Gardner házaspár)
15
„Beszélő” állatok Sarah (Premarck) 1966 Különböző alakú és színű műanyag lapok (ún. lexigramok) segítségével tanult kommunikálni Szókészlet: 130 jel, 70-80%os pontossággal 3-5 szóból álló kérések Kérdésekere felel, utasításokat teljesít Alany – állítmány – tárgy sorrend követése Képes volt például színek neveit (lexigramjait) a megfelelő színű tárgyak nevével párosítani 16
„Beszélő” állatok Sarah (Premarck) 1966 Különböző alakú és színű műanyag lapok (ún. lexigramok) segítségével tanult kommunikálni Szókészlet: 130 jel, 70-80%os pontossággal 3-5 szóból álló kérések Kérdésekere felel, utasításokat teljesít Alany – állítmány – tárgy sorrend követése Képes volt például színek neveit (lexigramjait) a megfelelő színű tárgyak nevével párosítani 17
„Beszélő” állatok Kanzi (Savage-Rumbaugh 1991 ) Nem kapott intenzív nyelvi képzést Utánzás útján tanult Spontán szimbólumhasználat, új jelkombinációk Hosszú tanulási idő: 7-8 év 150 szavas szótár Két szavas jelkombinációk
18
„Beszélő” állatok Kanzi (Savage-Rumbaugh 1991 )
19
„Olvasó” állatok
Írott jelek elkülönítése Blough 1982
20
„Olvasó” állatok
Írott jelek elkülönítése Blough 1982
Szó – álszó megkülönböztetés – Érintőképernyős készülék – Négy betűs angol szavak vs. értelmetlen betűkombinációk – Különbség: szótaggyakoriság – Statisztikai alapon tettek különbséget
21
„Beszélő” állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004) Border collie Több mint 200 tárgy – többnyire játékok – nevét ismerte Kizárásos alapon új név – új tárgy
22
„Beszélő” állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004) Border collie Több mint 200 tárgy – többnyire játékok – nevét ismerte Kizárásos alapon új név – új tárgy
Chaser (Pilley és Reid 2010 ) Border collie 1022 tárgy – szó párt ismert Képes különböző parancsokat végrehajtani a tárgyakkal Kizárásos alapon új tárgyak (kontrolálva újdonságpreferenciára) 23
„Beszélő” állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004)
24
„Beszélő” állatok Bailey (Griebel és Oller 2012 ) Yorkshire terrier 117 tárgy nevét ismerte Gazdáján kívül más személyek (férfi – nő, különböző kiejtés) utasítására is engedelmeskedett Nem volt képes kizárásos alapon tanulni
25
„Beszélő” állatok Bailey (Griebel és Oller 2012 ) Yorkshire terrier 117 tárgy nevét ismerte Gazdáján kívül más személyek (férfi – nő, különböző kiejtés) utasítására is engedelmeskedett Nem volt képes kizárásos alapon tanulni
Sofia (Ramos és Ades 2012 ) Keverék Négy tárgy és két akció nevét ismerte Két akció összekapcsolása Tárgynevek általánosítása 26
„Beszélő” állatok Alex (Pepperberg) Szürke papagáj Több, mint 50 tárgy nevét ismerte 7 színt 5 formát Számokat 1-6ig 3 kategóriát (szín, forma, anyag) Egyéb kifejezéseket: pl. „Nem!”, „Gyere ide!”
27
„Beszélő” állatok Alex (Pepperberg)
28
Kategorikus percepció
Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki.
29
Kategorikus percepció
Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki.
Murai és mtsai. 2005
30
Kategorikus percepció
Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki.
