TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
KUTATÁSI TANULMÁNY az Élethosszig tartó tanulásról és az e-learning módszerekkel folytatott képzések iránti keresletről
Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Dr. Szűcs Róbert Horváth Marianna
kutatásvezető kutató kutató
Szolnok 2011. június 30. 1
1. BEVEZETÉS
A gazdasági környezet és a munkaerő-piaci folyamatok kedvezőtlen változása egyre inkább szükségessé teszi a folyamatos képzést, újabb képesítések megszerzését, amely kibővíti a tanulás határait és Magyarországon is általánossá teszi az egész életen át tartó tanulást. A Szolnoki Főiskola érzékelve ezt a tendenciát, felkészül ennek több szinten történő támogatására, a térségben megjelenő igények kielégítésére. Ennek érdekében kutatásunk kiterjedt e témára is, amelyet összekötöttünk az e-learning módszerek ismertségének feltárásával is.
2. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZEREI
A kutatás tervezésekor meghatároztuk a kutatás célját, módszereit és időtartamát. A kutatás szervesen kapcsolódik a „Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése” alprojekt előző kutatásaihoz, mintegy kiegészítve és más szempontból bővítve annak eredményeit. 2.1 A kutatás célhierarchiája A kutatás során több célt határoztunk meg, amelyek között szoros összefüggés áll fenn. Intézményi képzési kínálat bővítési lehetőségeinek felmérése LLL megítélésének feltárása E-learning módszerek ismertsége
1.sz. ábra A kutatás célhierarchiája 2
A kutatás során kiemelten kezeltük a Főiskola képzési kínálatának bővítési lehetőségeit, ezen belül a jelenlegi képzési portfolióban megtalálható képzések e-learning módszerekkel történő oktatás iránti igények feltárását. A Szolnoki Főiskolán az E-learning módszer komplexen a távoktatásban jelenik meg, a kutatás időpontjában az alábbi alapképzési szakokon kínáltunk távoktatásos képzést az érdeklődők számára: Kereskedelem és marketing alapképzési szak Nemzetközi gazdálkodási alapképzési szak Pénzügy és számvitel alapképzési szak Turizmus-vendéglátás alapképzési szak 2.2. A kutatás módszertana A kutatás során törekedtünk a téma komplex közelítésére, amelynek során szekunder és primer kutatást alkalmaztunk. Szekunder adatbázisok: - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft - Fábri István (Educatio Nonprofit Kft. - Felsőoktatási Igazgatóság): Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon 2000-2010. között - Szolnoki Főiskola hallgatói statisztika - HVG felsőoktatási rangsor - Országos és intézményi DPR kutatások Primer kutatás - megkérdezés strukturált, standardizált kérdőív felhasználásával - minta: középiskolai diákok, munkavállalók Információk feldolgozása - EvaSys, SPSS szoftverek - leíró statisztika - kapcsolatelemzés
3
3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI
3.1 Szekunder kutatás 3.1.1 A Life Long Learning és a felsőoktatás kapcsolata Az egész életen át tartó tanulás értelmezése több szerzőt vizsgálva eltérő közelítést mutat. Harangi (2003) szerint „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást”. Ezen túlmenően, a vizsgált szerzőknél megtalálható az antropológiai megközelítés, a humánerőforrások fejlesztését célzó tanulás és a társadalmi esélyegyenlőség érvényesítésének lehetősége is. A European Report on Quality Indicators of Lifelong Learning szerint „az élethosszig tartó tanulás minden olyan formális vagy informális célzott tevénységet felölel, amely folyamatos, és amelynek célja a tudás, a készségek és a képességek fejlesztése” (Setényi 2004, 21.). A Life Long Learning szerepének közelítése a szakirodalomban eltérő, a témával foglalkozó kutatók annak makro- és mikroszintű hatásait vizsgálják. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük annak munkaerőpiacra, a strukturális munkanélküliségre gyakorolt befolyása mellett a vállalkozások akvizíciójára, üzletági portfoliójára, valamint a háztartások gazdálkodására és az egyéni tudásra kifejtett pozitív hatását is. Fentiek miatt a főiskola számára nagyon fontos, hogy a növekvő tanulási igényeknek milyen kínálattal és milyen módszerekkel tud megfelelni. Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a távoktatás e kihívásnak jól megfelelő oktatási- és tanulási módszer, azonban Magyarországon ez erőteljesen elmarad a nemzetközi tendenciáktól. Az élethosszig tartó tanulás és az ehhez kapcsolható validáció koncepciója már közel 50 éve jelen van Európában, de annak tudatos összehangolásának törekvése csak a kilencvenes évektől realizálódott. Az élethosszig tartó tanulás így az európai felsőoktatás egyik rendező elvévé vált (Sorbonni Nyilatkozat 1998) és hozzájárult az egyes országokban az oktatás és a humánerőforrás összefüggő fejlesztéséhez, amely a felsőoktatás strukturális és tartalmimódszertani átalakulásában is tükröződik. 4
Az élethosszig tartó tanulásra irányuló OECD kutatás eredményét bemutató alábbi ábra alapján látható, hogy az nemzetközi viszonylatban sokkal nagyobb piacvolument mutat, mint Magyarországon.
