Kóbor Krisztina Dr. Nárai Márta Peisser-Puli Edit Ráczné Németh Teodóra Dr. Tóbiás László

INTERPROFESSZIONÁLIS SZEMLÉLETŰ KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKÁRA FELKÉSZÍTÉS ALTERNATÍVÁI TÁMOP 5.4.4.-09/2/C-2009-0006 – ÚTITÁRSAK PROJEKT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZOCIÁLIS MUNKA TANSZÉK

Kóbor Krisztina – Dr. Nárai Márta – Peisser-Puli Edit – Ráczné Németh Teodóra – Dr. Tóbiás László Szükségletfelmérés és szükségletek és képzési kapacitások egybevetése

Győr, 2010

1


A vizsgálat célja Az interprofesszionális szociális munkára való felkészítés iránti szükségletek meghatározása és az elemzés során összevetése a Széchenyi Egyetem Szociális munka tanszékének és partnereinek képzési kapacitásaival. A vizsgálat célcsoportjai: - a Szociális munka tanszék felelősségi körébe tartozó szociális munka felsőfokú alapképzési szak és ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés hallgatói (továbbiakban saját hallgatók), - a Széchenyi Egyetem más szakjainak hallgatói (továbbiakban más szakos hallgatók), - a Szociális munka tanszék felelősségi körébe tartozó szociális munka felsőfokú alapképzési szakon korábban diplomázott hallgatók (továbbiakban volt hallgatók), - a Nyugat-dunántúli régió szociális intézményeinek vezetői, - a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régió szociális tevékenységekkel (is) foglalkozó civil szervezetek vezetői. A vizsgálat témakörei - az interprofesszionális közösségi munka fogalmának és szemléletének ismertsége, - az interprofesszionális közösségi munka relevanciájának felismertsége, - a szociális intézmények és civil szervezetek vezetőinek véleménye munkatársaik interprofesszionális közösségi munka tárgyú lehetséges képzéséről, - a válaszadók véleménye saját interprofesszionális közösségi munka tárgyú lehetséges képzésükről, - a válaszadók véleménye tervezett interprofesszionális közösségi munka tárgyú képzések formai és tartalmi jellemzőiről. A vizsgálat megvalósítói Koordinátor: Kányai Róbert Szakértők: Kóbor Krisztina, dr. Nárai Márta, Peisser-Puli Edit, Ráczné Németh Teodóra, dr. Tóbiás László Lekérdezésben, adatrögzítésben és –feldolgozásban közreműködött ösztöndíjas hallgatók: Benedek Zsuzsanna, Budavári Szilvia, Buday Dóra, Csonka Tímea Karolina, Fazekas Dóra, Hegedüs Diána, Horváth Glória, Király Anna, Kőrösi-Kocsis Dorina, Ládi Sandra, Majer Zsuzsanna, Ónody Henrietta, Selyem Ferenc, Szegi Lilla, Tóth Lilla Veronika, Varga Annamária.

2


Együttműködő partnerek: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmények, Győr Szociális Projektinkubátor Közösségi Akció és Kutatás Alapítvány

3


Tartalomjegyzék A vizsgálat célja .................................................................................................................................. 2 A vizsgálat célcsoportjai: .................................................................................................................... 2 A vizsgálat témakörei .......................................................................................................................... 2 A vizsgálat megvalósítói ..................................................................................................................... 2 Kérdőívek ............................................................................................................................................ 5 Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen tanuló szociális munkás hallgatók körében ................................................................................................................................................ 5 Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen végzett szociális munkások körében ............................................................................................................................................................. 9 Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen tanuló nem szociális munkás hallgatók körében .............................................................................................................................. 14 Képzési szükségletek felmérése a szociális-, gyermekjóléti/gyermekvédelmi-, és a határterületek intézményeinek vezetői körében ....................................................................................................... 18 Képzési szükségletek felmérése a civil szervezetek vezetői körében ............................................... 24 Elemzés vizsgálati célcsoportonként ................................................................................................. 29 Peisser-Puli Edit: Szükségletfelmérés a szociális munkás és ifjúságsegítő szakos hallgatók körében az interprofesszionális szemléletű közösségi munka képzési szükségletei ....................................... 29 Kóbor Krisztina: Szükségletfelmérés a végzett hallgatók körében ................................................... 46 Tóbiás László: Szükségletfelmérés nem szociális szakos hallgatók körében ................................... 58 Ráczné Németh Teodóra: Képzési szükségletek felmérése a szociális-, gyermekjóléti/gyermekvédelmi-, és a határterületek intézményeinek vezetői körében .................... 80 Dr. Nárai Márta: Szükségletfelmérés a szociális célú civil szervezetek körében .............................. 96 Ráczné Németh Teodóra-Tóbiás László: Néhány horizontális szempont elemzése ....................... 106

4


Kérdőívek Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen tanuló szociális munkás hallgatók körében A válaszadás önkéntes. Az adatokat kizárólag a válaszolókat nem azonosító módon, a kutatás céljaira használjuk fel, és másnak nem adjuk át. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti projektünk sikeres megvalósulását! 1. Képzési forma 1. nappali

2. levelező

2. Évfolyam 1. I. évf.

2. II. évf.

3. III. évf.

4. IV. évf.

Vélemény 3. Ön hallott már az szakmaközi együttműködés (interprofesszionális) szemléletű közösségi munkáról? 1. Igen 2. Nem 4. Ha igen, saját tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofeszionális szemléletű közösségi munka alatt? ....................................................................................................................................................... 4. Jelen van-e az interprofeszionális együttműködés szemlélete az Ön képzési folyamatában? 1. Igen, egyes stúdiumokban/gyakorlatokban érvényesül 2. Igen, a képzésben egységesen jelen van 3. Nincs Kérjük, folytassa a 12. kérdéssel! 5. Ha igen, mit gondol, inkább az elméleti kurzusokban vagy inkább a gyakorlatok során érvényesül hangsúlyosabban az interprofesszionális együttműködés szemlélete? 1. Inkább az elméleti kurzusokban 2. Inkább a gyakorlatok során 3. Mindkettőben azonos hangsúllyal van jelen 6. Kérjük, nevezze meg konkrétan azokat az elméleti stúdiumokat, amelyekben úgy érzi, hogy érvényesül az interprofeszionális együttműködés szemlélete! 5


....................................................................................................................................................... 7. Kérjük, nevezze meg konkrétan azokat a gyakorlatokat, amelyekben úgy érzi, hogy érvényesül az interprofeszionális együttműködés szemlélete! ...................................................................................................................................................... 8. Az Ön véleménye szerint milyen súllyal van jelen a képzésben az interprofesszionális együttműködés szemlélete? Kérjük, jelölje be az alábbi háromfokozatú skálán! 1. csak érintőlegesen 2. néhol, és egymással egységet nem alkotva 3. meghatározó súllyal, a képzés egészét egységesen áthatva 9. Ön elegendőnek tartja a szociális munkás képzésben jelen lévő interprofesszionális szemlélet mértékét, illetve tartalmát? 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 10. Mennyire elégedett Ön a képzésben jelenleg megvalósuló interprofesszionális orientáció mértékével, illetve tartalmával? Kérjük, jelölje be az alábbi ötfokozatú skálán! 1. Egyáltalán nem elégedett 2. Inkább elégedetlen 3. Elégedett is meg nem is 4. Inkább elégedett 5. Nagyon elégedett 11. Kérjük, az 10. kérdésre adott válaszát indokolja! .......................................................................................................................................................

12. Ön fontosnak tartja-e az interprofesszionális együttműködés szemléletének érvényesülését a szociális munkás képzésben? Kérjük, jelölje be az alábbi négyfokozatú skálán! 1. Egyáltalán nem fontos 2. Inkább nem fontos 3. Fontos 6


4. Nagyon fontos 13. Ön fontosnak tartja-e e szemlélet érvényesülését saját szakmai identitása kialakításában? Kérjük, jelölje be az alábbi négyfokozatú skálán! 1. Egyáltalán nem fontos 2. Inkább nem fontos 3. Fontos 4. Nagyon fontos 14. Mit gondol, a majdani munkája, munkavégzése során milyen előnyökkel járhat, hogy Ön az interprofesszionális együttműködés szemléletét érvényesítő képzésben vett részt? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 14.1. Nem jár előnyökkel (Kérjük, ezt a választ jelölj e be, ha ez az érvényes!)

Szükséglet 15. A jelenlegi általános képzést követően Ön szükségesnek tartana-e egy, az interprofeszionális szemléletű közösségi szociális munkára fókuszáló képzésben való részvételt? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 16. Ha igen, milyen képzési formában? 1. master képzés (MA, MSc) 3. szakirányú továbbképzés 5. egyéb, éspedig:........................................

2. felsőfokú szakképzés (FSZ) 4. továbbképzési tanfolyami keret 6. nem tudja

17. Ha lehetőségei engednék, szívesen részt venne-e a közeljövőben interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben? 1. Igen 2. Nem

egy

18. Ha nem, miért nem?

7


....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 19. Ha igen, milyen konkrét elvárásai vannak a képzés tartalmára vonatkozóan? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 19.1. Nincsenek konkrét elvárásai (Kérjük, húzza alá, ha ez a válasz a megfelelő) 20. Milyen elvárásai vannak a képzés elméleti – gyakorlati arányát tekintve? Kérjük, válaszát indokolja! 20.1. Elmélet – gyakorlat aránya: ............................................. 20.2. Indoklás: ....................................................................................................................... ................................................................................................................................................ 21. Mit gondol, a jövőbeni munkája során milyen előnyökre tehet szert az által, hogy részt vesz egy interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkás képzésben? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 21.1. Nem jár előnyökkel (Kérjük, ezt a választ jelölj e be, ha ez az érvényes!)

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! A kérdőívvel és a felméréssel kapcsolatos kérdéseivel Peisser-Puli Editet keresheti a 06 96/ 503-400 (mellék: 3315 ) telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

8


Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen végzett szociális munkások körében

A válaszadás önkéntes. Az adatokat kizárólag a válaszolókat nem azonosító módon, a kutatás céljaira használjuk fel, és másnak nem adjuk át. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti projektünk sikeres megvalósulását!

Alapvető adatok 1. A szociális, illetve gyermekjóléti/gyermekvédelmi ellátórendszer mely szakterületén dolgozik Ön? (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje!) 1. szociális alapszolgáltatás 1.1. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 1.2. étkeztetés 1.3. házi segítségnyújtás 1.4. családsegítés 1.5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.6. közösségi ellátások 1.7. támogató szolgáltatás 1.8. utcai szociális munka 1.9. nappali ellátás

2. szociális szakosított ellátás 2.1. ápolást, gondozást nyújtó intézmény 2.2. rehabilitációs intézmény 2.3. lakóotthon 2.4. átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 2.5. egyéb speciális szociális intézmény

3. gyermekjóléti alapellátás 3.1. gyermekjóléti szolgáltatás 3.2. gyermekek napközbeni ellátása

3.3. gyermekek átmeneti gondozása 4. gyermekvédelmi szakellátás 4.1. otthont nyújtó ellátás 4.2. utógondozói ellátás 4.3. területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 5. egyéb (pl. kórház, szociális foglalkoztató, esélyek háza stb.), kérjük, nevezze meg:………………………………………………………………………………………………………...

2. Az intézmény/szervezet székhelye/telephelye, amelynél dolgozik Ön? ......................................................................................................................................(település) 3. Szociális munkás diplomáját melyik évben szerezte? (Kérjük, a pontos évszámot írja be!) 9


.........................év 4. A diploma megszerzésétől számítva szociális/gyermekjóléti/gyermekvédelmi/határ területen? ………………….. éve 5. A diplomaszerzés időpontjától függetlenül szociális/gyermekjóléti/gyermekvédelmi/határ területen? ………………….. éve

hány

hány

éve

éve

dolgozik

dolgozik

Tapasztalatok 6. Saját gyakorlati tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka alatt? ....................................................................................................................................................... 7. Az Ön értelmezése mennyiben egyezik, illetve tér el az alapképzésben elsajátított értelmezéstől? Kérjük, jelölje az alábbi háromfokozatú skálán! 1. teljes mértékben eltér 2. részben eltér 3. egyáltalán nem tér el

8. Amennyiben tapasztal eltéréseket, kérjük, nevezze meg azokat! ....................................................................................................................................................... 9. Az Ön értelmezése mennyiben egyezik, illetve tér el attól, amit munkája során Ön a gyakorlatban történő megvalósulás során tapasztal? Kérjük, jelölje az alábbi háromfokozatú skálán! 1. teljes mértékben eltér 2. részben eltér 3. egyáltalán nem tér el

10. Amennyiben tapasztal eltéréseket, kérjük, nevezze meg azokat! ....................................................................................................................................................... 11. Az alapképzésben megszerzett interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka tudás mennyire használható az Ön saját szakmai gyakorlatában? 1. egyáltalán nem használható 2. csak kismértékben használható 3. inkább használható, mint nem 4. többnyire használható 5. teljes mértékben használható 10


12. Amennyiben használhatónak tartja, kérjük, nevezze meg, hogy konkrétan mely területeken? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 13. Amennyiben nem tartja használhatónak, mit gondol, miért nem az? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 14. Ön mely munkaterületeken látja szükségét az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka mélyebb megismerésének a képzés során? Kérjük, válaszát indokolja! Munkaterület

Indoklás

15. Alapképzése idején érzett-e hiányosságot az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka megismerésével kapcsolatban? 1. Igen 2. Nem → → → Kérjük, folytassa a 18. kérdéssel! 16. Ha igen, konkrétan mit hiányolt? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 17. Igazolódott-e hallgatói hiányérzete a szakemberi gyakorlata során? Kérjük, válaszát indokolja! 11


1. Igen, mert...................................................................................................................... 2. Nem, mert......................................................................................................................

Az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkával kapcsolatos vélemények 18. Az Ön szakmai gyakorlatában van-e létjogosultsága az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkának? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... .......................................................................................................................................... 2. Nincs, mert.................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 19. Saját szakmai módszertárába beilleszthetőnek tartja-e az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munkát? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... .......................................................................................................................................... 2. Nincs, mert.................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 20. Amennyiben igen, akkor milyen más módszerekre építetten? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 21. Aktuálisnak látja-e most az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka tudásainak elmélyítését saját munkatevékenységében? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert......................................................................................................................

Szükségletek 22. Amennyiben munkaadója támogatná, szívesen részt venne-e a közeljövőben egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzésben? 1. Igen 2. Nem 23. Ha nem, miért nem? 12


....................................................................................................................................................... 24. Ha igen, milyen képzési formában? 1. master képzés (MA, MSc) 2. felsőfokú szakképzés (FSZ) 3. szakirányú továbbképzés 4. továbbképzési tanfolyami keretek 5. egyéb, éspedig:........................................ 25. Milyen javaslatai/elvárásai lennének a képzés elméleti, illetve gyakorlati tartalmára vonatkozóan? Kérjük, maximum 5–5 képzéstartalmat nevezzen meg! Elméleti képzéstartalom

Gyakorlati képzéstartalom

25.1. Nincsenek javaslatai/elvárásai (Kérjük, húzza alá, ha ez a válasz a megfelelő) 26. Milyen elvárásai vannak a képzés elmélet – gyakorlat arányát tekintve? Kérjük, válaszát indokolja! 26.1. Elmélet – gyakorlat aránya: ............................................. 26.2. Indoklás: ....................................................................................................................... ................................................................................................................................................

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! A kérdőívvel és a felméréssel kapcsolatos kérdéseivel Kóbor Krisztinát keresheti a 06 96/ 503-400 (mellék: 3315 ) telefonszámon vagy [email protected] e-mail címen.

13


Képzési szükségletek felmérése a Széchenyi István Egyetemen tanuló nem szociális munkás hallgatók körében

A válaszadás önkéntes. Az adatokat kizárólag a válaszolókat nem azonosító módon, a kutatás céljaira használjuk fel, és másnak nem adjuk át. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti projektünk sikeres megvalósulását! SZAK:........................................................................................ Évfolyam:......................................... Képzési forma 1. nappali

2. levelező

3. távoktatás

Vélemény 1. Jelenlegi képzése tartalmaz szociális tárgyú ismereteket? 1. Igen 2. Nem → → → Kérjük, folytassa az 5. kérdéssel! 2. Ha igen, melyek ezek az ismeretek? Kérjük, jelölje be azokat! 1. Szociálpolitikai alapok 2. Szociális munka alapjai 3. Szociológia alapjai 4. Szegénység szociológiája 5. Önkéntes segítő gyakorlat 6. Gyógypedagógia 7. Szociokulturális animáció 8. Egyéb, éspedig:................................................................ 3. Mennyire tartja hasznosnak a megszerzett szociális tárgyú tudásokat saját képzési folyamatában? Kérjük, jelölje az alábbi skálán! 1. egyáltalán nem hasznos 2. inkább nem hasznos, mint hasznos 3. kis mértékben hasznos 4. inkább hasznos 5. nagyon hasznos

14


4. Saját szakja mely ismereteihez, tárgyaihoz tudja kapcsolni a szociális tárgyú ismereteket? Maximum 5 ilyen tárgyat nevezzen meg! ................................................................................................................................................... 5. A jelenleg oktatott szociális ismeretek mellett szükségesnek tartaná-e további szociális tárgyú ismeret beépítését a képzésébe? 1. Igen, mégpedig az alábbiakat:……………………………………………………… 2. Nem 6. Ha jelenlegi képzése nem tartalmaz szociális tárgyú ismereteket, szükségesnek tartaná-e ezt? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 7. Amennyiben képzése tartalmaz szociális tárgyú ismereteket, saját szakmai gyakorlatában használja ezeket a tudásokat? 1. Igen 2. Nem 8. Ha igen, mely területeken? ....................................................................................................................................................... 9. Ha nem, Ön szerint megváltoztatandó-e ez a helyzet? 1. Igen 2. Nem 10. Hallott-e már Ön a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés szemléletéről? 1. Igen 2. Nem 11. Ha igen, saját tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofeszionális szemléletű közösségi munka alatt? ....................................................................................................................................................... 12. Jelen van-e az interprofeszionális együttműködés szemlélete az Ön képzési folyamatában? 1. Igen 2. Nincs 13. Ön fontosnak tartja-e/tartaná-e e szemlélet érvényesülését saját képzésében? Kérjük, jelölje be az alábbi négyfokozatú skálán! 1. Egyáltalán nem fontos 2. Inkább nem fontos 3. Fontos

15


4. Nagyon fontos

14. Ön fontosnak tartja-e e szemlélet érvényesülését saját szakmai identitása kialakításában? Kérjük, jelölje be az alábbi négyfokozatú skálán! 1. Egyáltalán nem fontos 2. Inkább nem fontos 3. Fontos 4. Nagyon fontos

Szükséglet 15. Szükségesnek, illetve hasznosnak tartaná-e Ön, hogy az Ön szakja és a szociális munka közötti együttműködés lehetőségeiről tanulhasson? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 16. Ha igen, milyen formában? 1. master képzés (MA, MSc)

2. felsőfokú szakképzés (FSZ)

3. szakirányú továbbképzés

4. továbbképzési tanfolyami keretek

5. interprofesszionális kurzusok

6. interprofesszionális gyakorlatok

7. egyéb, éspedig:........................................ 8. nem tudja 17. Ha lehetőségei engednék, szívesen részt venne-e a közeljövőben interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben? 1. Igen

egy

2. Nem

18. Ha nem, miért nem? ....................................................................................................................................................... 19. Ha igen, saját szakmai képzési folyamatához kapcsolódóan milyen javaslatai lennének a képzés elméleti, illetve gyakorlati tartalmára vonatkozóan? Kérjük, maximum 5–5 képzéstartalmat, tudásanyagot, ismeretet nevezzen meg! Elméleti képzéstartalom


16


19.1. Nincsenek javaslatai (Kérjük, ezt a választ jelölje be, ha így gondolja!) 20. Milyen elvárásai vannak a képzés elméleti – gyakorlati arányát tekintve? Kérjük, válaszát indokolja! 20.1. Elmélet – gyakorlat aránya: ............................................. 20.2. Indoklás: ....................................................................................................................... ................................................................................................................................................

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! A kérdőívvel és a felméréssel kapcsolatos kérdéseivel Dr. Tóbiás Lászlót keresheti a +36 20 43 86 899 telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

17


Képzési szükségletek felmérése a szociális-, gyermekjóléti/gyermekvédelmi-, és a határterületek intézményeinek vezetői körében

A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti projektünk sikeres megvalósulását!

Általános adatok 1. A szociális, illetve gyermekjóléti/gyermekvédelmi ellátórendszer mely szakterületén nyújt szolgáltatást az Önök intézménye? 1. szociális alapszolgáltatás 1.1. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 1.2. szociális étkeztetés 1.3. házi segítségnyújtás 1.4. családsegítés 1.5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.6. közösségi ellátások 1.7. támogató szolgáltatás 1.8. utcai szociális munka 1.9. nappali ellátás.

2. szociális szakosított ellátás 2.1. ápolást, gondozást nyújtó intézmény, 2.2. rehabilitációs intézmény, 2.3. lakóotthon 2.4. átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 2.5. egyéb speciális szociális intézmény

3. gyermekjóléti alapellátás 3.1 gyermekjóléti szolgáltatás 3.2 gyermekek napközbeni ellátása 3.3 gyermekek átmeneti gondozása

4. gyermekvédelmi szakellátás 4.1 otthont nyújtó ellátás 4.2 utógondozói ellátás 4.3 területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 5. egyéb (pl. kórház, szociális foglalkoztató, esélyek háza, stb.), kérjük, nevezze meg:………………………………………………………………………………………………………...

2. Az intézmény székhelye/telephelye: ......................................................................................................................................(település) 3. Az intézmény fenntartója: 18


1. Fővárosi önkormányzat 2. Megyei önkormányzat 3. Települési önkormányzat 4. Alapítvány/közalapítvány/egyesület

5. Nonprofit gazdasági társaság 6. Egyház 7. Egyéb, éspedig:....................................................

4. Jelenleg hány fő dolgozik az Önök intézményénél? Kérjük, a statisztikai létszámot adja meg! ..................................fő 5. Az intézményben dolgozó munkatársak közül szakképzettséggel? Kérjük, az alábbi táblázatban azt előírások megfelelnek-e vagy sem. Szociális szakképzettségű munkatársak megfelel diplomához kötött munkakörben diplomához nem kötött munkakörben

hányan rendelkeznek szociális is jelölje be, hogy a létszámok az nem felel meg db db

db db

6. Hány diplomás szociális munkás dolgozik az intézményben (fő)? ..................................fő 6.1. nincs ilyen végzettségű szakember (Kérjük, húzza alá, ha ez a válasz a megfelelő)

Tapasztalatok 7. Kérjük, 1–5-ig terjedő skálán értékelje, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka mely jellemzőit tartja nagyon fontosnak és melyeket kevésbé fontosnak? A skála értékei a következők: 1 – egyáltalán nem fontos; 2 – nem fontos; 3 – inkább fontos; mint nem; 4 – fontos; 5 – nagyon fontos 7.1. Megteremti más szakmák megismerésének lehetőségét. 1

2

3

4

5

4

5

7.2. Kapcsolati hálót épít. 1

2

3

7.3. Összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki. 1

2

3

4

5

7.4. Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben. 1

2

3

4

5

7.5. A közösség aktivizálódása fenntarthatóvá teszi az elért eredmények megőrzését. 1

2

3

4

5

7.6. Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan.

