Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZEKCIÓ KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS november 6., 14

Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZEKCIÓ KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS 2008. november 6., 14.00 órától

SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Déli szárny, I. emelet, 12. terem Szekcióvezető: TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA főiskolai adjunktus 14.00 ANGERMAN ÁGNES, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Köszön, nem köszön, köszön, … avagy felmérés a hallgatók köszönési (illetve nem-köszönési) szokásairól és tanáraikhoz való viszonyulásukról .................... 6

14.20 DR. BALOGH KATALIN, BGF KKFK, főiskolai docens

Kísérlet a kulturális szótárak nyelvoktatásban történő felhasználására ......................... 7

14.40 DR. BRÁDEÁNÉ GACS JUDIT, BGF KKFK, főiskolai docens A kultúraközi párbeszéd társadalmi hátteréről .......................................................... 8 15.00 LAKOS RÓBERTNÉ, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Az olasz szaknyelv tanítása közben adódó lehetőségek kihasználása a kulturális háttérinformációk elmélyítésének érdekében............................................ 9

15.20 DR. LOCH ÁGNES, BGF KVIFK, főiskolai docens Érdekes vagy hasznos? Az első „interkulturális kommunikáció” kurzus a KVIF karon .................................... 10

15.40 Kávészünet

A II. alszekció programja a 18. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 4


16.00 MAG. ELISABETH PESCHKE, BGF KKFK, osztrák anyanyelvi lektor Magyar –francia érintkezési pontok ....................................................................... 11 16.20 RENNER-WU ZUOFENG, FaduwArt Bt., marketing menedzser

A kínai üzleti kommunikáció és kultúra fontosabb aspektusai, eredete ....................... 12

16.40 SZIRTESNÉ KISS ÁGOTA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Multikulturalizmus hatása a kanadai üzleti életre ..................................................... 13 17.00 TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Kultúraközi párbeszéd a középkori angol irodalomban ............................................ 14 17.20 TÖRÖK JUDIT, BGF KKFK, főiskolai adjunktus

Interkulturális problémák az AFS által szervezett csereprogramokban ....................... 15

17.40 DR. VÁLÓCZI MARIANNA PhD, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Külker hallgatók szaknyelvi szigorlaton és szakmai nyelvvizsgán elért eredményeivel kapcsolatos attribúciói............................................................ 16

18.00 SZÉKÁCS ANNA, BGF KKFK, főiskolai docens

Etikett a Távol-Keleten (megjelenési, viselkedési elvárások a cégeknél) ..................... 17

5


KÖSZÖN, NEM KÖSZÖN, KÖSZÖN, … AVAGY FELMÉRÉS A HALLGATÓK KÖSZÖNÉSI (ILLETVE NEMKÖSZÖNÉSI) SZOKÁSAIRÓL ÉS TANÁRAIKHOZ VALÓ VISZONYULÁSUKRÓL Angerman Ágnes BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Angol Tanszéki Osztály, főiskolai adjunktus „Ő sem köszön”, állapítom meg kissé keserűen újra meg újra, mikor egy hallgatóm köszönés nélkül elhalad mellettem a folyosón (ex-hallgatókról beszélek, az aktuális hallgató még illedelmes). Hét év edződés után már nem vág úgy mellbe a rossz modor ezen megnyilvánulása, de megszokni még mindig nem tudtam. Mi lehet a modortalanság oka? Vajon miért nem jár ki minden egyes tanárnak a tiszteletnek ez a minimuma? „Bezzeg a mi időnkben!”, mondanám, ha nem ódzkodnék az öreges szóhasználattól. Mindenesetre, tény, hogy ebből a szempontból is nagyot változott a világ. Annak idején mi minden tanárunknak köszöntünk. Függetlenül attól, hogy szeretem, nem szeretem, jó tanár-e vagy sem, szemináriumot vagy előadást tart, jó jegyet adott-e stb. Nos, ezen indulatok és miértek sarkalltak arra, hogy a témában mélyebbre ássak és kérdőíves felmérést végezzek a hallgatók körében. Mivel tapasztalatom alapján a legfelső évfolyamosok hajlamosak leginkább fittyet hányni a szóban forgó illemszabályra, harmadéves diákjainkat (szám szerint 100-at) faggattam ki köszönési szokásaikról, és általában tanáraikhoz való viszonyulásukról. Először is, kíváncsi voltam, hogy megítélésük szerint, ők milyen arányban köszönnek volt vagy jelenlegi tanáraiknak tanórán kívül. Próbáltam kipuhatolni, hogy milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják köszönési hajlandóságukat. A szituáció kényszere, a jól felfogott érdek, a pillanatnyi hangulat vagy a tanárról alkotott értékítélet dominál-e, amikor a köszönés, illetve annak elhagyása mellett döntenek? Vizsgálódásom arra is kiterjedt, hogy vajon milyen tanári magatartás vagy kvalitás váltja ki ellenérzésüket (pl. igazságtalanság, unalmas órák, túlzott szigor), és ellenkezőleg, mi ébreszt tiszteletet bennük (felkészültség, korrektség, profizmus, jó humor stb.). Egyúttal arra is rákérdeztem, vajon ezek a pozitív avagy negatív oktatói tulajdonságok, szerintük, mennyire jellemzőek a főiskolán. Szóval, hogy milyenek is vagyunk mi hallgatói szemmel.

6


KÍSÉRLET A KULTURÁLIS SZÓTÁRAK NYELVOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA Dr. Balogh Katalin BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Neolatin (Francia), főiskolai docens Bevezetésképpen az elmúlt évtizedben a Corvina Kiadó gondozásában megjelent kulturális szótárakat mutatja be az előadás. Néhány szócikk összehasonlításából is kitűnik, hogy ezek az egyes kultúrákat eltérő feldolgozásban tükrözik. A jelen előadás ÁDÁM PÉTER Francia-magyar kulturális szótárát állítva a középpontba arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet tantárgyfejlesztés keretében ilyen jellegű műveket beépíteni a tananyagba. A könyv rövid elemzése, szerkezetének feltárása után kerül sor a nyelvoktatásban játszandó szerepük kijelölésére. Ekkor vetődnek fel egyrészt a szótár műfajából, másrészt a szerkesztői vezérelvből eredő módszertani problémák. Az alfabetikus és nem tematikus szerkesztés megtetézve az index hiányával egyszerre nehezíti meg az órai felhasználását, és vezet az elmélyültebb, alkotóbb alkalmazáshoz. A kézikönyvi használaton túlmenően a mű alkalmas önálló feldolgoztatásra szemináriumi dolgozat, vagy prezentáció formájában. Meg lehet próbálkozni más, nem hagyományos eljárásokkal is, mint például fogalmi térkép készítésével is. Azonban mindezen eljárások igen időigényesek, mind a tanártól, mind a diáktól többletmunkát kívánnak meg. A következő pontban áttekintem a kulturális szótárak felhasználását a jelen és jövőbeli tantárgyi kínálatban. Mostanáig elsősorban a szakfordító szakirányon tartott kontrasztív országtanulmányok, vagy közigazgatás órákon használtam fel. De a szakfordítási szemináriumokon is kitűnően alkalmazható kiegészítő anyagként, többek közt a reáliák esetén. 2004/05-ben kísérletképpen évfolyamdolgozatként választható témában kértem a másoddiplomás szakfordító csoportomban a kontrasztív országtanulmányok tárgy keretében egyes témák feldolgozását. A feladat megoldásának nehézségeire jól rámutattak a példaként idézett beadott dolgozatok. A pozitív tapasztalatok mellett néhány kritikus megjegyzés is felvetődik. Ezen művek esetében az ismeretek jellegét, mennyiségét, a bemutatás módját, a szerkesztési elveket, a vizuális elem hiányát, a ráfordítás/haszon arányát mind vitatni lehet. Mégis a végső mérleg pozitív, hiszen ezek a könyvek támaszt jelentenek a nem anyanyelvi nyelvtanár számára. Az előadást egy eltérő koncepcióban szerkesztett saját készítésű anyagból vett ízelítő zárja. A szerzett tapasztalatok alapján igényes nyelvtudásra vágyó célközönség számára körvonalazódni látszik egy többéves tananyagfejlesztési projekt.

7


A KULTÚRAKÖZI PÁRBESZÉD TÁRSADALMI HÁTTERÉRŐL Dr. Brádeáné Gacs Judit BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai docens A témát az oktatás szemszögéből szeretném megközelíteni. Azon tényezőkre, társadalmi körülményekre kívánok rávilágítani, melyek adottak a mai magyar felsőoktatásba bekerülő fiatalok számára. Ezek a körülmények ugyanis nagy mértékben, a hallgatók számára sokszor csak később láthatóan meghatározzák azt, hogy milyen módon, milyen szinten és milyen nyelve(ke)n alakul ki párbeszéd a gazdaság különböző kultúrákat képviselő szereplői között. Elemzem a Magyarországon erős földrajzi és történelmi hagyományokra támaszkodó német nyelvhasználat visszaszorulásának okait és a lassan kirajzolódó tendenciákat. Megállapításaimat adatokkal, felmérések eredményeivel támasztom alá.

