KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉP-, SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM - HAJDÚNÁNÁS. és a CSIHA GYŐZŐ TAGINTÉZMÉNY HAJDÚNÁNÁS INTÉZMÉNYI

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉP-, SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM - HAJDÚNÁNÁS

és a CSIHA GYŐZŐ TAGINTÉZMÉNY HAJDÚNÁNÁS

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium és Csiha Győző Tagintézménye Intézményi Minőségirányítási Program

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések 1.1. Az 1993.évi törvény a közoktatásról 1.2. Hatályosság 1.3. Érvényesség és felülvizsgálat 1.4. Véleménynyilvánítás 1.5. Hozzáférhetőség

4.oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 5. oldal 6. oldal

2. Bevezetés 2.1. Az intézmény adatai 2.2. Helyzetkép az intézményről 2.3. Jogállás és képviselet 2.4. Az intézmény szervezeti felépítése

7. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 9. oldal

3. Intézményi minőségpolitika 3.1. Küldetésnyilatkozat 3.2. A minőségirányítás elvei 3.3. Az intézményre vonatkozó fenntartói minőségcélok 3.4. Az intézményi minőségcélok 3.5. A minőségügyi csoport feladata

10. oldal 10. oldal 13. oldal 13. oldal 15. oldal 15. oldal

4. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 4.1. A vezetés elkötelezettsége és feladata 4.2. Jogszerű működés 4.3. Intézményi erőforrások biztosítása és fejlesztése 4.3.1. Humán 4.3.2. Egyéb 4.3.3. Az intézmény belső ellenőrzési rendje 5. Tervezés 5.1. stratégiai tervezés rendje 5.2. éves munkaterv elkészítése

17. oldal 17. oldal 18. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 24. oldal 27. oldal

6. Mérés – értékelés rendje 29. oldal 6.1. A tanulók értékelése 29. oldal 6.2. A vezetői munkatársak teljesítményértékelése 30. oldal 6.3. Pedagógus teljesítményértékelés 32. oldal 6.4. Az intézmény működésének ellenőrzése 34. oldal 6.4.1. Az intézményi beszámoló, értékelés elkészítésének alapjai 36. oldal 6.4.2. Az intézményi értékelés legfontosabb területei 36. oldal 6.4.3. A beszámoló formai követelménye 38. oldal 6.4.4. A beszámoló elkészítéséhez használt módszerek 39. oldal 6.5. Partneri igény- és elégedettségmérés 39. oldal 6.6. Irányított önértékelés 41. oldal 43/2


„A világon a legnagyobb Különbség aközött van. Hogy mik vagyunk S mik lehetnénk!” (Ben Herbster)

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 43/3


A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni

1.2. Hatályosság Az intézményi minőségirányítási program (későbbiekben: IMIP) hatálya kiterjed az intézmény összes telephelyén folyó pedagógiai munkára:  A gimnázium főépülete (Hajdúnánás, Bocskai u. 29.)  A Csiha Győző tagintézmény épülete (Hajdúnánás, Baross u. 11.)  Soós-Ház (Hajdúnánás, Bocskai u. 20.)  Kollégium (Hajdúnánás, Köztársaság tér 4.)  Sportcsarnok (Hajdúnánás, Irányi u. 3.)

1.3. Érvényesség és felülvizsgálat A MIP a fenntartói (Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete) jóváhagyástól számított következő munkanaptól érvényes. Érvényessége öt naptári évre szól. A rövid-, a közép- és a hosszútávú tervek megvalósulását igény szerint évente vizsgálják felül a minőségirányítási csoportok és az intézmény vezetője. Indokolt esetben módosításokat el kell végezni. A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői szervezet, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti:  az iskola fenntartója,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  az iskolai szülői szervezet,  az iskolaszék,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

1.4. Véleménynyilvánítás

43/4


A IMIP-et a mindenkori minőségügyi csoportok tagjai készítik el, szükség esetén független szakértő koordinálásával. Az Iskolaszék és a Diákgyűlés véleményezése után az átdolgozott programot a intézmény teljes alkalmazotti közössége fogadja el, és a szükséges változtatások megtételére felkéri a minőségügyi csoportok tagjait. Az IMIP megismertetése alkalmazotti értekezlet során történik, írásban beadott módosító javaslattételre az azt követő 10 napon belül van lehetőség. Elfogadásához 51%-os minősített többség szükséges. Az elfogadásról jegyzőkönyv készül. Az intézmény IMIP-jét a jóváhagyni a fenntartónak van joga. Az IMIP-nek összehangoltnak kell lennie a fenntartói ÖMIP-el, illetve a törvényi elemeket tartalmaznia kell.

1.5. Hozzáférhetőség Az iskola minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg:  a székhely és a tagintézmény honlapjain,  az intézmény fenntartójánál,  az székhely és a tagintézmény irattáraiban,  az székhely és a tagintézmény könyvtáraiban,  az székhely titkárságán. Az IMIP-et a felsorolt helyekről elvinni, fénymásolatot készíteni belőle csak az intézmény vezetőjének engedélyével lehet.

43/5


2. BEVEZETÉS 2.1. Az intézmény adatai: Az intézmény neve: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium OM azonosító: 031209 Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 29. Tagintézménye: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola,Kollégium Csiha Győző Tagintézménye Tagintézmény címe:4080 Hajdúnánás, Baross u. 11.

2.2. Helyzetkép az intézményről: Hajdúnánás város 20 ezer lakosú település Hajdú-Bihar megyében, mintegy 45 km-re Debrecentől, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határához közel. A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium jogelődje - amelynek fenntartója a Hajdúnánás Városi Önkormányzat - 1656-ban kezdte meg működését a Debreceni Református Kollégium partikulájaként. A XIX. század végén nyolc évfolyamos gimnáziumként működött tovább az intézmény, jelenlegi helyére 1906-ban költözött. Az 1948-as államosítás következtében négyosztályos gimnáziumi képzés váltotta fel a korábbi nyolcosztályos oktatást. 1962-ben a négy évfolyamos gimnáziumi tagozat szakközépiskolai képzéssel bővült, 1991-től pedig - az egykori hagyományok felelevenítéseként - nyolc évfolyamos gimnáziumi osztállyal egészült ki az oktatás. Az intézményben 1992-től technikusképzés is folyik. Iskolánkban 2001-es tanévtől volt lehetőség Akkreditált Felsőfokú Szakképzésben való továbbtanulásra az érettségivel rendelkező diákok számára. A Miskolci Egyetemmel együttműködve mérnökasszisztens képzést folytattunk 2005-ig. A 2004/2005-ös tanévtől indult iskolánkban az öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyam közgazdasági és informatikai szakmacsoportban. A város polgárainak támogató szándéka és a mindenkori tantestület fáradozásának eredményeként a múltban és jelenben régiónk és városunk legismertebb középiskolái közé emelkedett az intézmény. 2008/2009-es tanévtől kifutó rendszerben megszűnik a nyolcosztályos gimnáziumi képzés, helyette iskolánkban a hat osztályos gimnáziumi oktatás kerül beindításra (matematikai és biológiai emelt óraszámmal). A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium 2000. március 7-én nyújtotta be pályázatát az Oktatási Minisztérium által kiírt Közoktatási Minőségfejlesztési Pályázatra. Intézményünk a sikeres pályázat után 2000. június 14-én tartotta az első tantestületi gyűlését a Comenius I. 43/6


Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modell bevezetése kapcsán. Támogató cégünk a Qualined Kft. Szakértője segítségével kiépítésre került a Comenius I. rendszer. Erről tanúskodik a 2002 szeptemberében átadott oklevél is. Az azóta eltelt időszak alatt folytattuk a Comenius I-nek megfelelő ismétlődő felméréseket és megismételtük az egész éves ciklust. A Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola jogelődje, a 125.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1960 óta a megye egyik legnagyobb szakképző intézménye volt. Építő-, vas-, könnyűipari-, faipari szakcsoportokban folyt a szakmai képzés. 1991-től indult az első szakközépiskolai évfolyam könnyűiparban. Ebben az évben vette fel intézményünk a város jeles polgárának, Csiha Győzőnek a nevét. Ezt követően folyamatosan bővült a képzési paletta, elsősorban szakközépiskolai területen. A tagintézmény jogelődje szintén 2000-ben bekapcsolódott a Comenius I. Minőségbiztosítási Programba, melynek eredményeképpen partnerközpontú intézménnyé vált. Minőségbiztosítási team (minőségügyi csoport) dolgozott a minőségirányítási rendszer kialakításán és működtetésén egy csoportvezető irányításával. Minden évben elkészült a nyitott önértékelés, az érdekelt felek beazonosítása, az igények és elégedettség felmérése, ezek elemzése, majd az intézkedési tervek elkészítése és folyamatos megvalósítása. Az irányított önértékelés csak részterületeken valósult meg. A Hajdúnánási Városi Önkormányzat Képviselő-testületi határozata alapján 2008. augusztus 01-től a Hajdúnánáson működő két középiskolát összevonta. A jogszerű működés értelmében közös minőségirányítási program készült.

2.3. Jogállás és képviselet Az intézmény önálló jogi személyként működő költségvetési szerv, közös igazgatású közoktatási intézmény Alapítója (létesítője): Székhelyintézmény: Református Egyház 1656 Tagintézmény: Munkaügyi Minisztérium 1968 Fenntartója: Hajdúnánás Városi Önkormányzat 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Felügyeleti szer: Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény képviselője: az igazgató Kiadványozás jog: az igazgatót, igazgatóhelyetteseket, tagintézményvezetőt, tagintézményvezető-helyettest és a gazdasági vezetőt illeti meg.

43/7


2.4. Az intézmény szervezeti felépítése A közös igazgatású közoktatási intézmény típusból fakadó szerteágazó képzési paletta miatti vezetőségi feladatkör – az átfedések megakadályozása miatt – pontosan meghatározottak a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégiumban, amely teljességében mutatja a székhelyintézmény és a tagiskola szervezeti felépítését. (lásd az IMIP 1.számú mellékletét)

43/8


3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 3.1. Küldetésnyilatkozat Az intézmény vezetése elkötelezett a IMIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. A minőségpolitikát a közoktatási törvény 40. § követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi, szakmai és nyelvvizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium igazgatója és vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:  a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén,  a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában,  az időszakos vezetőségi átvizsgálásában,  a kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. Az igazgató vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségfejlesztési rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából. Az iskola munkatársai felelősséget viselnek a IMIP megvalósításáért, a minőségcélok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a

43/9


hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú. Iskolánkban a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művelt állampolgárokat képezünk. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat ad az ország számára. Iskolánk küldetésének, missziójának tekinti:  Napjaink kihívására válaszoló modern alap- és szakmai ismeretet és idegen nyelvi tudás közvetítését.  Tanulóink képességeinek feltárását, a tehetséggondozást és felzárkóztatást,  A felnőttkor küszöbén álló diákok önálló érvényesülésére való nevelését,  A szakmai végzettséggel rendelkező felnőtt korú diákok bekapcsolását a középfokú képzésbe, lehetőséget biztosítva a második szakma megszerzésére.  Átképző tanfolyamok szervezésével új szakmai képesítés megszerzésének biztosítását a munkanélküliek számára, a munkaerő-piaci igények figyelemmel kísérésével.  A magyarság, Európa és régiónk kulturális értékeinek közvetítését.  Iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.  A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.  Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.  Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk.  Korszerű ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk a szakközépiskolában és szakiskolában, valamint minden diákunk számára biztosítjuk a lehetőséget a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez, vagy az érettségire épülő szakképző évfolyamok elvégzéséhez, illetve elősegítjük tanulóink élethosszig tartó tanulásának megvalósítását.  A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.  Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

43/10


Minőségpolitikánk az a tevékenység, amelynek során úgy működtetjük intézményünket, hogy folyamatosan biztosítjuk a szakmai célkitűzéseink megvalósulását, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. A Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek, célok és feladatok hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának javítása, fejlesztése céljából határozzuk meg minőségpolitikánkat. A minőségpolitikánk a kitűzött céloknak való megfelelést, a folyamatos intézményfejlesztést jelenti. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt:  Rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét  A kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk  Jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk A fenti célok érdekében a következőket hajtjuk végre: Az ellenőrzési szempontsor – technikai dolgozókra vonatkoztatva is – ellenőrzött, kidolgozott legyen. Indikátor Ellenőrzési szemponttal rendelkező munkakörök meghatározása Ellenőrzési szemponttal rendelkező területek Meghatározott szempont szerinti ellenőrzés

Mérés Ellenőrzési szemponttal rendelkező munkakörök száma Ellenőrzött tevékenységek száma Szempontok szerinti ellenőrzés száma

Belső képzési rend működtetése biztosított legyen: Indikátor Mérés Tervezett és megvalósított feladatok Megvalósult feladatok száma aránya Közös szakmai tapasztalatszerzés Nevelőtestületi szakmai aránya tapasztalatszerzés száma A minőségirányítási rendszert kiépítettük és továbbfolytatjuk. Indikátor Mérés Igényfelmérésbe bevont partnerek Bevont partnerek aránya Azonnali intézkedések körébe vont Bevont feladatok száma feladatok

43/11


Elvárások kezelésének aránya Kezelt elégedetlenségek aránya Célképzésbe bevont területek aránya Szervezetbe beépített változások

Kezelt elvárások száma Kezeltek aránya Bevont területek száma Végrehajtott beépítések száma

Tanulók tudásszintjének meghatározása Indikátor Minden félévkor és év végén a tanulók teljesítményének változása Országos mérés eredményeinek változása

Mérés Félévi és év végi jegyeik kiértékelése, összehasonlítása Kompetencia mérés kiértékelése, összehasonlító elemzése

3.2. A minőségirányítás elvei  Az intézményi minőségirányítási szervezet az érdekelt felek igényeire koncentrál.  A vezetés módja, a szervezeten belüli kapcsolatrendszer megfelel a követelmények kielégítésére irányuló célok optimális megvalósításának.  A munkatársak érdekeltek a szervezet sikeres működésében.  A szervezet tevékenységét folyamatokként szemlélik az érdekeltek.  Az irányítás rendszerszemléletű.  Az iskola munkáját a folyamatos fejlesztés jellemzi.  A döntéshozatalt tényekre alapozzák.  A partnerekkel való viszony, a kapcsolatok a kölcsönös előnyökön alapulnak.

3.3. Az intézményre vonatkozó fenntartói minőségcélok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 2003. évi LXI. törvény 82. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében a fenntartó elkészítette minőségirányítási programját. Ebben meghatározta elvárásait, az elvárásokkal kapcsolatos feladatait, más ágazatokkal megvalósítandó kapcsolatait és a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézmény által megalkotott MIP teljes koherenciát mutat a fenntartói ÖMIP-al. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Hajdúnánás Városi Önkormányzatának 2007-2011-re vonatkozó Közoktatási Minőségirányítási Programját a 19/2007. (I. 25.) számú Képviselő-testületi határozatával 2007. január 25-én jóváhagyta.

