9902 Jelentés a Magyar Demokrata Fórum 1996-1997. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1996-1997. évi beszámolók valódisága 2. Az 1996. és 1997. évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvezetés 3. A párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. § (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvény felhatalmazása alapján az ÁSZ 1998. évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Magyar Demokrata Fórum (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Demokrata Fórum Címe: 1027 Budapest, Bem József tér 3. Jogállása: önálló jogi személy (6 Pk. 60.100/1989.) Az ellenőrzött időszak: 1996. január 1. - 1997. december 31ig terjedő be- számolóval lezárt gazdasági évek
Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt; Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés szúrópróbaszerű kiválasz- tás alapján A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1998. október 26. december 3. A helyszíni ellenőrzés kiterjedt a Párt Országos Hivatalára, két kerületi szervezetére (XI. és XII. kerület) és a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szolnok megyei Területi Irodájára. A jelentés megállapításai a rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte.
I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1996-1997. évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások
A Párt az 1996. és 1997. évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. § (1) bekezdésében megszabott határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában 1997. április 28-án a Magyar Közlöny 36., illetve 1998. április 30-án a Magyar Közlöny 36. számában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Hivatal, továbbá az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező - de szabálytalanul oly módon kezelt - megyei irodák, valamint az önálló jogi személyiséggel rendelkező helyi szervezetek gazdálkodási adatainak összesítésével (számítási anyag) készültek. A Párt korábban elkészített - a vizsgált időszakban érvényes számviteli politikáját a Számviteli törvény (továbbiakban: Szt.) 1997. január -1-jei hatállyal történt változásainak megfelelően 1998. január 1-jén módosították. Csak a módosított számviteli politika tartalmazza teljes részletességgel, hogy milyen módszerrel kell a kettős könyvvitel alapján elkészíteni az Országos Hivatal pénzügyi beszámolóját, illetve az Országos Hivatal, a megyei irodák és a helyi szervezetek adatainak összesítése alapján a Párt beszámolóját. A vizsgált időszakban - bár nem teljes körűen részletezett módszertan alapján kialakított számviteli politika ellenére az éves beszámolók tartalmilag nagyobb részt nem felelnek meg az Szt. előírásainak. A beszámolókban szereplő adatok a rendelkezésre álló számítási anyag alapján csak részben egyeztethetőek a könyveléssel. A beszámolók elkészítésekor és a könyvvezetés során nem érvényesítették teljes körűen az Szt.-ben előírt alapelveket. A számviteli alapelvek közül megsértették a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás elvét. ˇ a teljesség elvét, mert a beszámoló egyik évben sem tartalmazza a Párt XI. kerületi szervezete részére a XI. kerületi önkormányzat által ingyenes ingatlan használat formájában nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét, ˇ a valódiság elvét, mert jelentős összegű olyan bevételt mutattak ki az 1997. évi beszámolóban, amely nem volt tényleges bevétele a Pártnak, ˇ a világosság és a következetesség elveket, mert a beszámolók egyes adatai áttekinthetetlenek, a könyvvezetéssel nem alátámasztottak, nem összehasonlíthatók,
ˇ a bruttó elszámolás elvét, mert a bevételeket és költségeket egymással szemben számolták el. Az éves beszámolók tartalmát illetően felvetett észrevételek egy részének oka - mint a megelőző vizsgálatoknál általában - az éves beszámolóra vonatkozó nem egyértelmű, és szakmailag is vitatható párttörvényi szabályozás. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámolási forma kialakításánál ugyanis elsődlegesen nem a szakmai szempontok, hanem a nyilvánosság tájékoztatása volt a meghatározó. A beszámoló nem illeszkedik a számviteli törvényben meghatározott tételes szabályokhoz. A két törvény között olyan ellentmondás van, amely a gyakorlatban szakmailag nem oldható fel. Az egyértelmű szabályozás azt kívánná, hogy a pártokra nézve is érvényesüljenek a társadalmi szervezetek éves beszámoló készítésével kapcsolatos számviteli szabályok. Az erre vonatkozó konkrét lépéseket az ÁSZ a parlament Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága összefogásában már 1995. évben megtette. 1.2. Az 1996. évi beszámoló 1.2.1. Bevételek A beszámoló egyes sorain kimutatott bevételek nem a tényleges adatokat tartalmazzák, illetve az egyéb bevételek jogcímenkénti összege a rendelkezésre álló számítási anyag alapján nem ellenőrizhető. Ezért a beszámolóban kimutatott bevételek sem részleteiben, sem főösszegében nem fogadhatók el. Fentiek miatt nem érvényesültek teljes körűen a számviteli alapelvek az alábbiak szerint: Megsértették a világosság és a következetesség elvét, mert: ˇ a beszámoló 1. sorában kimutatott 8.102.458 Ft összegű “tagdíjbevétel” 12.056 Ft összegű külföldi adományt is tartalmaz az Országos Hivatal tagdíjbevételeként. Ezt az összeget 4. Egyéb hozzájárulások, adományok soron kellett volna kimutatni; ˇ a 2. sorban szereplő 178.648.000 Ft állami költségvetésből származó támogatás összege 48.000 Ft-tal több a ténylegesnél. Ezt az összeget helyesen a 4. Egyéb hozzájárulások, adományok soron is kimutatták; ˇ a 4. sorban egyéb hozzájárulások, adományok címén kimutatott 9.763.160 Ft 17.669 Ft-tal kevesebb a számítási anyagban szereplő összegnél. Ebből az összegből 12.056 Ft