1. ábra A formális és/vagy nem formális képzésben való részvétel a 25–64 évesek körében iskolai végzettségek szerint, 2007 (%) Forrás: Education at a Glance, 2010. OECD A5.1.b táblázat alapján Szemerszki szerkesztése. *online:+ {http://www.oecd.org/document/52/0,3343,en_2649_39263238_45897844_1_1_1_1,00.html#d}
A 25-64 évesekre jellemző, hogy az OECD országokban 40,8 százalékuk, míg az Európai Unió országaiban 37,4 százalékuk tanul. Ezzel szemben Magyarországon arányuk csak közelíti a 10 százalékot. A kereslet becslése miatt célszerű azt is megvizsgálni, hogy milyen a képzésben részt vevők életkori megoszlása.
Magyarország OECD-átlag EU19-átlag
25–34 évesek 23 65 61
35–44 évesek 23 63 60
45–54 évesek 20 61 58
55–64 évesek 9 47 42
Férfi 18 59 57
Nő 21 62 61
Alkalmazásban van 21 63 62
Nincs alkalmazásban 12 44 41
1. táblázat A formális és/vagy nem formális képzésben való részvétel a 25–64 éves felsőfokú végzettségűek körében életkor, nem és foglalkoztatottság szerint, 2007 (%) Forrás: Education at a Glance, 2010. OECD
5
A 2007. évi adatok is mutatják, hogy nemzetközi szinten a magyarországinál sokkal egyenletesebb volt a különböző életkorúak tanulásban való részvétele. 25-54 éves korig a különböző életkori kategóriához tartozók kb. 60 százaléka vett részt valamilyen oktatásban, de az ennél idősebbeknek is több mint 40 százaléka tanult. Ezzel szemben Magyarországon a lakosságnak az első három életkori kategóriában csak 20-23 százaléka tanult, míg az 55-64 év közöttieknek csak 9 százaléka, amely az OECD átlagnál 40 százalékponttal alacsonyabb. Ezen adatok is jól érzékeltetik, hogy a jövőben feltehetően növekedni fog a tanulni vágyók száma, azonban a gazdasági válság hatását nehezen becsülni. Egyrészt várható, hogy annak hatására növekedni fog az átképzés iránti igény, azonban annak önerőből finanszírozásának korlátai a keresletet csökkentik. 3.1.2 E-learning Az E-learning módszerek jól támogatják a várhatóan megnövekedő kereslet kielégítését, ezért fontosnak tartjuk, hogy a Szolnoki Főiskola is alkalmazkodjon a tanulni szándékozók idő- és költségtudatos elvárásaihoz. Az e-leaninget Magyarországon a felsőoktatásban általában a „távoktatási” és az internetes távoktatást, valamint a tantermi oktatást összehangoló „blended learning” módszerrel valósítják meg. A távoktatás iránti kereslet a módszer előnyei ellenére Magyarországon a kezdeti fejlődés ellenére az ezredforduló után jelentősen csökkent. Ez a főiskolára is jellemző volt, azonban az országos tendenciával ellentétben az elmúlt 3 évben a távoktatásban tanulók létszáma stabilizálódott, illetve növekedésnek indult. A téma kutatásában kiemelt szerepet szántunk a távoktatás iránti kereslet feltárásának.
3.2 Primer kutatás a középiskolások körében A kutatás során feltárásra került az intézmény képzési kínálatában szereplő és tervezett képzések és tevékenységek iránti kereslet illetve a kiegészítő szolgáltatások (pl. érettségi felkészítő) iránti igények alakulása is.
3.2.1 A kutatás körülményei A kutatás során kvantitatív módszereket alkalmaztunk. A középiskolások körében történő lekérdezés standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával történt, az információk feldolgozásához SPSS, EVASYS szoftvereket használtunk. A minta egyszerű véletlen mintavétellel jött létre, a lekérdezés részben online, részben papír alapon, írásban történt.
6
Az írásbeli megkérdezés három megye középiskoláiban, 2011. március-április időszakban történt. A kérdőíveket a középiskolákban elsősorban a felsőbb (10-11.) osztályos tanulók töltötték ki, így a kutatási eredmények a hamarosan pályaválasztási döntés előtt álló tanulók véleményét tükrözik. A feldolgozható kérdőívek száma 264 db. A válaszadók 62 százaléka nő volt, életkorukat tekintve túlsúlyban voltak (86 %) a továbbtanulás előtt álló, vagy azt már fontolgató diákok. A diákok önmaguk értékelték tanulmányi eredményeiket, mely alapján a megkérdezettek fele elégséges és közepes tanuló, míg a többiek a jobb tanulók. Ez egyértelműen befolyásolja a továbbtanulási szándékot és annak irányát is. A megkérdezettek többsége (60 %), átlagos jövedelműnek vallotta családját. 3.2.2 Élethosszig tartó tanulás, e-learning módszerekkel folytatott képzések iránti kereslet felmérése A megkérdezettek több mint fele szeretné folytatni tanulmányait felsőoktatási intézményben. A diákok továbbtanulása változó irányú: -
a megkérdezettek 47,7 százaléka diplomát szeretne kapni 4-5 éven belül felsőfokú szakképzésben tanulna 20,1 százalékuk 18,6 százalékuk rövid idejű, OKJ képzésben látja a számára megfelelő szakképesítés megszerzésének esélyét.
