Kockázatelemzés az MSZ EN alapján

2016.08.30.

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2016

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján

MSZ EN 62305-2 szabvány – hivatkozott más szabványok • IEC 60079-10:2002, Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása • IEC 61241-10:2004, Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 10. rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok vannak vagy lehetnek

1

2016.08.30.

A kockázatelemzés KÖTELEZŐ? — IGEN vagy NEM? MSZ EN 62305-3: 2011 Az MSZ EN 62305 szabványsorozat 3. részének alábbi fejezetében világosan szerepel, hogy 4. Villámvédelmi rendszer (LPS) 4.1 A villámvédelmi rendszer fokozata: „A villámvédelmi rendszer szükséges fokozatát kockázatelemzés alapján kell kiválasztani (lásd az IEC 62305-2-t).” The class of required LPS shall be selected on the basis of a risk assessment (see IEC 62305-2).

Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet

„139. § (2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani.” Kockázat típus

Elfogadható kockázati szint

R1 – emberi élet elvesztésének kockázata R2 – közszolgáltatás kiesésének kockázata R3 – kulturális örökség elvesztésének kockázata

(RT) 10-5

OTSZ: 10-4 (szabvány: 10-3) 10-4

Táblázat: Kockázat típusok és a hozzájuk tartozó elfogadható kockázati szint az 54/2014. BM rendelet alapján

Villámvédelem

4

2

2016.08.30.

OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, b) ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 143. § -ban foglaltaknak megfelelnek.

Villámvédelem

5

Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek

Csak azon kockázato(ka)t kell figyelembe venni a villámvédelmi kockázatelemzésnél, amely(ek) vonatkozik/vonatkoznak az adott építmény használati jellege (rendeltetése). Így például  kórház R1 + (R4);  templom R1 + R3;  gáz kompresszorállomás R1 + R2 + (R4). Villámvédelem

6

3

2016.08.30.

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 12. melléklet – Minimum követelmények

Villámvédelem

7

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) rendelet 12. melléklet – Minimum követelmények

Abban az esetben alkalmazandó, ha a vonatkozó műszaki követelmény, azaz az MSZ EN 623052:2012 nem határoz meg szigorúbb követelményt. OTSZ minimum követelménye*

LPS II / SPM II

Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye LPS II és SPM II LPS III és SPM III/IV LPS I és SPM I

Értékelés (alkalmazandó) LPS II / SPM (LPL) II LPS II / SPM (LPL) II LPS I és SPM (LPL) I

*54/2014 BM rendelet (XII. 5.)

Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye és OTSZ minimum követelményének összevetése

Villámvédelem

8

4

2016.08.30.

Definíciók a, Oktatási rendeltetésű épületek: Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés, például: bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés b, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Egészségügyi rendeltetés: háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő, fekvőbetegellátás, kórház, klinika, szanatórium, fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő Kényszertartózkodásra szolgáló épületek, építmények: börtön, fegyház, pszichiátria c, Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények: tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény. A tömegtartózkodásra szolgáló építmény definíciója nem az OTSZ-ben, hanem a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendeletben, azaz az országos településrendezési és építési követelményekben található meg: Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

Villámvédelem

9

Kötelező villámvédelmet létesíteni – OTSZ 28/2011 BM (IX.6) rendelet 11. melléklet – Minimum követelmények

Photovoltaik - Blitzschäden 16.07.10 / S4019

5

2016.08.30.

OTSZ 54/2014. BM (XII. 5.) Létesítés – nem kötelező villámvédelmet telepíteni • Családi ház vagy sorház: Gerincmagasság H < 10 m egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben. • Társasház: Gerincmagasság H < 10 Legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi – elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik • Közösségi épület: gerincmagasság H < 10 m Legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 12. melléklet táblázatában nem szereplő – közösségi épületen városi – elővárosi környezetben.

DEHNsupport Risiko

Éghetőség (építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása)  A szabvány használja a „nem éghető” kifejezést.  Az OTSZ éghetőséget kifejező kategóriái (MSZ EN 13501-1 szerint) A1, A2, B, C, D, E, F  F kategória nem beépíthető  Kategóriák:  Nem éghető A1-A2  Nehezen éghető B-C  Közepesen éghető D  Könnyen éghető E  Nem éghető kategóriák 2/2002 (I.23) BM rendelet és Villámvédelem 2009 könyv alapján  Nem éghető: A1, A2, B  Éghető: C, D, E

DEHNsupport Risiko

6

2016.08.30.

A kockázat összetevői

Kockázat

RT elfogadható kockázat

A teljes kockázat meghatározása

Az építményre eső teljes kockázat

Kockázat

A kockázat biztosítása

A kockázat kezelése védelmi intézkedések segítségével

Maradék kockázat Az építmény védelem nélkül

RT elfogadható kockázat

Az építmény megvédve

7

2016.08.30.

Az építményre jellemző kockázat meghatározása

A károsodás forrása S-Sources

A veszteség típusai L-Losses

A károsodás típusai D- Damages

A károsodás forrása MSZ EN 62305-2: 2012 A villámáram maga a legfőbb kárforrás. A villám becsapási pontjától függően a következő kárforrásokat különböztetjük meg:

A károsodás forrása

S1:

építményt érő villámcsapás;

S2:

építmény környezetét érő villámcsapás;

S3:

csatlakozóvezetéket érő villámcsapás;

S4:

csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás.

8

2016.08.30.

