Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.

Pályázat a Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola intézményvezetői beosztás ellátására Jámbor László Győr, 2015. március 27.

VEZETŐI PROGRAM

Az intézmény vezetésére vonatkozó elképzelések Az intézményvezetés feladata a nevelés-oktatás szolgálata. A vezetés célja a nyugodt, minőségi szakmai munka feltételeinek folyamatos biztosítása. Az iskola nevel-oktat, minden más e célnak van alárendelve. Ezt tekintem elsődlegesnek, ezt várom el kollégáimtól is. A tanításnak, nevelésnek kétezer éves tapasztalatai vannak, de nem lehetnek kőbe vésett, egyedül üdvözített módszerei. Egy intézményen, egy osztályon, egy közösségen belül is azokat az utakat, eljárásokat kell közösen megkeresni, amelyek elvisznek az egyes tanulóhoz, de erősíteni szükséges bennünk az összetartozás jó érzését is. Célom a pluralista iskola lehetőségeinek biztosítása, amelyben az eltérő nézetek megférnek egymással, de közös az eszmény, a humanista emberkép kialakítása. A vezetésnek közelítenie kell a nevelőtestülethez, de olyan nyílt kontrollt kell teremtenie az iskolában, amelyben folyamatosan korrigálódnak, csiszolódhatnak a vélemények és a célok. A jobb vezetés feltétele olyan vezetési szerkezet kialakítása, amelyik – mint az iskola rendszerének egyik eleme – segíti, lehetővé teszi a rendszer, mint egész folyamatos működését. Kialakítja az oda- és visszacsatolásokat, rugalmas és probléma érzékeny. Az iskola vezetési szerkezetének kialakítása nem öncél, hanem a kiszámíthatóságot, a biztonságot szolgálja. Az intézmény irányítása: Az intézményvezető munkáját két felsős és egy alsós intézményvezető-helyettes segíti. Középvezetők az intézményben az alsós, valamint a felső tagozaton a reál és a humán munkaközösség-vezetők.

Az intézményi munka folyamata Vezetői feladat a folyamatok következetes irányítása. Az alapvető vezetői funkciók: a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az elemzés, az értékelés, a döntés területén a jövőben sokkal tudatosabb és arányosabb viszonyt kell teremteni. Nem maradhat ki a folyamat egy része sem: a rendszer működése csak így képes a felesleges konfliktusokat elhárítani. Akkor jó az iskola szervezeti felépítése, ha minden pedagógus, alkalmazott tudja, hogy ki a közvetlen vezetője, milyen kérdésekben kihez fordulhat tanácsért, kitől kaphat utasítást. Tudja, ki illetékes munkájának ellenőrzésére, értékelésére, elismerésére, illetve ki vonhatja

