KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
2013/2014-es tanév I. félévére
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM 1091 Budapest, Kálvin tér 9. Telefon: +36(1) 455 90 60 Fax: +36(1) 455 90 62 OM azonosító: FI 44189
Rektori köszöntő Kedves Elsőéves Hallgatónk!
A Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként sok szeretettel köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy felvételt nyert intézményünkbe. Tanulmányaira, életére áldást és békességet kívánok Egyetemünk közössége nevében. A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre egy nagy múltú és fiatal egyetem, így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot. Egyetemünk célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak (1531), Pápa (1531), Debrecen (1538), Kolozsvár (1622) és Nagyenyed (1632) hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett református szellemiségben, több tudományterületen és tudományágban folytasson alap-, mester- és doktori képzést, valamint szakirányú továbbképzést és felsőoktatási szakképzést. Egyetemünkön családias a hangulat; a közösségi légkör az oktatók, a munkatársak és a hallgatók személyes kapcsolatára, segítőkész együttműködésére épül. Egyetemünk rendre előkelő helyen szerepel a felsőoktatási intézmények rangsorában. Hangsúlyos szerepet kap körünkben a Szentírásra épülő keresztyén értékrend, a tehetséggondozás és a kisközösségek támogatása. Az oktatás mellett számos tudományos, kulturális, sport- és közösségi esemény színesíti az egyetemi életet. Idegen Nyelvi Lektorátus, Karrieriroda, Erasmus és Nemzetközi Kapcsolatok Irodája, könyvtár és jegyzetbolt biztosítja hallgatóink tanulmányi és szakmai előmenetelét. Tartalmas és sikeres egyetemi éveket kívánok Önnek a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói és munkatársi közössége nevében is:
Prof. Dr. Balla Péter
2
A 2013/2014. Tanév rendje Tanévnyitó: 2013. szeptember 2. (hétfő): a Fasori Gyülekezet Templomában ŐSZI SZEMESZTER: Regisztrációs hét: 2013. szeptember 4; 8:00 - szeptember 10. Szorgalmi időszak: 2013. szeptember 2. - december 13. Vizsgaidőszak: 2013. december 16. - január 31. Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2013. október 23. (szerda) Reformáció ünnepe: 2013. október 31. (csütörtök) Mindenszentek napja: 2013. november 1. (péntek) Karácsony: 2013. december 25-26. (szerda-csütörtök) Újév: 2014. január 1. (szerda) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2013. december 24. (kedd) – helyette munkanap 2013. december 7. (szombat) 2013. december 27. (hétfő) – helyette munkanap 2013. december 21. (szombat)
TAVASZI SZEMESZTER Regisztrációs hét: 2014. február 3.;15:00 – február 8. Szorgalmi időszak: 2014. február 3.– május 16. Vizsgaidőszak: 2014. május 19. – június 27. Záróvizsgára jelentkezés határideje: 2014. május 15. Szakdolgozatok leadási határideje 2014. június 15. Záróvizsga-időszak: június a kari hirdetmények alapján Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2014. március 15. (szombat) Nagypéntek: 2014. április 18. (péntek) Húsvét hétfő: 2014. április 21. (hétfő) Munka ünnepe: 2014. május 1. (csütörtök) Áldozócsütörtök: 2014. május 29. (csütörtök) Pünkösd hétfő: 2014. június 9. (hétfő) Állami ünnep: 2014. augusztus 20. (szerda) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2014. május 02. (péntek) – helyette munkanap Korm. rendelet szerint
3
Állam és Jogtudományi Kar
A Kar vezetése Dékán dr. Antalóczy Péter, tanszékvezető, egyetemi docens ’A’ épület, mfsz. 9. Telefon: 370-8601/100 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: előzetes bejelentkezés alapján Dékánhelyettes dr. Homicskó Árpád Olivér, egyetemi docens ’A’ épület, mfsz. 9. Telefon: 370-8601/112 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: hétfő 10.30-11.30 és szerda 10:00-11:30 óra, előzetes bejelentkezés alapján Levelezési cím: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1042 Budapest, Viola u. 2–4
Tanulmányi és Dékáni Hivatal DÉKÁNI HIVATAL 1042 Budapest, Viola utca 2-4 Magasföldszint 9. szoba, tel: 370-8601; e-mail:
[email protected] honlap: http://www.kre.hu/ajk/index.php/dekani-hivatal.html ügyintézés: H-P 8-16 Patyi Tímea Dékáni hivatalvezető ’A’ épület, mfsz. 5/a. Telefon: 370-8601/111 Fax: 370-8601/109 E-mail:
[email protected] Félfogadási idő: munkaidőben, előzetes egyeztetés alapján 4
TANULMÁNYI HIVATAL KRE Állam- és Jogtudományi Kar Tanulmányi Hivatala ’A’ épület, mfsz. 7. Ügyintézés általános rendje Hétfő-Péntek: 9:00-11:00, 13:00-15:00 Szombat: 8:30-14:00 A változtatás jogát fenntartjuk. Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzéssel kapcsolatos tanulmányi ügyekben felvilágosítást ad: Bobák Katalin Magyarország Külügyminisztériuma Személyügyi Főosztály Képzési és Felvételi Osztály 1027 Budapest, Bem rakpart 47. Tel.: +36-1-458-1405 Fax: +36-1-202-4811 E-mail:
[email protected]
Erasmus Iroda Telefon: +36 1 455 90 60 Fax: +36 1 455 90 61 Fogadóóra: előzetes telefonos időpontegyeztetés alapján
Sport, szabadidő Sportolási lehetőségekről, szabadidős tevékenységekről, az alábbi webcímeken lehet tájékozódni: http://www.kre.hu/sport/
5
Kari könyvtár A Jogi Kar Könyvtára 2001-ben kezdte meg működését. Jelenleg 15 850 db könyvtári egységgel, köztük több mint 80 féle magyar és idegen nyelvű periodikummal, elektronikus dokumentummal, adatbázisokkal segíti felhasználóit, az oktatókat, kutatókat, hallgatókat. A könyvtár elsősorban gyűjtőkörébe tartozóan az állam- és jogtudomány szakirodalmával rendelkezik és főként e területen történik a fejlesztése. Megtalálható a társ- és kiegészítő tudományok szakirodalma, valamint az általános műveltség gyarapítására szolgáló művekkel is rendelkezünk. Olvasótermeinkben szabadpolcon több ezer, tematikusan elrendezett dokumentum vehető igénybe helyben használatra. Hozzáférést biztosítunk a KRE adatbázisához (E-Corvina Online katalógus) az EISZ és az EBSCO adatbázisaihoz. Egyéb szolgáltatásaink: általános és szakirodalmi tájékoztatás, nyomtatás. A tanévben nyitva tartó könyvtár 60 férőhellyel és 7 számítógéppel várja az olvasókat. Szolgáltatásai beiratkozás (ingyenes) után vehetők igénybe. (Bővebb információt ld. a Könyvtárhasználati Szabályzatban, illetve a www.kre.hu - Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtár almenüben). Nyitva tartás:
hétfő: 9:30-17:00 kedd, szerda: 9:30-14:30 csütörtök, péntek: 9:30-17:00
