JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenõrzésérõl

JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum 1998-1999. évi gazdálkodása törvényességének ellenõrzésérõl

2001. április

0106

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Halász Gejza számvevő igazgató

Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos

Az összefoglaló jelentést készítette: Deák Lóránt Antalné számvevő tanácsos

Az ellenőrzésben részt vettek: Deák Lóránt Antalné számvevő tanácsos Tóth István számvevő tanácsos Horváth Balázs számvevő A pártnál folytatott korábbi ellenőrzések:

A Magyar Demokrata Fórum 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése A Magyar Demokrata Fórum 1994-1995. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése A Magyar Demokrata Fórum 1996-1997. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán is olvashatók.

V-1017-037/2000-2001. TÉMASZÁM: 546

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

5

1. Összegző megállapítások

5

2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására

9

3. Javaslatok II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1998-1999. évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások 1.2. Az 1998. évi beszámoló 1.2.1. Bevételek 1.2.2. Kiadások 1.3. Az 1999. évi beszámoló 1.3.1. Bevételek 1.3.2. Kiadások 2. Az 1998. és 1999. évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 2.1.1. A könyvelés szabályozottsága 2.1.2. A könyvvezetés gyakorlata 2.2. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás 2.2.1.2. A készpénzforgalom nyilvántartása 2.2.1.3. Elszámolásra kiadott előlegek 2.2.1.4. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása 2.2.1.5. Szállítók és vevők 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás 2.2.2.2. Bizonylatolás 2.3. Személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés 2.4. Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása

10 12 12 12 13 13 13 13 13 14 14 14 15 19 19 19 20 20 21 21 21 21 22 22 22 22 24

3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 3.1. A Párt bevételszerző tevékenysége 3.2. A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek

25 25 26

4. A párt gazdálkodásának belső ellenőrzése

27

1

5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések

2

28

JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum 1998-1999. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a és 16. § (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. § (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazása alapján az ÁSZ 2000. évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Magyar Demokrata Fórum (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Demokrata Fórum Címe: 1027. Budapest, Bem József tér 3. Jogállása: önálló jogi személy (6 Pk. 60.100/1989.) Az ellenőrzött időszak: 1998. január 1. - 1999. december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: • a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; • a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló többször módosított - 1991. XVIII. tv. (a továbbiakban: Szt.) és az egyéb vonatkozó jogszabályi előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt.

3

i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 2000. október 24. - december 2. A helyszíni ellenőrzés kiterjedt a Párt Országos Hivatalára, két kerületi szervezetére (XI. és XIX. kerület) és a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun, HajdúBihar megyei Területi Irodájára. A jelentés megállapításai a rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett általános ellenőrzési program alapján végezte.

4


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

1.

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az 1998. és 1999. évi gazdálkodásáról készült beszámolókat a Párttörvény 9. § (1) bekezdésében előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában a Magyar Közlöny 1999. évi 35. és 2000. évi 39. számaiban hozta nyilvánosságra. A Párt által készített beszámolók azonban nem mindenben felelnek meg a Párttörvény és az Szt. előírásainak. A beszámolók tartalmi helyessége nem állapítható meg, mivel a beszámolók egyes sorain szereplő adatok a könyveléssel nem összehasonlíthatóak. Nem biztosították továbbá a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatását, pénzforgalmi adatainak hibátlan feldolgozását és a Párt éves beszámolóiban történő teljes körű beépítését. Fentiek és egyéb hibák miatt a beszámolókészítés és a könyvvezetés során megsértették a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás számviteli alapelveket. Az 1998. évi beszámolóban a bevételek között nem mutattak ki 85.948 Ft összegű külföldi adományt. A 100 E Ft feletti külföldi adományokat pedig nem minden esetben nevesítették. Két esetben a név mellett nem a tényleges adomány összegét tüntették fel. Az 1999. évi beszámolóban nem mutattak ki 14.877 E Ft összegű bevételt. Így 5 E Ft tagdíjbevétel, 3.000 E Ft kötvény visszaváltás értéke, és az Otthon 300 Kft. 11.872 E Ft összegű kölcsöntörlesztése nem szerepel a bevételek között. A 118.282 E Ft kiadás összegéből nem állapítható meg, hogy milyen módszer alapján történt - az összes kiadás 79%-át kitevő - működési és politikai kiadások elkülönítése. A fenti összegű kiadás különféle korrekciók helytelen elszámolása, összeadási hiba és egyéb helytelen számítások miatt 12.651 E Ft-tal kevesebb a könyvelésben szereplő adatoknál. E mellett a számítási anyag áttekinthetetlensége miatt a tényleges működési kiadások összege nem állapítható meg.

5


Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A megyei irodák és a helyi szervezetek önálló jogi személyként működtek és naplófőkönyvet vezettek. A Párt 1998. év végén kiadott új Alapszabályával is ellentétes a megyei szervezetek önálló könyvvezetése, mivel a megyei irodák az Országos Hivatal részei és így ezen szervezetek adatainak a központi könyvelésben kellene szerepelni. A jogszabályok helytelen értelmezésből fakadó gyakorlat megszüntetése érdekében az új pártigazgató - a helyszíni vizsgálatot megelőzően - körlevélben intézkedett a megyei irodák gazdasági tevékenységének és könyvvezetésének központosítására. Az új Alapszabály részeként megújították a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot is, de sem a beszámolás rendjét, sem a könyvvezetés módját nem korszerűsítették. Elmaradt a Számviteli Politikának, az Szt. előírásainak megfelelő módosítása is, továbbá az előírásoknak megfelelő Számlarenddel sem rendelkeztek. A Számlarend hiánya is közrejátszott abban, hogy a könyvvezetés gyakorlata, a számvitel rendje egyik évben sem felelt meg az Szt. előírásainak. A könyvelés nem biztosította a beszámolók előírásoknak megfelelő elkészítését, a könyvviteli nyilvántartások adatai nem mutatják áttekinthetően, a valóságnak megfelelően az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat. Az eszközök és források könyvelési adatai év végi leltárral nincsenek alátámasztva. A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyezőségét sem biztosították. Ezért a számviteli adatok nem tükrözik az Országos Hivatal tényleges vagyoni helyzetét. A könyvelésben nyilvántartott befektetett eszközök nem a tényleges állapotot tükrözik, mert ezeknek az eszközöknek egy részét nem vették nyilvántartásba, illetve a tárgyi eszközöket nem a tényleges beszerzési értéküknek megfelelő összegben könyvelték. A saját Kft-k törzstőkéjét, tőkeemelését, egy évnél hosszabb idejű tartozásait egyáltalán nem vették nyilvántartásba a befektetett pénzügyi eszközök között. A szabálytalan könyvelések miatt a forgóeszközök és források tényleges értékét egyik évben sem lehet megállapítani. A könyvelésben rögzített adatok nem tartalmazzák egyes követelések keletkezésének időpontját és a tartozás kiegyenlítésére kötelezett megnevezését. A könyvelési adatokat nem lehet megállapítani továbbá, hogy az Otthon 300 Kft. mennyivel tartozik az Országos Hivatalnak. A devizaforgalom és a külföldi kiküldetési költségek 1998. évi szabálytalan könyvelése miatt a fenti költségek nem a tárgyidőszak tényleges kiküldetési költségeit tartalmazzák.

