KÓPÉVÁR ÓVODA 1078 Budapest, Murányi u. 27. Módosított Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

KÓPÉVÁR ÓVODA 1078 Budapest, Murányi u. 27. Módosított Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27

0. oldal

1

Intézményvezető: Intézményi OM- azonosítója: 200534 ..............................................aláírás Nagy Róbertné

LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS

Nevelőtestület nevében:

Szülői szervezet nevében: aláírás

aláírás

A dokumentum érvényessége: 2013. április 01-vel – visszavonásig

A dokumentum jellege: nyilvános

Ph.

Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

1. oldal

2 TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék

2-4

Jogszabályi háttér

5-6

I. Általános rendelkezések

6-7

II. Az óvodai intézmény jogállása, általános adatai

7

III. Az óvoda szervezeti felépítése

12

III.1. Szervezeti egységek kapcsolatai

13

III.1.1. Az óvoda nevelőtestülete A nevelőtestület hatáskörei A feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Nevelőtestületi értekezletet Az alkalmazotti közösség értekezlete Munkatársi értekezletek

14

III.1.2. Szakmai munkaközösség Szakmai munkaközösségre átruházott nevelőtestületi feladatok A szakmai munkaközösség együttműködési feladatai A szakmai munkaközösség pedagógusok munkáját segítő tevékenysége

17 18 18 18

III.1.3. Szülői Közösség A Szülői Közösség működésével kapcsolatos szabályok A szülők képviselőjének lehetősége Az óvodavezető, a szülők és a Szülői Közösség közötti kapcsolattartás formái Az óvodapedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás formái

19 19 20 21 21

III.2. A vezetés

14 16 16 17

22

III.2.1. Óvodavezető

22

III.2.2. Óvodavezető-helyettes

24

III.2.3. A vezetők közötti együttműködés A vezetők közötti helyettesítési rend, vezetők közötti feladat átruházás A vezetők benntartózkodása Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

25 25 26 2. oldal

3 III.3. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

26

III.4. Belső ellenőrzés rendje Óvodavezető ellenőrzése Óvodavezető-helyettes ellenőrzési jogosultsága Szakmai munkaközösség vezető ellenőrzési jogosultsága Rendkívüli ellenőrzés

27 27 28 28 28

III.5. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai 29 Az óvoda szervezeti felépítése

31

IV. Az óvoda működés rendje

32

IV.1. A nevelési év rendje Tankötelessé váló gyermekek felvételéről Megszűnik az óvodai elhelyezés

32 32 33

IV.2. Az Óvoda munkarendje A gyermekek fogadása, nyitva tartás Belépés és benntartózkodás rendje A helységek, és létesítmények használati rendje Az óvoda alkalmazottaira vonatkozó előírások Alkalmazottak helyettesítésének rendje

33 33 34 34 35 35

IV.3. A nevelési év helyi rendje Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontja, felhasználása A szünetek időtartama Helyszíni foglalkozások, séták, kirándulások, egyéb programok szervezése Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása Az étkezések lemondására megrendelésére valamint a térítési díj befizetésére és a visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Étkezés lemondása Étkezési térítési díjkedvezmények Mulasztások igazolása

36 36 36 36 37 39

IV.8. Intézményi védő-óvó előírások Általános előírások A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata A gyermekekkel kapcsolatos óvó-védő előírások Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén A gyermekbalesetekkel kapcsolatos egyéb feladatok

41 41 42 43 44 44


39 39 40 41

3. oldal

4 Egészségvédelem Rendszeres egészségügyi felügyelet Rendkívüli helyzetek- Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

45 45 45

IV.9. Egyéb rendelkezések Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések

47 47 48

IV.10. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről, a dokumentumok elhelyezése A vezetői megbízással kapcsolatos, közérdekből nyilvános adatok közzététele Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

52 53

V. Külső kapcsolatok A fenntartó Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás A Heted-hét Gyermekjóléti központ valamint egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezet és az óvoda kapcsolata A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

56 57 58 58

VI. Záró rendelkezések

59

VII. Záradék

60

VIII. Mellékletek

61

1. sz. melléklet Adatkezelési szabályzat

62

2. sz. melléklet A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek szabályzata

86


55 55 56

4. oldal

5

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) kormányrendelet  1999. évi XLII. Törvény a nem dohányzók védelméről  308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet az európai lobogó használatának részletes szabályairól2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. év LXXIX. Tv.  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról  363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény  37/2001. (X.12.) OM rendelet 3.§ (1), (2). 4.§, 5.§, 7.§ katasztrófa védelemről  368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára  Az 1999. évi LXVIII. törvény 122.§ 12. bekezdés reklámtevékenységek szabályozása  2012. évi LXXXVI. Munka Törvénykönyve  A 32/2012. (X.08.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről  2007. évi CLII. törvény 4. § vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselőtestülete által hozott hatályos rendeletek


5. oldal

6

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A szabályzat jogszabályban meghatározott eseteiben a Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorol. Az SzMSz az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, illetve módosulhat, ha a nevelőtestület, vagy a Szülői Közösség arra javaslatot tesz. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata, és kötelessége az óvoda minden dolgozójának és azoknak a személyeknek, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helységeit, létesítményeit. Személyi hatálya kiterjed: o Az óvoda dolgozóira - az óvodavezetőre - az óvodavezető-helyettesre - az óvodapedagógusokra - a nevelőmunkát közvetlen segítőkre - egyéb dolgozókra, alkalmazottakra o az intézményben működő közösségekre o a gyermekek közösségére o a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire o az intézményt látogatókra


6. oldal

7 A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása, mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: 1./ az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője munkáltató jogkörben eljárva hoz intézkedéseket. 2./ a szülőt, vagy más nem az óvodában dolgozó személyt, az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell, a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a vezetőt kell értesíteni, aki a további intézkedéseket megteszi.

II. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, ÁLTALÁNOS ADATAI

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő testülete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 5.§-a alapján, továbbá figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltakra a Kópévár alapító okiratát 2012.december 01.napjától adja ki 632/2012. (XI.16.) Kt határozata.

A költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) neve Kópévár Óvoda Az intézmény OM azonosító száma 200534 Az intézmény székhelye 1078 Budapest VII. Murányi utca 27. Az intézmény alapítása 1895 Murányi utca 27. épület 1982. István utca 37. épület


7. oldal

8 Az intézmény jogállása Önálló jogi személy Az alapító szerv neve Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Az intézményt fenntartó szerv neve, székhelye Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Az intézményirányító szerve, székhelye Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Az intézményirányító szervének vezetője Polgármester Az intézmény típusa Óvoda A jogszabályban meghatározott közfeladata: Köznevelés Az intézmény működési területe Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. A felvehető gyermekek maximális létszáma 200 fő


8. oldal

9 Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása szakágazati száma 852010 Óvodai nevelés Alaptevékenysége az államháztartás szakfeladat rendje szerinti bontásban o 851011 óvodai nevelés, ellátás-gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozások és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magába foglaló nevelési tevékenységek o 562912 Óvodai intézményi étkeztetés-az óvodai ellátottak intézményi étkeztetése o 562917 Munkahelyi étkezés o 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység o 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Ellátja a többi gyermekkel nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. Vállalkozási tevékenység Vállalkozási tevékenységet nem folytathat Az intézmény gazdálkodási jogköre, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. A zavartalan működés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 49/2011.(XI.21.) számú önkormányzati rendelet betartásával hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők.


