K Ö Z L EM ÉN Y EK 107

K Ö Z L E M É N Y E K

107

SZÜLETÉSI SÚ LY ÉS SZÜLETÉSI HOSSZ STA N D A R D AZ 1973—78. ÉVBEN ÉLVESZÜLETETT Ú JSZÜLÖTTEK A D A T A I A L A P JÁ N

JO U BERT KÁLMÁN A vizsgálat célja, tárgya, elm életi alapja A z ú jszü lö ttje jle ttsé g i vizsgálatok célja A z ú jszülö ttfejlettség m egállapítása — m in t á ltaláb a n m inden érték elés — bizonyos, m érték ad ó n ak te k in te tt ad ato k k al való összehasonlításon alapszik. Az ú jszü lö ttfejlettség m egítélésének leg általánosabban h aszn ált p aram éterei a születéskori testsúly, a terhesség ta rta m a (gestatios idő), és a születéskori testhosszúság. E p ara m éte rek alap já n összeállított sta n d ard o k lehetővé teszik az ú jszü lö ttfejlettség m értékének gyors m egítélését. A szülészek, neonatológusok szám ára a v ilá g rajö tt ú jszü lö tt testsúlya, testhossza és a terhesség ta rta m a — de különösen e p ara m éte rek egym áshoz való viszonya, am it röviden újszülö ttfejlettség n ek leh et nevezni — egyrészt jelzi, hogy m egfelelő v olt-e a m agzat táplálása, nem é rte -e valam ilyen — a fejlődését befolyásoló — h atás az in tra u te rin élet folyam án. P éld áu l az anya toxem iája, vagy a m éhen belüli táp lálás zav ara v i szonylag alacsony születési súlyt, míg az anyai diabetes a terhesség ta r tam ához képest nagy súlyú m agzatot eredm ényez. M ásrészt a gestatios időhöz viszonyított születési súly és születési hossz jelzi a neonatológus szám ára, hogy m ilyen jellegű ellátás szükséges adott esetben. P éldául a m agzat életkorához — gestatios korához — kép est a la csony születési súlyú újszü lö ttn ek m inden bizonnyal nagyobb a kockázata hypoglykaem ia kifejlődéséhez, m in t azoknak az újszülötteknek, ak ik n ek a súlya m egfelel gestatios k o ru k n ak [Lubchenco, L. O. és m u n k a társa i (1963), Largo, R. H. és m u n k a társa i (1980), Fekete, M. és m u n k a társa i (1968), M estyán Gy., F ekete, M. (1969)]. Az idő előtt (pre-term ) — a 37. terhességi hét betöltése előtt — befe jeződő terhességekből szárm azó újszü lö ttek születési súly és születési hossz értékei, m in t ahogy e rre N orth, A. F. (1967) is felh ív ja a figyelm et, csak m egközelítőleg felelnek meg a m éhen belüli fiziológiás fejlődés m értékének. U gyanis a terhesség idő előtti m egszakadását, közvetve vagy közvetlenül előidéző okok — árta lm a k — jelentős része m ár a terhesség m egszakadása elő tt rövidebb-hosszabb ideig k ifejtv e h a tá sá t kedvezőtlenül befolyásolja (befolyásolhatja) a m agzat fejlődését, növekedését. E rről a tén y rő l nem sza b ad m egfeledkezni az ú jszülöttfejlettségi sta n d a rd h aszn álata közben. A rra te h á t nem alkalm as az ú jszülöttfejlettségi stan d ard , hogy az időre (term) — 37. és 42. h ét között befejeződő fiziológiás terhességből — sz ü letett ú j szülött egy ad o tt korai gestatios időszakának tényleges m agzati súly és hossz viszonyairól — visszam enőleg — pontos é rté k e t adjon. Ebben az összefüg gésben az ú jszülöttfejlettségi sta n d a rd érté k ek — pontosabb ad a t nem lévén — csak tájékoztató jelleggel használhatók. M egbízhatóan alkalm azható v i szont a 20. terhességi h etet követően b árm ik o r m egszakadt terhességből szár

108


m azó ú jszü lö tt testfejlettségének m egállapítására. Ilyenkor ugyanis egy ad o tt terhességi héten — p l.: a 30. gestatios héten — v ilá g rajö tt ú jszü lö tt testsúly és testhossz érté k e lesz összehasonlítva a sta n d a rd m egfelelő terhességi h e tén — pl. a 30. héten — született újszü lö ttek átlag értékével, vagy p ercen tiliseivel. K ülönösen fontos, hogy a sta n d ard érté k ek a terhesség 20. és 30. hete közötti időszak terhességi heteiben is kellően nagyszám ú ú jszü lö tt ad atain alap u ljan ak . U gyanis az élveszületett ú jszü lö ttek terhességi h etek re ju tó a r á nya a 20. h éttő l a 34. hétig fokozatosan em elkedik (0,03%-ról 1,10%-ra), m ajd a 35. h éttől ugrásszerűen nő (a 35. héten 1,2%, a 40. héten 44,6%). Így nyilvánvaló, hogy pl. egy tízezer ú jszü lö tt adatából k ia lak íto tt sta n d ard 25. terhességi h ét ro v atá b an kb. 10 ú jsz ü lö tt található. T erm észetesen ilyen kis esetszám — de még a 100-nál jelentősen alacsonyabb gyakoriság sem — nem alkalm as arra, hogy sta n d ard vagy percentilis tá b láz at részeként m egbízható érték legyen az újszülö ttfejlettség m egállapítására. A z újszülött-fejlettséggel kapcsolatos korábbi vizsgálatok, ú jszü lö ttfe jle ttsé g i standardok Az ú jszülöttek testi fejlődésének alak u lá sát — te stm é re te in ek v álto zását — tudom ányos rendszerességgel először Quetelet, A. vizsgálta a m últ század közepén. M agyarországon az első tudom ányos igényű tan u lm á n y t az újszülö ttek testfejlettségéről K ontsek, B. (1936) készítette. K ülön érdem e, hogy az általa vizsgált 1000 ú jszü lö tt különböző testm éretén ek alak u lá sát nem csupán önm agában vizsgálta, de elem ezte azt is, hogy a különböző te st m éretek változása hogyan függ össze a terhességi sorrenddel, a szülők élet korával, az anya testm agasságával és a szociális körülm ényekkel. E m lítést érdem el még Acsádi, Gy. (1959) és Eiben, О. (1960) ú jszü lö ttek testm éretével foglalkozó tanulm ánya. Az első p ercentilis m ódszerrel kidolgozott testfejlettség i sta n d ard o t Stuart, H. C. és M eredith, H. V. (1946) készítette 5—18 éves gyerm ekek öt testm é retén ek alakulásáról. Az in tra u te rin súly, hossz és fejk ö rfo g at növekedési sta n d a rd já t első k én t H osem ann (1949) dolgozta ki. Ezt követően számos ú jszü lö ttfejlettség i sta n d ard o t te tte k közzé, n éhány jelentősebb ezek közül: Lubchenco, L. O. és m u n k a társa i (1963), Lubchenco, L. O. és m u n k a társa i (1966), G ruenw ald, P. (1966) és Naeye, R. L. és m u n k a társa i (ikrek születési ad atai alapján) (1966), Largo, R. H. és m u n k a társa i (1980). M agyarországon Bazsó, J. és m u n k a tá rsa i (1968) és F ekete, M. és m u n k a társa i (1968) készítettek stan d ard o t. N em zetközi viszonylatban és M agyarországon is leg általán o sab b an h asznált a Lubchenco, L. O. és m u n k a társa i á ltal összeállított stan d ard , am elyet az irodalom ban gyakran coloradói vagy denveri sta n d ard k én t em lítenek. A z ú jszü lö ttfe jle ttsé g m egítélését elősegítő n éh á n y in tézked és Az újszü lö ttek fejlettségének ru tin szerű m egítéléséhez az első o b jek tív m é rték et Y llpo, A. 1919-ben közzétett ja v a sla tá n a k — m ely szerin t a 2500 g-m al vagy an n á l kisebb súllyal v ilág ra jö tt újszülött, k o raszü lö ttn ek te kintendő — gyakorlati m egvalósulása jelen tette. V alójában 1948-tól lett a koraszülöttség fenti k rité riu m a általán o s érvényűvé, am ik o r e m inősítést a WHO elfogadta (WHO 1948). Az egészségügyi ellátás színvonalán ak általán o s em elkedése, és ezen b e lül elsősorban a terhesgondozás, a szülészeti és neonatológiai ellátás k ed vező eredm ényei lehetővé tették, sőt m eg k ív án ták az ú jszü lö ttfejlettség m ind pontosabb m eghatározását elősegítő intézkedések, aján láso k kidolgozását, Í gy 1950-ben az élveszületés fogalm áról te tte közzé ja v a sla tá t a WHO (WHO 1950.). 1961-ben a WHO ja v a sla tá ra a 2500 g-n ál kisebb súllyal szü letettek m egnevezése "koraszülött" h ely ett kissú lyú ú jszü lö tt lett (low b irth w eight infant) (WHO 1961).


109

Az Egészségügyi M inisztérium rendelkezése szerin t 1971. ja n u á r l-tő l a g ye rm ek fejlődési korát (a terhesség időtartam át) — azt az időt, am it a m agzat m egszületése előtt az anya m éhében tö ltö tt — h etek b en kell meg állap ítan i, n y ilv á n ta rta n i [Népm ozgalm i kézikönyv (1971.)]. A sta n d a rd készítés m ódszerei Az ú jszülö ttfejlettség m e g állap ítására k ia lak íto tt sta n d ard o k m ódszer tan ilag k ét alapvető típ u sb a sorolhatók. Az egyik az ad o tt terhességi héten szü letett ú jszülöttek születési súlyának (vagy születési hosszának) szám tani átlaga (mean) és az ahhoz tartozó szórás (standard deviatio: SD) felhaszná lásával készül. Az ú jszü löttfejlettségi zónák k ia lak ítása a következőképpen tö rtén ik . A koord in áta rendszer függőleges tengelyén a születési súly (szü letési hossz) értékeket, a vízszintes tengelyen a terh esség tartam érté k ek e t je löljük. M inden egyes terhességi héthez tartozó születési súly átlag é rték e t a k o o rd in áta rendszerben jelöljük, m ajd ezeket a p o ntokat összekötjük. K övet kező lépésben az egyes terhességi hetek születési sú ly -átlag át jelző pontból (értékből) a hozzá tartozó szórásérték kétszeresét (2 SD) pozitív és negatív irán y b a n b ejelöljük (az átlaghoz a 2 SD -1 hozzáadjuk, illetve levonjuk). Ez u tán összekötjük egym ással az x + 2 SD pontokat, m ajd hasonlóképpen az X — 2 SD pontokat. Így, három vonalból álló g örberendszert kapunk, am ely ben a k ét .szélső vonal — az átlag + 2 SD zóna — közé eső születési súly érté k „n o rm álisn ak ”, fiziológiásnak tekinthető, helyesebben az ú jszü lö tt te r h esség ta rtam á n ak m egfelelő súlyú (appropriate for gestational age, rövidítve: A G A)1. A m ennyiben a születési súly a felső vonal ( + 2 SD) fölé kerül, akkor az ú jszü lö ttn ek a terhesség ta rtam á h o z képest nagy a születési súlya (large for g estational age, rövidítve: LGA). H a a születési súly az alsó görbe (— 2 SD) alá kerül, ak k o r az ú jszü lö tt terh esség tartam áh o z képest alacsony (kicsi) születési súlyú (sm all for gestational age, rövidítve: SGA) [B attaglia, F. C., Lubchenco, L. O. (1967), G ruenw ald, P. (1967)]. A stan d ard k észítés m ásik, g y akrabban alkalm azott m ódja az ún. p e r centilis m ódszer. A m ódszer általános m atem atik ai ala p ja a következőkben foglalható össze. A vizsgált ism érv szerin t rangsorba ren d ezett sokaságot 2, 3, 4, 5 . . . á ltaláb a n „ k ” egyenlő részre kell osztani, és az osztópontoknak megfelelő ism érv érté k ek e t kell m egállapítani. A zokat az érték ek et, am elyek nél az összes előforduló érték

