Kispesti Egészségügyi Intézet Budapest
INTÉZETI STRATÉGIA 2011-2015
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Tartalomjegyzék 1. Bevezető............................................................................................................................................. 4 2. Vezetői összefoglaló.......................................................................................................................... 5 3. A kerületi lakosság egészségi állapotának alakulása 1997-2010.................................................... 8 3.1. Demográfiai folyamatok.............................................................................................................. 8 3.2. Kerületi morbiditási helyzet......................................................................................................... 9 3.3. Mortalitás................................................................................................................................... 11 4. Az Intézet bemutatása / kapacitások és teljesítmények............................................................... 15 4.1. Alapadatok................................................................................................................................. 15 4.2. Intézeti kapacitások és teljesítmények alakulása........................................................................ 19 5. Piaci helyzet / betegmigráció, el- és bevándorlás 2010................................................................. 24 5.1. A bevándorlás............................................................................................................................ 24 5.2. Az elvándorlás........................................................................................................................... 26 5.3. A betegmigráció egyenlege........................................................................................................ 30 6. A gazdasági helyzet alakulása 2006-2010. .................................................................................... 31 6.1. Intézményi működési eredmény................................................................................................ 31 6.2. Osztály / egység szintű működési eredmény.............................................................................. 36 6.3. Beruházások / támogatások / likviditási helyzet ........................................................................ 37 7. A humánerőforrás helyzete............................................................................................................ 40 8. Intézeti SWOT analízis összefoglalása.......................................................................................... 42 9. Célkitűzések.................................................................................................................................... 46 10. A kijelölt stratégiai témák, kiemelt fejlesztések.......................................................................... 48 10.1. Telephely racionalizálás.......................................................................................................... 48 10.2. Háziorvosi kapcsolatok erősítése............................................................................................. 48 10.3. A háziorvosi kapcsolatrendszer kiépítéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztések ................49 10.4. Betegelőjegyzési rendszer kiépítése, várólisták kezelése, betegút szabályozás ........................51 10.5. Belgyógyászati és egyéb szubspecialitások fejlesztése ............................................................ 52 10.6. Kapacitástervezés hosszabb távra............................................................................................ 53 10.7. Szűrési tevékenység fejlesztése............................................................................................... 54 10.8. Pszichiátriai ellátás fejlesztése................................................................................................. 55 10.9. Egynapos sebészeti ellátás kialakítása..................................................................................... 56 10.10. Humán erőforrás stratégia kialakítása.................................................................................... 57 10.11. Intézeti egységes arculat kialakítása...................................................................................... 59 10.12. A labor működésének racionalizálása / kistérségi labor diagnosztikai szolgáltatás kialakítása .......................................................................................................................................................... 59 10.13. Gazdasági-műszaki háttérterületek racionalizálása................................................................ 62 10.14. Fizetős szolgáltatások fejlesztése........................................................................................... 62 11. Szervezeti változások bemutatása................................................................................................ 64 12. Minőségirányítási rendszer.......................................................................................................... 66 13. Kapcsolódás a Semmelweis Tervhez........................................................................................... 67 14. Tervezett fejlesztések, azok forrásigénye és időterve ................................................................. 71 14.1. Infrastruktúra fejlesztése.......................................................................................................... 71 14.1.1. Felújítások, beruházások....................................................................................................................71 14.1.2. Tervezett eszközbeszerzések...............................................................................................................72 Intézeti stratégia 2011 2015.doc
2
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
14.2. Működési eredmény................................................................................................................. 73
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
3
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
1.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Bevezető Az Intézet vezetése úgy határozott, hogy – a hazánkban jelenleg zajló, az egészségügyet is érintő folyamatokhoz alkalmazkodva, figyelembe véve a Semmelweis Terv helyzetértékelését és célkitűzéseit – felülvizsgálja és megújítja a 2007-ben elfogadott stratégiai tervét, szakmai programját. Az intézet működésének feltételrendszere a következő időszakban feltehetően lényegesen változni fog: már döntött a kormány arról, hogy megvalósul a Semmelweisterv, indul a nagytérségi ellátásszervezés, állami tulajdonba kerülnek a kórházak, szakrendelők, s azok működtetésében, illetve tulajdonlásában a minisztérium, illetve annak egy háttérintézménye kap szerepet. Jelenlegi helyzet szerint az állami átvétel 2012 végén várható. Ebben a várhatóan alapjaiban megváltozó feltételrendszerben különösen fontos lehet, hogy az intézmény értékelje jelenlegi működését, feltárja erősségeit és gyengeségeit, hiányosságait és az alapműködésre és annak feltételrendszerére vonatkozóan lefektesse azokat a sarokpontokat, amelyek mentén a jelenlegi működés javítását elképzeli. A stratégiakészítés során az Intézet vezetése célul tűzte ki, hogy a munka végeredményeképpen, a korábbi hasonló anyag alapjain, de lényegesen megújítva, átalakítva egy középtávú, 5 éves kitekintésű szakmai fejlesztési program és szervezeti stratégia jöjjön létre, mely világos és megalapozott irányokat fogalmaz meg, az ahhoz szükséges feltételrendszer megjelölésével együtt. A program a jövőben természetesen évről évre a változó feltételekhez igazítandó, de a fő irányok befolyással bírnak majd az éves költségvetés keretszámainak kialakítására is. A cél az volt, hogy a szervezet erősségeit és gyengeségeit áttekintve, egy alapos helyzetértékelésen alapulva fogalmazódjanak meg azok a stratégiai témák, amelyekkel az Intézet kiemelten, a következő öt év folyamán programozottan foglalkozni kíván. Az igazgatás kívánatosnak tartotta azt is, hogy a célok megfogalmazásában és rögzítésében, elfogadásában az Intézet szakmai vezetésének minél szélesebb egyetértését tudja a háta mögött. Éppen ezért a stratégia készítésének folyamatában felhasználta az egyes szakrendelések éves beszámolóinak keretében megfogalmazott elképzeléseit és terveit is. Ugyanezen okból az elkészített stratégiát a főorvosi kar számára ismertté tette, azt véleményeztette és elfogadtatta. Jelen anyag tehát tartalmazza az Intézet vezetésének helyzetértékelését, a főbb célkitűzéseit és azokat a stratégiai témáknak nevezett területeket, melyekben a következő évek kulcsterületeit látják, ill. előrelépést szeretnének elérni. Tartalmazza továbbá az anyag a szakrendelő következő 5 éves fejlesztési tervét, szükségesnek ítélt beruházásait, melyek a jövőbeni minőségi gyógyító munka feltételrendszerét biztosítják.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
4
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
2.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Vezetői összefoglaló Az Intézményben az ellátottak döntően, 80 %-ban kerületi lakosok, mely arány az önálló budapesti rendelőintézetek között szokásosnak mondható. Az „elvándorló”, az ellátási területről más intézményben, döntően a közeli kórházak ambulanciáin ellátott az összes kerületi eset 36 %-a, mely természetes jelenség. Összességében a bevándorolt esetszám megközelíti az elvándorolt esetszám felét. Így az egyenleget, az összes esetszámot tekintve megállapítható, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet alapfeladatát a kerületben betölti, a lakosság ellátásában a megfelelő, magas arányban vesz részt. Az országos átlagnál kisebb mértékben, de így is jelentősen csökkent a betegforgalom az elmúlt 5 évben. Ennek oka a vizitdíj átmeneti bevezetése és a receptfelírási lehetőség 3 hónapra történő meghosszabbítása volt. Ez az átalakulás a vizitdíj megszűntetése ellenére tartósnak tűnik és nem feltétlenül haszontalan: kiesett a forgalomnak egy olyan szegmense, mely a terheltséget növelte ugyan, azonban a betegellátás minőségére alapvetően nincsen hatással. Az utóbbi időszakban a betegforgalom kissé újra csökkent, részben egyes nagy forgalmú szakrendeléseken felmerülő orvosi létszámhiány, a laboratórium esetében tudatos teljesítmény csökkentés miatt. Az orvos hiányok megszüntetése természetesen kiemelt feladata az Intézetnek. A betegforgalomhoz viszonyított kapacitások országos összehasonlításban kedvezőek. Pontozását tekintve az Intézet kiemelkedő az országos összehasonlításban. A kapacitás kihasználtsági mutató esetében a szakmák között találkozunk szélsőséges eltérésekkel. Az átlagnál kevésbé kihasznált kapacitások esetében mindenképpen folyamatosan vizsgálandók az eltérés okai, az esetleg szükséges intézkedések. Humán erőforrás tekintetében – a rendelkezésre álló magas színvonalú, jól képzett, hatékonyan és megfelelő minőségben dolgozó kollektíva ellenére a következő, égető problémák jelentkeznek. Egyre nagyobb gond az orvos hiány, az állások betöltésének nehézsége. További figyelmeztető jel az orvosok korösszetétele, az orvosok elöregedése, az utánpótlás hiánya. A Kispesti Egészségügyi Intézet szakorvosainak 44 %-a 60 éves elmúlt, az átlagéletkor 55 év. A közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan, anyagi forrás hiányában a kötelező előrelépéseken túl nem tud a munkáltató béremelést biztosítani, mint ahogy a szociális és jóléti juttatásokat sem. Az egészségügyi ellátórendszer az elmúlt években többszöri, jelentős mértékű forráskivonást élt át, az intézményrendszer nagy része végletesen eladósodott, folyamatos működési problémákkal küzd. Ennek a helyzetnek a fényében komoly eredmény, hogy a pénzügyi eredmény az elmúlt 5 évben összességében pozitív, stabil. A finanszírozási problémák kezelése szigorú költséggazdálkodással megoldhatónak bizonyult, az intézet rossz finanszírozási helyzetben is megőrizte fizetőképességét, adósságállományt nem halmozott fel. Az elmúlt 5 évben a bevétel nominál értékben szinte stagnál, reálértékben jelentősen csökkent, a költségek pedig az 5 év alatt összesen 10 %-kal, mélyen az infláció alatt emelkedtek. A költségeken belül a bérek és járulékok arányaiban és abszolút értékben is csökkentek.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
5
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az alapellátás alulfinanszírozottságából eredő hiányt, a veszteség egy részét az Önkormányzat működési támogatása ellentételezi. A támogatásokra láthatóan mindenképpen szükség van. Az összesített önkormányzati támogatási mérték hosszabb időszakot tekintve nominál értéken is csökkent, reálértéken számolva pedig még erősebben fogy. Az összérték csökkenésével párhuzamosan a működési támogatás aránya szükségszerűen nőtt, a beruházási-felújítási támogatások arányában is szűkültek. Az elmúlt 11 évben az átlagos felújításra és beruházásra költött összeg 56 mFt / év volt, amely nem fedezi az intézmény újrapótlási szükségleteit (összehasonlításképpen az előző stratégiai terv 5 éves időtávra összesen 1 milliárd Ft összegű fejlesztési igényt fogalmazott meg). További probléma, hogy a felújítási, beruházási kiadások az időszak második felére nominál értékben is jelentősen lecsökkentek (az utóbbi 4 év átlaga 26 mFt), miközben jelentős volt az infláció ezen a területen (is). Az ilyen irányú kiadások csökkenését egyrészt a célzott önkormányzati támogatások csökkenése, másrészt a finanszírozás romlása következtében a saját erő elapadása együttesen idézte elő. Az önerős beruházások nem nagy volumenűek, nem veszélyeztetik az intézeti gazdálkodás egyensúlyát, viszont nem is tudnak nagymértékben hozzájárulni a szükséges pótlási, bővítési feladatokhoz. Az elmúlt 11 évben kapott átlagosan 46 mFt körüli fenntartói felújítási és beruházási támogatás jövőbeli lényeges növelése elengedhetetlen az eszközök és az ingatlanok szinten tartásához, a szükséges minimális fejlesztésekhez. Támogatások hiányában, az intézmény infrastruktúrájának gyorsuló leromlásával kell számolni, de már a közeljövőben is működési problémát okoznak az elmaradó fejlesztések, felújítások (pl, tisztasági festés elmaradása). Az Intézet Missziós Nyilatkozatához igazított középtávú, 5 évre szóló céljai a következők:
Az Intézet a szakmai színvonal növelése révén járuljon hozzá, elsősorban a XIX. kerület, de emellett a főváros lakossága egészségügyi állapotának javításához.
Növekedjen az egészségügyi szolgáltatások általános színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége.
A saját eszközrendszerével járuljon hozzá humán erőforrása, ezen belül kiemelten az orvosgárdája megtartásához, minőségi újrapótlásához, bérezési színvonalának javításához.
Javuljon az épület és eszköz állomány színvonala, mely folyamatosan biztosítsa a minőségi gyógyító munka feltételrendszerét.
Az Intézet gazdasági egyensúlya tovább szilárduljon, működése hosszú távon fenntartható legyen.
A célok megvalósítása érdekében az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése szükséges. Ide tartózik a rendelőintézet épületinfrastruktúrájának korszerűsítése, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen eszközök és berendezések modernizációja, újak beszerzése. A kerület lakosai egészségi állapotának javítása céljából fontos a szűrések kiterjesztése, az érintettek minél nagyobb körének feltérképezése, majd gyógyítása és gondozása. Erre akár a központi programokon túli helyi kezdeményezések is szóba
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
6
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
jöhetnek. Ide kapcsolódhat, hogy az intézeti saját bevételek növekedése érdekében komplex ellátási csomagokat szeretnénk összeállítani és térítésért kiajánlani a lakosságnak ilyen szolgáltatásokra igényt formáló részének. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését javítja, ha több és nagy betegforgalommal rendelkező szakma lehetőségei bővülnek (magasabb óraszám, több vizsgáló helység) vagy új profilok jelennek meg az ellátásban (egy napos sebészet, hipertóniás szakrendelés, vascularis ambulancia stb.). A lakossági elégedettséget szolgálja a várólisták visszaszorítása, a hozzáférési idő csökkentése. A meglévő kapacitások betegközpontú kihasználását és gazdaságos működtetését hosszú távú tervezéssel szükséges megalapozni (optimális rendelési idő és óraszám meghatározása). A betegek kényelmét szolgálja több olyan intézkedés végrehajtása, mint a korszerű, web alapokon is igénybe vehető előjegyezési rendszer létrehozása. A szolgáltatás elképzeléseink szerint a lakosság körében népszerű lesz, hisz a rendszer működése révén elkerülhetők a hosszú várakozások, mely a munkából kieső idő csökkenését eredményezi. Reményeink szerint a kerület lakosságának tetszésével találkozna az Intézet egységes arculatának megteremtése (belső építészeti átalakítások, kommunikáció, webes elérhetőség stb.), komfort javító programok lebonyolítása révén a rendelőben várakozók idejének kellemesebbé tétele. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a háziorvosi kapcsolatok megerősítésére. Ezzel együtt kívánatosnak tartjuk a különböző ellátási formák telephelyi koncentrációját, a járóbeteg-szakellátás kizárólag a központi telephelyen való elhelyezését. Ez a lépés gazdasági és szakmai értelemben is jelentős előnyökkel járna. A belső erőforrások feltárása nem kerülheti el a gyógyításban közvetlenül nem résztvevő szervezeti egységeket sem. Ezen a területeken célul tűzzük ki egy kisebb, kevesebb szervezeti egységet tartalmazó, de hatékonyabban működő gazdaságiműszaki háttérterület kialakítását. Fejlesztési elképzeléseinket úgy fogalmaztuk meg, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet a Semmelweis Tervhez igazodva, magas szintű ellátást nyújtó kerületi („kistérségi”) szerepet betöltő járóbeteg-ellátó intézménnyé váljon. Részletes lista készült azon állagmegóvó, illetve ingatlan és infrastruktúrafejlesztési tennivalókról, amelyeket az Intézet vezetése a következő 5 évben szükségesnek ítélt. A javasolt, illetve szükségesnek ítélt beruházások értéke 2011-es árakon 457 M Ft. Az egyes szakrendelések további orvosszakmai eszközigénye az 5 év távlatában 212 mFt. A források biztosításánál az esetleges pályázati lehetőségek mellett alapvetően a fenntartó támogatására számítunk.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
7
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
3.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A kerületi lakosság egészségi állapotának alakulása 1997-2010. A fejezet a Kispest Önkormányzatának Szolgáltatástervezési Koncepciója alapján készült. A lakosság egészségi állapotát bemutató adatokat két szempont alapján jellemeztük: egyfelől a lakosság megbetegedési mutatói szerint (morbiditás), másfelől pedig a halálozásból nyert adatok révén (mortalitás).
3.1.
Demográfiai fol yamatok Kispest népességszáma, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a 60 000 főt. XIX. kerület lakossága (fő)
70 000
66 392
65 676
65 191
64 006
63 339
62 722
61 838
61 311
61 499
60 814
60 799
60 578
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
0 1997.
1998.
1999.
2000.
Forrás: KSH. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, többen költöztek el a kerületből, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve az utóbbi években is öregedett. A KSH előrebecslése Kispest népessége 2020-ra az 55 ezer fő alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idősebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentős mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a 19-35 éves korcsoportban következhet be.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
8
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A népesség körében a nők vannak többségben, a lakosság közelítőleg 54 %-a nő, 46 %-a férfi. A lakónépesség életkor szerinti megoszlása 2008-ban a következő volt: az össznépesség 13 %-a 0-14 éves, 64 %-a 15-59 éves, 23 %-a 60 év feletti. A kerület 24 évesnél idősebb népességének 6 %-a az általános iskolást sem végezte el, 27 % legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A felnőtt lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
3.2.
Kerületi morbiditási hel yzet Az alábbi diagram a kerület felnőtt lakosságának morbiditási adatait mutatja1996. és 2007. között.
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007. A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképzőrendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertőző bőrbetegségek tekintetében. A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az előző év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentős emelkedés az alábbiakban fordult elő: • diabetes mellitus, • lipoprotein anyagcsere rendellenességek, • mozgásszervi betegségek, Intézeti stratégia 2011 2015.doc
9
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
• pajzsmirigy rendellenességek.
A kerület gyermek lakosságának morbiditását mutatja az alábbi diagram.
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképző rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertőző bőrbetegségek tekintetében.
EGYÉB
MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az országos adatokhoz hasonlóan a szív- és keringési, ezen belül a magas vérnyomás a vezető megbetegedés a felnőttek között.
A 18-80 év közötti lakosság negyede szenved magas vérnyomás betegségben a háziorvosi adatok szerint.
A felnőttek esetében szintén kiemelt megbetegedés a mozgásszervi betegségek csoportja, amely majdnem minden ötödik lakost érint az alapellátási morbiditás szerint, de a szakellátásban ellátottak esetében vezető megbetegedés (kúraszerűen végzett terápiák miatt).
Sajnálatos, hogy közel minden betegségcsoportban növekedett az alapellátásban nyilvántartott betegek aránya a bemutatott időszakban.
A gyermekek körében országosan és itt is a megbetegedések az asztma, elhízás, szemészeti elváltozások, hátgerinc problémák, illetve az atópiás dermatitis.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
10
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
3.3.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Mortalitás A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezető halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer megbetegedései a legmarkánsabbak, melyet a rosszindulatú daganatos megbetegedések követnek. E két vezető haláloki betegségcsoport mellett a légzőrendszer és az emésztőrendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentős szerepet, a betegségekből eredő halálozásban. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 0-X éves
BUDAPEST
XIX. kerület
FÉRFIAK
NŐK
FÉRFIAK
NŐK
Keringési rendszer betegségei
80,95 (25 132)
83,22 (33 975)
81,26 (809)
80,04 (1 013)
Összes rosszindulatú daganat
92,95 (15 879)
113,95 (16 412)
94,39 (540)
110,96 (520)
Légzőrendszer betegségei
64,21 (1 899)
79,65 (1 852)
96,58 (92)
99,29 (73)
Emésztőrendszer betegségei
89,41 (4 517)
110,19 (3 736)
81,88 (146)
123,62 (140)
Morbiditás, mortalitás külső okai
74,39 (3 795)
103,66 (3 401)
66,16 (119)
96,92 (104)
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A halandóság területi különbségének vizsgálatára az ún. Standardizált Halálozási Hányados (SHH) mutatót alkalmazzák. Viszonyítási alapnak az országos korspecifikus arányszámokat tekintik. A mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítja a halálesetek várható számához képest százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az
SHH = 100,0%, akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság;
SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság;
SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság.
A főbb betegség csoportokban alacsonyabb a halálozási kockázat mindkét nem esetében az országos átlagnál. Kivétel ez alól a kerületi nők körében a daganatos betegségek és az emésztőrendszer betegségei, ahol magasabb a halálozás az átlagosnál.
A kerületi mortalitási adatokat a többi kerület adataihoz képest az alábbi térképeken tudjuk bemutatni:
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
11
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti halálozás Budapesten, 1994-2003. FÉRFIAK
NŐK
6.ábra
Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete”
A keringési rendszer okozta halálozás mindkét nem esetében jóval kedvezőbb, melyet az országos átlag alatti értékek mutatnak.
A daganatos betegségek (BNO-10: C00-C97) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, 1994-2003. FÉRFIAK
NŐK
Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete”
A daganatos betegségek okozta halálozás a nők körében az egész fővárosban magasan az országos átlag felett alakult, így a XIX. kerületben is. A férfiak esetében lényegesen jobbak a bemutatott adatok. Intézeti stratégia 2011 2015.doc
12
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, 1994-2003. FÉRFIAK
NŐK
Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete”
Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás tekintetében a kispesti nők mutatói az országos átlagnál rosszabbak, de ez a fővárosi viszonylatban nem kiugrón magas. A férfiak esetében itt is kedvezőbb képet látunk. A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, 1994-2003. FÉRFIAK
NŐK
Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete”
A légzőrendszer betegségei okozta halálozás mindkét nem esetében kisebb az országos átlagnál.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
13
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, 1994-2003. FÉRFIAK
NŐK
Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete”
A külső okok miatti halálozás kevésbé jelentős a férfiak esetében, mint a nőknél, de összességében így is elmarad az országos átlagtól.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
14
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
4.
Az Intézet bemutatása / kapacitások és teljesítmények
4.1. AZ
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Al apadatok
INTÉZET ALAPADATAI
Neve: Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete
Alapító: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő Testülete
Alapítás időpontja: 1993. december 21.