8


AZ OLASZ SZAKNYELV TANÍTÁSA KÖZBEN ADÓDÓ LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A KULTURÁLIS HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ELMÉLYÍTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN Lakos Róbertné BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai adjunktus Ki miért tanul olaszul, vagyis az olasz nyelv választásakor mely fő kulturális és egyéb szempontok érvényesülnek? Olasz nyelv tanításakor mely kultúrát kell közvetítenünk a tanulóink felé? Az olasz üzleti nyelvvel való ismerkedés során tanulóinknak az olasz kultúra mely szegmenseiben kell leginkább járatosnak lenniük? A három év / három szemeszter folyamán törzsanyagként használt tankönyv, a „L’italiano in azienda” feladatainak kulturális vetülete: 1-1 konkrét példa kapcsán szeretném bemutatni a különféle megközelítési, feldolgozási módokat. Választ keresek arra is, hogy mennyiben alapozhatok a tanulók korábbi ismereteire. Mikor van szükség földrajzi, történelmi és egyéb tudnivalók kiegészítésére, bővítésére, elmélyítésére? Milyen segédeszközökre van szükség? Miért bizonyulnak rendkívül hasznosnak a három év tipikus, már-már hagyományosnak tekinthető feladatai? Egy szabadon választott olasz tartomány bemutatása földrajzi, történelmi gazdasági szempontból. Egy olasz cég kialakulásának, felépítésének és a tevékenységének a bemutatása. A kulturális összefüggésekre való rámutatás szükségessége. Az olasz kultúra és a magyar kultúra különbségeiből fakadó problémák az interkulturalitás területén. Hogyan előzzük meg a kulturális konfliktusokat? Az internet didaktikai használata. Végül szeretnék kitérni arra is, hogy amennyiben nem csupán a meglévő szűkös óraszám állna a rendelkezésünkre még milyen egyéb kulturális ismereteket közvetíthetnénk tanulóink felé.

9


ÉRDEKES VAGY HASZNOS? AZ ELSŐ „INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ” KURZUS A KVIF KARON Dr. Loch Ágnes BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet intézetvezető főiskolai docens A KVIF Karon a 2007-2008 tanév második félévében került sor először az „ Interkulturális kommunikáció” c. kurzus meghirdetésére az angol nyelvű képzésen. Az oktatás angol nyelven, interaktív elemekkel bővített előadás formájában zajlott. Jelen előadás a kurzus tartalmi bemutatását követően ennek a kurzusnak a tapasztalatait kívánja összegezni. A félév folyamán a hallgatók számos olyan, részben a szakirodalomban is fellelhető kérdésre válaszoltak, amelyek alkalmasak a kulturális beágyazottság döntésmeghatározó hatásainak bemutatására, a kulturális sztereotípiák feltárására és a különböző normarendszerek ütköztetésére. A kurzus-résztvevők válaszainak statisztikai feldolgozása, bár általánosításra nem jogosítja fel az előadót, látványosan szemlélteti a hallgatók kulturális homogenitását.

10


MAGYAR –FRANCIA ÉRINTKEZÉSI PONTOK Mag. Elisabeth Peschke BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar osztrák anyanyelvi lektor, PhD-hallgató Előadásom témája doktori értekezésemhez kapcsolódik, melynek címe „A francia kultúrpolitika aktuális tendenciai Magyarországon”. Ennek keretében kívánok egy-két érintkezési pontról előadásomban szólni, amelyek történelmi, kulturális illetve gazdasági jellegűek. A gazdasági kapcsolatok összefüggésben állnak a kulturális kapcsolatokkal és a jelen vizsgálatában nem hagyhatók figyelem kívül. – Ha a történelemről esik szó, legtöbbször spontán módon „Trianon” jut eszünkbe, amely a magyar múlt rendkívül fájó pontja. Ezt a kérdést különböző szempontok alapján szeretném érinteni. – Az érintkezési pontok nemcsak a klasszikus magyar költők és írók, a két ország királyi házai, a két hadsereg és a hadvezérek kapcsolódási pontjait vagy diplomácia pontjait jelentik, hanem az iskolák, intézmények, ösztöndíjak és egyetemek közös programjait, a kulturális csereprogramok, vásárok és kiállítások kérdését is.

11


A KÍNAI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KULTÚRA FONTOSABB ASPEKTUSAI, EREDETE Renner-Wu Zuofeng FaduwArt Bt., marketing menedzser A kínai kommunikációs alapelv: a tisztelet. „Ren jing wo yi chi; wo huan ren yi zhang” alapelv a kínaiak egymás közötti, kínai és külföldi közötti és a diplomáciai kommunikációban. (Azoknak, akik tisztelnek engem, tízszer akkora tiszteletet adok viszont.) A kínai kultúra és kommunikáció. Az 5000 éves kínai történelem és kultúra meghatározó hatása a kommunikációra. Az alapvető kínai és európai kulturális és kommunikációs különbségek vizsgálata és elemzése. Kína: a kínaiak sokat tanulmányozták az emberi kapcsolatokat a történelemben, és kevésbé a tudományban és természetben. Európa: az emberi kapcsolatokat inkább tudományos alapon vizsgálják. Kína: impliciten. Európa: közvetlenül, nyíltan. Kína: jogi öntudat gyenge; az etika és morál természetesebb a törvényeknél. Európa: előnyben részesíti a jogszabályokat. A nemzetköziesedés hatása a kínai kommunikációra. 1978 után, a gazdasági reform és a nyitás politikája után a kínai kommunikációra jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi környezet. A kínai etikett és tartózkodás. A kínai-európai kulturális különbséget bemutató tábla.

12


MULTIKULTURALIZMUS HATÁSA A KANADAI ÜZLETI ÉLETRE Szirtesné Kiss Ágota BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus Multikulturális politikája miatt Kanadát gyakran tekintik mintaországnak, különösen abban a tekintetben, ahogy a bevándorlók beilleszkedését segíti, és emellett támogatja kulturális hagyományaik ápolását és nyelvük megőrzését. Ennek sikeressége és megítélése azonban nem egyértelmű. Előadásom fókusza azonban nem annak vizsgálata, hogy a kanadai multikulturalizmus mint hivatalos politika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve mennyiben értékelhetjük sikeresnek, hanem annak elemzése, hogy a kulturális és etnikai sokszínűségnek milyen előnyei vannak az üzleti életben a mai globalizált világunkban. Noha a történelem során a kanadai bevándorlási politikát sokszor lehet nagylelkűnek is értékelni, de valójában elsősorban társadalmi és gazdasági érdekek befolyásolták. A bevándorlók száma és aránya folyamatosan nő, a 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 18%-a született Kanadán kívül. A bevándorlók etnikai öszszetétele jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben: míg korábban a bevándorlók európai országokból érkeztek, napjainkban jelentős a kínaiak és dél-ázsiaiak aránya. A kulturális sokszínűség és a bevándorlók nyelvi örökségének megőrzéséből eredő soknyelvűség hatására a kanadai társadalomra általában jellemző a kulturális, nyelvi és vallási különbségek elfogadása, amely lehetővé teszi, hogy különböző perspektívából tudjanak szemlélni dolgokat. Az üzleti vállalkozások külföldi terjeszkedése során a kulturális sokszínűség új lehetőségeket nyit meg és elősegíti a másik kultúra megértését, valamint a kölcsönös bizalom és az üzleti kapcsolatok kiépítését. Egy vállalkozás csak úgy tud sikeresen működni nemzetközi környezetben, ha a politikai, gazdasági és kulturális különbségeket megfelelően tudja kezelni.

13


KULTÚRAKÖZI PÁRBESZÉD A KÖZÉPKORI ANGOL IRODALOMBAN Tapolcai-Malaczkov Szilvia BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A középkori románcirodalom tanulmányozása megmutatja számunkra miképpen értelmezték a kultúrák közötti párbeszédet a 12-15 században az angol–francia kapcsolati rendszerben. Ennek a párbeszédnek a megértéséhez elsősorban olyan alapfogalmak tisztázása szükséges mint románc, nemzet és nemzeti mítosz. Látni fogjuk, hogy a kultúrák, a nemzetek hogyan kölcsönöztek más kultúrákhoz kapcsolódó elemeket és azt is, hogy a szoros kulturális kapcsolat mégsem jelentett egyenes átvételt, hanem a kultúrák belső működésüknek megfelelően saját világukhoz igazították, azaz hol kisebb, hol jelentősebb mértékben megváltoztatták az adott elemet. Ez a változtatás azonban vitákhoz, jelen esetben filológiai vitákhoz vezetett, melynek megoldása csak manapság válik láthatóvá, mikor a multikulturalizmus a megértést és elfogadást hangsúlyozza. A románcirodalom kialakulását és témáját tekintve két világhoz is kapcsolódik: a francia nemesi kultúrához és a brit hiedelemvilághoz. A tágan értelmezett románcirodalom, mely a latin nyelvtől már különböző neolatin nyelveken, főként francia nyelven íródott szövegekre vonatkozott kezdetben, a 12. században jelentésszűkülésen ment keresztül és már szinte csak az ófrancia nyelven íródott és CHRÉTIEN DE TROYES-hoz köthető írásformára utalt. A románcok egyik fő témája mégis a brit hagyományhoz tartozó Artúr király és társai történetének elbeszélése. Hasonlóan azonban, ahogy a francia irodalmi forma, a románc átkerült a csatorna túloldalára és szinte azonnali változáson ment át, a brit területről származó történet is alkalmazkodott az eltérő francia kultúrához. A két kultúra jegyeit is magán hordozó 14. századi angol verses románc, az Of Arthour and of Merlin, vitatott besorolása az irodalmi kánonba még ma sem tisztázott, viszont a jelenlegi kutatások szerint fontos eleme annak a folyamatnak, amely a francia románc műfaját az angol nemzeti mítosz hordozójává tette, ahol a nemzetfogalom mind nyelvi mind területi egységet jelöl. A mű ezen megítélésében fontos szerepet játszott a kéziratok kutatása is, hiszen az Auchinleck-kézirat, melyben a mű számos más angol nyelvű románccal együtt fennmaradt, maga is a nemzeti érzés egyik megjelenési formája. A kultúrák közötti aktív párbeszéd tehát nemcsak a modern világ, hanem a középkori világ egyik fő jellemzője is, hiszen a más kultúrákból beszivárgott elemeket felszívta az adott kultúra és sajátjaként alkalmazta. A nemzeti érzelmek mégis felszínre törtek és törnek az eredet kérdésében. 14


