342 Jelentés a Magyar Demokrata Fórum 1994-1995. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. Az MDF gazdálkodásáról szóló 1994-1995. évi beszámolók ellenőrzésének tapasztalatai 2. Az 1994. és 1995. évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 3. Az MDF bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. Az MDF gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ÁSZ ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések vizsgálata II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: párttörvény) 10. §. (1.) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E törvényi felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék 1996. évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Demokrata Fórum (a továbbiakban: MDF) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: címe: 1027. Budapest, Bem tér 3. jogállása: önálló jogi személy Az ellenőrzött időszak: 1994. január 1. - 1995. december 31. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy az MDF által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező
adatokat tartalmaznak-e: ˇ a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályok előírásait; ˇ az MDF működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetőleg nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: helyszíni (szúrópróbán alapuló) vizsgálat. A helyszíni ellenőrzés időtartama alatt az MDF két helyi és egy területi szervezetének helyszíni vizsgálatára is sor került. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1996.október 28-december 5.
I. Részletes megállapítások
1. Az MDF gazdálkodásáról szóló 1994-1995. évi beszámolók ellenőrzésének tapasztalatai 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások Az MDF az 1994. évi beszámolóját 1995. április 28-án, a Magyar Közlöny 33. számában, az 1995. évi beszámolóját 1996. április 30-án a Magyar Közlöny 34. számában (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. §. (1.) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Hivatal, az önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei irodák és területi szervezetek, továbbá a Budapest - Fővárosi szervezetek gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. Az MDF számviteli politikájában meghatározta az éves beszámoló összeállításának módszerét, és előírták a pénzforgalmi szemléletű beszámoló készítését. Ennek alapján az Országos Hivatal kettős könyvviteléből munkalapok felhasználásával, kigyűjtéssel kívánták biztosítani a pénzforgalomhoz nem kapcsolódó gazdasági események figyelmen kívül hagyását. A megyei irodák és a területi szervezetek naplófőkönyveik alapján készítették el éves beszámolóikat, melyeket a számítástechnikai osztály összesített.
Az MDF által közzétett beszámolók tehát az Országos Hivatal és a megyei és területi szervezetek összesített adatait tartalmazzák. Az Országos Hivatal gazdálkodásáról a fenti módon elkészített beszámolók - helytelen és részben áttekinthetetlen könyvelések, valamint a beszámolókhoz kapcsolódó kigyűjtések hibás adatai miatt - nem teljeskörűek, pontatlanok, egyes soraiban és összességében nem a tényleges bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. A könyvvezetés és a beszámoló készítése során megsértették a számviteli törvény alapelveit: a teljesség, a valódiság, a következetesség, az összemérés és a bruttó elszámolás elvét. A teljesség elvét, mivel a közzétett beszámolók nem tartalmazzák teljeskörűen a bevételeket és a kiadásokat. A valódiság elvét, mivel a közzétett beszámoló egyes sorai nem felelnek meg a főkönyvi könyvelésben rögzített tényleges állapotnak és a bevételek és a kiadások egy része nem a tényleges értéken szerepel a könyvelésben és a beszámolóban. A következetesség elvét, mivel a beszámolót alátámasztó könyvviteli rend az állandóságot nem biztosította. Az összemérés elvét, mivel a főkönyvi számlák és a beszámolók nem a tárgyévben felmerült jelentős összegű kiadásokat is tartalmaznak. A bruttó elszámolás elvét, mivel általános gyakorlat volt, hogy a követelések és tartozások, illetve a bevételek és ráfordítások jelentős részét egymással szemben számolták el. Fentiek miatt a közzétett beszámolók nem fogadhatók el. 1.2. Részletes megállapítások 1.2.1. Az 1994. évi beszámoló ellenőrzése 1.2.1.1. A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A) Helytelen könyvelési gyakorlat miatt - a bevételeket és ráfordításokat egymással szemben számolták el -, így a számviteli törvény (a továbbiakban: Szt.) 15. §-ában előírt bruttó elszámolási elvet több esetben megsértették. Emiatt a bevételek egy részét nem mutatták ki, illetve a kiadásokat csökkentették a bevételekkel azonos összeggel. Így pl. Az Országos Hivatal bankszámlájára 1994. február 28-án, magánszemély által átutalt 193.080 Ft értékű 3.000 DM adományt a beszámoló 4.1.2. során külföldiektől származó nevesített adományként nem mutatták ki, hanem választási költségtérítésként könyvelték el. Ugyancsak az Országos Hivatalnál 97.390 Ft összegű telefontérítési és 12.735 Ft összegű magáncélú gépkocsi térítési díjat a beszámoló 6. Egyéb bevételek sora helyett kiadás csökkentésként számolták el.