helytelenül a tagdíjak között szerepel, az 5.613 Ft összegű eltérés oka pedig nem állapítható meg; ˇ a beszámoló 6. során kimutatott összesen 118.245.328 Ft összegű “Egyéb bevétel” tartalma tekintetében a rendelkezésre álló számítási anyag a könyvvezetéssel való összehasonlíthatóságot nem biztosítja, mert a főkönyvi számlákon szereplő adatokkal nem azonosíthatók, így a fenti jogcímen kimutatott bevétel helyessége nem állapítható meg. Megsértették továbbá a bruttó elszámolás számviteli alapelvét, mert az alábbi esetekben a bevételeket és a költségeket egymással szemben számolták el. ˇ az Országos Hivatalnál 405.250 Ft értékű tárgyi eszköz értékesítésből származó bevétel és a 2.1.2. pontban részletezettek szerinti 12.500.000 Ft összegű értékpapír eladást a bevételek és a költségek között nem könyvelték el. Így emiatt a beszámolóban a 12.905.250 Ft összegű bevételt nem mutatták ki. 1.2.2. Kiadások Az Országos Hivatal a beszámoló kiadási sorainak összeállításánál sem érvényesítette az Szt.-ben előírt világosság és következetesség alapelveket. A beszámolóban kimutatott 250.513.107 Ft összegű kiadásnak a könyvvezetéssel való összehasonlításához szükséges számítási anyag nem állt rendelkezésre. Így nem állapítható meg, hogy az 1996. évi kiadások a Párt tényleges kiadásait tartalmazzák-e. 1.3. Az 1997. évi beszámoló 1.3.1. Bevételek Az 1997. évi beszámoló összeállítása során megsértették a valódiság elvét, mert a zárómérlegben kimutatott bevételek egy része nem tényleges bevétel, a valóságban nem növelte a Párt vagyonát. Emellett egyes sorokon kimutatott bevételek pontatlanok, nem kellően áttekinthetők, így emiatt nem érvényesül teljes körűen a világosság és következetesség elve sem. A beszámoló egyes sorain kimutatott helytelen adatok az alábbiak: ˇ A beszámoló 6. “Egyéb bevételek” során az Országos Hivatalnál bevételként mutatták ki a 255.378 Ft összegű elszámolási előleg visszafizetésekből befolyt összeget és a Párt
1997. január 1-jei 104.596.131 Ft pénzkészletét. Emiatt a beszámoló 104.851.509 Ft összegű olyan bevételt is tartalmaz, amely a bevételek között nem került elszámolásra, illetve nem tényleges bevétele a Pártnak. Így a valódiság elvét megsértették. ˇ Az Országos Hivatalnál - a korábbi években felhalmozódott a Magyar Posta Rt-nek fizetendő 36.681.283 Ft összegű tartozás átvállalásból származó bevételt - melyet a Párt Kftje az Otthon 300 Kft vállalt át - a beszámolóban nem mutatták ki. ˇ Az Országos Hivatal 1997-ben a bevételei között nem mutatott ki továbbá 65.000 Ft összegű külföldi jogi személytől származó adományt, hanem annak értékével az elszámolási előlegek főkönyvi számlán kimutatott követelések összegét csökkentette. ˇ Pontatlanságból adódó további hiba, hogy a közzétett beszámoló összes bevétel során 100 E Ft összeadási hiba miatt 374.521 E Ft helyett 374.621 E Ft-ot mutattak ki. 1.3.2. Kiadások Az 1997. évi kiadások kimutatásánál is jellemző, hogy pontatlanságok és a kellő áttekinthetőség, illetve a könyvvezetéssel való egyezőség hiánya miatt nem érvényesült teljes körűen az Szt. világosság és következetesség alapelve az alábbiak szerint: ˇ A Központi Nyilvántartó és Választási Iroda követelésének eszközátadással történt teljesítése során az Országos Hivatalnál a tárgyi eszközök állományának rendkívüli kiadásként elkönyvelt - csökkenését és ennek Áfá-ját, összesen 48.328.243 Ft-ot nem a szállítói tartozásnak megfelelő jogcímen - politikai kiadásként hanem beruházási kiadásként mutatták ki az eszközbeszerzések soron. ˇ A beszámolóban 162.454 E Ft összegű működési kiadást mutattak ki. Ebből az összegből a helyi szervezetek működési kiadása 32.099 E Ft volt. A rendelkezésre álló számítási anyag adatai szerint azonban a helyi szervezetek összesített működési kiadása 106 E Ft-tal kevesebb a beszámolóban figyelembe vett összegnél (31.993 E Ft). Az eltérés oka a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.
ˇ Az 5. Egyéb kiadások soron egy 69.568 Ft összegű tétel kétszeres figyelembe vétele miatt a fenti összeggel több kiadást mutattak ki.
2. Az 1996. és 1997. évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata 2.1.1. A könyvvezetés szabályozottsága Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. Az önálló jogi személyként kezelt megyei irodák és az önálló jogi személy helyi szervezetek az egyszeres könyvelés rendszerében naplófőkönyvet vezetnek. A Párt Alapszabálya és az Országos Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata szerint azonban a megyei irodák nem önálló jogi személyek, hanem az Országos Hivatal részei, és így az Országos Hivatal könyvelésében kellene a megyei irodák adatait szerepeltetni. Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének szabályzása céljából elkészítette Számviteli Politikáját. Az Szt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján a Párt számviteli politikája tartalmazza: ˇ a könyvvezetés módját, ˇ a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási rendszerét, ˇ a leltározás rendjét, ˇ a befektetett eszközök elszámolási rendjét, ˇ a jelentősebb hiba meghatározását, ˇ az értékelési szabályzatot, ˇ a pénzkezelési szabályzatot. A Párt számviteli rendjét megfelelően szabályozták. A vizsgált időszak előtt elkészített és később korszerűsített Számlarend az Szt. előírásainak megfelelően tartalmazza a számlatükröt, a főkönyvi számlák tartalmát és a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A területi irodáknál és a helyi szervezeteknél belső utasítás naplófőkönyv vezetési kötelezettséget ír elő. Ennek rendjét egységesen szabályozták. 2.1.2. A könyvvezetés gyakorlata