Fenntartó szerv: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó és működő költségvetési intézmény
Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzata Kispesti Egészségügyi Intézete a kerület lakosainak és a kerületben dolgozóknak a járóbeteg-szakellátásáért felelős. Egyes részlegei néhány Budapest környéki település szakorvosi ellátását is biztosítják. Az Intézetet 1951-ben alapították, kórház - rendelőintézetként kezdte meg működését. Az Intézetben felnőtt fogászat, fogtechnikai laboratórium és vérellátó is helyet kapott. A gyermekszakrendelés, a gondozóintézetek, a felnőtt- és gyermekkörzeti rendelők, valamint az anya- és csecsemővédelmi intézet külön telephelyeken nyertek elhelyezést. 1977-ben a kórházi részleget, majd később a vérellátót is a Szent István Kórházba költöztették. 1981-ben a felnőtt járóbeteg-ellátást a Szent István Kórházhoz, a gyermekellátást pedig a Heim Pál Gyermekkórházhoz integrálták. 1992 júliusában az alapellátás, majd 1993. január 1-től a szakrendelések működtetését a Kispesti Önkormányzat vette át. A gondozóintézetek 1998-ban funkcionálisan, majd 1999. január elsejétől jogilag is az Intézethez kerültek. A törvény adta lehetőségek alapján az elmúlt években megtörtént a felnőtt- és a gyermek háziorvosi szolgálatok, a felnőtt fogászat és a fogtechnikai laboratórium funkcionális privatizációja.
AZ
INTÉZET JELENLEGI TELEPHELYEI
Az Intézet jelenleg a központon kívül három telephellyel működik, melyeken az alábbi feladatokat látja el:
Székhely: Szakrendelő Épület Címe: 1195 Budapest, Ady Endre út 122.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
15
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Központi igazgatás és kiszolgáló részlegek: •
Igazgatóság
•
Ápolási igazgató,
•
Gazdasági igazgató, (Gazdasági-, Pénzügyi-, Bér- és Munkaügyi -, Műszaki Osztály)
•
Informatika
Betegellátó és diagnosztikus részlegek: •
Sebészet - Gasztroenterológia
•
Fül-orr-gégészet - Audiológia
•
Ideggyógyászat és Mentálhigiéné
•
Nőgyógyászat – Terhelésrendelés - Cytológia
•
Laboratórium
•
Onkológia
•
Ortopédia
•
Urológia
•
Radiológia
•
Kardiológia
•
Reumatológia - Fizioterápia – Gyógytorna - Masszázs
•
Belgyógyászat
•
Angiológia
•
Diabetológia
•
Tüdőgondozó - SEF
•
Bőrgyógyászat
•
Szemészet
•
Védőnői Szolgálat (részben)
•
Gyermek Szakrendelők o
Fogászat (részben)
o
Kardiológia
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
16
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
o
Ortopédia
o
Pulmonológia
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
1. Telephely Címe: 1191 Budapest, Berzsenyi u. 3. •
Védőnői Szolgálat (részben)
2. Telephely Címe: 1193 Budapest, Táncsics M. u. 40. •
Pszichiátriai gondozó és Addiktológia
3. Telephely Címe: 1192 Budapest, Madách u. 5/a. •
ELLÁTÁSI
Gyermekfogászat (részben)
TERÜLET
A járóbeteg-szakellátás által ellátott OEP szerint szerződött ellátási terület a Budapest Főváros XIX. kerületének lakossága. Bizonyos szakmák OEP-pel szerződött ellátási területe a XIX. kerületen is túlnyúlik:
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
17
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
SZERVEZETI
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
FELÉPÍTÉS
Az Intézet szervezeti felépítését az alábbi organogram mutatja be, a Rendelő 2009-ben kiadott Minőségirányítási Kézikönyve alapján.
Főigazgató
Főigazgatói közvetlen Titkárság, Informatikai kontroller, Jogász
Minőségügyi vezető
Szakmai Vezető Testület
Főorvosi Értekezlet
Közalkalmazotti Tanács
Bizottságok Minőségell. Bizottság, Gép-, műszer fejl. Biz.
Orvosigazgató
Szakrendelések
Ápolási igazgató
Gondozók
Egyéb rendelések
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
Gazdasági igazgató
Asszisztensek
Védőnői szolgálat
Pénzügyi és Számv. o.
Bér-, és munkaügyi o.
Takarítók
Központi betegirányító
Gondnokság
Főmérnökség
18
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
4.2.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Intézeti kapacitások és teljesítmények alakulása Az intézeti kapacitások alakulását mutatja be a következő táblázat. 2006. szakorvosi
0100 Általános belgyógyászat 0100 Általános belgyógyászat 0200 Általános sebészet 0400 Általános szülészet-nőgyógyászat 0401 Terhesgondozás (orvosi) 0600 Általános fül-orr-gégegyógyászat 0601 Audiológia 0700 Általános szemészet 0801 Bőrgyógyászat 0800 Általános bőr- és nemibeteg-ellátás 0900 Általános neurológia 1000 Ortopédia 1000 Ortopédia 1100 Urológia 1200 Klinikai onkológia 1401 Reumatológia 1800 Pszichiátria 1800 Pszichiátria 0512 Gyermek- és ifjúságpszichiátria 1800 Pszichiátria 1900 Tüdőgyógyászat 0504 Gyermek-tüdőgyógyászat 0101 Angiológia, phlebológia, lymphológia 0109 Allergológia és klinikai immunológia 0103 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0104 Gasztroenterológia 1404 Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* 4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) 1801 Addiktológia 5000 Általános laboratóriumi diagnosztika 5100 Általános röntgendiagnosztika 5301 Ultrahang-diagnosztika 5402 Cytológia, cytopatológia 4005 EKG és Holterdiagnosztika 1402 Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 5722 Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 1402 Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 5711 Gyógytorna 0507 Gyermeknőgyógyászat - *sze* 0509 Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat 0508 Gyermekszemészet 0511 Gyermekneurológia 0503 Csecsemő- és gyermekkardiológia Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás Q12 Klinikai onkológia - gondozó Q18 Pszichiátria - gondozó Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó 4003 Kardiológiai rehabilitáció Összesen:
2008.
nem szakorvosi
szakorvosi
2010.
nem szakorvosi
szakorvosi
6 2 116 69 29 78 12 89 10 69 60 30 18 62 12 114 32
6 2 120 61 24 78 12 84 10 78 60 30 19 62 12 113 32
30 15 36 11 24 6 4 21 14 56 9 54 93 42 6 9 7
30 15 40 11 24 6 5 18 14 56 9 40 90 38 6 8 8
6 2 120 57 22 78 12 84 9 87 65 30 17 62 12 127 32 10 30 15 45 11 27 6 5 18 13 56 10 50 85 34 6 10 8
6
6
6
nem szakorvosi
303 6 6 30 10 6 33 32 18 44 69 14 10 3 1 526
6
6 5 26 10 6 33 32 18 44 75 12 10 3 1 501
6
6 5 24 10 6 32 30 18 40 70 13 10 3 1 527
309
Az elmúlt években a szakorvosi órák tekintetében kisebb változtatások, átcsoportosítások történtek, főként a tényleges működést jobban lefedő struktúra és a finanszírozási időkorlátok jobb kihasználása érdekében, melyek jelentősen mérsékelték az intézet kapacitásproblémáit. Nagyobb változás, hogy a Fizioterápia nem szakorvosi óraszáma és ezáltal finanszírozása 2010 nyarán oldódott meg véglegesen, 303 óra kapacitásemelést kapott a szakrendelő. Az intézet kapacitásainak kihasználtságát a későbbiekben még elemezzük.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
19
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az intézeti finanszírozott esetszám és pontszám alakulását mutatják be a következő táblázatok. Intézeti esetszám alakulása 2006 - 2010. 500 000
470 371 401 788
404 455
418 712 392 073
400 000
300 000
200 000
100 000
0 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Intézeti jelentett teljesítmény alakulása 2006 - 2010. (ezer pont) 800 000
700 000
686 149
656 330
715 854 662 253
607 882
600 000
500 000
400 000
300 000
200 000
100 000
0 2006.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
2007.
2008.
2009.
2010.
20
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az alábbi táblázat szervezeti egység bontásban mutatja be az esetszám alakulását.
2010. évi esetszám csökkenő sorredjében Esetszám
2006.
Reumatológia
2007.
2008.
2009.
2010.
2010 / 2009. 2009 / 2008. 2008 / 2007. 2007 / 2006.
132 723
118 731
115 242
122 639
110 676
-10%
6%
-3%
-11%
Laboratórium
51 352
42 514
45 087
49 543
47 892
-3%
10%
6%
-17%
Tüdőgyógyászat
38 857
33 117
32 164
31 719
27 881
-12%
-1%
-3%
-15%
Sebészet
26 826
22 227
25 613
27 314
27 215
0%
7%
15%
-17%
Röntgen
26 329
23 259
25 287
25 464
25 028
-2%
1%
9%
-12%
Bőrgyógyászat
28 781
22 993
22 810
23 168
24 390
5%
2%
-1%
-20%
Fül-orr-gégészet
25 007
19 934
20 115
19 958
21 256
7%
-1%
1%
-20%
Szemészet
23 998
18 754
18 900
19 033
18 305
-4%
1%
1%
-22%
Felnőtt Pszichiátria
11 595
10 085
12 913
15 345
15 815
3%
19%
28%
-13%
Nőgyógyászat
17 920
16 153
16 235
14 622
13 620
-7%
-10%
1%
-10%
Kardiológia
13 925
12 043
12 231
12 771
11 162
-13%
4%
2%
-14%
Urológia
10 545
8 626
9 018
9 734
9 233
-5%
8%
5%
-18%
5 338
6 203
7 271
7 431
6 773
-9%
2%
17%
16%
10 520
6 538
5 941
6 340
6 062
-4%
7%
-9%
-38%
Orthopédia
7 463
5 345
7 495
7 614
4 867
-36%
2%
40%
-28%
Cytológia
5 856
4 356
4 266
3 940
3 471
-12%
-8%
-2%
-26%
Gyermek Fül-orr-gége
4 436
3 754
3 425
3 305
3 228
-2%
-4%
-9%
-15%
Onkológia
3 954
2 868
2 612
3 418
2 578
-25%
31%
-9%
-27%
Gyermek Tüdőgyógyászat
3 582
3 598
2 859
2 314
2 196
-5%
-19%
-21%
0%
Gyermek Kardiológia
2 468
2 173
1 776
1 816
1 998
10%
2%
-18%
-12%
Diabetológia
1 302
1 555
1 838
1 917
1 958
2%
4%
18%
19%
Gasztroenterológia
2 137
2 025
2 065
1 983
1 870
-6%
-4%
2%
-5%
Mentálhygiénia
2 043
2 571
1 845
1 759
1 725
-2%
-5%
-28%
26%
Gyermek Mentálhygiénia
4 998
4 015
2 489
900
1 372
52%
-64%
-38%
-20%
Gyermek Ortopédia
5 605
5 999
2 506
1 923
708
-63%
-23%
-58%
7%
384
367
348
457
522
14%
31%
-5%
-4% -13%
Angiológia Ideggyógyászat
Gyermek Nőgyógyászat Gyermek Neurológia Gyermek Bőrgyógyászat ÖSSZESEN
745
649
766
858
272
-68%
12%
18%
1 682
1 336
1 338
1 427
0
-100%
7%
0%
-21%
470 371
401 788
404 455
418 712
392 073
-6,4%
4%
1%
-15%
Az intézeti esetszám a vizsgált időszakban (2006 – 2010.) jelentősen csökkent, a 2010. / 2006-os esetszám változása -16,6%. A 2007. évi összforgalom 15%-kal volt kisebb, mint 2006. évben. Ez az országos átlagnál (-20%) kisebb, de így is jelentős forgalomcsökkenés, melynek okai a vizitdíj bevezetése és a receptfelírási lehetőség 3 hónapra történő meghosszabbítása volt. Ez az átalakulás a vizitdíj megszűntetése ellenére tartósnak tűnik és nem feltétlenül haszontalan: kiesett a forgalomnak egy olyan szegmense, mely a terheltséget növelte ugyan, azonban a betegellátás minőségére nincsen hatással (kiestek kevéssé hatékony orvos-beteg találkozások, „csak a valóban betegek maradtak”). 2008 – 2009-ben a betegforgalom szolid emelkedést mutat, majd a 2010-es évben újra csökkent, részben egyes nagy forgalmú szakrendeléseken felmerülő létszámhiány, a laboratórium esetében tudatos teljesítmény csökkentés és egyéb különféle okok miatt. Az esetszám csökkenés a következő területeket érintette nagyobb mértékben: •
Reumatológia,
•
Tüdőgyógyászat,
•
Nőgyógyászat,
•
Kardiológia,
•
Orthopédia,
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
21
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
•
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
egyes gyermek szakrendelések.
Az esetszám 2010-es csökkenése tartósan nem megengedhető folyamat, így az okok felkutatására és a szükséges intézkedések meglépésére szükség van.
Az alábbi táblázat szervezeti egység bontásban mutatja be a pontszám alakulását. Jelentett pontszám
2006.
2007.
2010. évi pontszám csökkenő sorredjében 2010 / 2009. 2009 / 2008. 2008 / 2007. 2007 / 2006. 2008. 2009. 2010.
Reumatológia
114 169
111 477
138 514
156 552
147 403
-6%
13%
24%
-2%
Laboratórium
59 505
57 619
81 752
114 767
92 961
-19%
40%
42%
-3%
Sebészet
55 208
55 108
66 289
68 911
71 912
4%
4%
20%
0%
Röntgen
37 733
39 148
55 034
49 592
46 691
-6%
-10%
41%
4%
Tüdőgyógyászat
35 354
33 588
37 225
41 061
40 424
-2%
10%
11%
-5%
Bőrgyógyászat
45 616
43 267
42 524
38 594
39 039
1%
-9%
-2%
-5%
Szemészet
50 221
45 280
45 870
38 019
34 040
-10%
-17%
1%
-10%
Felnőtt Pszichiátria
31 135
24 505
28 051
32 921
27 793
-16%
17%
14%
-21%
Urológia
24 496
19 116
20 247
21 425
26 672
24%
6%
6%
-22%
Angiológia_Belgyógy.
20 896
24 889
34 104
30 228
23 478
-22%
-11%
37%
19%
Kardiológia
23 786
22 269
23 670
24 547
22 386
-9%
4%
6%
-6%
Fül-orr-gégészet
21 219
18 193
17 024
15 564
15 781
1%
-9%
-6%
-14% -19%
8 451
6 860
11 441
11 998
13 386
12%
5%
67%
Nőgyógyászat
20 397
18 695
20 612
13 083
10 284
-21%
-37%
10%
-8%
Ideggyógyászat
28 043
18 660
9 619
11 088
9 408
-15%
15%
-48%
-33%
Gyermek Tüdőgyógyászat
9 279
7 777
8 231
6 549
6 178
-6%
-20%
6%
-16%
Gasztroenterológia
5 889
5 410
5 413
4 832
5 792
20%
-11%
0%
-8%
Gyermek Kardiológia
4 864
3 928
3 486
3 568
4 785
34%
2%
-11%
-19%
Mentálhygiénia
7 841
9 755
6 089
5 376
4 709
-12%
-12%
-38%
24%
Cytológia
6 494
4 847
4 758
4 389
3 853
-12%
-8%
-2%
-25%
Orthopédia
17 272
13 501
7 733
2 666
3 778
42%
-66%
-43%
-22%
Onkológia
6 619
3 651
4 604
5 888
3 260
-45%
28%
26%
-45%
Diabetológia
1 286
1 449
1 001
1 225
2 646
116%
22%
-31%
13%
Gyermek Fül-orr-gége
5 674
4 770
3 548
2 570
2 483
-3%
-28%
-26%
-16%
Gyermek Ortopédia
7 747
8 694
4 557
4 569
2 107
-54%
0%
-48%
12%
Gyermek Neurológia
1 341
1 341
1 604
1 789
599
-66%
12%
20%
0%
442
365
318
381
405
6%
20%
-13%
-17%
Gyermek Mentálhygiénia
Gyermek Nőgyógyászat Gyermek Bőrgyógyászat ÖSSZESEN
5 353
3 720
2 831
3 702
0
-100%
31%
-24%
-31%
656 330
607 882
686 149
715 854
662 253
-7,5%
4%
13%
-7%
2007-ben a teljesítmény nem csökkent olyan mértékben, mint a forgalom a kódolás javulása miatt. Utána 2009-ig növekedtek a teljesítmények, a 2010-es évben viszont egy erőteljesebb visszaesés látható. Ez a visszaesés a forgalom csökkenése, a „2 perces finanszírozási szabály” bevezetése (főbb vesztesei az Angiológia, Felnőtt Pszichiátria, Szemészet) és a Laboratórium esetében tudatos teljesítménykorlátozás miatt következett be. A teljes időszak változása (2010. / 2006.) +0,9%, elenyésző. Az Intézet „méretét”, a fővárosi egészségügyi ellátásban betöltött szerepét azzal érzékeltethetjük legjobban, ha más járóbeteg-szakellátási szolgáltatókkal vetjük össze. Az alábbi táblázatban kórházak és önálló rendelőintézetek főbb járóbeteg-szakellátási adatait és mutatót hasonlítottuk össze 2010-re: Intézet Kispest XIX. ker. Csepel XXI. ker. PSzL-PSzI XVIII. ker. Szt. István JFK Semmelweis Budapest Önálló járó beteg intézetek (országos) Országos összesen
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
Átlagos heti rendelési óra nem szakszakorvosi orvosi 1 527 309 1 620 570 1 829 393 4 518 657 2 887 580 11 162 2 185 104 718 21 426 77 583 12 913 285 745 57 693
Esetszám 389 183 412 448 576 249 578 499 741 292 1 697 137 19 620 199 16 845 747 66 096 499
Beavatkozások száma 2 808 157 1 356 085 3 455 970 3 019 263 4 604 645 6 916 691 102 764 762 93 033 544 340 733 731
Pontszám 652 337 469 447 802 011 1 368 600 1 363 873 3 760 676 38 155 344 24 107 635 113 929 721
Egy esetre jutó pont 1 676 1 138 1 392 2 366 1 840 2 216 1 945 1 431 1 724
Egy órára jutó eset 4,43 3,77 5,48 2,37 4,25 2,87 3,11 3,62 3,80
beav. 31,96 12,40 32,87 12,38 26,39 11,68 16,27 19,97 19,58
pont 7 425 4 293 7 627 5 612 7 817 6 352 6 040 5 175 6 548
22
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
ÉRTÉKELÉS
2010-ben az Intézetben látták el a fővárosi esetek 2,0%-át.
Az Intézet kapacitása a fővárosi járóbeteg-szakellátás 1,5%-át teszi ki.
A betegforgalomhoz képest a kapacitások már kisebbek, ez mutatkozik meg az egy órára jutó esetszám magas értékében.
Pontozását tekintve az Intézet kiemelkedő az összehasonlításban.
Az alábbi táblázatban a Rendelő fő kapacitáskihasználási mutatóját hasonlítjuk össze az önálló rendelőintézeti átlaggal szakmánként, rendelőnként. Tartalmazza ezen kívül a táblázat az ÁNTSz számára a közelmúltban leadott kapacitás módosítási kérelem adatait, illetve a 2011. első hónapjaiban a „2 perces szabály”-ba ütköző szakrendelések megjelölését (egy beavatkozásra jutó perc). XIX: kerület Kispesti Eü. Intézet Szakma
0100-általános belgyógyászat 0101-angiológia, phlebológia, lymphológia 0103-endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0104-Gasztroenterológia 0109-allergológia és klinikai immunológia 0200-általános sebészet 0400-általános szülészet-nőgyógyászat 0401-terhesgondozás (orvosi) 0503-csecsemő- és gyermekkardiológia 0504-gyermek-tüdőgyógyászat 0507-gyermeknőgyógyászat - *sze* 0508-gyermekszemészet 0509-csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat 0511-gyermekneurológia 0512-gyermek- és ifjúságpszichiátria 0600-általános fül-orr-gégegyógyászat 0601-audiológia 0700-általános szemészet 0800-általános bőr- és nemibeteg-ellátás 0801-bőrgyógyászat 0900-általános neurológia 1000-ortopédia 1100-urológia 1200-klinikai onkológia 1401-reumatológia 1402-fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 1404-menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* 1800-pszichiátria
1801-addiktológia 1900-tüdőgyógyászat 4000-általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) 4003-kardiológiai rehabilitáció 4005-EKG és Holterdiagnosztika 5000-általános laboratóriumi diagnosztika 5100-általános röntgendiagnosztika 5301-ultrahang-diagnosztika 5402-cytológia, cytopatológia 5711-gyógytorna 5722-fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Q08-Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás Q12-Klinikai onkológia Q18-Pszichiátria Q19-Tüdőgyógyászat Q45-Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) Összesen
Rendelés
Belgyógyászat Pajzsmirigy szakrendelés Angiológia Diabetológia Gasztroenterológia Allergológia Sebészet Nőgyógyászat Terhesrendelés Gy. kardiológia Pulmonológia allergológia gyermek Gy. nőgyógyászat Gy. szemészet Gy. orr-fül-gége Gyermek neurológia Gy. mentálhigénia Fül-orr-gége Audiológia Szemészet Bőrgyógyászat f. Bőrgyógyászat Ideggyógyászat Ortopédia Gyermek ortopédia Urológia Onkológia Reumatológia Fiziotherápia Mozgásterápia Osteoporozis Pszichiátria felnőtt Pszichiátria Mentálhigénia Addiktológia Tüdőgyógyászat f. Kardiológia Kardiológiai rehabilitáció EKG Labor Röntgen f. UH Cytológia Gyógytorna Fizioterápia Bőrgondozó Onkológia Pszichiátrai gondozás Tüdőgondozó Ernyőképszűrő Addiktológia
egy órára jutó esetszám összes heti óra 6 2 31 5 18 6 120 51 19 30 11 5 10 22 6 30 78 12 84 100 8 60 30 15 62 12 147 8 6 11 32 10 15 11 52 56 2 10 50 74 30 6 6 303 26 18 35 63 10 11 1 825
eset
Kispest / átlag
1,5 13,5 3,3 7,4 1,9 1,0 4,3 3,8 1,8 1,2 3,7 2,1 3,0 2,5 0,9 0,9 4,8 2,4 3,8 5,1 4,9 1,8 3,1 1,2 2,8 3,6 5,9 42,0 22,2 0,5 6,6 5,0 2,2 3,2 6,2 2,0
-50% 353% 45% 98% -6% -55% -6% 0% -60% -43% 34% 161% 13% -14% -1% -22% 15% -30% 7% 4% -6% -33% -18% -68% -33% 85% 52% 188% 53% -84% 104% 56% -32% 147% 40% -38%
10,3 18,5 4,2 3,7 11,0 31,5 4,0 0,1 1,0 0,9 0,1 24,1 0,2 5,9
112% 19% -5% -5% 70% 464% -31% -64% -50% -73% -98% 444% -74% 50%
változtatási javaslat (ÁNTSZ-nek beadott) +/-
%
4
150%
14 7 0 0 0 -6 -4 0 1 1 0 -4 0 0 0 0 6 0 0 -15 15
145% 240% 100% 100% 100% 88% 79% 100% 109% 120% 100% 82% 100% 100% 100% 100% 107% 100% 100% 75% 150%
-2 0 3 -6 57 -1
97% 100% 102% 25% 1050% 91%
33
158%
7 -2 0 -1 0 0 -14 0 0 120 -183 0 0 -5
164% 96% 100% 50% 100% 100% 81% 100% 100% 2100% 40% 100% 100% 86%
-3
96%
-7 0
36% 100%
egy beavatkozásra jutó idő (perc) 2011.jan-ápr. 1,95 3,31 1,99 1,42 7,64 3,8 2,08 11,69 17,55 10,02 1,91 44,45 3,63 9,56 6,37 13,53 6,14 7,12 1,69 1,67 3,95 1,44 5,6 1,97 10,31 1,06 2,98 1,1 22,04 2,34 2,03 7,7 4,57 2,17 7,06 5,23 0,17 5,63 3,66 6,39 1,18 1,76 105,63 82,47 16,48 485,33 2,03 52,24
A kapacitás kihasználtsági mutató esetében találkozunk szélsőséges eltérésekkel, az intézeti átlagot figyelve a betegforgalom 50%-kal haladja meg az átlagot. Az átlagnál kevésbé kihasznált kapacitások esetében mindenképpen folyamatosan vizsgálandók az eltérés okai, az esetleg szükséges intézkedések.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
23
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
5.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Piaci helyzet / betegmigráció, el- és bevándorlás 2010. Az intézmény ellátási területe elsősorban a főváros XIX. kerülete, amely a jelenlegi nyilvántartások szerint 60.000 fő feletti lakost jelent. Érdekes megvizsgálni, hogy ebből a populációból a megbetegedett lakosok mekkora hányada veszi igénybe az Intézet szolgáltatásait, ill. milyen arányban kapnak ellátást az ellátási területen kívülről érkező betegek (bevándorlás).
