Késlekedés az onkológiai ellátásban

CSALÁDORVOSI GYAKORLAT C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT

Késlekedés az onkológiai ellátásban A háziorvos és a betegek szerepének vizsgálata Kovács Éva dr.

■

Bardi Judit dr.

■

Rurik Imre dr.

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen

Az onkológiai ellátás eredményessége szempontjából fontos időszak a késlekedési idő, ami az első tünetek jelentkezése és az orvoshoz fordulás, illetve a diagnózis felállítása között eltelik. Ez függ a betegtől, szociális, gazdasági helyzetétől, iskolázottságától, az orvos-beteg kapcsolatától és az egészségügyi ellátórendszertől. Célok és módszerek: A szerzők 110 daganatos megbetegedés miatt kezelt betegnél vizsgálták a beteg életkora, gazdasági helyzete, képzettsége és a háziorvosi ellátás igénybevételi gyakorisága, valamint a késlekedési idő kapcsolatát. Eredmények: A betegek 67%-a csak panaszok esetén kereste fel háziorvosát. Tüneteit észlelve a betegek 45%-a azonnal orvoshoz fordult. Daganatra utaló tünetek esetén a férfiak késlekedési ideje kissé hosszabb volt: 44%-uk, míg nőknél 50% jutott egy hónapon belül diagnózishoz. A 60 év fölötti és felsőfokú végzettségű betegek egy kisebb részénél találták a leghosszabb késlekedési időket. Az azonnal orvoshoz fordulók között többségben voltak a felső- és középfokú végzettségűek. A nagyon alacsony jövedelműek mindegyik kategóriában többségben voltak. Következtetések: A daganatos megbetegedések primer és szekunder prevenciójában a háziorvosnak fontos szerepe lehet, azonban az orvos–beteg kapcsolat vonatkozásában ezek a lehetőségek nem eléggé kihasználtak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1371–1376. Kulcsszavak: daganat, háziorvos, késlekedés, onkológia, prevenció

Delay in the oncology care Role of patients and their family physicians Delays between the onset of symptoms, consulting the doctor and the diagnosis are important periods for the success of oncologic treatment. They may depend on the patient’s socio-economic status, qualification, relationship with the doctor and the health care system. Aims and methods: Hundred and ten cancer patients were questioned about their age, social status, qualifications and experiences on delay in the diagnostic procedures and frequency of regular attendance by their family doctors. Results: It was found that 67% of the patients visited the family doctor only when they had symptoms. At the time of the onset of symptoms, 45% of the patients visited family doctors. In case of symptoms suggesting cancer, a longer delay was observed in men than in women; 44% of men while 50% of women were diagnosed within one month. The longest delay was observed in a small proportion of patients over 60 years of age with university degree, while the shortest periods were reported in those with high school and university degrees. Patients with low income were overrepresented in all delay categories. Conclusions: Family physicians may play an important role in the primary, secondary and tertiary prevention of tumors but these advantages are not exploited in the relationship between family doctors and their patients. Orv. Hetil., 2011, 152, 1371–1376. Keywords: delay, tumor, family doctor, primary care, oncology, prevention

(Beérkezett: 2011. június 22.; elfogadva: 2011. július 19.)

DOI: 10.1556/OH.2011.29196

34.indd 1371

1371

2011

■

152. évfolyam, 34. szám

■

1371–1376.