A Párt egységesen kialakított gazdálkodási rendje szerint a megyei irodák dolgozzák fel és összesítik a területükhöz tartozó pártszervezetek adatait. Ezen adatokat további feldolgozás céljából a megyei irodák megküldik az Országos Hivatalnak. A megvizsgált három szervezet esetében a helyi szervezetek és a megyei irodák megyei szintű könyvelési adatai hiánytalanul beépültek a Párt 1996. és 1997. évi beszámolóiba. A könyvelési feladatok elvégzése számítógépes feldolgozással történik. Az Országos Hivatalnál és a megvizsgált helyi szervezeteknél a pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó munkatársak az előírt iskolai és szakképzettségi végzettséggel rendelkeznek. A könyvvezetés rendje általában megfelel az Szt.-ben előírt követelményeknek, az Országos Hivatalnál azonban az alábbi esetekben nem tartották be az előírásokat: ˇ A bruttó elszámolás számviteli alapelvét megsértették, mert 1996-ban 405.250 Ft összegű tárgyi eszköz értékesítés és 12.500.000 Ft értékű értékpapír eladás bevételeit a 1. számlaosztály 1111, 1223 és 1321 főkönyvi számláira közvetlenül könyvelték el, illetve a 9. számlaosztályban a bevételek a 8. számlaosztályban a rendkívüli kiadások között nem könyvelték el a fenti összegeket. ˇ Ugyancsak a bruttó elszámolás elvét sérti, hogy 1996-ban összesen 1.941.295 Ft összegű, különféle szolgáltatási költségtérítési díjat a bevételek helyett költségtérítésként könyveltek el az 5. Költségek számlaosztály számláin. Így a bevételeket és a költségeket egymással szemben számolták el (telefon, közüzemi díjak, stb). ˇ A jelentés 1.3.1. pontjában szereplő 36.681.283 Ft összegű az Otthon 300 Kft által átvállalt - szállítói tartozásból 20.200.578 Ft a késedelmi kamat összege, melyet sem a szállítói tartozások csökkenéseként, sem a bevételek között nem könyveltek el. ˇ Előfordult, hogy egyes bevételi tételeket nem a megfelelő főkönyvi számlára könyveltek. Így pl.: ˇ 1997-ben különféle eszközök bérbeadási díját és tovább számlázásból származó bevételeket, összesen 554.004 Ft-ot helytelenül a 931 Ingatlan bérbeadási számlára könyveltek;
ˇ Ugyancsak helytelenül a 9133 Támogatás belföldi magánszemélyektől főkönyvi számlára könyvelték a 3.930.960 Ft összegű külföldi magánszemélytől származó bevételt is. 2.2. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások Az Országos Hivatalban a vizsgált időszakban az alábbi, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat vezették: ˇ eszköznyilvántartás, ˇ időszaki pénztárjelentés, ˇ banknapló, ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása, ˇ munkabér előlegek nyilvántartása, ˇ szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, ˇ beérkezett számlák nyilvántartása, ˇ kimenő számlák nyilvántartása, ˇ Szja köteles kifizetések egyedi nyilvántartása, ˇ nyugdíj és egészségbiztosítási járulék-köteles kifizetések egyedi nyilvántartása, ˇ külföldi kiküldetések nyilvántartása, ˇ megyei irodáknak és helyi szervezeteknek adott ellátmány nyilvántartása. Az ellenőrzött 3 területi szervezet eszköznyilvántartást, kimenő számlák nyilvántartását és szigorú számadások nyilvántartását vezeti, ezek szabályszerűek, a követelményeknek megfelelnek. Az Országos Hivatalnál vezetett analitikus nyilvántartásokkal kapcsolatos megállapítások az alábbiak: 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás Az Országos Hivatalban az eszköznyilvántartáson belül ingatlan, tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását vezetik. A nyilvántartások csak az Országos Hivatal által beszerzett eszközök adatait tartalmazzák. A helyi szervezetek és a megyei irodák által beszerzett eszközök az ellenőrzött helyi nyilvántartásokban szerepelnek. A tárgyi eszközökről 30.000 Ft egyedi beszerzési érték felett egyedi, az alatt összevont mennyiségi nyilvántartást vezetnek. ˇ A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának hiányossága, hogy - a gépjárművek kivételével - nem tartalmaz az
eszközök egyedi azonosítására alkalmas megjelölést (leltári, gyári szám), így a nyilvántartás és a tényleges eszköz egyeztetése nem megoldott. ˇ A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása nem felel meg az Szt. előírásainak, az ugyanis csak befektetés csoportonként egy összegben tartalmazza a befektetés értékét. Az Országos Hivatal 1996. január 1-jén 50 M Ft értékben rendelkezett Rezidencia kötvénnyel, amelyet 1994-ben szerzett be és 1996-ban értékesített. A kötvényekről nyilvántartást nem vezettek. 1996. dec. 12-én az Országos Hivatal gépkocsi részletvásárlással összefüggésben 3000 db, egyenként 1.000 Ft címletértékű kötvényt vásárolt. A vásárolt kötvényeket banki letétbe helyezték. Az értékpapírokról az Országos Hivatal nyilvántartást nem vezet. 2.2.1.2. A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom nyilvántartási kötelezettség teljesítésére az Országos Hivatalnál időszaki pénztárjelentést rendszeresítettek. A készpénzforgalom elszámolása során nem tartották be az Szt. 83. § (3) bekezdésének előírásait. A vizsgált időszakban ugyanis rendszeresen előfordult, hogy különböző személyek az Országos Hivatal tulajdonában álló ingó- és ingatlan dolgok értékesítése, bérbeadása tárgyában készpénzfizetési számlákat állítottak ki és kívülállóktól készpénzt vettek át. Az átvett készpénzt azonban - melynek összege esetenként a 100.000 Ft-ot meghaladta - a pénztárba csak később, néha több hónapos késéssel fizette be az átvevő . Így a bevétel az Országos Hivatal könyveiben nem az Szt. előírásai szerinti időben lett rögzítve. A pénztári pénzforgalom nyilvántartása egyebekben megfelel a jogszabályoknak és belső előírásoknak. 2.2.1.3. Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kifizetésére, nyilvántartására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Az alkalmazott gyakorlat azonban sok esetben eltér a szabályzatban foglalt előírásoktól. A főbb hiányosságok a következők: ˇ Az elszámolási előlegek kiadását az összes eset 90%-ában nem előzte meg szabályszerű utalványozás. A kiadási pénztárbizonylatokon nem tüntetik fel továbbá a kiadás célját és az elszámolás határidejét sem.