B) Az Országos Hivatal nem szerepeltette a beszámolójában a 6. Egyéb bevételek között a korábbi évek telefonberuházásainak 716.896 Ft összegű - az állomások leszerelése miatti - visszautalását sem. C) A beszámoló 6.2. Hitelfelvétel során 216.000.000 Ft-tal több hitelfelvételt mutattak ki a ténylegesnél, az Országos Hivatal beszámolójának számszaki hibái miatt. D) Az MDF csepeli szervezete 100.000 Ft adományt a magánszemélyek adománya helyett, tévesen a jogi személyek hozzájárulása soron szerepeltetett. 1.2.1.2. A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A) A bruttó elszámolási elvnek - a jelentés 1.2.1.1./A. pontjában részletezettek szerinti - megsértése miatt az Országos Hivatal beszámolójában a működési kiadások 110.125 Ft-tal kisebb összegűek a ténylegesnél, a telefon és gépkocsihasználati díj költségtérítésként történt elszámolása miatt. Ugyanakkor helytelenül tárgyévi pénzforgalmi működési kiadásként mutatták ki az előző évet terhelő 24.937.592 Ft összegű felszámított ÁFA-t és 1.500.000 Ft összegű bérleti jog megváltását. B) Nem szerepel továbbá az Egyéb kiadások között az Országos Hivatalnál telefon főállomás létesítése címén kifizetett 1.636.114 Ft és értékpapírvásárlásra fordított 50.000.000 Ft. Ugyanakkor 216.000.000 Ft-tal magasabb összegű hiteltörlesztést mutattak ki a ténylegesnél. C) A működési kiadások soron 1.058.587 Ft-tal kevesebb bérköltséget mutattak ki, mivel a megyei szervezetek dolgozóinak kifizetett bérköltséget térítményezték, ezen szervezeteknek nyújtott támogatások csökkentése helyett. D) Az 1.2.1.1/A. pontban részletezettek miatt a ténylegesnél 193.080 Ft-tal kisebb összegű a beszámoló 6. Politikai tevékenység kiadása soron kimutatott összeg. 1.2.2. Az 1995. évi beszámoló ellenőrzése 1.2.2.1. A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A) Az Országos Hivatalnál az előző évhez hasonlóan 1995-ben is előfordult, hogy a bruttó elszámolási elvet nem érvényesítették a könyvviteli elszámolásokban és emiatt az 1.833.002 Ft összegű, különféle térítési díjat a beszámoló 6. Egyéb bevételek során nem mutatták ki, illetve a költségeket csökkentették azokkal. B) Nem szerepel továbbá az egyéb bevételek között 7.500.000 Ft összegű értékpapír eladás sem. 1.2.2.2. A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A) A bruttó elszámolás hibája miatt - az 1.2.2.1. pontban részletezettek szerint - a beszámoló 4. Működési kiadások során a ténylegesnél 1.833.002 Ft-tal kevesebb a kiadások összege. B) Az Országos Hivatal által a megyei irodák alkalmazottainak
kifizetett 522.819 Ft összegű bérköltséget - a fenti szervezetek megtérítése miatt ez évben sem mutatták ki a működési kiadások között. C) Az Országos Hivatal beszámolójában az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére fordított kiadások nem a tényleges ráfordítások összegét tartalmazzák, mivel a beszámoló összeállításánál nem az elkönyvelt kiadásokat, hanem a főkönyvi számlák év végi állományváltozását vették figyelembe. Emiatt 14.661.832 Ft-tal több kiadást mutattak ki az eszközbeszerzések és egyéb kiadások között. D) Az előző évhez hasonlóan pénzforgalmi kiadásként mutatta ki az Országos Központ az előző évek számlarendezéseit. Így az 1995. évi beszámolóban szereplő 12.654.325 Ft összegű működési kiadás nem a tárgyévben merült fel.