2011.07.08. 16:54:55

C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT

A rosszindulatú daganatos megbetegedések növekvő száma nemcsak hazánkban, hanem világszerte is komoly népegészségügyi problémát jelent, az Európai Unió országaiban a szív- és érrendszeri eredetű betegségek mortalitása után a második leggyakoribb halálozási ok [1]. Magyarország a nemzetközi mortalitási és incidenciaadatok alapján férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyet foglalja el [2]. A 2008. évi statisztikai adatok szerint évente közel 65 000 embernél jelentkezik malignus elváltozás és 34 000 ember emiatt veszti életét. Ez a hazai összhalálozás 24%-át teszi ki. A gyógyítási költségek mind az egyén, mind a társadalom számára ugyancsak nagy terhet jelentenek, nemcsak az életminőséget, hanem a fiatalon elveszett munkaképesség miatt gazdasági versenyképességet is rontja. Statisztikai adatok szerint az utóbbi 25 évben a daganat miatt „rokkantosított” betegek aránya körülbelül 100%-kal emelkedett [2, 3]. Az egyes daganatos betegségek gyakorisága nemenként és daganatféleségenként eltérő, férfiaknál vezet a tüdő-, nőknél az emlőrák, a második helyen a vastag- és végbél daganatai, a harmadikon férfiaknál a prosztata-, nőknél a tüdőrák áll [2]. A különböző tumorok patológiai sajátosságai és kezelési lehetőségei eltérőek [4]. A daganatos megbetegedések és halálozás hátterében a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a környezetszennyezés szerepe bizonyított, a társadalmi különbségek és a szűréseken való alacsony részvételi arány Magyarországon is feltételezhető [1]. Jól szervezett szűrővizsgálatokkal sokat lehet tenni az időben felállított diagnózisért [5, 6]. A magas hazai mortalitás nem lenne indokolt, hiszen a korszerű terápiáknak köszönhetően a rákos betegségek sok esetben krónikus, hosszú követést és kezelést igénylő betegségekké válhatnak [1]. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a beteg még idejében, az első tünetek észlelésekor orvoshoz forduljon. Szükség lenne arra is, hogy az emberek több információval rendelkezzenek a betegségről, valamint odafigyeljenek a gyanús jelekre, tünetekre, legyenek onkológiailag is éberek. A késlekedés fogalmát az első tünetek megjelenésétől az első orvosi ellátás igénybevételéig tartó időszakkal azonosították már 1938-ban. A késlekedési időhatárt akkor három hónapban határozták meg [7]. A késlekedés definícióját illetően megkülönböztethetjük a beteg, az orvos és az egészségügyi rendszer késlekedését. A betegek egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a daganatos betegségek első tüneteinek, csak ezek súlyosbodása „készteti” őket orvoshoz. Ez a késlekedési idő végső soron hozzájárul a gyógyulási esély csökkenéséhez [1]. Korábbi tanulmányok szerint összefüggés lehet az egyénre jellemző szocioökonómiai tényezők és az orvoshoz fordulás ideje között is [8]. Validált módszer hiányában nem tudjuk megbízhatóan felmérni a daganatos betegek orvoshoz fordulásának késlekedési 2011 ■ 152. évfolyam, 34. szám

34.indd 1372

idejét, nincs pontosan definiált időtartama a késlekedésnek. Eltérő, ahogyan a betegek megélik a testi tüneteiket. Ez is nagyban függ a szociális és kulturális környezettől, ahogyan nagyszámú beteg felmérése alapján korábban kimutatták, míg az egyéni pszichés különbségek feltárására inkább a kvalitatív tanulmányok alkalmasabbak [9]. A betegek jelentős része a háziorvost keresi fel először, aki a tünetek vagy a tumor gyanúja alapján irányítja őket a különféle szakellátó intézetekbe. Az is gyakori, hogy a daganatot mellékleletként fedezik fel. Az ellátó orvosok részéről történő késlekedés szintjén beszélhetünk az alapellátásban, illetve a szakellátásban zajló késlekedésről. A diagnózis korai felállítását hátráltató tényező az egészségügyi rendszer hibáiból adódó késlekedés, például az, hogy a diagnózis felállítása szempontjából fontos képalkotó vizsgálatokra sokszor heteket, hónapokat kell várakozni. A késlekedés miatti rosszabb prognózison túl, a betegség diagnózisának végleges kimondásáig tartó várakozás komoly pszichikai terhet ró a páciensre, ami nem csupán az életminőség romlását jelenti számára, hanem kedvezőtlen a betegség kimenetelét tekintve is. Az utóbbi évek „reformjai” miatt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehezebb lett, a várakozási (előjegyzési) idő megnyúlt, annak ellenére, hogy a már kivizsgált esetek kezelési kapacitása némileg javult [10]. A késlekedés szerkezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti [9].

