kékvilág 2010.2
Innováció
Nagysebességű handling rendszerek Biztonság
Új gépbiztonsági irányelvek Hatékonyság
Pneumatika az ipari folyamatok diagnosztikájában
Fókuszban
A jövő gyártástechnológiája Technika, innovácó, perspektívák
Vissza a jövőbe 1876. május 10: Philadelphiában megnyitotta kapuit a Centennial International Exhibition, ez volt amerikai földön az első világkiállítás. Az USA 100 éves fennállását ünnepelte és ezt a kiállítást mint a szuperlatívuszok seregszemléjét mutatták be. A 115 hektáros kiállítási területen összesen 30 864 gyártó mutatta be újdonságait. Ez volt az első eset, amikor a kiállított tárgyakat nem egy központi épületben gyűjtötték össze, hanem szakterületenként öt kiállítási csarnokban osztották el. A két legnagyobb épület a gépipari csarnok (fotó) és a fő csarnok (Main Hall) volt, amely a 81 600 négyzetméteres kiállítási felületével még az 1851-es londoni Kristálypalotát is túlszárnyalta. Az érdeklődés is hatalmas volt: kereken tízmillió látogató kereste fel a 180 kiállítási standot. Az impozáns számokon túl a kiállítás egy álom volt a jövőről, olyan álom, amelyet a fiatal amerikai nemzet álmodott. Alexander Graham Bell bemutatta távbeszélő készülékét, amelyet röviden telefonnak neveztek, a Remington cég kiállította az első piacképes írógépét, a H.J.Heinz Company újdonsága pedig az első iparilag előállított ketchup volt. A megnyitáshoz Ulysses Grant amerikai elnök II. Dom Pedro brazil császárral elindította hatalmas Corliss gőzgépet, amely a gépipari csarnok összes többi berendezését működtette.
kékvilág 2010.2 Fókuszban 2 – 3
Fotó: HistoCard – Privatarchiv, www.histocard.com, Garmisch-Partenkirchen
Fókuszban – interjú
A jövő gyártástechnológiája Milyen lesz a holnap gyártástechnikája? Milyen trendek formálják a gépgyártás következő éveit? Reijo Tuokko professzor nemzetközileg elismert szakembernek számít a gyártástechnika jövőjét illetően. Beszélgetés a sokáig használható berendezésekről, a gépgyártás globalizálódásáról valamint az ember és a gép közötti harmóniáról.
Önnek, mint a terület jó ismerőjének, elsőként azt a kérdést tesszük fel: Quo vadis, Machine? Hová fejlődik a gépgyártás? Reijo Tuokko professzor: Amikor azt tekintjük, milyen irányban fejlődhet a gyártástechnika, egyet mindig szem előtt kell tartani: az ember és a gép közötti harmonikus együttműködést. Minél nagyobb egy gép automatizáltsági és önállósági foka, annál nehezebb ezt a harmóniát megvalósítani. Ma még a robotok és a gépek felfogóképessége, ügyessége, alkalmazkodó képessége, interakciós lehetősége messze van ettől a követelménytől – a kutatás és fejlesztés erőfeszítései ellenére is. A gyártó berendezéseknek egész élettartamuk alatt képesnek kell lenni a gyártott termék fejlesztéseinek követésére – ugyanakkor olyan kevés erőforrást szabad elhasználniuk, amennyire keveset csak lehet. Várhatóan 2020-ban már egyre gyakrabban fogják alkalmazni az iparban a miniatűr gyártó berendezéseket, az úgynevezett Desktop Factory-kat. A menedzserek mindenekelőtt a gépek költségeit és jövedelmezőségét nézik. A mérnökök a rugalmas alkalmazhatóságra és a miniatürizálásra fókuszálnak. A tervezők az új eljárásokra helyezik a hangsúlyt. Az Ön véleménye szerint melyikük lesz a meghatározó a jövőben? Hogyan fognak közös nevezőt találni ezekhez a különböző nézőpontokhoz? Tuokko: Természetesen nem tudok receptet adni a jövőre nézve. Az azonban tény, hogy egyre élesedik a vita a gyártóberendezések miniatürizálásáról és ezek ökológiai lábnyomáról – a nézőpontoktól függetlenül. Az egyetemeken és kutató intézetekben jelenleg világszerte kutatják a miniatűr gyártó berendezéseknek környezetre gyakorolt hatását. A mikro- és a Desktop Factory berendezések lehetséges szerkezetek az olyan speciális termékek megrendelés szerinti gyártására, mint az orvosi implantátumok vagy a zsebméretű szórakoztató elektronikai termékek. Ezeknek a termékeknek tipikusan kicsi az élettartamuk, kicsi a sorozatnagyságuk és nagyon sokféle változatban készülnek. Ugyanakkor igénylik az új technológiák kombinálását. Az építőszekrény elven összeállítható miniatűr gyártó berendezések nagyon hamar üzemkészek – ez nyilvánvalóan előny a berendezés újrakonfigurálásánál. Legvégül pedig ezek csökkentik a költségeket és az erőforrások felhasználásának mértékét is.
