GULÁCSY LAJOS B E T E G S É G É N E K KULTÚRTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI G E R E V I C H
JÓZSE F - U N G V Á R I
G Á B O R
„Hiszen a méreg, mint a mámor lihegő perceiben, re dős bíborvirágok kéjjel túlontúl átitatott szirmaiból, mohón, reszketve szívtam magamba, nemsokára hat ni fog s én a csodabogaras, mandulaszemű fiú, meg fogok halni az elefántcsont-torony aranyveretű kapu jánál ..." Gulácsy Lajos
K
o r a l e g i g é z e t e s e b b p i k t o r - l í r i k u s a " , Gulácsy
Lajos,
,,a s t í l u s t e r e m t ő ,
nyelvújító
v a r á z s l ó " , a magyar festészet „ b e s o r o l h a t a t l a n , t e r ü l e t e n k í v ü l i " képviselője, a
v í z i ó s , m i s z t i k u s f e s t ő , a k i az „ ö n t u d a t p a r t j á n
vándorol", mert „rosszkor jött
a
v i l á g r a " , é s a k i n e k m ű v é s z e t e „ g r o t e s z k é s f é l e l m e t e s , m i n t egy M a n t e g n a - f e j " , k ü l ö n c , t é t o v a , dekadens é s l a b i l i s -
psychiatriai b e t e g s é g b e n szenvedett; élete u t o l s ó
t i z e n h á r o m évét m e g s z a k í t á s nélkül elmegyógyintézetben t ö l t ö t t e . Esetének p a t h o l ó g i a i e l e m z é s e , a b e t e g s é g e és m ű v é s z e t e k ö z ö t t i ö s s z e f ü g g é s e k
psycho-
vizsgálata
mind
ez i d e i g k í v ü l e s e t t a p s y c h i a t r i a i k u t a t á s h o r i z o n t j á n . G u l á c s y p a t h o g r a p h i á j á t e l ő k é s z í tő jelen t a n u l m á n y u n k b a n a k ö v e t k e z ő k é r d é s e k r e k e r e s ü n k választ : hogyan kapcso lódik G u l á c s y művészete és m a g a t a r t á s a a korszellem m i n t á i h o z ; betegsége kialaku l á s á n a k f o l y a m a t á b a n ez a v i s z o n y m e n n y i b e n v á l t o z i k ; v i z s g á l a t u n k t á r g y a t o v á b b á G u l á c s y b e t e g s é g é n e k k u l t ú r t ö t é n e t i j e l e n t ő s é g e s a j á t k o r á n a k m e g í t é l é s e szerint é s mai korunk időtávlatában. A TAGADÁS
MINTÁI
A t é r b e n é s i d ő b e n z a j l ó e l v á g y ó d á s , m e n e k ü l é s , vagyis a „ s z e c e s s z i ó " , m i n t
a
p o l g á r i t á r s a d a l o m i n d i v i d u á l i s t a g a d á s á n a k k é t d i m e n z i ó s kerete m á r a m ú l t s z á z a d m á s o d i k felében k i a l a k u l t . A t é r b e n zajló m e n e k ü l é s k é t m a r k á n s v á l t o z a t á t k é p v i s e l t e Gauguin
é s Rimbaud.
M í g az e l ő b b i új m ű v é s z i é l m é n y s z e r z é s r e m é n y é b e n kereste fel
a „ f o r r á s t " , az u t ó b b i , felfedezve, kifejlésének, művésznek
hogy a k ö l t é s z e t g á t a t vet s z e m é l y i s é g e s z a b a d
megtagadta a m ű v é s z e t e t . K e t t e j ü k
menekülése a századelőn
vált emberileg és művészileg j ó l k a m a t o z t a t h a t ó
számos
sémává;
művészet-,
illetve t á r s a d a l o m t a g a d á s u k m o d e l l j é t t ö b b a v a n t g á r d é m ű v é s z f o r m á l i s
alapelvként
h a s z n á l t a fel {Kandinszkij, Duchamp
Klee,
Nolde,
Csoníváry
stb. egzotikus t á j a k r a u t a z o t t [ 8 5 ] ;
a b b a h a g y t a a f e s t é s t , m e r t j o b b a n szeretett s a k k o z n i
[86];
Vantongerloo,
l á t v á n , h o g y a t e r m é s z e t v i l á g á b ó l vett t é m á k csak k o r l á t a i t é r é l m é n y e k i f e j e z é s é n e k , f e l h a g y o t t a f e s t é s z e t t e l é s a s z o b r á s z a t t a l [100]). A z i d ő - d i m e n z i ó b a n menekülés a preraffaeliták
v í v m á n y a , amennyiben
a Raffaellót
érvényesülő
megelőző
korszak
i r á n t i n o s z t a l g i á j u k a l a k í t o t t a k i e s z t é t i k a i e l v e i k e t é s s z e c e s s z i ó b a t o r k o l l ó [8], l a b o ratóriumi stílusukat. A z idő-dimenziót esztétikai síkon és n é p s z e r ű s í t i
Wilde [124] b o n t j a m e g : f é l r e é r t v e
azt a k a n t i g o n d o l a t o t ,
m e l y szerint
„ s z é p az,
feltámasztja
ami érdek
nélkül
tetszik". A m ű v é s z e t n e m o s z t h a t ó fel s t í l u s t ö r t é n e t i k o r s z a k o k r a , az a l k o t á s
nem
fejezi k i k o r á t , a v a l ó s á g o n f e l ü l á l l [ v ö . 18, 92]. A t é r b ő l és i d ő b ő l a ( n e m s z ű k p s y c h i a t r i a i é r t e l e m b e n vett) őrületbe évtizedében
formálódtak
menekülés
m i n t á i s z á z a d u n k m á s o d i k és h a r m a d i k
átvehetővé, miután
a századelőn
felfedezték
a
művészet
é s a p s y c h o d i a g n o s t i c a s z á m á r a a p r i m i t í v e k , a g y e r m e k e k és a p s y c h o t i c u s o k a l k o t á s a i t [91]. Shakespeare a tagadás
h ő s e i , k ü l ö n ö s e n Hamlet
látványos, teátrális
é s Ophelia
formájának
alakja v á l t az ő r ü l e t n e k ,
megtestesítőjévé.
Progresszív
[92] a s z e c e s s z i ó t k u l t ú r t ö r t é n e t i l e g j e l k é p e z ő , h e r o i k u s a n d e h e r o i z á l ó Don a valósággal
szélmalomharcot
vívó, korától
„ e l k ü l ö n ü l ő " cervantes-i
mint
divat lett Quijote,
figura
[92].
Ugyancsak divatos t é m a a festészetben a „ b o l o n d " és rokona, a r o k o k ó b ó l á t m e n t e t t „ c l o w n " [112]. Pirandello
I V . H e n r i k c í m ű d r á m á j á b a n (1921) n y e r t e a m a i e m b e r
s z á m á r a a k o r legmagasabb s z í n v o n a l ú m ű v é s z i m e g f o g a l m a z á s á t m a g a t a r t á s f o r m a : kosztümös
ellenfele „ s e g í t s é g é v e l " f e j s é r ü l é s t
szenved é s elveszti e s z m é l e t é t . A m i k o r
tér, psychoticus: I V . H e n r i k n e k képzeli hagyják.
az „ ő r ü l e t " ,
mint
v a d á s z a t során a I V . Henrik szerepét j á t s z ó főhős, egyik
Spontán gyógyulása
magát. Barátai,
magához
szerelme e k k o r cserben
u t á n , átlátva passzív „szecessziós" helyzetét,
önként
v á l l a l j a az ő r ü l t s z e r e p é t [ 9 7 ] .
A Gulácsy
festői
preraffaelitákéhoz
pályája
PRERAFFAELITÁK
kezdetén
a preraffaelitáktól
tanult a
legtöbbet,
képeit
h a s o n l ó s t í l u s b a n festette [110, 117, 90, 6 1 , 25, 99, 125, 2 1 , 8 1 ,
24, 13, 94, 58]. E n n e k e l l e n é r e n e m lehetett preraffaelita f e s t ő n e k nevezni [76, 114, 11, 32, 4 ] . A m ú l t szeretete m ű v é s z i é l e t s z ü k s é g l e t n á l a [64], e b b e n k ö z ö s a preraffaelit á k k a l , de a b b a n e l t é r , h o g y személyiségének
is életszükséglete
a múlt ; az e l v á g y ó d á s t
„ s z ó s z e r i n t " é r t e t t e , f o g t a m a g á t és e l v á n d o r o l t a m ú l t b a , a m ú l t a t elevenen olasz k i s v á r o s o k b a .