6


Fentieken kívül 85.948 Ft összegű külföldi adományt bevétel helyett költségcsökkenésként könyveltek. Az áttekinthetetlen és megfelelő bizonylatokkal alá nem támasztott könyvelési tételek miatt a rendelkezésre álló források, ezen belül a tényleges kötelezettségek egyik évben sem állapíthatók meg. Az 1998-ban megfelelő bizonylat nélkül mérlegrendezés címén elkönyvelt 448.049.573 Ft, illetve 10.126.088 Ft forrásnövekedés jogcíme, továbbá 6.218.615 Ft összegű előző évek szállítói tartozásának jogossága, valamint 3.133.925 Ft összegű passzív időbeli elhatárolás oka bizonylati alátámasztás nélkül nem állapítható meg. Az Országos Hivatalban a vizsgált időszakban a főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan 12 db analitikus nyilvántartást vezettek. Az analitikus nyilvántartások vezetése azonban nem minden esetben felelt meg a követelményeknek: • Az eszköznyilvántartások vezetése nem teljes körű, mivel azok a megyei irodák eszközeit egyáltalán nem tartalmazzák, és az Országos Hivatalnál lévő eszközök sem szerepelnek teljes körűen. A tárgyi eszközök nyilvántartása pedig a nyilvántartott eszközöket nem egyedileg azonosítható módon tartalmazza. • Az Országos Hivatalnál elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása ugyan valamennyi kiadott előleget tartalmazza, a nyilvántartás tartalma azonban nem felel meg a belső előírásoknak, mivel nem tartalmazza a felvétel jogcímét, elszámolási határidejét és a felhasznált összeget. Az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi zárást megelőzően a könyveléssel nem egyeztették, aminek eredményeként az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvi könyvelésben nyilvántartott követelés minden esetben eltért egymástól. A szigorú számadású nyomtatványok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát a jogszabályi követelményeknek megfelelően meghatározták. A nyilvántartások vezetése megfelelt a követelményeknek. A kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét teljes körűen szabályozták. A szabályzatokban foglaltakat a kötelezettségvállalás tekintetében alapvetően betartották. Az utalványozásra vonatkozó előírásokat azonban több esetben megsértették. A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban romlott. A Párt tulajdonában álló gépjárművek üzemeltetésének, futásteljesítmény és üzemanyag költség elszámolásának rendjét nem szabályozták,

7


és az alkalmazott gyakorlat sem felelt meg a Személyi jövedelemadó törvény és a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet követelményének.

A Párt céljaira használt magántulajdonú gépjárművek igénybevételének és költségelszámolásának rendjét nem szabályozták sem szabályzatban, sem szerződésben. Az elszámolás gyakorlata sem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Az alkalmazott gyakorlat miatt az igénybevétel jogszerűsége és valódisága nem állapítható meg. Adózási és járulékbefizetési kötelezettségüknek a könyvelési adatokkal egyezően eleget tettek. A Tb. járulék bevallási kötelezettségüket ugyanakkor 7%-ban hibásan teljesítették, a havi adóbevallások helyett pedig jogszerűtlenül éves bevallást készítettek. A vizsgált szervezetek vezetői által adott nyilatkozat szerint a Párt a vizsgált időszakban részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban tiltott módon részesedést nem szerzett, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem hasznosította, névtelen adományt nem fogadott el. Ezzel ellentétes megállapítást az ellenőrzés sem tett. Az Országos Hivatal 1997. január 1-je óta ingyenesen használta a Budapest., Bem tér 3. sz. alatti ingatlan 2500 m alapterületű részét. Az ingyenes használatban megvalósuló nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás értékét azonban az 1998. és 1999. évi beszámolókban nem mutatták ki. 2

A Párt elnökének nyilatkozata szerint a Párt különböző szervezetei a vizsgált időszakban 63 esetben a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző módon - ingyen vagy jelképes térítés ellenében - használtak önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a Párt céljaira. Ez a vagyoni hozzájárulás a Párttörvény rendelkezése szerint nem megengedett, tiltott bevételnek minősül. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - hasonlóan a többi párt ingatlanhasználatához - az Állami Számvevőszék külön eljárás során, a rendezés általános elveit figyelembe véve vizsgálja, iletőleg állapítja meg. A XIX. kerületi pártszervezet különböző gazdasági társaságoknak bérbeadta a tulajdonát nem képező Budapest, XIX., Táncsics Mihály u. 7. sz. alatti ingatlan egy részét. Ez a bérbeadás a Párttörvény 6. § (1) bekezdésében nem engedélyezett tiltott gazdálkodásnak minősül, melyből a Pártnak 726.711 Ft bevétele származott. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzési feladatait Számvizsgáló Bizottságok végzik. Tevékenységük során felülvizsgálják az éves költségvetéseket és beszámolókat, valamint a Párt pénzügyi-vagyoni helyzetét. A pénzügyi fegyelem és a számviteli rend megszilárdítására irányuló törekvéseik azonban eddig nem bizonyultak megfelelően hatékonynak. 1999-ben külső szakértő átfogó pénzügyi-gazdasági vizsgálatot végzett, melynek során megállapította a számviteli-pénzügyi rend hiányát, a könyvelési és pénzügyi szabálytalanságokat. Ennek alapján a felelősség megál-

8


lapítására, és az érdemi rendezésre az ÁSZ helyszíni vizsgálatát követően történtek intézkedések.

Az előző ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ a Párt elnökét számos intézkedés megtételére hívta fel. A felhívásban kezdeményezett intézkedések nagy része a gazdálkodó szervezet hatáskörében nem valósult meg. A könyvvezetési hiányosságok nem szűntek meg, a könyvvezetési helyek kialakítása csak 2000. júniusában került összhangba az Alapszabállyal. A gépjármű üzemeltetés és elszámolás szabályozatlansága és szabálytalansága a vizsgált időszakban nem szűnt meg. A tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás elfogadását sem szüntették meg. A tiltott gazdálkodásból származó bevételt a központi költségvetésbe a jelen vizsgálat befejezéséig nem fizették be. A befizetés teljesítésére az APEH Észak Budapesti Igazgatósága 12. havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezett. Jelen helyszíni vizsgálatot követően az ÁSZ megállapításainak ismeretében a új pártigazgató intézkedési tervet készített, melynek megfelelő és következetes végrehajtásával a törvényes állapot helyreállítható.

2.

FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A jelentésben foglalt megállapítások figyelembevételével az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy a törvényes állapot helyreállítása érdekében az alábbi intézkedéseket tegye meg: 1) Gondoskodjon a beszámolóknak a könyvelési adatokkal való összehasonlíthatóságáról és a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatásáról. 2) Készíttesse el újra és tegye közzé a jelentésben megállapított beszámolási hiányosságokra való tekintettel a Párt 1998-1999. évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat. 3) Vizsgáltassa felül a Párt számviteli és beszámolási rendszerét, s ennek eredményeként intézkedjen a belső szabályzatok módosításáról. 4) Intézkedjen, hogy önrevizíóval állapítsák meg a vizsgált időszak könyvelési szabálytalanságait és a szükséges helyesbítések végrehajtásával - a számviteli adatok alapján - állapítsák meg az Országos Hivatal tényleges vagyoni helyzetét. 5) Intézkedjen, hogy a könyvvezetés gyakorlata megfeleljen a hatályos Számviteli törvény előírásainak. 6) Gondoskodjon a devizaforgalom, illetve a külföldi kiküldetési költségek könyvelési szabálytalanságainak megszüntetéséről. 7) Intézkedjen a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások teljes körű vezetéséről és a nyilvántartásoknak a főkönyvi könyveléssel történő előírásszerű egyeztetéséről.