Milyen lesz 2020-ban egy gyártósor? Tuokko: 2020-ban már a fenntarthatóság olyan szintjét érjük el, ahol mind a kész termékek, mind a berendezések teljesen újra felhasználhatók, a gyártás hatása a környezetre a nullával egyenlő, valamint a képzett és motivált munkaerő biztonságos és kellemes munkakörnyezetben dolgozik, teljes harmóniában a gépekkel. Merész prognózis, azonban az embernek kell jövőképe legyen, ugye? Most mi egy régió gépgyártás-technikájáról beszélünk. Hogyan fog a jövőben a globalizáció ezen a területen is egységes szabványokról gondoskodni? Tuokko: A gyártó berendezések szállítói ma még jellemző módon különböző kivitelű gépeket kínálnak a különböző piacok és régiók számára. A gép biztonsága, az ergonómia, a hatásfok és a tartósság terén a követelmények változnak, országok és szabványok szerint. Emiatt nincs sok, régiótól függetlenül alkalmazható, azaz semleges gép. A globalizáció folyamatában azonban egyre jobban egységesednek a követelmények. Emiatt a vállalatoknak meg kellene erősíteniük a nemzetközi kooperációt és üzleti sikereiket a határokon túl is meg kellene találni. Hogyan néz ez ki nemzetközi szinten? Fel tud Ön fedezni különbségeket a kontinensek szabványai között? Léteznek különböző gépépítési filozófiák? Tuokko: Az egyes országok szemszögéből nézve természetesen a versenyképes ipar az elsőrendű cél, mivel csak így lehet az országban megőrizni a munkahelyeket. A gyártási hatásfokot illetően mindenesetre hatalmas különbségek vannak a kontinensek között. Még a nagyon fejlett országokban is 100% fölötti a javíthatósági potenciál. Amennyire én ezt látom, egyes országok elfogadták a kihívást, mások azonban áttelepítették a gyártásukat az olcsó munkaerővel rendelkező országokba, illetve olyan országokba, amelyek nagyobb hatékonyságot és nagyobb teljesítőképességet kínáltak. Melyik ország van előrébb – amelyik fejlődik vagy azok, amelyek gyártanak? Tuokko: Azok az országok, amelyek technológiát fejlesztenek, jobb helyzetben vannak: előbb jutnak abba a helyzetbe, hogy
kékvilág 2010.2 Interjú 4 – 5
Az ember
Reijo Tuokko professzor Reijo Tuokko 1990 óta automatizálástechnikai professzor a finn Tamperében lévő műszaki egyetemen. Ugyanakkor a gyártástechnológiai osztály vezetője is ott. Tagja az európai technológiai platformnak, amelyik a jövő gyártástechnológiájával foglalkozik (High Level Group MANUFUTURE), tagja az EFRA (European Factories of the Future Research Association) vezetőségének, és mint ilyen, számos tapasztalatra tett szert a kutatók nemzetközi együttműködése terén. Pályafutása elején a Valmet Oy Machine Tool and Factory Automation Division alkalmazottja volt, ahol 11 évig volt kutatómérnök és K+F menedzser. Mielőtt professzor lett volna, magándocensként tanított Lappeenranta és Tampere egyetemén. 1996. óta gondozza a Tekes cég, az élenjáró finn technológiai és innovációs cég fejlesztési projektjeit mint program menedzser és program koordinátor.
a hagyományosról a tudásalapú gazdaságra történő átmenethez, a felhasználói- és hulladék-termelő gazdaságról a fenntartható gazdaságra való áttéréshez új koncepciókat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Ezeknek az új koncepcióknak igen nagy hatásuk lesz a piacokra, a társadalomra és a technológiára. Ugyanakkor új szemléletmódot követelnek meg a gyártást illetően. Az kell legyen a cél, hogy a többletérték növekedjen és minden szinten felhasználják a tudást. A fejlett országoknak a fejlődő országokhoz képest előnyük még, hogy több egyetemmel, kutató intézettel és kutató centrummal rendelkeznek, amelyek egy ilyen változásban végül is katalizátor szerepet töltenek be. Végül egy kérdés Reijo Tuokko magánemberhez: Hogyan piheni ki a munkáját? Honnan tesz szert új energiára, hogy a „holnap gyártása” témával foglalkozzon?
Tuokko: Be kell vallanom, hogy olyan privilegizált és érdekes munkám van, ami a hobbimmá vált. A nemzetközi közösségben munkám révén számos személyes kapcsolatra és barátra tettem szert. Ők nemcsak a relaxáció pillanatait jelentik nekem, hanem azt, hogy a személyes eszmecserék alkalmával mindig tanulok valami újat. Ezért van az, hogy egyre többet foglalkozom a regionális különbségekkel, a globális trendekkel és ezeknek a trendeknek a hatásával a jövő gyártástechnikájára. Legjobban azonban természetesen családom körében tudok kikapcsolódni és új energiákkal feltöltődni, akár otthon vagyunk, akár kirándulunk.
Fókuszban – Technológia tegnap és ma
Gyorsabb, kisebb, mobilabb A technika története az elmúlt évtizedekben elválaszthatatlanul összekapcsolódott a számítógéppel. Az elektronikus számítógép világunk minden területét alapvetően megváltoztatta. Néhány mérföldkő a számítógép 70 éves történetéből.
i.e. 1100 1941
Az első számoló eszköz Valószínűleg Kínában bukkan fel először olyan számolási segédeszköz, amely funkciójában a római abakusznak felel meg. Az abakusz tehát az egyik legrégebbi ismert mechanikus számolási segédeszköz. A számolóállvánnyal, amelyet legfőképpen a kereskedelemben használnak, számok összeadását, kivonását, szorzását és osztását lehet elvégezni. Még négyzetgyök-vonásra és köbgyök-vonásra is alkalmas az abakusz. Európában az antik időktől egészen a 17. századig a legkedveltebb számolási segédeszköz, amíg az első mechanikus számológépek meg nem jelennek.
Megszületik a számítógép Berlinben Konrad Zuse megépíti a Z3-mal az első programozható digitális számítógépet. A számolóművel, amely relés áramkörökből áll, összeadást, kivonást, szorzást, osztást, négyzetgyök-vonást, decimális-bináris valamint bináris-decimális átalakítást lehet végezni. A relés áramkör 64 szót tud tárolni, amelyek egyenként 22 bit hosszúságúak. Útmutató jelentőségűek a matematikai alapok: a Z3 bináris számokat használ. Az 1944-es amerikai számítógép, az ENIAC, amelyet gyakran az első számítógépnek neveznek, valójában az első elektronikus számítógép. Ez azonban még decimális számokkal dolgozik. Ennek fejlesztésén dolgozott Neumann János is.
1964 A számítógép sokoldalú lesz Az IBM jelentkezik elsőként a piacon a System/360 első nagyszámítógépes családdal, amely azonos architektúrával különféle kivitelben kapható. A vevő tehát egy kisebb változattal kezdhet, és ezt kívánság szerint bővítheti anélkül, hogy a szoftvert meg kellene változtatnia. Az S/360 sorozatot ugyanakkor tudományos és üzemgazdasági számításokra is lehet alkalmazni – ami szintén újdonság. A fő memória kapacitása 8 kB-tól 8 MB-ig terjedhet, az S/360 alkalmazza először a 8 bites standardot mint egy bájtot. Még az S/360 legkisebb kivitele is sok helyet foglal.
kékvilág 2010.2 Fókuszban 6 – 7
A számítógép zsugorodik Az Intel 4004-gyel az amerikai chip gyártó megalkotta az első processzort. Ugyanebben az időben jelentek meg az első kis alakú számítógépek a piacon. Az első személyi számítógépnek, azaz PC-nek a Kenbak-1-et tartják. A munkamemóriája 256 bit, a működési frekvenciája 1 MHz. A Kenbak-1-ből csak kereken 40 darabot gyártottak. A kereskedelmi áttörést először az Altair 8800 jelenti, amely 1974-ben kerül piacra és már az első hónapban néhány ezer darabot eladnak belőle. Ezzel aztán meg is törik a kezdeti lendület: a számítógép nem hatol be a privát szférába, hanem decentralizáltan alkalmazható munkaeszköz lesz, ami a teljes vállalkozói világot jelentősen megváltoztatja.
