Július-augusztus
Zöldséges Gyümölcsös Szőlő Szántóföld
Zöldséges
A zöldségesben július-augusztusban a növények jó kondíciójának a megőrzése a kulcskérdés. A szárazság okozta stresszhatás komoly növényvédelmi gondokat okozhat. A növények szárazságtűrése több módon is fokozható. Az első ilyen módszer a helyrevetés. A palántázott növényekkel szemben a helyre vetett növények erőteljesebb főgyökeret fejlesztenek és mélyebb talajrétegekből is fel tudják venni a vizet. A helyrevetett nyári saláta szárazságtűrése például bámulatos. Főleg ha ritkábban, de nagyobb vízadagokkal öntözzük. A második ilyen módszer a biodinamikus humuszpreparátum alkalmazása a tenyészidőszakban. Szárazságtűrés fokozására illetve a növények vegetatív állapotban tartására a kora esti időszakban permetezzük vele nemcsak a talajt, hanem a növényeket is. A saláta példájánál maradva a növény sokkal később fejleszt magszárat és a levelek is élénkebb zöld színűek lesznek. A harmadik megoldás a különféle növénykondícionáló szerek alkalmazása, amelyek a gyökérzet megerősítésével és a növény vízgazdálkodásának javításával átsegíthetik a növényeket az átmeneti szárazabb időszakokon. Ilyen a növények vízgazdálkodását javító növénykondícionálók a Biokál 01 és a Bioplazma. A növénykondícionálókat két csoportba oszthatjuk aszerint, hogy csak táplálják-e a növényeket vagy tartalmaznak olyan anyagokat is, amelyek közvetlenül növényvédelmi célokat szolgálnak. A Bioplazma és a Hungavit gyakorlatilag trágyázószernek tekinthetők. A Biokál, a Pronatura és a Mikromeliorit növényvédő szerként is használható. A Biokál 01 gyógynövénykivonat tartalma jól riasztja a molyokat, a levéltetvek szárnyas alakjait, a poloskákat és az atkák sem kedvelik a szagát. Ezenkívül a gombák okozta betegségek sem terjednek a kezelt területeken. A Pronatura Neem-fa kivonat tartalma miatt a szívó, rágó és aknázó kártevők ellen elég hatásosnak tekinthető. Bors tartalma riasztó hatású. A Mikromeliorit elsősorban a gombák okozta betegségek terjedését gátolja, de a rágókártevők sem szívesen fogyasztják a vele kezelt leveleket. Minden növénykondícionálóra igaz, hogy a kedvező hatást csak rendszeres megelőző kezelésekkel érhetjük el.
A szabadföldi és a hajtatott zöldségfélékben valamint a csemegekukoricában évről évre nagyobb gondot okoz a gyapottok-bagolylepke kártétele. A védekezésre több módszer is ismert, ezek kombinációja jó védelmet nyújt. Ha a rajzást nyomon követjük feromoncsapdával, akkor alkalmazhatjuk a Bacillus thuringiensis tartalmú szereket (Dipel, Foray). Ezeknek a szereknek az alkalmazását mindig pontosan időzíteni kell. Még ebben az esetben is rajzásonként két kezelés javasolt. Tavaly nálunk a Pronatura nagyon jól bevált a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésre, de csak akkor hatékony, ha a tenyészidő alatt folyamatosan 10 naponta kezeljük vele a területet, ekkor azonban az ára már elég magas. A másodvetésű zöldbabot ha a lehető legkésőbb (a fajta tenyészidejétől függően július végén) vetjük el, akkor gyakorlatilag kikerüljük a rajzást és minden védelem nélkül egészséges babot szedhetünk. A módszer hátránya, hogy egy korai fagy esetleg helyettünk szüretelheti le a termést. A legbiztosabb megoldást a Trichoplusz nevezetű készítmény adja. A kicsi kapszulákban a Trichogamma petefürkész darazsak különböző fejlettségi állapotú alakjai vannak. A kapszula hatékonysága ennek megfelelően kb. 20 nap. A kapszulákat 10x10 m-es kötésben kell kihelyezni. A kirepülő fürkészdarazsak mindenféle kártevő lepke petéjét parazitálják. A készítmény külön érdeme, hogy olcsó és kis tételben is megrendelhető. Július folyamán legfontosabb teendő a növények szakszerű ápolása, hiszen növényeink egészségét ez alapvetően meghatározza.