2. Az 1994. és 1995. évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 2.1. A könyvvezetés módja Az MDF gazdasági eseményeinek rögzítésére két egymástól alapvetően eltérő könyvelési rendszert alakított ki. Az Országos Hivatal a számviteli törvényben rögzített lehetőségek közül a kettős könyvvitelt választotta, míg az MDF megyei irodái és területi szervezetei gazdasági eseményeik rögzítésére az egyszeres könyvvitelt választották, naplófőkönyv vezetésével tettek eleget könyvvezetési kötelezettségüknek. A két egymástól alapvetően eltérő könyvviteli rendszer közötti különbség miatt nem érvényesülnek teljeskörűen a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli alapelvek közül a teljesség, a következetesség és az összemérés alapelvei. Az MDF számviteli rendjét szabályozták. Számviteli politikájukat kialakították. Ennek során írásban szabályozták a könyvvezetés módját, a könyvviteli zárlat időpontját, a befektetett eszközök értékelését, a forgóeszközök elszámolását, az amortizációs politikájukat, a pénzforgalmi szemléletű beszámoló elkészítésének módját, a leltárkészítés módszereit és a számviteli alapelvek érvényesítésének követelményeit. Számlarendet - amely a főkönyvi számlák összefüggéseit tartalmazza - csak 1996. októberi hatállyal készítettek. A vizsgált időszakban csak számlatükörrel rendelkeztek. Fentieken kívül Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatban határozták meg a pénzkezelés és gazdálkodás rendjét. 2.1.1. A könyvvezetéssel kapcsolatos megállapítások
Az MDF számviteli rendszerének megfelelő szabályozása ellenére, az Országos Hivatalban a könyvvitel rendje a vizsgált időszakban sok tekintetben nem felelt meg a követelményeknek. A jelentős mértékben áttekinthetetlen könyvelés során az Szt. 15. §-ában előírt alapelveket szinte kivétel nélkül megsértették. Az MDF gazdálkodását szervező és irányító pénzügyigazdálkodó szervezet élén gazdasági igazgató, közvetlen hatáskörében pedig főkönyvelő áll. A szervezetben - a vizsgált időszakot tekintve, beleértve 1996. évet is - viszonylag gyakori személycserék történtek. A korábbi gazdasági igazgató 1994. nyarán lemondott, munkakörét november végén töltötték be. Kilépett év végén, illetve a következő év elején három pénzügyi előadó is. 1996. év elején kilépett a gazdasági igazgató, a főkönyvelő és a könyvelő is. A főkönyvelői munkakört 1996. májusától nyugdíjas munkavállaló látta el. A gazdasági igazgatói munkakört 1996. októberében töltötték be. Az Országos Hivatal 1994. évben új könyvelési rendszert vezetett be, számítógépes adatfeldolgozással. A könyvelési teendők elvégzésére egy háromtagú Bt-vel kötött szerződést, melynek keretében csak képesített könyvelői szaktudású személy végezte a könyvelést, és állította össze a párt éves beszámolóit. Ez ellentétben áll a 10/1993. (IV. 9) PM rendelet 26. §. (2.) bek. b./ pontjában előírt szakképesítési követelményekkel. A fent említett okok miatt a számviteli szakterület korábbi színvonala jelentősen visszaesett. A könyvviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatban több lényeges szabálysértés történt. Ezek: A) Az 1994. évre vonatkozó gépi adatfeldolgozással készített és az ellenőrzésnek átadott - 1995. április 6. és 1995. április 8. keltezésű két változatú számlasoros könyvelési elszámolásokból nem állapítható meg, hogy melyik a végleges és melyik a hiteles. Az ellenőrzés ezzel kapcsolatosan kért nyilatkozatot, melyet a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig az arra hivatott személytől még nem tudták beszerezni. B) A kettős könyvvitelt vezető Országos Hivatalnál a számviteli törvény 82. §-ában előírt - a könyvelés számszaki helyességét bizonyító - főkönyvi kivonattal egyik évben sem rendelkeznek. Emiatt a könyvelés számszaki helyessége nem ellenőrzött. A számlasoros könyvelésből csak számítással állapítható meg a számlák tartozik illetve követel forgalma. C) A számlasoros könyvelésben nem tüntették fel a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok sorszámát, csak a napi pénztárjelentés számát. Tekintettel arra, hogy 1 napi pénztárjelentéshez több bizonylat is
