Kérődzők trichostrongylidosisainak leküzdése újabb ismereteink tükrében *
Dr. K O B U L E J Tibor Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszéke, Budapest
A parazitózisok jelentőségének megítélésében és a velük kapcso l a t o s teendők kijelölésében két végletes szemlélet t a p a s z t a l h a tó: egyesek nem tulajdonítanak a parazitózisoknak g y a k o r l a t i jelentőséget, mások p e d i g éppen ellenkezően - hajlamosak eltú l o z n i a parazitózisok fontosságát. Az első esetben nem történik semmi a megelőzés- érdekében, és ha e m i a t t járvány szerűen j e l e n t k e z i k valamely parazitózis, az ad hoc beavatkozás nem jár kellő eredménnyel. A másik esetben akkor i s a parazitózist okolják a hozam csökkenéséért, vagy e s e t l e g az állat elhullásá ért, amidőn a r r a n i n c s e n kellő ok. A parazitózisok jelentőségét túlbecsülök akkor i s gyógyszeres beavatkozáshoz folyamodnak és ezáltal fölösleges kiadással t e r h e l i k az üzemet, amikor a r r a semmi szükség n i n c s e n . Mind a két szemlélet végeredményben a parazitózisok e l l e n j a v a s o l t rendszabályok hitelének rontásá hoz, a védekezési előírásokba v e t e t t b i z a l o m lejáratásához v e zet . P o k o z o t t mértékben érvényesek az elmondottak
o l y a n parazitózi-
* A MAE Állatorvosok Társasága Szarvasmarha és Juhegészségügyi Szakosztályának 1 9 6 8 . s z e p t . 2 0 - i szakülésén e l h a n g z o t t elő adás alapján.
s o k r a , amelyek okozói k i s e b b - n a g y o b b számban csaknem minden l e gelőn-járt állatban megtalálhatók
és amelyek kóros hatását n e
héz f e l i s m e r n i és h e l y e s e n értelmezni.
A parazitózisoknak ebbe
a csoportjába sorolhatók a kérődzők t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s a i i s . Hogy ez valóban i g y v a n , m i tény, hogy lenére a
trichostrongylidosisok
még o t t sem tudták elérni, nyok m i a t t nek
sem b i z o n y l t j a
jobban,
mint
az a
a hatékony gyógyszerek aránylag nagy választéka e l
-
ahol
okozta -
kár tartós csökkenését
a kedvező k l i m a t i k u s
az állattenyésztés a k u t problémájaként
viszo
jelentkez
( N a g y - B r i t a n n i a , v a l a m i n t az USA és Ausztrália csapadékban
gazdag vidékein). Most, amidőn hazánk állategészségügyének átszervezésével, a me g y e i állategészségügyi állomások létesítésével
gyökeresen
meg
változnak a parazitózisok e l l e n i védekezés adottságai, célszerű megvizsgálni
egyebek
között a
trichostrongylidosisok
elleni
küzdelem lehetőségeit, e l e m e z n i a z o k a t a hibákat, amelyek r e n d szerint
a
gyakorlati
beavatkozás
sikertelenségét
megjelölni a z o k a t a tennivalókat,
okozzák
és
amelyek segítséget nyújtanak
a gyakorló állatorvosnak ennek a nem könnyű f e l a d a t n a k a m e g o l dásában. A
trichostrongylidosisok
programok
és az ezeken
okozta
alapuló
sabb hiányossága, hogy nem, szi tekintetbe ványtanát.
A
a
nem
átmeneti
révén tartósan k i célul.
ez a „formája" l e g j o b b A modern
eredményekre
hogy
esetben i s
állatorvostudomány
törekszik, hanem
prevenció
jó állategészségügyi állapot kialakítását
Parazitológiai
sikon
e törekvés
révén
lehetsé
Ez nem h o l m i eltúlzása a járványtani szemléletnek. a
parazitózisok
ellen
irányuló
a l a p j a a járványtani v i s z o n y o k i s m e r e t e ,
tűzi
realizálása csak a
járványtan! szempontok messzemenő érvényesítése ges.
irányuló
körülmények meghatározta jár
c s a k átmeneti s i k e r r e l k e c s e g t e t . viszont
csökkentésére
vagy csak a legritkább e s e t b e n v e
bántalom a d o t t
védekezésnek
kár
g y a k o r l a t i védekezés legsúlyo
Tény,
v a l a m e n n y i akciónak m e r t ennek
az
hiányában
még a diagnosztikái l e l e t e t sem l e h e t reálisan értékelni.