9. oldal

10 Az intézmény vagyona Budapest VII. kerület 33205 helyrajzi számú 2.976 m2 felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, stb.) állóeszközleltár szerint. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám Számlavezető bank megnevezése: OTP Bank Rt. Számlaszám: 11784009-16927887 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, - a Kormányzati Személyügyi Központ "Közigállás" honlapján kell közzétenni. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja.


10. oldal

11 A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. Az intézmény alkalmazottainak jogállása: Az intézmény alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak. Az intézmény képviselete Az intézmény képviseletét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 36.§-a, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján az intézmény vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozójára átruházhatja. Az intézmény gazdálkodási rendje Az intézmény a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik a feladatai ellátásáról. Az intézményi gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

11. oldal

12 költségvetés tervezésével, végrehajtásával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása az óvodavezető feladata. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

III. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény közalkalmazotti munkakörei Óvodavezetés Magasabb vezető beosztású: óvodavezető Vezető beosztású: óvodavezető-helyettes

Alkalmazotti közösség Az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott: o a nevelőtestület tagjai, o az óvodatitkár, o a nevelőmunkát közvetlenül segítők: a dajkák, o egyéb

munkakörben

dolgozók:

konyhai

dolgozó,

takarítók,

kertész-

karbantartó. Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

12. oldal

13

Nevelőtestület Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok alkotják. Szakmai munkaközösség Pedagógusokból álló közösség, akik a nevelőmunka fejlesztése érdekében az óvodában tevékenykednek. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács és az óvodavezető együttműködnek a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Munka Törvénykönyve alapján.

III.1. SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATAI III.1.1. Az óvoda nevelőtestülete o A nevelőtestület a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. o Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. o A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

13. oldal

14 Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá

a feladatok

ellátásával

megbízott

beszámolására vonatkozó

rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - az óvodaszékre. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása.

Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört melyet a nevelőtestület nem ruházhat át.


14. oldal

15 A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Erről a jogkört gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles. Az óvoda szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: o a Pedagógiai program elfogadására, valamint módosításának elfogadására, o a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására, valamint módosításának elfogadására, o a Házirend elfogadására, o a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, o az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, o a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, o az öt éves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, o az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, o a nevelőtestület véleményének kikérése a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, o Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, o jogszabályban meghatározott esetekben. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni és sorszámozva nyilvántartásba venni. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.


15. oldal

16 A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: - a jegyzőkönyvet a nevelőtestület egy felkért tagja vezeti, - az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni, - az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá, - csatolni kell mellé a jelenléti ívet. Nevelőtestület értekezletei o Nevelési értekezletek: témáit és időpontját a munkaterv határozza meg. o Évnyitó értekezlet: a nevelőtestület megbeszéli a nyári óvodai élet tapasztalatait, kijelöli a nevelési év fő feladatait, és dönt az óvodavezető által előterjesztett munkatervről. o Évzáró értekezlet: Az óvodavezető elemzi a nevelési évben folyó nevelőmunkát, ismerteti az óvoda nyári nevelési, szervezési feladatait, munkarendjét, a dolgozók végleges szabadságolási tervét. Tájékoztat a következő nevelési év előrelátható tennivalóiról, a munkabeosztásra vonatkozó tervről. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: o az óvodavezető összehívja, o a nevelőtestület egyharmada kéri, o a Szülői Közösség kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. Az alkalmazotti közösség értekezlete o biztosítja a szakmai munkát végző pedagógusok, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, az óvodatitkár és az egyéb munkakörben alkalmazottak együttműködését. o Az óvoda valamennyi alkalmazottja részt vesz az értekezleten. Alkalmazotti értekezletet kell tartani, ha o a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetői megbízással kapcsolatosan Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

16. oldal

17 o

A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

Munkatársi értekezletek o Az óvodavezető hívja össze nevelési évenként legalább 2 alkalommal, illetve, szükség szerint. o Állandó résztvevői a nevelőmunkát közvetlenül segítők és az egyéb munkakörben alkalmazottak. o Az értekezleten való részvétel a nevelőtestület tagjainak és az alkalmazottaknak munkaköri kötelességük. III.1.2. Szakmai munkaközösség Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A nevelőmunka fejlesztése érdekében - a nevelőtestület érdeklődési körének megfelelően szakmai munkaközösség szervezhető. A munkaközösség vezetőjét a tagok választják megbízásuk 1 nevelési évre szól. A munkaközösség létrehozásáról a nevelőtestület a évnyitó értekezleten dönt, majd megválasztja működési rendjét, és összeállítja munkaprogramját. o A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az óvodában folyó nevelőmunka tervezésében, szervezésében, a módszertani kultúra fejlesztésében. o Éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. o Feladata a pedagógus munkakörben új és már ott dolgozó foglalkoztatottak szakmai segítéséről való gondoskodás.


17. oldal

18 o A pedagógusok kezdeményezésére, intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Szakmai munkaközösségre átruházott nevelőtestületi feladatok o Az óvodai szakmai munkaközösség a nevelés eredményességére vonatkozóan javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. o Javaslatot tesz kiegészítő programokra, módszerekre, szakmai eszközfejlesztésre.

Véleményező jogkörébe tartozik tevékenységi területén minden olyan kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményező joga van. A szakmai munkaközösség együttműködési feladatai - a szakmai munkaközösség vezetője együttműködik az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösség tevékenységét összehangolja az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösség munkaközösségével.

együttműködhet

más

intézmény

hasonló

A szakmai munkaközösség pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: o a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, o a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, o a szakmai tapasztalatcserére, o a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, o a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló foglalkozásainak látogatására,


18. oldal

19 o a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. o a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott nevelési évben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja.

