KOCKÁZATFELMÉRÉS Biztonsági berendezések MSZ EN ISO 12100:2011

KOCKÁZATFELMÉRÉS Biztonsági berendezések MSZ EN ISO 12100:2011

Kockázatfelmérés • A gép tervezése során a kockázatfelmérést az MSZ EN ISO 12100:2011 szerint leírt eljárással lehet elvégezni. A szempont-rendszer a gép üzemeltetése során végzett kockázatfelmérés során is alkalmazható, kiegészítve az üzemeltetés személyi, további tárgyi, szervezési, munkakörnyezetei körülményeinek értékelésével.

MSZ EN ISO 12100:2011. • Veszély: a károsodás lehetséges forrása. • E meghatározás szerint a veszély mérlegelhető úgy, hogy • állandóan jelen van a gép, rendeltetésszerű használata közben (pl. magas hőmérséklet, zajkibocsátás, mozgó gépelemek); • felléphet váratlanul (pl. robbanás, vágásveszély, akaratlan/váratlan indítás, kiröpülés, fékezés, elesés, gyorsítás/lassítás következményeként). • Kockázat: a károsodás előfordulási valószínűségének és azon károsodás súlyosságának kombinációja.

MSZ EN ISO 12100:2011. • Kockázatbecslés: a károsodás valószínű súlyosságának és előfordulási valószínűségének meghatározása. • Kockázatelemzés: a gép határai leírásának, a veszélyazonosításnak és a kockázatbecslésnek az együttese. • Kockázatértékelés: döntés a kockázatelemzés alapján arról, hogy elérték-e a kockázatcsökkentési célokat. • Kockázatfelmérés: a kockázatelemzést és a kockázatértékelést tartalmazó, átfogó folyamat.

MSZ EN ISO 12100:2011. • Lényeges veszély: olyan veszély, amelyet a gépen vagy a géppel összefüggésben azonosítottak. A lényeges veszélynek tekintjük azon veszélyeket, amelyek a kockázatfelmérés keretében kerültek azonosításra. • Jelentős veszély: olyan veszély, amelyet lényeges veszélyként azonosítottak, és amely sajátos intézkedéseket igényel a tervezőtől a kockázatfelmérés szerinti kockázat kiküszöbölésére vagy csökkentésére. • Fennmaradó kockázat: a megtett védőintézkedések után visszamaradó kockázat. • A kockázatfelmérés szempontjából a fennmaradó kockázatot megkülönböztetik aszerint, hogy a tervező által megtett védőintézkedések után, vagy az összes foganatosított védőintézkedés után maradt vissza.

A kockázatfelmérés folyamata Kockázatfelmérés/Kockázatmegítélés Kockázatelemzés Határok rögzítése

Veszélyazonosítás

Kockázatbecslés   Valószínűség (P), illetve gyakoriság (H)

*Értékelés: Re becsült kockázat (mint tény) Rt tűrhető kockázat (mint követelmény) Rf fennmaradó kockázat

Kockázatértékelés*

Súlyosság (S)

Re = f (P, S) Re = f (H, S)

A felmérés tárgya biztonságos? 



Nem

Igen

Re > Rt 

Re ≤ Rt Re = Rf

Döntés  

Vége

Mulasztás Tevés   

Nem (veszélyes): Re > Rt

        

Igen (biztonságos): Rf ≤ Rt

        

Kockázatcsökkentés

Megfelelő kockázatcsökkentés Olyan kockázatcsökkentés, amely összhangban van legalább a törvényes előírásokkal, figyelembe véve a technika mindenkori állását. A szabvány szerint megfelelőnek tekinthető a kockázatcsökkentés, ha • mérlegelték az összes működési feltételt és beavatkozási eljárást; • kiküszöbölték a veszélyeket, vagy csökkentették a kockázatokat a megvalósítható legalacsonyabb szintre; • a használókat kellőképpen tájékoztatták és figyelmeztették a fennmaradó kockázatokról; • a védőintézkedések összeférhetők egymással; • kellőképpen mérlegelték azokat a következményeket, amelyek egy professzionális/ipari használatra tervezett gép használatából eredhetnek, ha azt egy nem professzionális/nem ipari összefüggésben használják, és • a védőintézkedések nem hatnak kedvezőtlenül a kezelőszemély munkakörülményeire vagy a gép használhatóságára.