Tájékoztatás, információ: 370-8601/128 Könyvtárvezető: Sidor Viktória Telefon: 370-8601/129 E-mail:
[email protected] Könyvtáros: Barcsné Merényi Edit Telefon: 370-8601/128 E-mail:
[email protected]
6
Beiratkozási tájékoztató A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésén a 2013/2014. tanév 1. félévében kezdődő tanulmányaival kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk. Beiratkozás időpontja: 2013. szeptember 6. péntek, 1430 óra Rektori Hivatal, 1091 Budapest, Kálvin tér 9. (pótbeiratkozás: 2013. szeptember 13. péntek 14.30 óra) A beiratkozásra hozza magával: 2 fénykép, eredeti nyelvvizsga bizonyítvány + másolata, eredeti érettségi bizonyítvány/oklevél + másolata, személyi igazolvány + másolata, adószám, TAJ szám + másolata, számlavezető bank megnevezése, bankszámlaszám. Tájékoztatjuk, hogy intézményünkben a tanulmányi adminisztráció a Neptun tanulmányi rendszerben működik. Intézményünk elektronikus leckekönyvet működtet, a tantárgyak és eredményeik ezért csak a Neptun rendszerben jelennek meg. Tanulmányi végeztével teljesített tantárgyairól elektronikus leckekönyvének hitelesített másolatát átadjuk. Beiratkozását követően e-mailben Neptun kódot kap, mely kóddal a http://www.kre.hu/portal/index.php/neptun.html oldalon tudja megnézni tantárgyait és azok teljesítési eredményeit. Az első bejelentkezés alkalmával a jelszava a születési dátuma „ééééhhnn” formátumban (pl. 19720514). Sikeres bejelentkezés esetén a Neptun rendszer használatához segítséget kaphat a kezdő felületen a „?” ikonra kattintva. Kérjük, hogy a képzés 2013/2014. tanév 1. félévi önköltségét (200.000.- Ft) és a regisztráció díját (6.000.- Ft) a 11705008-20496203-00000000 számlaszámra utalja. A befizetésen közleményként kérjük feltüntetni az alábbiakat: Regisztrációs díj GDSZ; Jelentkező neve, Önköltségi díj GDSZ; Jelentkező neve. Képzési koordinátor: Bobák Katalin. e-mail:
[email protected] Tanulmányi ügyekkel kapcsolatban koordinátor: Ofodile Laura. e-mail:
[email protected] Személyes ügyintézés péntekenként 13:00-14:30-ig a Rektori Hivatalban lehetséges. A hallgatói jogorvoslat rendjét az alábbi címen érhető el: http://www.kre.hu/portal/index.php/szabalyzatok.html 7
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés célja: A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak indításának célja felkészült szakemberek elméleti és gyakorlati tudást adó képzése. A gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésen végzettek képesek aktívan és eredményesen részt venni Magyarország külgazdasági pozíciójának előmozdításában itthoni és külföldi szakmai tevékenységük során. A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban. A képzés időtartama és formája: A képzési időtartama 2 félév, a tanév szeptemberben kezdődik és júniusban ér véget. Munka melletti, levelező munkarendű képzés, az oktatás pénteken 14 óra után, illetve szombati napokon zajlik. A képzés elvégzése után megszerezhető szakképzettség: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: társadalomtudomány képzési terület 4. A felvétel feltételei: Bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, gazdaságtudományok, műszaki, pedagógusképzés, művészet, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területek szakjain legalább alapképzésben szerzett végzettség és szakképzettség. 5. A képzési idő: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Elsajátítandó kompetenciák: - a kortárs gazdaságdiplomácia, külgazdasági, valamint külkereskedelmi kapcsolatok működésének magasabb szintű megértését elősegítő ismeretek elsajátítása az illetékes állami és egyes magángazdasági intézményi szereplők körében kialakult magas szintű tapasztalatok és gyakorlati tudás átadásán keresztül; - a gazdaságdiplomácia és külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges gyakorlati ismeretek közvetlen megismerése a különböző kormányzati 8
-
-
-
szervezetek, állami hatóságok és gazdasági szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és tevékenységekkel foglalkozó szakértőinek rendszeres oktatói részvételén keresztül; gazdaságdiplomáciai és külgazdasági viszonyok globális és regionális jelenségeivel, illetve nemzetközi folyamatokkal kapcsolatos elemző és értékelő készség; gazdaságdiplomáciai és külgazdasági döntés előkészítés és döntéshozatal ellátásához szükséges tudásanyag megszerzése; a külgazdasági kapcsolatok működtetése során felmerülő feladatok és kérdések összefüggéseinek, valamint értelmezési kereteinek megismerése; a magyar külügyi és gazdaságdiplomáciai tevékenységek egymáshoz való viszonyának, illetve a kormányzat szervezeti és feladat megosztási rendszerében történő meghatározása; gazdaságdiplomáciai tárgyalások szakmai és technikai előkészítéséhez, illetve az azokban történő részvételhez szükséges módszertani, nemzetközi intézményi és eljárási gyakorlat megismerése.
Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A szakirányú továbbképzésben résztvevők elsajátítják - a magyar makrogazdasági folyamatok elemzésének eszközeit és kereteit; - a kortárs nemzetközi gazdasági folyamatok értelmezéséhez szükséges szempontokat; - Magyarország és az EU gazdasági integrációjának meghatározó jellemzőit; - a WTO és az EU magyar külgazdasági keretként játszott szerepükre vonatkozó ismereteket; - a magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődésének és mai működésének megértéséhez szükséges támpontokat; - Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása vonatkozó tudnivalókat; - Magyarország külgazdasági stratégiájának értelmezési eszközeit; - a mai magyar külgazdasági eszközrendszer hasznosításhoz elengedhetetlen ismereteket; - a kereskedelemfejlesztés és a működő tőke befektetések ösztönzésének nemzetközi és hazai sajátosságait; - a magyar és az uniós verseny- és állami támogatáspolitika keretei között alkalmazható magyar külgazdasági tevékenységet elősegítő eszközök alkalmazhatóságának rendszerét; - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának gazdaságdiplomáciai és külgazdasági területekre vonatkozó legfontosabb szabályait; - a nemzetközi befektetés védelmi szabályok és intézmények működését; - a gazdasági szakdiplomácia különböző területeinek kérdéseit és fejlesztésük lehetőségeit meghatározó feltételeket; 9
-
a gazdaságdiplomácia céljaihoz kapcsolható EU szakpolitikák ismérveit; a magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működési jellemzőit; a külgazdasági folyamatok statisztikai elemzését.