Csakhogy
visszatérni a m ú l t b a
lehetetlen
[18], mert
őrző
minden
k o r s z a k csak a r r a az i g a z s á g r a f o g é k o n y , a m e l y s a j á t p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á t j e l e n t i [92]. E z s z e m é l y i s é g é n e k é s m ű v é s z e t é n e k e g y i k f ő e l l e n t m o n d á s a , a m e l y e t — k é s ő b b i betegsége i s m e r e t é b e n m o n d h a t j u k — s z e m é l y i s é g é n e k a c c e n t u á l ó d á s a oldott fel. G u l á c s y n e m a m ű v é s z e t e l ő l m e n e k ü l t , m i n t R i m b a u d , m a j d D u c h a m p és V a n t o n g e r l o o . S z e m é l y i s é g é n e k s a j á t o s k ö r ü l m é n y e k r e v o l t s z ü k s é g e h o g y ihletet n y e r j e n (ebben G a u g u i n n e l r o k o n [ v ö . 1 1 , 16]): „zegzugos
utcák,
izgatóan
kék
ég, az
építészet
idegen rendje'''' [59], k é s ő b b p e d i g , a m i k o r m á r a h á b o r ú m i a t t n e m j u t h a t o t t I t á l i á b a , „lefüggönyözött
szobában,
lámpafénynél
— színes
kendők
és papírok
segédletével
két-három
színes
pálinkából
a nakonxipáni
dolgozott"
[59, 7 2 ] ,
— a nakonxipáni szívüdítő
italt"
miután
fényhatásokat,
„beállította megkeverte,
[21], m a j d g y e r t y á t és f ü s
t ö l ő t é g e t e t t k é p e i e l ő t t [ 1 0 , 12, v ö . 81], a z o k a t r ó z s a f ü z é r r e l ö v e z t e é s t ö m j é n t
gyúj
t o t t [57]. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t vert k ö z v e t l e n h i d a t — h a k e l l e t t , m e s t e r k é l t f o r m á b a n — s z e m é l y i s é g e é s a l k o t á s a k ö z é [24, 64, 6 5 ] ; k o s z t ü m ö s n a k o n x i p á n i k ö r n y e z e t e , „ t r a n c e - b a n " v é g i g j á t s z o t t s z e r t a r t á s a i [23] minimális v á s z n a i r a . Ezzel m a g y a r á z h a t ó , h o g y G u l á c s y p i k t ú r á j a „szinte tül válik
teljesen
hozzáférhetővé"
áttétellel
csak személyén
alakja, kerültek keresz
[ 6 4 ] ; s z e m é l y é n , és — m a m á r l á t j u k — b e t e g s é g é n
is. E z e n f e l ü l hajlamos v o l t a r r a , h o g y m ű k r i t i k á i b a n [40, 4 1 , 4 3 , v ö . 6] s a j á t l á t o m á s a i t
p r o j i c i á l j a m á s m ű v é s z e k a l k o t á s a i b a v a g y m e g f o r d í t v a ; egyes f e s t m é n y é t
Giottónak
t u l a j d o n í t o t t a [57]. Személyiségét legközvetlenebb formájában m ú l t , az „ i d ő - f o g a n t a t á s ú "
kifejező m ű v é s z e t é n e k kellett t e h á t
t é m a [108]. K e z d e t b e n a R a f f a e l l ó t
megelőző
a
korszak
a t m o s z f é r á j a é s s t í l u s j e g y e i j e l e n t e t t é k s z á m á r a a m ú l t a t , de ez n e m t a r t o t t s o k á i g . A h o g y az i d ő t egyre k e v é s b é t u d t a m e g r a g a d n i , egyre i n k á b b á t é r e z t e a m ű v é s z e t t ö r t é n e t ö s s z e s k o r s z a k á t [125]. V i s e l k e d é s e é s m ű v é s z e t e a k o r t á r s a k s z e m é b e n anakronisztikusabbá
v á l t [65, 57, 110, 10, v ö . 4 4 : „Rám
nem az idő, a káprázat
Ezt az a n a k r o n i z m u s t , a m e l y m ű v é s z e t é v e l a z o n o s u l ó , egyre j o b b a n
egyre hatott"].
accentuálódó
s z e m é l y i s é g é b ő l fakadt, egyik ö n v a l l o m á s á b a n maga a festő fogalmazza meg a legé r z é k l e t e s e b b e n : „Délután vonalat befutó der, testén
sötét
forradalombeli súlyt
helyez
térdig
resztül
[39] U g y a n e z
női alakot
és zaklatott,
kopott
és b i z a r r
ki a ruházatot,
öltözetű
melyen az „
fiatal
színű
anakronizmus"
erdőrészietet
és dekoratív
kétségbeeséstől
fűtött,
le az
ugyan,
lábszárán
de elárulta,
hogy viselője
Egy század
amerikai
divatja
képein
is
víziót"
cilin francia nagy
vágású
cipő
futott
k e-
fellelhető: „ . . .
térkonstrukciót, groteszk
anconai
divatos
volt fölcsapva,
megjelenésre. három
ember szállt
Fején egy 1830 körül
még egy zöld havelok
érő gamásni,
az előkelő
impreszszionista
egy különös
a római pályaudvaron.
melyre
téli kabát,
egészítette festett
2 órakor
vasúti kocsiból
egyszerre
harmonikus
szépségű
[110].
E z a k ü l ö n ö s e m b e r i é s m ű v é s z i m a g a t a r t á s kezdetben a s z e c e s s z i ó
meghökkenést
p r o v o k á l ó m a g a t a r t á s m i n t á i h o z v o l t h a s o n l a t o s . A k o r t á r s a k s z e m é b e n csak k é s ő b b , a szecesszió lassú megszűnésével p á r h u z a m o s a n vált a n a k r o n i s z t i k u s s á , amikor G u l á csyról lehullott a szecesszió v é d ő m á z a , és s c h i z o p h r e n i á b a t o r k o l l ó személyiségvál t o z á s a b u k k a n t elő, amely pathopsychologiailag i m m á r alig-alig
A
SZECESSZIÓ TÉMÁI, STÍLUSA,
M é g p r o b l e m a t i k u s a b b k a p c s o l a t a a szecesszióval,
megragadható.
ESZTÉTIKÁJA a n n á l is i n k á b b , m e r t a szecesz-
s z i ó e g y i k l e g d ö n t ő b b s t i l á r i s i s m é r v e , a szimbolizmus
[8] h i á n y z o t t
művészetéből
[110]. M i n d m á i g v i t a t o t t k é r d é s ez a G u l á c s y - i r o d a l o m b a n [ s z i m b o l i s t á n a k 117, 90, 113, 114, 115, 6 1 , 48, 52, 13, 95, 94, 8 8 ] . Szabadihoz
tartják:
hasonlóan mi nem tartjuk
s z i m b o l i s t á n a k . „ F é l i g b e h u n y t s z e m m e l " [ 2 6 , v ö . 44] é l e t é n e k s z i t u á c i ó i b ó l
„kivo
n u l t " ; m e r t a v a l ó s á g r a n e m figyelt, azt h i t t é k , n a g y o t h a l l [ 5 7 ] ; v i s e l k e d é s e „ v a l ó s z í n ű t l e n " v o l t [ 6 5 ] , cselekedetei, „ s z e r t a r t á s a i " [23, 73] s z i m b o l i k u s a k , t i t o k z a t o s é r t e l m e t s e j t t e t ő k , m i s z t i k u s a k v o l t a k . Számára
azonban
a szimbólum
volt a valóság,
v o l t s z i m b o l i s t a . E l l e n t é t e s m e g k ö z e l í t é s s e l u g y a n , de l é n y e g é b e n Szabadi a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t : „A kastély
csak kastély
volt, a mécses
csak mécses"
tehát nem is u g y a n e r r e [110].