Védőintézkedés A kockázatcsökkentés elérésére tervezett intézkedés, amelyet foganatosít •a tervező (beépített biztonságú tervezés, műszaki védelem és kiegészítő védőintézkedések, használati információ) és/vagy •a használó (szervezés: biztonságos munkaeljárások, ellenőrzés, üzembe helyezési rendszerek; gondoskodás kiegészítő védőberendezésekről és azok használata; kiképzés/betanítás).

• Beépített biztonságot adó tervezői intézkedés: olyan védőintézkedés, amely vagy kiküszöböli a veszélyeket, vagy csökkenti a veszélyekhez kapcsolódó kockázatokat a gép szerkezetének vagy működési jellemzőinek megváltoztatásával, védőburkolatok vagy védőberendezések használata nélkül. • Műszaki védelem: biztonsági berendezéseket használó védőintézkedés személyek védelmére az ésszerűen kiküszöbölhetetlen veszélyekkel vagy a beépített biztonságot adó tervezői intézkedésekkel kellő mértékben nem csökkenthető kockázatokkal szemben. • Használati információ: védőintézkedés, amely olyan tájékoztatási elemekből (például szövegből, szavakból, jelekből, megjelölésekből, szimbólumokból, diagramokból) áll, amelyeket önállóan vagy kombináltan használnak ahhoz, hogy az információ eljusson a használóhoz.

Biztonsági berendezés • Mvt. MSZ EN ISO 12100-1:2011 szerint: biztonsági berendezés: „A védőburkolat és a védőberendezés • A 16/2008. NFGM r.2. mellékletében felsorolt biztonsági berendezés, amelyet biztonsági feladat ellátása érdekében önállóan hoznak forgalomba, és amelynek hibája vagy hibás működése személyek biztonságát vagy egészségét veszélyeztetheti, és amely nem szükséges a gép működéséhez vagy amelyet általános alkatrészekkel pótolni lehet;

Biztonsági berendezés • • •

• • • • • • • •

1. A leszerelhető mechanikus erőátviteli berendezés védőburkolata; 2. személyek detektálására (védelemére) tervezett biztonsági eszköz; 3. a fémipari sajtó és élhajlító gép, valamint az egyes műanyag-feldolgozó és gumiipari fröccsöntő-gép vagy formázóprés-gép védelmére tervezett gépi működtetésű nyitható reteszelt védőburkolat; 4. biztonsági funkciókat szolgáló logikai egység; 5. a gépen veszélyes mozgások ellenőrzésére szolgáló, hibajelző kiegészítő rendszerrel ellátott szelep; 6. a gép kibocsátásainak (emisszió) megkötésére szolgáló rendszer; 7. a gép munkafolyamatában részt vevő mozgó részek ellen a személyek védelmére tervezett védőburkolat és védőberendezés; 8. az emelőgép berakodásának és mozgásvezérlésének megfigyelésére szolgáló berendezés; 9. a személyt üléséhez rögzítő korlátozó eszköz; 10. a vészleállító berendezés; 11. a potenciálisan veszélyes elektrosztatikus töltések felhalmozódását megakadályozó kisütő szerkezet;

• • • • • • • • • • • • • • •

12. a robbanást, a hajtásátvitelt és a mozgások vezérlését szabályozó energiakorlátozó és kioldó berendezés; 13. a zaj- és rezgéscsökkentő rendszer és berendezés; 14. a felborulást gátló szerkezet (ROPS); 15. a leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS); 16. a kétkezes vezérlőberendezés; 17. a gép különböző rakodási helye között a személyek emelésére és/vagy süllyesztésére tervezett következő elemek: 17.1. a rakodási hely ajtó zárására szolgáló szerkezet; 17.2. a teherhordó egység leesését vagy ellenőrizetlen felfelé történő mozgását megakadályozó berendezés; 17.3. a sebesség túllépését korlátozó berendezés; 17.4. az energiagyűjtő lengéscsillapító: a) nem soros vagy b) visszafelé történő mozgás csillapításával; 17.5. energiát elnyelő lengéscsillapító; 17.6. hidraulikus emelő hidraulikus rendszerébe a leesés elleni védelem céljából szerelt biztonsági berendezés; 17.7. elektronikus alkatrészeket tartalmazó biztonsági kapcsoló jellegű elektromos biztonsági berendezés.