kapcsolódik, a visszakeresés hosszadalmas és nehézkes. D) Helytelen könyvelési gyakorlat miatt a bruttó elszámolás elvét több esetben megsértették a könyvvezetés során is. Így előfordult, hogy a bevételek elkönyvelése helyett a költségeket csökkentették, illetve a követeléseket és tartozásokat egymással szemben számolták el. Így pl. ˇ A 9. számlaosztályban a bevételek között nem könyveltek el 1994-ben 193.080 Ft összegű adományt, és 110.125 Ft összegű különféle térítési díjat, 1995-ben pedig összesen 1.833.002 Ft összegű különféle térítési díjat. Ezekkel az összegekkel az 5-ös számlaosztály megfelelő költségszámláit térítményezték. ˇ 1995-ben a kimenő számlák elkönyvelése nélkül számolták el egymással szemben a követeléseket és tartozásokat. Így pl. 1995. december 31-ig egy nyomdai tevékenységet folytató Kftnek az MDF-fel szemben 1.230.000 Ft összegű tartozása állt fenn, míg az MDF tartozása a kft felé 449.915 Ft volt. A nyomdának a kimenő számlákat kiállították (100.000, 100.000 és 1.030.000 Ft értékben) kikontírozták, de lekönyvelésére nem került sor. A szállítóval szemben árbevételként a 449.915 Ft szállítói tartozás kompenzálását könyvelték el. E) Az Országos Hivatalnak 1994. december 31-én 12.000 E Ft szállítói tartozása állt fenn egy kft-vel szemben. A fennálló tartozás elszámolása a fenti kft-vel az 1995. december 6-i megállapodás szerint részben készpénz és értékpapír, részben pedig saját tulajdonú irodagép és a saját alapítású kft tulajdonát képező mikrobusz átadásával történt, illetve 1.840.678 Ft összegű tartozásáról a kft lemondott. ˇ A fenti tartozás részbeni kiegyenlítése céljából értékesített MDF tulajdonú - 1027. Budapest, Bem J. u. 5. sz. alatti 63,57 mm alapterületű öröklakás 5.000.000 Ft összegű eladási árából 500.000 Ft-ot készpénzben egyenlített ki a vevő, 4.500.000 Ft-ot pedig 18 db Reállízing kötvény átadásával, melyet a házipénztárba készpénzként bevételeztek. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat az 1-es számlaosztályban nem vették állományba, hanem 1995. december 6-ig - a kft-nek a tartozás fejében történő átadásáig a házipénztár állományában mutatták ki. ˇ A további tartozás kiegyenlítésére átadott saját tulajdonú 2 db fénymásológépet 2.025.400 Ft értékben sem az állóeszközök ráfordításaként, sem pedig bevételként nem mutatták ki, hanem közvetlenül - a bruttó elszámolás elvét megsértve tartozás csökkenésként könyvelték el a szállítók főkönyvi számlán. ˇ Ugyancsak szabálytalan a saját tulajdonú Temise Kft tulajdonát képező 1 db mikrobusz 3.133.925 Ft értékben - a
tartozás csökkentése céljából - történt átadásának elszámolása is, mivel nem mutatták ki a Temise Kft-nek történő tartozásként az átvett mikrobusz értékét, és a tartozást közvetlenül csökkentették a fenti összeggel. Fenti helytelen elszámolások miatt a bevételek és a kiadások, illetve az évvégi tartozások nem a tényleges értékben szerepelnek a nyilvántartásokban és az 1995. évvégi beszámolóban. F) A jelentős mértékű szállítói forgalom - 1994-ben 371.237.181 Ft, 1995-ben pedig 118.983.567 Ft volt a 441 Szállítók főkönyvi számlán elkönyvelt szállítói követelés -, adataiból nem állapítható meg, hogy a szállítók főkönyvi számlával szemben melyik költségszámlára történt a könyvelés, mivel az ellenszámlát nem tüntetik fel a számlasoros nyilvántartásban. Ezzel megsértették a könyvvezetés világosságának elvét. 2.2. Az analitikus nyilvántartások és bizonylati elv érvényesülésének ellenőrzése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás Az Országos Hivatalnál az eszköznyilvántartáson belül ingatlan nyilvántartást és a tárgyi eszközök nyilvántartását vezetik. Az ingatlannyilvántartás hiányos, mert nem tartalmazza a szükséges információkat (pl. helyrajzi szám, ingatlannyilvántartás szerinti szám, zálogjog stb.). Nyilvántartott eszközeiket 1996-ban leltározták. 2.2.1.2. Az elszámolásra kiadott előlegekről, a szigorú számadású nyomtatványokról és a szállítókról analitikus nyilvántartást vezetnek. A kimenő számlákat azonban egyáltalán nem könyvelik el. Vevők főkönyvi számlát sem nyitottak. 2.2.1.3. Külföldi kiküldetések A külföldi kiutazások ügyvitelében valutapénztárt gyakorlatilag nem alkalmaztak, a valutafelvételt a kiutazóval aláíratták, de a visszafizetés tényét már nem. A valutaelszámolásakor a visszafizetendő összeg csak átutaláson jelenik meg. A kiutazásban résztvevők elszámoltatása nem a Magyar Közlöny 1989. évi 25. számában előírt nyomtatványokon történik, amelyek alkalmazásával a költségelszámolás teljeskörűsége, az utazás szabályszerű igénybevétele biztosított, illetve kellően áttekinthető és ellenőrizhető. Az MDF valutaelszámolási főkönyvi számlát nyitott, de azon évközben csak a felhasznált valutát könyvelte le, az átvett összeget és a kiutazó részéről visszafizetett pénzmaradványt nem. A felvett valutaösszeget a költségek között számolják el, és nem felvett előlegként könyvelik le. A kiadott és visszafizetett valuták lekönyvelését - a banki bizonylatok igénybevételével - csak év végén rendezték, illetve eszközölték.