Valamely parazitózis járványtan! v i s z o n y a i t számos, jellegében egymástól távolálló tényező határozza meg. E tényezők között meg k e l l e m l i t e n i a kérdéses élősködő biológiáját, a környezeti (meteorológiai, t a l a j t a n i , hidrológiai) tényeződet, a gazda s z e r v e z e t reagálásának a módját és végül az állatok tartásának a körülményeit (állatsürüség a legelőn, legeltetési mód, l e g e lőgazdálkodás, a különféle korú állatcsoportok izolált tartása, s t b . ) . Jóllehet a f e l s o r o l t tényezők közül csak az állatok t a r tásával k a p c s o l a t o s a k a t t u d j u k befolyásolni, a többinek az i s merete sem nélkülözhető a hatékony védekezés megszervezésében. A felsorolás mutatja,hogy m i l y e n - j e l e n esetben a t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k a t érintő - kérdéseket k e l l megvizsgálnunk, hogy e l jussunk a bántalom járványtanának a megismeréséhez. A. A trichostrongylidák fejlődése i g e n egyszerűen z a j l i k l e . A nőstények által l e r a k o t t és a gazda ürülékével külvilágra j u t o t t peték embrionális fejlődése már egy nap a l a t t az 1 . stádiumu lárva kialakulására v e z e t (optimális hőmérsékleti v i s z o nyok m e l l e t t ) . A lárva k i k e l a peteburokból és önálló életet kezd a t a l a j o n : táplálkozik, növekszik, mozog és két vedlés ab szolválása után csakhamar 3. stádiumu, invázióképes lárvává vá l i k ( e d d i g t a r t a p o s t e m b r y o n a l i s fejlődés első s z a k a s z a ) . Ha zánk v i s z o n y a i között nyáron a f o l y a m a t kellő nedvesség j e l e n létében egy hétnél tovább nem t a r t . A 3. stádiumu lárva a féreg fejlődésében a n y u g a l m i stádiumot j e l e n t i (a lárva nem táplál k o z i k , nem növekedik, de mozog) s ez a d d i g t a r t , amig az fogé kony gazdába nem j u t . A gazdában a lárva f o l y t a t j a a fejlődését ( p o s t e m b r y o n a l i s fejlődés második szakasza, mely az esetek egy részében histotrop-fázissal k a p c s o l a t o s ) , és további két vedlés után - az esetek túlnyomó többségében 3 hét a l a t t - ivarérett féreggé fejlődik. A t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k járványtanában meghatározó szerepet a gazdában élősködő, váltivaru, k i f e j l e t t egyedek és a 3. stádiu mu, szabadon élő lárvák játszanak; a váltivaru egyedek azáltal,
hogy i v a r i termékeikkel egész életük folyamán állandóan szenyn y e z i k a gazda környezetét, a 3 . stádiumu lárvák a z z a l , hogy biztosítják a féregfaj fennmaradását a legelőn, s e z z e l lehető vé t e s z i k találkozását a fogékony gazdával. A trichostrongylidosisok
járványtani
a k i f e j l e t t férgek különféle módon fejlődésének üteme,
görbéjének az alakulására
hatnak.
A f a j élettartama,
a nőstények petetermelésének a kapacitása,
ingadozása,a h i s t o t r o p fázis t a r t a m a : megannyi tényezőt
jelent,
amely a bántalom járványtani görbéjét v a l a m i l y e n módon befolyá solhatja.
E z e k k e l most nem f o g l a l k o z o m bővebben,
ama tényezőknek a csoportjába t a r t o z n a k , célszerű, pedésére
mert részben
amelyek kifejtése o t t
a h o l a g a z d a s z e r v e z e t reagálását a p a r a z i t a m e g t e l e és
ennek hatását a bántalom járványtanára f o g j u k tár
gyalni . A szabadon élő fejlődési a l a k o k közül csupán a 3 .
stádiumu lár
vák szerepe jelentős a f a j fennmaradása szempontjából. A peték, az 1 . külső
és
2. stádiumu lárvák túlságosan érzékenyek a különféle
tényezők
biztositó
káros hatása
feltételek
iránt,
mellett
terjedésében, fennmaradásában,
élettartamuk a fejlődést
i s t u l rövid
ahhoz,
hogy a f a j
s i g y a bántalom járványtanában
emlitésreméltó s z e r e p j u t h a s s o n n e k i k . A 3 . stádiumu lárva létében messzemenően függetlenített a külső körülményektől,
m e r t nem táplálkozik és védett, a második v e d
lés cuticulája u g y a n i s r a j t a marad.
Ezek a tulajdonságok l e h e
tővé t e s z i k , hogy a lárva b i z o n y o s körülmények között akár
hó
n a p o k i g i s életben m a r a d j o n , s i g y , m i v e l m i n d i g u j a b b és u j a b b lárvagenerációk kerülnek a legelőre, idővel mind j o b b a n
növek
s z i k az élősködő és gazdája találkozásának az esélye, m i g eléri a z t a p o n t o t , a h o l a találkozás már szükségszerűen bekövetkezik. A járványtan megismerése,
s igya
gyakorlati
védekezés
szem
pontjából f o n t o s t u d n i , hogy a 3 . stádiumu lárvák különféle kö rülmények között m i l y e n sokáig maradnak életben. lárvák élettartamát vizsgálták
A 3.
stádiumu
laboratóriumi v i s z o n y o k
között
( i l y e n t a p a s z t a l a t o k k a l m i i s rendelkezünk), és vizsgálták k i n n a terepen.
Mind a kétféle vizsgálatnak megvan az
előnye
és a
hátránya. A laboratóriumi vizsgálatok előnye, hogy p o n t o s a n i s m e r t környezeti v i s z o n y o k légmozgás) közepette
(hőmérséklet, páratartalom, párolgás,
történik.
Az i g y n y e r t a d a t o k
alkalmasak
a r r a , hogy megismerjük a lárvák viselkedését szigorúan meghatá rozott,
viszonylag
v i s z o n t a lárvák
konstans
állandóan
körülmények között. K i n n a t e r e p e n változó mikroklímátikus körülmények
között vannak, amelyek változását sem regisztrálni, sem utánoz ni
nem
tudjuk.
