Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar KertmĦvészeti tanszéke szisztematikus kertkutatási programja keretében megvalósuló kutatatás célja a tatai 18. századi parkhoz tartozó, történeti térképek alapján megrajzolható, úthálózat részleteinek lokalizációja, illetve a park még fennálló, illetve korábban elpusztult létesítményeinek azonosítása volt. 2009. május 11 és május 14. között összesen 9, összességében mintegy 50 m2 felületĦ szonda került megnyitásra, amely során a feltételezett újkori járószintek, jelenségek kibontását, tisztítását és teljes körĦ dokumentációját végeztük el. A park területén található téltemetĘ telepek miatt az eredetileg tervezett kutatási helyszíneken módosítanunk kellett. A feltárás eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:
1 szonda: A pálmaháztól keletre a mai aszfaltút déli oldalán nyitott szondában a korábbi úthálózat esetleges maradványait kutattuk. A humusztakaró alatt, mintegy 35 cm-re a jelenlegi járószinttĘl, egy kavicsos tömött járószintet bontottunk ki közvetlenül a jelenlegi út mellett, feltehetĘen azonos a korábbi útfelszínnel, de nagy felületen nem sikerült azonosítanunk. Esetleges további maradványai az aszfaltozott út alatt lehetnek.
2.szonda: A korábbi kerítésfal alapozásának vizsgálatára kis felületĦ szondát nyitottunk, amelyben a jelenlegi járószinttĘl mintegy 40 cm-re megtaláltuk a téglafal törtköves alapozását. Az alapozás alját 100 cm mélységben értük el.
3. szonda: A patak jobb partján nyitott szondában, az újkori szemét eltávolítása után, mintegy 5-25 cm mélységben kibontottuk a korábbi kerti sétány apróköves felszínét. Az út felületének szegélykövei a patak oldalán viszonylag épségben maradtak meg, míg a kerítésfal felé a szegély erĘsen sérült, gyakorlatilag alig maradt nyoma.
4. szonda: A patak túlpartján annak reményében nyitottuk meg a felületet, hogy itt is azonosíthatjuk a patakkal párhuzamos, bal parti kerti út maradványit. A jelentĘs, néhol 50 cm vastag talajtakaró alatt azonban nem sikerült kimutatnunk a túlparti sétányhoz hasonló járószintet. A Szonda északi felében dokumentált maradványok ugyan feltételese egy járószinthez köthetĘek, de a mind felületben mind metszetben erĘsen roncsolt felszín nem ad megfelelĘ támpontot sem az egykori út szerkezetét sem vonalvezetését illetĘen. A roncsolt felszínt fedĘ erĘsen humuszos rétegbĘl nagy mennyiségĦ 18. századi kerámiatöredék került elĘ.
5. szonda: A szondával gyakorlatilag eltávolítottuk az ún. „jégverem” bejárata körül felhalmozódott újkori hulladékot, amely során kiszabadultak a pofafalak és a küszöbszint, de az erĘsen szennyezett felület tovább bontásával felhagytunk.
6. szonda: A szabadtéri színpadtól nyugatra nyitott szondában, a jelenlegi járószinttĘl mintegy 30-40 cm mélységben korábbi, közel 290 cm széles és 10 cm vastag, a mai úthálózattól eltérĘ tájolású aszfaltozott útfelületet bontottunk ki.
7. szonda: A szondát egy korábbi térképeken szereplĘ, feltehetĘen könnyĦszerkezetĦ épület azonosítása céljából nyitottuk az ún. Kiskastélytól északra, a Cseke-tó feletti magaslaton. Az épület nyomait nem találtuk meg ugyan, de egy nagy kiterjedésĦ, döngölt, agyagos felszínt észlelünk, amelynek felületén erĘsen faszenes sávokat bontottunk ki. A mintegy 20 cm mélységben mutatkozó jelenségek kiterjedését, illetve szerkezetét nem sikerült azonosítanunk. A bontás során átmetszettük a szonda keleti végében emelkedĘ mesterséges halmocskát. A felszínhez közel mintegy 20 cm mélységben, szórványként, késĘ bronzkori cserepek kerültek felszínre, ezért a munkákat leállítottuk, a mélyítést nem folytattuk, és errĘl A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi régészeti felügyelĘjét értesítettük.
8-9. szonda: A szondákat a korábban említett könnyĦszerkezetĦ épület azonosítása céljából nyitottuk a 7. szonda mellett húzódó sétány közvetlen közelében, illetve attól kissé távolabb a Kiskastély elĘterében. A szondákban a gyökérzóna eltávolítása után sem az épületre, sem más korábbi jelenségre utaló nyomot nem észleltünk. A szondákban észlelt jelenségekbĘl nem következtethetünk antropogén hatásra.
A kutatást 2009. május 14-én befejeztük, a szelvényeket a dokumentáció után visszatemettük.
A fenti adatok ismeretében Angolpark történeti úthálózatának helyreállítását célzó beruházással kapcsolatosan további, az úthálózat lokalizációval kapcsolatos szondázó kutatást javaslunk. Tekintettel a terület régészeti érintettségére feltétlenül szükséges a kivitelezés közbeni régészeti felügyelet biztosítása, amely részben választ adhat a korábbi úthálózat kapcsán felmerülĘ kérdésekre is. Ezt kiegészítendĘ, mintegy 150 m2 felületĦ, a kivitelezés során végzendĘ felügyelet mellett végzett gépi szondázó kutatást javaslunk az esetlegesen felmerülĘ, úthálózattal kapcsolatos kérdések tisztázására.
Budapest, 2010. február 18.
Belényesy Károly Feltárás vezetĘ régész
ÖsszesítĘ térkép a történeti úthálózat, a tervezett és a megvalósult szondázó kutatás feltüntetésével
1. szonda
2. szonda
3. szonda
4. szonda
5. szonda
6. szonda
7. szonda
8. szonda
9. szonda