1971 1982
A számítógép mindenütt jelen van Az ezredforduló körüli években a kommunikáció az inteneten keresztül, e-mailekben és az új médiákban nyilvánvalóan korlátlanná vált. Az iPhone-t a Time Magazine a 2007. év találmányának választotta. A kis telefonok (Smartphones) mindenütt ott vannak, minden helyen megkönnyítik a kommunikációt és a hálózatra kapcsolódást. A kényelmes kezelő felület és a számos funkció mellett egyre inkább a forma a döntő az értékesítési sikerekben.
2007
És hogyan tovább… A számítógép mobil lesz A piacon az első notebook a GRID Compass 1100. A felnyitható szerkezet a mai napig mértékadó, még ha a „notebook” fogalom csak a 80-as évek végén kezdett elterjedni. A számítógép 4,77 MHz-es processzorral, 320x200 pixeles kijelzővel és 340 kB merevlemezes tárolóval rendelkezik. A készülék súlya 5 kg és a kereken 10.000 dolláros árával nem az a kimondott sláger cikk. Azonban jelentősen kevesebbet nyomott, mint az első, piacképes hordozható számítógép, amelyet egy évvel előtte mutattak be: az Osborne 1 súlya tekintélyes 12 kg.
Connected Life, Mobility, Webcity és Green IT – ezekkel a jelszavakkal hozta középpontba a jövő trendjét az ez évi CEBIT-en. Az emberek közötti kommunikáció a gépek segítségével egyre intenzívebb, az internetből Social Net lesz. A készülékek mobilitásának köszönhetően mindenki mindenkor és mindenhol elérhető és hálózatba kapcsolható lesz. Az ember és a gép közötti kommunikáció is egyre intenzívebb lesz: a felhasználók egyre kevésbé tekintenek a gépekre úgy, mint valami külső dologra, amelyet kezelni kell. A gépek kezelése könnyebb, és a gépek közötti kommunikáció is egyszerűbb. Emellett minden területen a sok egyedi megoldástól a központi vezérlési megoldás felé mutat a trend. Végül pedig jelentőssé vált a tartósság – nem csak az információtechnikában, hanem az összes többi területen is.
Innováció – High-Speed Handlings
Sebességkorlátozás nélkül Az innovatív fogasszíjas hajtással rendelkező, beépítésre kész „High-Speed Handlings” termékekkel nagyon dinamikus szerelési folyamatokat lehet megvalósítani. Mindenhol alkalmazhatók, ahol gyorsan, rugalmasan és kedvező költséggel kell pozícionálni. A handling rendszer egy további újdonsággal bővült: még az érzékeny felületű munkadarabok is érintés nélkül foghatók meg az új Bernoulli-szívókoronggal.
A
robotokat és handling rendszereket alkalmazó automatizálástechnikai megoldások által támasztott követelmények sokfélék és komplexek: az egyre kisebbé váló sorozatnagyságok és az egyre növekvő gyártási sokféleség rövidebb átállítási időt és jövedelmező gyártást igényel. Mivel a minőségbiztosításhoz ráadásul még olyan intelligens rendszereket is alkalmaznak a berendezésekben, mint a programozható kamerák, a megoldásoknak rugalmasan variálhatóknak kell lenni. És végül, de nem utolsó sorban a darabszám-költséget csökkenteni kell, nagyobb teljesítmény révén. A Festo pontosan ezeknek a követelményeknek teljesítése érdekében fejlesztette ki két High-Speed Handlings rendszerét, mint beépítésre kész automatizálási csomagokat. A High-Speed H-portált és a High-Speed T-portált a kis alkatrészek dinamikus szerelési és manipulációs műveleteihez fejlesztették ki, ahol nullától három kilogrammig terjedő tömegű munkadarabokat kell pozícionálni, illetve gyorsan és egyszerűen kell átállni egy másik típusra. A mechanikát, az elektromos hajtásokat és azok vezérlését egy robotvezérlő fogja össze egységes rendszerré. A High-Speed H-portál lapos, gyors, pontos és kedvező árú A H-portál a Delta kinematikájú robotrendszerek költségtakarékos alternatívája. A lapos és helytakarékos felépítés révén alacsonyabban van a súlypont. Az építési terek kisebb méretűek lehetnek, ami a gyártósorok áttekinthetőségét is növeli. A Delta kinematikával ellen-
tétben a tengelyek tetszőleges méretben készíthetők, így a munkaterületet pontosan az adott feladathoz lehet beállítani, egyúttal optimalizálható a ciklusidő is. Az optimalizált gyorsulási- és fékezési tulajdonságok X és Y irányban akár két méterig terjedő lökethosszakat tesznek lehetővé, 0,1 mm ismétlési pontossággal. A High-Speed H-portál egyesíti egy lineáris motoros handling rendszer dinamikáját a fogasszíjas handling megoldás viszonylag alacsony költségével – és még 30%-kal gyorsabb is, mint a szokásos handling egységek. Lineáris és forgató mozgatás egyetlen egységgel A kombinált lineáris-fordító modul két szabadságfokkal egészíti ki a High-Speed H-portált és egyetlen egységként valósítja meg az egyenes és a fordító mozgást. A modul két tengelye egymástól függetlenül mozog. Ezzel a kialakítással a modul legjobban a szerelési területen alkalmazható. Itt gyakran van szükség az egyenes és a fordító mozgások kombinációjára, ha az adagolóból kivett munkadarabot csak elfordítva lehet behelyezni a szerelő berendezésbe. A kombinált lineáris-fordító modul 20 m/s² gyorsulással éri el az 1,5 m/s sebességet. Olyan vákuum megfogókkal és mechanikus megfogókkal lehet alkalmazni, amelyek max. 1 kg tömegű munkadarabokat kezelnek. A High-Speed T-portál kompakt és dinamikus A T-portál ugyanazon a technikán alapul, mint a H-portál. Mint High-Speed pick&place modul, nagyobb dinamikát
tesz lehetővé, mint a hagyományos lineáris portálok, ráadásul tetszőleges lökethosszakban gyártható. A T-portál nagyon kompakt és nagy gyorsulásokra képes a Z irányban is. A lökethosszak az Y és Z irányban akár az 1000 mm-t is elérhetik, 0,1 mm ismétlési pontossággal. Konstrukciós fortély Mindkét portál egy konstrukciós fortély révén képes elérni a teljes munkaterületen az 5 m/s sebességet és az 50 m/ s² gyorsulást: a két fogasszíj-hajtású tengelyt egyetlen, a hajtótengelyek körül körbefutó fogasszíjjal kötötték össze. Ezt a fogasszíjat két, párhuzamosan elhelyezett EMMS sorozatú szervomotor hajtja. A konstrukció további előnye: egyik motor sem mozog a tengelyekkel. Ez a két tényező – a körbefutó fogasszíj és a két, párhuzamos, helyben maradó szervo hajtómű révén csökkentett tömeg – gyors és dinamikus mozgásokat tesz lehetővé. Kinematikus rendszer-megoldás A High-Speed H- és T-portálok alapja a CMXR robotvezérlő. Ez kinematikus rendszer megoldássá kapcsolja össze a mechanikát az elektromos hajtás- és vezérléstechnikával, valamint koordinálja az igen dinamikus mozgásokat. A CMXR robotvezérlő interpolál és az összes tengelyt vezérli, lehetőség van egy kontúr mentén
kékvilág 2010.2 Innováció 8 – 9
1. motor
A High-Speed H-portál egy lineáris motoros handling rendszer dinamikáját nyújtja egy fogasszíjas handling megoldás viszonylag alacsony áráért. Egyszerűen be lehet építeni a már meglévő berendezésekbe is.