Személyes képességek fejlesztése: -
lényeglátás és kreativitás; megalapozott ismeretekre épülő elemzésekre történő felkészülés önálló szakmai vélemény kialakításának képessége; problémaközpontú szemléletmód és gyakorlati problémamegoldást kereső megközelítés; szakmai szempontú módszeres feladatkezelés.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték - Alapozó ismeretek: 25 kredit (hazai makrogazdasági folyamatok elemzése, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Magyarország uniós gazdasági integrációja, a magyar külgazdaság globális és regionális keretei, magyar állami külgazdasági intézményrendszer, magyar külgazdasági stratégia, Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása, külgazdasági eszközrendszer) -
Szakismeretek: 25 kredit (kereskedelemfejlesztés és működőtőke befektetések ösztönzése, magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működése, gazdasági
szakdiplomácia,
magyar
szakmai
szervezetek
külgazdasági
tevékenysége, nemzetközi befektetésvédelmi keretek és intézmények, uniós és magyar verseny- és állami támogatáspolitika, EU szakpolitikák, turisztikai gazdaságtan, külgazdasági statisztika) 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit
10
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 1. félév Tantárgy megnevezése
Ssz.
Meghirdeté s féléve
Félévi Félévi óraszám óraszá Kredi (előadás / m t szeminárium összesen ) ea. szem.
6.
Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Nemzetközi gazdaságtan WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és működése Magyarország és az EU gazdasági integrációja
7.
Magyarország külgazdasági stratégiája
1. félév
6
4
10
3
8.
Gazdasági szakdiplomácia
1. félév
0
14
14
3
9.
A mai magyar külgazdasági eszközrendszer
1. félév
0
18
18
3
50
50
100
26
1. 2. 3. 4. 5.
Számonkéré s módja
1. félév
8
0
8
2
vizsga
1. félév
10
0
10
3
vizsga
1. félév
6
4
10
3
vizsga
1. félév
6
4
10
3
vizsga
1. félév
6
6
12
3
vizsga
1. félév
8
0
8
3
vizsga vizsga gyakorlati jegy gyakorlati jegy
I. félév összesen
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév Tantárgy megnevezése
Ssz.
A kereskedelemfejlesztés és működőtőke befektetések ösztönzése A magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működése Magyar szakmai szervezetek külgazdasági tevékenysége Nemzetközi befektetésvédelmi szabályok és intézmények Magyar és EU verseny- és állami támogatáspolitika EU szakpolitikák
Meghirdeté s féléve
Félévi Félévi óraszám óraszá Kredi (előadás / m t szeminárium összesen ) ea. szem.
2. félév
6
6
12
3
2. félév
0
8
8
2
2. félév
0
10
10
3
2. félév
10
0
10
3
2. félév
10
0
10
3
2. félév
0
24
24
4
16. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga A turisztika gazdasági jelentősége és hazai 17. szerepe
2. félév
10
0
10
2
2. félév
6
0
6
2
18. A külgazdasági folyamatok statisztikai elemzése
2. félév
6
4
10
2
48
52
100
24
10. 11. 12. 13. 14. 15.
II. félév összesen
Számonkérés módja
gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy vizsga gyakorlati jegy vizsga vizsga gyakorlati jegy gyakorlati jegy
Összes tantárgyi követelmény
-
98
102
200
50
-
Oklevél megszerzésének kritériuma: Szakdolgozat
-
-
-
-
10
-
Összesen
-
98
102
200
60
-
11
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés 2013 őszi I. félév órabeosztása
Ssz.
Képzés napja
Képzés időpontj a
Tárgy neve
Képzés helyszíne
Oktató
1
2013. szeptember 6. (péntek)
14:3016:00
Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Dr. Becsey Zsolt
2
2013. szeptember 7. (szombat)
Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei
BTK (Reviczk y u.4.)
Dr. Pulay Gyula
3
2013. szeptember 13. (péntek)
8:0009:30 9:4511:15 11:3013:00 14:3016:00 16:1518:00 8:0009:30 09:4511:15 11:3013:00 14:3016:00 16:1518:00 8:0009:30 09:4511:15 11:3013:00 14:3016:00 16:1518:00 8:0009:30 09:4511:15 11:3013:00 14:3016:00
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése
16:1518:00
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése
8:0009:30
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése
09:4511:15
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése
11:3013:00
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése
4
2013. szeptember 14. (szombat)
5
2013. szeptember 20. (péntek)
6
2013. szeptember 21. (szombat)
7
8
9
10
2013. szeptember 27. (péntek) 2013. szeptember 28. (szombat)
2013. október 4. (péntek)
2013. október 5. (szombat)
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan
Dr. Tolnai Ágnes BTK (Reviczk y u.4.)
Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan WTO és EU: a magyar külgazdaság globális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális keretei WTO és EU: a magyar külgazdaság globális keretei
és regionális és regionális
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Dr. Becsey Zsolt
BTK (Reviczk y u.4.)
Várkonyi László
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Lóránt Károly
BTK (Reviczk y u.4.)
Borbély László
és regionális és regionális és regionális
Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása
12
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
BTK (Reviczk y u.4.)
Hargita Árpádné dr. Csatári Éva
Csatári Éva
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés 2013 őszi I. félév órabeosztása
Ssz.
Képzés napja
11
2013. október 11. (péntek)
Képzés időpontja
14:30-16:00 16:15-18:00 8:00-09:30
12
2013. október 12. (szombat)
09:45-12:00 12:15-13:45
13
14
15
16
17
2013. október 25. (péntek) 2013. október 26. (szombat)
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja
14:30-16.00
Magyarország külgazdasági stratégiája
16:15-18:00
Magyarország külgazdasági stratégiája
8:00-09:30
Magyarország külgazdasági stratégiája
09:45-11:15
Magyarország külgazdasági stratégiája
11:30-13:00
Magyarország külgazdasági stratégiája
14:30-16.00
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
2013. november 8. (péntek)
2013. november 9. (szombat)
Tárgy neve
16:15-18:00
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
8:00-09:30
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
09:45-11:15
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
11:30-13:00
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
14:30-16.00
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
2013. november 15. (péntek) 16:15-18:00
Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport
13
Képzés helyszíne
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Oktató Hargita Árpádné dr. Hargita Árpádné dr.
BTK (Reviczky u.4.)
Hargita Árpádné dr.
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Szakáli Lóránt
BTK (Reviczky u.4.)
Szakáli Lóránt Lóránt Károly
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Vajda László
BTK (Reviczky u.4.)
Mezei István
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
Kardon Béla
Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés 2013 őszi I. félév órabeosztása
Ssz.
Képzés napja
Képzés időpontja 8:00-09:30
18
2013. november 16. (szombat)
09:45-11:15 11:30-13:00
19
2013. november 22. (péntek)
14:00-15.30 15:45-18:00 8:00-09:30
20
2013. november 23. (szombat)
09:45-11:15 11:30-13:00
21
2013. november 29. (péntek)
14:00-15.30
Tárgy neve
Képzés helyszíne
A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
A mai magyar külgazdasági eszközrendszer
Rektori Hivatal Kálvin tér 9.
