Kockázatelemzés az MSZ EN alapján

2015.09.23.

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján

MSZ EN 62305-2 szabvány – hivatkozott más szabványok • IEC 60079-10:2002, Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása • IEC 61241-10:2004, Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 10. rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok vannak vagy lehetnek

1

2015.09.23.

A kockázatelemzés KÖTELEZŐ? — IGEN vagy NEM? MSZ EN 62305-3: 2011 Az MSZ EN 62305 szabványsorozat 3. részének alábbi fejezetében világosan szerepel, hogy 4. Villámvédelmi rendszer (LPS) 4.1 A villámvédelmi rendszer fokozata: „A villámvédelmi rendszer szükséges fokozatát kockázatelemzés alapján kell kiválasztani (lásd az IEC 62305-2-t).” The class of required LPS shall be selected on the basis of a risk assessment (see IEC 62305-2).

Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet

„139. § (2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani.” Kockázat típus

Elfogadható kockázati szint

R1 – emberi élet elvesztésének kockázata R2 – közszolgáltatás kiesésének kockázata R3 – kulturális örökség elvesztésének kockázata

(RT) 10-5

OTSZ: 10-4 (szabvány: 10-3) 10-4

Táblázat: Kockázat típusok és a hozzájuk tartozó elfogadható kockázati szint az 54/2014. BM rendelet alapján

Villámvédelem

4

2

2015.09.23.

OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, b) ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 143. § -ban foglaltaknak megfelelnek.

Villámvédelem

5

Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek

Csak azon kockázato(ka)t kell figyelembe venni a villámvédelmi kockázatelemzésnél, amely(ek) vonatkozik/vonatkoznak az adott építmény használati jellege (rendeltetése). Így például  kórház R1 + R4;  templom R1 + R3;  gáz kompresszorállomás R1 + R2 + R4. Villámvédelem

6

3

2015.09.23.

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 12. melléklet – Minimum követelmények

Villámvédelem

7

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 12. melléklet – Minimum követelmények

Abban az esetben alkalmazandó, ha a vonatkozó műszaki követelmény, azaz az MSZ EN 623052:2012 nem határoz meg szigorúbb követelményt. OTSZ minimum követelménye*

LPS II / SPM II

Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye LPS II és SPM II LPS III és SPM III/IV LPS I és SPM I

Értékelés (alkalmazandó) LPS II / SPM (LPL) II LPS II / SPM (LPL) II LPS I és SPM (LPL) I

*54/2014 BM rendelet (XII. 5.)

Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye és OTSZ minimum követelményének összevetése

Villámvédelem

8

4

2015.09.23.

Defníciók a, Oktatási rendeltetésű épületek: Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés, például: bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés b, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Egészségügyi rendeltetés: háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő, fekvőbetegellátás, kórház, klinika, szanatórium, fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő Kényszertartózkodásra szolgáló épületek, építmények: börtön, fegyház, pszichiátria c, Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények: tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény. A tömegtartózkodásra szolgáló építmény definíciója nem az OTSZ-ben, hanem a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendeletben, azaz az országos településrendezési és építési követelményekben található meg: Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

Villámvédelem

9

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 28/2011 BM (IX.6) rendelet 11. melléklet – Minimum követelmények

Photovoltaik - Blitzschäden 16.07.10 / S4019

5

2015.09.23.

OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) Létesítés – nem kötelező villámvédelmet telepíteni • Családi ház vagy sorház: Gerincmagasság H < 10 m egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben. • Társasház: Gerincmagasság H < 10 Legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi – elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik • Közösségi épület: gerincmagasság H < 10 m Legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 12. melléklet táblázatában nem szereplő – közösségi épületen városi – elővárosi környezetben.

DEHNsupport Risiko

Éghetőség (építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása)  A szabvány használja a „nem éghető” kifejezést.  Az OTSZ éghetőséget kifejező kategóriái (MSZ EN 13501-1 szerint) A1, A2, B, C, D, E, F  F kategória nem beépíthető  Kategóriák:  Nem éghető A1-A2  Nehezen éghető B-C  Közepesen éghető D  Könnyen éghető E  Nem éghető kategóriák 2/2002 (I.23) BM rendelet és Villámvédelem 2009 könyv alapján  Nem éghető: A1, A2, B  Éghető: C, D, E

DEHNsupport Risiko

6

2015.09.23.

A kockázat összetevői

Kockázat

RT elfogadható kockázat

A teljes kockázat meghatározása

Az építményre eső teljes kockázat

Kockázat

A kockázat biztosítása

A kockázat kezelése védelmi intézkedések segítségével

Maradék kockázat Az építmény védelem nélkül

RT elfogadható kockázat

Az építmény megvédve

7

2015.09.23.

Az építményre jellemző kockázat meghatározása

A károsodás forrása S-Sources

A veszteség típusai L-Losses

A károsodás típusai D- Damages

A károsodás forrása MSZ EN 62305-2: 2012 A villámáram maga a legfőbb kárforrás. A villám becsapási pontjától függően a következő kárforrásokat különböztetjük meg:

A károsodás forrása

S1:

építményt érő villámcsapás;

S2:

építmény környezetét érő villámcsapás;

S3:

csatlakozóvezetéket érő villámcsapás;

S4:

csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás.

8

2015.09.23.

A károsodás típusai MSZ EN 62305-2: 2006-10 A károsodás forrása

Károsodások, melyek villámcsapás következtében előfordulhatnak:

LEMP

A károsodás típusai

D1:

élőlények sérülése érintési- és lépésfeszültség következtében

D2:

fizikai károsodás (tűz, robbanás, mechanikai roncsolódás, vegyi anyagok felszabadulása) a villámáram hatásainak következtében a szikraképződést is beleértve

D3:

villamos és elektronikus rendszerek meghibásodása villám elektromágneses impulzusa (LEMP) következtében

A veszteség típusai MSZEN EN62305-2 62305-2:(VDE 20120185-305-2):2006-10 DIN Minden károsodás típus önmagában vagy más típusokkal kombinálva, különböző veszteség típusokat okozhat egy védendő objektumon. A lehetségesen fellépő veszteség típusok az objektum jellemzőitől is függnek. A szabványban a következő veszteség típusokat vesszük figyelembe:

Áram Víz Gáz

A károsodás forrása

A veszteség A károsodás típusai típusai

L1:

emberi élet elvesztése;

L2:

közszolgáltatás kiesése;

L3:

kulturális örökség elvesztése;

L4:

gazdasági érték elvesztése (építmény és a benne lévő javak, csatlakozóvezeték és tevékenység megszűnése).