A valuta átvételét és mozgását, elszámolását - a vizsgált időszakra - az MDF pénzkezelési szabályzatban szabályozta, de az előírtakat nem tartották be. A devizaelszámolást 1996. évben a főkönyvi számlarendben újólag szabályozták. A valutaelszámolás könyvelési módjával az MDF megsértette a számviteli törvény 83. §. (2.) bek. a./ pontjában foglaltakat. Több esetben fordult elő, hogy a felvett valutával a kiutazó megsértve a 30/1992. (II. 13.) Korm. rendelet 9. §. (3.) bekezdésében foglaltakat - a kiküldetésből történt hazatérés után 8 napon belül nem számolt el. A kialakított elszámolási rendszer zártkörűségének hiánya miatt azon kiutazásoknál, ahol csak napidíjat számolnak el, nem állapítható meg az utazás megtörténte. 2.2.1.4. Gépjármű üzemeltetés Az MDF a - hivatali gépjármű hivatali, - a saját gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat mindkét évben betartotta. A kifizetések, illetve térítések során a 60/1992. (VI. 1.) sz. kormányrendeletet - amely az üzemanyag felhasználásának elszámolásáról rendelkezik - betartották. 2.2.1.5. Az MDF és a saját kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A) Az MDF, a párt 1994. évi választási kampányának finanszírozására hitelt vett fel egy pénzintézettől (továbbiakban: bank). Az MDF és a bank között fennálló hiteltartozás rendezése érdekében az MDF 1994. november 9-ével Fodema néven 1 M Ft törzstőkével egyszemélyes kft-t alapított. A kft-t a Fővárosi Cégbíróság cégjegyzékben 1995. május 15-én jegyezte be. A bankkal kötött rövid lejáratú hitelszerződés 300 M Ft-os összegéből az MDFnek 1995. április 7-én végsősoron 313,9 M Ft tartozása keletkezett. A Fodema Kft feladata volt - egy speciális konstrukció keretében - a tartozás rendezése. A bank a fennálló 313,9 M Ft kölcsön biztosítására (amely a kamatokat is magában foglalja az MDF Bp. Bem J. tér 3. sz. alatti ingatlanára jelzálogot alapított. Az MDF 1995. március 31-ével a Fodema Kft törzstőkéjét 4,3 M Ft apportértékkel megemelte a tulajdonát képező ingatlan ezen hányadával, amely egy önálló irodaépületben testesült meg. Erről a változásról a Cégbírósághoz bejegyzési kérelmét 1995. március 31ével benyújtotta. Az MDF ezt követően 1995. április 7-én a Fodema Kft-vel szerződést kötött, melyben a kft átvállalta a párt bankkal szemben fennálló 311,7 M Ft-os tartozását, amely tulajdonképpen megegyezett a jelzálogjogba vett ingatlan maradványértékével. Ugyanezen a napon
az MDF, a bank és a Fodema Kft között megállapodás született amelyben rögzítették, hogy a ˇ Fodema Kft a 4,3 M Ft összegű apportálással egyidejűleg átvállal az MDF bankkal szemben fennálló tartozásából 311,7 M Ft-ot, amelyhez a bank hozzájárul. Az átvállalást követően mutatkozó 2,2 M Ft különbözetet pedig az MDF a banknak átutalja; ˇ 5,3 M Ft törzstőkéjű Fodema Kft-t két kft az MDF-től felefele arányban megvásárolja; ˇ a Fodema Kft az MDF számára az ingatlant (a 316 M Ft értékű székházat) havonta fizetendő bérleti díjért bérbeadja; ˇ az MDF 5 évre szóló jogot kap a Fodema Kft-ban végrehajtható készpénzes tőkeemelésre, amelyet a kft a bank felé fennálló tartozásai törlesztésére fordít. Ezt követően a két kft a tulajdonában lévő üzletrészét az MDF-nek majdan névértéken eladja, így az MDF-nek teljes egészében tulajdonába kerül a Fodema Kft, amely a székház-ingatlan tulajdonjogával már tehermentesen rendelkezik. A megállapodás megkötését követően a Cégbíróság kérelem alapján 1995. április 28-i hatállyal a Fodema Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ét, valamint Bem J. tér 3. sz. alatti székhelyét törölte, egyidejűleg Fodema Lizing és kereskedelmi Kft néven, Bp. Váci út 48. sz. alatti székhellyel bejegyezte. A Fodema Kft 1995. április 28-ával kérelemmel fordult