Általános követelmények • • • • • •

legyenek erős felépítésűek; legyenek szilárdan rögzítettek; nem okozhatnak további veszélyt; ne lehessen őket könnyen megkerülni vagy üzemképtelenné tenni; a veszélyes tértől megfelelő távolságban helyezkedjenek el; csak a legkisebb mértékben akadályozhatják a gyártási folyamatra való rátekintést; • tegyék lehetővé a szerszámok beépítéséhez és/vagy cseréjéhez és a karbantartáshoz szükséges alapvető munkálatok elvégzését olyan módon, hogy a hozzáférést kizárólag a munkavégzés területére korlátozzák, ha lehetséges anélkül, hogy a védőburkolatot el kellene távolítani, vagy a védőberendezést hatástalanítani kelljen; • ha indokolt, a védőburkolatoknak védelmet kell nyújtania az olyan leeső vagy kilökődő anyagok vagy tárgyak vagy kibocsátások ellen, amelyeket a gép okoz.

A biztonsági berendezések felosztása a védelem erőssége szerint: • Feltétlen védelem nyújtja a legnagyobb biztonságot, a műszaki megoldásoknál erre kell törekedni (beépítve, a munkavégző szándékától függetlenül működik, csak szándékos rongálással lehet kiiktatni, pl. ilyen egy felcsavarozott védőháló), • Feltételes védelem csak akkor nyújt védelmet, ha a munkavégző az előírás szerint használja (kiiktatható, ilyen például a nyitható burkolat, mert a gép akkor is működik, ha a burkolatot felhajtják), • Részleges védelem még előírásszerű védelem esetén sem nyújt teljes védelmet (pl. köszörűkő fedőlap).

Biztonsági berendezés csoportosítása Védőburkolat • A gép azon része, ami sajátosa a térbeli elzárást, térbeli elhatárolást szolgálja. A dolgozót határolja el a veszélyforrástól. Passzív elem, azzal véd, hogy ott van. Védőberendezés • Olyan, a gépről le nem vehető védőberendezés, amely a kockázatot önmagában vagy egy védőburkolattal együtt hárítja el. Egyéb védőberendezés pl. távolságtartó berendezés, ez gyakorlatilag egy térbeli akadály, amely a veszélyzónába való bejutás teljes megakadályozása nélkül a szabad behatolást megakadályozza. Lehet mechanikus, elektronikus stb.

Védőburkolat • Védőburkolat, tehát a védelem biztosítására a gép részeként tervezett fizikai akadály. Olyan biztonsági berendezés, amely a gép szerves részeként – működés nélkül, pusztán a jelenlétével, és adott, illetve zárt (csukott) helyzetben tartva, esetleg más védőberendezéssel együtt – térbeli elválasztást (elzárást) valósít meg a veszélyes hely/tér és a személy között. • Megjelenési formája szerint lehet: burkolat, tok, fedél, ernyő, ajtó, rács, stb.

A védőburkolatok típusai és jellemzőik • • • • • • •

Főbb típusok: rögzített védőburkolat, nyitható védőburkolat, állítható védőburkolat, reteszelt védőburkolat, zárható reteszelt védőburkolat, zárható, reteszelt védőburkolat indítási funkcióval.

Védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei Rögzített • Masszívan, tartósan a helyén van rögzítve. • Lehet végleges is (hegesztett). • Lehet bontható (pl. csavarkötéssel is. • Biztonságtechnikai követelmények: • Fontos, hogy üzemszerűen nem vehető le, csak speciális szerszámmal lehessen. • Fel kell hívni a figyelmet, hogy ne szereljék le.

• Burkolat: olyan védőburkolat, amely a veszélyes térhez történő hozzáférést minden oldalról megakadályozza

Rögzített védőburkolat • olyan védőburkolat, amely adott helyzetben rögzítve (vagyis zárva) van, mégpedig tartósan (hegesztve, szegecselve, stb.), vagy rögzítő elemekkel (csavarokkal, csavaranyákkal, stb.).

Védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei • Nyitható • Üzemszerűen (segédeszköz használata nélkül) nyitható. • Biztonságtechnikai követelmények: • Könnyen nyitható legyen. • Nyitáskor a kötőelem és a védőburkolat ne essen le. • Olyan csuklós, zsanéros megoldás legyen, hogy nyitott állapotban rögzítve maradjon a védőburkolat.