Az L1, L2 és L3 veszteség típusok társadalmi értékek elvesztéseként, az L4-es típus pedig tisztán gazdasági veszteségként fogható fel.

9

2015.09.23.

Kockázati összetevők

Kockázat Kockázatok

Fentiekből következik: MSZ EN 62305-2: 2012 A már említett tényezők összhatásának következtében a következő kockázatok adódnak, melyeket az építmény esetében meg kell becsülni:

RT (1/év)

Strom Wasser Gas

R1:

emberi élet elvesztésének kockázata;

R2:

közszolgáltatás kiesésének kockázata;

R3:

kulturális örökség elvesztésének kockázata;

R4:

gazdasági érték elvesztésének kockázata.

10-5 OTSZ:10-4 IEC:10-3 10-4 (1. Ed.:10-3 )

10

2015.09.23.

R2 kockázat figyelembe vétele Közszolgáltatás Mikor beszélhetünk közszolgáltatásról, azaz az R2 kockázatról ?

Közszolgáltatás Primer szolgáltatás – gáz – Telefon

– víz – TV

– energiaellátás – csatorna

Egy szolgáltatás az emberi alapszükségleteken felül gazdasági függőséget is jelent anyagi javaktól, vagy áruktól.

Szekunder szolgáltatás – Banki ügyintézés – Oktatás – Egészségügy

– Közösségi közlekedés – Közigazgatás – Élelmiszergyártás

– Kereskedelem – Ipar – Hatósági belső rádió

27.05.08 / 5764

Közszolgáltatás kiesése TvMI 7.1:2015.03.05 9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, gépházak, a közműként működő elosztóhálózat részét képező olyan felszíni létesítmények, melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a víz-közmű hálózatra jellemző paraméterekkel; b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, gépházak, a közműként működő elosztóhálózat részét képező olyan felszíni létesítmények (pl. gáznyomás-szabályozók), melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a gáz közmű hálózatra jellemző paraméterekkel; c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, a közműként működő elosztóhálózat részét képező felszíni létesítmények, melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a TV közmű hálózatra jellemző paraméterekkel

2015. szeptember 23.

A tűzvédelem villamos kérdései

22

11

2015.09.23.

Közszolgáltatás kiesése TvMI 7.1:2015.03.05 9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, d) … d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében az erőművek és az elosztóhálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécserközpontok, a közműként működő hálózat részét képező felszíni létesítmények (alállomások, 0,6 MVA-nél nagyobb transzformátor állomások), melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a TV közmű hálózatra jellemző paraméterekkel Megjegyzés: Nem minősülnek közműnek azok a villamos energiát termelő erőművek és egyéb, villamos energiát (is) termelő építmény- és berendezés-csoportok, amelyek teljesítménye nem éri el a 0,6 MVA-t, feltéve, hogy ezek nem a közműszolgáltatás biztonságának biztosítására létesülnek.



23

Kockázatelemzés menete Az épület jelenlegi állapotának figyelembe vétele (meglévő védelmi intézkedések ???) Kockázatszámítás végigvitele

Jelenlegi állapot elmentése a későbbi költség- és gazdaságossági elemzés érdekében (Ehhez szükség van a jelenlegi és a kívánt állapot összehasonlítására) A kockázati komponensek kiértékelése Kockázatok csökkentése védelmi intézkedések célzott alkalmazásával (1. intézkedés, 2. intézkedés, ......, /több intézkedéscsomag variáció is kidolgozható) Eredmény: Kívánt állapot 27.05.08 / 5760

12

2015.09.23.




Kockázat

Kockázat Áram Víz Gáz

emberi élet

közszolgáltatás

kulturális örökség

gazdasági érték

R1

R2

R3

R4

Minden egyes kockázat több kockázati összetevőből tevődik össze.

=

=

=

=

R1 = RA+ RB+ RC + RM+ RU+ RV+ RW+ RZ

R2 = RB+ RC+ RM+ RV + RW+RZ

R3 = RB+ RV

R4 = RA+ RB+ RC + RM+ RU+ RV+ RW+ RZ

13

2015.09.23.

Az RX kockázati tényező áttekintése LEMP

RA

RB

RC

S1 S4

RZ

RM

Rx

LEMP

S2

S3

RW

RV

RU

RA kockázati tényező – élőlények S1 kárforrás

RA = élőlények Élőlények sérülése érintési- és lépésfeszültség következtében az építményen kívül 3 m-ig terjedő sávban.

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L4: gazdasági veszteségek

14

2015.09.23.

RB kockázati tényező – tűz S1 kárforrás

RB = tűz

S1

Fizikai sérülés veszélyes szikraképződés következtében egy építményen belül, mely tüzet és robbanást okoz. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L2: szolgáltatás  L3: kulturális örökség  L4: gazdasági veszteségek

RC kockázati tényező – túlfeszültség (LEMP) S1 kárforrás

RC = túlfeszültség

S1 S1

(LEMP)

LEMP

Belső rendszerek meghibásodása LEMP által. A villámáram elektromágneses hatásai. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

15

2015.09.23.

RM kockázati tényező – túlfeszültség (LEMP) S2 kárforrás

RM = túlfeszültség (LEMP)

Belső rendszerek meghibásodása LEMP által. A villámáram elektromágneses hatásai.

LEMP

S2

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

RU kockázati tényező – élőlények S3 kárforrás

RU = élőlények S3

Élőlények sérülése az építményen belül érintési feszültség által a bevezetett villámáram következtében.

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L4: gazdasági veszteségek

16

2015.09.23.

RV kockázati tényező – tűz S3 kárforrás

RV = tűz S3

Fizikai sérülések, roncsolódások az ellátó vezetékeken keresztül az építménybe bevezetett villámáram következtében. Veszélyes másodlagos kisülések. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L2: szolgáltatás  L3: kulturális örökség  L4: gazdasági veszteségek

RW kockázati tényező – túlfeszültség S3 kárforrás

RW = túlfeszültség S3

Belső rendszerek meghibásodása, melyet a bevezetett ellátó vezetékek segítségével indukált túlfeszültségek okozhatnak. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

17

2015.09.23.

