TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
KUTATÁSI TANULMÁNY a Rövid idejű, moduláris, OKJ képzések iránti várható kereslet felméréséről
Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Dr. Szűcs Róbert Horváth Marianna
kutatásvezető kutató kutató
Szolnok 2011. június 30. 1
1. BEVEZETÉS
A Szolnoki Főiskola fontosnak tartja, hogy a pályázat keretében megjelölt Közép-Kelet Magyarországi térségben olyan szolgáltatásokat nyújtson a lakosság, valamint saját hallgatói részére, amelyek a munkaerőpiacra történő sikeres belépést a korábbinál nagyobb mértékben támogatja. Ennek érdekében, képzési portfoliójába megfelelő kereslet esetén bekerülhet a felsőfokú szakképzésen túl a rövid idejű OKJ szakmák oktatása is. A kereslet feltárása érdekében szekunder és primer kutatást végeztünk. A kutatás eredményei hozzájárulnak a képzésinnovációt alapozó SWOT analízishez.
2. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZEREI
Az elemzéshez munkatervet készítettünk, amelyben meghatároztuk a kutatás célját, módszereit és időtartamát. A kutatás szervesen kapcsolódik a „Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése” alprojekt előző kutatásaihoz, mintegy kiegészítve és más szempontból bővítve annak eredményeit. 2.1 A kutatás célhierarchiája A kutatás során több célt határoztunk meg, amelyek között szoros összefüggés áll fenn és ez lehetővé teszi a képzések tervezését. OKJ képzések helyzetének feltárása
Rövid idejű OKJ képzések iránti kereslet feltárása
1.sz. ábra A kutatás célhierarchiája 2
A Szolnoki Főiskola jelenleg csak felsőfokú szakképzéshez kapcsolódó OKJ szakmákban kínál képzést üzleti-, agrár- és műszaki képzési területen. Korábban számos szakmában folytattunk képzést, azonban a munkaerő-piaci változások és a képzés rendszerének átalakulása miatt az utóbbi években nem indítottunk ilyen képzést. 2.2. A kutatás módszertana A kutatás során törekedtünk a téma komplex közelítésére, amelynek során szekunder és primer kutatást alkalmaztunk. A szekunder kutatás kiterjedt a kereslet és a kínálat feltárására is, míg a primer kutatás elsősorban a kereslet oldaláról közelítette a témát. Szekunder adatbázisok -
-
KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály 2011. május ÁIFSZ, Munkaügyi Központok weblapjai Szolnoki Főiskola térségi képzési adatbázis Központi Statisztikai Hivatal Országos és intézményi DPR kutatások ÖSSZEFOGLALÓ az Országos képzési jegyzék monitoring vizsgálatáról 2008-2010. NSZFI. 2010.
Primer kutatás - megkérdezés strukturált, standardizált kérdőív felhasználásával - minta: középiskolai diákok, munkavállalók Információk feldolgozása - EvaSys, SPSS szoftverek - leíró statisztika - kapcsolatelemzés
3
3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI
3.1 Szekunder kutatás 3.1.1 OKJ képzés rendszere A Szolnoki Főiskola képzési portfoliójának bővítésében potenciális lehetőségként merült fel a rövid idejű, OKJ képzések bevezetése. A képzésinnováció irányával kapcsolatos döntést a következő tényezők nehezítik: piac mérete és szerkezete versenytársak száma versenytársak képzési idő csökkentésére irányuló magatartása képzésszervezés és vizsgák lebonyolítása képzések megítélése. Magyarországon a rövid idejű OKJ képzések iránt viszonylag nagy kereslet jelentkezik, amely első szakmák megszerzésére, vagy átképzésre irányul. A képzési idő eltérő, a kínálatban megtalálható a rövid idejű, néhány hónapos képzéstől a több hónapos képzésig szinte minden. Az így megszerezhető, szakképesítéseket az Országos Képzési jegyzék tartalmazza. Ebben 431 szakma található, azonban az elágazások magas száma miatt ennek többszöröse szerezhető meg szakképesítésként. A képzések szakmai tartalmát a Szakmai Vizsgakövetelmények tartalmazzák, amelyek kötelező betartása a képzés kimeneti oldalról történő egységességét biztosítja. Az NSZFI 2010. évi kutatása során, amely az új típusú OKJ képzések beválását vizsgálta, a válaszadók a munkaterület-leírások tartalmának egyértelműségét és korszerűségét, az elmélet és a gyakorlat arányának, illetve a taneszköz-jegyzék előírásainak szakmai megfelelőségét jónak – az ötfokozatú skálán átlagosan 3,9,-4,1 közötti osztályzattal – értékelték.