INTERKULTURÁLIS PROBLÉMÁK AZ AFS ÁLTAL SZERVEZETT CSEREPROGRAMOKBAN Török Judit BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus Az AFS eredetileg önkéntes mentőalakulatként kezdte működését 1914-ben, mára a világ egyik legismertebb és talán legépszerűbb nemzetközi diákcsere-szervezete, mely több mint 50 országban működik, több mint 100 000 önkéntessel. Magyarországon is jelen van, és évente kb. 100 külföldi fiatal Magyarországra, illetve megközelítőleg ugyanennyi magyar diák külföldre való utazását szervezi meg. Az AFS mára már nem önkéntes, hanem profitorientált szervezet. A fiatalok 3 hónapos programon vehetnek részt, vagy egy egész középiskolai tanévet tölthetnek külföldön. A diákok külföldre való utazását komoly és részletes tréningek előzik meg, a fogadó családokat pedig többször felkeresik a szervezet dolgozói, és személyes beszélgetés során készítik fel őket, mivel is jár a külföldi diák fogadása. Az alaposnak szánt tréningek ellenére azonban számos cserekapcsolat meghiúsul, és nem ritkán lehet hallani: „Másik családhoz költözöm!” Vagy a másik oldalról: „Alig várom, hogy elteljen ez a kis idő, és elmenjen a gyermek a családunkból!” A külföldi diák ugyanis sokszor meggondolatlanul egy új közegbe, másik családba menekül a konfliktusok elől, hiszen nem ismeri fel, hogy az esetleges gondok hátterében csupán interkulturális különbségek állnak, melyek előzetes felkészítéssel könnyedén kiküszöbölhetők lettek volna (s amelyek egy másik magyar családnál is könnyen előfordulhatnak), illetve a fogadó család sem mindig képes felismerni, hogy a kulturális különbségekre való felkészülés, a „helyzetekre” való felfegyverkezés a megoldás. Mik a leggyakoribb problémák? „Az amerikai csak megy a feje után, nem érdekli, mit akar a család” (nem csoda ez az individualista amerikai társadalomból érkező fiatalok esetében), „a kínai lány nem szól egy szót sem, csak mosolyog és mindig azt várja, hogy mi mondjuk, mit tegyen” (alacsony kontextusú, maszkulin ázsiai társadalmak), vagy „az olasz diák, aki soha nem képes pontosan érkezni”, felborítva ezzel a fogadó család programját (polichron mediterrán országok). Sokkal precízebb, specifikusabb felkészítésre van tehát szükség. Nem csak „külföldi”, hanem amerikai, kínai, német, olasz diák fogadására kell a fogadó családot felkészíteni, figyelembe venni az adott kultúra sajátosságait. Meggyőződésem, hogy ezáltal sok sikertelen cserekapcsolatot lehetne megmenteni, mely bőven szolgál kudarcélménnyel a külföldi cserediákok számára.

15


KÜLKER HALLGATÓK SZAKNYELVI SZIGORLATON ÉS SZAKMAI NYELVVIZSGÁN ELÉRT EREDMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ATTRIBÚCIÓI Dr. Válóczi Marianna PhD BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Neolatin Tanszéki Osztály, Olasz Szakcsoport, főiskolai adjunktus Az utóbbi tíz évben a felsőoktatási nyelvoktatási gyakorlatot a kontaktórák folyamatos csökkenése ugyanakkor az elvárások (lásd: piacképes szaknyelvtudás, nyelvvizsga követelmények stb.) azonos szinten maradása jellemezte. Ennek tükrében a nyelvtanulási folyamat hatékonyságának növelése mind a nyelvtanári gyakorlat, mind a nyelvpedagógiai kutatások egyik kulcskérdése. A kauzális attribúció elméletének lényege, hogy a magunk és mások viselkedésének eredményét különféle okokra vezetjük vissza, és ez alapján viszonyulunk az adott tevékenységhez a jövőben. A nyelvtanulásban – lévén, hogy annak eredményessége nagyban függ a nyelvtanuló készségeitől, képességeitől, és általában a tevékenységhez való emocionális hozzáállástól – meghatározó, hogy a nyelvtanulással kapcsolatos sikereket és kudarcokat minek tulajdonítják. Előadásomban egy, a BGF KKFK végzős hallgatói körében végzett empirikus kutatásról számolok be, amelynek célja annak feltárása, hogy a hallgatók a nyelvi szigorlaton, illetve a nyelvvizsgán nyújtott teljesítményüket milyen okokra vezetik vissza.

16


ETIKETT A TÁVOL-KELETEN (MEGJELENÉSI, VISELKEDÉSI ELVÁRÁSOK A CÉGEKNÉL) Székács Anna BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens A távol-keleti cégek számának növekedése hazánkban, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán keleti nyelvet tanuló hallgatók számára újabb és újabb elhelyezkedési lehetőséget jelent. Az álláskeresés periódusában óriási jelentősége van annak, hogy a hallgató ne csak szakmailag felkészülten jelenjen meg az állásinterjún, hanem tisztában legyen a megjelenési, viselkedési elvárásokkal is. A távol-keleti kultúrák szigorúan forma-központúak, így a megjelenés külső elvárásain jóval nagyobb hangsúly van, mint a nyugati cégek esetében. A forma-központúság a viselkedésre éppúgy vonatkozik, mint a megjelenésre, és ez szokatlan a mi kultúránkban. Szokatlan helyzeteket is teremt. Az állásinterjún túl, ha sikerült a fiatalnak elhelyezkednie egy távol-keleti cégnél, számos olyan helyzettel találhatja magát szemben, ami a viselkedésbeli, hozzáállásbeli szokások ismeretében már nem okoz gondot. Volt hallgatóink visszajelzéséből ismerjük az állásinterjúkon megtapasztalt „furcsaságokat”, illetve a távol-keleti cégeknél gyakorlaton, vagy állásba kerülve szerzett benyomásokat. Az öltözködési, külső megjelenési követelményeket az állásinterjú, a céges rendezvények, és a cég mindennapi élete keretében vizsgáljuk, míg a viselkedési elvárásokra volt hallgatóink konkrét példáival mutatunk rá. (1. fegyelmezettség, szerénység; 2. mosoly, nyitottság; 3. üzenetértelmezés, üzenetátadás; 4. kérés; viszszautasítás stb.) A megállapításokat szakirodalom felhasználásával magyarázzuk. Az állásinterjún és a cég mindennapjaiban egyaránt gyakran előforduló helyzeteket, melyek kommunikációs konfliktusokhoz, vagy egyszerűen csak félreértéshez vezethetnek, és melyeket a távol-keleti etikett követelményeinek ismeretében el lehetne kerülni, a tanulságok levonásával feltétlenül be kell építeni a hallgatók nyelvi, kommunikációs és szakirányos felkészítésébe.

17

Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban

IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZEKCIÓ SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN 2008. november 6., 14.00 órától

SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Déli szárny, I. emelet, 13. terem Szekcióvezető: SZÉKY ANNAMÁRIA főiskolai docens 14.00 DR. BÁNÓCZY ERIKA, BGF KVIFK, főiskolai docens Integrált készségmérés? (Work in progress) ........................................................... 20 14.20 DR. BENYÓ MARIANNA, BGF PSzFK, főiskolai docens Lázadás a lázadáson belül ................................................................................... 21 14.40 DR. DÉVÉNY ÁGNES, BGF KVIFK, főiskolai docens Mit mérünk a nyelvvizsgán? Írásbeli vizsgafeladatok – vizsgázói és a vizsgáztatói szemmel ................................. 22

15.00 KÉTYI ANDRÁS, BGF KKFK, főiskolai adjunktus

Virtuális tanulói környezetek használata – egy tanév tapasztalatai ............................. 23

15.20 KOMLÓDI ZSUZSANNA, BGF KKFK, főiskolai docens MARTINEZ ÁGNES, BGF KKFK, főiskolai docens RENTERÍA ANNA MÁRIA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus

Spanyol nyelvű honlapok, mint tananyag a szakfordító és tolmács szakirány óráin ...... 24

15.40 Kávészünet

Az I. alszekció programja a 4. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 18



16.00 KÓSIK FERENC, BGF KKFK, főiskolai adjunktus A kevert/vegyes oktatási forma (blended learning) alkalmazásának lehetősége és szükségessége a KKFK szakmai (üzleti) kommunikációra felkészítő idegen nyelvi kurzusain....................................................................................... 25

16.20 MAKRÁNYI ZSÓFIA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Honnan ered az angol nyelv? ............................................................................... 26 16.40 BENKE ESZTER, BGF KVIFK, főiskolai docens SZÉKY ANNAMÁRIA, BGF KVIFK, főiskolai docens A nyelvtanár mint próbavásárló ............................................................................ 27 17.00 TICK ANDREA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus A MILES katonai szaknyelvoktató kurzus megvalósítása és használatának tapasztalatai ............................................................................. 28

17.20 TÓTH ANDREA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Németország nemzeti stratégiai terve az EU strukturális alapok felhasználásáról 2007 és 2013 között ..................................................................... 29

17.40 DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN, BGF KKFK, főiskolai docens

La rumeur, phenomene social et outil de l'enseignement du marketing en français ...... 30