10 I tt k ell m eg jeg y ezn i, h o g y az á tla g + 2 SD z ó n a közel azonos — a p e rc e n tilis sta n d a rd n á l — a 10. és a 90. p e rc e n tilis g ö rb é k á lta l h a tá r o lt zónával.


110

Ezek szerin t a 10. percentilis (Р10) a m ennyiségi ism érvnek (pl. születés kori testsúlynak) az az értéke, am elynél az összes m é rt érté k (születéskori súly érték) 10% -a kisebb, 90% -a nagyobb. A fen tiek alap já n nyilvánvaló, hogy a m edián azonos az 50. percentilissel (Köves, P., Párniczky, G. [1973]). Je len m un k áb an alkalm azott percen tilisek et és azok értelm ezését az a lá b bi összeállítás szem lélteti.

3 5 10 25 50 75 90 95 97

3 5 10 25 50 75 90 95 97

97 95 90 75 50 25 10 5 3

Az összeállításban fo g laltak at az aláb b i k o n k rét p éld áv al leh et szem léletessé tenni. A 36. terhességi héten a 3. p ercentilishez 1820,8 g születéskor) testsúly érté k tartozik. A 36. héten szü letett összes ú jszü lö tt 3 % -ának szü letéskori súlya ennél az érté k n él kisebb, 97% -ának a születéskori súlya ennél nagyobb érték volt. Az eloszlás jellem zésére ak k o r célszerű a p ercen tilisek et alkalm azni, am ikor jelentősége van az eloszlás kisebb-nagyobb m érték ű aszim m etriá já nak. Az átlag + 2 SD m ódszer alk alm azása ugyanis nem ad tá jék o z ta tást sem az aszim m etria irányáról, sem pedig m értékéről. A keresztm etszeti vagy longitudinális vizsgálatok során m eg állap íto tt percentilis érték ek et g rafik u san is szokták ábrázolni úgy, hogy a különböző életkorhoz — terh e ssé g tar tam hoz — tartozó azonos p ercentilisek p o n tja it összekötik. Az ilyen módon m egrajzolt percentilis vonalren d szerrel k ialakuló zónák (övezetek) az egyes adatok érték elését egyszerűvé, szem léletessé teszik. Így p éldául a 25. és 75. percentilis görbék között ta lálh ató az összes érté k 50% -a; a 10. és 90. p ercen tilis görbék között van a vizsgált érté k ek 80% -a és a 3. és 97. p ercen tilis görbék között helyezkedik el az összes vizsgált érték 94%-a. A percentilisek közül a 10. és 90. p ercen tilis görbét (illetőleg értéket) te k in tik a „norm ális”, helyesebben fiziológiás ú jszü lö ttfejlettség alsó és felső határv o n alá n ak . A 10. percentilis görbe, illetve érté k a la tti születési súlyú újszülött, a terhesség tartam áh o z képest alacsony (kicsi) születési súlyú (SGA). A 10. és 90. p ercentilis görbe közé eső születési súly érték „n o rm álisn ak ”, helyesebben fiziológiásnak tekinthető, még pontosabban: az ú jszü lö tt te rh e s sé g tarta m án a k m egfelelő súlyú (AGA). A m ennyiben a születési súly a 90. percentilis görbe fölé kerül, úgy az ú jszü lö ttn ek a terh esség tartam áh o z k é pest nagy a születési súlya (LGA) / B attaglia, F. C., Lubchenco, L. O. (1967)]. Az ú jszülöttfejlettségi stan d ard k észítés eddigi előzm ényeinek vázlatos áttek in tése u tá n a rró l kell röviden szólni, mi te tte szükségessé jelen m unka elkészítését. N éhány kü lfö ld i és m agyar ú jszü lö ttfe jle ttsé g i standard ism ertetése A L ubchenco-féle sta n d a rd általán o s elterjed ésén ek oka, hogy az első, jól használható p ercentilis sta n d ard volt. A készítése idején kiem elkedő je lentőségű sta n d a rd jelenlegi érvényességét, m agyarországi haszn álh ató ság át


111

m egkérdőjelezi egyrészt az ú jszülöttek sajátos etn ik ai összetétele — 30% -a ún. spanyol—am erik ai szülők gyerm eke (ami spanyol, m exikói és in d ián k everedés eredm énye) —, m ásrészt az a tény, hogy a m in ta kedvezőtlen egészségügyi és társad alm i körülm ények között élő szülők ú jszü lö tt gyerm e keit képviseli [Lubchenco, L. O. és m u n k a társa i (1963)]. G ruenw ald, P. (1966) sta n d a rd ja az átlag + 2 SD felh aszn álásáv al k é szült, és a közel 14 ezer ad a tb a n a h alv asz ü letett újszü lö ttek a d a ta i is benne fo g laltatn ak . így az élveszületettek újszülöttfejlettségének m eg h atáro zására nem a l kalm as. A L ubchenco-féle és a G ruenw ald-f éle sta n d ard h aszn álh ató ság áv al k ap csolatban a fentiekben kiem elt legjelentősebbnek tek in th ető tényezőkön kívül, több más, a sta n d a rd é rté k e it befolyásoló tényező részletes elem zése ta lálh ató a F ekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán Gy., W aszner, Zs. (1968) á ltal írt tanulm ányban. Bazsó, J., V achter, L., Lányi, I. (1968) debreceni és F ekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs., (1968) pécsi sta n d a rd já n a k szinte egyidejű kidolgozása igen hasznos, h iá n y t pótló kezdem ényezés volt. E sta n d ard o k hiányossága az ad o tt lehetőségekből fakad. M indkét sta n d ard ú jszülöttei a k lin ik a — a pécsi sta n d a rd esetében még a m ohácsi kórház — szülészeti osztályának vonzáskörzetéből szárm aznak, így elsősorban lokális érvényűek. A használhatóság m ásik k o rlátja — nem csupán e k ét hazai, hanem az összes eddig készült sta n d a rd esetében is — az alacsony terhességi h etek re jutó kis esetszám . Az 1. tá b láz at szem lélteti n éh án y k ü l földi és m agyar szerző á ltal összeállított sta n d ard terhességi h eteire (gesta tios hét) ju tó újszü lö ttek szám át. H ajtm an, B. (1971) azon m eg állap ítását figye lem be véve, m ely szerint: ,,100-nál kisebb elem szám esetén centilisekről (percentilisekről2) beszélni nincsen sok é rte lm e ” m egállapítható, hogy az eddig k észített ú jszülö ttfejlettség i sta n d ard o k közül csak a L ubch en co -féle sta n d ard n á l ta lálh ató 100-nál m agasabb esetszám a 30. h ét alatti te rh e ssé g tar tam n ál; ott is csak a 28. és 29. héten. Még kedvezőtlenebb a helyzet a két nem re külön-k ü lö n k ia la k íto tt p e r centilisek esetében, hiszen így egy-egy terhességi h étre — n em en k én t — az 1. tá b láz atb an láth ató érté k ek n e k k ö rülbelül a fele jut. Ez esetben — te r hességi h eten k é n t m inim álisan 100 a d a t szükségességét elfogadva — a sta n d ard o k h asználhatósága még korlátozottabb lesz. A G ruen w a ld -f éle sta n d a rd n ál e h a tá r a 35. terhességi hétnél, a F ekete- és a L argo-féle sta n d ard o k n ál a 38. h étn él húzható meg. O lyan sta n d ard k ia lak ításáh o z tehát, am ely a 20. terhességi h éttő l kezd ve m inden, vagy legalábbis a legtöbb terhességi h étre m egbízható összeha sonlító é rté k e t ad, kellően nagy szám ú ú jszü lö tt a d a tá t kell alap u l venni. Ism erve azt a tényt, hogy különösen a 20—28. terhességi h ét közötti gestatios h etek re jutó születések ará n y a igen kicsi, könnyen beláth ató , hogy az előzőekben vázolt m ennyiségi követelm ényeknek csak az országos szüle tési ad ato k felelnek meg. Ilyen m eggondolások alap já n vizsgálta a szerző a — KSH N épesedésstatisztikai F őosztályának N épesedésstatisztikai O sztályára beérkező „Születési la p ”-ok ad a ta i alap já n — a születési súly és születési hossz ad ato k alk alm asság át ú jszülöttfejlettségi sta n d ard k ia la k ítá sá ra [Joubert, K. (1979)]. Az 1975. évi születési ad ato k elem zése felfedte a te rh e ssé g tarta m h etek ben tö rtén ő m egállap ításán ak hiányosságát, nevezetesen azt a tényt, hogy az ú jszü lö tt fejlődési k o rán a k m egállapítása — a születések jelentős h án y ad áb an — egész, esetleg fél holdhónap pontossággal történik. E nnek következtében a páros, de különösképpen a néggyel osztható páros h etek re ju tó születések szá m a m agasabb lett, m int az ezeket követő p á ra tla n h étre ju tó születésszám .

2 K ö v es, P., P á rn i c z k y , G. á lta l h a s z n á lt m e g n e v e z é st á tv é v e : p e rc e n tilis.


A terhesség ta r ta m a (Gestatios idő) hét

112

A s ta n d a rd k ia la k ítá s á b a b e v o n t ú js z ü lö tte k sz ám a (m in d k é t n e m eg y ü tt)

L u b ch en co , L. O. és m u n k a tá rs a i (1963) 1943—1961.