A betegkéslekedés feltételezett okai A ráktól való félelem magyarázhatja azt a tapasztalatot, hogy az emberek általában túlbecsülik az elterjedését, túlélési arányait pedig alábecsülik [1]. Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy az idő majd megoldja egészségügyi problémáit, ha nem vesznek tudomást a panaszokról, nem figyelnek oda rájuk, spontán is megoldódnak, meggyógyulnak. Igen jellemző ez a felfogás az ötvenes–hatvanas éveikben járó emberekre, akik bizonyos panaszokat általában az öregedésnek tudnak be [11]. A késlekedési időben az orvos-beteg találkozás gyakorisága is szerepet játszhat. Azokra, akik betegségük kialakulása előtt rendszeresen nem jártak orvoshoz, jellemző lehet az a gondolkodásmód, amely szerint: „Minek menjek, ha nincsenek panaszaim?” Általánosságban azt tartják, hogy a nők hamarabb fordulnak orvoshoz panaszaikkal, mint a férfiak. A férfiak ritkábban keresik fel az egészségügyi intézményeket, de ez nem jelenti azt, hogy egészségesebbek lennének, mint a nők. A férfiak rosszabb egészségi állapota magatartási, társadalmi, illetve környezeti tényezők által meghatározott szerepükből adódik [12]. Az idősebb emberek közül nagyon sokan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állnak. A szükséges gyógyszerek re-

1372

ORVOSI HETILAP

2011.07.08. 16:54:55

C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT

1. ábra

A késlekedés felépítése

ceptírásának kötelezettsége miatt gyakrabban járnak orvoshoz, így minden egyes orvos–beteg találkozás alkalmával lehetőség adódik az éppen aktuális egészségi állapot felmérésére, a panaszok kikérdezésére. Ezzel szemben a fiatalabb korosztály sokkal ritkábban jár orvoshoz, hazai tapasztalat szerint csak akkor, ha panaszaik, tüneteik súlyosbodnak. Az aktívan dolgozó korosztály gyakran hivatkozik időhiányra, rohanásra, a munkahely elveszítése vagy a munkából való kiesés miatti félelmére [11]. Az alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi rétegbe tartozók szívesebben alkalmaznak öngyógyítási módszereket a tünetek enyhítésére, az időben történő orvoshoz fordulás inkább az iskolázottabbakra jellemző [13]. Egyes tanulmányok szerint az alacsonyabb jövedelműek körében gyakoribb az öngyógyítás, a jobb anyagi helyzetben lévők inkább az egészségügyi szolgáltatásokat veszik igénybe. A szegényebbek kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az orvost felkeressék, illetve a betegállományba vétel idejére kiessenek a keresőrendszerből. Hasonlóképpen gazdasági korlátot jelent számukra a paraszolvencia adásának kényszere, illetve a gyógyszerek ára [13]. Vizsgálatunk célja volt, hogy felmérjük, előfordult-e és mivel magyarázható a késedelem az onkológiai kezeORVOSI HETILAP

34.indd 1373

lés alatt álló betegek vizsgálatában, ellátásában, illetve, hogy milyen tényezők befolyásolták orvoshoz fordulásukat.

Betegek A Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Onkológiai Tanszékén, a Sebészeti Intézet– Auguszta Sebészeti Központban, a Fül-orr-gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti, a Szülészeti és Nőgyógyászati, a Tüdőgyógyászati és Urológiai Klinikán 2010 februárja és áprilisa közötti időszakban ambulánsan kezelt, illetve osztályon fekvő betegeket vontunk be a vizsgálatba.

Módszer A betegek beválasztása során egyetlen kritérium a rosszindulatú daganatos betegség miatti aktuális kezelés volt. A vizsgálati mintában 110 véletlenszerűen kiválasztott beteg szerepelt, akiket általános (fizikai és mentális) vizsgálatunk alapján kérdőív kitöltésére alkalmasnak ítéltünk. Mindegyik felkért beteg vállalta az általunk szerkesztett kérdőív kitöltését, amelyben a beteg életkorára, nemére, foglalkozására, iskolai végzettségére, jövedelmére, az általa megítélt környezeti stresszhatásokra,

1373

2011 ■ 152. évfolyam, 34. szám

2011.07.08. 16:54:55

C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT 1. táblázat

A vizsgált betegek megoszlása életkoruk és nemük alapján (fő)