43/12


Ebben meghatározta a fenntartói minőségpolitikát, és az intézményre vonatkozó célokat és feladatokat. (lásd az IMIP 2.számú mellékletét) Meghatározott minőségcélok a városi közoktatási intézmények egészére az ÖMIP alapján:  Az intézmények szakmai tevékenységével való elégedettség növekedése a partnerek körében a partnerközpontú minőségbiztosítás működtetése és a folyamatos fejlesztés eredményeként biztosított legyen.  Az intézményvezetők költségkihatással járó továbbképzésen, szakmai konferencián való részvétele a fenntartóval egyeztetett legyen.  A képviselő testületi döntések támogatása, végrehajtása az intézmények által maximálisan támogatott legyen.  Országos kötelező tudásmérés kiterjesztése a jogszabályban előírt szaktárgyból és területeken lehetőség szerint valamennyi, indokolt évfolyamra és tanulócsoportra.  Az intézményekben a belső ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer kidolgozott és dokumentáltan működtetett legyen.  A pedagógusok közül minél többen vegyenek részt a város rendezvényein, illetve segítsék elő a tanulócsoportok részvételét is.  Az iskolák és az óvodák együttműködése javuljon. A közoktatási rendszer működésével kapcsolatos fenntartói elvárások:  A közoktatási intézmények jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség-hatékonyan működjenek, garantálják a gyermek/tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével.  A makro- és mikro társadalmi elvárásokat leképező követelményeknek megfelelő elvárások közvetítése az iskolában.  A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a változásokhoz, erősödjön a tervezés szerepe.  A közoktatás rendszerébe kerüléstől – óvoda, iskola – a rendszerből való kikerülésig - felsőoktatás, munkába állás - nyomon követhető legyen a gyermek/tanuló tanulási útja.  Partnerközpontú működés legyen jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási programja, és minőségfejlesztési gyakorlatának működtetése.  Az intézményekben stabil, innovatív nevelőtestületek működjenek, továbbképzéssel, önképzéssel növelve kompetenciájukat.  A szülőkkel való kapcsolattartással biztosított legyen a tájékoztatás a közoktatás fontosabb kérdéseiről, a szolgáltatások minőségéről.  Hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a gyermekek/tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátrány

43/13


kompenzációjában, a problémák megelőzésében, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásában.  Hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a pedagógiai-szakmai szolgáltatások terén.  Rendszeres kapcsolattartás valósuljon meg az egymásra épülő intézmények között - óvoda-általános iskola - művészeti iskola - középiskola.  A közoktatási intézményekben dolgozók közéletben való részvételével javuljon az intézmények ismertsége, társadalmi megbecsültsége.

3.4. Az intézményi minőségcélok  A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy az 5.-7. és 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen.  Az érettségi, vagy szakmai vizsgáig minden tanuló szerezzen jártasság szintű számítástechnikai ismereteket, illetve lehetőséget kapjon ECDL szintű számítástechnikai vizsga letételére.  Minden évben javuljon az érettségizett tanulóink továbbtanulási aránya.  Konvertálható szakmai tudással rendelkező tanulók képzése, akik növekvő létszámmal helyezkedjenek el tanult szakmájukban.  A továbbtanulásra jelentkezett tanulók minél nagyobb számban szerezzenek nyelvvizsgát.  Az iskola tanulói átlagosan az országos kompetenciamérés országos átlagnak megfelelően teljesítsenek.  A tantestület az évente meghatározott továbbképzési tervben rögzített módon és létszámban vegyen részt továbbképzéseken.  Együttműködés a helyi és kistérségi intézményekkel, szervezetekkel.  A szervezeti kultúra fejlesztése, a nevelőtestületben nyugodt, biztonságos légkör alakuljon ki, erősödjön a közösségi szellem és az egységes szakmai szemlélet.  Az egész oktatási - nevelési tevékenység feleljen meg a kompetencia alapú oktatás törvényi előírásainak.

3.5. A minőségügyi csoportok feladata Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégiumban és a Csiha Győző Tagintézményében két minőségügyi csoport működik, amelyek évente két alkalommal (félévente egyszer, illetve igény szerint) egyezteti tevékenységét. Tanévkezdéskor az igazgató a minőségügyi vezetők közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teameket. Az iskola minőségügyi csoportjainak alapfeladata az intézményi minőségirányítási program telephely szerinti megvalósításának elősegítése.

43/14


Részt vesz:  az IMIP kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében,  az elért eredmények előző tanévvel való összevetésében,  irányítja az intézmény igazgatójával együtt az önértékelési tevékenység ütemezett feladatainak végrehajtását,  előkészíti és irányítja az időközönként megvalósuló teljes körű intézményi önértékelés végrehajtását,  részt vesz a kompetencia-mérések értékelésében, az azzal kapcsolatos jelentés elkészítésében, Minőségügyi csoportok működése A minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően programokat, szabályokat, eljárásmódokat dolgoznak ki; szervezik, koordinálják, irányítják a méréseket, ellenőrzéseket; közvetítik a vizsgálatok eredményeit az érintettek felé. A minőségügyi csoportok 6-6 főből állnak. Rendszeresen ellenőrzik, figyelik a minőségbiztosítási programban foglalt célkitűzéseknek való megfelelést. Az ellenőrzéseket, méréseket a kijelölt kollégák segítségével, különféle módszerek segítségével végezheti (pl.: kérdőívek, interjú, megfigyelés). Az ellenőrzéseket, méréseket megfelelő határidőre készítik el. Ad hoc módon, feladatoktól, igénytől függően tartják megbeszéléseiket a csoportok. A csoportok tagjai kötelesek a megbízatásuknak megfelelően, legjobb tudásuk szerint eljárni. A feladatok ellátásához, mérések elkészítéséhez, programok írásához betekintést nyerhetnek az intézmény dokumentumaiba. Munkájához az intézmény bármely technikai felszerelését felhasználhatja. A kötelező határidőket, ütemezéseket betartva megújítja, módosítja, kiegészíti, felülvizsgálja, stb. programjait. Programjaikat, a kiírt feladatok teljesítését egyeztetik, véleményeztetik a megfelelő fórumon. A dokumentálást szakszerűen elvégzik. A feladatok ellátását az intézményvezető illetve a minőségügyi csoportok ellenőrzik.

43/15


4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 4.1. A vezetés elkötelezettsége és feladata  Motiváció: Az intézményvezető állandó továbbképzésre, szakmai megújulásra ösztönöz.  Szervezetről való együttgondolkodás: Az igazgató kinevez a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyt vagy szervezetet, vagy amely – egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. Az érintettek bevonásával el kell készíteni a szervezet működését szabályozó dokumentumot.  A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje: Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az SZMSZ melléklete tartalmazza.  A partnerkapcsolatok irányítása: A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Az intézmény a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le szolgáltatásait. A partneri igény és elégedettség mérés meghatározását a folyamatleírásban szerepeltetjük. Az intézmény szabályozza az informálandók körét, lehetséges kommunikációk terjesztésébe. A partnerekkel való kapcsolattartásra pl. a következő fórumok hívatottak: szülői munkaközösségei megbeszélése, szülői értekezlet, fogadóóra, a kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail, ellenőrző könyv.  Panaszkezelés: Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt, illetve a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi vezetőnek.  Szakmaiság, értékrend: (folyamatos fejlesztés) Minőségirányítási rendszerünk lényegi eleme a folyamatosság. A folyamatos fejlesztés teszi lehetővé, hogy iskolánk sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz. Az intézményi működés értékelését a

