A kutyák beszéde
Az ember és kutya közötti kapcsolat a kutatások eredményei alapján 12-14 ezer éves amelyik csak az ember és állat viszonyában és semmilyen más állatfaj esetében nem jött létre. Az utóbbi évtizedekben azonban az ember és kutya közötti kapcsolat javarészt gyökeresen megváltozott, mert a kutyák kikerültek a haszonállat státuszából és egy kí vagy baráti jelleget fölvéve egy új, különálló állatcsoportot alakítottak ki az ember környezetében. Ennek következtében egyre gyakrabban okoz problémát az embernek a kutyák megértése, az állat különféle közléseinek, érzelmi, hangulati és viselkedési kifejezéseinek – beszédének – helyes értelmezése. A probléma alapját az jelenti, hogy amí verbális, tehát a beszédformára alapozódik, addig ezzel szemben a kutyák hangjelekkel, vizuális testbeszéd jelekkel és bizonyos testrészük mozgatásával adott szignálokkal fejezik ki mondanivalójukat. Aki igazán érteni akarja a kutyája beszédét, annak muszáj mind a három komponenst összefüggéseiben fölismerni és helyesen értelmezni. A kutyák azért élnek csoportosan, többedmagukkal - s mivel gyakorta nincs rá más emberekkel egy közösségben, amiért az emberek családokban, falvakban, városokban, nemzetségekben. A csa n meg lehet élni, mint egyedül. Viszont elengedhetetlen feltétele a minél eredményesebb és harmonikusabb közös együttélésnek, hogy egy közös, mindenki által használt és értett nyelvezeten közölni tudják mondanivalójukat egymással. A kutyák „beszéde” azonban teljesen más, mint az embereké, hiszen az ember és a kutya egymástól két
A kölyökkutyák mondanivalója A kutyakölykök, hangot, és hamarosan álomba merülnek. Amikor éhesen fölébrednek, azonnal hangossá válnak. Rövid murrogással fejezik ki esetleges nemtetszésüket, amikor az megküzdeniük. Hosszabb, magas frekvenciájú síró hangot a szemük nem nyílt ki, nem látnak és valamilyen oknál fogva irányt tévesztve nem találnak vissza testvéreikhez vagy anyjukhoz. Viszonylag hamar elkezdik próbálgatni, hogy kifejlett kutyákhoz hasonló ugató hangok adására is képesek-e. Ebben a korban ennek azonban szinte semmilyen nincs, ez egyfajta A kölyök korban játékosan, de gyorsan és intenzíven tanulják meg a kutyák testbeszéd jeleiket alkalmazni, valamint a társaikét jól értelmezni
1
3már nem elégszenek meg a testvérekkel és az anyjukkal való kapcsolattal. Ennek elengedetlen feltétele és használata. 8-10 hetes korukra megtanulják a hangjukat, testük mozgását, ügyességüket úgy használni, hogy ezzel már is képesek kifejezni. Továbbá , és értelmezni tudják az ehhez kapcsolódó kifejezési formákat.
A testbeszéd jelei A kutyáink közlésrendszerének, más kutyákkal és velünk, i gondolataikat, érzelmi és idegi állapotukat, cselekvési szándékaikat. Az egymással kombinált testrészek „kutyabeszéd” jön létre, amelyet az emberi testbeszéd fogalomrendszerében pantomim játéknak ismerünk. Ezt a testbeszédet csak nagyon ritka esetben egészítik ki a kutyák hangjelekkel. Logikus öröklött tulajdonság a farkastól, hiszen egy hangtalan vadászat több sikerrel jár és biztosabb életben maradást garantál, mint ha csaholva, vonyítva, üvöltve történne a zsákmány becserkészése, üldözése és elejtése. Egyetlen farkasfalka sem él a világon olyan hangos ricsaj és üvöltözés közepette, mint az emberek, ahogyan némelyik kutyaiskolában A kutyák nem raktározzák olyan sokáig, és nem fejezik ki olyan hosszú ideig érzelmeiket, mint az emberek. bség az emberekhez képest az, hogy a kutyáknak semmi okuk nincs érzelmeiket leplezni és titkolni. A kutyák nem játsszák meg magukat. Amit éreznek, amit gondolnak, azt testbeszédükkel ki is fejezik. Megismerve a kutyák testbeszédének jelrendszerét, a gazdinak nyílik arra, hogy jobban megértse, hogy mit akar kedvence „mondani”. Esetleg mikor fél, mikor agresszív, mikor adja meg magát vagy próbál meg uralkodni környezetével szemben, mikor szomorú és mikor elégedetten boldog. A testbeszéd csak és kizárólag akkor tud teljes egészében és hibátlanul , ha a kutyák nincsenek mozgásukban , valamint minden érzékszervük és testrészük teljes mértékben megfelel a faj biológiai követelményeinek. Tehát nincsenek emberi beavatkozás által amputálva, csonkítva, vagy valamilyen betegség vagy baleset testi adottságaiból adódó különbségek figyelembevétele mellett nagyon lényeges, vonjuk le a következtetéseket, és ne az esetlegesen egyszerre leadott testbeszéd