• Nyitható védőburkolat: olyan védőburkolat, amely általában mechanikusan, pl. csuklós pánttal vagy egyenes megvezetéssel kapcsolódik a gépvázhoz vagy egy szomszédos rögzített elemhez és szerszám használata

nélkül nyitható • Gépi erővel működtetett védőburkolat: olyan nyitható védőburkolat, amelyet az izom-vagy súlyerőtől eltérő, más erő működtet.

Önműködően záródó védőburkolat • Olyan nyitható védőburkolat, amelyet egy elem (pl. mozgó asztal) vagy a munkadarab vagy a munkadarabot befogó készülék egyik része működtet úgy, hogy a munkadarabot (és a munkadarabot befogó készüléket) átengedi és ezt követően önműködően visszatér a zárt helyzetbe (súlyerő, rúgó, más külső erőhatás stb. következtében), miután a munkadarab az áthaladást lehetővé tevő nyílást elhagyta.

Önműködően záródó védőburkolat

Védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei • • • • •

• • • • •

Állítható (a kezelő vagy a technológiai folyamat állíthatja) A kezelő embermérete miatt. Különböző méretű munkadarabok miatt. Reteszelt A burkolat zárása nélkül a hatások ellen védelmet igénylő veszélyes gépi funkciók nem hajthatók végre illetve leállnak, ha a védőburkolatot kinyitják. Csak a reteszelő berendezés érzékeli a beavatkozást, de nem indítja el a folyamatot. Van mechanikus és elektronikusreteszelés. Biztonságtechnikai követelmények: A veszélyes gépi funkciók csak akkor indíthatók el, ha a védőburkolat csukva van. Ha a burkolatot kinyitják, leáll a folyamat. Ha a védőburkolat zárva van, a gépi funkciók elindíthatók, automatikusan nem indul el a védőburkolat becsukásával.

Állítható védőburkolat • Olyan rögzített vagy nyitható védőburkolat, amely vagy teljes terjedelmében állítható, vagy állítható részei vannak. A beállítás a gép egy meghatározott működési szakaszában azonos marad. A védőburkolat részei egymásba betolhatók annak érdekében, hogy a munkadarab felületéhez jól beállítható legyen, továbbá egy csuklóra van felszerelve, hogy az orsóhoz hozzá lehessen férni a fúró cseréje miatt.

Reteszelt védőburkolat • A védőburkolatnak reteszelő berendezése van, ezért • - azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem hajthatók végre, ha a védőburkolat nincs zárva; • - állj parancsot ad, ha a védőburkolatot a veszélyes gépi funkciók alatt kinyitják; • - ha a védőburkolat zárva van, akkor azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat véd, végrehajthatók, de a védőburkolat zárása nem váltja ki az indítást.

Kihajtható reteszelt védőburkolat

Eltolható reteszelt védőburkolat

Zárható, reteszelt védőburkolat • Reteszeléssel és zárral ellátott védőburkolat az, amikor • - azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem hajthatók végre, ha a védőburkolat nincs zárva és reteszelve; • - a védőburkolat addig marad zárva és reteszelve, amíg a veszélyes gépi funkciókhoz kapcsolódó kockázat fennáll; • - ha a védőburkolat zárva és reteszelve van, akkor azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat véd, végrehajthatók lennének, de a védőburkolat zárása és reteszelése nem váltja ki az indítást.

Zárható, reteszelt védőburkolat

a) A reteszelt védőburkolat nyitott helyzetben van b) Példa a zárható, reteszelt védőburkolatra

Védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei • Vezérlő • Olyan reteszeléssel kialakított, amely a veszélyforrásokat létrehozó mozgásokat vezérli. • Biztonságtechnikai követelmények: • Ellentétben az előzővel, a védőburkolat zárása automatikusan indítja a folyamatot.

Vezérlő védőburkolat • Reteszeléssel (zárral vagy anélkül) összekapcsolt védőburkolat, amellyel • - azokat a veszélyes gépi funkciókat, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem lehet végrehajtani, ha a védőburkolat nincs zárva; • - a védőburkolat zárása a veszélyes gépi funkciót elindítja

Védőburkolatok kialakításának és beépítésének alapkövetelményei • A védőburkolatok kialakításához és alkalmazásához figyelembe kell venni a gép: - előre látható környezetét és - üzemmódjait a gép teljes előre látható élettartamára.

