JELENTÉS. a Foglalkoztatási Alap felhasználása utóellenőrzésének tapasztalatairól április 247

JELENTÉS a Foglalkoztatási Alap felhasználása tapasztalatairól

1995. április

utóellenőrzésének

·

247.

A vizsgálatot vezette és az összefoglaló jelentést összeállította:

Rácz Lajosné

osztályvezet5 f5tanácsos

Közremüködött:

M alatinszkyné dr. Lovas I r én

szánrvev5-tanácsos

A helyszíni vizsgálatot végezték:

* a Munkaügyi Minisztériumnál és * az Országos Foglalkoztatási Alapítványnál Rácz Lajosné M alatinszkyné dr. Lovas Irén

osztályvezet5 f5tanácsos szánrvev5-tanácsos

* a Baranya Megyei Munkaügyi Központnál dr. Ernst László

*a

szánrvev5-tanácsos

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központnál dr. Takács András szánrvevő-tanácsos

* a Nógrád

Megyei Munkaügyi Központnál Feresik Gyula szánrvev5-tanácsos

* a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központnál László András

szánrvev5-tanácsos

* az Országos Munkaügyi Központnál és *a

Fővárosi

Munkaügyi Központnál küls5 szakén5ként dr. Printz és Társa Nemzetközi Könywizsgáló Kft.

dr. Printz János Szabd Judit Farkas Tamás Rádfai Tibor

ügyvezet5 igazgató, okleveles könywizsgáló, vezet5 tanácsadó, okleveles közgazdász, szakénő, okleveles közgazdász, szakénő, okleveles könywizsgáló

TARTALOM

Oldal BEVEZETŐ

I.

l

FŐBB MEGÁLlAPÍTÁSOK

A tervezési, pénzgazdálkodási és könyvvezetési rend kialakításának

és a rendszer

működésének

értékelése

A működés koordináltsága a munkaerőpiaci szervezetben

7 9

A központi programokra fordított támogatások felhasználásának

értékelése A foglalkoztatást

13 elősegítő

támogatások felhasználásának hatékonyságában és eredményességében bekövetkezett változások

15

Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány létrehozásának és működésének értékelése

18

Il. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

1-3. számú mellékletek

20

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

V-15-3111994-95 Témaszám: 238

BEVEZETŐ

Az Állami Számvevőszék 1992-ben e11enőrízte a Foglalkoztatási Alap (FA) pénzeszközeinek felhasználását, a működtetéséhez szükséges feltételrendszer kialakítását. A helyszíni vizsgálatok a Munkaügyi Minisztériumon (MüM) kívül az Országos Munkaügyi Központnál(OMK), továbbá öt megyében és a fővárosban folytak. 1992-ben megá11apítottuk, hogy a MüM nem alakította ki az FA szabályszerű és hatékony működtetéséhez szükséges szervezeti, információszolgáltatási, nyilvántartási és beszámolási kötelezettség kereteit. A MüM-nek és az OMK-nak felróható hiányosságok miatt nem kezdődött meg kellő időben a munkanélküliséget aktív módon kezelő foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony és eredményes működtetéséhez szükséges feltételek kialakítása. A feltárt mulasztások alapján felvetettük a munkaügyi miniszternek, a MüM pénzügyi főosztályvezetö­ jének és az OMK főigazgatójának a felelösségét. A vizsgálat megá11apításai, következtetései és javaslatai figyelembevételével a munkaügyi miniszter átfogó és részletes intézkedési tervet készített, amelyet az Állami Számvevőszék alkalmasnak tartott a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Az Országgyűlés Számvevöszéki bizottsága 1993. februárjában tárgyalta a Foglalkoztatási Alap ellenőrzéséről készült (119.sz.) jelentésünket. Az Állami Számvevőszéket utóellenörzésre, a munkaügyi minisztert pedig az általa elkészített intézkedési terv végrehajtásáról !993. december 31-ig történő beszámolásra kérte fel. Az ut6vizsgálat elvégzését az is indokolta, hogy az államháztartásról sz616 törvény értelmében az elkülönített állami pénzalapok működését az Országgyűlés négyévenként felülvizsgálja, és dönt az alap további működéséról.

-2-

A Foglalkoztatási Alap !991 óta működik azzal a céllal, hogy elősegítse a foglalkoztatást, hozzájáruljon a munkanélküliség mérsékléséhez. A munkanélküliség az egyik legsúlyosabb társadalmi-gazdasági probléma. Az országban és a vizsgált területen a regisztrált munkanélküliek ~áma a következőképpen alakult:

'·

Regisztrált munkanélküliek sz~ma

Regisztrált munkanélküliek száma 1991 decemberében összesen 406124

1992 decemberében összesen 663027 fo

fo

l Budapest (7 .O%) rAa
rRn,c
rBudap•"1 (9.2%) rB
'·

rBcor•od (10.9%)

v.4--N6orAd(3.5%)

j ••

P'-·Szat>olc• {9.3%) többimegye {63. t%)

Regisztrált munkanélküliek száma 1993 decemberében összesen 632050 fő

Regisztrált munkanélküliek s~áma 1994 júniusában összesen 549882 fo

rBudap<"t(\0.6%) rBudep<"1(10.1 %)

-Baranva(4.3%)

-Beranva (4.0%)

,Bo"od(10.7%)

-Bcor•od(t 1.8%) 'A-N6grAd (3.4%) többimegye (62.4%)

többimegye (62.5%)

Szebolcs {8.7%)

!994 decemberében az országosan regisztrált munkanélküliek száma 520 ezer fő volt. Az Országos Munkaügyi Központ előrejelzése szerint !995. június végén 490 ezer fő várható. A ténylegesen munkanélküllévők száma ennél jóval nagyobb. Az előrejelzés szerint a nyilvántartásból kikerül ők közül l 00-120 ezer fő továbbra is munka nélkül marad. Ily módon 1995. június végére a munkanélküliek száma 590-61 O ezer

fő

lehet.

