Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a St. Pauli ifjúsági és sportszövetségtől (az FC St. Pauli szurkolói projektjétől) a szurkolói erőszakról szóló európai egyezmény állandó bizottsága által még hivatalosan el nem fogadott független dokumentumként.

ÖTM Sport Szakállamtitkárság, 2008

Szurk_Charta.indd 1

2008.01.01. 16:33:00

Szurk_Charta.indd 2

2008.01.01. 16:33:00

Strasbourg, 2006. november 14.

T-RV (2006) 7 felülvizsgálat

Európai egyezmény a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről (T-RV)

KÉZIKÖNYV az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához © Conseil de l’Europe (Európa Tanács) Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a St. Pauli ifjúsági és sportszövetségtől (az FC St. Pauli szurkolói projektjétől) a szurkolói erőszakról szóló európai egyezmény állandó bizottsága által még hivatalosan el nem fogadott független dokumentumként. (Nem hivatalos fordítás.)

Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelõs kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár

Szurk_Charta.indd 3

2008.01.01. 16:33:00

Szurk_Charta.indd 4

2008.01.01. 16:33:00

Tartalom

Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1. A labdarúgás kapcsán tapasztalt nézőtéri erőszak okai . . . . . . . . . . . 9 2. A szurkolók és a klubok viszonya a megelőző stratégiák középpontjában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3. A szurkolók és a szurkolói klubok közötti viszony, mint az önszabályozás hajtóereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 B. Mi is az a szurkolói charta? – Általános elvek és célok . . . . . . . . . . . 17 C. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. A szurkolói tábor érintett szereplőinek meghatározása . és kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. Általános együttműködési struktúra a szurkolói charta kidolgozásához – a tárgyalás elveinek meghatározása . . . . . . . . . . . 21 3. A szurkolói charta általános szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 4. A klub szurkolók felé tett kötelezettségvállalása(i) alkotóelemei . . . 24 5. A szurkolóknak/szurkolói szervezeteknek a klub felé tett kötelezettségvállaló nyilatkozatának alkotóelemei . . . . . . . . . . . . . . 35 6. A szurkolói charták gyakorlati megvalósítása és hosszú távú kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Szurk_Charta.indd 5

2008.01.01. 16:33:00

D. A szurkolói charták európai példái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1. Belgium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 2. Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3. Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 4. Anglia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 5. Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 1. Az Állandó Bizottság Rec (2003) 1. számú ajánlása a társadalmi és nevelő intézkedéseknek a sportban tapasztalható erőszak megelőzésében játszott szerepéről és a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 2. A miniszteri bizottság Rec (2001) 6 számú ajánlása . a tagállamok felé a sportban tapasztalható rasszizmus, . idegengyűlölet és faji intolerancia megelőzéséről . . . . . . . . . . . . . . . 64 3. A Rec (2001) 6 számú ajánlás melléklete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4. A kísérleti projekt bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Szurk_Charta.indd 6

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

Bevezető

A

z elmúlt 20 évben a tisztán beavatkozó és szabályozó intézkedések tudatos kerülésével különféle megelőző megközelítéseket alakítottunk ki. a szurkolók nem megfelelő viselkedésének, valamint az erőszak elkerülése és leküzdése érdekében. Ezek a stratégiák professzionálissá és bizonyos mértékben intézményesítetté váltak számos európai országban helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A vonatkozó gyakorlati modellek elméleti alapjait és módszertanát a jelenség által közvetlenül vagy közvetve érintett több aláíró már hatékonynak találta. Ezekkel konkrétan „A Nézőtéri Erőszak Elleni Európai Egyezmény alapján létrehozott Európa Tanácsi Állandó Bizottság” által a sportokhoz kapcsolódó erőszak megelőzéséről szóló kézikönyv foglalkozott (1/2003. számú ajánlás). Amint azt sportokhoz kapcsolódó erőszak megelőzéséről szóló kézikönyv és az Állandó Bizottság ajánlása (ld. a 2/1989. és a 1/2003. számú ajánlásokat) már kiemelték, a szurkolók és a sportklubok közötti viszony fontos szerepet játszik minden megelőző erőfeszítéssel összefüggésben. A sportklubok közösségen és társadalmi környezeten belül társadalmi viszonyítási pontként viselt jelentősége nem csupán a mérkőzések és tornák idejére korlátozódik. Ezért kívánatos, hogy a sportklubok és szövetségek további lépéseket tegyenek egy olyan szurkolói promóciós politika elfogadására, ami elindítaná egymás megismerésének folyamatát és a szurkolóikkal való újfajta társadalmi kapcsolat kialakítását. Konkrét és fenntartható intézkedés lehetne egy szurkolói charta elfogadása. Jelenleg különféle kezdeményezések folynak Európában szurkolói charták megtárgyalására és megvalósítására, ám még nincs valódi stratégia ezek terjesztésére és nyilvánossá tételére. A jelen kézikönyv célja gyakorlati útmutatóként szolgálni a klubok és szurkolók számára a saját szurkolói chartájuk közös kidolgozásában és kialakításában. Az itt leírt eljárások a sport minden területén alkalmazhatók, de különösen a hivatásos labdarúgásban, és elsősorban a kluboknak és azok szervezett szurkolói képviseleteinek szól, mint a charta aláíró felei. UgyanBevezetõ

Szurk_Charta.indd 7

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

akkor helyi szinten szurkolói charta kidolgozását sportági szövetségek és olyan szurkolói intézmények is kezdeményezhetik, mint például szurkolói projektek (fan projekt) vagy ernyőszervezetek, vagy más, az érintett felekkel foglalkozó intézmények. A potenciális célcsoportoknak arra érdemes használniuk a kézikönyvet, hogy behatárolják a szurkolók és klubok alapvető jogait és feladatait, valamint ezeket egy kölcsönösen kötelező érvényű megállapodásba, egy szurkolói chartába foglalják. Ilyen összefüggésben elméleti alapokat, tárgyalási módszereket és lehetséges kereteket, illetve a szurkolói charta kulcselemeit kínálják. Végezetül az európai szurkolói charták bevált gyakorlatainak aktuális példáit is bemutatjuk és elemezzük. Egy lehetséges charta itt bemutatott eljárásai és kulcselemei nem tekintendők szigorú szabályozásnak vagy teljes összefoglalásnak, hanem inkább ötletek, ajánlások és javaslatok gyűjteményének. A téma iránt érdeklődök saját helyi adottságaiknak megfelelően választhatják ki a vonatkozó modulokat és javaslatokat.

Szurk_Charta.indd 8


2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

A. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként

1. A labdarúgás kapcsán tapasztalt nézőtéri erőszak okai A sportban és különösen a labdarúgásban tapasztalt szurkolói erőszak és nem megfelelő viselkedés leküzdésére és megelőzésére szolgáló intézkedések mai változatossága erősen összefügg az ilyen incidensek kialakulásának látásmódjában bekövetkező általános változással. Miközben a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején a sportban tapasztalt erőszakot általában egyetlen körülhatárolt okra vezették vissza, a mai elméletek differenciáltabban közelítik meg a témát. Az Állandó Bizottság 1/2003. számú ajánlása kiemeli, hogy „az ilyen erőszak egy olyan szélesebb társadalmi jelenség része, ami hátrányosan érinti az őszinte, jogkövető szurkolókat és helyi lakosokat”. Így a sportban tapasztalt szurkolói erőszak okait a konkrét körülmények és az érintett főbb szereplők kapcsán kell vizsgálni. Ennek alapja az a megfigyelés is, miszerint a sportban és különösen a labdarúgásban tapasztalt erőszakos zendülések összefüggni látszanak a elüzletiesedéssel és a professzionalizálódással. Ahogy a mindennapi cselekedeteinket is különféle hatások érik, az erőszakos viselkedés is csak ilyen körülmények alapján magyarázható. Ezek az átfogó, illetve konkrét, egymást kiegészítő hatások beazonosíthatók egyéni, csoport és strukturális szinten egyaránt. Mi több, a modernkori sportban minden vonatkozásban bekövetkező fejlemények tükrözik az általános társadalmi szerkezetet is: eltűnnek a hagyományos kötődések, felfogások és értékek, az egyént egyre inkább az érvényben lévő gazdasági elvek alapján ítélik meg, azaz a gazdasági teljesítménye és. a sikere alapján. Az a nyomás, amit a gazdasági siker ezen társadalmi értékei kifejtenek, érzelmi feszültséget von maga után. Másrészről, a modern ipari társadalmak tagjai úgy érzik, érzelmeiket el kell fojtaniuk. Amikor az embereknek nincs választási lehetőségük érzéseik kezelésében és konkrét, pszichológiailag megterhelő, a személyes fejlődésnek és cselekvésnek csekély teret engedő A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként

Szurk_Charta.indd 9

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

körülmények között élnek, akkor ezek az elfojtott érzelmek és érzelmi feszültségek az erőszak növekvő elfogadottságához, valamint a státusz és az elismertség megszerzésének törvénytelen eszközei alkalmazásához vezethetnek. A kilencvenes évek elejétől megfigyeltük, hogy a globalizáció során és számos európai országban a súlyos beilleszkedési problémák miatt az erőszakos viselkedéssel egyre gyakrabban jár együtt a rasszista vagy más módon diszkriminatív hozzáállás. A személyes siker társadalmi előtérbe helyezése a modern sportstruktúrákban is visszaköszön. A csapatba való állandó bekerülésért a csapattagok között folyó vetélkedés egyre agresszívebbé vált. Ugyanakkor, a szabályok változásával fokozatosan dinamikusabbá és izgalmasabbá válik a sport, hogy megfeleljen a kluboknak a profit maximalizálásáért tett törekvéseinek. Ez pedig csak súlyosbítja a szurkolók erőszakra való hajlamosságát, különösen a dinamikus sportágakban, amelyek nagymértékben tartalmaznak agresszív cselekvéseket, illetve azért válik vonzóvá a számukra, mert kiélhetik a bennük rejlő agresszivitást. A sporttal járó izgatott várakozás fokozásával a szurkolók még inkább felhevülnek érzelmileg és így erősödik az erőszak alkalmazására való hajlamuk. Ahogy a modern sport egyre inkább kereskedelmi szórakoztatássá válik és így a valódi szurkolók fontossága csökken, egyre érzékenyebbé válnak saját stadionbeli jelenlétükre. A modern sport fejlődése során a kluboknak a szurkolók által tapasztalt strukturális leértékelődése, illetve a szurkolók és a klubok közötti egyre mélyülő társadalmi szakadék miatt a szurkolók kezdenek elfordulni maguktól a sporteseményektől és inkább saját magukra koncentrálnak. Ez visszaköszön többek között olyan öncélú cselekvésekben, mint. a stadionban a mexikói hullámozás vagy az előre elpróbált előadások, de ilyen a szurkolók közötti erőszak kitörése is. A média is jelentős mértékben hozzájárul a stadionokban folyó erőszakhoz a sporttudósítások révén. A sportesemények nem adekvát dramatizálása, az erőszakra rájátszó agresszív nyelvezet, valamint a sportmérkőzések mindennél fontosabb események színében való feltüntetése kiprovokálja a szurkolók között felerősödő agressziókat. Az eladások elősegítése érdekében érzelmileg telítik a szurkolókat és erőszakosságra hajlamosítják őket.. 10

Szurk_Charta.indd 10


2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

A tömegmédia figyelme, mint a társadalmi elismertség formája is elemi szerepet játszhat az erőszakos szurkolóknál. Azzal, hogy a média huligánokként megbélyegzi és kriminalizálja őket, még inkább úgy érzik, hogy így kell viselkedniük, ha közfigyelmet kapnak. A szurkolói erőszak és a helytelen viselkedés leküzdésének preferált módszere hosszú ideig az elnyomó és szabályozó beavatkozások voltak. Ám világossá vált, hogy a közrendvédelmi erők nem megfelelő jelenléte a stadionokban és a lelátókon csak hozzájárul, sőt kiváltja az erőszak kitörését. A differenciálatlan biztonsági stratégiák nem tesznek különbséget a csekély számú potenciális bajkeverő és az átlagos szurkolók között, ez pedig általában kihat a békés szurkolók többségére, akik ezek után úgy érzik, hogy alaptalanul korlátozzák részvételi lehetőségeiket és potenciális huligánokként bélyegzik meg őket. Ez pedig a békés szurkolók és az erőszakra hajlamos szurkolók csoportjain belül és azok között is növekvő szolidaritáshoz vezethet a közrendvédelmi erők ellenében. Mi több, az egyenruhás rendőrök még inkább fokozzák a szurkolók érzelmi túlfűtöttségét a stadionban, ami már amúgy is agresszivitással telített. A túlzott szabályozás is megzavarhatja a szurkolók között meglévő elemi önszabályozó mechanizmusokat. Ez végül súlyosbíthatja a kontrollálatlan erőszakot és a jelenlegi megfigyelések alapján elvezethet annak áthelyezésére más, a stadionon kívüli, kevésbé ellenőrzött helyszínre. A sportesemények különleges helyzete és légköre, valamint azok megszervezése is életbevágóan befolyásolhatja a szurkolók viselkedését. Ilyen szempontból fontos a biztonsági személyzet viselkedése az adott helyzetben, illetve magának a sporteseménynek a dinamikája és izgatott várakozása. Különösen a stadionon belüli és azon kívüli általános állapotok hathatnak alapvetően a szurkolók konkrét helyzetre való reagálásaira. A stadionba való nehézkes bejutás, a túlzsúfoltan és a pályához túl közel álldogáló szurkolók, a (rivális táborokhoz tartozó) szurkolók elválasztására tett elégtelen intézkedések, a mellékhelyiségek silány állapota és mennyisége, a vendéglátás elégtelen mennyisége és színvonala mind-mind növelik az erőszakhoz forduló szurkolók felfokozott izgalmi állapotának valószínűségét. Minél fontosabb a sportesemény a saját klubjuknak és minél inkább azonosulnak a klubbal és. a csapattal, annál agresszívebb lesz a szurkolók alaphangulata. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként


11

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

Ki kell emelni, hogy a szurkolók többsége békés és csupán egy kisebbségük hívja fel magára a figyelmet erőszakos, negatív viselkedéssel. Mindazonáltal a közvélemény éppen erre a kisebbségre figyel. A szurkolói erőszak okainak sokfélesége ugyanilyen sokszínű megközelítést igényel annak leküzdésében és megelőzésében. Ilyen szempontból az Állandó Bizottság kiemelte az integrált megközelítés szükségességét a sportban tapasztalt erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvében (1/2003. számú ajánlás). A hosszú ideig túlsúlyban lévő szabályozói beavatkozó és ellenőrző intézkedések kiegészültek különféle proaktív és integráló megelőzési intézkedésekkel. Az okok összetettségére tekintettel, ezen intézkedések célja konstruktív és részvételre épülő együttműködést kialakítani a különféle érintettekkel, illetve folyamatos párbeszédet folytatni az összes érdekelttel, köztük a szurkolókkal a sporteseményeken tanúsított szurkolói erőszak és helytelen viselkedés fenntartható módon való csökkentése érdekében.

2. A szurkolók és a klubok viszonya a megelőző stratégiák középpontjában A szurkolókat gyakran tekintik vagy pusztán bajkeverőnek, vagy pusztán az erőszak áldozatainak. Ehelyett olyan cselekvő szereplőknek kellene tekinteni őket, akik képesek lehetnek tevékenyen hozzájárulni a probléma megoldásához. Az okok fenti elemzése alapján a klubok és a szurkolók viszonya számos megelőző intézkedést tesz lehetővé. A sportklubok értéke társadalmi és helyi környezetük számára igen magas. E tekintetben valódi hajtóerőt képviselhetnek a sport érdekében és így alapvetően hozzájárulhatnak a társadalmi nevelési és integrációs folyamatokhoz, különösen a fiatalok körében, olyan értékeket terjesztve, mint a fair play és a tolerancia. Ilyen összefüggésben ki kell használni a szurkolók/nézők klubhoz való kötődésének rendkívül pozitív lehetőségeit a szurkolók pozitív társadalmi viselkedésének tevékeny terjesztésében. 12



2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

A pozitív szurkolói viselkedés alapvetően attól függ, hogy miként bánnak velük és tekintenek rájuk az illetékes hatóságok, illetve milyen lehetőséget kapnak a kedvenc sporteseményükön való részvételre. Ha a szurkolókat frusztrálja a részvételi lehetőségek hiánya, az esemény gyenge szervezése vagy a differenciálatlan biztonsági stratégiák, akkor valószínűbb, hogy agresszív viselkedést tanúsítanak, és hogy az erőszakra hajlamos bajkeverők nagyobb befolyást nyernek, mivel a többi szurkoló növekvő elégedetlenségével növelhetik mozgásterüket. A modem sport és stadionok szponzorok révén történő elüzletiesedése, valamint ennek következtében a szurkolók és a klubok összeférhetetlensége és elidegenedése (pl. az állóhelyek csökkentésével, a magasabb jegyárakkal és. a hangsúlyosabb biztonsági intézkedésekkel, főként nagyobb sporteseményeken) annak kockázatával jár, hogy a valódi szurkolók kirekesztődnek és nem integrálódnak megfelelően. A kluboknak fel kell ismerniük, hogy ők is felelnek szurkolóikért és azok viselkedéséért, és tudomásul kell venniük, hogy jelentős mértékben képesek befolyásolni azt. A szurkolók-klubok viszonyának keretében a modern sportban létfontosságú csökkenteni a szurkolók strukturális elértéktelenedését a szurkolói erőszak megelőzése érdekében. Ezért lehetőséget kell, hogy kapjanak arra, hogy részt vegyenek a klubok idevágó tevékenységeiben és döntéshozatali eljárásaiban. A sportkluboknak aktív párbeszédet és kapcsolatot kell kezdeményezniük szurkolóikkal. Értékelniük és bővíteniük kell a szurkolói klubok szerepét. a saját szervezeti felépítésükön belüli lobbi erőként, ösztönözniük kell létrehozásukat és egyeztetniük kell velük a klub irányításával és tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket. Minél több ilyen csoportot vonnak be a klub döntéshozatalába, annál valószínűbb, hogy elkötelezettek lesznek abban, hogy élvezhető, balhémentes környezetet teremtsenek minden szurkoló számára. Ez különösen megfigyelhető a klubok és szurkolói csoportok által több országban elfogadott rasszizmusellenes kezdeményezésekben. A klubok nagyobb felelősségérzettel viseltethetnének a szurkolók és azok érdekei iránt azáltal, hogy szurkolói kapcsolattartót neveznek ki, vagy akár A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként


13

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

konkrét „szurkolói irodát” állítanak fel. A klubok olyan személyeket kell, hogy felvegyenek ezekre az irodákra, akik jól ismerik a szurkolókat, a szurkolói kultúrát és érdekeket. Az ilyen szurkolói irodákon dolgozók konkrét kapcsot jelentenek a klub és annak szurkolói között. Ennek a részben igen érzékeny feladatnak a kapcsán az is fontos, hogy a szurkolói irodák függetlenek legyenek a klub irányítási struktúrájától (pl. ne a biztonsági vezetőkhöz kapcsolódjanak) és ezáltal nagyfokú döntési jogkörrel bírjanak. Németországban például minden profi klubnál van a klubnak egy olyan döntéshozatali felhatalmazással bíró tisztviselője, aki a szurkolókkal való kapcsolatért felel, így biztosítva a szurkolói szövetségek támogatását, illetve a klub és a szurkolók közötti konkrét és állandó párbeszédet. Nem minden szurkoló részvényes a klubokban (és akarja, hogy a klubok bármilyen formában finanszírozzák őket). A szurkolói irodákon dolgozóknak ezzel tisztában kell lenniük és párbeszédet kell kezdeményezniük a helyi szurkolói színtér minden érintettjével. Ezen túlmenően a sportklubok társadalmi szerepe nem korlátozódhat pusztán sportvonatkozásokra és az ehhez kapcsolódó klubtevékenységekre. Komoly tekintélyük és a környezetükben lévő számtalan intézményi hálózattal folytatott klubmunka miatt súlyponti szerepet kaphatnak településük társadalompolitikai céljainak alakításában és megvalósításában. Ilyen vonatkozásban a klubok még a helyes állampolgári magatartást is támogathatják. a környezetükben. Ilyen összefüggésben érdemes néhány gyakorlati megvalósítási példát említeni több olyan európai tagállamból, amelyet már tárgyalt az Állandó Bizottság által kiadott kézikönyv a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről (1/2003. számú ajánlás). Itt is kívánatos a helyi szurkolói csoportokkal való szoros együttműködés.. A rendes klubtevékenységeken túlmutató közös környékbeli projektekkel összefüggésben ez pozitív fényt vetne a klubra, segítségével eloszlatható lenne a szurkolókkal szembeni gyakori előítélet. A szurkolói chartában, a megelőző stratégiák és kezdeményezések átfogó hálózatában szereplő intézkedések (pl. a szurkolókkal folytatott megelőző 14



2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

társadalmi munka) nagymértékben hozzájárulhatnak a szurkolói erőszak további csökkentéséhez.