Az I. alszekció programja a 4. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. 19



INTEGRÁLT KÉSZSÉGMÉRÉS? (WORK IN PROGRESS) Dr. Bánóczy Erika BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főiskolai docens A nyelvvizsgáztatásnak sajnálatos módon léteznek statikus aspektusai, de szerencsére a rendszer dinamikus elemekkel is rendelkezik. Statikus elem például az, hogy a nyelvtudást igazoló dokumentum nem évül el, vagyis a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszere szerint egy húsz évvel ezelőtt szerzett nyelvvizsga bizonyítvány, amely mögött ma már nem feltétlenül minden esetben van aktív nyelvtudás, érvényes dokumentum. Míg egy nyelvvizsga bizonyítvány elvileg nem veszíti el érvényességét, ez már a vizsgafeladatokra nem áll. A nyelvvizsga szolgáltató számos tényezőt vesz figyelembe, amikor nyelvvizsgái követelményrendszerét kidolgozza. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a feladatok a vizsgakörülmények között megteremthető legautentikusabb helyzeteket szimulálják. A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ mind külső követelmények, mind saját szakmai szempontjai alapján törekszik olyan változtatásokat bevezetni nyelvvizsgarendszerében, amelyek a mérési folyamatokat aktuális, megbízható és érvényes kontextusba helyezik. Ezen változások tükrében módosult két korábbi vizsgafeladat, az írás és a közvetítés. Az előadás röviden bemutatja, hogy mely tényezők tették szükségessé a változásokat és milyen folyamat során került kidolgozásra az új feladat. Beszámolunk röviden eddigi tapasztalatainkról is, amelyek ugyan még csak bő egy év benyomásait összegzik, ugyanakkor hasznos információt nyújtanak a további vizsgafejlesztéshez, és esetlegesen egy majdani egynyelvű vizsga kidolgozásához.

20



LÁZADÁS A LÁZADÁSON BELÜL Dr. Benyó Marianna BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, Idegen Nyelvi Tanszéki Osztály, főiskolai docens Amikor 1966 novemberében megalakult a nyugatnémet nagykoalíciós kormány, a Szocialista Német Diákszövetség vezetésével létrejövő parlamenten kívüli ellenzék (APO) kívülről próbál ellensúlyt képezni, mivel a Bundestagban csak egy kicsi, jelentéktelen párt jelenti az oppozíciót. A Szocialista Német Diákszövetségben, a parlamenten kívüli ellenzéken belül a baloldali radikális KUNZELMANN elutasította a diákszövetség hagyományos politikai módszereit. A társadalom „paralizálás”-ra, megbénítására olyan fiatal férfiakat és nőket keresett egy újfajta politizálás és életmód megvalósításához, akik szakítottak a polgári társadalommal, elutasítják a karrierépítés és a társadalomba való beilleszkedés gondolatát és vállalják a lázadás kockázatát. A Kommune 1, a leghírhedtebb és legismertebb polgárpukkasztó, anarchista politikai együttélési forma volt. Iszonyodva ugyan, de rendszeresen és nagy példányszámban tudósított róluk a tévé, a bulvárlapok, a képes újságok. Valóságos média sztárok lettek, akik csak pénzért nyilatkoztak. A „jó heccként” véghezvitt politikai happeningjeik, vagy például a meghiúsult „puding merénylet” az USA Nyugat-Berlinbe látogató alelnöke, ellen – az USA vietnami háborúja elleni tiltakozásként-, rájuk jellemző provokáció, amivel a polgári társadalom ellenreakcióként megmutatkozó „igaz arcát” akarták leplezni. A provokáció és az akció állt politikai tevékenységül középpontjában. A kommuna felbomlása után FRITZ TEUFEL és KUNZELMANN különböző terrorista csoportokhoz csatlakozott. A rendőrség által lefoglalt, csoportterápiaszerű gyűléseiknek a jegyzőkönyve tevékenységük érdekes dokumentuma. A szexuális tabuk lebontásában a Kommune 1-nek világszerte nagy szerepet tulajdonítanak. USCHI OBERMEYER, a szép fotómodell – „68 címerállata” írták róla valahol – és LANGHANS merész portréi és interjúi voltak később JOHN LENNON és YOKO ONO happeningjeinek az előfutárai. Előadásomban 1967/68 drámai eseményeibe ágyazva a radikális baloldal nézeteiről, elképesztő teóriáiról szeretnék beszélni. Egy nemrég megjelent Spiegel-interjú alapján pedig, 40 év után, a többnyire kisiklott egzisztenciába torkolló életutakkal zárnám a sok képpel illusztrált előadást.

21



MIT MÉRÜNK A NYELVVIZSGÁN? ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATOK – VIZSGÁZÓI ÉS A VIZSGÁZTATÓI SZEMMEL Dévény Ágnes BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai docens A vizsgák egyenletes minőségének megőrzéséhez, a nyelvvizsgára való felkészítési munka eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy a vizsga felhasználóitól folyamatos visszajelzést kapjunk a vizsga különböző paramétereivel kapcsolatban. A vizsga külső hitelességét, a felhasználók szempontjából való megítélését erősen befolyásolják a vizsgafolyamat részvevőinek szubjektív megnyilatkozásai. Jelen tanulmányunkban egy olyan feltáró jellegű kutatómunka egyik fázisáról számolunk be, amelynek célja a szakmai nyelvvizsgára való felkészítési-felkészülési munkával, konkrétan az írásbeli vizsgafeladatokkal kapcsolatos vizsgázói és vizsgáztatói vélemények feltárása és összevetése. A vizsgálat alapjául egy vizsgázói kérdőíves felmérés eredményei szolgáltak, amelynek célja az volt, hogy a BGF Nyelvvizsga- és Továbbképző Központ szakmai nyelvvizsgájának írásbeli részéről közvetlenül az írásbeli vizsga lebonyolítása után adatokat és véleményeket gyűjtsünk. A kérdőív első részében arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgázók milyen mértékben voltak elégedettek a felkészítési munkával, illetve felkészültségük állapotával közvetlenül a vizsga megkezdése előtt. A kérdőív második részében a vizsgázók a vizsgafeladatokról mondták el véleményüket, így alkalmuk nyílt, hogy a valós vizsgafeladatokat összevethessék előzetes elvárásaikkal. A kérdőív harmadik részében azt akartuk megtudni, hogy a vizsgázók hogyan értékelik saját teljesítményüket. A vizsgafeladatok bizonyos jellegzetességeire, nyelvtudásmérésre való alkalmasságára, illetve autentikusságára vonatkozó vizsgázói vélemények összehasonlíthatók egy másik kérdőívre adott válaszokkal, amelyben a vizsgáztatók nyilatkoztak ugyanezekről a kérdésekről. A felmérések óta az írásbeli vizsgafeladatok egy része megváltozott. A fenti vizsgálati eredmények tükrében különösen érdekes annak feltárása, hogy a felmérés eredményei egybeestek-e a vizsgaközpont véleményével, amelyekkel a változásokat alátámasztották.

22



VIRTUÁLIS TANULÓI KÖRNYEZETEK HASZNÁLATA – EGY TANÉV TAPASZTALATAI Kétyi András BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Német Nyelvi Osztály, főiskolai adjunktus A virtuális tanulási környezet, továbbiakban VTK (angolul: virtual learning enviroment, VLE) gyökerei a távoktatásig nyúlnak vissza, ami során a tanítás szolgáltatása és annak fogyasztása, a szolgáltatások természetétől elütő módon, térben és időben elválik, elválhat egymástól. Ez az aszinkronitás komoly változás, hiszen a tanulási folyamatokat így nagyon alaposan, részfolyamatokra lebontva kell megtervezni. Ebben a VTK és a távoktatás tekintetében nincs nagy különbség. A VTK abban hoz(ott) nagy változást, hogy a folyamatokat immár a tanárok és a diákok közösen képesek megtervezni, nem egy előre eltervezett tanulási útvonalat kell bejárni, amit könyv- és szoftverszerzők gondosan megterveztek. Egy ilyen hazai fejlesztésű virtuális tanulói környezet a Coospace, mely immár második szemesztere elérhető és használható főiskolánkon, így a Külkereskedelmi Főiskolai Karon is. Ezt a környezetet három harmadéves csoportban használtam a 2007-2008-as tanév őszi és tavaszi szemeszterében. Előadásomban áttekintem a tanítás során szerzett tapasztalatokat, mely területeken lehet a VTK-t hatékonyan használni a tanórákon, hol vannak az ilyen rendszerek erősségei és gyenge pontjai. Előadásomban a hallgatói véleményekre is kitérek, mivel 2007-ben 37, 2008-ban pedig 47 hallgatóm töltötte ki a rendszerrel kapcsolatos anonim kérdőívet. Remélem, hogy előadásommal hozzájárulhatok a Coospace virtuális tanulói környezetet főiskolánk mindhárom karán használó kollégák tudásának elmélyítéséhez, felmerülő kérdéseinek megválaszolásához és ösztönzést adhatok további kollégáknak a rendszer tanítási órákon történő aktív használatához. Előadásom tervezett felépítése a következő: 1. A VTK-k és tulajdonságaik rövid bemutatása 2. A 2007-2008-as tanév Coospace-tapasztalatai három harmadéves német csoportban 3. Konklúzió, javaslatok

23



SPANYOL NYELVŰ HONLAPOK, MINT TANANYAG A SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS SZAKIRÁNY ÓRÁIN Komlódi Zsuzsanna BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens Martinez Ágnes BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens Rentería Anna Mária BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus 2008-at az Európai Parlament és Tanács „A kultúrák közötti párbeszéd európai évének” nyilvánította. A BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán folyó nyelvoktatás kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a hallgatók a szaknyelven kívül, illetve általa megismerjék más országok szokásait, üzleti kultúráját, hogy felismerjék és tudatosítsák a hasonlóságokat és a különbségeket a célnyelvi és az anyanyelvi kultúra között. Többek között ez volt egyik kiemelt célja a Szakfordító és tolmács szakirány keretében megtartott óráinknak, melyeket főiskolai karunk jól felszerelt multimédiás nyelvi laboratóriumában tartottunk, fel- és kihasználva a modern technika (PC, internet, videó, CD) nyújtotta lehetőségeket. Mind a szakfordítás, mind a tolmácsolás órán változatos lehetőségeket kínál az internet, például az EU honlapja (www.europa.eu), a Youtube, különböző spanyol nyelvű napilapok elektronikus kiadása, a Spanyol Miniszterelnöki Hivatal (Presidencia del Gobierno) hivatalos honlapja (www.la-moncloa.es) stb. Előadásunkban szeretnénk bemutatni néhány, ezekhez kapcsolódó, vagy ezeken alapuló feladattípust, melyek eredményesen használhatók mind a tanórai munkára, mind az önálló tanulásra.