Folyamatosan szedjük le a megérett termést és távolítsuk el a beteg növényi részeket, hogy ne alakulhassanak ki olyan gócok, ahonnan elterjedhetnek a különböző fertőzések. Termésszedés után lehetőleg permetezzünk tejjel vagy mikromeliorittal, hogy segítsük a sebek gyógyulását. Ezután mindig hagyjunk kellő időt a sebek gyógyulásához, a következő öntözés előtt. Azoknál a növényeknél, ahol a termést egy menetben takarítjuk be, a szedés után közvetlenül általában nincs idő azonnal eltávolítani minden növényi maradványt a területről, pedig ez igen fontos feladat. Lehetőség szerint minél hamarabb végezzük el! A felszabaduló területre mielőbb vessünk másodnövényt vagy zöldtrágyának való növényt. Nagyon jól alkalmazható zöldtrágyanövényként a facélia vagy más néven a mézontófű. Gyökerének fonálféreg pusztító hatása a büdöskével vetekszik, így gyökérzöldségek vetése előtt mindenképpen célszerű beiktatni a vetésforgóba. A hatás akkor a legerőteljesebb, ha teljes virágzás után közvetlenül zúzzuk le, és utána minél hamarabb beforgatjuk a talajba. Virágzáskor sok hasznos rovart vonz a területre, és nagyon jó méhlegelőt szolgáltat. A facélia kedvező tulajdonságai közé tartozik kiváló gyomelnyomó képessége is. A répaféléken kívül igen jó előveteménye még a paradicsomnak és a burgonyának is. Viszont pillangósok után ne vessük. 1000 m2-re 1 kg mag szükséges.
A dughagymáról szaporított vöröshagyma betakarítási ideje augusztus közepére esik. A hagyma felszedésekor ügyeljünk arra, hogy a hagymák nyaka kellőképpen záródott legyen már, de ne várjuk meg, amíg a levélzet teljesen elszárad. Ha sokáig kinn marad a hagyma, akkor a levélen keresztül a talajból számos kórokozó fertőzheti. Felszedés után azonban lehetőleg néhány napig szikkasszuk ponyván, amíg a teljes levélzet le nem szárad. Ezután tisztítsuk meg, majd tároljuk szellős helyen. A pince általában nem alkalmas a hagyma tárolására, mivel ott túlságosan magas a páratartalom és könnyen megrothad.
A káposztaféléknél általában a különféle lepkehernyók okoznak problémát ebben az időszakban. Ellenük készíthetünk bodzahajtásból, gilisztaűző varádicsból és fehérürömből főzetet, amihez a tapadás fokozása miatt praktikus egy kevés káliszappant adni. Ez a keverék a levéltetvek szaporodását is megakadályozza. Levéltetves fertőzés kezdetén sikerrel alkalmazhatók a különféle kőzetőrlemények vagy a fahamus porozás. Ezeket még a levéltetű telepek kialakulása kezdetén kell alkalmazni. A későbbiekben már csak a szappanos permetezések adnak megfelelő eredményt.
A rövid tenyészidejű káposztafélék betakarítása után ne hagyjunk növényi maradványokat a talajon. A hosszú tenyészidejű káposztaféléknél a káposzta-bagolylepke ellen védekezzünk. Ez a kártevő június-július és augusztus-október hónapokban rajzik. A meleg időjárás elősegíti a szaporodását. A levelet károsítják a hernyók. A palánták köré nyirkos fahamut, durva homokot terítsünk. Riasztó-növénynek a mentafélék, izsóp, kakukkfű, zsálya, rozmaring vált be. Permetezés varádicsteával, kenőszappanos vizet, az engedélyezett szerek közül Bacilus thuringiensis, piretetrin hatóanyagúakat használjuk. Előnyös a vegyeskultúra zellerrel, paradicsommal.
