II. Rákóczi Ferenc Alapiskola – Kolárovo
KEDVENC BOLYGÓM – A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a
Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit
-1-
A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó. Nagyon szép vörös színe van. Az egyik legjobban megfigyelt bolygó. Sokat foglalkoztak vele az elmúlt néhány évben – ami miatt én is elkeztem érdeklődni iránta és lett a kedvenc bolygómmá. • • •
Naptól mért közepes távolsága: 227,940,000 km (1.52 CSE) átmérõ: 6,794 km tömeg: 6.4219e23 kg
Mars Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológiában Mars (görögöknél Arész) hadisten, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezõn emeltek templomot, mivel fegyveres hadak nem vonulhattak be a város területére. Neki szentelték a március hónapot, azaz a régi kalendárium elsõ hónapját, amikor a télűzõ szertartásokat végezték. Galileo Galilei (1546-1642) volt aki elsőként megfigyelte a Mars felszínét távcsővel 1610-ben. 1877 óta amikor Schiaparelli bejelentette, hogy egyenes vonalakból álló hálózatot fedezett fel a Mars felszínén, a bolygó rengeteg vitát váltott ki. Percival Lowell amerikai csillagász szerint a vonalak értelmes lények munkájának eredményei, egy hatalmas csatornarendszer részei, amelynek célja, hogy a sarki jégsapkák vidékérõl vizet szállítson a száraz egyenlítõi területekre. Azóta jó néhány sci-fi szerzõ foglalkozott ezzel a témával és ezért tartom én is nagyon érdekesnek ezt a bolygót. Kialakult a Marslakók mítosza és növényi, állati lények legkülönbözõbb fajtáival népesítették be a Marsot. A valóságban a bolygó felszíne kráterekkel sűrűn borított, de csatornáknak még a nyoma sem látszik. A 300 méternél nagyobb, nemegyszer néhány száz kilométer átmérõjû kráterek valószínûleg a bolygó testébe csapódó kisbolygók nyomán alakultak ki, ami azért sem meglepõ, mert e parányi égitestek övezete a Mars pályája közelében húzódik. A Mars déli féltekéje számos nagy méretű kör alakú medencét foglal magába, melyek közül a 2000 km átmérõjű Hellasz a legnagyobb. A Mars legnagyobb vulkánja az Olympus Mons egy hatalmas, szelíd lejtésű vulkáni pajzs, csúcsán 80 km átmérõjű kalderával. Magassága 25 kilométer (mint megtudtam ezzel a naprendszer legmagasabb csúcsa), az átmérõje az alapjánál mintegy 600 km. Az enyhe lejtõk és a hegyet körülvevõ lávatakarók arra utalnak, hogy a kiemelkedést létrehozó láva rendkívül folyékony lehetett. (A földfelszín ehhez legjobban hasonlító képzõdménye a Mauna Kea, Hawaii szigetén csak 9 km-re emelkedik ki a csendes-óceáni talapzatból és átmérõje az alapjánál 225 km.) Nagyon érdekel az úgynevezett Marsarc, ami a felszíni alkzatok fény-árnyék hatásának eredménye. A Mars Arca 1976-ban tekintett ránk először – ekkor
-2-