a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, amellyel a 4238 számú tulajdoni lapon bejegyzett II. ker. Bem J. tér 3. sz. alatt található ingatlan átírását, illetve javára történő bejegyzését kérte. A bank 1995. április 7-én - a Fodema Kft hitelkérelmezésére - az átvállalt hiteltartozás fedezeteképpen 311,7 M Ft összegben a Fodema Kft-nek kölcsönt folyósított. Az MDF az előbbiekben ismertetett konstrukciót - hitelfelvétel és törlesztés, kft alapítása és eladása stb - könyvelésében szabályszerűen átvezette, illetőleg rögzítette. B) 1994. évben az MDF összesen 210.000.000 Ft hitelt vett fel a másik - 1993-ban alapított - egyszemélyes kft-jétől, a Temise Kfttől. A felvett hitelből az 1994. év során 6.000.000 Ft-ot az MDF visszafizetett, így a fenti kft-jével szembeni tartozása 1994. december 31-én 204.000.000 Ft volt. A Temise Kft 1994. január 28. napján 381.000.000 Ft tervezett kibocsátási értéken DI megjelölésű kötvényt bocsátott ki 1994. november 30-i lejárattal. Ez a kötvény 1994. október 21-én egy bank tulajdonába került, amikor is a Temise Kft a kötvény kiváltására 1995. március 2-i esedékességgel 493.871.000 Ft összegű saját
váltót bocsátott ki a bank rendeletére, melyet a kötvénykövetelés biztosítékául egyidejűleg egy Brókerház-nál helyezett letétbe. A váltótartozás biztosítékául az MDF készfizető kezességet vállalt a Temise Kft teljesítéséért. Az MDF fedezetként a Bp. V. Széchenyi rkp. 3. sz. alatti ingatlan 54/100 tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyó árbevétel részének a bankra való engedményezését ajánlotta fel. A Temise Kft a 493.871.000 Ft összegű váltótartozást kifizetni nem tudta, ezért a Bp. V. Széchenyi rkp. 3. sz. alatti ingatlant, ugyanezen összegért eladták. 1995. december 31-i könyvelési feladásban a hitel, a váltó és az ingatlanügyletet az MDF-nél könyvitelileg megfelelően rendezték. A 204.000.000 Ft összegű MDF hiteltartozás törlését, az MDF által átvállalt 493.871.000 Ft-os váltótartozást, valamint az értékesített javak bevételeként a Széchenyi rkp. 3. sz. alatti ingatlan eladását 493.871.000 Ft értékben könyvelték el. A fennmaradó 289.871.000 Ft váltótartozást, mellyel a Temise Kft tartozik az MDF-nek, 1995. december 31-én követelésként nyilvántartásba vették. 1996. április 16-án a Temise Kft által is elismert 289.871.000 Ft-os váltótartozást kompenzációs eljárással - amely kamat és árfolyamveszteség megosztásából adódott - 60.431.000 Ft-tal csökkentette az MDF. A kompenzációt követően az MDF a váltókövetelést 229.440.000 Ft értékben tartja nyilván. Az 1996. május 9-én létrejött MDF és a Temise Kft közötti "Megállapodás" értelmében a 229.440.000 Ft-os váltótartozást a Temise Kft részletfizetés formájában fogja kiegyenlíteni. A Temise Kft 25.000.000 Ft résztörlesztést a megadott határidőn belül (1996. július 31.) átutalt az MDF folyószámlájára. 2.2.2. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülése 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás Az Országos Hivatalnál a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét évenkénti Igazgatói Utasításokban szabályozták. A kötelezettségvállalási jogosultságot beosztásonkénti, illetve testületi keretösszegben határozták meg. A szabályzatokban név szerint felsorolták az utalványozási és érvényesítési jogkörrel megbízott személyeket. A szabályzatokban foglaltakat általában betartották. Előfordult azonban, hogy utalványozás nélkül történtek kifizetések a házipénztárból. Így pl. 1994. január 5-én 2.000 E Ft összegű előleget fizettek ki a Temise Kft-nek, illetve 60.000 E Ft-ot törzstőke emelés miatt 1994. április 20-án csekken átutaltak a fenti kft-nek, de a pénztárbizonylaton "kölcsön visszafizetési részlet" szerepel. Utalványozás egyik esetben sem történt.