felelősségre. Ezért szükséges, hogy a vezető ezekben a kérdésekben is munkamegosztást hozzon létre helyetteseivel. A pedagógus munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy kitől kaphat feladatot, és ki ellenőrzi a munkáját. A pedagógusnak mindig éreznie kell, hogy a vezetők egységes szellemben irányítják az iskolát, csak így kaphat biztonságot, nyugalmat, így érezheti azt, hogy az iskolában nem jönnek létre különböző csoportosulások, s ő nem kényszerül „helyzetkezdésre”. A tervezés során a célok kidolgozása történik, azonosítva azokat az iskola pedagógiai programjával. A konkrét feladat-megjelölést az éves munkatervben kell megfogalmazni. A szervezést szabályozó tevékenység: a pedagógiai programot kiteljesítő folyamatok formáit kell kialakítani. A jó szervezésben konkrét, minden részletet számba vevő, pontosan körvonalazott, számon kérhető feladatokat kell kijelölni. Az ellenőrzés a folyamatok végrehajtásának módozataira, ütemére terjed ki. Ügyelni kell az ellenőrzés különböző formáinak összhangjára. Az ellenőrzés során nem maradhat ki az iskolai élet egyetlen területe sem. Az iskola egészének működésére kell kiterjednie. Konkrét, megfogható ellenőrzési terv készítésével, jó feladatmegosztással átfoghatók a folyamatok, és a valóban jól funkcionáló belső és külső ellenőrzési rendszer folyamatosan és minden szinten „visszajelzi” munkánk sikereit és továbbra is megoldandó feladatait. Az ellenőrzésnek nem a „félelemkeltés” a célja, hanem a pozitívumok kiemelése, észrevétele. Az ellenőrzés tervszerűsége segít abban, hogy az ellenőrzés ne csupán a vezető feladata legyen, hanem a vezető helyettesek, az iskolai munkaközösségek és a pedagógusok is bekapcsolódjanak az ellenőrzésbe, és ilyen módon kialakul az önellenőrzés igénye is. Tisztázni kell célját, ügyelni kell a módszertani szabadságra. A vezetői munka lényeges és el nem hagyható feladata az elemzés. Szükséges az információk összegyűjtése, csoportosítása, és legfőképpen a vizsgált területekre, részfolyamatokra vonatkozó következtetések levonása és az eredmények rögzítése. Konkrét tények, adatok vizsgálatával, elemzésével kell az iskolavezetés minden szintjén a véleményeket megalapozni és a feladatokat kijelölni. Az értékelést nem háríthatja el magától az intézményvezető. Formái legyenek változatosak, tényeken, tapasztalatokon alapuljon, legyen fejlesztő hatású, kreatív jellegű, tapintatos. Úgy értékeljük, hogy akit értékelünk, jelen legyen és véleményt formálhasson. A vezetőnek az információk, vélemények meghallgatása után döntenie kell: megalapozottsággal, kellő időben, felelősséggel, nem a pillanatnyi hangulatnak engedve. Legyen a döntés felelősségteljes, nyilvános. A vezetőnek képesnek kell lennie mások véleményének figyelembevételére.

Az iskolavezetés ellenőrzési és koordinációs tevékenységét az alábbiakban tervezem a későbbiekben is:  az iskolai munkaterv elkészítése, 

az iskolavezetőségi ülések programterve,



a tantestületi értekezletek, továbbképzések tervezése,



a jogszabályi változások helyi koordinálása,



az iskolai alapítvány jogszabályoknak megfelelő működtetése,



együttműködés a szülői szervezettel, a szakszervezettel,



az iskolai költségvetés időarányos felhasználásának ellenőrzése,



a telephelyen folyó munka teljes körű ellenőrzése,



a tanügyi nyilvántartások figyelemmel kísérése,



a Diáksport Egyesület működtetése,



állandó kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal.

Intézményvezető-helyettes feladatai: Az intézményvezető munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában; egyes munkaterületeknek a teljes hatáskörrel való irányítása, az intézményvezető távollétében annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. Nevelő-oktató munka irányítása:  részt vesz a pedagógiai program kidolgozásában, 

részt vesz és koordinálja az iskola pedagógiai programjában szereplő nevelési projektek megvalósítását,



részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében,



irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját,



irányítja, koordinálja a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat,



fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató munkát, alkalmanként felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát, melynek tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt,

 tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, belső továbbképzést szervez,  folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására,  segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diákönkormányzatot az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről,  felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért,  felelős a vizsgák (osztályozó, javító) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért,  megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez,  felelős a helyettesítések megszervezéséért, naprakészen vezeti a helyettesítéssel kapcsolatos adminisztrációt,  gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok,  ellenőrzi, ellenőrizteti a napközis étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét, melynek tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt,  részt vesz a nevelők értékelésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény vezetőjével. Személyzeti-munkáltatói feladatok:  nyilvántartja a nevelők munkából való távolmaradását. Hivatali-adminisztratív feladatok:  elkészíti a tanév közben előforduló valamennyi statisztikát,  gondoskodik az első osztályosok beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,  fokozott figyelemmel kíséri az 1. osztályosok munkáját; szükség esetén segíti a tanulók szakértői bizottsághoz való irányítását,  gondoskodik a tanév közben távozó ill. érkező tanulók okmányainak kezeléséről,  ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését,  felelős az irattár törvényes kezeléséért.