4
A válaszadók részéről érkező javaslatok a vizsgafeladatok és a képzés szakmai elméleti tartalmának jobb illeszkedésére, valamint a vizsgák számának és időtartamának csökkentését célozták. A problémák ellenére az OKJ képzések előnye, hogy moduláris jellege lehetővé tesz a megszerzett szakképesítések számának növelését, valamint újabb képzésben történő részvétel esetén a korábbi ismeretek elismertetését. Ez pozitívan befolyásolja a kereslet nagyságát és összetételét is. A magyarországi szakképzés átalakításának irányait és módszerét a „KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” c. a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya által készített dokumentáció tartalmazza. Ennek konkrét hatását a tényleges átalakítás után lehet majd mérni. 3.1.2 Verseny a képzési piacon Az OKJ képzések piacán intenzív verseny látható, a képző intézmények iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban kínálják szolgáltatásaikat. Utóbbiak száma az elmúlt 20 évben korlátok nélkül növekedett és ma az OKJ képzések piacának jelentős részét ezen vállalkozások teszik ki. A verseny méreteit a versenytársak számán túl jól mutatja a vizsgák száma is, 2010-ben 11933 szakmai vizsgát szervezetek Magyarországon.
23
vizsgázók
77
25,8
vizsgák
0%
iskolarendszerű képzés iskolarendszeren kívüli
74,2
50%
100%
2.sz. ábra OKJ vizsgák és vizsgázók megoszlása
A lebonyolított vizsgák csupán 25,8 százaléka tartozott az iskolarendszerű képzéshez, míg döntő hányadát az iskolarendszeren kívüli képzésekben szervezett vizsgák tették ki. A
5
vizsgázó hallgatók számát tekintve az arány még rosszabb, mivel több, mint 77 százalékuk nem iskolarendszerű képzésben vett részt. A Szolnoki Főiskola korábbi kutatása során feltárta, hogy az általa megcélzott térségben milyen képzési kínálat jelenik meg és milyen képző szervezetek vesznek részt az oktatásban. Megállapítottuk, hogy a térségben jelentős verseny tapasztalható, amelyben csak akkor vehetünk részt eredményesen, ha a versenytársakhoz viszonyítva színvonalasabb, tartalmilag értékesebb és a munkaerő-piaci kereslethez jobban igazodó képzést kínálunk. A szakképzés átalakítását célzó koncepció és várható szabályozás -amelyben megjelennek az OKJ szakmák képzésére vonatkozó minőségi követelmények és az iskolarendszerű képzés szerepének növelési szándéka- a Szolnoki Főiskola számára kedvezőbb helyzetet teremt. „A felnőttképzés folytatásának feltételeit oly módon alakítjuk, hogy az iskolai rendszerű szakképzés intézményei egyre nagyobb mértékben kapcsolódhassanak be az iskolai rendszeren kívül megvalósuló szakképzésbe.” A várható keresletet tapasztalataink szerint jelentősen befolyásolja, hogy az adott szakképesítést igazoló oklevelet milyen intézmény állítja ki. Ebben a felsőoktatási intézmények versenyelőnyt élveznek.