—20 21 22 23 24 24 25 27 26 68 27 72 28 118 29 143 30 109 31 147 32 124 33 118 34 145 35 188 36 202 37 372 38 636 39 1 010 40 1 164 41 632 42 336 43 44— összesen: 5 635

G ru e n w a ld ,

P.

(1966)

34 44 60 76 123 112 172 277 440 816 1 754 2 441 3 085 1 972 1 230 400 291 13 327

F e k e te , M. és m u n k a tá r s a i (196Я) 1966—1967.

14 18 25 29 36 54 104 176 363 627 802 491 256 109 3 104

B azsó, .T. és L arg ó , R. H. és m u n k a tá r s a i m u n k a tá r s a i (1968) (1980) 1961—1966. 1969—1974.

32 30 36 47 53 57 60 52 79 82 97 170 266 440 746 1 547 2 042 1 354 497 7 687

11 9 14 15 19 20 43 63 95 119 329 778 1 415 1 204 713 240 35 5 122

J o u b e rt, K. (jelen k ö zle m é n y an y ag a) 1973—1978.

301 90 349 250 1 721 907 2 063 1 494 7 281 2 346 6 466 3 315 11 487 5 061 11 660 13 072 85 022 42 413 121 193 156 072 472 211 78 004 32 121 5 023 1 059 922

A te rh esség tartam fentiekben jelzett kum ulációja, tov áb b á az a tény, hogy a születéskori testhossz m érését nem egységes m ódszer és eszköz alk al m azásával végezték, a szerzőt a r r a a m eggyőződésre ju tta tta , hogy egy év születési adatm ennyisége nem elegendő m egbízható ú jszü lö ttfejlettség i stan dard k ia lak ításá ra. A „Születési lap ” a d a ta in a k em líte tt p o n ta tla n ság a it — m ivel kellően nagyszám ú m egbízható ad a t m ás fo rrásb ó l nem áll ren d elk e zésre — az esetszám em elésével lehet ellensúlyozni. Így k e rü lt sor h a t n ap tári év születési a d a ta in a k feldolgozására. A n yag és m ódszer Jelen m un k áb an az 1973., 1974., 1975., 1976., 1977. és 1978. évben M agyar országon élveszületett újszülöttek születéskori ad a ta in ak feldolgozására k erü lt sor.


И З

Az elemzés a „Születési la p ” alábbi k érdéseire ad o tt válaszok felh asz n álásáv al tö rté n t: — A születés időpontja. — Az anya állandó lakóhelye. — A gyerm ek neme. — A gyerm ek életképessége. — A gyerm ek súlya (g), hossza (cm). — A gyerm ek fejlődési kora (a terhesség tartam a) hetek b en kifejezve. — V an-e a gyerm eknek valam ilyen fejlődési rendellenessége? H a van, a fejlődési rendellenességek megjelölése. A „Születési la p ”, am elyet m inden M agyarországon élve-, illetv e h alv a szü letettrő l k iá llítan a k — te h á t a teljes körű adatszolgáltatás része — a szü letési statisztik a a la p já t képezi a K özponti S tatisztikai H ivatalban. A KSH N épesedésstatisztikai Főosztályának N épesedésstatisztikai O sztá ly á ra a h a t év a la tt beérkező „Születési la p ”-ok összesen 1 067 891 élv eszületett ú jszü lö tt a d a ta it rögzítették (D em ográfiai É vkönyv 1979.). Az ú jsz ü lö ttfe jle tt ségi sta n d a rd kialak ításáh o z ebből 1 059 922 újszülött a d a ta k e rü lt feldolgo zásra. A sta n d a rd b a n fel nem dolgozott 7969 újszü lö tt ad atáb ó l 5405 ad ato t azét k ellett kihagyni, m e rt az újszülött valam ilyen fejlődési rendellenességben szenvedett. 2564 ú jszülött a d a tá t azért nem le h e te tt feldolgozni, m e rt a három alap v ető en fontos a d a t közül — születéskori testsúly, születéskori testhossz és a te rh e ssé g tarta m — v alam elyik hiányzott, vagy téves, rossz a d a tn a k bizo nyult. I tt kell m egjegyezni, hogy jelen sta n d ard k ia lak ítása csak az élveszü le tett és fejlődési rendellenességben nem szenvedő újszü lö ttek ad a ta in ak fel h aszn álásáv al tö rtént. A sta n d ard kialak ításáh o z felh aszn ált h árom a la p a d a t m érésének, m eg h atáro zá sán a k m ódjáról — teljes körű, országos ad ato k ró l lévén szó — az aláb b i n éh án y általános érvényű m egállapítást leh et tenni. Az ú jszü lö ttek testsú lyá t — az előírásnak m egfelelően — a születést követően m érik és g ram m b an a d já k meg. Az ú jszü lö ttek testhosszát igen változatos m ódon m é rik. A m érés eszközei a leg p o n tatlan ab b vászon m érőszalagtól a m érővályún át (am ely a legáltalán o sab b an használatos) a m egbízható és pontos H oltein ren d szerű m érőasztalig (am elyből sajnos nagyon kevés van) te rjed . Az ú j szülött testhosszúságát centim éterben a d já k meg. A terhesség ta rta m a az a hetekben kifejezett idő, am it a m agzat m eg születése előtt az anya m éhében tö ltö tt (Népm ozgalm i kézikönyv 1971.). A terhesség tarta m á t (gestatios idő, a gyerm ek fejlődési kora, terhességi kor) az utolsó rendes m enstruáció első n ap játó l sz ám ítják — am ennyiben az így m egállapítható te rh e ssé g ta rta m -é rté k összeegyeztethető az ú jszü lö tt érettségével, fiziológiás fejlettségével — és betöltött hetek b en a d já k meg. A sta n d ard k ia lak ításá b a bevont élveszületett újszü lö ttek nem ek szerinti m egoszlása lá th ató a 2. tá b lázatb an . A fiú és leán y ú jszü lö ttek ará n y án ak alak u lá sáv a l összefüggésben a következő n éhány m eg állap ításra kell felhívni a figyelm et. A vizsgált h a t év a la tt élveszületett újszülö ttek b ő l 51,40% volt a fiú k és 48,60% a leányok arán y a. E nnek alap já n az ún. secunder sex ratio (SR) — am ely a fiú szülöttek a rá n y á t fejezi ki az összes szülöttekhez viszo n y ítv a (nem százalékos form ában) — jelen esetben SR = 0,5140. Ez az érték az ún. v ilágátlaggal — am ely 0,5146 (tehát 51,46% a fiúk aránya) — jó egye zést m u tat. A R e x —K iss, B., Szem ere, Gy. és Szabó, R . (1977) á ltal 29 év születési ad a ta i alap já n m eg állap íto tt SR é rté k : 0,5169, am ely m ár 0,0029-del nagyobb, m in t az 1973—78. évi SR érték. A nem i a rá n y terhességi h eten k én ti alak u lá sát vizsgálva m egállapítható, hogy nyolc esetben — az általán o stó l eltérően — leánytöbb let van. N em en ként vizsgálva a terhességi h etek re jutó arán y szám o k at m egálla pítható, hogy nincs jelentős eltérés az ad o tt h é tre ju tó fiú és leány ú jszü lö ttek százalékértékei között. M egfigyelhető továbbá, a függőlegesen százalékolt tá b lá z a t ará n y szá m ait tan u lm án y o zva — am i a szám szerinti m egoszlásból is egyértelm űen k i tű n ik —, hogy a páros heteken, de különösen a néggyel osztható páros h e tek en a születések szám a halm ozódik. Az 1975. évi születési ad ato k ta n u l m ányozásakor a szerző á ltal m egfigyelt és k o ráb b a n m á r e m líte tt jelenség —

T erh essé g ta rta m (hét)

—20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43— ö ssz ese n :

Fiúk

L ányok

E g y ü tt

S zám sz e rin t

144 51 182 132 854 448 1 050 773 3 723 1 192 3 324 1 754 5 713 2 579 5 703 6 520 42 671 21 807 61 733 80 311 244 620 40 103 16 799 2 667 544 850

157 39 167 118 867 459 1 013 721 3 558 1 154 3 142 1 561 5 774 2 482 5 957 6 552 42 351 20 606 59 460 75 761 227 591 37 901 15 325 2 356 515 072

F iú k

L ányok

E g y ü tt

S zázalék o s m eg o szlás sz e rin t

301 90 349 250 1 721 907 2 063 1 494 7 281 2 346 6 466 3 315 11 487 5 061 11 660 13 072 85 022 42 413 121 193 156 072 472 211 78 004 32 121 5 023 1 059 922

47,84 56,67 52,15 52,80 49,62 49,39 50,90 51,74 51,13 50,81 51,41 52,91 49,73 50,96 48,91 49,88 50,19 51,42 49,06 48,54 51,80 51,41 52,29 53,10 51,40

52,16 43,33 47,85 47,20 50,38 50,61 49,10 48,26 48,87 49,19 48,59 47,09 50,27 49,04 51,09 50,12 49,81 48,58 50,94 51,46 48,20 48,59 47,71 46,90 48,60

100.00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100.00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100.00 100,00 100,00

F iú k

L ányok

E g y ü tt

S zá z a lé k o s m eg o szlás s z e rin t

0,03 0,01 0,03 0,03 0,16 0,08 0,19 0,14 0,68 0,22 0,61 0,32 1,05 0,47 1,05 1,20 7,83 4,00 11,33 14,74 44,90 7,36 3,08 0,49 100,00

0,03 0.01 0,03 0,02 0,17 0,09 0,20 0,14 0,69 0,22 0,61 0.30 1,12 0,48 1,16 1,27 8,22 4,00 11,54 14,71 44,19 7,36 2,98 0,46 100,00

0,03 0,01 0,03 0,02 0,16 0,09 0,20 0,14 0,69 0,22 0,61 0,31 1,08 0,48 1,10 1,23 8,02 4,00 11,44 14,73 44,55 7,36 3,03 0,47 100,00