19


1

2

3

4

5

7.7. Lehetőséget teremt problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és kezelésére. 1

2

3

4

5

4

5

7.8. Erőforrásokat nyújt. 1

2

3

7.9. Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………. 1

2

3

4

5

8. Vezetőként lát-e új kihívásokat az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka gyakorlatában? 1. Igen 2. Nem → → → Kérjük, folytassa a 11. kérdéssel!

9. Ha igen, kérjük, nevezze meg azokat! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 10. Meg tudnak felelni ezeknek a kihívásoknak az intézmény munkatársai? Kérjük, válaszát indokolja! Igen, mert................................................................................................................................................. Nem, mert................................................................................................................................................

Az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkával kapcsolatos vélemények 11. Kérjük, tapasztalatai alapján 1–5-ig terjedő skálán értékelje az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka jellemzőinek gyakorlati munkában való működését! A skála értékei a következők: 1 – egyáltalán nem működik; 2 – nem jól működik; 3 – inkább működik; mint nem; 4 – jól működik; 5 – nagyon jól működik 11.1. Megteremti a másik szakma megismerésének lehetőségét. 1

2

3

4

5

4

5


2

3


2

3

4

5

11.4. Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben.

20


1

2

3

4

5


2

3

4

5

11.6. Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan. 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

4

5

11.7. Lehetőséget teremt problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és kezelésére. 11.8. Erőforrásokat nyújt. 1

2

3

11.9. Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………. 1

2

3

4

5

12. Ön aktuális kihívásnak tartja ezt a módszert? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 13. Munkatársai továbbképzésében vezetőként mely képzési területeket preferálja? Kérjük, válaszát indokolja! Képzési terület

Indoklás – Miért pont az adott területet preferálja?

14. Kérjük, az előbbi táblázatban Ön által felsorolt, preferált képzési szükségleteket helyezze el fontossági sorrendben! Sorrend

A 13. kérdésnél felsorolt preferált képzési területek

21


15. Amennyiben Ön az előbbi kérdéseknél nem említette az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka módszerét, kérjük, most helyezze el azt a képzési területek között! Kérjük, válaszát indokolja! Interprofesszionális

szemléletű

közösségi

(szociális)

munka

helye:

....................................................................................................................................................... Indoklás:........................................................................................................................................

Szükségletek 16. Mi az, amire Ön szerint szükség lenne az interperszonális szemléletű közösségi (szociális) munka minél hatékonyabb működéséhez? (Kérjük, aláhúzással jelöljön, akár több, de maximum 3 választ!) Képzések Szakmai fórumok Jó gyakorlatok megismerése Humán kapacitás Anyagi feltételek megteremtése Rendszeres információk (levelezőlista, hírlevél, konferencia stb.) Szakmai feladatként való legitim megfogalmazás 8. Egyéb, éspedig:…………………………………………………………………. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

17. Ha lenne lehetősége, támogatná-e munkatársait egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elvégzésében? 1. Igen 2. Nem 18. Ha igen, milyen képzési formában? 1. master képzés (MA, MSc) 2. felsőfokú szakképzés 3. szakirányú továbbképzés 4. továbbképzési tanfolyami keret 5. egyéb, éspedig:..............................................................................................................

22


19. Milyen javaslatai lennének egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elméleti, illetve gyakorlati tartalmára vonatkozóan? Kérjük, maximum 5–5 képzéstartalmat nevezzen meg! Elméleti képzéstartalom


19.1. Nincsenek javaslatai (Kérjük, húzza alá, ha ez a válasz a megfelelő) 20. Milyen elméleti – gyakorlati képzési arányt javasolna? Kérjük, válaszát indokolja! 20.1. Elmélet – gyakorlat aránya: ......................................................................................... 20.2. Indoklás: .......................................................................................................................

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! A kérdőívvel és a felméréssel kapcsolatos kérdéseivel Kányai 06 20/436–6272 telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

Róbertet

keresheti

a

23


Képzési szükségletek felmérése a civil szervezetek vezetői körében

A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti projektünk sikeres megvalósulását!

Általános adatok 1. Kérjük, sorolja fel, milyen szociális tevékenységeket végez az Önök szervezete! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2. A szervezet székhelye/telephelye: ...............................................................................................................(település) 3. Milyen formában működik a szervezet? 1. Alapítvány 2. Közalapítvány 3. Egyesület

4. Nonprofit gazdasági társaság 5. Egyéb társadalmi szervezet 6. Egyéb, éspedig:.............................................

4. Foglalkoztat az Önök szervezete fizetett alkalmazotta(ka)t? 1. Igen 2. Nem 5. Ha igen, hány főt? ...............................................fő 6. Segítik a szervezet munkáját önkéntesek? 1. Igen 2. Nem 7. Ha igen, általában hány önkéntesre számíthatnak rendszeresen? ...............................................fő 8. A szervezetnél dolgozó munkatársak, illetve önkéntesek között vannak szociális szakképzettséggel rendelkező szakemberek? 1. Igen 2. Nem 7. Ha igen, van-e közöttük szociális munkás végzettségű szakember? 1. Igen 2. Nincs 8. Kérjük, jelölje be, hogy az Önök szervezete a közhasznúsági besorolást tekintve melyik kategóriába tartozik! 24


1. Közhasznú minősítéssel rendelkezik 2. Kiemelkedően közhasznú minősítéssel rendelkezik 3. Nem rendelkezik közhasznú minősítéssel 9. Az Önök szervezete részt vesz-e közfeladat-ellátásban, közszolgáltatás biztosításába? 1. Igen 2. Nem

bekapcsolódik-e

10. Ha igen, milyen tevékenysége(ke)t lát el? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 11. Vezetőként lát-e új kihívásokat a szervezet tevékenységének gyakorlatában? 1. Igen 2. Nem → → → Kérjük, folytassa a 14. kérdéssel! 12. Ha igen, kérjük, nevezze meg azokat! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 13. Meg tud felelni ezeknek a kihívásoknak a szervezet? Kérjük, válaszát indokolja! Igen, mert................................................................................................................................................. Nem, mert................................................................................................................................................

Tapasztalatok, vélemények 14. Hallott-e már Ön a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés szemléletéről? 1. Igen 2. Nem → → → Kérjük, folytassa a 18. kérdéssel! 15. Ha igen, saját tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofeszionális szemléletű közösségi munka alatt? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 16. Kérjük, 1–5-ig terjedő skálán értékelje, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka mely jellemzőit tartja nagyon fontosnak és melyeket kevésbé fontosnak? 25


A skála értékei a következők: 1 – egyáltalán nem fontos; 2 – nem fontos; 3 – inkább fontos; mint nem; 4 – fontos; 5 – nagyon fontos Megteremti más szakmák megismerésének lehetőségét. 1

2

3

4

5

4

5


2

3


2

3

4

5

16.4. Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben. 1

2

3

4

5


2

3

4

5

16.6. Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan. 1

2

3

4

5

16.7. Lehetőséget teremt problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és kezelésére. 1

2

3

4

5

4

5

16.8. Erőforrásokat nyújt. 1

2

3

16.9. Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………. 1

2

3

4

5

17. Ön aktuális kihívásnak tartja az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka módszerét a szervezet tevékenységében? Kérjük, válaszát indokolja! 1. Igen, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 2. Nem, mert...................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 18. Munkatársai vagy a saját továbbképzésében mely képzési területeket preferálja? Kérjük, válaszát indokolja! Képzési terület

Indoklás – Miért pont az adott területet preferálja?

26


19. Kérjük, az előbbi táblázatban Ön által felsorolt, preferált képzési szükségleteket helyezze el fontossági sorrendben! Sorrend

A 18. kérdésnél felsorolt preferált képzési területek

20. Amennyiben Ön az előbbi kérdéseknél nem említette az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkát, kérjük, most helyezze el azt a képzési területek között! Kérjük, válaszát indokolja! Interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka helye: .............................................. Indoklás:........................................................................................................................................

Szükségletek 21. Mi az, amire Ön szerint szükség lenne az interperszonális szemléletű közösségi (szociális) munka minél hatékonyabb működéséhez? (Kérjük, aláhúzással jelöljön, akár több, de maximum 3 választ!) 9. 10. 11. 12.

Képzések Szakmai fórumok Jó gyakorlatok megismerése Humán kapacitás

5. Anyagi feltételek megteremtése 6. Rendszeres információk (levelezőlista, hírlevél, konferencia stb.) 7. Szakmai feladatként való legitim megfogalmazás 8. Egyéb, éspedig:……………………………………..

22. Ha lenne lehetősége, Ön részt venne-e egy interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka képzés elvégzésében? 1. Igen 2. Nem 23. Ha lenne lehetősége, támogatná-e a szervezet munkatársait, önkénteseit egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elvégzésében? 27


1. Igen

2. Nem

24. Ha igen, milyen képzési formában? 1. master képzés (MA, MSc) 2. felsőfokú szakképzés (FSZ) 3. szakirányú továbbképzés 4. továbbképzési tanfolyami keretek 5. egyéb, éspedig:........................................ 25. Milyen javaslatai lennének egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elméleti, illetve gyakorlati tartalmára vonatkozóan? Kérjük, maximum 5–5 képzéstartalmat nevezzen meg! Elméleti képzéstartalom


25.1. Nincsenek javaslatai (Kérjük, húzza alá, ha ez a válasz a megfelelő) 26. Milyen elméleti – gyakorlati képzési arányt javasolna? Kérjük, válaszát indokolja! 26.1. Elmélet – gyakorlat aránya: ............................................. 26.2. Indoklás: ....................................................................................................................... ................................................................................................................................................

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! A kérdőívvel és a felméréssel kapcsolatos kérdéseivel Dr. Nárai Mártát keresheti a +36 30 654 54 96 telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

28


Elemzés vizsgálati célcsoportonként Peisser-Puli Edit: Szükségletfelmérés a szociális munkás és ifjúságsegítő szakos hallgatók körében - az interprofesszionális szemléletű közösségi munka képzési szükségletei Az elemzés kérdések illetve kérdéscsoportok mentén írja le és foglalja össze a képzési szükségletekkel kapcsolatos releváns információkat. A két szak és a két képzési forma vonatkozásában csak ott tesz hasonló vagy megkülönböztető észrevételeket, ahol az a képzési szükségletek kielégítésére, azaz a tervezett képzésre különös hatással lehet. A nem vonatkozó (nvon) és nem válaszolt (nvál) információkat csak ott használjuk, ahol annak valós mondanivalója van. Az inadekvát válaszokat értékelhetetlennek minősítettük, azokat jelzésértékkel idézzük, vagy utalunk rájuk.

1.

A feldolgozott 118 kérdőív alapján a válaszadók képzési forma szerinti megoszlása a

következő: 104 nappali tagozatos és mindösszesen 14 levelező tagozatos hallgatónk válaszára építhetjük az elemzést. A 104 nappali tagozatos hallgató 73 szociális munkást és 31 ifjúságsegítőt, míg a 14 levelezős hallgató mindegyike szociális munkás hallgatót takar.

2.

Évfolyamok szerinti megoszlás szerint 49 első-, 31 másod-, 18 harmad- és 20

negyedéves hallgató töltötte ki a kérdőívet. Az első évfolyam „felülreprezentáltságának” oka teljesen objektív, az adott évben a szakra felvett illetve a szakon tanuló összes hallgatót megcéloztuk a lekérdezésben: a 2010-2011-es tanévre felvettek közül az ifjúságsegítő szakosok magas száma az alacsonyabb számú szociális munkás hallgatói létszám, illetve a levelező tagozaton „hiányzó” harmad- és negyedévfolyam okozza a fenti megoszlást.

3.

A válaszadók közül 94-en hallottak már az interprofesszionális szemléletű közösségi

munkáról. Ez örömteli információ számunkra, hiszen ez megerősíti, hogy már a képzés kezdetén része a képzésnek a szemlélet és a közösségi munka, ami a hallgatókban ezen a szinten (Halott-e róla?) tudatosul is. 24-en válaszolták azt, hogy nem hallottak még erről, ők kivétel nélkül elsőéves hallgatóink, tehát ott – teljesen természetesen - a tudatosításban még vannak teendőink. 29


4.

Az interprofesszionális szemléletű közösségi munka értelmezésére adott válaszokat

azért foglaltuk táblázatba, hogy érzékeltessük: szakok és évfolyamok is hoztak be sajátos megközelítéseket,

amelyek

megközelítésekkel,

vagy

vagy

azoktól

megegyeznek eltérnek,

illetve

a

hallott

azért,

hogy

elméleti-gyakorlati bemutassuk:

az

interprofesszionális szemlélet értelmezése mögött a közösségi munka szinte elveszett! Szak és tagozat, azaz évfolyam SZM1N

SZM1L

SZM2N

SZM2L

Értelmezés Válaszolók száma Több szakmabeli 2 együttműködése, közös problémamegoldása Több szakma képviselőinek 5 közreműködése és problémamegoldása Más-más szakterületen 5 dolgozó szakemberek együttes munkája Szakmai kompetenciák és 2 lehetőségek mentén és azok függvényében való együttműködés Szakmák közötti 10 együttműködés interprofesszionális : egy 6 ügy, csapatban, többféle látásmód, azonos érdek, tudások megosztása, egymás munkájának kölcsönös elismerése, szélesebb látókör, hatékonyabb munka Különböző szakmák közötti 3 komplex együttműködés Közösségi munka=teammunka, csoportmunka, 2 közös megbeszélés interprofesszionális : egy közös cél, team-munka, 1 saját szakmai kompetenciával

30


SZM3N

Különböző intézmények, összefogása

területek, 4 szociálisok

Szakmaközi együttműködés

9

Közösségi munka: a közösség életének javítása 1 érdekében

SZM4N

interprofesszionális : hatékonyság, gyorsaság, 1 közös cél Szakmák együttműködése 9 Szociális intézmények 4 együttműködése jelzőrendszerként Közösségi munka: közösség érdekében

a 1

interprofesszionális : 1 egyenrangúság, saját tudások behozása, egy probléma több oldalról való megközelítése, ésszerűbb és hatékonyabb munka, kölcsönösség, prevenció, közös cél IS1N

IS2N

Más szakmákkal kapcsolat

való 4

Inadekvát válasz 7 (csoportok együttműködése, több szak kapcsolata, önkéntesség, stb.) Különböző szakterületeken 6 dolgozók együttműködése Kapcsolatrendszer 1 KM=Közösséget érintő problémák különböző 1 területeken dolgozók együttműködésével

31


Összesen Nvál,nvon Hallottak róla (3.kérdés)

interprofesszionális : egy probléma közös megoldása, 1 hatékonyság 86 8 94 (86+8)

1. táblázat A táblázat azoknak a válaszadóknak az értelmezésére fókuszál, akik „hallottak már” az interprofesszionális szemléletű közösségi munkáról. A 94 igent válaszoló közül 86-an értelmezték is azt. Egyértelműen látható, hogy az interprofesszionalitás került előtérbe, annak értelmezése szinte minden évfolyamban adekvát, kivételt képeznek az elsőévesek, akik „szakmabeli” és „közreműködés” kifejezést használtak többen a szakmaközi illetve együttműködés kifejezés helyett. Ez azt mutatja, hogy a képzés elején még nem elég világos a válaszadó hallgatók számára az interprofesszionális tartalma. Ennél azonban lényegesen jelentősebb információ, hogy míg az interprofesszionalitásra adott reakciók mennyiségi és minőségi szempontból is kielégítőek, addig a közösségi munkára az első- és második évfolyamban semmilyen értelmezés nem érkezett. A hallgatók tehát nem tudták az összetett kifejezést egészében kifejteni, a közösségi munka elveszett az értelmezési keretből! Az első reakció harmadévesektől származott, az is téves, hiszen a csoport és team-munkával is (!) egyenlővé tették a közösségi munkát. Mindösszesen 3 válaszadó utalt arra, hogy a közösség, mint közeg a munka terepe, az interprofesszionális valóban szemléletet jelent „csak” emellett. Elmondhatjuk tehát, hogy ha képzési szükségleteket mérünk fel annak érdekében, hogy egy adott képzési tartalomra vagy formára képzést szervezzünk saját hallgatóink számára (interprofesszionális szemléletű közösségi munka szakirányú továbbképzés, majd masters), akkor számukra sokkal több és mélyebb ismeretet kell nyújtanunk az adott szakmai területről az alapképzésben – mert ennek hiányában nem tudnak adekvát képzési szükségleteket megfogalmazni. Mint az az alábbi válaszokból kiderül majd: a válaszadók azt gondolják, hogy tudják, mit jelent az interprofesszionális szemléletű közösségi munka, a valóságban azonban ez nem így van.

32


5.

Arra a kérdésre, hogy jelen van-e a válaszadó képzési folyamatában az

interprofesszionális együttműködés szemlélete, 98-an egyértelmű igennel feleltek. Megoszlik azonban a válaszadók véleménye arról, hogy a képzés egészében vagy csupán egyes stúdiumokban/gyakorlatokban

érvényesül-e

ez.

83

válaszadó

szerint

egyes

stúdiumokban/gyakorlatokon, míg csupán 15 szerint a képzésben egységesen jelen van a szemlélet. 19-en válaszolták azt, hogy szerintük nincsen jelen ez a szemlélet a képzésben! (1 fő nem válaszolt). Ebben a kérdésben „csak” az interprofesszionális szemléletet kérdeztük, és nem kérdeztük a közösségi munka vonulatokat – úgy látjuk, hogy utólag ez is inkább az interprofesszionális tudásokat erősíti, és háttérbe helyezi a közösségi munkát.

6.

A 6. kérdés igen válaszát feltételezi az 5. kérdés megválaszolása, így 17 nvon és 1 nvál

mellett pontosan 100-an tették mérlegre az elméleti stúdiumokban és a gyakorlatokban, vagy mindkettőben érvényesülő interprofesszionális szemléletet. Az elméleti stúdiumokat 42-en, a gyakorlatokat 37-en, mindkettőt pedig 21-en jelölték meg a kérdőívben. A válaszadók megoszlása azt mutatja, hogy kétszer annyian látják érvényesülni az elméleti stúdiumokban illetve a gyakorlatokban az interprofesszionális szemléletet, mint akik mindkettőben látják azt. Fontos reflexiónk, hogy a képzés egészében, egységesen érvényesített szemléletet erősítenünk kell, mert a szemlélet csak akkor adható át jó hatásfokkal, ha azt lehetőség szerint a legtöbb oktató és tereptanár egységesen képviseli – különösen így van ez abban az esetben, ha az alapképzésre épülő képzésekre gondolunk: keresletet támasztani karakteres szemléletérvényesítéssel lehet.

7.

A következő táblázat a konkrétan megnevezett elméleti stúdiumokat tartalmazza, az

azokat megjelölők számával együtt. A nvon szám itt értelemszerűen magas: 17, 7-en nem tudom választ adtak, és 5-en inadekvátan magyarázták a kérdést válaszukban. Mindemellett látható, hogy nagyon széles a stúdiumok köre, kötelező és szabadon választható tantárgyak is megjelölésre kerültek, valamint, hogy adott stúdiumokat többen is említettek. Előző gondolatunkat követve ismételten fontosnak tartjuk az interprofesszionális szemlélet egységes érvényesítését lehetőleg valamennyi elméleti stúdiumunkban is.

33


Tantárgyak Szociális munka alapjai Szociálpolitika alapjai Szociális munka csoportokkal és közösségekkel Szociológia (I.) Pszichológia Társadalom- és szociálpolitika Szociális munka idősekkel Jog Szakmai képességfejlesztés Esetmunka Szm és szpol időszerű kérdései … Szociális munka bűnelkövetőkkel Laikus gyakorlatot feldolgozó szeminárium Szm gyermekekkel – gyermekvédelmi szm Szociális munka fogyatékkal élőkkel Szervezetek és szolgáltatások Szociálpszichológia Szociális munka szemináriumok Szociálpolitikai ellátás rendszere Foglalkoztatáspolitika Ügyvitel Drogprevenció Nem formális tanulás Egyéni fejl. ism. Közgazdaságtan Mindenhol Pszichiátria Szociális munka hátrányos helyzetű kistérségekben … Szociális munka tartósan munkanélküliekkel Szociális munka stúdiumok Kutatási alapismeretek Informatika

Kapott jelölések száma 35 26 19 16 14 14 11 10 9 6 5 4 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1

2. táblázat

8.

A szemléltetés kedvéért az interprofesszionális személetet tartalmazó gyakorlatok

jelöléseit is táblázatba helyeztük. Ennél a kérdésnél kiugróan sokan adtak inadekvát választ, ami nem értékelhető, szám szerint 29 (!). Ezekben a válaszokban vagy ismétlik a kérdést, vagy magyarázzák azt a válaszadók, vagy egyenesen elméleti stúdiumokat jelölnek meg.

34


Emellett 8-an nem válaszoltak, 3-an nem tudtak gyakorlatot megjelölni, és 15 válaszadóra nvon a kérdés.

Gyakorlatok Pojekt gyakorlat Esetmunka gyakorlat Csoport- és közösségi munka gyakorlat Laikus gyakorlat Intenzív gyakorlat Szakmai képességfejlesztés Nem volt gyakorlaton, nem tud nyilatkozni Semelyik gyakorlaton sem Társadalomismeret gyakorlat Mindenhol

Kapott jelölések száma 23 15 13 14 8 7 5 2 1 1

3. táblázat Az Intenzív gyakorlat nagyon csekély jelölése felhívja figyelmünket arra, hogy a képzésből kilépő hallgatóink - mint akikre leghamarabb számíthatunk a BA képzés után képzési szükségletek szempontjából -, nem érzékelik a gyakorlat interprofesszionális szellemiségét! Bármennyire erősítjük is a gyakorlatot követő félévben – lsd. Időszerű stúdium – a szemléletet, a nem megerősítő gyakorlati tapasztalatok könnyen felülírhatják munkánkat, így nagyon fontos a terepképzés megújításának interprofesszionális szemlélete (tereptanármentorok

interprofesszionális

felkészítése,

tapasztalatcserék

és

tudástranszferek,

interprofesszionális szemléletű tereptanárképzés ősszel) , amely most az A komponens projektjében az egyik legfontosabb hangsúlyt kapja. Kifejezetten lényeges az Ifjúságsegítő szak képzésének gyakorlatorientációja, ezt mindenképpen erősíteni kell, ennek hiányában a képzési szükségletek beszűkülnek!