A károsodás típusai MSZ EN 62305-2: 2006-10 A károsodás forrása

Károsodások, melyek villámcsapás következtében előfordulhatnak:

LEMP

A károsodás típusai

D1:

élőlények sérülése érintési- és lépésfeszültség következtében

D2:

fizikai károsodás (tűz, robbanás, mechanikai roncsolódás, vegyi anyagok felszabadulása) a villámáram hatásainak következtében a szikraképződést is beleértve

D3:

villamos és elektronikus rendszerek meghibásodása villám elektromágneses impulzusa (LEMP) következtében

A veszteség típusai MSZEN EN62305-2 62305-2:(VDE 20120185-305-2):2006-10 DIN Minden károsodás típus önmagában vagy más típusokkal kombinálva, különböző veszteség típusokat okozhat egy védendő objektumon. A lehetségesen fellépő veszteség típusok az objektum jellemzőitől is függnek. A szabványban a következő veszteség típusokat vesszük figyelembe:

Áram Víz Gáz

A károsodás forrása

A veszteség A károsodás típusai típusai

L1:

emberi élet elvesztése;

L2:

közszolgáltatás kiesése;

L3:

kulturális örökség elvesztése;

L4:

gazdasági érték elvesztése (építmény és a benne lévő javak, csatlakozóvezeték és tevékenység megszűnése).

Az L1, L2 és L3 veszteség típusok társadalmi értékek elvesztéseként, az L4-es típus pedig tisztán gazdasági veszteségként fogható fel.

9

2016.08.30.

Kockázati összetevők

Kockázat Kockázatok

Fentiekből következik: MSZ EN 62305-2: 2012 A már említett tényezők összhatásának következtében a következő kockázatok adódnak, melyeket az építmény esetében meg kell becsülni:

RT (1/év)

Strom Wasser Gas

R1:

emberi élet elvesztésének kockázata;

R2:

közszolgáltatás kiesésének kockázata;

R3:

kulturális örökség elvesztésének kockázata;

R4:

gazdasági érték elvesztésének kockázata.

10-5 OTSZ:10-4 IEC:10-3 10-4 (1. Ed.:10-3 )

10

2016.08.30.

Közszolgáltatás kiesése TvMI 7.1:2015.03.05 9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, gépházak, a közműként működő elosztóhálózat részét képező olyan felszíni létesítmények, melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a víz-közmű hálózatra jellemző paraméterekkel; b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, gépházak, a közműként működő elosztóhálózat részét képező olyan felszíni létesítmények (pl. gáznyomás-szabályozók), melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a gáz közmű hálózatra jellemző paraméterekkel; c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében a hálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécser-központok, a közműként működő elosztóhálózat részét képező felszíni létesítmények, melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a TV közmű hálózatra jellemző paraméterekkel

2016. augusztus 30.

A tűzvédelem villamos kérdései

22

Közszolgáltatás kiesése TvMI 7.1:2015.03.05 9.2.3. A „közszolgáltatás kiesése” (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, d) … d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében az erőművek és az elosztóhálózat folyamatos üzemkészségét biztosító számítástechnikai- és diszpécserközpontok, a közműként működő hálózat részét képező felszíni létesítmények (alállomások, 0,6 MVA-nél nagyobb transzformátor állomások), melyek nem egy-egy építmény vagy felhasználó ellátását biztosítják, kockázatkezelés szempontjából a TV közmű hálózatra jellemző paraméterekkel Megjegyzés: Nem minősülnek közműnek azok a villamos energiát termelő erőművek és egyéb, villamos energiát (is) termelő építmény- és berendezés-csoportok, amelyek teljesítménye nem éri el a 0,6 MVA-t, feltéve, hogy ezek nem a közműszolgáltatás biztonságának biztosítására létesülnek.

2016. augusztus 30.


23

11

2016.08.30.

Kockázatelemzés menete Az épület jelenlegi állapotának figyelembe vétele (meglévő védelmi intézkedések ???) Kockázatszámítás végigvitele Jelenlegi állapot elmentése a későbbi költség- és gazdaságossági elemzés érdekében (Ehhez szükség van a jelenlegi és a kívánt állapot összehasonlítására) A kockázati komponensek kiértékelése Kockázatok csökkentése védelmi intézkedések célzott alkalmazásával (1. intézkedés, 2. intézkedés, ......, /több intézkedéscsomag variáció is kidolgozható)

Eredmény: Kívánt állapot 27.05.08 / 5760




12

2016.08.30.

Kockázat

Kockázat Áram Víz Gáz

emberi élet

közszolgáltatás

kulturális örökség

gazdasági érték

R1

R2

R3

R4

Minden egyes kockázat több kockázati összetevőből tevődik össze.

=

=

=

=

R1 = RA+ RB+ RC + RM+ RU+ RV+ RW+ RZ

R2 = RB+ RC+ RM+ RV + RW+RZ

R3 = RB+ RV

R4 = RA+ RB+ RC + RM+ RU+ RV+ RW+ RZ

Az RX kockázati tényező áttekintése LEMP

RA

RB

RC

S1 S4

RZ

Rx

RM LEMP

S2

S3

RW

RV

RU

13

2016.08.30.

RA kockázati tényező – élőlények S1 kárforrás

RA = élőlények Élőlények sérülése érintési- és lépésfeszültség következtében az építményen kívül 3 m-ig terjedő sávban.

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L4: gazdasági veszteségek

RB kockázati tényező – tűz S1 kárforrás S1

RB = tűz Fizikai sérülés veszélyes szikraképződés következtében egy építményen belül, mely tüzet és robbanást okoz. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L2: szolgáltatás  L3: kulturális örökség  L4: gazdasági veszteségek

14

2016.08.30.

RC kockázati tényező – túlfeszültség (LEMP) S1 kárforrás

RC = túlfeszültség

S1 S1

(LEMP)

Belső rendszerek meghibásodása LEMP által. A villámáram elektromágneses hatásai.

