Adótanácsadó, Vállalkozásszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Tisztelt jelenlegi és leendő Ügyfeleink! A parlament 2011. második félévében több menetben, esetenként visszamenőleges hatállyal, módosította az adótörvényeket, erőltetett menetben új törvényeket alkotott. Az alábbiakban a módosítások illetve „újdonságok” minden vállalkozást érintő lényegét próbáljuk leírni, kiemelésekkel, illetve teendőkkel, megjegyzésekkel. Részletes, az adott vállalkozás körülményeit figyelembevevő lépések megbeszélésére munkatársaim és magam is az Önök rendelkezésére állunk.
Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012. A Kormány 2011. december 22-én tette közzé a minimálbér és a bérminimum összegét. A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed és meghatározó a társas- és egyéni vállalkozók járulékfizetésénél is. Havibér esetén Hetibér esetén Napibér esetén Órabér esetén
93.000 Ft 21.400 Ft 4.280 Ft 533 Ft
108.000 Ft 24.850 Ft 4.970 Ft 621 Ft
Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén. (93.000,Ft) Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén. (108.000,- Ft) A minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása minden munkavállaló esetében kötelező 2012. január elsejétől.
Munkabéremelés 2012. évi elvárt mértéke Ugyancsak 2011. december 22-én tette közzé a munkabérek nettó értéke megőrzését célzó béremelés elvárt mértékét. Az alábbi táblázat tartalmazza a 2011-es bruttó bérhez tartozó 2011. januári bruttó béremelést a kormányrendelet szerint. 2011. évi munkabér (Ft/hó)
2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
2011. évi munkabér (Ft/hó)
2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59 601–62 500 62 501–66 500 70 401–74 400 74 401–80 300 80 301–86 200 86 201–92 100 92 101–98 100 98 101–104 000 104 001–109 900 109 901–115 800 115 801–121 700 121 701–129 600 129 601–137 500 137 501–147 400 147 401–157 200 157 201–167 100 167 101–177 000 177 001–181 500 181 501–183 300
15 500 15 300 14 900 14 700 14 400 14 100 13 800 13 500 13 200 12 900 12 600 12 300 11 900 11 500 11 000 10 500 10 000 9 500 9 000
183 301–185 100 185 101–186 800 186 801–188 600 188 601–190 400 190 401–192 100 192 101–193 900 193 901–195 700 195 701–197 400 197 401–199 600 199 601–201 700 201 701–203 900 203 901–206 000 206 001–208 200 208 201–210 300 210 301–212 500 212 501–214 600 214 601–216 805 183 301–185 100 185 101–186 800
8 500 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 8 500 8 000
Az 59.601 Ft bér alatti összegek esetében az emelés mértéke 26%. A vállalkozói szektorban a rendelet szerinti béremelés nem kötelező, azonban azok a vállalkozások, amelyek a 2011. november-decemberben foglalkoztatott dolgozók 80%-ánál nem hajtják végre a béremelést, elesnek a pályázati lehetőségektől és az állami támogatásoktól. Az esetleges munkaügyi ellenőrzés során büntetést nem kapnak, de a következő ellenőrzés során feltárt szabálytalanság miatt emelt bírságra számíthatnak. A béremelést végrehajtó vállalkozások a szociális hozzájárulásból adókedvezményt kaphatnak, amely az 5 %-ot meghaladó rész után vehető igénybe. 2
Személyi jövedelemadót érintő változások Az adó mértéke változatlanul 16%. Az adójóváírás teljes körűen megszűnik, tehát senkinek sem jár 2012. január 1jétől. Az adóalap sávos, mert bizonyos jövedelem elérését követően megmarad az adóalap-kiegészítés. Ez a jövedelem 2 424 000 Ft/év, azaz havi 202 000 Ft/hó. A 2 424 000 Ft értéket meghaladó jövedelem esetén belép a 27%-os adóalapkiegészítés. A magánszemély kérheti az adóalap-kiegészítést a munkáltatótól akár a megkapott jövedelem egészére, akár csak egy részére. Köteles kérni, ha a várható éves jövedelme meg fogja haladni a 2 424 000 Ft-ot. Ha a munkavállaló ez utóbbi kötelezettségét elmulasztja, és az adóév végén 10 000 Ft-ot meghaladó adókülönbözete keletkezik, a különbözet után 12%-os bírságot kell fizetnie. Ismét visszatért az az előírás, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni a magánszemélytől, ha a kifizetésben nem mint egyéni vállalkozó, és nem mint őstermelő részesül. Így kell eljárni az ingatlan-bérbeadások esetén is, ha azok nem egyéni vállalkozás keretében történnek. Kérem, követeljék meg a számla befogadásakor az alábbiakat: 1. Az egyéni vállalkozónak a bevételről kiállított bizonylatán (számláján) fel kell tüntetnie vállalkozói igazolvány, és nyílvántartási számát. 