3. A szurkolók és a szurkolói klubok közötti viszony, mint az önszabályozás hajtóereje A szurkolói csoportok, a szurkolói klubok, különösen az ellentétes szurkolók, de az egyazon szurkolói klub szurkolói közötti általános viszony és meglévő kommunikációs struktúrák is komoly lehetőséget nyújtanak az erőszak megelőzésének megközelítésében. Minél hatékonyabb vagy harmonikusabb ez a viszony, annál fejlettebbek az együttműködési és hálózati struktúrák és annál konstruktívabb a vitakultúra és a konfliktusmegoldó modell közötti különbségtétel, illetve annál valószínűtlenebb a szurkolók, szurkolói csoportok közötti erőszakos szándék. A szurkolói csoportok és szurkolói klubok közötti és az azokon belüli önszabályozó mechanizmusok javítását ezért a legfontosabb irányelvnek kell tekinteni a kidolgozásra váró preventív stratégiák szempontjából. A szurkolók és a szurkolói klubok közötti személyes tapasztalatcsere elterjesztése és kommunikációs struktúrák javítása, illetve a probléma-megoldási stratégiák elterjesztése segíthet lebontani az előítéleteket és az agresszív viselkedésre való hajlamot. A szurkolói csoportok és a szurkolói klubok közötti folyamatos és közvetlen párbeszéd kialakítása a klubon belül szervezeti formák (pl. szurkolói klubok szóvivői csoportjának) kialakításával és annak rendszeres ülésezésével, ahogy azt némely európai klub már gyakorolja, komoly elemet képvisel ebben a megközelítésben. Az ilyen kommunikációs folyamatokat segítheti elő az, ha a szurkolók, szurkolói klubok találkozási helyeként nem csak a mérkőzések napjain biztosítanak helyiséget, akár a stadionban, akár a szurkoló projektben vagy egy külön szurkolói házban. Annak is többféle módja van, ahogy az új médiumok hozzájáruljanak a kommunikációs és információs csatornák javításához. Vitafórumokat lehetne A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként


15

2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

például kialakítani az interneten, ahol a szurkolók naprakész információkat közölhetnek egymással és fontos témaköröket vitathatnak meg helyszíntől függetlenül. A honlapokon más klubok szurkolói csoportjainak és klubjainak alternatív elérhetőségeit is szerepeltetni kellene. Amennyiben a klubon belüli különböző szurkolói csoportok között vita merül fel, ezt gyorsan és konstruktívan kell megoldani. Ha azonban, ez nem oldható meg belső szinten, és az álláspontok bekeményednek, illetve erőszakos fellépéshez vezetnek, akkor a klub szurkolói projektje vagy szurkolói irodája léphet fel közvetítőként egy olyan egyeztető tárgyaláson, amelyre. a szembenálló felek képviselőit hívják meg. A szurkolók között már meglévő barátságokat, illetve a rivális klubok szurkolói csoportjai közötti baráti kapcsolatok kialakítását maguknak az érintett kluboknak is ápolniuk és segíteniük kell. Például a rivális szurkolói csoportok tagjai közötti találkozók célzott szervezése (pl. barátságos mérkőzés keretében) kívánatos lehet különösen a fontosabb mérkőzések előtt. Ez a rivális szurkolói csoportok klubjai közötti összecsapások megelőzésére is vonatkozik, ahol is gondosan számba kell venni a lehetséges kockázatokat. Ilyen vonatkozásban elképzelhető, hogy információs oldalak és vendégkönyvek szerepeljenek a klub szurkolói csoportjainak, szurkolói klubjainak honlapján kifejezetten a rivális klubok szurkolóira tekintettel. Mindent összevetve, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a különböző klubok szurkolói és szurkolói csoportjai közötti integráció elérésére, valamint olyan tevékenységekre, amelyek összehozzák őket a labdarúgás iránti közös érdeklődésük alapján. Ugyanez vonatkozik a közös események és különböző klubok szurkolói szervezésének elősegítésére egy adott közös témában: pl. a labdarúgással kapcsolatos rasszizmusellenes kampányok, a labdarúgás háttérbe szorulása és üzletiesedése ellen stb. A szurkolói színtéren már elismert rangidős személyek, illetve csoportok különös felelősséget kell, hogy vállaljanak. Ugyanakkor a kluboknak is, különösen a szurkolói irodáknak és a szurkolói projekteknek is terjeszteniük, tevékenyen támogatniuk és, ha kell, moderálniuk kell a folyamatot. 16



2008.01.01. 16:33:01

T–RV (2006) 7

B. Mi is az a szurkolói charta? – Általános elvek és célok

A

lapvetően és lehetőség szerint a szurkolói charta a szurkolók és a klubok közötti kötelező érvényű, szerződéses megállapodás.

A szurkolói chartát a klub és szurkolói szervezetének képviselői közösen kell, hogy megalkossák és elfogadják. Ez rögzíti a közös célkitűzéseket, illetve a klub és a szurkolók közötti kötelezettségeket, valamint egyértelműen meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit. Ilyen módon a szurkolói charták átfogó koncepciókként és alapszabályokként is szolgálhatnak, amelyben mindkét fél, a szurkolók és a klub is elkötelezi magát annak megvalósítása és betartása mellett. Részét képezik a szurkolók, a szurkolói szervezetek és a klubok közötti „preventív partnerségnek”. A szurkolói charta érintheti a tagságot, az egyeztetést és tájékoztatást, a stadionokba való bejutást és azok használatát, a szurkolói biztonságot, a jegyeladást, az árusítást, a közösségi tevékenységet, a hűségjutalmakat, valamint. a rasszizmus és az erőszak elleni harcot. Általános érvényűnek kell lennie, de egyben összpontosíthat egy konkrét témára is, pl. a rasszizmus, az idegengyűlölet és a diszkrimináció elleni intézkedésekre a labdarúgásban. A szurkolói charta kidolgozásának és megvalósításának alapja a szurkolók és a klub közötti kommunikáció és tapasztalatcsere kell, hogy legyen; bevonva a helyi hatóságokkal és médiával való partnerséget is. A helyi adottságokhoz igazodó és az érintettek által széles körben elfogadott szurkolói charta alapvetően segít formalizálni, átláthatóbbá tenni és ezáltal javítani a klubok és szurkolók viszonyát. A szurkolói charta értékeinek helyi szinten való elfogadásával és kialakításával a szurkolói szervezetek által képviselt szurkolók nagyobb elismertséget kell, hogy kapjanak a kluboktól. Ugyanakkor, a szurkolók helyzetét általában erősítheti részvételük és felelősségük a charta egyenrangú aláírójaként. Így a klubon belül és a közvéleményben is a szurkolói erőszak leküzdését szolgáló megoldás részének tekintik őket, és nem rekednek meg az elkövető vagy az áldozat puszta szerepében. Mi is az a szurkolói charta? – Általános elvek és célok


17

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

A szurkolói klubok közvetlen szerződőiként ideális esetben ösztönzést és támogatást kapnak a charta tárgyalása és elfogadása során. A legkedvezőbb esetben pedig ez olyan folyamatot indít el a szurkolói színtéren, ami az önszabályozás mechanizmusait tekintve tágabb mozgásteret jelent a szurkolói klubok, mint felelős és konstruktív képviselők Számára. Ugyanakkor elveszíti vonzerejét az erőszakos, illetve destruktív probléma megoldási és viselkedési minta. A charta közös kidolgozása és elfogadása során, a szurkolók és a klubok közelebb kell, hogy kerüljenek egymáshoz. Egyrészről, ez fokozhatja. a részben ellentétes érdekek és viselkedés kölcsönös megértését; másrészről a társadalmi különbségek miatt meglévő távolságok leküzdhetővé válnak. A tapasztalatok szerint fontos az is, hogy ne zárjuk ki az „ultrákat” sem a Charta kidolgozási folyamatából, hogy elkerüljük további marginalizálódásukat. Hosszú távon a szurkolói charta segít a szurkolóknak és. a kluboknak megtanulni azt, hogy miként fokozhatják egymás iránti felelősségérzetüket.

18



2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

C. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása

1. A szurkolói tábor érintett szereplőinek meghatározása és kialakítása Az alapfeltételek némi módosulása ellenére a szurkolók még nem veszítették el teljesen a labdarúgásba vetett bizalmukat és ez a sport még mindig izgatja őket, hiszen hétvégenként még mindig szurkolók ezrei özönlik el a stadionokat. A klubok továbbra is hangsúlyozzák, kiemelik a szurkolóknak a pályán zajló eseményekben („12. játékosként”) és így a klubjuk szempontjából betöltött jelentőségét; különösen akkor, amikor a csapat kikapott vagy fontos mérkőzés elé néz, ilyenkor a klubok soha nem mulasztják el kiemelni a szurkolók különleges érzelmi befolyását. A szurkolói tömb azonban igen érzékeny a puszta szó és a szurkolói érdekek, kívánságok megértésére tett komoly erőfeszítések közötti különbségre. A múltban a klubok tisztviselői gyakran szegték meg a szurkolók felé tett ígéreteiket és engedményeiket, akik ezáltal elfordultak a kluboktól. Ugyanakkor a szurkolók bojkottálták a klubok szurkolókat érintő bosszantó döntéseit, illetve negatív viselkedésükkel „büntettek”. Erre válaszul több klub úgy reagált a szurkolói erőszakra, hogy további korlátozásokat és szankciókat vezettek be anélkül, hogy megfelelő módon mérlegelték volna az okokat vagy párbeszédet kezdeményeztek volna a szurkolókkal. Mind a szurkolók, mind a klubok kezdeményezhetik a szurkolói charta közös kidolgozását és elfogadását, amelyben hivatalosan és kötelező érvénnyel rögzítenék a felek jogait és egymással szembeni kötelezettségeit. Ezen kívül a szurkolók és a klubok részét képezik az intézmények, lobbik és szövetségek formális és informális hálózatának. Az ideológiailag és szerkezetileg egyik vagy mindkét félhez tartozó képviselők kezdeményezhetik egy charta kidolgozását és elfogadását, illetve közvetíthetnek és segíthetik mindkét szerződéses felet egy kölcsönös megállapodás létrejöttében, különösen. a további eljárások és tárgyalások nehezebb szakaszaiban. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


19

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

Példának okáért a nemzeti szurkolói ernyőszervezetek, illetve a nemzeti sportszövetségek és a helyi önkormányzat vagy akár a játékosok is lehetnek tanácsadók a tárgyalások során. A szurkolói kapcsolattartó, illetve a helyi szurkolói projekt (fan projekt) feladata lehet az adminisztratív és a logisztikai tervezés, illetve a szurkolói szervezetek és a klub tisztviselői közötti tárgyalások vezetése. Szurkolók, szurkolói klubok

Nemzetközi szurkolói szervezetek Társadalmi környezet, önkormányzat

Szurkolói projektek (Fan Projekt)

Szurkolói charta

Sportszövetségek Játékosok, edzők

Klubok

Szurkolói kapcsolattartók

Szurkolók hivatalos szervezeti egységei

1. ábra: Az illetékes partnerek kialakítása

A szurkolói színtér illetékes partnereinek meghatározása és kialakítása Az esetlegesen szervezett szurkolói klubok, a szurkolók felé rendelt képviseletek jelentik a megállapodás leginkább megfelelő aláíróit, ugyanis az. ő nézeteiket és cselekedeteiket a szervezetlen szurkolók is elismerik. A szurkolói klubok képviselőinek a tárgyalásokba való bevonásakor fontos ügyelni a szurkolók vegyes érdekeire. Ezért a szurkolók több vezető képviselőjének is be kell lépnie a projektbe és részt kell vennie a tárgyalásokon, pl. legalább. a létező szurkolói klub vezetőinek vagy nagyobb kluboknál az 5-20 legnagyobb szurkolói klub elnökeinek (a teljes szurkolói létszámnak megfelelően). Amennyiben a helyi szurkolói tábor nem vagy csak lazán szerveződött, kezdeményezni kell a szurkolók összehívását, hogy megszavazhassák a maguk 20



2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

5-20 képviselőjét egy meghirdetett és demokratikus választáson/szavazáson a szurkolók érdekeinek képviseletére a tárgyalásokon.

A klubon belüli illetékes partnerek meghatározása A tárgyalások és a megvalósítás szempontjából létfontosságú, különösen. a charta klubokra vonatkozó pontjait tekintve, hogy a klubnak a charta kidolgozásában résztvevő képviselői megfelelő döntéshozatali hatáskörrel bírjanak. Ezért tanácsos, sőt szükséges, hogy legalább egy vezető képviselőt bevonjanak a klub vezetőségéből a klub különféle szurkolókkal kapcsolatos részlegeinek (jegyeladások, kibocsátások stb.) vezetőin kívül. A tárgyalócsoport legfeljebb 40 tagú legyen. Az is egy lehetőség, ha 10-15 tagból álló központi csoportot alakítunk, akik saját oldaluk képviselőinek nagyobb csoportjával tanácskoznak és végigviszik a tárgyalásokat. Például egy hozzávetőlegesen öt képviselőből álló csoportot (a szurkolói klub szóvivőinek tanácsát) a szurkolói klubok soron következő ülése is megválaszthat, hogy ők tárgyaljanak a szurkolók nevében, találkozzanak velük, majd a következő ülésen beszámoljanak a tárgyalás eredményeiről. Ideális esetben az egyes felek részéről azonos számú képviselő vesz részt a tárgyalásokon, hogy jelképesen is megalapozzák a tárgyalások egyenrangúságát.

2. Általános együttműködési struktúra a szurkolói charta kidolgozásához – a tárgyalás elveinek meghatározása A szurkolók és a klub közötti jó viszony kialakítása és biztosítása érdekében alapvető, hogy mindkét fél egyenlő esélyt kínáljon a másik számára a vonatkozó döntéshozatali folyamatok és struktúrák vizsgálatához és befolyásolásához. Ilyen összefüggésben fontos figyelembe venni a másik fél érdekeit és igényeit is, amennyiben azokra kihat a döntés. A szurkolói chartával kapcsolatos tárgyalások során mindkét félnek egyértelműen és kötelező érvényűen kell nyilatkoznia arról, hogy mit kívánnak és várnak el a másik féltől, illetve miért, továbbá, hogy mit kínálnak cserébe. Ezen kívül mindkét félnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen mértékben tudják megbízhatóan képviselni szándékaikat a nyilvánosság előtt. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


21

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

Tekintettel egy olyan viszonyra, ami gyakran nehéz és előítéletekkel terhes, érdemes meghatározni a tárgyalás elveit és irányvonalait, amire egy előkészítő megbeszélés alkalmával kerülhet sor, még a szurkolói charta konkrét tartalmának megvitatása előtt. Ezek az elvek/irányvonalak egyaránt kötelező érvényűek a szurkolók, a szurkolói szervezetek, valamint a klub számára a tárgyalások során. Az egyeztetett irányvonalak látható módon is vázolhatóak, hogy mindkét fél hivatkozhasson rá a másik fél irányában. Az ilyen viselkedési irányvonalak rögzítésével mindkét fél megfelelő és pozitív tárgyalási és vitastílust alakíthat ki, növelheti a kölcsönös megértést és bizalmat, továbbá hozzájárulhat a konstruktív és együttműködő légkörhöz. Mint bármely más személyes kapcsolat esetén, a klub és a szurkolók közötti viszony is egy dinamikus folyamat. Mindkét félen múlik ennek a viszonynak az ápolása és az ötletek cseréje az állandó párbeszéd során. Javaslatok a tárgyalás irányvonalaira:  A kölcsönös bizalom kiemelése – A bizalom minden jó kapcsolatnak az alapja. Ugyanakkor mindkét félnek elkötelezetten kell megőriznie és fokoznia a kölcsönös bizalmat a tárgyalások során.  Állandó tárgyalócsoport kijelölése (név szerint).  A felek számbeli és ideológiai egyenlőségére törekvés a tárgyalások kiindulásaként.  Mindenképpen nyertes helyzet elérése az összes tárgyaló fél számára – megelőzve egymás rászedését.  Minden fél nyilatkozzon szándékáról a gyors* és hatékony eredmények elérése érdekében – ne akasszák meg a tárgyalásokat.  Udvarias és konstruktív vita iránti kötelezettség.  A tárgyalásokon való pontos és rendszeres részvétel iránti kötelezettség stb.

Ajánlatos a charta kidolgozását és megvalósítását egy éven túli időtartamra tervezni. Az eddig megvalósult projektek esetében az a tapasztalat, hogy fél év alatt sikerült a chartát előkészíteni és elfogadni, de a chartákban eltervezett együttműködések beindítása tovább tartott.

22



2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

3. A szurkolói charta általános szerkezete A charta és annak tartalma rögzítéséhez való ütemtervhez két külön lépést kell tenni: az első lépés azon általános célkitűzések meghatározása, amelyek elérésére mindkét fél törekszik. Ilyen átfogó koncepcionális célkitűzés lehet a rasszizmus elleni küzdelem. A charta elkészítésének második lépése pedig ezen célkitűzések alátámasztása legyen az egyes felek feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása révén. A fenti példára utalva, idetartozhat a szurkolók felelőssége a lelátókon való rasszista kántálás tevékeny megelőzésére. a) Első rész: Az átfogó koncepció és a közös célkitűzések rögzítése A szurkolók és a klubvezetés elmúlt évekbeli elidegenedése miatt fennáll annak a kockázata, hogy mindkét fél megpróbálná a legtöbbet kihozni a maga számára, ha azonnal konkrét intézkedésekről folyna a tárgyalás. Ugyanakkor a charta támogatja azt az elképzelést, hogy a klub tartós sikere csak akkor biztosítható, ha mindkét fél összehangoltan lép fel a közös cél érdekében még akkor is, ha világos, hogy az egyes feleknek különböző feladatot kell végezniük. Egy átfogó koncepció kialakítása, ideértve a célértékeket és a célkitűzéseket is, segíthet újra felfedezni a közös alapot és bizalmat, valamint tudatosítani, hogy együtt kell dolgozni. Általános célkitűzések lehetnek például:  Hűség jóban és rosszban.  Fenntartható gazdálkodás a klub sikerének megalapozásához – a jövő generációinak is.  Nyílt és együttműködő kapcsolatok és folyamatos párbeszéd a szurkolók és a klub tisztviselői között, tiszteletben tartva a véleménynyilvánítás szabadságát.  A rendőrséggel és a biztonsági szolgálattal való együttműködés.  A tolerancia melletti és a rasszizmus elleni fellépés.  Törekvés a fair play-re és fellépés a pályán, illetve azon kívül zajló erőszak ellen.  A klub (és a stadion) álljon nyitva mindenki számára, ne rekesszék ki a kispénzű, illetve fogyatékos szurkolókat!  A klub hagyományainak megőrzése.  Ifjú szurkolókkal kapcsolatos politika tervezése és megvalósítása.  Ifjúsági napok rendezése.  Együttműködés az iskolákkal. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


23

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

Ez az átfogó koncepció legyen rövid és általános. Adjon gyors és lényegretörő áttekintést a szurkolók és a klub tisztviselői számára a célkitűzésekről, továbbá szolgáljon stabil alapként az együttműködéshez és fejezze ki a kölcsönös jóakaratot. Eleinte a charta még korlátozódhat a fent említett átfogó koncepcióra, hogy azonnali és konkrét eredményeket lehessen a nyilvánosság elé tárni. Ilyenkor az általános részben kell jelezni, hogy a feladatok és kötelezettségek rögzítésére a későbbiekben kerül sor. b) Második rész: A szurkolók és a klub külön felsorolt feladatainak és kötelezettségeinek közös megtárgyalása és rögzítése A charta második, részletes része fejti ki az első rész célkitűzéseit, amelyeket az egyik vagy mindkét fél jogaihoz, illetve kötelezettségeihez rendelünk.. A „fenntartható működés” például a klub tisztviselőinek kötelezettsége lehet a szurkolók felé, amit a nyilvánosság előtt még jobban alátámaszthat. a klub tisztviselőinek kötelezettsége a nyereség hosszú távú befektetése iránt (pl. új stadion építése) nem rövid távú sportsikerek helyett (átigazolási díjak, játékosok fizetése). A charta második részében a felek jogait és kötelezettségeit egyensúlyba kell hozni. A charta átfogó koncepciója, valamint kötelezettségei sikeres megvalósítását nyomon kell követni. Az átfogó koncepcióval szemben a feladatokat és kötelezettségeket folyamatosan kell fejleszteni és adott esetben az alapfeltételek módosulásához igazítani (lásd C. 6. pont).