ˇ A szabályszerű kifizetés elrendelés hiányában az analitikus nyilvántartás sem tartalmazza az elszámolási előleg felvételének tényleges jogcímét. Az elszámolási határidőt pedig a napló vezetője önkényesen az általános szabály alapján 30 napban határozta meg. ˇ A ténylegesen felhasznált összeget a nyilvántartás nem tartalmazza. Gyakran úgy került elszámolásra a felvett összeg, hogy tényleges felhasználás nem is történt. 1997-ben 107 előleg kifizetés került rögzítésre a nyilvántartásban, ebből 62 esetben nem volt megállapítható, hogy tényleges felhasználás történt volna. 1997. nov. 20-tól dec. 31-ig 13 esetben összesen 744.000 Ft elszámolási előleget fizettek ki, amelyből tényleges felhasználás az elszámolásig nem történt. ˇ Az elszámolási előleg analitikus nyilvántartását a főkönyvi könyveléssel az év végi zárás során sem egyeztették. Erre utal az a körülmény, hogy mindkét évben különbözik egymástól a felvett, de év végéig el nem számolt előleg összege a főkönyvi könyvelésben és az analitikában. Az egyeztetés hiányát mutatja az is, hogy 1997-ben 3 tételben összesen 225.000 Ft értékben olyan kifizetések szerepelnek az analitikus nyilvántartásban, amelyeket a könyvelésben kiadáskor a munkabér előlegek között, elszámoláskor pedig az elszámolási előlegek között könyveltek. 2.2.1.4. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása A szigorú számadású bizonylatok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. Az Országos Hivatalnál szigorú számadású bizonylatként kell kezelni a szabályzat értelmében: ˇ a készpénz fizetési számlatömböt, ˇ a számlatömböt, ˇ a készpénz felvételi csekket, ˇ a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, ˇ az időszaki pénztárjelentést. A szigorú számadású nyilvántartásban mindazokat a bizonylatokat nyilvántartják, amelyeket az Országos Hivatalnál használatba vesznek. 2.2.1.5. Szállítók és vevők Az Országos Hivatalban a szállítókról és a vevőkről egymástól elkülönített nyilvántartást fektettek fel. A nyilvántartásokban mindazok a bejövő, illetve kimenő számlák szerepelnek, amelyeket nem a számla kiállítással egyidőben készpénzben
egyenlítettek ki. A nyilvántartások vezetésére a szabvány nyomtatványokat használják. A nyilvántartások vezetése a követelményeknek megfelel. Az analitikus nyilvántartások adatai a főkönyvi könyveléssel egyeztek. 2.2.1.6. A Párt és saját Kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt a vizsgált időszakban két Kft-vel rendelkezett, amelyeket maga alapított TEMISE és OTTHON 300 Kft elnevezéssel. Az 1993. évben alapított TEMISE Kft-vel kapcsolatos - 199495. évi - hitel, váltó és ingatlanügyleteket az Országos Hivatal könyvvitelileg rendezte. A Kft tartozását az Országos Hivatal a bank felé átvállalta és kifizette. A továbbiakban a Kft tartozott az Országos Hivatalnak 290 M Ft-tal, melyet követelésként a könyvelésben rögzítettek. A Kft tartozását 1996. évben tartozás beszámítás címén 61 M Ft-tal csökkentették. Ezt követően az Országos Hivatal könyvelésében a váltótartozást 229 M Ft értékben tartotta nyilván. Az Országos Hivatal és a TEMISE Kft között létrejött megállapodás ételmében a 229 M Ft-os váltótartozást a Kft-nek részletfizetéssel kellett kiegyenlítenie. A Kft 25 M Ft részletfizetést 1996. év közepén az Országos Hivatal folyószámlájára átutalt. A váltótartozás összege - mint követelés - 1996., 1997. és 1998. év végén az Országos Hivatal könyvelésében változatlanul 204 M Ft értékben szerepel. Az Országos Hivatal 1997. évben a TEMISE Kft törzstőkéjét cégbírósági végzés, igazolás nélkül változás átvezetés címén 91 M Ft-tal csökkentette, azaz bizonylattal alá nem támasztottan könyvelt 91 M Ft-ot a 8634 Egyéb ráfordítás főkönyvi számlára, a 161 Részesedés saját Kft-be főkönyvi számlával szemben. Az Otthon 300 Kft-t a Párt 1995. szeptember 28-i kelettel alapította a politikai és gazdasági tevékenység szétválasztása érdekében. Az Országos Hivatal megbízási szerződés keretében az Otthon 300 Kft-t a következő feladatok végrehajtására hatalmazta fel: ˇ Bp. Bem tér 3. sz. alatti épület fenntartása, takarítása, felújítási teendők ellátása, általában az épülettel kapcsolatos gazdasági ügyek intézése;
ˇ az épület bérleti és bérbeadási díjainak rendezése; ˇ az Országos Hivatal beszerzési tevékenységének átvétele, az eszközök karbantartása, kezelése és felújítása. A megbízási díj havonta 400.000 Ft, amely magába foglalja az ügyek intézésével kapcsolatos költségeket is. A Kft tevékenységének felügyeletét - az alapító nevében - az Országos Hivatal gazdasági igazgatója látja el. Az Országos Hivatal részére a Kft - a jelentés 3.2 pontjában részletezettek szerint - 3200 m2-nek megfelelő ingyenes használati jogot biztosít a Bp. Bem tér 3. sz. alatti ingatlanban, amelyet a Kft a FODEMA Lízing Kft-től - az ingatlan jelenlegi tulajdonosától - bérel. 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás Az Országos Hivatalnál a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét Igazgatói Utasításban szabályozták. A kötelezettségvállalási jogosultságot beosztás szerint, illetve keretösszegben határozták meg. A szabályzatokban foglaltakat a kötelezettségvállalások tekintetében maradéktalanul betartották. Az utalványozásra vonatkozó előírásokat azonban nem minden esetben érvényesítették. Az elszámolásra felvett előlegek kifizetését az esetek mintegy 90%-ában sem a kiadási pénztárbizonylatokon, sem azok mellékletén nem utalványozták, sőt a kifizetés alapjául szolgáló megfelelő alapbizonylatokat sem csatolták. Ezen felül 1996-ban az egyéb pénztári kifizetések megvizsgált bizonylatairól az esetek kb. 50%-ában hiányzik az utalványozás. 1997. január 1-jétől - az elszámolási előlegek kifizetését kivéve - a szabályszerű utalványozás minden esetben megtörtént. Az ellenőrzött területi szervezeteknél utalványozási jogkörrel a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat alapján a pénz és értékkezeléssel megbízott vezető - irodavezető - rendelkezik. A
Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szolnok megyei Területi Irodájánál és a XI. kerületi szervezeténél több esetben elmaradt a pénztári bizonylatok utalványozása. 2.2.2.2. Bizonylatolás A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban jelentősen javult az előző ellenőrzés tapasztalataihoz képest. A könyvelési tételek bizonylati alátámasztottsága - egy területet kivéve megfelelő. Az elszámolási előlegek kiadása és elszámolása területén több hiányosság tapasztalható; ˇ Az elszámolásra kiadott előlegek kifizetésekor a kiadási pénztárbizonylathoz az esetek 90%-ában nem csatolták a felhasználás jogcímét megjelölő, elszámolási határidőt előíró, szabályszerűen utalványozott alapbizonylatot. Ez a gyakorlat az Szt. 83-85. § előírásait sérti; ˇ Előfordult, hogy olyan bizonylat alapján fizetek ki elszámolási előleget, amelyen feltüntetett elszámolási határidő már lejárt a kifizetés időpontjában; ˇ Több esetben fizettek ki úgy elszámolási előleget, hogy azt nem a felvételre jogosult vette fel, és nem is ő számolt el vele. A bizonylatokhoz meghatalmazást nem csatoltak. ˇ Több esetben előfordult, hogy előleg elszámolásánál olyan készpénz fizetési számlákat is elfogadtak, amelyeknek a dátuma korábbi volt mint amikor az előleget felvették. Pl.: ˇ 1997. január 6-án a 177026 sz. kiadási pénztárbizonylaton 20.000 Ft előleget fizettek ki. Az elszámolás 1997. január 31-én történt meg. A 177049 sz. kiadási pénztárbizonylaton elszámolt 8.457 Ft felhasználásból 5.660 Ft-ot 1996. évi keltű számlával igazoltak; ˇ 1997. január 6-án a 177032 sz. kiadási pénztárbizonylaton 40.000 Ft előleget fizettek ki. Az elszámolás 1997. január 31-én történt. A 177101 sz. kiadási pénztárbizonylaton elszámolt 19.809 Ft kiadásból 3.870 Ft-ot 1996. december 11-én kelt készpénzfizetési számlával bizonylatoltak.