-3-

Az 1991. évi IV. törvény meghatározta a foglalkoztatást elősegítő támogatások, az un. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök körét. A Foglalkoztatási Alap pénzeszközeiből támogatás nyújtható a képzések, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítésére, a foglalkoztatás bővíté~éhez, a közhasznú munkavégzéshez, a munkahelyteremtő beruházásokhoz, részmunkaidős foglalkoztatáshoz, valamint a munkáltatót terhelő korengedményes nyugdíjhoz. Az Alapból pénzügyi keretet kell elkülöníteni foglalkoztatási válsághelyzelek kezelésére, támogatást lehet nyújtani foglalkoztatási célú alapítványoknak és a foglalkoztatáspolitikai programokhoz. A megyékben történő felhasználásra is pénzügyi keretet kell elkülöníteni, ami a foglalkoztatást elősegítő támogatások, aktív eszközök fedezetéül szolgál. Az FA bevételei alapvetően a központi költségvetésből és a privatizációs bevételekből származnak. 1991-ben 14.096 milli6 forint bevétele és 4.644 millió

forint pénzmaradványa volt az Alapnak. A vizsgált időszakban a bevételek, a kiadások és a pénzmaradványok alakulását a következő táblázat mutatja:

A Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek alakulása 1992-ben és 1993-ban 1992-ben Bevéte

Fóváros, megye Budapest Baranva Borsod-Abaúj-Zemplén Nóarád Szabolcs-Szatmár-Bereg Vizsgált m80yék összesen

Országos összesen

Kiadás

az országos

M Ft·ban

1 492.1 646.9 1 472.0 579.0 1 084.0 5 274.0 19 023.0

adat százalékában 7.84°

3.40° 7.74% 3.04% 5.70"/c 27.72° 1 00.00'%

Pénzmaradvány

az országos

M Ft-ban

991.4 490.4 1 344.0 430.0 631.0 3 886.8 13 086.0

adat százalékában 7.58'% 3. 75° 10.27° 3.29"/c

4.82% 29.70'X 100.00

M Ft-ban

500.7 156.5 128.0 149.0 453.0 1 387.2 5 937.0

az országos adat százalékában 8.43% 2.64'l< 2.16"/c 2.51'% 7.63'l< 23.37~

100.00°A

1993-ban Főváros,

megye

az M Ft-ban

adat száza-

-4-

A Foglalkoztatási Alap 1994. és 1995. évi tervezett bevétele 21.400 millió forint, illetőleg 12.729 millió forint. Az Alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli. A

működtetésével

kapcsolatos feladatokat a MüM és a felügyelete alá tartozó Országos Munkaügyi Központ, valamint a megyei munkaügyi központok látják el. A foglalkoztatási törvény szabályazza a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezeteinek, a Munkaeröpiaci Bizottságnak és a megyékben működö Munkaügyi Tanácsoknak az Alappal kapcsolatos hatáskörét és feladatait is. A tripartit Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében többek között meghatározza az FA felhasználásának elveit és fő arányait, a megyékben történő felhasználásra elkülönített, decentralizált keret felosztásának és felülvizsgálatának módszerét. A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási érdekegyeztelés szervezete a Munkaügyi Tanács, amely a megyei (fővárosi) munkaadói· és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és az önkormányzat képviselöiből áll. A Munkaügyi Tanács dönt a megyében (fővárosban) rendelkezésre álló decentralizált FA felhasználásának elveiről és arányairóL utóellenőrzés elsősorban

az alapvizsgálalba bevont területeken és helyszíneken folyt. A helyszín kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a munkanélküliséggel leginkább sújtott területek lehetőség szerint bekerüljenek a vizsgálatba. E területen 1992-94. években a regisztrált munkanélküliek száma 246-206 ezer fő körül alakult, ami az országosan regisztrált munkanélkülieknek mindkét évben valamivel több, mint 3 7%-át tette ki. A Foglalkoztatási Alap összes kiadásának 29%-át a vizsgált megyékben és a fővárosban használták fel. Az

Az

*

utóellenőrzés fő

célja

a munkaügyi miniszter intézkedési terve (3.sz. melléklet) végrehajtásának ellenőrzése,

*

*

a Foglalkoztatási Alapból a képzés-átképzésekre, a munkahelyteremtö beruházásokra és a közhasznú munkavégzésre fordított támogatások felhasználása hatékonyságának és eredményességének vizsgálata és az 1992-93. évi pénzmaradvány okainak feltárása volt.

-5-

Célunk volt továbbá megállapítani, hogy

* * * *

az !992.évi alapvizsgálathoz képest milyen változások következtek be az Alap tervezési, pénzgazdálkodási, könyvvezetési rendjében és a rendszer működtetésé­ ben, különös tekintettel az !993. évi folyamatokra, az intézkedési terv végrehajtása javította-e az Alap működését, irányítását és az elvégzett ellenőrzéseket, az Alapból - képzés-átképzésekre, munkahelyteremtő beruházásokra, közhasznú mukavégzésekre - folyósított támogatások felhasználása a megtett intézkedések hatására hatékonyabb és eredményesebb-e, milyen okokra vezethetők vissza az 1992-93. évben keletkezett pénzmaradvány.

A vizsgált idöszak: !992. január

!.-től

!994. június 30.-ig

A helyszíni ellenőrzés kezdete: !994. szeptember 2. A helyszíni ellenőrzés befejezése: * a megyei(fővárosi) munkaügyi központoknál !994. november 30. * a központi szerveknél !994. december 20. irásba foglalás, egyeztetés: !995. január 25.-ig A vizsgálat helyszínei: Munkaügyi Minisztérium (MüM), Országos Munkaügyi Központ (OMK), Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, Fővárosi Munkaügyi Központ, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ. A megyei (fővárosi) munkaügyi központoknál lefolytatott helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján vizsgálatunkat kiterjesztettük az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) törvényességi szempontú ellenőr­ zésére is. A vizsgálat típusa: Az

*

ellenőrzés

utóellenőrzés

módszerei:

a szabályszerűség ellenőrzése dokumentális ellenőrzéssei (az !993. évi könyvvezetés és a költségvetési beszámoló ellenőrzése a vonatkozó számviteli előírások betartásának vizsgálata alapján),