M í g a szecessziós művészek otthonosan mozogtak a maguk „kivonulási t e r ü l e t é n " [108], a h o l m ű v é s z e t ü k h a m a r o s a n m e s t e r k é l t t é v á l t [117], a d d i g G u l á c s y — m ű v é s z e t é b e n é s v a l ó s á g o s a n is — t é t o v a m a r a d t é s o t t h o n t a l a n [108, v ö . 3 0 ] ; ü n n e p é l y e s e n k i v o n u l t egy s z á l m a g á b a n , p á r h u z a m o s a n a h i v a t a l o s s z e c e s s z i ó v a l [15], D e k o r a t í v , stilizál, de d e k o r a t i v i t á s a
n e m v á l i k t ú l s ú l l y á : m o d o r r á [117, 2 5 ] . í r á s a i , k ö z t ü k a
m o t t ó k é n t i d é z e t t „ i m p r e s s z i ó j a " ( V i r á g ü n n e p v é g e [38]) a s z e c e s s z i ó f é l r e é r t h e t e t l e n j e g y e i t is h o r d o z z á k .
A
szecesszió
1912-ig t e r j e d ő
témái, csökkenő
intenzitással,
végigfutnak
Gulácsy
i d ő s z a k á n [ v ö . 5 3 ] . E l s ő s o r b a n Shakespeare
művészetének
„ ő r ü l t " és „őrülettel"
v o n a t k o z á s b a hozott hősei (Hamlet, Ophelia, Othello, Desdemona) — C a e s a r é Borgia j e l m e z é b e n [10] — , D o n J u a n é s f ő l e g D o n Q u i j o t e [ 2 1 , 110] t é m á j a i z g a t j á k
festői
e l g o n d o l á s a i b a n . K é s ő b b f e s t m é n y e i r ő l , í r á s a i b ó l e l t ű n n e k ezek a t é m á k , hogy s c h i zophren b e t e g s é g é n e k t e m a t i k u s
szövetét alkotva visszatérjenek
[ v ö . 57]. I r o d a l m i
tehetségét t a n ú s í t ó k é p c í m e i kezdik túlfeszíteni a szecesszió minden szokatlan, k ü l ö n ö s i r á n t a m ú g y is v o n z ó d ó a t m o s z f é r á j á t . A z i t t f e l s o r o l t k é p c í m e k c h r o n o l o g i á j a j e l z i ezt a f o l y a m a t o t : „A városka,
hol jámbor
hídon
bolondos,
furcsa
emberek
élnek",
„A púpus
Herbertnek"
, „Háromszögletű
pitty-pitty".
A z őrület témája, amely
m o z d u l a t o k b ó l fejlődik figurájával lond
való
maszkjában
neket, szerep,
Rouault
a bohóc
egyre vált
vaskos,
saját
léte,
viadalra,
dos
Na'
s smaragdját
Conxypan,
esztétikája
onnan
Hercegünket
Wilde-ádá
váló
Picasso
múltban
hogy
keresek
rokokó
öltözetekből és
[vö.
keresztül
110:
szemük, tegyen"
kép
bújt
bolond a
szemű
festett,
huncut
a
„Gulácsy de
mely
ami
Paulineról"
náluk
írásaiban
a
tóhullámmal
; 4 6 : „Haj
Gulácsy-írás,
bo
harlequi-
112, 74],
; 4 2 , 45]. í r á s a i b a n
D i d o neve m ö g é összefüggést
rajzain
őrültté
megtébolyítod"
él". C e v i a n így v á l a s z o l : „Tévedésed
a m ú l t . . . Nem
mondja:
vö. még:
r o k o n [117, 65, 10]. „Faragott
v á d o l j a a Cevian
és azt
maskaráján
ízű í r á s á b a n , amely t a l á n a l e g m a r a d a n d ó b b é r t é k ű Lavelias
meséli
kitekint
bohócokat
csillog
„Csendes
erdőből
önarcképek";
lopkodja,
,
emlékeit
akkoriban szomorú
könnyes arcú hiszen
keresztúr'' régi
azonosulásig
is v i s s z a - v i s s z a t é r [ 3 8 : ,, . . . zöld fényben kél
az
festményein,
konkrétebb
vonul
vénkisasszony
emberke
időtlenné
maszktalanná.
pedig
az Gulácsynak
kalapos
népség
Te
bolon
megfogalmazott című a
szecessziós
dallamos n e v ű
G u l á c s y t , h o g y „unos-untalan
a legnagyobb,
Lavelias.
a mű és kor között,
melyben
Érte
m
az
a jött
megszületett"
[44; v ö . 124]. „ É r t e m j ö t t a m ú l t . " Ez a b r i l l i á n s m e g f o g a l m a z á s a psychosis h a t á r á n s z ü l e t e t t : a k i v á l ó m ű v é s z , a k i n e k p a t h o l o g i á s t a r t a l m a i e k k o r m á r egyre j o b b a n t ú l s ú l y r a j u t nak a s z e c e s s z i ó b a á g y a z o t t t é m á k k a l szemben, é s a s z e c e s s z i ó f o s z l a d o z ó elővillanva
egyre
beleérezhetetlenebbek,
a
tőle
független
(endogen)
köntösén
schizophren
processus s z u b j e k t í v e m e g r a g a d h a t ó l é n y e g é t m e g d ö b b e n t ő e n v i l á g o s , e g y s z e r ű sza v a k k a l fejezi k i .
SZEMÉLYISÉGÉNEK TEMATIKUS ACCENTUÁCIÓJA : NA'
CONXYPAN
VILÁGA
1904 t á j á n , a m i k o r az e l s ő i n f o r m á c i ó t k a p j u k s z e m é l y i s é g e n a g y f o k ú
megválto
z á s á r ó l [ 5 0 ] , s z ü l e t e t t meg b e n n e , f e l t e h e t ő e n e l ő b b v i s u a l i s a n , k é s ő b b v e r b á l i s a n , a szecessziótól Conxypan
idegen
új t é m a , a Hoffmanni
fantáziával
megálmodott
[117, 49]
Na'
v i l á g a . A z új v i l á g l a z á n ö s s z e f ű z ö t t , j á t é k o s a n confusus m e g s z e r k e s z t é s é v e l
p á r h u z a m o s a n l é p e t t k i a k o r s z e l l e m s t í l u s á b ó l [108]. N a - c o n x y p a n t m á r n e m lehetett idő-dimenzionáltságú
[108] k é p k e r e t e k k ö z é s z o r í t a n i : N a ' c o n x y p a n b a n
nincs i d ő
[vö. 17]. K ü l ö n nyelve is v a n ; G u l á c s y s z í v e s e n b e s z é l t is, írt is n a ' c o n x y p a n u l , egyre é r t h e t e t l e n e b b n y e l v e n [57], s h a tehette, n a ' c o n x y p a n i e m b e r n e k ö l t ö z ö t t [21]. K e z -
Gulácsy Hamlet-kosztümben
G u l á c s y Lajos: Concerto bizzarro
detben N a ' C o n x y p a n t á b r á z o l ó f e s t m é n y e i n ,
írásaiban
olasz k i s v á r o s o k
konkrét
eleven é l m é n y e k a p o t t m ű v é s z i m e g f o g a l m a z á s t [ 1 1 , 2 1 , 24, v ö . 5 ] , a n a ' c o n x y p a n i e m b e r is l e g i n k á b b D o n Q u i j o t é r a e m l é k e z t e t e t t [ 2 1 ] ; az új v i l á g f o r m á l i s t a g a d á s á n a k m o d e l l j e sok h a s o n l ó v o n á s t m u t a t Rilke
é s Kafka
b i z o n y t a l a n , talaj vesztett, elidege
nedett v i l á g á v a l [117], h a ez a h a s o n l ó s á g h a m a r o s a n ( 1 9 0 9 - t ő l ) az e l l e n t é t é b e csap á t ; a hermetikusan
l e z á r u l ó N a ' C o n x y p a n egyre t á v o l o d i k
az
Osztrák—Magyar
M o n a r c h i a v i l á g á t ó l [ v ö . 84], a H o l d és J a p á n k ö z é k e r ü l [57], H o l d k i f l i herceg ( m á s h o l kisasszony: [46]) fitos h i v a l k o d ó o r r á t a h e g y e k m ö g ü l ü t i fel [ 3 8 ] , é s N a ' C o n x y p a n v á r o s á b a n é r v é n y r e j u t a skatula-rendszer, megfelelő
nagyságú
lesz zárva,
kalitkába
légies, felszabadult
fantázia által
m e l y szerint „jóelöre, agyvelejének
vezérelt
súlya
v i l á g b a idegen
m e c h a n i s z t i k u s , r i g i d , m e r e v rendszer, i m m á r a psychosis
PSYCHOSISÁNAK
ki-ki
szerint"
hivatásának
[45]. A j á t é k o s ,
testként
hatol
burjánzó
be ez a
szöveteként.