9


8) Intézkedjen, hogy az analitikus nyilvántartások tartalma feleljen meg a jogszabályi és a belső előírásoknak. 9) Intézkedjen az utalványozási rend és a bizonylati fegyelem maradéktalan betartásáról. 10) Intézkedjen a gépjármű használat, nyilvántartás és elszámolás rendjének a jogszabályokkal összhangban lévő szabályozásáról az annak megfelelő gyakorlat kialakításáról. 11) Saját hatáskörben rendeljen el vizsgálatot annak tisztázására, hogy a vizsgált időszakban az útiköltség elszámolások valósak voltak-e, és megfeleltek-e a jogszabályi követelményeknek. A vizsgálat alapján tegyen intézkedéseket a törvényes állapot helyreállítására. 12) Gondoskodjon a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok kialakításáról és a vezetői ellenőrzés hatékonyabb működésének megvalósításáról, valamint az ellenőrzési munka alapján a szükséges intézkedések megtételéről. 13) Intézkedjen az 1998. és 1999. évi illetmény számfejtések felülvizsgálatáról, szükség esetén könyvelési helyesbítéséről, valamint az adók és járulékok önellenőrzéséről. Az önellenőrzés keretében pótoltassa a havonkénti bevallásokat. 14) Saját hatáskörben rendeljen el vizsgálatot annak tisztázására, hogy a Párt szervezetei által használt, nem a Párt tulajdonában álló ingatlanok használata nem ütközik-e a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe. A Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző esetekben tegyen intézkedést a törvényes állapot helyreállítására. 15) Szüntesse be a XIX. kerületi pártszervezetnél megállapított, a Párttörvény 6. § (1) bekezdésében nem engedélyezett tiltott gazdálkodó tevékenységet. A tiltott gazdálkodásból származó bevételeknek megfelelő 726.711 Ft összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a központi költségvetésbe fizesse be.

3.

JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: 1) Kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a 2001. január 1. napjától hatályos Új Számviteli törvény között továbbra is fennállnak.

10


2) Kezdeményezzen jogszabály módosítást az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos - az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés 3. pontjában is megfogalmazott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző - törvénytelen gyakorlatnak a megszüntetése érdekében. Az Állami Számvevőszék javasolja az APEH Elnökének, hogy: Rendeljen el adóvizsgálatot az Otthon 300 Kft-nél annak tisztázására, hogy a Párt részére biztosított ingyenes ingatlan használattal összefüggésben nem történt-e jogtalan ÁFA visszaigénylés, valamint, hogy a Kft. a Párt részére a vagyoni hozzájárulást adózott eredménye terhére nyújtotta-e. Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy: A jelentés 3.2 pontjában megállapított, a Párttörvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában nem engedélyezett, tiltott gazdálkodásból származó 726.711 Ft bevételnek megfelelő összeggel - a Párttörvény 4. § (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Párt 2001. évi költségvetési támogatását csökkentse.

11

ii. részletes megállapítások

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

PÁRT

GAZDÁLKODÁSÁRÓL

SZÓLÓ

1998-1999.

ÉVI

BESZÁMOLÓK VALÓDISÁGA

1.1.

A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az 1998. és 1999. évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a Párttörvény 9. § (1) bekezdésében megszabott határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában 1999. április 28-án a Magyar Közlöny 35., illetve 2000. április 28-án a Magyar Közlöny 39. számában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Hivatal, továbbá az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei irodák, valamint az önálló jogi személyiséggel rendelkező helyi szervezetek gazdálkodásának összesített adatai alapján készültek. Az összesítés során nem biztosították a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatását, pénzforgalmi adatainak hibátlan feldolgozását. Az 1998. évi beszámoló feldolgozásából kimaradt négy szervezet adata, amely az összesített pénzforgalomra vetítve 1-2% körüli hibát okozott. Ennek mértékét növelhette, hogy az 563 működő szervezetből 113 nem küldött jelentést, s több mint felénél hiányzott az adatszolgáltatás pótlására felszólító intézkedés is. Hasonlóan 1999. évben sem volt teljes a helyi szervezetek összesítése. A feldolgozásból ismét kimaradt egy szervezet, továbbá a működő 556 szervezetből ténylegesen 134 mulasztotta el jelentési kötelezettségét. Az éves beszámolók összeállítása során a számviteli politika előírásait nem tartották be maradéktalanul, ezért azok a beszámolók összeállításának áttekinthetetlensége, valamint a könyvelési és bizonylatolási szabálytalanságok miatt egyik évben sem feleltek meg az Szt. előírásainak. A pénzforgalmi szemléletű beszámolók elkészítéséhez - a kettős könyvvitel költség adataiból - összeállított számítási anyagból nem állapítható meg, hogy a beszámolók egyes sorainál a költség és kiadás közötti különbözetet milyen módon vették figyelembe, továbbá az sem állapítható meg, hogy a kiadásokat milyen szempont alapján számolták el működési, politikai vagy egyéb kiadásként.

12


1.2.

Az 1998. évi beszámoló

1.2.1.

Bevételek A beszámoló egyes sorain kimutatott bevételek pontatlanok, nem a tényleges adatokat tartalmazzák és nem teljes körűek, ezért megsértették az Szt. 15. §-ában előírt, a teljesség, a valódiság és a bruttó elszámolás számviteli alapelveket az alábbiak szerint: • A megyei irodáknak a költségvetési támogatásból átadott - a 88. Ellátmány számlán elkönyvelt - összeg (6 megyét érintően) 703 E Ft-tal kevesebb a megyék beszámolójában szereplő összegnél. • A Jelentés 2.1.2/B. pontjában részletezettek szerint 85.948 Ft összegű külföldi adományt nem a beszámoló 4.3.2 során mutatták ki bevételként, hanem utazási költségcsökkentésként a kiadások között. • Három fő által nyújtott - személyenként 100 E Ft feletti - összesen 457.978 Ft összegű külföldi adományt csak egy személy nevének feltüntetésével és helytelenül 469 E Ft összegben szerepeltették a beszámolóban. • Két fő által adományozott 2.094 E Ft összegű külföldi adományt ugyancsak egy fő nevének feltüntetésével és fentitől eltérő - 2.330 E Ft - összegben mutatták ki.

1.2.2.

Kiadások A kiadások összeállításánál sem érvényesítették az Szt.-ben előírt valódiság, világosság és következetesség alapelveket. Az 1998. évi beszámolóban kimutatott 301.948 E Ft összegű kiadás valódisága nem állapítható meg, mert a beszámoló sorain szereplő adatok nem áttekinthetőek és a könyveléssel nem összehasonlíthatóak.

1.3.

Az 1999. évi beszámoló Az 1999. évi beszámoló elkészítésénél sem érvényesítették teljes körűen az Szt.ben előírt alapelveket, mert megsértették a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás alapelveket.

1.3.1.

Bevételek • Az Országos Hivatal könyvelésében kimutatott megyei támogatások összege 1999-ben is eltér a megyei szervezetek - éves beszámolóhoz készített - összesített kimutatásaiban szereplő adatoktól. Az összesítő kimutatás szerint négy megyei szervezet összesen 1.068 E Ft-tal több, és két szervezet 540 E Ft-tal kevesebb támogatást kapott az Országos Hivatal könyvelésben szereplő összegnél. Ugyanakkor az összesítő kimutatás adatai egyes esetekben nem egyeznek az összesítés alapját képező megyei beszámolók adataival sem.

13


Fentiek miatt a megyei és helyi szervezetek 1999. évi beszámolókban szereplő adatai a szükséges ellenőrzés hiányában nem áttekinthetőek és nem teljes körűek. • Az 1999. évi beszámolóban szereplő 123.819 E Ft összegű bevétel nem tartalmazza továbbá az Országos Hivatal 5 E Ft összegű tagdíj bevételét, és a 2.1.2/B. pontban részletezett személygépkocsik lízingelésével összefüggő 3.000 E Ft értékű kötvény visszaváltását. Az Otthon 300 Kft. 1999ben kölcsöntörlesztésként 33.245 E Ft-ot utalt át és e helyett pedig csak 21.373 E Ft-ot szerepeltettek a beszámolóban.