115

am elynek oka, hogy sok szülész hagyom ányosan holdhónapban Számolja ki a terhesség ta rta m á t — a vizsgálati anyag tanúsága szerin t m ég 1978. évben is m egállapítható. A feldolgozás és elem zés során alk alm azo tt m atem atik ai-sta tisz tik a i m ód szerek közül a legfontosabbak az aláb b iak voltak. A percentilis m ódszer ism ertetése az előző fejezetben találh ató . A p e r centilis érté k ek kiegyenlítése ún. mozgó átlagolással tö rtén t. Az átlagok (szám tani átlag vagy szám tani középérték) szám ítása egyedi érté k ek alap ján — 6 n em csoportátlagokból — tö rtént. Az átlag m ellett m indig meg kell adni a szórásértéket (stan d ard deviatio, SD) és az átlag szórását (a középérték hibája, Sx) is. Az 1973—78. évi születési a d a to k szám ítógépes feldolgozásának prog ra m já t N agy Im re és N ádházi G yuláné, a KSH S zám ítóközpont m u n k a társa i k észítették. A p ercentilisek kiszám ításának szám ítógépes p ro g ra m já t Gárdos Éva m atem atikus, a KSH N épesedésstatisztikai Főosztályának N épesedésstatisz tikai O sztályának m u n k a társa készítette. É rtékes m u n k á ju k a t a szerző ezúton is köszöni. H asonlóképpen köszönetét fejezi ki dr. K linger A ndrásnak, a KSH N é pesed ésstatisztikai Főosztály vezetőjének, hogy a h a t év születési ad a ta in ak feldolgozását lehetővé tette. A vizsgálat eredm ényei A vizsgálat célja egy olyan sta n d ard kialak ítása, am ely az ú jszü lö tt fej lődési k o rán a k (gestatios idő) ism eretében gyorsan és m egbízhatóan tá jék o z ta tja a szőlészt, neonatológust arról, hogy egy a d o tt ú jszü lö tt születéskori testsúlya, illetve születéskori testhossza m ilyen m é rtékben felel meg m agzati é letk o rán a k (gestatios időnek). A születési súly sta n d a rd segítségével te h á t az ú jsz ü lö tt születéskori súlyfejlettségét a születési hossz sta n d ard segítségével pedig az ú jszü lö tt hosszfejlettségét leh et m egállapítani. A szerző által 1 059 922 újszülött a d a tá n a k felh aszn álásáv al k ia lak íto tt születési súlyfejlettségi és születési hosszfejlettségi stan d ard , m ind táblázatos, m ind grafikonos form ában is elkészült. A kilenc p ercen tilish ez (3, 5, 10, 25, 50, 75, 90, 95 és 97 percentilis) tartozó súlyértékek, illetve hosszértékek tá b lázatos fo rm áb an közreadva a pontosabb érték elést segítik. A percentilisek szám szerű ad a ta i alap já n m egrajzolt percentilis görbék az egyedi ad ato k egyszerűbb, gyorsabb — de kevésbé pontos — értékelését teszik lehetővé. Az így — h a t év országos születési ad atai alap já n — k ia la k íto tt szüle téskori testú ly és születéskori testhossz sta n d a rd referen c iaé rték ű a M agyar országon élveszületett újszü lö ttek súly- és hosszfejlettségére vonatkozóan. E nnek m egfelelően a sta n d ard m egnevezése: m agyarországi születés kori súlyfejlettség (vagy országos születéskori súlyfejlettség) sta n d a rd és m a gyarországi születéskori hosszfejlettség (vagy országos születéskori hosszfej lettség) sta n d ard ; a to v áb b iak b an röviden m agyarországi stan d ard , vagy or szágos stan d ard. S ú ly fejlettség i standardok A születéskori testsúly sta n d ard p ercentiliseinek szám szerű érté k eit ta r talm azza a 3., 4. és 5. táblázat, kiegészítve a testsúlyátlag (x), a szórás (SD) és a középérték h ib á ja (sx) adataival. A 3. tá b láz at ta rtalm a zz a a leány és fiú ú jszü lö ttek együttes kieg y en lített születéskori testsúly percen tilisein ek gram m b an m egadott szám értékeit, am ely ad a to k alap já n készültek az 1. áb ra súlyfejlettségi s ta n d a rd já n a k p ercentilis görbéi. H asonlóképpen készült a 4. tá b láz at ad atai alap já n a leány újszülöttek, az 5. tá b láz at ad atai alap já n pe dig a fiú ú jszülöttek súlyfejlettségi sta n d a rd já n a k — percen tilisein ek — g ra fikus áb rázolása a 2., illetve 3. ábrán. A 3., 4. és 5. táblázat, de m ég inkább az 1., 2. és 3. á b ra h iv a to tta k arra, hogy szülészeknek, neonatológusoknak az ú jszü lö tt terh esség tartam áh o z vi-


116

332 —20 353 21 22 394 23 429 24 463 25 519 576 26 649 27 732 28 29 800 30 883 995 31 32 1 116 33 1 266 34 1 444 35 1 629 36 1 821 37 2 031 38 2 222 39 2 379 40 2 505 41 2 564 42 2 596 4 3 --2 503

366 387 428 465 580 562 624 706 801 883 979 1 099 1 227 1 383 1 568 1 755 1 944 2 149 2 330 2 482 2 606 2 664 2 699 2 614

420 443 489 533 582 641 711 802 907 1 007 1 122 1 257 1 398 1 562 1 749 1 933 2 119 2 315 2 486 2 635 2 760 2 826 2 868 О Z 810 j

513 539 591 638 693 762 851 965 1 093 1 225 1 365 1 517 1 669 1 830 2 014 2 200 2 382 2 573 2 738 2 882 3 014 3 091 3 140 3 099

619 659 730 783 848 930 1 043 1 187 1 340 1 500 1 650 1 803 1 951 2 105 2 305 2 512 2 701 2 896 3 045 3 168 3 303 3 386 3 446 3 404

755 818 921 983 1 057 1 157 1 302 1 485 1 661 1 834 1 978 2 115 2 253 2 404 2 617 2 843 3 041 3 238 3 371 3 477 3 607 3 693 3 757 3 731

879 1 003 1 166 1 271 1 362 1 456 1 609 1 804 1 986 2 164 2 309 2 438 2 568 2 707 2 913 3 145 3 348 3 544 3 670 3 767 3 897 3 991 4 065 4 050

937 1 117 1 376 1 510 1 613 1 696 1 830 2 016 2 195 2 375 о Z 534 2 676 2 800 2 923 3 112 3 328 3 523 3 722 3 848 3 942 4 073 4 171 4 249 4 250 j

962 1 190 1 511 1 666 1 777 1 850 1 964 2 135 2 314 2 516 2 702 2 862 2 991 3 110 О О286 3 489 3 668 3 850 3 969 4 060 4 193 4 297 4 383 4 388

604 694 763 830 873 968 1 044 1 233 1 358 1 554 1 633 1 819 1 937 2 118 2 237 2 515 2 703 2 913 3 006 3 165 3 305 3 396 3 425 3 388

62,63 73,81 82,24 89,25 93,41 102,70 110,13 129,59 142,07 162,19 169,79 188,31 199,52 216,88 228,26 256,35 275,27 295,65 304,10 319,58 333,42 342,65 345,77 342,43

3,61 4,70 5,43 3,21 3,02 2,60 2,85 2,16 2.33 2,21 2,67 2,24 2,45 2,24 2,29 1,34 1,27 1,03 0,93 0,64 0,69 0,78 1,76 4,83

szonyított súlyfejlettségének m érték érő l gyors, m egbízható tá jék o z ta tást a d janak. A hazai és nem zeközi szakirodalom ban a 10. p ercen tilis és a 90. percentilis m egfelelő sú lyértéke a „n o rm álisn ak ”, helyesebben fiziológiásnak m i nősülő sú lytartom ány alsó és felső h atára. T eh át a kettő közé eső születéskori testsú ly érték ek m egfelelnek a gestatios időnek. A felső h a tá r — 90. p erc en tilis — fölé eső születési testsúlyok a gestatios időhöz képest n agynak m inő sülnek. A 10. percentilis — alsó zó n a h atár — a la tti születéskori testsúlyok a gestatios időhöz képest kicsinek tekintendők. H asználatosak még a fenti három kategória jelölésére az „idején ek m egfelelő”, „idejénél k iseb b ” és „idejénél nagyobb" m egnevezések is. [B etegségek N e m zetk ö zi O sztályozása 1975. é v i revízió (1978)].


117


118

—20 21 22 23 24

337

374

358 397 427

396 436 467 502

427 448 491

519 540 582

612 656 729

966 764 891 944 818 1 024 1 129 1 193 907 1 211 1 386 1 516

610 63,55 698 74,52 765 82,70

5,07 6,77

529 571 624

627

775

964 1 309 1 518 1 686

825

680

831 1 040 1 379 1 616 1 798 906 1 134 1 441 1 685 1 853

859

4,53 4,20

25

458 502

26

553

550 608

689

27

629

685

781

28 29

714 786

779 866

30

871

31 32

1 116

33 34 35 36 37 38 39 40 41

992

743 948 100,81 829 1 017 1 278 1 587 1 821 1 961 1 022 108,21 941 1 164 1 469 1 790 2 017 2 135 1 213 127,87 2 201 2 318 1 341 140,82

889 1 069 1 321 1 653 1 979 994 1 204 1 491 1 840 2 173 966 1 114 1 348 1 648 1 993 2 326 1 094 1 254 1 506 1 803 2 127 2 449 1 222 1 394 1 658 1 949 2 259 2 575

1 266 1 375 1 555 1 817 2 097 1 445 1 558 1 737 1 997 2 284 1 620 1 739 1 914 2 176 2 479 1 803 1 924 2 095 2 351 2 657 2 006 2 126 2 285 2 535 2 842 2 191 2 302 2 450 2 695 2 983

2 345 2 449 2 593 2 468 2 568 2 712 2 525 2 622 2 773 42 2 553 2 649 2 808 4 3 -- 2 468 2 576 2 757

88,78 92,19

2 396 2 532 2 560 2 720 2 692 2 869 2 805 2 986

1 549 162,10 1 634 170,36

7,96

3,61 4,00 3,04 3,31 3,17 3,86

1 821 188,71 1 936 199,47

3,19

2 398 2 703 2 906 3 072 2 107 215,70 2 594 2 893 3 076 3 225 2 220 226,50

3,13 3,20

2 802 3 109 3 277 3 416 2 482 252,86

1,87

2 984 3 293 3 456 3 585 2 662 270,61 3 169 3 472 3 643 3 765 2 857 289,88

1,78 1,44

3 296 3 588 2 834 3 103 3 399 3 679 2 959 3 230 3 523 3 801 3 031 3 309 3 605 3 889 3 073 3 361 3 663 3 960 3 041 3 337 3 641 3 944

3 763 3 879 2 947 3 850 3 964 3 102 3 971 4 085 3 233 4 066 4 182 3 317 4 140 4 219 3 345 4 151 4 278 3 318

298,02

3,49

313,05 326,10

1,31 0,90 0,97

334,58 337,60 335,25

1,09 2,48 6,91


119


120

—20 21

327 349

359 380

22

392

423

487

23 24

432

467 517

537 592

578

657 732

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

476 532 592

645

669 752

821

729

414 438

823 926

503 534

627 663

748 818

957 860 928 971 1 105 1 170

597 689

61,99 73,56 82,25

760 734 935 1 147 1 366 1 479 794 1 003 1 259 1 496 1 634 836 89,94 887 94,79 866 1 075 1 356 1 603 1 760 989 104,62 955 1 177 1 465 1 701 1 850 783 874 1 069 1 320 1 622 1 834 1 967 1 064 112,01 989 1 209 1 495 1 809 2 012 2 132 1 252 131,24 1 116 1 357 1 666 1 985 2 184 2 307 1 373 143,28 593