4. A klub szurkolók felé tett kötelezettségvállalása(i) alkotóelemei a) Folyamatos párbeszéd kialakítása a klub és a szurkolói szervezetek között

Közvetlen tevékenységek a szurkolókkal A sport- és klubhoz kapcsolódó eseményeken való tevékeny részvétel érdekében a szurkolóknak lehetőségük kell, hogy nyíljon nemcsak az események szokásos médián (tévé, újság stb.) keresztüli passzív fogyasztására, hanem a klubbal, annak képviselőivel és játékosaival való egyszerű és közvetlen kapcsolatra is a megfelelő alkalmakkor. Rendkívül eltérő lehetősé24



2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

gek képzelhetők el rendkívül eltérő környezetben, ezek mindegyike más módon befolyásolja a kapcsolat jellegét. Németországban rendszeres (olykor havi) megbeszéléseket, kerekasztal beszélgetéseket és nyilvános vitafórumokat alakítottak ki informális szurkolói fórumok formájában. Kiderült, hogy a hivatásos labdarúgók és a szurkolók közötti társadalmi szakadék miatt nehéz zökkenőmentes párbeszédet kialakítani. A játékos hangulat megteremtésével, pl. a játékosoknak a szurkolók által szervezett asztali foci vagy kártyajáték körversenyben való részvételével mindkét oldalon megnőtt a találkozásokra való motiváció, az egymással való kapcsolat és kommunikáció sokkal pozitívabb és lazább lett. A témától és alkalomtól függően kínálhatók adott események a szurkolók és a klubok számára. Ha a klub nyilvánosságot kíván például, akkor fontos, hogy a lehetséges problémákat és esélyeket megvitassák a szurkolókkal. Ha a szurkolók kirekesztve, megbélyegezve vagy akár kriminalizálva érzik magukat (pl. stadiontól való eltiltások miatt), ha beavatkozás történik a számukra ismerős helyszíneken (pl. szigorú stadionszabályzattal), a tisztességes vita gyakran csökkenti az eldurvulást és bepillantást enged a különféle motivációkba. A klubok ezen kívül társadalmi felelősséget is vállalnak, ha találkoznak a munkanélküli szurkolókkal, vagy ha egy informális ebéd vagy fogadás keretében munkát kínálnak nekik (mindig van valami felújítandó például a stadionon).

Közösséggel kapcsolatos tevékenységek A labdarúgó-szurkolók ragaszkodnak a hagyományokhoz és kötődnek klubjuk gyökereihez, ami zömmel az adott kerületet vagy települést jelenti. Manapság ez a stadionnak otthont adó társadalmi környezetet is jelenti, illetve a klub „szülővárosát”, amelyek rendkívül fontosak. Minden aktív klub erre támaszkodik és ezeket a hagyományos struktúrákat ösztönzi, úgy mint:  A labdarúgással kapcsolatos történelmi városnézés, amelyen a jelenlegi és volt játékosok és képviselők vesznek részt a szurkolókkal együtt. Ez egyszerre tartja életben a hagyományokat, ösztönzi a közös feladatokat és a közösség iránti felelősségérzetet, ami a jövőre nézve is fejleszthető. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


25

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

 A játékosok rendszeresen részt vehetnek a kerületi iskolák projektjeiben, sportedzéseket és edzőmérkőzéseket kínálva.  A klub „nyílt napokat” szervezhet a kerületi lakosok számára és tevékenyen részt vehet a kerületi tevékenységekben.  Iskolák, illetve szurkolói klubok és társadalmi intézmények „örökbe fogadásával” a klub, sőt egyes játékosok is kifejezhetik a közösséggel való szolidaritásukat.  „Társadalmi egységek” alakíthatók a labdarúgás lakóövezetekben való terjesztésére, amatőr labdarúgó tornák szervezésére, továbbá a profi játékosok bevonására olyan kampányokba, amelyek a sporttevékenységek és a velük kapcsolatos etika értékeit emelik ki. Szociális munkások nyújthatnak szolgáltatásokat a „klub székházában”, egy szabadidő-központban. A cél megismertetni a fiatal szurkolókat a pozitív szellemiséggel és a pozitív viselkedéssel, hogy kialakulhasson a lojális szurkolók „új” sportolási kultúrája és új nemzedéke. Ilyen összefüggésben érdemes kijelölni egy-egy felelőst a „Megelőzési és Társadalmi Programokhoz” minden egyes nemzeti szövetségnél, az UEFA-nál és a FIFA-nál, aki segít kidolgozni ezeket a tevékenységeket és intézményi támogatást is nyújt.

Szabadidős és nevelő sporttevékenységek A legtöbb klub fő feladata a sportesemények szervezése. A szurkolókat könnyű megszólítani ezeken a tevékenységeken keresztül, élénken érdeklik őket az ilyen közösségi tevékenységek. Ez termékeny talaj a pozitív értékek kommunikálására, valamint a szurkolók és a klubok közötti jó viszony kialakítására. Németországban szurkolói tornákat szerveznek helyi, regionális és nemzeti szinten a legjobb szurkoló csapat címért, amit vonzó programok egészítenek ki. Egy másik lehetőség szurkolói mérkőzések rendezése az élvonalbeli mérkőzés előtt. Az ernyőszervezet szurkolói csapata játszhat a civil ruhás rendőrök (vagy ellenőrök) ellen. A fair sportversenyen találkozó emberek még sokáig tisztességesen bánnak egymással, míg a névtelenség inkább súlyosbítja az erőszakot. A különböző városok ultrái közötti elő-mérkőzések is teremthetnek új kapcsolatokat és akár barátságokat is. 26



2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

A klub képviselői és játékosai is sokféleképpen járulhatnak ehhez hozzá:  a játékosok bírói szerepet vállalhatnak;  a játékosok vagy a klubvezetők vállalhatják a torna irányítását;  a játékosok vagy a klubvezetők részt vehetnek a díjátadásban vagy különdíjat ajánlhatnak fel;  a csapat egy adott pillanatban előkerülhet, hogy autogramokat és szurkolói szóróanyagokat osztogassanak, fényképezkedjenek vagy beszélgessenek. Az U16-os és U18-as tevékenységek, a 16 vagy 18 év alatti szurkolók nevelésének támogatása létfontosságú elem a szurkolók vezetésében Németországban. Az idegenbeli mérkőzésekre való alacsony költségű utazásokat szerveznek a serdülőkorúak számára, amelyekhez általában kísérő program, szurkoló találkozó is kapcsolódik sporttevékenységgel egybekötve. Az U16os, illetve U18-as tevékenységek fő vonása, hogy a résztvevők nem dohányoznak és nem isznak, továbbá a kábítószerrel való visszaélés és az erőszak megakadályozása céljából felügyeletet biztosítanak a szálláson. Ha a klubot és a (profi) játékosokat bevonják ilyen tevékenységekbe, akkor még értékesebbé és vonzóbbá válnak a serdülőkorúak számára. Ez többféleképpen is történhet:  U16 és profi játékosok közötti este szervezése karácsonyi főzéssel (évente egyszer)  U16-os utazás idegenbeli mérkőzésre sérült vagy a keretből éppen kimaradó profi játékosok társaságában (felnőtt szurkolóknál is lehetséges)  Ingyenes vagy kedvezményes jegyek U16/U18 szurkolóknak a vendéglátó klubtól  Stadion vagy edzőpálya biztosítása az ellenfél U16-os szurkolói számára a mérkőzés napján barátságos mérkőzés céljából  A játékosok részvétele havi nem hivatalos találkozókon az U16/U18 szurkolókkal stb. b) Szurkolók/szurkolói szervezetek integrálása a klub struktúrájába Angliában a klubok rendkívül lojálisak a szurkolók irányában. Ezért kifejezett tagsági programokat alakítottak ki a szurkolók részére, akiket nagymérA szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


27

2008.01.01. 16:33:02

T–RV (2006) 7

tékben bevonnak magába a döntéshozatali folyamatba is. A szurkolók tág részvételi lehetőségekkel való felruházása kulcsfontosságú eleme az erőszak megelőzésének, ami igen értékesnek bizonyult. Ez többféleképpen is történhet, például:  Döntéshozatali bizottságok és tematikus munkacsoportok felállítása a klub és a szurkolói klubok vezetői képviselőiből, hogy egyeztetni lehessen velük vagy be lehessen őket vonni egyes döntésekbe, illetve javaslatokat tehessenek.  Szurkolók klubon belüli szervezeti egységének kialakítása „szurkolói klubként”, hogy az megszervezzen minden, a tagjaival kapcsolatos területen folyó tevékenységet. (pl. alacsony költségű utazás idegenbeli mérkőzésekre minden tag számára, konkrét jegykedvezmények, külön feltételek a klub és a szurkolói klub tagjai számára a szurkolói boltban, szurkolói érdekképviselet a klub struktúráin belül, egyeztetési jog. a lelátók, a stadion, a stadionkörnyezet, a kereskedelmi áruk, mezek stb. kialakítása kapcsán.)  Olyan U18-as csapat felállítása, amely a klub nevében dolgozik és felel a klub 18 év alatti szurkolóiért, szurkolói találkozókat, szabadidős tevékenységeket és U18-as utazásokat szervezhet a helyi szurkolói projekttel együttműködve.  A szervezeti egység vezetőjének kinevezése a szurkolók köréből, hogy ellássa a szurkolói képviselet a klubban, és benne legyen a vezetésben.  A futballszurkolók bevonása a klub stadionújságjának szerkesztői munkájába stb. c) Logisztikai és adminisztratív támogatás a klub részéről a szurkolók, szurkolói szervezetek felé A szurkolók, különösen az aktívak és szurkolói klubokba szervezettek, szabadidejük és pénzük jelentős részét költik klubjuk támogatására, pl. jegyek és áruk vásárlására, idegenbeli mérkőzésekre való utazásra, illetve koreográfiák finanszírozására és előkészítésére stb. A kluboknak díjazniuk kellene az ilyen pozitív kezdeményezéseket azzal, hogy a szurkolóknak logisztikai és adminisztratív segítséget nyújtanak.

28



2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

Ha a szurkolók úgy érzik, hogy a klub felfigyel rájuk és elismeri őket, az segíti a szurkolói tábor önszabályozási mechanizmusait: erősödik a klub iránti felelősségérzet, és valószínűbb, hogy a szurkolók pozitívan reagálnak a klub nyilvánvaló támogatására és elismerésére. Ennek mellékhatásaként a klubok saját maguk pozitív imázsát is terjeszthetik. A klub támogató lépései közé tartozhat:  A klub éttermének vagy önálló létesítményeinek ingyenes használata és feldíszítése a szurkolói klubok által és számára.  Olyan, a stadionon belüli illetve kívüli létesítmények biztosítása, amelyeket a szurkolói klub közösen és önállóan használhat klubházként.. A klub adminisztratív kérdésekben is nyújthat támogatást (üdítők rendelése, műszaki berendezések biztosítása az eseményekhez stb.).  Idegenbeli mérkőzésekre való utazás megszervezése ingyen vagy alacsony áron a kisjövedelmű (munkanélküli, nyugdíjas, tanuló, többgyerekes stb.) szurkolók számára.  A klub edzőpályájának lehetőség szerinti biztosítása a szurkolói klub tornáihoz, valamint a szurkolók és a szurkolói klubok által szervezett barátságos mérkőzésekhez.  Stadion és létesítmények biztosítása, rendelkezésre bocsátása a koreográfiák elkészítéséhez, valamint a szurkolói klubok szükséges dobjainak, lobogóinak, zászlóinak stb. tárolásához.  A klub ingyenes helyiséget biztosít a szurkolói kluboknak az állóhelyek mögött minden otthoni mérkőzésen, hogy a szurkolók bemutatkozhassanak, szurkolói magazinjaikat árulhassák, adományokat gyűjthessenek stb.  Társadalmi programok kidolgozása a településen élő szurkolóknak és gyermekeiknek: az önkormányzattal együttműködve a klubok saját helyiségeikben külön foglalkozásokat szervezhetnek iskolai gondokkal küzdő gyermekeknek. Az órákat hivatalos tanárok tartják. A klub saját emblémájával ellátott járművekkel szervezi meg a tanulók szállítását. Erre már léteznek sikeres példák Angliában.  A klub hivatalos honlapja egy oldalának átengedése a szurkolói klub részére, hogy a szurkolók bejelentéseket és információkat tehessenek fel, illetve saját honlapjukra mutató linket hozzanak létre.  A szurkolói kapcsolattartó részesítse előnyben a szurkolói klub kéréseit; biztosítson jó és közvetlen hozzáférést, pl. egy iroda kialakításával a klubházban. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


29

2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

d) Különleges feltételek biztosítása, jegyeladás a szurkolói szervezetek tagjai részére A nyilvánosság (média) előtti vonzó megjelenés érdekében a klubok a lehető legtöbb szurkolóval szeretnék megtölteni stadionjaikat. Mivel a jegyek egyre drágábbak lesznek, sok valódi szurkoló már nem engedheti meg magának, hogy ellátogasson minden mérkőzésre, illetve csak komoly pénzügyi terhek vállalása mellett. Ennek eredményeként a különleges légkört megteremtő szurkolók komoly hányada távol maradhat, amire a szurkolók frusztráltan reagálhatnak és hajlamosabbá válhatnak az erőszakra, mivel bonyolulttá vagy akár lehetetlenné válik a vágyott eseményre való bejutásuk. További jegykedvezmények biztosításával, különösen aktív szurkolók vagy szurkolói szervezetek tagjai esetén, kimutatható a megfelelő hangulat megteremtésében játszott szerepük, valamint a társadalmi tevékenységük fontosságának elismerése. Általánosságban a sportklubok és a szurkolói klubok olyan megoldásokat kell, hogy keressenek, amelyek révén a lakosság zöme eljuthat a labdarúgó mérkőzésekre (bérlettel, normál jeggyel). Ilyen intézkedések különféle szinteken valósulhatnak meg, például:  A klub ingyen jegyeket biztosíthat az U18/U16 utazásokat szervező szurkolói szervezeteknek.  A klub elsőbbségi jogokat nyújthat az idegenbeli mérkőzések kedvezményes jegyeinek, illetve a bérleteknek a megvásárlásához és lefoglalásához.  A klub minden szurkolói klub számára biztosíthat bizonyos darabszámú ingyenjegyet a tartalékcsapat mérkőzéseire.  Részben vagy egészben megtérítheti a szurkolói klub tagjai által vis�szaváltott jegyeket.  Csökkentett árú vagy ingyenes jegyeket kínálhat az elmaradt mérkőzések lejátszásakor.  Díjazási, jutalmazási rendszert vezethet be az idegenbeli mérkőzésekre rendszeresen ellátogató szurkolók részére.

30



2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

e) Hazai szurkolók és különösen a vendégszurkolók iránti vendégszeretet A szurkolók létfontosságú mértékben hozzájárulhatnak a sportág vonzerejéhez. A sportesemények átfogó sikere nagymértékben függ azok ünnepi és vidám jellegétől. A jelenlévő szurkolókra külön figyelem irányul, ugyanis viselkedésük nagymértékben hozzájárul az esemény légkörének sikeréhez vagy kudarcához. A szervezők figyelme azonban gyakran csak az esetlegesen nem megfelelő viselkedésre irányul. A szurkolói viselkedést alapvetően képes befolyásolni egy olyan szervezeti stratégia, amelyben a hazai, illetve a vendégszurkolók bevonása összhangban van a biztonsági előírásokkal. A szurkolók, ha azt érzik, hogy a sporteseményen örömmel fogadják őket, ott biztonságban vannak, és nem érzik magukat lealacsonyítva, sokkal könnyebben viselkednek pozitívan és határolódnak el az erőszakos, illetve rasszista viselkedéstől, ami korábban megszokott viselkedési forma volt a számukra. A kluboknak figyelembe kell venniük az alábbi szempontokat a szurkolók számára vendégszerető körülmények biztosításakor, például:  A rendezőknek a védelemre irányuló, szolgáltatás-jellegű stratégiákat kell előnyben részesíteniük.  50 ingyenjegy biztosítása a vendégszurkolóknak (a kölcsönösség jegyében a visszavágó mérkőzésre, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű vagy fiatalkorú szurkolók részére, illetve a helyi szurkolói képviselők által a mérkőzés előtt az előítéletek leküzdésére tartott megbeszélésekkel összefüggésben).  Bizonyos darabszámú jegy biztosítása csökkentett árkategóriában. a vendégszurkolók számára a stadion vendégklub szurkolói számára fenntartott szektorának kapacitása alapján (a kölcsönösség jegyében a visszavágó mérkőzésre).  Elegendő és megfelelő vendéglátó létesítmények, illetve jó és barátságos kiszolgálás biztosítása.  Elegendő mellékhelyiség biztosítása a női, férfi és mozgáskorlátozott szurkolóknak.  A vendégszurkolók delegációjának a klub képviselők általi fogadása. a mérkőzés előtt.

A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


31

2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

 A sporteseményt követően a stadion hangosbemondója és mindkét csapat játékosai személyesen köszönjék meg a szurkolóknak a szurkolást!  A vendégklub rendezőinek bevonása a helyi biztonsági szolgálat támogatásába a vendégszurkolók szektorában a mérkőzés alatt. Külön szolgálati ruha biztosítása a számukra, hogy a vendégszurkolók kön�nyebben és valószínűbben beazonosíthassák őket és probléma esetén a „saját” rendezőikkel vehessék fel a kapcsolatot.  Önkéntesek toborzása a vendégszurkolók ellátása érdekében: ezt a szolgáltatást a vasúttársaságokkal együttműködésben is nyújthatják a mérkőzés helyszínéül szolgáló város központi állomásán. Otthoni mérkőzés esetén a klub két önkéntese álljon készen a mérkőzés kezdete előtt két-három órával a főbejáratnál a stadionba való belépéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására. Különösen a várost nem ismerő és a sta dionba való legkönnyebb eljutást kereső vendégszurkolóknak segíthet ez a lehetőség. Ezen kívül a hangosbemondó és az indulási információk kijelzője is közölheti a vonatok beérkezésekor a stadionba való optimális csatlakozásokat.  Szurkolói követségek üzemeltetése a vendégszurkolók számára a stadionba vezető vendégbejáratnál, pl. mindkét klub szurkolói szervezeteinek és/vagy szurkolói projektjeinek üzemeltetésében stb. f) A rasszizmus és egyéb diszkrimináció elleni küzdelem melletti elkötelezettség A problémákat nyíltan kezelő, azokkal szembeszálló klubok sokkal kevesebb gonddal szembesülnek és távol tartják a szélsőséges csoportokat a stadiontól. Létfontosságú, hogy a klub határozottan állást foglaljon és nyilvánosan megvitassa, illetve szankcionálja a rasszista viselkedést. Egyes német klubok (pl. a Hannover, a Schalke) élenjárva alkottak házirendeket és nem vonták ki magukat a kötelességeik alól. A stadion körüli kampányok, mint például a szurkolók által kidolgozott és a hivatásos játékosok által nyilvánosan hirdetett és támogatott „Szurkolók a rasszizmus ellen” tudatosítja a fiatal szurkolókban a rasszizmus labdarúgásbeli és más társadalmi területeken megjelenő veszélyét.