-6-

* *

az intézkedési tervben szereplő dokumentumok határidőre történő elkészítésének ellenőrzése, továbbá az azokban foglaltak betartásának vizsgálata az egyes feladatok, folyamatok tesztelésével, a képzés-átképzésekre, a munkahelyteremtő beruházásokra és a közhasznú munkavégzésre fordított támogatások gazdaságos és eredményes felhasználása biztosítására tett intézkedések vizsgálata a kapcsolódó államigazgatási eljárások, folyamatok ellenőrzéséveL

során az ellenőrzött szervezetekkel korrekt kapcsolat alakult ki. A munkaerőpiaci szervezet minden szintjén konstruktív együttműködést tapasztaltunk, ami jelentősen segítette munkánkat. Az

ellenőrzés

-7-

I. FÖBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

A Munkaügyi Minisztérium a Foglalkoztatási Alapra vonatkozó alapvizsgálat óta eltelt időszakban az intézkedési tervében foglaltaknak megfelelőerr számos intézkedést tett az FA rendeltetésszerű működése érdekében. Javult a minisztérium irányító és ellenőrzö tevékenysége. Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok a korábban tapasztaltaknál szervezettebben és célirányosabban látták el az Alappal kapcsolatos feladataikat. Ugyanakkor az intézkedési tervben is szereplő több - az Alap rendeltetésszerű felhasználását alapvetőerr befolyásoló -feladatot nem teljesítettek. A FA müködésének javítására tett jelentős erőfeszítések és részleges eredmények ellenére az Alap pénzeszközeinek célszerű felhasználásában, a foglalkoztatási törvényben meghatározott szerepének érvényesülésében számottevő javulást nem tapasztaltunk. Az elért eredményeket és a müködés problémáit az alábbiakban összegezzük.

A TERVEZÉSI, PÉNZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI REND KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A RENDSZER MÜKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Az elkülönített állami pénzalapokra a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetekre vonatkozó tervezési, könyvvezetési, beszámolási stb. előírásokat kell érvényesíteni. A munkaügyi miniszter intézkedési tervében· elrendelte a kettős könyvvezetési kötelezettséget, a számviteli szabályozás kialakítását, számviteli szabályzat elkészítését. Az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelőerr az 1992. évi gazdasági müveletek "átkönyvelését" mind a MüM, mind a megyei munkaügyi központok 1993 januárjában elvégezték. Az 1992. évi beszámoló már a vonatkozó előírások szerint készült. A MüM késve adta ki az 1993. évre vonatkozó számlarendet. l.

-8-

A számviteli szabályzat nem készült el. (Elkészítése folyamatban van.) [ 1.1]* A Foglalkoztatási Alap 1993. és 1994. évi terve a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, mert a foglalkoztatási törvényben szereplő jogcímeket nem tartalmazta teljeskörűen és részletesen. Az Alapra vonatkozóan valójában két, egymástól tartalmában eltérő terv készült. Az egyik a Munkaerőpiaci Bizottság által, a másik a költségvetési törvényben jóváhagyott terv. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az egyezőség csak külön egyeztetésekkel, kiegészítésekkel volt biztosítható. [1.2.1.1]

2.

3.

A tervezés során az Alap forrásigényének meghatározásánál mindkét vizsgált évben egy szimplifikált (egyszerűsített) ellátási szint biztosításából indultak ki, nem pedig az Alap foglalkoztatási törvényben meghatározott funkciójából, feladatábóL Az Alap forrásigényének az ellátottak létszámából történő egyoldalú levezetésével az FA müködése a Szolidaritási Alaphoz hasonló, a passzív ellátási rendszer jegyeit hordozza magán. [ 1.2.1.2] A MüM Pénzügyi Főosztálya a Foglalkoztatási Alap eredeti és módosított előirányzatairól nem vezetett nyilvántartást, ezzel 1992-94-ben is megsértette a költségvetési előirányzatok nyilvántartására vonatkozó pénzügyi, számviteli előírá­ sokat. [ 1.2.2.1-1.2.2.2] 4.

5.

A megyék kifogásolt magas pénzmaradványai már 1992-ben jelentösen csökkentek. 1993-ban a vizsgált három kiemeit eszköznél (képzés-átképzés, munkahelyteremtő beruházás, közhasznú munkavégzés) a munkaügyi központok az előirányzatuknál több kötelezettséget vállaltak, ami ellentétes a szabályozássaL ( 1993-ban a többlet a vizsgált megyékben 1,035 milliárd forint volt.) Ehhez az is hozzájárult hogy a MüM a Munkaerőpiaci Bizottság elvi döntése alapján a pénzmaradványoknak a decentralizált keretek 1/12 feletti részét elvonta. A Pénzügyi Főosztály nem vette figyelembe a megyei pénzmaradványok kötelezettséggel terhelt hányadát. A pénzmaradvány elvonásával az egyszer már lekötött pénzeket újra felosztották (terhelve ezzel a következő évi decentralizált keretet). Ez a gyakorlat

*

A szögletcs tárójelben megállapítások

lévő

megfelelő

számok hivatkozások a jelentés l.sz. mellékletét

pontjaira.

képező

részletes

-9-

sérti a költségvetési előírásokat, a munkaügyi központokat pedig a rendelkezésre álló pénzek ésszerűtlen elköltésére ösztönözte. A tényleges felhasználások a módosított előirányzatok átlagosan 93 ,6%-át tették ki. A Foglalkoztatási Alap pénz maradványai elsősorban a központi keretek előirányzataiból keletkeztek, jelentős mértékben abból, hogy a központi programok nem müködtek. [1.2.3.1-1.2.3.7] 6.

1994-ben a Foglalkoztatási Alap megyei számláinak kimerülése valójában a decentralizált keretek kimerülését jelentette, a lebonyolításra leadott központi kereteknek jelentős pozitív egyenlege volt. [ 1.2.3.9] 7.

A Foglalkoztatási Alap 1993. évi költségvetési beszámolóját felülvizsgálva megállapítottuk, hogy az nem volt valódi, mert:

*

nem felelt meg a vállalkozás folytatása alapelvének (nem tartalmazta a kiadások jogcímenkénti módosított előirányzatait); a teljesség és valódiság számviteli alapelve sem a könyvvezetés, sem a beszámolókészítés során nem érvényesült maradéktalanul; a valódiság számviteli alapelvét a beszámoló pénzforgalmi kimutatásában is megsértették (Az éves költségvetési beszámolóban megjelenő adatok jórészt csak "sarokszámokban", fő összegekben egyeznek); a bevételi előírások önkéntes minősítésével és törlésével az egyedi értékelés számviteli alapelvét sértették meg. [ 1.3]

* *

*

A MÜKÖDÉS KOORDINÁLTSÁGA A MUNKAERŐPIACI SZERVEZETBEN

8.