1.3.2.

Kiadások Az 1999. évi beszámolóban kimutatott 118.282 E Ft összegű kiadás különféle korrekciók, összeadási és egyéb számítási hibák miatt 12.651 E Ft-tal kevesebb a könyvelésben szereplő adatoknál, és nem állapítható meg, hogy milyen módszer alapján történt a működési és politikai kiadások elkülönítése. Az Országos Hivatalnál a beszámoló összeállítása során az egyéb kiadásoknál összeadási hiba miatt 10.000 E Ft-tal, az eszközbeszerzéseknél személygépkocsik részletfizetési elszámolásánál 3.000 E Ft-tal kevesebb kiadást vettek figyelembe. Ugyanakkor helytelenül növelték a kiadásokat az elszámolási előlegek 268.280 Ft és a kifizetetlen szállítói tartozások 80.383 Ft összegével, összesen 348.663 Ft-tal. A beszámoló és a könyvelési adatok közötti eltérések mellett a számítási anyag áttekinthetetlensége miatt a tényleges működési kiadások összege sem állapítható meg.

2.

AZ 1998.

ÉS

1999.

ÉVI BESZÁMOLÓK MEGALAPOZOTTSÁGÁT

ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVITELI MEGÁLLAPÍTÁSOK

2.1.1.

A könyvelés szabályozottsága A Párt könyvvezetését meghatározó alapvető szabályzatok módosultak. 1998. év végén új Alapszabályt adtak ki, amely megtartotta a gazdálkodás kétszintű irányításának rendszerét, a költségvetés központi és helyi elkülönültségét. Az Alapszabály részeként - 1999. március 20-i hatállyal megújították az országos érvényű Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot is, de sem a beszámolás rendjét, sem a könyvvezetés módját nem aktualizálták.

14


Elmaradt a korábbi hatályos Számviteli Politika, illetve az ahhoz kapcsolódó értékelési, leltározási, valamint pénzkezelési szabályzat felülvizsgálata, előírásainak módosítása. Nem rendelkeztek az Szt. követelményrendszeréhez igazodó olyan számlarenddel, amely a szervezet által alkalmazott valamennyi számlát, számlacsoportot tartalmazta volna, s meghatározta volna annak könyvelési szabályait, analitikus kötelezettségeit, valamint ellenőrzési pontjait. Az Alapszabály változásaival, illetve a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzattal összhangban rendelkeztek az Országos Hivatal új ügyrendjéről. E szerint az Országos Hivatal részeként úgy szabályozták - az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező - megyei irodák működését, hogy önálló gazdasági tevékenységüket a Gazdasági Referatúra szakmai irányításával végzik és illetékességi területükön közreműködnek a pénzügyi zárómérlegek összeállításában. Tekintettel a helytelen jogszabály értelmezésből fakadó gondokra, az új pártigazgató - a vizsgálatot megelőzően körlevélben intézkedett a megyei irodák gazdasági tevékenységének és könyvelésének központosításáról. A Párt feltételekhez kötötte a helyi szervezetek gazdasági önállóságát. Kötelezően előírták a Működési és Eljárási Rendtartás elkészítését, a Felelősségvállaló Nyilatkozat tételét. A támogatás jogosultságához pedig feltételül szabták az Alapszabálynak megfelelő működést, valamint az éves beszámoló határidőre való benyújtását. Utóbbi kritérium csak rendkívül szűk körben érvényesülhetett, mivel nem volt módjuk a helyi szervezetek szélesebb körű támogatására.

2.1.2.

A könyvvezetés gyakorlata Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. Az Alapszabálytól eltérően önálló jogi személyként működő megyei irodák és az önálló jogi személy helyi szervezetek az egyszeres könyvelés rendszerében naplófőkönyvet vezettek. A korábban részletezett okok miatt az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei irodák adatai a vizsgált időszakban az Országos Hivatal könyvelésében nem szerepeltek. A számvitel rendje, a könyvvezetés gyakorlata egyik évben sem felelt meg az Szt. és a Párt saját szabályzatai előírásainak. A könyvviteli nyilvántartások adatai nem mutatják áttekinthetően - a gazdasági műveletek folyamatos, hiteles bizonylatokkal alátámasztott rögzítésének hiányában - az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat. E mellett az eszközök és források év végi adatai leltárral nincsenek alátámasztva és a mennyiségi nyilvántartások vezetése sem felelt meg a számviteli alapelveknek. A fenti hiányosságok miatt a számviteli adatok nem tükrözik a Párt tényleges vagyoni helyzetét és nem biztosítják az éves beszámolók elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

15


Az 1-4. számlaosztályban vezetett mérlegszámlák az eszközöket és forrásokat nem tartalmazzák teljes körűen, áttekinthetően és a tényleges értéküknek megfelelően. A fentiekkel kapcsolatos hiányosságok, hibák az alábbiak. A) Az 1. számlaosztályban kimutatott befektetett eszközök nem a tényleges állapotot tükrözik, mert: • a 111. Vagyoni értékű jogok főkönyvi számla helyett a 8634. Egyéb ráfordítások költségszámlára könyveltek 1999-ben 2.058.536 Ft összegű bérleti jogot • A tárgyi eszközök beszerzési értékének könyvelése során a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem vették figyelembe, hanem költségként elkönyveltek a 8. számlaosztályba. Az Szt. szerint elszámolható értékcsökkenés összegéről kimutatást nem készítettek és a tárgyi eszközök értékcsökkenését egyik évben sem könyvelték el a főkönyvi könyvelésben. • A befektetett pénzügyi eszközök kimutatott értéke egyik évben sem teljes körű, mert nem tartalmazza: − az Országos Hivatal két Kft-jének MDF-el szembeni tartozásait. Így a Temise Kft. - korábbi időszakból származó - 204.000 E Ft összegű váltótartozását, valamint az Otthon 300 Kft. tartozásának 16.300 E Ft-ért történt megvásárlásából származó követelést. − Az Otthon 300 Kft. fenti 16.300 E Ft összegű tartozását és 2.000 E Ft összegű tőkeemelését helytelenül a 8634 Egyéb ráfordítások költség számlára könyvelték. − Az Otthon 300 Kft-nek - egy évnél hosszabb időre - nyújtott kölcsönök összegét nem a befektetett pénzügyi eszközök között tartották nyilván. Ezen követelések összege 1998. XII. 31-én 139.033.642 Ft és 1999. XII. 31-én pedig 117.660.642 Ft volt. B) A 3-as és 4. számlaosztályban nyilvántartott forgóeszközök és források hiányos, szabálytalan könyvelései az alábbiak: • A 3. számlaosztályban nyilvántartott különféle előleg és egyéb követelések adataiból - megfelelő nyilvántartás hiányában - nem állapítható meg a követelés keletkezésének időpontja és a tartozás kiegyenlítésére kötelezett sem.