5.1.
A bevándorlás Az alábbi táblázat a 2010-ben az ellátott esetek megoszlását mutatja a betegek lakhelye szerint. Összes eset % 311 151 80%
Esetszám XIX. kerület XVIII. kerület
15 160
4%
XX. kerület
5 937
2%
X. kerület
4 643
1%
Budapest egyéb
18 617
5%
Gyál
10 984
3%
Pest megye egyéb
12 380
3%
Egyéb települések Összesen
20 863
5%
389 155
100%
Az Intézményben az ellátottak döntően kerületi lakosok. Az arányuk a vizsgált időszakban 80% volt. Érdekes képet mutat, ha a nem a XIX. kerületben lakó betegek által felkeresett szakrendeléseket vizsgáljuk. A következő táblázatok az egyes szakmák bevándorolt betegeinek arányát mutatja a szakma összes esetéhez viszonyítva, annak %-ában. Az ábrák készítésénél a 3.1-es fejezetben bemutatott XIX. kerületen kívüli ellátási területeket is figyelembe vettük.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
24
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Ellátási területi Pszichiátriai gondozás Addiktológiai gondozás Tüdőgondozás Gyógytorna Tüdőgyógyászat Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Angiológia, phlebológia, lymphológia Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat Általános laboratóriumi diagnosztika Általános szemészet EKG és Holterdiagnosztika Reumatológia Onkológiai gondozás Ortopédia Urológia Általános neurológia Általános bőr- és nemibeteg-ellátás Ultrahang-diagnosztika Általános fül-orr-gégegyógyászat Audiológia Allergológia és klinikai immunológia Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel Bőrgyógyászat Gasztroenterológia Általános sebészet Csecsemő- és gyermekkardiológia Gyermek- és ifjúságpszichiátria Általános röntgendiagnosztika Pszichiátria Addiktológia Általános szülészet-nőgyógyászat Általános belgyógyászat Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg Klinikai onkológia Gyermeknőgyógyászat - *sze* Terhesgondozás (orvosi) Gyermekszemészet Nemibeteg-gondozás Gyermekneurológia Gyermek-tüdőgyógyászat Összesen
1 799 163 11 632 8 754 12 837 1 680 31 706 3 997 279 20 597 2 684 40 292 13 902 4 485 32 368 755 4 592 7 555 4 972 18 777 5 115 15 601 1 200 181 4 446 167 1 395 20 694 1 522 1 046 14 220 10 597 1 217 8 489 1 385 2 487 1 542 349 1 434 1 051 103 134 978 319 179
Ellátási területen kívüli
1 199 1 106 1 743 243 4 857 629 51 3 864 507 7 881 2 720 898 6 543 153 945 1 582 1 061 4 216 1 304 4 023 326 51 1 263 48 402 6 004 449 313 4 279 3 201 411 2 877 495 961 694 159 654 504 72 136 1 152 69 976
Ellátási területi % 100% 100% 91% 89% 88% 87% 87% 86% 85% 84% 84% 84% 84% 83% 83% 83% 83% 83% 82% 82% 80% 79% 79% 78% 78% 78% 78% 78% 77% 77% 77% 77% 75% 75% 74% 72% 69% 69% 69% 68% 59% 50% 46% 82%
Ellátási területen kívüli % 0% 0% 9% 11% 12% 13% 13% 14% 15% 16% 16% 16% 16% 17% 17% 17% 17% 17% 18% 18% 20% 21% 21% 22% 22% 22% 22% 22% 23% 23% 23% 23% 25% 25% 26% 28% 31% 31% 31% 32% 41% 50% 54% 18%
ÉRTÉKELÉS
Az ellátási területről érkező esetek aránya 82%.
Ez arány az önálló budapesti rendelőintézetek között szokásosnak mondható.
Az gondozói és a mozgásszervi betegségeket ellátó szakmák rendeléseit zömmel az ellátási területről érkező betegek (esetek) keresik fel.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
25
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Bár a gyermek szakellátás ellátási területe nem kizárólag a XIX. kerületre korlátozódik, mégis az ellátási területen kívülről is nagy arányban lát el betegeket.
A nagy forgalmú rendelések közül viszonylag sok beteg érkezik ellátási területen kívülről a Fül-orr-gégészetre, a Sebészetre és a Pszichiátriára.
Az általános laboratóriumi diagnosztika esetében – köszönhetően a kedvezőtlenül finanszírozott tevékenység miatti kényszerű betegelirányítási programnak – az ellátási területen kívülről ellátott betegek aránya az intézeti átlag alá süllyedt.
A nem az ellátási területről érkező esetek arányának utóbbi évekbeli változatlansága az Intézet piaci pozíciójának stagnálására utal.
5.2.
Az el vándorlás Elvándorlás alatt azt értjük, amikor az Intézet ellátási területén élő beteg nem a Kispesti Egészségügyi Intézetben részesül egészségügyi ellátásban. Mielőtt az elemzésre térnénk fontos kiemelni, hogy az „elvándorlás” oka többféle lehet:
Az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg.
Fekvő beteg intézetbe kerülése előtt az adott intézmény ambulanciáján vagy szakrendelésén kerül kivizsgálásra, ill. a beavatkozás után (pl. műtét) oda jár viszsza kontroll vizsgálatokra.
A beteg egyéb speciális igényei miatt nem a Kispesti Egészségügyi Intézetben kerül ellátásra.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az elvándorolt beteg melyik intézetben vett igénybe egészségügyi ellátást:
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
26
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
Ellátó intézet Egy.Szt.István és Szt.László K Semmelweis Egyetem, Budapest Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. Honvédkórház - ÁEK Heim Pál Gyermekkórház-Rend.I. Bajcsy-Zsilinszki Kórház, Bp. PSZL-PSZI Kft Budapest Péterfy Sándor u. Kórház, Bp. OSEI ONKI Szent János Kórház Ri., Bp. Gottsegen György Orsz.Kard.Int FESZ, Bp. IX.ker.Eü.Szolg.Kh.N Uzsoki u. Kórház, Bp. Vasút Egészségügyi KHT Belvárosi Lipotváros Eü. Szolg Budai Irgalmas Rend Kórház KHT Magyar Ökumenikus Segélyszerv. BP. VIII. Józsefvárosi Eü. Sz. I.M.S. KFT. Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk BP. XIV. KER. Zuglói Eü.Szolg. Gyógyír XI. Nonprofit Kft. Bethesda Gyermekkórház, Bp. Egyéb budapesti intézetek Törökbálinti Tüdőgyógyintézet Szakorvosi Rendelô Int.Dabas Szent Rókus Kórház, Bp. Szakorvosi Rend.Int. Vecsés Egyéb Pest megyei intézetek Egyéb intézetek összesen Összesen
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Esetszám 29 588 22 346 12 632 11 971 11 862 9 840 5 845 4 814 4 393 3 799 3 622 2 451 2 413 2 402 2 022 2 009 1 897 1 742 1 495 1 416 1 318 1 166 1 125 912 10 617 10492 7807 1984 1923 1823 2 963 180 689
% 16% 12% 7% 7% 7% 5% 3% 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 6% 6% 4% 1% 1% 1% 2% 100%
ÉRTÉKELÉS
Az „elvándorló” 180 ezer beteg az összes kerületi lakos ellátásának (eset) 36 %-a (összesen 491 ezer eset 2010-ben).
Jelentősnek ítélhető a Szent István Szent László Egyesített Kórház szerepe a kispesti lakosok ellátásában, mint a fekvőbeteg hátteret nyújtó intézmény. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal és a Semmelweis Egyetemmel közösen az elvándorolt esetszám 36%-a érkezett hozzájuk.
Látható, hogy döntően a fekvőbeteg ellátó intézmények járóbeteg-ellátása jelenti a fő elszívó erőt (ez természetes jelenség).
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
27
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
97 005 196 218 82 614
97 005
82 614
211 862
228 329
82 614
40 292 11 632 7 555 14 220 4 446 4 592 8 489 2 684 13 902 167 18 777 20 694 1 542 15 601 5 115 4 972 12 837 1 395 1 385 1 680 1 434 10 597 8 754 163 1 046 20 597 32 368 1 522 3 997 279 2 487 31 706 1 200 4 485 1 051 978 181 134 755 1 799 349 1 217 103 319 179 64%
7 180 7 1 689 2 391 2 327 1 710 1 574 685 120 741 1 072 1 607 306 708 1 171 25 390 466 547 1 494 805 12
2 104 189 1 932 329 438 566 721
2 616 35 794 719 421 335 687
323 87 2 619 285 112 777 581 191 186 218 72 223 125 144 69 152
610
863 3 261 228
48 11 12 1 31 1 29 588 6% 16%
1 018 6 192 1 370 194 49 449
1 003
1 206
191 687
270
414
52 100 88 168 113 69 35 97 127 136
4
16 63
423 117 80 260 394 962 329 360 61 430 67 427
53
131 345
1 094
303 489
36 418
328 107 236 180 324 70 55 2
126 196 862 1 167 2
251
148
366
83
650 729 74 10 82
175 18 33
39 1 3 11
1 195
35 41
36
50
101 42 99 28 41 49
76
96 83
183
670 43
85
29
144
51
439 12
17 12 632 3% 7%
165
14 61 1 2
27 58 152 230
41 20
15 71
436 306 46 229
54 6 16 82 1
4 17
2
58 21 24
8
692 4 96 263 65 190 204 12 166 9 12 106 180 111 65 38 228 110 77 149 309 65 74 98
814
27 22 346 4% 12%
Szent János Kórház Ri., Bp.
973 147 141 268 318 545 503
860 312 447 467 240 327 333 200 538 557 291
15 230 466 366 16 86 124 148 74 98 42 315 3 14
Péterfy Sándor u. Kórház, Bp.
PSZL-PSZI Kft Budapest
Bajcsy-Zsilinszki Kórház, Bp. 2 511 20 499 937 461 33 757
1 505 13 418
4 226
159 650 452
Heim Pál GyermekkórházRend.I.
Honvédkórház ÁEK
Jáhn Ferenc DélPesti Kh., Bp.
Semmelweis Egyetem, Budapest 5 186 676 843 1 000 246 524 1 012 525 1 527 154 850 822 932 674 512 329 1 622 719 219 572 768 390 61
ONKI
82 614 97 005
OSEI
5000 Általános laboratóriumi diagnosztika 1901 Tüdőgondozás 1100 Urológia 5100 Általános röntgendiagnosztika 4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel 1000 Ortopédia 0400 Általános szülészet-nőgyógyászat 0509 Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat 0700 Általános szemészet 0801 Bőrgyógyászat 0800 Általános bőr- és nemibeteg-ellátás 0200 Általános sebészet 1200 Klinikai onkológia 0600 Általános fül-orr-gégegyógyászat 5301 Ultrahang-diagnosztika 0900 Általános neurológia 1900 Tüdőgyógyászat 0104 Gasztroenterológia 0100 Általános belgyógyászat 0103 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0401 Terhesgondozás (orvosi) 1800 Pszichiátria 5711 Gyógytorna 1806 Addiktológiai gondozás 0512 Gyermek- és ifjúságpszichiátria 1402 Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 1401 Reumatológia 0503 Csecsemő- és gyermekkardiológia 0101 Angiológia, phlebológia, lymphológia 1404 Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* 5402 Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg 5722 Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 0601 Audiológia 4005 EKG és Holterdiagnosztika 0508 Gyermekszemészet 0504 Gyermek-tüdőgyógyászat 0109 Allergológia és klinikai immunológia 0511 Gyermekneurológia 1203 Onkológiai gondozás 1803 Pszichiátriai gondozás 0507 Gyermeknőgyógyászat - *sze* 1801 Addiktológia 0803 Nemibeteg-gondozás Összesen Összes eset százalékában Összes elvándorolt eset százalékéban
Egy.Szt.István és Szt.László K
Szakma név
BP. XIX. Kispesti Eü. Intézet
Szakma kód
ellátási terület a XIX. kerületen felül (fő)
A következő táblázat a legnagyobb esetszámú intézményeken belül már szakmák szerint mutatják az ellátott kispesti lakosság megoszlását.
2
91
11 971 2% 7%
11 862 2% 7%
9 840 2% 5%
4 5 845 1% 3%
4 814 1% 3%
4 393 1% 2%
3 799 1% 2%
1 3 622 1% 2%
28
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
5000 Általános laboratóriumi diagnosztika 1901 Tüdőgondozás 1100 Urológia 5100 Általános röntgendiagnosztika 4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel 1000 Ortopédia 0400 Általános szülészet-nőgyógyászat 0509 Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat 0700 Általános szemészet 0801 Bőrgyógyászat 0800 Általános bőr- és nemibeteg-ellátás 0200 Általános sebészet 1200 Klinikai onkológia 0600 Általános fül-orr-gégegyógyászat 5301 Ultrahang-diagnosztika 0900 Általános neurológia 1900 Tüdőgyógyászat 0104 Gasztroenterológia 0100 Általános belgyógyászat 0103 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0401 Terhesgondozás (orvosi) 1800 Pszichiátria 5711 Gyógytorna 1806 Addiktológiai gondozás 0512 Gyermek- és ifjúságpszichiátria 1402 Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 1401 Reumatológia 0503 Csecsemő- és gyermekkardiológia 0101 Angiológia, phlebológia, lymphológia 1404 Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* 5402 Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg 5722 Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 0601 Audiológia 4005 EKG és Holterdiagnosztika 0508 Gyermekszemészet 0504 Gyermek-tüdőgyógyászat 0109 Allergológia és klinikai immunológia 0511 Gyermekneurológia 1203 Onkológiai gondozás 1803 Pszichiátriai gondozás 0507 Gyermeknőgyógyászat - *sze* 1801 Addiktológia 0803 Nemibeteg-gondozás Összesen Összes eset százalékában Összes elvándorolt eset százalékéban
369
19 10 439
155 1 151
10
10 19 3 704 5 5 2 282 1
15 23 3 41 27
6 1 639
45 1 598
3
28
1 4
3 1
7 11 1
1
123 6
9
29
31 84 1 1 742
485 54
1 206
1 17
2 451 0% 1%
1 742 0% 1%
10 492 2% 6%
7 807 2% 4%
1 923 0% 1%
4 917 550 1 228 2 418 2 419 1 937 2 004 774 1 475 388 1 225 1 719 638 1 553 1 540 764 890 463 1 296 417 129 579 1 274 366 750 399 899 91 196 511 217 256 190 259 65 253 138 98 22 154 8 72 21 35 562 7% 20%
31 318 12 105 11 677 10 335 8 910 8 763 8 225 7 111 6 135 6 025 5 895 5 820 5 290 5 112 4 974 3 680 3 441 3 053 2 973 2 857 2 825 2 587 2 377 2 272 2 202 1 959 1 811 1 537 1 434 1 123 1 095 1 010 824 710 703 660 547 462 375 182 121 103 71 180 689 36% 100%
71 610 23 737 19 232 24 555 13 356 13 355 16 714 9 795 20 037 6 192 24 672 26 514 6 832 20 713 10 089 8 652 16 278 4 448 4 358 4 537 4 259 13 184 11 131 2 435 3 248 22 556 34 179 3 059 5 431 1 402 3 582 32 716 2 024 5 195 1 754 1 638 728 596 1 130 1 981 470 1 320 174 499 868 100%
Elvámdorolt eset aránya %
Ellátási terület összes esetszáma
Elvándorlás összesen
Egyéb intézetek
Szakorvosi Rend.Int. Vecsés
Szakorvosi Rendelô Int.Dabas
Törökbálinti Tüdőgyógyinté zet
Magyar Ökumenikus Segélyszerv.
Szakma név
Gottsegen György Orsz.Kard.Int
Szakma kód
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
44% 51% 61% 42% 67% 66% 49% 73% 31% 97% 24% 22% 77% 25% 49% 43% 21% 69% 68% 63% 66% 20% 21% 93% 68% 9% 5% 50% 26% 80% 31% 3% 41% 14% 40% 40% 75% 78% 33% 9% 26% 8% 41% 36%
ÉRTÉKELÉS
Az általános labor igénybevétel esetszámban nézve más intézményekben kiugró mértékű, melyből kitűnik a Szent István Kórház (nyilvánvalóan döntően a fekvőbeteg ellátással összefüggő vizsgálatok miatt).
Elvándorolt esetszám tekintetében még jelentős részt képvisel a Tüdőgondozás (Törökbálint), az Urológia (környező kórházak és Dabas), a Röntgendiagnosztika (laborral egyező okok), a Kardiológia (Szent István Kórház és az országos intézet), Ortopédia (Dabas), Szülészet-nőgyógyászat (Szent István Kórház, Semmelweis Egyetem).
A Szent István Kórház járóbeteg-ellátása főleg az Urológia, a Kardiológia, a Szülészet-nőgyógyászat és Terhesgondozás, a Sebészet, az Onkológia, a Neurológia esetében jelent nagyobb esetszámot mozgató „vonzerőt”.
A Semmelweis Egyetemen a Szemészet és a Tüdőgyógyászat esetében jelenik meg 1.000 betegnél többet mozgató elvándorlás.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház esetében hasonló terület az Urológia és a Bőrés nemibeteg ellátás.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
29
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
5.3.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A betegmigráció egyenlege Az alábbi táblázat összefoglaló módon mutatja be az egyes szakmákban a területen kívüli betegek arányát (bevándorlás), illetve az ellátási területről más intézményben ellátott betegek számát és mértékét (elvándorlás).
Szakma Általános laboratóriumi diagnosztika Reumatológia Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Általános sebészet Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Általános bőr- és nemibeteg-ellátás Általános fül-orr-gégegyógyászat Általános röntgendiagnosztika Általános szemészet Tüdőgyógyászat Pszichiátria Tüdőgondozás Általános szülészet-nőgyógyászat Gyógytorna Urológia Ultrahang-diagnosztika Általános neurológia Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel Ortopédia EKG és Holterdiagnosztika Angiológia, phlebológia, lymphológia Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat Klinikai onkológia Gyermek-tüdőgyógyászat Terhesgondozás (orvosi) Csecsemő- és gyermekkardiológia Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Általános belgyógyászat Pszichiátriai gondozás Gasztroenterológia Addiktológia Gyermekszemészet Audiológia Gyermek- és ifjúságpszichiátria Onkológiai gondozás Gyermeknőgyógyászat - *sze* Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* Gyermekneurológia Allergológia és klinikai immunológia Bőrgyógyászat Nemibeteg-gondozás Addiktológiai gondozás Összesen
Elvándorolt esetszám 31 318 1 811 1 010 5 820 1 959 5 895 5 112 10 335 6 135 3 441 2 587 12 105 8 225 2 377 11 677 4 974 3 680 8 910 8 763 710 1 434 1 095 7 111 5 290 660 2 825 1 537 2 857 2 973 182 3 053 103 703 824 2 202 375 121 1 123 462 547 6 025 71 2 272 180 689
Ellátási területi ellátott esetszám 40 292 32 368 31 706 20 694 20 597 18 777 15 601 14 220 13 902 12 837 10 597 11 632 8 489 8 754 7 555 5 115 4 972 4 446 4 592 4 485 3 997 2 487 2 684 1 542 978 1 434 1 522 1 680 1 385 1 799 1 395 1 217 1 051 1 200 1 046 755 349 279 134 181 167 103 163 319 179
Bevándorolt esetszám 7 881 6 543 4 857 6 004 3 864 4 216 4 023 4 279 2 720 1 743 3 201 1 199 2 877 1 106 1 582 1 304 1 061 1 263 945 898 629 961 507 694 1 152 654 449 243 495 0 402 411 504 326 313 153 159 51 136 51 48 72 0 69 976
Összes intézeti ellátott eset 48 173 38 911 36 563 26 698 24 461 22 993 19 624 18 499 16 622 14 580 13 798 12 831 11 366 9 860 9 137 6 419 6 033 5 709 5 537 5 383 4 626 3 448 3 191 2 236 2 130 2 088 1 971 1 923 1 880 1 799 1 797 1 628 1 555 1 526 1 359 908 508 330 270 232 215 175 163 389 155
Ellátási terület összes esetszáma 71 610 34 179 32 716 26 514 22 556 24 672 20 713 24 555 20 037 16 278 13 184 23 737 16 714 11 131 19 232 10 089 8 652 13 356 13 355 5 195 5 431 3 582 9 795 6 832 1 638 4 259 3 059 4 537 4 358 1 981 4 448 1 320 1 754 2 024 3 248 1 130 470 1 402 596 728 6 192 174 2 435 499 868
Elvándorlás %
Bevándorlás %
44% 5% 3% 22% 9% 24% 25% 42% 31% 21% 20% 51% 49% 21% 61% 49% 43% 67% 66% 14% 26% 31% 73% 77% 40% 66% 50% 63% 68% 9% 69% 8% 40% 41% 68% 33% 26% 80% 78% 75% 97% 41% 93% 36%
16% 17% 13% 22% 16% 18% 21% 23% 16% 12% 23% 9% 25% 11% 17% 20% 18% 22% 17% 17% 14% 28% 16% 31% 54% 31% 23% 13% 26% 0% 22% 25% 32% 21% 23% 17% 31% 15% 50% 22% 22% 41% 0% 18%
Összességében a bevándorolt esetszám megközelíti az elvándorolt esetszám felét.