A Munkaügyi Minisztérium felülvizsgálta és módosította a Szervezeti és Müködési Szabályzatát. A főosztályok elkészítették dolgozóik munkaköri leírását. Elkészült az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat, a munkaerőpiaci szervezetek közötti feladatmegosztást, a hatásköröket egységes szerkezetbe foglaló dokumentum is. Emellett eljárási rendek kidolgozására vonatkozó feladatokat is meghatároztak. Az Alap intervenciós keretének felhasználására vonatkozó eljárási rendet kivéve viszont nem dolgozták ki a dokumentumban szereplő eljárási rendeket. Ennek

-10-

következtében a korábbi hiányosságok, müködési zavarok egy sikerült f elszámolni. [2.1.1-2.1.6]

jelentős

részét nem

9.

A Munkaügyi Minisztérium Ellenőrzési Föosztálya az intézkedési tervben megjelölt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta:

*

1991-1993-ban országos komplex ellenőrzés keretében valamennyi eszközre kiterjedően vizsgálatot végzett; évenként ellenőrzési irányelveket dolgozott és adott ki; a Foglalkoztatási Alapra irányuló ellenőrzések lefolytatásához Módszertani Útmutatót készített; 1993-ban módszertani és tematikai ajánlásokat dolgozott ki a MüM kezelésében lévő elkülönített állami pénzalapok ellenőrzéséhez; az Állami Számvevőszék 1992. évi alapvizsgálata alapján tájékoztatót készített, amelyet valamennyi munkaügyi központ részére megküldött; az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően az ellenörök továbbképzésére részletes programot készített; a Főosztály évente beszámol az ellenőrzési tevékenységről.

*

*

* * * *

A Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya által végzett ellenőrzések, s az ezekről készült jelentések igényes szakmai munkát tükröznek. Az ellenőrzés eredményei közvetlenül hozzájárultak a működés rendszerbeli problémáinak feltárásához és a jogszabályi módosítások előkészítéséhez is. [2.1.7.1-2.1.7.8) l O.

Az Országos Munkaügyi Központ alapító okiratát kiadták, az átdolgozott SZMSZ-t 1993. április l-én hatályba léptették. A munkaügyi központok SzMSz-eit felülvizsgálták, a dolgozók munkaköri leírásait a vizsgált esetekben megfel elő időben kiadták. Az intézkedési tervben szereplő eszközgazda rendszert határidőre kialakították, létrehozták az Aktív Eszközök Osztályát. Az egységes módszertani, eljárási rendeket határidőre elkészítették. [2.2.1-2.2.5] l l.

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök számítógépes nyilvántartási és adatkezelési rendszerének kialakítására vonatkozó 1993. december 31-ei határidőt az OMK nem tudta tartani. Az eszközállomány telepítése megkezdődött,

-ll-

ez azonban csak részben felel meg a távlati fejlesztési koncepciónak. A vizsgálat időpontjában az tapasztaltuk, hogy a rendszer fejlesztése lassú, az országos on-line kapcsolat igénye miatt csak folyamatosan fejleszthető. A nagytömegű adatfeldolgozások egy részét helyi megoldásokkal. manuális eszközökkel, vagy ügyviteli jellegű programok segítségével próbálják kezelni. [2.2.6-2.2.7] [2.2.7.1] Az egyes aktív eszközökre fordított támogatások felhasználása eredményességének megállapításához az ún. követéses jellegű kérdőíves felméréseket ( a monitoring rendszert) 1993. I. negyedévében kísérletként három megyében indították be. A kísérlet tapasztalatait a három megye, az OMK és a világbanki szakértők együttesen értékelték. Megállapították, hogy a monitoring rendszer az eszközmű­ ködtetö programokra épül, azok hiányában vagy hiányos müködtetése mellett nem müködhet a tervezett módon. Vizsgálati tapasztalataink alátámasztották a szakértök ezen megállapítását. [2.2.8] 12.

Az OMK ellenőrzési szabályzatát az intézkedési tervben megjelölt határidön belül jóváhagyták. A Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos felügyeleti ellenőr­ zésre 1994-től fordítottak nagyobb figyelmet. [2.2.9 .l, 2.2.9 .3] 13.

Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) és az OMK 1993. augusztusában megállapodott az OFA által kötött támogatási szerzödések szúrópróbaszerű ellenőrzésérőL A megállapodás megkötésével az OMK megsértette a költségvetési szervek feladatvállalására vonatkozó szabályokat. A munkaügyi központok is csak az alapító okiratban foglalt alaptevékenységet láthatják el, ilyen feladatot viszont az okirat nem tartalmaz. [2.2.9.2] 14.

A megyei (fővárosi) munkaügyi központok általában az előírt határidőre felülvizsgálták SzMSz-eiket, szükség szerint átdolgozták, kiegészítették azokat. A meglévő munkaköri leírásokat felülvizsgálták, kiegészítették, a hiányzó munkaköri leírásokat pedig elkészítették. A gazdálkodás viteléhez szükséges különböző belső szabályzatokat általában határidőre elkészítették. A munkaügyi központok az OMK segédletek alapján az egyes aktív eszközökre kidolgozták a saját eljárási rendjüket. A számítógépes rendszer OMK általi kifejlesztésének késedelme miatt 15.

- 12 -

azonban általában saját fejlesztésű programokkal dolgoztak, így országos szinten az egységes adatkezelés és feldolgozás nem, vagy nehezen biztosítható.

[2.3.1-2.3.3] [2.3.2.4] A munkaügyi központoknál jelentősen javult a belső ellenőrzés szervezettsége, színvonala. A vizsgált idöszakban a leglátványosabban a munkaeröpiaci támogatások felhasználásának ellenőrzése fejlődött. Az ellenörök az 1992. évi 23,0 millió forinttal szemben 1993-ban 150,3 millió, 1994. június 30-ig pedig 142,8 millió forint visszafizetésére tettek javaslatot. A tényleges befizetések összege azonban rendkívül alacsony, néhány millió forint. Ennek oka főként az eljárási rendben rejlik. A munkaügyi központok a támogatásról az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatot hoznak. A támogatás visszavonásáról is határozatot hoznak, ami megfellebbezhető és bírósági úton megtámadható. Ez jelentősen meghosszabbítja az eljárást. A támogatási szerződést a Ptk. szabályai szerint kötik meg. Megítélésünk szerint a visszaköveteléseknél már nem lehetne visszatérni az államigazgatási eljárás útjára, hanem a polgári eljárás szabályai szerint kellene pert indítani. (Információink szerint ezt az eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség is kifogásolta. Állásfoglalást kért a legfőbb ügyészségtől, amelyet azonban vizsgálatunk lezárásáig még nem kapott meg.)

16.

Mindemellett esetenként halogató magatartást, a szerződésekben rögzített határidők indokolatlan módosítását tapasztaltuk a munkahelyteremtő beruházások támogatási szerződéseit megszegökkel szemben.