2.3. Személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések A külföldi kiküldetések ügyvitelében és elszámolásában 1996ban is az 1994-1995. évi gazdálkodás törvényességének vizsgálata során feltárt hiányosságok voltak tapasztalhatók. Ennek oka, hogy a helyszíni vizsgálat lefolytatására 1996. október-november hónapban került sor, így a feltárt hiányosságok kiküszöbölése csak 1997-ben történhetett meg. Az elszámolások során 1996-ban nem használták a “Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” c. nyomtatványt. 1997-ben az 1996-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján szabályozták a külföldi kiküldetések elrendelését és elszámolását. A szabályozás tartalma megfelel a követelményeknek. Kötelezően előírták a megfelelő nyomtatványok vezetését. A valutapénztárt továbbra sem alakították ki, hanem a kiutazáshoz szükséges összeget megfelelő elrendelés után, mindig a kiutazó vagy annak meghatalmazottja vette fel a bankszámláról. Az elszámolásból megmaradt összeget pedig befizette a bankszámlára. 1997. január 1-jétől napidíjat a kiutazóknak nem fizettek ki, csak az utazással kapcsolatos költségekre adtak előleget, amivel a hazaérkezés után el kellett számolni. Az elszámolások a követelményeknek megfelelnek. 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása céljából a tömegközlekedési eszközökön kívül a tulajdonában álló gépkocsik és a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A Párt a gépkocsik üzemeltetésére és használatára vonatkozóan szabályzatban nem rögzítette az üzemi célú használat rendszerét, az utazási költségtérítésben részesíthetők körét, valamint az elszámolás ügyvitelét. Az igénybevétel belföldi kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás alkalmazásával történik. A kifizetések, illetve térítések során az Országos Hivatalnál nem minden esetben tartották be a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendelet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik - előírásait.
Előfordult 1996. évben, hogy belterületi használatra - a munkaköri kötelezettség jellegére hivatkozással - az Országos Hivatal magángépjárműre havi átalányt állapított meg és fizetett ki, útnyilvántartás vezetését előírva. Az elszámolás azonban útnyilvántartás nélkül történt. (MAZDA 121 típ. gépjármű 21.181 Ft/hó átalánnyal.) Költségátalány alkalmazását a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendelet kizárja. ˇ Az Országos Hivatal tulajdonában álló gépjárművek futásteljesítményének nyilvántartására és az üzemanyagköltség elszámolására személygépkocsi menetlevelet rendszeresítettek. Az elszámoláshoz csatolt menetlevelek vezetése több esetben hiányos, nincs feltüntetve ˇ az üzembentartó neve, címe, ˇ a gépjárművezető neve, ˇ a felkeresett partner megnevezése. ˇ Az Országos Hivatal a tulajdonában álló gépjárművek után cégautó adót a vizsgált időszakban nem fizetett, mert - állításuk szerint - magáncélú használatra gépjárműveit nem adta át, azokat csak hivatali célra vette igénybe, a kizárólagos hivatali használat tényét menetlevéllel igazolták. Egy Mazda mikrobusz esetében a kifizetést útnyilvántartás mellőzésével üzemanyag számla alapján eszközölték (147354, 147340, 147391, 147375, 147091, 147092 sz. pénztárkifizetési bizonylatok). A Szja. tv. 70. §-ban foglaltak szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által az üzemanyag - számla alapján elszámolt - összegének az a része, amely meghaladja az üzemanyag fogyasztási norma, a gépjármű által futott km és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembe vételével számított költséget. Ennek elbírálását pedig kizárja az útnyilvántartás vezetésének mellőzése, illetve hiánya. 2.4. Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása Az Országos Hivatal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben előírtaknak a vizsgált időszakban az előbb említett eset miatt - maradéktalanul eleget tett. A kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget, járulékokat levonták, az adóbevallási és befizetési kötelezettségüket teljesítették.
A külföldi napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatos törvényi előírásokat betartották. Az Országos Hivatal - mint munkáltató - 1996. és 1997. években társadalombiztosítási feladatainak is eleget tett, így: ˇ a Tb alapokat megillető befizetéseket, ˇ a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket, ˇ a Tb ellátások kifizetését folyamatosan teljesítette.