43/16


munkatársak végzik. Eredménye a belső önkép, az erősségek és gyengeségek, valamint a működési tendenciák feltárása. Az értékelésben a diákok is részt vesznek. A folyamatos javítás célja az, hogy az intézmény működése során keletkező jelzések, valamint az intézményi külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján érzékelt működési problémák, hiányosságok – a szervezet egésze, az egyes munkaterületek, csoportok és az egyének szintjén – megszűnjenek, s a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Fejlesztési javaslattal az intézmény bármelyik munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei, amelyeket dokumentált formában rögzíteni kell a javaslattevőnek, illetve a fejlesztést megvalósítónak. Ha fejlesztésben a partneri igény érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. A változásokat feljegyzésben dokumentáljuk. A folyamatos fejlesztésnek eszközei a megelőző és helyesbítő tevékenységek. Annak érdekében, hogy a nem megfelelő szolgáltatásokat kiváltó okokat megszüntethessük, és ezáltal megakadályozzuk az ismételt előfordulást, helyesbítő tevékenységet végzünk. A helyesbítő és a megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról a minőségügyi vezető javaslatára az igazgató dönt. Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek és belső szabályzatok minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. A dokumentumok tárolása írott és elektronikus formában történik. Nyomtatott formában a dokumentumok a titkárságon találhatók meg, melyeket olvasás céljából el lehet kérni. A jogszabályi háttér változásairól az intézmény vezetője értesülhet:  a Complex CD jogtárból (iskolatitkár gépére telepítve),  az Oktatási Közlönyből (az általános igazgatóhelyettes figyeli),  az OM honlapjáról (az igazgató, az általános és oktatási igazgatóhelyettes figyeli),  az NSZFI honlapjáról (a műszaki igazgatóhelyettes figyeli),  OM körlevélből (intézményvezető a címzett),  az Iskolaszolgából és Jogfutárból (intézményvezetőnél elhelyezve),  az intézményvezetők számára szervezett továbbképzéseken. Az ezekben megjelenő változásokról a felelősök értesítik az érintetteket:  szóban vagy írásban, 43/17


 mindenkit érintő esetben megbeszélésen,  faliújságra kifüggesztve.

nevelőtestületi

vagy

közalkalmazotti

4.2. Jogszerű működés Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelése és ezek frissítése. Az intézmény az Alapító Okiratban meghatározottak szerint végzi a munkáját, működését külső és belső jogszabályok határozzák meg. Külső szabályzók: Alkotmány Közoktatási törvény Szakképzési törvény KJT Munka törvénykönyve Felnőttképzési törvény Szakminisztériumi és önkormányzati rendeletek Országos Képzési Jegyzék A fogyatékos gyermekek iskolai oktatásának irányelvei Belső szabályzók: Pedagógiai Program Szervezeti és működési szabályzat KT szabályzat Intézményi Minőségirányítási Program Minőségügyi kézikönyv Munkaköri leírások Házirend Tűzvédelmi szabályzat Munka- és balesetvédelmi szabályzat Iratkezelés szabályzat Adatvédelmi szabályzat Esélyegyenlőségi szabályzat Továbbképzési szabályzat Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A Szülői Közösség szabályzata Informatikai szabályzat Kockázatértékelési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Gazdasági, pénzügyi szabályzók: o A gazdasági hivatal ügyrendje 43/18


o o o o o o o

Számviteli politika szabályzata Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése Pénzkezelési szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Eszközök és források minősítési szabályzata Bizonylati szabályzat

A belső szabályzók a törvényi előírások figyelembevételével készültek, és mindenkor követik azok változásait. A dokumentumok (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat mellékletei - mint igazgatói utasítások, a szervezeti működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik, házirend, pedagógiai program, minőségirányítási program) összeállítása a jogszabályok előírásainak megfelelően történik, melyet az intézményvezető megbízása alapján teamek végeznek, az igazgató és a területfelelősök irányításával. A tervezetet az iskolavezetés megismeri, a szükséges módosításokat elvégzik. Ezt követően az intézmény vezetője biztosítja a fórumot az iskolaszéknek, a diákönkormányzatnak egyetértési joguk gyakorlásához. Végül a tervezetet a tantestület (vagy alkalmazotti közösség) elfogadja. Ha szükséges, szakértői véleményezés következik, s végül az igazgató megküldi a fenntartónak jóváhagyásra. A dokumentumok felülvizsgálata a törvény vagy a fenntartó előírása szerint történik. A külső és belső jogszabályok hozzáférhetősége  A külső jogszabályok elérhetőek: o Interneten, o az Oktatási Közlönyt az iskolatitkárnál.  A belső szabályozó dokumentumok elérhetősége: o Az székhely és a tagiskola könyvtáraiban 1-1 példányban. A Pedagógiai Programot a belépő osztályok szüleinek az első szülői értekezleten ismerteti az intézmény vezetője. A Házirendet minden tanulónak beiratkozáskor átadjuk és minden pedagógus megkapja. A tanáriban kerül elhelyezésre:  az éves munkaterv,  a munkavédelmi szabályzat,

43/19


 a tanév rendjét, a házirendet, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel.

4.3. Intézményi erőforrások biztosítása és fejlesztése 4.3.1. Humán Az intézmény - a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével - határozza meg a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. A pályázók közül azokat, akik az alkalmazás feltételeinek megfelelnek, interjúra hívja. Pedagógus alkalmazottak esetén a szóbeli interjú mellett a próbatanítás lehetőségével is élhet az iskolavezetős, a legmegfelelőbb pályázó kiválasztására. Az interjú lebonyolításának szempontjai a következők: Előzetesen időpontot határoz meg az intézményvezetés Résztvevők: intézményvezető, ha szükséges a tagintézmény vezető, a területfelelős igazgató helyettes, szükség esetén a munkaközösségvezető Kérdések: a szakmai önéletrajzban leírtak pontosítása. o Az álláshely betöltésével kapcsolatos munkáltatói kérdések megbeszélése. o A besorolással, illetménnyel kapcsolatos kérdések megbeszélése. o A hiányzó információk megszerzése az eddig végzett pedagógiai munkáról és a pályázó tapasztalatairól. o A pályázó alkalmasságával kapcsolatos kérdések. o Az intézmény alapértékeinek, nevelési- oktatási alapelveinek értelmezése, a feladat ellátása esetén az elvárások megbeszélése. o Az intézmény profiljának átfogó ismertetése. o A meghirdetett állás betöltésével járó várható feladatkörök. Minden alkalmazott számára biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek megismerését, a biztonságos munkavégzés feltételeit. Az intézmény továbbképzési szabályzat alapján tervezi a továbbképzéseket. Ennek során a következő alapkövetelményeket tartja szem előtt: A vonatkozó törvényi előírásoknak való megfelelés A munkaerő-alkalmazás személyi feltételeinek történő megfelelés

43/20


Folyamatos fejlődés, a szakmai ismeretek időszakos felfrissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése Az intézményi szolgáltatás és a szakmai munka színvonalának folyamatos emelése A munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényének kielégítése Az iskolavezetés az intézmény hosszútávú érdekeinek, illetve a kvalifikációs igények figyelembevételével dönt a továbbképzésekről. Emellett az intézmény élni kíván a rendszeres belső pedagógus továbbképzés lehetőségével. Az egészséges munkahelyi klíma és az oktatás-nevelés eredményessége szempontjából fontos egy megfelelően működő motivációs rendszer kialakítása az intézményben a dolgozókra és az intézmény-használókra vonatkozóan egyaránt. 4.3.2. Egyéb Az intézmény egyéb erőforrásaihoz tartoznak:  a gazdasági és pénzügyi folyamatok  a beszerzés  és az egyéb kiszolgáló folyamatok. Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, rendeletek alapján működnek. Az intézményi szabályozás célja az, hogy a költségvetési előirányzat és a saját bevételek legyenek összehangolva az iskolai program végrehajtása során jelentkező igényekkel. FELADAT Az éves gazdasági, pénzügyi terv elkészítése, az erőforrások biztosításában a prioritások meghatározása Beszerzési terv készítése a tárgyi eszközökre, az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozóan

MÓDSZER Igényfelmérés, konzultáció

RÉSZTVEVŐK Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető

FELELŐS Igazgató

Igényfelmérés, konzultáció

Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető munkaközösségvezetők

Igazgató

43/21


A tervezés és a beszerzési folyamat során figyelembe kell venni a ténylegesen meglévő eszközök kihasználtságát. Az intézmény évente azonosítja a nevelési-oktatási tevékenységhez kapcsolódó egyéb kiszolgáló, támogató folyamatait, felülvizsgálja ezek szabályozóit. 4.3.3. Az intézmény belső ellenőrzési rendje Az intézményben folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, minőségirányítási programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskola belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti:  pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető és helyettese. munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, és a minőségügyi csoportok megbízott tagjai.  tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján, amely kiszélesedik a pedagógus teljesítmény értékelésében (lásd később: PTÉ). A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján

43/22


5. TERVEZÉS 5.1. A stratégiai tervezés rendje Az intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazásra kerül a minőség-stratégia illetve az ahhoz kapcsolódó tervek hierarchiája és koherenciája. A tervek elkészítésénél elsődlegesen az intézmény által megfogalmazott küldetésnek kell eleget tenni. Az abban leírtaknak feltétel nélkül kell teljesülnie.  A Pedagógiai Programban az oktató-nevelő munka részletei kerülnek kifejtésre, mely feladatok ellátásánál tekintettel kell lenni

a

IMIP-ben

foglaltakra,

a

minőségcéloknak

és

minőségpolitikai elképzeléseknek teljesülnie kell. Konkrét megvalósítási programot tartalmaz.  Az éves munkaterv a tanév rendjének megfelelően készül el és illeszkedik a Pedagógiai Programban, IMIP-ben, küldetésben megfogalmazott célokhoz, irányelvekhez a minőség-stratégia szintjein is. Stratégiai szinten szerepel az intézmény küldetése. Hosszútávú célkitűzést fogalmaz meg az intézmény egésze számára.  Az irányítási vagy taktikai szinten a IMIP és a Pedagógiai Program szerepel. Konkrétabb feladatokat fogalmaz meg, rövidebb távra szóló iránymutatást tartalmaz. Operatív szinten a célok, feladatok megvalósításának konkrét módja szerepel, rövid időtávra. Konkrét megjelenési formája az éves munkaterv, mely az időpontok, feladatok, felelősök és határidők (fadiagram) pontos meghatározásával teszi kézzelfoghatóvá az intézményi feladatokat. A tervek meghatározott hierarchia szerint szorosan egymásra épülnek és fokozatosan bővülnek, konkretizálódnak.

43/23


A hierarchia alsó szintjén szereplő tervdokumentumok nem fejezhetnek ki, nem tartalmazhatnak a hierarchiában felettük álló tervekben,

dokumentumokban

rögzített

elvekkel,

iránymutatásokkal ellentétes meghatározásokat (lásd az IMIP 3.számú mellékletben). Konkrét stratégiai célok Az iskola kiemelt célja: versenyképessé válni a térségben. Kiemelt helyet elfoglalni a középiskolai rangsorban. A képzési sokszínűséget fenntartani, az iskolahasználók igényeinek a lehető legjobban megfelelni. Pezsgő diákélettel tanulóink életét tartalmassá tenni. Kollégáinknak kellemes, nyugodt munkakörnyezetet, munkakörülményt biztosítani. Rövid távú feladatok (1 év)  A

közös

igazgatású

közoktatási

intézmény

munkájának

összehangolása.  Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás biztosítása.  Közös intézményi rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása.  A tanulók érdeklődési körének megfelelő szakkörök és önképző körök szervezése, vezetése (pl.: tűzzománc, színjátszó, énekkar, majorette, stb.).  Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása.  Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése, kultúra támogatása.  Mérésügyi szakember képzése.  Sportolási lehetőségek széles skálájának biztosítása (pl.: kézilabda, labdarúgás, softball, tömegsport, stb.).  Pályázatok figyelése, készítése. 43/24


 Szakmai

tanártovábbképzéseken,

tanfolyamokon,

konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével.  Szakmai

munkához

nélkülözhetetlen

szakfolyóiratok,

szakkönyvek biztosítása.  Diákönkormányzati-napok szervezése.  Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében.  Mulasztások következetes számonkérése.  Alapítványi bálok megrendezése, a szülői választmánnyal együtt.  Tantestületi szabadidős programok megszervezése (kirándulás, sport, színházlátogatás stb.). Középtávú feladatok (2-3 év)  Pályaválasztási tanácsadás a 10. évfolyamon, 12. évfolyam és szükség szerint a 13. és 14. évfolyam végén.  Az idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében a meglévő külkapcsolatok

ápolása

(Németország,

Szlovákia,

Lengyelország).  A nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása.  A szakképzés megerősítése verseny- és piacképes szakmákkal. Hosszú távú feladatok (3 éven túli)  Érettségi és szakmai vizsgára való hatékony felkészítés.  Továbbtanulásra és munkába állásra való felkészítés.  Munkába

álláshoz

szükséges

elősegítése. 43/25

ismeretek

megszerzésének


 Az iskolai sportkör hatékony működtetése.  Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása.  A munkaerő fluktuációjának csökkentése, stabil munkaerőszerkezet kialakítása. A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei  a tanítási órák,  díjazás nélküli többletórák, 

a tanítási órán kívüli foglalkozások,

 a felzárkóztató foglalkozások,  a differenciált képességfejlesztések,  az osztályfőnöki órák,  a diákönkormányzati tevékenységek,  az iskolai rendezvények,  a tanulmányi kirándulások,  a kollégiumi kötelező foglalkozások.

5.2. Az éves munkaterv elkészítésének rendje A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra (lásd az IMIP 4.számú mellékletében). A szabályozás célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai programjának. A feladatokhoz rendelt felelősök és a határidő pontos megjelölésével tervszerűvé tegye az éves munka szervezését, irányítását és minden dolgozó számára egyértelművé tegye a tenni valókat és azok ütemezését. A folyamatleírás tartalma: Az intézmény vezetője, vagy megbízottja a tanévnyitó értekezleten ismerteti az éves munkaterv vázlatát. Az előírt tartalmi elemek meglétéért az igazgató felel. Megismerés után a nevelők javaslattal élhetnek. Tartalmi követelményei: 1. Tanév céljai, feladatai (nevelési, oktatási feladatok) 2. Szervezési rész: 43/26


 A tanév rendje, a tanítás nélküli munkanapok ütemezése  Személyi feltételek  Tanórán kívüli tevékenységek a felzárkóztatás, tehetséggondozás a nevelés szolgálatában  Iskolai ünnepélyek, megemlékezések  Iskolai és iskolán kívüli tanulmányi – és művészeti versenyek  Nevelőtestületi értekezletek, szakmai napok  Nevelői megbízatások, választott tisztségviselők  A tantestület éves továbbképzési terve  Szülői értekezletek, nyílt napok  Ellenőrzési terv (éves, havi)  Mérések, belső vizsgák ütemezése  Statisztikai adatok  Vizsgák beosztása, vizsgarend. A munkaterv teljesültségét az igazgató ellenőrzi és értékeli. A felelősök félévkor és év végén az igazgató részére írásos értékelést adnak át, az igazgatói értékelés megalapozása céljából. Az igazgató a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten értékeli a munkaterv végrehajtását. A nem teljesült feladatokról az okok megvizsgálása után a nevelőtestület az átütemezésről vagy az elhagyásról dönthet. Évközi módosítást (feladat elhagyása, feladat csökkentés vagy növelés, határidő átütemezés, új felelős kijelölése, stb.) nevelői kezdeményezésre a nevelőtestület jogosult módosítani. Elfogadás: Az éves munkaterv elfogadásáról az igazgató javaslatára a nevelőtestület dönt. Nyilvánosságra hozatal: a munkatervet 1-1 példányban a nevelői szobában, a könyvtárban, az igazgatónál, tagintézmény-vezetőnél, igazgató helyetteseknél kell elhelyezni.