Egyéb feladatok:  javaslataival segíti az intézményvezetőt a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában,  javaslatot tesz jutalmazásra,  a nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére,  ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz-ellátást,  gondoskodik a szükséges nyomtatványok beszerzéséről, tárolásáról.

Szervezeti kapcsolatok:  Iskolán belül:  az intézményvezetővel naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról,  napi kapcsolatot tart fenn a pedagógusokkal.  Iskolán kívül:  látogatja a szülői szervezet választmányi üléseit, egyéni fogadóórát tart,  az óvodákkal kapcsolatot tart,  az intézményvezető felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel),  intézi bármilyen témában a külső megkeresésekkel kapcsolatos tennivalókat. Hatáskörök: Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre:  tanulói jogviszony igazolása,  bizonyítványmásolatok kiállítása, hitelesítése,  másolatok kiállítása, hitelesítése,  az iskola címére érkező küldemények átvétele,  anyagi felelősség az általa kezelt értékekért,  a tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat jogszabály szerint megőrzi. Értékelés módszere: - félévenként írásbeli beszámoló a felügyelt testület helyzetéről; a statisztikai adatok elemzése, - a hivatalos szervek visszajelzései az adminisztráció pontosságáról.

Humánerőforrás - fejlesztés A különböző munkakörökben speciális személyi erőforrás-bővítő szerepe van a vezetőnek. Rendkívül nagy jelentősége van a munkaerő-fejlesztési tervnek. Törvényi kötelezettség a beiskolázási és továbbképzési terv elkészítése/277/1997. (XII. 22.)Korm rendelet/. A továbbképzés normatív alapon támogatott, így az elszámolás egyik dokumentuma a továbbképzési, beiskolázási terv. Innovációs, fejlesztő munkát a mai körülmények között csak megfelelő munkaerő-racionalizálási tervvel végezhetünk. Belső karrierfejlesztési terv készítését is szükségesnek tartom. Ez nem a beosztások hierarchizáltságát jelentené elsősorban, hanem a megbízatások rendszerének kialakítását. Az iskola belső világa, sokszínűsége attól lehet még izgalmasabb, ingergazdagabb, ha a különböző szabadidős és hagyományőrző programokat a feladatra motivált tanárok készítik el. Egy közösség állapota függ a közösséget alkotó tagok emberi magatartásától. A vezetés feladata a munkatársak közötti kapcsolatok minőségének olyan javítása (közös cél állítása), amely legjobban megfelel az intézmény céljainak is. Ez a kapcsolat akkor optimális, ha a tagok közötti viszonyt egyenlőség, kölcsönösség, egész személyiségre ható érzett és vállalt felelősség jellemzi. A személyiségben végbemenő változást tanulással-tanítással érhetjük el. A sikeres képzés feltételrendszere: a képzés, önképzés, továbbképzés szükségességének felismerése az intézményvezető és a munkavállaló kölcsönös érdekén alapul. A vezetőnek összehangoló feladata van az egyéni és intézményi érdek között. Ezt az összehangolást végezzük el a továbbképzési terv és a beiskolázási terv elkészítésekor. A zökkenőmentes kooperációhoz jó emberi kapcsolatok, kölcsönös szimpátia, alkotóműhelyi légkör, működő tárgyi feltételrendszer szükséges. Vezetőként feladatomnak tekintem, hogy mindig az intézmény pedagógiai programjához viszonyítva tervezzek, és mérjem a képzettség, az ismeret, a végzettség szerepét a munkahelyi célok megvalósításában. A pedagógusok továbbképzési kötelezettségének teljesítésekor azokat a továbbképzéseket részesítem előnyben, amelyeknél a munkatársak szakmai innovációt, módszertani kultúrát hoznak az intézménybe, valamint: 

alapdiplomához kötődő másoddiplomák,



idegen nyelvi tudás megszerzése,



pedagógus-szakvizsga megszerzése,



fejlesztő pedagógus végzettség megszerzése.