3.2 Primer kutatás a középiskolások körében 3.2.1 A kutatás körülményei A primer kutatás során kvantitatív kutatási módszert alkalmaztunk. A középiskolások körében történő lekérdezés standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával történt, az információk feldolgozásához SPSS, EVASYS szoftvereket használtunk. A mintát többlépcsős mintavétellel alakítottuk ki, a lekérdezés részben online, részben papír alapon, írásban történt. Az írásbeli megkérdezés három megye középiskoláiban, 2011. március-április időszakban történt. A kérdőíveket a középiskolákban elsősorban a felsőbb osztályos (10-11.) tanulók töltötték ki, így a kutatási eredmények a hamarosan pályaválasztási döntés előtt álló tanulók véleményét tükrözik. A feldolgozható kérdőívek száma 264 db. 3.2.3 A minta jellemzői A minta összetételét több szempont szerint vizsgáltuk, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be annak eredményeit. A minta nemek szerinti megoszlására a nők túlsúlya (62 %) volt jellemző. A kutatásban domináns volt a 17-18 évesek véleménye (77,9)í így megállapítható, hogy a válaszok többsége olyan tanulóktól származik, akik életkoruk miatt sok 6
információval rendelkeznek a munkaerőpiacról, illetve a közeljövőben kell dönteniük a továbbtanulás irányáról. A mintában viszonylag magas volt azok aránya akik közepes tanulmányi eredménnyel rendelkeztek (43 %), amelynek alapján feltételeztük, hogy a végzős diákok egy része érintett lehet a rövidebb idejű, OKJ képzésekben is. A mintára is jellemző volt, hogy a diákok többsége kedvezőtlenebb szocio-kulturális környezeti háttérrel rendelkezik. A gazdasági felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának korlátozására irányuló várható változás az alacsony vásárlóerővel rendelkező családok számára gyermekeik továbbtanulását feltehetően korlátok közé szorítja, amely növelni fogja az OKJ szakképzések iránti keresletet.
3.2.4 Rövid idejű, moduláris, OKJ képzések iránti kereslet A megkérdezés a továbbtanulási szándék felmérésére, ezen belül az OKJ képzési szint megítélésére és annak finanszírozásával kapcsolatos hajlandóság feltárására irányult.
3.sz. ábra Továbbtanulási szándék
A diákok továbbtanulási szándéka jelentős részben (54,6 %) valamely felsőoktatási intézmény felé irányul. Ennek sikertelen kísérlete, illetve a végzős hallgatók elhelyezkedési problémái miatt szükség lehet újabb, alacsonyabb szintű szakképesítések megszerzésére is. A felsőoktatásban részt venni nem szándékozó, vagy kimaradó hallgatók számára átképzési lehetőségként merül fel a képzések indítása. Ennek realitását mutatja a továbbtanulási szándék konkrét irányának feltárására irányuló kérdés és annak eredménye.
4.sz. ábra Képzések népszerűsége 7
A képzések népszerűségének mérése rámutat arra, hogy a továbbtanulás a középiskolások körében elsősorban a diplomás képzésekre irányul, azonban a megkérdezettek körében a felső- és középfokú OKJ képzés is népszerűségnek örvend. Fentiek miatt a középiskolások körében három szegmens különíthető el. - felsőoktatásba sikertelenül jelentkezők - felsőoktatásba bekerülők, majd végzettek - alacsonyabb végzettségi szintet megcélzók.
Válaszadók
Felsőoktatásba bekerülők
Felsőoktatásba sikertelenül jelentkezők
Alacsonyabb képzési szintet igénylők
5.sz. ábra Célpiaci szegmensek
A szegmensek között a kereslet időbeli megjelenése alapján különbség tehető, a főiskolának rövid távon a felsőoktatásba sikertelenül jelentkező és az alacsonyabb képzési szintet megcélzókra kell összpontosítani.