+
1000 1/perc
+
1000 1/perc x ir. mozgás 2. motor
•
0 1/perc
átlós
-
1000 1/perc y ir. mozgás
•
-
0 1/perc
1000 1/perc
átlós
y ir. mozgás
• átlós
átlós
x ir. mozgás
A H-portál működési módja A motor forgásirányának megfelelően adódnak az x-y síkbeli mozgások. A teljesítmény ugyanakkor nő a szuperponálódó mozgások révén.
2. motor
+
+
1000 1/perc 1. motor
haladni, ami a ragasztás, lézeres hegesztés vagy vízsugaras vágás esetében szükséges. Be tud állítani pályamenti kapcsolási pontokat és így a megmunkáló eszközöket pontosan tudja kapcsolni. A CMXR interfészként csatlakozik egyrészről a fölérendelt vezérlőhöz, másrészről a szervo-tengelyek motorvezérlőihez és a szelepszigetekhez. Mindezeken felül a vezérlésbe be lehet vonni képfeldolgozó rendszereket, mint amilyen az SBOx intelligens kompakt kamera rendszer. A kamerarendszerrel és a lehetséges továbbító rendszerekkel mozgó kamerás alkalmazásokat is meg lehet valósítani. Érintésmentes megfogás Napelem cellák vagy más törékeny munkadarabok manipulálására ideális megoldás a kombinált lineáris-forgató modul előlapján lévő Bernoulli-szívókorongos megfogó. A Bernoulli-megfogó a munkadarabot – például a szilícium lapkát – alig megérintve veszi fel, eközben a megfogóban magában túlnyomás van. A megfogandó felület és a megfogó között áramló nagy sebességű levegő vákuumot hoz létre, ezzel felszívja a szilícium lapkát. Eközben a megfogó felülete és az alkatrész felülete között kb. 0,5 … 3 mm távolság keletkezik, tehát a tárgyat érintés nélkül tartja.
•
0 1/perc
-
-1000 1/perc
•
-
1000 1/perc
0 1/perc
-1000 1/perc
y tengely
átlós
z tengely
átlós
z tengely
• átlós
átlós
y tengely
A T-portál működési módja A High-Speed T-portál a két motor segítségével szabadon pozícionálható az y-z síkban. Ezzel lehet a mozgásátadásokat optimálisan illeszteni az alkalmazáshoz.
Biztonságtechnika – 2. rész
Lépésről lépésre a nagyobb biztonság felé 2009. december 29-én lépett életbe az új EU gépépítési irányelv, amelyet minden géptervezőnek és fejlesztőnek alkalmaznia kell. Ezért most megmutatjuk, hogyan kell a gyakorlatba átültetni az irányelvet. A gyártó berendezésekben csökkenteni kell a veszélyforrásokat, például műszaki védelmi intézkedésekkel. Cikksorozatunkban néhány ötletet adunk arra, hogyan lehet l du mo . megvalósítani a különféle biztonsági funkciókat. 5
4.
3.
2.
1.
l
du
mo
l
du
mo
l
du
mo
l
du
mo
A mintaberendezést öt modulra osztották. Ennek a mintaberendezésnek az a célja, hogy ábrázolja a különféle elvi alkalmazásokat, és ötleteket adjon a lehetséges megoldásokra (műszaki védelmi intézkedések).
M
ár érvényben van az új EU gépépítési irányelv, amelyet minden olyan vállalatnak alkalmaznia kell, amelyik az európai gazdasági térség piacára viszi a berendezéseit. Az irányelv számos új követelményt tartalmaz a dokumentációra, a CE jelölésre és mindenek előtt a „részben kész gépre” vonatkozóan.
kékvilág 2010.1 Biztonságtechnika 10 – 11
Biztonság funkciók kiváltása
Bemenet
Logika
Mi indítja el a biztonsági intézkedést?
A biztonsági intézkedés indítását érzékelő eszköz
A jelet megbízhatóan feldolgozó eszköz
Például: • egy veszélyes pont megközelítése • egy biztonsági ajtó kinyitása
• fénysorompó • biztonsági ajtó • lekapcsoló biztonsági szőnyeg • vész-állj • hiba • lézeres tapogató • optikai rendszer
• fix huzalozás • biztonsági jelfogó • biztonsági PLC • pneumatikus vezérlő
Végrehajtó elem
Kimenet
Veszélyes mozgást biztonságosan ellenőrzés alatt tartó eszköz • pneumatikus • elektromos • hidraulikus energia
Egy biztonsági funkció megvalósításának sorrendje
1. modul:
Anyag hozzávezetés A hordozó anyagot és a bevonó anyagot 2 tekercsről fejtik le és továbbítják a bevonat készítő állomáshoz.
2. modul:
Bevonat készítő állomás A két szalagot egy görgő egymásra préseli. Például hő hatására vagy ragasztóanyag felhordásával létrejön a bevonat. A kötést egy további görgő rögzíti.
3. modul:
Daraboló állomás A szalagot különálló darabokra vágják és a darabokat elkülönítik.
4. modul:
Alakító állomás A különválasztott lapokból cserélhető présszerszámokkal különféle alakokat vágnak ki. További lehetőség volna az anyag domborítása.