fedezte fel a NASA. A Marsarc nem önálló és elszigetelt alakzat, hanem szoros rendszerbe illik a környezetében látható, szintén érdekes alakzatokkal. A modern technikával egyértelműen megállapítható, hogy az arc felszínét egy burkolat takarja, amely egyszerűen beszakadt és a burkolat nagyobb darabjai becsúsztak az arc közepe felé. Ez nem természetes suvadásra utal, mert nem a lejtõn lefelé, vagyis arctól kifelé hanem ellenkezõleg. Befelé irányult, vagyis az arc belülrõl üreges kellett, hogy legyen. Különösen érdekes a sarki hósapkák peremvidéke, ahol több száz krátert részben vagy teljesen fagyott, fehér anyag tölt ki. Ezt a fehér anyagot valaha fagyott víznek, zúzmarának tartották, de ma inkább szárazjégnek vagy legalábbis jég és szárazjég keverékének vélik. A Mars felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy a múltban volt valamennyi víz a bolygón. Találhatók ugyanis kiszáradt folyómedrekhez hasonló domborzati képzõdmények és olyan csepp alakú törmelék-lerakódások, amelyeket általában üledéket hordozó erõs sodrású folyóvizek raknak le az akadályt képezõ tereptárgyak körül. A Marsnak fõként széndioxidból (96%) álló ritka légköre van, a fennmaradó rész többsége nitrogén és argon. Marson állva az égbolt nem kék színűnek látszik, mint a nálunk tiszta idõben, hanem inkább halvány narancsvörösnek vagy rózsaszínûnek. Ma már tudom, hogy ez sem egy furcsa „Masrslakós“ jelenség, hanem azzal magyarázható, hogy az idõnként feltámadó heves porviharok során nagy mennyiségű felszíni por kerül a bolygó gázburkába, és csak hónapok múltán ülepedik le. A legkisebb méretű részecskék azonban még akkor is a légkörben lebegve maradnak, és vörösre festik annak színét. A heves szeleket, amelyek a 300 km/h sebességre is képesek az egyenlítõ és a sarkok közötti nagy hõmérsékletkülönbség idézi elõ. Anyagi, kémiai összetételét tekintve a Mars Föld típusú bolygó. Amikor a Mars pontosan 90 fokos szögtávolságban van a Naptól, korongjának több mint a fele van megvilágítva. Felszíne legnagyobbrészt narancsvörös színben tündököl, amit csupán itt-ott szakítanak meg a fehér hósapkák, illetve a sötétebb árnyalatú övezetek. A vörös területek valószínûleg homok- vagy kõsivatagok. A sötét zónákat egy idõben hatalmas vízfelületeknek vélték, és a sötét Hold régiókhoz hasonlóan tengereknek „maria”-nak nevezték el. A Mars mágneses tere rendkívül gyönge (pedig tengelyforgási periódusa alig több mint fél órával hosszabb a Földénél) A Marsnak két kicsiny, a felszínhez közel keringõ holdja van, amelyeket az 1877-es szembenállás alkalmával fedeztek fel. A felfedezõ számomra igen találóan Phobosznak (félelem) és Deimosznak (rettegés) nevezte el õket.
Hold Phobos Deimos
Távolság(000km) Sugár(km) 9 11 23 6
-3-
Tömeg 1.08e16 1.80e15
Felfedező Hall Hall
Dátum 1877 1877
Phobos a nagyobb, és a belsõ a Mars két holdja közül. • Marstól (a középpontjától) mért távolság: 9378 km • ármérõ: 22.2 km (27 x 21.6 x 18.8) • tömeg: 1.08e16 kg A Phobos közelebb kering anyabolygójának (Mars) felszínéhez, mint bármely más hold a Naprendszerben. Kevesebb mint 6000 km ez a távolság. Deimos a kisebb, és a külsõ a Mars két holdja közül. • Marstól (a középpontjától) mért távolság: 23459 km • átmérõ: 12.6 km (15 x 12.2 x 11) • tömeg: 1.8e15 kg A Deimos keringési periódusa kb. 1,2-szerese a Mars forgási periódusának, így lassú mozgást végez az égbolton, két és fél napot töltve a horizont fölött.
A Mars:
-4-
Marsjárművek:
A Mars arc:
Olympos
-5-
Deimos és Phobos:
Felhasznált irodalom: Mi Micsoda tudástár – A Mars Rekordok sorozat – Világegyetem 1 Elektra könyvkiadó – Bolygók és csillagok Tudás fája Képek: www.google.co.hu www.nasa.gov
-6-