Életkori csoportok (év) Nem

N

≤40

41–50

51–60

61–70

71≤

110

5

12

28

41

24

Férfi

45

1

6

13

16

9

Nő

65

4

6

15

25

15

dohányzási és alkoholfogyasztási szokásaira, betegségének kórtörténetére, orvoshoz fordulásának időpontjára, a diagnózis felállításáig eltelt idő történéseire és a kezelés módjára vonatkozó 22 kérdés volt. A kérdőív kitöltése a beteg írásos beleegyezésével, anonim módon történt. A felmérést a regionális kutatásetikai bizottság előzetes engedélyezésével (DOEC RKEB/IKEB 31372010 sz.) végeztük. A kapott válaszokat a következő szempontok alapján elemeztük: 1. A betegek kor és nem szerinti megoszlása. 2. Az előforduló szervi tumorok gyakoriságának vizsgálata nemek szerint. 3. A háziorvosi ellátás igénybevételi gyakoriságának felmérése a betegséget megelőzően. 4. Az orvoshoz fordulás késlekedése és a nemek közötti kapcsolat vizsgálata. 5. Az életkor és a késlekedési idő közötti összefüggés vizsgálata. 6. Az iskolai végzettség és a késlekedési idő közötti kapcsolat vizsgálata. 7. A késlekedési idő és a jövedelem közötti összefüggés felmérése.

Eredmények A megkérdezett betegek korcsoport szerinti eloszlását, nemek szerinti bontásban az 1. táblázat, szervi lokalizáció alapján a 2. táblázat szemlélteti. A felmérésben szereplő 110 közül kilenc beteg malignus elváltozását szűrővizsgálatok alkalmával, panaszmentes állapotban, míg négy fő daganatát egyéb megbetegedése miatti kivizsgálás során, mellékleletként fedezték fel. A továbbiakban, mivel ezeknek a betegeknek az ellátása azonnal megkezdődött, a betegek késlekedési idejét az ő kivételükkel, azaz 97 személynél mutatjuk be a 3. táblázatban. Látható, hogy a betegek közel felénél a diagnózis felállítása után (0 hó) a kezelés haladéktalanul megkezdődött.

2. táblázat

Nők

Megbeszélés Hazánkban a születéskor várható élettartam mintegy hat évvel alacsonyabb az Európai Unió tagállamaihoz képest, ez nagyrészt a daganatos betegségek magas előfordulási gyakoriságának köszönhető. Az utóbbi évtizedekben még mindig az egyik legnyomasztóbb népegészségügyi probléma maradt a tumoros betegségek incidenciájának növekedése, annak ellenére, hogy az onkológiai betegek kezelési eredményei és túlélési kilátásai lényegesen javultak [14, 15]. A vizsgálati adatok jól tükrözik a rákos betegek kor szerinti előfordulási gyakoriságát, a 61–70 év közötti korosztályban való legnagyobb arányt, hiszen a daganatok inkább az idősebb korosztályt érintik. Ennek valószínűsíthető oka a növekvő átlagéletkor, valamint a tumorok késői felfedezése. A tumoros megbetegedések, főleg férfiaknál, nagyobb arányban fordulnak elő az ország keleti és északi megyéiben, az általunk is vizsgált területen [16]. A betegek orvosi ellátást igénybevételének elemzése kapcsán láthattuk, hogy betegségük kialakulása előtt a megkérdezettek kétharmada csak panaszok esetén fordult orvoshoz. Az első tünetek észlelése után a betegek 45%-a kereste meg azonnal orvosát, míg nagyobb részük csak némi késlekedés után. Vizsgálatunk eredményei alapján a nemi daganatokat is figyelembe véve, a nők hamarabb fordultak orvoshoz, mint a férfiak,

A daganatok szervi megoszlása nemek szerint (fő)