Az egyenleget, az elvándorlás és bevándorlás arányát tekintve megállapítható, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet feladatát a kerületben betölti, a lakosság ellátásában a megfelelő, magas arányban vesz részt.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
30
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
6.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A gazdasági helyzet alakulása 2006-2010.
6.1.
Intézményi működési eredmén y Működési eredmény alatt az Intézet működési (ár)bevételei és folyó költségei különbözetét értjük. Ezen értéknek egyéb tényezőkkel való korrekciójával (készletérték korrekció, a finanszírozás csúszása, különféle pénzügyi műveletek, támogatások, reprodukciós bevételek és kiadások) kapjuk meg az Intézet pénzügyi eredményét, amely az Intézet likviditási helyzetének változását mutatja meg: negatív éves pénzügyi eredmény a likviditási helyzet romlását jelzi.
EREDMÉNY
A következő táblázat az Intézet elmúlt évekbeli üzemgazdasági eredményét mutatja: 2006. Bevétel*
2007.
2008.
2009.
2010.
Változás 2010/2009 eFt
1 140,6
1 209,8
1 132,9
1 131,9
Közvetlen (klinikai) költség
-922,6
-905,0
-1 058,3
-969,9
-972,0
-2,1
0,2%
Közvetett (központi) költség
-191,7
-204,8
-223,8
-225,5
-251,9
-26,4
11,7%
Működési eredmény
-42,5
30,8
-72,3
-62,5
-92,0
-29,5
47,1%
Működési támogatás
41,9
41,9
43,8
40,5
52,0
11,5
28,4%
Működési eredmény támogatással
-0,6
72,7
-28,5
-22,0
-40,0
-18,0
81,7%
Technikai számla egyenlege
13,0
0,5
-2,3
4,3
-6,4
-10,7
-248,8%
2007. évi prémium
-1,0
% -0,1%
1 071,8
22,6
2007. évi kasszamaradv. kifiz
4,0
OEP finanszírozás csúszása
10,5
8,5
8,0
36,5
36,2
-0,3
-0,8%
Felújítási támogatás
44,6
8,8
18,0
6,2
0,0
-6,2
-100,0%
-53,1
-9,9
-4,7
-2,2
-0,1
2,1
-95,5%
23,1
4,2
5,0
12,5
19,0
6,5
52,0%
Beruházási kiadások
-22,2
-16,5
-27,4
-12,3
-31,1
-18,8
152,8%
Átadott pénzeszköz
-2,3
-2,3
-0,8
-2,9
-1,6
1,3
-44,8%
-13,0
1,1 66,1
8,9 7,4
-6,3 5,2
-4,6 -15,8
1,7 -21,0
-27,0% -403,2%
Felújítási kiadások Beruházási támogatások
Szállítóállomány változása Pénzügyit eredmény * illetményemelés központi támogatásával együtt
ÉRTÉKELÉS,
MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az egészségügyi ellátórendszer az elmúlt években többszöri, jelentős mértékű forráskivonást élt át, az intézményrendszer jelentős része végletesen eladósodott, folyamatos működési problémákkal küzd. Ennek a helyzetnek a fényében komoly eredmény, hogy a különféle többletkifizetésekkel és támogatással és a beruházások-felújítások önrészével módosított pénzügyi eredmény az elmúlt 5 évben többnyire pozitív, stabil.
A finanszírozási problémák kezelése szigorú költséggazdálkodással megoldhatónak bizonyult, az intézet rossz finanszírozási helyzetben is megőrizte fizetőképességét, adósságállományt nem halmozott fel (lásd később). Az elmúlt 5 évben a bevétel szinte stagnál, a (2010-es visszavonás nélküli) költségek pedig az 5 év alatt 10 %-kal, mélyen az infláció alatt emelkedtek.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
31
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
TV K
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az Intézet működési eredménye majdnem minden évben veszteséget mutat, mely 2010-ben érte el a legnagyobb értéket (ebben az évben egy 34 mFt-os, költségként elszámolt OEP visszavonás rontotta az eredményt).
Az alapellátás alulfinanszírozottságából eredő hiányt, így a veszteség egy részét az Önkormányzat működési támogatása ellentételezi. Így a támogatással korrigált üzemgazdasági eredmény az elmúlt években is csak szolid veszteséget mutat. A támogatásokra láthatóan mindenképpen szükség van.
Az utóbbi két év veszteségének maradék részét az OEP egy havi többlet finanszírozás juttatása fedezi (2010 januárjában, kb 60 mFt), melynek elszámolása az „OEP finanszírozás csúszása” soron történt (az eddigi 3 havi finanszírozás csúszás 2 hónapra csökkent).
A pénzügyi eredmény egyensúlyát a csökkenő bevételek mellett részben a saját erőből végzett felújítási, beruházási kiadások csökkenése biztosítja, mely következtében azonban hosszabb távon az intézmény infrastruktúrájának gyorsuló leromlásával kell számolni.
Többlet bérezésre, beruházásokra a jelenlegi struktúrában és finanszírozás mellett nincsen saját forrása a szakrendelőnek.
HELYZET
A 2004-ben bevezetésre került Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) jelentős hatással volt az intézetek bevételére / gazdálkodására. A kezdeti szabályozás lényege: Az előző időszak teljesítménye alapján, az országos finanszírozási lehetőségek és egyéb meghatározott és változó szempontok alapján a finanszírozó bázis teljesítményt határoz meg, a bázis feletti teljesítményt pedig degresszíven téríti. Időközben a rendszer többször változott: •
2006. július 1-től megszűnt a fent vázolt degresszív finanszírozás, mégpedig olyan módon, hogy a teljesítmény volumen korlát felett egyáltalán nem volt kifizetés,
•
2009-ben olyan rendszer lépett érvénybe, amely alapján a korábbi teljesítmények 70 %-ig (EMAFT) járt finanszírozás, felette úgynevezett lebegő díjas finanszírozás lépett be (rendkívül alacsony lebegő fajlagos értékekkel),
•
még 2009-ben visszaállt az előző TVK rendszer,
•
2011-től újra van TVK feletti teljesítmény esetén is kifizetés: a TVK-nál magasabb teljesítmény esetén a kifizetés mértéke 0-10 %-os meghaladásáig 30 %-os, 10-20 % meghaladás között 20 %-os, míg efölötti teljesítmény esetén nincsen díjazás.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
32
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A következő grafikon a TVK / EMAFT és az intézeti teljesítmények viszonyát mutatja az elmúlt évekre: 140 000
129 917
Túllépés (+) / Megtakarítás (-)
120 000 100 000 80 000 61 629
60 000
55 299
német ezer pont
40 000 20 000
11 998
0
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
-20 000 -26 346
-40 000
ÉRTÉKELÉS
Az elmúlt 5 évben 2007. kivételével az Intézet teljesítménye meghaladta a rendelkezésre álló volumen korlátot, így gyakorlatilag a lehetséges maximális OEP finanszírozásban részesült
A túllépés és a túllépés miatti jelentősebb bevételkiesés 2006-ban és 2010-ben volt jelentős (a 2009-es év EMAFT elvű finanszírozása ilyen módon nem értékelhető)
Adminisztratív betegszám, vagy pontozás korlátozás ennek ellenére nyilván nem lenne célravezető, hiszen egyrészt a jövőbeni finanszírozási helyzetet láthatóan hosszú évek óta meghatározza a korábban akár finanszírozatlanul teljesített pontszám, másrészt a többlet teljesítmény költségkihatása a területek egy jelentős részén elenyésző (nyilván ott értelmes esetleg a forgalmat szabályozni, ahol a többletforgalom „drága”)
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
33
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
ÁRBEVÉTELEK
Az alábbi táblázat az Intézet támogatás nélküli működési bevételeinek alakulását mutatja: Árbevétel*
2006.év
2007.
2008.**
2009.
2010.
Változás 2010. / 2009. eFt
%
Bázis finanszírozás+ fogászat
218 088
199 187
195 336
188 402
185 029
-3 373
Járóbeteg-ellátás
747 645
779 201
846 074
784 349
800 237
15 888
2,0%
41 693
42 298
41 275
69 223
58 563
-10 660
-15,4%
-2 067
-41,1%
Laboratórium Vizitdíj
-1,8%
44 025
14 152
3 306
2 742
2 553
5 035
2 968
Tovább számlázott szolg.,fogl.eü.
33 326
24 916
26 547
29 106
32 029
2 923
10,0%
Bérleti díjak, egyéb befiz.
20 535
20 970
25 241
25 489
22 475
-3 014
-11,8%
Vizsgálati díjak, jogosítványok
Kamat
3 847
3 979
870
2 841
2 782
-60
-2,1%
23 341
57 745
28 477
27 801
-676
-2,4%
Összesen 1 071 848 1 140 659 * működési támogatás nélkül ** 2008. évi bevétel 14 151,7 e Ft vizitdíjat tartalmaz
1 209 793
1 132 922
1 131 883
-1 040
-0,1%
Központi bértámogatás Egyéb bevétel
3 408
ÉRTÉKELÉS
A Kispesti Egészségügyi Intézet üzemgazdasági elven számolt árbevételének legnagyobb részét a járó-beteg szakellátás bevétele adja, amelynek a bértámogatással együtt számított aránya az összes bevételen belül mindig 70-75% körül alakult.
A Laboratórium részesedése 4%-os szinten mozgott az elmúlt években.
A vizitdíj bevétel 2007-ben nem volt elhanyagolható mértékű, 2008-as kompenzálása 2009-re eltűnt.
Az egyéb bevételek az Intézet nem OEP bevételeit fedik, melyek közül a foglalkozás egészségügy bevételei, a továbbszámlázott költségek, illetve az intézmény által bérbe adott helységek alapján befolyó bevételek a legnagyobb tételek.
Az Intézet saját bevételeinek részesedése 6%-ot körüli értéket képvisel a bevételek között.
Az összesített bevétel az utóbbi 5 évben reálértékben jelentősen csökkent, nominál értékben is alig változott.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
34
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
KÖLTSÉGEK
A következő táblázat az intézeti működési költségek alakulását mutatja: Költségek (eFt) Személyi jellegű költségek
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Változás 2010. / 2009. eFt
%
566 752
575 181
612 377
562 137
574 935
12 798
2,3%
Jutalmak
22 947
13 025
35 747
4 102
10 511
6 409
156,3%
Járulékok
187 689
185 100
203 632
171 529
150 343
-21 186
-12,4%
Bérek és járulékai összesen
777 388
773 306
851 756
737 768
735 789
-1 979
-0,3%
6 364
6 145
6 909
7 555
6 567
-988
-13,1%
Vegyszer, diagnosztikum
35 614
36 062
42 468
60 463
37 341
-23 122
-38,2%
Szakmai anyagok
27 101
23 646
26 336
29 899
35 795
5 897
19,7%
Egyéb anyagok
27 889
19 662
29 274
25 258
22 914
-2 344
-9,3%
Informatikai és Komm. szolg.
15 965
19 224
21 398
24 705
26 486
1 781
7,2%
Közmű költségek
25 245
25 099
28 122
27 504
28 914
1 410
5,1%
8 735
9 413
21 731
22 322
44 273
21 951
98,3%
129 938
135 483
180 757
179 073
164 955
-14 118
-7,9%
16 254
16 337
18 397
22 632
13 733
-8 899
-39,3% 288,2%
Gyógyszer
Egyéb üzemeltetési szolg. Vásárolt szolgáltatások Karbantartási szolgáltatások Egyéb adók és díjak
2 631
3 365
3 310
2 333
9 056
6 723
ÁFA
15 211
17 812
22 825
25 553
34 437
8 884
34,8%
Továbbszámlázott szolg.
22 592
21 452
25 307
26 777
23 612
-3 166
-11,8%
Egyéb költségek Dologi költségek összesen Összesen
3 367
2 778
3 493
3 538
39 994
36 456
1030,5%
336 906
336 479
430 327
457 609
488 076
30 467
6,7%
1 114 294
1 109 784
1 282 083
1 195 377
1 223 865
28 488
2,4%
ÉRTÉKELÉS
2006. óta a költségek emelkedése 10%-os, jelentősen elmarad az inflációtól.
A költségeken belül a bérek és járulékok arányaiban és abszolút értékben is csökkentek. Ennek egyik oka, hogy az időszak során gyakorlatilag alig volt béremelés, másrészt a foglakoztatás egy része átkerült a dologi kiadások közé (vállalkozói megbízások).
Az összes bérjellegű ráfordítás a költségek még mindig legnagyobb részét alkotja. Aránya a vizsgált négy évben 70% körüli értékről 60%-ra csökkent.
Ez a részesedés a járóbeteg-ellátásban a megszokott arány.
A dologi költségek aránya 2010-re 40%-ra emelkedett.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
35
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
6.2.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Osztál y / egység szintű működési eredmény A következő táblázat az egyes szakrendelések / osztályok eredményét mutatja tejes költségfelosztás mellett: 2010.év Bevétel Gyermek háziorvosok Felnőtt háziorvosok Gyermek fogászat Felnőtt fogászat Védőnői szolgálat Iskola egészségügy Ügyeleti szolgálat
Alapellátás összesen Angiológia_Belgyógy. Bőrgyógyászat Cytológia Diabetológia Felnőtt Pszichiátria
Foglalkozás-eü. Fül-Orr-Gégészet Gasztroenterológia Gy. Bőrgyógyászat Gy. Mentálhygiénia Gy. Kardiológia Gy. Neurológia Gy. Nőgyógyászat Gy. Ortopédia Gy.Tüdőgyógyászat Ideggyógyászat Kardiológia Labor Mentálhygiénia Nőgyógyászat Onkológia Ortopédia Reumatológia Röntgen Sebészet Szemészet Tüdőgyógyászat Urológia
Szakellátás összesen Egyéb nem szr. tev. Központi Költségek
Központi irányítás össz. Összesen
Összes költség
3 005 10 029 31 636 7 766 85 521 11 236 35 929
eFt -1 623 -1 623 -7 737 1 370 -16 014 104 -21 991
% -54% -16% -24% 18% -19% 1% -61%
232 636 -47 514
-26%
4 628 11 652 39 373 6 396 101 535 11 132 57 920
185 122
Eredmény
32 420 57 367 6 011 3 714 46 505 5 535 27 683 7 413 552 5 756 6 982 866 572 3 045 8 874 14 096 33 035 67 805 6 826 15 576 8 966 19 678 195 222 70 252 102 607 49 917 80 024 37 748
24 161 44 230 5 214 2 841 53 122 5 811 39 944 6 215 311 14 538 9 785 739 1 310 4 913 6 336 50 178 34 464 88 037 6 527 28 537 8 248 14 867 117 218 73 614 79 515 35 560 81 877 22 626
8 259 13 137 797 873 -6 617 -276 -12 261 1 198 241 -8 782 -2 803 127 -738 -1 868 2 538 -36 082 -1 429 -20 232 299 -12 961 718 4 811 78 004 -3 362 23 092 14 357 -1 853 15 122
25% 23% 13% 24% -14% -5% -44% 16% 44% -153% -40% 15% -129% -61% 29% -256% -4% -30% 4% -83% 8% 24% 40% -5% 23% 29% -2% 40%
915 047
860 737
54 310
6%
31 714 0
17 220 113 272
14 494 -113 272
46% -
130 493 -98 779 1 223 865 -91 982
-311% -6%
31 714 1 131 883
ÉRTÉKELÉS
Az alapellátási egységek működése folyamatosan veszteséget mutat, amelyet az önkormányzati támogatás ellensúlyozott.
A szakellátás összességében nyereséges.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
36
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A legkiemelkedőbb fedezettel rendelkező szervezeti egység a Reumatológia.
Az Ideggyógyászat jelenlegi vesztesége neuropszichológiai vizsgálatok elszámolására vonatkozó egyszeri OEP visszavonás miatt jelentkezik (34 mFt visszavonás).
Veszteséget termel a Labor és kisebb mértékben a Röntgen, a Felnőtt Pszichiátria, a Fül-orr-gégészet, Nőgyógyászat és a Tüdőgyógyászat, illetve egyes gyermek szakrendelések.
A központi költségek soron jelennek meg a különféle később felosztott irányítási költségek, a bérleti díjak és egyéb nem szakrendelői tevékenységek bevételeit és kiadásait az egyéb nem szr. tev. sor tartalmazza (kamat, bérleti díjak, áfa stb.).
6.3.
Beruházások / támogatások / likviditási hel yzet
REPRODUKCIÓS
BEVÉTELEK, KIADÁSOK
Az alábbi táblázat az Intézet felújítási és beruházási kiadásait veti össze az erre a célra rendelkezésre álló forrásokkal. 2000. Bevételek Önkormányzati felújítási támogatás Önkormányzati beruházási támogatás Egyéb támogatások (pályázatok) Bevétel összesen Kiadások Felújítási kiadások Beruházási kiadások Kiadás összesen
Egyenleg
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2000 2011.
2010.
(eFt)
54 790
31 411
27 062
20 175
34 285
29 256
44 621
9 923
18 039
6 236
0
275 798
18 258
5 445
33 390
28 599
17 694
17 528
9 730
3 424
5 000
12 520
19 051
170 639
0
27 115
0
17 380
3 400
10 195
0
0
0
0
0
58 090
73 048
63 971
60 452
66 154
55 379
56 979
54 351
13 347
23 039
18 756
19 051
504 527
54 790
32 911
29 176
22 149
34 119
27 502
53 100
9 900
4 700
2 200
100
270 647
(eFt)
27 429
36 570
58 172
58 185
26 005
34 969
22 200
16 500
27 400
12 300
31 100
350 830
82 219
69 481
87 348
80 334
60 123
62 471
75 300
26 400
32 100
14 500
31 200
621 476
-9 171
-5 510
-26 896
-14 180
-4 745
-5 492
-20 949
-13 053
-9 061
4 256
-12 149
-116 950
ÉRTÉKELÉS
A reprodukciós támogatási bevételek és a kiadások negatív egyenlege azt jelenti, hogy az Intézet reprodukciós kiadásaihoz ennyi saját erővel járult hozzá.
Az önerős beruházások nem nagy volumenűek, nem veszélyeztetik az intézeti gazdálkodás egyensúlyát, viszont nem is tudnak nagymértékben hozzájárulni a szükséges pótlási, bővítési feladatokhoz.
Az elmúlt 11 évben az átlagos felújításra és beruházásra költött összeg 56 mFt / év volt, amely nem fedezi az intézmény újrapótlási szükségleteit (összehasonlításképpen az előző stratégiai terv 5 éves időtávra összesen 1 milliárd Ft összegű fejlesztési igényt fogalmazott meg).
További probléma, hogy a felújítási, beruházási kiadások az időszak második felére nominál értékben is jelentősen lecsökkentek, miközben a 11 év alatt jelentős volt az infláció ezen a területen (is).
Az ilyen irányú kiadások csökkenését egyrészt a célzott önkormányzati támogatások csökkenése, másrészt a finanszírozás romlása következtében a saját erő elapadása együttesen idézte elő.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
37
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A bemutatott 11 évben kapott átlagosan 46 mFt körüli önkormányzati felújítási és beruházási támogatás jövőbeli lényeges növelése elengedhetetlen az eszközök és az ingatlanok szinten tartásához, a szükséges minimális fejlesztésekhez. Ez a mérték a mainál lényegesen magasabb, többszörös önkormányzati beruházási, fejlesztési támogatást feltételez.
ÖNKORMÁNYZATI
TÁMOGATÁSOK MÉRTÉKE, ALAKULÁSA
Az alábbi táblázat az Intézet részére bocsátott önkormányzati támogatások alakulását mutatja be. Költségvetési év
Működés
Felújítás és Beruházás
Támogatás összesen
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
29 419 20 293 5 577 13 253 9 926 14 530 20 742 20 622 9 440 55 810 40 290 41 871 41 900 43 800 40 500 41 675
7 100 22 750 52 754 28 565 32 531 73 048 36 856 60 452 48 774 51 979 46 784 54 351 13 347 23 039 18 756 19 051
36 519 43 043 58 331 41 818 42 457 87 578 57 598 81 074 58 214 107 788 87 074 96 222 55 247 66 839 59 256 60 726
Támogatás alapítás óta
449 648
590 137
1 039 785
Átlagos támogatás/év
28 103
36 884
64 987
ÉRTÉKELÉS
Az összesített támogatási mérték hosszabb időszakot tekintve nominál értéken is csökkent, reálértéken számolva pedig még erősebben fogy.
Az összérték csökkenésével párhuzamosan a működési támogatás aránya nőtt, a beruházási-felújítási támogatások arányában is szűkültek.
A működési támogatás mértéke, döntően az alapellátás folyamatos vesztesége miatt, továbbra is elengedhetetlen.
Az utóbbi évek 40 millió forint körüli alapellátási működési támogatása reálisnak és szükségszerűnek tűnik továbbra is.
A beruházási, felújítási támoogatások azonnali növelésére van szükség, hiszen már a közeljövőben is működési problémát okoznak az elmaradó fejlesztések, felújítások (pl, tisztasági festés elmaradása).
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
38
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
LIKVIDITÁS
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
ALAKULÁSA
Az intézmény gazdálkodásának vizsgálata során nem kerülhető el a pénzügyi pozíció, a likviditási helyzet vizsgálata sem. Ennek részeként elemezzük a szállító állomány változását, illetve a likviditás változását komplexebben kifejező ún. nettó adósság alakulását (nettó adósság: összes kötelezettség csökkentve a pénzeszközökkel és a kintlévőségekkel, korrigálva az átfutó és függő tételek értékével). Ennek a mutatónak segítségével az adósságállomány alakulását megtisztíthatjuk a likvid eszközök szintjének hektikus ingadozásától, illetve a szállítói állomány átütemezéséből, a szállítók fizetési határidejének változtatásából eredő torzító hatásoktól. Az alábbi táblázat az Intézet likviditásának, pénzügyi pozíciójának alakulását mutatja be. Megnevezés
Likvidítási helyzet alakulás 2000-2010 (eFt) 2000.12.31
Gazdálkodási előleg Szállítói állomány
31 317
2001.12.31
35 035
2002.12.31
49 253
2003.12.31
50 589
2004.12.31
30 799
2005.12.31
32 474
2006.12.31
2007.12.31
2008.12.31
2009.12.31
2010.12.31
0
8 760
13 220
6 306
12 903
10 720
5 459
12 382
13 521
22 409
7 763
4 129
Kötelezettségek összesen
40 077
48 255
55 559
63 492
41 519
37 933
12 382
13 521
22 409
7 763
4 129
Pénzeszközök
55 051
84 981
82 485
70 045
70 777
55 323
47 850
44 851
4 592
24 766
10 721
1 612
1 685
3 845
2 413
4 187
2 914
2 160
2 820
6 234
7 468
5 764
15 103
16 272
10 854
10 554
18 943
21 998
17 607
Likvid eszközök összesen
71 766
102 938
97 184
83 012
93 907
80 235
67 617
47 671
10 826
32 234
16 485
Egyenleg (nettó adósság mutató)
-31 689
-54 683
-41 625
-19 520
-52 388
-42 302
-55 235
-34 150
11 583
-24 471
-12 356
-22 994
13 058
22 105
-32 868
10 086
-12 933
21 085
45 733
-36 054
12 115
Követelések Aktív-passzív egyéb elsz.egyenl.