III.1.3. Szülői Közösség

o A szülők az óvodában a jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézményt működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Közösséget hozhatnak létre. o A Szülői Közösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. o Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A Szülői Közösség működésével kapcsolatos szabályok o A Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben a jogszabály vagy az óvoda Szervezeti Működési Szabályzata a Szülői Közösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. o A Szülői Közösség, ha a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérését az óvodavezetőhöz kell címeznie. A tájékoztatás történhet szóban, vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a Szülői Közösség képviselőjének. A Szülői Közösség képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

19. oldal

20 érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározását a Házirend tartalmazza. o Ha a Szülői Közösség a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének

figyelemmel

kísérése

során

megállapításokat

tesz,

az

óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a Szülői Közösség képviselőjének részvételével megtárgyalja. o A Szülői Közösség részére érkezett iratokat bontatlanul át kell adni az érdekelteknek, a közösség képviselőjének. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. Ha az irat kezelésére a Szülő Közösség jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított 30 napot követő első ülésén köteles meghozni. o A Szülői Közösségnek véleményezési és egyetértési joga van: - a nevelési év rendjének elfogadásakor, -a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, -az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

o

A Szülői Közösség egyetértését be kell szerezni az óvoda adatkezelési szabályzatának

elfogadásakor,

a

gyermekek

adatainak

kezelése

és

ezek

továbbításának szabályozása tekintetében. A szülők képviselőjének lehetőségei - részt venni a nevelői értekezleten, - szükség esetén a gyermekvédelmi intézkedésekben, - az óvodai rendezvények, kirándulások szervezésében.


20. oldal

21 Az óvodavezető, a szülők és a Szülői Közösség közötti kapcsolattartás formái

o Az óvodavezetője a Szülői Közösség képviselőjét rendszeresen, illetve szükség szerint tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a gyermekeket érintő, illetve aktuális kérdésekről. o Az új gyermekek szülei részére, valamint a tanköteles korú gyermek szülei részére tájékoztató szülői értekezletet tart. o Az óvodavezető fogadóórát tart minden csütörtökön 1300-1500 óra között, illetve szükség szerinti időpontban, előzetes egyeztetés alapján. Az óvodapedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás formái o Szülői értekezlet Rendje az óvoda éves munkatervében részletesen szerepel. Az újonnan felvett gyermekek szülei részére tájékoztató szülői értekezletet kell tartani, melynek témája, az óvoda működésének általános ismertetése, a Szervezeti és Működési Szabályzat,

a

Házirend,

az

óvodavezetővel,

az

óvodapedagógusokkal

történő

együttműködések formái, jogok, kötelességek gyakorlása. Az értekezletet mindenkor az óvoda vezetője tartja. Az óvodában szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, a csoportvezető óvodapedagógusoknak szülői értekezletet kell tartani. o Fogadóórák o Nyílt napok o Nyilvános rendezvény, ünnepély o Kapcsolattartás egyéb formái: családlátogatás, játszódélutánok, közös programok óvodán belül és kívül.


21. oldal

22 A kapcsolattartás formáira vonatkozó rendelkezések: o Fogadóórát, szülői értekezletet, egyéb nyílt rendezvényeket az általános munkaidőn kívül kell megtartani. o A fórumokra, rendezvényekre és azok időpontjára hirdetmény formájában kell a szülők figyelmét felhívni. Ezért mindenkor a csoport óvodapedagógusa a felelős. o Az óvoda egyéb közleményeiről a faliújságon keresztül értesülhet a szülő.

III.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE III.2.1. Óvodavezető Az óvodavezető az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Az óvodavezető felelős o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért o az ésszerű és takarékos gazdálkodásért o a pedagógiai munkáért o a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért o a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért o a gyermekbalesetek megelőzéséért o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért o a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért o a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért o a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért o az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybevett szolgáltatások mértékéért az elvárható takarékosság mellett Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

22. oldal

23 o a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért o a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért Gyakorolja a munkáltatói jogokat Dönt az intézmény működésével kapcsolatosan miden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe Képviseli az intézményt hivatalos szervek, magánszemélyek előtt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Egyeztetéseket folytat a jogszabályban előírtak szerint az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Feladatkörébe tartozik o a nevelőtestület vezetése o a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése o az óvodában folyó egyéb munkák irányítása és ellenőrzése o a gyermekvédelmi munka irányítása o a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése o a nemzeti megemlékezések, és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése o a gyermekbalesetek, munkahelyi balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása o az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi- gazdasági feladatokban való, megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés o a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal, Szülői Közösséggel való együttműködés


23. oldal

24 Kizárólagos jogkörébe tartozik o a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása o a tanügy-igazgatási döntések meghozatala o a nevelőtestület vezetése o a pedagógiai munka irányítása o a hatáskörébe tartozó gazdálkodási feladatok o a kötelezettségvállalás o a kiadmányozási jogkör gyakorlása (aláírás) o a fenntartó előtti képviselet

Közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt és a alkalmazottakat. III.2.2. Óvodavezető-helyettes o A vezető közvetlen munkatársa o Kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre o A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik o Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi o Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket az óvodavezető számára meghatároz o Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését o közreműködik: - a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, - az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepek, ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, - feladatait részletesebben a munkaköri leírás tartalmazza. o közvetlenül végzi: - a dajkák munkájának irányítását, - a helyettesítés megszervezését, a helyettesítő kijelölését.


24. oldal

25 III.2.3. A vezetők közötti együttműködés o Közvetlen: az előforduló ügyektől függően, azonnali megbeszélés. o Rendszeresített: a hét első napján tartott vezetői megbeszélés. A vezetők közötti helyettesítési rend, vezetők közötti feladat átruházás Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl.: külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető-helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes egyidejű távolléte esetén, a magasabb vezető helyettesítése, az óvodavezető által, írásban megbízott közalkalmazott feladata. Meghatalmazása személyi anyagában található. A vezetők benntartózkodása Az óvoda nyitvatartási idején belül, 8–16 óra között az óvodavezetőnek, vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a vezetők közötti helyettesítés rend szerint történik a vezetői feladatok ellátása.


25. oldal

26 III.3. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következők. A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból: o a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, o a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/ o költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá o önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve o önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, o a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, o a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati

támogatások

felhasználásának

vizsgálata,

vagy a

felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/


26. oldal

27 Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka Munkakör 3. §

3. §

3. §

3. §

(1) b)

(1) c)

(1) d)

(1) e)

x

x

x

x

megnevezése

Magasabb vezető (Intézményvezető) Vezető beosztások: - Intézményvezető-helyettes

III.4. Belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, javításra kerüljön, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Az ellenőrzést végző személyek o

az óvodavezető

o

az óvodavezető helyettes

o

a munkaközösség vezető

Óvodavezető ellenőrzése Folyamatosan ellenőrzi az óvodában folyó pedagógiai munkát, időszakosan az egyéb munkákat. Az ellenőrzésekről, azok ütemezéséről az éves munkaterv részeként ellenőrzési tervet készít.