5. modul:
Palettázó- és csomagoló állomás Egy handling rendszer rakja össze a palettát. Ha a paletta megtelt, továbbítja a csomagoló állomásra. A csomagoló fóliát kézzel ráteszik a palettára és utána automatikusan betekerik vele, kétkezes indítással.
Számos gépépítő szembesül azzal a problémával, hogy nehezen tudja eldönteni, az eddigi biztonságtechnikai megoldásai megfelelnek-e az új előírásoknak. Például mind a teljesen kész, mind a részben kész gépre el kell végezni a kockázatelemzést. A kockázat csökkentésére tervezési, műszaki és információs intézkedéseket kell
bevezetni. Ezeknek a műszaki intézkedéseknek a hatásosságát gyakran csak terjedelmes számításokkal lehet igazolni. A biztonságtechnikáról szóló cikksorozatunk második részében részletesen bemutatjuk, hogyan csökkenthetők a kockázatok a mintaberendezés 3. és 4. modulja esetében.
Műszaki védelmi intézkedések Az illusztráció, habár egyáltalán nem reprezentálja az összes veszélyt, számos olyan tipikus veszélyforrást mutat, amely különféle üzemmódokban előfordulhat. Ha már minden tervezési intézkedést megtettek, akkor a műszaki védelmi intézkedések megvalósítása a feladat (biztonsági funkciók). Ezeket mindig
összezúzás lökés húzás vágás
A rendszer rész lefúvása
A 3. modulban a hajtóművek mozgása a daraboló állomásnál veszélyt jelent a gép kezelőjére.
A „biztonságos lefúvás” biztonsági funkció mint beépített megoldás: előszerelt szeleptelep modulok biztosítják a berendezés biztonsági szempontból kritikus területeinek lefúvását a vész-állj után.
hasonló módon lehet megvalósítani, azaz érzékelő, logikai egység és kimenetek alkalmazásával.
Leállítás, megtartás és egy mozgás blokkolása
4. modul: a gyártósoron a függőleges mozgás gyakran jelent összezúzás veszélyt a gép kezelőjére.
Daraboló állomás a mintaberendezésben A daraboló állomáson bevonattal ellátott műanyag lemezeket vágnak egyedi munkadarabokra, amelyeket azután leválasztanak. A kezelő beadja a vágandó darabok méretét és az XY portálon lévő vágókés ennek megfelelően vágja az anyagot. Ez a műveleti lépés két lehetséges veszélyt jelent: vágás és ütés. Először is a gép kezelőjét megsértheti a vágókés, amint gyorsan előre és hátra mozog, másodszor pedig a mozgó XY portál megütheti a kezeket, a karokat és a felsőtestet. A tervező feladata itt az, hogy meghatározza az alkalmas biztonsági funkciókat és alkalmazza azokat az EN ISO 13849-1 szabvány segítségével.
kékvilág 2010.1 Biztonságtechnika 12 – 13
Biztonságos lefúvás: az MS6-SV nyomásfelfuttató/ gyors leürítő szelep biztonsági szelepként választható, ha a teljes folyamatra vonatkozó biztonsági intézkedésekre van szükség.
Biztonsági lefúvás Hogyan érhető el ebben a modulban a kívánt kockázat csökkenés? Az egyik elképzelés az, hogy az állomást biztonsági védőráccsal kell felszerelni, egy kezelő ajtóval és egy beépített biztonsági fúvó szeleptömb kombinációjával. Ha a kezelő ajtót kinyitják, ez az eszköz, amelyet a Festo előszerelve, teljes funkcióellenőrzés után szállít, megbízhatóan energiamentes állapotba kapcsolja a hajtóműveket. Ez például lehetővé teszi, hogy egy anyagtorlódást biztonságosan megszüntessen a kezelő. Egy másik lehetőség a Festo MS6-SV nyomásfelfuttató/gyors leürítő szelepének alkalmazása. Ez a szelep 9000 l/ perc átáramlással üríti le a teret, másfélszer gyorsabban, mint ahogyan a nyomás felfut, és képes a rendszer biztonság szempontjából kritikus területeit leüríteni a vész-állj után. A szelep redundáns kétcsatornás felépítése
Mind a DNCKE-S sorozatú rögzítő egység hengerek mind a KEC-S rögzítő egységek jóváhagyással rendelkeznek a biztonság szempontjából kritikus vezérlő rendszerekben történő alkalmazásra, mint megtartó és fékező elemek.
egyetlen hibatűrést jelent. Ez azt jelenti, hogy a berendezés leürítése akkor is biztonsággal bekövetkezik, ha a szelepben egy hiba lép fel. Ezzel a megoldással a rendszeren belül nincs lehetőség az áramlás változtatására, ezt a szeleptelep teszi meg. Fékezés és leállítás A mintaberendezés 4. modulja számos alkalmazásban használható, mint például anyagok nyomtatására, formák kilyukasztására, vagy anyagvizsgáló állomásként. Ezekben az alkalmazásokban a közös jellemző a függőleges mozgás, amely az összezúzás lehetséges veszélyét jelenti. Annak érdekében, hogy minden ilyen sérülést megakadályozzanak, az ilyen állomásokat gyakran ellátják a „mozgás leállítása” biztonsági funkcióval. Ezt a funkciót a hajtóművek fékező és megfogó egységeivel lehet megvalósítani. Nem számít, hogy energiaellátási
zavar van, megáll a karbantartási művelet, a nyomás esik vagy ki is marad – a KEC-S rögzítő egység pontosan meghatározott tűrésen belül megállítja a Festo hajtóművek mozgását és megtartja helyzetüket, olyan rögzítő alkatrész segítségével, amelyik rugóerővel hat a hengeres rúdra. A rögzítő egység hosszú ideig képes működni, ellenáll a változó terhelésnek és nem befolyásolja a nyomás ingadozás vagy a szivárgások sem. Cikksorozatunkat a hamarosan megjelenő harmadik résszel fogjuk befejezni. Ez a rész fogja tartalmazni – többek között – a mintaberendezés 5. moduljához, a palettázó- és csomagoló állomáshoz tartozó biztonsági intézkedéseket.