6.sz. ábra Képzési formák és önköltségvállalás kapcsolata
A diákok egy része a képzési szinttől függetlenül hajlandó költségtérítéses képzésben részt venni, amely a tervezést pozitívan befolyásolja. 8
3.3 Munkavállalók körében végzett kutatás 3.3.1 A minta jellemzői Az OKJ képzésben kiemelt célcsoportnak tartjuk a munka mellett dolgozó hallgatóinkat, akik hipotézisünk szerint potenciálisan magas keresletet jelenthetnek, mivel munkaerő-piaci lehetőségeiket egy újabb szakképesítés megszerzése ki tudja tágítani. A képzés színvonalát jól ismerik, a szabadidő szűkös korlátait pedig a főiskola rugalmas oktatásszervezési megoldással képes kezelni. A kereslet felmérése érdekében on-line megkérdezést alkalmaztunk, kérdőívünket a Szolnoki Főiskola valamennyi hallgatója megkapta a Neptun rendszerben, így biztosítottuk annak lehetőségét, hogy a hallgatók kifejthessék véleményüket. Az on-line lekérdezés 2011. június 2-től 2011. június 29-ig tartott. Kutatásunkban az alábbi státuszú hallgatók vettek részt:
levelező képzés keretei között tanulók nappali, felsőfokú szakképzés keretei között tanulók nappali, főiskolai alapképzés keretei között tanulók távoktatás képzés keretei között tanulók
Az on-line kérdőívünket kitöltők 47%-a államilag finanszírozott, míg 53%-a önköltséges finanszírozási formában vesz részt. A részletes adatokat az alábbi táblázat szemlélteti. Hiányzó Államilag Önköltséges Grand érték finanszírozott Total Levelező képzés keretei között 1 52 112 165 Nappali, felsőfokú szakképzés keretei között 50 3 53 Nappali, főiskolai alapképzés keretei között 91 57 148 Távoktatás képzés keretei között 41 41 Grand Total 1 193 213 407 1.sz. táblázat Hallgatók megoszlása finanszírozási forma szerint
Fenti táblázat alapján kijelenthetjük, hogy a levelező és távoktatásos képzési formák esetében az önköltséges finanszírozási mód, míg a nappali tagozatos képzések (felsőfokú szakképzés, főiskolai alapképzés) esetében az államilag finanszírozott képzési forma a meghatározó. A válaszadók jelentős részét (70 %) 30 év alatti fiatalok adták, jövedelem szempontjából hasonló arányt tettek ki az átlagos és átlag alatti jövedelemmel rendelkezők 9
3.3.2 OKJ képzések iránti kereslet A Szolnoki Főiskola számára elméletben potenciális lehetőséget jelent a rövid idejű képzések folytatása, mely a munkavállalói igényekhez alkalmazkodik. Mindenképpen kalkulálni kell azonban azzal a ténnyel, hogy a foglalkoztatottak szerint rövid idejű moduláris, OKJ képzések versenyképességi megítélése messze alulmúlja a felsőfokú szakképzés versenyképességi megítélését (3,14), nem is beszélve az egyetemi, illetve főiskolai diploma versenyképességéről. A versenyképességet a képzés megítélésével mértük 1-5 fokozatú, iskolai osztályzatnak megfelelő skálán. A részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Képzési forma Versenyképességi mutatószám Egyetemi diploma 4,35 Főiskolai diploma 3,90 Felsőfokú szakképzés keretei között szerzett 3,14 oklevél Érettségi bizonyítvány 2,09 Rövid idejű, néhány hónapos OKJ képzés 2,34 (néhány hónap) Szakmai továbbképzés (néhány nap, hét) 2,30 1. táblázat A különböző képzési formák versenyképességi mutatószáma
A rövid idejű képzések (OKJ) és szakmai továbbképzések versenyképességi megítélésének a többi képzéshez viszonyított alacsonyabb szintje ellenére kijelenthetjük, hogy a képesítés megszerzésének rövid ideje miatt a munkavállalók fizetési hajlandóságot mutatnak a moduláris képzésekkel szemben. Ennek magyarázata egyszerű; a munkavállaló munkája során jól hasznosítható továbbképzésben részesül, ugyanakkor jelentős idő és költségtétellel nem kell számolnia. Megítélésünk szerint stratégiai kitörési pont lehet a Szolnoki Főiskola számára rövid idejű szakmai továbbképzések lefolytatása.