27. oldal

28 Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés o területeit o módszerét o ütemezését Az ellenőrzés területei o Az óvodai nevelőmunka tervezése, szervezése, a feladatok megvalósulása o A gyermekvédelmi feladatok ellátása o Ünnepélyek, szülői értekezletek megtartása o Dokumentumok ellenőrzése Az ellenőrzés formái o Cél és tematikus vizsgálat o Beszámoltatás: szóban, írásban o Felmérések o Dokumentumok Az óvodavezető az ellenőrzésekbe esetenként bevonhatja helyettesét, vagy – a tevékenységi körében – illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. Óvodavezető-helyettes ellenőrzési jogosultsága Időszakosan, esetenként, a vezető megbízása alapján, önállóan is ellenőrizheti az óvodában folyó pedagógiai munkát. Szakmai munkaközösség vezető ellenőrzési jogosultsága Az óvodavezető esetenként bevonja az ellenőrzésbe a - tevékenységi körében illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. Rendkívüli ellenőrzés Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt.


28. oldal

29 Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: o az óvodavezető helyettes o a Szakmai munkaközösség o a Szülői Közösség Az ellenőrzés az ellenőrző fél tudtával történik. Az ellenőrzés alatt szerzett tapasztalatokat az érintett óvodapedagógussal minden esetben ismertetni kell. A megbeszélésbe a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében, esetenként be kell vonni a csoportban dolgozó másik óvodapedagógust is. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az ellenőrzés során szerzett általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az évzáró nevelői értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

III.5. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélésének szempontjait a nevelőtestület a következőkben határozta meg: o A pedagógus pedagógiai programunk megvalósítása érdekében tett erőfeszítése. o A pedagógus munkájában szakmailag és emberi magatartásban is legyen követésre méltó, értékképző. o Pedagógiai munkájában maximálisan érvényesüljön a gyermekek szeretete és tisztelete. o A pedagógus törekedjen a gyermekekkel, szülőkkel, és a kollégákkal való jó kapcsolat kialakítására és annak ápolására. o Szakmai munkájában legyen jelen az innováció, az önképzés igénye. A szerzett ismereteket óvodán belül adja át kollégáinak.


29. oldal

30 o Az óvoda életével kapcsolatos plusz feladatok vállalásában legyen aktív segítő. o Bemutatók, nyíltnapok tartásának vállalása, színvonalas teljesítése. o Óvodánk jó hírének keltéséért, megőrzéséért tevékenykedjen. o Közreműködés

támogatók,

szponzorok

felkutatásában,

a

velük

való

kapcsolattartásban. Az óvoda vezetője nevelési évenként, az aktuális feladatoknak megfelelően, a hangsúlyt áthelyezheti, illetve másokkal kiegészítheti.


30. oldal

Az óvoda szervezeti felépítése

Közalkalmazotti

Óvodavezető

Szülői közösség

Tanács

Óvodavezetőhelyettes

Óvodatitkár

Nevelőtestület (óvodapedagógusok fejlesztőpedagógus)

Dajkák


31. oldal

Egyéb munkakörben dolgozók

IV. AZ ÓVODA MŰKÖDÉS RENDJE IV.1. A nevelési év rendje Az óvodai felvétel, átvétel rendje a Közoktatásról szóló törvény és végrehajtási utasítása alapján történik. o Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik, a felvételnél meghatározó a fenntartó által meghatározott férőhelyszám o A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki o A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve szülője dolgozik, rugalmasan biztosítva a szülő számára a szabad óvodaválasztást o Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg o Az óvoda a határidő előtt legalább30 nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni o A felvételt az intézmény vezetője és helyettese végzi o Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni o A felvételt nyert gyermekeket a szülő köteles rendszeresen óvodába járatni

Tankötelessé váló gyermekek felvételéről o

A Közoktatásról szóló törvény értelmében, a gyermek abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, annak a nevelési évnek az első napjától kezdődően, napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni, melynek teljesítéséért a szülő felelős.

o Az óvoda vezetője - a fenntartó Önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási lakóhelye szerinti illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt. o Az óvoda értesíti a szakértői véleményt adó intézményt, ha hely hiány miatt a gyermeket nem tudja felvenni. o Az óvoda értesíti a gyermek lakóhelye szerinti jegyzőt, ha olyan tanköteles gyermeket vett fel, akinek lakóhelye nem Budapesten van.


32. oldal

33 Megszűnik az óvodai elhelyezés o a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, o a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, o az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása, és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, kivéve, ha a gyermek hátrányos helyzetű, o a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, o a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak az évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, o a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette a mulasztás következményeire.

IV.2. Az óvoda munkarendje A gyermekek fogadása, nyitva tartás Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. o A nyitvatartási idő, napi 12 óra: reggel 06 órától 18 óráig. o A nyitvatartási időben az ügyelet reggel 6.00 órától 7 óráig, délután 17.00 órától 18.00 óráig tart. Ez időben a gyermekek felügyeletéről munkarend szerinti beosztásban legalább 1 óvónő és 2 dajka gondoskodik. o A gyermekek által használt helyiségekben mindig biztosítani kell a felügyeletet. o Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. o Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatni kell a szülőket. o A zárva tartás ideje alatt – a fenntartóval történő megállapodás szerint – az erre kijelölt óvodában ügyeletet kell tartani. Az óvodazárást megelőző 14 nappal összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket befogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk.


33. oldal

34 Belépés és benntartózkodás rendje: Azok részére, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel o Az óvodát reggel, a munkarend szerint érkező, kulccsal rendelkező dajkák nyitják ki, majd este kulccsal rendelkező dajkák zárják be. o Az óvoda főbejáratának zárva tartása: Reggel: 9.00 óra és 12.30 óra között Délben: 13 óra és 15.30 óra között o A főbejárat zárva tartásának idejében csengetésre az ügyeletet ellátó dolgozó nyit kaput. o Az óvoda dolgozói munkaidő alatt csak az óvodavezető engedélyével hagyhatják el munkahelyüket. Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel o Az óvodával nem jogviszonyban álló, de kapcsolatban lévő személyek az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés alapján, tartózkodhatnak az intézményben, kivéve a gyermekek hozzátartozóit. o Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. o Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. A helységek, és létesítmények használati rendje o Az óvoda helységeit a nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően arra a célra lehet használni, amelyre a helységet kialakították. o A helység rendeltetésétől eltérő, illetve nyitva tartáson túli használatához az óvodavezető előzetes engedélyére van szükség. Ez esetben az óvoda zárása mindig, legalább 2 személlyel történik,- egyikőjük kulccsal rendelkezik. Ilyenkor ők a felelősek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért. o Az óvoda épületében munkaszüneti és ünnepnapokon csak a vezető engedélyével lehet tartózkodni. o Az óvoda helységeit más, nem nevelési – oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a nevelési időn kívül, az Alapító Okiratban foglaltak szerint lehetséges.