Káposztalepke ellen fehérürömmel és a bagolylepkénél említett szerekkel védekezzünk. Illatfedésre varádicsteát, ürömteát használjunk a rajzás idején. Borsórozsda Borsómoly riasztására a sorok köré paradicsomot palántázzunk, erős fertőzés esetén Bacilus th. hatóanyagú szereket alkalmazzunk Csipkézőbarkó elszaporodását megakadályozhatjuk, ha a sorokat, növényeket porozzuk kőzetőrleménnyel, valamint varádics és fehérürömteával permetezünk. Tömeges megjelenésekor piretrin hatóanyagú szert használjunk. fellépésekor porozni kőzet-őrleménnyel és zsurlóteával permetezés. Távolítsuk el a növényi maradványokat és erős fertőzés esetén használjunk 3%-os rézgálic oldatot.
Káposztalégy ellen gallérozzuk fel a palántákat, amely a nőstények peterakását akadályozza. Fahamuzás és kőzetőrlemény kiszórása, és kenőszappanos permetezés hatásos e kártevővel szemben. Rajzása júliusközepétől szeptember közepéig tart, ebben az időszakban permetezzük a gyökérnyakat kenőszappanos vízzel. Burgonyabogár ellen kőzetőrleménnyel, gipszporral való porzás az ajánlott, valamint a réztartalmú szerek és a bazsalikomlé riasztó hatású hatásúak. Közvetlen védekezéskor piretrin készítmények és Bacilus th. hatóanyagú szer. Elhárító növények a torma és az árvacsalán. Burgonyavész (fitoftóra) a kender védőhatást ad ellene. Csalánlével, zsurlólével hagymahéjteával permetezni, kőzetőrleménnyel porozni, a paradicsomnál is jelentkezhet ekkor tejes vízzel (10 x-es hígításban) permetezzünk. A paradicsomban és a burgonyában a szeptoriás levélfoltosság és a baktériumos levélfoltosság ellen réztartalmú szereket használjunk. Hagymalégy második nemzedékének lárvái július augusztusban a talajszint alatt berágják magukat a hagymába. A sorokat szórjuk be kőzetőrleménnyel, illatfedésre varádicsot használjunk. Riasztó növénye a sárgarépa. A hagymamoly második nemzedéke július augusztusban repül, a levélen át a hagymába rágják magukat a hernyók. Közvetlen védekezésnél zsurlóleves öntözés mellett használjunk a hernyók ellen kenőszappanos oldatot, Bacilus th. és piretrin hatóanyagú szereket. Hagymarozsda augusztus szeptemberben rendszeresen fellép, főként póréhagymára veszélyes. Réz hatóanyagú szerrel permetezünk. Sárgarépalégy második nemzedékének rajzása június közepe és július közepe között van. Locsoljuk a növényeket varádiccsal, fehérürömmel, hagymahéjteával illatfedés céljából. Létesítsünk vegyeskultúrát hagymafélékkel. Ragacsos sárgalapokkal előre jelezhetők, gyéríthetők. Levéltetvek ellen porozni kőzetőrleménnyel, fahamuval. Permetezünk kenőszappannal, csalánlével, zsurlóval, fehérürömmel. Az engedélyezett szerek közül a piretrin, és a növényi olajokat tartalmazó szereket használjuk. A peronoszpóra ellen réztartalmú szereket, míg a lisztharmat ellen kéntartalmú szereket használjunk.