24



A KEVERT/VEGYES OKTATÁSI FORMA (BLENDED LEARNING) ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A KKFK SZAKMAI (ÜZLETI) KOMMUNIKÁCIÓRA FELKÉSZÍTŐ IDEGEN NYELVI KURZUSAIN Kósik Ferenc BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai adjunktus A BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán zajló szaknyelvoktatás feltételrendszere az elmúlt években jelentős mértékben megváltozott. Ez karunk szaknyelvi műhelyeit a korábban alkalmazott oktatási modellek és stratégiák felülvizsgálatára, módosítására ösztönözte. E közös gondolkodás eredményeként arra a felismerésre jutottam, hogy a jelenlegi szaknyelvi képzés minőségi továbbfejlesztésének egyik leghatásosabb eszköze az ún. kevert/vegyes* tanulási forma kialakítása lehet, amely a digitális tananyagok intenzív használata mellett ötvözi a jelenléti és az (elektronikus) távoktatás elemeit. Előadásom során röviden áttekintem azokat az előnyöket, amelyekre ezen oktatási modell meghonosítása esetén számíthatunk. A virtuális oktatási térbe olyan modulelemeket is integrálhatunk, amelyek révén tudásközösségünk (hallgatók+oktatók) számára gyors hozzáférés biztosítható a szaknyelvi tanszékeken évtizedek alatt öszszegyűlt szakmai tudáskincshez. Ez egyben annak is megteremti a feltételeit, hogy a Külkereskedelmi Főiskolai Karon mielőbb létrehozhassunk egy keretrendszerbe foglalt szaknyelvi digitális tudásbázist. Ennek a projektnek feltétlen kiemelt prioritást kell biztosítanunk, mivel a felsőoktatási intézmények versengésének színtereként egyre gyakrabban jelenik meg a virtuális oktatási tér is. A jövő hallgatói még nagyobb gonddal fogják mérlegelni azokat a „többletszolgáltatásokat”, amelyeket számukra az egyes egytemek és főiskolák az osztálytermi munka keretei mellett, annak kiegészítéséül kínálnak. Természetesen kitérek arra a kérdésre is, hogy milyen változásokat idéz(het) elő a blended learning koncepció a hagyományos hallgatói ill. tanári szerepfelfogásban: „tutor” – „mentor” – „facilitátor”. Röviden elemezzük azt is, hogy milyen új típusú feladatokat ró a vegyes/kevert tanulás koncepciója a szaknyelvet oktató kollégáinkra. Szeretnék vázlatosan beszámolni annak az előzetes, részben retrospektív jellegű kutatásnak a legfontosabb eredményeiről is, amelyet a 2007/2008-as tanév tavaszi szemeszterének végén bonyolítottam le kollégáim segítségével a Külkereseskedelmi Főiskolai Kar végzős hallgatói körében. Német szakos hallgatóinkat saját készítésű kérdőív felhasználásával kértem véleményalkotásra a tanulmányaik során alkalmazott analóg és digitális eszközökkel és technológiákkal, ill. a tervezett digitális tudásbázissal kapcsolatban. Ezek a visszajelzések fontos tanulságul szolgálhatnak az elodázhatatlan módszertani paradigmaváltás (blended learning) előkészítése során. 25



HONNAN ERED AZ ANGOL NYELV? Makrányi Zsófia BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Ebben az előadásban a nyelvi változások kerülnek előtérbe, különös tekintettel a közép angol periódusra. Számos kutató tanulmányozta és értelmezte már a szóban forgó időszakot, mely az óangolból a korai modern angol korba való átmenetet jelenti. Sok jelentős változást, mely a szókincs és a nyelvtan területén ment végbe a közép angol periódusban már leírtak, alátámasztottak, kétségbe vontak, majd újra magyaráztak. Abban azonban egyetértenek a nyelvészek, hogy a nyelv ebben az időszakban ment keresztül a legjelentősebb változásokon, melyek közül sok még mindig nehezen magyarázható, így adva teret további tanulmányozásnak, vitának illetve elmélkedésnek. Az előadás célja, hogy néhány homályosnak tartott pontot megvilágítson.

26



A NYELVTANÁR MINT PRÓBAVÁSÁRLÓ Benke Eszter BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai docens Széky Annamária BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai docens A különböző tudományterületeken gyakran alkalmazott kutatási módszerek ötvözése hasznos és újszerű eredményekkel szolgálhat. Erre mutat be példát az előadás, amelyben a marketingkutatásban gyakran alkalmazott próbavásárlás módszerét alkalmazzuk a nyelvoktatás területén. A főiskolán folyó nyelvoktatás fontos célja, hogy használható, naprakész nyelvtudással és nyelvi készségekkel lássa el a diákokat, amelyeket majdani munkájuk során használnak. Számos példát ismerünk arra, hogy milyen módszerekkel térképezi fel a nyelvpedagógia azokat a nyelvhasználati szükségleteket, amelyekre a nyelvi kurzusok épülnek. A szükségletelemzések segítségével tipikusan a nyelvhasználók vagy a munkaadók körében végzett, a munkahelyi nyelvhasználati igényekre vonatkozó felmérések eredményeit ültetik át a nyelvi kurzusok kidolgozói a napi nyelvoktatás szintjére. Az előadás a nyelvoktatás területén szokatlan adatgyűjtési módszert mutat be, amelyet kísérleti jelleggel alkalmazunk. A nyelvtanár próbavásárlóként angol nyelven kér információt szállodáktól, utazási irodáktól egy napjainkban igen népszerű utazási cél, egy legénybúcsú vagy leánybúcsú megszervezéséhez. A válaszként kapott ajánlatok elemzése több területen is fontos információval szolgál. Egyrészről rámutat olyan pontokra az íráskészség fejlesztésénél, ahol a hatékony nyelvhasználat (és a lehetséges/sikeres üzlet) érdekében a nyelvtanárnak még fontos tennivalói vannak, másrészről az e-mailről mint az írásbeli kommunikációs csatornák egyik legjelentősebb formájáról nyújt adatokat. Érzékeljük, hogy az információcsere az üzleti életben regiszterében változik. A vizsgálat során kapott mintákat ezért elsősorban szociolingvisztikai szempontból, a formalitás szintje alapján vizsgáljuk. Kutatásunk közvetlen célja természetesen a nyelvhasználati igények direkt módon történő felmérése, ugyanakkor nem kevésbé fontos eredményeket várunk a marketingkutatás adatgyűjtési módszerének kipróbálásától a nyelvoktatás területén. A próbavásárlás technikája a marketingkutatásban is komoly etikai problémákat vet fel. Mivel a vizsgálatunkban gyűjtött adatokat kizárólag nyelvi kurzusfejlesztés céljára kívánjuk felhasználni, és nem vevő-elégedettség mérésre, ezért úgy érezzük, hogy alkalmazott módszereinkkel megfelelünk a kutatás etikusságával szemben támasztott elvárásoknak. 27



A MILES KATONAI SZAKNYELVOKTATÓ KURZUS MEGVALÓSÍTÁSA ÉS HASZNÁLATÁNAK TAPASZTALATAI Tick Andrea BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi Intézetében a 2007/2008-as tanév második szemeszterében pilot projekt keretében a Moodle nyílt forráskódú oktatásmenedzsment rendszerben fejlesztett elektronikus tananyag került bemutatásra és kipróbálásra. Jelen cikk részletesen bemutatja a NATO-ban szabványosított STANAG I angol katonai nyelvvizsgarendszer szakanyagának elsajátításához kialakított MILES (Military English Learning System) koncepcióját és sorraveszi a megvalósításhoz felhasználható szoftver rendszerelemeket. A továbbiakban kitér a kurzusfejlesztés részleteire, a számonkérés és értékelés különböző módjaira, valamint bemutatja a szemeszter tapasztalatait, feltárja a tananyag használhatóságát, és elemzi a rendszer használóinak tanulási szokásait is.