34. oldal

35 o Az óvoda helyiségeinek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok másik helyiségbe való (tartós) átviteléhez az óvodavezető engedélye szükséges. o Az elektromos berendezések, eszközök üzemeltetése csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. o Az intézmény tulajdonában lévő eszközök, berendezések kölcsönzéséről az óvoda vezetője dönt a kölcsönző indokainak figyelembevételével, írásos felelősségvállalása után. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzés határidejét és egyik példányát az irattárba iktatni szükséges. o Az étel szállítása a konyhához tartozó bejáraton át a megállapodás szerinti időben történik a délelőttös műszakban lévő dajka jelenlétében. A szállítást követően a bejárati ajtót be kell zárni. o A konyhában csak az oda beosztott személyzet tartózkodhat. Az óvoda alkalmazottaira vonatkozó előírások o Az óvoda alkalmazottainak feladatát a munkaköri leírások tartalmazzák. o Az óvoda dolgozóinak munkaidő beosztását nevelési évenként az óvodavezető határozza meg. o Az

óvodában

valamennyi

dolgozó

olyan

időpontban

jelenjen

meg,

hogy

munkaidejének kezdetekor munkáját megkezdhesse. o A dolgozó betegség, vagy egyéb ok miatt távol maradni kényszerül munkájából, erről olyan időpontban köteles tájékoztatni az óvoda vezetőjét, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. Az óvoda dolgozói mulasztásukat igazolni tartoznak. Alkalmazottak helyettesítésének rendje o Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. o A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. o A hiányzó pedagógust a lehetőség szerint a csoportban dolgozó társa helyettesítse. o A technikai dolgozók helyettesítéséről esetileg az óvodavezető, vagy helyettese dönt.


35. oldal

36

IV.3. A nevelési év helyi rendje Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontja, felhasználása Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként évi 5 munkanapot vehet igénybe a nevelőtestület, melyeket nevelési értekezletekre, továbbképzés céljára használ fel. Ezek időpontjai az éves munkatervben szerepelnek, a szülőket erről hét nappal korábban értesítjük. A szünetek időtartama A nevelési év tárgyév szeptember hó 01 napjától a következő év augusztus 31 napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ennek időpontjáról a fenntartó az intézményt az adott év február 15-ig értesíti. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A zárva tartás alatt, a fenntartóval egyeztetett napokon, az óvoda ügyeletet tart Helyszíni foglalkozások, séták, kirándulások, egyéb programok szervezése Az óvoda helyi nevelési programjának megvalósításával összhangban élményszerzés, valamint a külső világ tevékeny megismerése érdekében - helyszíni foglalkozásokat, sétákat, kirándulásokat és egyéb programokat szervez. Ezeket a programokat tervezni, előzetesen a szülőkkel egyeztetni kell. Sétánál, kirándulásnál a gyermekek kíséretéről mindig fokozottan körültekintően kell gondoskodni. A kíséret megszervezése a programban résztvevő pedagógusok feladata. A kísérőkkel előre, de előző nap mindenképp egyeztetni kell. Csoportonként legalább 3 felnőtt ebből 1 óvodapedagógus kísérje a gyermekeket. 1-20 főig minimum 3 kísérő

(legalább 1 óvodapedagógus),

21-30 főig minimum 4 kísérő

(legalább 2 óvodapedagógus),

31-40 főig minimum 6 kísérő

(legalább 3 óvodapedagógus).


36. oldal

37 Távolabbi séta, vagy járművön való utazásnál további kísérők szervezése szükséges (óvodai dolgozók, szülők). Külső programok szervezéséről, az ezzel járó szervezési feladatokról, az óvoda időbeli elhagyásáról a csoportvezető óvodapedagógusnak az óvodavezetőt előzetesen tájékoztatni kell. A kíséret szervezésénél, a gyermekek biztonsága érdekében, figyelembe kell venni a csoport életkorát, összetételét, egyéb sajátosságát. Elegendő számú kísérő nélkül az óvodát elhagyni tilos! Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A mindennapok ünnepeit közös tervezgetéssel, készülődéssel, örömteli várakozással erősítjük. Kompetencia alapú pedagógiai programunk megvalósításához nagymértékben hozzájárulnak az ünnepek, az óvodai hagyományok. Ezáltal erősödik a gyermekekben és a felnőttekben a közösséghez tartozás jó érzése, az előkészületek, élmények biztosítása által fokozódik az ünnepek örömteli varázsa. A nevelőtestületnek ezért az ünnepek, megemlékezések, óvodai rendezvények, programok szervezésében kiemelt feladata van. Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen is szervezhetők. Az ünnepet - kellő időt biztosítva a felkészülésre - az óvónő a gyermekek számára érthető tartalommal, formával teszi emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. Hagyományaink: - Gyermekek születés-és névnapja - Mikulás - Karácsonyi készülődés a családok bevonásával - Farsang (táncház) - Húsvét - Egészségnap - Kirándulások - csoport szintű Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

37. oldal

38 - Anyák napja - Gyermeknapi mulatság - Évzáró ünnepségek, nagyok búcsúztatása - Játszódélutánok-és munkadélutánok a szülőkkel - Pedagógusok mesedramatizálása, bábozása - Költészet napja - közös verselés- versfa állítása Jeles napok: - Takarítása világnapja - szeptember 21. - Magyar Népmese Napja - szeptember 30. - Állatok Világnapja - október 4. - Időjósló nap (medve kibújik a barlangjából) - február 2. - Nemzeti Ünnep – március 15. - Víz világnapja – március 22. - Föld napja – április 22. - Madarak és fák napja – május 10. - Környezetvédelmi Világnap - június 5. A testület hagyományai az intézményben: -

Újonnan belépő dolgozók, pályakezdők, felkarolása, segítése

-

A távozó dolgozók búcsúztatása

-

Névnapok megünneplése

-

Közös kirándulás

-

Karácsony

Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása -

Tiszteletben kell tartani a gyermek, a szülő, az alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát.

-

A gyermek, a szülő, az alkalmazott nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására.

-

A gyermeket, a szülőt, a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt.


38. oldal

39 Az étkezések lemondására megrendelésére és, valamint a térítési díj befizetésére és a visszafizetésére vonatkozó rendelkezések - Az étkezési térítési díjakat minden hónapban a - meghirdetett időpontban, a befizetési napon, készpénzben kell befizetni. - Az étkezés megrendelése minden hónap első hetében történik. - A szülő aláírásával igazolja, hogy kéri gyermeke számára az étkezést. Térítésmentes étkezés esetén, ez alapján rendeli meg az óvodatitkár a gyermek az étkezését. A gyermek hiányzása esetén is gondoskodnia kell a étkezés megrendeléséről. - Az étkezés befizetése az óvodatitkárnál történik. Az étkezés megrendelését, jóváírását, a befizetés könyvelését az óvodatitkár végzi. Étkezés lemondása: -

telefonon keresztül a 3 424-387-as telefonszámon az óvodatitkárnál,

-

személyesen az erre a célra rendszeresített, étkezés lemondó füzetben.