Ipari automatizálás
Pneumatika az ipari folyamatok diagnosztikájában A németországi Böblingen-Sindelfingen településen található szennyvízkezelő telepen olyan pneumatikus rendszerrel korszerűsítették a szennyvíz szűrésének irányítástechnikáját, amely a folyamatdiagnosztikát is lehetővé teszi. Armin Müller az üzletág vezetője röviden ismertette a projektet és az előnyöket. A szennyvízkezelő telep igazgatósága üzemelteti az 1. vízkezelő telepet, amelynek kapacitása 250 000 lakost tud kiszolgálni. A mechanikai és biológiai tisztítási fokozatokon és az iszapkezelésen túlmenően még egy iszapszűrést állítottak be következő fokozatként, mint kiegészítő tisztítási műveletet, annak érdekében, hogy javítsák a befogadó víz, azaz a Schwippe folyó vízminőségét. A telepített rendszer naponta 200 000 köbméter kezelésére képes. A szennyvíztisztítás 16 egymást követő többrétegű kicsapató szűrőben történik, olyan túlfolyó medencével, amelynek teljes területe 600 m² és a szűrési sebesség 12 m/óra. A szűrőket kombinált víz-levegő visszamosással regenerálják. A visszamosó vizet egy 260 m³-es tároló tartályból nyerik. A visszamosás után az
iszapot egy 335 m³-es tartályban tárolják mielőtt visszaszivattyúzzák a telep homokcsapdáiba. A múlt év elején befejezett projekt célja az volt, hogy decentralizált, megbízható automatizálási rendszert telepítsenek a 16 többrétegű szűrő számára, amelyek mindegyikét Profibus DP ipari buszon keresztül kötötték össze a Siemens S7 folyamatirányító rendszerrel. A megvalósított projekt komplett megoldás a Festo-tól, a beavatkozó szervektől kezdve a szelepszigeteken keresztül egészen a csatlakozókig és szükséges tartozékokig. A teljes szállítás 90 pneumatikus beavatkozó szervet (pneumatikusan működtetett elzárószerelvényt – pillangószelepet, tolózárat, zsilipet) tartalmazott, ezek számos esetben pozí-
cionáló egységgel és útmérő rendszerrel is felszerelték, valamint 16 vezérlő szekrényt szállítottak, amelyek tartalmazták az elektropneumatikus szelepszigeteket. A rendszer ilyen megoldásának központi eleme az elektropneumatikus szelepsziget, ami lehetővé teszi a beépített diagnosztikai lehetőségekkel rendelkező decentralizált automatizálási megoldás gyors és egyszerű telepítését. Beépített diagnosztika A pneumatika maga igen ritkán okozza a rendszer hibáját, sokkal gyakoribbak a folyamatban keletkező hibák, a kommunikációs hibák vagy az érzékelők hibái. A folyamatban fellépő hibák azonban nagyon gyakran a pneumatikus rendszer viselkedésében válnak nyilvánvalóvá, így a pneumatikus beavatkozó szerveket mint érzékelőket alkalmazzák a folyamat
kékvilág 2010.1 Process 14 – 15
A szerzőről: Armin Müller a Festo AG&Co. KG Víz/ szennyvíz kezelési alkalmazások részlegének munkatársa
A többrétegű szűrőket összekötő csővezeték
diagnosztikájában. Másrészről, a pneumatikus rendszer hibái mint szivárgások vagy mint a végrehajtási sebesség változásai jelentkeznek. A helyszíni állapotfelügyelethez alkalmazott módszerek a következők: • a működési ciklusok és az üzemórák számlálása, • a következő paraméterek felügyelete: sűrített levegő tápellátás, beavatkozó szerv üzemi nyomása, futási idő/ pozícionálás figyelése, a szabályozási jelleggörbe szelep ülék (végállások) elmozdulása, küszöbérték eltérés és elektronikai jellemzők (tápellátás, feszültség-ingadozás). Mindezek az elektromos és pneumatikus installálás költségeit jelentősen csökkentették és eddig nem észleltek rendszerhibát. Az installáció jól mutatja az ilyen diagnosztikai koncepció előnyeit. Ha a teljes birtoklási költségeket tekintjük, a megbízható működés sokkal fontosabb, mint a kezdeti beruházás, azaz a rendszer felépítése egészen az üzembe helyezés pillanatáig. Az, hogy a telepített rendszer mennyire sikeres, csak az üzembe helyezés után válik nyilvánvalóvá. A múltban általában nem fedezték fel a szórványosan jelentkező hibákat mindaddig, amíg az egyes alkatrészek tönkre nem mentek. A következetes és jól működő diagnosztikai koncepcióval
a segédeszközök képesek csökkenteni a vízkezelő rendszer nem tervezett leállásait. Az olyan egyszerű felügyeleti funkciókat, mint a hibás működés érzékelése, egyre inkább kiváltják a rendszerdiagnosztikai funkciók, amelyek képesek meghatározni, hogy a rendszerben hol van a hiba. A beépített diagnosztikai tároló ezeket az üzeneteket időbélyeggel együtt menti el. Különösen a kritikus folyamatfunkciók felügyelete fontos, a hiba azonosításával együtt és azzal, hogy a kiértékelt diagnosztikai információk megjeleníthetők a fölérendelt vezérlő rendszerben. A folyamat paramétereinek változásából képzett trendek korán felismerhetők, az alapjel és a pillanatnyi jel összehasonlításából. Ennek a tudásnak a birtokában még azelőtt el lehet végezni a karbantartási műveleteket, mielőtt a hiba bekövetkezne. Ez a tervszerű megelőző karban-
tartás alapja is. A megelőző karbantartás funkció azonnal „figyelmezteti” a kezelőt az aktuális karbantartási időközökre vagy e-mail, illetve sms üzenetet küld. A legmodernebb rendszerek felügyeletét az irodából is el lehet látni, interneten keresztül végrehajtható a konfigurálás és a diagnosztizálás, felhasználva az automatizálástechnika és az információtechnika közötti kommunikációt szolgáló közvetlen Ethernet interfészt, amelyhez így a rendszeroperátorok is hozzáférhetnek. Az elektropneumatikus szelepszigetbe beépített diagnosztikai lehetőségek jól használhatók minden olyan vízkezelési folyamatnál, ahol sok automatizált beavatkozó szervet telepítettek, pl. iszaptavak, membrán szűrők, gyors gravitációs szűrők.
Oktatás – Csernyánszky Imre Országos Középiskolai Pneumatika Verseny
Lezajlott a Középiskolai Pneumatika Verseny döntője A verseny országos döntőjére 2010. április.16–17-én került sor. A hagyományokhoz hűen idén is magas színvonalú, kiegyensúlyozott verseny valósult meg az átgondolt szervezésnek és tananyagnak köszönhetően. Az ipart a Festo Kft. képviselte a versenyen, mellette helyet kaptak a zsűriben az évek óta megszokott képviselők a Miskolci Egyetem és a kecskeméti GAMF részéről. Az idei évtől sajnos megszűnt a szakmai verseny állami támogatása. A Festo Kft. a tananyag és feladatok kidolgozása
mellett a verseny finanszírozásából is meghatározó részt vállalt. A döntő minden résztvevő iskolája a Festo Didactic eszközeivel versenyzett. A résztvevő csapatok többek között a Mechwart/ Debrecen, Gregus/Hódmezővásárhely, Vasvilla/Sopron, Liska/Jászberény, GanzMunkácsy/Zalaegerszeg iskolákból kerültek ki. A versenyen 12, nagy tapasztalattal és kompetenciával rendelkező szaktanár és tanműhelyvezető bíráskodott. Az egyéni és csapat kategóriák győztesei értékes díjazásban részesültek. Gratulálunk!