9.

A következő kérdésünk kontrollálta a már mért helyzetet: 20 fő szerint érintőlegesen,

61 fő szerint néhol, egymással egységet nem alkotva, míg 22 fő szerint meghatározó súllyal, a képzés egészét egységesen áthatva jelenik meg a képzésben az interprofesszionális szemlélet, (nvon 15 főre a kérdés).Következtetésünk itt azonos az 5. kérdésnél leírtakkal.

35


10.

A képzésben jelenlévő interprofesszionális szemlélet mértékét illetve tartalmát 41-en

találták elegendőnek, míg 61-en nem találták azt annak, amellett, hogy nagyon nagy mértékű a nvon szám: 77 az igent válaszolók, és 57 a nemet mondók esetében. Akik szerint elegendő a képzés interprofesszionális szemlélete, és még indokolták is válaszukat, úgy vélik, hogy: 

Alapokat ad a képzés – 6 fő,



Átfogja a képzést – 5 fő,



Jól felkészít a képzés – 5 fő,



Gyakorlatorientált a képzés – 3 fő,



Az oktatók szemlélete egységesen interprofesszionális – 3 fő,



Az elméleti alapokat majd jól kiegészíti a gyakorlat – 3 fő.

Ezzel szemben a 61 elégedetlen válaszoló szerint: 

Nagyobb mennyiségben kellene tanítani, külön erre vonatkozó stúdium kellene

– 34 fő, 

Nem a gyakorlatot tükrözi a képzés – 9 fő,



Nem egységes a képzésben az interprofesszionális szemlélet – 3 fő,



Nincs lehetősége a gyakorlatot megtapasztalni – 3 fő,



Vannak homályos pontjai ezzel kapcsolatban – 2 fő,



Nem tanít meg a képzés együttműködni – 1 fő,



Inadekvát választ adott (szakmára és nem képzésre) – 7 fő,



Nvál – 2 fő.

A hallgatók javaslata az, hogy nagyobb mélységben tanítsuk, akár önálló stúdium formájában az interprofesszionális szemléletű munkát. Itt ismételten csak az interprofesszionális szemléletre, és nem a közösségi munkára kérdeztünk rá, így azzal kapcsolatos reflexiónk nem lehet.

11.

A képzés interprofesszionális orientációjával 4-en nagyon elégedettek, 38-an inkább

elégedettek, 53-an elégedettek is meg nem is, inkább elégedetlenek 8-an, 15 nvon kategória 36


mellett. Azt mondhatjuk, hogy a kérdésre adott válaszok tovább erősítik eddigi megállapításainkat: a szemlélet erősítése elengedhetetlen a képzés egészére vonatkozóan.

12. 

Akik elégedettek, és adekvátan indokolták is válaszukat, azt gondolják, hogy: Sok és hasznos információval rendelkeznek az interprofesszionalitásra

vonatkozóan – 9 fő, 

Jó interprofesszionális szemléletű és tudású oktatóktól tanulhatnak – 9 fő,



Át tudják vinni az elméleti tudásaikat a gyakorlatba – 3 fő, A középen elhelyezkedők szerint:



Vannak nem érthető pontjai az átadott interprofesszionális szemléletnek - 2 fő,



Kevés információt kapnak róla – 2 fő,



A gyakorlat és az elmélet ütközése miatt nem tudnak dönteni – 18 fő (!), Az elégedetlenek úgy vélik, hogy:



Nagyon kevés az információjuk az interprofesszionális szemléletről - 12 fő,



Kevésnek találják a képzésben a ráfordított időt – 9 fő,



Nincs egységes interprofesszionális koordináció a képzés tantárgyai,

gyakorlatai között – 16 fő 

Nincsen gyakorlatuk, így nem értik a szemlélet gyakorlati oldalát – 3 fő.

A válaszok 16 nvon, 4 nvál, és 14 inadekvát válasz (ismétli, magyarázza a kérdést, nem a kérdésre válaszol, stb.) mellett értelmezendők.

13.

Saját képzésükben nagyon fontosnak 61-en, fontosnak 57-en tartják az

interprofesszionális szemlélet érvényesülését. Ennél a kérdésnél már a teljes, 118-as elemszámmal dolgozhatunk. A következő kérdésben az interprofesszionális érvényesülését a saját szakmai identitásra vonatkozóan kérdeztük meg azzal a céllal, hogy lássuk: van-e kapcsolat tudatos szinten a válaszadókban a képzés és a szakmai identitás között? A 14. kérdésre adott válaszok esetében az arány kicsit fordul meg: nagyon fontosnak 53-an, míg fontosnak 65-en vélik a saját szakmai identitásban érvényesülő interprofesszionális szemléletet. Következtetésünk az, hogy a képzés illetve a képzések (és értsük ezalatt a BA-t 37


követő képzésformák mindegyikét) alapvető fontossággal hatnak a szakmai identitásra, a képzésekben résztvevők egyedül, képzés nélkül kevésbé tartják nagyon fontosnak a szemlélet érvényesülését, hovatovább érvényesítését. Kell tehát kapaszkodó ahhoz, hogy pl. az interprofesszionális szemléletű munka a gyakorlatban is megvalósítható legyen – törekvésünk az interprofesszionális szemléletű közösségi munka szakirányú illetve magasabb szintű létrehozására tehát adekvát a BA illetve alacsonyabb szintű képzésben tanuló hallgatóink szempontjából.

15.

Az interprofesszionális szemléletű képzésben való részvétel előnyeit a válaszadók az

alábbi táblázatban összefoglalt kategóriák mentén fogalmazták meg. Az interprofesszionális szemléletű képzés előnyei a majdani munkavégzésben Növeli a munka hatékonyságát Megkönnyíti a kapcsolatteremtést Széleslátókörűséget hoz Segítséget nyújt kudarc, tehetetlenség esetén Jobb megértést ad más szakmákkal kapcsolatban Segíti a helyzetek, problémák, okok, nézőpontok megértését Előnyös helyzetet teremt más szakmákhoz képest Alkalmazhatóvá, tudatossá teszi az elméletet Könnyít a saját munka terhén Jól megrajzolja a kompetenciahatárt Átadhatóvá teszi a tudásokat a munkatársaknak, az intézmény működése javulhat Nem tudott válaszolni Nem jár előnyökkel (15.1)

Válaszok száma 24 22 17 9 8 7 4 3 3 3 3 2 0

4. táblázat Látják a válaszadók az interprofesszionális szemlélet előnyét olyannyira, hogy nemleges választ senki sem adott. Kérdésünk a jelenlegi képzésre vonatkozott, Szociális munka BA illetve Ifjúságsegítő felsőfokú szakképzésre. Nem láttunk különbséget a válaszadók képzési formáját tekintve, a hatékonyság, a kapcsolatteremtés és a látókör, tudás szélesedése mindkét képzés válaszadói számára egyaránt előnyös hozadéka lesz a jelenlegi képzésnek.

38


Ehhez képest kérdeztük azt meg, hogy szükségesnek tartanának-e a válaszadók egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára felkészítő képzésben való részvételt? Tulajdonképpen ez a szükségletfelmérés tetőpontja, hiszen kaptunk visszajelzéseket a jelenlegi képzés interprofesszionális vonulataira vonatkozóan, amelyekből következtettünk a képzési szükségletekre: 

láttuk, hogy a hallgatók kevésnek találják az interprofesszionális vonalat időben,



mélységben,



és stúdiumok közötti összhangban is jelen pillanatban,



inkább közepesen elégedettek jelenlegi interprofesszionális képzési orientációval,



ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ha képeződnek, akkor annak a képzésnek erős interprofesszionális fókusza legyen,



és saját szakmai identitásuk alakításában vélhetően egyedül, képzés hiányában nem érzik magukat elég tettrekésznek interprofesszionális szemlélet szempontjából.

16. A képzési szükségletek felmérésének középponti kérdésére 94-en igennel, míg 23-an nemmel válaszoltak, 1 nvál mellett. Tehát a válaszadók túlnyomó többsége nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi képzése után szükségesnek tartja részt venni egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben! A szükségletek árnyalt képe után tehát az igények egyértelműek, a saját szakos hallgatóink részvételi szándéka mentén mindenképpen van kereslet interprofesszionális szemléletű közösségi munka képzésre. Ezt akkor is kijelenthetjük, ha a felmérés nem mutatta meg a közösségi munkával kapcsolatos válaszadói koncentrációt, azaz azt, hogy a válaszadók értették és értelmezték az interprofesszionális mellett a közösségi munka kérdéstartalmakat is. Az igennel válaszolók adekvát indokai a következő kategóriákkal írhatóak le (13 inadekvát, azaz értékelhetetlen válasz mellett): 

Szükség van mélyebb tudások megszerzésére az interprofesszionális szemléletű közösségi munkával kapcsolatban – 29 válasz,



A szociális munkában ’kell’ képeződni – 20 válasz,



Hatékonyabb munkavégzés érdekében – 13 válasz, 39




Az interprofesszionális szemléletű közösségi munka feloldja a merev szakmai kereteket, motivál a hatékonyabb munkavégzésre, közösségfejlesztő hatása a tágabb társadalmi folyamatokra is hatássel lenne – 7 válasz,



A szociális munkának fontos szerepe van az együttműködések fejlesztésében – 5 válasz,



A későbbi munkavállalásban – munkaerőpiacon – hasznos lenne a képzés – 5 válasz,



Több gyakorlati tapasztalatot adna a képzés – 5 válasz. Megerősíthetjük tehát előbbi talán merész kijelentésünket, miszerint nem csak az interprofesszionális szemléletű munkára, de az interprofesszionális szemléletű közösségi munkára mutattunk ki keresletet, szükségletek mentén kirajzolódó igényeket – saját hallgatóink körében. Nemmel válaszoltak 23-an, ők a következőkkel indokolták döntésüket (4 inadekvát és 1 nvál válasz mellett):



A szociális munkás BA képzés elég mélységet adott – 8 válasz,



Nem érdekli őket további szociális képzés – 6 válasz,



Nem kívánnak külön képeződni, számukra a BA képzésben kellene több tudás az interprofesszionális szemléletű közösségi munkáról – 2 válasz,



Nem kívánnak képeződni tovább, mert az iskola és az élet teljesen más tudásokat és tapasztalatokat ad – 2 válasz.

17. A képzési formára nem válaszoltak 15-en, nem tudtak választ adni 14-en, viszont több választ is jelölni lehetett, ezzel éltek is a válaszadók az alábbiak szerint: 

Master – 31 válasz,



Szakirányú továbbképzés – 28 válasz,



Tanfolyami keret – 23 válasz,



Felsőfokú szakképzés – 12 válasz. A master és szakirányú továbbképzés preferenciája látható, a projektben kitűzött célunk tehát adekvát a szükségletek és igények szempontjából is – a szociális szakos hallgatók körében. 40


18. Arra a kérdésre, hogy „Ha lehetőségei engednék, szívesen részt venne-e a közeljövőben egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben?” 67 szociális munkás és 26 ifjúságsegítő szakos hallgatónk válaszolt igennel. A 20 szociális munkással szemben csak 3 ifjúságsegítős hallgatónk választotta a nem opciót, egy hallgatónk pedig nem tudott dönteni. A lehetőségekhez mért továbbtanulási szándék tehát adott. A kérdés megfogalmazásakor kevéssé tudatosult bennünk a „lehetőségek” hallgatói értelmezésének nehézsége, így a következő kérdés válaszai sokfélék lettek. 19. Nem szeretne a közeljövőben képzésben részt venni tehát 23 válaszadónk, akik a következő indoklással magyarázták válaszukat: 

Nem érdekli ez a képzés, más irányban fog tanulni: 8 fő,



Elegendőnek találta a BA képzésben tanultakat: 5 fő,



Időhiány miatt nem tud a képzésbe jönni: 4 fő,



Nem tartja a képződést fontosnak, mert a gyakorlat úgyis megtanítja az interprofesszionális szemléletű közösségi munkára: 2 fő,



nem fejtette ki a „lehetőségek hiányában” válaszát 2 fő,



korainak tartotta a kérdést: 1 fő,



és nvál: 1 fő. A 23 válaszadóból 13-an stabil elutasítóknak tűnnek indoklásuk alapján, 11 fő azonban megkereshető részünkről meggyőzéssel, információkkal, vagy „csupán” a szakmai identitás fejlesztésének ígéretével. 118 válaszadóhoz képest mondhatjuk, hogy 94-en érdeklődnek egy a közeljövőben indítandó interprofesszionális szemléletű közösségi munka képzés iránt, 13-an ezzel nem élnének, és 11-en megkereshetőek a képzési kínálattal, így képzési terveink a kereslet szempontjából megalapozottnak mondhatóak a szociális szakos hallgatók célcsoportja vonatkozásában.

20. Konkrét képzési elvárásokról kérdeztük hallgatóinkat a következő kérdésben. 48-an úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek konkrét elvárásai a tervezett képzéssel kapcsolatban. Ez 41


elgondolkodtató, a valós képzési szükségletet árnyalja: bizonytalanság esetén a kereslet is bizonytalan lehet. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy hallgatóink nagyobb része nagyon kevéssé tud megfogalmazni konkrét elvárásokat saját képzési folyamatával vagy tartalmával kapcsolatban, ez az alapképzés tapasztalatai alapján egyértelműen elmondható. Ennek ellenére célunk a saját képzési érdekeit képviselni tudó hallgatók kiengedése a képzésből, ezt az eredmény tükrében sem adhatjuk és adjuk fel. Azok, akik megfogalmaztak elvárásokat, a következők szerint tették azt (2 inadekvát, 2 nem tudom válasz mellett): Képzési elvárás Gyakorlati tudások hangsúlya Konkrét, pontos ismeretek a témáról Átfogó ismeretek: melyik szakma mit tehet és a szm ehhez képest mit tud tenni? interprofesszionális szemlélet fejlesztése Rövid időtartamú képzés Szervezett képzés Kompetens oktatók Nem formális tanulási helyzetek A gyakorlat is szervezett legyen Személyiségfejlesztés, önismeret, szupervízió, konkrét helyzetek elemzése

Válaszok száma 23 10 7 5 3 3 2 1 1 1

5. táblázat

23 válaszban olvashattuk a gyakorlati tudások hangsúlyát, ez mindenképpen figyelemreméltó eredmény, ahogyan a konkrétumokkal, pontos megfogalmazásokkal élő képzési elvárást is kiemelendőnek tartjuk. A BA képzés gyakorlat-orientációja alapvető filozófia, ehhez képest várnak tehát hasonló képzési tartalmakat a válaszadók, szinte megelőzve a következő kérdést. A képzés tervezéséhez elenyésző számban kaptunk kapaszkodókat az esetlegesen leendő hallgatóinktól, a nem formális tanulás szükséglete mindösszesen 1 válaszban jelent meg. Vártunk volna ehhez hasonló konkrét elvárásokat, amelyek az oktatásmetodikai készletünket, még inkább azok elvárásokhoz igazított megvalósítását inspirálta volna.

21.

A képzés elméleti-gyakorlati arányát mutató elvárást tekintve bőséges szöveges és

százalékos arányokat vegyesen kaptunk, indoklásos, kifejtett választ viszont alig. Az

42


alábbiakban összegyűjtöttük a százalékos válaszokat, és a hozzájuk kapcsolt indoklásokat (nvál 10, inadekvát 3, n.a. 2 eredmény mellett):

43


Adat, elmélet-gyakorlat Válaszok száma elvárt aránya 50-50 % 30

40-60 %

29

30-70 %

22

20-80 % 90-10 %

6 1

80-20 %

2

60-40 %

6

Indoklás

Válaszok száma

Elmélet és gyakorlat feltételezik egymást, egyensúlyban kell lenniük A gyakorlat tapasztalati tudást hoz – gyakorolt tudást, könnyebb tanulást, mély ismereteket, többszörös tudást, mesterséget, érdekesebb tanulási folyamatot, az elmélet megértését jelenti. A gyakorlat tapasztalati tudást hoz – gyakorolt tudást, könnyebb tanulást, mély ismereteket, többszörös tudást, mesterséget, érdekesebb tanulási folyamatot, az elmélet megértését jelenti. Először elméleti alapok kellenek, arra épülhet a gyakorlat Először elméleti alapok kellenek, arra épülhet a gyakorlat Először elméleti alapok kellenek, arra épülhet a gyakorlat

21

28

20

1 2 6

6. táblázat Látható, hogy kétszer annyian várják a gyakorlat-hangsúlyos képzést, mint ahányan az egyensúlyt preferálók, így a gyakorlat szerepe nemhogy elvárt, de szinte kötelező is a képzés tervezése szempontjából (21 válaszoló egyértelműen azonos hangsúlyúnak, 48 viszont egyértelműen hangsúlyosabbnak tartja a gyakorlatot az elméletnél). Kiemeljük itt „A gyakorlat tapasztalati tudást hoz – gyakorolt tudást, könnyebb tanulást, mély ismereteket, többszörös tudást, mesterséget, érdekesebb tanulási folyamatot, az elmélet megértését jelenti.” válaszokat,

amelyek

a

tapasztalati

tanulási

elvárásokat

jól

megfogalmazzák

–

képzéstervezésben ehhez nyilván alkalmazkodnunk kell majd.

7.

Utolsó kérdésünkben a képzés elvégzésétől várt előnyökre voltunk kíváncsiak, azaz

arra, hogy milyen elővételezett pozitívumokat társítanak a leendő résztvevők az 44


interprofesszionális szemléletű közösségi munka képzés elvégzésétől? Nagyon kevesen, 6-an látták úgy, hogy nem jár előnyökkel egy ilyen képzés elvégzése számukra. Ez a szám alacsony, mégis „van”, a válaszok okaira itt nem áll módunkban reflektálni. 8-an nem tudtak válaszolni, viszont 14-en utaltak vissza a 14. kérdésre, azonos értelműnek nyilvánítva azt a 22. kérdéssel. (Minden kitöltési folyamatnál jelen voltunk mentorként, és magyaráztuk a kérdések tartalmát, mégis maradtak olyan válaszadók, akik nem értették meg a két kérdés különböző hangsúlyát.) A képzéstől várható előnyök Szélesebb látókör Hatékonyabb segítségnyújtás Javuló együttműködés Fejlődő és fejlesztett készségek (kommunikáció, alkalmazkodás, empátia, kompetencia-határ kezelési képesség) Könnyebb kapcsolatépítés Magasabb minőségű szakmai munka Könnyebb munkavégzés

Válaszok számok 34 30 14 13 8 5 4

7. táblázat A képzéstől várt előnyök között a szélesebb látókör és a hatékonyabb segítségnyújtás egyértelműen kiemelkedik, mégis a legérdekesebb információ a képességek fejlesztésének újabb lehetősége, és a fejlődő képességek előnye, ami az elvárt gyakorlati, tapasztalati tanulás „egyenes következménye” lehet.

45


Kóbor Krisztina: Szükségletfelmérés a végzett hallgatók körében Részletes elemzés A végzett hallgatók közül 52-en töltötték ki kérdőívünket és segítettek ezáltal abban, hogy képet alkothassunk arról, miként látják ők a jelenlegi képzést az interprofesszionális közösségi munka szempontjából, illetve hogyan és milyen mértékben változtatnának azon. A kérdőív első részében a válaszadók alapadatait kívántuk áttekinteni. Az első, számunkra releváns kérdés arra vonatkozott, hogy a szociális, illetve gyermekjóléti/gyermekvédelmi ellátórendszer mely szakterületein dolgoznak a válaszadók.

25 20

fő

15 10 5 0

Sorozatok1

szociális intézmény

1. ábra Az 52 válaszadó közül heten a szociális szakosított ellátás valamely ápolást, gondozást nyújtó intézményében tevékenykednek. Öten a gyermekjóléti alapellátáson belül a gyermekjóléti szolgáltatások területén dolgoznak. Négyen állnak átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 46


alkalmazásában. 3-3 válaszadó a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást, rehabilitációs intézményt és gyermekek átmeneti gondozását jelölte meg munkaterületként. 2-2 fő az étkeztetés, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és az otthont nyújtó szolgáltatás területét jelölte meg válaszában munkahelyéül. 1-1 fő pedig a gyermekvédelmi szakellátásban és egyéb speciális szociális intézményben dolgozik. 22 fő esetében az egyéb válasz érkezett, azonban az összesítő táblázatban nem szerepelnek ezeknek az egyéb munkahelyeknek a megnevezései, így nem tudjuk, hogy milyen arányban dolgoznak közülük pl. kórházban, szociális foglalkoztatóban vagy esélyek házában. A munkahely telephelyeként 24 fő Győrt jelölte meg, négyen Budapesten, ketten a Győrhöz tartozó

Győrújbarát

Bakonyszentlászlón, Komáromban,

településen, Banán,

további

Bicskén,

Szentgotthárdon,

1-1

fő

Csongrádon,

Szombathelyen,

pedig

Mosonmagyaróváron,

Csömörön,

Táplánypusztán,

Hegyeshalomban, Tatabányán

és

Veszprémben dolgozik. 1 válaszadó Ausztriát jelölte meg munkahelyéül, 1 fő nem dolgozik semmilyen szervezetnél, heten pedig megválaszolatlanul hagyták a kérdést.

30 25

fő

20 fő

15 10 5 0 Győr

Budapest

Győr NYD más környéke régióban régióban (50 km-en belül)

külföld

nincs válasz

nem dolgozik

település

2. ábra Arra a kérdésre, hogy melyik évben szerezték a diplomájukat, 1 fő nem válaszolt. A többi válaszadó tekintetében az derül ki, hogy a válaszadók több mint fele, 32 fő (8 fő 2010-ben, 8 47


fő 2009-ben, 7 fő 2008-ban és 9 fő 2007-ben), az elmúlt négy évben végzett az egyetem szociális munkás szakán. Hatan 2006-ban, négyen 2005-ben, hárman-hárman 2000-ben, ill.

fő

2001-ben, 1-1 fő pedig 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben szerzett diplomát. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

fő

év

3. ábra A diplomaszerzés óta eltelt időben megszerzett tapasztalat 23 fő esetében 3 év alatt marad. 15 fő 3-5 év közötti, 6 fő pedig 6-8 év közötti tapasztalatot gyűjtött a diploma megszerzése óta. A válaszadók közül öten dolgoznak 9-11 éve szociális területen a diplomaszerzés óta. 1 fő nem ezen a területen dolgozik, ketten pedig válasz nélkül hagyták a kérdést. A diplomaszerzés időpontjától függetlenül szerzett tapasztalat kérdésében ettől némileg eltérő képet kapunk. 17 fő rendelkezik 3 év alatti tapasztalattal, 9 főnek 3-5 év és 12 főnek 5-10 év közötti tapasztalata van. Hatan már 10-20 év közötti tapasztalatot gyűjtöttek, négyen pedig már több mint 20 éve vannak a szakmában. Erre a kérdésre 4 fő nem válaszolt.