Előző időszakhoz képesti változás
ÉRTÉKELÉS
2010. év végén a nettó adósság -12,3 mFt, tehát az Intézetnek 2006. év végén 12,3 mFt kötelezettséggel nem terhelt tartaléka volt.
A szállító állomány volumene hagyományosan, évről-évre alacsony, lejárt tartozása az intézménynek nincsen (és nem is volt)
Az Intézet pénzügyi pozíciója 10 éves távlatban folyamatosan stabil, elkerülik a hazai finanszírozási viszonyok között, a társintézmények esetében jellemző kritikus időszakok, likviditási problémák.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
39
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
7.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A humánerőforrás helyzete Az Intézet humánerőforrás helyzetét tekintve a problémák fontossági sorrendben a következők: Betöltetlen állások: probléma az orvos hiány, az állások betöltésének nehézsége. A betegellátás sok területen vállalkozó orvosokkal ellátott, azonban többségük csak heti 1 alkalommal rendel. Ezzel biztosítjuk a működés folyamatosságát, hiszen a pályázatokra, közalkalmazotti állásra nincs jelentkező. A vállalkozói foglalkoztatás terjedése ellenére vannak olyan területek, ahol nem tud a szakredelő megfelelő számú orvost foglakoztatni. A jellemző hiány területek, szakmák: sebészet, ortopédia, reumatológia, bőrgyógyászat, belgyógyászati kisszakmák. Korösszetétel: probléma – az orvosok elöregedése – nincs utánpótlás. Amíg az Intézet dolgozóinak átlagéletkora 50 év, addig az orvosoké 55 év. Orvosok korcsoportonkénti összetétele: •
20-30 év között:
2%
•
30-40 év között:
8%
•
40-50 év között:
9%
•
50-60 év között:
47 %
•
60-70 év között:
23 %
•
70 év fölött:
11 %
A Kispesti Egészségügyi Intézet szakorvosainak 44%-a (16 fő) 60 éves elmúlt. Ez az arány rendkívül magas, a következő 5-10 évben az orvosok csaknem fele nyilvánvalóan pótlást, cserét igényel. További probléma, az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülők foglalkoztatásnak jogszabályi korlátozása (kereset korlátozás). Munkaidő kihasználtsága: probléma – törtnapi kiesőidők Ezen a területen elsősorban a szakdolgozók és a takarítószolgálat az érintett. Ha munkaidőmérleg alapján vizsgálnánk egy teljes munkaidős szakdolgozót úgy, hogy nem számolunk a betegállomány vagy egyéb ok miatti törtnapi távollétekkel, havi, de éves szinten is meglepő adatokkal szembesülhetünk. Megjegyezzük, hogy a mai gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza, a foglalkoztatás, a munkavállalók életvitele, a bérezés hosszú évek alatt igazodott ehhez a gyakorlathoz. Egy teljes munkaidős szakdolgozó a napi 8 órából 6 órát tölt a működő szakrendelésen, a szakorvos rendelési idejéhez igazodva. Még abban az esetben is, ha feltételezzük, hogy az előkészítés és befejezés igénybe vesz a legrosszabb esetben napi 1 órát, akkor is jelentős a kifizetett, le nem dolgozott munkaóra.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
40
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A takarítószolgálat dolgozói, még részidős foglalkoztatás esetén sem tudják ledolgozni a munkaidejüket, mivel a rendelési idő alatt nem lehet takarítani, és a köztes (két rendelési idő között) időben is csak korlátozott, minimális idő áll rendelkezésre. Dolgozói elégedettség: probléma – jövedelem, szociális és jóléti juttatások. A közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan, a kötelező előrelépéseken túl nem tud a munkáltató béremelést biztosítani, mint ahogy a szociális és jóléti juttatásokat sem, anyagi forrás hiányában. Az Intézet korábban kísérletet tett arra, hogy olyan érdekeltségi rendszert vezessen be, amely egy elvárt teljesítmény meghaladása esetén prémiumban részesíti a jól teljesítő osztály dolgozóit. Sajnos a volumen korlátos, teljesítményt visszatartani szándékozó finanszírozás miatt ez a rendszer már nagyon régen felfüggesztésre került.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
41
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
8.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Intézeti SWOT analízis összefoglalása Az előrelátó, körültekintő tervezéshez elengedhetetlen, hogy egy szervezet vezetése felmérje az Intézet jelenlegi helyzetét, jövőbeli reális lehetőségeit. Több olyan elemzési módszert is kifejlesztettek már, amely ezt a célt szolgálja. Az egyik népszerű módszer az ún. SWOT analízis. A kifejezés angol megfelelői: strengths=erősségek, weaknesses=gyengeségek, opportunities=lehetőségek és threats=veszélyek, melynek kezdőbetűi adják a SWOT kifejezést. A SWOT-analízis lényege, hogy felsorakoztatja a szervezet gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Az Intézeti SWOT elkészítésére a vezetés egy teamet állított fel. Ebben a munkacsoportban az Intézet vezető dolgozói vettek részt. Feladatuk volt, hogy a SWOT módszertanának megfelelően gyűjtsék össze az intézeti főbb jellemzőket és röviden értékeljék azt. Ennek eredményeképpen született az alábbi rövid összefoglaló, illetve a részletesebb, ábrákon látható elemzés:
ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK
•
A gazdálkodás a szűkülő, romló finanszírozás ellenére stabil
•
Orvosszakma működése hatékony és jó minőségű, de szűk kapacitások is vannak
•
o
Hatékony ellátás (magas órára jutó esetszám), magas színvonal
o
Széles portfolió, kisszakmák jelenléte fontos
o
Egyes speciális szakambulanciák, szűrés, egynapos sebészet hiánya – STRATÉGIAI TÉMA
o
Megjelennek szűk kapacitások, várólisták – STRATÉGIAI TÉMA
Humán erőforrás magas színvonalú, kedvező, de rosszul bérezett, ezért veszélyeztetett o
Alapvetően jó és minőségi kollektíva, csapatszellem
o
Megjelenő szűk kapacitások, szakemberhiány, öregedés
o
Alacsony és nem emelkedő bérek, szűk differenciálási lehetőség – STRATÉGIAI TÉMA
•
Vezetés / szervezet: korszerű menedzsment eszközök a vezetésben
•
Piac, a beteg utak jól kézben tartottak, de magasak a várakozási idők
•
Épület infrastruktúra rendezett, tiszta, műszerpark kissé elavult
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
42
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
o
Helyhiány gátolja a szakrendelések fejlesztését – STRATÉGIAI TÉMA
o
Kissé elavult műszerpark, forráshiányos a fejlesztés – MŰSZER BESZERZÉSI TERV KÉSZÜL
LEHETŐSÉGEK – VESZÉLYEK
•
•
Gazdálkodás: romló finanszírozás miatt az Intézet rászorul egyéb lehetőségek kiaknázására, az erőforrások felhasználásának folyamatos racionalizálására o
Kapacitástervezés (lehetőség) - STRATÉGIAI TÉMA
o
Pályázati lehetőségek igénybe vétele, fizetős ellátás, saját bevételek növelése – STRATÉGIAI TÉMA
o
Romló finanszírozás, (veszély)
önkormányzati
szerepvállalás
csökkenése
Orvosszakma területén a hiány megjelenése a fő veszély o
Lehetőség a speciális ellátások számának bővítése - STRATÉGIAI TÉMA
o
Orvoshiány, elöregedés a jellemző – STRATÉGIAI TÉMA
•
Humán erőforrás területén az alacsony bérszínvonal okozhat hiányt
•
Vezetés / szervezet
•
•
o
Lehetőség az intézetek közötti és a háziorvosi kapcsolatok bővítése STRATÉGIAI TÉMA
o
Lehetőség a szervezeti struktúrák egyszerűsítése - STRATÉGIAI TÉMA
o
Veszély a budapesti ellátásszervezés átalakítása
Piac, betegutak a külső környezet változása miatt kiszámíthatatlan o
Speciális ellátások bővítése (lehetőség)
o
Az intézet arculatának, kommunikációjának javítása - STRATÉGIAI TÉMA
Az épület infrastruktúra a felújítások tulajdonosi finanszírozásának hiányában romolhat
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
43
Intézeti erős-gyenge térkép Reumatológia Denzitometria
Arculat Honlap - nyitott az inézet működése On-line előjegyzés A betegadminisztráció kizárólag elektronikus alapokon nyugszik, a karton rendszer visszaszorult (4 db)
Magas színvonalú gyógyító tevékenység
E r ő s s é g e k
Megfelelő méretű az ellátási terület
Az országos átlagnál hatékonyabb betegellátás, magas az egy szerződött órára Összeszokott kollektíva és az egy esetre jutó pontszám (4 db)
Ritka, speciális ellátások megléte (pl. Működő kontrolling rendszer Az országos átlagnál hatékonyabb trombocita aggregáció gátlás, (TAG), amely Értelmes, szimpatikus új kollégák támogatja az intézeti döntés betegellátás, magas az egy szerződött ODM megléte számos intézetben nincs, vagy infúziós (pl.: ortopédia, urológia, informatika) előkészítést (5 db) órára és az egy esetre jutó pontszám kezelések nyújtása) (5 db) Az Intézet gazdálkodása, a külső Széles, a rendelőintézeteknél megszokott Jól működő betegutak, Az Intézetben működik finanszírozás kedvezőtlen alakulása tevékenységeken túlmutató szakmai portfolió Az Intézet személyi feltételei jók, az kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatok Rendezett tiszta minőségirányítási rendszer, ellenére is, racionális működéssel és (pl. angiológia, allergológia, diabetológia, ellátást stabil, jól képzett orvosi és mindhárom ellátási szinten (alapellátáskialakult rá az igény is melyet időről-időre sikeresen intézkedésekkel megőrizte addiktológia, cítológia, osteoporózis, gyermek szakdolgozói gárda biztosítja (2 db) szakrendelő, szakrendelőn belül, auditálnak (6 db) fekvőbeteg intézmények) (3 db) szakellátások) (6 db) egyensúlyát (6 db) Gazdálkodás / finanszírozás
Szűkülő önkormányzati források
G y e n g e s é g e k
Jó csapatszellem
Orvosszakma
Humán erőforrás
Vezetés/Szervezet
Piac (betegforgalom, orvos-beteg kapcsolat, stb.)
Egyre növekvő Speciális ambulanciák hiánya ill. Egynapos sebészeti ellátás hiánya gyenge kapacitása (haematológia, Több telephelyes, nem hatékony előjegyzési (nőgyógyászat, bőrgyógyászat, sebészet, fájdalom-ambulancia, pajzsmirigy, intézeti működés szakrendeléseken, urológia, és esetleg ortopédia) (4 db) hepatológia, diabetológia „beteg-logisztika”
környezet,
Épület és műszer infrastruktúra
várakozási és A helyhiány gátolja idő egyes szakrendelések fejlesztését nem elégséges központi telephelyen (5 db)
a a
lakossági (iskolák, Alap- és szakellátási feladatok keveredése Szervezett (háziorvosi kapcsolatok, ügyeleti ellátás) (4 db) intézmények, egyéni) szűrések hiánya
Kissé elavult műszerpark több szakrendelésen (szív UH, fizikoterápia, sebészeti, fül-orr-gége és szemészeti kézi műszerek) (4 db)
Egyre növekvő várakozási és Nincs teljes körű onkológiai szűrés, aktív előjegyzési idő egyes kezelési lehetőség ill. utókezelés, gondozás. (3 szakrendeléseken, nem elégséges db) „beteg-logisztika” (2 db)
Operáló lézerkészülék hiánya (szemészet, bőrgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat.)
Szervezett lakossági (iskolák, intézmények, Központilag egyéni) szűrések hiánya (2 db) hiánya
Alapellátás sok helyet foglal el
szervezett
képzések
Speciális ambulanciák hiánya ill. gyenge kapacitása (haematológia, fájdalomSzakemberhiány ambulancia, pajzsmirigy, hepatológia, diabetológia (3 db) Egyre növekvő várakozási és előjegyzési idő egyes szakrendeléseken, nem elégséges Szűk mozgástér a bérezésben „beteg-logisztika” 2002-óta gyakorlatilag változatlan Gyógytorna, az utógondozás és egyéb szintű nominális bérszínvonal (a tevékenység rehabilitációs szűkös bérek reálértéke csaknem egy évtizede kapacitású. csökken) Diabetológia szűk kapacitása
Intézeti lehetőség-veszély térkép Pszichiátria fejlesztése
Nem szakorvosi óraszám nőtt Kórházi kapcsolatok bővítése - fentartása Az intézet kiemelt szerepének erősítése a (Dél-Pest, Bajcsy, Péterfy) fővárosi járóbeteg-szakellátásban
Denzitometria
Megújuló energia pályázat
Tárt kapu Színház
Kapacitástervezés
Vascularis ambulancia
Rendszeresebb tájékoztató-konzultáció, találkozás menedzsment-orvoskar között Egynapos sebészet bevezetése (nem csak főorvosok) Meglévő speciális ambulanciák és géppark kihasználása Intézetek közti együttműködés növelése kapacitásbővítéssel (óraszám, szakdolgozó, szakorvos (2 db) Különféle a betegek komfortérzetét Szervezeti struktúrák egyszerűsítése növelő fejlesztések (új bútorok, TV stb.) (4 db)
Pályázati lehetőségek fokozott igénybe Fájdalom ambulancia vétele
Fizetős ellátási tevékenység bővítése
Egynapos sebészet bevezetése
Részmunkaidős Nappali ellátás fejlesztése (pl. Az intézeti saját bevételek bővítési foglalkoztatás angiológia, sebészet, pszichiátria lehetőségeinek kiszélesítése (5 db) fokozottabb területén) támogatása
Gazdálkodás / finanszírozás
Orvosszakma
Humán erőforrás
Az Intézet arculatának és Háziorvosi kapcsolatok kiszélesítése, kommunikációjának kialakítása, mely az telephely informatikai csatlakoztatása a KEI Intézet belső átalakítása mellett (építészeti Központi betegadminisztrációs rendszeréhez, a arculat) a nyilvánosság különböző fórumain földszintjének beutalások elektronikus úton történő való egységes megjelenést is jelenti (pl. átalakítása elküldése internetes kommunikáció, e-egészségügy) (3 db) A vertikális, az egyes egészségügyi Az informatika további ellátórendszeri szintek közötti szoros Háziorvosi kapcsolatok kiszélesítése, fejlesztése (a együttműködés erősítésén túl a informatikai csatlakoztatása a KEI betegadminisztrációs rendszeréhez, a horizontális kapcsolatok, kooperációk betegadminisztrációs rendszer korszerűsítése, a más ágazatokkal, beutalások elektronikus úton történő fejlesztése hardver eszközök cseréje különösképpen a szociális ellátásra elküldése (5 db) (4 db) gondolva (2 db) Vezetés/Szervezet
Piac (betegforgalom, orvos-beteg kapcsolat, stb.)
Épület és műszer infrastruktúra
Továbbra is fennmarad a központi Az orvosi kar további elöregedése, Dolgozói Fővárosi szintű egészségügyi koncepció Hosszas várakozási idő miatti Tulajdonosi eszközpótlás finanszírozás reálleértékelődő, vagyis az utánpótlás nehézsége, kiemelt elégedetlenség más intézetek elmaradása miatt leépülő, a költségek növekedését el nem ismerő szakmák krónikus szakemberhiánya az bérkérdésben újabb hiánya, az önálló rendelőintézetek jövőbeli betegelégedetlenség, jellege (TVK, alacsony árbevétel fajlagos) ellátás biztonságát veszélyeztetheti (7 "elvándorlást" szerepének tisztázatlansága (7 db) betegelszívó képessége erősödik (5 db) romló ellátási színvonal 3 db db) eredményezhet
V e s z é l y e k
A fenntartó intézmény (Önkormányzat) Vállalkozó orvosok egyre drágábbak bizonytalan anyagi helyzete (3)
A fenntartó önkormányzat által biztosított működési támogatás csökkentése, Orvoshiány hiánya Önkormányzati szerepvállalás csökkenése Jelentős mértékű szállítói áremelkedések Pont / Ft változása negatív irányba TVK
Forgalomcsökkenést okozhat, ha az "Megszokási tehetetlenség" (azt hisszük, esetleges jövőbeli jogszabályok az ellátási minden rendben) területen kívüli betegek gyógyítását korlátoznák, nehezítenék (4 db)
Önkormányzat belső problémái
A kórházak az egészségügyi ellátórendszer nagyfokú átalakítása miatt aktívabban fejleszthetik járóbeteg-ellátásukat, amely jelentős betegelvándorláshoz vezethet (3 db)
Intézmény összevonások hatása
Kiszámíthatatlan külső környezet
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
9.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Célkitűzések A szakrendelő Missziós Nyilatkozata a Minőségügyi Kézikönyv alapján: Bp. Főv. XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete alapvető feladatának tekinti Kispest egész lakossága és az itt dolgozók egészségének védelmét, betegség esetén az egészség helyreállítását. Ezt a tevékenységét megkülönböztetés nélkül minden állampolgár számára a jogszabályokban meghatározott módon végzi. Az egészségügyi gyógyító megelőző tevékenységet minél szélesebb körben és a lehetséges legmagasabb tudományos színvonalon kívánja ellátni. A rendelőintézet ezen kívül egyes szakterületeken részt vesz más önkormányzatok területén lakó állampolgárok ellátásában is, ugyanezen elvek alapján. Az intézet dolgozói munkájukat tudásuk szerint a lehető legmagasabb színvonalon és a legnagyobb odaadással végzik. Ennek megfelelően a lehetőségekhez képest a szakrendelő a legmodernebb műszereket-gépeket fogja beszerezni, a legújabb gyógyító eljárások alkalmazásához. Az itt folyó tevékenység minden területén a minőségirányítás alapelveit kívánjuk alkalmazni. Az Intézetnek a Missziós Nyilatkozathoz igazított középtávú, 5 évre szóló céljai a következők:
Az Intézet a szakmai színvonal növelése révén járuljon hozzá, elsősorban a XIX. kerület, de emellett a főváros lakossága egészségügyi állapotának javításához.
Növekedjen az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége.
A saját eszközrendszerével járuljon hozzá humán erőforrása, ezen belül kiemelten az orvosgárdája megtartásához, minőségi újrapótlásához, bérezési színvonalának javításához.
Javuljon az épület és eszköz állomány színvonala, mely folyamatosan biztosítsa a minőségi gyógyító munka feltételrendszerét.
Az Intézet gazdasági egyensúlya tovább szilárduljon, működése hosszú távon fenntartható legyen.
A célok megvalósítása érdekében elsősorban az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése szükséges. Ide tartózik a rendelőintézet épületinfrastruktúrájának korszerűsítése, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen eszközök és berendezések modernizációja, újak beszerzése. A gyógyító ellátás minőségének és biztonságának megőrzése elemi érdek, így kiemelt feladatunk az orvoshiány megszüntetése. Ennek érdekében humán erőforrás stratégia megfogalmazása szükséges.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
46
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A kerület lakosai egészségi állapotának javítása céljából fontos a szűrések kiterjesztése, az érintettek minél nagyobb körének feltérképezése, majd gyógyítása és gondozása. Erre akár a központi programokon túli helyi kezdeményezések is szóba jöhetnek. Ide kapcsolódhat, hogy az intézeti saját bevételek növekedése érdekében komplex ellátási csomagokat szeretnénk összeállítani és térítésért kiajánlani a lakosságnak ilyen szolgáltatásokra igényt formáló részének. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését javítja, ha több és nagy betegforgalommal rendelkező szakma lehetőségei bővülnek (magasabb óraszám, több vizsgáló helység) vagy új profilok jelennek meg az ellátásban (egy napos sebészet, hipertóniás szakrendelés, vascularis ambulancia stb.). A lakossági elégedettséget szolgálja a várólisták visszaszorítása, a hozzáférési idő csökkentése. A meglévő kapacitások betegközpontú kihasználását és gazdaságos működtetését hosszú távú tervezéssel szükséges megalapozni. Ide tartozik a nagy betegforgalmú szakrendelések esetszám csökkenésének vizsgálata csakúgy, mint az optimális rendelési idő és óraszám meghatározása. A betegek kényelmét szolgálja több olyan intézkedés végrehajtása, mint a korszerű, web alapokon is igénybe vehető előjegyezési rendszer létrehozása. A szolgáltatás elképzeléseink szerint a lakosság körében népszerű lesz, hisz a rendszer működése révén elkerülhetők a hosszú várakozások, mely a munkából kieső idő csökkenését eredményezi. Reményeink szerint a kerület lakosságának tetszésével találkozna az Intézet egységes arculatának megteremtése (belső építészeti átalakítások, kommunikáció, webes elérhetőség stb.), komfort javító programok lebonyolítása révén a rendelőben várakozók idejének kellemesebbé tétele. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a háziorvosi kapcsolatok megerősítésére. Ezzel együtt kívánatosnak tartjuk a különböző ellátási formák telephelyi koncentrációját, a járóbeteg-szakellátás kizárólag a központi telephelyen való elhelyezését. Ez a lépés gazdasági és szakmai értelemben is jelentős előnyökkel járna. A belső erőforrások feltárása nem kerülheti el a nem gyógyító részeket sem. Ezen a területeken célul tűzzük ki egy kisebb, kevesebb szervezeti egységet tartalmazó, de hatékonyabban működő gazdasági-műszaki háttérterület kialakítását.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
47
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
10. A kijelölt stratégiai témák, kiemelt fejlesztések 10.1.
Telephel y racionalizálás Az Intézet által működtetett és felügyelt alap- és szakellátási tevékenységek több telephelyen látják el feladataikat. A működtetés és fenntartás jóval racionálisabb és olcsóbb lenne, ha az azonos ellátási szintű tevékenységek egy helyen koncentrálódnának. A KEI az elmúlt évek során a külső telephelyen lévő szakellátásait a központi telephelyre költöztette. Az így áttelepült gyermek járóbeteg-szakellátások betagozódtak a felnőtt szakrendelések közé, működésük integrálódása a már ott tevékenykedő rendelésekkel jelentős szakmai hatékonyságot és szinergiákat is eredményezett. Az alapellátás koncentrációja azonban a Táncsics Mihály utcai telephelyen nem valósult meg teljesen. A központi telephelyen még maradtak alapellátási egységek (gyermek háziorvosok, védőnők), így a szakellátás működtetése a megnövekedett igények miatt szűkös körülmények között zajlik. Ha megvalósulna a teljes központosítás – mind a szak-, mind az alapellátásban, – akkor KEI a jövőben jobban tudna koncentrálni fő feladatára, a járóbeteg-szakellátásra, amely ezután kizárólag egy telephelyen funkcionálna. A korábban az alapellátás által használt megüresedő helyeken (az összes hasznos terület 10-20 %-a) az Intézet bővíthetné jelenleg szűkös járóbeteg-szakellátási feltételeit, zömmel mozgásszervi ellátás terén (reumatológia, fizioterápia, tornaterem, kezelők, stb.) Az alapellátásnak helyet adó Táncsics Mihály utca telephely jelenleg nem kihasznált, félig üresen áll. A szükséges átalakítást követően azonban az alapellátással összefüggő összes feladat gyakorlatilag egy telephelyen történő kialakítása valósulhatna meg. Akár más telephely megszüntetése is szóba jöhetne, hiszen a telephely az Üllői úthoz közel, jól és könnyen megközelíthető helyen fekszik. A Táncsics Mihály utcai telephely a továbbiakban Alapellátási Centrumként működne, a Kispesti Egészségügyi Intézet szervezeti keretein belül. A kiköltöző alapellátási egységek elhelyezése a Táncsics úton akkor oldható meg teljes mértékben, ha az épület bővítésre kerül, emeletráépítéssel megoldható lenne a fogászok elhelyezése is. Előzetes becslések szerint maga beruházás 150 M Ft-os nagyságrendet jelente, melynek közel harmada a fölszint korszerűsítését jelenti (klímatizálás, épületgépészet, világítás korszerűsítése stb.). A kivitelezés és az átköltözés lebonyolítása pedig féléves távlatban végrehajtható lenne. Az átszervezésnek egyszeri költségei vannak, melyek nagyobb része infrastrukturális jellegű, kisebb részben pedig a költözködésből fakadó kiadás, melyekkel a beruházási tervünkben számoltunk is. Forrásként számítunk az Új Széchenyi Terv adta lehetőségek kihasználására.