2. Az őstermelő a kifizetést megelőzően bemutatja őstermelői igazolványát. Az őstermelőknek 2012-ben már az első jövedelem-kifizetést megelőzően érvényesíteniük kell értékesítési betétlapjukat. Az EV nyilvántartási szám illetve őstermelői ig. szám hiányában járulékot és adót kell levonni a kifizetésből. Ilyen esetben kifizetés előtt keressenek meg minket, mivel az adót és járulékot a kifizetőnek kell a NAV-hoz bevallani és megfizetni függetlenül attól, hogy a számlából levonta avagy sem.
3
Béren kívüli juttatások Megszűnik az olyan utalvány, amelyet mind meleg, mind hideg étkezésre lehetett fordítani. 2012. évtől az étkezés nyújtására a következő lehetőségek vannak: 1. természetben adott étkezés a munkahelyen, üzemi étkezés keretében nyújtva havonta 12 500 Ft értékig, 2. utalvány formájában is adható, ha annak beváltására kizárólag az üzemi étkezőhelyen van lehetőség, és ezen az étkezőhelyen kizárólag a munkáltató munkavállalói étkezhetnek, 12 500 Ft értékben, 3. fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott havi jövedelem 5 000 Ft értékben, amelyet lehet utólag is adni. 4. Széchenyi Pihenő Kártyára utalt évi 150 000 Ft összeg. A 3. pontban említett utalvány Erzsébet-utalvány formájában adható, kibocsátója a Nemzeti Üdülési Alapítvány. 2012. december 31-ig ezt az utalványt a melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is fel lehet használni. Üzemi étkezés a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen történő meleg étel kiszolgálása.
Széchenyi Pihenő Kártyával Az Szja törvényben foglaltak szerint az eddig kizárólag szálláshelyszolgáltatással együttesen igénybe vehető lehetőség a következők szerint módosult. A béren kívüli juttatás ellenértéke három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló részre utalható: 1. szálláshely-szolgáltatásra felhasználható a több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 225 000 Ft támogatás, 2. vendéglátásra használható fel – ideértve a melegkonyhás vendéglátóhelyeken, a munkahelyi étkeztetésnél történő felhasználást – a több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 150 000 Ft támogatás, 3. szabadidőre történő felhasználás, amely a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést jelenti, ebben az esetben a több juttatótól származó együttesen legfeljebb 75 000 Ft támogatásra van lehetőség. 4
Megszűnt a béren kívüli juttatások körében az internet juttatása, így az továbbiakban csak egyes meghatározott juttatás lehet, ha minden dolgozó számára biztosítja a munkáltató. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható, ideértve az iskolakezdési juttatást (27.600,-Ft/év tanulónkként), helyi utazási bérlet nyújtását, ha a munkáltató nevére szól a számla, az iskolarendszerű képzés támogatását, ha a képzést a munkáltató rendelte el a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltató tevékenységéhez szükséges (230.000,- Ft/fő/év), az önkéntes egészség- (max. 27.900,- Ft/fő/hó) és nyugdíjpénztári támogatásokat (max. 46.500,- Ft/fő/hó). A juttatások adója a következők szerint alakul: Béren kívüli juttatások: - az adó alapja a bekerülési érték 1,19-szerese - az szja 16%, az eho 10% – az adóteher összesen 30,94% Az adóteher megemelése mellett éves keretösszeget is bevezettek, mely szerint dolgozónkként 500.000,- Ft/év összeghatárig adható béren kívüli juttatás. Ha ennél többet adunk, akkor az már egyes meghatározott juttatásnak minősül és így 51,17 % adót kell rá fizetni. 2012 évben továbbra is megmaradtak a munkáltató által a munkavállaló javára kötött kockázati életbiztosítások adómentessége.