Nedves időben kerüljük a növényállomány ápolását, amellyel a gombás betegségek terjedését akadályozzuk meg. A kabakosoknál száraz, meleg időben a mézgás varasodás és a peronoszpóra károsíthat, amelyek ellen réztartalmú szert használjunk. Az áprilisban vetett burgonyát fel kell szedni. Betakarításra száraz időt válaszunk, kerüljük a sérüléseket, mert raktári betegségek kiindulási pontjai. Gyümölcsös
Gyümölcstermő növényeink szintén szenvednek az aszálytól ezért a fákat is célszerű növénykondicionálókkal permetezni. A legtöbb gyártó külön terméket forgalmaz a gyümölcsfélék kezelésére. Ilyen pl. a Hungavit A, amit szőlő és gyümölcsültetvényekben valamint dinnyére és szamócára használhatunk. Az összes ökotermesztésben engedélyezett növényvédő szerrel keverhető így a kijuttatása nem jelent külön munkát. A Biokál 02-t a már kifejlett lombozat elérése után szintén bármilyen más szerrel keverve permetezhetjük a növényekre. A Biokál 02 gyógynövénykivonat tartalmának köszönhetően rovarriasztó hatású és gátolja a kórokozó gombák terjedését. Rendszeres használatával az ágelhalásos tünetek ellen is védekezhetünk.
A Pronaturát is alkalmazhatjuk gyümölcstermő kultúrákban is. Itt is alapvető fontosságú a folyamatos kezelés. Évente legalább öt kezelést kell végezni a kellő hatás eléréséhez. Természetesen gyümölcseink is meghálálják a Mikromelioritos kezeléseket. A Mikromelioritot ne keverjük semmivel, hanem külön permetezzünk vele, ha sok a gondunk a gombás megbetegedésekkel, de nem akarunk rezet és ként használni. A biodinamikusok hamarosan nem is használhatják ezeket. Nekik azonban a kvarcpreparátum igen jó eredményt ad a gombákkal szemben, ha évente 6-8 alkalommal kikeverik.
A szamóca telepítésének legjobb időpontja augusztus eleje-közepe. Az ágyásokból először távolítsuk el az évelő gyomokat, majd dolgozzunk bele a talajba legkevesebb 5 kg érett komposztot négyzetméterenként. A palántákat ne ültessük túlságosan mélyre, mert akkor fogékonyabbak a gombás betegségekre. Ültetés után öntözzük be kikevert humuszpreparátummal, így erőtejesebben kezdenek fejlődni, és ellenállóbbak lesznek. Mivel a friss telepítést gyakran kell öntözni, ezért a levélfoltosságok elleni védelem nagyobb jelentőséget kap, mint a már beállt állományoknál. A gyakran alkalmazott réztartalmú szerek helyett kipróbálhatjuk a zsurlóteába áztatott orgonalevelet is. Miután elkészítettük a zsurlóteát, hígítsuk fel a kívánt mennyiségre és áztassunk bele 2 napra literenként egy marék összevágott orgonalevelet, szűrjük le és használjuk fel. A többi növényi lével ellentétben ennek nem tesz jót, ha tovább áll és megerjed. Elvégezhetjük a gyümölcsfák zöldválogatását és koronaritkítását. Régebben a tél végi, kora tavaszi metszést részesítették előnyben a kertészek. Manapság viszont a kisebb méretű, intenzívebb koronaformákat kezdjük előnyben részesíteni még a biogyümölcsösökben is. Így a nyári időszakban végzett koronaritkításnak és zöldmetszésnek megnőtt a szerepe, mivel ilyenkor a metszés hatására nem indul meg olyan intenzíven a hajtásnövekedés. Ennek növényvédelmi jelentősége is van, mert a levéltetvek és a levélbolhák a gyorsan növekedő fiatal hajtásokon szaporodnak nagyon intenzíven. A nyári metszések tehát ezen kártevők szaporodását mérséklik. A nyáron végzett koronaritkítás után még nagyobb figyelmet kell azonban fordítanunk a sebek kezelésére, mert ilyenkor a sebek könnyebben fertőződnek és a fák belsejében, illetve a kéreg alatt lakó kártevők is rajzanak ebben az időszakban. Tehát miután lefűrészeltük az ágat a seb szélénél, a kérget minden esetben simítsuk el késsel. Ne hagyjunk rojtos kéregdarabokat a seb körül, mert ezeken a helyeken intenzíven párolognak a fa nedvei, és ez odavonzza a kártevőket. Illetve a seb is gyorsabban gyógyul, ha a kéreg szépen meg van igazítva. Ha ezzel megvagyunk, kenjük be a sebet valamilyen sebkezelő anyaggal. Használhatjuk erre a célra a gyári készítményeket, vagy magunk is készíthetünk oltott mészből, amit gyógynövényteával hígítunk fel. Zöldválogatás után mindig alaposan permetezzük meg a fákat, vagy az általunk használt gyógyteával vagy Biokállal, hogy amíg a sebek be nem gyógyulnak távol tartsuk a kártevőket. Védekezés