14
Oktató Henter Ágnes
BTK (Reviczky u.4.)
BTK. (Reviczky u.4.)
Spányik Péter
Skultéti Vilmos
Nátrán Roland Tordai György Henter Ágnes
TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0101K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Pulay Gyula Oktató(k): Dr. Pulay Gyula, Dr. Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A magyar makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, feltételek és változók áttekintése és szakszerű gazdasági elemezésekben történő alkalmazásuk megismertetése, illetve rendszerezett bemutatása. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, külgazdasági jellegű mutatók szerepel, fontossága 3-4. tanóra: A gazdasági trendek elemzése 5-6. tanóra: A költségvetési folyamatok elemzése 7-8. tanóra: A monetáris folyamatok elemzése Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, tesztkérdések és rövid kifejtendő kérdések Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az előadások anyagai Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp. 57-81. 15
Ajánlott irodalom: Pulay Gyula, Máté János, Németh Ildikó, Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? PÉNZÜGYI SZEMLE 58:(1) pp. 11-34. (2013) Báger Gusztáv, Galbács Péter, Pulay Gyula Az állami költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 59:(9) pp. 1014-1036. (2012) Báger Gusztáv, Pulay Gyula Világpiaci integrálódás hazai felzárkózás nélkül POLGÁRI SZEMLE : GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 1: pp. 6-21. (2010) Báger Gusztáv, Pulay Gyula, Vigvári András A magyar államműködés főbb jellemzői és szükséges változtatásának irányai PÉNZÜGYI SZEMLE 55:(2) pp. 217-243. (2010) Dr. Pulay Gyula Zoltán, Dr. Báger Gusztáv A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése (Módszer és érték) PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3.) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése: Módszer és érték PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatelemzésének néhány főbb tanulsága PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(4) pp. 571-591. (2008) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az előadások prezentációja tartalmazza
16
Nemzetközi gazdaságtan Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0102K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Tolnai Ágnes Oktató(k): Dr. Tolnai Ágnes A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A legfontosabb mai külgazdasági viták, valamint a nemzetgazdaságok működését meghatározó nemzetközi feltételek gyakorlati értelmezésének bemutatása. A legfontosabb fogalmak (árfolyam-mechanizmusok, paritások, cserearányok stb.) értelmezése, jelentőségük és hatásaik bemutatása, valamint a világméretű tényezőáramlások okainak, rendszerének és következményeik értelmezése. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Globalizáció és regionalizáció A globalizáció és a világgazdaság fogalma, a nemzetközi munkamegosztás új formái, centrum és periféria, globális gazdasági problémák. A nemzeti, regionális és globális szabályozás kérdései, gazdasági régiók, regionális gazdasági tömörülések. 3. tanóra: Nemzetközi gazdasági összefüggések mérése Nyitottsági mutatók, cserearány mutatók. 4-6. tanóra: Nemzetközi kereskedelem Kereskedelempolitikai eszközök – vám és nem vám jellegű intézkedések. a vám jellegű intézkedések hatásai, előnyei és hátrányai az exportőr és az importőr tekintetében. 7-8. tanóra: Nemzetközi tényezőáramlás Nemzetközi munkaerő áramlás. Migráció típusai, irányai, gazdasági hatásai. Nemzetközi tőkeáramlás. A tőkeáramlás főbb irányai. Működőtőke-beruházások formái. Működőtőkeberuházások indítékai. Működőtőke-beruházások hatásai a befogadó és a tőkeexportőr országra nézve.
17
9-10. tanóra: Nemzetközi pénzügyek Árfolyam, árfolyam változására ható tényezők. Árfolyamrendszerek típusai. Történelmi árfolyamrendszerek Az árfolyam-politika alapösszefüggései és hatásmechanizmusa. Konvertibilitás. Évközi tanulmányi követelmények: Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Tolnai Ágnes: Nemzetközi gazdaságtan. Grotius, Budapest, 2010. 239 oldal (kivéve: 3. fejezet) (a könyv online elérhető: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=LEGLKC ) Ajánlott irodalom: Krugman, Paul R. – Obstfeld, Maurice: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest, 2003. 870 oldal Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: A tankönyv fejezeteinek végén található kérdések 1. fejezetből: 1. Hogyan változott meg a XXI. század elejére a világ gazdasági erőtérképe? 2. Miben különbözik a HDI a GDP alapú fejlettségi mutatóktól? 3. Milyen problémákkal küzdenek a legkevésbé fejlett országok? 4. Milyen akadályokat kell leküzdenie a közepesen fejlett országoknak ahhoz, hogy a centrum országai közé tartozzanak? 5. Véleménye szerint felszámolhatóak-e, és ha igen, mennyiben az asszimetrikus gazdasági kapcsolatok? 6. Mit értünk az interdependencia fogalma alatt? 7. Miben különböznek egymástól a centrum és a periféria országai? 2. fejezetből: 1. Hogyan befolyásolják az állami támogatások a nettó exportbevételt? 2. Ismertesse a külkereskedelmi nyitottság előnyeit és hátrányait! Keressen példákat az egyes esetekre! 4. Milyen értelmezési nehézségekkel találkozhatunk a cserearány mutatók esetében? 5. Mit nem tudunk mérni a nyitottsági mutatókkal? 7. Mikor javulnak egy nemzetgazdaság cserearány mutatói? 8. A nyersanyag vagy mezőgazdasági termék exportra berendezkedett nemzetgazdaságoknak hogyan változnak a nyitottsági és cserearány mutatói exporttermékeik árának csökkenésekor vagy a világpiac szűkülése esetén?
18
4. fejezetből: 1. Hogyan hat a fogyasztókra a vámemelése? 2. Mit jelent a vámok esetében a fogyasztói veszteség? 3. Hogyan támogatja a vámok bevezetése után a fogyasztói árakon keresztül a fogyasztó a hazai termelőket? 4. Miben különbözik a hazai termelők kínálati függvénye a zárt és a nyitott gazdaságban? 5. Mi a különbség a vámkvóta és a kvóta között? 6. Milyen ellenérveket tud felhozni a protekcionizmussal szemben? 7. Melyek a kereskedelempolitika nem vám jellegű eszközei? 8. Miért alkalmas az eredet-meghatározás a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 9. Miért alkalmas a kvóta a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 10. Miért alkalmas a közbeszerzés a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 11. Miért alkalmasak a paratarifális importkorlátozások a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 12. Mit értünk az importvám fogyasztási, termelési és költségvetési hatása alatt? 13. Hogyan befolyásolják az exporttámogatások a világpiaci árat? 14. Ki fizeti meg a dömping „árát”? 15. Mi a különbség a rablódömping és az állandó dömping között? 5. fejezetből: 1. Jellemzően melyek a nemzetközi munkaerő áramlás küldő országai? 3. Mennyiben járul hozzá egy fogadó ország nemzetgazdasági fejlődéséhez a legális migráció? 4. Melyek a migráció hatásai a küldő állam vonatkozásában? 5. Milyen hatásai vannak az illegális migrációnak a küldő és a fogadó országban? 6. Mely országokra jellemző a méhkas alakú korfa? Hogyan alakul az ilyen országok munkaerő-piaci kínálata? 7. Hogyan tud egy ország fellépni az agyelszívás jelenségével szemben? 8. Mi a különbség a hitel és a nem hitel típusú nemzetközi tőkeáramlás között? 9. Mi a különbség az adomány és a segély között? 10. Mi a különbség a portfólió beruházások és a közvetlen külföldi beruházások között? 11. Mit jelent az adott nemzetgazdaság számára, ha a portfólió beruházások aránya meghaladja a közvetlen külföldi beruházásokét? 12. Egyetért-e a következő állítással? Válaszát indokolja! „A közvetlen külföldi beruházásokat és a portfólió beruházásokat egyaránt a minél magasabb megtérülési ráta képes egy adott nemzetgazdaságba csábítani.” 13. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a portfólió beruházások számára? 14. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a közvetlen külföldi beruházások számára? 15. Milyen tényezőket vesz figyelembe a tőketulajdonos, mielőtt tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba?