E változások nagyon
eléggé mélyrehatóak
ahhoz, hogy
lárvák viselkedését. gyon hozzávetőlegesen terepen B.
gyorsan
következnek be és
messzemenően
befolyásolják
l e h e t következtetni
a lárvák
a
csak n a
Ezért a laboratóriumi adatokból
sorsára a
(legelőn).
A fertőző lárvák életbenmaradását befolyásoló tényezők. M i
v e l a legelő m i k r o k l i m a t i k u s változásai nagyon k a i lehetetlenség
minden
lehető variációt
sokfélék,
fizi
a g y a k o r l a t b a n meg A
vizsgálni. Ezért a 3. stádiumu lárvák biológiájának megicr: rése csak o l y módon lehetséges, hogy
a rendelkezésre álló laborató
r i u m i és t e r e p e n s z e r z e t t a d a t o k a t gondos elemzésnek vetjük alá és i g y következtetünk a h a z a i v i s z o n y o k r a . A laboratóriumi vizsgálatok hogy
a
adatai
egyöntetűen
a z t mutatják,
3. stádiumu lárvák a második vedlésükből származó
cuti-
culájuk védőhatása ellenére i g e n érzékenyek a kiszáradás iránt. Szobában uralkodó hőmérsékleti és nedvesség! v i s z o n y o k között a tárgylemezen tulnak.
h a g y o t t , kiszáradt
Ha a lárvákat még
haláluk már
lárvák p e r c e k e n belül e l p u s z
közvetlen napfénynek
másodperceken belül bekövetkezik.
szített szénában
sem
f a g y száritó hatását
maradnak sokáig életben. i s . A -10°C
alatt
lévő
i s kitesszük, Ezért a jól ké Rosszul
tűrik a
hőmérsékleten
szintén hamar - 2-3 hét múlva - e l p u s z t u l n a k (ANDERSEN és t s a i , 1 9 6 6 ) . Nem kedvez n e k i k különösen a z , ha v i z b e n vannak és a hő mérséklet aránylag magas - +20-25° C - értéket m u t a t . lárvák alatt
élénken
mozognak és m i v e l
nem
Az
ilyen
táplálkoznak, 1-3 hónap
(PRASAD, 1959) felélik tartalék tápanyagaikat
és
elpusz-
tulnak.
Optimális
a
3. stádiumu
lárvák
életbenmaradásához
a
0° C körüli, nedves környezet. I l y e n körülmények között az a l a csony hőmérséklet m i a t t dermedt, csökkentő lárva
több
hónapig
életfolyamatait a minimálisra
életben marad
(ANDERSEN ás t s a i ,
1966). A terepen végzett kisérletek eredményei (ANDERSEN és t s a i , 1965; CROFTON, 1948, 1952;
GIBSON, 1966;
ROSE, 1963;
TAYLOR, 1938)
távolról sem i l y e n egyértelműek a 3. stádiumu lárvák viselkedé séről,, ami érthető i s , mert a vizsgálatok csapadék és hőmérsék let
szempontjából
erősen
eltérő
viszonyok
között
folytak.
Északnyugat a n g l i a i t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a márciusban legelőre került lárvák a következő év áprilisában már nem mutathatók k i . Az USA délkeleti részén végzett vizsgálatok s z e r i n t a t a v a s s z a l legelőre került lárvák élettartama 6 hétnél nem hosszabb. Saját megfigyeléseink a z t mutatják, hogy a h a z a i júliusi száraz l e g e lőre k i h e l y e z e t t lárvákat egy hét múlva hiába keressük ( e l p u s z t u l n a k , és a felismerhetetlenségig összeaszalódnak). Az a n g l i a i viszonyok lenség
között
a lárvák áttelelése
a
legelőn megszokott j e
(télen a legritkább e s e t b e n fagy,
legelőket v a s t a g hótakaró b o r i t j a ) , kivételes
esetben
fordul
elő
viszont
ez
csupán
( h a a lárvák még a fagy beállta
előtt v a s t a g hótakaró alá kerülnek). r i k jól a fejlődési alakok,
vagy ha hideg van, a
nálunk
A pH-változásokat nem tű
s i g y az invázióképes lárvák sem.
Ezért a szilázsban, mire megérik, még a 3. stádiumu lárvák után i s hiába kutatunk. Miután,mégha eléggé nagy vonalakban i s , diumu lárvák reagálását, a
legfontosabb
ismertettük a környezeti
3. stá
tényezőkre,
időszerű megvizsgálni, hogy a h a z a i k l i m a t i k u s v i s z o n y o k között miként a l a k u l sorsuk a legelőn,
s
igy hogyan befolyásolja h a
zánk klímája a t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k járványtanát. 0.
K l i m a t i k u s tényezők.
Hazánk klimája kontinentális,
z e t e s csapadékmegoszlással. faggyal, májusban,
hótakaró
nélkül.
jelleg
T e l e i n k hidegek, e s e t e n k i n t tartós A t a v a s z csapadékban
bővelkedik
és
de különösen júniusban már olyan magas a n a p i átlag-
hőmérséklet, hogy
még éjjel sem szünetel a peték embryonálódá-
sa, az 1 . , 2. és 3. stádiumu lárvák kialakulása. Nyáron, júliuselejétől a u g u s z t u s 3. harmadáig általában forró, száraz rás u r a l k o d i k .