KIBONTAKOZÁSA
B e t e g s é g é r ő l is az e l s ő a d a t 1910 t á j á r a e s i k : „Emília
arcképe"
G u l á c s y b e s z á m o l a r r ó l , h o g y egy s z a n a t ó r i u m k e r t j é b e n
c í m ű í r á s á b a n [42]
betegen, r e m é n y
nélkül,
, , b ú s m a g á b a s z á l l á s s a l " m é r e g e t i az u t a t , é s a s z a n a t ó r i u m i g a z g a t ó j a szerint e g y e d ü l „ E m í l i a l á t á s a " ( t i . a m ű v é s z e t ) g y ó g y í t h a t j a m e g . U g y a n e b b e n az i d ő b e n (1907 é s 1911
között)
széles k ö r ű
é s sikeres t á r s a d a l m i
tevékenységet
fejt
k i ; az 1908-ig
m ű k ö d ő T h á l i á b a n f e l t ű n é s t k e l t ő d í s z l e t e k e t k é s z í t [82, 60, 1 0 1 , 104, 6], a T h á l i a b e z á r á s a u t á n is „ s z í n p a d t e r v e k " k i d o l g o z á s á v a l b í z z á k meg [60, 117], az E g y e t e m i l a p o k m ű v é s z e t i r o v a t á t szerkeszti, a S o r o m p ó ( I f j ú s á g i I p a r v é d ő L i g a )
gyűléseinek
a k t í v r é s z t v e v ő j e [107], k ö l t ő k e t ihlet [54, 62, 63, 6 6 ] , k ö l t ő k v e r s e s k ö t e t e i t i l l u s z t r á l j a z s e n i á l i s r a j z o k k a l [ 6 6 ] ; fest é s ír. M e g í r j a e s z t é t i k a i elveit, N a ' C o n x y p a n j á n a k
moza
i k j a i t , p r e c u r s o r é s k o r t á r s m ű v é s z e k m ű a l k o t á s a i t elemzi igen magas s z í n v o n a l o n [38—46]. 1912-től m a g a t a r t á s a m e g v á l t o z i k ; v i s s z a h ú z ó d i k a k ö z é l e t t ő l , n é h á n y k ö z vetlen b a r á t o n k í v ü l e m b e r e k k e l a l i g é r i n t k e z i k , olasz k i s v á r o s o k b a n
eltemetkezve
„ l á z a s a n fest m i n d e n k i t é s m i n d e n t " [67, 69]. Ezzel p á r h u z a m o s a n egyre k o n k r é t a b b a l a k o t k a p benne fantasztikus k é p z e t e , N a ' C o n x y p a n [26]. 1912 é s 1914 k ö z ö t t m á r f e l t e h e t ő e n p s y c h o t i c u s , b á r erre v o n a t k o z ó a n az a d a t o k e l l e n t m o n d ó a k [67, 69, 14, 53].
Aszkéta-módon
Hamlet-monológot
él, a l i g
eszik,
nyilvános
helyeken
Petőfi
„Őrült"-jét
vagy
szaval v e n d é g e k e t m e g b o r z a s z t ó l á z a s i z g a l o m m a l [14]. E k k o r
n é h á n y v a r á z s l a t o s s z é p s é g ű m i s z t i k u s k é p e s t fest [ 1 2 5 ] ; a f e s t ő i b o n y o d a l m a i t „az őrület bomlott
hozza
létre
volna."
anélkül,
hogy a hangulat
optikai
egysége
és szuggesztív
ereje
meg
[61]
1914-ben m e n t
utoljára
V e l e n c é b e . A Pesten m a r a d t
barátokat
kétségbeejtette,
h o g y c s a t l a k o z o t t a f u t u r i s t á k p o l i t i z á l ó c s o p o r t j á h o z . E z t senki sem v á r t a a „ f i n o m l e l k ű " , „ h a l k l í r á j ú " m ű v é s z t ő l . A v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s é t k ö v e t ő hetekben i z g a t o t t s á g a egyre n ö v e k e d e t t [14]. „ V í z i ó k " g y ö t ö r t é k , s ö t é t e n l á t t a a h á b o r ú
kimenetelét.
V e l e n c é b e n k i ú j u l t a k az A u s z t r i a elleni t ü n t e t é s e k . „ A b a s s o A u s t r i a " — h a n g z o t t f ö l a Szent M á r k t é r e n , és l e v e g ő b e r e p ü l t e k a F l ó r i á n k á v é h á z v a s s z é k e i . K é s ő b b m á r h a d i h a j ó k k e z d t e k g y a k o r l a t o z n i a tengeren, s a l ő g y a k o r l a t o k zaja e l j u t o t t G u l á c s y i g . E z t o v á b b f o k o z t a i z g a t o t t s á g á t [67]. K é m e k r ő l b e s z é l t , a k i k leselkednek u t á n a , ü l d ö -
z i k [14, 67]. E r ő s f e j f á j á s o k r ó l p a n a s z k o d o t t [67]. O l y a n s z o r o n g á s f o g t a e l , hogy n e m m e r t e g y e d ü l a m ű t e r m é b e n m a r a d n i ; ö s s z e k ö l t ö z ö t t b a r á t j á v a l , S i l v i o S a r t o r i v a l [14, 67]. S a r t o r i i d e g o r v o s h o z v i t t e , de az o r v o s s á g o k n e m h a s z n á l t a k . K é t s z e r k í s é r e l t m e g ö n g y i l k o s s á g o t , S a r t o r i c s a v a r t a k i k e z é b ő l a r e v o l v e r t [67], A F r a r i - t e m p l o m n á l s é t á l t i z g a t o t t a n , a m i k o r é s z r e v e t t e , h o g y k i v a n í r v a egy t á b l á r a : „ I t t m a a g y o n l ö v i k G u l á c s y L a j o s t " . A k a t o n á k a szeme l á t t á r a l ő t t é k a g y o n ; v é g i g n é z t e s a j á t k i v é g z é s é t . „ J e l e n t e m , hogy G u l á c s y Lajos p i k t o r meghalt!" — mondta zavartan, r é m ü l t arccal b a r á t j á n a k ( [ 1 4 ] ; egy m á s i k v a r i á c i ó szerint g y e r e k e k k e l k i l o p a t t a a k a t o n á k f e g y v e r é ből a töltényeket,
majd a sortűz után
h a l o t t n a k tettetve m a g á t e l v á g ó d o t t
[67]).
K é s ő b b heves d ü h r o h a m o k a t k a p o t t . A m i k o r b e v i t t é k a San S e r v o l o s z i g e t é n l e v ő e l m e g y ó g y i n t é z e t b e , a h o l „ p a r a n o i á v a l " k e z e l t é k [ 6 7 ] , a Canale g r a n d é n a g o n d o l á b a n v é g i g o r d í t o t t a a v á r o s t , h o g y a p a l o t á k a l á v a n n a k a k n á z v a [14]. T é b o l y a volt
tehetségéhez:
a világháború
elkövetkezendő
szörnyűségeinek
„méltó"
Cassandrájává
emelkedett v i s u a l i s és p h o n e m i c u s h a l l u c i n a t i ó i n a k s u i c i d t e m a t i k á j á v a l .