LEMP

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

RM kockázati tényező – túlfeszültség (LEMP) S2 kárforrás

RM = túlfeszültség (LEMP)

Belső rendszerek meghibásodása LEMP által. A villámáram elektromágneses hatásai.

LEMP

S2


15

2016.08.30.

RU kockázati tényező – élőlények S3 kárforrás

RU = élőlények S3

Élőlények sérülése az építményen belül érintési feszültség által a bevezetett villámáram következtében.

Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L4: gazdasági veszteségek

RV kockázati tényező – tűz S3 kárforrás

RV = tűz S3

Fizikai sérülések, roncsolódások az ellátó vezetékeken keresztül az építménybe bevezetett villámáram következtében. Veszélyes másodlagos kisülések. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények  L2: szolgáltatás  L3: kulturális örökség  L4: gazdasági veszteségek

16

2016.08.30.

RW kockázati tényező – túlfeszültség S3 kárforrás

RW = túlfeszültség Belső rendszerek meghibásodása, melyet a bevezetett ellátó vezetékek segítségével indukált túlfeszültségek okozhatnak.

S3


RZ kockázati tényező – túlfeszültség S4 kárforrás

RZ = túlfeszültség S4

Belső rendszerek meghibásodása, melyet a bevezetett ellátó vezetékek segítségével indukált túlfeszültségek okozhatnak. Lehetséges veszteségfajták:  L1: élőlények (Ex-berendezések, kórházak)  L2: szolgáltatás  L4: gazdasági veszteségek

17

2016.08.30.

Kárfajták és kockázati összetevők Kockázat

R1

R2

R3

R4

Veszteség típusa

Személyek sérülése/halála (L1)

Szolgáltatások kiesése (L2)

Kulturális javak elvesztése (L3)

Gazdasági veszteségek (L4)

(1)

Kár típusa Kockázati összetevők

(3)

(2)

(4)

Áramütés

Tűz, stb.

Túlfeszültség

Tűz, stb.

Túlfeszültség

Tűz, stb.

Áramütés

Tűz, stb.

Túlfeszültség

RA RU

RB RV

RC RM RW RZ

RB RV

RC RM RW RZ

RB RV

RA RU

RB RV

RC RM RW RZ

(1) Ha az érintési- és lépésfeszültségek emberi életet veszélyeztetnek (pl. stadion), (2) Ha a túlfeszültségek közvetlenül veszélyeztetnek emberi életet (pl. kórházak), (3) Ha a túlfeszültségek közvetlenül szolgáltatásokat veszélyeztetnek (pl. érzékeny elektronikus berendezésekben), (4) Ha az érintési- és lépésfeszültségek állatokat veszélyeztetnek (pl. mezőgazdaság).

A kockázat összetevői



Veszélyes események valószínűsége: Nx Káresemény valószínűsége: Px Lehetséges veszteségek: Lx

18

2016.08.30.

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak

Kockázati összetevő RX = NX • PX • LX

NX

PX

LX

A veszélyes események évenkénti száma

Az építményt érő károsodás valószínűsége

A károsodás következtében létrejött veszteség

Tényezők, melyek a kockázati Tényezők, melyek hatással a kockázati összetevőkre vannak összetevőkre hatással vannak

1. Felhő-föld villámsűrűség NX

PX

LX




Villámvédelem

39

19

2016.08.30.

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon Adatgyűjtés: 1950-es évek MSZ EN 62305-2:2006

2016. augusztus 30.


49

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon DEHNsupport program Magyarázat (felhő-föld villámok km2-enként évente) Mért értékek

+ 25% a kockázatelemzéshez*

1.9 - 2,4

3,00

1,5 - 1,9

2,38

1,1 - 1,5

1,88

0,8 - 1,1

1,38

2016. augusztus 30.


50

20

2016.08.30.

Felhő-föld villámok sűrűsége Magyarországon TvMI 7.1:2015.03.05

Átszámítás a korábbi térképből: 2,4 1,9 1,5 1,1

Villámvédelem

3,5 3 2,5 2

51

TvMI 7.2:2016.07.01 Újdonságok

Seite 52

21

2016.08.30.


2. Gyűjtőterület NX

PX

LX




Villámvédelem

54

AD gyűjtőterület meghatározása magában álló építmény esetében – építményt érő villámcsapás

AD

22

2016.08.30.

AM gyűjtőterület meghatározása magában álló építmény esetében – építmény környezetét érő villámcsapás

AM 500 m

1. kiadás: 250 m

AL gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetében – csatlakozóvezetéket érő villámcsapás

AL

23

2016.08.30.

Al gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetén – csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás

Al

ADJ gyűjtőterület összeköttetésben lévő szomszédos építmény esetében – szomszédos építményt érő villámcsapás

ADJ

24

2016.08.30.

AD, AM, AL, Al gyűjtőterületek közvetlen/közvetett villámcsapások esetén

Irodalom: MSZ EN 62305-2: 2012, A5. ábra

AD AM AL Al

gyűjtőterület magában álló építményt érő villámcsapás esetén gyűjtőterület magában álló építmény környezetét érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezetéket érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás esetén

Ad, Am, Al, Ai gyűjtőterületek közvetlen/közvetett villámcsapások esetén (1. kiadás)

Vezetékvég „b”

Vezetékvég „a”

Irodalom: MSZ EN 62305-2: 2006, A5. ábra

Ad Am Al Ai

gyűjtőterület magában álló építményt érő villámcsapás esetén gyűjtőterület magában álló építmény környezetét érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezetéket érő villámcsapás esetén gyűjtőterület csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapás esetén

25

2016.08.30.

Villámcsapás által sújtott mezőgazdasági épület


3. Helyszín / Környezet NX

PX

LX




65

26

2016.08.30.