Az
ezután
következő m i n t e g y
időjá
egyhónapos, csapa
dékban bővelkedő szakasz után u^ból aránylag száraz, napos
idő
következik. Az e l m o n d o t t a k
értelmében
hazai
legelőinken
strongylidák fejlődési a l a k j a i n a k túlnyomó Legritkább
esetben
fordul
ugyanis
télen a
tricho-
többsége e l p u s z t u l .
elő, hogy
a hideg
beállta
előtt megfelelő hótakaró védelme alá kerüljenek a lárvák. JJe ha a kedvező
körülmények összejátszása folytán a fejlődési a l a k o k
egy
át i s vészeli a
része
csekély, hogy
tél viszontagságait,
számuk o l y a n
a bántalom járványtan! görbéjének a formálásában
g y a k o r l a t i l a g nem j u t n a k s z e r e p h e z . I g y hazánk v i s z o n y a i között a m i n d e n k o r i trichostrongylidosis-járványok fellángolásáért t a v a s s z a l a legelőre k i h a j t o t t fertőzött állatok a felelősek. Ko r a t a v a s s z a l a legelőre került peték már nem mennek ugyan tönk re,
az
alacsony
hőmérséklet
m i a t t azonban
fejlődésük e l e i n t e
olyan lassan halad,
hogy
a legelőn
számú 3. stádiumu lárva. A lárvák
jelentős
jó i d e i g (május végéig) nem található
kialakulásának a májusi, de különösen a
júniusi,
tömeges
csapadékban
bővelkedő, meleg időjárás k e d v e z . A g y o r s fejlődés és a 3. stá diumu lárváknak az életbenmaradása a legelőn mind sürübb lárva populáció kialakulására élősködő
vezet.
Ez utóbbi körülmény v i s z o n t az
és a gazda találkozásának
egyre
fokozódó esélyeit, s
e g y s z e r s m i n d fokozódó intenzitású invázió lehetőségét hozza ma gával.
A július elején beálló száraz, forró idő döntő f o r d u l a
t o t eredményez a legelő trichostrongylida-lárva populációjában: a lárvák rövid időn belül ( 2 hétnél nem hosszabb idő a l a t t ) e l pusztulnak, megszűnik.
B a legelő, m i n t
fertőzési
forrás
Az augusztusvégi-szeptemberi esős időszak k e d v e z h e t
ugyan a 3. stádiumu lárvák kialakulásának, majd sának, ez
gyakorlatilag életbenmaradá
azonban különféle tényezők ( v i s z o n y l a g a l a c s o n y
átlaghőmérséklet, az állomány immunitása)
miatt,
mint
látni f o g j u k , nem sokban módositja a járványgörbét.
napi
később
Vannak hazánkban o l y a n legelők i s , a h o l a kontinentális klí mánknak ez a lárvapopulációt limitáló hatása nem érvényesül i l y e n pregnánsan. Azokról a legelőkről van szó, amelyek talaját források állandóan n y i r k o s állapotban tartják. I t t júliusban nem csökken a lárvák száma, ezért ezek a h e l y e k nyáron i s maszs z i v invázió forrásai l e h e t n e k . Országos v i s z o n y l a t b a n ezeknek a legelőknek a „kiégő" legelőkhöz v i s z o n y i t v a elenyésző a szá ma, s ezért g y a k o r l a t i szerepük a t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k jár ványtanában jelentéktelen. Az elmondottak alapján a k l i m a t i k u s tényezők a t r i c h o s ' t r o n g y l i d o s i s o k sajátos szezondinamikáját az alábbiak s z e r i n t alakítják ki. Télen csak a k i f e j l e t t férgek léteznek, és m i v e l a 3. stá diumu lárvák e l p u s z t u l t a k , i l l . kialakulásukra n i n c s e n mód, a bántalom nem t e r j e d , a járványgörbén v i s z o n y l a g o s n y u g a l m i ál l a p o t tapasztalható. T a v a s s z a l , a fejlődési alakoknak kedvező körűim ínyek jelentkezésével, a f a j terjedésének a kilátásai f o k o z a t o s a n j a v u l n a k , a járványgörbe emelkedik és június végén kulminál. Ezután, a kedvezőtlen v i s z o n y o k h i r t e l e n jelentkezé sével u j f o r d u l a t áll be, amely a járványgörbe h i r t e l e n esését (ebben, a m i n t a továbbiakban látni f o g j u k a közben k i a l a k u l t immunitás i s s z e r e p e t játszik), majd egy v i s z o n y l a g alacsony s z i n t e n való megállapodását eredményezi. D. A g a z d a s z e r v e z e t immunreakciója. Ennek a k l i m a diktálta j e l l e g z e t e s mozgásnak a finomabb rezdüléseit a gazdaszervezetnek az élősködő megtelepedése által kiváltott reakciója a l a k i t j a k i . Az élősködő megtelepedésének a hatására a gazdaszervezet áthangolódik, immunitásra t e s z s z e r t . A paraziták kiváltotta immunitásnak a megismerésében ma még csak az első lépéseknél t a r t u n k . Ezért van a z , hogy a számos jelenséget, amelyben a gazda és az élősködő eme k a p c s o l a t a megnyilvánul, regisztrál j u k , de értelmét, magyarázatát nem ismerjük. Számos e x a k t k i sérlet segítségével bebizonyították, hogy a trichostrongylidák megtelepedése után a gazdaszervezetben s p e c i f i k u s e l l e n a n y a g o k j e l e n n e k meg. Ezeket az e l l e n a n y a g o k a t s z e r o d i a g n o s z t i k a i pró bákkal k i l e h e t m u t a t n i , sőt segítségükkel aránylag kényelmesen
diagnosztizálni
lehet
e z t vagy
(lárva-precipitációs próba).