645 706

817

898 1 021 1 243 1 508 988 1 130 1 379 1 651 999 1 102 1 261 1 527 1 803 1 118 1 234 1 404 1 678 1 954 1 267 1 395 1 572 1 842 2 114 897

1 829 2 151 2 351 2 500 1 559 162,31 1 968 2 294 2 506 2 688 1 632 169,33 2 107 2 429 2 657 2 861 1 816 188,00 2 250 2 562 2 794 3 004 1 939 199,65 2 410 2 713 2 944 3 155 2 129 218,11

1 445 1 582 1 763 2 032 2 326 2 638 2 931 3 151 3 346 2 254 230,06

5,17 6,56 7,46 4,56 4,34 3,74 4,07 3,05 3,29 3,10 3,70 3,13 3,45 3,19 3,28 1,92

1 638 1 775 1 957 2 228 2 547 2 880 3 177 3 378 3 554 2 548 259,81 1 837 1 968 2 147 2 416 2 746 3 091 3 395 3 582 3 738 2 750 279,76

1,82

301,14

1,47

2 056 2 177 2 257 2 364 2 421 2 523 2 555 2 655 2 613 о 716

2 347 2 616 2 525 2 788 2 681 2 937 2 818 3 077

2 953 3 300 3 604 3 785 3 106 3 437 3 736 3 913 3 233 3 545 3 836 4 008 3 373 3 681 3 971 4 145

3 916 2 967 4 035 3 063 4 129 3 225 4 266 3 372

309,79

1,33

325,64 340,17

0,91 0,98

2 891 3 158 3 459 3 771 4 066 4 244 4 371 3 469 349,99 42 2 652 2 757 2 942 3 212 3 524 3 840 4 143 4 328 4 460 3 498 353,11 4 3 --2 527 2 658 2 859 3 157 3 466 3 809 4 111 4 312 4 462 3 449 348,71

2,51

38 39 40 41

1,10 6,75


121

122


A z országos sú ly fejlettség i standard összehasonlítása m ás szerző k hasonló standardjaival A z újszü lö ttek születéskori súlya és te rh e ssé g tarta m a szerinti — a fen tiekben részletezett — osztályozását szem lélteti a 4. áb ra. A Battaglia, F. C. és L ubchenco, L. O. (1967) á ltal összeállított sém a szerint, de term észetesen a sa já t adato k p ercentilis görbéivel és a WHO á ltal ja v aso lt te rm in u s h a tá r ral, am ely szerin t idő előtt szü letett — p re -te rm — az újszülött, h a b etö ltö tt 37 gestatios h ét előtt jön világra. Az Egyesült Á llam ok P e d ia tria i A kadém iai B izottsága ugyanis a p re -te rm és te rm h a tá ré rté k é t 38 betö ltö tt gestatios hétb en a d ja meg (A m erica n A ca d em y of P ediatrics C om m ittee on F etus and N ew born 1967.). A leány és fiú újszülöttek születéskori testsú ly sta n d a rd ja it szem lélteti az 5. áb ra. Az áb ra csak a három legfontosabb p ercen tilis — a 10., az 50. és a 90. p ercen tilis — le fu tásá t m u ta tja be a k ét nem nél. L átható, hogy az első négy gestatios héten csak a 90. percen tilisn él van ném ileg m agasabb súly a leány újszülötteknél, am ely a 24. héten m egszűnik. A 24. és 29. h ét között a 10. és 50. percentilisnél átm enetileg fiú súlytöbblet van, am ely a 90. p e r centilisnél alig észlelhető, m ajd a 33. hétig szinte együtt fu t a k ét n em m in d három percentilisnél. A 34. h éttő l egyre növekvő m é rték b en m egnyilvánuló fiú súlytöbblet tükröződik m indhárom p ercen tilis görbe lefutásán. A 40. h étn él a két nem születési súly percentilisei közötti különbség m ár m eg h alad ja a 100 g-ot.


123

Jelen vizsgálat 10., 50. és 90. p ercentilis súlygörbéinek (m indkét nem együtt le fu tásá t h aso n lítja össze a 6., 7. és 3. á b ra Lubchenco, L. O., H ansm an, Ch., Dressier, M., Boyd, E. (1963), Fekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs. (1968) és Bazsó, J., V achter, J., Lányi, I. (1968) megfelelő p ercentilis görbéivel. M egtekintve a h árom á b rá t m egállapítható, hogy az összehasonlított háro m görbepár lefu tásáb an a legnagyobb eltérés a Lubchenco-féle sta n d a rd n á l (6. ábra) tapasztalható. A hol ugyanis a Lubchenco-féle sta n d ard görbéi, két rövid szakasztól eltek in tv e — a 90. p ercen tilis görbe 34—37. h ét közötti szakaszán em elkedik az országos 90. percentilis görbe fölé, és az 50. percen tilis 35—38. hét közötti szakaszán a k ét görbe fe désben van — kisebb vagy nagyobb távolságra a m egfelelő országos görbe a la tt halad nak. L egjelentősebb különbség a 90. percen tilis görbéknél a 29. hét tá jé k á n van (kb. 400 g eltérés). Az 50. p ercentilis g ö rb ék k ö zö tt az eltérés a 28—34. h ét közötti szakaszon 200—250 gram m között van, érdekes viszont a k é t görbe — az előzőekben m ár e m líte tt — egyezése a 35. és 38. h ét közötti szakaszon. A 10. p ercentilis görbék sajátos m ódon úgy h alad n a k egym ás m el lett, hogy legfeljebb 150 g ram m n y ira távolodnak el egym ástól (34. és a 42. hétnél), tö b bnyire azonban alig 30—50 g-nyi a két görbe közötti távolság, de sehol nem é rin tik egym ást. A L ubchenco-féle sta n d ard alacsonyabb percen tilis érték ei egyrészt azzal m agyarázhatók, hogy a m in ta jelentős részét k ed vezőtlen szociális körü lm én y ek között élő szülők ú jszü lö tt gyerm ekei képezték, m ásrészt a m in ta ú jsz ü lö ttjein e k kb. 30% -a spanyol—am erik ai (indián— m exikói—spanyol keverék) szülőktől szárm azik [Lubchenco, L. O., H ansm an, Ch., Dressier, M., Boyd, E. (1963)].

124



125

A Fekete, M. és m u n k a társa i születéskori súlyfejlettség p ercen tiliseit a szerző sta n d a rd já n a k azonos percentiliseivel összevetve (7. ábra) a követ kező m egállapítások tehetők. A F e kete-féle sta n d a rd m indhárom p ercentilis görbéje a 35. hétig az or szágos görbék a la tt fut. A 10. p ercentilisnél legfeljebb 100 g a különbség, az 50. p ercen tilisnél 250 g, a 90. percentilisnél a 30. h éten 700 g, így a görbe k ezd ő p o n tja a m ásik sta n d ard 50. p ercentilise alá kerül. A 35. h éttő l a 40. hétig ta rtó szakaszon az országos görbék fölé kerü ln ek — az 50. p ercentilisnél a legnagyobb m értékben, de ott sem nagyobb a különbség 60 g ram m nál — m ajd a 41. héttől ú jra a görbe a la tt h aladnak. A két sta n d ard g örbéi között a 36. h éttő l fölfele te h á t nincsen igazán jelentős eltérés. A 36. h ét alatti te r h esség tartam ok — az 50. és 90. p ercentilis esetében — igen szám ottevő k ü lönbségét valószínűleg a nagyon k is esetszám okozza (Lásd: 1. táblázat). A B azsó-féle sta n d ard 10. percentilise szinte tökéletesen azonos az or szágos sta n d a rd m egfelelő görbéjével (8. ábra). Az 50. p ercen tilis görbék felső szakasza — a 34. h éttől — szintén jól egyezik, az alsó szakaszon azonban m ár jelen tő s a különbség a k é t görbe értékei között, de itt sem nagyobb az el térés 150 g-nál. A 90. p ercentilis görbék lefu tása közötti különbség az alsó szakaszon — 25-től a 31. terhességi hétig — igen jelentős, a 27—28. héten a B azsó-féle sta n d ard görbéje kb. 400 g-m al az összehasonlító görbe a la tt h a lad. A 90. p ercentilis görbe felső szakaszának egy részén a B azsó-féle görbe az összehasonlító görbe fölé kerül — a 34. és 37. terhességi h ét között — m ajd rövid fedés u tá n a la tta h alad tovább. A felső szakaszon a g ö rb eérték ek kö zötti különbség nem nagyobb 100 g-nál, te h á t nem szám ottevő. Összegezve a három különböző sta n d a rd n a k és a szerző sta n d a rd já n a k p ercen tilis görbéi közötti — a 6., 7. és 8. áb rá n g rafik u san szem léltetett — k ülönbséget m egállapítható, hogy legkevésbé a L ubchenco-féle sta n d ard és legjobban pedig a B azsó-féle sta n d ard percentilisei egyeznek a szerző sta n d a rd já n a k m egfelelő percentiliseivel.

126


A grafik u s á b rá k elem zése alap já n te tt fen ti m eg állap ításo k at teljes m é rtékben a látá m a sztja a m egfelelő p ercen tilis g örbepárok érték ei közötti különbségek vizsgálata az ún. négyzetes eltérések összege m ódszerrel. E nagyon egyszerű m ódszer abból áll, hogy az összehasonlítandó g ö rb ep ár érték ein ek különbségét négyzetre em elik és összeadják. A m ennyiben ilyen m ódon egy görbét több m ás görbével is egybevetnek, úgy azzal a görbével egyezik leg jobban az alapgörbe, am elyikkel a négyzetes eltérés összege a legkisebbnek adódik. Így te h á t a szerző sta n d a rd já n a k p ercentiliseivel legjobban a Bazsóféle sta n d ard percentilisei egyeznek, m á r jelen tő seb b eltérés van a F ek ete féle sta n d ard percentilisei esetén, a legszám ottevőbb különbség pedig a L ubchenco-féle sta n d ard p ercentiliseivel tö rtén ő összehasonlításnál figyelhető meg. A vizsgált ú jszü lö tte k százalékos m egoszlása a gestatios idő és a születési súly szerint A ta n u lm á n y fő célját jelentő születéskori súlyfejlettségi sta n d a rd is m ertetése és m ás sta n d ard o k k al történ ő összehasonlítása u tá n röviden be kell m u ta tn i a vizsgált újszü lö ttek születési sú ly án ak és fejlődési k o rán ak az ún. koraszülöttségi h a tá ro k szerinti a la k u lá sá t is. A zért fontos a súly szerinti „k oraszülöttek” — helyesen: kissúlyú szülöttek — és a terh e ssé g tarta m sze rin ti koraszülöttek — a 37. b etö ltö tt terhességi h ét elő tt v ilá g ra jö tt ú jszü lö ttek — a rá n y á n a k m egism erése, m e rt ezek a m u ta tó k a legáltalánosabban hasz n áltak az újszü lö tt csoportok jellem zésére. A 6. tá b láz at szem lélteti a vizsgált ú jszü lö ttek százalékos m egoszlását kissúlyú és nem kissúlyú (2499 g és kisebb sú lly al szü letett; 2500 g és n a gyobb súllyal született újszülött), illetv e id ején él előbb és időre szü letettek (36. terhességi h étre és azt megelőzően szü letett; 37. b etö ltö tt terhességi h éten és azt követően született újszülöttek) felosztás szerint. A tá b lá z a t adatai