Emlő

Nőgyógyászati

Gyomor

Colorectalis

Tüdő

Agy

Gége

Hólyag

Vese

Egyéb

1

9

4

1

3

2

2

1

1

13

12

1

2

3

_

7

65

19

23

Férfi

Prosztata

Here

45

4

2

2011 ■ 152. évfolyam, 34. szám

34.indd 1374

A késlekedési idő és az orvos–beteg találkozás gyakoriságának a kapcsolatát vizsgálva kiderült, hogy a megkérdezett betegek többsége, 65 fő (67%) csak panaszai esetén kereste fel háziorvosát, és csupán 32-en (33%) jártak rendszeresen háziorvoshoz betegségüket megelőzően. A mintában szereplő betegek életkor szerinti megoszlását és orvoshoz fordulásának idejét a 4. táblázat szemlélteti. A legtöbb életkori csoporton belül a végleges diagnózis három hónapon belül megszületetett, de az idősebb (60 év fölötti) korosztályokban észleltük a leghosszabb késlekedési időket. A késlekedési idő az iskolai végzettség szerint az 5. táblázatban feltüntetett eloszlást mutatja: az azonnal orvoshoz fordulók között a felsőfokú végzettségűeknél több esetben észleltünk hosszabb késlekedési időt. A megkérdezett betegek 74%-a alacsony (évi nettó egymillió Ft alatti) jövedelemmel rendelkezik, 20%-uk egy-két millió Ft, és csupán 6%-uk keres két-három millió Ft-ot éves szinten (6. táblázat).

1374

ORVOSI HETILAP

2011.07.08. 16:54:56

C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT 3. táblázat

A betegek késlekedési ideje

Késlekedési idő Nem N

0 hó

<1 hó

1–3 hó

4–6 hó

7–12 hó

1 év<

Férfi 38

16

2

15

1

2

2

Nő

27

4

18

5

4

1

59

azonban ez már nem mondható el a mindkét nemben egyaránt előforduló daganatok esetében. A késlekedési idő életkor szerinti megoszlása nem volt meglepő. Mivel az idősebb korosztály jelentős része krónikus betegségben szenved, ők azok, akik rendszeresen megfordulnak az orvosi rendelőkben, általában ők rendelkeztek a tünetek jelentkezése utáni legrövidebb késlekedési idővel, bár az ő körükben fordultak elő nagyobb arányban hosszabb késlekedési időszakok is. A fiatalabb, aktívan dolgozó korosztály egyáltalán nem, vagy csak panaszok esetén fordul orvoshoz, aminek hátterében legtöbbször a munkából való kimaradás miatti félelem, az ebből adódó munkahelyi problémák és nem utolsósorban az anyagi hátrányok állhatnak. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy összefüggés állhat fent a rákos betegek orvoshoz fordulásának késlekedési ideje és az egyénre jellemző szocioökonómiai mutatók között [9]. Egy 1994–2004 között, Budapesten végzett felmérés szerint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a rossz higiéniás viszonyok között élők jelentős késlekedési idő után vették igénybe az orvosi ellátást [17]. Vizsgálatunkban más adatokat kaptunk, ugyanis az összehasonlított késlekedési időintervallumokban közel hasonló arányban voltak különböző iskolai végzettségű egyének. Egy dán tanulmány szerint jobb anyagi körülmények között élő emberek panaszaik észlelése után rövidebb késlekedési idő elteltével kérnek orvosi segítséget, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők [9]. Az általunk megkérdezett betegek körében ez nem volt tapasztalható. Ennek oka lehet, hogy háromnegyedük nagyon alacsony éves jövedelemmel rendelkezik, mivel sokan (öregségi) nyugdíjasok, illetve betegségük miatt rokkantnyugdíjasok. Ezen járadékok éves nettó összege nem, vagy alig haladja meg az 1 000 000 forintot. Mivel az alacsony jövedelműek igen magas arányban szerepel4. táblázat