32



2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamok felé a rasszizmus, az idegengyűlölet és a faji intolerancia sportban való megakadályozásáról szóló Rec(2001) 6. számú ajánlása szerint a kormányoknak hatékony szakpolitikákat és intézkedéseket kell elfogadniuk a rasszista, idegengyűlölő, diszkriminatív és intoleráns viselkedés megakadályozására és leküzdésére minden sportágban, de különösen a labdarúgásban (lásd a 2. mellékletet). g) Szurkolók bevonása a nyilvánosságot célzó intézkedésekbe A szurkolókról alkotott közvélekedés még mindig számos előítélettel terhelt, a labdarúgó-szurkolókat általában különösen erőszakra hajlamos csoportnak vagy részeges és erőszakos huligánoknak tartják. A klubok hozzájárulhatnak az ilyen sztereotípiák leküzdéséhez és szurkolók differenciált megközelítésének és felfogásának elősegítéséhez, ha nyilvánosan is támogatják bemutatkozásukat és szurkolói identitásuk kinyilvánítását. Viszonzásképpen a szurkolók valószínűleg a klub és a nyilvánosság által elismertebbnek és értékeltebbnek érzik magukat, ezért pedig társadalmilag elfogadottabb viselkedést tanúsítanak majd. A klubok a következőkkel ösztönözhetik nyilvánosan a szurkolóikat:  Szurkolói magazinok árusításának engedélyezése a stadionban. A bevételek a szurkolói klubot gazdagítják, amit a szurkolói tevékenységek finanszírozására használhat.  A klub emblémája használatának engedélyezése a szurkolói klub áruin ingyen vagy kedvezményesen.  A szurkolók klub javára végzett önkéntes munkájának elismerése és hirdetése, pl. a szurkolók bevonásával az áruk kifejlesztésébe, az értékesítésébe és a szállításába; a szurkolók bevonásával a klub hivatalos honlapjának elkészítésébe, közös munka a klub tagjaival, jegyeladás. a mérkőzés napján, utazás az idegenbeli mérkőzésekre stb.  szurkolói hírrovat biztosítása a stadion magazinjában és a klub honlapján, pl. a szurkolói klubok, szurkolói projektek, régiók közötti szurkolói szövetségek és más szurkolói szervezetek bemutatására, illetve a szurkolói tevékenységekről, szurkolói tornákról és ezekhez kapcsolódó tevékenységekről való beszámolásra.  Konkrét szurkolói tevékenységeknek, valamint a klub vezető képviselői, játékosai, illetve edzői részvételének támogatása és hirdetése. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


33

2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

 Nyilvános díjátadások a klub részéről a szurkolóknak és szurkolói kluboknak a fair play és a társadalmi elköteleződés elismeréseként, pl.. a mérkőzés szünetében.  Szurkolói képviselők bevonása a közös projekteket és akciókat, a szurkolói viselkedést érintő sajtótájékoztatókba (pl. labdarúgó-huliganizmus esetén) stb. h) A szurkolók nézőpontjának figyelembevétele és bűntudat a stadiontól való eltiltások kiszabásakor és végrehajtásakor A szurkolók többsége számára egy stadiontól való eltiltás a legdrasztikusabb szankció, mivel ez megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a kedvenc eseményükön. A stadiontól való eltiltás kiszabására és végrehajtására irányuló alábbi intézkedések segíthetnek a kluboknak fokozni ezen intézkedések nevelő hatását és elősegíteni a kölcsönös megértést. Ezen kívül, az érintett szurkolók, illetve a teljes szurkoló közösség számára biztosítja. a döntéshozatali struktúrák maximális igazságosságát és átláthatóságát, hogy még inkább készek legyenek elfogadni a stadiontól való eltiltások/kitiltások kiszabását és végrehajtását.  A szurkolók stadiontól való eltiltás kiszabása előtti, a klub általi meghallgatásához való jog bevezetése. Ideális esetben a szurkolók vezető képviselői és a szurkolói kapcsolattartó is részt vehet ebben.  A szurkolói és a közérdektől függően: névtelen (sajtó) közlemények megjelentetése a belső szurkolói bizottságokban, a honlapon, a stadion magazinjában vagy a térség napilapjaiban, bemutatva a stadiontól való eltiltás kiszabása mellett, illetve ellen szóló motivációkat és döntéshozatali folyamatot.  Világos belső utasítások és minden egyes stadiontól való eltiltás szükségességének és tartamának alapos felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség meghatározása arányosan a szankcionálni kívánt (helytelen) viselkedés különböző formáival (pl. rasszista vagy idegengyűlölő szurkolói viselkedés, károkozás, testi sértés és játékosok elleni támadás stb. esetén).  A klub enyhítési rendszert vezet be a stadiontól eltiltott szurkolók számára: 2000 februárjában ilyen rendszert vezettek be a Leverkusen e.V. szurkolói projekt kezdeményezésére. A Bayer 04 Leverkusen biztonsági vezetőjével és a leverkuseni rendőrség civil ruhás nyomozóival történt 34



2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

egyeztetést követően a korábban kitiltott szurkolók enyhítési lehetőséget kaptak. A koncepció hatékonynak bizonyult a Bayer 04 Leverkusen szurkolói táborában, a szurkolókkal kapcsolatos társadalmi és nevelőmunka központi elemévé vált. Az enyhítési rendszerben részt vevő szurkolókkal való kapcsolat elősegíti a szurkolók és az érintett intézmények, vagyis a Bayer 04 Leverkusen, a leverkuseni rendőrség és. a szurkolói projekt vagy a szurkolói nevelés pozitív viszonyát. i) Egyebek  A klub kötelezettsége a pénzeszközök megfelelő és helyes felhasználására.  A költségvetés meghatározott részének felhasználása szurkolókkal kapcsolatos célokra.  Játékosok fogadnak örökbe szurkolói klubokat.  Felkérésre a játékosok és a klub tisztviselői részt vesznek a szurkolói klub ünnepségein (különös tekintettel a karácsonyra).  A játékosok vagy a klub tisztviselői felkeresik a (súlyos beteg vagy idegenbeli mérkőzésen történt zavargásban megsérült) szurkolókat. a kórházban.  A játékosok elkötelezettsége arra, pl. a klubbal kötött szerződésükben rögzítve, hogy adott esetben részt vegyenek a szurkolókkal kapcsolatos tevékenységekben stb.

5. A szurkolóknak/szurkolói szervezeteknek a klub felé tett kötelezettségvállaló nyilatkozatának alkotóelemei a) Hozzájárulás a pozitív légkörhöz, elköteleződés a pozitív, nyílt és vendégszerető viselkedés mellett A szurkolói charta keretében a szurkolói szervezetek, a szurkolók nevében, kötelezzék el magukat formálisan és jelképesen is a klubjuk felé amellett, hogy általában pozitívan viselkednek, hozzájárulnak a stadion pozitív légköréhez, illetve vendégszeretően fogadják a vendégszurkolókat. Ha nagyra becsült szurkolói képviselők hirdetik ezeket az elveket, az hozzájárulhat. a fenti értékek szélesebb körű elfogadtatásához és támogatásához a szurkolók között. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


35

2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

Különféleképpen lehet alátámasztani ezeket a kötelezettségvállalásokat, íme néhány példa:  Rendszeres időközönként, a nagyobb szurkolói szervezetek tagjai. a mérkőzések napján közös szórólapokat készíthetnek és oszthatnak ki arra szólítva fel a szurkolókat és a stadionba látogató vendégeket, hogy pozitívan mutassák be magukat és aktívan támogassák klubjukat és csapatukat a stadionban a hazai és az idegenbeli mérkőzéseken egyaránt, hangosan és jól láthatóan.  Munkacsoport felállítása a jó légkör megteremtése érdekében . A szurkolók 10-15 kreatív szurkolóból álló független munkacsoportot hozhatnak létre, hogy a szurkolói klubházban rendszeresen találkozzanak ötletelni, olyan szurkolói tevékenységeket tervezni és szervezni, mint például a koreográfiák. Majd ezt a központi csoportot rendszeresen támogathatják más önkéntes szurkolók, hogy a koreográfiák tényleges előkészítése és megvalósítása során akár 100 szurkolót is be lehessen vonni.  Amennyiben léteznek már baráti viszonyok a rivális csapatok szurkolói között, úgy a szurkolói szervezetek elkötelezhetik magukat egymás irányába egy barátságos mérkőzés szervezésére a vendégszurkolókkal, illetve egy mérkőzés előtti vagy utáni buli megrendezésére.  Szövetség alapítása a szurkolók segítésére . Minden olyan, a szurkolói táborhoz tartozó szurkoló, aki erősen érdeklődik a légkör, a csapat támogatása, a koreográfiák és a külvilág felé való bemutatkozás iránt, tagja lehet ennek az ernyőszervezetnek. Itt lehetőség van szorosan együttműködni a klubok szurkolókkal foglalkozó képviselőivel. A klubok vezető képviselőivel évente kétszer lehet megbeszélést és tapasztalatcserét szervezni a kölcsönös kérések és segítség lehetőségeinek megvitatására. További megbeszélések is összehívhatók, ha szükséges. b) Kötelezettségvállalás a stadion szabályainak és az irányadó jogszabályoknak az elfogadására és betartására A klubok alapvető elvárása a szurkolóikkal szemben, hogy kötelezzék el magukat a fizikai erőszak elutasítása és elítélése, valamint a pirotechnikai eszközök használatától és a törvénysértések elkövetésétől való tartózkodás mellett. 36



2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

A szurkolók nagy többsége valójában elutasítja az ilyen viselkedést. A kölcsönös bizalom kialakítása során a szurkolói klubok, mint a szurkolói charta aláírói ezért közösen és formálisan el kell, hogy kötelezzék magukat minden szurkoló nevében a klub felé amellett, hogy elvből elutasítják az erőszakot, a rasszizmust és az idegengyűlöletet, valamint a másokat fenyegető szurkolói viselkedés bármilyen formáját, illetve tevékenyen járuljanak hozzá ezek leküzdéséhez és megelőzéséhez. Ezt a kötelezettségvállalást nyilvánosan kell bejelentenie a szurkolói szervezeteknek a szurkolóikkal való kapcsolattartásra szolgáló kommunikációs csatornákon. Másik ötlet lehet ilyen irányú hívószavak megjelentetése a stadionban vagy a szurkoló szervezetek klubházában. A szurkolói tábor vezető tagjainak ilyen közös és hivatalos szándéknyilatkozata hozzájárulhat. a szurkolók közötti szolidaritás erősítéséhez és a szurkolók közötti történések miatti felelősségérzet növeléséhez, ezáltal pedig az önszabályozási mechanizmusok erősítéséhez. További lehetőségek az ilyen szándéknyilatkozatok hirdetésére és megvalósítására:  A szurkolók és rendezők közötti érdekellentétekben közvetítői szerepre olyan (képzett) képviselők megválasztása a szurkolói körön belül, akiket elfogadnak maguk a szurkolók, a klub és a rendezők.  A szurkolói szervezetek kötelezettségvállalása olyan szórólapok rendszeres készítésére és terjesztésére a mérkőzések napján, amelyek felhívják a szurkolókat az erőszak, a vandalizmus és más, a szurkolói tábor egészére káros viselkedés elutasítására.  Ilyen felhívások rendszeres közzététele a szurkolói magazinokban.  Erőszak- és rasszizmusellenes koreográfiák és kampányok megrendezése.  A szurkolói szervezetek tagjainak nyilatkozata, amelyben elutasítják. a fizikai erőszakot és a rasszizmust, különösen konkrét incidensek bekövetkezésekor.  A szurkolói szervezetek képviselőiből álló munkacsoportok létrehozása azzal a feladattal, hogy dolgozzanak ki közös stratégiát az erőszak és a rasszizmus ellen.  A bevándorlók integrálásának hirdetése a klubokban és a szurkolói táboron belül. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


37

2008.01.01. 16:33:03

T–RV (2006) 7

Hamburg városának példája: Az FC St. Pauli ultráit vezető csoport, a menekültügyi szervezetekkel együttműködve olyan projektet indított útjára, ami a menekülteket és a bevándorlókat támogatja pénzügyileg, valamint szabadidejükben és mindennapi életükben azzal, hogy ingyen juthatnak be a stadionba vagy ingyen utazhatnak az idegenbeli mérkőzésekre. Ezen kívül. a szurkolók ruha- és ételadományokat is szerveznek a résztvevők számára. c) Szurkolók együttműködése a klubbal a szurkolókat érintő döntéshozatali folyamatok keretén belül Nem csak a klubokat hívjuk fel intenzívebb együttműködésre a szurkolókkal és érdekeik komolyabban vételére. A klubok és a szurkolók közötti viszony fenntartható javítása ugyanakkor a szurkolók hajlandóságán is múlik, hogy részt vegyenek konstruktív párbeszédben az őket érintő kérdésekben és együttműködjenek a klubokkal. Ez a következőkkel érhető el:  A szurkolók vezető képviselőinek folyamatos és aktív bevonása az érintett bizottságokba és a klub döntéshozó testületeibe.  A szurkolók képviselői kötelezzék el magukat arra, hogy a klubbal együtt hozott közös döntéseket támogatják, és – a szurkolók kommunikációs csatornáit (szurkolói honlapok és magazinok) felhasználva – kommunikálják.  Üljenek össze évente kétszer a szurkolói klub, a klub és a labdarúgók képviselői. Ez adhatna keretet a klubot, a csapatot és a szurkolói tábort érintő napi kérdések közös megvitatásához.  Szurkolói tanácsadó testület felállítása: . A helyi szurkolói szervezetek által alakított és a szurkolói tábor keresztmetszetét tükröző szurkolókból álló szurkolói tanácsadó testület képezhet ideális kapcsot egyfelől a szurkolók és a szurkolói szervezetek, másfelelő a szurkolói vezetők és a klubok között. A cél az, hogy további kapocsként szolgáljanak a szurkolók és a klub között, továbbá, hogy közvetítsék a különböző szurkoló csoportok véleményeit. . Főszabályként a tanácsadó testület kéthavonta ülésezik és megvitatja a szurkolókat érintő összes kérdést. A cél ötleteket felhozni, kritikát megfogalmazni, kezdeményezéseket és stratégiákat hirdetni a szurkolókat irányító intézkedések támogatására. A tanácsadó testület elnöke 38



2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

a közvetítőként és békítőként fellépő szurkolói kapcsolattartó, illetve helyi szurkolói projekt vezetője. d) Szurkolói együttműködés a klubbal konkrét események szervezésében A kapcsolatuk javítása és egymás támogatása érdekében a szurkolói szervezetek el is kötelezhetik magukat konkrét események szervezése mellett. a klubbal együttműködve vagy akár annak nevében is; így teremtve lehetőséget a klub számára arra, hogy pozitív fényben tüntesse fel magát és bizonyítsa a szurkolói érdekek megértését a szurkolói táboron belül és kívül. A szurkolók ugyanakkor megmutathatják általános jóakaratukat és együttműködési hajlandóságukat a klub irányában; tevékenyen járulhatnak hozzá ötletekkel. a klub életéhez és ezáltal közvetlenül és pozitív módon mutatkozhatnak a klub és a nyilvánosság felé, a stadionokon kívül is. Az együttműködés lehetséges területei:  Rendszeres vagy alkalmi sport/társadalmi, információs, illetve jótékonysági események közös szervezése (pl. szurkolói bulik adott alkalmakkor, szurkolók közötti tornák, bizottsági viták, leveses konyhák, közösségi események a munkanélkülieknek stb.).  A klubbal kapcsolatos vagy a klub által finanszírozott eseményeket és tevékenységeket önkéntesként támogató vagy önállóan szervező szurkolók (pl. önköltségi vendéglátás a klub konferenciáin vagy karácsonyi bulijain; jótékony események társszervezése – a bevételek a szurkolói szervezetet gyarapítják vagy jótékonysági szervezetek részére kerülnek felajánlásra; idegenbeli mérkőzésekre való utazások szervezése).  Klubok tájékoztatása a szurkolók esztétikai és kulturális életéről, gyakorlatáról (szurkolói magazinok írása és szerkesztése, a tervezett koreográfiákról való tájékoztatás a mérkőzések előtt).  Kötelezettségvállalás a szurkolók részéről arra, hogy részt vesznek pl. a rasszizmus- és idegengyűlölet-ellenes jelképes fellépések tervezésében és végrehajtásában.  Klubok által szponzorált szurkolói tevékenységek (szurkolók feldíszítik a szurkolói klubházakat; játék- és sporteszközök társfinanszírozása stb.).  PR munka (közös sajtóközlemények kiadása, közös sajtótájékoztatók tartása, például közös tevékenységekről vagy a szurkolók okozta zavargásokat követően; kötelezettség a szurkolókkal kapcsolatos és. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


39

2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

a klub által szervezett események népszerűsítésére a szurkolói táboron belül) stb. e) Egyazon klub, illetve más klubok szurkolói csoportjai közötti kapcsolatok kialakítása és bővítése A szurkolóknak fel kell ismerniük a saját szurkolói táborukon belül létező előítéleteket, különösen a más klubok szurkolóival kapcsolatban, majd stratégiát követve kell ezeket leküzdeniük, ugyanis az erőszak táptalaját jelentik. Ilyen háttérrel a szurkolói kluboknak ki kell nyilvánítaniuk készségüket. a más, különösen a rivális klubok, de a saját klubjuk szurkolói csoportjaival való kapcsolatuk bővítéséhez való tevékeny hozzájárulásukra; továbbá keresniük kell a külföldi országok szurkolóival való interkulturális kapcsolatok kialakításának lehetőségeit is. Ez a következőkkel érhető el:  Kapcsolatteremtés és csereprogramok beindítása a hazai klub nemzetközi testvérvárosának pártolói, szurkolói klubjaival.  Közös tevékenységek szervezése a hazai klub, illetve más klubok szurkolói csoportjaival és azok számára: pl. barátságos mérkőzések vagy tornák egy adott klub szurkolói klubjai között, barátságos mérkőzések a rivális csapatok szurkolóival.  Éves nemzeti szurkolói labdarúgótornákon való részvétel, illetve azok szervezése.  A vendégszurkolók klubjai és szurkolóik tájékoztatása az utazásról,. a kényelmes csatlakozásokról, stadion környékén érvényben lévő biztonsági intézkedésekről, kocsmákra és éttermekre vonatkozó információkról, ha kell, kedvező árú elhelyezésről stb. az érintett szurkolói honlapokon.  Mind egyazon klub szurkolói csoportjai, mind rivális csapatok szurko. lói csoportjai esetén (adott esetben): Egymás támogatása koreográfiák megszervezésében vagy közös koreográfia megvalósításában a közös érdeklődésre számot tartó meccs előtt (pl. a rasszizmus ellen) stb.