Takácsatka ellen zsurló, varádics, fehérüröm főzetet, vagy kőzetőrleménnyel való porzást alkalmazzuk, vagy az ajánlott szerek közül az olajtartalmúakat. Száraz, meleg időben szaporodik fel. Levéltetvek és a pirosgyümölcsfa takácsatka ellen káliszappant (40 g káliszappan/25 l víz) használjunk. A kaliforniai pajzstetű elsősorban az alma, körte, cseresznye és a meggyfákat veszélyezteti. Káliszappant vagy spiritusz szappan emulziót alkalmazhatunk sikeresen a gyérítésükre, továbbá üröm- és varádicsteát használjunk illatfedésre, valamint az engedélyezette szereket (pl. Samatoil, Biosect). A fehérüröm, illetve a gilisztaűző varádics illata rajzási időszakban riasztja a kifejlett egyedeket. A főzethez tanácsos mezei zsurlót is keverni, mivel ez nem csak
a gombák okozta betegségek terjedését gátolja, hanem a takácsatkák szaporodási kedvét is csökkenti. Molykártevők gyérítésére használhatunk hernyófogó öveket, vagy bekenhetjük a fák törzsét egérfogó ragasztóval. A molyok által károsított és lehullott gyümölcsök összeszedése rendkívül fontos feladat. A gyümölcsösök egyik legkártékonyabb kártevője az amerikai fehér szövőlepke. Aknázómolyok esetleges harmadik nemzedéke megjelenésekor a károsított leveleket távolítsuk el. Levélbolhák (alma, körte): a fertőzött hajtásokat távolítsuk el. Almamoly: a második nemzedék rajzása előrejelezhető cefrecsapdával, fénycsapdával, feromoncsapdával. Illatfedésre varádics vagy ürömteát használjunk. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, a feltett hullámpapír öveket rendszeresen ellenőrizzük. Szilvamoly ellen a hernyófogó övet helyezzük a fákra szeptemberig. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze. A második nemzedék ellen, amelynek júliustól augusztusig tart a rajzás piriterint használjunk. Szamócaatka ellen vegyeskultúra hagymával, erősfertőzés esetén kénnel permetezni, valamint varádiccsal. Az alma-lisztharmat egész tenyészidőben gondot okozhat. Meleg, párás időben fertőz. Kén tartalmú szert, vagy 2%-os szódabikarbónát használjunk. Folyamatosan kell figyelni a hernyófészkek megjelenését és minél előbb el kell távolítani azokat, mivel a kifejlett hernyók elhagyják a hernyófészkeket és ekkor már nem tudunk védekezni ellenük. A Dipeles permetezés ebben az esetben sajnos nem hatékony eléggé a fiatal hernyók ellen, mert a hernyófészkekbe nem jut be meg felelő mennyiségű permetszer. A legjobb, bár eléggé időigényes megoldás, ha egyenként levágjuk, majd elégetjük a hernyófészkeket. Amerikai fehér szövőlepke: denaturált szesz szappan oldattal permetezzünk és Bacilus th. tartalmú szert használjunk. A hernyófészkeket hernyózóollóval távolítsuk el és semmisítsük meg. A második nemzedék rajzása július végén kezdődik, a rajzás csúcsa augusztus közepére esik. Málnavessző-foltosság ellen csalán-, zsurló-, kamillafőzetet használhatunk, erősebb fertőzés esetén réztartalmú készítményeket. A beteg vesszőket minden esetben távolítsuk el és égessük el. Málna-gubacsszúnyog petéit június- júliusban a málna hajtásaira, rügyeire rakja. A kislárva gubacsot hoz létre. A beteg vesszőket távolítsuk el. A szamócánál a sodrómolyok és a levéldarazsak okozhatnak gondot. A szamócaágyást megtisztítani, leszedni az ostorindákat. Ribiszkénél a szüret után a kaliforniai pajzstetű, levélfoltosságok és a lisztharmat jelent veszélyt. A kaliforniai pajzstetű és a ribiszkelepkével fertőzött vesszőket távolítsuk el.