127

a la p já n a következőket m o n d h a tju k a vizsgált ú jszülö ttek százalékos meg oszlásáról. A vizsgálatba k e rü lt összes ú jszü lö tt 10,98% -a kissúlyú, ennek meg felelően 89,02%-a szü letett 2500 g-m al vagy an n á l nagyobb súllyal. T erh es sé g tarta m szerin t vizsgálva az ú jszülöttek a rá n y á t: 14,37%-uk 36. gestatios h é tre vagy k o rábban és 85,63%-uk 37. h étre vagy azt követően született. A legsúlyosabban veszélyeztetett az újszü lö ttek n ek az a 7,28%-os csoportja, akik nem csak kissúllyal születtek, de a kíván ato sn ál rövidebb ideig tartó zk o d tak az an yam éhben is. Az e csoportba tartozó újszü lö ttek et leh etn e valódi k o ra szü lö ttek n ek nevezni. K issúlyú, de időre szü letett az újszü lö ttek 3,7%-a. Ezek veszélyeztetettsége is jelentős lehet, hiszen a nem m egfelelő súly fejlettség et — sok egyéb ok m ellett — g yakran az in tra u te rin tá p lálás zav ara okozza. Ez a csoport a kissúlyú, időre született m egnevezéssel illethető. A nem kis súllyal, idő elő tt v ilá g rajö tt újszü lö ttek a rá n y a 7,09%- E csoportban gyakran éppen azok az ú jszülöttek a leginkább veszélyeztetettek, ak ik a m agzati élet korukhoz viszonyítva jelentős súlytöbblettel születnek (anyai diabetes). A vizsgálatba bevont ú jszülöttek túlnyom ó többsége — 81,93%-a — m ind szü letési súlyát, m ind m agzati életk o rát te k in tv e a — tap asz talati ú ton meg á llap íto tt, te h át nem abszolút érvényű — k ritik u s é rté k h a tá r fölött van. A 7. tá b láz at a kissúlyú és a nem kissúlyú ú jszülö ttek százalékos m eg oszlását vizsgálja a te rh e ssé g tarta m k ateg ó riák szerint. A kissúlyú ú jszü lö ttek 66,3%-a idő előtt született (36. h étre vagy korábban), 33,70%-a pedig időre szü letett (37. héten vagy később). A nem kissúllyal született ú jszü lö ttek közül 7,96% idő előtt és 92,04% időre jö tt világra.

A 36. héten vagy előbb és a 37. héten vagy később v ilá g rajö tt újszü lö ttek születési súly szerinti százalékos a rá n y á t m u ta tja be a 8. táb lázat. Az idő előtt szü letetteknél közel azonos a kissúlyúak (50,67%) és a nem kissúlyúak (49,33%) aránya. A 37. terhességi héten és azt követően szü letettek közül csak 4,32% kissúlyú és 95,68% 2499 g-nál nagyobb súllyal szü letett újszülött.

I

128


A születési súly és a te rh e ssé g tarta m összefüggésének v izsg álatát a szerző egyrészt azért is fontosnak ta rtja , m e rt egy ú jszü lö tt fejlettség én ek m egíté léséhez e két tényező egym áshoz való viszonyának ism erete nélkülözhetetlen feltétel. T erm észetesen az újszülött fejlettség én ek m egítélésében döntő je lentőségű az élettani, neurológiai fejlettség én ek m egállapítása, de ezzel m ost nem foglalkozhatunk. M ásrészt nagyon fontos a m agzati életk o r és a születési súly egym áshoz való viszonyán túl az is, hogy a születési súly m ennyivel kisebb, illetve n a gyobb 2500 g-nál és hogy a terhesség ta rta m a 36. h étnél kevesebb-e, avagy több. E két é rté k h a tá r term észetesen nem abszolút érvényű, han em tap asz ta lati alapon m egállap íto tt érték. Az utóbbi időben elsősorban a 2500 g-os sú ly h a tá r rev ízió jára tö rté n t próbálkozás. Aki a 2500 g-os sú ly h a tá r ta rth a ta tla n ság á t fölvetette, Rooth, G. (1980.) svéd ku tató volt. É szrevétele indo k olt: valóban irre ális az eltérő genetikai adottságú, erősen különböző tá p lálkozási és szociális viszonyok között élő an y ák tó l szü letett ú jszü lö ttek sú lyának azonos érték — 2500 g-n ál kisebb, vagy nagyobb születési súly — szerinti m egítélése. Ja v a sla tá n a k gondolati ta rta lm a nagyon ésszerű és jó lenne m egvalósítani, azt ugyanis, hogy m inden állam — sőt esetleg egy ad o tt or szágon belül a születési súly szem pontjából jól elhatárolódó egységekre — külön h atározza meg a n ála célszerű sú ly h atárt. A R ooth, G. á ltal ajá n lo tt m ódszer szerin t az új sú ly h a tá rt m egkapjuk, ha az ad o tt ország újszü lö ttein ek átlagsúlyából k iv o n ju k a n n a k kétszeres szó rá sé rté k é t (x—2SD). Az 1973—78. évben szü letett ú jszü lö ttek születéskori te st súlyátlaga 3125 gram m , szórásértéke (SD) 318 g, így az új sú ly h a tá r 3125— —636 = 2489 g. T ehát lényegében a sú ly h a tá r nem változott. T erm észetesen kisebb m in ta esetén nagyobb szó rásérték v árh ató , m int R átay, Cs., Tusnády, G. (közlés alatt) tanulm án y áb an , ahol az új s ú ly h a tá rt 2100 g -ban a d já k meg. Még egy példával igazolva a jav aso lt m ódszer — a szó rásérték n agysá gának a m in ta jellegétől és nagyságától függő — bizo n y talan ság át: a vizsgált ú jszülö ttek 1978. évi születési súlyátlag a 3144 g, szórása 586 (SD), ezek szerint


129

az új sú ly h a tá r 1972 g -n ak felelne meg. T alán célravezetőbb lenne egy új sú ly h a tá r m eg állap ításán ál a születéskora súly sta n d a rd 36. gestatios h étre eső 10. p ercen tilis é rté k é t figyelem be venni. Ez az é rté k az országos sta n d ard esetében 2119 g яа 2100 g. A laposan meg kell vizsgálni és átgondolni, m ennyit n y erü n k egy ilyen sú ly h a tá r m ódosítással. Az tény, hogy a vizsgálati anyag ban m eg állap íto tt 10,98% kissúlyú ará n y az új h a tá ré rté k alap já n 4,89% -ra csökken, de vajon az így figyelm en kívül m aradó 6,09% ú jszü lö ttn ek egy je lentős része nem igényelne-e fokozott m egfigyelést, gondozást? H o sszfejlettségi standardok A születéskori testhossz sta n d ard percen tilisein ek szám szerű érték eit ta rtalm a zz a a 9., 10. és 11. táblázat. A p ercentilis érték ek en k ív ü l tartalm azza a tá b láz at a testhosszátlag (x), a szórás (SD) és a közép érték h ib á ja (sí) é rté k eit is. E táb lázato k szám szerű értékei alap já n rajz o ltá k meg a születési te st hossz sta n d ard p ercentilis görbéit a 9., 10. és 11. áb rán . A 9. táb lázat, illetve 9. á b ra ta rtalm a zz a a leány és fiú ú jszülöttek percentilis értékeit, illetve per centilis görbéit; a 10. táblázat, illetve 10. á b ra a leány ú jszü lö ttek hosszfej lettségi érték eit, illetve hosszfejlettségi görbéit; a 11. táb lázat, illetve 11. áb ra a fiú ú jszü lö ttek hosszfeljettségére vonatkozó szám szerű ad ato k at, illetve g ö rb ék et tartalm azza. A 9., 10. és 11. tá b láz at és a 9., 10. és 11. á b ra az ú jszü lö ttek hosszfej lettség én ek m egítéléséhez n y ú jt segítséget szülésznek, neonatológusnak. A leány és fiú újszü lö ttek hosszfejlettségének alak u lá sát h aso n lítja öszsze a 12. ábra, a 10., 50. és 90. percentilis görbék összehasonlításával. Az áb rá n jól látható, m ilyen jól illeszkedik a h árom görb ep ár egym áshoz egészen a 35., illetve 36. terhességi hétig, am ikor az 50. és 90., illetve a 10. percentilis görbe fokozatosan távolodik egym ástól. M indhárom percen tilisn él a fiúk gör béje em elkedik a leányok testhosszgörbéje fölé, de a testhossz különbség csak eg y etlen terhességi héten — a 42.-en — éri el az 1 cm -t az 50. percentilis görbénél. A szerző az á lta la k ia la k íto tt születéskori hosszfeljettségi sta n d ard o t összehasonlította Lubchenco, L. O., H ansm an, Ch., Boyd., E. (1966) és F ekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs. (1968) á lta l közölt születési hossz standardokkal. A 13. á b ra a L u bchenco-féle testhosszfejlettségi sta n d a rd 10., 50. és 90. ö sszehasonlította Lubchenco, L. O., H ansm an, Ch., Boyd., E. (1966) és Fekete, hasonló görbéivel. A két sta n d a rd m egfelelő p ercentilis görbéi igen távol h a la d n ak egym ástól, legkisebb különbség — 1 cm — a 10. percen tilisek között a 27. és 30. terhességi hétnél, legnagyobb távolság pedig közel 5 cm, ennyivel nagyobb a 29. héten az országos sta n d ard 90.percen tilise a L ubchenco-f éle sta n d ard 90. percentilisénél. A k ét hosszfejlettségi sta n d a rd közötti igen je lentős különbségnek — hasonlóképpen m in t a súlyfejlettség sta n d ard eseté ben — elsősorban az eltérő örökletes adottságok az okozói. Szóba jö h et még az eltérő m éréstechnika, m ás m érőeszközök h asználatáb ó l eredő különbség is, de ezek a m eglévő különbségelm ek csak kis részét okozhatják. A F ekete-féle hosszfejlettségi sta n d ard percen tiliseit és az országos sta n d ard m egfelelő percen tiliseit h aso n lítja össze a 14. ábra. A F ekete-féle sta n d ard 90. és 50. percen tilise a 34. gestatios hétig a la tta halad, a 10. percentilis pedig m ajdnem fedi az országos sta n d a rd m egfelelő percentilisét. A 34., illetve 35. terhességi h etet követően a F e ket e-féle percentilisek m indegyike az össze hasonlító görbék fölé kerü l és a 38—39. h étre születettek n él éri el a m ax i m ális 1,2 cm -es testhossz különbséget. A F ekete-féle hosszfejlettségi sta n d ard n a k a 35. h ét u tá n i szakaszán az ért m agasabbak az értékek, m e rt a m inta erősen szelektált. A 35. h ét a la tti sta n d ard érté k ek pedig azért alacsonyabbak a szerző m egfelelő sta n d a rd értékeinél, m e rt itt m ár az egyes terhességi h étre ju tó esetszám nagyon kicsi (Lásd 1. táblázat).