A megkérdezettek 60 %-a kizárólag állami finanszírozású képzésre jelentkezne és a tanulók másik része is leginkább államilag finanszírozott képzéseket választaná. Viszonylag alacsony az a díj, amelyet költségtérítésként még hajlandóak lennének megfizetni (maximum 100 ezer Ft). A kutatás során felmértük a középiskolások körében az e-learning kifejezés értelmezését is.
2. ábra E-learning ismerete
Az e-learning módszer ma már nem csak a felsőoktatásban használatos és egyre kedveltebb oktatási formává válik. Ennek ellenére a középiskolások többsége (67,4 %) nem ismeri a kifejezést. A kifejezés értelmezésére vállalkozók többsége interneten történő tanulásként 7
definiálja az e-learninget, míg mások tudásfejlesztésként és tanulásként. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy az e-learning módszerű képzések reklámozásánál elsődleges teendő a módszer magyarázata.
3.3 Megkérdezés a munkavállalók körében A diplomás képzések iránti kereslet és a folyó képzések tartalmának megítélése érdekében a munkavállalókat a Szolnoki Főiskola jelenlegi nappalis, levelező tagozatos és távoktatásos hallgatói közül választottuk ki, mivel legjobban ők ismerik az intézményben folyó képzést. Összesen 407 hallgató véleményét összesítettük, összetételük jól tükrözi a főiskolán tanulók képzési formák szerinti összetételét, így a minta ebből a szempontból reprezentatívnak tekinthető. Mintánkban a 18-23 éves korosztály 51%-ban képviseltette magát, míg az ennél idősebbek létszáma megoszlott.
Hallgató vagyok és nem dolgozom mellette Levelező képzés keretei között Nappali, felsőfokú szakképzés keretei között Nappali, főiskolai alapképzés keretei között Távoktatás képzés keretei között Összesen
Hallgató vagyok és részidőben dolgozom is 18
Hallgató Hiányzó vagyok és érték teljes munkaidőben dolgozom is 12 135
Összesen
32
17
4
97
44
6
1
148
2
1
37
1
41
149
74
182
2
407
165 53
2.sz. táblázat Az on-line kérdőív mintájának felosztása meghatározott szempontok szerint
A mintában olyan hallgatók is voltak, akik a Szolnoki főiskolán távoktatási tagozaton folytatják tanulmányaikat.
8
3.5.1 A kutatás eredményei Új, elméletileg lehetséges fejlesztési irányt jelenthet a felsőoktatási versenyben az élethosszig tartó tanulás, e-learning módszerekkel folytatott képzések beindítása. Mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az e-learning elfogadtatása és népszerűsítése komoly kihívást jelent, melyhez speciális digitális tananyagok, eszközök szükségesek. Ezek kialakítása és megvalósítása komoly anyagi terhet jelent. Ennek ellenére az informatika és számítástechnika (internetes penetráció) térnyerésével az e-learning egyre inkább reális fejlesztési lehetőséget jelenthet a jövőben. Az e-learning népszerűsége a megkérdezettek körében még alacsony, amelynek oka megítélésünk szerint az, hogy az e-learninget, mint tanítási módszert csupán néhány intézmény képes hatékonyan alkalmazni. Az e-learningről jelentéstartalmáról kialakult vélemények leggyakoribb szavait tartalmazó szófelhőt az alábbi ábra tartalmazza.
3.sz.ábra Az e-learning kulcsszavai a munkavállalók szerint
Fenti szófelhőből látható, hogy a munkavállalók tisztában vannak az e-learning legfontosabb kulcsszavaival, így a fogalom népszerűsítése és tisztázása nem szükséges a Szolnoki Főiskola kommunikációja során.
9
6. Összegzés A kutatás során két mintában végeztünk felmérést az élethosszig tartó tanulás és az Elearning módszerekkel kapcsolatos vélemények feltárása céljából. A kutatás strukturált standardizált kérdőív felhasználásával történt. -
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy rávilágított az e-learning módszerekkel kapcsolatos ismeretek hiányára. Fontos célként tűzhető ki a felvételi kampány során a módszerek pozícionálása.
-
Másik kiemelhető eredmény, hogy az ilyen módszerekkel támogatott oktatás elsősorban a munkavállalók körében népszerű, akik a munka mellett nem képesek hagyományos tantermi oktatás keretében tanulni.
10