19
16. Mi motiválja a tőketulajdonost, amikor tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba? 17. Jellemezze a működő tőke nemzetközi mozgásának irányait! 18. Miért vonzzák a fejlett országok nagyobb arányban a működő tőkét? 19. Milyen előnyöket tudnak felmutatni a fejlett országok a fejlődőkhöz képest a tőkéjüket befektetni kívánó tőketulajdonosoknak? 20. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 21. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 22. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 23. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 6. fejezetből: 1. Mit jelent a közös külső vámrendszer a vámunió esetében? 2. Miért alkalmasabb a szabad kereskedelmi övezet a nagy fejlettségi különbségű tagok összekapcsolására, mint a vámunió? 3. Miért lehet alkalmas együttműködési forma a komplementer gazdaságok számára a közös piac? 4. Mi a különbség az egységes piac és a közös piac között? 5. Melyik gazdasági integrációs forma alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 6. Melyik gazdasági integrációs forma nem alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 7. Miért hoznak létre a nemzetgazdaságok regionális gazdasági integrációkat? 7. fejezetből: 1. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz keresletét? 2. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz kínálatát? 3. Mit jelent az árfolyam erősödése? 4. Mit jelent az árfolyam gyengülése? 5. Hogyan változtatja meg az exportőr bevételeit a nemzeti fizetőeszköz leértékelése? 6. Hogyan alakítja a külkereskedelmi mérleg szaldóját a nemzeti fizetőeszköz felértékelése? 7. Hogyan befolyásolja az árfolyamot az exportszerkezet? 8. Melyek az árfolyamrendszerek fő típusai? 9. Mi a különbség a rögzített és a rugalmas árfolyamrendszerek között? 10. Milyen típusú árfolyamrendszerben kapja a legkisebb beleszólást a piac az árfolyam alakulásába? 11. Mutassa be a devizapiaci intervenció szerepét rögzített árfolyamrendszerben! 12. Mi a különbség az intervenciós sávval kiegészítetten rögzített és a csúszóan rögzített árfolyamrendszerek között? 20
13. Miért szükséges a piac és az állam közti bizalom a csúszóan rögzített árfolyamrendszerben? 14. Mikor érdeke az államnak, hogy nemzeti fizetőeszközét konvertibilissé tegye? 15. Mikor érdeke az államnak a nemzeti fizetőeszköz korlátozott konvertibilitása?
WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás és 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0103K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Várkonyi László, Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A WTO nemzetközi szerepének, szabályozási körének és működésének bemutatása. Az EU közös kereskedelempolitikája alapjainak és működésének megismertetése. Ezek különböző területein (árukereskedelem, szolgáltatás kereskedelem, szellemi tulajdonvédelem) elhelyezve a speciális magyar érdekek meghatározása. A magyar külgazdasági integráció főbb állomásai. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A magyar külgazdaság a múltban. Gazdasági jellegzetességeink. 3-4. tanóra: A magyar tulajdonú export szerep, külső mérleghiány gondjai régen és most. Regionális integrációink. 5-6. tanóra: Beruházási trendek Magyarországon és azon kívül 7-8. tanóra és 9-10. óra: WTO integráció jellegzetességei, nemzetközi kereskedelmi szabályok, az EU kereskedelempolitika jellegzetességei tágabba és számunkra (beruházásvédelem)
21
Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga (rövid kifejtendő kérdések) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az előadások anyagai Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 157.-182., pp 191-233. Ajánlott irodalom: Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 235-310. Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:
Az előadások prezentációja tartalmazza
Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0104K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): dr. Becsey Zsolt, dr. Lóránt Károly, Csermely Ágnes, Borbély László A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A folyó finanszírozási mérleg alakulásának meghatározó összetevői és feltételei. Befektetések, külföldi beruházások és jövedelemáramlások hazánk, valamint annak tágabb regionális környezete esetében. Az EU szerepe és jelentősége külső finanszírozási mérlegünk alakulásában. A hiányunk kormányszintű és teljes mérlege, külső és belső hiány és annak finanszírozási módjai.
22
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra 1. A bruttó és a nettó külső adósság főbb jellemzői, Magyarország eladósodási folyamata 1995-2012., az eladósodás főbb jellemzői, kiváltó okai 3-4. tanóra 2. Az ország külső adóssága és az államadósság kapcsolata, az államadósság szerepe az eladósodási folyamatban, a nemzetközi tartalék szerepe és összefüggése az államadósság alakulásával, a hitelminősítők szerepe az ország és az állam finanszírozásában. 5-6. tanóra 3. A gazdasági fejlődés összefüggése a külgazdasággal gazdasági növekedés üteme, külkereskedelmi rugalmassága a külkereskedelem aránya a gazdaságban (GDP-ben) külgazdasági elméletek 4. Magyarország külső egyensúlyának és adósságának alakulása külkereskedelmi egyensúly alakulása hosszú távon eladósodási hullámok a magyar gazdaságban eladósodási hullámok a világgazdaságban, ennek okai Törekvések az adósságválságok felszámolására 7-8. tanóra 5. A külső és belső egyensúly összefüggése és a belső és külső államadósság a „belső” államadósság fogalma: az államháztartás adóssága a külső adósság fogalma, főbb összetevői ikerdeficit, fogalma 6. Magyarország duális gazdasága a duális gazdaság fogalma a külföldi tulajdon szerepe a magyar gazdaságban a duális gazdaság bemutatása az ágazati kapcsolatok mérlege alapján 9-10. óra 7. A fizetési mérleg összetevői és a jövedelemáramlás a fizetési mérleg egyes elemeinek tartalma, ezek hosszú távú alakulása jövedelemáramlás Magyarország és az unió esetében az FDI áramlása és állománya az unió egyes országaiban fizetési mérleg egyensúlytalanságok és eladósodás az EU egyes országaiban 8. Külgazdasági szerkezet Európában világkereskedelem szerkezeti változásai Európa a világkereskedelemben 23
A multinacionális vállalatok szerepe a világkereskedelemben, relokáció Valamennyi témakörben az interneten ingyenesen elérhető legfontosabb statisztikai adatbázisok használata: KSH UNCTAD Világbank OECD Eurostat IMF Évközi tanulmányi követelmények Házi dolgozat beadása. A dolgozat témája a tanult anyag egy-egy meghatározott részével kapcsolatos statisztikai elemzés a megadott adatbázisok (például KSH, Eurostat, UNCTAD, World Bank, IMF) önálló használata alapján. Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: Írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Online módon hozzáférhető statisztikai adatbázisok felhasználása A tananyag elsajátítását segítő jegyzet Ajánlott irodalom: Szentes Tamás: A Világgazdaság elméleti és módszertani alapjai, AULA 1995 Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az ellenőrző kérdéseket a jegyzet fogja tartalmazni.