Hozzáférés a veszélyes térhez A védőburkolatokat és a gépeket úgy kell kialakítani, hogy a szokásos beállítási, kenési és karbantartási munkákat lehetőleg a védőburkolatok nyitása vagy eltávolítása nélkül lehessen elvégezni. Ahol szükséges a védett térhez történő hozzáférés, ott ez amennyiben lehetséges, szabad és akadálymentes legyen. A hozzáférési okokra néhány példa: - adagolás és elvétel; - szerszámcsere és beállítás; - mérés, kalibrálás és mintavétel; - munkafolyamat megfigyelése, karbantartás és javítás; - kenés, tisztítás és higiénia - hulladék elvétele (pl. törmelék, forgács, szennyeződés); akadályok eltávolítása (zavarelhárítás).

Irányelvek a kiválasztáshoz • Amikor az adott esetre elvégzett kockázatfelmérés arra a döntésre vezet, hogy védőburkolat alkalmazása szükséges, akkor a védőburkolatot a kockázatfelmérés megállapításai (a veszélyes térrészek száma és térbeli kiterjedése, a hozzáférés szükségessége, módja, gyakorisága és időtartama, stb.) alapján kell kiválasztani, kialakítani és beépíteni (felszerelni). • A kiválasztáshoz mozgó részek miatti veszélyek esetén következő irányelveket kell figyelembe venni.

Védőburkolat kiválasztása a veszélyek száma és helye szerint • •

•

• •

A védőburkolatokat a következőkből kell kiválasztani a megadott sorrendben: a) Az egyes veszélyes tereket körülzáró helyi védőburkolatok, ha a

veszélyes terek száma kicsi. Ez elfogadható fennmaradó kockázatot adhat, és lehetővé teszi a géprészekhez történő veszélytelen hozzáférést karbantartás, beállítás stb. miatt. b) Az összes veszélyes helyet körülzáró védőburkolat, ha a veszélyes terek száma és mérete nagy. Ebben az esetben a beállítási és karbantartási helyeknek, amennyire ez lehetséges, a védett téren kívül kell lenniük. c) Részleges távolságtartó védőburkolat, ha burkolat alkalmazása nem praktikus és a védendő veszélyes terek száma kicsi. d) Teljesen körülzáródó távolságtartó védőburkolat, ha burkolat alkalmazása nem praktikus és a védendő veszélyes terek száma nagy.

Védőburkolat kiválasztása a veszélyek száma és helye szerint

A védőburkolatok kialakításának szempontjai • A védőburkolatok használatának összes szempontját figyelembe kell venni a kialakítási szakaszban annak érdekében, hogy a védőburkolat kialakítása és gyártása önmaga ne okozzon semmilyen veszélyt. • A védőburkolatokat úgy kell kialakítani, hogy: - azok ne képezzenek zúzódási vagy befogási helyeket más géprészekkel vagy más védőburkolatokkal, - a gép előre látható élettartama alatt megőrizzék funkciójukat, vagy intézkedni kell az elhasználódó részek pótlására, - ne legyenek éles élek és sarkok vagy más veszélyes kiszögellések.

Lehetséges zúzódási helyek

1

2

3

Távolságtartó • A gépre rögzített olyan biztonsági szerkezet, amely anélkül, hogy a veszélyes térbe történő bejutást teljesen megakadályozná, az oda való bejutás lehetőségét a szabad bejutás akadályozásával csökkenti, illetve – működés nélkül, pusztán a jelenlétével – biztosítja, hogy a kezelő a gép használata/működése közben megtart egy, a veszélyes térhez viszonyított biztonsági távolságot. Tehát a nem szándékolt (véletlen) közvetlen megközelítést/bejutást megakadályozza, de a szándékos megközelítést/bejutást nem. Megjelenési formája szerint lehet védőkorlát, védőkengyel, távtartó, stb.

Távolságtartó védőburkolat: olyan védőburkolat, amely a veszélyes teret nem veszi körül teljesen, de a veszélyes térhez történő hozzáférést térbeli méretei és távolságai alapján akadályozza, ill. korlátozza. pl. a körülkerítés vagy az alagútszerű védőburkolat

Védőberendezések A védőberendezés a védőburkolattól eltérő biztonsági berendezés. A védőberendezéseket vezérlőrendszerbe kell tervezni és beépíteni abból a célból, hogy: • a mozgó részek ne indulhassanak el, amíg a kezelő személy számára elérhetőek; • a személyek ne érhessék el a mozgó részeket, amíg azok mozognak; és • egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása akadályozza meg a mozgó részek elindítását, vagy állítsa le azokat. Biztosítani kell továbbá, hogy a védőberendezések beállítása csak szándékos művelettel történhessen.