28



NÉMETORSZÁG NEMZETI STRATÉGIAI TERVE AZ EU STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT Tóth Andrea BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Német tanszéki osztály, főiskolai adjunktus Egyre gyakrabban felmerülő hallgatói igény, hogy a tanulmányok során, az egyes gazdasági témakörökben specializálódva, idegen nyelven is elsajátíthatók legyenek az adott ismeretek. Különösen hasznos lehetne az Európai Unióról folytatott tanulmányok keretében az Unió pályázati gyakorlatával és támogatási rendszerével foglalkozó – magyar nyelven már választható – tantárgy idegen nyelven is történő oktatása, különös tekintettel a célnyelvi ország(ok) uniós források felhasználását érintő gazdaságpolitikájának valamint e terület szaknyelvi terminológiájának megismertetésére. Hosszabb idő óta foglalkozom e témakör Németország vonatkozásában történő feldolgozásával, melynek során több autentikus dokumentumot felhasználtam, így például az Európai Bizottság ide vonatkozó , német nyelven is megjelenő rendeleteit, a német Pénzügyminisztérium valamint Gazdasági és Technológiai Minisztérium honlapját, Németország Nemzeti Stratégiai Kerettervét a 2007 és 2013 közötti időszakra és a Berlini Szenátusi Hivatal Európa-portálját. A rendkívül komplex és szerteágazó támogatási rendszer bemutatását az alábbi tematikai csomópont köré szűkítem: az EU kohéziós és strukturális politikáját (különösen a regionális fejlesztési politikát) Németország valamint Berlin főváros és tartomány példáján keresztül mutatom be, kiemelve a legfontosabb német nyelvű szakmai terminusokat, azok pontos meghatározását. Az előadás felépítése: 1. A strukturális politika általános alapelvei, jellemzői. 2. Németország nemzeti stratégiai keretterve 2007 és 2013 között. 3. Berlin stratégiai elképzelései 2007 és 2013 között az Európai Regionális Fejlesztési Alap vonatkozásában.

29



LA RUMEUR, PHENOMENE SOCIAL ET OUTIL DE L'ENSEIGNEMENT DU MARKETING EN FRANÇAIS Dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens La rumeur, phénomène social et outil de l'enseignement du marketing en français. La rumeur est un phénomène social et psychologique en même temps. Elle apparaît dans tous les milieux géographiques et historiques, elle accompagne les événements politiques, culturels, mais elle peut se générer aussi pendant une période de paix sociale et politique. Il est difficile d’expliquer l’apparition et la propagation de la rumeur. Il faut bien comprendre les circonstances sociales, politiques et culturelles, et il faut aussi voir les éléments psychologiques qui motivent les personnes auteurs et victimes de la rumeur. La communication marketing, surtout la publicité, fonctionne selon le méchanisme de la rumeur. Les informations sur les services par exemple se propagent souvent comme la rumeur, par le bouche-à-oreille. Le service étant invisible, intagible, comment évaluer si tel ou tel hôtel est confortable, telle ou telle compagnie aérienne est fiable. A part la publicité „embellie”, seule l’expérience des autres peut orienter les clients désireux d’obtenir des informations. Les éléments cités ci-dessus peuvent être mis en service de l’enseignement en français du marketing. L’enseignement en français du marketing à des étudiants non-francophones, comme en général celui de toutes les spécialités, n’est pas tâche facile pour l’enseignant du supérieur. Les difficultés sont de nature double: il faut d’abord bien maîtriser la langue étrangère, et par la suite il faut bien comprendre les éléments de la spécialité. L’enseignant se sert de plusieurs supports dans son travail complexe. Il doit d’abord mettre en valeur la connaissance de langue des étudiants tout en s’appuyant sur les connaissances culturelles que la connaissance de la langue étrangère implique. L’enseignant peut aussi se servir dans son travail des connaissances psychologiques et des connaissances de la rumeur à la portée de tous les étudiants témoins de ce phénomène bien connu mais peu exploré. L’enjeu est double, voire triple: enseigner une spécialité en se basant sur les connaissances d’une autre spécialité, et le tout en français langue étrangère. La compréhension du méchanisme de la rumeur permettra aux étudiants de mieux comprendre le principe de la publicité. Le développement de la communication marketing étant en gros calcé sur celui de la rumeur, ces connaissances faciliteront donc la compréhension de l’effet de la publicité

30


IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZEKCIÓ A SZAKNYELVOKTATÁS NYELVÉSZETI ÉS LEXIKAI ASPEKTUSAI 2008. november 7., 9.00 órától

SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Déli szárny, I. emelet, 13. terem Szekcióvezető: DR. VÁRKONYI ANDREA főiskolai docens 9.00 DR. APRÓNÉ G. ÁGNES, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Tentatív nyelvhasználat vizsgálata az üzleti kommunikációban. Elemzés angol nyelvű korpusz alapján (kutatási terv ismertetése) ............................. 32

9.20 DÓSA ILDIKÓ, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus

Szinonimitás a számviteli terminológiában magyar–angol összehasonlításban ........... 33

9.40 KRIPKÓ EDIT, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Múzsa és marketing. Hogyan lehet leírni a marketing fogalomtárával a Goncourt-díj kereskedelmi forgalmat növelő hatását? ................................................................ 34

10.00 ÓVÁRINÉ MEKIS ZSUZSANNA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus

A turisztikai szakszókincs és a köznyelvi szókincs közötti „szócsere” okai................. 35

10.20 POLCZ KÁROLY, BGF KKFK, főiskolai adjunktus

Marketing terminológia az angol és a magyar szakmai nyelvhasználatban .................. 36

10.40 Kávészünet 11.00 SATO NORIKO, BGF KKFK, főiskolai docens Fordítási kérdések a japán és a magyar nyelvben.................................................... 37 11.20 DR. SZASZOVSZKY JÓZSEF, ELTE BTK, ny. főiskolai docens SZASZOVSZKY JÓZSEFNÉ, BGF KVIFK, főiskolai docens

A pulyka a magyar gasztronómiatörténetben avagy evett-e Mátyás király pulykát? ...... 38

11.45 SZENDRŐI ILDIKÓ, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus Szövegkohéziós elemek önálló beszédprodukcióban............................................... 39 12.00 SZITNYAINÉ GOTTLIEB ÉVA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus Elhanyagolt szavak. A lexikális kitöltő elemek jelentősége a német, mint idegen nyelv tanításában .............................................................................. 40

12.20 TERESTYÉNYI ENIKŐ, BGF KVIFK, főiskolai tanársegéd A reáliák megjelenése a Magyar Turizmus Zrt. kiadványaiban ................................... 41 31



TENTATÍV NYELVHASZNÁLAT VIZSGÁLATA AZ ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓBAN ELEMZÉS ANGOL NYELVŰ KORPUSZ ALAPJÁN (KUTATÁSI TERV ISMERTETÉSE) Dr. Apróné G. Ágnes BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai adjunktus Előadásomban gyakorlatilag PhD-tanulmányaimhoz kötődő kutatási tervemet ismertetem. Megadom a tentatív nyelvhasználat (tentative language use) általam értelmezett és meghatározott definícióját, miután ismertetem e tekintetben végzett forráskutatásaimat. Ezt követően beszámolok magáról a tervezett kutatásról, a terv által megszabott munkafázisokról, valamint a kutatás elvégzéséhez szükséges módszerekről. Továbbá felvetem azokat a kérdéseket, melyek átgondolása szervesen kapcsolódik magához a szűkebb értelemben vett problémához. A munkaterv ismertetését követően számítok kollégáim és a hallgatóság véleményére, és akár szóban, akár írásban ([email protected]) közölt észrevételeire.

32



SZINONIMITÁS A SZÁMVITELI TERMINOLÓGIÁBAN MAGYAR–ANGOL ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Dósa Ildikó BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete főiskolai adjunktus A fordítások, illetve a párhuzamos nyelvhasználat során szükségszerűen sor kerül arra, hogy a szakma terminológiája, a különböző nyelvek terminológiai rendszere összevetésre kerüljön. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja a szinonimitás kérdéskörét a számviteli szakmai nyelvhasználatban és ezzel felhívja a figyelmet azokra a jellemző problémákra, melyek a magyar és angol szaknyelvet párhuzamosan használók számára gondot jelenthetnek. Egyúttal segítséget kíván nyújtani a korrekt terminológia kiválasztásához, a terminológiai rendszer jobb átlátásához. A szinonimitás kérdése a vizsgált két nyelv esetében nagyon eltérő. A magyar nyelv számviteli nyelvhasználatát a számviteli törvény határozza meg. Az angol nyelvű számviteli nyelvhasználat esetében elsőként meg kell határoznunk, milyen angolról is van szó. Lényeges különbség mutatkozik a brit és az amerikai angol terminusaiban. Az élesen elkülönülő brit és amerikai terminológián kívül találkozunk az úgy nevezett világ angollal, mely már nem kötődik sem az amerikai sem a brit angolhoz, önálló életet él, saját terminológiáját használja. Ez számos szinonima kialakulásához vezet, ezeket a szinonimákat kívánom megvizsgálni, rendszerezni.