nek a mintában, az ő számuk a legmagasabb, bármely késlekedési időintervallumot is tekintjük. Feltételezhető azonban, hogy amennyiben a jövedelemre vonatkozó kérdések nem az aktuális helyzetre, hanem a betegség kialakulása előtti állapotra vonatkoztak volna, eltérést találtunk volna a késlekedési időintervallumokban ezen szocioökonómiai tényező tekintetében. Összegzésképpen elmondható, hogy a betegek késlekedési idejében összehasonlított faktorok közül csak kisebb és nem releváns eltérést állapítottunk meg a nem és életkort illetően, míg a jövedelmi helyzet és az iskolai végzettség vonatkozásában ilyet nem találtunk. Felmérésünkkel a figyelmet szerettük volna ráirányítani a késlekedési idő fontosságára. Vizsgálatunk korlátjai közé tartozik a beválogatás módszere, az alacsony, részletes statisztikai elemzéshez kevés esetszám, a geográfiai és patológiai reprezentativitás hiánya, hiszen a daganatok megoszlása nem követte pontosan a hazai epidemiológiai arányokat, bár a leggyakoribb daganattípusokat így is megtaláltuk. Nem történt meg a konkrét daganatspecifikus tünetek elemzése, a diagnózis és a terápia elkezdése közötti időszak is alaposabb elemzést igényelt volna. A háziorvos szerepének fontosságát a prevencióban, a felismerésben, a beteg felvilágosításában több tanulmány is hangsúlyozza, kiemelve a rendelkezésre álló behatárolt diagnosztikus lehetőségeket, a kevéssé prediktív, gyakran jellegtelen tüneteket, beleértve a szakmai tévedés lehetőségeit is [18, 19, 20, 21]. Fontos az is, hogy a lakosságnak több információja legyen a daganatos megbetegedésekről, szükséges lenne a kialakult tévhitek eloszlatása is. Ebben jelentős részt vállalhat a háziorvos, aki a betegekkel való gyakori találkozása során élhet az elsődleges, valamint a szűrésekre való buzdítással a szekunder prevenció eszközeivel. Hatékonyabb szerepe lehetne a rákos megbetegedések megelőzésében, illetve jobb gyógyítási eredményeiben, természetesen megfelelő társadalmi támogatás birtokában, beleértve az oktatást és az iskolai egészségnevelést.

Köszönetnyilvánítás Elsősorban a megkérdezett betegek türelméért vagyunk hálásak, és azért, hogy betegségük ellenére is válaszoltak kérdéseinkre. Megköszönjük a Debreceni Egyetem, Orvos- és az Egészségtudományi Centrum, Fül-orr-gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinika, az On-

A késlekedési idő megoszlása a betegek életkora szerint

Késlekedési idő Életkor

0 hó

<1 hó

1–3 hó

4–6 hó

7 hó–1 év

>1 év

30–40 év

7

3

1

3

_

_

_

41–50 év

13

7

_

3

3

_

_

51–60 év

23

10

1

10

1

_

1

61–70 év

31

15

4

8

_

3

1

>71 év

23

8

_

8

1

3

3

ORVOSI HETILAP

34.indd 1375

N

1375

2011 ■ 152. évfolyam, 34. szám

2011.07.08. 16:54:56

C SA LÁ D ORVOSI GYA K OR LAT 5. táblázat

A késlekedési idő megoszlása iskolai végzettség szerint (fő)

Iskolai végzettség

N

Késlekedési idő 0

<1hó

1–3

4–6

7–12 1 év<

9

1

2

1

Nyolc általános

25

10

2

Szakmunkás

26

12

2

9

–

2

1

Középiskola

26

13

1

10

–

2

–

Felsőfokú

20

9

1

4

4

0

2

6. táblázat

A jövedelem és a késlekedési idő kapcsolata

Késlekedési idő Éves jövedelem

N

0

<1hó

1–3

4–6

7–12 1 év<

<1 M Ft/év

72

31

3

26

4

5

3

1–2 M Ft/év

19

10

3

2

2

1

1

2–3 M Ft/év

6

2

–

4

–

–

–

kológiai Tanszék, a Sebészeti Intézet–Auguszta Sebészeti Központ, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a Tüdőgyógyászati Klinika és az Urológia Klinika vezetőinek és szakdolgozóinak, hogy segítséget nyújtottak munkánk elvégzéséhez.

Nyilatkozatok Érdekütközés nem áll fenn, a szerzők a vizsgálatot saját tanszéki forrásból finanszírozták.

Szerzői közreműködés K. É. – a vizsgálat tervezése és lebonyolítása, irodalomgyűjtés, szövegírás. B. J. – közreműködés a vizsgálatban, irodalomkutatás, adatelemzés. R. I. – a vizsgálat szervezése, irodalomkutatás, a végső szöveg szerkesztése.

Irodalom [1] http://www.rakgyogyitas.hu/cikk.php?id=54; Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől. (Elérés: 2010.02.04.) [2] Török K.: Onkológiai teendők az alapellátásban. Orvostovábbképző Szemle, 2009, 16, 13–14. [3] Ottó Sz., Kásler M.: Rákmortalitás és -incidencia hazánkban, az európai adatok tükrében. Magy. Onkol., 2002, 46, 111–117. [4] Kalabay, L., Jakab, L., Prohászka, Z. és mtsai: Human fetuin/ alpha2HS-glycoprotein level as a novel indicator of liver cell function and short-term mortality in patients with liver cirrhosis and liver cancer. Eur. J. Gastroenterol. Hepatol., 2002, 14, 389–394.