CD elhelyezkedési tényező tényező Az építmény környezethez viszonyított elhelyezkedése Az objektum magasabb objektumokkal vagy fákkal van körülvéve.

CD

Az objektum legfeljebb azonos magasságú objektumokkal vagy fákkal van körülvéve.

Magában álló objektum: nincs más objektum a közelben.

0,5

1

0,25

Hegytetőn vagy kiemelkedésen magában álló objektum.

2

CE környezeti tényező A csatlakozóvezeték elhelyezkedése

Városi környezet, magas épületekkel ( 20,0m) Elővárosi környezet (< 10,0m)

0,1

0

Ce 0,5

1

Városi környezet ( 10,0m; < 20,0m) Vidéki környezet

27

2016.08.30.

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak 4. Az építmény tulajdonságai NX

PX

LX




68

Építmény jellemzői 1 Tűzkockázati csökk. tényező: rf 2 Villámvédelmi rendszer 20 kV

3 Fajlagos talaj ellenállás: ra

2

4 Installációs vezetékhurkok: KS3

1 10

4

Információtechnikai rendszer

7

Vezetékárnyékolás 5 belül: K S3

7 Térbeli árnyékolás: KS1, KS2

Főelosztó

Produktion

Áramellátás EPH

PBX

6

Szerver

6 Vezetékárnyékolás kívül: Pld

8

Energiaellátás

5

9 Rf

3

11

8 Koordinált SPD-védelem: PSPD Padló fajlagos 9 ellenálllása: r u Méretezési 10 lökőfeszültség-állóság: U , K w S4 11 Különleges veszélyeztetés: hz

28

2016.08.30.

Tényezők, melyek a kockázati összetevőkre hatással vannak 5. A lehetséges veszteségek, melyek az építményben előfordulnak

NX

PX

LX




70

Veszteségek felosztása a károsodás forrásának tekintetében A károsodás forrása S1

A veszteség típusai • Élőlények sérülésével kapcsolatos veszteség (LA) • Az építményben keletkező fiz. károsodásra vonatkozó veszteség (LB) • A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség (LC)

S2

S3

• A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LM)

• Élőlények sérülésével kapcsolatos veszteség • A fizikai károsodás miatti veszteség az építményben • A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LU) (LV) (LW)

• A belső rendszerek meghibásodásával kapcsolatos veszteség

(LZ)

S4

29

2016.08.30.

C3. Emberi élet elvesztése (L1) MSZ EN 62305-2:2006

LA = LU = LB = LC =

S1

S3

ra • Lt ru • Lt LV = rp • hz • rf • Lf LM = LW = LZ = LO

S2

S4

RA RB RC

MSZ EN 62305-2:2012

RM

C1. táblázat – L1 veszteség: értékek megadása zónánként

LA = LU = LB = LC =

RU

rt • LT • nz/nt • tz/8760 rt • LT • nz/nt • tz/8760 LV = rp • rf • hz • LF • nz/nt • tz/8760 LM = LW = LZ = LO • nz/nt • tz/8760

RV RW RZ

10.06.2012 / 8025_D_32


LA = LU = LB = Lf LC = LO

ra • Lt ru • Lt LV = rp • hz • rf •

Lt 10-4

Minden építmény –Építmény (személyek az épületen

-2 10 Lf

kívül) Kórházak, szállodák, nyilvános épületek

10-1

Ipari, kereskedelmi építmény, iskola

5 × 10-2

Nyilvános szórakozóhely, templomok, múzeum Építmény

2 × 10-2

Egyéb

Kórházak, szállodák, nyilvános épületek

LM = LW = LZ =

RA Lf

10-2

10-1

Ipari, kereskedelmi építmény, iskola

5 × 10-2

Nyilvános szórakozóhely, templomok, múzeum

2 × 10-2

Egyéb

MSZ EN 623052:2012

S1

S3 Építmény

C1. táblázat – Az Lt, Lf és Lo Minden építmény – (személyek az épületen jellemző középértékei belül)

10-2

C2. táblázat – L1: Az Lt, Lf és Lo jellemző középértékei Károsodás típusa D1 Sérülések

Tipikus veszteség LT

LA = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LU = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LB = LV = rp • rf • hz • LF • nz/nt • tz/8760 LC = LM = LW = LZ = LO • nz/nt • tz/8760

D2 Fizikai károk

D2 Fizikai károk

LF

-1 10 LF

Építmény típusa

10-2

Minden építmény

10-1

Robbanásveszélyes építmény

10-1

Kórházak, szállodák, nyilvános épületek

Nyilvános szórakozóhely,építmény templomok, Robbanásveszélyes 5 x 10-2 múzeum Kórházak, szállodák, nyilvános 2 x 10-2 Ipari, kereskedelmi építmény 10-1 -2épületek, iskola 10 Egyéb Nyilvános szórakozóhely, 10-1 Robbanásveszélyes építmény 5 x 10-2 templomok, múzeum Intenzív osztály, operációs blokk a

D3 Belső Lo rendszere k kiesése 2 x

10-2

kórházban

10-3

Kórházak egyéb területei

RB RC RM

RU RV RW RZ

10-2 Ipari, kereskedelmi építmény

10-2

Egyéb

30

2016.08.30.