„PERIFERIKUS" MŰVÉSZETÉNEK
KIALAKULÁSA;
STÍLUSVÁLTÁSA 1912 é s 1916 k ö z ö t t a m á r k é s z k é p e k r e r á f e s t [ 1 2 ] , r é g e b b i k é p e i t ö s s z e v a g d a l j a , az így n y e r t r é s z l e t e k e t á t f e s t i [110, 1 2 ] ; „Rococo
lovag"
c í m ű 1913-ban k é s z ü l t k é p é t
felszabdalja, az e g y i k a l a k , m i n t „ R ó z s a l o v a g " [1. 110], a k ö z é p s ő , m i n t egyik legzse n i á l i s a b b f e s t m é n y e , az „Ópiumszívó
álma"
k e l új é l e t r e [1. 110]. E b b e n az
időben
e g é s z e n k é s z , l e z á r t r e m e k m ű v e k e t ' é s s z é t e s ő m u n k á k a t festett e g y i d ő b e n [25]. M ű v é szete e k k o r v á l t „ p e r i f e r i k u s s á " , g y ö k é r t e l e n n é , s t í l u s á n a k psychosisa a d o t t energeti k a i fedezetet. R e m e k m ű v e t e z é r t egyre kevesebbet a l k o t o t t . M e g c s o n k í t o t t f e s t m é n y e i nek egy t ö r e d é k é n E u r ó p á b a n é p p e n s z ü l e t ő b e n l e v ő új s t í l u s i r á n y z a t , a
futurizmus
„ f o r m a r o n c s o l ó " e l ő a d á s i m ó d j á i g j u t el [35, 36, 119], „ a t é r , a t á r g y a k és a j e l e n s é g e k e g y m á s b a b o n t á s á v a l " a m e g s z ü l e t é s e l ő t t á l l ó szürrealizmus
t a r t a l m a i r a is r á t a l á l
[110, 117, 8 9 ] , az e l e m e n t á r i s á t é l é s k i f e j e z é s é v e l pedig expresszionista
mintát követ
[15, 56, 7 8 ] . Psychoticus
és remekműveket
fest.
Ennek a m ü v é s z e t p a t h o l o g i a i l a g jelentős t é n y n e k
a m e g á l l a p í t á s á n t ú l m e n ő l e g képeinek részletes psychopathologiai elemzését (kórrajz b a n r ö g z í t e t t ) k l i n i k a i t ü n e t e i n e k e g y b e v e t é s é v e l t a r t j u k elengedhetetlennek.
E r r e egy
későbbi t a n u l m á n y u n k b a n t e s z ü n k kísérletet. Fokozatosan
e l ő r e h a l a d ó psychosisa
1916 u t á n m e g g á t o l t a a b b a n , h o g y m ű v é s z i
s z í n v o n a l ú a l k o t á s t h o z z o n l é t r e , k é p e i egyre m o d o r o s a b b á v á l t a k [3, 33]. N e m ismereretes k é s ő b b i r e m e k m ű v e , b á r a k u t a t á s t G u l á c s y k é p e i n e k b i z o n y t a l a n k e l e t k e z é s i i d ő p o n t j a n e h e z í t i . A z b i z o n y o s , h o g y 1924-ig, a m í g a M o r a v c s i k - v e z e t t e e l m e k l i n i k á n f e k ü d t , rendszeresen festett é s r a j z o l t [57].
BETEGSÉGÉNEK
KULTÚRTÖRTÉNETI
JELENTŐSÉGE
A z accentuait s z e m é l y i s é g é b ő l f a k a d ó k ö r ü l m é n y e k
(kosztümök,
szertartásosság
s t b . ) , a m e l y e k r e k e z d e t b e n s z ü k s é g e v o l t m ű v é s z e t é n e k , h o z z á j á r u l t a k a h h o z , hogy a k o r t á r s m ű v é s z e t legrangosabb k é p v i s e l ő i n e k ( A d y , J u h á s z , K a s s á k , B a b i t s , K o s z t o l á n y i , K á r p á t i , D u t k a , B ö l ö n i ) figyelme r á i r á n y u l t . S z á m o n t a r t o t t á k ő t ; m ű v é s z e t é t , furcsaságait, majd betegségét
figyelemmel
k í s é r t é k . A vele f o g l a l k o z ó k s z é l e s t á b o r a
a v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s é b e n [76, 98, 2 1 , 25], e m b e r i é s m ű v é s z i s i k e r t e l e n s é g é b e n [26, 70, 25, 94] t a l á l t á k m e g azt a k u l c s é l m é n y t , a m e l y n e k h a t á s á r a psychoticus l e t t , t e h á t b e t e g s é g é t szinte k i z á r ó l a g k ü l s ő o k o k k a l m a g y a r á z t á k ; e n d o g e n m e g a l a p o z o t t s á g r ó l kevesen b e s z é l t e k [59, 49, 76]. Juhász
Gyula,
egyik legjobb b a r á t j a foglalta össze a legmagasabb m ű v é s z i s z í n v o n a
l o n m i n d a z t , a m i t k o r a t u d h a t o t t G u l á c s y b e t e g s é g é r ő l : „Gulácsy amely elől korba
a t é b o l y l á r v á j a m ö g é m e n e k ü l t : egy tiszta művész
született
képére
bele, és megpróbálta
és hasonlatosságára
túlságosan
erőszakos
de biztosan hintett
és kíméletlen
egy másik
De mint Oféliáé, mezőin
Túlságosan
a kor,
dimenzióba
az ő tébolya
a habok közé
eliziumi
azt a maga számára
szépíteni.
a halál
. . . Mint a vak Milton
kószálva
jobban
életéből
volt. Dalolva
érezte
így
sőt a maga
volt
látta
őrületbe.
és
a Fényt,
virágokat
ő, az
őrület
[57]. A z e u r ó p a i s z í n v o n a l o n g o n d o l
k o d ó J u h á s z b a r á t j a endogen p s y c h o s i s á t kiemeli a z á r t o s z t á l y rácsai m ö g ü l : dello
I V . H e n r i k j é n e k születésével csaknem e g y i d ő b e n G u l á c s y s o r s á n a k
neti értelmét
a szürrealizmus első kiáltványát.
J u h á s z G y u l a g o n d o l a t a t o v á b b él az 1947-es G u l á c s y - t a n u l m á n y o k b a n : volt: a jelenkor vált"
Piran
kultúrtörté
f o g a l m a z z a meg. M ű v é s z e t é n e k j e l e n t ő s é g é t m é g n e m i s m e r h e t i t e l j e s s é
g é b e n : E u r ó p á b a n e k k o r írja Breton áll, szervesen
és
lassan,
az
el az örvénybe
jobban
ehhez,
menekült
az élet halálába:
merült
a látóknál
a Szépet"
tragédiája, művészietlen
tenni,
és gyöngéd
hogy ez sikerülhessen.
innen,
is szép
elviselhetővé
gyönge
igazi
egy tisztára
beletartozik
abba a korba,
megtagadása"
melynek
hitvallása
[ 1 1 5 ] ; , , . . . betegsége
a programmszerű
a társadalmi
„Benne élettagadás
menekülés
kifejezésévé
[98].
G u l á c s y m ű v é s z e t é n e k és betegségének saját kora s z e m s z ö g é n át megfogalmazott k u l t ú r t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t nem hagyhatja
figyelmen
k í v ü l a p s y c h i a t r i a felől k ö z e l í t ő
k u t a t ó a n n á l is i n k á b b , m e r t o l y a n s z e m p o n t t a l g a z d a g í t j a a j e l e n s é g e k é r t e l m e z é s é b e n , a m e l y r e a m i n d e n n a p o s p s y c h i a t r i a i g y a k o r l a t b a n nincs l e h e t ő s é g . De a n é l k ü l
kell
l e f o r d í t a n i a a p s y c h i a t r i a n y e l v é r e , h o g y a n t i p s y c h i a t r i a i t ö r e k v é s e k felé e g y e n g e t n é az u t a t , m e r t m á s a k u l t ú r t ö r t é n e t é s m á s a p s y c h i a t r i a l o g i k á j a . B e t e g s é g e p s y c h i a t r i ailag
semmiképpen
sem
fogható
szemével a valóságra alig
figyelt,
fel
menekülésnek
(tagadásnak).