2011 ■ 152. évfolyam, 34. szám

34.indd 1376

[5] Döbrőssy L.: Daganatos betegségek szűrése Magyarországon. Springmed Kiadó, Budapest, 2005. [6] Muszbek N., Koncz T., Hajdú P. és mtsa: Daganatos betegségek korai felismerésére irányuló populációs szintű szűrőprogramok egészség-gazdaságtani elemzése – rendszerezett irodalmi áttekintés. Magy. Onkol., 2002, 46, 119–129. [7] Pack, G. T., Gallo, S. J.: The culpability for delay in treatment of cancer. Am. J. Cancer, 1938, 33, 443–462. [8] Andersen, R. S., Vedsted, P., Olesen, F. és mtsai: Patient delay in cancer studies: a discussion of methods and measures. BMC Health Services Research, 2009, 9, 189. [9] Hansen, R. P., Olesen, F., Sorensen, H. T. és mtsai: Socioeconomic patient characteristics predict delay in cancer diagnosis: a Danish cohort study. BMC Health Services Research, 2008, 8, 49. [10] Boncz I., Donkáné V. É., Oberfrank F. és mtsa: Az onkológiai ellátás egészség-gazdaságtani vonatkozásai: kórházi ágykapacitások változása. Magy. Onkol., 2010, 54, 29–33. [11] www.rakgyogyítás.hu/cikk.php?id=173; Az orvos is csak úgy segíthet, ha találkozunk vele. (Elérés: 2010. 02. 04.) [12] www.oefi.hu/fo_ST.pdf; Simon T.: Miért jön a férfi késve az orvoshoz? A Férfiak Egészségének Nemzetközi Hete alkalmából az Országos Egészségfejlesztési Intézet, a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület – Férfiak Egészségéért Szakcsoportja és Budapest Főváros XVII. Kerületi Önkormányzat Veszélyeztetett férfiak című konferenciája alapján (2009. 06. 16) (elérés: 2010. 03. 02.) [13] Szántó Zs., Susánszky É.: Lakossági öngyógyítási stratégiák. LAM, 2000, 10, 74–81. [14] Tusnády G., Gaudi I., Rejtő L. és mtsai: A magyar daganatos betegek túlélési esélye a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján. Magy. Onkol., 2008, 52, 339–349. [15] Kásler M., Ottó Sz.: Európai és hazai kihívások az onkológiában. Magy. Onkol., 2008, 52, 21–33. [16] Juhász A., Nagy Cs., Páldy A. és mtsa: A társadalmi-gazdasági helyzet és a jelentősebb rosszindulatú daganatok incidenciájának összefüggései Magyarországon, 2003–2008. Népegészségügy, 2010, 88, 320–30. [17] Garai A.: A háziorvos szerepe az onkológiai betegek ellátásában. Praxis, 2008, 17, 365–366. [18] Vajer, P., Szélvári, A., Vörös, K. és mtsai: Comparative analysis of diagnostic probability estimates of some common diagnoses among family doctors, medical residents, and medical students reveals negative correlation between age and estimate of chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Med. Sci. Monit., 2010, 16, CR109–CR115. [19] Langmár Z., Szabó I.: A laparoszkópia szerepe a korai típusú méhtestrákok sebészi kezelésében. Orv. Hetil., 2010, 151, 1748– 1752. [20] Hegyaljay R., Paál A., Langmár Z. és mtsai: A nők ismerete a méhnyakrákról. Orv. Hetil., 2010, 151, 302–305. [21] Shapley, M., Mansell, G., Jordan, J. L. és mtsa: Positive predictive values of ≥5% in primary care for cancer: systematic review. Br. J. Gen. Pract., 2010, 60, e366–e377.

1376

(Rurik Imre dr., Debrecen, Móricz Zs. krt. 22. 4032 e-mail: [email protected])

ORVOSI HETILAP

2011.07.08. 16:54:56