A képzésben részt vettek a megszerzett ismereteket minél hamarabb és minél teljes körben adják közre, így a belső innovatív továbbképzés is elindulhat.

A tantestületi légkör A PR (Public Relations) az egyik fontos vezetési funkció, amellyel a külső nyilvános kapcsolatokon keresztül imázst alakítunk ki. A PR-tevékenység olyan motiváló szándékú vezetési funkció, amely értékeli a nyilvános attitűdöket, egyezteti a szervezet stratégiáját és folyamatait a közérdeklődéssel, cselekvési programot valósít meg a nyilvános megértés, elfogadás és támogatás elnyerésére. A jó tantestületi légkör a hatékony iskolai PR biztos forrása. Ez az imázsformáló iskolaethosz magva, amely a tanulóközösség közérzetét is nagymértékben befolyásolja. A tantestület légköre az együttes tevékenységben alakuló emberi kapcsolatoktól függ. Attól függ, hogy a kollektíva tagjainak életébe hogyan épül be a másik ember, a kolléga, a gyermek. Az elmúlt években jól bevált csapatépítő tréningeket a későbbiekben is kezdeményezem. A közösségépítés népszerű formáit, úgymint a tantestületi kirándulás a továbbiakban is támogatom. Kirándulásaink nemzeti értékeink megismerésén túl a közösségformálásban is fontos szerepet töltenek be. Ezeken a programokon gyakorta vesznek részt a nagymegyeri (Szlovákia) testvérintézmény dolgozói is.

A közösségfejlesztés a tanulók körében A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei: 

tanórán kívüli foglalkozások: o napközi, tanulószoba, o szakkörök, o kirándulások, séták, túrák.



szabadidős tevékenységek.

E területek sajátos foglalkoztatási formát követelnek, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak a gyermek közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységformák és a közösen átélt tanulószobai, napközis foglalkozások, kirándulások élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Ezekkel a programokkal célunk, hogy: 

a tanulókat egymás segítésére és ellenőrzésére szoktassuk,



a gyerekek váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt,



ismerjék meg azokat a társas együttélési szabályokat, amelyek a közösségben való kapcsolataikhoz elengedhetetlenek,



legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt,



ismerjék meg az iskolai hagyományokat,



a családi és az osztályközösség normáinak közelítése (családlátogatás),



ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,



a helyes viselkedéskultúra kialakítása,



a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,



a kirándulások, túrák mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidő eltöltésének szokásait alapvetően a családi nevelés szabja meg, de igen fontos az iskola szocializációs szerepe is. A család és az iskola segítse elő, hogy a gyermeknek legyen szabadideje, melynek eltöltését maguk szervezik meg, és melyekhez maguk keresnek partnereket. Meg kell tanítani őket arra, milyen szempontok alapján válasszanak maguknak időtöltést. A gyereknek tanítani kell az idővel való gazdálkodást. Iskolám szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkához. A szabadidős tevékenységek során olyan foglalkozásokat kell szerveznünk, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, problémáihoz és hatással vannak az iskola más területeire is.

Tennivalóink:  jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,  olyan tevékenységformák kialakítása, amelyek az egyéni képességekre, tartós aktivitásra építenek,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem fejlesztése,  olyan erős érzelmi – értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel a világot,  a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől a szórakozásig, a művelődés legszélesebb skáláján keresztül meghonosítani a kulturált szabadidős szokásokat,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett kihatnak az egész személyiség fejlesztésére. Nevelőként, szülőként ösztönözzük a társas tevékenységeket (családi, iskolai, munkahelyi, egyesületi, szakköri keretekben). A csoportokhoz való tartozás erőt, tartást ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A későbbiekben is terveim között szerepel a diákokkal és a szülőkkel való szoros kapcsolattartás.