16


• Az Otthon 300 Kft. és az Országos Hivatal közötti pénzforgalom helytelen könyvelése miatt a könyvelési adatokból nem lehet megállapítani, hogy a fenti Kft. mennyivel tartozik az Országos Hivatalnak. A 364 Rövidlejáratú kölcsönök főkönyvi számlán tartják nyilván az Otthon 300 Kft-nek nyújtott kölcsönöket. E szerint 1998. év végén 139.033.642 Ft, 1999. év végén pedig 117.660.642 Ft volt a Kft. tartozása. A tényleges tartozás azonban ettől eltérő, mert a Kft. által az Országos Hivatalnak szerződés alapján nyújtott különféle szolgáltatásokról kiállított számla 2.812.500 Ft. összegével az Otthon 300 Kft. kölcsöntartozását, a 442 szállítók főkönyvi számlával szemben nem csökkentették, holott a fenti számlán a fizetés módjaként „Kompenzáció” szerepel. Ezért az Országos Hivatal által kimutatott 1999. év végi szállítói tartozás helytelenül tartalmazza a fenti összeget is. • Az 1998. évi devizaforgalom és külföldi kiküldetési költségek könyvelése áttekinthetetlen és szabálytalan. A devizaelszámolási számlák nem a banki adatokkal egyező, jogcímenként részletezett deviza és Ft pénzforgalmat tartalmazzák. Ugyanakkor az 5. számlaosztályban könyvelt külföldi kiküldetési költségek sem a tárgyidőszak tényleges költségeit tartalmazzák, hanem - a bruttó elszámolás elvét is megsértve - a kiküldetési előleg folyósításokat és visszafizetéseket. 1998-ban például az elkönyvelt 300.607 Ft összegű tényleges kiküldetési költséget, előleg visszafizetése címén 291.065 Ft-tal csökkentették, mely összeg az előző évi előlegek visszafizetését is tartalmazza. Így 1998-ban mindössze 9.542 Ft összegű külföldi kiküldetési költséget mutattak ki a könyvelésben. A devizaforgalom további könyvelési szabálytalanságai az alábbiak: A 3861-3865 deviza elszámolási számlákon kimutatott deviza bank forgalmat nem a banki bizonylatok alapján, a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték, hanem év végén egy összegben alaki és tartalmi hiányosságokkal, dokumentációs alátámasztás nélkül kiállított vegyes bizonylatok alapján. A 3862 DEM és a 3864 FRF deviza elszámolási főkönyvi számlák az alábbi szabálytalan könyvelési adatokat tartalmazzák: − A fenti főkönyvi számlákon hiteles bizonylati alátámasztás nélkül - „utazási előleg visszafizetése” címen jóváírták 453,40 DM., illetve 423,10 FRF átszámított 53.669 Ft és 102.632 Ft értékét, és a fenti összegekkel az 5122 Külföldi kiküldetési költség számlán a költségeket csökkentették. Emellett a FRF devizaszámlán 2.424,41 FRF összegű 85.948 Ft adományt utazási előleg visszafizetése címén írták jóvá és a 9. Bevételek számlaosztályba történő könyvelés helyett szintén a kiküldetési költségeket csökkentették a fenti összeggel.

17


− Külföldi magánszemélyek 100 E Ft feletti adományát nem a bankbizonylat szerinti összegben és időpontban, az adományozó megnevezése nélkül könyvelték el a DM devizaelszámolási számlára és a bevételek közé. Az 1998. 04. 01-i bankbizonylat szerint 1 fő 230.007 Ft (1993 DM) és 04. 08-i bankbizonylat szerint 2 fő 227.971 Ft (1969 DM) összegű adományt nyújtott az MDF-nek. Az összesen 457.978 Ft összegű adománnyal szemben az 1998. XII. 31-én belső bizonylat alapján 468.982 Ft-ot könyveltek „Külföldi magánszemélyek adománya”-ként, nevesítés nélkül a 9. számlaosztályban. A beszámolóban is csak egy adományozó nevét és a fenti helytelen összeget tüntették fel. − Elmulasztották a nevesítést továbbá 103.715 Ft összegű 500 USD adományozásának könyvelésénél és a beszámolóban. Két fő által adományozott 2.094 E Ft összegű 10.000 USD-t pedig csak 1 fő megnevezésével tűntették fel és a fentitől eltérő 2.330 E Ft összegben a bevételek között. − 1998. XII. 31-én külföldi kiküldetési költség címén elkönyvelt 1960 DM, 231.993 Ft nem a tényleges kiküldetési költségeket tartalmazza, hanem az év folyamán a deviza számláról kifizetett útiköltség előlegeket. • 4. számlaosztály áttekinthetetlen és megfelelő bizonylattal alá nem támasztott könyvelési adatok alapján az Országos Hivatal rendelkezésére álló források, ezen belül a tényleges kötelezettségek nem állapíthatóak meg. Az 1998. évi könyvelési szabálytalanságok az alábbiak: − Nem állapítható meg, hogy a 413 Eredménytartalék növekedéseként a V. 279 sz. és 284 sz. belső bizonylatok alapján „Mérlegrendezés” címén - a 492 Nyitómérleg számlával szemben - elkönyvelt 448.049.573 Ft és 10.126.088 Ft miért eredményezett forrásnövekedést, mivel a fenti bizonylatokon nem tüntették fel a könyvelés jogcímét és az előző évi zárómérleg főkönyvi számlát sem alkalmazták. − A 445 „Szállítók előző évek” elnevezésű főkönyvi számlán szereplő 6.218.615 Ft összegű tartozásról nem állapítható meg, hogy milyen szerződés alapján keletkezett, és elismert fizetési kötelezettség-e. − Ugyancsak megállapíthatatlan, hogy a 48 Passzív időbeli elhatárolás számlán az előző évről áthozott 3.133.925 Ft milyen időszakot érintő bevétel, vagy kiadás volt, illetve mikor került elszámolásra. Az 1999. évi könyvelés során sem rendezték az előző évekről áthúzódó tisztázatlan tartozásokat és követeléseket. − A könyvelést és a beszámoló összeállítását érintő további hiba a személygépkocsik lízingelésének elszámolása.

18


Az Országos Hivatal korábbi években történt gépkocsi részlet vásárlásával és annak 1999. évi rendezésével összefüggő könyvelési adatok nem mutatják áttekinthetően az 1999. évi részletfizetés valamint végelszámolás adatait és a beszámolóban sem a tényleges pénzforgalmi adatokat rögzítették. A helytelen elszámolás az alábbi: A személygépkocsik részletvásárlásával összefüggésben - óvadékként - vásárolt 3 M Ft értékű Merkantil-Car Zeró „c” kötvény 1999. évi visszaváltását és a gépkocsirészlet visszafizetését a bruttó elszámolás elvét megsértve könyvelték, „kompenzáció” címén kivezették az értékpapírok állományából, és csökkentették a még fennálló 4.020.937 Ft tartozásukat 3 M Ft-tal. A kötvény visszaváltását bevételként a tartozás kiegyenlítését kiadásként nem mutatták ki.

2.2.

Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése

2.2.1.

Analitikus nyilvántartások Az ellenőrzött 4 területi szervezet eszköznyilvántartást, kimenő számlák nyilvántartását és szigorú számadások nyilvántartását vezeti, ezek szabályszerűek, a követelményeknek megfelelnek. Az Országos Hivatalnál vezetett analitikus nyilvántartásokkal kapcsolatos megállapítások az alábbiak:

2.2.1.1.

Eszköznyilvántartás Az Országos Hivatalban az eszköznyilvántartáson belül ingatlan, tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását vezették. A nyilvántartások csak az Országos Hivatal által beszerzett eszközök adatait tartalmazzák. A helyi szervezetek és a megyei irodák által beszerzett eszközök a helyi nyilvántartásokban szerepelnek annak ellenére, hogy az előző ÁSZ vizsgálat felhívta a Pártot a megyei irodák gazdálkodásának az Országos Hivatal könyvelésébe való beépítésére. A 30.000 Ft egyedi beszerzési érték feletti tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartást vezettek. Nem vezettek azonban analitikus nyilvántartást 6.202.470 Ft értékű szellemi termékekről, 2.363.838 Ft értékű telefonokról és 1.115.748 Ft értékű magnóról, rádiókról és TV készülékekről. • A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának hiányossága, hogy - a gépjárművek kivételével - nem tartalmaz az eszközök egyedi azonosítására alkalmas megjelölést (leltár, gyári szám), így a nyilvántartás és a tényleges eszköz egyeztetése nem megoldott. 19


• A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása nem felel meg az Szt. előírásainak, mivel a saját tulajdonukban lévő Kft-k törzstőkéjét nem tartalmazza. 2.2.1.2.