Példák a testbeszédre • •
• • • • • • •
águkat, kiegyensúlyozottságukat juttatják
ez össze azzal, amikor a kutyák piszokba, b kat, vállukat. Amikor a kutyák figyelmüket összpontosítják, idegesek és idegrendszerük mind az öt érzékszervüket a l állítja, akkor az egész testük, izomzatuk kemény és merev. Ez állapota sok esetben stressz alapú betegségek kiváltója lehet. A kutya egy másiknak nyalogatja a száját, ezzel vagy alárendeltségét fejezi ki, vagy játékra hívja a társát. A kutya az állát vagy mell ik kutya vállára helyezi, ekkor magasabb dominánsságát juttatja kifejezésre a társával szemben. A kutya a vállával igyekszik testi kontaktust teremteni, vagy azzal esetleg megpróbál mozdulatot csinálni, ekkor dominánsságát, magas rangpozícióját fejezi ki: „É rzolása a támadási hajlandóságot, agresszióra való készenlétet jelenti: „Készen vagyok a támadásra.” Amikor a kutyák látszólag ok nélkül, leengedett fejjel, menet közben szimatoló mozgást végeznek, akkor testbeszéd-kombinációt: „Már látni sem bí
nyugodj meg és menj .” a hasukat és nyakuk alsó részét szabadon fölkínáló kutyák ezzel a mozgássorozattal jelzik megadásukat: „Megadom és alád rendelem magamat.” A másik kutya közeledtére hasr „Nem támadlak meg, megvárom, amíg a közelembe érsz, hogy békésen megismerkedjünk.” 2
Hang szignálok Általánosságban ugatásra és morgásra egyaránt érvényes, hogy minél magasabb hangszínen történik a hangadás, annál inkább elbizonytalanodottabbak, félelemmel telített érzelmi állapotban vannak a kutyák. Amikor a kutyák jól érzik magukat, örömüket, fölszabadultságukat akarják hangadással kifejezni, akkor igyekeznek a hangszínüket a hangadás közben folyamatosan le-föl változtatni. Ennek eredményeként Természetesen a fentiekben fölsoroltak esetében a hangszínt mindig a kutya fajtájának és testméretének figyelembevételével kell megítélni.
Példák a nyüszítésre: • rukra is megtartják a kutyák és általánosságban félelmük vagy fájdalomérzetük kifejezéséhez használják. • Ugyanennek a hangadási formának egy különös, na használják abban az esetben, ha a gazdi viselkedése a kutyával szemben drasztikusan megváltozik és a kutya elbizonytalanodva nem tudja, hogy mi történt, mi fog történni és miként kellene reagálnia. • ssel fejezik be a kutyák, akkor általában valamilyen kérésüket, vágyukat kívánják tudatni az embertársukkal: „Kérem, akarom, add ide”. • Ha a vonyító hangadás vége mély tónusú hanggal elhalkul, annak a jelentése: „Gyere menjünk innen!” • A magas hangszínen, barátságos hangnemben, járkálás közben hallatott rövid sírásnyüszítéssel a kutyák izgatott, elvárásokkal teli lelkiállapotukat juttatják kifejezésre: „Induljunk már sétálni és játszani, mert nagyon izgatott vagyok.” • k a környezetükkel, hogy „Ez itt az én területem!” Ami a morgást és az ugatást illeti, ezeknél a hangjeleknél már bonyolultabb a jelentések értelmezése. Az ugatást leginkább figyelemfelkeltésre használják a kutyák, de állatorvosi vizsgálatokkal kimutatható, hogy nagyon sok esetben a stressz levezetésére használják, viszonylag jó eredménnyel. Gyakorta ugyanaz a -jelet, testtartást is mutat.
Az ugatás a kutyák legközismertebb, de nem a legfontosabb közlési formája
Példák a morgásra: • „ Gyere játsszál velem!”. Ugyan ez a megmerevített testtartás, egy idegennel való találkozás esetén, azt jelenti, hogy „Vigyázz, egy lépést se gyere közelebb!”. Amennyiben a hangadást még fokozottan hátrahúzódó íny ísérik, akkor az azt jelenti, hogy növekszik a kutya támadási hajlandósága, és egyre inkább agresszívvá válik, vagyis: „ Amennyiben nem távolodsz vagy nem változtatod a viselkedésed barátságossá - megtámadlak!”. • kat, határozatlanságukat, enyhe félelmüket is kifejezhetik. Amikor a kutyák morgás közben le-föl váltakoztatják a hangszínt, azzal azt közlik, hogy „Amennyiben közelebb jössz, én elmenekülök.” • ét jelenti, amikor folyamatos magas hang rgás-ugatás keverékét hallatják a kutyák: ed, de ha megtámadsz, akkor védekezni fogok.” Az ugatás és vakkantás
lehet.