3. A párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége Az Országos Hivatal és a megvizsgált szervezetek által adott Nyilatkozat szerint részvényt nem vásároltak, gazdasági társaságban részesedésre nem tettek szert, szabad pénzeszközeiket tiltott módon nem használták. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg. 3.1. A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt a vizsgált időszakban a párttörvény 6. § (1) bekezdésében engedélyezett bevételszerző tevékenységet folytatott, azaz; ˇ a tulajdonában álló ingó- és ingatlanokat hasznosított, ˇ saját tulajdonú ingatlant és eszközöket értékesített. A fenti tevékenységekkel kapcsolatosan az ellenőrzés hiányosságokat nem állapított meg. Fentieken kívül a párttörvény által nem engedélyezett, illetve tiltott gazdálkodást is folytattak az alábbiak szerint: ˇ Az Országos Hivatal 1996-ban a Magyar Posta Rt. részére bérbeadta az Országos Hivatal tulajdonát nem képező Bp. Bem tér 3. sz. alatti bérelt ingatlanának 318 m2 -es részét. Ez a tevékenység a párttörvény 6. § (1) b./ pontjába ütközik. Ezért a bérbeadásból származó 13.597.500 Ft bevétel a párttörvény 4. § (4) bekezdés szerinti eljárás alá esik. ˇ A párttörvény 6. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző, tiltott gazdálkodásnak minősül az Országos Hivatal könyvkiadó vállalat részére végzett piackutató reklám tevékenysége, melyből 1996. évben 88.460 Ft árbevétele származott. E tevékenység szintén a párttörvény 4. § (4) bekezdésben foglalt eljárás alá esik. ˇ A Magyar Demokrata Fórum XI. kerületi szervezete 1997-ben a párttörvény 6. § (1) b./ pontjában foglaltak alapján tiltott
gazdálkodást folytatott. A Pártszervezet 1997. januárjában bérbeadta egy Kft-nek a saját és az önkormányzat tulajdonát képező ingóságait és hozzájárult ahhoz, hogy a bérbevevő bérleti jogait az általa bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségben gyakorolja. A helyiséghasználat átengedéséhez az önkormányzat engedélyét nem szerezte meg. Továbbá 1997. januárjában egy másik Kft-vel - önkormányzati hozzájárulással - megállapodást kötött az általa bérelt ingatlanban lévő büféeszközök üzemeltetés céljából történő átengedésére, az üzemeltető által végzendő takarítási és gondnoki teendők ellátásáért. Mind a két bérbeadási tevékenység tiltott gazdálkodásnak minősül. ˇ Ugyancsak tiltott gazdálkodási bevétel a Magyar Demokrata Fórum XII. kerületi szervezete által, a tulajdonában nem álló ingatlan bérbeadása címén 1996-ban beszedett 19.000 Ft összegű bevétel. 3.2. A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételei - könyvvitelében rögzítettek szerint - a következők voltak: ˇ tagdíjak, ˇ költségvetési támogatás, ˇ adományok, támogatások, ˇ káresemények, ˇ banki kamatok, ˇ egyéb bevételek. A fenti bevételek elszámolásánál az alábbi esetekben nem tartották be a párttörvény előírásait: ˇ Egyéb bevételek között könyvelt 1997. évben az Országos Hivatal olyan bevételeket, amelyek valójában adomány bevételeknek minősülnek. ˇ 1997. január 1-jével az Országos Hivatal tulajdonát képező Otthon 300 Kft átvállalta az Országos Hivatalnak a Magyar Posta Rt-vel szemben fennálló - szállítói követelésekből adódó - 36.681.283 Ft összegű tartozását. Ebből 16.480.705 Ft-ot jogi személytől származó adomány helyett egyéb bevételként könyveltek el, melyet a beszámolóban nem mutattak ki. A fennmaradó 20.200.578 Ft-ot pedig a jelentés 2.1.2 pontjában leírtak szerint nem könyvelték el. A tartozás átvállalása a párttörvény 4. §-a szerinti vagyoni hozzájárulásnak minősül, ezért a könyvelésben és a beszámolóban egyaránt jogi személyektől származó adomány bevételek között
kell szerepeltetni, nevesítetten. ˇ Az Országos Hivatal 1997. december 31-ével elévülés címén leírta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal szemben 1994. év óta fennálló - szállítói követelésből adódó - 1.224.141 Ft összegű tartozását. Az elévülés címén való leírás indoka, hogy a szállító a tartozás kiegyenlítését az eltelt időszakban nem kezdeményezte, azaz követelése érvényesítése érdekében nem lépett fel. A Párt megbízott hivatalvezetője a vizsgálati jelentésre adott észrevételében jelezte, hogy az 1.224.141 Ft összegű tartozást könyvelésükbe visszavezették. Amennyiben a tartozás visszakönyvelése és annak a következő ÁSZ ellenőrzéséig történő pénzügyi rendezése megtörténik, a tiltott adományként való minősítés nem indokolt. ˇ Az Országos Hivatal 1997. január 1-je óta ingyenesen használja a Bp. Bem tér 3. sz. alatti 3520 m2 alapterületű ingatlan 3200 m2es területű részét. Az ingyenes használati jogot az Országos Hivatal részére a Párt tulajdonát képező Otthon 300 Kft, az ingatlan bérlője biztosítja. Az ingyenes használat nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásnak minősül, melynek értékeléséről - értékének meghatározásáról - a párttörvény 4. § (5) bekezdése előírásai szerint a Párt köteles gondoskodni. E kötelezettségének a Párt 1997. évre vonatkozóan nem tett eleget. Ezért a vagyoni hozzájárulás értéke a Párt 1997. évi beszámolójában nem szerepel. ˇ A XI. kerületi szervezet a XI. kerületi önkormányzattal kötött bérleti szerződés alapján 1995-től ingyenesen használja a Budapest, XI. Bartók Béla út 61. sz. alatti 304 m2-es ingatlant. 1997-ben az önkormányzat újonnan beszerzett bútorokat is átadott ingyenes használatra a Pártszervezetnek. Fenti bérleti szerződés is a párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel “a párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat”. Tekintettel arra, hogy az ingatlan használatba adás a XI. kerületi Önkormányzat Vagyongazdálkodási és Privatizációs Bizottságának 196/VPB/1994. sz. határozatán alapul, felszólítottuk a XI. kerületi Önkormányzat jegyzőjét a törvénysértő testületi határozat semmisségének megállapítására és a szükséges intézkedések megtételére.