A társadalombiztosítási és járulékfizetési változások A leglényegesebb változás, hogy 2012. évtől megszűnik a kifizetők által fizetett 27%-os társadalombiztosítási járulék. Helyére az ún. szociális hozzájárulási adó lép. 2012. január 1-jétől kizárólag a biztosított fog járulékot fizetni. A járulékok a következők: 1. 2. 3. 4.
Nyugdíjjárulék 10% Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% Munkaerő-piaci járulék 1,5%
5
Az összes levonásra kerülő, a magánszemélyt terhelő járulék 18,5%. Ez 1 százalékponttal magasabb, mint 2011. évben, mert a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra nőtt. A járulék alapja is bővült, ide tartozik 2012-től a végkielégítés, a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom is, és a heti 36 órás foglalkoztatási jogviszony melletti további jogviszonyokban is kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Megszűnt az un. TB járulék, felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Mértéke változatlanul 27 %, alapja munkavállalók esetében a kifizetett munkabér, vállalkozók esetében a minimálbér, illetve a bérminimum 112,5 %-a. Jelentősen változott a biztosított egyéni és társas vállalkozók köre. Kiegészítő tevékenységű vállalkozónak 2012. január 1-től csupán a saját jogú nyugdíjas (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék) és az özvegyi nyugdíjas minősül, aki betöltötte az irányadó nyugdíjkorhatárt. APEH tájékoztató Mivel a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjasok, akik 2011. december 31-ig nem töltötték be az irányadó korhatárt 2012. január 1-től korhatár előtti ellátást kapnak és nem nyugdíjat, a továbbiakban nem kiegészítő tevékenységű vállalkozók. Ugyanez vonatkozik a rokkant nyugdíjasokra is. Ez évtől mindazok a korhatárt be nem töltött rokkant nyugdíjasok rokkantsági ellátást illetve rehabilitációs ellátást kapnak, akik átesnek a felülvizsgálaton és egészségkárosodásuk indokolttá teszi ilyen ellátásukat. Ez a változás az érintett egyéni és társas vállalkozók esetében igen jelentős járulék és adóteherrel jár, ezért az érintettekkel a teendőket külön-külön megbeszéljük. A járulék alapok és adóalap eltérnek egymástól. A vállalkozók terheit havonta a következő táblázat mutatja. Mivel a legtöbb szakma szakképzettséget igényel ezért a 108.000 forintos garantált bérrel kell számolnunk. Megnevezés Nyugdíjjárulék Egészségbizt.járulék Szja ha van bérkivét Szociális hozzájárulási adó Összesen
Alapja+ mértéke 108.000 Ft 10%-a 108.000 Ft150% 8,5 %-a 108.000 Ft 16%-a 108.000 Ft112.5% 27%-a 6
Összeg 10.800.13.770.17.280.32.808.74.655.-
Abban az esetben, ha „csak” járulékot fizet a vállalkozó, azaz nem veszi ki a jövedelmet a havonta fizetendő összeg 57.375.- Ft. A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390 Ft havonta, ami napi 213 Ft-ot jelent. A főállású EVA-adózó egyéni vállalkozóknál is a minimálbér másfélszerese lesz a járulék alapja az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknál, és a minimálbér a nyugdíjjáruléknál. A minimálbér az előbbi esetekben is azonos a garantált bérminimum összegével, azaz 108 000 Ft-tal kell számolni.