A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom nyilvántartási kötelezettsége teljesítésére az Országos Hivatalnál és a területi szervezeteknél időszaki pénztárjelentést rendszeresítettek. A készpénzforgalmi nyilvántartásban a pénzforgalmi adatokat az Szt. 83. § (3) bekezdésében előírt határidőben, teljes körűen rögzítették.

2.2.1.3.

Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kifizetésére, nyilvántartására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A szabályzat betartása lehetővé tenné az elszámolásra kiadott előlegek felhasználásának és elszámolásának ellenőrzését. Az alkalmazott gyakorlat azonban az előző ÁSZ vizsgálat felhívása ellenére eltért az előírásoktól. A főbb hiányosságok a következők: • Az elszámolási előlegek kiadása során az esetek 90%-ában a kiadási pénztárbizonylatokhoz csatolt rendelvény nem tartalmazta a kiadási célt, az elszámolási határidőt. Így nem lehet megállapítani, hogy az előleget milyen konkrét gazdasági esemény lebonyolításához engedélyezték, illetve, hogy az engedélyezett célra történt-e a felhasználás, és hogy az előleg felvétele egyáltalán jogszerű volt-e. • A kifizetés szabályszerű elrendelése hiányában az analitikus nyilvántartás sem tartalmazza az elszámolási előleg felvételének tényleges jogcímét. Az elszámolási határidőt pedig önkényesen a napló vezetője az általános szabály alapján 30 napban határozta meg. • A ténylegesen felhasznált összeg helyett a nyilvántartás csak a felhasználásra átvett összeget tartalmazza, a nyilvántartásból a tényleges felhasználás nem állapítható meg. • A 30 napos elszámolási határidőt sem minden esetben tartották be. 1998ban 79 előleg felvételből 41 esetben, 1999-ben 38 előleg felvételből 21 esetben 30 napon túl számoltak el. • Az elszámolási előleg analitikus nyilvántartását a főkönyvi könyveléssel az év végi zárás során sem egyeztették. Erre utal az a körülmény, hogy mindkét évben különbözik egymástól a felvett, de év végéig el nem számolt előleg összege a főkönyvi könyvelésben és az analitikában.

20


2.2.1.4.

Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása A szigorú számadású bizonylatok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A szigorú számadású nyilvántartásokat az Országos Hivatalnál és a vizsgált területi szerveknél előírásszerűen vezetik.

2.2.1.5.

Szállítók és vevők A Pártnál a szállítókról és a vevőkről egymástól elkülönített analitikus nyilvántartást fektettek fel. A nyilvántartásokban mindazok a bejövő, illetve kimenő számlák szerepelnek, amelyeket nem a számla kiállítással egyidőben készpénzben egyenlítettek ki. A nyilvántartások vezetésére a szabvány nyomtatványokat használják. A nyilvántartások vezetése a vizsgált időszakban megfelelt a követelményeknek. A korábbi években keletkezett szállítói követeléseket tartalmazó analitikus nyilvántartást bemutatni nem tudtak, így a szállítók és vevők aktuális állománya nem volt megállapítható.

2.2.2.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése

2.2.2.1.

Kötelezettségvállalás, utalványozás A vizsgált szervezeteknél a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét szabályozták. A kötelezettségvállalási jogosultságot beosztás szerint, illetve keretösszegben határozták meg. A szabályzatokban foglaltakat a kötelezettségvállalások tekintetében betartották. Az Szt. 85. § (1) bekezdés c) pontjának az utalványozásra vonatkozó előírásait azonban az Országos Hivatalnál nem minden esetben tartották be: • A Párt gondnoka a vizsgált időszakban az esetek kb. 25%-ában úgy vett fel elszámolási előleget, hogy a pénzfelvételt sem a kiadási pénztárbizonylaton, sem a felvételi engedélyen nem utalványozták. • 1998. december 14-én a 222.335 sz. kiadási pénztárbizonylaton „Többek gépkocsi üzemanyag elszámolása” címen 1.148.837 Ft-ot fizetett ki a pénztáros úgy, hogy a kifizetést sem a kiadási pénztárbizonylaton, sem a csatolt összesítőn, sem a 17 db költségelszámolás nyomtatványon nem utalványozták.

21


2.2.2.2.

Bizonylatolás A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban romlott (elszámolási előlegek, üzemanyag költség elszámolások). További hiányosságok: • Újságelőfizetés címén az Országos Hivatal gondnoka 1998-ban 16 tételben 639.130 Ft-ot számolt el úgy, hogy a kifizetés alapjául szolgáló számla nem felelt meg a Szt. 83-85. §-ai előírásainak. A számlából egyrészt nem volt megállapítható, hogy milyen újságok előfizetését számolták el, másrészt az előfizetés megjelölés ellenére a számlán olyan előfizetési időszakok voltak megjelölve, amelyek a számla kiállításakor már legalább egy hete elmúltak. Előfizetésről tehát szó sem lehetett. • A nyomtatvány és irodaszer vásárlások 50%-ában olyan számlákat fogadtak el, amelyek nem feleltek meg az Szt. 85. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírásnak, azokról a tényleges gazdasági esemény tartalma és mennyisége nem volt megállapítható.

2.3.

Személyi jellegű kifizetések

2.3.1.

Külföldi kiküldetések 1997-ben az 1996-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján szabályozták a külföldi kiküldetések elrendelését és elszámolását. A szabályozás tartalma megfelel a követelményeknek. Kötelezően előírták a megfelelő nyomtatványok vezetését. A valutapénztárt azonban továbbra sem alakították ki, hanem a kiutazáshoz szükséges valutát 1998-ban megfelelő elrendelés után, mindig a kiutazó vagy annak meghatalmazottja vette fel a bankszámláról. Az elszámolásból megmaradt összeget pedig befizette a bankszámlára. 1997. január 1-jétől napidíjat a kiutazóknak nem fizettek ki, csak az utazással kapcsolatos költségekre adtak előleget, amivel a hazaérkezés után kellett elszámolni. Az elszámolások a követelményeknek megfeleltek. 1999-ben a külföldi kiküldetést teljesítőknek költség-előleget csak forintban fizettek ki és forintban is számoltatták el őket. 1998-ban 4 db, 1999-ben 3 db külföldi kiküldetés történt a Pártnál.

2.3.2.

Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása céljából a tömegközlekedési eszközökön kívül a Párt tulajdonában álló gépkocsik és a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A Párt a gépkocsik üzemeltetésére és használatára vonatkozóan szabályzatban nem rögzítette az üzemi célú használat rendszerét, az utazási költségtérítésben részesíthetők körét, valamint az elszámolás ügyvitelét.

22


Belső szabályozás hiányában a Párt tulajdonában álló gépjárművek használatának és költségelszámolásának rendjét a járműveket vezető személyekkel kötött szerződésben kellett volna szabályozni. Ugyancsak szerződésben kellett volna szabályozni a magántulajdonú gépjárművek Párt céljaira történő használatának és a használat elszámolásának rendjét.