Védőberendezés • A védőberendezés a gépről nem levehető biztonsági berendezés, amely a veszélyt önmagában, vagy egy védőburkolattal együtt hárítja el, vagy legalább csökkenti. • Egy másik megfogalmazással: alkatrészek, szerelt egységek, készülékek olyan (strukturált) rendszere, amely a veszélyes üzemzavar és/vagy meghibásodás miatt fellépő rendellenes üzemállapot esetén önműködően végrehajtja az ellenintézkedéseket.

Reteszelőberendezés • Mechanikus, villamos vagy más típusú berendezés, amelyet az indítóvezérléssel összekapcsolva használnak, és amely folyamatos működtetésekor lehetővé teszi a gép működését. • A reteszelő berendezés alaphelyzetben közvetlenül megszakítja az energia hajtóelemekhez történő hozzávezetését vagy lekapcsolja az erőátviteli elemeket vagy hat azok vezérlésére.

A reteszelő-berendezés tehát olyan védőberendezés, amelynek az a célja, hogy mechanikus, villamos, hidraulikus, pneumatikus (esetleg más) módon • mindaddig megakadályozza egy vagy több meghatározott funkció végrehajtását, ameddig nem teljesültek bizonyos feltételek, mert • az előre meghatározott állapotokat (helyzetet) még nem érték el (pl. az előírt üzemi hőmérsékletet, nyomást, stb. vagy egy mozgó gépelem még nem állt meg), és/vagy • az előre meghatározott folyamatok még nem zajlottak le (azaz egy vagy több meghatározott funkciót még nem hajtottak végre, pl. a gép indítása előtt még nem csuktak be egy védőburkolatot, vagy egy gépi szerszám elindítása előtt még nem indították el a helyi elszívó berendezést), és/vagy • megakadályozza (kölcsönösen kizárja) több meghatározott funkció egyidejű végrehajtását, amennyiben azok egyidejű (meg)kezdése, illetve végrehajtása a funkcionális összeférhetetlenség miatt veszélyeztetést jelent(ene).

Reteszelési elvek • Reteszelés a vezérlő részben: a vezérlőberendezés által kiadott stop rendelkezést a vezérlés úgy továbbítja, hogy az energia hajtáselemekhez történő hozzávezetésének megszakítását – vagy a hajtóelemek mozgó részeinek mechanikus lekapcsolását – a vezérlés működésbe hozza (közvetett megszakítás). • Reteszelés a működtető részben: a reteszelő berendezés stop rendelkezése közvetlenül megszakítja az energia hajtáselemekhez történő hozzávezetését, vagy lekapcsolja a hajtáselemek mozgó részeit. A „közvetlenül” kifejezés azt jelenti, hogy – ellentétben a vezérlő részben történő reteszeléssel, – a vezérlés nem vesz át semmilyen közbülső feladatot a reteszelési funkciónál.

A reteszelő-berendezések jellemző típusai:

A védőburkolat bármikor nyitható, nyitott védőburkolatnál a reteszelő berendezés letilt. A biztonsági funkciót a reteszelő berendezés látja el, tekintettel arra, hogy a gép működése közben a védőburkolat nyitható.

A reteszelő-berendezések jellemző típusai:

A reteszelő-berendezések jellemző típusai:

Zárószerkezet működtetése

Összehangoló berendezés • Kiegészítő, kézi működtetésű berendezés, amelyet az indítóvezérléssel összekapcsolva használnak, és amely folyamatos működtetésekor lehetővé teszi a gép működését. Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés • Olyan vezérlőberendezés, amely a gépi funkciókat elindítja, és mindaddig fenntartja, amíg a kezelőelemet (a működtetőt) működtetik. Kétkezes vezérlőberendezés • Olyan vezérlőberendezés, amely szabályszerűen mindkét kézzel történő, legalább egyidejű működtetést igényel a veszélyes gépi funkciók elindításához és fenntartásához, és ennek következtében csak annak a személynek nyújt védelmet, aki működteti azt.