C3. Emberi élet elvesztése (L1) MSZ EN 62305-2:2006 LA = LU = LB = Lf LC = LO

ra • Lt ru • Lt LV = rp • hz • rf • LM = LW = LZ =

S1

S3

C4. táblázat – rf csökkentő tényező A tűz kockázata

rf

Robbanás

1

Nagy

10-1

Közepes

10-2

Kicsi

10-3

Nincs

0

RA RB RC RM

C5. táblázat – rf csökkentő tényező Kockázat A kockázat

MSZ EN 62305-2:2012 LA = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LU = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LB = LV = rp • rf • hz • LF • nz/nt • tz/8760

Robbanás

LC = LM = LW = LZ = LO • nz/nt • tz/8760 Tűz

rf

kiterjedése Zóna 0, 20 ill. szilárd robbanóanyago k

RV

Zóna 1, 21

10-1

Zóna 2, 22

10-3

Nagy

10-1

Közepes

10-2

Kicsi

10-3

Nincs

0

Robbanás vagy tűz

RU

1

RW RZ


C5. táblázat – hz tényező A különleges veszély típusa

LA = LU = LB = Lf LC = LO

ra • Lt ru • Lt LV = rp • hz • rf • LM = LW = LZ =

S1

S3 hz

Nincs különleges veszély

1

Pánik kialakulásának lehetősége kicsi (pl. legfeljebb

2

kétemeletes építmény és a személyek száma legfeljebb

RA

100 fő) Pánik kialakulásának lehetősége közepes (pl. 100–1000

5

fő befogadására alkalmas kulturális vagy

RB

sportlétesítmény) Kiürítési nehézség (pl. mozgáskorlátozott személyek

5

vannak az építményekben, kórházak) Pánik kialakulásának lehetősége nagy (pl. 1000 főnél

RC

10

nagyobb befogadóképességű kulturális vagy

MSZ EN 62305-2:2012

sportlétesítmény)

C6. táblázat – h tényező

A szűkebb vagy tágabb környezetre kiterjedő z veszély

A szűkebb vagy tágabb környezet szennyezése veszély A különleges

LA = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LU = rt • LT • nz/nt • tz/8760 LB = LV = rp • rf • hz • LF • nz/nt • tz/8760

RM

20

50 típusa

hz

Nincs különleges veszély

1

Pánik kialakulásának lehetősége kicsi (pl. legfeljebb

2

kétemeletes építmény és a személyek száma legfeljebb

RV

100 fő) Pánik kialakulásának lehetősége közepes (pl. 100–1000

5

fő befogadására alkalmas kulturális vagy LC = LM = LW = LZ = LO • nz/nt • tz/8760 sportlétesítmény)

Kiürítési nehézség (pl. mozgáskorlátozott személyek

RU

5

RW RZ

vannak az építményekben, kórházak) Pánik kialakulásának lehetősége nagy (pl. 1000 főnél

10

nagyobb befogadóképességű kulturális vagy sportlétesítmény)

31

2016.08.30.

C3. Emberi élet elvesztése (L1) MSZ EN 62305-2:2012  

S3

S1

Abban az esetben, ha a villámcsapás következtében az építmény károsodása szomszédos építményekre vagy a környezetre is kiterjedhet (pl. kémiai anyagok kiszabadulása vagy radioaktív sugárzás), akkor a teljes veszteség meghatározásakor (LBT és LVT) kiegészítő veszteségeket (LBE és LVE) is figyelembe kell venni: LBT = LB + LBE LVT = LV + LVE



RB RC

LBE = LVE = LFE • te/8 760 

RA

RM

LFE Személyek számának átlagos százalékos értéke, akik a fizikai károsodás következtében az építményen kívül megsérülhetnek; RU te az az idő, ameddig a személyek a veszélyes helyen az építményen kívül tartózkodhatnak.

RV

 

3. megjegyzés: Ha a te értéke ismeretlen, akkor a te/8760 értékre 1 –et kell felvenni. LFE értékét meg kell határozni, vagy a LFE értékének a hatóságok ide vonatkozó dokumentumain kell alapulnia.

RW RZ

Védelmi intézkedések kiválasztása építmények számára A védendő építmény meghatározása A kárfajták meghatározása a védendő építmény vagy ellátó vezeték számára Minden kárfajta esetén: - az RT elfogadható kárkockázat meghatározása - az összes érintett RX kockázati összetevő kiszámítása Számítás: R =  RX R > RT igen

nem

Az építmény vagy ellátó vezeték védett a kár e fajtájával szemben

Alkalmas védelmi intézkedések telepítése R csökkentésének érdekében

32

2016.08.30.

1. példa 1. példa Telefon vezeték

Erősáramú betáplálás

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Védelmi intézkedések értékelése és kiválasztása

Villámvédelem

86

33

2016.08.30.

RX kockázati összetevők áttekintése LEMP

RA

RB

RC

S1 S4

RZ

RM

Rx

LEMP

S2

S3

RW

RV

RU

Kockázati összetevők: RA és RU

RA

RU

34

2016.08.30.

Intézkedések az RA és RU csökkentésére Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen kívül és belül; Rizikókomponens RA / RU

S1

Áramütés Külső védelem áramütés ellen Belső védelem áramütés ellen

Elkerítés vagy figyelmeztető tábla EN 62305-3, 8.1 + 8.2

RA

Potenciálvezérlés: potenciálkiegyenlítés hálószerű földelőrendszerrel EN 62305-3, 8.2

S3

Az érintett levezető szigetelése (pl.: CUI-levezető) EN 62305-3, 8.1

RU

Intézkedések az RA és RU csökkentésére Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen kívül és belül; Rizikókomponens RA / RU

Érintkezési ellenállás A talaj/padló külső/ belső tulajdonságai

S1

0,01

0,001

0,000 1

0,000 01

RA

S3

RU

35

2016.08.30.

Kockázati összetevők: RB és RV

RV RB

Intézkedések RB csökkentésére LPS villámvédelmi rendszer

Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RB

S1

RB

Villámvédelmi rendszer jobb mint LPS I

36

2016.08.30.