40



2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

6. A szurkolói charták gyakorlati megvalósítása és hosszú távú kialakítása A charta tartalmáról és megszövegezéséről való megállapodás pusztán az érem egyik fele. A charta tartós sikerének garantálása érdekében a klubon és a szurkolói táboron belül a lehető legszélesebb körben ismertté és elfogadottá is kell azt tenni. Ezen kívül, egy közösen kijelölt munkacsoportnak rendszeresen át kell tekintenie a szurkolói charta gyakorlati megvalósulását és szükség szerint hozzá kell igazítania a változó körülményekhez, különösen a feladatokra és kötelezettségekre vonatkozó fejezeteket. a) A charta közös és nyilvános aláírása A szurkolói charta jelentőségének kiemelése érdekében érdemes a chartának a klub vezetése és a helyi szurkolói csoportok képviselői által történő aláírására egy az alkalomnak megfelelő nyilvános ceremónián sort keríteni. A lehető legnagyobb számú szurkoló jelenlétében (például közvetlenül egy mérkőzés előtt vagy szünetében, egy nyílt napon vagy egy szurkolói eseményen) egy széles közönséget lehet közvetlenül tájékoztatni a megállapodás elfogadásáról és tartalmáról. Ha a hivatalos aláírás a szurkolók érdeklődésére számot tartó nagyobb program részeként kerül sor, pl. egy az aláírást követő szurkolói partin egyszerre lehet pozitív légkört teremteni és kinyilvánítani. a szurkolók és a klub vezetése közötti új kapcsolat kezdetét. b) A charta értékeinek hirdetése és megalapozása a klubon belül és a szurkolók között A charta értékeinek átfogó és tartós megalapozása érdekében a chartát minden benne megemlített szinten ismertetni kell. Ez többek között a következőkkel érhető el:  a charta nyilvános aláírása (ld. az előző bekezdést);  a charta megjelenik a mérkőzés hivatalos programfüzetében;  a charta megjelenik a klub hivatalos honlapján;  a charta megjelenik a stadionban közvetítő képernyőkön  a chartát megküldjük minden bérletesnek az idény elején; A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


41

2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

 a chartát előkelő helyen helyezzük el a stadionban vagy a szurkolói klub irodájában (biztosítani kell, hogy a charta helye és megjelenése váljon el a stadion rendjétől és a stadionból kitiltott tárgyak felsorolásától, ezek ugyanis negatív jelentéssel bírnak a szurkolók számára). Amennyiben a charta általános részét a feladatok és kötelezettségek aprólékos felsorolása követi, érdemes lehet a fentiekben felsorolt terjesztési csatornákon csak az általános részt közzétenni, majd a végén utalni a szurkolói klub hivatalos honlapjáról való letölthetőségre. c) A charta kidolgozásának és megvalósításának időkerete, valamint hosszú távú élénkítése és életben tartása A teljes projekt időkeretét esetileg kell meghatározni. Mindazonáltal ajánlatos konkrét a projekt elindításától számított hat hónapon belül eredményeket elérni. Létfontosságú, hogy a szurkolói chartát, véglegesítése után, minden érintett hosszú távú, pozitív eredménynek tekintse. Az ezt közvetlenül követő konkrét megvalósítás minősége jelenti majd a szurkolói charta tartós ismeretének és elfogadottságának elsődleges garanciáját. Ezért mindkét szerződő fél egyformán felelős. Ennek során külön kell ügyelni arra, hogy a gyakorlatban a charta tartalma mindkét szerződő fél mindennapjaiban zökkenőmentesen, következetesen és mértékadóan valósuljon meg, továbbá ne maradjon puszta papírra vetett jelképes kötelezettségvállalás. Mi több, a fennálló pozitív hangulatot ösztönzőként kell hasznosítani a közös megállapodás elfogadása során. Ezért érdemes a charta okiratként való elfogadásakor közösen kidolgozni a megfelelő stratégiát és feladatköröket, különösen a megvalósítás első hónapjaira. Ez annyit tesz, hogy mindenekelőtt a charta pozitív hangvételének kell tapinthatóvá válnia minden érintett számára. Ez pedig fokozza a charta további elfogadására és támogatására való hajlandóságot. A szurkolói charta hosszú távú sikere érdekében a megállapodás tartalmát folyamatosan hozzá kell igazítani a klub, a szurkolótábor és általában a labdarúgás változó körülményeire. 42



2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

A szurkolói chartát ezért folyamatosan felül kell vizsgálni és frissíteni. Ajánlatos egy rendszeresen ülésező munkacsoportot felállítani közvetlenül a szurkolói charta elfogadását követően. Érdemes lehet a munkacsoportnak legalább félévente üléseznie. A munkacsoport a vezető szurkolói klubok, valamint magának a klubnak. a képviselőiből, illetve a szurkolói charta eredeti változatát elkészítő bizottság tagjaiból álljon. A „szurkolói charta bizottság” összetétele nagymértékben egybevághat az eredeti bizottságéval. A szurkolói charta bizottság fő feladata alapvetően a charta azon részeinek meghatározása, amelyeket frissíteni, kiegészíteni, illetve módosítani kell az ülésekkel összefüggésben. A szurkolói charta bizottságnak kell nyomon követnie a szurkolói charta megvalósulását is. Ennek megfelelően minden idény előtt ellenőrizni kell, hogy a charta „feladatok és kötelezettségek” című pontját kell-e módosítani vagy maradhat változatlanul. Ezt ki kell egészíteni a charta előző idényben történt megvalósulásáról szóló jelentéssel. A charta hosszú távú ismertségének megőrzése, valamint átfogó jelentőségének hangsúlyozása érdekében ajánlatos rendszeres időközönként (évente, kétévente) a charta felülvizsgált változatát is nyilvánosan újra elfogadni, majd azt az eredeti változattal azonos módon előkelő helyen elhelyezni minden,. a klubot és a szurkolókat érintő médiumban. d) A szurkolói charta kialakítását célzó kezdeményezések finanszírozása, támogatása Mivel a charta megalkotásában és megvalósításában érintett szurkolók rendszerint önkéntesként vesznek részt az időigényes tárgyalásokon, illőnek tűnik, hogy a klub viszonzásképpen biztosítsa a kidolgozási és elfogadási folyamathoz szükséges pénzügyi, adminisztratív és logisztikai erőforrásokat. A nemzeti és nemzetközi sport- és szurkolói szövetségek is létfontosságú szerepet játszhatnak a szurkolói charták európai terjesztésében és ismertetésében azzal, hogy tagjaikat arra buzdítják, hogy hozzanak létre szurkolói chartákat, mint a szurkolói erőszak és a nem megfelelő viselkedés megakadályozását célzó hosszú távú stratégia központi elemét. Más országok pozitív A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása


43

2008.01.01. 16:33:04

tapasztalatait és gyakorlati példáit is összegyűjthetik és hozzáférhetővé tehetik mondjuk ajánlások gyűjteménye formájában honlapjukon. Ösztönzésként és a szurkolói charták tömeges bevezetésének elősegítése, továbbá a nagyközönség elérése érdekében a nemzeti és nemzetközi szövetségek és szervezetek díjazhatnák a szurkolói charta gyakorlati megvalósításának legjobb példáit, valamint pénzügyi elismerésben részesíthetnék. a megvalósításban érintett szurkolókat és klubokat.


2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

D. A szurkolói charták európai példái

K

i kell emelnünk, hogy az illetékesek egyre inkább tisztában vannak a szurkolók és a klubok közötti viszony javítását célzó intézkedések szükségességének a sport kapcsán tapasztalható szurkolói erőszak és nem megfelelő viselkedés elleni küzdelem preventív stratégiájának részeként páneurópai szinten. A szurkolói charták jelen kézikönyvben ajánlott moduláris elemeinek megvalósítása már folyik egyéni intézkedések formájában helyi szinten számos európai klubnál. Azonban továbbra is komoly különbségek mutatkoznak az adott felek által történő megvalósítás tényleges formáiban, valamint az ilyen közös kezdeményezéseknek a szurkolók és a klubok közötti folyamatos párbeszéddé alakításában. A szurkolók és a klubok közötti együttműködés, illetve viszonyuk minősége zömmel a helyi strukturális körülményektől és lehetőségektől, a szurkolói tábor szervezettségétől, a kölcsönös elismertségtől, valamint párbeszédre és az aktív támogatás nyújtására való készségtől, illetve a szurkolói erőszak és nem megfelelő viselkedés elleni küzdelem kapcsán az érintett intézmények által előnyben részesített megközelítési módtól függ. Ilyen vonatkozásban. a helyi szintű huliganizmus mértéke is fontos. Jelenleg szurkolói chartákra helyi, illetve nemzeti szinten találhatunk példákat Belgium, Németország, Anglia, Franciaország és Ausztria esetében. Ezek a jelen kézikönyvben szereplő alapelemek szempontjait eltérő prioritásokkal tartalmazzák.

1. Belgium Belgiumban számos hivatásos, profi labdarúgó klub rendelkezik szurkolói chartával, ilyen például a Royale Association Athletique Louvieroise (RAAL) klub chartája. Ennek a szurkolói chartának a kivonatát olvashatják a következőkben:

A szurkolói charták európai példái


45

2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

A RAAL szurkolói chartája A jelen charta révén a szurkoló… 1. cikk – támogatásával és hozzáállásával kifejezi klubja, a Royale Association Athletique Louvieroise iránti elkötelezettségét. 2. cikk – vállalja a Royale Association Athletique Louvieroise, a labdarúgó-hatóságok és a belügyminisztérium szabályait és sporterkölcseit. 3. cikk – önuralmat gyakorol. Minden alkalommal és bármely körülmény esetén példamutatóan viselkedik mások tisztelete alapján és saját önbecsüléséhez méltóan. 4. cikk – megtagadja minden olyan cselekmény okozását vagy előmozdítását, ami káros lehetne klubja, a Royale Association Athletique Louvieroise, az ellenfelek klubjai vagy a biztonság és a közrend szempontjából. 5. cikk – garantálja a játékosok, a csapatvezetők, a tisztviselők, az ellenfél szurkolói, illetve a bírók fizikai épségét és jó hangulatát. 6. cikk – elutasítja a fizikai, illetve szóbeli erőszak és lealacsonyítás minden formáját a mérkőzések előtt, alatt és után egyaránt. 7. cikk – igyekszik, hogy a stadionok és környékük találkozók, véleménycsere és integráció színterei legyenek. 8. cikk – kedveli az ünneplést és a vendéglátást, de mindig ura viselkedésének. 9. cikk – városa, klubja, a Royale Association Athletique Louvieroise nagykövete és kivételes viselkedésével védi a labdarúgás értékeit. 10. cikk – terjeszti a fair play-t attól függetlenül, hogy melyik csapat ér el sikert, el és úgy tekint az ellenfélre, mint akinek köszönhetően képes túlszárnyalni önmagát. 11. cikk – félreteszi büszkeségét és elfogadja a tényt, hogy a másik csapat is győzhet.

46



2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

12. cikk – tiszteli csapatát és klubját, szerényen viseli a győzelmet és méltóságteljesen a vereséget. 13. cikk – elkötelezi magát a «CHARTE DU SUPPORTER FAIRPLAY LOUVIEROIS» («A Louvierois Fair-Play szurkolói charta») betartása mellett. 14. cikk – A jelen cikkelyek be nem tartása megsérti a FAIR-PLAY szurkolói szabályzatot és azonnali szankciókat von maga után a szurkolói klubok felelősei részéről. 15. cikk – A szurkolók, a jelen charta és kvázi szabályzat aláírói elkötelezik magukat a jelzett charta teljes egészének betarttatása mellett minden rendelkezésükre álló eszközzel (a szurkolói klub állandó rendeletei, szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, átmeneti vagy végleges kizárás a szurkolói klubból...). Mindazonáltal az aláírók semmikor semmilyen módon nem vonhatók felelősségre, ha valamelyik tagjuk vagy tagjaik balesetet, incidenst, illetve vagy vagyoni kárt idéznek elő, büntetőjogi, polgári, illetve pénzügyi értelemben. 16. cikk – Az aláírók bármikor véget vethetnek ennek a chartának a többi érintett félnek címzett ajánlott levélben, a charta aláíróinak együttműködési megbeszélését követően.

A különféle belga szurkolói charták különös figyelmet szentelnek a szurkolók klubjaik felé fennálló kötelességeinek. A belga charták ebben az összefüggésben a szurkolói klubok szerepét és feladatait is kiemelik. A klubok ugyanakkor gondoskodnak a charta értékeit vállaló és betartó szurkolók barátságos fogadtatásáról és a megfelelő szolgáltatói infrastruktúráról a stadionban töltött idő egésze alatt. A belga labdarúgó szövetség (URBSFA) nemzeti szinten is készített szurkolói chartát, ami a helyi változatokhoz hasonlóan főként a szurkolói klubokkal és tagjaikkal szembeni elvárásokkal foglalkozik, a stadion biztonságára és az ezzel kapcsolatos szurkolói viselkedésre koncentrál. Ezen kívül a «Charte de Securite de toutes les associations de supporters» (minden szurkolói szövetség biztonsági chartája) kiegészül a figyelemre méltó «Charte Sociale A szurkolói charták európai példái


47

2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

URBSFA» (URBSFA Társadalmi Charta) című dokumentummal, amelyben a szövetség hat elvet rögzít, amelyek révén elkötelezi magát a labdarúgás pozitív és integráló lehetőségének, a labdarúgáshoz kapcsolódó rasszizmus és diszkrimináció leküzdésének, valamint a társadalmi projektek és támogatásának elősegítése mellett. CHARTE SOCIALE URBSFA (URBSFA Társadalmi Charta) Az URBSFA gondoskodik a labdarúgás népszerűsítéséről, mint a különböző kultúrájú, bőrszínű emberek – nők és férfiak – egyesítésének és egy szebb jövő építésének módjáról. A labdarúgás mindenki előtt nyitva áll. Az URBSFA senkit nem rekeszt ki és megtilt minden nemi, faji, nemzetiségi, vallási és fogyatékosságon alapuló diszkriminációt. Az URBSFA minden labdarúgó-szurkolót megszólít és arra kéri őket hogy használják a pozitív értékeket: a fair-play-t, a szenvedélyt és a hangulatot. Az URBSFA az általános jólét, a tolerancia és a társadalmi integráció javításának eszközeként tekint a labdarúgásra. Az URBSFA támogatja az UEFA Együtt a rasszizmus ellen! elnevezésű tízpontos programját:. Az URBSFA Belgiumban, illetve nemzetközi szinten több jóléti fejlesztési programmal is együttműködik.

A chartát a belga labdarúgó szövetség, az „Egyenlő esélyek és rasszizmusellenes központ” és a „Samen Kleurrijk” sportalapítvány közösen állította össze, majd az összes belga csapat aláírta. A szövetség és a válogatott szurkolói klubja minden belga ligaklubot, játékost és szurkolót felkért a charta aláírására. Szembeötlő, hogy a belga szurkolói charták tartalma főként a szurkolókkal és azok kötelezettségeivel foglalkozik és szinte alig szerepel a klubok nyilatkozata szurkolóik támogatásáról. Másfelől a klubok vagy a szövetség nem vonta be a belga szurkolókat a charták kidolgozásába és elfogadásába. 48



2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

Ahhoz, hogy a szurkolói chartákat jobban és szélesebb körben elfogadja. a szurkolói tábor, érdemes lenne a meglévő chartákat a szurkolók képviselőivel együttműködve továbbfejleszteni

2. Németország Németországban a hivatásos labdarúgó-kluboknál nem csak szurkolói kapcsolattartók és klub keretei között működő szurkolói irodák vannak, hanem sokféle szurkolói projekt is, amelyek labdarúgó-szurkolókkal kapcsolatos társadalmi megelőzési munkát végeznek. A szurkolói projektek főként független közvetítő felületként működnek a labdarúgásban érintett felek, különösen a szurkolók, a klubok és a szabályozó testületek között. Egyik kiemelt feladatuk állandó kommunikációs csatornát biztosítani a szurkolók és a klub között, fokozni egymás kölcsönös megértését és ezáltal fenntartható és pozitív strukturális és ideológiai változásokat elindítani mindkét oldalon. Eddig nincs általános szurkolói charta Németországban. Pozitív példa egy szurkolók és klubok közötti konkrét kérdést és együttműködést érintő, a kidolgozás folyamatába más feleket is bevonó chartára, az FC Bayern München szurkolói hivatali szervezetének, osztályának és a vezető szurkolói klubok képviselőinek közös nyilatkozata a helyi szurkolói projekttel és rendőrséggel. A jelen kézikönyvben leírt, a szurkolói charták megalkotására és közzétételére vonatkozó ajánlásokkal (vö. C. 2, 3. és 6. pont) összhangban, a fent említett felek 2005 júliusában ültek össze alapvető közös céljaik felvázolása és a szurkolói tábor tájékoztatása végett. Zárónyilatkozatukban a különféle érintett intézmények/szervezetek képviselői a jó kapcsolatok alapjaként több témát hangsúlyoztak a kölcsönös bizalom biztosítása érdekében, és felhívást fogalmaztak meg a pirotechnikai eszközök, rasszista jelszavak és erőszakos cselekmények ellen. A nyilatkozatot az interneten is közzétették, a klub honlapján, valamint az érintett szurkolói honlapokon és fórumokon egyaránt; így hamarosan széles nyilvánosságot kapott a szurkolói táboron belül. A szurkolói charták európai példái


49

2008.01.01. 16:33:04

T–RV (2006) 7

Az említett dokumentum közös elfogadása, valamint széleskörű közzététele az intézményi és informális kommunikációs csatornákon keresztül meghatározta a nyilatkozat elfogadásának folyamatát. Kívánatos lenne, ha hosszú távon a nyilatkozat mintaként szolgálna a müncheni szurkolók és klubok közötti kapcsolat számára is és messzire mutató folyamatot indítana el egy általános szurkolói charta elfogadása irányában. a partnerek közötti kialakult/meglévő tárgyalási struktúrák alapján.

3. Franciaország Franciaországban a szurkolói chartát a szurkolói klubok szövetsége (Fédération des Associations de Supporters – FAS), alkotta meg, és a francia hivatásos labdarúgóliga (Ligue de Football Professionnel – LFP) ismerte el. LA CHARTE DU SUPPORTER (Szurkolói charta) (készítette a Fédération des Associations de Supporters -– FAS) A LIGUE DE FOOTBALL PROFESSIONNEL – LFP üdvözli 1. cikkely: A szurkoló élvezzen minden sportösszecsapást kiváltságos pillanatként, ünnepként a tét fontosságától függetlenül. 2. cikkely: A szurkoló betartja a labdarúgás szabályait és szellemiségét. 3. cikkely: A szurkoló tiszteli ellenfeleit, ahogy önmagát. 4. cikkely: A szurkoló elfogadja a bíró döntéseit. 5. cikkely: A szurkoló méltóságteljes marad a győzelemben épp úgy, mint a vereségben, tisztában van viselkedésének a közvéleményre gyakorolt hatásával. 6. cikkely: A szurkoló viselkedése legyen kifogástalan az idegenbeli utazások során.

50



2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

7. cikkely: A szurkoló elismert szurkolói klubhoz csatlakozik. Nemzeti szurkolói kártya birtokosa. 8. cikkely: A szurkoló minden időben és minden helyen a klubja mellett áll. 9. cikkely: A szurkoló tiszteli a tisztviselőket, a játékosokat, a klubot és a bírókat. 10. cikkely: A szurkoló a labdarúgás valódi nagyköveteként viselkedik, segítve a fent említett elvek betartását.

Hasonlóan a belga szurkolói chartákhoz, az általános irányvonalak formájában felvázolt FAS charta is elsősorban a szurkolók pozitív viselkedésének kötelezettségeire összpontosít. A belga chartákkal szemben a FAS charta cikkelyeit nem utasítások formájában fogalmazták meg, hanem a szurkolók egyfajta önmagukra néző általános kötelezettségeként a labdarúgás irányában. Ez azért lehet fontos, mert a charta megfogalmazása komoly hatással lehet annak elfogadására és támogatására a szurkolói tábor részéről. A FAS szurkolói chartát számos francia professzionális klub, például az FC Toulouse elfogadta és a szurkolók vezető képviselői írták alá. Ezen kívül az LFP és a FAS a szurkolói klubok szerepét és feladatkörét meghatározó chartát is elfogadott. Ezzel összefüggésben pozitív fejlemény, hogy ez utóbbi charta tartalmaz néhány konkrét előírást, támogatási lehetőséget és kötelezettséget a klubok, az LFP és az FAS részéről a szurkolói klubok felé, mint például a szurkolói kapcsolattartók kijelölése és a szurkolói klub képviselőinek közös meghatározásához való jog a „club fanion”-ban, vagyis minden klub hivatalos szurkolói klubjában. Mi több, a szurkolói klubok és az adott labdarúgó-klub közötti ellentét esetén, a probléma megoldása a FAS képviselő közvetítői segítségével történik.