24
A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 6 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0105K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Hargita Árpádné dr., Csatári Éva A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A minisztériumi és vállalati külkereskedelem a rendszerváltás előtt és ennek megváltozása és beillesztése a kormányzati rendszerbe. Az ITDH, az Eximbank, a MEHIB létrejötte, fejlődése, szerepe, valamint változások az EU csatlakozás után. A jelenlegi intézményi és irányítási struktúra, szereplők és felépítésük. A külgazdasági diplomaták szerepének és feladatainak változása az elmúlt években. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra Magyarország külgazdaságának jellemzői és feltételrendszere a rendszerváltás előtti időszakban (a tervegyeztetés és a hosszúlejáratú kereskedelemi szerződések rendszere, relációs- és áruszerkezet). A nemzetközi szervezetek szerepe/hatása a külgazdasági kapcsolataink alakulására. A külgazdaság tényleges helyzete és problémái a „rendszerváltás pillanatában”, azaz honnét indultunk l990 tavaszán. (Előadó: Hargita Árpádné dr.) Ajánlott irodalom: Lsd lent. 3-4. tanóra (3-12. tanóra előadója: Csatári Éva) A külgazdaság az államigazgatásban - A külkereskedelem jellegének megváltozása a rendszerváltás után: külkereskedelemből külgazdaság - A tulajdonosi és az irányítási szerkezet változása - A vállalati- és az intézményrendszer fejlődése, jellemzői, egymáshoz való kapcsolatok változása
25
5-6. tanóra A kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztönzés, mint a külgazdasági stratégia megvalósításának két gyakorlati pillére Az egyes szervezetek szerepe és helye a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében - az ITD-H és elődei feladata - az állami intézmények szerepe (Eximbank, MEHIB) - Kamarák, vegyes kamarák, szakszövetségek - Országos hatáskörű szervezetek Pl. AMC, Turizmus, Közösségi marketing szervezetek stb.) 7-8. tanóra A külföldi állomáshelyen dolgozó gazdaságdiplomáciai hálózat szervezeti, irányítási rendszerének fejlődése. A külgazdasági szakdiplomaták szerepének, feladatainak változása - a kereskedelmi kirendeltségtől a külgazdasági szakdiplomata hálózatig 9-10. tanóra A külgazdasági diplomaták munkája gyakorlati példákon keresztül - súlypontok, események, rendezvényszervezés, lehetőségek feltárása a relációban, javaslatok közvetítése hazafelé - az integrált külpiaci hálózat sajátosságai (a minisztériumok és a küldő szervezetek együttműködése) - üzleti kommunikációs és protokoll sajátosságok 11-12. tanóra Az államközi gazdasági kapcsolatokból adódó diplomáciai feladatok - Kormányközi (Gazdasági) Vegyes bizottságok működése, szerepe, sajátosságok Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: szóbeli vizsga: az órán leadott anyagból és az előadáson elhangzottakból Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Hargita Árpádné: Vissza Európába – rögös úton”, Gondolat Kiadó, 20l2 A felkészülés (37-77. oldal) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: (Hargita Árpádné dr., előadásához vonatkozóan) l./ Milyen külső és belső korlátozó feltételek között folyt a külkereskedelem a politikai rendszerváltást megelőzően Magyarországon? (H. Á.) 2./ Milyen hátrányokkal járt az „állami kereskedelmű” ország minősítés Magyarország számára és mikor és hogyan mentesült Magyarország e minősítés alól? (H. Á.) 3./Melyek voltak l990 tavaszán a rendszerváltás által megoldandó feladatok a külgazdaság intézményrendszere és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok fejlesztése terén. (H. Á.) 26
Magyarország és az EU gazdasági integrációja Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0106K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Hargita Árpádné dr. A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Hazánk uniós gazdaságokkal kialakult kapcsolatainak és az egységes belső piaci fokozatos integrációjának áttekintése a rendszerváltás előtti szerződéses és kereskedelmi kapcsolatoktól a társulási viszonyon át a teljes jogú tagságig. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Magyarország kiútkeresése a rendszerváltást megelőzően: nyitás a nyugati kereskedelmi és pénzügyi szervezetek felé. Az Európai Közösségekhez vezető út előkészítő állomásai. A Nyugat első reagálása a rendszerváltásra: a PHARE program, javaslat társulási szerződés kötésére és az erre való magyar válasz (a magyar kormány Memoranduma). 3-4. tanóra: A társulási szerződés megkötésére irányuló tárgyalások. A több évtizedes politikai szembenállás okozta bizalmatlanság fokozatos oldódása mindkét oldalon. A szerződés tartalma és folyamatos továbbfejlesztése. Az EU koppenhágai döntése a csatlakozási kritériumokról. A csatlakozási kérelem beadása. A Bizottság Véleménye. A „régi tagállamok” dilemmái a bővítéssel kapcsolatban. A megoldást segítő eszköz: az Európai Bizottság javaslata a 2000-2006. évi pénzügyi keretre (AGENDA 2000). A hazai felkészülés és ebben a társulási szerződés és a különféle uniós támogatási programok szerepe. 5-6. tanóra: A „régi tagállamok” meg-megújuló – a döntéseket késleltető – aggályai és a bővítés uniós támogatói a csatlakozási tárgyalások során. Az Unió belső felkészítése a bővítésre. A csatlakozni kívánók, köztük Magyarország és a Visegrádi Négyek küzdelme a tárgyalási folyamatok előbbreviteléért. A svéd és a dán uniós elnökség kiemelkedő szerepe a 27