Napközi otthon A napközi a tanításon kívüli időben a munkát vállaló szülők gyermekeinek otthont nyújt, biztosítja felügyeletüket, ellátásukat. Kiegészíti, néha pótolja a családi otthont, a szülők nevelő-gondozó munkáját. Elősegíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra, szabadidős tevékenységeket biztosít. 16 napközis csoportba soroljuk a 15 alsós osztály tanulóit. Az alsó tagozatos korosztálynak évente legalább 97%-a veszi igénybe a napközi otthonos szolgáltatásokat. A tanulóknak reggel fél 7-től délután 5 óráig biztosítjuk a szervezett foglalkoztatást illetve a felügyeletet. A tanuláson kívüli tevékenységek között kiemelt szerepe van a játéknak. A játék a gyermek sajátos tevékenysége, melyet önként vállalt szabályok szerint, haszonra való törekvés nélkül végez. Fejleszti a testi képességeket, és jellembeli tulajdonságokat is kialakíthat (határozottság, önuralom, bátorság, állhatatosság, gyors felfogó- és cselekvőképesség). Módot ad egymás megbecsülésére, fejleszti a gyermek kötelességtudatát, felelősségérzetét, a

közösséghez tartozást, a gátlások leküzdését, az akaraterő növelését. A napköziben ezért célunk a gyerekek játékkultúrájának a fejlesztése. Szabadidős tevékenységeink között szerepelnek a kulturális és manuális foglalkozások is. Ezek felkeltik és irányítják érdeklődésüket, kibontakoztatják bennük az önművelés igényét, alkotó tevékenységre ösztönözhetik őket, ezzel fejlesztik ízlésüket, esztétikai érzéküket, alkalmassá tehetik őket a szép befogadására. Az iskolában tanultakat elmélyíthetik, kiegészíthetik, bizonyos szokásokat (olvasás, zenehallgatás, mozi, színház, kiállítások látogatása). kialakítunk, gyakoroltatunk. Mindezeket szórakoztatóan, pihentetően a túlterhelés veszélye nélkül végezzük. A napközi részt vesz a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési, közlekedési és balesetmegelőzési szokások kialakításában, fejlesztésében. Biztosítja a rendszeres mozgási lehetőséget, amely a gyermekek csont-, izom- és idegrendszerének fejlődéséhez szükséges. A mozgásos játékok növelik állóképességüket, a szervezet immunitását, így fokozhatjuk gyorsaságukat, ügyességüket, edzettségüket. Az iskolai étkeztetés során a helyes étkezési szokások elsajátíttatására törekszünk. Lehetőségeink szerint az egészséges étkezést megismertetjük, gyakoroltatjuk a gyerekekkel.

Egyéb szolgáltatások A felsőbb évfolyamokon is biztosítjuk az önálló tanuláshoz a nyugodt körülményeket, ezért az 5. osztályosoknak tanulószobát szervezünk. Itt megtanulják a helyes időbeosztást, napirendjük helyes kialakítását. A tanulószobai tevékenységnek egyénre szabottnak kell lennie. Minden gyereknek csak annyi segítséget szabad nyújtani, amennyit a fejlődéséhez igényel, de annyit mindenképpen. Az iskolai étkezés lehetősége minden tanulónknak biztosított. Az alsósoknak lehetőségük van a háromszori étkezés igénylésére, a felső tagozatosok már csak az ebédet fogyasztják itt. A reggeltől kora délutánig nyitva tartó iskolai büfé megfelelő áruválasztékkal, reális árakkal biztosítja a vásárlási lehetőséget a tanulóinknak. A szakköröknek és a DSE-csoportoknak mindenki tagja lehet, aki elfogadja azok működési feltételeit. Az 1.és 2. osztályos tanulóknak – a szülők kérése alapján – biztosítjuk heti egy órában a játékos nyelvi előkészítő foglalkozást angol és német nyelvből.