Kétkezes vezérlőberendezés • •

•

A két kezelőelem működtetése lehet: Nem egyidejű működtetés: az egyes kezelőelemek működtetése eltérő időszakaszokra esik, vagyis a működtetési időtartamok nem fedik át egymást és emiatt a veszélyeztetést jelentő feladati funkció(k) nem hajtható(k) végre. Egyidejű működtetés: az egyes kezelőelemek működtetési időtartamai átfedik egymást, és így a feladati funkció(k) végrehajtható(k), hiszen a védett objektumok – a működtető személy kezei – nincsenek a veszélyes térben, illetve nem kerülhetnek oda.

Mindkét kéz használata (egyidejű működtetés): a kimeneti jelhez a kezelőnek mindkét kezét azonos időszakasz alatt kelljen használnia, mindegyik kezét egy-egy kezelőelemen. A bemeneti jelek és a kimeneti jel közötti kapcsolat: a mindkét kezelőelem mindegyikére átadott bemeneti jeleknek együttesen kimeneti jelet kell eredményezniük, és azt fenn kell tartaniuk, de csak addig, ameddig mindkét bemeneti jel fennáll. A kimeneti jel megszűnése: az egyik vagy mindkét kezelőelem elengedése szüntesse meg a kimeneti jelet. A téves működtetés elkerülése: a kezelőelemek téves működtetésének valószínűségét a legkisebbre kell csökkenteni.

A megkerülés elkerülése: a védőhatás ne legyen egyszerűen megkerülhető, pl. a két kezelőelem segédeszközzel, pl. az egyik kézzel tartott faléccel való működtetése. A kimeneti jel újbóli kiadása: a kimeneti jelet csak mindkét kezelőelem elengedése után lehessen újból kiadni. Szinkron működtetés: amikor a kezelőelemeket aszinkron működtetik, akkor ne lépjen fel kimeneti jel. Ebben az esetben mindkét kezelőelem elengedése, és mindkét bemeneti jel újbóli bevitele legyen szükséges. (Ahol két vagy több kétkezes kapcsolóberendezést alkalmaznak egy gép kiszolgálásához, ott a szinkron működtetés csak az egyes kétkezeskapcsoló-berendezéseken belül követelmény, nem pedig maguk a kétkezes kapcsoló-berendezések között.) Bemeneti jelek egyidejű működtetésnél

Érzékelő védőkészülék (SPE) •

Olyan készülék a személyek vagy személyek testrészeinek érzékelésére, amely alkalmas jelet gerjeszt a vezérlőrendszer számára az érzékelt személyek kockázatának csökkentése érdekében. A jel akkor gerjedhet, amikor egy személy vagy egy személy testrésze egy előre meghatározott határon túlra hatol – pl. belépés egy veszélyes térbe – (kikapcsolás/kioldás), vagy amikor egy személy az előre meghatározott térben tartózkodik (jelenlét érzékelés), vagy mindkét esetben.

Nyomásra érzékeny védőberendezés • A nyomásra érzékeny védőberendezés olyan védőberendezés, amely egy vagy több hatásos működési felülettel érzékeli azt a személyt, aki valamilyen módon kifejtett erővel hat rá (pl. azon áll vagy arra rálép, meghúzza, megmozdítja), és amely a kifejtett erő hatására működő jeladó(k)ból, jelfeldolgozásból és egy vagy több kimeneti kapcsolókészülékből áll: • a nyomásra érzékeny szőnyeg helyileg kialakított hatásos működési felületekkel érzékeli azt a személyt, aki azon áll vagy arra rálép.

A nyomásra érzékeny védőberendezés helyes beépítése 1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

8.

Kiegészítő védőburkolatok vannak, amelyek megakadályozzák a gép veszélyes teréhez történő hozzáférést. A rögzített védőburkolat olyan elrendezésű és kialakítású, hogy a veszélyes térhez történő hozzáférést csak az érzékelőn keresztülteszi lehetővé. A ferde borítólemez megakadályozza, hogy a kezelő a hatásos érzékelő-felület mellett és a veszélyes térben álljon. A jeladók szabályszerűen vannak beépítve. A jeladók hatástalan felületeinek elrendezése nem károsítja a védelmi funkciót. Az érzékelők szélénél lévő botlásveszélyt feljárórámpával csökkentették. A rámpa védheti a csatlakozókábelt is. A kábelcsatornák a rögzített védőburkolaton kívül vannak elhelyezve. A visszaállító gomb jól védett helyen van, ahonnan teljesen belátható a veszélyes tér.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13.