Félig
behunyt
e z é r t n e m is i s m e r h e t t e a n n y i r a , hogy m e g g y ő z ő ,
t u d a t o s é r v e k k e l t a g a d n i t u d j a . K o r á n a k h a l a d ó s z e l l e m ű m ű v é s z e t i - t á r s a d a l m i cso p o r t j á v a l , az a k t í v a n , c é l t u d a t o s a n t a g a d ó a k t i v i s t á k k a l v a l ó á t m e n e t i
kapcsolata
[ v ö . 110, 114] K a s s á k é k r o k o n s z e n v é n e k é s n e m G u l á c s y k e z d e m é n y e z é s é n e k t u l a j d o n í t h a t ó . „ Vele minden inkább i s m e r ő j e , Kárpáti
Aurél
csak történt"
[65]. É l e t é b e n n e m
— írja r ó l a e g y i k l e g j o b b és leghitelesebb érte t ö b b sérelem, mint
művésztársait;
a r ó l a s z ó l ó h a t a l m a s é s lelkes i r o d a l o m (egy r é s z é t l á s d az i r o d a l m i j e g y z é k b e n ) , e g y i k ö n v a l l o m á s a (sikeres e m b e r n e k nevezi m a g á t [70]), az 1909-ben elnyert n é g y e z e r k o r o n á s Ferencz J ó z s e f - d í j ( i r o d a l m i m u n k á s s á g á é r t ugyanezt a d í j a t Ady
k a p t a ) , az
1915-ben n a p v i l á g o t l á t o t t k é p z ő m ű v é s z e k l e x i k o n á n a k G u l á c s y r a v o n a t k o z ó letes, gondosan ö s s z e g y ű j t ö t t é l e t r a j z i é s k i á l l í t á s i a d a t a i [116] ellene s z ó l n a k h o g y sikertelen lett v o l n a . B e t e g s é g é n e k endogen jellege Napjaink zárják
legjelentősebb
alkotói
Gulácsy-kutatói
munkásságát;
számukra
Gulácsy
rész
annak,
n e m lehet k é t s é g e s . psychoticussá
csak „ e g é s z s é g e s "
válásával
le is
Gulácsy létezik.
Ezért
b e t e g s é g é n e k n e m t u l a j d o n í t a n a k s e m m i l y e n k u l t ú r t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g e t [110, 117]. G u l á c s y l a p p a n g v a k i b o n t a k o z ó s c h i z o p h r e n m e g b e t e g e d é s é n e k kezdete
feltétele
z é s ü n k szerint 1909 t á j á r a t e h e t ő — t a l á n legsikeresebb a l k o t ó i p e r i ó d u s á n a k m e g f e l e l ő e n . N a ' C o n x y p a n i v i l á g á b a e k k o r l o p a k o d n a k be o l y a n elemek, a m e l y e k e t m á r n e m a j á t é k o s f a n t á z i a , h a n e m a s c h i z o p h r e n processus e n e r g e t i k á j a t á p l á l . K é p e i is e b b e n az i d ő b e n s z a k a d n a k el a k o r s z e l l e m s t í l u s á t ó l . U g y a n e k k o r h a l n a k el lassar-, fokozatosan Gulácsy kataton
a
szecesszió
viselkedési tünetekké
bizarrériákban
bizarrériái,
fejlődnek.
megnyilvánuló
modoros,
stereotyp
Kultúrtörténeti
magatartásmintái,
magatartási
jelentőségűnek
míg
rendellenességei
tartjuk a
korszakváltás
é s s z e m é l y i s é g v á l t o z á s e t a l á l k o z á s á t : s c h i z o p h r e n i á j a a k k o r t á v o l í t o t t a e l a szeceszs z i ó t ó l , a m i k o r a s z e c e s s z i ó m a g a is e l h a l t (1909—1916).
Magatartásdimenzióban
tekintve k o r (szecesszió) és betegség (schizophrenia) e l l e n k e z ő i r á n y b a m o z d u l t ( e b b ő l v e z e t h e t ő le „ a n a k r o n i z m u s a " i s ) ; G u l á c s y s o r s á n a k ez a d k ü l ö n l e g e s
hangsúlyt.
Psychoticusan festett k é p e i n o l y a n s t í l u s j e g y e k s z ü l e t n e k , m e l y e k idegenek k o r t á r sainak;
az u r a l k o d ó ,
mindenütt
fellelhető,
tehát
kategorizálható
stílus
peremére
k e r ü l . M a m á r m e g f o g a l m a z h a t j u k , a m i t k o r t á r s a i m é g n e m t e h e t t e k : a k k o r j u t o t t el új s t í l u s i r á n y z a t o k
(elsősorban
a szürrealizmusra
é s víziós
festészetre
gondolunk)
jegyeinek ö s z t ö n ö s a l k a l m a z á s á i g , a m i k o r a z o k — m o z g a l m i , t u d a t o s s z i n t e n — m e g sem s z ü l e t t e k . Psychosisának Esetének
első
döntő
szerepe
volt ebben.
é s e d d i g egyetlen p s z i c h o l ó g i a i
elemzése
során
Szirmai-Pulszky,
s c h i z o p h r e n i á j á n a k s z e m é l y i s é g e g é s z t é r i n t ő , defectushoz v e z e t ő t e r m é s z e t é t szembe á l l í t o t t a Bolyai
János
ségével a z o n o s í t o t t a m i is schizophreniának
s c h i z o p h r e n i á j á n a k j ó i n d u l a t ú l e f o l y á s á v a l , é s Hölderlin [118, 119]. E g y e t é r t v e S z i r m a i - P u l s z k y v a l , G u l á c s y t a r t j u k . Leonhard
beteg
betegségét
klinikai e m p í r i á r a t á m a s z k o d ó nosologiai
r e n d s z e r é b e n g o n d o l k o d v a , f e l t é t e l e z é s ü n k szerint ( k o r t á r s a k k r ó n i k á i , v i s s z a e m l é k e z é s e k , ö n v a l l o m á s o k é s n e m u t o l s ó s o r b a n az eltelt k u l t ú r t ö r t é n e t i k o r s z a k o k G u l á c s y f e l f o g á s a i a l a p j á n ) a lassan, f o k o z a t o s a n k i a l a k u l ó , d ö n t ő e n zajló,
groteszk,
katatoniának
bizarr,
modoros
szokásokban
magatartásdimenzióban
megnyilvánuló
kórkép
felelhet meg. K ó r k é p é n e k r é s z l e t e s e l e m z é s e meghaladja
kérdésfeltevését: G u l á c s y multiaspektuálisan megragadott
systemás
tanulmányunk
pathographiájának
össze
állítása a magyar psychiatria egyik nagy a d ó s s á g a . *
I R O D A L O M 1. Apró Ferenc: J u h á s z Gyula és G u l á c s y Lajos b a r á t s á g á r ó l . Művészet, 2. Bálint Aladár : G u l á c s y Lajos. Nyugat, 1912, I , 739—740. 3. Bálint Aladár : A „ M a " csoportos kiállítása. Nyugat, 1918, 602—602. * K ö s z ö n e t ü n k e t fejezzük k i Szabadi Juditnak önzetlen segítségükért.