48


munkatapasztalat

összesen nvál 20 év felett 10-20 év

Sorozat…

5-10 év 3-5 év 3 év alatt 0

10

20

30

40

50

60

fő

4. ábra A kérdéseink második csoportja az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munkát illető tapasztalatokra vonatkozott. A kérdéscsoport első kérdése arra vonatkozott, hogy saját tapasztalatok alapján mit értenek interprofesszionális szemléletű (szociális) munkán. A válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezettek mintegy két harmada ismeri a fogalmat, 12 fő azonban sem elméletben, sem gyakorlatban nem ismeri, legalábbis a kérdésre adott válaszok alapján ezt lehet leszűrni. 5 fő esetében a megadott válasz nem adekvát a kérdés tekintetében. 12 válaszadó elméletben tisztában van a fogalommal, azonban nincs erről gyakorlati tapasztalata. 14 megkérdezett esetében a válaszokból kiderül, hogy az illető ismeri az alapfogalmat, megfogalmazása azonban szűkítő értelemben eltér a képzésen tanultaktól. 1 fő megfogalmazása arra utal, hogy a képzésen tanult alapfogalmat saját tapasztalatai alapján ki is bővítette. Mindössze nyolcan jelezték válaszukban, hogy a fogalom elméleti ismerete mellett a munkájuk során is találkoztak interprofesszionális szemléletű közösségi munkával. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek értelmezése mennyiben tér el, illetve egyezik az alapképzésen elsajátítottakkal, a válaszadók több mint két harmada, 37 fő, jelezte, hogy értelmezésük egyáltalán nem tér el a tanultaktól. 11 fő számára a saját értelmezés részben eltér attól, amit tanáraiktól hallottak. Hárman teljesen máshogyan értelmezik az 49


interprofesszionális szemléletű közösségi munka fogalmát, mint ahogyan tanították nekik, 1 fő pedig nem válaszolt a feltett kérdésre. A következő kérdésnél az eltérést nem tapasztaló 37 főhöz még 1 fő csatlakozott annyiban, hogy ő nem indokolta meg, miben látja az eltérést. Hatan úgy látják, hogy az eltérés legfőbb oka az, hogy az interprofesszionális közösségi munkához hiányzik a résztvevők együttműködési szándéka. Négy fő szerint az elméletben tanultak nem azonosak azzal, amit ők a munkavégzés során a gyakorlatban tapasztalnak. 1 fő szerint nincs meg a megfelelő törvényi háttér, amely az interprofesszionális együttműködést szabályozná. 3 fő esetében pedig nem értelmezhető adekvát módon a válasz. A gyakorlati alkalmazásban már többen látnak eltérést a tanultak és a tapasztaltak között. Itt már csak 18 fő mondja azt, hogy a tanult fogalom és annak gyakorlata egyáltalán nem tér el egymástól. 20 fő számára az elmélet és a gyakorlat részben eltér, heten pedig azt állítják, hogy a kettő teljes mértékben eltér egymástól. Erre a kérdésre heten nem adtak választ. Az eltérés indoklására vonatkozó kérdést 27 fő hagyta válasz nélkül. 1 fő indoklásában az szerepel, hogy ő nem a szakmában dolgozik pillanatnyilag, ezért nem tudja megítélni az elméletben tanultak és a gyakorlat között eltérést, vagy azok azonosságát. Ahogyan azt már az elmélet és saját értelmezésük összehasonlításánál is indokolták, itt is 6 fő látja úgy, hogy a szakmák között nem megfelelő az együttműködés, ez adja az eltérés okát. Öten a kommunikációs problémákban látják az elmélet és a gyakorlat közti eltérést. Hárman a szakmai féltékenységet nevezték meg az eltérés okaként, 1 fő pedig az együttműködés szükségességének fel nem ismerését tartja felelősnek az eltérésért. 2 fő nem tartja relevánsnak az interprofesszionális szemléletmódot a szakterületére nézve, 4 fő válasza pedig nem értékelhető a kérdés szempontjából. A következő kérdés arra irányult, hogy a megkérdezettek szerint mennyire használható a megszerzett tudás az interprofesszionális szemléletű közösségi munkát illetően a saját szakmai gyakorlatban. Itt a válaszadók többsége az elsajátított ismeretek használhatósága (14 fő szerint többnyire használható, 11 fő szerint teljes mértékben használható, 8 fő szerint inkább használható, mint nem) mellett tette le a voksot. 6 fő szerint a tudás csak kismértékben 50


használható a saját gyakorlatukban, 5 fő pedig egyáltalán nem tudja a saját szakterületén hasznosítani az egyetemen a témáról tanultakat. A kérdésre 8 fő nem válaszolt. Az alkalmazhatóság területét illetően 17 fő nem kívánta részletezni, hogy pontosan melyik területen tudja alkalmazni a tanultakat. Az érdemi választ adók között elég nagy a szórás a megnevezett területre vonatkozóan. A legtöbben, 7 fő, a gyermekvédelem, ill. gyermekjólét területén tudja alkalmazni azt, amit az adott témában az alapképzésben megtanult. 6-6 fő az esetvitelt és az egészségügyet, 3-3 fő pedig a szociális ellátás minden területét (részletezés nélkül), az idősellátást, valamint a hivatalokat és hatóságokat jelölte meg. 5 fő számára az ellátott klienscsoport sajátosságaiból következően használható a megszerzett tudás. 2-2 fő az új események, programok, rendezvények létrehozásában, a munka- és foglalkoztatásügy területén, a települési szegregátumban élő, halmozottan hátrányos helyzetűek ellátásában, valamint a krízisellátásban tartja alkalmazhatóan az elsajátítottakat. Szintén ketten lényegi tulajdonságnak tekintik, hogy az interprofesszionális szemlélet bármely területen használható. 1-1 fő pedig a szociálpolitikát, a civil szervezeteket, a jelzőrendszert, az oktatást, a szenvedélybetegek ellátását, a közösségfejlesztést és a kistelepüléseket nevezte meg az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazhatósága szempontjából. 4 fő válasza inadekvát volt. Akik szerint a megszerzett tudás nem alkalmazható jól, vagy egyáltalán nem a gyakorlatban (11 fő összesen), több okot is megneveztek. 2-2 fő nevezte meg az alábbiakat: szakmai rivalizálás, jogszabályok mögé bújás, a vezetők értékrendje, szemlélete nem segíti elő az alkalmazhatóságot, az intézmény jellege nem teszi lehetővé, valamint a megkérdezett egyedül van a szemléletével a munkahelyén. 1-1 fő nevezte meg továbbá a menedzserszemlélet hiányát, a kommunikációs készség hiányát, a szerep és képesség összhangjának hiányát, a kontroll funkció jelenlétét a szociális ellátásban, az individuális társadalmat, valamint azt, hogy a finanszírozási rend nem ösztönzi ennek megvalósultát, a régebbi képzésekben nem jelent még meg a fogalom, illetve, hogy a tanultakat nem tudja alkalmazni. 2 fő válasza értelmezhetetlen volt a kérdés szempontjából.

51


A következő kérdés azt firtatta, hogy a megkérdezettek mely munkaterületeken látják szükségesnek az interprofesszionális közösségi munka mélyebb megismerését. Itt a megkérdezettek közül 13 fő nem adott választ, 10 fő válasza pedig inadekvát jellegű volt. A többiek közül a legtöbben, 11 fő, a gyermekjólét területén tartja a leginkább szükségesnek az ismeretek elmélyítését. 6 fő nevezte meg az oktatást, 5-5 fő az egészségügyet és a hajléktalan-ellátást, 4-4 fő a pszichiátriát, a családsegítést és az idősellátást, 3-3 fő pedig a szenvedélybetegek ellátását és a pszichológiát. 2-2 fő a jog, a pedagógia, a védett munkahelyek és az adminisztratív eljárások területén látja szükségét a szemlélet mélyebb megismerésének. 1-1 fő pedig az utcai szociális munkát, a kórházi ellátást, a NYUFI-t, az APEH-et, a hátrányos helyzetű településeken végzett munkát, a mentálhigiénét, a bevándorlók ellátását, a fogyatékos-ellátást, az álláskeresők ellátását és a krízisellátást tartják olyan területnek, ahol szükséges az ismeretek elmélyítése a témában. Az ismeretek elmélyítésének szükségességét a legtöbben a szakterület jellegéből adódóan tartják fontosnak, így 6 fő nyilatkozott. 21 fő nem indokolta meg, hogy miért a fenti területeket nevezte meg, 9 fő pedig sajnos nem adott értékelhető indoklást a választására. A többi ok közül többen nevezték meg azt, hogy a mélyebb tudás révén jobbá válik a célcsoport ellátása, ill. hogy az adott terület komplex problémarendszeréből adódik a szükségesség (3-3 fő). 2-2 fő az intézményrendszer komplex voltát tartja oknak, illetve az együttműködés ösztönzése és javítása érdekében tartják fontosnak, hogy ez a tudás mélyebb legyen az adott területen. 1-1 fő nevezte még meg az alábbiakat: az interprofesszionális szemlélet szükséges egymás munkaterületeinek megismerése, a kompetenciahatárok felállítása, a közös munka igénye, a reintegráció nagyobb esélye, a deviancia-prevenció, az esetmegbeszélés, az átlátható módszerek, a prevenció és a személyes tapasztalat és fejlődés szempontjából, illetve azért, mert a képzésben nem megfelelő mértékben van jelen, nem szakemberek dolgoznak az adott szakterületen, hiányzik az ilyen szemléletmód a területen, illetve nemzetközi szintű tudásra van szükség.

52


A következő két kérdés arra irányult, hogy a végzett hallgatók éreztek-e hiányosságot az interprofesszionális szemléletű közösségi munka megismerésével kapcsolatban, és ha igen, akkor konkrétan mit hiányoltak. 38 fő nem érzett hiányosságot, míg 10 fő igennel válaszolt erre a kérdésre. 4 fő nem válaszolt. A hiányolt dolgok között a legtöbbet a gyakorlati tapasztalatot jelölték meg (6 fő), 2-2 fő a gyakorlaton azt tapasztalta, hogy az elmélet nem működik, illetve kevesellte az oktatott elmélet mennyiségét. 1-1 fő azt hiányolta, hogy az elmélet gyakorlati megvalósulásáról nem tanultak, hogy a levelező tagozaton kevés volt az idő erre a témára, illetve, hogy nem kapta meg az eszközökről és módszerekről a megfelelő tájékoztatást. 1 fő szerint a hiányosság nem feltétlenül az egyetem hibája, 1 fő pedig a kérdés szempontjából értékelhetetlen választ adott. Arra a kérdésre, hogy a szakemberi gyakorlatuk alapján a végzett hallgatók beigazolódni látták-e a fenti hiányérzetüket, sajnos csak olyan válaszok érkeztek, amelyeket érdemben értékelni nem lehet a szükségletfelmérés szempontjából. A kérdések harmadik csoportja az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkával kapcsolatos véleményeket feszegette. Ezek közül is elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint van-e létjogosultsága ennek a munkának a saját szakmai gyakorlatukban. 39 fő úgy látja, hogy igen, és ennek indokaként a legtöbben (10 fő) azt adták meg, hogy az ilyen szemléletű munkára szükség van a hatékony, magas szintű munkavégzés szempontjából, 9 fő szerint pedig jobb integrálásra ad lehetőséget. Hatan a kliensekkel való munka során, 1 fő a szakmai tevékenység kiegészítésénél, profilbővítésnél látja a létjogosultságot, 1 fő pedig szükségesnek tartja munkájában ezt a szemléletet, ugyanakkor úgy látja, hogy nincs rá igazi igény a munkatársai körében. A nemleges választ adók (5 fő) közül ketten homogén (csak jogi ill. csak gazdasági) kérdésekkel foglalkoznak, ketten pedig nem szociális területen illetve nem olyan státuszban dolgoznak, ahol ennek a szemléletnek létjogosultsága lenne. A létjogosultságot firtató kérdésre nyolcan nem válaszoltak, indoklást pedig további 4 ember nem tartott szükségesnek. Az indoklásnál heten adtak olyan választ, ami nem adekvát a kérdés szempontjából.

53


A megkérdezettek közül 43 fő a saját módszertanába beilleszthetőnek tartja ezt a szemléletet, 2 fő nem tartja annak, heten pedig nem válaszoltak erre a kérdésre. Ennek indoklását 10 fő nem tartotta szükségesnek, 16 fő esetében pedig olyan válaszokat kaptunk, amelyek nem adekvátak. Az indoklást írók közül 7-7 fő a kliensekkel való munka módszertanában, illetve a hatékony, magas szintű munkavégzéshez tartja elengedhetetlennek a fenti szemlélet alkalmazását. 4-4 fő a szakmai kapcsolattartáshoz és együttműködéshez tartja szükségesnek, valamint úgy gondolja, hogy jobb integrálásra ad lehetőséget ennek alkalmazása. Ketten csak korlátozottan, belső együttműködéseik során tudják beilleszteni a szemléletmódot a munkájukba. A nemleges választ adók egyike homogén kérdésekkel foglalkozik, a másikuk pedig nem szociális területen, ill. nem olyan státuszban dolgozik, ahogy az előző kérdésnél már kiderült. Az igennel válaszolók közül 37-en nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy milyen módszerekre építetten alkalmazzák az interprofesszionális szemléletet, 5 fő pedig inadekvát választ adott. A többiek közül 4 fő bármelyik másik módszerre építeni tud, 2-2 fő az egyéni esetmegoldás és csoportmunka során alkalmazza a szemléletet, 1-1 fő pedig a prevenció, a programtervezés, közkapcsolat és marketing területén, ill. szupervíziós módszerekre épít a szemlélet alkalmazásakor. Arra a kérdésre, hogy aktuálisnak látja-e az interprofesszionális közösségi munka szemléletének elmélyítését saját tevékenységében, 33 fő válaszolt igennel, 13 fő nemmel, 6 fő pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A választól tartózkodók mellett további 5 fő nem tartotta szükségesnek megindokolni a fenti válaszát, 9 fő pedig a kérdés szempontjából inadekvát választ adott. Az igenlő választ adók közül 7 fő a folyamatos fejlődés és továbbképzés szempontjából tartja aktuálisnak a szemlélet elmélyítését, 4-4 fő a jobb integrálás érdekében, illetve a szakmai tevékenység

kiegészítéséhez,

profilbővítéshez,

hárman

a

hatékony,

magas

szintű

munkavégzéshez, ketten a szakmai kapcsolattartáshoz és együttműködéshez, 1 fő pedig a kliensekkel való munkához tartja fontosnak és aktuálisnak a témát. A nemleges választ adók közül hatan nem a szakterületen, vagy nem olyan területen dolgoznak, ahol ez aktuális lenne, 2 fő szerint azért nem aktuális, mert csak korlátozottan, az 54


intézményén belül valósul meg, 2 fő más képzésben vesz részt jelenleg, 1 fő pedig jelenleg is folyamatosan használja ezt a szemléletet. Az utolsó kérdéscsoport a szükségletekre irányult. Amennyiben a munkaadó támogatná, 40 fő venne részt szívesen interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzésen. 8 fő a munkaadó támogatása ellenére sem kíván részt venni ilyen jellegű képzésen, 4 fő pedig nem válaszolta meg ezt a kérdést. A nemleges választ adók közül 1 fő más képzésen vesz részt jelenleg, 1 fő volt már hasonló jellegű továbbképzésen, 1 fő álláspontja szerint megfelelő képzést kapott az egyetemen, 1 fő nem a szakmában dolgozik, 1 fő számára nincs jelentősége az ilyen jellegű képzésnek, 1 fő pedig a tavalyi évben végzett, így még frissnek tartja az erre irányuló ismereteit. 2 fő nem indokolta meg nemleges válaszát. Az igen választ adók közül többen is megjelöltek többfajta képzési formát, amelynek keretében elmélyítenék ezirányú ismereteiket. 20 fő master képzésben (MA, MSc), 17 fő szakirányú képzésben, 12 fő továbbképzési tanfolyami keretek között, 5 fő felsőfokú szakképzés (FSZ), 1 fő pedig PhD tanulmányok keretében mélyítené el szívesen interprofesszionális szemléletmódját. Az utolsó előtti kérdés a képzés elméleti és gyakorlati tartalmát érintő javaslatokra és elvárásokra irányult. Az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elméleti keretein belül a pszichológia (5 fő), a szociológia (4 fő), a jog (3 fő) és a kommunikáció (2 fő) területét érintő témákról hallanának szívesen a legtöbben. 1-1 szavazatot kaptak a következő tartalmak: társadalomtudományok, filozófia, pedagógia, közkapcsolatok marketingje, közgazdasági ismeretek, projektmenedzsment, az együttműködő szakmák jellemzői, szakosított elméleti anyagok, komplex rehabilitáció, a szociális munka főbb területeinek érintése, a konfliktuskezelés, a mediáció, a módszertan, a szociálpolitika és a civil intézményi szerepvállalás. A témában 4 fő adott inadekvát választ, 37 fő pedig nem válaszolt erre a kérdésre. 55


A gyakorlati részre vonatkozóan a legtöbben a kommunikációs gyakorlatok (5 fő), a terepgyakorlatok (otthonok, oktatási intézmények, stb.) (3 fő), a szükségletfelmérés (2 fő) és a fejlesztési koncepció (2 fő) terén szeretnék gyakorlati ismereteiket bővíteni. 1-1 fő jelölte meg a következőket: szituációs gyakorlatok, kiélezett helyzetek megoldásának gyakorlása, esetkezelés, szakmák/tudományok határainak definiálása, közösségi szociális munka a gyakorlatban, projektmunka (a tervezéstől a menedzsmentig), önismereti pszichodráma, pszichiátria, foglalkozásszervezés, eszközök és módszerek a gyakorlatban, valamint klinikai szakpszichológia. Az utolsó kérdésre, miszerint az elmélet és gyakorlat arányát tekintve milyen elvárásaik vannak a képzést illetően, a megkérdezettek közül 7 fő nem válaszolt, 3 fő pedig inadekvát választ adott. A legtöbben, 17 fő, az elmélet és gyakorlat 50-50%-os arányát tartják megfelelőnek a képzés során. Ők az elmélet-gyakorlat egyensúlyának fontosságával érvelnek. A többi válaszadó közül a többség (18 fő) a gyakorlatot tartja fontosabbnak (40-60%-os arányban 10 fő, 3575%-os arányban 2 fő, 30-70%-os arányban 4 fő, 20-80%-os arányban 2 fő). Érveik között az elmélet és gyakorlat egymásba forgathatósága (1 fő), a tapasztalatok tőke mivolta (6 fő), azaz hogy a gyakorlat határozza meg az elmélet használhatóságát, a gyakorlat szemléletessége, konkrétuma és „megfoghatósága” (4 fő) szerepel, valamint azzal érvelnek, hogy a gyakorlat fontosabb az elméletnél (5 fő), ill. könnyebben továbbadható a gyakorlati tapasztalat olyan kollégáknak, akik nem vettek részt ilyen irányú képzésben (1 fő), valamint, hogy a szakmai együttműködés gyakorlatot igényel (1 fő). Az elméletet fontosabbnak tartók (60-40%-os arány 3 fő, 65-35%-os arány 1 fő, 70-30%-os arány 1 fő, 80-20%-os arány 1 fő, 5:1-hez arány 1 fő) azzal érvelnek, hogy az elmélet fontosabb a gyakorlatnál (2 fő), szükség van rá és fontos az elméleti alap a gyakorlat előtt (5 fő), illetve, hogy a gyakorlat és az elmélet eltérnek egymástól (1 fő). 1 fő pedig azzal érvel, hogy mivel sok éve van a gyakorlatban az elméleti tudását csiszolná szívesebben. 4 fő válasza nem adekvát a kérdés szempontjából.

56


Összefoglalóan megállapítható, hogy a kérdések során a válaszadók leginkább az interprofesszionális szemléletre összpontosítottak, a kérdések közösségi munkára vonatkozó része szinte teljesen a háttérbe szorult. Nem tudjuk, hogy mindez értelmezési nehézségből adódott-e

vagy

az

alapképzés,

melyben

a

hallgatók

részt

vettek,

inkább

az

interprofesszionalitásra helyezte a hangsúlyt és nem a közösségi munkára, ebből adódóan születtek a válaszok. A volt és a jelenlegi hallgatók tekintetében viszont egyaránt tapasztalható jelenség ez, aminek okát valószínűleg BA képzésünkben kell keresni. Szintén összecseng a jelenlegi és a volt hallgatók kérdőíveinek elemzése során az a szükséglet, amely a képzés jellegére irányul. A legtöbben mindkét megkérdezett csoportból a Masters képzési formát részesítenék előnyben, majd a szakirányú továbbképzés következik, bizonyítva, hogy projektünk a megfelelő képzési formákat célozta meg, melyre igény mutatkozik mind jelenlegi, mind végzett hallgatóink körében. Ezen képzési formák preferálása szintén bizonyítja, hogy a jelenlegi és volt hallgatóink hosszabb távú képzési formákban gondolkodnak, nem tanfolyami keretekben, tehát az interprofesszionális közösségi munka „megér számukra még egy misét”.