csatlakozási folyamat előre vitelében és lezárhatóságában. A tárgyalások befejezése 2002. december l3. Koppenhága. A csatlakozási tárgyalások tartalma fejezetenként és elnökségenként. A vonatkozó közös és közösségi politikák főbb elemei, az egyes fejezetekkel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok és a derogációs kérések. Az uniós Éves Jelentések szerepe. A tárgyalási álláspontok előkészítése, a tárgyalások konkrét formái. 7-8. tanóra: A „záró csomag”(a verseny fejezet, a mezőgazdasági fejezet és a költségvetési fejezet) tartalma. A tárgyalások lezárásának hazai fogadtatása. Megfigyelői státuszunk – a betanulás időszaka. A 2004. május l-től kezdődő tagsági időszak eredményeinek és a még megoldandó feladatok áttekintése. Részvételünk az uniós feladatok megoldásában (Lisszaboni szerződés, 2007-20l3. évi pénzügyi keret kialakítása, első magyar uniós elnökség). A tagsággal járó előnyök (pénzügyi támogatások a kohéziós politika és az agrárpolitika keretében, a személyek, majd a munkaerő szabad mozgása, a diplomák kölcsönös elismerése). Ennek eredményei: környezeti feltételeink, útjaink javulása stb; magyar tisztviselők gyors és hatékony bekapcsolódása az uniós intézményrendszerbe. Az EU+IMF+Világbank mentőöve 2008-ban a gazdasági csőd szélére jutott Magyarországnak. A tagsági időszak problémái: a csaknem tíz évig tartó túlzott deficit eljárás, a felzárkózásunk elmaradása, mezőgazdaságunk lassú illeszkedése az uniós agrárpolitikába, a pályázati rendszer bonyolultsága. A problémák hazai okai. Az uniós tagság a jogok (lehetőségek) és kötelezettségek egysége. Magyarország boldogulása elválaszthatatlan az Unió fejlődésétől. Az EU-tagságig elvezető tárgyalási folyamat tapasztalatai és ezek szerepe uniós tagságunk során: a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségei és módjai, tárgyalási álláspontok kidolgozása, szövetségesek keresése konkrét példák tükrében. Az uniós tagság adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása nemcsak a tárgyaló politikusok, kormányzati képviselők és tisztviselők számára jelent feladatot, hanem a társadalom valamennyi rétege számára. Ez az Unióról szóló ismeretek erősítését, mélyítését igényli az oktatás területén, a médiák részéről, az egyes szakmai területeken az ott érvényes képviseleti rend szerint (például a vállalkozási szférában a szakmai kamarák részéről). Évközi tanulmányi követelmények: Órákon való részvétel Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: a félév végén szóbeli vizsga a tananyagról, az ellenőrző kérdésekből húzott három kérdés alapján Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Hargita Árpádné: Vissza Európába – rögös úton, Egy közreműködő szemével”, Gondolat Kiadó, 20l2, Budapest Ebből: I -4.. tanórához: II. rész VII.-XV. fejezetig, XVIII. fejezet 5-6. tanóra: III. rész, kivéve XXIII , XXV., valamint LII. fejezetet 7-8. tanóra: IV. rész
28
További ajánlott irodalom: Kende Tamás-Szücs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba, Complex Kiadó, 2009 A társulási szerződést és a csatlakozási szerződést tartalmazó Magyar Közlönyök (MK): - A társulási szerződés (hivatalos nevén az Európai Megállapodást) MK l994. évi l. száma, - A csatlakozási szerződés: MK 2004. 60. száma. Horváth Zoltán- Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja – az Unió Lisszabon után, második kiadás, HVG ORAC 20l0, Budapest Kérdések és válaszok az Európai Unióról, Összeállította az ELTE Európai Tanulmányok Tanszéke. Napvilág Kiadó, 20l3 Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: I./ Mit jelentett az „állami kereskedelmű ország” besorolás hazánk számára a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban (szerződéses és gyakorlati következmények)? 2./ A Phare program kezdeti szerepe és változása a társulás, valamint a csatlakozást előkészítő folyamatban? Hogyan kapcsolódtak egymáshoz a későbbiekben a Phare, Ispa, Sapard előcsatlakozási alapok: 3./ A társulási szerződés tartalma, továbbfejlődése és végrehajtása, a magyar kormány Memorandumában kifejtett szándékok tükrében. 4./ A koppenhágai kritériumok és érvényesülésük a csatlakozási folyamatban. 5./ Milyen fejlemények előzték meg az EU döntését a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal és még öt országgal való megkezdéséről? 6./ Mi volt a csatlakozási tárgyalások tartalma, menete? Hogyan kellett e tárgyalásokra felkészülni? Mi a pozíció papír és hogyan készült(ek)? 7./ Mi a jogközelítés és mi a jogharmonizáció? Mi ezeknek a technikája? Mi a derogáció? Milyen segítséget kaptunk az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához az EU-tól. 8.! Mi volt az Éves Jelentések szerepe és hogyan készültek? 9./ A csatlakozási tárgyalások menete: megtorpanások és ezek okai. I0./ Az uniós elnökségek szerepe. Miért volt előrevivő a svéd és a dán elnökség tevékenysége? lI./ A tárgyalások eredményei a négy alapszabadság terén, a kapott és adott derogációk. l2./ A kohéziós politikák tartalma, a vonatkozó fejezetek és a tárgyalási eredmények. l3./A versenyfejezet és a környezetvédelmi fejezet sajátosságai . Tárgyalási menet, derogációk. l4./ A „záró csomag” tartalma és ezekkel kapcsolatos dilemmáink, valamint megoldásuk. l5./ A záró tárgyalások eredményeinek hazai fogadtatása. Tennivalók a csatlakozásig. A megfigyelői időszak tartalma. l6./A tagság első időszaka: beilleszkedésünk, részvételünk az uniós feladatok megoldásában (a hétéves pénzügyi perspektíva előkészítése, a Lisszaboni Szerződés létrehozása és az első magyar uniós elnökség). l7/ A tagság első időszakának mérlege.
29
Magyarország külgazdasági stratégiája Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás és 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0107K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): dr. Becsey Zsolt, Faragó Sándor, dr. Lóránt Károly, Horváth Péter, Rétfalvy György, Szakáli Lóránt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Magyarország jelenlegi és a korábbi külkereskedelmi, valamint tágabb nemzetközi gazdasági kapcsolati stratégiái irányának, jelentésének, eredményeinek és távlatainak értelmezése. Hazánk uniós tagságával a közös külkereskedelmi politika keretei között megváltozott helyzetünk elemzése, ennek állami alakításának befolyásolási lehetőségei és céljai. A jelenlegi magyar külkereskedelmi stratégia legfontosabb elemei és törekvései, valamint globális és regionális irányai és céljai. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A stratégiai tervezés jelentősége, módszertana. Tervezési szintek és dokumentumok az Unióban és Magyarországon 3-4. tanóra: „Új Világgazdasági Nyitás” Magyarország Külgazdasági Stratégiája 2012-2020. A stratégiai dokumentum bemutatása: kidolgozási folyamat, szerkezet, jövőkép, helyzetelemzés, célok, eszköz- és intézményrendszer. 5-8. tanóra: Kérdések, észrevételek, vita. Évközi tanulmányi követelmények: Az órán való aktív részvétel. Érdeklődésről és tudásról való bizonyságtétel a szóbeli vizsgán. Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: Szóbeli vizsga, amelyen a hallgató az órán elhangzottak, az ajánlott irodalomban foglaltak, valamint az órán kiosztásra kerülő dokumentum alapján számol be ismereteiről.