Az osztályfőnökök osztályukban gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat is ellátnak, így egyegy probléma könnyebben orvosolható. Logopédiai ellátást biztosítunk az 1. és a 2. évfolyam kiszűrt tanulóinak. Minden tanulónk használhatja és használja is jól felszerelt iskolai könyvtárunkat, ahol elsajátíthatják a könyvtárhasználati ismereteket, és gyarapíthatják tudásukat. Iskolarádiónk színesebbé, hangulatosabbá teszi tanulóink számára a diákéletet. A szórakoztatás mellett az iskola aktuális híreiről, eredményeiről is tájékoztatja az ifjúságot. Kicsiknek és nagyoknak minden évben biztosítjuk a nyári és téli táborozás lehetőségét. (napközis tábor, nyelvi tábor, sítábor ). A Túrakör által szervezett, rendszeres kirándulások lehetővé teszik, hogy tanulóink megismerjék a szűkebb és tágabb szülőföldjük természeti szépségeit, történelmi emlékeit. Az iskolánkban működő kihelyezett zeneiskolai csoportokban is sok kölcseys diáknak van módja zenei műveltsége gyarapítására. Két éve bevezetésre került az erkölcstan tantárgy oktatása, mely mellett a tanulók a hitoktatást is választhatják (hit- és erkölcstan). A délelőtti tanórákhoz csatlakozó időben minden egyház számára biztosítunk helyet a hitoktatáshoz. Valamennyi osztályunk részére évente egy osztálykirándulást szervezünk. Az alsósoknak reggeli ügyeletet szervezünk fél 7-től fél 8-ig, illetve délután 4-től 5-ig. Évente 2-3 komolyzenei koncertre visszük a 3-8. osztályosokat a Richter Terembe. A napközis nevelők rendszeresen moziba, bábelőadásra viszik csoportjaikat. Felső tagozatosainkat a Nemzeti Színház előadásaira visszük. Az intézmény által szervezett, de nem ingyenes szolgáltatások esetén mindenkor egyeztetünk a szülői közösség képviselőivel. Az osztálykirándulások szervezésénél – a költségvetési források szűkössége miatt – nem tudjuk biztosítani az ingyenességet. Iskolai alapítványunk azonban jelentős támogatást juttat a rászoruló tanulóknak a kirándulási, táborozási költségeikhez. A szabadidő relatív fogalom, kétféleképpen is értelmezhetjük: Azt is jelentheti, a gyereknek nincs mit csinálnia, de úgy is definiálhatjuk, hogy valamilyen mértékben maga rendelkezik az idejével. Keltsünk

vágyat

tanulóinkban

saját

készségeik

fejlesztésére,

saját

magukkal

és

környezetükkel szembeni igényességre. Figyelni kell az egyre harsányabban kínálkozó szabadidőpiacra, mert nem mindig pozitív kisugárzású kínálatuk (játéktermek, médiák). A

fiatalok szórakozási szokásai egyre inkább befelé fordulóak, magányosak (mozi helyett otthoni videó, színház helyett TV, számítógépes játékok, ide sorolható a kábítószerek terjedése is). Tárgyi feltételek fejlesztése az alsóban: 

a régi épület állagának javítása,



az alsó tanári bővítése



további interaktív táblák felszerelése



a meglévő szakkörök további támogatása.

Tárgyi feltételek fejlesztése a felső tagozaton: 

a védelem érdekében kamerák felszerelése az 1. és 2. emeletre illetve az udvarra,



a sportpálya és a vizesblokk felújítása,



a tantermek hangosításának felújítása,



az iskolai büfé kínálatának átalakítása az ÖKO iskola szellemében,



a menzai étrendek egészségesebbé tétele.