57


Tóbiás László: Szükségletfelmérés nem szociális szakos hallgatók körében A hallgatók túlnyomó többsége azt a választ adta, hogy tanulmányai tartalmaznak szociális ismereteket közvetítő tárgyat. Az I. évfolyamos építész-, építőmérnök-hallgatók válaszolták azt, hogy nem találkoztak még szociális tárgyakkal. A környezetmérnök szakos hallgatók válasza minden évfolyamon megoszlik: 18 válaszolta, hogy volt ilyen tárgya 19, hogy nem. Az igennel válaszolók nagy része a következő kérdésre adott válaszában megnevezi a szociológia alapjait, mint amit hallgatott. Bizonyára még a felsőbb évesek között is vannak, akik még nem vették fel ezt a tárgyat, másrészt lehet a nemleges válaszok nagy arányának a magyarázata az is, hogy nem sorolják a tárgyat – a kérdés besorolása szerint – „szociális tárgyú ismereteket” nyújtónak, annak ellenére, hogy a következő félig zárt kérdés ezt megnevezte. Összesen 99 hallgató válaszolta azt, hogy hallgatott szociális ismereteket, közülük 29 válaszában szerepel szabadon választható kurzus. A szociológia alapjain kívül – a helyesen a szociális ismeretek közé besorolt – minden tárgy oktatását a Szociális munka tanszék szolgáltatja. Azok, akik tanultak szociális ismereteket, átlagosan 3,36 hasznossági értéket adtak ennek a képzési folyamatukban, azaz a „kis mértékben hasznos” állításhoz vannak közelebb, mint az „inkább hasznos” állításhoz. Valamelyest magasabbra – 3,52-ra – értékelték ezeknek az ismereteknek a fontosságát tanulmányaikban azok a hallgatók, akik több tárgyat illetve kizárólag szabadon választható tárgyat neveztek meg, ezek legalább egy tárgyat a Szociális munka tanszék oktatóival tanultak. Az igen kicsi eltérés és elemszám mellett ebből messzemenő következtetést nem vonhatunk le. Megkérdeztük: „Saját szakja mely ismereteihez, tárgyaihoz tudja kapcsolni a szociális tárgyú ismereteket?” 115 hallgató nem adott választ a kérdésre, 7 további hallgató a korábbi félig zárt kérdésben felsorolt valamely tantárgyat nevezte meg, tehát válasza inadekvát volt. 31 hallgató egy tantárgyat nevezett meg, 19 hallgató két, 5 hallgató három tárgyat nevezett meg, 58


1 hallgató pedig négyet. Azok a hallgatók, akik saját szakjuk több ismereti területét is megnevezték, mint amihez kötni tudják szociális ismereteiket. Ápolás és betegállás I. évfolyam, nappali tagozat Ápolás és betegállás II. évfolyam, nappali tagozat Ápolás és betegállás III. évfolyam, nappali tagozat Egészségügyi szervező I. évfolyam, nappali tagozat Egészségügyi szervező IV. évfolyam, nappali tagozat Építészmérnök különböző évfolyamokról nappali tagozatosok Építőmérnök nappali I. évfolyam, nappali tagozat Építőmérnök nappali II. évfolyam, nappali tagozat Jogász I. évfolyam levelező tagozat Jogász II. évfolyam, nappali tagozat Jogász IV. évfolyam, nappali tagozat Jogász V. évfolyam, nappali tagozat Képi diagnoszta I. évfolyam, nappali tagozat Képi diagnoszta II. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök I. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök II. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök III. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök IV. évfolyam, nappali tagozat Közlekedésmérnök I. évfolyam, nappali tagozat Közszolgálat I. évfolyam, nappali tagozat

30 3 2 24 1 5

19 2 2 18

9 3 44 3 4 1 6 1 11 5 4 14 3 5

1 1 0 2 1 0 3 1 3 0 0 0 0 2

1

8. táblázat Táblázatunk megmutatja, hogy az egészségügyi szakok hallgatóinak kétharmada tudta saját szakja ismereteihez kötni a megszerzett szociális ismereteket. Ennek több olyan magyarázata is lehet, ami szükségletfelmérésünk szempontjából fontos: -

ezeknek a hallgatóknak az oktatása hagyományosan interporfesszionális szemlélettel történik tanszékünk részéről,

-

az egyetemünkön oktatott összes szakok között az egészségügyi szakmacsoport áll a legközelebb a szociális képzésekhez, a hallgatók számára a képzés kezdetétől – a terepgyakorlatok révén is – átlátható a két terület együttműködésének szükségessége,

-

az egészségügyi szakmacsoporton túli szakok számára a szükségletfelmérés idején csak az önkéntes segítő gyakorlatot kínáljuk, ami nem specifikált egyes konkrét más 59


szakok és a szociális munka közötti potenciális interprofesszionális találkozási pontok felmutatására. Saját szakjuk következő tárgyaihoz kapcsolták a hallgatók megszerzett szociális ismereteiket: Tantárgy neve pszichológia egészségnevelés, -fejlesztés kommunikáció ápolástan menedzsment (egészségügyi képzésben további 8 tantárgy további 13 tantárgy

Említések száma 41 14 4 3 3 egyenként 2 egyenként 1

9. táblázat 5. kérdésünk ez volt: „A jelenleg oktatott szociális ismeretek mellett szükségesnek tartaná-e további szociális tárgyú ismeret beépítését a képzésébe?” 18 hallgató igenlő választ. A 2 építőmérnök szakos, 1 építészmérnök, 2 közlekedésmérnök, 1 jogász szakos válaszát nem támasztotta alá konkrét ismereti terület megnevezésével. Az egészségügyi szakokat hallgatók közül ugyanígy tett 3, míg a többi 9 nevezett meg ismereti területet, közülük 3 hallgató kettőt is. Az összes említés tudományokat vagy tantárgyakat nevezett meg, túlnyomó többségben olyanokat, amelyek az egészségügyi képzésben kötelező vagy szabadon választott tárgyként szerepelnek. A szociálpszichológia talán nem szerepel az egészségügyi szervezők tantárgyai, így teljesen biztosan csak a kisebbségszociológiát és a romológiát tekinthetjük olyannak, ami valóban nem szerepel a képzési programban. Ezeket ugyanaz a III. éves Ápolás és betegellátás szakos III. évfolyamos nappali tagozatos hallgató szeretné tanulni. A válaszokból tehát a hiány az, amin el kell gondolkodnunk: a válaszadók tizede érzi szükségét további szociális tanulmányoknak, de valójában csak egyetlen egy olyan van, akinek a válaszát adekvátnak, igény tényleges kifejezőjének tekinthetünk. Az interprofesszionális kurzusok felkínálása szempontjából ez azt jelenti, hogy a hallgatók nem hoznak az egyetemi képzésbe szociális ismereteket, s egyetemi képzésük során sem alakul ki rálátásuk és érdeklődésük a terület iránt, így nem számíthatunk arra, hogy interprofesszionális kurzusok puszta elérhetővé

60


tételével nagyobb számú hallgatót vonzhatunk. Így az interprofesszionális kurzusok iránti érdeklődés felkeltéséért további erőfeszítéseket kell tenni. Tartalmi lehetőség a különböző szakok képzési programjaiban szereplő szociális tartalmú tárgyakkal lehet csak esély megnyitni. A saját intézeten kívüli hallgatók számára szociológiát oktatókkal kell együttműködnünk ennek érdekében, az egészségügyi szakosoknak tanszékünk által

biztosított

kurzusokat

magunk

formálhatjuk

úgy,

hogy

felkeltsék

az

interprofesszionalitás iránt az érdeklődést annyira, hogy a felkínált tárgyakat válasszák is a hallgatók. Elvi lehetőségként adminisztratív eszközökkel is lehet ösztönözni a hallgatókat az interprofesszionális kurzusok választására, amennyiben ezt a szakokért felelős karok, intézetek is fontosnak tartják. A kötelezően választható tárgyak körébe lehet sorolni interprofesszionális szemléletű és tartalmú kurzusainkat. 6. kérdésünk ez volt: „Ha jelenlegi képzése nem tartalmaz szociális tárgyú ismereteket, szükségesnek tartaná-e ezt? Kérjük, válaszát indokolja!” A 181 hallgató közül 45 válaszolta azt, hogy szükségesnek tartana szociális ismereteket képzési programjában, egyikük nem indokolta meg véleményét. A vélemények ez alkalommal is

igen

megoszlottak.

Minthogy

a

szükségletfelmérésünkben

minden

szempontot

hasznosíthatónak tételeztünk fel előzetesen, a teljes információtartalmat meg akartuk őrizni, nem vontuk össze a válaszokat, így 23 szempontot kaptunk válaszadóinktól.

Ezek az

említések gyakorisága sorrendjében a következők: Érv

Előfordulások száma 8 7 3

Hasznos lehet önmaga számára. A szociális ismeretek az általános műveltség részét képzik. Érdeklik a hallgatót a szociális kérdések. Különböző megnevezett személyes kompetenciák fejlődése: másik ember megértése, konfliktuskezelés, együttműködés. Új ismereteket adna. 2-2 Fontos téma. Munkahelyen támogatják. Több szempontból láttatná a jelenségeket. Ahhoz segítené, hogy másokon segíteni tudjon. Szakmájához tartozónak tekinti.

61


A társadalomnak adhat. Jó, ha másokon segíthet, szociálisan érzékeny. Fontosnak tartja a szociális kapcsolatok fejlődését. Munkahelyén előnyösnek tapasztalja,. Társadalomismerete és –értése nő. Mert emberekkel kell foglalkozni.

1-1

10. táblázat 41 hallgató válaszolta azt érvényes módon: nem tartja szükségesnek, hogy képzése tartalmazzon szociális ismereteket. Közülük 7 nem indokolta álláspontját. Az indokok az alábbiak szerint oszlottak meg a gyakoriság szerint: Érv Nem illik képzése profiljába, van rá másik szak. Nincs rá szüksége. Nem érdekli. Így is sok tárgya van. Szaktárgyakat fontosabbnak tartja. Másutt tanult ilyesmit. Nem tartja fontosnak. Plusz munkát jelent, de szabadon választott lehetne. Nem érzi indokoltnak. Akit érdekel, utánanéz. „Ha a diák nem úgy gondolkodik, mint az oktató, nem fogja érdekelni a tárgy.” „Nem, mert mérnök leszek, nem izébizé alibi szocmunkás.” Az alapvető ismerete mindenkinek megvan.

Előfordulások száma 7 5-5 3-3 2-2 1-1

11. táblázat Tehát összességében a válaszolok egy-egy negyede érvelt a szociális ismeretek tanulása szükségessége mellett illetve ellene, míg a válaszadók fele nem foglalt állást. A kitöltött kérdőívek sok ellentmondást tartalmaznak. Ennél a kérdésnél például több olyan hallgató is adott választ, akire a kérdés valójában nem vonatkozott, mert képzése tartalmaz szociális ismereteket, a mindenkinél jelenlevő szociológián túl is. A személyes hasznosság mindkét oldalról megjelent érvként. Álltásként kicsit gyakrabban, viszont feltételes módban, tagadásként kijelentő módban. Szintén mindkét oldalon – de a 62


támogatólag jóval gyakrabban – megjelent az az érv, hogy a szociális ismeretek az általános műveltség részét képezik. A támogatók között megjelent a széleskörű ismeretszerzés érve, a tagadók között pedig az, hogy nem érdeklik a szociális ismeretek a válaszolót. Egy harmadik dimenziót a holisztikus szemlélet és ellentétpárjaként a szakmák elkülönülésével való érvelés rajzolt ki, ebben az esetben a szociális ismeretek szükségessége elleni érvelés dominanciájával. A fontosság, hasznosság illetve annak tagadása érve is mindkét oldalon megjelent. Ehhez kapcsolható, hogy támogató érvként néhányan társadalmi, embertársak iránti felelősségre hivatkoztak. Többen érveltek a szociális ismeretek tanulása mellett, hogy az (különböző) személyes kompetenciákat ad. Összességében a szociális ismeretek szerzése szükségessége mellett több érvet hoztak fel, gyakran csak egy-egy említéssel, a válaszolók. Külön figyelmet kell annak szentelnünk, hogy nagyon kevés olyan választ kaptunk, ami a saját szakma gyakorlásához látná szükségesnek, hasznosnak szociális ismeretek szerzését, viszont ezen említések fele munkatapasztalatra, munkahelyi támogatásra hivatkozott. Képzésfejlesztésünk szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szociális ismeretek iránti interprofesszionális igény felkeltésében erősen együtt kell működnünk a nem szociális szakok oktatóival: ők nyithatják meg a kaput az általunk felkínálni tervezett ismeretek befogadása előtt. Az általunk felkínált tartalmak választásának feltétele, hogy a hallgatóknak legyen előhangoltsága, jó esetben már formálódó interprofesszionális szemlélete. Azok a dimenziók, amikben mind állító és tagadó érvek megjelentek, értelmezhetőek a magyar társadalom erősen individuális voltával, amire az összehasonlító társadalomkutatások rendre rámutatnak. Vélhetően azok a fiatalok választják majd kurzusainkat, akiknek beállítódásában nagyobb a közösségiség súlya. De azok számára is lehetnek érveink a szociális ismeretek szerzése mellett, akik individuális értékeket képviseltek a közösségiséggel szemben, hiszen ők foglalkoznak ezzel a dimenzióval, ehhez adhatóak új információk, szempontok.

63


7. kérdésünk: Amennyiben képzése tartalmaz szociális tárgyú ismereteket, saját szakmai gyakorlatában használja ezeket a tudásokat? 47 igenlő és 72 tagadó választ kaptunk. Szak megnevezése

Összes válaszoló Ápolás és betegállás I. évfolyam, nappali tagozat 30 Ápolás és betegállás II. évfolyam, nappali tagozat 3 Ápolás és betegállás III. évfolyam, nappali tagozat 2 Egészségügyi szervező I. évfolyam, nappali tagozat 24 Egészségügyi szervező IV. évfolyam, nappali 1 tagozat Építészmérnök különböző évfolyamokról nappali 5 tagozatosok Építőmérnök nappali I. évfolyam, nappali tagozat 9 Építőmérnök nappali II. évfolyam, nappali tagozat 3 Jogász I. évfolyam levelező tagozat 44 Jogász II. évfolyam, nappali tagozat 3 Jogász IV. évfolyam, nappali tagozat 4 Jogász V. évfolyam, nappali tagozat 1 Képi diagnoszta I. évfolyam, nappali tagozat 6 Képi diagnoszta II. évfolyam, nappali tagozat 1 Környezetmérnök I. évfolyam, nappali tagozat 11 Környezetmérnök II. évfolyam, nappali tagozat 5 Környezetmérnök III. évfolyam, nappali tagozat 4 Környezetmérnök IV. évfolyam, nappali tagozat 14 Közlekedésmérnök I. évfolyam, nappali tagozat 3 Közszolgálat I. évfolyam, nappali tagozat 5

Igennel válaszoló 18 2 2 5

3 1 2 1 1 5

1 1 3 2

12. táblázat A 8. kérdés válaszaiban nevezték meg, milyen módon alkalmazzák szociális tárgyú ismereteiket, ezek közül 39 válasz feldolgozható. 5 hallgató kettő-kettő, 2 hallgató háromhárom választ is adott. munkahelyen emberi kapcsolatokban kapcsolatfelvétel mindennapokban előítéletek mellőzése kisebbségekkel szemben

22 5 5 3 2 64


órákon, tanulmányokban embertípusok felismerésébe kommunikáció állásinterjú beilleszkedés emberi segítés empátia értékesítésben hozzáállásban közösségben

2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 13. táblázat

Abból a 22 hallgatóból, aki a munkavégzés során hasznosítja szociális ismereteit, 21 egészségügyi szakos, akik valószínűsíthetően a gyakorlatokat is munkavégzésnek nevezték. A kapcsolatfelvételben alkalmazó 5 hallgató közül is 4 egészségügyi szakos. A szociális ismereteit az emberi kapcsolatokban alkalmazó 5 hallgató között viszont már csak 2 egészségügyi szakos. Tehát azt látjuk, hogy az egészségügyi szakosok közvetlenül a szakmai munkájukban, annak gyakorlatában – nem csak akár passzív tudást jelentő elméletében – alkalmazzák szociális ismereteiket. Az együttállás oksági magyarázatára sem módszerünk, sem a válaszadók száma nem ad lehetőséget, csak felvetésekkel élhetünk. Az egészségügyi tanulmányokat folytató hallgatók több szociális ismeretet közvetítő tárgyat hallgatnak – és még választhatnak is ilyeneket. De azon egészségügyi szakos hallgatók között, akik azt válaszolták, a munkájuk során alkalmazzák a szociális ismereteiket, I. évfolyamosok is nagy számmal vannak, tehát önmagában a hallgatott szociális kurzusok száma nem magyarázza a válaszokat. Kétségtelen tény, hogy a szociális szakmaterülethez az egészségügyi áll a legközelebb azok közül, melyeket a válaszadók képviselnek, így ezek között a legkönnyebb az ismeretek átvitele, alkalmazása. Miközben az egészségügyi szakos hallgatók válaszainak többsége azt jelezte, hogy a munkavégzés során alkalmazza szociális ismereteit, a többi válasz – a más szakos hallgatók között – erősen megoszlott és kevésbé közvetlen volt: önreflexiót feltételezett, elvontabb kategóriákra, értékre hivatkozott. Fejlesztendő képzéseinkkel kielégítendő szükségletként azonosíthatjuk, hogy a saját szakmában – akár már a gyakorlatok során – alkalmazható ismeretek, kompetenciák 65


megszerzésének lehetősége mozgósító lehet a tantárgyak választására, ugyanakkor ezek az ismeretanyagok lehetőséget adnak arra is, hogy a hallgatók saját személyiségüket reflektálják, önnevelésükkel foglalkozzanak. A differenciált oktatás keretében az erre igényt tartó hallgatók számára ilyen irányú elmélyülésre is lehetőséget kell adni. (Ezt a témakört segíthettek volna továbbgondolni a 9. kérdésre kapott válaszok, ám hajszálpontosan ugyanannyian válaszolták azt, hogy megváltoztatandónak tartják azt a helyzetet, hogy szociális tárgyú ismereteiket nem alkalmazzák a gyakorlatban, mint akik nem tartják megváltoztatandónak ezt a helyzetet.) Interprofesszionalitás Bevezetésként 10. kérdésünk arra vonatkozott, egyáltalán hallott-e már a válaszadó a interprofesszionalitás szemléletéről. 69 igen és 64 nem választ kaptunk, 46 hallgatótól pedig nem kaptunk értékelhető választ. Szükségletfelmérésünkhöz az a fontos, hogy a válaszadók kevesebb mint 40%-a válaszolta hallott egyáltalán a fogalomról. Ezt a tervezett tárgyak elnevezésénél, meghirdetésénél és felépítésénél is figyelembe kell vennünk. Az adott esetben alkalmazói tudásszintet kell elérnünk, szemlélet kialakítására kell ösztönöznünk és támogatnunk a hallgatókat, úgy, hogy nem számíthatunk arra sem, hogy magát a fogalmat ismernék előzetesen a hallgatók. A 11. kérdés ez volt: 11. Ha igen, saját tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofeszionális szemléletű közösségi munka alatt? 41 hallgatótól kaptunk értékelhető választ, ezek nem definíciós kísérletek voltak, hanem egy – 4 hallgató kettő, 1 pedig három – jellegzetességgel próbálták azonosítani a fogalmat.

66


szakmaközi, más szakmát képviselő szakemberekkel való együttműködés együttműködés több szakma képviselője együttműködése az esetvitelben több szempontú vizsgálat közös cél megvalósítása nagyobb szabású tervek közös megvalósítása tudás megosztása a szakmák között kapcsolat más szakmákkal (cél megjelölése nélkül) csapatban való munka más szakmák képviselőivel egyenrangúként kötött megállapodások szerinti közös eljárás idősellátásban, elsősorban otthont nyújtó ellátásban több tudományág használata saját szakmán belüli együttműködés szakmák kompetenciáik és lehetőségeik szerint együttműködése hatékonyabb munkavégzés más szakmák képviselői bevonása saját munkánkba

13 6 6 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1

14. táblázat Feltűnő, hogy a válaszok a közösségi munkát egyáltalán nem reflektálták, az interprofesszionalitásra koncentráltak, amiben alapvetően az együttműködést ragadták meg, ahhoz kapcsoltak egy-egy további dimenziót. Így például a célra vonatkozóan, miszerint az lehet közös eset, egyedi ügy kezelése (6 említés) vagy nagyobb szabású terv megvalósítása (2 említés), de 3 válaszoló önmagában a közös célt említette. Szintén több válaszoló koncentrált az együttműködés módjára: egyenrangúakként, más szakmát saját munkába bevonva, szakmán belül, szakmák kompetenciái, lehetőségei szerint (mindegyiket 1-1 válaszoló említette). A szükségletfelmérés céljait követve nem végeztünk további feldolgozást ennek a kérdésnek a válaszaival, hogy a teljes információtartalmat tudjuk felhasználni a fejlesztői munkában. A kis elemszám miatt a rokon, azonos dimenziókat kiemelő válaszok összevonása nem adott volna elemzésre lehetőséget, csak információt veszítettünk volna.