Intézkedések RB és RV csökkentésére Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RB / RV

S1 Tűz Tűzvédelmi intézkedések

RB 0,5

0,2

Ezt az értéket csak akkor szabad beállítani, ha villámvédelmi potenciálkiegyenlítés továbbá koordinált SPD van kiépítve és ha a tűzoltók kiérkezéséig kevesebb mint 10 perc telik el.

S3 RV

Kockázati összetevők: RU és RV

RV RU

37

2016.08.30.

Intézkedések RU és RV csökkentésére Élőlények sérülése az érintési és lépésfeszültség következtében az építményen belül; Fizikai károk a villámáram hatásai következtében beleértve a szikraképződést; Rizikókomponens RU / RV

Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés

S3

1. típusú villámáram levezető Energiatechnika

Információtechnika

RU

RV

Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés az épületbe belépő vezetékeken Fő földelő sín - HES

Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés

LPZ 0

LPZ 1

Külső villámvédelem

ÁSZ

Víz

Gáz

Z Fűtés

Katódos védelemmel ellátott üzemanyagcső Betonalap-földelő

38

2016.08.30.

Betápláló vezetékek lökőáram terhelése épületbe / vezetékbe történő közvetlen villámcsapást követően Villámcsapás épületbe 10/350µs [kA]

LPL

Villámcsapás az épületbe

Villámcsapás a vezetékbe 10/350µs [kA]

100 %

Kisfeszült- Telekomségű munikációs rendszer rendszer

I II III + IV

200 150 100

10 10 5

2 2 1

Villámcsapás a betápláló vezetékbe

HES

50 % 50 % HES = Fő földelő sín

18.12.08 / S5129

Betápláló vezetékek lökőáram terhelése épületbe / vezetékbe történő közvetlen villámcsapást követően

LPS (LPL)

Épületbe becsapó villámára m (10/350)

Erősáram ú hálózat felé elfolyó villámára m

4 pólusra jutó levezetőképesség Σ L1+L2+L2 +N-PE

1 pólusra jutó levezetőképesség L, N-PE

I.

200 kA

100 kA

100 kA

25 kA

II.

150 kA

75 kA

75 kA

18,75 kA

III/IV.

100 kA

50 kA

50 kA

12,5 kA

39

2016.08.30.

Intézkedések RU és RV csökkentésére Túlfeszültség-védelmi készülékek alkalmazása Információtechnika Kalapsínre pattintható levezető Energiatechnika 1. típusú villámáramlevezető

Server

HVT

Strom PBX

Produktion PAS

Információtechnika Levezető LSA-technikához

Kockázati összetevők: RC és RM

LEMP

RM

RC

40

2016.08.30.

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM A belső kábelezés módja

S1 RC

S2 Nagy épületekben különböző installációs nyomvonalakon kialakuló vezetékhurkok (Hurkok felülete kb. 50 m² nagyságrendben van) Kis épületekben, azonos védőcsőben vagy különböző installációs 0,2 nyomvonalon futó vezetékekből kialakuló hurkok (Hurkok felülete kb. 10 m² nagyságrendben van) Azonos védőcsőben futó vezetékekből kialakuló hurkok 0,02 (Hurkok felülete kb. 0,5 m² nagyságrendben van) 0,01 Kábel RS (W/km) árnyékolás-ellenállással , mindkét végén a 0,0002 potenciálkiegyenlítő gyűjtősínnel összekötve, melyek ugyanazzal a 0,0001 fő potenciálkiegyenlítő sínnel össze vannak kötve. 1

S2 LEMP

RM

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM A belső kábelezés módja

S1 RC

S2 Példák árnyékolt kábelekre

Árnyékolás ellenállása Ohm/km

S2 Koax kábel Például: LCM 17 Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 RE / 10

LEMP

RM

Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 SM / 25

41

2016.08.30.

Intézkedések RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Rizikókomponensek RC / RM Külső térbeli árnyékolás

S1 RC

S2

Belső térbeli árnyékolás

S2 Server

LEMP HVT PBX

Strom

RM

Produktion Térbeli árnyékolás

PAS

Intézkedések az RC és RM csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében; Kockázati összetevők: RC / RM Térbeli árnyékolás

Server

HVT PBX

Strom

Produktion Térbeli árnyékolás

PAS

A térbeli árnyékolás csillapítja a mágneses teret az LPZ-n belül, melyet az építménybe vagy az építmény mellett becsapó villám okoz, és csökkenti a védett térben a lökőhullám értékét. A következő minimumkövetelményeket kell betartani: • Hálóosztás kisebb mint 5 m (MSZ EN 62305-4 Függelék A.2.2) • Fémköpenyek, fémcsatornák, csövek és kábelárnyékolás minimális vastagsága (Villámáram-vezetőképességi adatok az MSZ EN 62305-3 3. táblázat szerint) • Vezetőelrendezés és minimális keresztmetszet a térbeli, hálószerű struktúráknál, amelyek esetében nemkívánatos, hogy villámáram folyjon rajtuk keresztül (lásd az MSZ EN 62305-3, 3. és 6. táblázatot)

42

2016.08.30.

Kockázati összetevők: RU; RV; RW és RZ RV RU RW

RZ RW

Intézkedések az RU, RV, RW és RZ csökkentésére Fizikai károk, élőlények sérülése, belső rendszerek kiesése; Riziklókomponensek RU, RV, RW, RZ

Külső kábelezés módja

S3

RU

RV Példák árnyékolt kábelekre

Árnyékolás ellenállása Ohm/km

RW Koax kábel Például: LCM 17 Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 RE / 10 Erősáramú kábel Például: NYCWY, 4x10 SM / 25

S4 RZ

43

2016.08.30.