RZ kockázati tényező – túlfeszültség S4 kárforrás

RZ = túlfeszültség Belső rendszerek meghibásodása, melyet a bevezetett ellátó vezetékek segítségével indukált túlfeszültségek okozhatnak.

S4

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

Kárfajták és kockázati összetevők Kockázat

R1

R2

R3

R4

Veszteség típusa

Személyek sérülése/halála (L1)

Szolgáltatások kiesése (L2)

Kulturális javak elvesztése (L3)

Gazdasági veszteségek (L4)

(1)

Kár típusa Kockázati összetevők

(3)

(2)

(4)

Áramütés

Tűz, stb.

Túlfeszültség

Tűz, stb.

Túlfeszültség

Tűz, stb.

Áramütés

Tűz, stb.

Túlfeszültség

RA RU

RB RV

RC RM RW RZ

RB RV

RC RM RW RZ

RB RV

RA RU

RB RV

RC RM RW RZ

(1) Ha az érintési- és lépésfeszültségek emberi életet veszélyeztetnek (pl. stadion), (2) Ha a túlfeszültségek közvetlenül veszélyeztetnek emberi életet (pl. kórházak), (3) Ha a túlfeszültségek közvetlenül szolgáltatásokat veszélyeztetnek (pl. érzékeny elektronikus berendezésekben), (4) Ha az érintési- és lépésfeszültségek állatokat veszélyeztetnek (pl. mezőgazdaság).

18

2015.09.23.

A kockázat összetevői



Veszélyes események valószínűsége: Nx Káresemény valószínűsége: Px Lehetséges veszteségek: Lx

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak

Kockázati összetevő RX = NX • PX • LX

NX

PX

LX

A veszélyes események évenkénti száma

Az építményt érő károsodás valószínűsége

A károsodás következtében létrejött veszteség

19

2015.09.23.

Tényezők, melyek a kockázati Tényezők, melyek hatással a kockázati összetevőkre vannak összetevőkre hatással vannak

1. Felhő-föld villámsűrűség NX

PX

LX




Villámvédelem

39

Villámsűrűség térkép Németország  Adatgyűjtés: 1999 ─ 2005



DIN EN 62305-2 Bbl 1 (VDE 0185-305-2 Bbl 1):2007-01

Adatgyűjtés: 1999 ─ 2011

DIN EN 62305-2 Bbl 1 (VDE 0185-305-2 Bbl 1):2013-02

Város és megye felbontásban 1999-2011 között felhő-föld villámcsapás km2-enként évente

Villámkisülés 1999-től 2005-ig (felhő-föld villámok km2-enként évente)

Forrás: VdS Meteo-Info

3,68 – 4,84 3,13 – 3,67 2,68 – 3,12 2,28 – 2,67 1,88 – 2,27 1,34 – 1,87 0,57 –1,33 Szövetségi határ

≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤

3,00 2,40 1,80 1,60 1,30 1,10 0,96 0,60

Forrás: Blids

Villámvédelem

40

20

2015.09.23.

Felhő-föld villámsűrűség térkép alapjai A villámsűrűség térképet lényegében a pozitív és a negatív felhő-föld/földfelhő villámcsapások teszik ki. Ezen villámcsapások sajátossága, hogy több, ún. részleges kisülések alkotják. Az alábbi összetevőkből áll: 1. Rövid idejű első kisülés (1. Villámkisülés) 2. A még ionizált villámcsatornában egy második előkisülés indul el (10100 ms) 3. Ezután rövid idejű ismételt főkisülés alakul ki. 4. Ennek következtében előfordulhat, hogy akár több, mint 10 villámkisülés jön létre egy villámcsapás során 1. Villámkisülés

20 ms

2. Villámkisülés

40 ms

3. Villámkisülés

4. Villámkisülés

tartós idejű lökőáram követi

40 ms

500 ms

1 ms

Forrás: Handbuch für Blitzschutz und Erdung, 5. Auflage; Hasse, Wiesinger, Zischank

Villámvédelem

41

Adatgyűjtés: 1999 ─ 2010 Ng kisülés 19992010 Forrás: Blids

Villámkisülés km²-ként évente

≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤

5,80 4,84 3,67 3,12 2,67 2,27 1,87 1,33

≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤

1,33 1,87 2,27 2,67 3,12 3,67 4,84 5,80

Ng villám 19992010

≤ 0,60 ≤ 0,95 ≤ 1,10 ≤ 1,30 ≤ 1,60 ≤ 1,80 ≤ 2,40 ≤ 3,00 Összesen: Összes / 8: Kerekítve:

Ng kisülés / Ng villámok

2,22 1,97 2,06 2,05 1,95 2,04 2,02 1,93 16,24 2,030182391 2

2x tényező

Villámvédelem

Forrás: Blids

Villámcsapás km²-ként évente

≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤ ≤

3,00 2,40 1,80 1,60 1,30 1,10 0,95 0,60 42

21

2015.09.23.

Az elmúlt 12 évben (1996 – 2007) mért villámok A Németországban 1996 és 2007 között regisztrált villámesemények

Mért villámok

3.000.000 2.500.000 2.000.000 1.500.000 1.000.000 500.000 0

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Meteo-Info Működési elv

Alkalmazás: helyfüggő villámsűrűség térkép

Vevőantennák

22

2015.09.23.

Témafelvetés Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kötelezővé teszi a nemzetközi villámvédelmi szabvány alkalmazását. A „jelenlegi” magyarországi villámsűrűség térkép alapjait a mágnespálcás mérési módszere adja, amelyet az 1950-es években publikáltak. A villámvédelmi szabvány 2. kiadása (MSZ EN 62305-2:2012) nem tartalmaz villámsűrűség térképet. Megbízható eredményekhez a villámvédelmi kockázatelemzésnél megbízható, új magyarországi villámsűrűség térkép szükséges. 2015. szeptember 23.


45

Történelmi áttekintés MSZ 274-3:1981

4,5…5,3 3,8…4,5 3,0…3,8 2,3…3,0



46

23

2015.09.23.

Történelmi áttekintés MSZ 274-3:81/1M 1985 és 2/2002. BM rendelet



47

Történelmi áttekintés Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem 1997, 2001, 2007

„Az egész ország területére átlagosan 2...2,5 villám/(km2.év) villámsűrűséget lehet számításba venni.” Forrás: Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem (2007) 2015. szeptember 23.


48

24

2015.09.23.