[2.3.5] Alapvizsgálatunkat követően mind az irányító szervek, mind a munkaügyi központok számos intézkedést tettek az aktív munkaeröpiaci eszközök müködtetése és ellenőrzése személyi feltételeinek javítására. A munkaügyi központok különbözö, de általában növekvő időt fordítottak a dolgozók továbbképzésére. 17.

[2.3.6]

- 13-

A KÖZPONTI PROGRAMOKRA FORDÍTOTT TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az 1991. évi IV. törvény szerint a FA-ból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi kereteket kell elkülöniteni, illetve rövid és hosszú távú foglalkoztatáspolitikai programok indíthatók. A központi keretek jelentős maradványait már alapvizsgálatunk során kifogásoltuk. A keretek összege a vizsgált időszakban csökkent, azonban felhasználásukban nem tapasztaltunk lényeges változást. Az eddigi központi programok azért nem vezettek eredményre, mert olyan gondok megoldására vállalkoztak, amelyekre a megyei decentralizált alapok állnak rendelkezésre. Mivel a keretek leosztása "additív" jelleggel történt (akkor voltak felhasználhatók, ha a megyék ki tudták azokat egészíteni), ez a gyakorlat késleltette a decentralizált keretek felhasználását. 18.

1993-ban a központi támogatással megvalósuló programokra 1300 millió forintot hagytak jóvá.

A központi kistérségi foglalkoztatási programra 400 millió forintot irányoztak elő. A sikertelennek minősített pályázatok miatt a 400 millió forintból semmit sem használtak fel, mert a pályázat meghirdetése időpontjában még nem voltak kidolgozott komplex kistérségi fejlesztési programok, amelyekhez támogatást lehetett volna nyújtani. [3.1.1] A rétegprogramokra elkülönített 500 millió forintos keretösszegből 106,6 millió forintot használtak fel a megyék. A munkaügyi miniszter a Kormány részére készített tájékoztatójában értékelte a rétegprogramokat. Az alacsony felhasználást elsősorban a programok elkészítésének késői időpontjával magyarázta, továbbá hangsúlyozta, hogy a programokban meghatározott feladatok többségükben előkészítő jellegűek voltak. (Az egyes programok alapos kidolgozása fontos. Ezt azonban a programok beindítása előtt, a pénzügyi tervezést megelőzően kell elvégezni.) A Munkaügyi Minisztérium 1994. júliusára cselekvési programot dolgozott ki a munkanélküliek helyzetének kezelésére, enyhítésére. Ez a program azonban

- 14 -

1994-ben az e célra elkülönített 900 millió forint felhasználására már nem gyakorolhatott lényeges befolyást. [3.1.2] Az Ózdi munkahelyteremtési programra 200 millió forintot határoztak meg, aminek a felhasználására csak

1994-től

került sor.

[3.1.3] A központi közhasznú munkavégzési programra 1993-ban elkülönített 48 millió forintból l 0,3 millió forintot használtak fel. A program 1993-ban lezárult. [3.1.4] A tartósan munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő szociális földprogramra 1993-ban 50 millió forintot különítettek el, de szerzödést a program keretében nem kötöttek. 1994. első felében is mindössze 16 volt a megkötött szerződések száma. 1994-ben a Munkaerőpiaci Bizottság a programra 500 millió forintot különített el. [3.1.5] A foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére 1993-ban 935 millió forintot különítettek el. Az intervenciós keretre beérkezett kérelmek száma és az igényelt támogatás összege is évröl-évre növekedett. 1993-ban és 1994 első félévében a támogatási kérelmekben szereplő összegek sokszorosan meghaladták a pénzügyi keret lehetőségeit. A támogatást igényl6k várható tömeges létszámleépítése nem átmeneti gazdálkodási problémákból, hanem tartósan veszteséges gazdálkodásból, csődhelyzetekböJ adódik. A gazdasági válsághelyzetek megoldásában nélkülözhetetlen gazdaságpolitikai döntéseket és koordinált intézkedéseket a foglalkoztatás elösegítésére rendelkezésre álló szük pénzügyi keretekkel helyettesítik. 19.

Az intervenciós keret felhasználására vonatkozó eljárási rend kidolgozása elősegítette

a támogatások célzottabb kihelyezését. Az intervenciós keret felhasz-

nálásának szabályozása azonban nem képes megoldani a gazdasági válsághelyzetből,

a regionális gazdaságpolitikai koncepciók hiányából adódó gondokat. Ez

utóbbiak hiányában indokolatlannak Játjuk az elkülönített keretet. [3.2]

- 15 -

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁBAN ÉS EREDMÉNYESSÉGÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

Az 1992. évi alapvizsgálat óta pozitív változást tapasztaltunk a megyei decentralizált keretek felosztása, az egyes előirányzatok megalapozása, a felhasználást meghatározó elvek, súlypontok és eljárási rendek kialakítása terén. Az egyes aktív eszközökre fordított támogatások gazdaságosságának, eredményességének értékeléséhez az OMK a munkaügyi központok közremüködésével meghatározta és kiadta az egységesen alkalmazandó teljesítménymutatókat. Ezt önmagában is fontos lépésnek értékeljük egy olyan államháztartási gazdálkodási rendszerben, ahol a teljesítménymérés elvi lehetőségét is gyakran kétségbevonják. Az egyes aktív eszközökre fordított támogatások felhasználása gazdaságosságában és eredményességében bekövetkezett változások értékelését a monitoring rendszer (követéses jellegű kérdőíves felmérés) müködése eredményeként nyert alapinformációk alapján lehetett volna biztonsággal elvégezni. Ennek bevezetése azonban - a korábban ismertetett okok miatt - az intézkedési tervben megjelölt határidőre nem történt meg. Az előbbiekből eredően a munkaügyi központok csak szűkkörű információval rendelkeztek az egyes aktív eszközök, programok keretében nyújtott támogatások tényleges eredményeiről, arról, hogy hány ember foglalkoztatását, munkához való jutását sikerült biztosítani. 20.