-

interneten keresztül az [email protected] címen lehetséges Csak az írásban megtett lemondásokért vállalunk felelősséget!

-

Az étkezés lerendelése minden esetben tartalmazza a következő adatokat: a gyermek neve, az étkezés lerendelése (mettől-meddig)- történik.

-

Az étkezés lemondása amennyiben 1/2 10 óráig megtörténik, a következő naptól érvénybe lép.

-

A lemondott étkezéseket túlfizetésként kell kezelni, melyek a következő havi étkezéstérítési díjaknál kerülnek beszámításra.

-

Az étkezés lemondásának hiányában, a térítési díj jóváírására, visszafizetésére a szülő nem tarthat igényt.

-

Befizetett és lemondott étkezési díj visszafizetésére csak akkor kerülhet sor, ha jóváírásra nincs lehetőség (pl.: óvoda/iskolaváltás esetén)


39. oldal

40 Étkezési térítési díjkedvezmények Normatív kedvezmények (mértékük a mindenkori jogszabály szerint – a jogszabály vonatkozó paragrafusa kifüggesztésre kerül: a szülőknek szóló, tájékoztató faliújságon) -

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők,

-

három – vagy többgyermekes családok részére,

-

tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat 27/2006. VIII.31.) rendelete alapján (a rendelet kifüggesztésre került: a főbejáratnál) a (Ptk. 685 § (b) pontja értemében módosult (2010.01.07-én) utoljára. Amennyiben az Erzsébetvárosi Önkormányzat rendelete alapján részesül a kérelmező étkezési térítési díjkedvezményben, úgy az étkezés lemondásának elmulasztása a jogosultság (ingyenesség) elvesztésével jár az adott nevelési év további időszakára. Egy gyermek csak egy kedvezményben részesülhet. Az óvodai dolgozók étkezésének befizetése az ebédbefizetés napján az óvodatitkárnál történik, a következő hónapra vonatkozóan. A dolgozók étkezésének lemondása ugyanúgy történik, mint a gyermekek étkezésének lemondása. Mulasztások igazolása A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvoda pedagógusa köteles bejegyezni az óvodai nap megkezdését követően. A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a gyermek: o az óvodai pedagógus engedélyével három napig terjedően, o az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat, o a gyermek előzetes engedélykérés nélkül nem maradhat távol az óvodától, o a szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az óvodai pedagógusnak.


40. oldal

41 A mulasztó gyermek óvodába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül – 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az óvodapedagógusnak kell átadni.

IV.8. Intézményi védő-óvó előírások Általános előírások Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek

megteremtéséért,

és

a

gyermekbalesetek

megelőzéséért.

Minden

óvodapedagógus a törvény által előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meg is győződjék! Ha a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket azonnal megtegye! Az óvodapedagógusnak fel kell hívni a gyermekek figyelmét egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálnia kell! Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Ezt aláírásukkal is igazolniuk kell. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. Az óvoda csak megfelelő minősítésű jellel ellátott játékot, eszközt vásárol.


41. oldal

42 Az ezeket használó óvodapedagógus köteles a feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni, azokat annak megfelelően alkalmazni. Ittas, nem beszámítható szülőknek, családtagoknak gyermeket nem adunk ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden hét gyermek után egy felnőttet kell biztosítani. Az óvodavezetőnek vagy helyettesének mindig be kell jelenteni, ha a csoport sétálni vagy kirándulni megy. Kirándulások esetén a csoportos óvodapedagógus elkészíti a gyermekek névsorát, felírja a hiányzókat és a kísérőket és annak egy példányát átadja az óvodavezetőnek. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata a 33/1998.(VI.24.) NM rendelete alapján történik. Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozásegészségügyi vizsgálaton részt venni. A gyermekekkel kapcsolatos óvó-védő előírások Minden óvodapedagógus törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért: o Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermek életkorának és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét, és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. o Az óvodapedagógus, ha az óvodában veszélyforrást észlel, a veszélyforrást bejelenti, az óvodavezetőnek, aki a veszélyforrás megszüntetésére vonatkozóan intézkedik, távolléte esetén az óvodavezető helyettes. o Bármilyen veszélyforrás észlelése estén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni.


42. oldal

43 o Ha a gyermeket baleset éri, a jelenlevő, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás, az azonnali intézkedés. A gyermeket ellátja, szükség esetén orvost, mentőt hív. o A balesetet, a kisebb sérülést is haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek, a szülőt azonnal értesíti. o Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert, a szerint alkalmazni. o Az óvoda dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos eszközöket, berendezéseket az óvodába nem hozhatnak be. Az óvoda dolgozói, a szülők, a gyerekek csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába melyek a gyermekek és a dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodába történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot, eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell elzárni. A további rendelkezéseket a HÁZIREND tartalmazza. Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén o A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek, a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén, haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 1./ a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, vagy mentőt kell hívnia. 2./ a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon azonnal meg kell szüntetnie. o Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvoda vezetőjének. A balesettel kapcsolatos feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. o A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.


43. oldal

44 o Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a baleset kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos egyéb feladatok o A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium

üzemeltetésében

lévő

elektronikus

jegyzőkönyvvezető

rendszer

segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. o A súlyos balesetet telefonon, faxon, vagy személyesen azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Elsősegély doboz helye: orvosi szoba, konyha. Egészségvédelem Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Rendszeres egészségügyi felügyelet o Az óvoda dolgozói alkalmazásuk előtt és azt követően évi rendszerességgel munka alkalmassági vizsgálaton vesznek részt.


44. oldal

45 o Az óvodába járó gyermekek egészségügyi gondozásának céljából évente legalább 1 alkalommal minden gyermeknek szakorvosi vizsgálatot kell szervezni. o A körzeti védőnő az óvodában a gyermekeket rendszeresen látogatja, ellenőrzi. o Az óvodába járó gyermekeknek évente 1 alkalommal fogorvosi szűrés, iskolába lépés előtt szemészeti, illetve hallásvizsgálat van. o A gyermekekre vonatkozó egészségügyi követelmények a Házirendben találhatóak. Rendkívüli helyzetek- Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők o Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni. o Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az óvodavezető intézkedik. Akadályoztatása esetén az SZMSZ - ben szabályozott helyettesítési rend, a vezetők közötti feladat átruházás szerint kell eljárni. o Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését azonnal meg kell kezdeni, a tűzriadó terv előírásai szerint. o A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságot, - a Tűzoltóságot, a Rendőrséget - az óvoda fenntartóját és a szülőket. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó).