Az áfa törvény változásai Az áfa törvény leglényegesebb változása, hogy az általános 25% adókulcs 27%ra emelkedik. A többi adókulcs továbbra is változatlanul megmarad. (Ezek 18%, 5% és az adó alóli mentesség) A 27% adókulcs esetén a bruttó árban lévő áfatartalom 21,26% lesz. (Ez az érték a 25% áfa esetén 20% volt.) Az áfa-mérték változása jelentős problémát okoz az áthúzódó teljesítmények, az áfatörvény szerinti folyamatos szolgáltatások és értékesítések, valamint az előlegek elszámolása tekintetében. Főszabály szerint a 2011. december 31-e után keletkező adófizetési kötelezettségekre már az új, 27%-os adókulcs vonatkozik. Speciális átmeneti (számlázási) szabály érvényesül az időszakos elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek esetében. Konkrét esetben beszéljünk róla. A pénztárgépek és taxaméterek átállítását 2012. február 29-éig kell elvégezni. A pénztárgépek átállítását lehetőség szerint az évfordulót követően minél előbb el kell végeztetni. Az átállításig kézi kiállítású nyugta alkalmazható. A kézi nyugták szigorú számadású bizonylatok, és nyilvántartás szükséges róluk. A pénztárgépek átállítását követően az addig teljesített nyugta forgalmat egy összegben rögzíteni kell a pénztárgépben. Az egyösszegű bevezetést a kézi nyugtákon jelölni kell, és a kézi nyugtákat legalább 8 évig meg kell őrizni.
7
A pénztárgépek átállítását az arra feljogosított szerviz végezheti el, és hogy melyek ezek a szervizek, azt az adóhatóság a honlapján közzé teszi. Ha a pénztárgép alkalmas arra, hogy előre programozzák, akkor az átállítást követően kiállított bizonylatok megfelelőek. Az adómemória-átállítással egyidejűleg ki kell íratni a pénztárgépek 2011. évi forgalmát is. Lehetőség van a pénztárgépek tovább használatára, ha a nyugtán, az áfa mértéke nem jelenik meg. Ekkor a január 1-jét követő forgalmak esetén az adót a napi forgalmi jelentések adatiból, már az új, 27% áfa-mértékkel kell kiszámítani. Ebben az esetben az átállításkor a 2011. évi forgalmi adatok kiíratása mellett a 2012. évi forgalmat is ki kell íratni. (Kivéve, ha az adómemória alkalmas a napi forgalmi adatokat áfa-mértékenként külön kimutatni.) Minden pénztárgép átállítását el kell végezni, azokét is, melyek használaton kívül vannak. Amennyiben az üzlet idényjelleggel működik, lehetőség van arra, hogy az átállítást a nyitás napjáig végezzék el. Erre nem szükséges külön engedélyt kérni. Az új adómértéket azokra az értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyeknél a teljesítés időpontja 2011. december 31-ét követően van. Azaz az áfa megállapításának időpontja 2012. január 1-jén vagy ezt követően esedékes. Ebben mindig az áfatörvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni. Áfa-levonási tilalom feloldása 2012. január 1-jével megszűnik a gépkocsi bérlethez és a lízinghez kapcsolódóan áthárított áfára vonatkozó adólevonási tilalom. A fenti törvényváltozás mind a személygépjárművek, mind pedig más közlekedési járművek bérbevételével összefüggésben alkalmazható. Az a szabály továbbra is érvényben van, hogy az adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan lehetséges az előzetesen felszámított áfa levonása. Amennyiben a gépjármű nem kizárólagosan üzleti használatú, csak olyan arányban lehetséges az áfa levonása, amilyen arányban üzleti célú használat valósult meg. Az üzleti célú használatot igazolni lehetséges útnyilvántartás vezetésével. A levonási lehetőség a 2012. január 1-jén, vagy ezt követően kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozik. 8
Áfa visszaigénylés Az áfa-visszaigénylések esetében a kiutalásra rendelkezésre álló határidő 2012. február 1-jétől főszabály szerint 75 napra nő. Mint ismeretes, 2011 szeptembere óta a ki nem egyenlített szállítói számlák áfa tartalmát vissza lehet igényelni. Az új szabályozás szerint csak akkor lehet 30, illetve 45 napos kiutalási határidőben visszakapni az Áfát, ha az adózó minden számlát a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben kifizetett, vagy tartozása egészében más módon megszűnt. ( Egyébként csak 75 nap múlva jut a pénzhez) További változás, hogy ha teljesítettük az előző un. megfizetettségi korlátot 30 napon belül az 1 millió forint (eddigi 500 e Ft helyett) alatti kiutalási igényt teljesítik, 45 napon belül az 1 millió fölöttieket.