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon Adatgyűjtés: 1950-es évek MSZ EN 62305-2:2006



49

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon DEHNsupport program Magyarázat (felhő-föld villámok km2-enként évente) Mért értékek

+ 25% a kockázatelemzéshez*

1.9 - 2,4

3,00

1,5 - 1,9

2,38

1,1 - 1,5

1,88

0,8 - 1,1

1,38



50

25

2015.09.23.

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon TvMI 7.1:2015.03.05

Átszámítás a korábbi térképből: 2,4 1,9 1,5 1,1

Villámvédelem

3,5 3 2,5 2

51

A „SAFIR” villám megfigyelő rendszer 1999. évi mérési eredményei Magyarországon Szonda Sándor, MVM Rt. és az OMSZ publikációjából származó mérési eredmények

Villámcsapások száma: 1 009 999 Felhő-felhő kisülések száma: 827 432 Felhő-föld kisülések száma: 182 567 Pozitív felhő-föld villámok száma: 18 128 Átlagos áram csúcsérték: 25 kA Maximális áram csúcsérték: 623 kA Negatív felhő-föld villámok száma: 164 439 Átlagos áram csúcsérték: 40 kA Maximális áram csúcsérték: 590 kA Homlokidő átlagértéke: 6 µs Lefutás félértékidejének átlagértéke: 27 µs

26

2015.09.23.


2. Gyűjtőterület NX

PX

LX




Villámvédelem

53

AD gyűjtőterület meghatározása magában álló építmény esetében – építményt érő villámcsapás

AD

27

2015.09.23.

AM gyűjtőterület meghatározása magában álló építmény esetében – építmény környezetét érő villámcsapás

AM 500 m

1. kiadás: 250 m

AL gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetében – csatlakozóvezetéket érő villámcsapás

AL

28

2015.09.23.

Al gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetén – csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás

Al

ADJ gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetében – szomszédos építményt érő villámcsapás

ADJ

29

2015.09.23.

AD, AM, AL, Al gyűjtőterületek közvetlen/közvetett villámcsapások esetén

Irodalom: MSZ EN 62305-2: 2012, A5. ábra

AD AM AL Al

gyűjtőterület magában álló építményt érő villámcsapás esetén gyűjtőterület magában álló építmény környezetét érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezetéket érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás esetén

Ad, Am, Al, Ai gyűjtőterületek közvetlen/közvetett villámcsapások esetén (1. kiadás)

Vezetékvég „b”

Vezetékvég „a”

Irodalom: MSZ EN 62305-2: 2006, A5. ábra

Ad Am Al Ai

gyűjtőterület magában álló építményt érő villámcsapás esetén gyűjtőterület magában álló építmény környezetét érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezetéket érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás esetén

30

2015.09.23.

Építmény, mint egy épület része MSZ EN 62305-2: 2012, A2.2 fejezet MSZ EN 62305-2:2012 Ha a vizsgált S építmény a B épületnek csak egy részét képezi, akkor az Ad meghatározásához elegendő az S építmény méreteit figyelembe venni, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek (lásd az A4. ábrát): − az S építmény a B épület egy elválasztott függőleges része; − a B épület nem robbanásveszélyes épület; − az S építmény és a B épület többi része között a tűz átterjedése 120 perces tűzállóságú (REI 120) falakkal, vagy más, ezzel egyenértékű védelmi intézkedésekkel van meggátolva; − ha vannak közös vezetékek, akkor ezeken a túlfeszültségek terjedését az ezekre a vezetékekre az építménybe való belépési pontjukon elhelyezett túlfeszültség-védelmi eszközök, vagy ezzel egyenértékű védelmi intézkedések akadályozzák meg.

Az Ad befoglaló felület számítása egy építmény figyelembe veendő részére

B – épület vagy annak egy része, amelynél a védelem kialakítás szükséges (Ad figyelembe vétele szükséges) épület része, amelynél a védelem kialakítása nem szükséges (Ad figyelembe vétele nem szükséges) S – a figyelembe veendő építmény a kockázatelemzéshez (az Ad számításához az S méreteit kell figyelembe venni) Leválasztás (nem kisebb mint)  120 perces tűzgátló fallal) Leválasztás (kisebb mint)  120 perces tűzgátló fallal Berendezés Belső rendszer SPD – túlfeszültség-korlátozó berendezés

31

2015.09.23.

Villámcsapás által sújtott mezőgazdasági épület


3. Helyszín / Környezet NX

PX

LX




64

32

2015.09.23.

CD elhelyezkedési tényező tényező Az építmény környezethez viszonyított elhelyezkedése Az objektum magasabb objektumokkal vagy fákkal van körülvéve.

CD

Az objektum legfeljebb azonos magasságú objektumokkal vagy fákkal van körülvéve.

Magában álló objektum: nincs más objektum a közelben.

0,5

1

0,25

Hegytetőn vagy kiemelkedésen magában álló objektum.

2

CE környezeti tényező A csatlakozóvezeték elhelyezkedése

Városi környezet, magas épületekkel ( 20,0m) Elővárosi környezet (< 10,0m)

0,1

0

Ce 0,5

1

Városi környezet ( 10,0m; < 20,0m) Vidéki környezet

33

2015.09.23.

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak 4. Az építmény tulajdonságai NX

PX

LX




67

Építmény jellemzői 1 Tűzkockázati csökk. tényező: rf 2 Villámvédelmi rendszer 20 kV

3 Fajlagos talaj ellenállás: ra

2

4 Installációs vezetékhurkok: KS3

1 10

4

Információtechnikai rendszer

7

Vezetékárnyékolás 5 belül: K S3

7 Térbeli árnyékolás: KS1, KS2

Főelosztó

Produktion

Áramellátás EPH

PBX

6

Szerver

6 Vezetékárnyékolás kívül: Pld

8

Energiaellátás

5

9 Rf

3

11

8 Koordinált SPD-védelem: PSPD Padló fajlagos 9 ellenálllása: r u Méretezési 10 lökőfeszültség-állóság: U , K w S4 11 Különleges veszélyeztetés: hz

34

2015.09.23.

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak 5. A lehetséges veszteségek, melyek az építményben előfordulnak

NX

PX

LX




69

Veszteségek felosztása a károsodás forrásának tekintetében A károsodás forrása S1

A veszteség típusai • Élőlények sérülésével kapcsolatos veszteség (LA) • Az építményben keletkező fiz. károsodásra vonatkozó veszteség (LB) • A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség (LC)

S2

S3

• A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LM)

• Élőlények sérülésével kapcsolatos veszteség • A fizikai károsodás miatti veszteség az építményben • A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LU) (LV) (LW)

• A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LZ)

S4

35

2015.09.23.