A szúrópróbaszerű ellenőrzés során megvizsgált pénztárbizonylatokról minden esetben hiányzott a pénztárellenőr aláírása is. 2.2.2.2. Bizonylatolás Az Országos Hivatalnál a könyvelési adatok bizonylati alátámasztása nem felel meg minden tekintetben a Szt. 8387. §-ában előírt követelményeknek. A bizonylatok legfontosabb tartalmi és alaki kellékeinek esetenkénti hiánya miatt nem biztosított teljeskörűen a könyvelt adatok hitelessége. Így pl: ˇ A vegyes bizonylatokról - a vizsgált időszakban többségében hiányzik a könyvelést elrendelő és elkönyvelő aláírása. Több főkönyvi számlát érintően - a korábbi évek könyvelését helyesbítő - számos könyvelési tétellel kapcsolatban nem állapítható meg a helyesbítések oka, tartalma. Így pl. az 1994. évi kiadásokat mintegy 3.045 E Ft-tal növelő előző évi könyvelési helyesbítések bizonylati alátámasztásának hiányát állapította meg az ellenőrzés. ˇ Az 1994. január 1-én kelt főkönyvi könyvelésben 3.000 Ft-tal több készpénzkészletet mutattak ki mint a házipénztárban. A házipénztárban hiányként mutatkozó 3.000 Ft okának kivizsgálása és a szükséges könyvelés helyesbítése nem történt meg. 2.3. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása Az MDF a személyi jövedelemadóról szóló 1992. évi LXXV. törvénnyel módosított 1991. évi XC. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltaknak eleget tett. Az MDF mint munkáltató, 1994. és 1995. évben társadalombiztosítási feladatatait maradéktalanul teljesítette.
3. Az MDF bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 3.1. Az MDF bevételszerző tevékenységének ellenőrzése Az MDF az alábbi néhány kivételtől eltekintve, a párttörvény 6. §. (1.) bekezdésében engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott. Előfordult azonban, hogy az Országos Hivatal és az MDF csepeli szervezete tiltott gazdálkodási bevételre tett szert az alábbiak szerint: ˇ Az Országos Hivatal 1994-ben 23.625 Ft, 1995-ben 277.125 Ft kamatbevételt szedett be 15 db saját tulajdonú gépkocsijai
hitelre történt értékesítése során. A gépkocsi vásárlás a dolgozók részéről részben készpénzfizetéssel, részben az Országos Hivataltól kapott hitelfelvétellel történt. Az Országos Hivatal a hitelt 2 évi időtartamra, 15%-os kamatfizetési kötelezettséggel nyújtotta. A nyújtott hitelek kamatostól visszafizetésre kerültek. Az összes kamatbevétel 300.750 Ft, melyet a párttörvény tiltott bevételnek minősít, ugyanis a párt csak kamatmentes hitelt nyújthat. ˇ Az MDF csepeli szervezete a tulajdonában nem álló ingatlan bérbeadása címén 1995-ben 10.500 Ft, 1996-ban pedig 40.500 Ft összegű tiltott gazdálkodási bevételre tett szert. 3.2. Az MDF egyéb bevételei Az MDF gazdálkodó tevékenységből származó egyéb bevételek - pénzintézeti kamatbevételekből; - káresemények bevételeiből; - valuta árfolyamnyereségből; - a párt propaganda tevékenységéből; - ingatlanok és ingóságok értékesítéséből származtak. Megjegyzendő, hogy az MDF-nek jelentős összegű banktartozásai fejében - a korábban részletezettek szerint - át kellett adni az V. ker. Széchenyi rkp. 3. sz. alatti épületet és végül a Bem téri székházat is, mivel a tartozások banki biztosítékául az MDF tulajdonában lévő ingatlanállomány jelzáloga szolgált. Így a székházak értékesítési bevétele a felhasználható pénzkeretet nem növelte, mert adósságtörlesztésre fordították.