67


12. kérdésünkben azt kérdeztük: Jelen van-e az interprofeszionális együttműködés szemlélete az Ön képzési folyamatában? 159 feldolgozható választ kaptunk, 27 hallgató válaszolt igennel. A 13. kérdésre adott válaszban négyfokú skálán értékelte 166 válaszadó, hogy mennyire tartaná fontosnak, hogy saját képzésében szerepet kapjon az interprofesszionalitás szemlélete. A válaszok átlaga 2,7, azaz az „Inkább nem fontos” és a „Fontos” vélemény között, utóbbihoz van közelebb. legnagyobb arányban - 45% - a „Fontos” minősítést választották a válaszolók. Megvizsgáltuk, hogy a 13. kérdésre adott válaszok mutatnak-e eltérést a 12. kérdésre adott válasz függvényében. Nos, nem tekinthetjük jelentősnek a két csoport közötti különbséget: 2,88 illetve 2,65 a két csoport által adott értékek átlaga. Ha

tekintetbe

vesszük,

hogy

a

válaszadók

tisztában

voltak

azzal,

hogy

az

interprofesszionalitás a vizsgálat központi témája, akkor reálisan azt kell megállapítanunk szükségletfelmérésünk egyik alapvető eredményeként a nem szociális szakos hallgatók esetében, hogy körükben az interprofesszionalitás szemléletének bemutatása, ismertetése az első feladat. A legjobb képzések sem lehetnek vonzóak potenciális hallgatóik számára, ha nem tudják, miről is szólhatnak, miért is lehetnek fontosak számukra. Márpedig a válaszok átlaga a semleges térbe helyezkedett. Ezt erősíti meg a 14. kérdés válaszainak átlaga is. Amikor ugyanazt a skálát az alapján kértük kitölteni, hogy a válaszadó személyes szakmai identitása kialakításában mennyire tartja fontosnak az interprofesszionalitást, a 169 értékelhető válasz átlaga 2,92 volt. 15. kérdésünk: Szükségesnek, illetve hasznosnak tartaná-e Ön, hogy az Ön szakja és a szociális munka közötti együttműködés lehetőségeiről tanulhasson? 90 hallgató válaszolt igennel és 67 nemmel. Szak megnevezése

Összes válaszoló

Ápolás és betegállás I. 30 évfolyam, nappali tagozat Ápolás és betegállás II. 3 évfolyam, nappali tagozat

Igennel válaszoló 23

Nemmel válaszoló 8

1

68


Ápolás és betegállás III. évfolyam, nappali tagozat Egészségügyi szervező I. évfolyam, nappali tagozat Egészségügyi szervező IV. évfolyam, nappali tagozat Építészmérnök különböző évfolyamokról nappali tagozatosok Építőmérnök nappali I. évfolyam, nappali tagozat Építőmérnök nappali II. évfolyam, nappali tagozat Jogász I. évfolyam levelező tagozat Jogász II. évfolyam, nappali tagozat Jogász IV. évfolyam, nappali tagozat Jogász V. évfolyam, nappali tagozat Képi diagnoszta I. évfolyam, nappali tagozat Képi diagnoszta II. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök I. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök II. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök III. évfolyam, nappali tagozat Környezetmérnök IV. évfolyam, nappali tagozat

2

1

24

10

1

9

1

5

4

1

9

3

5

3

1

2

44

25

12

3

3

4

2

1

1

6

1

1

2

3

1

11

4

6

5

2

3

4

1

3

14

2

10

69


Közlekedésmérnök I. 3 évfolyam, nappali tagozat Közszolgálat I. 5 évfolyam, nappali tagozat

1

1

5

15. táblázat Tábláztunk azt mutatja, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem állíthatjuk, hogy a szakmacsoportok között tendenciózus különbségeket tapasztaltunk volna. Egyes szakok évfolyamai között is mutatkozik akkor eltérés, mint szakok között, így azt valószínűsíthetjük, hogy egyedi, felmérésünkben fel nem tárt tényezők motiválják a válaszokat. Ezek megragadására, majd arra az interprofesszionális ismeretek iránti igényt felkeltő stratégia kialakítására nem látunk lehetőséget. Így az interprofesszionális ismereteket közvetítő képzések felajánlásánál szükségletfelmérésünkből azt tudjuk leszűrni, hogy a hallgatók fele mutat érdeklődést ezek iránt, ezzel kell terveznünk, amikor meghatározzuk, milyen képzést milyen csoportnak – szaknak, évfolyamoknak – ajánljuk fel. A 15. kérdésben véleményeik indoklására is kértük a hallgatókat. Az indokok elemzése szempontokat

ad

mind

a

tárgyak

kialakításához,

mind

a

potenciális

hallgatók

megszólításához. Összesen 23 féle szempont jelent meg, 81 említésben, ezek mindegyike szempontokat adhat munkánkhoz:

70


Érv érdekelné hasznosítani tudná van kapcsolat a szakmák között nagyobb lenne a tudása társadalmi problémák megválaszolásához fontos érzékenyítő lenne segíteni tudna másoknak jó lenne saját szakmája gyakorlásához adna ismereteket fontosnak tartja érdekli a szociális munka szak, kihívásnak tekintené fontos más szakmák ismerete jó érzés segíteni szolgálná a közös célokat szükséges illeszkedne a szakja szemléletéhez szemléletet formálna közeli hozzátartozója szociális területen dolgozik kevesli jelenlegi tanulmányaiban vezetőnek tájékozottnak kell lennie e területen is a tanulási együttműködés a gyakorlatban folytatódhat a hétköznapi élethez szükség van ilyen tudásra kreditet adna

Gyakoriság 19 10 8 7 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

16. táblázat 17 féle ellenérvet soroltak fel a válaszadók, összesen 56 említésben: Érv nem lát kapcsolatot a szakmák között nem érdekli szükségtelen így is sok a tanulnivaló önmaga számára elegendőnek tartja az alapokat konkrét gyakorlatban adódik az együttműködés nem ez a szak célja nem ismeri a szociális munkát

Gyakoriság 21 9 4 3 3 2 2 2 71


nem látja értelmét nem látja hasznát időpazarlás nem illeszkedik munkavállalási elképzeléséhez nem szeretné nem szociális munka szakra jelentkezett növelné a számonkérés terheit szociális munkásoknak is meg kell élniük

2 2 1 1 1 1 1 1

17. táblázat Az érvek három szinten jelennek meg: -

egyéni,

-

szakmaközi – a saját munka jó végzése szempontjából,

-

társadalmi felelősségvállalási.

Ez egyúttal sorrend is, mind az érvek száma között, mind az egyes érvek említési gyakoriságában. Ezt tekinthetjük természetesnek, a fiatal kor velejárójának, és láthatjuk benne a közismert tényt is: az érettségiző korosztályok meglehetősen kevés társadalmi ismerettel, még kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, s csak nagyon kevesek sajátja a társadalmi felelősségvállalás, ezt magába foglaló értékrendszer. A válaszadók felsőbb évesek sem képviselnek azonban nagyobb értelmiségi felelősségvállalást: a felsőoktatás nem pótolja a közoktatás hiányait. Figyelemre méltó még, hogy a válaszok azt mutatják, a hallgatók tudásokban, tárgyi ismeretekben gondolkodnak. 4 hallgató érvelt a szükségesség mellett azzal, hogy az érzékenységét fejlesztené, tehát az értékrendszere formálásának lehetőségét látná. Készségek, kompetenciák nem jelentek meg sem a támogató, sem a tagadó érvelésben. Az interprofesszionális együttműködés szellemének egyetemen belüli terjesztéséhez, fejlesztéséhez fel kell mérnünk más szakoknak azokat a tantárgyait, melyek a hallgatók kompetenciáinak fejlesztésével foglalkoznak. Ezeknek az oktatóival kell szövetkeznünk annak érdekében, hogy a hallgatók tudatosítsák, jó életük nem csak tárgyi ismeretek, bizonyítvány szerzésén múlik, hanem készségeik, kompetenciáik fejlesztésével is tehetnek 72


önmagukért. Továbbá a környezetükkel való együttműködés, közös cselekvés is visszahat saját életükre. Ezt az érvelést az egyetemen belül indítandó kurzusok felajánlásban is szerepeltetni kell, de a hallgatóknak a 15. kérdésre adott érveik alapján egyéni szempontjaikat reflektálva van esélyünk megszólítani a hallgatókat. A képzéseken belül viszont mindenképpen nagyon fontos célnak kell lennie a hallgatók kompetenciái fejlesztése, értékképzése ösztönzsének, támogatásának és tudatosításának. Kisszámú adatainkból nem vonhatunk le messzemenő következtetést, így csak felvetjük, talán egyfajta politikai korrektség is lehet az oka annak, hogy a társadalmi felelősségvállalási szintű érvek inkább támogatóan jelentek meg. A társadalmi felelősség nyílt elutasítása nem szokásos, még akkor sem, ha a nyílt vállalása, pláne a gyakorlása sem átütő.

16. kérdésünkben azokat kérdeztük, akik a 15 kérdés első felében azt válaszolták, szükségesnek éreznék az interprofesszionális szociális munka ismereteinek tanulását, kérdésünk ennek formája volt. Félig zárt kérdésünkre 71 hallgató nevezett meg valamilyen képzési formát, 3 hallgató három-három, 5 hallgató két-két formát. Az összes válaszoló közül 23 említette a interprofesszionális gyakorlatokat illetve kurzusokat, melyeket akár jelenlegi képzése keretében is elvégezhetne.

Az összes többi válaszoló jelenlegi képzésén kívül,

elkülönülő keretben látná alkalmasnak az interprofesszionális tanulmányokat. Ezek közül a válaszadók közül legtöbben – csaknem fele rész – a szakirányú továbbképzést tartják megfelelőnek, ez tulajdonképpen megfelel a felsőoktatási képzési formák rendeltetésének, és a mi projekttervünknek is. A szükségletfelmérés e kérdésnél a projekttervünkben szereplő másik tervezett képzési forma, az interprofesszionális kurzusok tekintetében ad fontos eredményt. Miközben a válaszolók fele a korábbi kérdéseket megválaszolva rendre érdeklődést mutatott szociális kérdések interprofesszionális ismereteinek megszerzése iránt, ennek az érdeklődő csoportnak csak a tizedeit teszik ki azok a válaszolók, akik olyan formát választottak, melyek akár a jelenlegi 73


képzéseikbe beemelhetnék ezeket az ismereteket. Ez mindenképpen árnyalja az eddigi kérdésekben mutatott érdeklődés képét. 1. master képzés (MA, MSc) 2. felsőfokú szakképzés (FSZ) 3. szakirányú továbbképzés 4. továbbképzési tanfolyami keretek 5. interprofesszionális kurzusok 6. interprofesszionális gyakorlatok 1; 5; 6 1;2;5 1;3;6 3;5 5;6 egyéb, éspedig: alapképzésben (BsC)

7 6 23 10 8 7 1 1 1 2 3 2

18. táblázat Közismert tény, hogy nemzetközi összehasonlításban mind a magyar oktatásról, mind a magyar munkavállalókról az a kép rajzolódik ki, hogy az átlagnál gyengébbek az együttműködésben. Egyetemünkön sincs sok példa interprofesszionális kurzusokra, gyakorlatokra. Semmiképpen nem tekinthetőek ilyennek azok a tárgyak, melyeket különböző szakok hallgatói látogatnak ugyan, de nem jelennek meg aktívan a különböző szakmák sajátosságai. Tehát a válaszok értékelésénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a hallgatók nagy részének nincsenek tapasztalatai, még hallomásai sem interprofesszionális tárgyak tanulásában. Saját céljaink egyetemen belüli megvalósítását szolgálhatja, ha keressük az együttműködést olyan tanszékekkel, oktatókkal, akik az interprofesszionalitást – nem csak a mi területünkkel – erősítendőnek tartják. Az általunk felkínált tárgyak választását is megkönnyíti, ha a hallgatók ismerni fogják ezt a képzési módot, különösen, ha tapasztalják, milyen előnyöket nyújt számukra.

74


17. kérdésünk még direktebb közelségbe ment a válaszadóhoz: Ha lehetőségei engednék, szívesen részt venne-e a közeljövőben egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben? 85 igenlő és 87 nem választ kaptunk – mint az eddigi kérdésekben, itt is két csaknem teljesen azonos nagyságú táborra oszlottak a válaszok. Az igenekkel kapcsolatban elbizonytalanító, hogy 85 hallgató válaszolta azt, a közeljövőben szívesen részt venne egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésen, míg az előző kérdésben csak 71 hallgatónak volt véleménye arról, milyen képzési formában volna szerencsés ismereteket közvetíteni saját szakja és a szociális munka interprofesszionális ismereteit. Ez mindenképpen óvatosságra int, egybevágva szükségletfelmérésünk kiindulásával: adatainkat sokkal inkább tekintsük minőséginek, mint statisztikai módszerek biztos alkalmazását lehetővé tevő mennyiségieknek.

18. kérdésünkben indoklást kértük a 17. kérdésre nemmel válaszolóktól. 57 válaszadó közül 2 említett két okot.

Érv időhiány nem érdekli így is sok a dolga nem érzi szükségét anyag ok (nem részletezi) leköti a jelenlegi tanulmánya nem tudja, mit jelent elég, ami van e nélkül is igénybe veszik szakmák egymás szolgáltatásait jelenleg nem érzi aktuálisnak nem érzi magát szociálisan érzékenynek nem ismer ilyen képzést nem látja értelmét

Gyakoriság 18 8 6 6 3 3 3 1 1 1 1 1 1 75


mindenki a saját szakját tanulja tanítását nem tartja fontosnak, kialakul volt benne elég része

1 1 1

19. táblázat A 15. kérdésre kapott válaszokhoz hasonlóan ezeket is besorolhatjuk három szintre: -

egyéni,

-

szakmaközi – a saját munka jó végzése szempontjából,

-

társadalmi felelősségvállalási.

Itt is azt látjuk, hogy a társadalmi felelősségvállalás elutasítása alig jelenik meg: egy hallgató válaszolta, hogy nem érzi magát szociálisan érzékenynek (elutasító válasza azt is jelenti, hogy nem is kíván változtatni ezen), egy másik szerint mindenki a saját szakmáját tanulja. A válaszok túlnyomó többsége az egyéni szinten jelenik meg. Anélkül, hogy ezen érvek igazságában kételkednünk, azt is meg kell állapítanunk, hogy az aktuális egyéni helyzetre való hivatkozás olyan érv, mellyel nem elfogadott vitába szállni, így biztos fedezékbe is vonul, aki ilyen érveket hoz fel. Ez itt azért is feltűnő, mert a kérdés egy feltételezéssel indult: „Ha lehetőségei engednék”.

Tehát tulajdonképpen ezek logikailag nem megengedett

válaszok. Szükségletfelmérésünk szempontjából a válaszok azt mutatják, hogy azokat, akik a közeljövőben nem vennék részt a kérdezett képzésen, olyan érvekre hivatkoznak, melyek tartós fennállása valószínűsíthető, s messze túlnyomó többségükben nem a képzésből, annak tárgyából következnek. Nyilvánvalóan nem számolhatunk azzal, hogy minden egyetemista érdeklődését felkelthetnénk és kielégíthetnénk fejlesztendő és felkínálandó tárgyainkkal. A 19. kérdésünk azoknak szólt, akik a 17. kérdésben azt válaszolták, részt vennének a közeljövőben egy interprofesszionális szemléletű közösségi munkára fókuszáló képzésben. Őket arra kértük, hogy legfeljebb 5-5 elméleti és gyakorlati képzési tartalmat javasoljanak a képzéshez.

76


Mindösszesen 11 hallgatótól kaptunk választ erre a kérdésünkre. A felkínált 5 válaszadási lehetőséggel egyikük sem élt, 1 hallgató négy, 3 hallgató három, 2 hallgató két témát jelölt meg.

Javasolt tartalom Gyakoriság kommunikáció, kommunikációs technikák 4 szociológia 3 alapkészségek, pl.: együttműködés, 2 rugalmasság ip kommunikáció 2 projektismeretek 2 teammunka 2 addiktológia 1 esélyegyenlőség 1 fogyatékosügyi ismeretek 1 szociálpolitika 1 szociálpszichológia 1 szociális munka 1 társadalomismeret 1 20. táblázat Gyakorlati tartalomra még kevesebb hallgató tett javaslatot, mindösszesen 4, közülük 1 három, 2 két és 1 egy képzési tartalomra. gyakorlat kórházban gyakorlat idősek otthonában gyakorlat hajléktalanellátásban gyakorlat utcai munkában terepgyakorlat

3 2 1 1 1

21. táblázat Az alacsony elemszámra tekintettel ezek az adatok közvetlenül használandóak fel a projektben a képzési tartalmak kidolgozása során. 77


20. kérdésünk is két részből állt, először azt kérdeztük, milyen elvárásai lennének a válaszolónak az elméleti és a gyakorlati képzés arányaival szemben? 63 feldolgozható választ kaptunk, ezek közül 41 a gyakorlat többsége mellett foglalt állást. A válaszok több mint fele javasolt 30-40%-os elméleti – ezzel 70-60% gyakorlati arányt. A válaszok ¼-e ajánlotta, hogy elmélet és gyakorlat azonos súlyt kapjon.

Elmélet 10 15 20 25 30 33 40 50 55 60 70

% 1 1 1 3 9 15 11 17 1 2 2

22. táblázat

Az alacsony válaszadói szám mellett is egyértelmű, hogy gyakorlati súlyú tárgyakra tartanak igényt a válaszolók a projekt keretében kidolgozandó képzésektől. A kérdés második felében a véleményük indoklására kértük a válaszolókat. Tekintettel arra, hogy szükségletfelmérésünkben minden információt értékesnek tekintünk, azoknak a válaszolóknak az érveit is számba vettük, akik nem egyértelmű választ adtak a kérdés első részére. Így 59 válaszoló 60 érvét mutatja be a következő tábla.

78


Érv Gyakoriság a gyakorlati képzés a fontosabb 13 egyaránt fontosak 9 gyakorlatból könnyebben, jobban tanul (használhatóbb tanulási 7 módszer) a gyakorlaton tanultak könnyebben ültethetőek át a munkavégzésbe 5 a tapasztalatszerzés fontosabb 4 az elmélet gyakorlati alkalmazása fontos 4 elmélettel kell alapozni 3 gyakorlat nélkül az elmélet nem sokat ér 3 mindent gyakorlatban tanul meg az ember 2 a gyakorlat fontosabb, de az elmélet sem elhanyagolható 1 a gyakorlat hordoz elméletet - fordítva nem igaz 1 a gyakorlaton többet lehet tanulni, ott dől el az elméleti tudás értéke 1 (is) a gyakorlat alatt jobban bele lehet tanulni a szakmába 1 a gyakorlati tudás értékesebb a gyakorlatorientált világban 1 elmélet szükséges, de cselekedni a gyakorlatban lehet 1 ezek inkább elméleti ismeretek 1 kevesli a képzésben megszerzett gyakorlatot 1 nincs sok elméletre szükség 1 sok alapozó (nem szakmai) tárgyat is kell tanulni 1

23. táblázat Ezeket a szempontokat – nem feltétlenül gyakoriságuk szerint súlyozva – alapvetően a gyakorlatok megtervezésénél kell felhasználnunk – nem utolsó sorban az A komponensben megvalósuló tereptanárképzésben, hiszen hallgatóknak a gyakorlati oktatás szerepéről, sajátosságairól

alkotott

képét

közvetítik.

Teljes

információtartalmuk

közvetlenül

hasznosítható és felhasználandó.

79


Ráczné Németh Teodóra: Képzési szükségletek felmérése a szociális-, gyermekjóléti/gyermekvédelmi-, és a határterületek intézményeinek vezetői körében A Nyugat-dunántúli Regionális Szociális Módszertan közreműködésével kerültek kiküldésre a kérdőívek a két célterületi régióban. A megkeresést elektronikus levél formájában küldtük ki az érintett régiók szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásait biztosítók számára. Összesen több, mint 800 kérdőívet juttatunk el az érintettekhez. Mivel a visszaküldési hajlandóság nagyon alacsony volt megkeresésünkre, megismételtük a felhívást. A kétkörös megkeresésre összesen 37 kutatás módszertani szempontból értékelhető kérdőív érkezett vissza. Ez a szám egyben azt is jelenti, hogy elsősorban a szükségletek összesítésére van lehetőségünk, mélyebb összefüggések megállapítására az alacsony elemszám nem alkalmas. Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a kapott válaszok tartalma fontos, a projekt megvalósítása szempontjából. Releváns információt kaptunk arra vonatkozóan, hogy hogyan viszonyulnak a szolgáltatók az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkához. A kitöltött kérdőívek adatait, visszajelzéseit összesítettük, táblázatos formában is megjelenítettük. A táblázat adatairól rövid összegző értékelést készítettünk, némely kérdés esetében a kérdések közti összefüggéseket is vizsgáltuk. 1-2. kérdés A szociális, illetve gyermekjóléti/gyermekvédelmi ellátórendszer mely szakterületén nyújt szolgáltatást az Önök intézménye? 1 szolgáltatást nyújtó intézmények 2 szolgáltatást nyújtó intézmények 3 szolgáltatást nyújtó intézmények 4 szolgáltatást nyújtó intézmények 5 szolgáltatást nyújtó intézmények 6 szolgáltatást nyújtó intézmények 7 szolgáltatást nyújtó intézmények 8 szolgáltatást nyújtó intézmények 9 szolgáltatást nyújtó intézmények

17 5 3 2 4 2 1 2 1

24. táblázat A válaszadók többsége a szociális ellátások, illetve gyermekjóléti szolgáltatás területén lát el feladatot. A válaszadók közel fele (17) egyféle szolgáltatást biztosít, akik között a szociális szakosított ellátást

80


nyújtók vannak többségben. A több szolgáltatást nyújtó intézmények tevékenységi köre változó, a kétféle szolgáltatást biztosító egyszerűbb felépítésű szervezetektől (amelyek általában azonos területre koncentrálnak) az összetett struktúrájú integrált intézményekig, amelyek között a legnagyobb egy 9 féle szolgáltatást biztosító szervezet. Az értékelhető válaszok a Nyugat-dunántúli Régióból érkeztek. 3. kérdés Az

intézmény

fenntartója Fővárosi önkormányzat Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Alapítvány/ közalapítvány / egyesület Non profit gazdasági társaság Egyház Egyéb Nem válaszolt:

2 5 16 2 1 5 5 1

25. táblázat Arra kérdésünkre, hogy milyen fenntartású az intézmény 36 visszaküldő adott választ. Az esetek többségében önkormányzati intézmények, szolgáltatók voltak a válaszadók, közülük 16 esetben települési önkormányzat fenntartásában működik a szolgáltatás. Az egyéb kategóriát megjelölők esetében intézményfenntartó vagy kistérségi társulásról van szó. A fenntartó típusának megjelölését azért tartottuk fontosnak, mert tapasztalataink szerint nagy eltérések mutatkoznak a különböző fenntartású intézmények, szolgáltatók finanszírozásában, személyi és tárgyi feltételeiben, valamint a feladat szakmai hangsúlyainak meghatározásában. 4. kérdés Jelenleg hány fő dolgozik az Önök intézményénél? Legkisebb érték Legnagyobb érték Medián Szórás

1 187 18 47,682

26. táblázat 81


A kérdésben a statisztikai állományi létszám megadását kértük a válaszadóktól, ami egységessé és összehasonlíthatóvá tette a kapott adatokat. Tehát ebben az esetben nem csak a szakmai, működési engedélyezés szempontjából elengedhetetlenül szükséges munkavállalói létszámról kaptunk adatot, hanem valamennyi intézményi dolgozóról. 2 visszaküldő nem adott választ erre a kérdésre. Az összesítő táblából is jól látható, hogy a válaszadók foglalkoztatotti létszámai nagy mértékben eltérnek egymástól. A legkisebb szolgáltató 1 fős, ebben az esetben falugondnoki szolgáltatásról van szó. Természetesen a legnagyobb létszámú munkaerőt azok az integrált intézmények foglalkoztatják, akik a szolgáltatások közül többfélét biztosítanak, illetve nagy ellátási területen dolgoznak. Jellemzően nem nagy intézmények, szolgáltatók küldtek választ kérdőívünkre, amit jól mutat a medián 18-as értéke. 5. kérdés Az intézményben dolgozó munkatársak közül hányan rendelkeznek szociális szakképzettséggel? Kérjük, az alábbi táblázatban azt is jelölje be, hogy a létszámok az előírásoknak megfelelnek-e vagy sem! Az alábbiakban arra vonatkozóan készítettünk táblázatot, hogy a válaszadó intézmények között milyen számban fordul elő a kötelező létszámelőírásoktól való eltérés. Ezt azért tartottuk fontosnak, mivel a nem megfelelő szakképesítésű munkavállalókat alkalmazók esetében lényegesen nehezebb interprofesszionális ismerteket alkalmazva feladatot ellátni, hiszen a szakmaspecifikus tudás hiányával is meg kell küzdeni.