A veszélyes térnél lévő rögzített védőburkolatok nem kielégíthetőek. A veszélyes tér hátulról nem védett és hozzáférhető, a rögzített védőburkolat felett és alatt megfogható, mert a rögzített védőburkolat túl kicsi. A kezelő a gépek padlólemezén a veszélyes térben állhat. A jeladók beépítése nem szabályszerű. A jeladók hatástalan felületei úgy vannak elrendezve, hogy a kezelő elérheti a veszélyes teret. A jeladók és az úszóvezetékek mechanikai sérülés ellen nem védettek. A kábelcsatornák a rögzített védőburkolaton belül vannak elhelyezve, és így rosszul megközelíthetők lehetnek, maga a megközelítés a veszélyes téren át sikerülhet: A jelfeldolgozás zavarra hajlamos helyen van és az elhaladó közlekedés miatt mechanikai sérüléseknek lehet kitéve. A jeladók nem építhetők be közlekedési utakon. A jeladók felett telepített tápvezeték rosszul megközelíthető lehet, a jeladók felett a veszélyes térbe lendülhet. A padló egyenetlenségei miatt csökken a jeladók működése és várható élettartama. A rögzített védőburkolat padlólemezei révén lehetséges a veszélyes térhez történő hozzáférés. A jeladók nincsenek rögzítve és botlásveszélyt okozhat.

A nyomásra érzékeny védőberendezés helytelen beépítése

•

•

•

•

A nyomásra érzékeny padlóban a hatásos működési felület egészében (egységes egészként) mozdul el, ha azon személy áll vagy arra rálép. A kapcsolóhúr mindkét vége olyan kapcsolókészülékhez csatlakozik, amelyek közül legalább az egyik kikapcsolási rendelkezést eredményez, ha a húrt bármelyik részén és bármelyik irányban meghúzzák, és akkor is, ha a húr elszakad. A kapcsolórúd egy olyan rúd, amelynek egyik vége kapcsolókészülékkel van kapcsolatban (abban végződik, vagy azt működtetheti), és amely bármilyen irányban történő néhány fokos, vagy néhány mm-es kimozdítása esetén ezzel a kapcsolókészülékkel kikapcsolási rendelkezést eredményez. A kapcsolóütköző/kapcsolószalag úgy van kapcsolatban egy kapcsolókészülékkel, hogy hatásos működési felületének meghatározott mértékű (pl. nekiütközés miatti) elmozdítása esetén ezzel a kapcsolókészülékkel kikapcsolási rendelkezést eredményez (pl. vezető nélküli targoncánál, gépi működtetésű ajtónál/kapunál).

Aktív optoelektronikus védőberendezés (AOPD) •

Olyan berendezés, amelynek érzékelési funkciója optoelektronikus kibocsátó- és felvevőelemekkel van kialakítva a berendezésen belül gerjesztett optikai sugárzás megszakításának érzékelésére, amikor sugárzást át nem eresztő tárgy van jelen a meghatározott érzékelési térben.

•

Az aktív optoelektronikus védőberendezés (AOPD) az egy vagy több – látható vagy láthatatlan (pl. infravörös), állandó helyen lévő vagy pásztázó, modulált – fény útjába kerülő, sugárzást át nem eresztő akadály érzékelésével működik. Olyan eszköz, amely optoelektronikus adó és felvevő elemekkel való mérésekkel érzékeli a magában az eszközben előállított optikai sugárzást át nem eresztő tárgy által okozott megszakadását a meghatározott védett mezőben, vagyis pl. fénysorompók, fényrácsok, fényfüggönyök és szkennerek.

•

Alakzárással működő berendezés •

Olyan berendezés, amely megakadályozza, hogy egy gép vagy a veszélyes gépállapot(ok) egy előre megadott határt túllépjen(ek) (térbeli határt, nyomáshatárt, terhelési nyomatékhatárt, stb.).

Határolt mozgású vezérlőberendezés •

Olyan védőberendezés, amelynek egyszeri működtetése a gép vezérlőrendszerével együtt egy géprésznek csak a korlátozott elmozdulását engedi meg.