33



MÚZSA ÉS MARKETING. HOGYAN LEHET LEÍRNI A MARKETING FOGALOMTÁRÁVAL A GONCOURT-DÍJ KERESKEDELMI FORGALMAT NÖVELŐ HATÁSÁT? Kripkó Edit BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai adjunktus Az irodalom azóta létezik, amióta a szó. Az irodalomtudomány művelői pedig azóta próbálják megérteni, elemezni, meghatározni az irodalmat és az irodalmi műveket, mióta a betű létezik, azaz amióta az alkotások bármikor hozzáférhetőek s formájuk többé-kevésbé változatlan. A létrejött és rögzített irodalmi művek tanulmányozására az évszázadok során pedig egyre több eljárás és módszer született. A humán tudományok területén egy új felfedezés nem érvényteleníti a régit, nem vonja kétségbe annak megállapításait, nem semmisíti meg annak felfedezéseit, csak új nézőpontot kínál fel. Így az egymás után születő elméletek nyugodtan élhetnek egymással párhuzamosan. Az új irányvonalak nagyon sokszor úgy születtek, hogy az irodalomelméletek más tudományágak módszereit, elgondolásait tették magukévá. Többek között így törte át a falat a pszichológia, később a nyelvészet fogalomtára és munkamódszerei kerültek be az irodalomtudomány készlettárába. Az egyes elméletek képviselőit két alapvető kérdés izgatta, egyrészt az adott irodalmi áramlat pontos meghatározása, értelmezése, azaz formai és tartalmi sajátosságainak leírása, valamint az irodalom és annak a társadalomnak a kapcsolata, amelyben létrejött. Megkerülhetetlen kérdés, hogy miért azt és úgy írják az alkotók, amit írtak, s ehhez hogyan viszonyulnak az olvasók. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, hogy egy olyan korban, amikor a gazdasági élet, pontosabban a termelés, a haszon, az életnek szinte minden területén meghatározóak, s ez alól a kultúra és a tudomány sem kivétel, lehet-e önmagában, a gazdasági folyamatoktól függetlenül vizsgálni az irodalmat. Véleményünk szerint nem, s mindenféleképpen segít bizonyos jelenségek megértésében, ha a látszólagos ellentmondás ellenére a közgazdaságtan és segédtudományainak a szemszögével közelítünk az irodalmi művekhez, az irodalmi élet egyes jelenségeihez. Kétség sem fér hozzá, hogy az irodalmi mű, attól kezdve, hogy el akarjuk adni, termék. Ugyanakkor vitán felül áll az is, hogy a könyv teljesen más, mint egy hétköznapi fogyasztói termék. Amennyiben a könyv eladandó termék, a könyvkiadó, pedig mint a gazdasági élet szereplője, haszonra szeretne szert tenni, a pozicionálás, a célcsoport képzés és a megkülönböztetés, valamint a piaci rés fogalma már nem is cseng olyan idegenül a Parnasszus környékén. Ha ezeket a kérdésköröket közelebbről szemügyre vesszük, választ kaphatunk arra, hogy egy intézményi háttérrel nem rendelkező zsűri döntése miként növelheti háromszorosára az eladott példányok számát, s a kis piros papírszalag miért olyan hőn óhajtott vágya kiadónak és írónak egyaránt. 34



A TURISZTIKAI SZAKSZÓKINCS ÉS A KÖZNYELVI SZÓKINCS KÖZÖTTI „SZÓCSERE” OKAI Óváriné Mekis Zsuzsanna BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus Minden szaknyelv tanításának középpontjában a szókincs elsajátíttatása áll elsősorban. A turizmus szaknyelv tanítása során nap, mint nap lehet szembesülni azzal, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben változik, bővül e terület szókincse. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan új fogalmak tűnnek fel, amelyeket valahogyan el kell nevezni. Az új fogalmak jelölése történhet szókölcsönzés útján. Idetartoznak a jövevényszavak, idegen szavak, nemzetközi műveltségszavak és tükörszavak. Az új fogalmakat el lehet nevezni már meglévő nyelvi elemekből új jelentésű szavak alkotása révén is. Ezek a meglévő nyelvi elemek többségükben köznyelvi szavak, amelyek a turisztikai szaknyelvben jelentésbővülés, illetve jelentésszűkülés révén szakszavakká válnak. A belső szóalkotási módokhoz tartoznak még többek között a szóösszetétel és a szóképzés. A köznyelv és a szaknyelv közötti „szócsere” azonban nem egyirányú. Nemcsak a szaknyelvek vesznek át köznyelvi szavakat és töltik meg ezeket szaknyelvi jelentéssel, hanem ez fordítva is igaz. A szaknyelvekből is kerülnek át szavak a köznyelvbe. Ez különösen igaz a turizmus szókincsére. Előadásomban azokat az okokat szeretném ismertetni, amelyek miatt állandóan bővül a turizmus szókincse. Ilyen okok többek között az új fogalmak elnevezésének szükségessége, egyértelműségre való törekvés, a negatív konnotációjú szavak lecserélése. Foglalkozni szeretnék azokkal a belső, illetve külső szóalkotási módokkal, amelyek segítségével a turizmus szókincsét bővítik Továbbá arra szeretnék kitérni, milyen (részben a turisztikai szaknyelv vonatkozásában speciális) okai vannak annak, hogy a turisztikai szaknyelvből nagy számban kerülnek át szakszavak a köznyelvbe.

35



MARKETING TERMINOLÓGIA AZ ANGOL ÉS A MAGYAR SZAKMAI NYELVHASZNÁLATBAN Polcz Károly BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A terminológiával foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy az egységes terminológiahasználat rendkívüli jelentőséggel bír a szaknyelvekben, mert nemcsak hogy segíti a szakemberek közötti kommunikációt (FÓRIS 2005: 57), hanem a sikeres szakmai kommunikáció és szakfordítás egyik alapfeltétele is (DRÓTH 2000: 287). A szakmai nyelvhasználat és annak részét képező terminológia alapvetően normatív jellegű (HELTAI 2005: 34). „A normák szerint rendszerezett terminológia segítségével hatékonyabban tudnak együttműködni az adott szakterület szakemberei, mivel felgyorsul köztük a kommunikáció folyamata” (SAGER 1998: 257, ford. DRÓTH 2000: 287). A magyarországi gazdasági egyetemeken és főiskolákon jellemző gyakorlat, hogy a hallgatók a szakmai tudást a magyar nyelvű szakirodalomból, míg a szaknyelvi ismereteket szaknyelvi kurzuskönyvekből, jegyzetekből és szakszótárakból szerzik. A gazdasági szaknyelvi és szakfordítói képzés során napi problémát jelent, hogy az oktató és a hallgatók ugyanarra a fogalomra más-más magyar terminust használnak és gyakran nincs megegyezés arra nézve, hogy az eltérő alakok ugyanazt a fogalmat jelölik-e. Különösen igaz ez a gazdasági nyelven belül a marketing szaknyelvre, amelynek terminusai jelentős részben másodlagos terminusalkotással (SAGER 1998: 253), tehát fordítással kerültek a magyar szaknyelvbe. A marketing fogalmi rendszerében számos angol terminus magyar nyelvű megfeleltetése okozhat terminológiai zavart. Az előadás célja, hogy bemutassa néhány marketing terminus használatát és az általuk jelölt fogalmak értelmezését autentikus angol és magyar nyelvű marketingtankönyvekben, angolról magyarra fordított tankönyvekben, valamint a leggyakrabban használt angol – magyar gazdasági szakszótárakban. Vizsgálatunk során igyekszünk rámutatni a párhuzamos alakokra, a pontatlan, vagy helytelen megfeleltetésekre és definíciókra, amelyek félreértésekhez vezethetnek, így akadályozzák a szaknyelvi kommunikációt. Az előadás végén javaslatot teszünk az egységes magyar nyelvű terminológia kialakítására a vizsgált tárgykörben.

36



FORDÍTÁSI KÉRDÉSEK A JAPÁN ÉS A MAGYAR NYELVBEN Sato Noriko BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens A japán és a magyar nyelv fordítási kérdéseiről MURAKAMI HARUKI regényének japán eredeti és magyarra fordított változatának összevetésével kívánok beszélni. A regényt DR. ERDŐS GYÖRGY fordította. A japán nyelvben a mondatok alapszórendje SOV (Subject Object Verb) típusú, és mindenképpen az állítmánynak az utolsó helyet kell elfoglalnia. A magyar nyelv alapszórendje is dominánsan SOV. Ugyanakkor a japán nyelv és a magyar nyelv viszonylag közel álló nyelvtani szerkezetéhez képest nagy a távolság a két kultúra között, ami a fordítás szempontjából kulcsfontosságú tényező. Bár MURAKAMI, az amerikai regény fordításai révén szerzett regényírói tapasztalatai alapján nem hagyományos japán író, a regény témája, a szókincse, a mondatszerkesztési szokásai szempontjából, mégis tagadhatatlan, hogy a nyelvi felszín alatt japán kulturális közegben gondolkozik és ír. Szeretném megvizsgálni azt, hogy a fordítás mennyire tükrözi a két nyelv grammatikai közelségét, illetve hogy milyen nehézségeket okoz a kulturális távolság. Feltételezéseim szerint a fordítónak a nyelvszerkezeti közelség nem jelentett könnyebbséget, éppen fordítva. A nyelvtani szerkezet közelsége ellenére a japán nyelv rendkívül implicit nyelv, például nincs az igéknek személyragozása, a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető alany és tárgy elhagyható, a főnevek egyes szám – többes szám különbségét kivételes eseteken kívül nem használják, gyakori a hiányos mondatok használata. Továbbá a kizárólag balra bővíthető jelző rendszer miatt igen hosszú mondatok jönnek létre, és a szóismétlés stilisztikailag kedvelt szövegalkotási technika. A témára vonatkozó szórendi sajátosság nehézséget okoz a fordítónak. Ugyanakkor a magyar nyelvben sok az indoeurópai hatás, például a jobbra bővítés lehetősége. Így a japánról magyarra való fordítás rendkívül nagy inferenciát igényel a fordítótól, és számos megoldási lehetőség közül kell választania a fordítónak. Ez okozza a nehézségeket a fordításban. E mellett a kulturális távolság miatt is felmerül a két nyelv között pragmatikai és szociolingvisztikai különbségből adódó nehézség, mint a megszólítás, a névmás használata, a reália stb.