Megfelel Szociális szakképzettségű munkatársak diplomához kötött munkakörben Nem vonatkozik rá:

Nem felel meg

28 intézmény

5 intézmény

4

27. táblázat Diplomához kötött munkakörben foglalkoztatott munkavállalók száma: Összes (fő)

Megfelel (fő) 3 18 11 6 38

Nem felel meg (fő) 1 16 9 5 35

2 2 2 1 3

28. táblázat 82


Szociális szaképzettségű munkatársak diplomához nem kötött munkakörben Nem vonatkozik rá:

Megfelel

Nem felel meg

28

6

3

29. táblázat Diplomához nem kötött munkakörben foglalkoztatott munkavállalók száma: Összes (fő)

Megfelel (fő) 12 27 14 54 8 5

Nem felel meg (fő) 2 24 12 50 7 4

10 3 2 4 1 1

30. táblázat A táblázatokból jól látható, hogy jelentős különbség mutatkozik a diplomás és nem diplomás munkavállalók szakképesítésű előírásoknak történő megfelelése között. Az is látható, hogy a szolgáltatók többségében kevesebb a diplomával rendelkező munkatárs, mint a középfokú végzettséggel rendelkező. A diplomához kötött munkakörök esetében inkább törekszenek a szolgáltatást biztosítók a jogszabályoknak való megfelelésnek, amit az a tény is elősegít, hogy ezekben a munkakörökben a végzett tevékenység nehezen képzelhető el megfelelő szakirányú képesítés, szaktudás nélkül. A szolgáltatók döntő többsége (28) megfelelt a jogszabályi előírásoknak az alkalmazotti létszám és képesítés tekintetében. A diplomához kötött munkakörök esetében az eltérés nem jelentős, mértéke még a működési engedélyezés kereteiben is elfogadható. A középfokú végzettség esetében már jelentősebb a probléma. Bár az előírásoknak nem megfelelő képesítésű munkavállalókat alkalmazók száma csak eggyel magasabb a diplomához kötött munkavállalók eseténél, az eltérés mértéke viszont sokkal drasztikusabb.

83


6. kérdés Hány diplomás szociális munkás dolgozik az intézményben?

Kód

Dolgozói létszám

Diplomás szociális munkások létszáma

SZI/19 SZI/11 SZI/13 SZI/17 SZI/24 SZI/3 SZI/7 SZI/28 SZI/ 33 SZI/1 SZI/16 SZI/25 SZI/26 SZI/27 SZI/35 SZI/ 37 SZI/21 SZI/23

157 39 66 28 61 157 8 46 17 74 85 11 nvál 33 187 5 3 4

63 34 20 12 11 7 7 7 6 5 5 3 3 3 3 3 2 2

SZI/30

96

2

SZI/ 34 SZI/2 SZI/5 SZI/6 SZI/8 SZI/9 SZI/12 SZI/18 SZI/20 SZI/ 32 SZI/36 SZI/4

62 nvál 3 29 8 15 26 16 65 7,5 5 1

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0

84


SZI/10 SZI/14 SZI/15 SZI/22 SZI/29 SZI/31

18 22 1 3 9 10

0 0 0 0 0 0

31. táblázat A táblázatból jól látható, hogy az intézményekben jellemzően alacsony a szociális munkás végzettségű munkavállalók száma. Azonban az is szembetűnő, hogy szinte minden szolgáltatás esetében alkalmaznak ilyen képesítéssel rendelkező szakembert. A 37 válaszadó esetében összesen 210 fő szociális munkás alkalmazásáról nyilatkoztak, ami egy relatív magas számértéket jelent. Viszont, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy 10 főnél több szociális munkást mindössze 5 szolgáltató foglalkoztat, akkor már korántsem ennyire kedvező a mutató. 7. kérdés Kérjük 1-5-ig skálán értékelje, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka mely jellemzőit tartja nagyon fontosnak és melyeket kevésbé fontosnak? 7.1. Megteremti más szakmák megismerésének lehetőségét Értékelő skála:

Válaszok

1. Egyáltalán nem fontos

0

2. Nem fontos 3. Inkább fontos 4. Fontos 5. Nagyon fontos 7.2. Kapcsolati hálót épít Értékelő skála:

2 8 16 11


0

Válaszok

2. Nem fontos 0 3. Inkább fontos 4 4. Fontos 8 5. Nagyon fontos 25 7.3. Összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki.

85


Értékelő skála:

Válaszok


0

2. Nem fontos 3. Inkább fontos 4. Fontos 5. Nagyon fontos

0 1 9 27

7.4. Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben Értékelő skála:

Válaszok


0


1 2 12 22

7.5. A közösség aktivizálódása fenntarthatóvá teszi az elért eredmények megőrzését. Értékelő skála:

Válaszok


0


0 5 15 17

7.6. Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan. Értékelő skála:

Válaszok


0


0 2 10 25

86


7.7 Lehetőséget teremt problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és kezelésére. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem fontos

0


1 1 10 25

7.8. Erőforrásokat nyújt Értékelő skála:

Válaszok


0


1 0 21 15

32. táblázat Az interprofesszionalitással kapcsolatos kérdéskörben egyetlen kérdésre sem érkezett „egyáltalán nem fontos” válasz. A „nem fontos” válaszok száma is alacsony, és az is fontos, hogy több kérdés esetében nulla érték jelenik meg ennél választási lehetőségnél. Az „inkább fontos” válasz sem magas számú, kivéve az első kérdést, ahol nyolc válaszadó jelölte meg. Az interprofesszionalitás erőforrásokat nyújtó szerepét, valamint azt, hogy megteremti más szakmák megismerésének lehetőségét több válaszadó tartotta „fontosnak”, mint nagyon fontosnak, bár a különbség nem jelentős. Közel azonos érték született az említett két választási opció esetében a „közösség aktivizálódása, fenntarthatóvá teszi az elért eredmények megőrzését” kérdésnél. Egyértelműen nagyon fontosnak tartották a válaszadók az interprofesszionális szemléletű közösségi munka alábbi jellemzőit: -

kapcsolati hálót épít,

-

összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki,

-

valós szükségletekre ad választ innovatív megközelítésben,

-

új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan,

-

lehetőséget teremt a problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére, kezelésére.

87


A kérdésben lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az ott fel nem sorolt jellemzőket további, a megkérdezettek által fontosnak tartott jellemzőkkel egészítsék ki. Ezek a következők voltak: -

versengés helyett együttműködést teremt,

-

holisztikus (teljesség) szemléletet ad a kliensről (test, lélek, szellem)

-

a problémák komplex értelmezésére és kezelésére ad lehetőséget.

8. kérdés Vezetőként lát-e új kihívásokat az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka gyakorlatában? Igen válasz Nem válasz Nem válaszolt

25 7 5

33. táblázat Bár megoszlanak a vélemények, és a válaszadók között akad olyan is, aki nem szeretett volna véleményt alkotni, a többség igennel válaszolt a kérdésre. Összességében elmondható, hogy újszerűnek és kihívásnak tartják az interprofesszionális szemléletű közösségi munkát.

9. kérdés Ha igen, kérjük nevezze meg azokat! Ebben az esetben nyitott kérdéssel dolgoztunk, mivel szerettük volna a válaszadók által megfogalmazott szempontokat visszakapni, szabad teret engedni gondolataiknak. A válaszadók fontosnak tartották az ip szemléletű közösségi munka hatását abban, hogy a szakterületek együttműködése hatékonyabbá válik a kompetencia határok tisztázásával, azonos fogalomértelmezések kialakításával és közös értékrendszer kidolgozásával. Ezen a téren kiemelték az szociális ellátás és egészségügy együttműködésének erősítését. Mindebben fontos egymás munkájának, tapasztalatainak, szakmai érveinek elfogadása, beépítése a napi munkába megvalósítva a komplexitás elvét és fenntartva az interaktivitást. Csökkentheti a kommunikációs problémákat, növelheti azon csatornák számát, ahol a különböző szakemberek érintkezhetnek egymással, megteremtve ezzel azt a szakmai fórumot, amely lehetővé teszi a professzionális segítés megvalósítás, hosszú távon társadalmi elismertségének növelését. Mindehhez fontos szempont, hogy segítséget nyújthat a finanszírozási rendszerek átalakításához is.

88


10. kérdés Meg tudnak felelni ezeknek a kihívásoknak az intézmény munkatársai? Igen válasz: Nem válasz: Nem válaszolt:

17 7 13

34. táblázat Az igen válaszadók azzal indokolták meg döntésüket, hogy a munkatársak rugalmasak, fogékonya az újra, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkeznek, és folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt. Fontos érvként jelenítették meg a dolgozók elkötelezettségét, valamint azt, hogy a munkavállalók jelentős része alapvégzettségét tekintve szociális szakember, de emellett egyéb képesítéssel is rendelkezik, ami hatékonyan segíti a több szempontú probléma megközelítést és a rendszerben való gondolkodást. Szintén fontos, hogy az ellátottak érdekeit tartják szem előtt a szolgáltatók, ami jelentős motiváló erőt képvisel számukra. Azon kevesek, akik nem választ adtak, a következőkkel indokolták döntésüket: -

alacsony dolgozói létszám,

-

nem megfelelő szakképesítésű szakember gárda,

-

dolgozói leterheltség magas foka.

11. kérdés Kérjük tapasztalatai alapján 1-5-ig terjedő skálán értékelje az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka jellemzőinek gyakorlati munkában való működését! 11.1 Megteremti a másik szakma megismerésének lehetőségét. Értékelő skála: 1. Egyáltalán nem működik 2. Nem jól működik 3. Inkább működik; mint nem 4. Jól működik 5. Nagyon jól működik Nem válaszolt: 11.2. Kapcsolati hálót épít. Értékelő skála: 1. Egyáltalán nem működik 2. Nem jól működik 3. Inkább működik; mint nem 4. Jól működik

Válaszok 0 5 14 14 2 2 Válaszok 0 3 8 16

89


5. Nagyon jól működik 8 Nem válaszolt: 2 11.3. Összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem működik 0 2. Nem jól működik 3 3. Inkább működik; mint nem 10 4. Jól működik 15 5. Nagyon jól működik 7 Nem válaszolt: 2 11.4. Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem működik 1 2. Nem jól működik 5 3. Inkább működik; mint nem 9 4. Jól működik 17 5. Nagyon jól működik 3 Nem válaszolt: 2 11.5. A közösség aktivizálódása fenntarthatóvá teszi az elért eredmények megőrzését. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem működik 1 2. Nem jól működik 5 3. Inkább működik; mint nem 7 4. Jól működik 16 5. Nagyon jól működik 4 Nem válaszolt: 4

11.6. Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem működik 0 2. Nem jól működik 5 3. Inkább működik; mint nem 10 4. Jól működik 15 5. Nagyon jól működik 5 Nem válaszolt: 2 11.7. Lehetőséget teremt problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és kezelésére. Értékelő skála: Válaszok 1. Egyáltalán nem működik 1 2. Nem jól működik 4 3. Inkább működik; mint nem 10

90


4. Jól működik 5. Nagyon jól működik Nem válaszolt: 11.8. Erőforrásokat nyújt.

16 4 2 35. táblázat

Értékelő skála: 1. Egyáltalán nem működik 2. Nem jól működik 3. Inkább működik; mint nem 4. Jól működik 5. Nagyon jól működik Nem válaszolt:

Válaszok 2 4 7 15 6 3 36. táblázat

Addig, amíg az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka fontossága, jelentősége nem kérdőjeleződik meg a szakemberek számára, a gyakorlati megvalósulása már nem mentes a problémáktól. A válaszok többsége minden szegmens esetében a „jól működik” és az „inkább működik, mint nem” kategóriákra tevődik. Ez azt mutatja, hogy érzékelik a működésbeli hiányosságokat a gyakorlatban dolgozók, tehát javítása szükségletként jelenik meg. Ennek egyik formája a képzés nyújtotta hatékony támogatás. Arról is kérdeztük a szakembereket, hogy milyen egyéb tapasztaltuk van e téren, amelyre két további szempontot jelenítettek meg: -

csökkenti a szerepzavarokat, a versengést,

-

a problémák komplex értelmezésére és kezelésére ad lehetőséget.

12. kérdés Ön aktuális kihívásnak tartja ezt a módszert? Igen válasz: Nem válasz: Nem válaszolt:

27 2 8

37. táblázat

91


Az itt kapott válaszok megerősítik a korábbi kérdésekben is megjelenőket: a módszer aktuális, innovatív, kihívást jelent. Ebben az esetben megerősítették azt is, hogy komplexitása, hatékonyabb költség és időfelhasználása, rendszerszemlélete miatt különösen jelentős. 13. kérdés Munkatársai továbbképzésében vezetőként mely képzési területek preferálja? Kérjük, válaszát indokolja! Ez esetben arra kértük a válaszadókat, hogy választási lehetőség nélkül soroljanak fel maximum 6, számukra fontos területet. Az alábbi területek jelentek meg a felsorolásban: -

szupervízió

-

kiégés elleni tréning

-

szakmai ismeretek

-

interprofesszionális szociális munka

-

önismeret, személyiségfejlesztés

-

gerontológia

-

ápolás, gondozás

-

mentálhigiénés munka

-

jog

-

innovációk

-

pszichiátria, pszichológia

-

konfliktuskezelés

A felsorolt területek számán és komplexitásán látszik, hogy a munkavállalók továbbképzésénél a vezetők széles látókörű munkatársakkal kívánnak dolgozni, fontos számukra a rendszerszemlélet. A szakmai személyiségfejlesztés folyamatos szükséglet, mivel a szociális ellátásban dolgozók a személyiségüket használják, aminek karbantartása elengedhetetlenül szükséges. A jogi ismeretek azért kerültek kiemelésre, mert a jelenlegi jogszabályok rendszere nehezen átlátható, folyamatosan változó, kiszámíthatatlan hátteret jelent minden szolgáltató számára, amiben az eligazodás nemcsak szakmai, de finanszírozási szempontból is lényeges kérdés. Intenzív probléma az ápolás, gondozás középfokú képzésének elégtelensége, amiben a képzési szükségleteket hiánypótlóként jelenítik meg, hiszen alulképzett, nem megfelelően felkészített középfokú képesítésű dolgozókkal kell egyre összetettebb ápolási feladatokat végeztetni. Ennek nehézségénél csupán felelőssége nagyobb.

92


Ugyancsak fontos a megújulási igény, amit a szolgáltatást igénybevevők szükségleteinek rapid változásával magyaráznak, illetve a módszerek, új technikák bevezetésének igényével, ami emeli a szolgáltatások színvonalát, fokozza a minőséget. 14. kérdés Kérjük, az előbbi táblázatban Ön által felsorolt, preferált képzési szükségleteket helyezze el fontossági sorrendben! Erre a kérdésre adott válaszok különösen fontos információt jelentettek számunkra, hiszen nemcsak szükségleteket soroltak fel a szakemberek, hanem a prioritásokat is megjelölték köztük. Összesen 8 válaszadó jelölte fontosnak a gerontológiai ismeretek megszerzését, de ami ebből markáns mutatószám, hogy közülük hatan az első helyre tették a rangsorban. Ugyancsak nagy jelentősége van a szupervíziónak, amit 6-an választottak csak, de ők nagyon nagy hangsúlyt adtak szerepének a képzési terültek között. A szakmai ismereteket jelölték a legtöbben (18 válaszadó), de csak kevesen állították a sorrend élére, többen alacsonyabb prioritást jelöltek, de mégis fontosnak tartották megjeleníteni. A mentálhigiéné és foglalkoztatás fejlesztését hasonló mértékben hangsúlyozták, mint az interprofesszionalitás jelentőségét. Kevésbé súlyozottan, de sokan választották (15) rangsorolásukban az ápolási, gondozási ismerteket összhangban a korábbi indokokkal is. 15. kérdés Amennyiben Ön nem említette az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka módszerét, kérjük, most helyezze el azt a képzési területek között! Ennél a kérdésnél nem kaptunk értelmezhető válaszokat, mivel a válaszadók többsége már az előző kérdésekre adott válaszok között szerepeltette. Ezt pozitívan értékeljük, mivel a válaszadók által szabadon meghatározott területek között helyet kapott, szükségletként fogalmazták meg.

93


16. kérdés Mi az, amire Ön szerint szükség lenne az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka minél hatékonyabb működéséhez? (Kérjük aláhúzással jelöljön, akár több, de maximum 3 választ!) Választási lehetőségek 1. Képzések: 2. Szakmai fórumok: 3. Jó gyakorlatok megismerése: 4. Humán kapacítás: 5. Anyagi feltételek megteremtése: 6. Rendszeres információk (levelezőlista, hírlevél, konferencia stb.) 7. Szakmai feladatként való legitim megfogalmazás: 8. Egyéb, éspedi: Nem válaszolt:

Szavazatok száma 20 14 24 15 6 17 7 2 1

38. táblázat Az itt kapott válaszok egyértelműen alátámasztják számunkra a képzések szükségességét e téren, hiszen az első három választási lehetőség – amit egyébként fontosnak tartottak a válaszadók – a képzéseken keresztül hatékonyan tud megvalósulni. A humán kapacitás fejlesztéséhez is hozzá tudnak járulni a képzések, a kompetenciák alaposabb ismeretével, jobb időgazdálkodás kialakításával, hatékonyabb tudásfelhasználás elősegítésével. Ennél a kérdésnél is lehetőséget adtunk a válaszadóknak arra, hogy leírják a felsorolásban nem szereplő gondolataikat, ahol a szupervízió, önismeret, valamint a kompetenciák és az interprofesszionalitás szerepét hangsúlyozták. 17. kérdés Ha lenne lehetősége, támogatná-e munkatársait egy interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka képzés elvégzésében? Igen válasz: Nem válasz: Nem válaszolt:

37 0 0

39. táblázat

94


A táblázatban szereplő adatok önmagukért beszélnek, minden válaszadó támogatná kollégáit egy interprofesszionális közösségi szociális munka képzés elvégzésében. 18. kérdés Ha igen, milyen képzési formában? Képzési formák 1. Master képzés (MA, MSc) 2. Felsőfokú szakképzés 3. Szakirányú továbbképzés 4. Továbbképzési tanfolyami keret 5. Egyéb, éspedig Nem válaszolt:

Szavazatok száma 2 2 24 12 0 1

40. táblázat A válaszadók többsége egy kategóriát jelölt meg, de két esetben két kategóriát is kiválasztottak. A szakirányú továbbképzés preferenciáját láthatjuk, valamint a továbbképzési keretek között megvalósuló tanfolyamot.

95


Dr. Nárai Márta: Szükségletfelmérés a szociális célú civil szervezetek1 körében Az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka tanulásához kapcsolódó képzési szükségletekre irányuló felmérésünk során szükségesnek tartottuk, hogy az alapvetően szociális tevékenysége(ke)t ellátó civil szervezetek körét is bevonjuk a vizsgálatba. Összesen 704, a Nyugat-dunántúli, illetve a Közép-dunántúli régióban működő szociális célú civil szervezet vezetőjét kerestünk meg e-mailben, illetve postai úton. A civil szervezetek számára készített kérdőív egyrészt az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka szemléletének ismeretére, illetve e szemléletnek és módszernek a szervezet tevékenységében való jelenlétére, másrészt a képzési szükségletek feltárására vonatkozott. Sajnálatos módon a válaszadási hajlandóság nagyon alacsony volt (4,4%), többszöri megkeresés ellenére is csak 31 értékelhető kérdőívünk született, így a kapott eredmények nem teszik lehetővé általános érvényű következtetések levonását, eredményeinket csakis a mintára nézve tartjuk érvényesnek.

Részletes elemzés A minta jellemzése A válaszadó szociális célú civil szervezetek döntő többsége városban, alapvetően valamelyik megyeszékhelyen működik, és 31 szervezetből csupán 4 található községben (1. ábra).

1

Csak bíróságon bejegyzett , intézményesült szervezetek szerepelnek a mintában, ebből kifolyólag fogalmilag inkább a nonprofit kifejezés használata volna indokolt.

96


4 9 18 megyeszékhely egyéb város község

5. ábra A mintát alkotó szervezetek székhely szerinti megoszlása A szervezetek többsége alapítványi (15), illetve egyesületi (14) formában tevékenykedik, a két domináns típuson kívül csupán egy közalapítvány, valamint egy egyéb társadalmi szervezet (klub) került a mintába (2. ábra). A szervezetek többsége (23) közhasznú minősítéssel rendelkezik, kiemelten közhasznú státuszú szervezetet azonban nem találunk a mintában, ami a tevékenységi területet tekintve meglepő. Annál is inkább, mivel 11 szervezet, 4 alapítvány, 6 egyesület és 1 klub jelezte, hogy részt vesz közfeladat-ellátásban. A felsorolt tevékenységek között találjuk a fogyatékos gyermekeknek és szüleiknek szervezett programokat, egészségügyi programok szervezését, szülői klub működtetését, a kiemelkedő teljesítményű tanulók szociális és oktatási támogatását, családsegítést, közösségfejlesztés, oktatási és képzési programokat, bölcsődés korú gyermekek nappali ellátásának biztosítását. A vállalt tevékenységek kétségkívül közösségi feladatok, ugyanakkor többségük nem tekinthető igazából közfeladatnak.