45. oldal

46 - járvány, melynek során az ellátottak ... %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az óvodavezető megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják.

IV.9. Egyéb rendelkezések o Az óvoda zavartalan működését biztosító szabályokat a HÁZIREND tartalmazza. o A Házirendet az óvodavezető készíti el. Elfogadása a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogköre. o A Házirend elfogadásában a szülői közösség egyetértési jogot gyakorol. Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása: Szabályozzuk, hogy nevelési–oktatási intézményünkben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám - a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, - társadalmi tevékenységgel, közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel vagy eseménnyel /pl. könyv, gyermek programjai/ , illetve - az oktatási tevékenység reklámjára, valamint


46. oldal

47 - az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére, -

alkalmanként

/

nevelőtestületi

véleményezéssel/

engedünk

olyan

reklámtevékenységet, mely az óvodás gyermekek egészségével /pl. szájápolás/, óvodai /és tágabb/ környezetünk védelmét szolgálja, s helyi nevelési programunk szellemének megfelel. A reklám tevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges, az engedély visszavonására bármikor ő a jogosult. Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések Az intézmény kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel – és követelményrendszere, folyamata és kapcsolatrendszere Az intézmény gazdálkodásának alapját az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének mindenkori éves rendeletében jóváhagyott elemi költségvetés képezi. Az intézmény elemi költségvetésének előirányzati keretszámait a fenntartó és egyben felügyeleti szerv a Magyar Köztársaság éves költségvetésben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagy. A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának folyamata, a költségvetési ciklus 4 fázisai: - a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le (tervezés időszaka) - a döntési szakasz (a fenntartó önkormányzat képviselő-testületének költségvetési rendelete) - a döntés végrehajtási szakasz, amelynek időtartama egybeesik a költségvetési évvel,


47. oldal

48 - a döntés-végrehajtás ellenőrzésének, beszámoló elkészítésének szakasza, amelynek ideje a költségvetési évet követő esztendőre tevődik. Az elemi költségvetés tervezésekor az intézmény vezetője köteles áttekinteni a jogszabályi változásokból, a feladatváltozásokból adódó, valamint a szakmai munka fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat. Az elemi költségvetés magába foglalja: - a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, - a kiadások és bevételek szakfeladatonkénti részletezését, - a személyi juttatásokat és a létszámösszetételét, - a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat. Az intézmény minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része. Kiemelt előirányzatok: kiadási előirányzatok, bevételi irányzatok. Kiadási előirányzatok: - működési kiadások (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások, kiadások) - felhalmozási kiadások (beruházási kiadások, felújítási kiadások, egyéb felhalmozási kiadások) Bevételi előirányzatok: költségvetési támogatás, működési bevételek, felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök: működésre, felhalmozásra. Kiadási előirányzatok keretei között tartás követelményrendszere, folyamata. Az intézmény kiadási előirányzatának működési kiadásainak legnagyobb hányadát a személyi juttatások adják ki, ezért a bérelőirányzat tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani: - a magasabb fizetési fokozatba lépők felmérésére, - a jubileumi jutalomra jogosultak felmérésére, - a várható felmentésekkel kapcsolatos kiadásokra, - a tervezett gazdasági évben magasabb fizetési osztályba –jogszabályban meghatározottak alapján- lépők felmérésére.


48. oldal

49 A bérelőirányzat pontos tervezéséhez elengedhetetlen a közalkalmazottak fizetési osztály/fokozatba

sorolásának

(legalább

2

évenkénti)

felülvizsgálata,

mely

az

intézményvezető és a titkárnő feladata. A tervezés szakaszában üres álláshelyeket a betöltendő munkakörnek megfelelő osztály 9. fokozatának megfelelő közalkalmazotti illetménnyel kell tervezni. Az előirányzatok keretek között tartását szolgálja az előirányzatok teljesítésének havi értékelése, melyet a titkárnő végez és eltérések esetén kezdeményezi az intézményvezetői szintű beavatkozást. A bevételek tervezésekor kiemelt fontosságú a valósághű gyermek létszámok számbavétele, mely a tényleges beírt gyermekekre alapul és a reális gyermek létszám tervezése. A tényleges beírt gyermekekre vonatkozó adatkért a titkárnő felelősséggel tartozik. A gyermekek létszámára vonatkozó adatokat havonta kell felülvizsgálni és rögzíteni. A költségvetés tervezésekor figyelembe vett gyermek létszám gazdasági évben történő csökkenését a fenntartó felé írásban jelenteni kell, hogy a Polgármesteri Hivatal arra illetékes irodája az állami normatívát vissza tudja utalni, illetve, hogy a túltervezésből adódó többletbevétel időarányos összegével az intézmény előirányzatát csökkentse. Az intézmény vezetője az elvárható takarékosság mellett felelős az intézmény számára meghatározott előirányzatok indokolt felhasználásáért, az igénybevett szolgáltatás mennyiségéért, mértékért, az előirányzatok hatékony és gazdaságos felhasználásáért, teljesítéséért, jelen szabályzatban, továbbá az egyéb gazdálkodási dokumentumokban rögzítettek betartásáért. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások és dokumentumai tartama: Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az intézmény terhére fizetési, számlázási, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik: - megbízás, - megrendelés, - megrendelés visszaigazolása, - szállítási és vállalkozási szerződés, - bérleti szerződés, - közalkalmazotti jogviszony létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat, - a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, melyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.


49. oldal

50 A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - közalkalmazotti kinevezési okirat, - átsorolás közalkalmazotti jogviszonyba, - közalkalmazotti megszüntető okirat, - közalkalmazotti elszámoló lap, - megbízási szerződés A kötelezettségvállalás dokumentumainak tartalmaznia kell: - a szerződő felek adatait, - a szerződés tárgyát, - a szerződés időtartamát, - a szerződés teljesítési és anyagi feltételeit, - a szerződés felmondásának feltételeit, - a szerződés nem teljesítésének jogi és egyéb követelményeit, - a szerződést kötő felek aláírását, Kötelezettséget vállalni csak írásban, pénzügyi szakképesítésű dolgozó ellenjegyzése után lehet, akinek az ellenjegyzés, mint feladat a munkaköri leírásában szerepel. Az intézményben kötelezettségvállalásra jogosultnak a kötelezettség vállalása előtt a célszerűség és a hatékony gazdálkodási szempontokra tekintettel kell lennie, ezért: -

az üres álláshelyek betöltésénél törekedni kell, hogy a tervezett fizetési osztály/fokozatba tartozó közalkalmazottal létesítsen az intézmény jogviszonyt,

-

a belső helyettesítés elrendelésénél a nevelési, oktatási munka színvonalának sérelme nélkül teljesüljenek a gazdaságossági szempontok,