51

2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

A FAS Szurkolói Klub Tagságának Chartája LA CHARTE D’ADHESION DU CLUB DE SUPPORTERS A LA FAS 1. cikkely: Minden, az 1901. évi törvény által szabályozott szurkolói klubnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek: – a klub szövetségének jóváhagyása (SAOS, SEM, SASP...); – a FAS-hoz való csatlakozás; – az Ifjúsági és Sportminisztérium által jóváhagyás. 2. cikkely: A szurkolói klub célkitűzése a klubnak segíteni a klub különféle fellépéseihez való önkéntes hozzájárulással, a mérkőzések alatt a biztonsági lépések életbe léptetésének és az azokban való részvételnek a támogatásával, ezzel segítve a stadionokon belüli és azok körüli erőszak elleni küzdelmet. 3. cikkely: A szurkolói klubnak képviseltetnie kell magát a „club fanion”, a klub hivatalos szurkolói klubja vezetőségében. Ugyanilyen feltételek mellett kívánatos, hogy a „club fanion” a szurkolói klub vezetőjét is kijelölje. 4. cikkely: A szurkolói klubnak minden idény végén be kell számolnia a tevékenységéről a „club fanion”, illetve a FAS felé. 5. cikkely: Ha a szurkolói klub nyereséges az idény végén, akár a jegyeladásokból, akár az árucikkek eladásából, akár az idegenbeli mérkőzésekre való utazások vagy más események szervezéséből, az így megszerzett nyereséget kizárólag a szurkolói klub fejlesztésére, a bérletek vásárlására, adományokra, a szurkolói klub alapszabályának megfelelő tevékenységek szervezésére, valamint általánosságban a „club fanion” további támogatására fordíthatja. 6. cikkely: Az 5. cikkely be nem tartása esetén a „club fanion” a szurkolói klub közgyűlésének összehívásáért fordulhat a FAS felé, hogy az döntsön a helyzetről. Ilyen esetben a FAS minden olyan döntést meghozhat, ami az alapszabály betartásához kell, ideértve a FAS kizáró nyilatkozatát a szurkolói klub felé.

52



2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

7. cikkely: A „club fanion” nem szabhat ki lépéseket a szurkolói klubbal szemben az alapszabályának be nem tartásáért. 8. cikkely: A „club fanion” és a szurkolói klub közötti ellentétek esetén egyeztetésre kerül sor a két klub között a FAS képviselőivel közösen a különbségek tisztázása végett. 9. cikkely: A FAS egy hellyel rendelkezik az LFP vezetőségében. Az LFP elismeri a FAS-t, mint a szurkolói klubot képviselő nemzeti szervezet. Az LFP a szurkolói klub jóváhagyását a „club fanion” révén a FAS álláspontjának megfelelően javasolja. 10. cikkely: A FAS-on belül felállításra kerül egy bizottság a szankciók megállapítására, ideértve a teljes szurkolói klub kizárását, ha tagjainak viselkedése összeegyeztethetetlenné válik az alapszabályával és a FAS célkitűzéseivel.

4. Anglia Angliában régi hagyományai vannak az erőszaknak a sportban, különösen a labdarúgásban. Angliában a szurkolók tevékenységének hivatalos irányítására helyi szinten nincs példa, de a klubok és szurkolói szervezetek jelentős szerepet játszanak a társadalom és a helyi hálózatok életében. Általában alaposan tisztában vannak a szurkolói erőszak területén betöltött kiemelt szerepükkel, a folyamatos párbeszéd és a jó szurkolók-klubok közti kapcsolat jelentőségével. Angliában a professzionális labdarúgó-klubok többsége – Liverpool FC,. a Charlton Athletic, az Arsenal és a Manchester United – rendelkezik átfogó szurkolói chartával. Munkájuk megkezdésekor az FA Premier League ajánlásait követték, ami körülbelül 5 évvel ezelőtt (a 2000/2001-es idényben) egy a szervezeti keretei között működő részleget állított fel a szurkolói kapcsolatok fejlesztésére (Customers Relation Unit). Az új szervezet munkája során az általános szurkolói charták klub szintű kidolgozását és elfogadását szorgalmazta, és megalkotta saját szurkolói chartáját. Az „FA Ügyfél Charta” A szurkolói charták európai példái


53

2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

(FA Customer Charter) szintén modellértékű az angol hivatásos labdarúgóklubok meglévő szurkolói chartái számára. A belgiumi vagy franciaországi szurkolói chartákkal összevetve az angol chartáknak nem az a célja, hogy csak jelképes funkciót töltsenek be a szurkolók viselkedésére vonatkozó átfogó koncepciót kidolgozásával. A „Klub Charták” vagy „Ügyfél Charták” elnevezéssel a klub politikájának elveire utalnak, előírják a klub konkrét feladatait és kötelezettségeit is, különösen. a szurkolók, a tagjaik és a helyi közösség irányában. Ennek megfelelően, a Dundee United FC saját szurkolói chartájának pream buluma így szól: „A Dundee United Football Company Limited (a „Klub”) elismeri a Klub és szurkolói közötti különleges viszonyt. Egyben elismeri és tiszteletben tartja a szurkolók felbecsülhetetlen hozzájárulását a Klub életéhez, működéséhez. Ennek megfelelően a Klub minden tőle telhetőt igyekszik megtenni annak érdekében, hogy a Dundee United szurkolói felelősségteljes szerepet kapjanak a Klub ügyeiben. A Klub fentiek mellett gondoskodik arról is, hogy politikája és gyakorlata a lehető legnyíltabb, legelérhetőbb és leghatékonyabban kommunikálható legyen szurkolótábora felé. A Dundee United egyben elismeri, hogy különleges szerepet tölt be a helyi közösség életében, és felelősséggel tartozik a közösségi programok és létesítmények kezdeményezése, hirdetése, továbbá az általa szolgált közösség imázsának és hírnevének emelése tekintetében. A Klub profi és gondoskodó személyzete révén elkötelezett a minőségi szolgáltatás nyújtása mellett, ezért minden tevékenysége középpontjában az ügyfél-elégedettség áll. A Klub ezen kívül elkötelezett a diszkriminációval szembeni fellépés és annak megszüntetése mellett, legyen az nem, szexuális beállítottság, etnikai származás, nemzetiség, bőrszín, vallás vagy fogyatékosság alapján.

54



2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

A jelen Charta rögzíti irányelveinket mindezen vonatkozásban és kiegészíti a többi konkrét szakpolitikai dokumentumot az esélyegyenlőség, a diszkriminációellenesség és a rasszizmusellenesség vonatkozásában. A Klub évente felülvizsgálja a Chartát és az ezzel összefüggő tevékenységeket, és változtatásokat hajt végre az érintett irányító testületek iránymutatásával összhangban a szurkolókkal történő egyeztetést követően. A felülvizsgálat dokumentált bizonyítékának szerepelnie kell a Klub ellenőrzési beadványában, és nyilvánosságra is kell hozni...”

Az angol szurkolói charták általában előírják a klubok részletes tájékoztatási és egyéb kötelezettségeit a szurkolók felé a következő területeken:  Tanácsadás és tájékoztatás Példák: kötelező a szurkolókkal és a szurkolók képviselővel rendszeres párbeszédet folytatni kérdőívek útján, valamint konkrét fórumok és munkacsoportok felállításával; kötelező a stadion hivatalos lapjában, a klub honlapján, levelező listákon és sajtóközleményekben közzétenni minden olyan információt és háttéranyagot, ami a jegyeladási politika vagy más témakör módosítását érinti,.  A mérkőzésekre és a stadionba való bejutási lehetőségei / jegyeladások Példák: bizonyos számú jegy visszatartásának előírása azok számára, akiknek nincs bérletük, kötelező árkedvezmény a fiatalok, tanulók és nyugdíjasok számára; támogatás és akadálymentesség a fogyatékkal élők számára; külön szurkolói testületek létrehozása a családok és a kísérő nélküli 16 év alattiak számára; a jegyek visszaváltási szabályainak megalkotása; ingyen vagy kedvezményes belépés garantálása a korábban elhalasztott mérkőzések megtartásakor.  Idegenbeli mérkőzések / vendégszurkolók Példák: elsőbbségi szabályok megalkotása az idegenbeli jegyek szurkolói klub tagjai által való megvásárlásához; általános kötelezettség. a rendelkezésre álló jegyek 10%-ának biztosítására a vendégszurkolók számára, azonos jegyárak a hazai és vendégszurkolók számára.  Lojalitás és tagság Példák: tagsági konstrukciók biztosítása, jegyárusítási kedvezmények és más konkrét feltételek biztosítása a klubtagok és a társult szurkolói klubok tagjai számára. A szurkolói charták európai példái


55

2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

 Társadalmi tevékenységek Példák: erősíteni kell a labdarúgás gyökereit a játékosokkal együtt szervezett labdarúgó tevékenységek és nevelő kezdeményezések révén; szoros kapcsolatot kell kialakítani a helyi közösséggel és együtt kell működni a különböző helyi hatóságokkal; fiúkat és lányokat meg kell ismertetni a labdarúgással; külön segítség nyújtása a lány-, illetve a női labdarúgáshoz; tanítási programok és szabadidős tevékenységek szervezése az iskolákban; fogyatékkal élők segítése és bevonása a sportba; együttműködés jótékonysági szervezetekkel.  Kereskedelmi áruk Példák: Labdarúgópályák karbantartási szabályai; rendelési nyilatkozatok, árucikkek cseréje és visszaváltása.  Ellenőrző személyzet / Magatartás Példák: a munkatársak felvételével kapcsolatban esélyegyenlőség biztosítása korra, fajra, bőrszínre, nemzetiségre, vallásra, nemre, nemi beállítottságra, illetve etnikai származásra való tekintet nélkül.  Ügyfélszolgálat / Reklamáció Példák: kötelező a tisztességes és udvarias bánásmód minden ügyféllel/szurkolóval szemben; kötelező minden szurkolói és ügyfélkérdésre válaszolni, illetve visszacsatolást adni; gondoskodni kell megfelelő költség-haszon arányról; konkrét reklamációs kapcsolattartó kinevezése; garancia a reklamációk 10 napon belül elintézésére. Az angol szurkolói charták átfogó jellege és megvalósulási formái világosan bizonyítják az érintett klubok komoly törekvését a maximális átláthatóságra, valamint arra, hogy a szurkolóknak lehetőségük nyíljon a szurkolói charta értékeinek, illetve a klub döntéshozatali folyamatainak befolyásolására és felülvizsgálatára. További pozitív szempont a charták rendszeres felülvizsgálata és továbbfejlesztése a szurkolók és a klubok közötti nyílt véleménycsere során. A Manchester United például jelenleg az eredetileg 2000-ben elfogadott szurkolói charta 4. javított kiadását alkalmazza már, míg az Arsenal „szurkolói egyeztető fóruma” rendszeresen szervez megbeszéléseket a szurkolók és a klub képviselői között a helyi charta értékei megvalósulásának megvitatása, felülvizsgálata és áttekintése érdekében. Ilyen háttérrel az FA Premier League évértékelő jelentése példának okáért kiemelte a szurkolói charták elfogadása során felállított hálózatépítő csopor56



2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

tok és szurkoló fórumok meghatározó szerepét. Így lehetővé vált a kulcsfontosságú képviselők találkozása és közös előrelépése. Ezen túlmenően, a szurkolói charták kidolgozása nagyban hozzájárul a szövetség népszerűsítéséhez, hiszen a partnereivel párbeszédre kész nyitott szervezet pozitív fényében tünteti fel. Mindazonáltal kritikus pont annak a kérdése, hogy Angliában a szurkolók és a klubok között a charták továbbfejlesztésének megvitatása és felülvizsgálata érdekében gyakorolt együttműködés valóban az egyenlőségen alapul-e. Végülis kizárólag a klubon múlik, hogy áttekinti-e az itt megtárgyalt kérdések bármelyikét és elfogadja-e a chartát. Ezen túlmenően nem készült olyan átfogó koncepció a szurkolói chartával összhangban, ami rögzített előírásként meghatározná mindkét fél célkitűzéseit.

5. Ausztria Ausztriában nincsenek általános, központilag elfogadott szurkolói charták. Ugyanakkor több osztrák szurkolói klub és labdarúgó-klub is megállapodást kötött a labdarúgásban jelenlévő rasszizmus és diszkrimináció leküzdésére. Ezek alapvetően a már ismert szurkolói charták szerepét töltik be, még akkor is, ha mindössze egy konkrét kérdésre összpontosítanak. A „sportról és toleranciáról” 2002. július 27-én tartott megbeszélés keretében a Graz AK szövetségi ligaklub bemutatta „jubileumi kiáltványát”, amelyben egyértelműen kinyilvánította a tolerancia elfogadását és minden eszközzel való támogatását, valamint a rasszizmus és idegengyűlöletet elutasítását. Ez volt Ausztriában az első szövetségi klub, amely megtette. A Graz AK jubileumi kiáltványa 1. A LIEBHERR GAK alapszabályban kötelezi magát a labdarúgó kultúrában a tolerancia és a fairség továbbfejlesztése mellett. 2. A LIEBHERR GAK támogatja az idegengyűlölet, illetve a rasszizmus minden formája elleni küzdelmet.



57

2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

3. A LIEBHERR GAK elsődleges céljának tekinti a labdarúgó-szurkolók közötti bármiféle erőszak csírájának is az elfojtását. 4. A LIEBHERR GAK propagálja elkötelezettségét az emberek közötti megértés, valamint a szurkolói kultúra nemzetközi szellemének irányában. 5. A LIEBHERR GAK propagálja a külföldiekkel való együttélésre való hajlandóságot és felkéri játékosait, tagjait, szurkolóit és vendégeit, hogy bátran védjék meg és támogassák az idegengyűlölet áldozatait bármely helyzetben.

Egy innsbrucki szurkolói kezdeményezés az FC Wacker Tirol vezető szurkolói klubjával közösen nyilatkozatot juttatott el a klub érintett testületeihez a stadionokban tapasztalható szurkolói viselkedésről és szurkolói koreográfiáról, amelyben kiemelte a labdarúgásban tapasztalható rasszizmus és intolerancia elleni küzdelem kötelezettségét, és felszólította a klub felelős képviselőit a szurkolói képviselőkkel, bevándorlási és rasszizmusellenes szervezetekkel való folyamatos párbeszéd kialakítására: „A labdarúgás a világon a legfontosabb sport és mindannyiunké. Minden emberi lény rendelkezik a sportágban való diszkrimináció- és zaklatástól mentes részvétel elidegeníthetetlen jogával, származásától, nemzetiségétől, vallásától, nemétől, nemi beállítottságától, illetve fogyatékosságától függetlenül, akár játékosként, akár szurkolóként, akár nézőként, akár edzőként, akár bíróként, akár tisztviselőként. Mi, a Nordtribüne – Verrückte Köpfe, Wild Boys, Freaks – szurkolói klubjai és az innsbrucki szurkolói kezdeményezés ezennel együttesen megerősítjük elkötelezettségünket a rasszizmus, az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a vallási izgatás, a szektásodás, az antiszemitizmus és bármiféle más diszkrimináció elleni küzdelem mellett akár a labdarúgásban és akár annak közvetlen környezetében. Nem vagyunk hajlandóak eltűrni a rasszizmust sem a labdarúgásban sem a nézőtéren, sem a pályán, sem a hivatalos tisztviselők között, sem a képzés vagy akár az oktatás során.

58



2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

A labdarúgás elemi része az európai társadalomnak, a játék pedig fontos szerepet játszik a rasszizmus elleni harcban. Arra kérjük a labdarúgás különböző szintű szervezeteit és intézményeit, különösen a szövetségi ligát és a regionális labdarúgó-szövetségeket, valamint az SPG WSG Wattens és az FC Wacker Tirol csapatait, hogy – ismerjék el, hogy a rasszizmus és a diszkrimináció különböző formái problémát jelentenek a labdarúgásban; – ismerjék el felelősségüket és dolgozzanak ki stratégiákat a rasszizmus elleni küzdelemre és azokat hozzák nyilvánosságra, kommunikálják a nyilvánosság, a szurkolók irányában, – használják a labdarúgásban rejlő integráló és interkulturális lehetőségeket; – kezdeményezzenek párbeszédet és partnerséget minden olyan szervezettel, amely a rasszizmus elleni harcot hirdeti a labdarúgásban, különösen a szurkoló csoportok, a bevándorlók és etnikai kisebbségek irányában, továbbá vitassák meg az egyre erősödő szélsőjobbos tevékenység problematikáját a különböző osztrák labdarúgó stadionokban.”



59

2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

Összefoglalás Az elmúlt néhány évtized során számos európai országban továbbfejlesztették a meglévő megoldásokat és tevékenységeket a nézőtéri, vagy szurkolói erőszak és nem megfelelő viselkedés leküzdésére és különösen annak preventív eszközökkel történő megfékezésére. Az egyes szinteken egyre inkább a nem megfelelő viselkedés valódi okaira összpontosítanak, és így lényegesen hozzá tudnak járulni a szurkolói erőszak és a normálistól eltérő viselkedés visszaszorításához. Ahhoz, hogy ez a folyamat folytatódjon, most helyénvalónak tűnik, hogy. a szurkolói charták elfogadását és megvalósítását a különböző megelőző intézkedések kötelező érvényű kereteként ismerjük el és támogassuk. A szándék az, hogy alaposan javuljanak a szurkolók és a klubok közötti kapcsolatok, valamint létrejöjjön egy hosszú távon hatékony és integráló megelőzési stratégia elemi megközelítésének formája. Mindezek alapján célszerűnek tűnik, hogy gyakorlati példák bemutatásával és elemzésével hívjuk fel a figyelmet a szurkolók és a klubok között a szurkolói charták keretében folyó együttműködésre. Habár a Belgium, Franciaország, Németország, Anglia és Ausztria kapcsán említett gyakorlati példák egyike sem felel meg teljes mértékben a szurkolói charta jelen kézikönyvben vázolt alapkoncepciójának, azok mindenesetre eltérő, de ajánlható megközelítési módokat mutatnak be a sport konkrét nemzeti, helyi, strukturális és kulturális feltételeivel ötvözve. A jelen kézikönyv ajánlásaival összhangban,. a többi chartával összevetve elmondható, hogy az angol charták bizonyulnak a legjobb gyakorlati példáknak. A szurkolók és a klubok közötti egyenlő partneri viszony és tevékeny párbeszéd szurkolói charta keretein belül történő megteremtését még mindig figyelmen kívül hagyja az említett gyakorlati példák túlnyomó többsége. Egy ilyen partneri viszonynak mindazonáltal alapvetően képesnek kell lennie az összes érintett egymással szembeni felelősségének egyértelmű meghatározására. Ilyen módon különösen a szurkolók számára nyílik jobb lehetőség arra, hogy a tevékenységekbe és döntésekbe pozitívan kapcsolódjanak be, s hogy egy pozitív imázs egyre vonzóbbá váljon a számukra. Ezért az egyik célkitűzés a megfelelő intézkedések felerősítése és fontosságuk ismételt kiemelése. 60



2008.01.01. 16:33:05

A sportkluboknak különös figyelmet kell szentelniük annak, hogy az ilyen kezdeményezésekhez biztosítsák a szükséges erőforrásokat azért, hogy azok – a társadalmi integrációval és megelőzéssel összefüggésben – fenntartható partnerségi modellekké válhassanak.