azt a trichostrongylidosist
A kísérletek tanúsága
szerint
az
invázió eredményeként k i a l a k u l t immunitás hatására m e g l a s s u l a férgek fejlődése, a nőstények petetermelésének
az
intenzitása
csökken, e s e t l e g t e l j e s e n megszűnik a petetermelés, a populáció élettartama hirtelen
megrövidül,
elpusztul,
vagy
amint
e s e t e i b e n tapasztalható. kiváltotta immunválasz
éppenséggel
az egész
populáció
p l . az u n . öngyógyulás ( s e l f c u r e 5 E r r e a k k o r kerül s o r ,
olyan
viharos,
hogy
ha a reinvázió
hatására nemcsak a
reinvázió lárvái nem t e l e p s z e n e k meg a gazdában, hanem az immu nitást kiváltó, i l l .
fenntartó e r e d e t i populáció i s e l p u s z t u l .
Valószínűleg az immunitással függ össze az a jelenség i s ,
ame
l y e t az angolszász helmintológiai i r o d a l o m b a n „spring r i s e " né ven
emlegetnek.
Ennek
lényege, hogy
a bárányok
időpontjában az anyák bélsarában h i r t e l e n és d i k az ürülő peték száma. zák,
hogy az e l l e s ,
karmányozás
csökken az
eddig
feltűnően emelke
Egyesek a jelenséget a z z a l magyaráz
szoptatás, továbbá,
hatására
eredményezi, hogy
elválasztása
éppen
a r o s s z a b b (téli) t a
állatok védettsége,
az immunitás m i a t t
a
ami a z t
histotrop
fázisban „fogvatartott" lárvák mobilizálódnak, s ez a bél lume nében lévő féregpopuláció egyedsürüségének az emelkedését v o n j a maga után ( i n n e n a több pete az állatok bélsarában). E.
A trichostrongylidosisok
foglalni Induljunk
a
k i abból,
nése m i a t t , állatok
mondottakból
járványtana. Kíséreljük meg össze
adódó
l e g f o n t o s a b b következtetéseket.
hogy az immunitás intenzitásának a csökke
a m i n t már emiitettük,
fokozott
a t a v a s s z a l legelőre kerülő
mértékben üritenek bélsarukkal
trichostrongy-
lida-petéket. Minden kedvez a férgek elterjedésének: a m e t e o r o lógiai v i s z o n y o k az idő előrehaladásával m i n d j o b b a n kedveznek a 3. stádiumu lárvák kialakulásának és életbenmaradásának, továb bá, a legelőt járó állomány, m i n t o l y a n , vázió iránt ban).
legfogékonyabb az i n
( s o k a lárvákkal először találkozó bárány
a
nyáj-
Mindez a járványgörbe ( a z állomány fertőzöttsége i n t e n z i
tásának) e l e i n t e l a s s a n induló, majd sét eredményezi.
A
járvány
kritikus
mind meredekebb emelkedé pontja,
amint
arról
már
szintén v o l t szó a meteorológiai tényezők tárgyalásakor, július
első f e l e .
Ha az időjárás normális (száraz, meleg idő) n i n c s e n
semmi b a j . A 3. stádiumu lárvák a
legelőn
elpusztulnak,
ill.
kialakulásuknak nem k e d v e z az időjárás, s i g y a m a s s z i v , k l i n i kai
tünetekben
megnyilvánuló
reinváziók
elmaradnak. A
június
folyamán történt invázió a már előző évben l e g e l t állatoknál az alapimmunitás öregbítését eredményezi, a
bárányoknál
alapimmunitás f o k o z a t o s kialakulására v e z e t . immunbiológiai állapotában a
rülmény a járványgörbén egy i d e i g
javulás
jön létre. Ez a kö
tartó süllyedés után ( a u g u s z
tájékán csökkeni k e z d a peték száma az állatok
egy v i s z o n y l a g o s amely
nyugalmi
rendszerint
-
állapot
kialakulását
lényegében
tény sem, hogy
nem változik.
teorológiai körülmények
járványgörbén
-
a következő „spring
Ennek nem
mond
ellen
az a
a u g u s z t u s második felében - szeptemberben a me
ciója feldusulásának, történhetnek.
bélsarában) eredményezi,
hacsak nem túlságosan mostohák az állatok
téli tartási és takarmányozási v i s z o n y a i rise"-ig
az
kiindulási állapothoz v i s z o n y i t v a
( a legeltetés k e z d e t e ) messzemenő tus
pedig
Az egész állomány
m e g i n t kedveznek a legelő lárvapopulá minek következményeként u j a b b reinváziók
Ezek azonban a már k i a l a k u l t csak
alig
immunitás m i a t t
a
észrevehető csúcs jelentkezését fogják
eredményezni.