Az ÁSZ 1999. március 19-i felhívása ellenére sem szabályozták a gépjárművek használatának és elszámolásának rendszerét. A Párt tulajdonában álló gépjárművek futásteljesítményének elszámolására menetlevelet használtak. A menetlevelek vezetése azonban nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja.) előírásainak, valamint a menetlevél tartalmi követelményeinek. A menetlevelek legalább 50%-ában hiányzik az üzembentartó neve, címe, a gépjárművezető neve, a felkeresett partner megnevezése. Általános hiányosság továbbá, hogy a gépkocsi menetleveleket nem jellegüknek megfelelően napi menetokmányként használták, hanem esetenként több hónapi futásteljesítményt egyetlen menetlevélen számoltak el. A Pártnál a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatának elszámolásánál a korábbi gyakorlattól eltérően belföldi kiküldetési rendelvényt nem használtak. A Pártnál a magántulajdonú gépjárművek hivatali célú használatának elszámolására „Gépjármű üzemanyag fogyasztásának egyszerűsített elszámolása (útiköltség elszámolás)” formanyomtatványt rendszeresítettek. Belső szabályozás, illetve egyedi szerződések hiánya miatt azonban - tekintettel arra, hogy az elszámolásokról hiányzik az utazások előzetes elrendelése - az elszámolások indokoltsága és jogszerűsége nem állapítható meg. Az Országos Hivatal gazdasági vezetője és főkönyvelője 1998. december 3-án olyan útiköltség elszámolások alapján vettek fel együttesen 127.045 Ft-ot, amely elszámolások jogszerűsége nem volt bizonyított, mert a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján az Országos Hivatal csak elnökségi felhatalmazás alapján végezhet a megyei és a helyi szervezeteknél gazdasági ellenőrzést, ilyen felhatalmazás azonban nem volt. 1999-ben hasonló költségelszámolásokra került sor. Az Országos Hivatal megbízott hivatalvezetője 1998. november 26-án kelt körlevelében és annak mellékletében 37 főt értesített arról, hogy az 1998. évi választások során „a Párt érdekében végzett tevékenységre való tekintettel saját személygépkocsi igénybe vételét visszamenőleg is, személyenként mérlegelt és elfogadott mértékben elszámolhatja” összesen 2.130.054 Ft összegben. A levél mellékletében meghatározott összegek figyelembevételével készültek el az útiköltség elszámolások, melyeknek valóságtartalma több ok miatt további bizonyítást igényel, mert:

23


• A benyújtott elszámolásokon szereplő utak egy része olyan időszakra esik, amiről a Pártnak a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 92. § (2)bekezdése értelmében 1998. július 23-ig elszámolási kötelezettsége volt. • Az utazásokat előzetesen nem rendelték el. Az elszámolásokat előzetesen központilag engedélyezett értékben állították ki.

• Az elszámolásokat nem minden esetben a benyújtó készítette. • A kifizetést nem utalványozták, a felvételt igazoló aláírások dátuma nem azonos a pénztári kifizetés dátumával. 1999. december 7-én a gazdasági vezető az 1998. évihez hasonló tartalmú levelet bocsátott ki. A levél mellékletében szereplő lista szerint 31 fő és egy BT részére összesen 4.369.965 Ft összegű utazási költség visszamenőleges elszámolását engedélyezte. A kifizetések utalványozási dátumaként 1999. december 9-e szerepelt egy 1999. december 14-én kinyomtatott listán. A központi dolgozók útiköltség elszámolásainak kifizetése az 1999. dec. 15én kiállított 221681 sz. kiadási pénztárbizonylaton történt. Az elszámolások valódiságának és a kifizetések jogosságának bizonyítottsága hasonló az 1998. évi elszámolásokéhoz. A BT részére jóváhagyott útiköltség keretet az Országos Hivatal pénztárában 9 személy részére fizették ki (440 E Ft-ot). További szabálytalanság, hogy az Országos Hivatal két dolgozója 1999. december 9-én 131.994 Ft útiköltség térítést vett fel és az utazás céljaként minden esetben „gazdasági ellenőrzés” volt feltüntetve, ugyanakkor az ellenőrzést elrendelő elnökségi döntést az ÁSZ vizsgálat során bemutatni nem tudták. A két személynek ugyanazon a napon az elszámolt útiköltséggel azonos összegű munkabér előleget kellett visszafizetniük munkaviszony megszűnése miatt.

2.4.

Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása Az adózási és társadalombiztosítási törvények nem érvényesültek maradéktalanul a munkaügyi és bevallási dokumentációk hiányossága, illetve a bérszámfejtési program rendellenes működése miatt. A foglalkoztatással összefüggő adók és járulékok gépi számfejtését 1998-ban rendszeresen - kézi módszerrel - korrigálták, részben a program korlátaira, részben információs hibákra visszavezethetően. A programot 1999. tavaszán lecserélték, s érdemi javulást értek el, de számfejtési hiba esetén továbbra is éltek a szabálytalan javítás eszközével.

24


Mindezek következtében nem volt olyan adó- és járuléknem, amelynél legalább egy esetben ne tapasztaltunk volna eltérést a számfejtett és könyvelt adat között.

Az adólevonást, illetve a munkáltatót terhelő járulékok megállapítását, - bár minden esetben a törvényes normatívákkal végezték - a bevallási kötelezettséget az APEH részére szabálytalanul, a MEP részére esetenként hiányosan vagy hibásan teljesítették. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 21. §-ában hivatkozott 1. számú melléklet II/1.a pontjában foglaltak szerint az éves bevallás helyett havonkéntit kellett volna adni, mivel az adóévet megelőző második évben - mindkét időszakra vonatkozóan - elérte a 10 M Ft-ot az általuk levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege. A mulasztást önrevízióval kell megszüntetni. Nincs viszont ilyen jellegű intézkedésre szükség az Egészségbiztosítási Pénztár irányába, mivel a társadalombiztosítási kifizetőhely 1999. április 30-i megszüntetésével végzett záró ellenőrzés keretében rendeződtek a felmerült kifogások. A pénzügyi gondok, finanszírozási zavarok közepette elsődlegességet biztosítottak a költségvetési befizetéseknek, és döntőrészt határidőre teljesítették átutalási kötelezettségüket.

3.

A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ,

GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE

A vizsgált szervezetek vezetői által adott Nyilatkozat szerint a Párt részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedésre nem tett szert, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg.

3.1.

A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt a vizsgált időszakban a Párttörvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott, azaz: • a tulajdonában álló ingó- és ingatlanokat hasznosított, • saját tulajdonú ingatlant és eszközöket értékesített. A fenti tevékenységekkel kapcsolatosan az ellenőrzés két esetben állapított meg hiányosságot: • 1998. július 30-án a Párt eladta a tulajdonát képező DWW 774 frsz.-ú SUZUKI típusú személygépkocsit 310 E Ft-ért. Az adás-vételi szerződést az eladó képviselőjeként olyan személy írta alá, akinek nem volt kötelezettségvállalási jogosultsága. Az adás-vételi szerződés egyösszegű vételár kiegyenlítéséről szólt, amit 205 E Ft készpénzfizetésre és 5 havi 21 E Ft/hó részletfize-

25


tésre módosítottak. A részletekből 63 E Ft azonban az ellenőrzés időpontjáig nem került befizetésre. • 1998. október 05-én a Párt eladta a tulajdonát képező DDY 201 frsz.-ú VAZ 2104 típusú személygépkocsit 77 E Ft-ért. Az adás-vételi szerződést az eladó képviselőjeként olyan személy írta alá, akinek nem volt kötelezettségvállalási jogosultsága.

A Párt a Párttörvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet is folytatott: A XIX. kerületi pártszervezet a vizsgált időszakban tiltott módon hasznosította a Budapest Főváros XIX. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivataltól bérelt ingatlant. A pártszervezet a vizsgált időszakban bérleti szerződéseket kötött különböző gazdasági társaságokkal és magánszemélyekkel a tulajdonát nem képező - 1193. Budapest, Táncsics M. u. 7. sz. alatti - irodahelyiségeinek részbeni hasznosítására. E bérbeadásból a pártszervezetnek a vizsgált években 726.711 Ft bevétele származott. A pártszervezet által a tulajdonát nem képező ingatlan díj ellenében való hasznosítása a Párttörvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában nem engedélyezett tiltott gazdálkodásnak minősül.