2008.01.01. 16:33:05

T–RV (2006) 7

Mellékletek 1. Az Állandó Bizottság Rec (2003) 1. számú ajánlása a társadalmi és nevelő intézkedéseknek a sportban tapasztalható erőszak megelőzésében játszott szerepéről és a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvről A sporteseményeken és különösen labdarúgó mérkőzéseken tapasztalható szurkolói erőszakról és helytelen viselkedésről szóló európai egyezmény állandó bizottsága – Összhangban az Egyezmény 9. 1. c cikkével; – Tekintettel az Egyezmény 3. cikkének 2. és 5. bekezdésére; – Felidézve a huliganizmus elleni intézkedésekre vonatkozó átfogó jelentésről szóló 2/89 számú ajánlást; – Tekintettel az Európa Tanácsnak „A demokratikus társadalomban. a mindennapi élet során tapasztalt erőszakra adott válaszokról” szóló integrált projektjére; – Felismerve, hogy a szurkolók között sporteseményeken, és különösen labdarúgó mérkőzéseken tapasztalható erőszak és helytelen viselkedés nem szűnt meg és egyre inkább áthelyeződik a stadionokból a városközpontokba és egyéb helyszínekre; – Figyelembe véve, hogy az ilyen erőszak része egy olyan tágabb társadalmi jelenségnek, ami károsan hat a valódi jogkövető szurkolókra és helyi lakosokra, továbbá integrált megközelítést igény annak leküzdése; – Felismerve, hogy több jelentős fejleményre került sor a Heysel-tragédia óta, például a rendőri tevékenység és koordináció, a stadionok infrastruktúrája, a tömegirányítás és videós megfigyelés, a szervezés (legjellemzőbben a jegyeladás), a stadionokból való kitiltás, valamint. a büntetőjog nemzeti és nemzetközi szinten való alkalmazása egyaránt valódi hatással volt az erőszak csökkentésére, különösen a stadionokon belül és azok közelében; – Felismerve a különböző országok különféle pozitív kezdeményezéseit, az erőszak megelőzését célzó nemzeti és nemzetközi szintű nevelő és társadalmi intézkedéseket; – Támaszkodva a legutóbbi kiemelt tornákon, mint például a 2002-es világbajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon tapasztaltakra, 62


Összefoglalás

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

ahol bebizonyosodott, hogy szurkolók kísérésének és fogadásának megszervezése hasznos és hatékony; – Figyelembe véve, hogy az ilyen megelőző intézkedések továbbfejlesztése és alkalmazása tovább csökkenti majd a szurkolói erőszakot és strukturális támogatást nyújt a nagyobb sportesemények szervezésében és irányításában résztvevőknek; – Tudatában a megelőzésre helyezendő nagyobb hangsúly szükségességének a huliganizmus elleni küzdelem átfogó nemzetközi politikájának keretében a szükséges hagyományos biztonsági intézkedések kiegészítése és egyensúlyban tartása érdekében, az Egyezmény aláírói számára a következőket ajánlja. Tegyenek megelőző társadalmi és nevelő intézkedéseket a szurkolók fogadásának és irányításának javítására saját nemzeti körülményeikre tekintettel,. a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvben bemutatott elvek és kezdeményezések inspirációjára támaszkodva, az itt szereplő kiegészítésekkel, nevezetesen: – szurkolóirányítási politika kialakítása, szurkolói követségek kidolgozása és kísérők alkalmazása; – klubok ösztönzése a szurkolóikkal való szorosabb kapcsolat kialakítására, a hivatalos szurkolói klubok értékelésére, azok felállításának elősegítésére, valamint a klub vezetésébe és életébe való bevonására; – klubok tudatosítása a társadalmi környezetükben általuk betölthető szerepről; – nemzeti és helyi hatóságok és más testületek képessé tétele arra, hogy komoly szerepet játsszanak az erőszak megelőzését célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásában. Felhív minden olyan sportszervezetet, mint például a FIFA és az UEFA, valamint a nemzeti labdarúgó-szövetségek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék ezen célokat.

Összefoglalás


63

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

2. A miniszteri bizottság Rec (2001) 6 számú ajánlása a tagállamok felé a sportban tapasztalható rasszizmus, idegengyűlölet és faji intolerancia megelőzéséről (Elfogadta a miniszteri bizottság a miniszterhelyettesek 2001. július 18-ai 761. ülésén) A miniszteri bizottság, az Európa Tanács alapszabályának 15.b cikke értelmében: – Tekintettel az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői által a bécsi csúcstalálkozón (1993) elfogadott nyilatkozatra, valamint különösen a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemről szóló nyilatkozatra és cselekvési tervre; – Tekintettel az emberi jogokról szóló európai egyezményre és annak jegyzőkönyveire, különösen a 12. sz. jegyzőkönyvre; – Tekintettel a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken tanúsított szurkolói erőszakról, helytelen magatartásról szóló európai egyezményre; – Tekintettel a miniszteri bizottság által a tagállamok felé a „gyűlöletbeszédről” tett R (97) 20 számú ajánlásra; – Tekintettel az európai miniszterek IX. konferenciáján Pozsonyban 2000 májusában elfogadott, a sportban tapasztalható rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia megakadályozásáról szóló 4. számú határozatra; – Tekintettel a rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság (ECRI) által tett intézkedésekre; – Tekintettel a rasszizmus és intolerancia elleni európai konferencia (2000. október 13.) által elfogadott politikai nyilatkozatra és általános következtetésekre; – Felismerve a sport által a szocializálódásban és a közösség fejlődésében játszott növekvő szerepre; – Tudatában a sportnak a fiatalok nevelésében játszott szerepének, különösen egymás kölcsönös tisztelete, a tolerancia, a fair-play és a diszkriminációellenesség vonatkozásában; – Figyelembe véve, hogy a rasszizmus, a faji diszkrimináció, az idegengyűlölet és intolerancia súlyos fenyegetést jelentenek a sportra és annak erkölcsi értékeire; 64



2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

– Megjegyezve a számos nemzetközi sportszervezet, valamint különösen a FIFA és az UEFA által tett kezdeményezéseket; – Tudatában a huliganizmus, a sportban tapasztalható erőszak és ras�szista/neonáci/szélsőjobbos mozgalmak esetleges kapcsolódásának; – Figyelembe véve, hogy számos további és konkrét intézkedésre van szükség a rasszizmus, az idegengyűlölet és a faji intolerancia sportból való kiirtásához; – Figyelembe véve, hogy a demokratikus és toleráns, rasszizmustól és mindenféle diszkriminációtól mentes társadalom a teljes népesség erőfeszítéseit igényli, – A tagállamok kormányai felé olyan hatékony szakpolitikák és intézkedések elfogadását ajánlja, amelyek célja megakadályozni és leküzdeni a rasszista, idegengyűlölő, diszkriminatív és intoleráns viselkedést minden sportágban és különösen a labdarúgásban, a jelen Ajánlás mellékletében vázolt irányvonalaktól vezérelve; Átadja a jelen Ajánlást a rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottságnak. Felhív minden olyan sportszervezetet, mint például a FIFA és az UEFA, valamint a nemzeti labdarúgó-szövetségek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék ezen célokat.

Melléklet


65

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

3. A Rec (2001) 6 számú ajánlás melléklete Irányvonalak

a) Fogalommeghatározás 1. A jelen dokumentumban a rasszizmus fogalmát tágabb értelemben, az idegengyűlöletre, antiszemitizmusra, diszkriminációra, valamint a faji és etnika intolerancia bármely más kapcsolódó formájára kiterjesztve használjuk. 2. A sportban tapasztalható rasszizmus olyan jelenség, ami nem korlátozódik a labdarúgópályára vagy a színesbőrű játékosokra, hanem kihathat minden sportágra és számos szinten megjelenhet, legyen az amatőr sport, intézményi és nemzetközi szint, illetve a média. Helyi szinten is előfordulhat különösen, de nem kizárólag a játékosok, csapatok, edzők és szurkolók közötti, illetve elleni, valamint a bírók elleni érintkezésekben (bőrszín, vallás, nemzeti vagy etnikai hovatartozás vélt vagy való okán). Kiterjedhet csapatok vagy akár teljes csoportok gyalázására is.

b) Feladatok megosztása és koordináció 1. A sportban tapasztalható rasszizmus elleni küzdelem az állami hatóságok (törvényalkotás, bíróságok, sportügyi kormányzati szervek és helyi hatóságok), valamint a nem kormányzati szervezetek (hivatásos és amatőr nemzeti sportszövetségek, klubok, helyi sportszövetségek, szurkolói klubok, játékosok szervezetei, rasszista-ellenes szövetségek és a többi) feladata. 2. A rasszizmus elleni hatékony küzdelmet szolgáló szakpolitika és cselekvés kialakítása átfogó, minden érintettet bevonó megközelítési módot kíván. Nemzeti szinten az érintettek feladatait és felelősségét keret-megállapodásban kell rögzíteni. 3. A törvény betartatásával összefüggő előjogaikhoz hasonlóan a bíróságok, a rendőrség és a kormányzati szervek is koordinátorként kell, hogy fellépjenek. A koordinációs keretnek ki kell terjednie az érintettek közötti egyeztetés eszközeire. 4. A kormányoknak támogatniuk kell azokat a nem kormányzati szervezeteket, különösen a nemzeti sportszervezeteket, klubokat és rasszista66



2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

ellenes szövetségeket, amelyekre a sportban tapasztalható rasszizmus elleni tudatosító, nevelő és tájékoztató programok megvalósításának fő feladata hárul. A sportszervezeteknek és –kluboknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások kifizetése függővé tehető a rasszizmus elleni küzdelem melletti szilárd kötelezettségvállalástól és hatékony fellépéstől. 5. Nemzetközi nem-kormányzati szinten különösen fontos vezetési és fegyelmi felelőssége van a sportot irányító testületeknek (a labdarúgás esetén a FIFÁ-nak és az UEFÁ-nak), valamint nemzeti tagszervezeteiknek.

c) Jogalkotási intézkedések 1. Habár az Európa Tanács tagállamainak zömében léteznek olyan alkotmányos és jogszabályok, amelyek tiltják a diszkrimináció mindenféle formáját, külön jogalkotási intézkedésekre van szükség a sportban tapasztalható rasszizmus kérdésének kezeléséhez. 2. Minden kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy jogi és igazgatási rendszerei a leginkább megfelelő és hatékony nemzeti jogi eszközökkel legyenek felvértezve a sportban tapasztalható rasszizmus leküzdésére. Példának okáért, a sportban tapasztalható rasszizmus leküzdésére szolgáló jogi intézkedéseket lehetne bevezetni a már meglévő jogszabályokban, mondjuk a büntető törvénykönyvben. Ilyen intézkedéseket lehetne elfogadni akár egy konkrét sporttörvény, vagy a sportban tapasztalható erőszak elleni közdelemről szóló törvény, vagy egy konkrét sportág, mondjuk a labdarúgással kapcsolatos törvény részeként. 3. A jogszabályoknak bűncselekményként kell elítélniük minden olyan sporteseményeken elkövetett cselekményt (lobogó feliratok vagy jelképek), illetve kimondott szót (sértést vagy kántálást), ami erőszakra vagy más diszkriminatív viselkedésre bujt fel faji, etnikai vagy vallási csoportok vagy ilyen csoportok tagjai ellen a csoporthoz való tartozás alapján. 4. A jogszabályoknak szigorú büntetéseket kell előírniuk a sportlétesítményekben elkövetett rasszista cselekményekhez. Ezen kívül, más olyan, nem büntetőjogi szankciókról is rendelkezniük kell, mint például a stadionból való kizárás vagy kitiltás.

Melléklet


67

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

5. Annak érdekében, hogy a büntetőjogi büntetések hatékonyabbak és vis�szatartó erejűek legyenek, automatikusan eljárást kell indítani minden rasszista cselekmény nyomán. 6. A jogalkotási intézkedések nem korlátozódhatnak a megakadályozó rendelkezésekre. A meglévő törvényeket is felül kell vizsgálni az olyan rendelkezések kiszűrése érdekében, amelyek diszkriminatív helyzetet teremtenek vagy ösztönöznek, különösen a különféle sportágakról (vö. a labdarúgásról) szóló törvényekben vagy a sportszervezetek jogállása vonatkozó törvényekben: például egy adott országban törvényesen tartózkodó bevándorlók vagy migránsok nem számítanak bele a közvetlenül az adott külföldi országból igazolható játékosokra vonatkozó kvótába. Bizonyos európai országokban kvótákat állapítanak meg az Európai Unión kívüli nemzetiségű sportolókra, ami megakadályozza a bevándorló családok fiataljait a hivatalos (hivatásos vagy amatőr) bajnokságban való szereplésben.

d) Jogalkotási intézkedések megvalósulása l. A rasszizmus elleni küzdelemben a rendőrség, a bíróságok, a rendezvényszervezők, a stadion/klub vezetői, a rendezők, a szurkolók és a nem kormányzati szervezetek közötti együttműködés és közös stratégiák alapvető fontosságúak az elkövetők azonosításához és a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó bizonyítékok gyűjtéséhez. 2. A stadionokba közbiztonsági és közrendvédelmi célból telepített videókamerák és CCTV rendszereket is alkalmazni kell a rasszista elkövetők azonosításában. 3. A rendőröknek és a rendezőknek hatékonyan kell beavatkozni, hogy megmutassák, a rasszista cselekmények, illetve kántálás nem ártalmatlan tevékenység és elkövetőik nem maradnak büntetlenül. 4. A rendőröknek és a rendezőknek tisztában kell lenniük a rasszizmus problémájával, tájékoztatást kell kapniuk a törvényekről és szabályozásról, továbbá képzésben kell részesülniük rasszizmus problémájával szembeni fellépésről és annak kezeléséről. A rasszista bűncselekmények elkövetői azonosításának elősegítéséhez különlegesen képzett rendőröket kell kirendelni minden egyes nagyobb klubhoz/stadionba.

68



2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

5. Információs rendszert kell kifejleszteni, amely tartalmazza a rasszista bűncselekményekre és elkövetőikre vonatkozó adatokat, valamint a rendőrség és a sportesemények szervezői közötti információközlés eszközeit. A huliganizmusra vonatkozóan már létező információs rendszerek felhasználhatók erre a célra. 6. A rasszista viselkedést tanúsítókkal szembeni fellépésnek megfelelő nyilvánosságot kell adni.

e) A sportpályákon elvárt intézkedések 1. Egy integrált megközelítés részeként a jogalkotási intézkedéseket szabályozás, nevelő és társadalmi intézkedések kell, hogy kiegészítsék. Ebből a célból a kormányoknak arra kell buzdítaniuk a sportszervezeteket és -klubokat, hogy – ismerjék fel, a rasszizmus és a diszkrimináció egyéb formái komoly problémát jelentenek a sportban, különösen a labdarúgásban; – fogadjanak el és hirdessenek eltökélt és egyhangú rasszista-ellenes politikát; – szerepeltessenek olyan cikkelyeket szabályzatukban és előírásaikban. a verseny minden szintjén, amelyek révén a bírók és más tisztviselők hathatós sportszankciókat szabhatnak ki a rasszista cselekményeket (kézmozdulatokat, sértéseket stb.) elkövető résztvevőkre, akár közvetlenül a verseny alatt, akár azt követő fegyelmi eljárás során; – tegyenek hathatós intézkedéseket arra, hogy a játékosokba, edzőkbe és másokba beléneveljék a fair play szellemiségét, különösen a más etnikai csoportokhoz tartozókhoz való hozzáállásukban; – szabályzataikban és a stadion házirendjében egyértelműen nyilvánítsák ki, a rasszista jelszavak, jelképek, kézmozdulatok és kántálás szigorúan tilos a stadionban és annak környékén, továbbá jelezzék a szabályzat megszegésével járó büntetéseket (stadionból való kitiltás, bérlet bevonása és jövőbeni belépés megtiltása, a stadion betiltása és az esemény zárt kapuk mögötti lejátszása stb.): a sportesemények félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket is meg kell hozni, ha a szurkolók rasszista, illetve idegengyűlölő jelszavakat vagy erőszak buzdítást tartalmazó plakátokat helyeznek ki; – szerepeltessék a rasszista cselekményektől való tartózkodást vállalók számára biztosított bérlet- és egyéb jegyvásárlási feltételeket; Melléklet


69

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

– tegyenek gyakorlati intézkedéseket a stadionokon belül és azok környékén, például: a rasszizmust nyilvánosan elítélő közlemény a mérkőzések alatt; rasszista szórólapok, poszterek, matricák és egyéb kiadványok értékesítésének, illetve terjesztésének betiltása és tevékeny megelőzése; rasszista falfirkák azonnali eltávolítása, és a többi.

f) Elvárt intézkedések 1. A központi és helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzati képviselőktől kapott lendület nyomán vezessenek be a helyi viszonyokhoz igazított programokat a sport által kínált társadalmi és kulturális integrációs lehetőségek teljes körű kiaknázására és erre ösztönözzék a helyi sportszervezeteket és –klubokat. Ebből a célból alakítsanak ki párbeszédet és partnerséget a sportban tapasztalható rasszizmus ellen küzdő szervezetekkel, különösen a szurkolói klubokkal, a bevándorlók szövetségeivel és az etnikai kisebbségekkel. 2. Az etnikai kisebbségek szervezeteit be kell vonni a sportban tapasztalható rasszizmus elleni küzdelembe a bevándorlók jogaiért, a rasszista támadások ellen és a befogadás ösztönzéséért vívott szélesebb harccal összefüggésben. 3. A kormányzatoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy elősegítsék a különböző etnikai kisebbségekhez tartozók részvételét a sporttevékenységekben. Ilyen szempontból ösztönözni kell az amatőr és iskolai klubok együttműködését a hivatásos csapatokkal. 4. A rendezvényszervezőket ösztönözni kell arra, hogy befogadóbb stadion és sporthelyszín kultúrát és légkör alakítsanak ki, ami nézőként és szurkolóként vonzza a különböző etnikai kisebbségekhez tartozókat is, például kedvezményes vagy ingyenes jegyeket kínálva. 5. A kormányzatoknak arra kell buzdítaniuk a helyi hatóságokat és sportirányító testületeket, hogy ösztönözzék és támogassák a sportszerűséget és toleranciát hirdető mozgalmakat és kezdeményezéseket, továbbá a nevelő és társadalmi projekteket: etikai és sportszerűségi kódex elfogadása és közzététele (például az R (92) 14. számú ajánlásban található sportetikai kódex alapján), iskolásokkal való találkozók, híres sportolók üzenetei (mint például a sport, a tolerancia és a fair play nagykövetei), mérkőzések 70



2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

amatőr közösségi-csoportok klubjaival és szurkolói követségekkel a hivatásos mérkőzéseken, és a többi.

g) Intézményi szinten elvárt intézkedések 1. Esélyegyenlőségi politikákat, ideértve a kulturális és etnikai sokszínűséget tudatosító képzéseket kell kidolgozni és alkalmazni a sportszervezetekben és -klubokban. 2. A sportban tapasztalható rasszizmus megszüntetését célzó nevelő és tudatosító kampányok bevezetésére van szükség minden szinten, bevonva. a nemzetközi sportszövetségeket, az európai sportszervezeteket, a nemzeti szövetségeket és klubokat, valamint a fiatalokat és a gyermekeket. 3. A kormányzatoknak arra kell buzdítaniuk a sportszervezeteket, hogy vizsgálják felül szabályzataikat és töröljenek minden olyan szabályt, ami a különböző nemzeti és etnikai csoportok közötti diszkrimináció lehetőségét vagy elmélyítését veti fel [vö. c) 6. bekezdés]. 4. A kormányzatoknak arra kell buzdítaniuk a sportszövetségeket és –klubokat, hogy mutassanak példát azzal, hogy a közösségi csoportok képviseltethetik magukat vezetőik, munkatársaik, edzőik, tisztviselőik és a többi között. Ez nem feltétlenül jelenti kvóták bevezetését, de jelenti az etnikai kisebbségek csoportjainak való teret engedést. 5. A kormányzatoknak megfelelő rasszizmus-elleni kezdeményezésekkel kell segíteniük a sportszövetségeket és -klubokat, adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal is. 6. A kormányzatoknak nem kormányzati szervezeteket és kampányokat is támogatniuk kell a sportban tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemben, adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal is.

h) Nemzetközi együttműködés az állandó bizottsággal 1. A nemzetközi mérkőzéseken és más nemzetközi sporteseményeken Európában elkövetett rasszista bűncselekményeket a nemzetközi rendőri együttműködés keretében kell kezelni és szerepeltetni kell az információcsere rendszerben. Az 1 (97) számú T-RV ajánlás mellékletében szereplő információcserék formái, valamint a szurkolói erőszakról szóló európai egyezmény állandó bizottsága (T-RV) által a labdarúgó huliganizmussal Melléklet


71

2008.01.01. 16:33:06

kapcsolatban vázolt kérdések kétoldalú kapcsolattartóinak nemzeti felsorolás használható erre a célra. 2. A sportban tapasztalható rasszizmus leküzdésének jó gyakorlataira vonatkozó információcserét ösztönözni kell az állandó bizottságon (T-RV) belül. 3. A sportban tapasztalható rasszizmus leküzdésére szolgáló intézkedéseket rendszeresen értékelni kell minden egyes országban. A jelen ajánlás megvalósulására vonatkozó országjelentést az egyezmény alkalmazását nyomon követő eljárás részeként kell benyújtani az állandó bizottsághoz. Ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell az érintett nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek által végzett tevékenységekre vonatkozó információkat.