Kockázati összetevők: RC; RM; RW és RZ LEMP

RM

RC RW

RZ RW

Intézkedések az RC, RM, RW és RZ csökkentésére Belső rendszerek kiesése LEMP következtében és indukált túlfeszültségek; Rizikókomponensek RC, RM, RW és RZ

Koordinált túlfeszültség-védelem

S1

RC

S2 LEMP

2. és 3. típusú túlfeszültség-védelmi készülék Energiatechnika

Információtechnika

RM

S3 S4

RW

RZ

44

2016.08.30.

Intézkedések az RC, RM, RW és RZ csökkentésére Túlfeszültség-védelmi készülékek alkalmazása Túlfeszültség-korlátozó 3. típus Alkalmazás a végkészüléknél

Túlfeszültség-korlátozó SZG hálózatokhoz (Kat. 6)

Server

HVT

Strom PBX

Produktion PAS

Túlfeszültség-korlátozó falon kívüli szereléshez telefonrendszerekhez

Túlfeszültségkorlátozó 2. típus

Tényezők, amelyek az egyes kockázati összetevőket egy építményben befolyásolják/csökkentik Az építmény vagy a belső rendszerek jellemzői Védelmi intézkedések

RA

RB

RC

RM

RU

RV

RW

RZ

Gyűjtőterület

X

X

X

X

X

X

X

X

Talajfelszín fajlagos ellenállása

X

Padló fajlagos ellenállása

X

X

Elkerítés, elszigetelés, figyelmeztető tábla, potenciálvezérlés a talajban

X

X

Villámvédelmi rendszer (LPS)

X

X

Túlfeszültség-védelmi készü-lék villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez

X

X

X

X

Szigetelő interfészek a b c

X

Xc

Xa

Xc

Xb

Xb

X

X

X

X

Csak rácsszerű külső villámvédelmi rendszer esetén Potenciálkiegyenlítés miatt Csak abban az esetben, ha a berendezés része

45

2016.08.30.

Tényezők, amelyek az egyes kockázati összetevőket egy építményben befolyásolják/csökkentik Az építmény vagy a belső rendszerek jellemzői Védelmi intézkedések

RA

RB

RC

RM

Koordinált túlfeszültségvédelem

X

X

Térbeli árnyékolás

X

X

Külső vezetékek árnyékolása

RU

X

Belső vezetékek árnyékolása

X

X

Alkalmas nyomvonalvezetés

X

X

Potenciálkiegyenlítő hálózat

X

RV

X

Tűzvédelmi intézkedések

X

X

Tűzveszély

X

X

Különleges veszély

X

Lökőfeszültség-állóság

RW

RZ

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

25.06.08 / S6237_b

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Zónafelosztás (Övezetek)

Villámvédelem

112

46

2016.08.30.

Kockázatelemzés MSZ EN 62305-2:2012 Nemzeti előszó Az ebben a szabványban leírt kockázat-elemzés elsősorban a villámvédelem szükségességét határozza meg, majd ezután a műszakilag és gazdaságilag optimális védelmi intézkedéseket határozza meg. Ehhez a védendő objektumot több villámvédelmi zónára (LPZ) kell felosztani. Minden villámvédelmi zónára meg kell határozni a geometriai határokat, a mértékadó paramétereket, a villámveszélyeztetés adatait és a figyelembe veendő kárfajtákat.

LEMP-védelmi rendszer (SPM) tervezése és kialakítása MSZ EN 62305-4:2011

4.2 LPZ villámvédelmi zónák Külső zónák LPZ 0

zóna, amelyet a villám csillapítás nélküli elektromágneses tere veszélyeztet, és amelyben a belső rendszerek a teljes vagy rész-villámáramoknak lehetnek kitéve. Az LPZ 0 – t az alábbi részterületekre osztjuk: LPZ 0A zóna, amelyet közvetlen villámcsapás és a villám teljes elektromágneses tere veszélyeztet. A belső rendszerek a teljes villámáramnak ki lehetnek téve; LPZ 0B zóna, amely a közvetlen villámcsapás ellen védett, de a villám teljes elektromágneses tere veszélyeztet. A belső rendszerek rész-villámáramoknak lehetnek kitéve.

47

2016.08.30.

LEMP-védelmi rendszer (SPM) tervezése és kialakítása MSZ EN 62305-4:2011 4.2 LPZ villámvédelmi zónák Belső zónák (közvetlen villámcsapás ellen védettek) LPZ 1

zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett SPD-k korlátozzák. A villám elektromágneses terét térbeli árnyékolással lehet csillapítani.

LPZ 2 ... n zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett kiegészítő SPD-k tovább korlátozzák. A villám elektromágneses terét kiegészítő térbeli árnyékolással lehet tovább csillapítani.

EMC orientált Villámvédelmi zóna-koncepció LPZ 0

LEMP

Felfogó berendezés

A

LPZ 0

LPZ 1

Helyiségárnyékolás

Levezető Szellőzés

Végkészülék

LPZ 3

LEMP LPZ 0

LPZ 2

B

Kisfeszültségű energiaellátó rendszer Információtechnikai rendszer

B

Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés Villámáram-levezető (1. típusú SPD) Villámáram-levezető (Levezetőosztály Yellow/Line 1.típ.) M Helyi potenciálkiegyenlítés Túlfeszültség-korlátozó készülék (2. típusú SPD, 3. típusú SPD) Túlfeszültség-korlátozó készülék (Levezetőosztály Yellow/Line LEMP 2. típus, 3. típus)

LPZ 2

SEMP LPZ 1

Betonvasalat

Alapföldelő

24.10.06 / S659_a

48

2016.08.30.