Védelmi intézkedések kiválasztása építmények számára A védendő építmény meghatározása A kárfajták meghatározása a védendő építmény vagy ellátó vezeték számára Minden kárfajta esetén: - az RT elfogadható kárkockázat meghatározása - az összes érintett RX kockázati összetevő kiszámítása Számítás: R =  RX R > RT igen

nem

Az építmény vagy ellátó vezeték védett a kár e fajtájával szemben

Alkalmas védelmi intézkedések telepítése R csökkentésének érdekében

1. példa 1. példa Telefon vezeték

Erősáramú betáplálás

36

2015.09.23.

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Védelmi intézkedések értékelése és kiválasztása

Villámvédelem

73

RX kockázati összetevők áttekintése LEMP

RA

RB

RC

S1 S4

RZ

Rx

RM LEMP

S2

S3

RW

RV

RU

37

2015.09.23.

Kockázati összetevők: RA és RU

RA

RU

Intézkedések az RA és RU csökkentésére Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen kívül és belül; Rizikókomponens RA / RU

S1

Áramütés Külső védelem áramütés ellen Belső védelem áramütés ellen

Elkerítés vagy figyelmeztető tábla EN 62305-3, 8.1 + 8.2

Potenciálvezérlés: potenciálkiegyenlítés hálószerű földelőrendszerrel EN 62305-3, 8.2 Az érintett levezető szigetelése (pl.: CUI-levezető) EN 62305-3, 8.1

RA

S3

RU

38

2015.09.23.

Intézkedések az RA és RU csökkentésére Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen kívül és belül; Rizikókomponens RA / RU

Érintkezési ellenállás A talaj/padló külső/ belső tulajdonságai

S1

0,01

0,001

0,000 1

0,000 01

RA

S3

RU

Kockázati összetevők: RB és RV

RV RB

39

2015.09.23.

Intézkedések RB csökkentésére Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RB

LPS villámvédelmi rendszer

S1

RB

Villámvédelmi rendszer jobb mint LPS I

Intézkedések RB és RV csökkentésére Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RB / RV

S1 Tűz Tűzvédelmi intézkedések

RB 0,5

0,2

Ezt az értéket csak akkor szabad beállítani, ha villámvédelmi potenciálkiegyenlítés továbbá koordinált SPD van kiépítve és ha a tűzoltók kiérkezéséig kevesebb mint 10 perc telik el.

S3 RV

40

2015.09.23.

Kockázati összetevők: RU és RV

RV RU

Intézkedések RU és RV csökkentésére

Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés

Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen belül; Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RU / RV

S3

1. típusú villámáram levezető Energiatechnika

Információtechnika

RU

RV

41

2015.09.23.

Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés az épületbe belépő vezetékeken Fő földelő sín - HES

Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés

LPZ 0

LPZ 1

Külső villámvédelem

ÁSZ

Víz

Gáz

Z Fűtés

Katódos védelemmel ellátott üzemanyagcső Betonalap-földelő

Betápláló vezetékek lökőáram terhelése épületbe / vezetékbe történő közvetlen villámcsapást követően Villámcsapás épületbe 10/350µs [kA]

LPL

Villámcsapás a vezetékbe 10/350µs [kA] Kisfeszült- Telekomségű munikációs rendszer rendszer

I II III + IV

200 150 100

Villámcsapás a betápláló vezetékbe

10 10 5

Villámcsapás az épületbe 100 %

2 2 1

HES

50 % 50 % HES = Fő földelő sín

18.12.08 / S5129

42

2015.09.23.

Betápláló vezetékek lökőáram terhelése épületbe / vezetékbe történő közvetlen villámcsapást követően

LPS (LPL)

Épületbe becsapó villámára m (10/350)

Erősáram ú hálózat felé elfolyó villámára m

4 pólusra jutó levezetőképesség Σ L1+L2+L2 +N-PE

1 pólusra jutó levezetőképesség L, N-PE

I.

200 kA

100 kA

100 kA

25 kA

II.

150 kA

75 kA

75 kA

18,75 kA

III/IV.

100 kA

50 kA

50 kA

12,5 kA

Intézkedések RU és RV csökkentésére Túlfeszültség-védelmi készülékek alkalmazása Információtechnika Kalapsínre pattintható levezető

Server

HVT

Strom PBX

Energiatechnika 1. típusú villámáramlevezető

Produktion PAS

Információtechnika Levezető LSA-technikához

43

2015.09.23.

Kockázati összetevők: RC és RM

RM

LEMP

RC

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM A belső kábelezés módja

S1 RC

S2 Nagy épületekben különböző installációs nyomvonalakon kialakuló vezetékhurkok (Hurkok felülete kb. 50 m² nagyságrendben van) Kis épületekben, azonos védőcsőben vagy különböző installációs 0,2 nyomvonalon futó vezetékekből kialakuló hurkok (Hurkok felülete kb. 10 m² nagyságrendben van) Azonos védőcsőben futó vezetékekből kialakuló hurkok 0,02 (Hurkok felülete kb. 0,5 m² nagyságrendben van) 0,01 Kábel RS (W/km) árnyékolás-ellenállással , mindkét végén a 0,0002 potenciálkiegyenlítő gyűjtősínnel összekötve, melyek ugyanazzal a 0,0001 fő potenciálkiegyenlítő sínnel össze vannak kötve. 1

S2 LEMP

RM

44

2015.09.23.

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM A belső kábelezés módja

S1 RC

S2 Példák árnyékolt kábelekre

Árnyékolás ellenállása Ohm/km

S2 Koax kábel Például: LCM 17

LEMP

Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 RE / 10

RM

Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 SM / 25

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM Külső térbeli árnyékolás

S1 RC

S2

Belső térbeli árnyékolás

S2 Server

LEMP HVT PBX

Strom

RM

Produktion Térbeli árnyékolás

PAS

45

2015.09.23.