Cégautóadó 2012. január 1-től változnak az adó terhek a cégautók tekintetében. Az új tarifák az autó környezetvédelmi besorolását, valamint a kocsi teljesítményét differenciáltabban figyelembe veszik. Teljesítmény (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett
0-4 osztály
6-10 osztály
14-15 osztály
16.500 Ft/hó 22.000 Ft/hó 33.000 Ft/hó 44.000 Ft/hó
8.800 Ft/hó 11.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó 33.000 Ft/hó
7.700 Ft/hó 8.800 Ft/hó 11.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó
A cégautóadóból továbbra is levonható a HATÁRIDŐRE (március 15. és szeptember 15.) befizetett gépjárműadó. Mielőtt a teher növekedése miatt eladnák, átíratnák a cég autóját, javaslom a költségelszámolás lehetőségeit közösen vizsgáljuk meg.
9
Baleseti adó A gépjármű üzembentartójának baleseti adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adókötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és annak utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves díja. Az adó mértéke az adólap 30%-a. A biztosítók elszámolását szükséges megvizsgálni, mivel ha a biztosító elmulasztja az adót beszedni a gépjármű tulajdonos kötelezettsége a bevallás és az adó megfizetése.
Társasági adó Megmarad az a szabály, amely szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalék és a fölött 19 százalék a társasági adó kulcsa. Veszteségelhatárolás szabálya változott: a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége csak az adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Szigorodnak az átalakulásnál és cégfelvásárlásnál az átvételre kerülő elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályok is. A házipénztárban tartható pénz mennyisége az eddigi 2% helyett az előző évi bevétel 10%-át nem haladhatja meg. De a minimum összeg továbbra is 500 000 Ft lehet. Akkor alkalmazhatja ezt a vállalkozás, ha a pénzkezelési szabályzatában átvezeti ezt a változást.
