Környezetismeret 2. osztály Módszertani útmutató „Megpróbálunk lelkesedést ébreszteni, hogy alaposan földerítse azt a varázslatos környezetet, amelyben él.” Gerald és Lee Durrel
A tankönyv célja, feladata Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, mindez a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését, tiszteletét feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Ezzel a gondolattal indítottuk az első osztályos tankönyv módszertani útmutatóját, és ezzel kezdjük a második osztályos segédanyagot is, hiszen a megkezdett utat járjuk tovább. A kisiskolások természeti értékek és problémák iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak, és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélése, értékelése, a vélemények ütköztetése és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlása rendkívül fontos. Könyvünk feladatai ezt a célt szolgálják, és azt, hogy a tanulót a személyesen átélt- és megszerzett ismeretei ébresszék rá arra, hogy felelős a környezete védelméért.
A tartalom strukturáltsága Könyvünk feladatai egymásra épülnek, mindig az előzőleg megszerzett ismeretekre támaszkodva. A leckék hossza két oldalt ölel fel a könyvben és a munkafüzetben egyaránt, egy tanítási órára tervezve. Az ismereteket a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően tárgyaljuk. Gyűjtések, manuális foglalkoztatás, kísérletek, játékos feladatok, csoportos tevékenységek jellemzik az órai munkát. Az egyes témakörök lényeges elemeit ezúttal is a bölcsbagoly jelöléssel láttuk el. A legtöbb lecke végén irodalmi ajánlás is található, amely a szorgalmi (hangya jelölésű) feladatokkal együtt lehetőséget nyújt a differenciálásra.
A készségek, képességek fejlesztésére szolgáló eszközök A könyv, különböző módszerek használatával, teszi lehetővé a tananyag feldolgozását: tevékenységközpontú tapasztalatszerzés játékos-, felfedező- és élményszerű tanulás kooperatív technika projektpedagógiai módszer alkalmazásának lehetősége A kérdések és a feladatok jelentős része („Játsszuk el!”, „Vágd ki!”, „Beszéljük meg!”, „Vizsgáld meg!”, „Dolgozzatok kiscsoportban!”) nem zárt utasítás, hanem egy adott probléma megoldását elindító tevékenységi- és gondolkodási folyamat (önálló kutatás, többrétű kompetenciafejlesztés) vezérfonala. A tananyag feldolgozása alkalmas a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésére. Például a leckékhez kapcsolódó megfigyelések, tapasztalatszerzések, kísérletek végzése, a döntési-, a lényegkiemelő-, a problémamegoldó-, a kritikai-, az anyanyelvi-, valamint a matematikai kompetencia fejlesztésére. A kommunikációs-, a szabálykövető- és az együttműködési kompetenciák fejlesztését elsősorban a közös beszélgetéseken, a közös elemzéseken, illetve a véleménynyilvánítást is igénylő feladatokon keresztül valósíthatjuk meg.
Gondolkodási eljárások tanulását segítő eszközök A tanulói cselekedtetésre épülő tankönyv önálló gondolkodásra ösztönöz. Fontosak az önálló megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, kutatások, és az azok eredménye alapján levont következtetések, megállapítások, valamint a beszámolók tartása. A megismerő kíváncsiságra építő tevékenységi rendszer ösztönözheti a tanulókat arra, hogy az alapelvek, az összefüggések és a szabályszerűségek továbbgondolása révén elmélyítsék és gyarapítsák tudásukat. Tankönyvünkben a tananyag megértését a gyerekek mindennapi életéből vett példákkal segítjük, alapozzuk meg. A legtöbb leckéhez tartozik egy vagy több olyan feladat, amely a tanulók közvetlen tapasztalataihoz kapcsolja a tananyag megértését. Az ismeretek elsajátítását, a képességek fejlesztését életszerű helyzetekben végzik a tanulók (megfigyelések, vizsgálatok, mérések, manuális tevékenységek). Több alkalommal szembesítjük a gyerekeket a mindennapi életükhöz kapcsolódó vitás kérdésekkel, valós problémahelyzetekkel is. Lehetőséget teremtünk ezek hatékony elemzésére, és a megoldási lehetőségek tervezésére (Beszéljük meg!). Mindezek által további tanulásra, tájékozódásra, önművelődésre ösztönözzük őket. Az egyes leckék végén – a könyvajánlóban – a differenciáláshoz, illetve az önálló ismeretszerzéshez, a tanultak kibővítéséhez javaslunk könyveket. Több leckénél arra
ösztönözzük a tanulókat, hogy egy-egy könyvnek, fogalomnak önállóan nézzenek utána (pl.: Ablak-Zsiráf).