2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

4. A kísérleti projekt bemutatása Miért kísérleti projekt? Az Európa Tanács évek óta dolgozik társadalomnevelő megelőző intézkedések kidolgozásán a sportban tapasztalható erőszak elleni küzdelem érdekében. 2003-ban az Állandó Bizottság fontos ajánlást fogadott el erről a konkrét témakörről (1/2003 sz. ajánlás). A nevezett ajánlásban javasolt eszközök egyike a szurkolói charták európai kidolgozása volt, ugyanis a szurkolók és a klubok közötti kapcsolat fontos szerepet játszik mindenféle megelőzésre irányuló kísérlet esetében. Független szakértőkkel együttműködve az Állandó Bizottság ezért elkészített egy „kézikönyvet a szurkolói charták európai kidolgozásáról és kialakításáról”. A kézikönyv jelentette a kísérleti projekt kiindulási alapját, továbbá sorvezetőként szolgált a szurkolói charta kidolgozásában együtt részt venni kívánó klubok és szurkolói csoportok vezetői számára. A cél az volt, hogy megtapasztaljuk azt, hogy a kézikönyv miként használható fel a szurkolói charta közös kidolgozása, kialakítása, majd folyamatos használata során. Ki vett részt a kísérleti projektben? A kísérleti projektben négy klub kívánt részt venni: az osztrák Grazer AK, a bulgár Levszki Szófia, a ciprusi Omonoia Nicosia, valamint a francia Football Club de Toulouse. Az érintett felekkel való találkozókra, valamint a projekt hat hónapos levezetésére egy nézőtéri szociális munkást (CEPA, Spanyolország), Thomas Herzogot kértek fel projektkoordinátornak. Mikor került sor a kísérleti projektre? A kísérleti projekt 2006. októbere és 2007. áprilisa között zajlott. A projekt koordinátora rendszeres kapcsolatot tartott minden érintett féllel, felkereste az összes klubot és tanácsokkal látta el őket a közös munka mikéntjére vonatkozóan.

Melléklet


73

2008.01.01. 16:33:06

T–RV (2006) 7

2007. áprilisában értékelő megbeszélésre került sor a franciaországi Rennesben a Sport, erőszak és rasszizmus a sportban elnevezésű nemzetközi konferenciával párhuzamosan. A projekt koordinátora zárójelentést készített T‑RV (2007) INF4 hivatkozási számon. Milyen nehézségek merültek fel a kísérleti projekt során? Az ilyen projektek sikere szempontjából kiemelt tényezőnek számító több elemet is figyelembe kell venni: – Az adott klub szurkolói chartája kidolgozási szakaszának elindítására számított időkeretet nem szabad alábecsülni – hat hónap túl kevés egy klub szurkolói chartájának elindításához és kialakításához. – Az elején a legnagyobb akadályt a klubvezetés meggyőzése jelenti arról, hogy a szurkolói charta a klub ügyvitelének része kell, legyen. – Érdemes a két fél közötti közvetítő szerepét egy a klubvezetésen kívüli személyre bízni, aki egyben a projekthez szükséges ösztönzést is biztosítja. – A kísérleti projektben részt vett négy klub tapasztalata azt mutatta, hogy könnyebb a szurkolói chartán együttdolgozni önkéntes szurkolói egyesületekkel, mintsem egyszerre az összes szurkolóval, különösen. a radikálisabb szurkolói csoportokkal. Ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy a radikális csoportokat se állítsuk félre, hanem megkíséreljük bevonni őket már a kezdetektől, illetve legalább részben bevonjuk őket egyes projektekbe a lehetőségekhez mérten, így nem kockáztatjuk azt, hogy még inkább marginalizálódjanak. Milyen tanulságok vonhatók le ebből a feladatból? A kísérleti projekt tapasztalatai azt mutatták, hogy a kézikönyv működik és sorvezetőként használható. – A szurkolói chartára vonatkozó kézikönyv segítségével jól kezdhetünk párbeszédet a labdarúgó klubok és a szurkolói egyesületek között. – A kísérleti projektben mind a négy klubjánál javult a projektet követően a szurkolók és a klubvezetés közötti párbeszéd és kommunikáció.

74



2008.01.01. 16:33:07

T–RV (2006) 7

– Két klub – a nicosiai és a szófiai klub – képes volt kidolgozni saját szurkolói chartáját. A nicosiai chartát 2007 elején írták alá (1. és 2. számú mellékletek). – A szurkolói charta felvázolásának szakaszában megvitatandó kérdések példái, illetve azok lehetséges tartalmi elemei kerültek napvilágra: jegyeladási irányelvek, párbeszéd a rendőrséggel és a rendezőkkel, együttműködés iskolákkal, fiatal szurkolókat segítő irányelvek, klubtámogatás az idegenbeli mérkőzésekhez, játékosok és volt játékosok bevonása, az ún. problémás csoportok beilleszkedése, az egyetlen szurkolói csoporthoz sem tartozó szurkolók beilleszkedését segítő tevékenységek, mint például egy rasszizmusellenes esemény, külön fiatalok napja stb. Milyen ajánlásokra juthat ebből az állandó bizottság? Mivel az Állandó Bizottság 1/2003 számú ajánlásában bemutatott „szurkolói charta” fontos megelőzési technika, az Állandó Bizottságnak törekednie kell arra, hogy – Ez a kézikönyv elterjedjen Európában: országos terjesztés, más nyelvekre történő fordítás, nemzeti labdarúgó szövetségek részére való bemutatás, a szöveget saját szurkolói chartájuk kidolgozásában felhasználni kívánó klubok részére szervezett workshop-ok, jó gyakorlatok közzététele a pozitív tapasztalatok ösztönzésének segítésére stb. – Közös stratégia kidolgozása a témakörben az UEFÁ-val együtt. – „Szurkolói küldöttek”: a klubok jelöljenek ki valakit a szurkolói kapcsolatok ápolására, hogy garantálják a szurkolói egyesületek támogatását, valamint a klub és szurkolói közötti állandó kommunikáció folyamatát. Ez a személy, illetve „szurkolói főosztály” esetén ez az egység hatékonyan közvetítene a klub és szurkolói között, továbbá felelne. a klub szurkolói kapcsolatainak minden vonatkozásáért. A kísérleti projekt során kimutatták, hogy ott, ahol ez a szerepkör megvan a klubnál – és még inkább, ha az illető megfelelő jártassággal és felsőszintű feladatkörrel rendelkezik a klubnál – a tárgyalások könnyebben zajlanak és valódi partnerséget eredményeznek. Ezért most létfontosságú, hogy tartalmas kapcsolat jöjjön létre a klubok és. a szurkolók között. A szurkolói charta az egyik olyan eszköz, amelynek révén egy klub megelőző partnerségi megállapodást alakíthat ki. Melléklet


75

2008.01.01. 16:33:07

Omonia Nicosia Surkolói Charta (indult 2007. januárban) A. Szurkolói kötelezettségvállalások 1. Találkozó a vendégszurkolókkal a szórólapok terjesztésének megszervezése, a nézőtéri erőszak elkerülési módjainak vázolása érdekében. 2. A klubok, különösen a saját klub által kifizetett összegeket feltüntető statisztikák bemutatása. 3. Az ellenfél szurkolóival felkeresni az ellenfél szektorát a szórólapok terjesztéséhez. 4. Találkozó az ellenfél szurkolóival a mérkőzés előtt két-három nappal a lelátókon esetlegesen feszültséget keltő jelszavak elkerülése érdekében. 5. Mi magunk, mint tettre kész szurkolók azon dolgozunk, hogy ne repüljenek be tárgyak a labdarúgópályára/stadionba. 6. Zászlókra festett jelszavakkal a hazai és vendégszurkolókat arra buzdítjuk, hogy ne dobjanak petárdákat a labdarúgópályára/stadionba. 7. A labdarúgópályákon tapasztalható rasszizmus ellen felszólaló szórólapok kiadása más tettre kész szurkolókkal közösen. 8. Érdemes lenne mindezen jelszavakat az Omonoia Nicosia helyiségeiben is elhelyezni. 9. Rendszeres megbeszélések az igazgatótanáccsal a csapat előrelépését érintő kérdésekről. 10. Rendezők alkalmazása hazai és idegenbeli mérkőzéseken egyaránt. 11. Kerületi akadémiák szervezése az igazgatótanáccsal egyetértésben. 12. A klubnál hosszú ideje szolgáló labdarúgók díjazása.

76



2008.01.01. 16:33:07

B. A klub szurkolókkal szemben kinyilvánított kötelezettségvállalásai 1. A klub sajtókonferenciát szervez a szurkolói chartáról szóló megállapodás aláírásáról. 2. A klub közvetlen kapcsolatot tart a szurkolókkal rendszeres (akár havi) találkozókon keresztül informális szurkolói találkozók és kerekasztalmegbeszélések formájában. 3. A szurkolói klubok tagjainak lehetősége nyílik az igazgatótanács egyes ülésein való részvételre, szavazati jog nélkül. 4. A klub labdarúgó-mérkőzést szervez az igazgatótanács, a klub jelenlegi és régi játékosaiból, valamint a szurkolókból álló csapatok részvételével. 5. A klub kártyaversenyeket és táblajáték versenyeket szervez az igazgatótanács, a klub jelenlegi és régi játékosaiból, valamint a szurkolókból álló csapatok részvételével. 6. A klub munkalehetőségeket kínál a szurkolók részére az összes hazai mérkőzésre (stadionbeli rendezőként). 7. Közösségi tevékenység szervezése a szurkolókkal közösen. 8. A klub szurkolói mérkőzést rendez a bajnoki előtt. Az igazgatótanács tagjaiból és a szurkolókból álló csapat játszik a „civil ruhás” rendőrök csapata ellen. 9. Karácsonyi este szervezése a 16 év alatti és a profi játékosok részvételével (már megtörtént). 10. A klub néhány ingyenes belépőt biztosít az ellenfél szurkolóinak a hazai mérkőzésekre. A klub néhány ingyenes belépőt biztosít a hazai szurkolóinak a hazai mérkőzésekre. 11. A klub edzőpályájának biztosítása a szurkolói egyesület tornáira, valamint a szurkolók és rajongói klubok által szervezett barátságos mérkőzésekre.

A kísérleti projekt bemutatása


77

2008.01.01. 16:33:07

12. Az ellenfél szurkolóit az igazgatótanács egy tagja és a klub szurkolói üdvözlik a sporteseményen. 13. Az igazgatótanács tagjai üdvözlik az Omonoia Nicosia szurkolóit a bajnoki előtt. 14. Fair play és társadalmi szerepvállalási díjak nyilvános átadása a klub részéről a szurkolók és rajongói klubok részére, pl. a mérkőzés szünetében.

CHARTA A PFC Levszki és szurkolóinak sportszerű viselkedéséről (tervezett aláírás, 2007. augusztusában) 2007. január 1-én Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz. A közelgő százéves jubileumára készülődő PFC Levszki az első bolgár csapat, amelyik eljutott az UEFA bajnokok Ligájának csoportmérkőzéses köréig. Bulgáriában nincs még egy olyan sok bulgár állampolgár által támogatott intézmény, szervezet, párt vagy személyiség, mint a PFC Levszki. Mindezen tények elegendő alappal szolgálnak a PFC Levszki és szurkolói közötti jelen Charta jóváhagyásához annak érdekében, hogy felléphessünk a klub csapatának mérkőzései során a labdarúgó stadionban tapasztalható egyes negatív eseményekkel szemben. A jelen Charta elkészítésekor mindkét felet a bolgár törvények rendelkezései, illetve a tömeges zavargások megelőzésére vonatkozó „Biztonság és rendészet a stadionban minden UEFA hivatalos mérkőzés alatt” elnevezésű, kötelező érvényű utasítások vezérelték. 1. cikk – CÉLKITŰZÉSEK 1. Erőszakos cselekmények megszüntetése a bolgár stadionokban, beleértve a Georgij Aszparuhov Stadiont is, továbbá a játékosok, edzők, munkatársak és más szolgálatban lévő személyek, a média képviselői és egyéb állampolgárok életét vagy egészségét veszélyeztető egyéb cselekmények meg nem tűrése.

78



2008.01.01. 16:33:07

2. A csapat hazai, illetve akár belföldi, akár külföldi idegenbeli mérkőzésein megjelenő rasszista cselekmények, valamint fasiszta jelképek felmutatásának meg nem tűrése. 3. Kulturált környezet és pozitív légkör megteremtése a csapat mérkőzései előtt, alatt és után a klub stadionjaiban. 4. A klub stadionbeli gondjainak megoldása törvényi úton, amelynek során az állam hosszútávú ingyenes használatba adja a klubnak a meglévő sportlétesítményeket, beleértve a klub állami kárpótlását az 1944. IX.09. után jogtalanul államosított saját stadionja után. 5. A Bolgár Labdarúgó Szövetség és az UEFA által a hazai, illetve akár belföldi, akár külföldi idegenbeli mérkőzéseken a klub szurkolói által behajított bombák, füstbombák, petárdák és egyéb tárgyak miatt kiszabott pénzbüntetések elkerülése azzal a céllal, hogy ezeket az összegeket a rajongói klubok tevékenységére, a klub ifjúsági akadémiájának fejlesztésére, valamint jótékonysági célokra lehessen fordítani. 6. A „fair play” elveinek betartása mind a pályán, mind azon kívül. 2. cikk – ÉRTÉKEK 1. Az állampolgárok egyenlősége alkotmányos elvének feltétel nélküli betartása, valamint az emberi méltóság tisztelete nemre, korra, rasszra, vallásra és etnikai származásra való tekintet nélkül. 2. A labdarúgás, mint játék és társadalmi jelenség megértése, ami örömöt és pozitív érzelmeket okoz azoknak, akik szeretik, továbbá olyan közegként is, ami egymáshoz közelebb hoz embereket és nemzeteket. 3. A labdarúgás minden negatív vetületének meg nem tűrése, mint például az erőszak és sportszerűtlen viselkedés, korrupció és dopping. 4. A nagy hazai és idegenbeli labdarúgó sikerek feletti büszkeség a Lev szki játékosai, edzői és ismert személyiségei nemzedékei tucatjának otthont adó nagyszerű labdarúgó helyszínein.



79

2008.01.01. 16:33:07

5. Az ifjúsági akadémia fejlesztése, mint a klub hagyományosan kiemelt feladata a saját nevelésű utánpótlás biztosítása, valamint a fiatal játékosoknak a klub célkitűzéseire és értékeire való nevelés érdekében. 6. A demokrácia, a szabadság és az igazság Vaszil Levszkij, névadónk által megfogalmazott végső és örökérvényű gondolatai. 7. A felejthetetlen és halhatatlan Georgi Aszparuhov – Gundi labdarúgó zsenialitásának és emberi erényeinek csodálata. 3. cikk – SZURKOLÓI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK 1. Lojalitás a klub, annak hagyományai és értékei felé, valamint a csapat támogatása jóban-rosszban. 2. Az idénybérletek, rajongói áruk és a klub folyóiratának népszerűsítése. 3. A labdarúgáshoz kapcsolódó huliganizmus és faji megkülönböztetés elleni minden törvényes intézkedés támogatása, valamint az egyes szurkolók és más személyek által provokált minden szervezett cselekmény elleni fellépés. 4. A klubvezetés által társadalmilag jelentős és jótékonysági okok alkalmával szervezett kezdeményezések és események támogatása, továbbá azokon való részvétel. 4. cikk – A KLUBVEZETÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI 1. A mindennapi tevékenységek szervezése, valamint hosszú távú irányelveinek megvalósítása a lehető legátláthatóbb módon, nyitottan az ország minden szurkolójának igényeire és szükségleteire. 2. Rendes körülmények biztosítása a szurkolók részére a labdarúgó mérkőzések előtt, alatt és után, az UEFA előírásainak és rendelkezéseinek megfelelően.

80



2008.01.01. 16:33:07

3. Az ifjúsági akadémia játékosainak, képviselőinek és csapatainak nevelése az emberi és társadalmi szolidaritás, valamint a klub értékeinek jegyében. 4. Megfelelő számú jegy, akár kedvezményes áron történő, valamint idénybérletek biztosítása a csapat hazai mérkőzéseire az alábbi szurkolók részére: jelenlegi idénybérlet-tulajdonosok, a klub tagjai, diákok és nyugdíjasok. 5. Külön beléptetés a csapat hazai mérkőzéseire a mozgáskorlátozottak, valamint az árvák, szülői felügyelettel nem rendelkező gyermekek részére. 6. A szurkolók támogatása a bel- és külföldi idegenbeli mérkőzésekre való szervezett utakon jegyek biztosítása, valamint az útra és az adott városban/országban/stadionban való tartózkodásra vonatkozó megfelelő tájékoztatás révén. 7. A szurkolók támogatása a csapat külföldi idegenbeli mérkőzéseire való utak során elérhető minőségi idegenforgalmi szolgáltatásokban. 8. A külföldön élő szurkolók klubéletben való részvételének ösztönzése. 5. cikk – KAPCSOLATTARTÁS A KLUBVEZETÉS ÉS A SZURKOLÓK KÖZÖTT 1. A klubvezetés köteles kapcsolattartókat kijelölni a szurkolókkal folytatott rendszeres munkaértekezletek lebonyolítására. 2. A szurkolók szándékuk esetén kapcsolattartókat választhatnak a klub pénzügyi, adminisztratív és sportvezetésével folytatott rendszeres munkaértekezletekre. 3. A munkaértekezletek napirendje kiterjed minden olyan szervezési, sport és egyéb kérdésre, ami számot tarthat a szurkolók, illetve a klubvezetés érdeklődésére.



81

2008.01.01. 16:33:07

4. A klub köteles évente legalább egyszer nyílt napot szervezni, ahol a szurkolók nagyobb számban is közvetlen párbeszédet folytathatnak a klub kapcsolattartóival, továbbá hangot adhatnak véleményüknek, ajánlásaiknak és javaslataiknak. 6. cikk – EGYEBEK A jelen charta a klub minden olyan szurkolójának és szimpatizánsának szól, aki osztozik a benne kifejezésre juttatott klub-, nemzeti és európai értékekben. A klub részéről:


A szurkolók részéről:

2008.01.01. 16:33:07

Bővebb felvilágosítást nyújt: Directorate of Youth and Sport. Sport Department. 1 quai Jacoutot. F-67000 Strasbourg

Telefon: +33 (0)3 88 41 23 00. Telefax: +33 (0)3 88 41 24 29. [email protected] www.coe.int/sport

Külön köszönet illeti Thomas HERZOG urat, amiért a borító fényképeit ingyenesen a rendelkezésünkre bocsátotta.

© Európa Tanács – Nyomtatva Magyarországon, 2008 januárjában Készült a Duna Palota Kulturális Kht. kiadójában Felelős vezető: dr. Keller József


2008.01.01. 16:33:07


2008.01.01. 16:33:07

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Recommend Documents