KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK
Kerámiák nyersanyagai
agyag agyagfejtı
1
• Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy • Mázatlan (terrakotta) - mázas • Csoportosítás a szemcseméret alapján
– finomkerámia – max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok fazekasáru, mázas kerámiák, keménycserép, kıedény
– durvakerámia – szemcsék, pórusok mérete >
0,1-0,2 mm építési kerámiák, tégla, kıagyag csı
Legkorábbi kerámiák Legkorábbi: Dolní Věstonice – 28000 év
Legkorábbi használati edény: Jomon kultúra 12000 év
Legkorábbi Kárpátmedencei: Körös-, illetve Starčevo-kultúra, 8000 év
2
A kerámiák összetevıi kerámia – mesterséges metamorf (metaüledékes) kızet
Plasztikus agyag – mátrix
- részben relikt, részben újonnan képzıdött
Nem plasztikus elegyrészek –
törmelékszemcsék, soványítóanyag - > 15µm - relikt - ásvány-kızettörmelék, homok, szerves anyag (növénymaradványok, csont stb.)
Pórus Szegély (máz) - égetés során kialakul („szendvics” szerkezet - mesterséges
ı
Agyag Agyag tulajdonságai: uralkodóan < 2 µm szemcsenagyság elsİsorban agyagásványokból áll – szilikátok (földpátok, földpátpótlók) és kİzetüveg lebontásával, szerkezetének átalakulásával képzİdik. kaolinites – illites – montmorillonitos meszes - nem meszes kövér - sovány tőzálló (hıálló) - nem tőzálló (olvadáspont > illetve < 1550oC) hıálló: illites és kaolinites Magyarország: hıálló agyag csak hegységi és hegységperemi területeken található.
3
Nemesagyag Nemesagyag (kaolinit és/vagy illit) – felsı miocén S magmatitok hidrotermás lebontásával helyben képzıdött (autochton) hıálló (tőzálló) porcelángyártás Elıfordulások: Tokaji-hegység: Szegilong, Mád-Bomboly (kaolin) Füzérradvány (illit) Kelet-Mátra: Felnémet, Recsk, Mátraderecske
Tőzálló agyag 1. Tőzálló agyag (kaolinit és/vagy illit + olvadáspont csökkentı szennyezések – pl. kvarc, földpát, gipsz, karbonát, szerves anyag stb.) S-N magmatitok lebontásával áthalmozott (allochton) mészmentes vagy nagyon kevés és finomszemcsés mészanyag durvakerámia, kályhacsempe, samott, keramit, fızı-sütı edény Elıfordulás: Hegységi-hegységperemi területeken Fı fazekasközpontok: Bánk-Felsıpetény-Romhány (K-Börzsöny) (1) Cserszegtomaj (Keszthelyi-hg.) (2) Sárisáp (3) Nemti (saválló agyag) (4)
1
4
3 2
4
Tőzálló agyag 2. Régészeti kerámiák szempontjából fontosabb lelıhelyek:
Gömör – Rimaszombat környéke Miskolc környéke Zemplén és Ung Nagyvárad (Sebes-Körös) Lippa (Maros) Csákvár
Domokos 1988-2002
Nem plasztikus elegyrészek 1. • Természetes eredető törmelékszemcsék • Soványítóanyag – mesterségesen adagolt – homok (- apró kavics) – összetört kızettörmelék – tört kerámia (grog) – szervesanyag (pl. pelyva) – csontırlemény – kagylóhéj
Bronzkor, Biatorbágy
5
Nem plasztikus elegyrészek 2. Ásványtörmelékek Gyakori elegyrészek: kvarc földpát
kvarcit
500 µm
300 µm
csillám
Ritka elegyrészek:
turmalin
amfibol 500 µm
100 µm
Nem plasztikus elegyrészek 3. Kızettörmelékek Elıfordulás elsısorban durva kerámiákban
Talkpala
Fillit
500 µm 500 µm
Bazalt
500µm
Gneisz
500µm
6
Nem plasztikus elegyrészek 4. Mészkı, agyagkızetek, ısmaradványok Elsıdleges kalcit
Kovaszivacstő
100 µm
500 µm
Agyagpellet
Agyagos kızettörmelék
500 µm
500 µm
Szegély, máz, festés Slip – vékony agyagbevonat Engob – színes földfesték Formázás után, de a kiégetés elıtt (iszapolt) anyagú szegély 100 µm
Ólommáz – átlátszó + aláfestés Ónmáz – átlátszatlan fedımáz – majolika, fajansz (nálunk: habánok XVI-XVII. század) + fedıfestés díszítés
Szín, festék: mázzal egybeolvadó, abból kivált fém-oxidok Fe: (hematit, goethit): sárga, barna, (zöld) Mn: (piroluzit): sötétbarna, fekete, ibolya Co: kék Cu: zöld, kék, (bíborvörös) Cr: zöld, sárga
7
Agyagtárgyak, Neolitikum
Mészbetétes kerámiák Késı rézkor - bronzkor Mészbetétes kerámia kultúra névadója Mészbetét anyaga: – –
kalcit (tört mészkı) hidroxilapatit (csontırlemény)
8
Festett kerámiák
Füzesabony
• Tihanyapáti
•
•Tiszaszılıs Endrıd
Szarvas
Vörs
Starčevo
Körös
9
Agyagszobrok, Neolitikum
írásos agyagtábla, Egyiptom
ékírásos agyagtábla, Mezopotámia
10
terrakotta szobrok, Mezopotámia
kínai agyaghadsereg részlete (egy harcos lovával)
11
Görög vázák
Népvándorláskori kerámiák
magyar, Edelény-Borsod avar, Zalavár
12
Honfoglalás kor
• ÉK-Magyarország: Uralkodóan savanyúneutrális összetételő kızetés ásványtörmelékek [kvarc, muszkovit, (földpát)], alárendelten savanyúneutrális összetételő magmás (mélységi és vulkáni) és üledékes kızetés ásványtörmelékek, esetenként karbonátos soványítóanyag
Felsızsolca
Mezıkeresztes
Porcelán
13
A porcelán nyersanyagai
kaolin
földpát
A porcelán elıállítása Magas hımérsékleten (1200-1400 °C között) kaolinit (esetenként plusz földpát, kvarc stb.) égetésével elıállított kerámiai anyag. Porcella (olasz) - Vénuszkagyló neve (hasonló porcelánszerő megjelenése miatt). Üvegszerő, kemény, impermeábilis, fehér (vagy mesterségesen színezett), áttetszı, és kémiailag és hınek ellenálló, elektromosan szigetelı anyag. Az elsı porcelánok Kínából ismertek (Hang dinasztia, 25-220 Kr.u). Európában (Meissen városában) Johann Friedrich Böttger állított elı porcelánt kaolin, alabástrom és kvarc keverékének magas hımérséklető hevítésével. Az elsı meisseni manufakturát 1710-ben alapították.
14
Kínai porcelánok
Európai porcelánok
Medici porcelán
Meisseni porcelán
15