Nevelő –oktató munka javítása érdekében: 

az igény – és elégedettségmérésből adódó feladatokat kiemelten szándékozom kezelni: o a tanulói fegyelem javítása érdekében a házirend és az ügyeleti rend erősítése o az iskolához való érzelmi kötődés erősítése iskolai rendezvények, ünnepélyek segítségével.



pályázatfigyelő személy kijelölése, pályázati lehetőségek kihasználása,



a meglévő szakkörök mellett a tanulói igényhez igazodva új szakkörök indítása,



délutáni sportlehetőségek bővítése,



a második idegen nyelv oktatásának erősítése,



a belső ellenőrzés erősítése (pl. az adminisztrációban),



az informatikai szaktanterem számítógépeinek frissítése,



jól felszerelt könyvtár és számítástechnika terem kialakítása.

ÖSSZEGZÉS Intézményegység-vezetői munkám során érvényesíteni kívánom az intézményi igény és elégedettségi mérésének célkitűzéseit és az összegzés eredményeit (2012. május). Intézményi igény és elégedettségmérés (Qualitas Oktatási Kft. kérdőíve alapján):

Az eredmények azt mutatják, hogy az iskola megítélése a szülők és a tanulók körében is pozitív. Mind a tárgyi környezettel, mind a tanítás eredményességével nagyon elégedettek az iskolahasználók.

Erősségeink: 

szakmailag jól képzett tantestület,



gyermekközpontúság,



családias légkör, jó hangulat,



sok a jó képességű tanuló – kevés a problémás tanuló,



hagyományápolás,



érdekes iskolán kívüli programok,



kiemelkedő továbbtanulási mutatók,



emeltszintű nyelvoktatás,



több tantárgyból csoportbontás,



kiemelkedő versenyeredmények.

Fejlesztendő területek a mérés alapján: 

a tanulói fegyelem javítása,



a tanulók iskolához való kötődésének érzelmi erősítése,



jobb tárgyi feltételek biztosítása,



a felújításhoz szükséges anyagi források megszerzése.

Jövőkép Intézményünk arculata megfelel a kor követelményeinek. Tevékenységrendszerünk tanulóközpontú. Úgy tudjuk értékeinket megőrizni, hogy közben képesek leszünk alkalmazkodni a kihívásokhoz. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola továbbra is szeretné megőrizni a városban megszerzett jó hírnevét. Megőrizzük, lehetőségeink szerint fejlesztjük magas színvonalú nevelő-oktató munkánkat. Mindenkor törekszünk hagyományaink ápolására (Kölcsey-hét, nyári-téli táborok, diáknap, papírgyűjtés, megyei matematika verseny lebonyolítása, farsang, szülői fórum, szülők-nevelők bálja stb.) Az európai integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, idegennyelv-tanulás, kapcsolatok) a jövőben is ki fogjuk használni. Külső és belső partnereink igényeit figyelembe véve partnerközpontúan működünk. Az intézményvezetés az önértékelési rendszerünk működtetése során feltárt eredményekre, hiányosságokra építve az intézményvezetővel és a fenntartó tankerülettel együttműködve a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a fejlesztési stratégiát.

Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra is még több szakkör indításával, versenyekre való felkészítéssel. Eredményeink lehetővé teszik, hogy tanulóink többsége érettségit adó középiskolában tanuljon tovább. Tanulóink alkalmazható tudást szereznek tanulmányaik során. Mindnyájunk számára fontos az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztésével. Fontos továbbá a célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: 

az alternatív, problémamegoldó gondolkodás,



ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,



szintetizálás és analizálás,



problémaérzékenység, integrált megközelítés,



kreativitás,



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,



vitakészség, kritikus véleményalkotás,



kommunikáció, médiahasználat,



konfliktuskezelés és megoldás,



állampolgári részvétel és cselekvés,



értékelés és mérlegelés készsége.