Adózás rendje 2012. január 1-től több helyen módosult az adózás rendje. Itt csak az Önöket közvetlenül érintő változásokat emelem ki. A független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára ötmillió forintról kétmillió forintra csökkent. Kapcsolt vállalkozások között ez az összeg egy millió forint. Az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére a továbbiakban, ha a bejelentett székhely nem valós cím, ha a szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentették be. 10
A számviteli beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség teljesítése új eljárási szabályok szerint lesz az adóhatóság által kikényszeríthető, megszűnik az ezen okból elrendelt adószám-felfüggesztés intézkedése, helyette mulasztási bírság (500.000 Ft) szabható ki két alkalommal. Ha az adózó az ismételt felszólításra sem tesz eleget kötelezettségének, az adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli és kezdeményezi a cég megszűntté történő nyilvánítását. Adóregisztrációs eljárást vezetnek be az adószám megállapítása és változás bejelentés esetén. Az adóregisztrációs eljárás lényege, hogy az adóhatóság megbízhatósági vizsgálatot folytat le a vezető tisztségviselővel, illetve a képviseleti joggal, vagy az 50 %-ot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező taggal, részvényessel szemben az adószám megállapítását, vagy a vezető tisztségviselő, illetve a tag (részvényes) személyére vonatkozó változás bejelentést követően. Az adóhatóság a megbízhatósági vizsgálat során a vezető tisztségviselő, illetve a tag „adózási előéletét” vizsgálja, amely vizsgálat eredménye alapján jogosult lesz arra, hogy az adószám kiadását megtagadja, illetve a már létező adózó adószámát törölje, ha a vezető tisztségviselő vagy tag a törvényben felsorolt, objektív módon meghatározott, súlyosan jogszabálysértő vagy a költségvetés számára jelentős hátránnyal járó magatartást gyakorolt meghatározott időszakon belül. Az adóhatóság emellett fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja az újonnan alakult azon adózókat, amelyek vezető tisztségviselőinek, tagjainak adózási múltja alapján alapos okkal lehet arra következtetni, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a fokozott hatósági figyelem indokolt. Leegyszerűsítve, cég alapításkor, bármilyen változáskor, a NAV előzetes engedélye szükséges, és ilyenkor, ha a többségi tulajdonos múltjában volt adóhiánnyal felszámolt cég, vagy az adott cégnek adóhiánya van, nem járul hozzá a változáshoz (pl. eladáshoz). Fokozott adóhatósági felügyeletre azok az új cégek számíthatnak, ahol a tulajdonosokat, illetve a vezető tisztségviselőt a NAV kockázatosnak minősít. A fokozott adóhatósági felügyelet legfeljebb 1 évig áll fenn. A „gyámság” ideje alatt minden adózási lépését (bevallás, befizetés stb) adószakértővel kell ellenjegyeztetnie, a fizetési és bevallási gyakorisága sűrűbb, mint a rá egyébként irányadó mérték. (Pl: negyedév helyett havi bevalló és fizető).
11
Illetékek Jelentősen emelkedtek az illetékek. Ezen túl NEM a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm3-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítmény alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálásban. Az általános tételű közigazgatási eljárási illetéket 3.000,- Ft-ra emelték (2.200,Ft-ról).
A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása A gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) számára kötelezővé válik a kamarai regisztráció és az 5000 Ft-os hozzájárulás megfizetése. Valószínűleg lesz tagdíj is, melynek mértéke várhatóan az előző évi árbevétel 0,6 ezreléke (melyből az 5.000,- Ft hozzájárulás levonható lesz). Az újonnan alakuló cégbejegyzésre kötelezett társaságoknak a cégbejegyzést követően, az egyéni vállalkozóknak pedig a nyilvántartásba vételt követően 5 munkanapon belül be kell jelentkezniük a székhely szerinti gazdasági kamarához. A már működő vállalkozásoknak pedig 60 napjuk van a bejelentkezésre, tehát 2012.02.29-ig kell bejelentkezni nyilvántartásba vétel céljából. A törvény a szakmai kamarák tagjait nem mentesíti a gazdasági kamarai tagság alól. Tehát az orvosi, fogorvosi, könyvvizsgálói, ügyvédi, közjegyzői kamarák tagjai két szervezethez is tartoznak és fizetnek tagdíjat. Fentiekben megpróbáltuk azokat a változásokat kiemelni, ami minden vállalkozást valamilyen mértékben érint. Nem foglalkoztunk azokkal az adókkal melyek csak kisebb vállalkozói kört érdekelnek, azokat közvetlenül beszéljük át az érintettekkel. A tájékoztatót a 2012. január 15-én már rendelkezésre álló joganyagok és az interneten fellelhető egyéb szakirodalom alapján állítottuk össze. Az esetleges évközi változásokról az érintett ügyfeleinket külön tájékoztatjuk! Kalocsa, 2012. január 15. Protektor Kft Kalocsa 12