3.2.

A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételei - könyvvitelében rögzítettek szerint - a következők voltak: − − − − −

tagdíjak, költségvetési támogatás, adományok, támogatások, káresemények, banki kamatok.

Az adományok vonatkozásában a vizsgált időszakban az alábbi hiányosságok tapasztalhatók: • Az Országos Hivatal 1997. január 1-je óta ingyenesen használja a Budapest, Bem tér 3. sz. alatti ingatlan 2500 m -es területű részét. Az ingyenes használati jogot az Országos Hivatal részére - az Országos Hivatal tulajdonát képező Otthon 300 Kft - az ingatlan bérlője biztosítja. Az ingyenes használat nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásnak minősül, melynek értékeléséről - értékének meghatározásáról - a Párttörvény 4. § (5) bekezdése előírásai szerint a Párt köteles gondoskodni. E kötelezettségének a Párt 1997-hez hasonlóan 1998. és 1999. évekre vonatkozóan sem tett eleget. Ezért a vagyoni hozzájárulás a Párt 1998. és 1999. évi beszámolóiban sem szerepel. 2

26


• A Párt Elnökének nyilatkozata szerint a Párt különböző szervezetei 63 db önkormányzati tulajdonú ingatlant használtak ingyen, vagy jelképes bérleti díj fejében. A Hajdú-Bihar Megyei Iroda 485 m alapterületű ingatlant havi 3.880 Ft+ÁFÁ-ért, a Bács-Kiskun Megyei Iroda 73 m alapterületű ingatlant ingyen, a XIX. kerületi pártszervezet 27,2 m alapterületű ingatlant évi 10 Ft-ért, a XI. kerületi pártszervezet 304 m alapterületű ingatlant 2000. május 1-jéig ingyen, azóta évi 18.000 Ft-ért bérli. Az ingyenes vagy kedvezményes ingatlan használat nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásnak minősül. Mivel a vagyoni hozzájárulást a szervezetek önkormányzatoktól kapták, a vagyoni hozzájárulás elfogadása a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe 2

2

2

2

ütköző tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül. A Párttörvény hivatkozott bekezdése ugyanis kimondja, hogy költségvetési szerv a Pártok részére vagyoni hozzájárulást nem adhat, illetve Párt költségvetési szervtől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A tiltott vagyoni hozzájárulást eredményező gyakorlatot, illetve a tiltott vagyoni hozzájárulás nagyságát - mivel ez ügyben több Párt is érintett - az ÁSZ nem a jelen ellenőrzés, hanem külön eljárás keretében vizsgálja és állapítja meg.

4.

A

PÁRT GAZDÁLKODÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE

A belső ellenőrzés rendszere három szintű: helyileg, területileg, országosan választott Számvizsgáló Bizottságok működésén alapult. Az Országos Számvizsgáló Bizottság működését szervezettség és tervszerűség jellemezte. Ügyrendjét Működési és Eljárási Rendtartásba foglalta, programját munkatervben ütemezte. Ellenőrzése kiterjedt az Országos Hivatal költségvetésének és beszámolójának felülvizsgálatára, a Párt pénzügyi és vagyoni helyzetének figyelemmel kísérésére, amelyhez rendszeresen beszámoltatta a pártigazgatót, valamint a gazdasági vezetést is. Helyzetelemzései nyomán több javaslattal élt a tartozások rendezésére, illetve a források szűkösségéből fakadó feszültségek oldására. Működésének kritikus elemét képezte a pénzügyi fegyelem és számviteli rend megszilárdítása, valamint az ÁSZ felhívásban foglaltak végrehajtásának számonkérése. Bár a Bizottságnak szándékában állt az 1999. évi gazdálkodás átfogó pénzügyigazdasági ellenőrzése, de végül az új Pártigazgató kezdeményezésére külső adószakértő végezte a vizsgálatot. Jelentésében megállapította a számviteli és pénzkezelési szabályzatok felülvizsgálatának, átdolgozásának szükségességét, a főkönyvi könyvelés hibáit és hiányosságait, valamint felhívta a figyelmet a szabálytalan kifizetésekre, számfejtésekre, végül az előforduló törvényi mulasztásokra. A szabálytalanságok érdemi rendezésére és a felelősség megállapítására csak az ÁSZ helyszíni tapasztalatai alapján intézkedtek. A külső ellenőrzés rámutatott a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés nem megfelelő működésére, valamint a szak- és jogszabályismeret

27


alapvető fogyatékosságaira. Ebben szerepet játszott a gazdasági szervezet fokozatos leépülése is. A vizsgált megyei irodáknál és pártszervezeteknél is Számvizsgáló Bizottságot, illetve számvizsgáló biztost bíztak meg. A Hajdú-Bihar megyei irodánál és a XI. kerületi Pártszervezetnél a Számvizsgáló Bizottság a feladatát rendszeresen, megfelelő színvonalon ellátta. A Bács-Kiskun Megyei Irodánál és a XIX. kerületi Pártszervezetnél a Számvizsgáló Bizottság, illetve Számvizsgáló Biztos nem látta el megfelelően feladatát.

5.

AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK Az előző vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Párt elnökét, hogy újra készíttesse el és tegye közzé a Párt 1996. és 1997. évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat. Intézkedjen a könyvvezetési hiányosságok felszámolásáról, a könyvvezetési helyek kialakításának az Alapszabállyal való összhangba hozásáról, az eszközök, a készpénzforgalom és az elszámolásra felvett előlegek nyilvántartása területén tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről, a gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos szabályozási és nyilvántartási hiányosságok, valamint a XI. kerületi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző ingyenes használatának megszüntetéséről. A Párttörvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységből származó 13.704.960 Ft-ot a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizettesse be a központi költségvetésbe. Rendezzék az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal szemben szállítói követelésből fennálló 1.224.141 Ft-os tartozást. A Párt a felhívásban foglaltaknak a helyszíni vizsgálat lezárásáig részben eleget tett. Észrevételt igényel azonban, hogy: • újólag elkészítették az 1996. és 1997. évi gazdálkodásról szóló beszámolókat és a Magyar Közlöny 1999. évi 35. számában közzétették, ám az 1997. évi beszámolóból továbbra is hiányzik a Otthon 300 Kft-től ingyenes ingatlanhasználat formájában kapott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás értéke; • megtörtént 2000. júniusában a könyvvezetési helyek kialakításának összhangba hozása az Alapszabállyal, és megszűnt az Szt. előírásaiba ütköző készpénzforgalom nyilvántartási gyakorlat, de a könyvvezetési hiányosságok nem szűntek meg; • a gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos szabályozási és nyilvántartási gyakorlat megváltoztatására nem intézkedtek;

28


• a XI. kerületi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan ingyenes használatának megszűntetésére 2000. májusában intézkedtek, de a megkötött új szerződés továbbra is részben a Párttörvény előírásaiba ütközik; • az Országos Kárrendezés és Kárpótlási Hivatallal szemben fennálló 1.224.141 Ft-os tartozást nem rendezték.

A tiltott gazdálkodásból származó - 13.704.960 Ft - bevételnek a központi költségvetésbe történő befizetésére nem intézkedtek. A gazdasági vezető az Országos Elnökséget és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot úgy tájékoztatta, hogy a befizetés 1999-ben nem is esedékes. Az APEH Észak Budapesti Igazgatósága 2000. decemberében kezdeményezte a behajtást. Az Országos Hivatal részletfizetési engedélyt kért. A befizetés teljesítésére az APEH Észak Budapesti Igazgatósága 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezett.

Budapest, 2001. április

Melléklet: 3 db

dr. Kovács Árpád elnök

29

JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenõrzésérõl

Recommend Documents