Továbbra is beépítjük a nem hagyományos szervezésű tanórákat (rendhagyó irodalomórák, könyvtári órák), projekteket az nevelő-oktató munkánkba. Szeretnénk megtartani iskolánkban a családias légkört, jó hangulatot, a szülőkkel való jó kapcsolatot. Pályázatok útján törekszünk az információs technológia betelepítésére és használatára (interaktív táblák, projektorok, korszerűbb számítógépek). Reméljük, hogy tanulóink egyre modernebb körülmények között sportolhatnak. Pedagógusaink aktívan részt vesznek a szakmai, minőségfejlesztési munkában, részesei lesznek az értékelési és innovációs folyamatoknak. Ismerik és használják a legújabb nevelésioktatási eljárásokat, módszereket. A magas szintű nevelő-oktató munkát maguk is gyarapítják új ötleteikkel. Szeretnénk, ha továbbra is ilyen jól képzett kollégákkal dolgozhatnánk, akik magukénak érzik az intézményt, szívükön viselik sorsát, jövőjét.

Zárógondolatok „ Az élet fő célja – tett; Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik S mindenütt, ahol alkalom nyílik; ” ( Kölcsey Ferenc: Parainesis ) Pályázatom elkészítése során iskolám névadójának, Kölcsey Ferencnek a fent idézett gondolatai vezéreltek. A tett annyit jelent, haladni előre úgy, hogy intézmény használja ki az adott lehetőségeket, építsen az erősségekre, küszöbölje ki a gyengeségeket. Közben újra és újra kérjen visszacsatolást környezetéből. Informálódjon, hogy kell tervezni további feladatait. Csak akkor lehet hatékony és eredményes a munka, ha a megfelelő társadalmi háttér is biztosított hozzá. Ha célt akar elérni, vegye számba, milyen erőforrásokra támaszkodhat. Iskolám pedagógusai kezében rendkívüli lehetőség van mind a közoktatás, mind az iskolán kívüli nevelés terén. Minél alaposabban megismerjük iskolánk környezetét, az itt élő embereket, szokásokat, e szűkebb közösség tagjait, segítjük vele a felnövő generáció viselkedésének, személyiségének fejlődését és kibontakoztatását. Az a gyermek, amelyik biztonságban érzi magát családi és intézményi környezetében, szívesen „látogat el” az ismeretek világába, nem fél, nem menekül el a megpróbáltatások elől. Fejlődésében megpróbál a „helyes úton” maradni. A gyermekkori szárnypróbálgatások alapja a család védő-óvó szeretete, az iskolát elfogadó érzelmi kötődés, mely bármikor segít, ha szükség van rá. Ha a család előnyben részesíti a pozitív környezet kialakítását, ha jó a véleménye gyermekének iskolájáról, akkor a gyermek is jól érzi magát az adott szociális térben, esetünkben a Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskolában. Ez elősegíti a tanuló társas kapcsolatainak, egész pszichés közérzetének egyensúlyát. Ám nem csak a gyermek, hanem a felnőtt emberek cselekvéseit, tetteit, a köztük zajló vitákat is nagymértékben a környezeti hatások és az általuk kiváltott érzelmek befolyásolják. Az emberekkel, gyermekekkel foglalkozó munkakörökben, így a pedagógus-közösségben fejlett érzelmi és szociális intelligenciával kell rendelkezni. Nagyon sok múlik azon, milyen a kapcsolatunk embertársainkkal. Ha ez megfelelő, akkor a feladatok megoldásának eredményességéhez vezet.

Vezetői munkámat mindvégig a rendkívül felkészült, igényes tantestülettel, kollégáimmal, az intézmény vezetőségével egyetértésben szeretném véghezvinni, iskolánk névadójának, Kölcsey Ferencnek a gondolatai jegyében: „…egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, … egyesített erőkkel pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges...” (Kölcsey Ferenc)

Győr, 2015. március 27.

Jámbor László