és Szíj Bélának,
1972, 2, 8—9.
a kiváló G u l á c s y - k u t a t ó k n a k ,
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
Bálint Aladár: A dekadens festő életrajza. Nyugat, 1922, X X I I , 1108— 1110. Bálint Endre : H a z u g s á g o k n a p l ó j á b ó l . Bp. 1972, 28. Bálint Lajos: Ecset és véső. Bp. 1973, 20—40, 154. Bányász László : Márffy és G u l á c s y k é p e i . Ország-Világ, 1907, 257—258. Bernáth Mária: A szecesszió fogalma és helye a t u d o m á n y t ö r t é n e t b e n . I n : Művészet történet, tudománytörténet. F ő s z e r k . A r a d i N ó r a . Bp. 1973, 112. B. Gy. (Bálint György): G u l á c s y Lajos és Liebl E r v i n kiállítása. Magyarország, 1936. X . 2., 9. Bodri Ferenc: G u l á c s y Lajos f é n y k é p e i . Fotóművészet, 1970, 3, 22—24. Bodri Ferenc: G u l á c s y - p o r t r é . Életünk, 1970, 5, 437—448. Bodri Ferenc: G u l á c s y - p o r t r é . Életünk, 1970, 6, 536—544. Bojár Iván: Szabadi Judit: G u l á c s y . Magyar Hírlap, 1969. I X . 18. Boros Ferenc: Ismeretlen adatok G u l á c s y Lajosról. Magyar Művészet, 1936, 381 — 382. Bozóky Mária: G u l á c s y Lajos ( 1 8 8 2 - 1 9 3 2 ) . Vigília, 1973, 11, 7 3 1 - 7 3 4 . Bölöni György: A d y — J u h á s z — G u l á c s y . I n : Juhász Gyula 1883—1937. Szerk. Paku Imre. Bp. 1962, 1 5 0 - 1 5 1 . Branyiczky Dezső: A v á r a d i s z é p n a p o k . I n : Juhász Gvula 1883—1937. Szerk. Paku Imre. Bp. 1962, 1 5 3 - 1 5 4 . Croce, Benedetto: (1932—1933): T ö r t é n e l e m és s z a b a d s á g . Századunk, 1940, 116. d.: A Nemzeti Szalon kiállítása. Magyar Hírlap, 1902. X . 5., 9. Dékány András: G u l á c s y Lajos emlékkiállítása a T a m á s - G a l é r i á b a n . Magyarság, 1933, I . 15. Dénes Zsófia: G u l á c s y . Ünnep, 1936, N-42. Dutka Akos: G u l á c s y Lajos m ű v é s z e t e . Temesvári Hírlap, 1912. X . 13., 6. Dutka Ákos: A „ H o l n a p " városa. Bp., 1964, 1 7 0 - 1 7 3 , 176—179. Dutka Mária: D a l a rózsatőről. G u l á c s y Lajos e m l é k k i á l l í t á s a . Tükör, 1966. V I . 7. Eisler Mihály József: Gulácsy Lajos. Magyar Művészet, 1933, 65 — 70. Elek Artúr: G u l á c s y Lajos (Az E r n s t - m ú z e u m kiállítása). Nyugat, 1922, X V , 1177— 1178. Elek Artúr: G u l á c s y Lajos. I n : Művészeti lexikon, szerk. É b e r László. Bp. 1935. 425. Erdély Miklós: N a k o n x y p á n b a n h u l l a h ó . Művészet, 1967, 8, 20. Farkas László : A „ V i r á g f a k a d á s " . I n : Juhász Gyula 1883— 1937. Szerk. P a k u Imre. Bp. 1962, 7 4 - 7 5 . Farkas Zoltán: K i á l l í t á s o k . Nyugat, 1933, 205. Fencsik Flóra: Itália elborult s z e r e l m e s é n e k . . . Esti Hírlap, 1966. V I . 25. Fóthy János: K é t halott festő. A N e m z e t i Szalon kiállítása. Pesti Hírlap, 1936. X . 3. Fülep Lajos: A m ű v é s z e t f o r r a d a l m á t ó l a nagy forradalomig. Bp. 1974, 23, 155, 178, 179. old. Füst Milán: P á r b e s z é d Gulácsiról. Nyugat, 1909, 454. Genthon István: A z új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. Bp. 1935 243-244. Genthon István: M a g y a r művészet a s z á z a d f o r d u l ó idején. Bp. 1962, 50—51. Gombosi György : Új magyar rajzművészet. R i p p l R ó n a i t ó l a nyolcakig. Bp. 1945. Gulácsy Lajos : V i r á g ü n n e p vége. Nagyváradi Napló, 1909. V I . 13., 9. Gulácsy Lajos: T ű n ő d é s . Egyetemi lapok 1909. X . 28. Gulácsy Lajos: Á l m o k egy alvó t á r l a t o n . Egyetemi lapok, 1909. X I . 25., 15. Gulácsy Lajos : M ű v é s z h á z . Egyetemi lapok. 1910. I . 10. Gulácsy Lajos: I m p r e s s z i o n i s t á k a M ű v é s z h á z b a n . A Hét, 1910. V. 1., 294—295. Gulácsy Lajos: E m í l i a a r c k é p e . Egyetemi lapok, 1910. I . 10. Gulácsy Lajos : Faragott k é p P a u l i n é r ő l . Egyetemi lapok, 1910. I X . 30. Gulácsy Lajos : Ú t i emlékezés. Egyetemi lapok, 1910. I X . 30.
46. Gulácsy Lajos : N a ' C o n x y p a n b ó l . A m e s e m o n d ó f e s t ő m ű v é s z . Nagyváradi Napló, 1911. V. 28. 5. 47. G u l á c s y Lajos. A Hét 1912., 207. 48. G u l á c s y Lajos és Erdei V i k t o r kiállítása. Nagyvárad, 1911. V . 17. 49. G u l á c s y Lajos festőművész haldoklik. Nemzeti Újság, 1927. I V . 22. 50. Gulácsy László: N a k o n x i p á n á l o m k ö v e i . E p i z ó d o k G u l á c s y Lajos é l e t é b ő l . Forrás, 1974, 10, 5 0 - 6 2 . 51. Gyöngyössy Nándor (szerk.): A m a i magyar művészet. Bp., 1916, 34. 52. Haits Géza: G u l á c s y Lajos. Alföld, 1966, 9, 6 8 - 6 9 . 53. Hajós Gabriella: L á t o g a t á s G u l á c s y L a j o s n á l . Nagyvárad, 1912, X . 27. 54. Halasi Andor: A u r é l i a megszólal. Egyetemi lapok, 1909. X . 28. 55. Havas: G u l á c s y Lajos e m l é k k i á l l í t á s a Székesfehérvárott. Népszava, 1966. V . 8. 56. Hevesy Iván: A posztimpresszionizmus művészete. G y o m a , 1922, 50—51. 57. Juhász Gyula: A Szépség betege. Magyarság, 1925. I I . 1. 58. Kádár Zoltán: G u l á c s y kiállítás Székesfehérvárott. Fejérmegyei Hírlap, 1966. V I I . 3. 59. Kassák Lajos: K é p z ő m ű v é s z e t ü n k N a g y b á n y á t ó l napjainkig. Bp., 1947. 60. Katona Ferenc, Dénes Tibor: A T h á l i a t ö r t é n e t e (1904—1908). Bp. 1954, 22, 5 9 - 6 0 . 61. Kállai Ernő: Új magyar p i k t ú r a 1 9 0 0 - 1 9 2 5 . Bp. 1926, 9 8 - 1 0 1 . 62. Kárpáti Aurél : A r n o l a n h a l á l a . G u l á c s y Lajos k é p e i h e z . Egyetemi lapok, 1909. X . 28. 63. Kárpáti Aurél: Mystica. Vers. Egyetemi lapok, 1910. I X . 30, 14. 64. Kárpáti Aurél : G u l á c s y Lajos A gyűjtő, 1913, 44—45. 65. Kárpáti Aurél: G u l á c s y Lajos. Pesti Napló, 1938. V I I I . 14, 30. 66. Keleti Artúr: A k á m z s á s festő strófái. Rajzokkal c s i n o s í t o t t a Gulácsy Lajos. Bp. 1912. 67. Keleti Artur: H a r m i n c éve halt meg G u l á c s y Lajos. Magyar Nemzet, 1962. I I . 21. 68. Keleti Artur: E m l é k e z é s G u l á c s y Lajosra. Jelenkor, 1963, 8, 65—68. 69. Keleti Artur: Signor L u i g i R ó m á b a n . Élet és Irodalom, 1963, 24, 11. 70. Keleti Artur: G i o t t o j ó u t ó d a . A székesfehérvári G u l á c s y - e m l é k k i á l l í t á s m e g n y i t á s á n elhangzott e l ő a d á s . Élet és Irodalom, 1966, 10, 216. 71. K é t bolond p i k t o r (Gulácsy Lajos és C s o n t v á r y Tivadar). Az Újság, 1922. X . 26, 4. 72. Kószó Mária: A k i elsőnek á l l í t o t t a k i G u l á c s y t — Beszélgetés K a s s á k Lajossal Fejér Megyei Hírlap, 1966. V. 27. 73. Kosztolányi Dezső: G u l á c s y . Pesti Hírlap, 1922. I X . 24. 74. Korner Éva: Derkovits. Bp. 1968, 276. 75. Köteles Pál: Egy G u l á c s y - l e g e n d á v a l kevesebb? Utunk, 1976, 43, 7. 76. Lehel Ferenc: G u l á c s y Lajos dekadens festő. Bp. 1922. 77. Leonhard, Karl: Aufteilung der endogenen Psychosen. Berlin, 1968. 78. Lyka Károly: G u l á c s y Lajos. Magyar Művészet, 1932, I X , 1 2 9 - 1 3 0 . 79. Lyka Károly: V á n d o r l á s a i m a m ű v é s z e t k ö r ü l . Bp. 1970, 299—300. 80. Magyar László : , , A m i k o r én í r t a m , a véremmel í r t a m " . H á r o m l á t o g a t á s az ö t v e n éves Juhász Gyulánál. Délmagyarország, 1933. I V . 16, 15. 81. Márffy és G u l á c s y . A Hét, 1907, 214. 82. M. L . (Márkus László): A T h á l i a - T á r s a s á g . Magyar Szemle. 1906. 4, 16. 83. Márkus László: idézi Bálint Lajos i . m . 29. 84. Mátrai László: Kulturhistorische Folgen der A u f l ö s u n g der österreichisch-ungarischen Monarchie. Acta Hist. Acad. Scient. Hung. 14, 1968, 3 2 3 - 3 3 7 . 85. Micheli, Mario de: (1959) A z avantgardizmus. B p. 1969, 53—54. 86. A modern festészet lexikona. Bp. 1974, 110—111. 87. m. v.: G u l á c s y Lajos festőművész. Nemzeti Újság, 1933. I . 15. 88. M. V.: G u l á c s y Lajos: Dante t a l á l k o z á s a Beatricevel. Hajdú Bihari Napló, 1969. V I I I . 3.