Egész másként a l a k u l a h e l y z e t ,
ha
július i s bővelkedik csapa
dékban. M i v e l a k k o r már a t a v a s s z a l legelőre került bárányok i s üritenek bélsarukkal petéket, a legelőn h i r t e l e n óriási mérték ben feldúsul a 3. stádiumu invázióképes lárvák száma, ami
igen
m a s s z i v inváziók forrása l e h e t . E m a s s z i v inváziók áttörhetik a bárányok kialakulóban
lévő
immunitását,
s i g y súlyos t r i c h o -
s t r o n g y l i d o s i s o s endemiák fellobbanására kerülhet s o r .
II.
A trichostrongylidosisok
diagnosztizálása
Célja elsősorban éppen az i l y e n endemiáknak az előrejelzése, és ezen az a l a p o n a teendők h e l y e s kijelölése. A d o s i s o k diagnosztizálása
eddig
trichostrongyli
a g y a k o r l a t b a n abból állt, hogy
c o p r o l o g i a i vizsgálat alapján megállapították, hogy
az állatok
bélsarában „kevés, közepes mennyiségű", vagy „sok p e t e " v a n . Az e l m o n d o t t a k tükrében minden szakember előtt világos, hogy ebből a leletből a legritkább e s e t b e n l e h e t következtetni a lókra. G o p r o l o g i a i
vizsgálatot
június
folyamán a
tenniva
bárányoktól
v e t t bélsár alapján k e l l végeztetni. E vizsgálattal meg a k a r u n k győződni arról, erről hü egy
hetes
Hogy
június második-harmadik dekádjában
időközökkel legalább
végeztetünk. mutatja
hogyan a l a k u l a fertőzöttség dinamikája.
képet kaphassunk,
három
coprologiai
A három vizsgálat ppg-száma ( p e t e
vizsgálatot
p e r grambélsár)
meg, hogyan a l a k u l az invázió dinamikája. Amennyiben
a
három c o p r o l o g i a i vizsgálat ppg-száma nagyon meredeken emelkedő görbét a l k o t ,
ez f i g y e l m e z t e t a fennálló veszélyre.
szély, a m i n t a z t már tisztáztuk, (súlyos, k l i n i k a i
abban az e s e t b e n realizálódik
tünetekben megnyilvánuló
s i s ) , ha július csapadékban s z o k a t l a n u l
trichostrongylido-
gazdag.
Jól kiegészíti a c o p r o l o g i a i vizsgálat eredményét a vének
lárvaizolálással
állatok gondos hogy
egészen
történő megvizsgálása
boncolása.
Ez nem csak a z z a l
f a j i g diagnosztizálni
chostrongylidosist
Ez a v e
tudjuk
legelő fü
és az
elhullott
az előnnyel jár,
e z t vagy a z t a t r i -
(NEMESÉRI és HOLLÓ, 1 9 6 1 ; HOLLÓ, 1 9 6 9 ) ,
nem tájékozódhatunk az élősködők kiváltotta
helyi
ha
folyamat mi
benlétéről i s , ami a tennivalók megítélésében komoly segítséget nyújt.
Mindezen t u l a legelő füvének lárvaizolálással
megvizsgálása közvetlenül tájékoztat a veszélyről, m e r t l e t i megfigyelések
tanúsága
s z e r i n t amely
történő kisér-
legelő 1 k g f r i s s e n
kaszált füvéből 4-000 lárvát l e h e t izolálni, csakhamar
klinikai
t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s fellobbanásának a színhelye l e s z . A fertőzöttség dinamikájának,
továbbá
a meteorológiai összete
vőknek az alakulásából, a m i n t láttuk, következtetni l e h e t , hogy fennáll-e a t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s járványszerű fellobbanásának a veszélye vagy sem.
A vonatkozó a d a t o k értékelése alapján a t e
endők tekintetében az alábbi meggondolásokat tehetjük. Ha júliusban beállt idő,
akkor
nem
az évszakra
egyébként
sok tennivalója akad
i s jellemző száraz
a gyakorló
kollégának a
t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k k a l k a p c s o l a t b a n . A reinváziók elmaradása m i a t t a bárányokban csupán az a féregpopuláció l e s z , amely a júniusban f e l v e t t 3. stádiumu lárvákból a l a k u l t k i . Sokévi t a p a s z t a l a t tanúsága s z e r i n t ez nem s z o k o t t o l y a n népes l e n n i , hogy a g a z d a s z e r v e z e t k l i n i k a i megbetegedését kiváltsa, de e l e gendő ahhoz,hogy hatására idővel s z o l i d immunitás a l a k u l j ék k i . Ha v i s z o n t júliusban i s van bőven csapadék, a legelőn csakhamar k i a l a k u l n a k az i g e n massziv reinvázió lehetőségei. Az ebből eredő következmények megelőzésére meg k e l l t e n n i a szükséges lépéseket (irányított legeltetés, legelőváltás, b i z o n y o s l e g e lőrészek használatának megszüntetése, a legelő füvének silózása vagy brikettálása, a bárányok eltávolitása az erősen fertőzötté vált legelőről, terápiás beavatkozás s t b . ) . A változatos t e n n i valók sorrendjének a kijelölése, egymással való kombinálása, e g y i k n e k vagy másiknak előnyben részesítése, magának a védeke zési programnak a kialakitása csak a h e l y i v i s z o n y o k ismereté ben, ezeknek a v i s z o n y o k n a k a figyelembevételével történhet, s e z t érdemben csak a h e l y i állatorvos végezheti e l . * J o g g a l f e l l e h e t n e v e t n i , miért nem törekszünk t a v a s z i terápiás beavatkozás segítségével féregmentes állományok kialakítására. E r r e két oknál f o g v a n i n c s e n mód. Először i s , nem rendelkezünk o l y a n gyógyszerrel, amely segítségével már egy dehelmintizáció révén minden fertőzött állatot meg l e h e t n e szabadítani minden férgétől. Másodszor, a féregmentesség létrehozásával, ha ez egyáltalán sikerülne, o l y a n állomány birtokába jutnánk, amely nek még k i f e j l e t t e g y e d e i i s , immunitással nem rendelkezvén, i g e n érzékenyek lennének a t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o s fertőzöttség * Szándékosan nem térek k i j e l e n dolgozatomban az u n . szubk l i n i k a i t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k problematikájára (HOLLÓ, 1967). Kétségtelen, hogy a s z u b k l i n i k a i t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o k okozta kár jelentős l e h e t , amig azonban nem rendelkezünk a z o k k a l a kritériumokkal, amelyek alapján a gyakorló kolléga i s meg tudná itélni, m i k o r ért e l a s z u b k l i n i k a i t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s o l y a n f o k o t , a m i k o r a beavatkozás már gazdaságilag i n d o k o l t , illuzó r i k u s az e l l e n e való tervszerű védekezésre b u z d i t a n i . E krité riumok megismerése sok tervszerű kutatást és megfigyelést igé nyel.