97


Alapítvány Egyesület Egyéb társadalmi szervezet Közalapítvány

6. ábra A mintát alkotó szervezetek működési forma szerinti megoszlása A szervezetek háromnegyede (8 szervezet) nem foglalkoztat fizetett alkalmazottakat, kizárólag önkéntesekkel látják el vállalt feladataikat, érik el kitűzött céljaikat. A foglalkoztatottak létszáma általában 1–2 fő. Önkéntesek munkájára egyébiránt csupán négy szervezet nem támaszkodhat. Az önkéntesek száma szervezetenként átlagosan 23 fő, amit az eredményez, hogy van kettő egyesület, amely 100–200 fő közé tette önkénteseinek számát. Általában azonban 5–20 önkéntes segítő munkája jellemző. Többségben találjuk azokat a szervezeteket, ahol az önkéntesek, illetve – ha van ilyen – a fizetett alkalmazottak között találunk szociális szakképzettséggel rendelkező szakember(eke)t. E tekintetben nem találunk jelentős különbséget az egyesületek és az alapítványok között. A szociális szakembereket – akár önkéntesként, akár fizetett alkalmazottként – foglalkoztató szervezetek körében viszonylag általánosnak tekinthető a szociális munkások jelenléte; a 18 szervezetből 15-nél dolgozik ilyen végzettségű szakember. A kérdőíveket kitöltő szervezeti vezetők több mint fele (17) úgy gondolja, hogy az általa vezetett alapítványnak, egyesületnek nem kell új kihívásokkal szembe néznie a közeljövőben, a válaszadók közel fele (14) viszont lát új kihívásokat. Ők elsősorban a klienskör létszámának növekedését, az önkéntesek/segítők számának és/vagy aktivitásának fokozását, illetve a szervezet tevékenységének más csoportokra vagy más településre való kiterjesztését 98


említették. A kihívást megfogalmazó vezetők optimisták, szinte mindannyian (egy fő kivételével) úgy gondolják, hogy szervezetük meg tud azoknak felelni. Az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munkával kapcsolatos tapasztalatok, vélemények A mintát alkotó szociális tevékenységet folytató civil szervezetek vezetői körében fele-fele arányban találjuk azokat, akik már hallottak, illetve azokat, akik nem hallottak a szakmaközi együttműködés szemléletéről. Alapvetően azt a megállapítást tehetjük, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol az önkéntesek vagy a fizetett alkalmazottak között van szociális munkás, nem ismeretlen az interprofesszionalitás, a szakmaközi együttműködés szemlélete. Ahol viszont nem dolgozik ilyen szakember, ott többnyire nem hallottak erről a szemléletről. Az interprofesszionális közösségi munka definiálását kérő kérdésünkre adott válaszok szinte mindegyike tartalmazta az együttműködés kifejezést, azonban csupán a válaszok felét tették ki a szakmaköziséget, a más szakmát képviselő szakemberekkel való együttműködést hangsúlyozó megfogalmazások (41. táblázat).

99


Az interprofesszionális közösségi munka definiálására irányuló megfogalmazások Megfogalmazás Szakmaközi, más szakmát képviselő szakemberekkel való együttműködés Közös cél Azonos célcsoporttal foglalkozók együttműködése Hasonló területen működő szervezetekkel való együttműködés Civil szervezetek közötti együttműködés Civilek együttműködése a közigazgatással Társadalom minden rétegét bevonva dolgozni a fogyatékkal élőkért

Előfordulás 7 2 2 1 1 1 1

41. táblázat

A kérdőívben az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka 8 jellemzőjét tekintve arra kértük a válaszadókat, hogy saját gyakorlati tapasztalataik alapján értékeljék azokat egy ötfokozatú skálán a szerint, hogy az interprofesszionális szellemiség szempontjából mennyire tartják fontosnak vagy kevésbé fontosnak. A kérdés kitöltésére azokat kértük, akik hallottak már a szakmaközi együttműködés szemléletéről. A skálaátlagokat tekintve a következő fontossági sorrend született: 

Összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki – 4,27



Új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan – 4,2



Kapcsolati hálót épít – 4,13



Erőforrásokat nyújt – 4,13



Lehetőséget

teremt

problémák

kialakulásának

megelőzésére,

illetve

korai

felismerésére és kezelésére – 4,07 

Megteremti más szakmák megismerésének lehetőségét – 3,8



A közösség aktivizálódása fenntarthatóvá teszi az elért eredmények megőrzését – 3,73



Valós szükségletekre ad választ, innovatív megközelítésben – 3,53.

A kapott átlagokat látván megállapíthatjuk, hogy a legalacsonyabb átlagértékek is elérik a 3,5öt, azaz többnyire fontosnak ítélték mindegyik jellemzőt.

100


Arra a kérdésünkre, hogy a szervezet tevékenységében aktuális kihívásnak tartják-e a vezetők az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka módszerét, 18-an válaszoltak, fele-fele arányban oszlottak meg a válaszok az igen és a nem között. A nemmel válaszolók alapvetően arra hivatkoztak, hogy már jelenleg is kapcsolatban állnak más szervezetekkel, illetve jól/hatékonyan tudnak együttműködni (illetve működnek együtt) másokkal, így ez nem jelent kihívást a szervezet számára. Az igennel válaszolók közül csupán négyen fogalmaztak meg indoklást, melyek között a következőket találjuk: szükséges a folyamatos megújulás a szervezetben; papíron működik az interprofesszionális szemlélet, de a gyakorlatban kevésbé; az együttműködés hozzájárul a munka/szolgáltatások minőségének javulásához. A kérdőívet kitöltők szerint ahhoz, hogy az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka hatékonyan tudjon működni, elsősorban az anyagi feltételeket kell megteremteni. Véleményünk szerint az együttműködés azonban nem feltétlenül pénz kérdése. Válaszadóink jelentős része is így gondolja, hiszen a kérdőívet kitöltők harmada a jó gyakorlatok megismerését, illetve a szakmai fórumok szükségességét (is) emelték ki (3. ábra).

101


18

18 16 14 12 10

12 11 9

8

6

6 5

6 4

2 1

2

1

0

7.

ábra

Az interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka hatékony működéséhez szükséges feltételek

Képzéssel kapcsolatos szükségletek feltárása Azon kérdésünkre adott válaszok megoszlásába, miszerint a válaszadó civil szakemberek saját továbbképzésükben mely képzési területeket preferálják, a 42. táblázat nyújt betekintést. Az interprofesszionális közösségi munka nem jelent meg a felsorolásokban.

102


Terület pszichológia lelki gondozás családterápia hatékony kommunikáció szervezetfejlesztés konfliktuskezelés közösség egésze képzése pszichiátriai ellátás kiskorúak védelme egészségügy, ápolás-gondozás gyermekekkel, családokkal kapcsolatos aktualitások animációs spirituális tanfolyamok pedagógia addiktológia készség- és kompetenciafejlesztés fogyatékosügy újdonságai

Válaszok száma 1 1 1 2 3 2 1 1 1 4 1 1 1 2 2 1 1

42. táblázat A civil vezetők által preferált képzési területek

Ugyanakkor kedvező, hogy a kérdőívet kitöltő civil szervezeteknél dolgozó vezető szakemberek döntő többsége (24 fő) nyitott arra, hogy saját maga alkalomadtán részt vegyen olyan képzésen, ahol az interprofesszionális közösségi szociális munkáról tanulhat, illetve munkatársainak és/vagy a szervezet önkénteseinek ilyen jellegű képzésen való részvételét is támogatná (24 fő). Ez alapvetően fontos információ a tanszék által tervezett képzési irányok kialakításához, csakúgy, mint az, hogy milyen képzési formában képzelik el ezt leginkább a megkérdezettek. A leginkább preferált képzési formának a tanfolyami keretek között történő továbbképzés bizonyult, de többen a master képzést tartanák megfelelőnek.

103


12 12 9

10 8 6

4

4 2 0

0 továbbképzés tanfolyami keretek között

master képzés (MA, MSc)

8.

szakirányú továbbképzés

felsőfokú szakképzés

ábra

Milyen képzési formában tartja elképzelhetőnek az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka oktatását? Kérdőívünkben javaslatokat kértünk egy interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka képzés elméleti és gyakorlati tartalmára vonatkozóan is. A kérdőívet kitöltő alapítványi, egyesületi vezetők közül csupán nyolcan adtak javaslatokat, melyeket a 43. táblázat tartalmazza.

Elméleti ismeretanyag vonatkozó jog közgazdaságtani ismeretek idősek fizikai, egészségi, mentális állapotbeli jellemzői, idősek tájékoztatása, motiválhatósága pszichológia ellátotti csoportok jellemzői, ellátása lehetőségei társadalompolitika társadalomismeret emberi értékek gyermekvédelem

3 2 1

Gyakorlati ismeretanyag jó gyakorlatok projektek intézménylátogatás

2 1 1

1

esetek

1

1 1

civil szervezetek fejlesztés módszertana, fejlesztőpedagógia nyugdíjasok bevonása

1 1

1 1 1 1

1

43. táblázat

104


Egy interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munka képzés elméleti és gyakorlati tartalmára vonatkozó javaslatok

Az elméleti és gyakorlati képzéstartalmak arányát tekintve válaszadóink javaslatai között az 50–50%-os arány a leggyakrabban előforduló kategória (4. ábra), a megkérdezettek többsége egyaránt fontosnak, szükségesnek tartja mind az elméleti, mind a gyakorlati tudásanyagot.

1

1

3 20-80% 3

30-70% 40-60%

13

50-50% 70-30%

9. ábra Az elméleti – gyakorlati képzéstartalom javasolt aránya

105


Ráczné Németh Teodóra-Tóbiás László: Néhány horizontális szempont elemzése

Ráczné Németh Teodóra Az interprofeszionális szemléletű közösségi munka fogalma és szemlélete 3. kérdés: Ön hallott már a szakmaközi együttműködés (interprofesszionális) szemléletű közösségi munkáról? Saját szakos hallgatók közül 118 fő válaszolt a kérdőív ezen kérdésére. Közülük 94 fő hallott már az interprofesszionális szemléletű közösségi munkáról. 24 fő nem hallott róla, ők döntően első évfolyamosok, akik a későbbiekben találkoznak ezzel a témakörrel tanulmányaik során. 10. kérdés: Hallott-e már Ön a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés szemléletéről? Más szakos hallgatók esetében a kérdésre 178 fő válaszolt, akik közül mindössze 51 fő hallott már az interprofessziális együttműködés szemléletéről. A többség, 122 fő a nem választ jelölte meg. Ez azt mutatja, hogy ezen a területen még vannak teendők, hiszen fontos lenne, hogy más, a nem szociális területen tanulók is megismerjék ezt a lehetőséget. A kérdésre 4 fő nem adott választ. 14. kérdés: Hallott-e már Ön a szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés szemléletéről? A civil szervezetek esetében lényegesen kevesebb volt az elemszám. A 31 válaszadó közül csupán 14 szervezet vezetője számára ismert az interprofesszionális szemléletű munka. Ez az adat szintén nagyon alacsony, hiszen a szakmai tevékenységet végzők esetében kiemelten fontos lenne, hogy felismerjék és kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Amint látható, különbségek mutatkoznak e téren a különböző megkérdezett csoportok között, amik egyben kijelölik azokat az irányokat, ahol a képzésekkel, ismeretközlésssel további feladatok vannak a projekt kereteiben is.

106


A saját, a volt és a más szakos hallgatóktól továbbá a civil szervezetek vezetőitől is megkérdeztük: Ha igen, saját tapasztalatai alapján Ön mit ért interprofesszionális szemléletű közösségi munka alatt? A fenti kérdések horizontális elemzése során nyitott kérdésekre adott válaszokkal kellett dolgozni, amik alapvetően arra vonatkoztak, hogy saját értelmezésükben milyen módon tudják definiálni az interprofesszionalitást, illetve az interprofesszionális közösségi munkát. A megfogalmazások döntő többségében az együttműködés szó szerepelt kulcsfogalomként, aminek alábontását, magyarázatát már nem adták meg a válaszadók. Némely esetben igyekeztek a válaszadók részletesebb indoklást is hozzátenni, amiből már kiderül számunkra, hogy ezekben az esetekben a válaszadó konkrét tapasztalatokkal, tudással rendelkezik e téren. Jellemzően megjelenik a tudás összeadódás, közös célért való együttes tevékenység, komplexitás, hatékonyság fogalma. Az

is

világosan

látszik,

hogy

a

válaszadók

különböző

módon

értelmezik

az

interprofesszionalitást. Amíg abban egyezőség tapasztalható, hogy együttműködésről van szó, addig az együttműködők köre már jelentős eltéréseket mutat. A döntő többség a szociális szférában dolgozók közti együttműködést érti a szakmaköziség alatt, ami egy nagyon szűk értelmezést jelent, a fogalom valódi tartalmától távol áll. Az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka jellemzőinek fontosnak tartása Szociális intézmények illetve civil szervezetek vezetőit skálázásra kértük: Kérjük, 1-5-ig terjedő skálán értékelje, hogy a gyakorlati tapasztalatai alapján az interprofesszionális szemléletű közösségi (szociális) munka mely jellemzőit tartja nagyon fontosnak, és melyeket kevésbé fontosnak! A szociális intézmények válaszadói egyértelműen nagyon fontosnak tartották a válaszadók az interprofesszionális szemléletű közösségi munka alábbi jellemzőit: -

kapcsolati hálót épít,

-

összeadódnak a szakmák tudásai, ennek következtében az egyéni problémák megoldásának új szemlélete és módszere alakul ki, 107


-

valós szükségletekre ad választ innovatív megközelítésben,

-

új mintát ad a további problémamegoldásokra vonatkozóan,

-

lehetőséget teremt a problémák kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére, kezelésére.

A civil szervezetek esetében már az is mutatószám, hogy csupán 15 válaszadó (az összes 31ből) adott értékelést ennél a kérdésnél. Az interprofesszionalitás fontossága sem egyezik a szociális intézmény válaszadóival, itt már több esetben jelenik meg középérték. Ami pozitívum, hogy akik válaszoltak erre a kérdésre, azok valamilyen mértékben lényegesnek tartják a szakmaköziséget, de ennek mértékében már eltérések mutatkoznak. A fontosság indoklásában viszont már a szociális intézmények válaszadóihoz hasonló válaszokat adtak a kollégák, ezzel jelezve, hogy ugyanazokat a területeket tartják lényegesnek.

108


Dr. Tóbiás László Részvételi hajlandóság egy interprofesszionális közösségi munkával foglalkozó képzésen a közeljövőben Jelenlegi és volt saját hallgatóinkat, más szakos hallgatókat és civil szervezeti vezetőket kérdeztünk arról, hogy amennyiben a közeljövőben lehetősége lenne részt venni egy képzésen az interprofesszionális szellemiségű közösségi munka tárgyában, vállalkoznának-e a részvételre. A következő válaszokat kaptuk: Jelenlegi saját

Volt hallgatók

hallgatók

Más szakos

Szociális civil

hallgatók

szervezetek vezetői

igen

95

40

85

22

nem

24

8

87

9

Összesen

119

48

172

31

44. táblázat

A válaszok kirajzolják azokat a különbségeket, melyek a válaszadók szociális ismereteiben mutatkoztak. A más szakos hallgatóknak, akiknek legkisebb a szociális ismerete, fele sem érdeklődne ilyen képzés iránt, a szociális civil szervezetek vezetői nem szükségszerűen iskolázottak a területen, nekik 5/7-ük érdeklődne a megnevezett képzés iránt. Volt és jelenlegi hallgatóinknak egyaránt 4/5-e élne a képzési lehetőséggel. Ez arra hívja fel a figyelmünket – megerősítve az egyéb kérdésekben kapott válaszokkal -, hogy saját képzési köreinken túl nem elégséges felkínálni képzéseket, az interprofesszionalitás fontosságát is meg kell ismertetni. Három csoport esetében arra kértük az előző kérdésre nemmel válaszolókat, adjanak indoklást. (Eggyel több volt hallgató hozott fel érvet a nem válasz mellett, mint ahányan ténylegesen ezt a választ adták.) Összesen 24 érvet kaptunk válaszként a három csoportnak feltett nyílt kérdésünkre. Ezek közül azokat mutatjuk be az alábbi táblázaton, melyeket legalább egy válaszadói csoportban legalább hárman válaszoltak.

109


Összes válaszoló

Jelenlegi saját

Volt

Más szakos

hallgatók

hallgatók

hallgatók

22

9

52

nem szeretne ezzel a területtel foglalkozni

1

0

17

szociálismunkás-képzésen belül és nem kívül kellene

1

0

5

jelenleg tanul (más területen kíván továbbtanulni)

2

1

7

rögtön munkába akar állni, meglevő tudását használva

0

0

3

a gyakorlaton kellene változtatni, nem a képzésen

2

0

6

időhiány

3

1

1

más elképzelései vannak

3

0

1

pénzhiány

1

0

3

Összesen

13

2

43

Legalább egy csoportból legalább 3 válaszoló által adott válaszok?

arra sülyt tenni

45. táblázat

A három csoport válaszai eltérőek egymástól. Mintázatról az adott elemszám mellett erős túlzás lenne beszélni. A volt hallgatók válaszai nagyon szórtak voltak, a jelenlegi saját hallgatók esetében a konkrét élethelyzetből adódó magyarázatokat kaptunk. A más szakos hallgatók válaszai megerősítik az előző kérdés válaszainál felvetett magyarázatunkat. Előhangoltság hiányára mutatnak a válaszok: érdeklődés-, ismerethiány, társadalmi felelősségvállalás helyett a szociális problémáknak a szociális szakmák felelősségébe zárása jelenik meg. Az összes válaszoló harmada elhárította magától a szociális kérdésekkel való foglalkozást. Gyakorlatilag másik egy nyolcad is ezt válaszolta, amikor azzal indokolta saját távolmaradását egy képzéstől, hogy a társadalmi gyakorlaton kellene változtatni, nem a képzésen. Magát tehát nem tekinti a társadalmi gyakorlat olyan elemének, amelyiknek változnia kellene, de olyannak sem, amely változtatni képes. A válaszadók majd tizede a

110


szociális munkán belül látja az ilyen irányú képzés helyét, átlépve azon a logikai buktatón, hogy egy professzión belül nem lehetséges interprofesszionális működést megvalósítani. A más szakos hallgatók nemleges válaszai tehát azt erősítik meg, hogy az interprofesszionális képzések felkínálása előtt fel kell kelteni ezen hallgatói csoport érdeklődését, érzékenységét azon problémák iránt, melyekkel a szociális szakmák, a közösségi munka foglalkozik. Preferált képzési forma A szociális intézmények illetve civil szervezetek vezetőinak csoportját kérdeztük arról, hogy amennyiben támogatnák kollégáik részvételét interprofesszionális közösségi munka tárgyú képzésen, milyen képzési formát tartanának legjobbnak. Képzési forma

Szociális intézmények vezetői

Civil szervezetek vezetői

master képzés (MA, MSc)

2

9

felsőfokú szakképzés (FSZ)

2

0

szakirányú továbbképzés

22

4

továbbképzési tanfolyami

12

12

egyéb

0

0

Összesen

38

25

keretek

46. táblázat 47.

A két szervezeti típus ismert sajátosságai alkalmasak lehetnek az eltérések magyarázatára. A megkérdezett szociális intézmények tipikusan közalkalmazottakkal dolgoznak, akiknek a körében még nem alakult ki elkülönülő funkciója az alap- illetve e mesterszintű diplomáknak a munkavégzésben, viszont a bértábla magasabb bért ír elő a magasabb képzettségűeknek. A civil szervezetek nem mindegyike nyújt szociális szolgáltatást, és amelyik nyújt abban sem feltétlenül szociális szakember a szervezet vezetője, hiszen a szolgáltatást nyújtóknak kell képesítési feltételeknek megfelelnie, nem a fenntartónak. A civil szervezetek munkavállalói egyedi bérmegállapodásokkal dolgoznak, így ezeknek a szervezeteknek a vezetői a társadalom egésze által jól ismert és értékelt képzési szintet preferálta. Az intézményvezetők több mint fele a szakirányú továbbképzési formát preferálta. Feltehető, hogy számukra az is 111


szempont volt, hogy a szakirányú továbbképzések csak egy év hosszúságúak, így kisebb terhelést jelentenek nem csak a képzésen részt vevő munkatársuknak, de azoknak is, akik ellátják a tanulás miatt távollevő kolléga feladatait. A szakirányú továbbképzéssel a hallgató diplomát szerez, ami a munkaadó számára két okból fontos. Egyrészt ezzel a munkavállaló teljesíti szakmai továbbképzési kötelezettségét, másrészt a közalkalmazotti bértábla más kategóriájába sorolandó át. A vezetőknek ezen igénye megerősíti projekttervünket, miszerint szakirányú továbbképzést dolgozunk ki és tartunk meg, és orientál egyéb képzésfejlesztési tevékenységeinkhez is, melyek a modulokhoz kapcsolódnak. Az intézményvezetők közel harmada, a civil szervezeti vezetők közel fele a továbbképzési tanfolyami kereteket preferálta. Ez is megerősítő a projekttervünkre, minthogy a modulokból terveztük ilyen képzések akkreditálását, egy esetben kipróbálását is. Ugyanakkor képzői szempontból kihívásokkal jár, hogy a továbbképzési tanfolyamok időkerete relatíve szűk, így csak néhány témára koncentrálhatnak, ami az interprofesszionális tartalommal nem kézenfekvően vág egybe. Ugyanígy problémát jelent az is, hogy a továbbképzés nem minden szakmában kötelező, s a létező továbbképzési rendszerek sem átjárhatóak. Esetünkben adódik, hogy pedagógusok, közművelődési és egészségügyi szakemberek – mint akiknek szintén van kötelező továbbképzési rendszere – illetve a szociális ágazatban dolgozók egyaránt részt vehessenek az interprofesszionális közösségi munka továbbképzésen, hogy ezzel szakmai továbbképzési kötelezettségüket teljesítik. Az egyetem számára hátrányt jelent, hogy minden ágazatnak külön továbbképzési rendszere van, eltérő eljárással, külön eljárási díjjal. Ezeknek a feltételeknek a teljesítésére egyrészt nem rendelkezünk kapacitásokkal, másrészt az eljárás drágítja a képzési szolgáltatásunkat. Ez alapján a potenciális hallgatóinkat foglalkoztató intézmények körében – a partnerágazatokban is – érdemes a szakirányú továbbképzés és a hozzá kapcsolódó előnyök megismertetésével dolgoznunk a szakirányú továbbképzés mint képzési forma (újra)pozícionálásán. Természetesen ezzel együtt is van létjogosultsága a szociális ágazaton belül szakirányú továbbképzések tartásának. Összehasonlítottuk, hogy az egyes válaszadói csoportok milyen tartalmakat látnának fontosnak. Az öt csoport egyenként és együtt is nagyon széttartó válaszokat adott, pl. az elméleti képzés tartalmak felsorolása összesen 58 elemből áll, nagyon nagy szórással, kicsi 112


egyenkénti említési súllyal. Így ebből az összehasonlításból nem tudtunk következtetéseket levonni. Egyetlen olyan képzési tartalom van, amit három válaszadói csoportnak is több mint tizede jelölt meg. Ez pedig a vonatkozó joganyag, melyet végzett hallgatóink, a szociális intézmények és a civil szervezetek vezetői több mint tizede tartotta fontosnak. Ezt mindenképpen reflektálnunk kell a képzési tartalmakban.

113

Kóbor Krisztina Dr. Nárai Márta Peisser-Puli Edit Ráczné Németh Teodóra Dr. Tóbiás László

Recommend Documents