Az 1991. évi gyakorlathoz képest javult a pályáztatási rendszer. Célirányosabbá váltak a pályázati kiírások, szigorodtak a támogatási feltételek. A munkahelyteremtő beruházásoknál az 1992-ben még leggyakoribb vissza nem térítendő támogatásokat a kamatmentes visszatérítendő tőkejuttatás váltotta föl. Emellett általában kikötötték, hogy folyamatban lévő beruházás nem támogatható, a támogatás igénybevételéhez előírták, hogy a pályázónak milyen mértékű saját forrással kell rendelkeznie. Esetenként maximáiták a beruházásokhoz adható támogatás, illetve egy főre adható támogatás összegét. [3.3.1.1] A munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújtott támogatások felhasználásának eredményessége (a megvalósult munkahelyek száma és az ezeken foglalkoztatott, a regisztrált munkanélküliek köréből kikerül ők aránya) 1992 és 1993 években

21.

- 16-

némileg javult. A vizsgált megyékben az 1993. december 31-ig tervezett munkahelyek száma 8.413 volt, amiből 6.284 munkahely jött létre. Ez 74,6%-os átlagos megvalósulási arányt jelent az alapvizsgálat 62,5%-os arányával szemben. Különösen jelentős volt a javulás a munkanélküliek megvalósított munkahelyeken történő foglalkoztatását tekintve. Amíg az alapvizsgálat idején a vizsgált megyékben a támogatások révén létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak közül átlagosan csak 44, l% került ki a regisztrált munkanélküliek kőréből, addig 1992-93-ban ez átlagosan 83,4%-ra emelkedett. [3.3.1.2] A munkahelyteremtő beruházások támogatásánál a fenti kedvező irányú változások mellett az eszköz működésének alapvető problémáira mutatnak rá a következő adatok. A vizsgált megyékben és a fővárosban az 1992. január l és 1993. december 31 között megkötött 872 szerződésből mindössze 458 valósult meg, 87 meghiúsult, 62 meghiúsulni látszik, 118 pedig késni fog. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a munkahelyteremtő beruházások támogatása jár a legtöbb feladattal, s egyben a legnagyobb kockázattal is. [3.3.1.3] 22.

Az alapvizsgálat óta eltelt időszakban a képző intézményekkel kötött szerződések feltételei is szigorodtak. Így például előírták a tanfolyamokról való, lemorzsolódás pénzügyi szankcióját. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alapvizsgálat óta eltelt időszakban a tanfolyamokról való lemorzsolódás aránya 17 %-ról átlagosan 8 %-ra csökkent. A munkaügyi központok előírták az alvállalkozói szerző­ dések becsatolását, s megnövekedett azon szerződések száma, amelyekben a képző intézmény elhelyezési kötelezettséget, vagy az elhelyezésben való közreműködést vállalt. 23.

Gyorsabbá és némileg megalapozottabbá váltak a támogatásokról hozott döntések. Gyakorivá és kiterjedtté vált a támogatások felhasználásának ellenőrzése, az ellenőrzések által feltárt szerződésszegések és más müködésbeli problémák, hiányosságak megszüntetésére tett intézkedések. A MüM a képzések-átképzésekre !993-ban szakmai ajánlásokat adott ki és előkészítés alatt van az "Irányelvek a Foglalkoztatási Alap !995. évi felhasználásához" című kiadvány. [3.3.2.1-3.3.2.3] A képzésre-átképzésekre fordított támogatások ellenőrzése során az alapvizsgálathoz hasonlóan az azonos szakmára képző-átképző programok óraszámában és az egységköltségekben (egy főre jutó költség, egy órára jutó költség) 24.

- 17-

jelentős,

esetenként 2-3 szoros különbségeket is tapasztaltunk. Ezekre a különbségekre csak részben találtunk magyarázatot, elfogadható indokokat. A képzés-átképzésekre fordított támogatások mértékének kialakulásában a képző intézmények program- és árajánlatainak van meghatározó szerepe. A munkaügyi központok a pályázatok elbírálásához, a megbízási szerződések megkötéséhez bekérik ugyan a tanfolyam tematikáját, költségvetését, ezek szakszerű, érdemi felülvizsgálatára azonban jórészt nem kerül sor. Ehhez a munkaügyi központok megfelelő személyi feltételekkel sem rendelkeznek.

[3.3.2.7] 25.

Az 1992-93. évi képzés-átképzések eredményessége, a képzésben résztvevők új szakmában történő elhelyezkedése az alapvizsgálat óta eltelt időszak­ ban nem javult, a képzés szakirányának megfelelő elhelyezkedések aránya 30% alatt maradt.

[3.2.4] 26.

A képzés-átképzések támogatási rendszere, jellemzően kialakult két formája a pályázati rendszer keretében működő támogatások, illetve az egyéni képzési támogatások önmagukban is gátolják a képzésre fordított pénzeszközök eredményesebb felhasználását. Az egyéni képzések esetében a tanulni szándékozó munkanélküliek jogosultak a maguk választotta képzési programok finanszírozásához támogatást kérni. A pályakezdők jórészénél érzékelhető volt, hogy újabb képzésre, egyetemi, főiskolai felvételre várnak. A pályázati rendszer keretében működtetett támogatások felhasználása lényegében a munkaügyi központok, illetve munkaügyi tanácsok által kialakított képzési elvek alapján meghirdetett pályázatokon alapszik. A képzési kapacitások megszerzésére koncentrál. A pályázati kiírásokban többnyire nem meghatározott (óraszámú, tematikájú) képzési-átképzési program megvalósításához keresnek képző intézményt. A képzési programok a képző intézmények programajánlatai szerint alakulnak ki. Az egyes programok elindítására sokszor a megfelelő hallgatói létszám hiányában nem került sor. Háttérbe szorul az a szempont, hogy a munkanélküliek munkaerőpiaci

köréből

az adott

feltételek mellett kiket és mire célszerű képezni-átképezni, hogy a képzés valóban a munkába állást, illetve a munkaerőpiaci pozíciók javítását biztosítsa.

[3.3.2.1-3.3.2.3; 3.2.5-3.2.6]

- 18-

A közhasznú foglalkoztatás támogatására fordított pénzeszközök 1992-93ban dinamikusan növekedtek. A közhasznú munkavégzés legjellemzőbb területe a kommunális jellegű tevékenység, ahol a munkát végzők mintegy kétharmadát foglalkoztatták. Az e célra biztosított támogatások felhasználásának tapasztalatai szerint a vizsgált három aktív eszköz közül ez a legnagyobb biztonsággal kezelhető támogatási forma. Viszonylag könnyen elérhető a támogatást igénybevevők lehetséges köre. A pénzeszközök függvényében a felhasználás jól ütemezhető és közvetlen eredménye a foglalkoztatás rövidebb, hosszabb ideig történő megvalósulása. [3.3.3.1] 27.