Szőlő
A szőlőben is alkalmazhatók a már korábban felsorolt növénykondícionálók. A Hungavit Avalkezelt szőlő nem csak többet terem, hanem a kezelés hatására a cukortartalom is nő. Egy kis eltérés azonban van: Biokál 02-t csak júliusig adhatunk a fürtökre, utána már csak a Biokál 01 adható. A szőlő különösen szereti a Mikromelioritos permetezést. Ennek jelentősége augusztusban fokozódik, amikor borászati technológiai okokból a rezes és kénes permetezéseket már nem alkalmazzuk. A botritiszesfertőzés is jelentősen mérsékelhető az ebben az időszakban a fürtökre kijuttatott Mikromeliorittal. Szürkepenész ellen jól alkalmazható még az erős zsúrlótea is. A biodinamikusoknak általában nincs sok gondjuk a szürkepenésszel, mivel a kvarcpreparátum hatása rendkívül jó. A szőlőmolyok második nemzedéke ellen a feromoncsapdás rajzásmegfigyelésnek megfelelően Dipellel védekezhetünk. Elhúzódó rajzás esetén két permetezés is szükséges lehet. Ha az atkák gondot okoznak, kénes kezelést alkalmazzunk. Szőlőben érdemes kipróbálni a Biokál 01 atkariasztó hatását is. A filoxéra levéllakó alakja ellen a Pronatúra használata segítséget jelenthet.
Szükséges a kötözés és a szőlő csonkázása, az idősebb részeket ifjítsuk meg. Júliusban még a fürtök záródása előtt permetezzünk kénnel a szürkerothadás megelőzésére. Nagyon fontos szintén a szürkerothadás megelőzésére a zöldmunkák gondos elvégzése. Főleg erősebb molykártétel vagy jégverés után kell erre nagy gondot fordítani. A fürtzónában lévő levelek nagy részét el kell távolítani a kellő szellőzés biztosítása érdekében. Ennek a szürkerothadás megelőzésén kívül a minőség javításában is nagy szerepe van, mivel a nap jobban éri a fürtöket és így szebben érik a szőlő. A korai, általában könnyebben rothadó csemegeszőlő fajtákra különösen oda kell figyelni. A folyamatosan alkalmazott Biomit Plussz lombtrágya is erősíti a növényeket, és növeli a botritisszel szembeni ellenálló képességet. A növényi levek közül erősítőnek a csalánt, védelemre pedig a zsurlót használhatjuk sikeresen. A szőlőmolyok rajzását folyamatosan kövessük nyomon feromoncsapdákkal, és a rajzásmegfigyelés eredményei alapján védekezzünk. Ha kisebb mértékű a rajzás, elegendő fehérürömből, varádicsból és büdöskéből teát főzni és ezzel permetezni. Ha komolyabb kártétel várható, alkalmazzunk Dipelt a fiatal hernyók ellen. Meleg időben a lisztharmat, párás idő a peronoszpórafertőzésnek kedvez. A peronoszpóra ellen zsurlóval permetezzünk, öntözzünk erjesztett csalánlével, és réztartalmú szereket használjunk. Szántóföld
A nyárelő tennivalóinál már utaltam a megelőzés fontosságára, hiszen a szántóföldön védekezésre már kevés a lehetőség. Részben azért mert hatékony készítmények nem állnak rendelkezésünkre, a növények nagy mérete miatt a földi védekezésre nincs lehetőség, másrészt a kezelés többe kerülne mint a kártevő ill. kórokozó miatti gazdasági kiesés. Az ökotermesztésben az ellenállóképesség kulcsfontosságú! Az aratásig a raktárakban ne maradjon tavalyi készlet, mert az komoly fertőzési forrás lehet (molyok, zsizsik stb.). Az alapos takarításon (száraz seprés, vizes felmosás) kívül már