10.2.
Házior vosi kapcsolatok erősítése Az alap- és szakellátás szervezeti és területi szétválasztása nem jelenti, nem jelentheti a megszokott és jól működő szakmai kapcsolatok romlását. Intézetünk ezért a jövőben ezen kötelék szorosabbra fűzését tervezi.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
48
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az alap- és szakellátás folyamatos egészségpolitikai (és reméljük, hogy előbb-utóbb finanszírozási) felértékelődése is a kapcsolatok mélyítésének szükségessége irányába mutat. Az alapellátási feladatok növekedése, a járóbeteg-ellátás definitív jellegének megszilárdítása a két ellátási szint közötti szakmai párbeszéd erősítését kívánja. A kerületi egészségügyi ellátási szisztémának megfelelően eddig is folyamatos együttműködés volt az alap- és szakellátás gyógyító tevékenysége között, de ezt a jövőben még hatékonyabbá, magasabb színvonalúvá kell tenni. Noha a háziorvosi praxisok nem ellenérdekeltek a szakrendelések igénybevételében, de az optimális szintű kihasználást tovább kell erősítenünk. Ehhez segít hozzá a személyes konzultatív kapcsolatok kiépítésén túl olyan, a háziorvos kollégák számára hasznos lehetőségek nyújtása, mint pl. a rendszeres pontszerző tudományos ülések megszervezése. Így helyben juthat hozzá (és ingyen) a különböző szakágak specifikumainak ismeretbővítéséhez a praktizáláshoz szükséges kreditpont szerzés mellett. Célul tűzzük ki, hogy a szakmai továbbfejlesztésért felelős akkreditációs bizottságnál eljárunk a magasabb kreditpont elfogadtatásáért, miután magasan kvalifikált, az adott szakma jeles képviselőjét igyekszünk meghívni előadónak, ezáltal vonzóbbá téve a továbbképző fórumainkat a meglehetősen leterhelt és időhiány, pénzhiány miatt egyéb távolabbi konferenciákon csak ritkán megforduló kollégák számára. Ezen túlmutat az a szándékunk, amely az alap és szakellátás közti kapcsolatépítés, erősítését és elmélyítését szolgálná a mindennapi munka szerves részét képező, de azt harmonizáló és kiteljesítő konzultatív jellegű szakmai fórumok megszervezése által. Ezen klubjellegű szakmai összejöveteleken megbeszélésre kerülnének azon esetek, amelyek ritkaságuk, érdekességük, vagy több szakterület specialistáit is involváló jellegük által figyelmet érdemelnek. Szándékunk szerint ezen összejövetelek másik érdeklődésre okot adható témája lenne alkalmanként más-más művészeti terület és az orvoslás kapcsolódásának ismertetése, máskor utazó orvos kollégáink úti élményeinek vetítéssel illusztrált beszámolói. A háziorvosi kapcsolatrendszer javításának az egyik fontos eleme a következő pontban részletesebben bemutatásra kerülő informatikai fejlesztés is.
10.3.
A házior vosi kapcsolatrendszer kiépítéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztések Az egészségpolitika meghirdetett prioritásai deklarálják az egészségügyi ellátási átalakítását, a progresszívebb ellátásoktól a definitív ellátást nyújtó alapellátás felé helyezve a hangsúlyt. Ebben az átalakulásban kiemelt szerepet kap a háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgáltatás fejlesztése, a háziorvosok kompetenciájának növelése. A megnövekedett felelősség nagyobb információ igénnyel párosul, ezt pedig feltételezi a korszerű infokommunikációs lehetőségek kiterjesztését. Az ellátás rendszerébe a beteg leggyakoribb belépési pontja a háziorvos („kapuőr” szerepet tölt be). Feladata az, hogy elsősorban – amennyire ez lehetséges – ún. befejezett ellátást nyújtson a hozzáforduló részére. Ahhoz, hogy ennek a feladatnak a háziorvosi szolgálat maradéktalanul eleget tudjon tenni, szükséges olyan lehetőségeket biztosítani számára, mint
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
49
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
a betegadatok követése
beteg beutalások megszervezése
távrendelés és távkonzultációs lehetőségek
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A beteg esetében ezek a fejlesztések számos előnnyel járnak:
Csökkenni fog a sorban állások ideje a szükséges vizsgálatok programozásával / előjegyzésével.
A beteg korábban juthat az ellátáshoz, időben és hamarabb fedezhetők fel bizonyos betegségek, melyek korai felismerése, diagnosztikája és adekvát terápiája megelőzheti a súlyos és szövődményes – tehát drágábban kezelhető – betegségek kialakulását.
Szakmailag nagy előrelépést jelentene a házi- és szakorvosi ellátás közötti kapcsolatok megerősödése:
Az orvos-orvos kapcsolatok szorosabbá válása igazi team munkát eredményezhetne: az oda-vissza kontroll lehetősége kiemelt fontosságúvá válik.
A telemedicinális, telediagnosztikai lehetőségek kiszélesítése révén a diagnosztika hatékonyabbá és gyorsabbá válik.
Lehetővé válik, hogy a háziorvos betegeit elektronikus úton előjegyzéssel küldje vizsgálatra a rendelőintézetbe, kiemelve a diagnosztikai célú beutalásokat. A háziorvos az elkészült leletet elektronikus úton, gyorsan és biztonságosan kapná meg. A cél az, hogy jövőben a diagnosztikai célú beutalások, különös tekintettel a nagy forgalmú laboratóriumra, kizárólag csak ezen az úton valósuljanak meg.
A fejlesztések előfeltétele, hogy a háziorvosi számítógépen a programoknak és az adatoknak olyan környezetet kell létre hozni, hogy illeszkedjenek az intézeti rendszerhez.
Elektronikus vizsgálatkérő, leletező és időpontfoglaló rendszer A korszerű betegvezetés, a papír alapú dokumentáció kiváltása, a különböző helyeken tárolt egészségügyi adatokhoz való szabályozott hozzáférés és az ésszerű kapacitásszabályozás érdekében a kispesti ellátási területen háziorvosaink számára medikai-informatikai együttműködést ajánlunk. A rendelőintézetünk szolgáltatásait igénybevevő, beküldő orvoskolléga számára ez: •
Szakorvosi vizsgálatok elektronikus úton történő rendelését
•
Betege számára előzetes időpont lefoglalását
•
A vizsgálatok eredményeiről elektronikus úton való tájékoztatást jelent
A betegút általában a háziorvosnál kezdődik, így célszerű minden olyan információt elés visszajuttatni ide, amely nem jár a beteg felesleges küldözgetésével. A háziorvosok legnagyobb tömegű beküldése a Laboratóriumba történik, éppen ezért itt érdemes más szervezési logikán alapuló modellt elsőként bevezetni.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
50
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Sajnos Kispesten az utóbbi idők folyamán visszaszorult az a gyakorlat, hogy a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták levétele a páciens lakóhelyéhez legközelebb eső helyen: a háziorvosnál történjen, így a kispestiek a legtöbb esetben kénytelenek a rendelőintézetbe utazni. Mindez a vizsgálatok jellegéből adódóan a Laboratóriumban reggelente néhány órányi nagy forgalmi terhelést jelent, amely stressz betegnek, ellátónak egyaránt. Egy speciális internet alapú alkalmazással összekapcsolható a háziorvos és a rendelőintézet medikai informatikai rendszere, mellyel ütemezhetővé válik a forgalom, a vizsgálatkérések és a vizsgálati eredmények elektronikus úton, emberi szállítás nélkül „közlekednek”. A háziorvos saját számítógépén rendeli a vizsgálatokat és ugyanitt, saját rendszerében tárolja a vizsgálati eredményeket is. Az alapellátó kolléga kellő rugalmassága esetén, a beutalással egy időben időpont is előjegyezhető páciense számára (ez a lehetőség opcionális, tehát ha nem a háziorvosi rendelésen belül valósul meg az előjegyzés, az a páciens által telefonon kérhető Intézetünkben). Sikeres együttműködés esetén a rendszer később kiterjeszthető további diagnosztikai szolgáltatások és szakrendelések irányába is.
10.4.
Betegelőjegyzési rendszer kiépítése, várólisták kezelése, betegút szabál yozás A betegelőjegyzési rendszer kiterjesztése Az Intézet igyekszik a betegek elvárásainak megfelelően, igényeikhez igazodva kialakítani az elérhető egészségügyi szolgáltatásokat, a rendelések idejét. Az ellátás leterheltsége azonban jelentősen egyenlőtlen, melyet meghatároz a kapacitás nagysága (kevés orvos, alacsony óraszám) vagy a rendelés időpontja (délelőtti vagy délutáni). Vannak napszakok, amikor órákat is várnak a betegek ugyanarra a rendelésre, amelyet egy későbbi időpontban gyakorlatilag sorban állás nélkül igénybe vehetnének. Ezt a helyzetet a betegelőjegyzési rendszer kiterjesztése oldaná meg. Terveink szerint a jövőben a betegek csak előzetes bejelentkezés útján kerülnének a választott szakrendelésre, így az orvosok leterheltsége a jelenlegi állapotokhoz képest kiegyenlítődne. Természetesen az esetlegesen előforduló sürgősségi esetek, illetve a jogszabályban külön szabályozott táppénzes betegek ellátása továbbra is elsőbbséget és soronkívüliséget fognak kapni.
Várólisták kezelése, betegút szabályozás A betegelőjegyzési rendszer teljes kiépítésével párhuzamosan előáll egy elektronizált és a betegek ellátásra várakozási idejét a múltra vonatkozóan is nyomon követő, illetve a jövőre vonatkozóan aktuális betegellátási várólista. Ennek a várólistának a nyilvánosságra kerülésével megteremtődik a lehetősége az egyébként komoly lakossági ellenérzést is szülő, de szakmai, ellátási problémákat is felvető várakozási időknek az •
objektivizálása,
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
51
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
•
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
elemzési lehetőségére.
A statikus és az időbeli változásokat figyelembe vevő elemzéssel lehetővé válik, hogy az Intézet normákat fogadjon el az elfogadható várakozási idők hosszára (szakmai és pszichés szempontú megközelítés egyaránt), az átmeneti és tartós beavatkozási lehetőségek módjára (beteg elirányítás, kapacitás növelés, stb.), az esetleges sorolási szempontokra. Mód nyílik arra is, hogy összefüggéseket találjon a várakozási idők és a betegelvándorlás, illetve elégedetlenség kapcsolatára, egyéb gazdálkodási összefüggésekre.
10.5.
Belgyóg yászati és egyéb szubspecialitások fejlesztése Az Intézet vezető szakrendelésein a személyi és tárgyi feltételek a jelenleg végzett beavatkozásoknak megfelelnek. Minimális célként tűzhető ki, hogy ez a magas színvonal ne romoljon, sőt lehetőség szerint tovább növekedjen. A Semmelweis Tervben is megfogalmazottak szerint a jövőben a járóbetegszakellátásban is meg kell valósítani a progresszivitás elvét és szükség szerint a magasabb szintű ellátás igénye esetén a területi ellátási kötelezettséget is módosítani kell. Ebben a tekintetben várjuk a központi ellátásszervezést megvalósító intézményrendszer felállását, a járóbeteg-ellátás új elveinek a megfogalmazását, amihez ellátási struktúránkat igazítani tudjuk. Ezen új struktúrában tudnánk hosszú távra meghatározni azon tevékenységeket, szubspecialitásokat, amelyeket fejleszteni kívánunk. A megbetegedési adatok is mutatják, hogy egyre növekszik a diabeteszes és hipertóniás betegek száma, amely tovább növeli az érbetegségek gyakoriságát. A szív és érrendszeri betegségek következményei, így az általuk okozott halálozás kiemelkedően nagy egészségterhet jelentenek az egyénnek és családjának, valamint az egész társadalomnak is. Kialakulásuk számos okra vezethető vissza és a betegséget jelentő kockázat csökkentése, a már kialakult betegség korai felismerése, a beteg gyógyítása és rehabilitálása egy komplex, részben az egészségügyön is túlmutató, hosszú távra szóló, de már középtávon is eredményeket felmutató, összetett intézkedésrendszert követel. A szív és érrendszeri kockázatok és betegségek vázlatos összefüggését a következő ábra mutatja: • • • • • •
dohányzás alkoholfogyasztás mozgásszegénység nem megfelelő táplálkozás krónikus stressz kissúlyú újszülött
Érelmeszesedés Érelmeszesedés
Koszorúér-betegség Koszorúér-betegség
STROKE STROKE
Szívelégtelenség Szívelégtelenség
Perifériás Perifériás érbetegség érbetegség
Veseelégtelenség Veseelégtelenség Magas Magas vérnyomás vérnyomás Zsíranyagcsere-betegség Zsíranyagcsere-betegség Cukorbetegség Cukorbetegség Elhízás Elhízás
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
52
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A belgyógyászat speciális területein – a magasvérnyomás-, cukorbetegség, perifériás érbetegség, zsíranyagcsere-zavar, elhízás, vesegyógyászat és szívgyógyászat –, valamint az ideggyógyászat (stroke) területén dolgozó szakembereknek – elsősorban a járóbeteg-szakellátás (szakambulancia, szakrendelés) területén a konzultáns feladatok és a gyógykezelés irányítása, valamint az egészségfejlesztés során – együttműködniük kell a háziorvossal. Ugyanakkor egymással is szorosabb és integráltabb működésben kell dolgozniuk a minőségi betegellátás érdekében. Ezen feladat megvalósítása érdekében tervezzük egy vasculáris centrum, ambulancia, illetve együttműködés kialakítását. Elképzelésünk szerint az egyes érintett rendelések (kardiológia, angiológia, neurológia, diabetológia, érsebészeti szakrendelés bevonása) időbeli összeszervezésével, a betegek kivizsgálási útjának megtervezésével és szabályozásával, illetve az érintett orvosok közötti rendszeres konzultációs lehetőség biztosításával jelentősen javítani tudnánk ezen betegkör ellátási színvonalát, gyógyulási esélyeit. Az Angiológián belül a kerületi morbiditási adatok és a Kardiológia tehermentesítésének szükségessége indokolttá teszi egy hipertóniás rendelés elindítását a személyi feltételek biztosítását követően (a rendelést kizárólag hipertonológus szakvizsgával rendelkező orvos működtetheti). A Neurológiai szakrendelésen belül – legfőképpen a háziorvosi és betegelfogadottság érdekében – szükségesnek látjuk egy fájdalom ambulancia és egy parkinson és demencia centrum nevesített, időben elkülönített létrehozását. A megnövekedett igényekre való tekintettel a jövőben a Diabetológiai és a Pajzsmirigy szakrendelések kapacitásainak bővítése szükséges.
10.6.
Kapacitástervezés hosszabb távra Az Intézet vezetése azt érzékeli, hogy az orvos kapacitás kínálat a jövőben is szűkülni fog, költsége pedig a rendelkezésre álló finanszírozáshoz képest vélhetően emelkedik. A vállalkozó orvosok beépítésével, a teljesítmény alapú bérezés megjelenésével, illetve az intézeti gazdálkodási mozgástér szűkülésével az egyes szakrendelések jövedelmezőségének értékelése egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Mindezzel párhuzamosan jelentkezik a finanszírozó részéről egyrészt a szerződött kapacitások országos átlagot elérő kihasználásának igénye (különben „elvesznek” kapacitásokat), másrészt viszont az egy órára jutó elszámolt teljesítmények korlátozására irányuló törekvések („két perces szabály”). Ebben a helyzetben szükségessé válik egy a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználását folyamatosan elemző rendszer kialakítása. Ezen rendszer adatai és az adatok elemzése alapján pedig időről-időre, rendszeresen szükség van a szerződött és a valós kapacitások és igények optimális összehangolására, a kapacitások igazítására. A kapacitás kihasználás mérés és a kapacitás alakítás szempontjai a következők kell, hogy legyenek: •
minden szakrendelésen az órára jutó esetszám legalább országos átlagra való emelése,
•
optimális rendelési idő és óraszám meghatározása (létszámhoz igazítása),
•
kiemelt szakrendeléseken az esetszám csökkenés megállítása, mérséklése,
•
„két perces szabály” probléma megoldása,
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
53
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
10.7.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
•
várólista csökkentés,
•
a napon belüli időbeli terhelés, betegvárakozási idők mérése, napon belüli optimális rendelésszámok, rendelési idők kialakítása,
•
eredmény optimalizálás (TVK kihasználás – alacsony orvos, asszisztens költséggel).
Szűrési tevékenység fejlesztése Köztudott, hogy a magyar lakosság egészségtudatos magatartása meglehetősen rossz, az egészségtelen életmódból fakadó rizikótényezők rontják életkilátásainkat. Ennek megváltoztatása érdekében elsősorban a megfelelő életmód terjesztésére, oktatásra, nevelésre, a betegségek kialakulásának megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Az egészségügy a maga eszközeivel a primer prevencióból kevésbé, míg a szekunder prevencióból, a szűrésből annál inkább ki tudja venni a részét. A kedvezőtlen morbiditási és mortalitási tendenciák megállítását szolgálhatja, ha a betegségekben szenvedők még a betegség kezelhető szakaszában megfelelő orvosi ellátásban részesülnek. Ennek feltétele a szűrések kiterjesztése azokra a területekre, amelyekben a lakosság elfogadható ráfordítással úgy szűrhető, hogy a felismert betegségek kezelésével a morbiditási, mortalitási arányok lényeges mértékben megváltoztathatók az adott betegségre vonatkoztatva. Ez a folyamat az alapellátással, a háziorvosokkal és a védőnőkkel szoros kooperációban lehet csak sikeres. A Kormány 1208/2011. (VI.28.) Korm. határozata „a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásárhoz szükséges intézkedésekről” tartalmazza az országos szűrési programok felülvizsgálatát, illetve a szűrési tevékenység finanszírozásának újragondolását, mint célt is. A határozat 1.12. pontja elrendeli a népegészségügyi szűrési programok áttekintését és kiterjesztését a költségvetési források figyelembevételével, illtetve a működő szűrőprogramok hatékonyságának felülvizsgálatát, mely feladat felelőse a nemzeti erőforrás miniszter, határideje pedig 2011. december 31. A reményeink szerint a terjedő és megfelelően finanszírozott országos szűrőprogramokhoz kapcsolódva a KEI a következő területeken tudna a mainál intenzívebben bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe:
Hipertónia szűrés
Nőgyógyászati daganatok szűrése, mammográfia
Vastagbél daganatok szűrése
Szájüregi daganatok szűrése
Prosztata szűrés
Bőrgyógyászati szűrés (melanóma)
Pszichiátriai zavarok, mentális problémák korai felismerése, kiszűrése
Szemészeti szűrések
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
54
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Csontritkulás
Cél az elkerülhető halálozások, megbetegedések és az ezzel járó fogyatékosságok megelőzése. A korai diagnózis révén nőnek a kiszűrt beteg életesélyei, az adekvát terápiát követően csökken a gyógyulás ideje, ezzel együtt a munkából kiesett idő is. Tapasztalatok szerint a szűrések kibővítése és intenzív működtetése rövidtávon megterheli az egészségügyi ellátórendszert, kisebb mértékben a fekvőbeteg-ellátást, nagyobb mértékben az alap- és a járóbeteg-szakellátást, hiszen olyan csoportokat is elér, akik nem tudván látens egészségügyi problémáikról nem kerültek eddig az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. A KEI a maga felkészültségével kiváló szakmai hátteret nyújthat a kiszűrt betegek ellátásában és gondozásában is. Reményeink szerint a jövőben a finanszírozási rendszer is jobban fogja preferálni az egyébként rendkívül költséges és drága másodlagos prevenciós tevékenységet, mely a jelenleginél motiváltabbá tenné az egészségügyi intézményeket a programokban való aktívabb részvételre (erre a Semmelweis Terv határozottan ígéretet tesz).
10.8.