Intézkedések az RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Kockázati összetevők: RC / RM

Server

HVT PBX

Térbeli árnyékolás

Strom

Produktion Térbeli árnyékolás

PAS

A térbeli árnyékolás csillapítja a mágneses teret az LPZ-n belül, melyet az építménybe vagy az építmény mellett becsapó villám okoz, és csökkenti a védett térben a lökőhullám értékét. A következő minimumkövetelményeket kell betartani: • Hálóosztás kisebb mint 5 m (MSZ EN 62305-4 Függelék A.2.2) • Fémköpenyek, fémcsatornák, csövek és kábelárnyékolás minimális vastagsága (Villámáram-vezetőképességi adatok az MSZ EN 62305-3 3. táblázat szerint) • Vezetőelrendezés és minimális keresztmetszet a térbeli, hálószerű struktúráknál, amelyek esetében nemkívánatos, hogy villámáram folyjon rajtuk keresztül (lásd az MSZ EN 62305-3, 3. és 6. táblázatot)

Kockázati összetevők: RU; RV; RW és RZ RV RU RW

RZ RW

46

2015.09.23.

Intézkedések az RU, RV, RW és RZ csökkentésére Fizikai károk, élőlények sérülése, belső rendszerek kiesése; Riziklókomponensek RU, RV, RW, RZ

Külső kábelezés módja

S3

RU RV

Példák árnyékolt kábelekre

Árnyékolás ellenállása Ohm/km

RW Koax kábel Például: LCM 17

S4

Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 RE / 10

RZ

Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 SM / 25

Kockázati összetevők: RC; RM; RW és RZ LEMP

RM

RC RW

RZ RW

47

2015.09.23.

Intézkedések az RC, RM, RW és RZ csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében és indukált túlfeszültségek; Rizikókomponensek RC, RM, RW és RZ

Koordinált túlfeszültség-védelem

S1

RC

S2 LEMP

2. és 3. típusú túlfeszültség-védelmi készülék Energiatechnika

Információtechnika

RM

S3 RW

S4

RZ

Intézkedések az RC, RM, RW és RZ csökkentésére Túlfeszültség-védelmi készülékek alkalmazása Túlfeszültség-korlátozó 3. típus Alkalmazás a végkészüléknél

Túlfeszültség-korlátozó SZG hálózatokhoz (Kat. 6)

Server

HVT

Strom PBX

Túlfeszültségkorlátozó 2. típus

Produktion PAS

Túlfeszültség-korlátozó falon kívüli szereléshez telefonrendszerekhez

48

2015.09.23.

Tényezők, amelyek az egyes kockázati összetevőket egy építményben befolyásolják/csökkentik Az építmény vagy a belső rendszerek jellemzői Védelmi intézkedések

RA

RB

RC

RM

RU

RV

RW

RZ

Gyűjtőterület

X

X

X

X

X

X

X

X

Talajfelszín fajlagos ellenállása

X

Padló fajlagos ellenállása

X

X

Elkerítés, elszigetelés, figyelmeztető tábla, potenciálvezérlés a talajban

X

X

Villámvédelmi rendszer (LPS)

X

X

Túlfeszültség-védelmi készü-lék villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez

X

X

X

X

Szigetelő interfészek a b c

X

Xc

Xa

Xc

Xb

Xb

X

X

X

X

Csak rácsszerű külső villámvédelmi rendszer esetén Potenciálkiegyenlítés miatt Csak abban az esetben, ha a berendezés része

Tényezők, amelyek az egyes kockázati összetevőket egy építményben befolyásolják/csökkentik Az építmény vagy a belső rendszerek jellemzői Védelmi intézkedések

RA

RB

RC

RM

Koordinált túlfeszültségvédelem

X

X

Térbeli árnyékolás

X

X

Külső vezetékek árnyékolása

RU

X

Belső vezetékek árnyékolása

X

X

Alkalmas nyomvonalvezetés

X

X

Potenciálkiegyenlítő hálózat

X

RV

X

Tűzvédelmi intézkedések

X

X

Tűzveszély

X

X

Különleges veszély

X

Lökőfeszültség-állóság

RW

RZ

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

25.06.08 / S6237_b

49

2015.09.23.

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Zónafelosztás (Övezetek)

Villámvédelem

99

Kockázatelemzés MSZ EN 62305-2:2012 Nemzeti előszó Az ebben a szabványban leírt kockázat-elemzés elsősorban a villámvédelem szükségességét határozza meg, majd ezután a műszakilag és gazdaságilag optimális védelmi intézkedéseket határozza meg. Ehhez a védendő objektumot több villámvédelmi zónára (LPZ) kell felosztani. Minden villámvédelmi zónára meg kell határozni a geometriai határokat, a mértékadó paramétereket, a villámveszélyeztetés adatait és a figyelembe veendő kárfajtákat.

50

2015.09.23.

LEMP-védelmi rendszer (SPM) tervezése és kialakítása MSZ EN 62305-4:2011 4.2 LPZ villámvédelmi zónák Külső zónák

LPZ 0

zóna, amelyet a villám csillapítás nélküli elektromágneses tere veszélyeztet, és amelyben a belső rendszerek a teljes vagy rész-villámáramoknak lehetnek kitéve. Az LPZ 0 – t az alábbi részterületekre osztjuk: LPZ 0A zóna, amelyet közvetlen villámcsapás és a villám teljes elektromágneses tere veszélyeztet. A belső rendszerek a teljes villámáramnak ki lehetnek téve; LPZ 0B zóna, amely a közvetlen villámcsapás ellen védett, de a villám teljes elektromágneses tere veszélyeztet. A belső rendszerek rész-villámáramoknak lehetnek kitéve.

LEMP-védelmi rendszer (SPM) tervezése és kialakítása MSZ EN 62305-4:2011

4.2 LPZ villámvédelmi zónák Belső zónák (közvetlen villámcsapás ellen védettek) LPZ 1

zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett SPD-k korlátozzák. A villám elektromágneses terét térbeli árnyékolással lehet csillapítani.

LPZ 2 ... n zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett kiegészítő SPD-k tovább korlátozzák. A villám elektromágneses terét kiegészítő térbeli árnyékolással lehet tovább csillapítani.

51

2015.09.23.