4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt belső ellenőrzési rendszerének középpontjában az Országos, a megyei és a helyi Számvizsgáló Bizottságok állnak. Az OSZB vizsgálati tapasztalatairól az Országos
Gyűlésnek a megyei és helyi Számvizsgáló Bizottságok a Budapesti Választmány felé kötelesek beszámolni. Hangsúlyozott ellenőrzési forma az Országos Hivatal gyakorlatában a vezetői ellenőrzés, amelynek kiemelt módszere a helyszíni ellenőrzés, beszámoltatással vagy szúrópróbaszerű vizsgálattal. Mindezek megfelelő leírását az Országos Hivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza. A munkafolyamatok kialakításánál fő szempontként az ellenőrizhetőséget írták elő, ez - az ÁSZ vizsgálati tapasztalatai szerint - a gyakorlatban kellően nem érvényesült. A korábban bevezetett, 1996. év végéig működtetett számítógépes adatfeldolgozási-könyvelési program sem biztosította az áttekinthetőséget, a zökkenőmentes ellenőrzési lehetőséget. A vezetői ellenőrzés gyakorlása a vizsgált időszakban hiányos volt, amelyben szerepet játszott a gazdasági szakterületen végbement gyakori vezetőváltás, különböző személycserék. Az OSZB 1996. évben egy alkalommal tartott ülést, amelyen az 1995. évben végrehajtott és 1996. évre előterjesztett éves költségvetést vitatta meg, amelyről írásos jelentést készített. 1997. évben - éves ellenőrzési program alapján - több megyei szervezetnél hajtott végre ellenőrzést, vizsgálati megállapításairól és javaslatairól írásos jelentést készített. A megállapítások alapján a helyi vezetés a szükséges intézkedéseket megtette. Az ellenőrzött 3 szervezetnél a Számvizsgáló Bizottságok megfelelő gyakorisággal látják el ellenőrzési feladatukat. Az Országos Hivatal 1997. év végén külső szakértőt, okleveles könyvvizsgálót bízott meg az ügyvitel, valamint a könyvvezetési és beszámolókészítési szabályzatok felülvizsgálatával, amelynek keretében 1997. évet érintően ˇ a pénztár forgalmát, tevékenységét, ˇ a folyószámlák forgalmát, ˇ a bér és munkaügyeket, Tb ügyintézést, ˇ valutaforgalmat, ˇ szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását ellenőrizte.
A felülvizsgálat megállapította, hogy a számviteli rend megfelelően szabályozott, de a meglévő számviteli politikát módosítani szükséges, amelynek keretében a Leltárkészítési és leltározási, az Eszközök és források Értékelési Szabályzatát el kell készíteni, a Pénzkezelési Szabályzatot pedig át kell dolgozni.
5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az előző ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Pártot, hogy: A) Készítsék el és tegyék közzé a Magyar Közlönyben a Párt tényleges állapotának megfelelő gazdálkodási adatokat tartalmazó 1994. és 1995. évi pénzügyi beszámolóikat. B) A számviteli rend teljes körű helyreállítása érdekében alakítsák ki az Országos Hivatal és a megyei irodák egységes könyvelési rendszerét. A beszámoló készítése és a könyvvezetés során megállapított hiányosságok felszámolásával biztosítsák az Szt. 15. §-ban előírt számviteli alapelvek maradéktalan érvényesítését. C) Szüntessék meg a valuta elszámolások helytelen gyakorlatát. D) A párttörvény 6. § (5) bekezdése, valamint 4. § (4) bekezdése értelmében az összesen 351.750 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a Jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe. A Párt elnöke a felhívásra tett intézkedést, amelynek eredményeképpen a két módosított beszámoló 1997. április 28-án a Magyar Közlöny 36. számában megjelent. A számviteli rend teljes körű helyreállítása érdekében 1997. évtől kezdődően történtek lépések az egységes könyvelési rendszer kialakítására, a korábban meglévő szabályzatok, adatfeldolgozási rendszer korszerűsítésére. Az Szt. 15. §-ban előírt számviteli alapelvek érvényesítését azonban nem biztosították maradéktalanul. A valuta elszámolások terén folytatott helytelen gyakorlatot megszüntették. A tiltott gazdálkodásból származó bevételeknek
megfelelő összeget a központi költségvetésbe 15 napon belül befizették, a pénzügyminiszter az 1997. évi költségvetési támogatás kiutalásánál az előírt szankciót érvényesítette.
II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások A Párt az 1996. és 1997. évi gazdálkodásáról készült beszámolókat a párttörvény 9. § (1) bekezdésében előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában a Magyar Közlöny 1997. és 1998. évi 36. számaiban hozta nyilvánosságra. Az Országos Hivatal által készített beszámolók a törvényi előírásoknak nem mindenben felelnek meg, mert csak részben egyeztethetők a könyveléssel, és így a beszámolók tartalmi helyessége teljes körűen nem állapítható meg. A beszámolókészítés és a könyvvezetés során megsértették a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás elvét. Az 1996. évi beszámoló bevételi adatainak egy részét nem a megfelelő soron mutatták ki. Az “Egyéb bevételek” 118.245.328 Ft összege pedig a könyveléssel nem volt összehasonlítható, így a fenti jogcímen kimutatott bevétel helyessége nem állapítható meg. Nem mutatták ki továbbá a bevételek között a tárgyi eszközök és az értékpapír értékesítéséből származó összesen 12.905.250 Ft összegű bevételt. A Párt 1996. évi beszámolójának kiadási oldalán szereplő 250.513.107 Ft összegű kiadás - számítási anyag hiányában nem volt összehasonlítható a könyveléssel, így nem állapítható meg, hogy a beszámoló a Párt tényleges kiadásait tartalmazza-e. Az 1997. évi beszámoló bevételei között kimutattak 104.851.509 Ft összegű olyan bevételt is, amely a bevételek között nem került elszámolásra, illetve nem tényleges bevétele a Pártnak.