csak a természetes alapú készítmények alkalmasak (Aqua-Py) a rejtőzködő kártevők irtására, de csak kiürített raktárakban. A betárolásig szerezzük be a szex-feromon tartalmú készletmoly csapdákat. Ne késlekedjünk a termés további tisztításával, különösen ha azt a magas nedvességtartalom is indokolja. Hosszú távon biztonságos, kártevőktől mentes tárolásra az un. „szabályozott légterű” zárt silók alkalmasak, ilyen raktár azonban hazánkban kevés van. Évente sok gazdaságban „tűzgyújtással” kezdik a tarlókezelést – ezek azonban azt jelzik, hogy ők biztosan nem biogazdálkodók. A tarlóégetést a monokultúrás növényvédelmi szempontokból „legalizálják”, de véleményem szerint az általa okozott környezeti károk többször nagyobbak, és az égetés mértéktelen pazarlás az értékes szerves anyaggal és energiával. A tarló állapota, valamint az időjárás határozza meg teendőinket. Ha száraz az időjárás egy azonnali sekély-tárcsázással jelentősen mérsékelhető a talaj vízvesztesége. Ha már egyébként is nagyon száraz a talaj, kitűnő alkalom kínálkozik egy altalaj (mély) lazításra, mely jól
gyéríti az évelő gyomokat is. Alapvető, hogy a veszélyes gyomokat legkésőbb magjuk beérése előtt el kell pusztítani! Néha betakarításkor jelentős a veszteség, -elsősorban dőlt gabonában, elhulló törékeny kalászmelyet mérsékelhetünk, ha állatokkal fellegeltetjük (elsősorban kistestű kérődzők, pl. juh). A legelő állatok a gyomok irtása mellett a tarlómaradványokat is tömörítik, leforgathatóságukat segítik. A betakarítási veszteségek elfogyasztása után kevesebb marad a rágcsálóknak. A leforgatandó tarlómaradványok (és komposzt, istállótrágya is) lebontását, érlelődését különböző talajbaktériumokat tartalmazó talajoltó készítmények permetezésével segíthetjük, melyek növelik a tápanyagok feltáródását. Őszi betakarítású növények (pl. kukorica) öntözésekor is kijuttathatók a talajoltó-készítmények. Ne feledkezzünk meg az érlelődő komposzt és szervestrágya-kazlak gyommentesítéséről (kaszálás), valamint fontos a nedvességtartalom vizsgálata is. Átforgatás után mindenképpen indokolt lehet a beöntözés. A virágzó szegélyek, táblaszélek jelentőségét már többször méltattam, azonban veszélyes gyomok esetén a további elszaporodást meg kell gátolnunk – pl. aranka, parlagfű, maszlag stb. – minden lehetséges eszközzel. A napraforgóban (valamint más rovarporozta növény esetén) a mézelő méhek jelentősen növelhetik a terméshozamot! Fogadjuk szívesen a méhészek jelentkezését! Nedvesebb nyarakon lehetőség nyílik zöldtrágyázásra is – elsősorban a keresztesvirágúak (pl. olajretek, mustár stb.) alkalmasak a nyári betakarításúak utáni (július-augusztus) vetésre. A tarlóhántás utáni árvakelésekből (pl. repce) is kitűnő „zöldtrágya” nevelhető. A tápanyagok feltárása mellett a keresztesvirágúak nematóda (fonálféreg) irtó hatással is bírnak. Virágzásukkal a hasznos rovaroknak késő őszig táplálékot biztosítanak. A zöldtrágyanövények talajba forgatása (szántás) virágzás, illetve a fagyok után lehetséges. Pepó Zsuzsanna – Rasztik Viktória – Földi Mihály nyomán összeállította: Mihalec Hedvig (Biokultúra 2001/4, 2002/4, 2004/4, 2005/4)