4. Az MDF gazdálkodásának belső ellenőrzése A párt gazdálkodásának belső ellenőrzését szakmailag a választott Számvizsgáló Bizottság hivatott gyakorolni. A vizsgált időszakban a Számvizsgáló Bizottság az ellenőrzésnek átadta írásos jelentését (beszámolóját) a párt gazdasági, pénzügyi helyzetének értékeléséről. A beszámoló az 1994. évi adóssággal és annak rendezésével, a gazdasági határozatok és az 1995. évi költségvetés teljesítésével foglalkozott, egyúttal javaslatokat is téve. A párt pénzügyi-gazdasági szakterületén 1994-1995. években nem volt kielégítő a szakmai és a vezetői ellenőrzés gyakorisága, egyszóval működtetése. Különösen érvényes ez a megállapítás a számviteli - könyvvezetési tevékenységre, ahol nem egy alkalommal fordult elő, hogy a főkönyvelő - egyébként helyes - kontirozását nem hajtották végre, megsértve a számviteli törvény alapelveit.
5. Az előző ÁSZ ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések vizsgálata A korábbi ÁSZ vizsgálat során megállapított hiányosságokat részben megszüntették. Így: ˇ a Szt. 79. §. (1.) bekezdésében előírt számlarendet 1996-ban elkészítették; ˇ a személyi jövedelemadó-hiány rendezése érdekében szükséges intézkedéseket megtették. Az éves beszámolókkal kapcsolatban korábban megállapított pontatlanságokat megszüntették, ugyanakkor az Országos Hivatal beszámolói a vizsgált időszakban sem felelnek meg az előírásoknak.
II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások Az MDF számviteli politikáját kialakította, a pénzkezelés és gazdálkodás rendjét belső szabályzatokban rögzítette. A megfelelő színvonalú szervezettség ellenére azonban az évvégi beszámolók elkészítésének és a könyvvezetésnek a rendje nem felel meg a követelményeknek. Az Országos Hivatal beszámolói a nem teljeskörű és pontatlan adatok miatt nem a tényleges bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. A beszámolókészítés során megsértették a számviteli törvény alapelvei közül a teljesség, a valódiság, a következetesség, az összemérés és a bruttó elszámolás alapelveit. Fentiek miatt a közzétett beszámolók nem fogadhatók el. A jelentős mértékben áttekinthetetlen könyvelés során a Szt. 15. §-ában előírt alapelveket szinte kivétel nélkül megsértették. A bruttó elszámolás elvét egyáltalán nem érvényesítették. Emiatt a beszámolókban és a könyvelésben a bevételek és kiadások nem a tényleges értéket tartalmazzák. A könyvelés bizonylati alátámasztása sok tekintetben nem felelt meg a Szt-ben előírt követelményeknek. Az MDF csepeli szervezete a vizsgált időszakban összesen 51.000 Ft, az Országos Hivatal pedig összesen 300.750 Ft összegű tiltott gazdálkodási bevételre tett szert.
2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapításai alapján a párttörvény 10. §. (4.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja az MDF elnökét, hogy: A) Az ellenőrzési megállapítások figyelembevételével készítsék el és tegyék ismételten közzé az MDF módosított 1994. és 1995. évi pénzügyi beszámolóját. B) A számviteli rend teljeskörű helyreállítása érdekében alakítsák ki az Országos Hivatal és a megyei irodák egységes könyvelési rendszerét. A beszámoló készítése és a könyvvezetés során megállapított hiányosságok felszámolásával biztosítsák a számviteli törvény 15. §-ában előírt számviteli alapelvek maradéktalan érvényesítését. C) Szüntessék meg a valuta elszámolások - a jelentés I. fejezet 2.2.1.3. pontjában részletezettek szerinti - helytelen gyakorlatát. D) A párttörvény 6. §. (5.) bekezdése, valamint 4. §. (4.) bekezdése értelmében a jelentés I. fejezet 3.1. pontjában részletezett, összesen 351.750 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe
3. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. §. (4.) bekezdése utolsó mondata értelmében a párt költségvetési támogatását a jelentés I. fejezet 3.1. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó 351.750 Ft-tal csökkentse