3
Példák a vakkantásra, ugatásra: • A játék közbeni, rövid, tisztán kiadott, vakkantásegy közlés a játszó partnernek, „Most te következel, gyere, folytassuk!”. különlegeset észlelt, azt jelenti, hogy „Figyelem, ott van valami”. • Egy idegen irányába leadott, általánosságban mélytónusú, rövid vakkantások jelentése: „Nem ismerlek, lassan közeledj, hogy kölcsönösen fölvehessük egymással a kontaktust.”. • „Idegen van a területemen.” • Egy„Én látlak téged.” • Egyenként leadott, éles, egyenletes, közepes hangszínen adott ugató szignál: „Hagyd abba, menj el a ” • „Gyere, játsszunk egyet!”. • Külön említést érdemel a farkasüvöltés genetikai általában olyan esetekben, amikor a fülüket ismeretlen, magas tónusú hangok érik, vagy pedig egyedül, magányosan, kitaszítva érzik magukat. Hasonlóan a farkasokhoz a kutyák esetében ez a hangadás, a falkatagok hiányát, azok hívását, azok felé helyzet jelzését is jelentheti. A fentieken kívül meg kell még említeni, hogy a megfázott kutyák hozzánk emberekhez hasonló hangadással összekötve köhögnek vagy prüszkölnek, valamint alvás közben ugyan úgy képesek hangosan horkolni, mint az embertársaik.
Fül szignálok A kutyák a fülük mozgatásával és tartásával képesek bizonyos mondandójukat kifejezni, lelki és idegi állapotukat jelezni. Függetlenül attól, hogy álló-, lógó-, hegyeskie is állapotban ellazult. inkább hátrafelé hajtva, lelapítva tartják a kutyák, annál inkább egy tartó és egyenesen tartott fülek figyelemösszpontosítást, támadásra való készenlétet jeleznek.
Whippet a távolba figyelve egyik fülét a kívánt másik fülének lekonyult, hátrahajtott tartásából következtetni lehet félszeg bizonytalanságára.
Példák a fülek tartására: • ítva, egyenesen fölfelé tartja a füleit: „Mi az az érdekes valami ?” Abban az esetben, amikor egy ilyen formájú fültartás fokozatosan vicsorgással párosul, az egy „Gondold meg, hogy mit csinálsz, mert én kész vagyok a harcra.” • hogy a két fülüket külön-külön más célra használják. Ezáltal próbálnak min teni, hogy döntésüket, elhatározásukat megkönnyítsék.
4
Szem szignálok A kutyák érzelmi töltésének, idegállapotának, egészségi állapotának kutyák Az szintén igaz, hogy a szem minél kerekebb formát vesz föl, annál inkább komolyan kell venni a kutyák egyéb támadó, agresszív jelzéseit.
Egyenes hát, egyenesen tartott lábak, mozdulatlanul lecsüngetett farok, oldalra tartott fej, érde egy nyugodt, kiegyensúlyozott Golden Retriever
Példák a szemek jelzéseire: • Amennyiben a kutyák közvetlen, merev rábámuló szemkontaktusban maradnak egy másik kutyával, vagy özlik, hogy „I Ha a
• • •
pontra, azzal csillapítani próbálják a feszültté vált helyzetet: „Nem akarok haragot, találjunk békés megoldást.” tekintettel párosul, ekkor ez a kutyák „Én nem félek, de neked sincs okod a félelemre.” kutyák alázatukat, bizonytalanságukat juttatják kifejezésre: „J n járni.” Nemritkán az ilyen Az elsikló tekintettel a kutyák azt közlik környezetükkel, hogy „Elégedett vagyok.”
Farok szignálok A farok tartása és mozgáskombinációja a leg A farok az emberek és más kutyák által is,
ól látható. Ezért még biztonságot iállapotára, idegi beállítottságára, agresszióra vagy félelemre való hajlamára, nyugodt vagy ideges jellemére. eltérések vannak a farok formáját, alaptartását, méretét, A faroknak a kommunikációban egyedi fajta-specifikus különbségek is vannak. Egy Cavalier King Charles Spaniel ra izgatott farkcsóválásba kezdeni, ellenben egy Rottweilert elég nehéz kizökkenteni oly módon a nyugalmából, hogy örömteli farkcsóválásba kezdjen. Általánosságban igaz, hogy minél inkább hasonlít egy kutyának a farka a „prototípus” farkaséhoz, annál több neki ezzel testrészével az érzelmeit, indulatait, egyáltalán a mondanivalóját kifejezni.