-

a költségvetésben megadott létszám nem léphető túl,

-

vizsgálni kell, hogy a költségvetési számításokban szerepel-e a kötelezettségvállalással járó kiadások,

-

vizsgálni kell, van-e fedezet a kötelezettségvállalással járó kiadásra, időarányosan teljesültek-e a tervezett bevételek

A dologi kiadási előirányzatok túllépésének elkerülése érdekében az intézmény minden alkalmazottja köteles a maga területére nézve az ésszerű takarékosság érdekében: - az elektromos készülékeket használat után haladéktalanul kikapcsolni, Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

50. oldal

51 - használaton kívüli helyiségekben a világítást kikapcsolni, - mosdókban és egyéb vizes helyiségben meggyőződni arról, hogy a csaptelepek elzárásra kerültek-e használat után, - a csaptelepek meghibásodását azonnal jelenteni az arra illetékes vezetőnek, hogy a javításról gondoskodhasson, - az intézmény berendezéseit, eszközeit csak az intézmény érdekében és az arra illetékes személyek használhatják. Gazdálkodásunkat a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ és a Kópévár Óvoda között létrejött megállapodás szerint végezzük, melyet a fenntartó a 2012.június 28-i ülésén a 370/2012.(VI.28.) számú határozattal fogadta el. IV.10. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről, a dokumentumok elhelyezése Az óvodavezetői irodán egy-egy példányban kell elhelyezni – (illetve az óvoda honlapján) az óvodavezető által hitelesített másolati példányban: o az óvoda Helyi nevelési programját, o a Szervezeti és Működési Szabályzatát, o Házirendjét. A dokumentumokat a szülők az óvodatitkártól elkérhetik, szabadon megtekinthetik. A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, előzetes megállapodás és időpont egyeztetés után. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését. Tájékoztatás adható a szülői értekezletek és nyílt nap alkalmával is. A Házirendet a gyermekek óvodába történő beiratkozásakor, illetve annak érdemi változása esetén minden szülő megkapja. Az óvoda honlapján az alapdokumentumok közül kötelezően nyilvánosságra kell hozni a fenti dokumentumokat, valamint a Gyakornoki szabályzatot.


51. oldal

52 A vezetői megbízással kapcsolatos, közérdekből nyilvános adatok közzététele Közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni: o

az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat,

o

a pályázattal kapcsolatosan – a közoktatásról szóló törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény,

o

a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét.

A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.


52. oldal

53 A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék

Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.

Kelt: ................................................

PH .......................................... hitelesítő

A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az óvodavezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: ⁯ Elektronikus csoportnapló ⁯ Pedagógus munkaidő nyilvántartás ⁯ Pedagógus igazolványigénylő rendszer


53. oldal

54

V. KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Külső kapcsolatok rendszere Az óvoda partnerkapcsolatot épített ki és működtet. Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolatban az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes és a személyében erre felkért és meghatalmazott munkatárs képviseli. A fenntartó Az intézmény és a fenntartó elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése.


54. oldal

55 A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. A Heted-hét Gyermekjóléti központ - valamint egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezet és az óvoda kapcsolata A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető vagy az általa megbízott személy feladata. Az intézmény szokásos kapcsolattartásán túl azonnal felveszi a kapcsolatot, ha o

a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja

o

a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani

o

esetmegbeszélésre tart igényt

o

a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: Kópévár Óvoda 1078 Bp., Murányi u. 27.

55. oldal

56 -

személyekkel,

-

intézményekkel és

-

hatóságokkal,

-

oktatásügyi közvetői szolgálattal,

-

az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal.

Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.


56. oldal

57

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek: 1.- szakmai, 2.- kulturális, 3.- sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása, - rendezvények, - versenyek. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja.


57. oldal

58

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig), akik belépnek az intézménybe. Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével, az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti. (2009. évi) Jelen SZMSZ-t a Kópévár Óvoda nevelőtestülete… 2013.… év… napján megtartott határozatképes

értekezletén

(jkv

száma:…..)

az

alábbiak

szerint

fogadta

el

a

...................iktatószámú jegyzőkönyv értelmében Nagy Róbertné óvodavezető Jelen SZMSZ-t a Kópévár Óvoda közalkalmazotti tanácsa ……év….napján megtartott határozatképes értekezletén (jkv száma:…..) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:

Komóczi Erzsébet közalkalmazotti tanács elnök

Jelen

SZMSZ-t

a

Kópévár

Óvoda

szülői

szervezete……év….napján

megtartott

határozatképes értekezletén (jkv száma:…..) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:

Szülői Szervezet elnöke


58. oldal

59

VII. ZÁRADÉK

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatot, …………... számú határozatával jóváhagyta.

Dátum:Budapest 2013. március 29.

…………………………………………... aláírás


59. oldal

60 A Kópévár Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát megismertem és azt magamra nézve kötelezően betartandónak tartom, amit aláírásommal elismerek.

Ssz.

Név, beosztás

1.

Bertalanné Sz. Ildikó, konyhás dajka

2.

Czabányiné M. Éva óvodapedagógus

3.

Csép Rózsika óvodapedagógus

4.

Drevenka Judit takarító dajka

5.

Fancsik Judit fejlesztőpedagógus

6.

Felcserné P. Éva óvodapedagógus

7.

Friss Zsuzsanna dajka

8.

Gál Annamária dajka

9.

Hidvégi Diána óvodapedagógus

Aláírás

10. Hornyák Éva óvodapedagógus 11. Incze Katalin dajka 12. Kaponyás Miklósné dajka 13. Komlós Péterné óvodapedagógus 14. Komóczi Erzsébet óvodapedagógus 15. Kövesi Andrásné óvodapedagógus 16. Kutrik Gáborné óvodapedagógus


60. oldal

61 17. Labovszky Andrea óvodapedagógus

Gyesen

18. Mészöly Margit óvodapedagógus 19. Molnárné G. Zsuzsanna óvodapedagógus 20. Nagy Ildikó dajka 21. Nagy Róbertné óvodavezető 22. Nyisztor István kertész-karbantartó 23. Rákosi T.Péterné dajka 24. Sandrika Piroska óvodapedagógus 25. Schmidt Katalin óvodapedagógus 26. Sebők Beatrix konyhás dajka 27. Solti Katalin óvodapedagógus 28. Szinainé G. Krisztina óvodatitkár 29. Sztudva Mónika óvodapedagógus 30. Tarr Erzsébet óvodapedagógus 31. Varga Gáborné dajka 32. Vidra Krisztina óvodapedagógus

Gyesen

33. Zsidi Elemérné dajka


61. oldal

KÓPÉVÁR ÓVODA 1078 Budapest, Murányi u. 27. Módosított Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

Recommend Documents