iránt,
a ezért az i l y e n
állandóan fennállana
állományban,
miután legelőre került,
a súlyos t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s fellőbbaná-
sának a veszélye.
III. A
A trichostrongylidosisok
szűkös
terápiája
h a z a i legélőviszonyok m i a t t
megelőzésében
és leküzdésében
a
trichostrongylidosisok
a terápiás
beavatkozás
játszik
döntő s z e r e p e t . Nem mondható gazdagnak a trichostrongylidák e l hajtására a l k a l m a s h a z a i gyógyszerek választéka. Korlátlan mennyiségben zin-tartalmú nyalósó. anthelmintikum,
amelynek hatása,
férgekre korlátozódik. ga,
rendelkezésre áll a Fenőzin
Feno-
sajnos,
csupán a
kifejlett
A h a z a i készitmény egy másik hiányossá
hogy nem mikroniz.ált,
tozza.
és a
A f e n o t i a z i n v i s z o n y l a g széles spektrumú
s ez hatékonyságát még jobban korlá
K r i t i k a i vizsgálatok eredményei s z e r i n t a 10 /»» szemcse-
nagyságú f e n o t i a z i n hatékonysága 500 mg/kg dózis m e l l e t t
12 fi,
a 7 /tu-osé 40fi,a 6,9/t^-os tisztítotté 75fiés végül a 2-3 /*—03 tisztitotté 97-100 fi (COLGLAZIER és t s a i , 1967;
COIGLAZIER és
t s a i , 1969; CONWAY, 1964; DRUDGE és t s a i , 1 9 6 4 ) .
A h a z a i Feno-
zin
szemcsenagysága 10 M, fölöxt v a n .
E m i a t t a Fenőzin terápiás
dózisa 1000 mg/kg. A k i f e j e z e t t e n vérszivó trichostrongylidák e l l e n (haenonchusok) jó eredményt várhatunk a D i t r i f o n elnevezésű, h a z a i előállítású szerves vel
foszforsavészter származéktól. Adagja 50-100 mg/kg. M i
vizben
aránylag
Megállapítást n y e r t ,
jól oldódik, hogy
alkalmazása nagyon
már tört
adagokban
a
egyszerű.
fenotiazinnal
feltűnő s z i n e r g i s t a hatást eredményez. A legszélesebb spektrumú, kiváló n e m a t o d i c i d hatású gyógyszer à Thiabendazol.
Mind az ivarérettekre,
mind a lárváiis a l a k o k r a
i g e n erélyesen h a t . A d a g j a 50-100 mg/kg. • Összefoglalóan megállapítható, hogy a kérődzők
trichostrongyli-
d o s i s a hazánkban j e l l e g z e t e s szezondinamikával rendelkező nematodosis,
amelynek járványszerű megnyilvánulására - hála hazánk
kontinentális klimájának - csak a szokottnál csapadékosabb esz tendőkben
kerül s o r . Kontinentális
klimatikus
viszonyaink
a
j e l l e g z e t e s csapadékmegoszlással lehetővé t e s z i k , hogy a bánta lom ges
jelentkezését előre jelezzük és ennek megfelelően a szüksé rendszabályokat
időben
foganatosíthassuk.
A klinikailag
megnyilvánuló j u h és szarvasmarha t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s megelő zésének
és leküzdésének
beavatkozás a döntő
hazai
v i s z o n y o k között a
láncszeme, e r r e
azonban
kevés
gyógyszeres kivételtől
e l t e k i n t v e (forrásoktól állandóan nedvesen t a r t o t t legelők) csak csapadékban bővelkedő esztendőkben kerül s o r .