43/27


6. MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS RENDJE 6.1. A tanulók értékelése Az érdemjegyet minden esetben és azonnal az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is be kell vezetni. A tanulói teljesítmények értékelése visszajelzés a pedagógus részéről a tanulónak. Magában foglalja a szóbeli, írásbeli munka értékelését, s a magatartás szorgalom értékelését. Iskolánkban a tanulók magatartásának, szorgalmának és tanulmányi eredményének az értékelése a Közoktatási Törvény 70.§-ban foglalt értékelési kategóriái szerint történik (szöveges értékelés, érdemjegyek, osztályzatok):  Tanítási év közben szöveges értékeléssel, és érdemjegyekkel történik az értékelés  Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítünk  A magatartási és szorgalom jegyeket az osztályfőnök minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményét kikérve  A félévi és az év végi osztályzat meghatározása az érdemjegyek alapján történik  Az érdemjegyekről és az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szüleinek értesítése kötelező.  Az érdemjegy illetőleg az osztályzat megállapítása a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz  Az érdemjegyeket külön vezetése esetén (csoportbontás) a tanár köteles a felelés napján a haladási naplóba beírni.  A röpdolgozatokat az értékelésnél a tanulóknak ki kell osztani, de visszakérhető.  A nagyobb tantárgyi egységek lezárása után a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel kell minősíteni.  Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a dolgozatokat a szaktanárok a megíratás után, legkésőbb két héten belül (10 munkanap) kijavítják és értékelik. Az értékelés szempontjai:  a tanuló tárgyi tudása,  viszonyítás a tanuló eddigi teljesítményéhez  az egyéni teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához  munkafegyelem  tantárgyhoz, tevékenységhez való viszony  gyűjtőmunka 43/28


   

házi feladat szorgalmi feladat önképzés készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítmény, elért fejlődés  versenyeken való részvétel Az értékelés, ellenőrzés arra irányul: mit tud, mit tesz a tanuló. Az ellenőrzés választ ad arra, mit nem képes befogadni a tanuló, miben vannak nehézségei, hiányosságai. Szöveges értékelés: Szöveges értékelés történhet szóban vagy írásban. Irányultsága szerint lehet pozitív vagy elmarasztaló, negatív. Szöveges értékelést használ a legtöbbet a pedagógus a tanítási órákon, és órákon kívül is. Mind a tudást, mind a magatartást folyamatosan ellenőrzi, szóban értékeli. Értékel tanulói válaszonként, óra végi összegzésben. Gyakran használt írásbeli szöveges értékelés a szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret vagy figyelmeztetés. A tanulmányi és a nevelőmunka ellenőrzése és értékelése: Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, a tanuló, a szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket.

6.2. A vezetői munkatársak teljesítményértékelése  Vezetői feladatot ellátók köre: o igazgatóhelyettesek, o tagintézmény-vezető, o tagintézmény-vezetőhelyettes, o gyakorlatioktatás-vezetők, o kollégiumvezető-igazgatóhelyettes, o munkaközösség-vezetők.  Az ellenőrzés és értékelés felelőse: igazgató.  Cél: Az intézményben folyó komplex tevékenység fejlesztése érdekében visszacsatolás az irányító munka hatékonyságáról. A vezetői teljesítmények, attitűdök, magatartások, az egyénre megállapított követelmények önmagához mért fejlesztése.  A teljesítményértékelés alapja: 43/29


o o o o

SZMSZ, munkaköri leírás, éves munkatervben és feladat-ellátási tervben meghatározott feladatok.

 A teljesítményértékelés szempontjai: o Szakmai felkészültség, önképzés, o tervező munka, a tervezési mechanizmus gyakorlata, o szervezőkészség, irányító tevékenység, o tapasztalatátadás az irányítottaknak, informáltság, o helyzetfelismerés, feladattudat, o naprakészség, pontosság, o adminisztrációs tevékenység, o kommunikációs készség és hatékonyság, o a kompetencia határok ismerete, betartása, o munkához való hozzáállás, o együttműködési készség, kapcsolattartás, o ellenőrző, értékelő munka, o reális önértékelési készség.  A teljesítményértékelés formái: o Önértékelés évente (Mit? Mikorra? Hogyan? Milyen eredménnyel? Erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró területek, feladatok). o Beszámoltatás szóban, havonként (vezetői értekezleten). o Adminisztrációs tevékenység értékelése. o Írásos beszámoló félévente adott szempontok alapján. o Partneri vélemények összegzése.  A féléves beszámoló lehetséges szempontjai:  A végzett munka értékelése.  Célkitűzések, tervezett feladatok.  A célkitűzések megvalósulása.  Kapcsolatok: o Belső (vezetőtársak, munkaközösségek, alkalmazott közösség). o Külső (fenntartó, iskolaszék, szülői választmány, kuratóriumok vezetői, partneriskolák, gazdasági egységek).  Általános tapasztalatok, következtetések.  Fejlesztések, innovációk. 43/30


 Folyamatban lévő innovációk.  Tervezhető fejlesztések.  Pályázatok előkészítése, megvalósítása.

6.3. Pedagógus teljesítményértékelés Mit jelent? Az intézményi céloknak való egyéni megfelelés! A pedagógus értékelése azt jelenti, hogy mennyire képes megfelelni az intézmény által kitőzött céloknak. A PTÉ feladata: A szervezeti és az egyén célok összhangjának megteremtése. Az egyéni teljesítmény megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével. A hatékony értékelő rendszer feltételei:  a vezetés elkötelezettsége,  célok tisztázottsága,  az értékelési kritériumok nyilvánossága és elfogadása,  nyitottság, a részvétel lehetőségének biztosítása,  értékelési kompetenciák megalapozása és folyamatos fejlesztése,  az adminisztráció korlátozása,  folyamatosság; nyomon követés Az értékelés eszközrendszere; eljárások, módszerek  standard: o nevelőtestületi elégedettségi kérdőív, o vezetői önértékelő kérdőív, o interjúterv, o elemzési szempontok, o az iskolai dokumentáció struktúrájának előzetes meghatározása,  egyedi: o interjú, o dokumentumelemzés PTÉ előnye a munkatársak számára:  Annak megértése, hogy az egyéni és intézményi célok hogyan kapcsolódnak egymáshoz  Az ösztönzést következetes és tisztességes folyamat szolgálja  Fejlesztési terv a jövőbeli teljesítmény javítására 43/31


 Rendszeres visszajelzés az egyéni teljesítményről PTÉ dimenziói:  Munkakörhöz kapcsolódó magatartás  Munkakörhöz kapcsolódó eredmények, teljesítmények, kimenetek  Munkakörhöz kapcsolódó képességek, tulajdonságok PTÉ alapja:  Az intézményi minőség meghatározása (az intézményi minőségpolitika, az intézményi célok, elvárások megvalósulása)  A pedagógus önértékelés (az intézmény által kitűzött célok egyéni megvalósítása)  Az intézményi értékelés (igazgató, területfelelős, munkaközösség-vezető, az igazgató által felkért pedagógus, munkatársak, beosztottak, tanulók, de legalább két fő)  Az egyéni fejlesztési terv (EFT) megvalósulása PTÉ kialakulása:  A tevékenységi területeinek pontos kitűzése (intézményvezető, minőségügyi csoport)  Az értékelt területek elvárásainak - és az indikátorainak meghatározása  Az értékelés követelményeinek kidolgozása konszenzuson alapul (nevelőtestület) PTÉ folyamatjellege:  IX. hónap: az intézményi célkitűzés, irányelvek megfogalmazása  IX.-VI. hónap: intézményi értékelés, folyamatos visszajelzés a pedagógus számára, dokumentálás, adatrögzítés  VI. hónap: pedagógus önértékelés  VII. hónap: pedagógus teljesítményének értékelése PTÉ és EFT megvalósulása alapján  VIII. hónap: EFT kidolgozása, egyeztetés, fejlesztési megállapodások kitűzése. A PTÉ területei és szempontjai  Adminisztráció (a „hivatalnok” szerep teljesítése, tanügyi és szakmai dokumentáció),  Feltételek (végzettség-szerinti beosztás, továbbképzési kötelezettség, az intézményi feltételrendszer megteremtésében/fejlesztésében való közreműködés),