Javaslatok a tankönyv egyes témaköreihez: A tankönyv tervezésénél, kialakításánál arra figyeltünk, hogy az iskolai tanórát lefedje a könyvben szereplő anyag. Mi van a teremben? Ebben a témakörben az élettelen anyagok tulajdonságait vizsgáljuk. Az első feladat zsákbamacska játék. Hozzanak a tanulók erre az órára egy tárgyat, amit egy zsákba gyűjtünk. A második feladathoz cukrot, sót, almát és narancs helyett valamilyen idényjellegű gyümölcsöt kérjünk. A 7. feladatnál kicsi almadarabokat és papírdarabokat helyezzünk a földbe. Ezt majd a környezetszennyező anyagok óránál használjuk fel. A munkafüzet 5. oldalán egy tapintós képet készíthetnek a tanulók. Ehhez szükségük lesz otthonról hozott anyagokra: fakéregre, levelekre, termésekre, magvakra, többféle textilre. A munkafüzet 6. oldalán lévő képhez hasonlóan mi is elkészíthetjük a szemétdombot. Minden tanuló hozhat egy kidobásra szánt tárgyat. Így közvetlenül megnézhetik, megfoghatják, és könnyebben csoportosíthatják az adott tárgyakat. A vakond nadrágja című mesén keresztül megtaníthatjuk, hogy a lenből hogyan lesz vászon. A gyerekek mesélhetnek más növényekről is, amelyekből használati tárgyakat lehet készíteni. A Környezetszennyező anyagok óránál mondjuk el a tanulóknak, hol találhatóak a településünkön vagy a környékünkön a különböző hulladékgyűjtők. Az iskolában legyen lehetőségük szelektíven gyűjteni a szemetet, és álljon a rendelkezésükre kerékpártároló, hogy a gyakorlatban is rögzüljenek ezek a környezettudatos szokások. Szervezzen az iskola adománygyűjtést, amelynek keretében legyen lehetőség a kinőtt ruhák, megunt játékok továbbadására (pl.: segélyszervezeteknek, gyermekotthonoknak)! Ennél az óránál tanulmányozzuk a földbe helyezett anyagokat. Mi vált a föld részévé, mi nem? (Mivel a tanévből csak néhány hét telik el, célszerű kicsi darab gyümölcsöt, papírt tenni a földbe. ) Az éghető és éghetetlen anyagok (Tűz és Tűzvédelem) óráknál – ha lehetőség van rá – keressük fel a közeli tűzoltóságot. (A legtöbb tűzoltóságnál szívesen mutatják be a munkájukhoz használt eszközöket, és beszélnek hivatásukról.) Esetleg megpróbálhatunk elhívni az órára egy tűzoltót, aki az iskolában tarthat előadást. Anyagok körülöttünk Ez az egyik legnehezebb témakör, hiszen sok új fogalommal ismerkednek meg a tanulók. A kifejezések nagy részét eddig nem használták, többségüknek nincs a szókészletében, ezért gyakran mondassuk ki velük a szavakat, hogy rögzüljenek.
Ennél a témakörnél nagyon fontos a kísérletezés is, hiszen a személyes élmény sokkal jobban megérteti, elmélyíti az ismeretanyagot. A szilárd anyagok, kristályok lecke kapcsán (a TK 5. feladata) nagyon jó volna mikroszkóp alatt vizsgálni a különféle kristályos szerkezetű anyagokat. Ennél a résznél a kerettanterv olyan anyagokat is kér, amelyeket a tanítónak kell a kémiaszertárból beszereznie. Törekvésünk az, hogy a digitális segédanyagban benne legyenek a kísérletek, hogy azok is megtekinthessék őket, akik a szükséges anyagok híján, vagy a körülmények lehetetlensége miatt nem tudják ezeket elvégezni. A folyékony anyagok résznél (a TK 2., 5., 7. feladata) ideális lenne, ha a gyerekek végezhetnék el a kísérleteket, vagy a tanító élőben mutatná be azokat. Mindehhez kérjünk a gyerekektől hozzávalókat! A légnemű anyagok tananyagrésznél a hangya kísérletet elvégezhetjük közösen a teremben vagy a mosdónál is, csak egy pohárra lesz szükség. Amennyiben bemutatjuk a lufis kísérletet is, akkor kedvcsinálónak – még a felfújt lufit használva – bevezető kérdéseket tehetünk fel az óra elején (pl. a MF 2. feladata). Mindig az a gyerek válaszoljon, akinél éppen van a lufi! Mit, mivel mérünk? Ennél a leckénél kérjünk a gyerekektől anyagokat, hogy mindenkinek legyen lehetősége a mérésekre! Gyűjtőmunkaként, a nagyszülőknél még fellelhető, régi mérőeszközöket is hozathatunk velük. Az osztállyal közösen készíthetünk napórát is. A munkafüzet hangya jelölésű kísérleteit legjobb lenne a gyerekekkel együtt végezni. Óra elején kezdjük, hogy legyen