A VÉGEREDMÉNY Csapatverseny nyertesei 1. Juhász-Nagy Zoltán, Katona Róbert – HISZK Gregus Máté Tagintézmény (Hódmezővásárhely) 2. Györe Rudolf, Varga Ákos György – Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium (Sopron) 3. Lorkó Norbert, Réti-Nagy Tamás – Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola (Debrecen)
Gyakorlati verseny nyertesei 1. Juhász-Nagy Zoltán, Katona Róbert – HISZK Gregus Máté Tagintézmény (Hódmezővásárhely) 2. Lorkó Norbert, Réti-Nagy Tamás – Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola (Debrecen) 3. Horváth László, Aczél Dániel – Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola (Zalaegerszeg)
Írásbeli verseny nyertesei 1. Varga Ákos György – Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium (Sopron) 2. Bobák Ákos – Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Aczél Dániel Jászberény) 3. Katona Róbert – HISZK Gregus Máté Tagintézmény (Hódmezővásárhely)
Kandós siker a XVI. PLC versenyen!
Országos PLC verseny a győri egyetemen – Festo eszközökkel Dr. Kardos Károly rektorhelyettes nyitotta meg a XVI. Országos Irányítástechnikai Versenyt
A Felsőoktatási Irányítástechnikai Oktatásmódszertani Egyesület (FIOM) 1995 óta rendezi az Országos Irányítástechnikai Versenyt a PLC programozási szekcióban. A verseny célja többek között: az irányítástechnika oktatási színvonalának emelése; oktatók, hallgatók, ipari és kereskedelmi szakemberek kapcsolatának erősítése; a korszerű irányítástechnikai berendezések megismerésének elősegítése – mondta el dr. Hodossy László, a Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszékének főiskolai docense, a XVI., ezúttal Győrben rendezett verseny egyik főszervezője. A 2010. április 21–23. között megrendezett versenyen 17 csapat (47 hallgató) küzdött a díjakért, ahol izgalmas „végjátékban” az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar „Abszcissza” csapata nyert, második helyezett szintén ugyanezen intézmény „Ordináta” csapata, míg a harmadik helyen a Széchenyi Egyetem TAI 1 csapata végzett. A versenyhez szükséges eszközöket a Festo Kft. biztosította. A nyertes csapatok értékes ajándékokkal térhettek haza. A Festo Didactic részlege hosszú évek óta foglalkozik a PLC programozás oktatásával, mind a közép- és felsőfokú szakképzésben, mind pedig az akkreditált munkahelyi továbbképzéseken. Tanfolyami kínálatunkból ezen a területen kettő is található: • E311 – PLC programozási gyakorlatok, • E350 – PLC ismeretek üzemi mérnökök, termelésirányítók számára.
kékvilág 2010.2 Didactic 16 – 17
Újabb minősített oktató központ
Egy világcég oktató központja lett a Kecskeméti Főiskola GAMF Kara Átadták a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán azt a korszerű pneumatika-mechatronika labort, amelyet a Festo céggel együttműködésben alakított ki az intézmény mintegy 18 millió forintos beruházással. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar laboratóriumát hivatalos Festo oktató központtá minősítették.
A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara (korábban az önálló GAMF) több mint húsz éve kiemelkedő bázisa a pneumatikus és elektro-pneumatikus vezérlések oktatásának, amelyben a kezdetektől fogva partnere a Festo Kft. Saját forrásból, illetve a szakképzési hozzájárulások felhasználásával most lehetősége nyílt az intézménynek, hogy a legkorszerűbb eszközökkel, berendezésekkel szerelje fel laboratóriumát, amely ezzel a legmodernebb technológiát képviseli. A Festo Kft. munkatársai minősítették a GAMF Karon folyó oktatást és úgy találták, hogy megfelel a cég által elvárt követelményeknek, ezért a Kecskeméti Főiskolát a Festo által hitelesített és minősített oktató központtá (F.A.C.T.) nyilvánították. Az erről szóló tanúsítványt Németh Attila, a Festo Kft. Didactic vezetője adta át prof. dr. Belina Károlynak, a GAMF Kar dékánjának. A Festo a gyártás és a fejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektet a képzésre is, hiszen a vállalati szakembereknek állandóan lépést kell tartaniuk a technológia fejlődésével. Egyetlen cég sem engedheti meg, hogy egy-egy meghibásodás vagy a nem megfelelő karbantartás miatt gyártósorok álljanak. A Festo tanfolyamai gyakorlatközpontúak, a hallgatók az iparban széleskörűen elismert bizonyítványt kapnak elvégzéséről. A Festo a korszerű oktatási eszközök és tananyag biztosításán kívül a főiskola oktatóinak továbbképzésével is hozzájárul a magas színvonalú oktatáshoz. Budapest, Győr és Sopron után Kecskemét a negyedik minősített oktató központ, és a harmadik olyan felsőoktatási intézmény az országban, ahol hasonló laboratórium található. Hegedűs Zoltán, a labor vezetője hangsúlyozta, a főiskola hallgatói mellett a felnőttképzésben is nagy szerepet kap a most átadott tanterem. A térség gyártósorokkal rendelkező közeli vállalatai megtalálják a magas színvonalú továbbképzési lehetőséget. A kar pneumatikai oktatásának elismerését jelzi, hogy a zürichi egyetem szervezésében svájci mérnökök továbbképzését is folytatja az intézmény. Valószínűleg nem lesz gond az kihasználtsággal sem, ugyanis már a jövő héten megkezdődik az első vállalati tanfolyam.
Magyarország
Készre szerelt ötletek Számos esetben az egyszerű feladatok veszik el a legtöbb időt, energiát és költséget. A Festo magyarországi Systemtechnik csapata megoldást kínál ezekre az esetekre is. Rövid egyeztetés után kész elképzeléseket és terveket bocsátunk vevőink rendelkezésére. Az így kapott átfogó vizuális tervekből és a hozzá kapcsolódó költségszámításból már könnyedén dönthetnek a megvalósítás lehetőségeiről. A készre szerelt termékek tehát időt, költséget és erőforrást takaríthatnak meg a cégeknek.