37



A PULYKA A MAGYAR GASZTRONÓMIATÖRTÉNETBEN AVAGY EVETT-E MÁTYÁS KIRÁLY PULYKÁT? Dr. Szaszovszky József ELTE BTK Germanisztikai Intézet, ny. főiskolai docens Szaszovszky Józsefné BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főiskolai docens „A pulyka a magyar gasztronómiatörténetben” téma két forráscsoport alapján vizsgálható. Az egyik: régi szövegek kb. a XIX. század elejéig, illetve az ezeket tárgyaló szakirodalom. Ennek a forráscsoportnak alapján azt rekonstruálja az előadás, hol, mikor és milyen jelentésben, milyen összefüggésben fordul elő a pulyka szó, valamint hogy mely megnevezések vonatkoz(hat)tak korábban a ma ’pulyka’ névvel illetett háziszárnyasra. Tekintettel a régi Magyarországon jelentős létszámmal és kulturális súllyal bíró németajkú lakosságra, kitérünk az állat délnémet−osztrák− hazai német nyelvű elnevezéseire is, melyek leginkább régi ausztriai és magyarországi szakácskönyvekben bukkannak fel. A másik forráscsoport az általános történelmi és különösképpen a gasztronómiatörténeti szakirodalom, a XIX. század végétől kezdve. Ez utóbbiban köszön vissza rendszeresen az az állítás, hogy a pulyka MÁTYÁS király udvarában jelent meg először Magyarországon. Ami figyelemreméltó dolog lenne, különösképpen az idei „reneszánsz év” alkalmából, ha nem mondanának neki következetesen ellent a természetrajzi művek és az általános tudományos kézikönyvek, lexikonok, melyek a pulykát egyhangúlag Amerikából származtatják. A király tehát akkor sem ehetett volna belőle, ha Kolumbusz történetesen már legelső útjáról pulykával tért volna haza… „MÁTYÁS király pulykáján” túlmenően előfordul − sőt, követőkre talál − olyan állítás is, mely szerint az ANJOU-korban sem volt ismeretlen a pulyka hazánkban, európai dimenzióban pedig más forrásunk a régi görögökig is visszavezeti a pulyka fogyasztását. Előadásunkban az elterjedt gasztronómiatörténeti tévedések eredetét kívánjuk feltárni, és elmondani azon hipotézisünket, mi is lehetett az az utókor által pulykának tartott madár, melyet MÁTYÁS király ehetett. Vagy talán csak ehetett volna, ha a szárnyasok időben megérkeztek volna Itáliából…

38



SZÖVEGKOHÉZIÓS ELEMEK ÖNÁLLÓ BESZÉDPRODUKCIÓBAN Szendrői Ildikó BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus Kohézív írott vagy elmondott szöveg többféle szövegösszetartó erő együttműködésének hatására jön létre. Szövegkohézió alatt a szöveg felszínét átszövő szövegöszszetartó, szövegszervező erőket értjük. A különböző idegen nyelvekben a szövegkohéziós elemek fajtáinak mennyisége és minősége is eltérő. HALLIDAY és HASAN (1976), HALLIDAY (1985), valamint HASAN (1984) készítette el az angol nyelv szövegkohéziós elemeinek egyik legátfogóbb taxonómiáját. E modell szerint az angol nyelvben öt szövegkohéziós eszköz különböztethető meg: a referencia, azaz a szövegen belül egy nyelvi jelre való utalás, a szubsztitúció avagy helyettesítés, az ellipszis, azaz a kifejezések egy részének kihagyása, az összekapcsolás és a lexikai kohézió, azaz a szöveg szempontjából releváns lexikai elemek ismétlődése. A jelen vizsgálódás egy hosszú távú, a szövegkohéziós elemek fent említett fajtáinak feltérképezését megcélzó elemzés első szakaszát képezi. Ebben az első szakaszban csak a lexikai szövegkohéziós eszközöket elemzem. Ezek egyik nagy csoportját az általános szemantikai relációk alkotják: az ismétlés, a szinonima, az antonima, a hiponima (szűkebb jelentésű/alárendelt fogalom) és a meronima (rész-egész viszonyban a részre utaló fogalom). A lexikai kohéziós elemek másik nagy csoportjába a pillanatnyi relációk tartoznak, melyeknek három fajtája van: az azonosság, az elnevezés és a hasonlat. Az előadás a szövegelemzés segítségével bemutatja, hogy összesen 20 idegenforgalmi, vendéglátóipari és üzleti nyelvvizsgára készülő diák milyen lexikai szövegkohéziós eszköztárral oldja meg a BGF angol nyelvű, középfokú szakmai nyelvvizsgájának szóbeli részében szereplő, úgynevezett önálló beszédprodukció feladatot, amely egy maximum három percig tartó, adott szakmai kérdés kifejtését célzó prezentáció. Az eredmények ismeretében pedagógiai implikációk levonására is sor kerül, melyek figyelembevételével elérhetjük, hogy diákjaink szövegalkotási kompetenciáját a szűkös órai keretek között is fejleszteni tudjuk.

39



ELHANYAGOLT SZAVAK A LEXIKÁLIS KITÖLTŐ ELEMEK JELENTŐSÉGE A NÉMET, MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁBAN Szitnyainé Gottlieb Éva BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Idegen nyelv és kommunikáció tanszék, főiskolai adjunktus Anyanyelvi beszédünket szünetek, ismétlések, szókeresések, megakadások jellemzik. A beszédprodukció kutatása során vizsgált megakadás jelenségek alapján alakultak ki a nyelvi beszédprodukció modelljei. A szakirodalomban több elmélet ismert, amelyek leírják azt a több lépcsős transzformációs folyamatot, amelynek során a mentális lexikonból a prelingvisztikai szinten álló megnyilatkozási szándék, a gondolat, a koncepcionális tervezéstől a nyelvi megformálásig eljut. A különböző modellek, amelyek arra keresik a választ, hogyan keressük elő a szavakat a mentális lexikonból a nyelvi produkció során, egyetértenek két alapvető kérdésben: abban, hogy a szemantikai, szintaktikai és lexikai formára vonatkozó információk független reprezentációs szinteket alkotnak, valamint, hogy ezekhez a reprezentációs szintekhez több lépcsőben történik a hozzáférés a nyelvi produkció során. A beszédprodukció során párhuzamosan zajlik az artikuláció és a következő megnyilatkozás több lépcsős folyamatának előkészítése, a hangzó és a belső beszéd egyszerre valósul meg. A két párhuzamos tevékenység egyidejűsége gyakori megakadáshoz, szünetekhez és nyelvbotláshoz vezet. Az anyanyelven beszélő számos szünetkitöltő technikát alkalmaz öntudatlanul, mint pl. egyes hangok, valamint a jelen előadás tárgyául szolgáló lexikális kitöltő elemek. Az anyanyelvi beszéd tervezési folyamatában gyakran fordul elő, hogy a beszélő szótalálási nehézséggel küzd, s időnyerés céljából használja ezeket a lexikális kitöltő elemeket. Az idegen nyelvre fokozottan igaz, hogy a beszélő a beszédprodukcióval párhuzamosan az idegen nyelvi mentális lexikonból nem tudja azonnal előhívni a megfelelő kifejezést, vagy az adott lexémát egyáltalán nem is ismeri, és ezért megakad a beszédben. Ha az idegen nyelv oktatása nem helyez hangsúlyt a lexikai kitöltő elemek megtanítására, az idegen nyelvi beszéd töredezetté, lassúvá, vagy követhetetlenné válik. A hallgatók körében elvégzett magyar – német összehasonlító vizsgálattal az idegen nyelvi lexikai kitöltő elemek tanításának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, mert tapasztalatom szerint a lexikai kitöltő elemek szerepét a német nyelvkönyvek nem tudatosítják. A vizsgálat során a magyar nyelven és idegen nyelven alkalmazott pótlexémák és lexikális kitöltő elemek nyelvi sokféleségét és a szókeresés és a gondolkodás szüneteinek gyakoriságát vetettem össze anyanyelvi és német nyelvű prezentációs beszédkészség-fejlesztő dialógus-szövegek gépi rögzítése keretében. 40



A REÁLIÁK MEGJELENÉSE A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KIADVÁNYAIBAN Terestyényi Enikő BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Az utazásra a turistákat az ismeretlen varázsa, az új, az idegen megismerési vágya vonzza, és ösztönzi azok megtekintésére. Az utazás és az írás kéz a kézben jár. Számos regény, novella és útleírás visz minket ismeretlen helyekre, mutat be számunkra idegen kultúrát, mindezeket olvasván fogalmazódik meg bennünk a vágy az utazásra. Az úti cél kiválasztásában fontos szerepet játszanak a napilapok, magazinok utazási rovatai, amelyek kedvcsinálók a leendő utazók számára, de ugyancsak fontosak az utazási irodák prospektusai vagy akár a turisztikai kiadványok. A Magyar Turizmus Zrt. számtalan tematikus kiadványát vehetjük kézbe útmutatóként, kedvcsinálóként. A fordításban az ún. reáliák, illetve a kulturálisan kötött (kultúrspecifikus, kultúraspecifikus, kulturálisan kötött) kifejezések fordításának kérdései mindig is foglalkoztatták a fordítástudomány elméletével foglalkozókat és a gyakorló fordítókat. Jelen előadás célja a Magyar Turisztikai Zrt. angol és magyar nyelvű kiadványainak összevető vizsgálata fordítástechnikai eljárások szempontjából, különös tekintettel a reáliákra, azok megjelenésére, egyezőségére, ekvivalenciájára vonatkozó megállapítások.

41

Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZEKCIÓ KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS november 6., 14

Recommend Documents