Ugyanakkor e támogatási forma alkalmazása kapcsán is több, az eredményességet kedvezőtlenül befolyásoló tényezővel találkoztunk, amelyet már alapvizsgálatunk során is kifogásoltunk. A törvény a közfeladat tartalmát nem definiálja, így az elég tágan értelmezhető. A törvényi szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a közmunkák többségét szervező munkáltatók, a helyi önkormányzatok az alapféladataik ellátásához szükséges létszámot a közhasznú foglalkoztatás terhére bővítsék. Az eszköz müködésének eredményességéről a tekintetben, hogy a közhasznú munkavégzés révén milyen mértékü a tartósan állásban maradók aránya, csak eseti információk vannak. [3.3.3.2]

AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány ellenőrzése eredeti vizsgálati céljaink között nem szerepelt. A munkaügyi központok tevékenységének ellenőrzése kapcsán találkoztunk az OFA pályázatok véleményezési, illetve a szerződések ellenőrzési kötelezettségéveL A helyszíni ellenőrzések kedvezőtlen tapasztalatai, valamint az Alapítvány Foglalkoztatási Alapból származó pénzeszközeinek jelentős mértékü növekedése indokolták az Alapítvány vizsgálalba történő bevonását. 28.

Az OFA létrehozása a Foglalkoztatási Alapból 1992-ben törvényes keretek közölt történt. A Munkaeőpiaci Bizottság az Alapítvány létrehozására 300 millió forint támogatást biztosított, illetve további 700 millió forintra vállalt kötele-

- 19-

zettséget. Az Alapítvány céljaként határozta meg, hogy a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére - területi és ágazati megkötés nélkül - foglalkoztatási társaságokat hozzon létre és felügyelje azokat. Az Alapítvány célját képezi ezen kívül a foglalkoztatási célú alapítványok pályáztatása és támogatása is. Az előbbiekben meghatározott céloktól azonban már az alapításkor eltértek, később az eltérés még nyilvánvaló bb volt. Olyan támogatási céloknak biztosítottak elsőbbséget, amelyek az alapító okiratban is csak másodiagos szerepet kaptak. Az Alapítvány kuratóriuma elsőbbséget biztosított az új, aktív kísérleti foglalkoztatási eszközök támogatásának. Az elsődleges alapítványi célokra !993-ban az előző évről áthúzódó kötelezettséggel együtt tervezett 468 millió forinttal szemben 408 millió forintot, ugyanakkor a másodiagos célokra a tervezett 652 millió forinttal szemben 785 millió forintot fordítottak. [4.1 ;4.2.2- 4.2.3] Az új eszközök - a munkahelymegőrzö és munkahelymegtartó programok - kisérleti jellegét alátámasztó dokumentumokat nem találtunk. Ezek jórészt csak nevükben voltak új támogatási formák, mert az FA-ban, illetve hasonló elnevezéssel más alapoknál is megtalálhatók. A valóságban tehát az OFA-ból 1993-ban nem kísérletet folytattak, hanem 642 millió forinttal "élesben" kísérleteztek. A támogatások folyósítása az FA-ból támogatott eszközökkel szemben lényegesen liberalizáltabb feltételek, a támogatási igények formális felülvizsgálata és a felhasználások ellenőrízetlensége mellett történt. Az alapító MüM sem akadályozta meg az FA-ból származó pénzeszközök ilyen módon történő felhasználását. A törvényi előírásokkal nem ellentétes ugyan, de összeférhetetlennek tartjuk, hogy az OFA kuratóriumának tagjai annak a Munkaerőpiaci Bizottságnak a tagjaiból tevődnek össze, amely dönt a Foglalkoztatási Alap pénzeszközei elosztásának fő elveiről és arányairóL [4.2.4-4.2.7] 29.

A MüM Ellenőrzési Főosztálya 1993-ban az OFA működésére vonatkozóan ún. szakmai ellenőrzést végzett. Az alapító Munkaügyi Minisztérium határozottan megfogalmazta azt az igényt, hogy az Alapítvány kuratóriuma a feltárt hiányosságokat szüntesse meg. Az alapító azonban nem tett intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az Alapítvány működése az alapító okiratban megfogalmazott céloknak megfeleljen, vagy sor kerüljön az alapító okirat módosítása. [4.2.7] 30.

-20-

ll. Á L T A L Á N O S K Ö V E T K E Z T E T É S E K

ÉS AJÁNLÁSOK

Az utávizsgálat elsősorban arra terjedt ki, hogy ellenőrizze a munkaügyi

miniszter intézkedési tervében

szereplő

"ígérvények" teljesítését, a kijelölt feladatok

megvalósítását. A hagyományos értelemben vett utávizsgálattól a módszert tekintve annyiban tértünk el, hogy az egyes dokumentumok meglétén kívül az államigazgatási eljárási folyamatot is ellenőriztük. Ez egyrészt mutatja a feladat végrehajtásában közreműködő

szervezetek teljesítményét, másrészt befolyásolja a Foglalkoztatási Alap működtetésének eredményességét, az alapfunkció teljesítését: azt, hogy milyen mértékben sikerült az Alap pénzeszközei felhasználása révén a foglalkoztatást elösegíteni, a munkanélküliséget és hátrányos következményeit mérsékelni. El kell ismerni mindazokat a

jelentős erőfeszítéseket,

amelyeket a Munkaügyi

Minisztérium, az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok tettek az FA rendeltetésszerű működése érdekében. A "bürokrácia" szabályozása, az államigazgatási eljárási folyamatok lényeges javulása ellenére azonban az elért eredmények csak részlegesek. Az FA működésében, a pénzeszközök célirányos és eredményes felhasználásában az alapvizsgálat óta nem következett be minöségi változás. Mind az l 992. évi, mind a jelenlegi számvevőszéki vizsgálat több vonatkozásban is rámutat az Alap jelenlegi finanszírozásának problémáira. Ezek egy része az Alap éves költségvetési rendszerben történő finanszírozására vezethető vissza. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök jellegüknél fogva általában nem köthetök egyetlen naptári évhez és különösen nem a december 31-ei fordulóponthoz. Az Alap tehát feladataiból adódóan indukálja az áthúzódó kötelezettségeket, amelyeknek következménye vagy a pénzmaradvány, vagy a szabályozással ellentétes többlet kötelezettség vállalása. Az Alap folyó bevételei mind 1993-ban, mind 1994-ben bizonytalanok voltak. 1993-ban az eredeti előirányzat 8 9%-a ( 12 Mrd Ft) származott volna privatizációs bevételből. Ebből azonban mindössze l ,9 milliárd forint folyt be, a tervezett l ,5 milliárdos költségvetési támogatás pedig ll ,6 milliárd forint lett. !994-ben a folyó bevételek 63%-át (13,5 Mrd Ft) tervezték privatizációs bevételből, 7,9 milliárdot