89. Németh Lajos: G u l á c s y Lajos. I n : Művészeti lexikon. Főszerk. Z á d o r Anna, Gen thon I s t v á n . Bp. 1965, 306. 90. Németh Lajos : M o d e r n magyar művészet. Bp. 1968, 33, 40, 42, 46. 91. Németh Lajos: A m ű v é s z e t sorsfordulója. Bp. 1970, 288—289. 92. Ortega Y Gasset, Jose: (1924) D o n Quijote n y o m á b a n . Atlantisz. Bp. 1943, 104—105, 141. o l d . 93. Pátzay Pál: személyes k ö z l é s , 1976. 94. Perneczky Géza: G u l á c s y Lajos e m l é k k i á l l í t á s Székesfehérvárott. Magyar Nemzet, 1966. V . 18. 95. Perneczky Géza: K é p e s a l b u m o k a s z á z a d f o r d u l ó r ó l . Élet és Irodalom, 1969, X I I . 20. 96. Péter András: A magyar m ű v é s z e t t ö r t é n e t e I I . Bp. 1930, 166. 97. Pirandello, Luigi: S z í n m ű v e k és novellák. Bp. 1962. 98. Pogány Ö. Gábor: G u l á c s y Lajos m ű v e i n e k kiállítása. Szabad Művészet, 1947, 87-88. 99. Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet f o r r a d a l m á r a i . Bp. 1947, 21, 25, 71 — 72. 100. Read, Herbert: A modern s z o b r á s z a t . Bp. 1974, 99. 101. Remsey György: D r á m a N a - K o n g - X y p á n b a n . S z i m u l t á n expresszionista d r á m a G u l á c s y e m l é k é r e . K é z i r a t , 1933. 102. Remsey György: Szecesszió, spirituális művészet. I . rész. Vigília, 38, 1973, 11. sz. 103. Remsey György: Szecesszió, spirituális m ű v é s z e t . I I I . rész. Vigília, 39, 1974. 1. sz. 104. Remsey György: személyes közlés, 1976. 105. r. ö.: G u l á c s y kiállítás az U r á n i á b a n . Független Magyarország 1909. X . 5. 106. Simon Gy. Ferenc: G u l á c s y Lajos festőművész. Képes Újság, 1973. X I I . 8. 107. A S o r o m p ó (Országos Ifjúsági I p a r v é d ő L i g a ) Gyűlése 1910. X I I . 2-án. Egyetemi lapok, 1910, 9. 108. Szabadi Judit : Gulácsy Lajos. Művészet, 1967, 8, 16—20. 109. Szabadi Judit : Gulácsy L a j o s r ó l . Budapest, 1968, 12, 49. 110. Szabadi Judit : Gulácsy. Bp. 1969. (1976.) 111. Szabadi Judit : The Life and A r t o f Lajos G u l á c s y . Acta Hist. Art. Hung. 1970, 3—4 293-315. 112. Szabolcsi Miklós: A clown m i n t a művész ö n a r c k é p e . Bp. 1974. 113. Szabó Júlia: Magyar r a j z m ű v é s z e t 1890—1919. Bp. 1969. 114. Szabó Júlia: A magyar aktivizmus története. Bp. 1971, 22—23. 115. Szegi Pál: G u l á c s y Lajos. Tér és forma, 1947, 159—173. 116. Szendrei János, Szentiványi Gyula: Magyar k é p z ő m ű v é s z e k lexikona, Bp. 1915. 117. Szíj Béla: G u l á c s y Lajos. A Magyar Nemzeti G a l é r i á b a n elhangzott e l ő a d á s , 1976. 118. Szirmainé Pulszky Henriette: Bolyai J á n o s é l e t é n e k és m u n k á s s á g á n a k lélektani értel mezése. Magyar Psychologiai Szemle, 1932, 97. 119. Szirmai-Pulszky Henriette, von: Genie und Irrsinn i m ungarischen Geistesleben. M ü n c h e n , 1935, 1 3 1 - 1 3 3 . 120. Szokolay Béla: G u l á c s y - k i á l l í t á s o n . Élet, 1922, I X . 17. 121. Tóth Ervin: A m ű v é s z életútja. Hajdú-Bihari Napló, 1969. V I I I . 3. 122. T.E.: G u l á c s y Lajos: Dante t a l á l k o z á s a Beatricevel. Hajdú-Bihari Napló, 1969. V I I I . 3. 123. T. Gy.: G u l á c s y Lajos. Magyar Hírlap, 1912. I I I . 28, 10. 124. Wilde, Oscar: A Szépség filozófiája. Bp. é. n . 64—65. 125. Y. E. (Ybl Ervin): Gulácsy Lajos festőművész. Budapesti Hírlap, 1933. I . 15. 126. z. a.: A Nemzeti Szalon őszi kiállítása. Magyarország, 1903. X . 18, 12.
Summary Lajos G u l á c s y , the visionary painter who created a style of his o w n to which it is impos sible to attach a label, gradually drifted away f r o m the norms o f his age w i t h the slow a n d progressive emergence o f his schizophrenic illness. H e set out i n search o f the "source", like Gauguin. H e was influenced t o a certain extent by the Pre-Raphaelites and A r t Nouveau. His very personal " s y m b o l i s m " can only be understood i n the light o f his accentuated personality. T h e subjects of his early w o r k were derived from A r t N o u v e a u . The dream w o r l d he created a r o u n d 1904 was radically new and based o n subjects foreign to the spirit o f the age, even t h o u g h the works were also an artistic expression o f his concrete experience o f I t a l i a n towns. H i s illness, as a symbol o f rejection o f society, gained cultural historical significance through his contemporaries w h o followed European intellectual trends. W e now see the c u l tural historical significance o f his illness i n the fact that he drifted away f r o m A r t N o u v e a u when it was itself exhausted and he foreshadowed new trends before they had even emerged. His illness w h i c h arose from his accentuated personality and took the f o r m o f rigid stereo typed habits, thus falling m a i n l y w i t h i n the dimension o f behaviour, is considered, on the basis of Leonhard's nosological system, to be systemic (affected) catatonia. Hungarian psychiatry has still to produce a pathography o f Gulácsy. J. G E R E V I C H , M D G. U N G V Á R I , M D C l i n i c of Psychiatry at the Semmelweis Medical University Semmelweis O r v o s t u d o m á n y i Egyetem, Psychiatriai K l i n i k a H-1083 Budapest, Balassa u . 6. H u n g a r y