43/32


 Szakmai tevékenység (a tanítási-tanulási folyamat szervezése és megvalósítása, tanórai, tanórán és iskolán kívüli feladatellátás),  Nevelői munka (szociális és személyes kompetenciák fejlesztése, beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő tevékenység, környezeti és egészségnevelési program megvalósításában való részvétel),  Szolgáltatások (gyermek és ifjúságvédelemmel, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység, az intézmény kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében való közreműködés)  A pedagógus, mint munkavállaló (a nevelőtestület munkájában való részvétel mértéke és területei, közreműködés helyettesítésben, emberi kapcsolattartásának jellemzői, személyes vonások),  Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás (az intézményen kívüli szakmai és más tevékenységei, kapcsolattartás az intézmény külső partnereivel) A tevékenységi területeket részletezve mutatja meg az IMIP 5. és a 6. számú melléklete. A mellékletek a székhelyintézmény és a tagintézmény alkalmazotti közössége által megvitatott és elfogadott értékelési szempontrendszert vázolja fel. A minőségügyi csoportok kiemelt feladata, hogy a közös igazgatású iskolában a PTÉ azonos szempontok, elvárások mentén valósuljon meg. Ennek határideje 2009 októbere.

6.4. Az intézmény működésének ellenőrzése Az intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak (Kt.104.§.5.bekezdés). A Kt.57.§. (1) bekezdése tartalmazza, hogy: „A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik … a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.”

43/33


Beszámolási kötelezettsége a nevelőtestületnek van, melyet az igazgató készít a nevelőtestület aktív közreműködésével. Fontos hogy a Kt. 63.§. (5) bekezdés, és a 11/1994. MKM rendelet 31.§.(1) bekezdése alapján:  „A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.”, továbbá:  „A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók készítésekor és elfogadásakor.” A diákönkormányzaton kívül az iskolaszék is véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, így a beszámolóval kapcsolatban is. Tervezéskor meg kell határozni, hogy:  ki,  mit,  mikor ellenőriz. Az ellenőrzések szabályozása esetében pontosan meg kell fogalmazni:  hogyan, milyen eszközökkel, módszerekkel történik az ellenőrzés  kit kell az eredményekről tájékoztatni. Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek, eszközök:  csoportos, vagy egyéni interjú (interjú lap),  helyszíni megfigyelés (megfigyelési lap),  beszámoltatás,  dokumentumelemzés,  mérések, számítások. Az ellenőrzés során használt mutatók:  igen/nem  teljesült/nem teljesült. Az ellenőrzés alapja iskolánkban  a gazdálkodás, a pénzügyek kezelése,  a törvények betartása, dokumentumok megléte, formai és tartalmi szabályossága,  a szakmai tevékenység, az oktató-nevelő munka eredménye,  az intézmény elé tűzött feladatok összegzése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység,  pedagógus teljesítmény értékelés.  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések.

43/34


6.4.1 Az intézményi beszámoló, értékelés elkészítésének alapjai  a törvényi előírások, rendeletek,  a fenntartói határozatok,  az éves munkaterv,  statisztikai eredmények (szakmai, megyei, országos), kimutatások,  az elmúlt év beszámolója. 6.4.2. Az intézményi értékelés legfontosabb területei 1. Az intézmény jelenlegi működését jellemző legfontosabb adatok közlése: a tanulói létszámok alakulása, a tanulócsoportok száma, képzési specifikumok szerinti megoszlása, a tanulmányi eredmények alakulásában tapasztalható trendek: o tanulói létszám, o tanulmányi átlag tanulmányi átlagok (iskola, tagozat, osztály), o bukások (iskolai, tagozat, osztály), o kritikus tantárgyak, o tanulók száma, hiányzás, o hiányzás (tagozat, osztály, igazolt, igazolatlan), o dicséretek (iskolai, tagozat), o magatartások (iskolai, tagozat), o tanítási órán kívüli tevékenység, a pedagógusok létszámának alakulása – munkaerőgazdálkodás, a beiskolázási adatok alakulása (input), a középfokú ill. felsőfokú beiskolázási adatok alakulása (output), az intézmény költségvetésének legfontosabb mutatói. Az adatközlés módja legyen változatos. Így: szövegkörnyezetbe ágyazott szöveges adatközlés, táblázatos formában való adatközlés egyszeres vagy többszörös táblázatban, grafikus adatközlés,

43/35


az előbb említett módszerek együttes alkalmazása, az összehasonlítás miatt az elmúlt 3 év adatainak elemzésére kell támaszkodni. 2. Az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb tényezők: Szakmai állapot és feladatok: az intézmény keresettsége és a tanulói létszám összefüggései, a tanulói életkor szerinti összetétele, és ennek hatása az iskola feladatrendszerére, a tanulói és pedagógus létszám összefüggései, a pedagógiai (nevelési) programból adódó feladatok kihatásai az intézmény működésére, az elmúlt időszak fejlesztési eredményei az intézményben, az eredményességet mutató tényezők alakulása, érettségi, szakmai vizsgák eredménye, a közép- és felsőfokú nyelvvizsgák számának alakulása, kommunikációs stratégia az iskolahasználói körrel és a partnerekkel, kapcsolat más intézményekkel, külföldi partneriskola, cserekapcsolatok, a pedagógusok továbbképzési rendszerével kapcsolatos stratégia és helyzet, a tantestület innovációs és együttműködési munkája, kiemelten az érettségi és szakmai vizsgák eredményességének vizsgálata. Gazdasági helyzet, gazdálkodási feladatok: az intézmény gazdasági helyzete, gazdálkodói mutatói, a személyi és járulék jellegű költségek alakulása az intézményben, a dologi és egyéb költségek arányának alakulása a költségvetésben, a dologi kiadásokon belül a legszorosabban értendő napi működési költségek (energia, telefon, stb.), saját bevételek alakulása, pályázatok, átvett pénzek és azok felhasználása, a tankönyvvásárlás, taneszköz-fejlesztés- és beszerzés, szemléltető eszközök állománya, 43/36


karbantartási, felújítási feladatok. A beszámoló fontos követelménye, hogy mindenki – így a fenntartó – számára is az elért eredmények s a további fejlesztések világosan legyenek megfogalmazva. 3. A tanulmányi versenyek, a sport és a kulturális versenyek: eredményességi listáa a beszámoló fontos melléklete, amelynél szintén fontos követelmény a jó áttekinthetőség. 4. A feladatok meghatározása, felelősökkel és határidőkkel Fontos, hogy ebben: minél kézzelfoghatóbb, konkrétabb feladatok kerüljenek felsorolásra, lehetőleg kevés általános tartalmú, megfoghatatlan és ellenőrizhetetlen feladatok kerüljenek a javaslatba, minden feladatra a legilletékesebb felelőst kell megnevezni, a felelősök között lehetőleg szerepeljen az intézmény vezetője is, a határidők reálisak legyenek. 6.4.3. A beszámoló formai követelménye  legyen áttekinthető és nem terjengős,  a címlapon szerepeljen: aki készítette, aki elfogadta, aki előterjeszti, továbbá az intézmény logója, címere vagy képe,  a jegyzőkönyvet csatoljuk a beszámolóhoz és irattározzuk, egy példányt a tanáriban helyezünk el,  a feladatokat, felelősöket és a határidőket a területfelelősök és a munkaközösség-vezetők kapják meg, illetve kitűzzük a tanári hirdetőre. A tanév értékelése – lehetőség szerint az írásos forma mellett elektronikus formában is kerüljön tárolásra. A tanév végén a számítógéppel segített prezentáció kapjon fő hangsúlyt. A félév értékelését az éves munkaterv alapján egy igazgatóhelyettes végzi. Elkészítésénél ugyanazok érvényesek, mint az éves értékelésnél,