ideje a víznek lehűlni! Mi kerül az asztalra? Bár a tanmenet szerint február-március hónapban kerül sorra ez a témakör, ha lehet, tanítsuk utolsó témakörként. Azért javasoljuk ezt, mert az összefoglaló óránál különböző zöldségeket és gyümölcsöket hozatunk be a tanulókkal, amelyek május végén, június elején (ki milyen tempóban tudott haladni) nagyobb választékban állnak rendelkezésünkre. Ha már a témakört lezáró feladatnál tartunk, akkor itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az összefoglaló óra mindenképpen a helyi lehetőségekhez alkalmazkodjon. Ahol tankonyha van, ott érdemes abban megtartani az órát, hiszen a felszerelés adott. Ellenkező esetben több előkészületre van szükség, hiszen több dolgot kell hozatni a tanulókkal, illetve elkérni az iskola ebédlőjéből. Az elkészítendő ételek csak ötletek. A tanítón múlik, mit szeretne megcsinálni a tanulóival. A táplálkozásnál a változatosság, illetve a természetes, a tartósítószer-mentes ételek fogyasztása a fontos. Nem célunk a táplálkozással kapcsolatban azt közvetíteni a tanulók felé, hogy csak a zöldség és a gyümölcs egészséges. A zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék is nélkülözhetetlen tápanyagaink.
Élőlények közösségei E témakörnél is nagyon fontos a személyes tapasztalat és a szemléltetés. Próbáljunk eszközöket kérni a biológia szertárból (kitömött állatok, csontvázak)! Ideális volna, ha lehetőség adódna olyan helyeket felkeresni, ahol a gyerekek élőben is találkozhatnának állatokkal (állatkert, tanya). Hívjuk fel tanulóink figyelmét az élőlényekkel való bánásmódra! Adjunk lehetőséget azoknak a gyerekeknek beszámolót tartani, akik haszonállatot tartanak, vagy házi kedvencük van! Építsünk az órán a tudásukra, tapasztalataikra! Egy-egy állatcsoport kapcsán csoportmunkában is felkészülhetnek. Vidéken gyakori a haszonállat tartása, ezért (pl. az emlősök vagy a madarak óránál) a disznó, a szarvasmarha, a tyúk vagy egyéb baromfi táplálkozásáról, külsejéről, szokásairól, gondozásáról azok beszélhetnek, akik otthon is tartanak ilyen állatokat. A városi gyerekek házi kedvenceik gondozásából készülhetnek fel. Beszéljünk a veszélyeztetett fajokról, és veszélyeztetettségük okairól is! Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy az állatok élőhelyét nem pusztíthatjuk el, nekünk kell vigyáznunk erre! Az élőlények közösségei résznél (a TK hangya feladata) sajnos – helyhiány miatt – nem kerültek a munkafüzet végére az üres, vonalazott oldalak, ahová a gyerekek a megfigyeléseiket írhatták volna. Kérjünk ezért külön lapot vagy füzetet erre a célra! Megfigyelhetnek egy közelben lévő madárfészket, hangyabolyt. A madarak (a TK 8. feladata) szemléltetéséhez hozzunk/kérjünk madártollakat! Az utolsó környezetismeret órán készíttessünk a tanulókkal – csoportmunkában – ismertetőt hazánk nagy tájegységeiről, vagy nemzeti parkjaink látnivalóiról. Ehhez egy kis segítséget szeretnénk adni az itt leírt ajánlóval, illetve a csatolmányban található, a nemzeti parkjainkról szóló összeállítással. Ajánló: A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. Ha családoddal ide látogatsz, akkor strandoláson, sportoláson túl számtalan természeti kinccsel és kulturális látnivalóval is találkozhatsz. Borongósabb napokon érdemes megnézni a szigligeti Várhegyet, a Szent György-hegy bazalt oszlopait, a világon egyedülálló badacsonytomaji bazalt templomot, a tapolcai Tavasbarlangot és a Malom-tavat, vagy a balatonboglári gömbkilátót. Méltán híres és népszerű turista célpont a tihanyi bencés apátság, valamint a keszthelyi Festetics kastély is. A keszthelyi Balatoni Múzeum a Balaton kialakulását, növény- és állatvilágát mutatja be, míg a balatonedericsi Afrika Múzeum és Állatkert az afrikai emberek és állatok életét tárja elénk. Érdekes látnivalót kínál a keszthelyi és a tihanyi Babamúzeum, a tapolcai Iskolamúzeum, a keszthelyi Marcipán Múzeum, a siófoki Ásványmúzeum, illetve a balatonszemesi Bagolyvár. Tartalmas, élményekkel teli, szép nyarat kívánunk!