EMC orientált Villámvédelmi zóna-koncepció LPZ 0

LEMP

Felfogó berendezés

A

LPZ 0

LPZ 1

Helyiségárnyékolás

Levezető Szellőzés

Végkészülék

LPZ 3

LEMP LPZ 0

B

Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés Villámáram-levezető (1. típusú SPD) Villámáram-levezető (Levezetőosztály Yellow/Line 1.típ.) M Helyi potenciálkiegyenlítés Túlfeszültség-korlátozó készülék (2. típusú SPD, 3. típusú SPD) Túlfeszültség-korlátozó készülék (Levezetőosztály Yellow/Line LEMP 2. típus, 3. típus) LPZ 2

B

LPZ 2

Kisfeszültségű energiaellátó rendszer

SEMP


LPZ 1

Betonvasalat

Alapföldelő

24.10.06 / S659_a

Övezetek figyelembe vétele LPZX / ZX Az építmény felosztása villámvédelmi zónákra (LPZX) az MSZ EN 62305-4 szerint LPZ 0B zóna a közvetlen villámcsapás ellen védett LPZ 1 zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett SPD-k korlátozzák

Az építmény felosztása a villámvédelmi zónán belül további övezetekre (ZX) az MSZ EN 62305-2 szerint LPZ 0B 1. övezet: 2. övezet:

Személybejárat Külső terület az építmény körül

LPZ 1 3. övezet: 4. övezet: 5. övezet:

Iroda Folyosó Raktár 23.06.08 / S6201

52

2015.09.23.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal A ZS övezeteket lényegében az alábbiak szerint lehet meghatározni:

Talaj vagy padló fajtája (Rizikókomponens RA ésRU)

1

20 kV

2 Tűzszakasz (Rizikókomponens RB és RV) 3

Server

6 Energiaellátás Információtechnológiai rendszer

HVT

1

5

PAS

A belső rendszerek kialakítása (Rizikókomponens RC és RM)

4

Produktion

Strom PBX

3 Térbeli árnyékolás (Rizikókomponens RC és RM)

4

2

6

Meglévő vagy javasolt védelmi intézkedések (minden rizikókomponens )

5

Rst

1

6

A veszteség értéke LX

23.06.08 / S6202

Egy építmény felosztása ZS övezetekre MSZ EN 62305-2:2012

Az építmény felosztását ZS övezetekre lehetőség szerint a legjobban megfelelő védelmi intézkedések megvalósíthatósága figyelembevételével kell megválasztani. 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

6.8.1.2 Építmény több övezettel

23.06.08 / S6203

53

2015.09.23.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal Ebben az esetben csak egy ZS övezet kerül a teljes építményre meghatározásra.

Egyetlen övezet alkalmazása az egész építményben túlzott védelmi intézkedések meghatározásához vezethet, mert minden intézkedés az építmény egész területére vonatkozik.

20 kV

Server

LPZ 0 B

Energiaellátás Információtechnológiai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

PAS

LPZ 1

LPZ 0 B

Rst

LPZ 0B LPZ 1

23.06.08 / S6204

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

Zónák Egy zóna (külső zóna LPZ 0B belső zónák LPZ 1)

23.06.08 / S6205_a

54

2015.09.23.

Egy építmény felosztása ZS övezetekre MSZ EN 62305-2:2012

Az építmény felosztását ZS övezetekre lehetőség szerint a legjobban megfelelő védelmi intézkedések megvalósíthatósága figyelembevételével kell megválasztani. 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

6.8.1.2 Építmény több övezettel

23.06.08 / S6203

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Nagyterű iroda

20 kV

Server

LPZ 0

Energiaellátás Információtechnikai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

B

PAS

LPZ 1

Övezet: gyártás nagy tűzkockázat

Rst

LPZ 0

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2

23.06.08 / S6206_a

55

2015.09.23.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Emeleti szerverszoba

20 kV

Térbeli árnyékolás a szerverszobában LPZ 2

Server

Övezet: szerverszoba belső rendszerek kiesése

Energiaellátás

HVT

LPZ 0

B

Produktion

Strom PAS

PBX

LPZ 0

Információtechnológiai rendszer

B

LPZ 0B LPZ 1

Rst

LPZ 2

23.06.08 / S6206_b

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: UV Emelet

20 kV

Túlfeszültség-védelmi készülék az alelosztóban Terület: Iroda (Emelet) Server

Energiaellátás Információtechnikai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

PAS

LPZ 1

Övezet: Iroda előirányzott védelmi intézkedés LPZ 0

Rst

LPZ 0

B

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2

23.06.08 / S6206_c

56

2015.09.23.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Iroda/ szerverszoba LPZ 3

Finomvédelem a végkészüléknél Információtechnika Terület: Iroda/ szerverszoba

20 kV

Zóna: végkészülék

Server

LPZ 0

Övezet: végkészülék LPZ 3 Energiaellátás

HVT

B

Produktion

Strom PAS

PBX

LPZ 0


B

LPZ 0B LPZ 1

Rst

LPZ 2 LPZ 3

23.06.08 / S6206_d

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal

20 kV LPZ 0

Övezet: szerverszoba belső rendszerek kiesése LPZ 2

B

Server

Övezet: végkészülék LPZ 3 Energiaellátás Információtechnikai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

PAS

LPZ 1

Az építmény felosztása övezetekre lehetővé teszi a tervező számára, hogy az építmény egyes részeinek jellemző tulajdonságait a kockázatelemzés során figyelembe vegye és a legalkalmasabb védelmi intézkedéseket választhassa ki, amivel a villámcsapás elleni védelem teljes költsége csökkenthető. LPZ 1

Övezet: iroda előirányzott védelmi intézkedés

Övezet: gyártás nagy tűzkockázat Rst

LPZ 0

B

LPZ 0

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2 LPZ 3

23.06.08 / S6206_e

57

2015.09.23.

Építmény felosztása övezetekre 6.8.1.1 Építmény több övezettel

Zónák Több zónával • LPZ 0B

Külső tér

• LPZ 1

Iroda, gyártás, raktár

• LPZ 2

szerver, Számítógépközpont

.......... .......... .......... 23.06.08 / S6205_b

2. példa 2. példa SZG közp.

Telefonvezeték

Raktár

Iroda

Gyártás

Erősáramú betáplálás

58

2015.09.23.

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Gazdaságossági számítások

Villámvédelem

117

Kockázatértékelés

Biztonság: A kockázat nem nagyobb, mint a legnagyobb elfogadható kockázat Maradék kockázat

Veszély: A legnagyobb elfogadható kockázat

A kockázat nagyobb, mint a legnagyobb elfogadható kockázat Kockázat védelmi intézkedések nélkül

Szükséges legkisebb kockázatcsökkentés

Észszerű kockázatcsökkentés

Kockázat alacsony Biztonsági stratégia

magas

27.05.08 / S5779

59

2015.09.23.