30
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Külgazdasági Stratégia (szakmai vitairat) http://www.kormany.hu/download/1/d7/30000/kulgazdasagi_strategia.pdf „Új Világgazdasági Nyitás” Magyarország Külgazdasági Stratégiája 2012-2020. Ajánlott irodalom: Majoros Pál: A magyar külgazdasági stratégia, in.: Külgazdaság, stratégia, integráció (BCE, 2008) 151-193 oldal
Gazdasági szakdiplomácia Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 14 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0108K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Törő Csaba Oktató(k): Dr. Vajda László, Dr. Mezei István, Dr. Kardon Béla A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Az agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos, technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport sajátosságai és ezek szerepe a magyar külgazdasági kapcsolatokban. A magyar kétoldalú és többoldalú szakdiplomáciai tevékenységek főbb irányai, terepei és kihívásai. A gazdasági szakdiplomáciai tevékenységek nemzetközi kapcsolatrendszere, valamint együttműködési szerződések és finanszírozási háttereik. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra Oktató: Dr. Vajda László: Az agrárdiplomácia definíciója, területei, céljai, az agrárdiplomácia szereplői, bilaterális agrárdiplomáciai kapcsolatok, a szakattaséi hálózat, a kétoldalú mezőgazdasági munkacsoportok 3-4. tanóra Oktató: Dr. Vajda László: Multilaterális agrárdiplomácia, FAO, GATT/WTO, OECD, Visegrádi 4-ek, SEE RWG (South-East European Cooperation, Rural Working Group), az Európai Unió, mint az agrárdiplomácia sajátos területe, az Állandó Képviselet 31
Mezőgazdasági és Környezetvédelmi csoportja, az Agrárminiszterek Tanácsa, a tanácsi munkacsoportok, a magyar Elnökség. 5-6. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: A tudománydiplomácia definíciója, a magyar tudománydiplomácia története, a tudománydiplomácia működését meghatározó jogszabályi háttér 7-8. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: a kutatás, fejlesztés és innováció hazai és nemzetközi szereplői, tevékenységi területek a tudománydiplomáciában: kétoldalú kormányközi KFI együttműködések 9-10. tanóra Oktató: Dr. Mezei István: tevékenységi területek a tudománydiplomáciában: sokoldalú kormányközi együttműködések, kiemelten az EU és a NATO KFI együttműködések, a magyar tudományos és technológiai attaséi hálózat 11-12. tanóra Oktató: Dr. Kardon Béla: A tudomány mint erőforrás: külföldi forrásbevonási lehetőségek a magyar kutatás-fejlesztés és innováció számára az Európai Unió következő finanszírozási ciklusa során; a közvetlen külföldi források (Horizont 2020), a kohéziós politika forrásainak és a hazai források összehangolása, lehetséges szinergiák, jó gyakorlatok. 13-14. tanóra Oktató: Dr. Kardon Béla: A tudás, mint erőforrás: külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban, nemzetközi felsőoktatás-marketing. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele a három szemináriumon való aktív hallgatói részvétel, a gyakorlati jegyet a három oktató együttesen határozza meg a hallgatók szemináriumi aktivitása alapján Értékelés módja: gyakorlati jegy Az értékelés módszere: A szemináriumokon nyújtott aktivitás alapján értékelik az oktatók a hallgatók megszerzett ismereteit az agrár, tudományos és technológiai, valamint a felsőoktatási szakdiplomáciai területén Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: az oktatók saját készítésű jegyzetet bocsátanak elektronikus formában a hallgatók rendelkezésére Nemzeti Tudománypolitika Stratégia 2014-2020 (szeptemberben kerül társadalmi vitára) Ajánlott irodalom: Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/hirek-esemenyek/kormany-elfogadta
32
A mai magyar külgazdasági eszközrendszer Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 18 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0109K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Skultéti Vilmos, Henter Ágnes, Spányik Péter, Nátrán Roland, Tordai György A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A HITA, az Eximbank és a MEHIB szerepe. A beruházás-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés céljai, eredményei. Kötött segélyhitelek, közös alapok, finanszírozási alapok. A kereskedőházak koncepciójának lényege, megvalósításának feltételei és működésük lehetőségei. Kis- és közepes vállalkozások (KKV) informálása, külkereskedelmi jellegű segítése, képzésük.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
A mai magyar külgazdaság prioritásai - a HITA, mint a Külgazdasági stratégia végrehajtásának eszköze A HITA alakulása, szabályozási környezet A HITA szervezeti felépítése A HITA küldetése: híd a kormányzati intézményrendszer és a magánszektor között Célok és Eszközök A külgazdasági intézményrendszer és a HITA kapcsolata A HITA szolgáltatásai, tevékenysége a KKV-k szolgálatában A Keleti Nyitás és export összefüggései HITA eredmények és feladatok a keleti nyitás jegyében
Évközi tanulmányi követelmények: nincsen Értékelés módja: gyakorlati jegy
33
Az értékelés módszere: 7-8 oldalas házi dolgozat készítése az alábbi választható témakörökben: 1. Mutassa be a mai magyar külgazdaság prioritásait, a keleti nyitás okait, a keleti nyitásban érintett relációkat, a keleti nyitás és export összefüggéseit, a keleti nyitás jelentőségét a magyar gazdaság számára valamint a HITA szerepét a külgazdasági stratégia végrehajtásában. 2. Elemezze a HITA szerepét a külgazdasági stratégia végrehajtásában és a KKV-k szolgálatában; foglalja össze, hogy a HITA mely szolgáltatásaival támogatja célzottan a külföldről Magyarországra irányuló befektetéseket, valamint a Magyarországról külföldre irányuló kereskedelmi tevékenységeket. 3. Mutassa be a V4-ek országaiban milyen a Nemzeti Külgazdasági Hivatalhoz hasonló szervezetek segítik a beruházásösztönzést és kereskedelemfejlesztést. 4. Foglalja össze, hogy a Keleti nyitás stratégiájának hatékony megvalósítása érdekében a magyar termékek, szolgáltatások szempontjából melyek azok a területek ahol versenyképesek vagyunk, megfelelő nagyságú árualappal rendelkező KKV-k vannak, tapintható a vállalati érdekeltség, hajlandóság és képesség a programok végrehajtására 5. Mutassa be Oroszországot, mint lehetőséget az exportáló magyar KKV-k számára Oroszország gazdasági növekedése; külkereskedelme; magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok, a magyar orosz külkereskedelem áruszerkezete, a magyar KKV-k számára az orosz piacra történő belépést nehezítő körülmények, Potenciális exportőrök Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az oktatók által összeállított jegyzetek Ajánlott irodalom: http://www.hita.hu http://exim.hu/
34