Pszichiátriai ellátás fejlesztése Az elmúlt években jelentős eredményeket mutatott fel az intézet pszichiátriai ellátása, melyeket átszervezéssel, létszámbővítéssel, profilváltással és a beavatkozások kiszélesítésével ért el. Feladataik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárását követően növekedtek, a gondozói munka erősödött, rendkívül népszerűekké váltak a különböző csoportos foglalkozások. Nagy jelentőséggel és újdonsággal bírnak a közösségi pszichiátria olyan elemeinek megjelenése, mint a foglakoztatás terápia (foglalkoztató műhelyek, stb.) és a művészetterápia (Tárt Kapu Színház). A Tárt Kapu Színház a korábbi OPNI berkeiben jött létre azzal a céllal, hogy a betegek önkifejezését pszichodramatikus alapokon nyugvó színjátszó terápia segítségével fejlesszék. Az OPNI megszűnésével működése komolyan veszélybe került, így intézeti befogadása értékmentő tevékenység is volt egyben. A komplex ellátás kialakítása (gyógyítás, gondozás, rehabilitáció) és a hozzá kötődő szociális feladatok integrációja hely hiányában nem valósulhatott meg ez idáig. A Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés a Táncsics Mihály utca 40. szám alatt, egy családi házban működik, míg a rehabilitációs részleg (gyógyító műhely, művészetterápia, Tárt Kapu Színház) tőlük távol a Fő utcában található. Ez a fizikai elhelyezkedés akadályozza a hatékony gyógyító munkát. A szociális tevékenység pedig más szervezetben és más helyszínen működik, szakmailag indokolt szoros együttműködésük nem kivitelezhető. A rehabilitációs részleg egészségügyi finanszírozása sem optimális, hiszen nem a kedvezőbb, az ellátás jellegét jobban kifejező nappali kórházi formában történik és finanszírozódik, hanem járóbeteg-szakellátás alapján (természetesen a nappali ellátás több, mint finanszírozási lehetőség: a nappali kórház legfontosabb jellege a gyógyítva foglalkoztatás). Az elhelyezési probléma 2011-ben megoldódni látszik. A Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata a Közép-Magyarországi Operatív Program 4.5.2./B-2f „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex vagy térségi szintű fejlesztés (kivéve bölcsőde”) elnevezésű pályázatán 450 M Ft támogatást nyert a „Kispesti PszichoCentrum”
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
55
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
kialakítására, a Dobó Katica utcában lévő, régebben bölcsődeként üzemelő épületben. A projekt célja négy egymásra épülő szintű, komplex szociális foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó Forrásház Gondozás Központ kialakítása a Főváros XIX. kerületében. A kialakítás során feltétel volt, hogy orvosi felügyelet szükséges a Központba. Arról nincsenek érdemi információk, hogy ez fizikai elhelyezést jelent, vagy csak elérhetőséget. Mostani ismeretek szerint kialakításra került az egészségügyi feladatot ellátó rész, így a teljes Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés, ill. a Fő utcában működő művészetterápia ideális közös elhelyezése valósulhatna meg, együttesen végezhetők lennének a medicinális és egyéb terápiás beavatkozások. Ebben az épületben ún. nappali ellátás is létrehozható lenne, amelyben nagyobb részben szociális ellátást nyújtva (az épület földszintjén) a közösségi ellátás szakmailag legideálisabb és leghatékonyabb formája kerülne kialakításra. A nappali intézmény a saját otthonukban élő pszichiátriai és addiktológiai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, ahol kulturális, szabadidős és gyógyító tevékenység mellett olyan képzési és képességfejlesztési tevékenységeket is űzhetnek, amelyek révén hatékonyabban valósulhat meg társadalmi reintegrációjuk (pl. az egészségügyi és szociális ellátók által kialakított közös team esetre szabott terveket, programokat készítene). Természetesen még sok a bizonytalanság, de a projekt megvalósulása esetén realizálódna az Intézet évek óta kiemelt stratégiai témaként kezelt elképzelése, amely az Intézetet a főváros egyik kiemelt ambuláns pszichiátriai szolgáltatójává emelné.
10.9.
Egynapos sebészeti ellátás kialakítása A Semmelweis Tervben külön programterv foglalkozik a járóbeteg-ellátás fejlesztésével, fontos szerepet tulajdonítva a járóbeteg szakellátóknak. Célként jelenik meg a járóbeteg-ellátás színvonalának fokozatos javítása és a lakóhely közeli definitív ellátás kialakítása és a hozzáférés biztosítása, amely ennek az ellátási formának a progresszivitását is feltételezi. A terv hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az egynapos sebészet kiterjesztésére és azon belül az ambuláns (a járóbeteg-szakellátás keretein belül végezhető) beavatkozások számának növelésére. Egynapos sebészeti ellátás fejlesztése nemcsak kórházakban valósulhat meg, hanem a kórházi háttérrel, sürgősségi és szállítási szervezéssel a kizárólag járóbeteg-szakellátásra szakosodott ellátók (önálló rendelőintézetek) körében is. Jelenlegi országos gyakorlata azonban számos ellentmondással terhelt: az ellátás finanszírozása alacsony, nem teszi önfenntartóvá a tevékenységet. Emellett az országban uniós források segítségével több kis kórházban és újonnan indult vagy meglévő rendelőintézetben alakítottak ki, hoztak létre vagy korszerűsítettek egynapos sebészeti ellátást. Kihasználtságáról eltérő tapasztalatok vannak: érdemben a megfelelő szakorvos hiány (főleg vidéken) és a finanszírozásra kapott szűkös volumen korlát akadályozza a tevékenység felfutását (kényszerűségből délutánonként a műtők ürességét magán ellátásoknak helyt adva enyhítik). Úgy véljük a Kispesti Egészségügyi Intézetben a feltételek kedvezőbbek az egynapos sebészeti ellátás kialakítására. Fejlesztésének a szakmai feltételei javarészt adottak,
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
56
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
viszont mindez szintén szükségszerű átszervezéssel és építészeti átalakításokkal jár, ill. az elengedhetetlen aneszteziológiai háttér létrehozása szükséges. Terveink szerint az Intézet III. emeletén műtő kialakításával és az operációt követő néhány órás megfigyelést kiszolgáló fektető részleg létrehozásával más társszakmák műtéti igényei is kielégítésre kerülhetnek, ill. új, eddig hiányzó ellátások is művelhetők lennének. Kisebb bőrgyógyászati, urológiai, nőgyógyászati és sebészeti beavatkozások mellett plasztikai sebészeti tevékenység végzése és kozmetológiai ellátások nyújtása is megvalósítható lenne. A helyben ellátható és kórházi kezelést nem igénylő beavatkozások kialakítása méltán nyerné el a lakosság elégedettségét és tetszését. A betegek a lakóhelyükhöz közel, az otthoni környezetből hosszabb időre nem elszakadva juthatnak gyorsan és kényelmesen olyan ellátásokhoz, melyeket jelenleg csak kórházi környezetben tudnak elvégezni. A kivitelezés egyszeri költségeire 90 M Ft reményeink szerint pályázati lehetőségekből sikerül forrást teremteni. A kialakítás előtt azonban megvalósíthatósági tanulmány készítését tervezzük, melyben az aktuális helyzet és a várható finanszírozási, jogi változások kalkulációjával alaposan megvizsgálnánk az ellátás fenntarthatóságát, különösen a többletkapacitás és TVK ügyek körültekintő körbejárására.
10.10.
Humán erőforrás stratégia kialakítása
Az egészségügyi dolgozók humánerőforrás helyzete országos szinten is egyre kedvezőtlenebb. A válsághelyzet megoldására készült Semmelweis Terv és a 1208/2011. 8VI. 28.) Korm. határozat HR stratégia, egységes életpályacsoportokra kiterjedő, életpályamodell kidolgozását rendelte el, mely kiterjed a jövedelem, a képzés, a munkavégzés feltételei és egyéb ösztönző lehetőségekre egyaránt (határidő: 2011.szeptember 30.). Az egészségügyi ellátórendszer átalakítását is célzó Semmelweis Terv része, a fekvőbeteg ellátás tehermentesítését szolgáló járóbeteg ellátás fejlesztése. Mindezek a szempontok, illetve a humánerőforrás helyzetét taglaló fejezetben bemutatott problémák meghatározzák az Intézet humánerőforrás stratégiájának kidolgozását. Az elérendő célok: •
munkaerő pótlása és megtartása,
•
munkaidő optimalizálása és kihasználtságának javítása,
•
dolgozók elégettségének növelése,
•
munkahelyi kultúra kialakítása, szervezetfejlesztés.
Orvoshiány kezelése A lehetőségek korlátozottak egyrészt a rendelkezésre álló források szűkössége, másrészt a jogszabályok előírásai miatt, melyek nehezítik az együttműködést, közös foglalkoztatást a környező kórházakkal (kirendelés, munkaerő-kölcsönzés). Mégis meg kell azokat a jogszabály adta lehetőségeket próbálni, amik biztosítani tudják az
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
57
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
együttműködést más egészségügyi szolgáltatókkal, a kölcsönös munkaerőhiány megoldására. Esetleg a menedzsment szakmai kapcsolatai révén, munkaerő toborzás segítségével. A bérezési lehetőségek és színvonal emeléséhez a forrásokat az Intézet egyértelműen kívülről várja, belső forrást erre a területre a részletesen bemutatott finanszírozási hatások és költségszerkezet miatt átcsoportosítani nem tud. Ez irányú külső forrás a Kormányzat által ígért orvosi életpálya modellhez kapcsolódóan érkezhet, illetve esetleg a tulajdonos Önkormányzat biztosíthat. Munkaerő megtartás Olyan teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kidolgozása, ami a munkáltatónak nem költségigényes, házon belül megvalósítható és a dolgozók megelégedettségét szolgálja. Technikáját tekintve lehet egyéneket értékelő, vagy személyeket összehasonlító, de mindenképpen eredményalapú és kompetencia alapú értékelési rendszer együttes használta lenne célszerű. Természetesen ez, az erkölcsi megbecsülésen túl, anyagi vagy egyéb munkavállalói juttatáshoz társulhat, feltételhez kötötten. TÉR módszerek (kivitelezhető Intézeti szinten): •
Osztályozó, értékelő skálák o
csak konkrétan meghatározott feladatok és képességek esetén jó értékelő eszköz
•
Kritikus esetek módszere – gyakoriságvizsgálat
•
Erősségek és fejlesztendő területek összegyűjtése
•
Rangsorolás, páros összehasonlítás (egyszerre több személy értékelése)
•
Interjú
Szociális és jóléti juttatások körének bővítése, a kötelező előrelépés garantálton felüli illetmény részének csökkentése nélküli megadása, anyagi lehetőségek függvényében. Munkaidő jobb kihasználtsága Részmunkaidős foglalkoztatás, osztott munkaidő, esetenkénti munkakör átcsoportosítás, akár a munkavállaló tovább, vagy átképzésével, melyeknek eredménye pénzügyi kategóriában mérhető, hatékony és eredményes munkaerő felhasználás. Outplacement Természetesen, a jelen helyzet gazdasági és jogszabályi változásait figyelembe véve, számolni kell valamilyen arányt képviselő létszámváltozással, melynek esetén fel kell készülni (lehetőség szerint önerőből) a gondoskodó elbocsátás lehetőségére is (pl.: tanácsadás álláskeresési technikákra vonatkozólag, vállalkozóvá válás adminisztratív segítése, pályázat-önéletrajzírás, esetleg pszichológiai tanácsadás).
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
58
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
10.11.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Intézeti egységes arculat kialakítása
Az Kispesti Egészségügyi Intézet céljai között szerepel, hogy növekedjen az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége. A betegelégedettség javítását, mint kitűzött célt megvalósító programok azonban nem kizárólag a szakmai és minőségi követelményrendszernek való minél magasabb szintű megfelelést jelentik. Arra is törekedni kell, hogy egy egységes intézeti szellemiség kialakításával, betegközpontú ellátásszervezéssel, az épített környezet megfelelő biztonságot, tisztaságot és rendet sugalló kialakításával is járuljon hozzá az intézmény a betegek elégedettségének növeléséhez, az optimális orvos-beteg kapcsolat kialakíthatóságához, a gyógyulás elősegítéséhez. Az Intézet fenti felsorolásba beleérti a korrupció minden megnyilvánulási formájának elítélését, a betegek minden szempontból egyenlő jogú kezelését is. Fentiek részeként az Intézet régóta tervezi az épület földszintjének átalakítását, a recepció, a büfé, a kommunikációs eszközök megfelelő kialakítását, az épületbe belépő beteg minden szempontból megfelelő fogadásához a feltételek megteremtését. Szükséges az anyagi források függvényében a további szintek átalakítása, kényelmesebbé és kedvezőbb hangulatúvá alakítása is, annak érdekében, hogy a beteg a gyógyító szolgáltatásra várakozást megfelelő körülmények között tölthesse. Mindenütt szükséges lenne festés, mázolás, mely az utóbbi években rendre elmaradt, húzódik. Szükséges az Intézet arculatának javítása is. Ez egyfelől az Intézet belsőjének fenti átalakítását jelenti, másfelől az intézeti image megformálása, a nyilvánosság különböző fórumain való egységes megjelenés javítása a cél. Fejlesztendők az intézeti honlap szolgáltatásai, jobban ki kell használni az intézeti újság kereteit, az intézmény és a betegek, illetve az intézmény és a lakosság közötti kapcsolat minden formájának lehetőségeit. A jövőben egyre inkább szeretnénk támaszkodni a betegek és a lakosság visszajelzéseire a szolgáltatásainkkal és elfogadottságunkkal kapcsolatban, beleértve akár olyan kevésbé megszokott formákat is, mint például orvosaink betegek általi minősítési rendszerének kidolgozása.
10.12.
A labor működésének racionalizálása / kistérségi labor diagnosztikai szolgáltatás kialakítása
Az intézeti laboratórium gazdasági eredménye több éve óta veszteséget mutat, mely alapvetően a szakma jellegéből adódó kedvezőtlen finanszírozásnak köszönhető. E mellett a terület fejlesztési szükséglete jelentős anyagi ráfordításokat igényel. A Kispesti Egészségügyi Intézet laborjának üzemgazdasági elveken nyugvó eredményét mutatja az alábbi grafikon a 2003-2010. közötti időszakban:
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
59
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
eFt 20 000
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Árbevétel
56 682
51 484
52 409
46 978
47 592
49 902
77 433
Költségek
75 644
72 470
90 198
82 011
74 757
83 180
98 254
79 735
-18 962
-20 986
-37 789
-35 033
-27 165
-33 278
-20 821
-11 930
Fedezet
67 805
0 2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
-20 000
-40 000
-60 000
Árbevétel
Költségek
Fedezet
ÉRTÉKELÉS
A Központi Labor eredménye folyamatosan negatív, a veszteség mértéke a meghozott intézkedések eredményeképpen csökkent, de üzemeltetése az Intézet számára gazdaságilag így is kedvezőtlen.
A helyzet változtatására korábban történtek lépések (kiszervezés), amelyek nem vezettek sikerre. A probléma azonban továbbra is megoldatlan, ha minden így marad, akkor a külső finanszírozásnak kitett szakma a jövőben is veszteségesen fog működni.
Az amortizálódó eszközpark pótlása pedig a fenntartó önkormányzatra háríthat újabb és újabb terheket, vagy a működési költségek fognak növekedni a hazai gyakorlatban elterjedt ún. vegyszer lízinges konstrukciók miatt.
A labor diagnosztika veszteséges működésének gondja nem kizárólag a Kispesti Egészségügyi Intézet „sajátja”. A labor szakma kedvezőtlen finanszírozás mellett a működtetésből adódó gazdaságtalan üzemméret (alacsony esetszám, magas fajlagos költség) több más közszolgáltató problémája úgyszintén. Az orvosi laboratóriumok mérete, pontosabban a teljesítményük nagysága kihat a költségek minden szintjére, de legkifejezettebben a bérjellegű kiadásokra. A hatékonyságot javíthatja, ha a jelenlegi vizsgálati paletta csökken. Ez azt jelenti, hogy a laboratórium bizonyos vizsgálatokat helyben költséghatékonysági okokból (kis vizsgálatszám, gazdaságtalanság) nem végez el. Ezeket a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett egyre nehezebb külső laboratóriumokban elvégeztetni, ill. az ebből fakadó megtakarítások sem éreznek számottevő változást a funkció eredményességében.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
60
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Hasonló méretű laboratóriumok esetében a humán erőforrás rendelkezésre állása a veszteség alapvető forrása, amely költsége egy nagyobb forgalmú laboratóriumban fajlagosan kisebb, így az ellátás centralizációja már valósabb alternatíva a veszteség leépítésében. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátás koncentrációja nem rontja a lakosok hozzáférést, de javítja a szolgáltatás gazdasági hatékonyságát (alacsony fajlagos költségek, humán erőforrás racionalizálás stb.). Az Intézet vezetése ezért azt tervezi, hogy más kerületi rendelőintézetekkel – elsősorban a XVIII. kerületivel – együttműködve közös laborszolgáltatás kialakítását kísérli meg. A megvalósításnak három útját határozta meg a 2007-2011. közötti stratégia: 1. Az Intézmények egyesítik laborszolgáltatásukat. 2. Az érintett egészségügyi intézmények fenntartói közös szervezetet hoznak létre. 3. A labor ellátást egy harmadik közszolgáltató, esetleg kórház biztosítja a jövőben. Az Intézet a három variáció közül az első megvalósítását preferálja a 2011-2015. közötti időszakban. A megvalósítás egyértelmű előnye, hogy
nem szükséges új szervezet kialakítása, így nem merülnek fel jelentős plusz költségek, hiszen ebben az esetben valamelyik intézet befogadja a csatlakozó rendelő(k) labor szolgáltatását;
az egyesített labor más szervezetek, egészségügyi szolgáltatók labor igényét is fogadhatja;
ebben az esetben is egyértelmű gazdasági előnyök realizálhatók, az egyesített labor eredménye jóval kedvezőbb lesz, mint a két különálló labor működése esetén;
az érintett önkormányzatok így is felügyelhetik a működtetést, így ennek a lehetőségnek a megvalósítása politikai kockázata kisebb, mint egy külső vállalkozónak történő átadás;
a betegek semmit nem vesznek észre a változásokból, az átszervezés nem érinti hátrányosan az ellátásukat.
Hátrányként merülhet fel, hogy
ahol megszűnik a labor ellátás, ott óhatatlan létszámleépítésekre kerül sor, amelynek kedvezőtlen fogadtatása lehet;
vita tárgyát képezheti az egyesített labor telephelye;
nem kerülhető meg az eszközfejlesztési kötelezettség, melynek megosztása szintén nézeteltéréseket okozhat.
A KEI azt szeretné, ha az egyesített laborszolgáltató központ a Kispesti Egészségügyi Intézet legyen, ezt az álláspontot képviselje a tárgyalásokon. Intézeti stratégia 2011 2015.doc
61
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
10.13.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Gazdasági-műszaki háttérterületek racionalizálása
Az Intézet vezetése folyamatosan keresi azokat a megtakarítási lehetőségeket, melyek a meglévő szervezeti felépítés hatékonyabb működtetéséből adódnak. Ennek megfelelően megtörtént a gazdasági-műszaki terület átvilágítása, melynek célja a meglévő szervezési-hatékonysági problémák feltárása, a felmerült kritikai észrevételek kezelése és az azokban megfogalmazott problémák elhárítása, ill. egy olyan új szervezeti rend megfogalmazása volt, melyben a szükséges feladatok a mainál hatékonyabban és színvonalasabban megoldhatók. Az egyes gazdasági-műszaki osztályok vizsgálatából megállapítható, hogy ebben a struktúrában a különböző szervezeti egységek érdemi önállósággal bírnak, egymással nehézkesen kommunikálnak, így a rendszer felesleges irányítási anomáliákat okozó struktúrában működik, ezért más önálló rendelőintézetek működő tapasztalataira építve átláthatóbb, jobban kézben tartható szervezeti felépítést képzelünk el a jövőben a gazdasági-műszaki területen. Az érintett szervezetek átvilágítása után olyan szervezeti változtatásokat szeretnénk a vizsgált területeken, mely véleményünk szerint
javítja a szervezeten belüli kommunikációt,
hatékonyabb döntéshozatalt és végrehajtást eredményez,
céltudatosabb ellenőrzést tesz lehetővé,
racionálisabban és költséghatékonyabban működik.
A stratégiai időszakban szeretnénk végrehajtani a struktúra átalakítását, ésszerű humán erőforrás politikával.
10.14.
Fizetős szolgáltatások fejlesztése
Az Intézet gazdasági helyzete stabil, de bevételeiből béremelésre, saját erős beruházásokra nem futja. A bevételek legnagyobb részét kitevő OEP finanszírozás javításában a mozgástér kevés, így a saját bevételek növelése nyújthat többletforrás lehetőséget. A saját bevételeken belül az ún. fizetős egészségügyi szolgáltatásokból adódó bevételeket szeretnénk növelni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy semmiféle esetben sem kívánunk olyan fizetős szolgáltatásokat nyújtani, amelyek az előjegyzési idő, a várólista rövidülése miatt vennének igénybe betegeink. Alapvetően a közfinanszírozott ellátáson túl mutató, emelt szintű, komplex, szűrés jellegű szolgáltatások térítéses beindításában gondolkodunk. Az ellátások beindítására a KEI kiváló adottságokkal rendelkezik:
széles járóbeteg-ellátási paletta,
tapasztalt orvosi és szakdolgozói gárda,
korszerű diagnosztikai háttér,
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
62
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
az ellátások egy helyen, felesleges utazás nélkül érhetők el.
Legfontosabb feladatunknak az ellátásokra való igény felmérését és az azokért kérhető díjazás kalkulációját tartjuk. Kizárólag közös erővel és szakmai egyeztetések után kívánjuk kialakítani azokat a szolgáltatáscsomagokat, melyeket az adott szakma/ szakrendelés adottságai, lehetőségei alapján térítés ellenében nyújthatunk a betegeknek. Komoly előrelépést jelenthetne, gyorsítaná a folyamatot, ha a szakrendelések konkrét ötlettel, elképzelésekkel jelentkeznének, hiszen ők ismerik legjobban saját szakterületüket, annak piaci pozícióját. Emiatt előzetes felmérést kívánunk készíteni. Tapasztalataink szerint látható igény van a felnőtteket érintő preventív szűrésekre („menedzser szűrések”). A KEI orvosai segítségével igény szerint különböző összetételű vizsgálati csomagok állíthatók össze, melyet ezt követően kiajánlhatunk cégek és intézmények számára, de nyitni kívánunk az egészségpénztárak felé is, lehetőségek adva tagjaiknak, hogy az oda befizetett összegből az ellátás költségét fedezzék. A szolgáltatás-csomagok összeállításával párhuzamosan szükséges felmérni azokat a csatornákat, ahol az új szolgáltatásokat kommunikálni, hirdetni tudjuk (saját honlap, önkormányzati újságban megjelenés, stb.), ill. célba vesszük azon szegmenseket, ahonnan ügyfeleket küldhetnek hozzánk (pl. háziorvosi rendelők, nagyvállalatok, stb.). Árainkat a jelenlegi OEP díjak, a magánszférában alkalmazott árak, ill. saját önköltségszámításunk alapján határozzuk meg. A szolgáltatás kialakításának, felügyeletének lebonyolítására egyelőre nem tervezzük önálló szervezeti egység kialakítását.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
63
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
11.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Szervezeti változások bemutatása Az Intézet jelenlegi szervezeti felépítését a 2005. novemberben módosított Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. A stratégiai témák között megjelenítésre került a gazdasági-műszaki háttér területek szervezeti átalakításának terve, amely megvalósítása során az SzMSz módosítását vonja maga után. Az elgondolt szervezeti változtatásokat a következő organogram foglalja össze (kiemelt színnel jelölve a változásokat).