R4 kockázat, a költségek és a veszteségek becslése Informatív Mikor érdemes a gazdasági elemzést elvégezni? Példa: igazgatási épület R1 kockázat: Emberi élet elvesztése

R4 kockázat: Gazdasági érték elvesztése Veszteség költségei védelem nélkül: 298.236,00 €/év

Lehetséges intézkedések a kockázat csökkentésére: • LPS-rendszer (külső villámvédelem) • Villámvédelmi-potenciálkiegyenlítés

Veszteség költségei védelemmel: 138.000,00 €/év A veszteség költségeinek csökkentése további intézkedésekkel: • SPD védelem (túlfeszültség-védelem) • Vezetékek árnyékolása.....

R1 kockázat: Emberi élet elvesztése

Veszteség költségei a kibővített védelemmel: 6.753,00 €/év

Ha a gazdasági érték elvesztésének veszélye fennáll, akkor célszerű a gazdasági elemzést elvégezni.

09.07.08 / S6238

R4 kockázat, a költségek és a veszteségek becslése Példa, egyszerű bemutatás Kockázat védelmi intézkedések nélkül

X

Az építmény teljes értéke

R4: 0,03428

X

8.700.000,00 €

= =

A teljes veszteség éves költsége védelem nélkül

298.236,00 €/év

A villámvédelem alkalmazása gazdaságilag ésszerű!

Eredmény: S (éves megtakarítás):

298.236,00 €/év– (4.750,00 €/év+ 6.342,30 €/év) = + 287.143,70 €/év

Védelmi intézkedések költségei: 4.750,00 €/év R4: 0,000729

X

8.700.000,00 €

=

6.342,30 €/év

(csökkent) kockázat védelmi intézkedésekkel

X


=

A teljes veszteség éves költsége védelemmel

09.07.08 / S6239

60

2015.09.23.

Védelmi intézkedések gazdaságossága Összehasonlítás Költség/ év

gazdaságilag kedvezőbb változat

Éves költség a villámcsapás okozta veszélyeztetés következtében

298.236,00 €/év

Védelmi intézkedések nélkül

A védelmi intézkedések éves költsége 4.750,00 €/év Éves költség a villámcsapás okozta veszélyeztetés miatt 6.342,30 €/év védelmi intézkedésekkel

Teljes költség

09.07.08 / S6241_a

Védelmi intézkedések gazdaságossága Összehasonlítás

Költség/ év

gazdaságilag kedvezőbb változat

-2398,00 €/év

Éves költség a villámcsapás okozta veszélyeztetés következtében

A védelmi intézkedések éves költsége 60.000,00 €/év

298.236,00 €/év

Védelmi intézkedések nélkül

Éves költség a villámcsapás okozta veszélyeztetés miatt 6342,30 €/év védelmi intézkedésekkel 1. változat

A védelmi intézkedések éves költsége

Teljes költség

300.000,00 €/év Éves költs. a villámcsapás okozta vesz. miatt 634,23 €/év védelmi Intézkedésekkel 2. változat 24.06.08 / S6241_b

61

2015.09.23.

R4 kockázat, védelmi intézkedések költségének és veszteségének becslése

Állatok költsége

CA

CS

CC


CB Építmény költsége

Belső rendszerek költsége FONTOS:

A beltartalom költsége

A helyreállítás költségeit, továbbá a származtatott költségeket is figyelembe kell venni (pl. a jövőbeli üzletek elvesztésének költségét). 24.06.08 / S6242

Védelmi intézkedések gazdaságossága Optimum A védelmi intézkedések éves költségét, CPM az alábbiak határozzák meg:

A védelmi intézkedések éves költsége

CPM

A védelmi intézkedések költsége

= CP

x

(

Kamatráta %

i

+

Amortizációs ráta %

a

+

Karbantartásiráta %

m

)

24.06.08 / S6244

62

2015.09.23.

Kockázat védelmi intézkedések nélkül / véd. intézkedésekkel

A létesítmény teljes értéke

X

CA Állatok költsége

RA + RU

X

=

Teljes veszteség éves költsége védelem nélkül/ védelemmel

CA

CA

Teljes veszteség éves költsége védelem nélkül CL

CA Állatok költsége CB Építmény költsége RB + RV

X

CA CC

CA + CB + CC + CS

CS CB

CC Beltartalom költsége CS Az építmény belső rendszereinek költsége RC + RM+ RW+ RZ

X

= Teljes veszteség éves költsége védelemmel CRL

CS CS

CS Az építmény belső rendszereinek költsége Villámvédelem

125

C6. Gazdasági veszteség (L4) MSZ EN 62305-2:2012

S1

S3

A gazdasági veszteség számításához szükséges adatokat, (ca állatok értéke, cb az építmény értéke, cc az építményben lévő javak értéke, cs az építményben lévő belső S4 rendszerek értéke, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységek értéke) az építmény tulajdonosának kell a tervező rendelkezésére bocsátania. Amennyiben ezek az adatok C.Z1 táblázat – Értékek a ct, teljes értékének nem állnak rendelkezésre, becsléséhez Építmény Referencia értékek ct teljes értéke típusa akkor a C.Z1 és a C.Z2 alacsony 300 Teljes helyreállítási költség táblázatban javasolt nem ct / térfogat (nem tartalmazza a ipari 400 tevékenységekkel kapcsolatos átlagos 3 értékeket kell figyelembe (€/m ) építmény bevételkiesést) magas 500 venni. ipari építmény

Építmény teljes értéke, beleértve az építmény, belső rendszerek és beltartalom költségét (beleértve a tevékenység kiesésének költségét)

alacsony átlagos

100 ct / alkalmazott (k€/alkalmazott)

magas

Állatok aránya

Építmény Beltartalo aránya m aránya

500

Belső rendszerek aránya

Teljes érték (ca+cb+cc+cs) /

ca / ct

cb / ct

cc / ct

cs / ct

ct

Állatok nélkül

0

75 %

10 %

15 %

100 %

Állatokkal

10 %

70 %

5%

15 %

100 %

Villámvédelem

RA RB RC RM

300

C.Z2 táblázat – Arányok a ca, cb, cc, cs értékeinek becsléséhez Feltétel

S2

RU RV RW RZ

10.06.2012 / 8025_D_44

126

63

Kockázatelemzés az MSZ EN alapján

Recommend Documents