Egyenes szemkontaktussal, intenzív farkcsóválással és a
A kommunikációban még egy másik nagyon fontos szerepe van a faroknak. A nemi szervek, a végbélnyílás és rmelt különleges illatanyagok továbbításában illetve szétterjedésének megakadályozásában. A kutyáknak az egymás közötti beazonosításban ezeknek az illatoknak, hasonlóan egyedi , mint az embereknél az ujjlenyomatnak. 5
Ezeknek a fontos információkat hordozó illatanyag molekuláknak a szétterjedését a farok csóválásával, mozgatásával nagyon intenzíven meg lehet növelni nem akarja, hogy róla a külvilág többi kutyája tudomást szerezzen - a farokkal el lehet zárni a illatanyagok szétterjedését. A faroknak a kommunikáción és a beazonosító szagjelek szabályozásán kívül fontos szerepe van még az álta egyedek jobban tudják a testük súlypontjának helyezését megoldani. vízben irányt változtatni, mint a többiek. Az északi kutyafajták, vagy a szabadban tartott alkalmas farokkal szemüket és fejüket. Példák a farok tartására: • en kihívó jelzés a közvetlen környezetükben „Gyere, küzdj meg velem!” • A vízszintesen, mereven, egyenesen tartott farok figyelemösszpont ágot jelent: „E es harcra, jöjjön, aminek jönnie kell.” • A vízszintesen, egyenesen tartott farok lassú ritmikus csóválása óvatosságot, figyelmességet jelent: „Nyugalom, minden rendben, figyelemmel tartom az eseményeket.” • A farok egyenesen fölfelé, esetleg enyhén a hátgerinc irá mondanivalója: „Úgy érzem, én vagyok itt a környéken a legfontosabb kutya.” • ¼ rész mozog jobbra-balra: „Egy kicsit csalódott vagyok.” • egesen fölfelé tartott farok, az ideges, feszült, támadási hajlandóságot mutató kutyák • •
egy barátságos kifejezésforma: „Nyugodt lehetsz, nem akarlak bántani, nincsenek agresszív szándékaim.” A lábak közé bekanyarí ik ki, és óvintézkedésükkel azt szeretnék elérni, hogy a jellegzetes szaganyagokat kibocsátó nyílásaikat elzárják.
Végül fontos még megjegyezni, hogy a kutyák egymás közötti információcseréjének és kommunikációjának egy nagyon lényeges részét képezik a szagok. Nem véletlen, hogy két kutya között a legtermészetesebb kontaktus felvételi forma, hogy egyenletes, nyugodt tempóval, oldalról megközelítik egymást és kölcsönösen megszaglásszák hátsó testrészeiket és nemi szerveiket. Az ott található mirigyek olyan egyedi váladékanyagot termelnek, amelyek illata minden fontos információt magában hordoz az adott kutyáról: korát, nemét, egészségi állapotát, rangját, sterilizáltságát, szukáknál a tüzelés vagy az esetleges , mint a kifejezetten jelölési céllal kipréselt vizelet. A kutyák természetes viselkedésének velejárója, hogy folyamatosan és rendszeresen begy jtik más kutyák által hátrahagyott szagalapú információkat, illetve leadják a saját magukét. Ezeknek a cselekvéssorozatoknak az össze Termés azok számára, akik részletesebben kívánnak foglalkozni a kutyák közlésrendszerének, kommunikációjának, beszédjének megismerésével, szakkönyvek állnak rendelkezésre. tyák testbeszéd vissza. Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott ... az ember és a kutya jobb együttéléséért. Stefan Siman
okl. állatterapeuta, kutyatréner
www.4tappancs.hu
[email protected] 6
Források és ajánlott irodalom: Janine Adams: Carolin / Keith Davis: Gwen Bailey: Roger Abrantes: Stanley Coren: Konrad Lorenz: Anders Hallgren: Frauke Ohl: Brigitte Harries:
Hogyan beszéljünk a kutyánkkal Kutyanevelés hétvégén Mit gondol a kutyám ? Dog Language How to Speak Dog Vergleichende Verhaltansforschung Lehrbuch der Hundesprache Körpersprache des Hundes Hundesprache verstehen
Tipo-Copy Bt Alexandra Kossuth
Oertel+Spörer Ulmer Kosmos
© Copyright 2008, 4TAPPANCS – Minden jog fenntartva! A fenti szakmai írás és annak tartalma, vagy részletének mindenféle másolata és fölhasználása, máshol - akár idegen nyelven - való
7