3.4 Munkanélküliek körében végzett kutatás Az álláskeresők körében mélyinterjú technikával szereztünk információt a képzések iránti attitűdről. Az interjú alanyok többsége szakmunkás képesítéssel rendelkezik, legtöbben hasonló képesítési szint iránt érdeklődnek, amely a rövid idejű OKJ képzések esélyét emelik.
10
Ugyanakkor a képzés szervezésekor az is fontos, hogy a válaszadók többsége jelenlegi munka-erőpiaci státusza és jövedelmi helyzete miatt csak munkaügyi központ által támogatott képzésben szeretne részt venni. 40 éves Szolnok megyei nő, varrónői szakmunkás bizonyítvánnyal. Gyermekvállalás után korábbi munkahelyére nem ment vissza dolgozni; ugyanis korábbi tevékenysége, az elvégzett munkája aluldíjazott volt. Elmondása szerint a meghatározott teljesítmény (norma) teljesítése lehetetlen lett volna. Ezután kereskedői, majd boltvezetői végzettséget szerzett, reménykedve az elhelyezkedés lehetőségében. A gazdasági válság következtében számos helyen dolgozott kereskedőként, de a megszűnő üzletek, a visszaeső kereslet erre a szektorra is negatívan hat napjainkban. Több alkalommal lett újra munkanélküli és foglalkoztatott, ugyanis a vállalatok elsőként az új alkalmazottaktól válnak meg. Átképzésre is hajlandó, jelenleg önköltségén dajkaképzésen vesz részt. 31 éves Szolnok megyei férfi, szobafestő. A szakmából adódóan időbeli hullámzás figyelhető meg a munkaerő iránt ebben a szakmában (tavaszi, nyári munkavégzés elsősorban). A gazdasági válság erőteljesen sújtotta az építőipart és az ebben az iparágban dolgozókat. Egy építőipari vállalkozó alkalmazásában állt, akit több hónapos „nemfizetés” után hagyott ott. Több hónapos munkavégzésének bérét nem kapta meg a mai napig. Mobilitásával nincs gond, az egész ország területén elvégezték az adódó munkákat. Korábban egyéni vállalkozóként tevékenykedett a munkanélküli lét elkerülése érdekében. 4. Összegzés A kutatás során több forrásból szereztünk információkat a rövid idejű, moduláris, OKJ képzések iránti kereslet felmérésére. Ennek eredményeként megállapítható, hogy az OKJ képzések beindítása szükségszerű, de az több szegmensben képzelhető el: - elsődleges célpiaci szegmensnek jelenlegi hallgatóink tekinthetők, akik elsősorban a sikeresebb elhelyezkedés, vagy munkahely váltás miatt képeznék magukat - másodlagos szegmensbe pedig a középiskolából kikerülő, de diplomás képzésből kimaradó, vagy alacsonyabb képzési szintet igénylő diákok sorolhatók. Az álláskeresők igényének feltárása e kutatás keretein túlmutat, annak felmérése és a felmerülő igények kielégítése a főiskola számára később tervezendő tevékenység. A kutatás során megállapítottuk, hogy a piaci versenyben a Szolnoki Főiskola reális eséllyel indulhat, versenyelőnyökkel számolhat, amely a kedvező infrastruktúrával, magasan kvalifikált oktatókkal, az intézmény kapcsolati tőkéjével, a legkeresettebb OKJ képzések jelenlegi képzésekhez kapcsolódásával és a potenciális keresletet jelentő hallgatók lojalitásával magyarázható. 11