T e rh e s sé g ta r ta m (hét)

130

P E R С E N T I L I S E К ■ X 3

5

—20

21,2

21 22

22,4 24,1

23 24 25

26,9 27,9

26 27

97

37,3

38,7

40,0

30,5

4,76

0,27

38,2

39,8

41,3

4,86

36,3

39,7

41,6

43,3

31,7 32,7

4,91

0,31 0,32

37,2

40,7

43,0

44,8

33,9

4,86

0,17

46,0

34,5

4,96

0,16

46,7

35,8

0,13

36,7

4,99 5,02

38,8

5,05

0,13 0,08

40,1 42,0

4,96

0,08

4,94

0,07

25

50

75

90

22,2

24,8

28,1

30,9

34,2

23,3

28,8

31,6

35,0

25,2

25,8 27,4

30,1

32,9

25,2

26,5

28,6

31,0

33,8

26,1

27,5 28,5

29,5 30,4

32,0

34,8

38,1

41,7

44,2

33,1

35,9

39,2

42,9

45,3

29,5 30,8

31,5 32,9

34,4

37,4

40,8

44,3

46,5

47,6

35,9

39,1

42,5

45,8

47,6 48,7 49,6

48,6 49,6 50,6

29,2

(SD)

95

10

28

30,6

32,3

34,5

29

31,8

33,7

36,0

37,5 39,0

40,8 42,4

44,1 45,6

47,2 48,3

30

33,3

35,2

37,5

40,4

43,7

49,1

50,4

51,4

42,6

4,70

0,07

31

34,9

36,8

38,9

41,8

44,8

46,6 47,5

49,8

51,2

52,2

44,1

4,51

0,05

32

36,6 38,4

38,3

40,3

43,0

45,9

48,3

50,4

51,8

52,7

45,0

4,18

0,05

33

39,9

41,7

44,3

49,1

51,1

52,4

53,3

46,3

3,88

0,04

34

40,3

41,6

43,2

45,7

47,0 48,2

53,5

44,7

47,0

49,3

53,4

54,6

47,0 48,8

0,04

43,1

54,3 55,4

3,63

41,9

50,3 51,4

52,2

35

3,61

0,02

36

43,5

44,5

46,0

48,1

50,3

52,4

54,4

55,6

49,8

37

45,0

47,2

49,1

51,2

53,4

55,3

38

46,2

45,9 47,0

48,1

49,8

54,0 54,5

55,9 56,2

56,5 57,0

3,48 3,34

0,02

57,7

50,9 51,2

3,05

57,3

58,0

52,0

2,91

0,01 0,01

56,3 57,2

0,01

39

47,0 47,7

48,8 49,5

50,4

40

47,7 48,4

51,9 52,4

51,0

53,0

55,1

56,8

57,9

58,5

52,6

2,90

0,01

48,1 48,3 43— 48,2

48,7 49,0 48,9

49,8 50,0 50,0

51,4

53,5 53,8 53,8

55,6 55,9 55,9

57,3 57,6 57,7

58,3 58,6 58,7

59,0 59,3 59,3

53,1 53,2 53,2

2,95 3,02

0,01 0,02 0,04

41 42

51,6 51,6

3,08


131


T e rh e s sé g ta r ta m (hét)

132

P E R С E N T I L IS E К X

(SD)

s'x

5

10

25

50

75

90

95

97

20,9

22,0

25,1

28,0

30,9

34,0

38,8

40,1

30,5

4,84

21

22,0

23,2

26,1

28,8

31,8

34,9

33,0 38,7

39,7

41,0

31,9

4,95

0,45

22

25,2

27,7

30,1

33,1

36,3

39,8

41,2

42,5

32,8

26,7

28,8

31,1

33,9

37,1

40,6

42,5

43,9

33,8

4,88 4,71

0,47

23

23,7 24,9

0,24

24

25,8

27,8

29,7

32,0

34,7

38,0

41,6

43,8

45,2

34,4

4,84

0,22

25

26,6

30,5 31,4

33,0 34,2

35,7 37,1

39,1 40,6

42,7 44,2

46,4

35,7

47,6

36,5

27

29,0

30,7

32,7

35,6

38,8

42,3

45,8

46,5 47,7

5,03 5,11

0,18

27,7

28,6 29,4

45,1

26

48,7

38,6

5,15

0,12

28

30,5

32,2

34,3

37,2

40,6

44,0

47,1

48,8

49,7

39,9

5,05

0,12

29 30

31,8 33,2

33,6 35,1

35,9 37,4

38,8

42,3

45,6

48,3

49,8

50,7

42,0

5,01

0,10

40,3

43,7

46,7

49,2

50,6

51,5

42,7

4,78

0,11

31 32

35,0

38,9 40,2

41,7

44,9

47,6

49,9

51,2

44,2

0,08

36,6

37,0 38,4

33 34

38,5 40,3

39,9 41,6

41,6 43,2

35

41,9

43,0

44,6

36

43,3 44,7

44,3

45,8

47,9

50,1

52,2

54,1

55,2

56,0

49,6

3,41

0,02

45,7

47,0

48,9

51,0

55,0

56,1

56,8

50,6

3,27

0,02

55,5

56,6

57,3

50,9

3,00

0,01

55,3

56,9

57,6

51,6

2,86

0,01

— 20

37 38 39

3

0,39

0,19

43,0

46,0

48,4

50,5

51,8

52,2 52,7

44,9

4,48 4,17

44,2

46,9

53,2

46,2

3,84

0,06

48,0

51,1 52,1

52,4

45,5

49,1 50,2

53,3

54,1

46,8

3,61

0,05

46,8

49,1

51,3

53,2

54,3

55,2

48,6

3,54

0,03

0,07

45,9

46,7

47,8

49,6

51,6

53,1 53,6

46,8

47,5

43,5

50,1

52,0

54,1

48,1 48,4

49,1 49,4

50,7

52,6

54,7

56,4

57,5

58,1

52,2

2,87

0,01

51,0

53,1

55,2

56,9

57,9

58,5

52,7

2,92

0,01

40

47,5

41

47,8

42

48,0

48,6

49,7

51,2

53,4

55,5

57,3

58,3

58,9

52,8

3,00

0,02

43— 48,0

48,6

49,6

51,2

53,4

55,5

57,4

58,4

58,8

52,9

3,05

0,06


133


Terhes ta r ta m (hét)

134

• 3

5

w

25

50

75

90

95

97

X

s (SD)

s*

—20

21,4

22,2

24,5

28,3

30,9

34,3

37,0

38,5

38,9

30,5

4,71

0,39

21

22,6

23,3

25.5

28,9

31,5

35,0

38,1

40,5

24,4 25,4

25,2

27,2

30,0

32,7

36,3

39,8

43,7

31,6 32,7

4,82

22

38,9 41,9

4,98

0,43 0,45

26,4

28,4

30,9

33,8

37,2

40,9

43,4

45,3

33,9

5,01

0,25

26,3 27,2

27,4 28,4

29,4

31,9

41,9

34,6

5,08

0,23

33,2

39,4

43,0

44,6 45,4

46,4

30,6

34,9 36,2

38,1

25

46,9

35,9

4,95

0.18

26

28,1

29,5

31,8

34,6

37,6

41,0

44,3

46,3

36,9

4,93

0,18

27

29,5

30,9

33,2

36,2

39,2

42,7

45,8

47,5

47,5 48,4

39,0

4,95

0,12

28

30,8

32,5

34,8

37,8

40,8

44,3

47,1

48,6

49,4

40,3

4,87

0,12

29

31,9

36,2

39,2

42,3

45,6

48,1

49,6

50,5

42,0

4,87

0,09

30

33,3

33,8 35,2

37,5

40,5

43,6

46,5

48,9

50,3

51,4

42,6

4,62

0,10

31 32

34,9

36,7

44,8

47,4

49,7

51,1

52,2

44,1

4,54

0,08

43,1

48,3 49,2 50,4

51,8 52,5

52,8 53,5

45,0

4,19

0,07

46,3

3,92

0,06

40,3

45,9 47,0 48,2

50,4

33 34

38,3 40,0 41,7

38,9 40,2

41,9

36,6

53,7

35

42,0

52,4 53,7

54,5 55,6

47,1 49,0

3,65 3,65

0,05 0,03

36

43,6

56,6 57,5

50,1

3,52

0,03

37

51,2

3,37

0,02

58,0

51,5

0,01

58,3

52,3

3,06 2,92

23 24

38 39

38,4

41,7

44,4

43,3

43,3 44,8

45,9 47,2

51,2

49,5

51,7

44,7

46,2

48,3

50,5

54,7

55,8

45,1 46,4

46,1

47,4

49,4

51,5

52,7 53,7

55,6

56,8

47,2

48,4

52,2

47,3

48,0

49,1

50,1 50,7

52,7

54,3 54,8

56,2 56,6

57,3 57,6

54,8

0,01

40

48,0

48,7

49,8

51,3

53,3

55,4

57,2

58,2

58,9

53,0

2,90

0,01

41

48,4

49,1

50,1

51,7

55,9

57,7

58,7

59,3

53,4

2,94

0,01

42

48,7

49,4

52,0

56,3

58,0

59,0

59,7

53,6

49,1

52,0

54,1

56,2

57,9

58,9

59,7

53,5

3,01 3,08

0,02

43— 48,3

50,3 50,2

53,8 54,4

0,06


135

136



X III. S zü letésko ri testhossz standardok összehasonlító ábrázolása Сравнительное изображение стандартов длины тела при рождении C om parative illustra tio n of th e standard of body length at birth

137

138


A szerző az á lta la k ia la k íto tt hosszfejlettségi sta n d a rd p ercen tilis érté k eit a L ubchenco-f éle, m ajd a F ekete-féle sta n d ard o k hasonló érték eiv el is össze h aso n líto tta a négyzetes eltérések összege m ódszerrel. Az így k ap o tt ered m ény is alátá m a szto tta azt —- am it az összehasonlító á b rá k alap já n meg le h e te tt állap ítan i —, hogy az országos hosszfejlettségi stan d ard h o z a F ek ete ié i e sta n d ard görbéi sokkal jobban közelítenek, m in t a L ub ch en co -iéle sta n dard görbéi. A szerző célja e ta n u lm á n y m egírásával az volt, hogy az á lta la 1 059 922 élveszületett újszü lö tt adatáb ó l k ia lak íto tt — és jelen m u n k áb an közreadott — születéskori súlyfejlettség sta n d ard d al és születéskori hosszfejlettség sta n d ard d al m egbízható segítséget nyújtso n szülészeknek, neonatológusoknak az újszülö ttfejlettség gyors m egítéléséhez. E rre a célra való alk alm asság át iga zolja a m ás szerzők sta n d a rd ja iv a l tö rté n t összehasonlítás is.