Főigazgató
Főigazgatói közvetlen Titkárság, Jogász
Minőségügyi vezető
Inform., Doku. és Kontr. O.
Orvosigazgató
Szakrendelések
Szakmai Vezető Testület
Főorvosi Értekezlet
Közalkalmazotti Tanács
Bizottságok Minőségell. Biz. Gép-, műszer fejl. Biz.
Ápolási igazgató
Gondozók
Asszisztensek
Központi betegirányító
Gazdasági igazgató
Védőnői Szolgálat Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály
Egyéb rendelések
Intézmény-üzemeltetési Osztály
Takarító szolgálat
Terveink szerint a gazdasági igazgató alá tartozó korábban négy önálló szervezeti egységet két osztály, két vezető alá rendeljük. Így az adminisztrációs és a műszakiellátási feladatok élesen szétválnak, a Pénzügyi-számviteli és Bér- és Munkaügyi csoportok (korábban osztályok) irányítása a Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály által történik, míg a Gondokságnak és a Főmérnökségnek is egy vezetője lesz az Intézmény-üzemeltetési Osztály élén. A két vezető a gazdasági igazgató közvetlen alárendeltségében erősebb kompetenciákkal rendelkezne a korábbi osztályoknál, a folyamatokat jobban kézben tartaná, racionálisabb és gyorsabb irányítást biztosítva. A Központi betegirányító a most is meglévő szoros kapcsolatok miatt az IDO és a kontrolling összevonásából létrejövő Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztály alá kerülne. A Takarító szolgálat szervezeti függőségi viszonyain nem változtatunk, indokolt azonban önálló szervezeti egységként való megjelenítése az SzMSz-ben, ill. elképzelhetőnek tartjuk az Intézmény-üzemeltetési Osztály alá történő delegálását.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
64
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a következőképpen módosulna:
az Intézeti kontroller elnevezés megszűnik, feladatai az újonnan létrehozandó Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztályhoz kerülnek
Értelemszerűen a korábbi Informatikai és Dokumentációs Osztály elnevezés mindenütt megváltozik Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztályra (IDKO).
Az IDKO alatt nevesítésre kerül a Központi betegirányító, mivel a feladat itt van meghatározva.
A gazdasági-műszaki ellátás szervezeti tagozódása megváltozik:
•
A Pénzügyi-számviteli csoport és a Bér- és munkaügyi csoport közös irányítás alá kerül, a létrejövő szervezeti egység neve: Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály.
•
A Gondnokság és a Főmérnökség egy osztályba szerveződik, az Intézményüzemeltetési Osztályhoz tartoznak.
A Takarító szolgálat önálló csoportként jelenik meg az SzMSz-ben.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
65
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
12. Minőségirányítási rendszer Az Intézet 2001-ben ISO 9002 szabvány szerinti, az MSZ EN ISO 9001:2009 szabványkövetelményeknek megfelelő minőségügyi rendszert vezetett be, amelyet azóta jó néhány sikeres felülvizsgálati audit követett. Az Intézet vezetése és valamennyi munkatársa elkötelezett a minőség iránt. Az Intézet minőségügyi rendszerének hatékony alkalmazásával biztosítható a betegellátás színvonalának folyamatos emelése. Az Intézet minőségirányítási céljai között szerepel
a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése, melynek részeként az Intézet elkészíti öt éves, a nem klinikai területeket is magába foglaló stratégiáját;
a folyamatok, a szakmai protokollok betartása és fejlesztése;
az intézeti teljesítmények és hatékonyság növelése, melynek keretében többek között a VIR további fejlesztésétét, az orvos-informatikai rendszer további korszerűsítését tervezzük;
a munkakörülmények javítása, melyben szerepel egyebek mellett az épületinfrastruktúra fejlesztése, az egységes intézeti arculat megteremtése.
a dolgozók minőségtudatosságának fejlesztése;
a tevékenységgel kapcsolatos környezeti károk enyhítése.
Az Intézet a minőségirányítási rendszer részeként betegelégedettség felméréseket is végez. A felmérések eredménye azt mutatja, hogy a betegek döntő többsége elégedett az ellátással. Egyedül a néhány szakrendelésnél tapasztalható nagy zsúfoltságra és hosszú várakozásai időre panaszkodtak. Nem véletlen tehát, hogy az Intézet a Stratégiájában kiemelt célként jelölte meg a betegelégedettség javítását, az ütemezett betegfogadás lehetőségének megteremtését, a szűk keresztmetszetek oldását.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
66
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
13. Kapcsolódás a Semmelweis Tervhez 2010 őszén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága megjelentette a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című vitairatot, melyben többek között célul tűzte ki a progresszív betegellátás újraszervezését, a beteg-utak korábbinál hatékonyabb megszervezését, az intézményrendszer racionalizálását, a párhuzamosságok megszüntetését. A 2011 júniusának végén időközben elfogadott Terv a rendelkezésre álló szűkös források miatt a finanszírozás elégtelenségének részbeni megoldására a kialakítandó térségeken belüli integrációt és erőforrás koncentrációt jelöli meg. A nemzetközi tapasztalatok és a magyarországi betegutak és ellátórendszer vizsgálata alapján 1-1,5 millió lakosú, a megyéknél nagyobb, de a jelenlegi statisztikai régióktól eltérő területi egységet („nagytérséget”) tekint ellátási egységnek. A nagytérségi területi egységek határain belül található ellátó intézmények képesek az egészségügyi ellátás csaknem teljes vertikumának megvalósítására. Ez alól csak az országos központokbaalközpontokba szervezett ellátások jelentenek kivételt. A térségeket maga a terv még nem tartalmazza, de már előzetesen a sajtóban is megjelent térképek alapján bemutatható a Kispesti Egészségügyi Intézet várható elhelyezkedése a térségi rendszerben.
Az Intézet tehát jelenleg az ún. Dél-Közép-Magyarország nagytérségbe került.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
67
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Az egészségügyi ellátórendszer tervezett progresszivitási szintjei a következők:
Háziorvosi és házi-gyermekorvosi ellátás: alapellátó központok, csoportpraxisok és praxisközösségek (kórházi rendszeren kívüli szint)
Kistérségi szint : kistérségi kórházak és/vagy járóbeteg központok révén lakosság közeli ellátást biztosít a szakemberek területre mozgatásával, bázisa a helyi, kistérségi betegút-szervezésnek, a betegutak optimalizálását irányítja az alapellátási szinttel együttműködve • a legkisebb kapacitású, nagyobb kórházakhoz közel eső jelenlegi kórházak struktúráját úgy kell átalakítani, hogy a szükséges lakosság közeli ellátások a helyszínen maradjanak • szervezési alapelvek: - krónikus és szociális ellátási kapacitások kialakítása - járóbeteg szakrendelés - nappali kórházi és kúraszerű ellátás (rehabilitáció) - összevont alapellátási központi ügyelet megvalósításának lehetősége - alapszintű sürgősségi fogadóhely kialakítása
I. Városi szint: városi kórházak és járóbeteg központok révén • a megfelelő hozzáférés miatt nélkülözhetetlen városi kórházak széles körű, általános, lakosság-közeli, decentralizált kórházi ellátást biztosítanak • elsősorban a sürgősségi, traumatológiai, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és gyermekgyógyászati ellátást kell biztosítani, egyidejűleg megszervezve a párhuzamos rehabilitációs – krónikus profilokat is • szervezési alapelvek: - elsősorban a nem speciális diagnosztikát és terápiát igénylő akut sebészeti, traumatológiai (lényegében monotrauma), belgyógyászati, neurológiai, szülészeti, gyermekgyógyászati esetek ellátása - célszerű a mátrix modell preferálása - SO2 sürgősségi osztályok fokozatos kialakítása
II. Megyei szint: megyei kórházak és szakrendelőik, szakkórházak; minden megyei szinten megjelenő szakmában biztosítják a megyei szintű ellátást • a megyei kórházakban a lakosság-közeli teljes ellátási spektrumot (kis szakmák is) meg kell jeleníteni • szervezési alapelvek: - speciális diagnosztikát és terápiát igénylő akut esetek ellátása – polytraumatizáción belül minden manuális területen (kivéve pl. súlyosabb
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
68
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
koponya-gerinc-mellkas-, és medencesérüléseket,, ha a teljeskörű ellátás csak a III. szinten biztosított) - invazív kardiológiai és stroke esetek fogadása és ellátása (ha a feltételrendszer hiánytalanul adott) - optimálisan SO1, vagy annak hiányában legalább SO2 szintű sürgősségi osztályok fokozatos kialakítása - a szakkórházak, sajátos feladataikkal a nagytérségi rendszerbe értelemszerűen illesztendőek
III. Nagytérségi szint: képes az egészségügyi ellátás csaknem teljes vertikumának megvalósítására, ami alól csak az országos központokba és alközpontokba szervezett ellátások jelentenek kivételt • a nagytérség vezető egészségügyi intézményeként a területi és kiemelt ellátások nyújtása mellett a szolgáltatók közötti koordináció, továbbképzés központjai is • szervezési alapelvek: - a nagytérségi központok elsősorban az ellátás sürgősségi–traumatológiai központjai; minden esetben a nagytérségi központban szervezendők - integráltan, egykapus rendszerrel (párhuzamosan szervezett gyermek sürgősségi ellátással) működnek a kiemelt sürgősségi ellátások is - nagytérségenként koncentráltan, de nem feltétlenül a nagytérségi központban történik a kiemelt erőforrást igénylő ellátások (pl. onkológia és onkoradiológia, sugárterápia); vagy pl. a gyermekkort érintő szakmacsoportok és szubspecialitások (gyermeksebészet és traumatológia, gyermekonkológia, PIC III, gyermek endoszkópia, gyermek intenzív- aneszteziológia, gyermekpszichiátria) megszervezése
IV. Országos szakmai központok és alközpontok: A jelentős költségigényű, speciális tapasztalatot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokat országos szakmai központokba (indokolt esetben néhány alközpontba) kell szervezni. • ezek az ellátások így nem jelennek meg minden nagytérségben, hanem országos szinten centralizáltak (költségigényesek, 1 milliónál több lakosra szervezendők) • szervezési alapelvek: - kizárólagosság az ellátásban - megfelelő és folyamatos elérhetőség (szállítás, ügyelet, stb.) - tudományos és oktatási tevékenység - alközpontok esetén szoros szakmai együttműködés - nemzetközi szintű ellátás, nemzetközi szakmai integráció - központi, tervezhető kiemelt finanszírozás
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
69
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
- kiemelt amortizációpótlási és logisztikai-infrastrukturális támogatás
Az egyes szakfeladatok a nagytérségen belül különböző szintű szolgáltatókhoz helyezhetőek, tehát a progresszivitás magasabb szintjei egy-egy szakmán belül nem feltétlenül a nagytérség központjában vannak – ezeknek a helye a szakmai hagyományoknak és a lehetőségeknek megfelelően határozandók meg. A szolgáltató progresszivitása ezért nem esik minden esetben egybe a szakfeladat progresszivitásával, így például nagytérségi szintű feladatok megyei, esetleg városi kórházban is végezhetők. Egyelőre nem látszik, hogy ez a struktúra hogyan jelenik meg majd a fővárosi egészségügyi ellátórendszerben, ill. a fővárosi tulajdonú kórházak és a kerületi szakrendelők állami irányításba vétele mennyiben befolyásolja a jövőbeli képet. Maga a járóbeteg-ellátás külön, kiemelt programtervben szerepel. Főbb átalakítási irányként jelenik meg, hogy „a kistérségi járóbeteg-szakellátó hálózat már működő, vagy uniós forrásokból újonnan létrejövő szakrendelőkből, illetve kistérségi kórházakból szerveződő központokból áll”, tehát valamiféle együttműködésre utal az egyes járóbeteg szakellátók között. Határozottan kiemeli, hogy ezen a szinten szükséges a definitív ellátás preferálása, akár finanszírozási ösztönzők révén is. Fontos szerepet szánnak az ügyeleti ellátás fejlesztésének (24 órás ügyelet, alapellátási ügyelet integrációja, egynapos sebészet, kvázi átmenet a sürgősségi ellátás irányába). A Terv szükségesnek tartja az ambuláns ellátási formák támogatását, az egynapos sebészet, nappali- és kúraszerű ellátások végzését. Mindezen irányokat a stratégia készítésekor figyelembe vettük. Fejlesztési elképzeléseinket úgy fogalmaztuk meg, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet a Semmelweis Terv megvalósulása esetén magas szintű ellátást nyújtó kerületi („kistérségi”) szerepet betöltő járóbeteg-ellátó intézménnyé váljon.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
70
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
14. Tervezett fejlesztések, azok forrásigénye és időterve 14.1.
Infrastruktúra fejlesztése
14.1.1. Felújítások, beruházások Az alábbi táblázat azokat a fejlesztéseket, szokásos állagmegóvó ingatlan és infrastruktúrafejlesztési tennivalókat mutatják, amelyeket az Intézet vezetése a következő 5 évben szükségesnek ítélt. A beruházások értéke 457 M Ft, 2011-es árakon. A források biztosításánál az esetleges pályázati lehetőségek mellett számítunk a fenntartó támogatására is.
Megnevezés
2011
Mindösszesen
35
78
31 2 18
61
Ady Endre út 122. Villámvédelmi rendszer kiépítése udvari homlokzat felújítása I.emelet tisztasági festése II. emelet tisztasági festése III.emelet tisztasági festése IV.emelet tisztasági festése a földszinti főbejárati aula teljes felújítása I. emeleti árkád feletti ablakok cseréje tetőszerkezet felújítása személyfelvonó felújítása teherfelvonó felújítása (vezérlés és fülke) Petőfi u. felöli oldalon hidegvizes alapvezeték cseréje a Petőfi u. oldalon a teherportától az Ady Endre úton lévő ülepítő aknáig a szennyvíz alapvezeték cseréje Használati melegvíz ellátás napkollektorral sebészet alatti I. és II. emeleten, valamint a földszinti tüdőszűrőn energiatakarékos lámpatestek felszerelése fogászati szárny felöl I. és II. emeleten energiatakarékos lámpatestek felszerelése a tüdőgondozóban az udvar felöli rendelők felújításán belül energiatakarékos lámpatestek felszerelése Egynapos sebészet kialakítása, műtőblokk felépítése teljes épület érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálata Berzsenyi u. 3. Nyílászárók cseréje Felnőtt háziorvosi rendelő tetőszerkezet felújítása Tisztasági festés Energiatakarékos lámpatestek felszerelése érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálat Karton u. 20. Energiatakarékos lámpatestek cseréje érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálat Csengő u. 3. Energiatakarékos lámpatestek felszerelése Tisztasági festés érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálat Madách u. 5/A Tisztasági festés érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálat Energiatakarékos lámpatestek felszerelése Táncsics út 1. teljes felújítás emeletráépítéssel (Alapellátási centrum)
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
2012
2013
2014
2015
Összesen
94
190
60
457
82
28
55
257
mFt
10 10 10 10 45 3 15 3 3 3 5 20 3 3 2 40
50
1
10
2 4 4
10
3
28
10 10 3 0
1 0
0
0
6
0
2 1 1 0
0
2
2 1
8
6 0
10 10
2 1
0
0
1 0
0
150 150
1 0
12
0
150
71
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
14.1.2. Tervezett eszközbeszerzések Az alábbi táblázat az Intézet 5 éves eszközfejlesztési terveit foglalja magában. Szakrendelés Kardiológia
Beruházás
2011
Elektróda csomag (2 db. EKG-hoz tartozó szívógéphez)
0,20
Pulzoxyméter
0,10
Szűrőröntgen digitalizáció
2013
2014
0,20
0,20
0,20
2,50
2,50
2,50
1,20
0,30
Vizsgálószék és vizsgálóegység
6,00
6,00
0,20
0,20
1 db. műszerasztal
0,10
0,10
1 db. direkt laryngoscop
0,10
0,10 1,50
1,50 5,60
5,60
Lézer
0,30
0,30
Vizes ultrahangra használt UH
0,20
0,20
Réslámpa
2,50
2,50
Látótérvizsgáló eszköz
2,80
Pachyméter
1,00 1,00
0,10
0,10
1 db. Worth-féle 4 pont teszt
0,20
0,20
1 db. szemüvegszekrény
0,30
0,30
Digitális automata dioptria mérő
1,00
1,00 1,00
1,00
15,00
15,00
Pachymeter (Heidelberg IOPac) Korszerű automata periméter
1,00
5,50
UH készülék
5,60 0,50 1,20
UH zajgenerator
0,70
3 db nőgyógyászati vizsgálóasztal
0,80
Colposcope
Gyerek fogászat
5,60 0,50
Cardiotocograph
0,80
1,20 0,70 0,80
2,40
1,70 0,20
Magzat ébresztő a Servox Digital - CTG vizsgálatnál
0,30
0,30
CRYO fagyasztó készülék
0,60
0,60
Cryo készülék
1,00
Lágyrész lézer
0,20
1,70
3 db műszerasztal
0,20
0,60
1,00 3,00
Levegőpletizmográffal is ellátott asztali doppler
3,00
0,50
1 db. BOSO 4 végtagi artériás nyomásmérő készülék
Labor
1,00
5,50
1 db. új hidraulikus nőgyógyászati vizsgálóasztal
Röntgen
1,00
1 db. Volk féle Superfield NC diagnosztikus lencse
Laser készülék
Gastronetrológia
2,80
1,00
1 db. kivetíthető visus tábla
Angiológia
12,00
2 db. homlokreflektor komplett (homorú tükörrel)
Polateszt készülék
Sebészet
3,50 0,30
12,00
Gyermekkardiológia Szív UH
Nőgyógyászat – Várandós Anyák Rendelés
2,50 3,50
Gyermekortopédia UH készülékhez lineáris transducer
Onkológia
1,00 1,80
2,50 1,20
Bőr- és Nemibeteg Video dermatoszkóp Gondozó Operáló lézer
Szemészet
Összesen
0,10
PUVA készülék
Reumatológia
0,20
1,80
Spirométer beszerzése
Fül-orr-gége
2015
mFt
Légzésfunkciós diagnosztika korszerűsítése Tüdőgondozó
2012
0,50 0,80
0,80
Endoscopos torony egy-egy gastroscoppal és colonoscoppal Automata műszermosógép
8,50
8,50
10,00
50,00
6,00
Digitalizálás (bérlet)
10,00
UH készülék
10,00
10,00
10,00
6,00
18,00
18,00
Digitális archiváló rendszer
9,50
9,50
8 db. 18 x 24 mammográfiás kazetta
0,40
0,40
4 db. 24 x 30 mammográfiás kazetta
0,20
Csőcsere a felvételi röntgen berendezésben
1,50
Vizelet automata
5,50
Centrifuga
0,20 1,50
3,00 5,50
1,00
Fogászati vizsgálóegység Hőlégsterilizátor Összesen
1,00 5,00
56,80
23,80
5,00
1,50
1,50
56,40
43,50
10,00 3,00 31,30
211,80
Az egyes szakrendelések eszközigénye az 5 év távlatában 212 mFt., melynek fedezetére a fenntartó anyagi segítsége mellett pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni. Az eszközbeszerzések néhány esetben az egyszeri terhek csökkentése érdekében nem azonnali kifizetést jelentenek, hanem lízing vagy bérleti konstrukcióban kerülnének beszerzésre.
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
72
KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
14.2.
INTÉZETI STR ATÉG IA 2011-2015.
Működési eredmény Az Intézet vezetésének az elmúlt években racionális, takarékos és hatékony gazdálkodással sikerült az intézmény gazdálkodását egyensúlyban tartani. Tartozásainkat időre rendezzük, nincsenek kiegyenlítetlen számláink. Pénzügyi helyzetünk és likviditásunk megfelelőnek ítélhető. Továbbra is szándékunkban áll ennek az egyensúlynak a fenntartása, melyet az elmúlt időszakban soha nem látott mértékben veszélyeztetett az Intézet külső körülményeknek való kiszolgáltatottsága, a finanszírozás romlása. A jövőben azonban azt reméljük, hogy a járóbeteg-ellátás megerősödik, finanszírozása javul. A kormányzat által elfogadott Semmelweis Terv kimondja, hogy „a járóbeteg szakellátóknak, mint a betegút-szervezés kistérségi központjainak, kiemelt szerepet kell az ellátórendszer struktúraalakításában, a hatékonyság javításában”. Kimondja továbbá, hogy „finanszírozási eszközökkel szükséges ösztönözni a fekvőbeteg-ellátást kiváltó járóbeteg szolgáltatások és a gondozói hálózat ellátási részarányának növelését. Olyan ellátások válnak elérhetővé a rendelőintézetekben, amelyeket jelenleg még dominánsan kórházak nyújtanak. Több szakma esetében a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy bizonyos beavatkozások ambuláns szervezetei keretek között is elláthatók legyenek (pl. egy napos ellátások). Az átalakítással együtt tehát reményeink szerint változik, javul a finanszírozás rendszere is. Az OEP és egyéb saját bevételek mellett azonban nagy valószínűséggel továbbra is rászorulunk a fenntartó önkormányzat segítségére és támogatására a működés finanszírozásának egyes területein, különös tekintettel az alapellátás veszteségeire. A költségek oldalán a bérköltségek jelentenek domináns tényezőt. Középtávú alakulására, az emelés szükséges mértékére pontos kalkulációink nincsenek. Annyi azonban bizonyossággal elmondható, hogy a jelenlegi bérszínvonalat jóval magasabbra kell emelni, ha az ellátás biztonságát nem akarjuk veszélyeztetni. Ez csak külső – reményeink szerint hathatós állami – segítséggel valósítható meg. Ugyanígy folyamatos külső – önkormányzati – támogatásra szorul beruházásaink, felújításaink finanszírozása (lásd részletesen az 5 éves fejlesztési tervet).
Intézeti stratégia 2011 2015.doc
73