K O B U L E J , T . : Control of Trichostrongylidoses of Ruminants — a Survey
Drawing on r e c e n t
published
i n f o r m a t i o n and w i t h due r e g a r d f o r
Hungarian c l i m a t i c c o n d i t i o n s
and methods o f a n i m a l husbandry
the a u t h o r d i s c u s s e s t h e i m p o r t a n t demiology
of trichostrongylidoses
factors favouring
the accumulation
g i v e n s p e c i a l emphasis.
factors influencing the epi o f ruminants. of third
Por t h e c o r r e c t
Ecological
stage
larvae are
evaluation
of results
o f f a e c a l e x a m i n a t i o n s and f o r t h e i n s t i t u t i o n o f s u i t a b l e
the
r a p e u t i c measures i t i s e s s e n t i a l t o have a t h o r o u g h knowledge and a p p r e c i a t i o n
o f epidemiological
conditions.
I r o d a l o m 1. ANDERSEN, P.L. - BOATMAN, P.H. - DEVINE, N.D.: Development and lus
s u r v i v a l o f t h e f r e e - l i v i n g stages o f T r i c h o s t r o n g y c o l u b r i f o r m i s on p a s t u r e .
- J . P a r a s i t o l . , 51. Suppl.
32. 1965. 2 . ANDERSEN, F.L. - WANG, G.T. - DEVINE, N.D.: E f f e c t o f tempe r a t u r e on s u r v i v a l o f t h e f r e e - l i v i n g stages strongylus 1966.
c o l u b r i f ormis.
-
of Tricho-
J . P a r a s i t o l . , 52.. 7 1 3 - 7 2 1 .
3. COLGLAZIER, M.L. - ENZIE, F.D. - LEHMANN, R.P.: riation
i n t h e response
o f H. c o n t o r t u s
goats given Phenothiazine: products
S t r a i n va
i n sheep and
E f f i c a c y o f N.F. and p u r i f i e d
on p a r a s i t i c i n f e c t i o n s . - Am. J . V e t . Res., 28.
1711-1722. 1967. 4.
COLGLAZIER, M.L. - KATES, K.C. - ENZIE, F.D.:
Anthelmintic
activity
o f T e t r a m i s o l e , T h i a b e n d a z o l e , and p u r i f i e d
particle
Phenothiazine
against
o f Haemonchus c o n t o r t u s
and
experimental
fine
infections
Trichostrongylus species i n
sheep. - P r o c . Helm. Soc. Wash., 36.* 68-74. 1969. 5. CONWAY, D.P.:
Variance i n the e f f e c t i v n e s s o f Thiabendazole
a g a i n s t Haemonchus c o n t o r t u s i n sheep. - Am.J.Vet.Res., 25. 844-845. 1964. 6. CROFTON, H.D.:
The e c o l o g y
s t r o n g y l e Nematodes. I I . on t h e a v a i l a b i l i t y
o f immature
phases
of
Tricho-
The e f f e c t o f c l i m a t i c f a c t o r s
o f the i n f e c t i v e larvae
strongylus retortaeformis to host.
-
of
Tricho
P a r a s i t o l o g y , 39.
25-38. 1948. 7. CROFTON, H.D.:
The e c o l o g y
s t r o n g y l e Nematodes. pastures.
o f Immature
phases
o f Tri.cho-
IV. Larval populations
o f lowland
- P a r a s i t o l o g y , 42. 77-84. 1952.
8. DRUDGE, J.H. - SZÁNTÓ, J . - WYANT, Z.N. - ELAM, G.:
Field
s t u d i e s on p a r a s i t e c o n t r o l i n sheep.Comparison o f T h i a b e n d a z o l e , Ruelene and P h e n o t h i a z i n e .
-
Am.J.Vet.Res.,
25. 1512-1518. 1964. 9 . GIBSON, T.E.: The e c o l o g y chostrongylus Ed.
of the i n f e c t i v e
c o l u b r i f o r m i s . I n : Biology
larvae
of Tri
of Parasites. -
S o u l s b y , E.J.L. New Y o r k and London, 1966.
10. HOLLÓ, F.: A f o n t o s a b b lés - Védekezés. 1967. 1 1 . HOLLÓ, F.:
parazitózisok kártételei. Gyógykeze Témadokumentáció.
-
OMgk.
Adatok a j u h - t r i c h o s t r o n g y l i d o s i s
diagnosztikájához.
-
Budapest,
laboratóriumi
Magyar Állatorvosok L a p j a ,
24. 99-
107. 1969. 12. NEMESÉRI, L. - HOLLÓ, F.: Állatorvosi parazitológiai n o s z t i k a . - Budapest, 1 9 6 1 .
diag
13.
PRASAD, L . : E f f e c t s o f t e m p e r a t u r e and h u m i d i t y on t h e f r e e l i v i n g stages o f T r i c h o s t r o n g y l u s r e t o r t a e f o r m i s . - Canad. J . Z o o l . , 37. 305-316. 1959-
14. ROSE, J.H.: O b s e r v a t i o n s
on t h e f r e e - l i v i n g
stomach worm Haemonchus c o n t o r t u s .
-
stages
o f the
P a r a s i t o l o g y , 53.
468-481. 1963. 15. TAYLOR, E.L.: O b s e r v a t i o n s on t h e bionomics o f s t r o n g y l i d l a r v a e on p a s t u r e s . - V e t . R e e , 50. 1265-1272. 1938.
Érkezett: 1969-6.10.
Dr. KOBULEJ T. Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszék, Budapest, V I I . L a n d l e r J . u . 2.