43/37


azzal a különbséggel, hogy teljes részletességgel minden területre nem tér ki. 6.4.4. A beszámoló elkészítéséhez használt módszerek  A statisztikai adatlapot az osztályfőnökök kitöltik és az adatokat a számítógépre viszik.  A statisztikai adatok feldolgozását az iskolai szoftver segítségével az iskolatitkár végzi.  Az érettségi és szakmai vizsgák értékeléséhez fontos forrás az elnökök által készített jegyzőkönyv.  Az érintett területek felelősei írásban – kiadott szempontsor alapján – beszámolnak, melynek fontosabb elemei az éves beszámolóba beépülnek.  Az interjú készítése néhány fontos kérdésre terjed ki, - a lényegi elemek kerülnek felhasználásra.  A mérési eredményeket (helyi, vagy országos) a felelős személy vagy csoport elkészíti, prezentálja és ez a beszámoló része, az eredmények felkerülnek az iskolai honlapra.  A munkaközösség-vezetők az iskolavezetés által összeállított irányelvek alapján és a munkatervükben rögzítettek szerint az éves beszámolót elkészítik, munkájukat értékelik, feladatokat fogalmaznak meg, s erről jegyzőkönyvet készítenek. Ez a beszámoló az éves iskolai beszámoló része. A tanévértékelő értekezleten erről rövid tájékoztatást adnak.  A gazdasági vezető év végén munkaértekezletet tart a technikai dolgozóknak, ahol tájékoztatást tart az őket érintő területekről, az elvégzett munkáról és a jövő év legfontosabb feladatairól. Ez a beszámoló is az éves munka értékelésének része.

6.5. Partneri igény- és elégedettségmérés A partnerek igény-, elégedettség és elégedetlenség mérésének szabályai: A partnerek elégedettségét fel kell mérni, ha azt valamely program határidőre előírja, ha a minőségpolitikai elképzeléseket módosítani kívánjuk a partnerek igényeinek megfelelően, ha azt az intézmény helyzete megkívánja, vagy ha az iskolavezetés/minőségbiztosítási csoport ezt előírja. A partneri igényfelmérés kiterjed:  elvárásokra, igényekre,  elégedettségre, elégedetlenségre,  nevelő-oktató munkánk véleményezésére.

43/38


Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére. A partneri igényfelmérést első alkalommal 2000-ben végeztük. Ezt követően rendszeresítettük, és dokumentációs rendszerben rögzítettük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használtunk az igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembevétele érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségügyi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük szükséges módosításokat. A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket. Az adatokat és feldolgozásukat a minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük. A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk. Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős. A partnerek elégedettség-vizsgálata kiterjed:  a tanulókra/diákokra;  a szülőkre;  a tantestület tagjaira (főállású és óraadó kollégákra egyaránt);  a technikai dolgozókra;  a vezetésre;  a fenntartóra;  a környező intézményekre;  a testvériskolákra;  a támogatókra;  iskolánk volt diákjaira. 1. Az elégedettségvizsgálat érintettjeiről (köréről) a minőségügyi csoport a felmérést megelőzően határoz. 2. A csoport határozza meg a mérések módszereit, hogyanját, a végrehajtás határidejét, lebonyolításának egyéb körülményeit. 3. A méréseket, vizsgálatokat az iskolavezetés vagy a minőségbiztosítási csoportvezető által kijelölt csoporttagok, vagy a tantestületből felkért kollégák végzik. 4. A felmérést határidőre kell elkészíteni, melyet a csoport és az illetékesek előtt prezentálni kell. 5. A felmérés eredményéről a megfelelő következtetéseket szükséges levonni, és ennek megfelelően cselekedni. 6. Az eredmények függvényében kell a minőségpolitikai célok teljesülését vizsgálni. 7. A partnerek elégedettség vizsgálata a minőségbiztosításban ismert és használatos PCDA módszer elvén alapul.

43/39


6.6. Irányított önértékelés Több tanévre vonatkozó, összegző értékelés, amelynek célja: az intézmény adottságainak és elért eredményeinek teljes körű felmérése és ennek segítségével:  az intézmény működésének erős és gyenge pontjainak azonosítása,  a működésen belüli legfontosabb területek kijelölése,  a továbbfejlődés irányának meghatározása (célkitűzés és intézkedések elrendelése). Teljes körű intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelő és oktató munkát négyévente. A teljes körű intézményi önértékelés során az eltelt négy évre visszamenően kell vizsgálni:  a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését,  a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelőtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése),  a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit,  az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatokat. Az önértékelés területei:  Pedagógiamérés  Intézményi külső mérés  Intézményi belső mérés  Eredményvizsgálat  Hatékonyságvizsgálat  Partneri igény– és elégedettségmérés A partneri igény és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében:  melyek az erősségek,  hol jelentkeznek problémák,  melyek a fejlesztendő területek. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni. 43/40


Az intézményértékelésben négyévente kötelező kitérni:  az intézményi feltételrendszerre (anyagi, személyi, tárgyi),  gazdálkodásra,  törvényességre, tanügyigazgatásra,  tervek teljesültségére,  nevelő-oktató munka eredményességére, hatásosságára,  az intézményre, mint szervezetre (klíma, vezetés),  kapcsolatrendszerre,  gyermekvédelmi tevékenységre,  gyermekbalesetek megelőzésére. Intézményértékelés, irányított önértékelés szabályai: 1. Az intézményértékelési és önértékelési feladatokat az iskolavezetés és/vagy a minőségbiztosítási csoport végzi. 2. A minőségpolitikai céloknak megfelelően az adottságokat, eredményeket feltárja és meghatározza a módosítandó területek körét és a módosítás eljárásrendjét. 3. Az intézményértékelést, önértékelést az ütemezésnek megfelelő gyakorisággal kell elvégezni. 4. Az önértékelés során több szempontból és több érintett részvételével célszerű SWOT-analízist végezni. 5. Az értékelés eredményéről a minőségbiztosítási csoportot illetve az intézmény dolgozóit tájékoztatni kell. 6. Az eredmények függvényében módosítani kell a tevékenységet, a feladatok végrehajtását. 7. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése: Sikeres beiskolázási programok. Stabil alkalmazotti kör. Technikai eszközök bővítése. A szakközépiskola épületének felújítása. A minőségpolitikai céloknak való megfelelés. A dolgozók folyamatos képzése. A partnerekkel való rendszeres kapcsolattartás. A sikeres érettségi-, szakmai vizsgák lebonyolítása. A felsőoktatásban továbbtanulók számának növelése. A nyelvvizsgával rendelkező tanulók számának növelése. Eredményesség országos területi, szakmai versenyeken. Esztétikus iskola környezet. Erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás.

43/41


A Pedagógiai Programban foglalt értékek közvetítése a tanulók felé. A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a mindenkori igényeknek való megfelelés. A minőség mindenkié elv érvényesítése.

………………..………

………………………

Gömöri József Igazgató

Dr. Varga Miklós Iskolaszék elnöke

………………..………

……….………………

Harangi Zsolt Kollégiumvezető

KDÖK vezetője

Hajdúnánás, 2008. augusztus 22.

43/42


Az Intézményi Minőségirányítási Programot az Iskolaszék 2008. augusztus 22-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Hajdúnánás, 2008. augusztus 22 ………………………...… Iskolaszék elnöke 

Az Intézményi Minőségirányítási Programot az intézmény nevelőtestülete 2008. augusztus 21-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Hajdúnánás, 2008. augusztus 21. ………………………...… Igazgató



A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium Intézményi Minőségirányítási Programot-ját a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. augusztus 28. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Hajdúnánás, 2008. augusztus 28. ………………………...… Polgármester 

43/43

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉP-, SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM - HAJDÚNÁNÁS. és a CSIHA GYŐZŐ TAGINTÉZMÉNY HAJDÚNÁNÁS INTÉZMÉNYI

Recommend Documents