Bábel Sajt Kft. A gyártási technológiai folyamat része egy vákuumtechnológiai egység, ahol a kívánt vákuum szintjét egyszerűen lehet állítani, illetve a vákuum és nyomás szinteket folyamatosan nyomon lehet követni. A megoldás: kis méretű panelre szerelt alkatrészek. A panel a gép oldalára szerelhető és egyszerűen üzembe helyezhető.
Ma-Gumi Kft. A cég nagy és óriás méretű tömítések végtelenítésének ragasztásához keresett szorító prést. A feladat az átlósan elvágott tömítő szalag két végének ragasztása és öszszeillesztése utáni rögzítés a néhány perces kötési idő végéig. Igény volt a mobilitás és az egyszerűség. A megoldás: egy hordozható, egyszerűen kezelhető prés, szorítóerő-állítási lehetőséggel.
A Ma-Gumi Kft. gumiipari alapanyagok gyártásával foglalkozik. A gyártáshoz szükséges gumikeveréket is saját üzemben, hengerszékeken állítják elő, amely nagy mértékű rugalmasságot és szállítási biztonságot tesz lehetővé. Kezdetben főleg a gumigyáraknak szállítottak, mára azonban már fogyasztási jellegű termékeket is gyártanak magyarországi piacra és exportra egyaránt.
www.ma-gumi.hu
kékvilág 2010.2 Alkalmazás 18 – 19
Törökország
Ivóvíz Isztambulnak A törökországi Festo támogatja az ivóvízellátás modernizálását
Lenyűgöző panoráma: a Kék Mecset, háttérben a Boszporusszal
A víz Isztambulban költséges dolog. A török metropolisznak kereken 14 millió lakosa van, akiket mind el kell látni ivóvízzel. Az ISKI (Istanbul Su ve Kanalizasyon Idaresi) isztambuli kommunális társaság ennek érdekében öt vízművet működtet, amelyek naponta összesen több mint két millió köbméter folyó- és esővizet alakítanak át ivóvízzé. Azért, hogy a folyóvizek és az esővíz egyre növekvő szennyeződése, valamint a növekvő vízigény se jelentsen problémát, az ISKI 2003. januárjában elhatározta, hogy a vízelőkészítő berendezéseket modernizálja. Ebben a projektben fontos partnere volt a Festo törökországi vállalata. A törökországi Festo lépésről-lépésre modernizálta négy telephelyen a szűrő berendezések automatizálási rendszerét: a szűrőmedencék tolózárait, a hajtóműveket és a helyzetállítókat kicserélte, modern szabályozóköröket, valamint új áramlás- és szintérzékelőket telepített. A török Festo a régi kapcsolótáblákat modern ellenőrző panelekre cserélte, egyúttal új automatizálási struktúrát valósított meg, és modernizálta a sűrítettlevegő-előkészítést is.
Az ISKI azóta is profitál a számos előnyből: a berendezések kezelése és karbantartása ma egyszerűbb, ugyanakkor jelentősen kisebb költségekkel jár. A vízminőség mérhető módon javult; ezen felül még vészhelyzetben is gyorsabban tudnak reagálni. A berendezések automatizálási struktúrája ráadásul olyan, amelyet bármikor, rugalmasan tudnak bővíteni. Az ISKI ezzel nem csak egy jelentős lépést tett annak érdekében, hogy a Boszporusz-menti nagyváros vízellátásának minőségét hosszú távon javítsa.
Minden látható: a szűrő berendezés automatizálását a Festo FED érintőképernyővel, kézi kezelői felülettel és CPX modulokkal ellátott ellenőrző panel vezérli.
Németország
Kétszeres kitüntetés Designpreis der Bundesrepublik Deutschland 2010
A Designpreis der Bundesrepublik Deutschland formatervezési díj a formatervezés terén elnyerhető legmagasabb német hivatalos kitüntetés, ez a „díjak díja”. Csak olyan termékek vehetnek részt ezen a versengésen, amelyeket a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie), illetve az egyes országok gazdasági miniszterei és gazdasági szenátorai beneveznek.
Dr. Heinrich Frontzek, a Festo Corporate Communication részlegének vezetője, átveszi a díjakat.
Elérhetőségeink hotline: (1) 436-5100 telefax: (1) 436-5101 telefon: (1) 436-5111 e-mail:
[email protected] www.festo.hu
A versenyen a Festo két kategóriában is díjazott lett. Az MS9 sűrítettlevegő-előkészítő sorozat – mint a Festo Magyarországon fejlesztett és gyártott terméke – ugyanúgy meggyőző volt a zsűri számára, mint a Future Concept Airjelly medúza a Bionic Learning Network-ből.
Csillaghegyi úti irodánk megközelítése
Aran
yvö
lgy
út
Óbudai temető
t iú áz m Po
Minőségirányítás
kkő
Kel ed út u.
Huszt
i út
da útja
.
ár u
Bojt
Kunigu n
út Bécsi
A TÜV Landesgesellschaft Österreich auditora 2010. május 28-án elvégezte a Festo Kft. minőségirányítási rendszerének ellenőrzését az új ISO 9001:2008 szabvány követelményei szerint. Az audit sikerrel zárult, az új szabványra való áttérést a Festo Kft. kifogástalanul végrehajtotta. Amint megérkezik az új szabvány szerinti tanúsítvány, azonnal felkerül a honlapra.
Csillagh eg
yi út
ISO audit
Törö
Amennyiben további információt szeretne kapni a cégről vagy termékeinkről, keresse fel a www.festo.hu weboldalt, vagy küldje vissza információkérő lapunkat Lukács Andrea részére a (06-1) 436-5101 fax számra.
Cég:
A jövőben milyen hírlevelet kíván kapni? elektronika
Fax:
Más, a cégnél dolgozó kolléga is szeretné kapni a Kékvilág magazint
E-mail:
pneumatika
energia megtakarítási szolgáltatások
technológiai folyamatok automatizálása
Postacím:
Név:
nem
Termék- és megoldásorientált HTML:
E-mail:
Telefon:
igen
Igényel-e személyes tanácsadást?
Küldő neve:
Nyomtatott Kékvilág magazin
oktatás
Nem kérek hírlevelet
Magyar nyelvű információs anyagot kér Levegő-előkészítő egységekről Elektromos hajtásokról Kiegészítő elemekről
Pneumatikus munkahengerekről
Mágnesszelepekről DVD katalógus
Tanfolyamokról 2010/02/hírlevél_q2