Ugyanakkor nem mutatták ki a bevételek között a Párt Kft-je az Otthon 300 Kft által átvállalt 36.681.283 Ft összegű szállítói tartozást, illetve 1.224.141 Ft összegű elévült követelést, melyeket a 9. számlaosztályba bevételként elkönyveltek. Nem szerepel továbbá a beszámoló bevételei között 65.000 Ft külföldi jogi személytől származó adomány sem. A Párt 1997. évi beszámolójának kiadási oldalán 48.328.243 Ft összegű - eszközátadással kompenzált - tartozás kiegyenlítése nem a megfelelő soron - a politikai tevékenység kiadásai helyett az eszközbeszerzések között - szerepel. Emellett pontatlanságból származóan - a számítási anyagban szereplő adatok szerint -106.000 Ft-tal kevesebb működési kiadást és 69.568 Ft-tal több egyéb kiadást mutattak ki. Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A megyei irodák és a helyi szervezetek naplófőkönyvet vezetnek. A Párt alapszabályával ellentétes a megyei szervezetek önálló könyvvezetése, mivel a megyei irodák az Országos Hivatal részei és így ezen szervezetek adatainak a központi könyvelésben kellene szerepelni. A Számviteli törvény előírásai szerint egy gazdálkodó szervezet csak egységes típusú könyvvezetést választhat. Ezért a törvény előírásával ellentétes, hogy az Országos Hivatal kettős könyvvezetése mellett a többi szervezeti egységnél egyszeres könyvvezetést gyakorolnak. A Párt számviteli rendje szabályozott, a könyvvezetés gyakorlata általában megfelel a belső követelményeknek. 1996-ban néhány esetben azonban előfordult, hogy megsértették a bruttó elszámolás számviteli alapelvét, 1997ben pedig nem könyvelték el a 20.200.578 Ft összegű - az Otthon 300 Kft által átvállalt - szállítói tartozás késedelmi kamatának összegét. Előfordult továbbá, hogy egyes gazdasági eseményeket nem a megfelelő főkönyvi számlára könyveltek. Az analitikus nyilvántartások vezetése túlnyomórészt megfelel a követelményeknek, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata - az előlegek kivételével biztosított. Az analitikus nyilvántartás vezetése során az eszköz, a készpénzforgalom- és az elszámolási előlegek nyilvántartásával kapcsolatban fordultak elő hiányosságok. A tárgyi eszköznyilvántartások hiányossága, hogy az
eszközök egyedi azonosítási számát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A befektetett pénzügyi eszközökről nyilvántartást nem vezetnek. A készpénzforgalom nyilvántartásával kapcsolatos hiányosság, hogy az Országos Hivatal által kiállított készpénzfizetési számlákon feltüntetett bevételeket az átvevők késedelmesen fizették be az Országos Hivatal pénztárába és a készpénzforgalmi nyilvántartásba is csak később - a befizetés időpontjában - került rögzítésre. Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásával kapcsolatos hiányosság, hogy az előlegek utalványozása, elszámolása és a nyilvántartás tartalma nem felel meg az Országos Hivatal Pénzkezelési Szabályzatában előírtaknak. Az Országos Hivatal és saját Kft-i pénzügyi kapcsolatai és azok nyilvántartása rendezett. A kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét szabályozták, és azt - egyes esetekben az utalványozások kivételével - a gyakorlatban megfelelően érvényesítették. A bizonylati rend az elszámolási előlegek és személygépkocsik üzemanyag elszámolásainak bizonylati hiányosságai kivételével a követelményeknek megfelel. A külföldi kiküldetések korábbi hiányosságait megszüntették. A kiküldetések szabályozása, elrendelése és elszámolása az előírásoknak megfelel. A gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos jogszabályokat gépjármű igénybevétel szabályozása hiányának és egyes esetekben az üzemanyag elszámolás hiányosságainak kivételével - betartották. Az Országos Hivatal és a Párt két ellenőrzött szervezete 1996ban a párttörvény 6. § (1) bekezdésének a./ és b./ pontjait megsértette, mivel tiltott gazdálkodásnak minősülő tevékenységeket folytatott, melyek árbevétele 13.704..960 Ft volt. Mind a két tevékenység a párttörvény 4. § (4) bekezdés szerinti eljárás alá esik. A Párt XI. kerületi szervezete a párttörvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére az önkormányzat tulajdonát képező ingó- és ingatlan vagyontárgyakat is használt ingyenesen, ez tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül. A
törvénysértő állapot megszűntetésével kapcsolatban az ÁSZ szignalizációval élt a XI. kerületi Önkormányzat jegyzője felé. Az Otthon 300 Kft által 1997-ben átvállalt 36.681.283 Ft összegű tartozást, mint vagyoni hozzájárulást az Országos Hivatal “jogi személytől származó adományként” a bevételei között sem a könyvelésben, sem a beszámolóban nem mutatta ki. Az Országos Hivatal 1997. január 1-jétől ingyenesen használja a Bem tér 3. sz. alatti ingatlan 3200 m2-es területi részét. Ennek értékét a párttörvény 4. § (5) bekezdésének előírásai szerint nem határozta meg, ezért a vagyoni hozzájárulás értéke az 1997. évi beszámolóban sem szerepel.
2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások figyelembe vételével a párttörvény 10. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét az alábbi intézkedések megtételére: ˇ A vizsgálati jelentésben megállapított beszámolási hiányosságokra való tekintettel újra készíttesse el és tegye közzé a Párt 1996. és 1997. évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat. ˇ Intézkedjen a könyvvezetési hiányosságok felszámolására, hogy a könyvvezetési gyakorlat az Szt. előírásainak megfeleljen. ˇ Intézkedjen, hogy a Párt könyvvezetési gyakorlata - a könyvvezetési helyek kialakítása - az alapszabály előírásaival kerüljön összhangba. Csak az alapszabály alapján önálló jogi személyiséget kapott szervezeteket kötelezzék önálló könyvvezetésre. ˇ Az eszköznyilvántartási hiányosságok kiküszöbölése érdekében intézkedjen, hogy a tárgyi eszközöknek a nyilvántartással való beazonosíthatósága biztosított legyen, továbbá arról is, hogy az értékpapírok nyilvántartását az Szt. előírásainak megfelelően vezessék.
ˇ A készpénzforgalom nyilvántartásával kapcsolatban megállapított hiányosságokat szüntesse meg, hogy a készpénzbevételek az Szt. 83. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Párt könyveibe a bevétellel egyidőben rögzítésre kerüljenek. ˇ Az elszámolásra felvett előlegek nyilvántartásával kapcsolatban megállapított hiányosságokra való tekintettel intézkedjen, hogy az előlegek utalványozása, elszámolása és nyilvántartása feleljen meg a Párt Pénzkezelési Szabályzatában előírt követelményeknek, valamint ellenőrizhető legyen, hogy az elszámolási előleget az engedélyezett célra használták-e fel. ˇ A gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatban megállapított hiányosságokra tekintettel szabályozza a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú, valamint a hivatali gépkocsik igénybevételének és az igénybevétel elszámolásának módját, feltételeit. Intézkedjen, hogy az elszámolási gyakorlat maradéktalanul feleljen meg a Szja.-tv., valamint a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletben előírtaknak. ˇ A Jelentés 3.1. pontjában megállapított, a párttörvény 6. § (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenységet szüntesse be, és az abból származó 13.704.960 Ft összegű bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be a központi költségvetésbe. ˇ Tegyen intézkedést, hogy a XI. kerületi Pártszervezet az Önkormányzat tulajdonát képező ingó- és ingatlan vagyontárgyak - a párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző ingyenes használata megszűnjön. ˇ Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal szemben fennálló szállítói tartozásból származó 1.224.141 Ft pénzügyi rendezéséről intézkedjen.
3. Javaslatok ˇ Az Állami Számvevőszék elnöke javasolja a Kormánynak, hogy gondoskodjon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondásainak feloldásáról.
ˇ Az Állami Számvevőszék elnöke javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. § (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés I. fejezet 3.1 pontjában részletezett tiltott gazdálkodásból származó együttesen 13.704.960 Ft összeggel csökkentse.