Övezetek figyelembe vétele LPZX / ZX Az építmény felosztása villámvédelmi zónákra (LPZX) az MSZ EN 62305-4 szerint LPZ 0B zóna a közvetlen villámcsapás ellen védett LPZ 1 zóna, amelyben a lökőáramokat a párhuzamos áramutak és a zónahatáron elhelyezett SPD-k korlátozzák

Az építmény felosztása a villámvédelmi zónán belül további övezetekre (ZX) az MSZ EN 62305-2 szerint LPZ 0B 1. övezet: 2. övezet:

LPZ 1

Személybejárat Külső terület az építmény körül

3. övezet: 4. övezet: 5. övezet:

Iroda Folyosó Raktár 23.06.08 / S6201

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal A ZS övezeteket lényegében az alábbiak szerint lehet meghatározni:

Talaj vagy padló fajtája (Rizikókomponens RA ésRU)

1

20 kV

2 Tűzszakasz (Rizikókomponens RB és RV) 3

Server

6 Energiaellátás Információtechnológiai rendszer

HVT

1

5

PAS

A belső rendszerek kialakítása (Rizikókomponens RC és RM)

4

Produktion

Strom PBX

3 Térbeli árnyékolás (Rizikókomponens RC és RM)

4

2

6

Meglévő vagy javasolt védelmi intézkedések (minden rizikókomponens )

5

Rst

1

6

A veszteség értéke LX

23.06.08 / S6202

49

2016.08.30.

Egy építmény felosztása ZS övezetekre MSZ EN 62305-2:2012

Az építmény felosztását ZS övezetekre lehetőség szerint a legjobban megfelelő védelmi intézkedések megvalósíthatósága figyelembevételével kell megválasztani. 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

6.8.1.2 Építmény több övezettel

23.06.08 / S6203

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal Ebben az esetben csak egy ZS övezet kerül a teljes építményre meghatározásra.

Egyetlen övezet alkalmazása az egész építményben túlzott védelmi intézkedések meghatározásához vezethet, mert minden intézkedés az építmény egész területére vonatkozik.

20 kV

Server

LPZ 0 B

Energiaellátás Információtechnológiai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

PAS

LPZ 1 Rst

LPZ 0 B

LPZ 0B LPZ 1

23.06.08 / S6204

50

2016.08.30.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

Zónák Egy zóna (külső zóna LPZ 0B belső zónák LPZ 1)

23.06.08 / S6205_a

Egy építmény felosztása ZS övezetekre MSZ EN 62305-2:2012

Az építmény felosztását ZS övezetekre lehetőség szerint a legjobban megfelelő védelmi intézkedések megvalósíthatósága figyelembevételével kell megválasztani. 6.8.1.1 Építmény egy övezettel

6.8.1.2 Építmény több övezettel

23.06.08 / S6203

51

2016.08.30.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Nagyterű iroda

20 kV

Server

LPZ 0

Energiaellátás

HVT

Produktion

Strom PAS

PBX

LPZ 1

Övezet: gyártás nagy tűzkockázat


B

LPZ 0

B

LPZ 0B LPZ 1

Rst

LPZ 2

23.06.08 / S6206_a

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Emeleti szerverszoba

20 kV

Térbeli árnyékolás a szerverszobában LPZ 2

Server

Övezet: szerverszoba belső rendszerek kiesése

Energiaellátás Információtechnológiai rendszer

HVT

B

Produktion

Strom PBX

LPZ 0

PAS

LPZ 0

Rst

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2

23.06.08 / S6206_b

52

2016.08.30.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: UV Emelet

20 kV

Túlfeszültség-védelmi készülék az alelosztóban Terület: Iroda (Emelet) Server

Energiaellátás

HVT

Produktion

Strom PAS

PBX

LPZ 1

Övezet: Iroda előirányzott védelmi intézkedés LPZ 0


LPZ 0

B

B

LPZ 0B LPZ 1

Rst

LPZ 2

23.06.08 / S6206_c

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Iroda/ szerverszoba LPZ 3

Finomvédelem a végkészüléknél Információtechnika Terület: Iroda/ szerverszoba

20 kV

Zóna: végkészülék

Server

LPZ 0

Övezet: végkészülék LPZ 3 Energiaellátás Információtechnikai rendszer

HVT

Produktion

Strom PBX

B

PAS

LPZ 0

Rst

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2 LPZ 3

23.06.08 / S6206_d

53

2016.08.30.

Építmény felosztása ZS övezetekre Példa: Gyártóépület irodákkal Az építmény felosztása övezetekre lehetővé teszi a tervező számára, hogy az építmény egyes részeinek jellemző tulajdonságait a kockázatelemzés során figyelembe vegye és a legalkalmasabb védelmi intézkedéseket választhassa ki, amivel a villámcsapás elleni védelem teljes költsége csökkenthető.

20 kV LPZ 0

Övezet: szerverszoba belső rendszerek kiesése LPZ 2

B

Övezet: végkészülék LPZ 3 Energiaellátás

HVT

Produktion

Strom PBX

PAS

LPZ 1

Server

LPZ 1

Övezet: iroda előirányzott védelmi intézkedés

Övezet: gyártás nagy tűzkockázat


LPZ 0

B

LPZ 0

B

LPZ 0B LPZ 1 LPZ 2 LPZ 3

Rst

23.06.08 / S6206_e

Építmény felosztása övezetekre 6.8.1.1 Építmény több övezettel

Zónák Több zónával • LPZ 0B

Külső tér

• LPZ 1

Iroda, gyártás, raktár

• LPZ 2

szerver, Számítógépközpont

.......... .......... .......... 23.06.08 / S6205_b

54

2016.08.30.

2. példa 2. példa SZG közp.

Telefonvezeték

Raktár

Iroda

Gyártás

Erősáramú betáplálás

55

Kockázatelemzés az MSZ EN alapján

Recommend Documents