Range és mtsai 2008 Murai és mtsai. 2005
31
Kategorikus percepció (Kuhl és Miller 1975)
32
Kategorikus percepció
33
Referencialitás
Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról
34
Referencialitás
Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról
35
Referencialitás
Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról
Egy jel funkcionálisan referenciális (Evans 1997) , ha: – – – –
Specifikusan csak adott körülmények között jelenik meg (produkciós kritérium) Önmagában elégséges a megfelelő válaszreakció kiváltásához (percepciós kritérium) A jeladást befolyásolja a társak jelenléte vagy hiánya (közönség hatása) A jeladó felismerve a jelvevő ismerethiányos állapotát azzal a céllal jelez, hogy társa ezen állapotán változtasson (szándék kritériuma)
36
Referencialitás
37
Referencialitás
38
Referencialitás
39
Vokális imitáció
Speciális érzékeny egyedfejlődési szakaszhoz köthető auditorosan vezérelt motoros tanulás Párhuzam ember és énekesmadarak között Izolációban nevelt madár: abnormális ének Fiatal zebrapinty abnormális éneket hall ezt utánozza Több generációt így nevelve, az ének közelít a normálishoz
40
Vokális imitáció
Speciális érzékeny egyedfejlődési szakaszhoz köthető auditorosan vezérelt motoros tanulás Párhuzam ember és énekesmadarak között Izolációban nevelt madár: abnormális ének Fiatal zebrapinty abnormális éneket hall ezt utánozza Több generációt így nevelve, az ének közelít a normálishoz
41
Ember – állat interakció Emberi mutatás Fajspecifikus, öröklött háttérrel is rendelkező gesztus Csecsemők már egy éves korukban spontán módon követik egy felnőtt mutatását (Behne és mtsai. 2005)
42
Ember – állat interakció Emberi mutatás Fajspecifikus, öröklött háttérrel is rendelkező gesztus Csecsemők már egy éves korukban spontán módon követik egy felnőtt mutatását (Behne és mtsai. 2005)
43
Kooperatív és kompetitív mutatás Az emberszabásúak nem képesek megérteni mások kommunikatív viselkedését, mert kompetitíción alapuló szociális rendszerekben élnek – Főemlős szociális kompetíció hipotézis (Hare 2001) – Csimpánzok jobban teljesítenek kompetitív, mint kooperatív feladatokban (Hare és Tomasello 2004)
44
Kooperatív és kompetitív mutatás Az emberszabásúak nem képesek megérteni mások kommunikatív viselkedését, mert kompetitíción alapuló szociális rendszerekben élnek – Főemlős szociális kompetíció hipotézis (Hare 2001) – Csimpánzok jobban teljesítenek kompetitív, mint kooperatív feladatokban (Hare és Tomasello 2004)
45
A domesztikáció hatása a mutatásértésre
A farkas nem követi az emberi mutatást
Soproni és mtsai 2002
46
A domesztikáció hatása a mutatásértésre
A farkas nem követi az emberi mutatást Számos domesztikált állat követi az emberi mutatást McKinley és Sambrook 2000
Soproni és mtsai 2002
Kaminski és mtsai. 2005
Miklósi és mtsai. 2005
47
A domesztikáció hatása a mutatásértésre
Kutya – farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya – másik figyelmi állapota
Téglási és mtsai 2012 48
A domesztikáció hatása a mutatásértésre
Kutya – farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya – másik figyelmi állapota
Téglási és mtsai 2012 49
A domesztikáció hatása a mutatásértésre
Kutya – farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya – másik figyelmi állapota
Téglási és mtsai 2012 50
Összegzés
A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak.
51
Összegzés
A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik.
52
Összegzés
A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik. Az emberhez hasonló kommunikációs és egyéb kognitív képességek sok esetben visszavezethetők a közös evolúciós múltra vagy az azonos környezetre és az ezzel együtt járó hasonló szelekciós hatásokra.
53
Összegzés
A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik. Az emberhez hasonló kommunikációs és egyéb kognitív képességek sok esetben visszavezethetők a közös evolúciós múltra vagy az azonos környezetre és az ezzel együtt járó hasonló szelekciós hatásokra. Az összehasonlító kutatás eredményei közelebb vezethetnek minket annak megértéséhez, hogy az emberi nyelv miben tér el az élővilágban megfigyelhető más kommunikációs rendszerektől. 54
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
55