IRODALOM

A b e te g sé g e k n e m z e tk ö z i o sz tá ly o z á sa . 1975. é v i rev ízió . M edicina K ö n y v k ia d ó . B u d a p est, 1У78. A csá d i, G y. (1959): Az ú js z ü lö tte k s ú ly á n a k a la k u lá s a az a n y a k o rá v a l k a p c s o la tb a n . D e m o g ra fia , П. 4. 580—586. A m e ric a n A cad e m y of P e d ia tric s. C o m m ittee on F e tu s a n d N e w b o rn P e d ia tric s. 1967. 39, 935. B a tta g lia , F. C.,L u b c h e n c o , L . O. (1967): A p ra c tic a l c la ssific a tio of n e w b o rn in fa n ts by w e ig h t a n d g e s ta tio n a l ag e — J . P e d ia tr 71. 159. 1967. B azsó, J., Vach ter, J., L á n y i, I. (1968): A n o rm á lis h u m a n m a g z a ti sú ly n ö v e k e d é s és v a riá c ió i a 24—42. te rh e ss é g i h e te k o e n . N o o rv o so k L a p ja , 1968. 31. 405—411. D e m o g rá fia i É v k ö n y v , 1979. K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l. B u d a p e st, 1981. E iben, U. (1960) : Ú jsz ü lö tte k te s tm é re te irő l. A n tro p o iu g ia i K ö zlem én y ek , IV. 1—2. 33—45. F e k e te , M., Igazi, K ., Javai, J ., L a jo s, L., M e stya n , G y., W a sszn er, Z s. (1968): A m a g z a t n ö v e k e d é se a h a r m a d ik trirn e n o n b a n . G y e rm e k g y ó g y á s z á t, X IX . 181—197. (1968) G ru en w a ld , P. (1966): G ro w th of th e h u m a n fe tu s I. N o rm a l g ro w th a n d its v a ria tio n . A m e r. J . O bstet. G y n ec. 94. 1112—1119. 1966. G ru en w a ld , P ., F u n a k k a o a , H., M ilani, ъ., N is h im u ra , Т., T a k e u c h i, S. (1957) : In flu e n c e of e n v iro n m e n ta l fa c to rs on fo e ta l g ro w th in m a n — L a n c e t 1026. 1967. H a jtm a n , B . (1971): B ev ezetés a m a te m a tik a i s ta tis z tik á b a . A k a d é m ia i K iadó. B u d a p e st, 1971. . H o sem a n n , H .: S c h w a n g e rs c h a fts d a u e r u n d N e u g e b o re n e n g e w ic h t. A rch . G y n ä k . 176. 109—123. 1949. J o u b e rt, K . (1979): S zü letési sú ly és sz ü le té si h o s s z -a d a to k a lk a lm a s sá g a ú jsz ü lö tt f e jle tt ség i s ta n d a rd k ia la k ítá s á ra . D em o g rafia . 22. 1. 85—iu9. 1979. K o n ts e k , B. (1936): Ú jsz ü lö tte k m é re te i és te s ta rá n y a i. V áro si N y o m d a. D eb recen , 1936. K ö v e s, P., P á rn ic z k y , G. (1973): Á lta lá n o s s ta tis z tik a . K ö zg az d aság i és J o g i K ö n y v k iad ó . B u d a p e st, 1973. Largo, R . H., W aili, R ., D uc, G., F anconi, A ., P rader, A . (1980): E v a lu a tio n o f p e rin a ta l g ro w th . H eiv. p a e d ia t. A cta 35. 419—436. 1980. L u b c h e n c o , L . O., H a n sm a n , Ch., D ressier, M. a n d B o y d , E. (1963) : I n tra u te r in e g ro w th a s e s tim a te d fro m liv e rb o rn b ir th —w e ig h t d a ta a t 24 to 42 w eek s o f g e sta tio n . P e d ia tric s . 32. 793. 1963. L u b c h e n c o , L. O., H a n sm a n , Ch., B o y d , E. (1966): I n tra u te r in e g ro w th in le n g h t a n d h e a d c irc u m fe re n c e a s e s tim a te d fro m live b ir th s a t g e s ta tio n a l ag es fro m 26 to 42. w eek s. P e d ia tric s. 37. 403. 1966. M estyá n , G y., F e k e te , M. (1969): A m a tu r itá s , a te rh e ss é g i k o r, a sz ü le té si sú ly és az in tr a u te r in n ö v e k e d é s je le n tő sé g e az ú js z ü lö tte k o sz tá ly o z á sá b a n . O rv o si H eti lap . 110. év fo ly am . 25. 1417—1425. 1969. N a e ye, R. L., B e n o rs c h k e , K., H a g stro m , J. W. C., M arcus, C. C. (1966) : In tra u te r in e g ro w th of tw in s a s e s tim a te d fro m liv e b o rn b ir th —w e ig h t d a ta . P e d ia tric s. 37. 409. 1966. N ép m o zg alm i K é z ik ö n y v (1971). A K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l k ia d v á n y a . B u d a p e st, 1971. N o rth , A . F. (1967) : L e tte r to th e E d ito r. P e d ia tric s. 39. 941. 1967. R á ta y , Cs., T u sn a d y , G. (1982) : A k o ra s z ü lé s t b e fo ly á so ló té n y e z ő k v iz sg á la ta a sú ly h a tá r m ó d o sítá s á v a l — (közlés a la tt). Re x —K iss, B., S ze m e re , G y., Sza b ó , R. (1977) : A d a to k az ú js z ü lö tte k n em i a r á n y á n a k a la k u lá s á h o z , h a z á n k b a n , 1946—1974. é v e k b e n . D em o g ráfia . 20. év fo ly am . 1. szám . 88—103. R o o th , G. (1980): L ow b irth w e ig h t re v ise d . L a n c e t. 1. 639. 1980. S tu a rt, H. C., M ered ith , H. V . (1946): U se of B o d y M e a su re m e n ts in th e S ch o o l H e a lth P ro g ra m . P a r I—II. A m e ric a n J o u r n a l of P u b lic H ealth . 36. 12. 1365—1386. W orld H e a lth O rg a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o rt S e rie s : 1950. 27. 4. W orld H e a lth O rg a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o rt S e rie s : 1961. 217. 6. Y lp p o . A . (1919) : D as W ach stu m d e r F rü h g e b o re n e n v o n d e r G e b u rt bis zu m S c h u la lte r. Z. K in d e rh e ilk . 24:111. 1919.


139

СТАНДАРТЫ ВЕСА ПРИ РОЖДЕНИИ И ДЛИНЫ ПРИ РОЖДЕНИИ НА ОСНОВЕ Д АН Н Ы Х НОВОРОЖДЕННЫХ, РОДИВШИХСЯ ЖИВЫМИ В 1973— 1978 ГГ. Резюме Н а основе данных о весе при рождении, длине при рождении 1 059 922 родившихся живыми новорожденных и о продолжительности беременности их матерей автор разработал стандарты развитости веса при рождении и раз витости длины при рождении, чтобы оказать помощь врачам-акушерам и неонаталогам в обсуждении развитости новорожденных. Автор разработал стандарты как развитости веса, так и развитости длины из данных девочек, мальчиков и из общих данных двух полов. Он изучает разницу в стандартах между новорожденными девочками и новорожденными мальчиками. После изложения составленных другими авторами стандартов, автор дан ной статьи сопоставляет их с разработанными им общегосударственным стан дартом. Из указанных стандартов развитости веса общегосударственный стан дарт совпадает меньше всего с стандартом ЛУБЧЕНКО и соответствует больше всего стандарты БАЖО. Он сопоставляет стандарт развитости длины с стандартами двух авторов. Стандарт ЛУБЧЕНКО со своими более низкими значениями в большей мере отклоняется — на несколько см —, а стандарт ФЕКЕТЕ — со своими несколько более высокими значениями — относительно хорошо совпадает с величинами стандарта автора, особенно при большей продолжительности беременности. Автор надеется, что созданные им общегосударственные стандарты — пригодные для ссылки — развитости веса и развитости длины оказывают по мощь в обсуждении развитости тела новорожденных в Венгрии.

STANDARDS OF B IRTH W EIG H T AND LENGTH AT BIRTH ON BASIS OF TH E DATA OF NEWBORN INFA N TS BORN A LIVE IN 1973—1978 Su m m a ry F rom the d a ta on th e w eight a t b irth and the length a t b irth of 1 059 922 liv e-b o rn new born an d on th e du ratio n of th e ir m o th ers’ p regnancy au th o r elab o rated developm ent sta n d ard s for th e w eight at b irth and length at b irth to help th e o b stetricians and neonatalogues to judge th e degree of develop m ent of th e new born. He elaborated th e developm ent sta n d ard s both for th e w eig h t an d th e length on basis of th e girls’, boys’ d ata and th e jo in t d ata of th e tw o sexes. He studies th e difference in th e stan d ard s betw een th e fem ale n ew born and th e m ale new born. A fter having outlined th e sta n d ard s developed by o th er au th o rs he com pares th em w ith th e H ungarian sta n d ard elaborated by him self. Of th e in d i cated developm ent stad ard s of w eight th e H ungarian sta n d ard corresponds th e least to L ubchenco’s sta n d ard and m ost of all to B azsó’s standard. The au th o r of this article com pares his developm ent sta n d ard of length to th e sta n d ard s of tw o authors. L ubchenco’s sta n d ard w ith its low er values differs m uch — by some centim etres — from Jo u b e rt’s sta n d ard values, F ekete’s stan d ard , how ever, — w ith its som ew hat higher values — corresponds relativ ely w ell to Jo u b ert’s standard, especially in case of longer d urations of pregnancy. A u th o r hopes th a t the H ungarian developm ent sta n d ard s of reference value developed by him fo r th e w eight an d length ren d e r a g rea t help in the ju d g em en t of the degree of developm ent of th e body of new born.

K Ö Z L EM ÉN Y EK 107

Recommend Documents