-21 -

pedig más alaptól véglegesen átvett pénzeszközbőL A féléves beszámoló 7,9 milliárd forintos bevétele a Munkanélküliek Szolidaritási. Alapjából származott, 2,5 milliárd forintot pedig a központi költségvetés nyújtott. Helyszíni vizsgálatunk idején folytak egyeztetések további 5 milliárd forint központi támogatásróL A források bizonytalansága kedvezőtlenül befolyásolja az aktív eszközök müködését is. Az ezek keretében nyújtott támogatások hatékony és eredményes felhasználásának biztosításához megfelelő feltételek kialakítására lenne szükség. A támogatások kihelyezését megelőző előkészítő munka a munkaerőpiaci szervezetekben jelentős erőforrásokat köt le. Megfelelő előkészítő munka viszont akkor várható el, s egyben akkor racionális, ha az aktív eszközökre, támogatásokra biztonságos pénzügyi keretekkel lehet számolni. A finanszírozási rendszer koncepeionális átgondolását az is indokolja, hogy az Alap az elmúlt időszakban a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjához hasonló müködési jegyeket hordozott. Az Alap forrástervezése során az előző évi ellátási szint megtartására törekedtek. Át kellene gondolni az MSZA és az FA újbóli összevonását ( 1991-ben bontották ketté a Foglalkoztatási Alapot) és a két alap egységes munkanélküli biztosítási rendszer keretében történő müködtetését. Ehhez azonban törvényben kellene meghatározni nemcsak a munkaadók és munkavállalók hozzájárulásának mértékét, hanem az állam feladatvállalását, annak mértékét is. Ez garantálhatná az állam munkanélküli ellátásokhoz való hozzájárulását, s ugyanakkor a feltételekhez jobban igazadhatna a passzív és aktív eszközök alkalmazása. Az állami garancia a támogatás mértékére azért is szükséges, mert a rendszerből nem zárhatók ki a járadékban ugyan nem részesülő, de az aktív eszközökbe bevont munkanélküliek. Megszünne az az érdekeltség is, hogy a pénzt a költségvetési év végére minden áron el kell költeni. A foglalkoztatás elősegítésére szolgáló pénzeszközök eredményes felhasználását általában is, de egyes keretekét különösen meghatározza, hogy a támogatást milyen gazdasági feltételek között használták fel. Az intervenciós keretből nyújtott támogatások például önmagukban, megfelelő regionális gazdaságpolitikai háttér nélkül a foglalkoztatási válsághelyzetek időleges kezelésére, a politikai feszültségek mérséklésére képesek csupán, s mint a tapasztalatok mutatják a foglalkoztatási problémákat tartósan nem oldják meg. Ezért például az intervenciós keret felhasználásával szemben nem támaszthatök olyan követelmények, mint

-22-

amelyeket a foglalkoztatási törvény az Alappal szemben általában megfogalmaz. Ebből az is következik, hogy vagy meg kell szüntetni az intervenciós keretet, vagy a törvényben kell szabályozni, hogy ebből a keretből a regionális fejlesztési koncepciókhoz igazodóan adható támogatás. Hasonló nehézségekkel jár a központi programok müködtetése is. A központi programok keretében azokat a rétegeket kívánták segíteni, amelyek a munkaerőpia­ con különösen hátrányos helyzetűek. E rétegek segítéséhez azonban központi szinten nem teremthetőek meg azok az információk és eszközök, amelyek a támogatást célirányosan képesek az érintettekhez eljuttatni. Az irányelvek szintjén a központi akarat kialakítható, de az eszközök, beleértve a pénzeszközöket is, csak decentralizáltan müködtethetők. Ezért nem célszerű a Foglalkoztatási Alapból e célokra központi kezelésben tartani a pénzeszközöket A Foglalkoztatási Alapbóllétrehozott Országos Foglalkoztatási Alapítványból nemcsak liberalizáltabb f eitételek me ll ett nyújtottak támogatást, hanem ellenőri­ zetlenül is. Ez - amellett, hogy károsan befolyásolta az FA hasonló eszközeinek igénybevételét- a pénzeszközökkel való pazarláshoz is vezetett. Főként a megyei vizsgálataink adtak számos kedvezőtlen visszajelzést. Az államháztartási törvény !992. júliusa óta nem teszi lehetövé az alapokból alapítványok létrehozását. Az OFA-t ezt megelőzően, törvényes keretek között hozták létre, azonban esetében is elkerülhetetlen a müködés felülvizsgálata és a közalapítvány keretében történő müködtetése. A Foglalkoztatási Alap felülvizsgálata során, a racionális törvényi szabályozás elősegítése érdekében az államháztartási reform keretében kell áttekinteni azokat az elkülönített állami pénzalapokat, amelyek müködési céljai a Foglalkoztatási Alapéhoz hasonlóak, illetve fedik azt (Területfejlesztési Alap, Rehabilitációs Alap stb.). Ennek eredményeként kellene arról is dönteni, hogy az egyes eszközök (pl. munkahelyteremtő beruházás támogatása) melyik alap keretében müködtethetők biztonságosabban, eredményesebben, illetve a különböző alapoknál lévő azonos célú eszközök müködtetésében milyen koordinációt kell biztosítani. A Foglalkoztatási Alapból a képzés-átképzésre fordított támogatások folyamatosan növekedtek az elmúlt négy évben. A támogatások felhasználására vonatkozó ellenőrzési tapasztalataink azt mutatják, hogy a képzések-átképzések rendkívül

-23-

széles körben és tartalommal folynak. Olyan képzésekre is sor került, amelyek a közoktatás alapfunkcióit teljesítették, s közvetlenül nem a foglalkoztatás előse­ gítését szolgálták. Nem tartjuk célszerűnek, hogy a Foglalkoztatási Alap finanszírozza más rendszerek funkció-elégtelenségéből származó hiányokat. Erre azonban a foglalkoztatási törvényben a képzés-átképzések tág kerete is lehetőséget ad. Ezért célszerű lenne a foglalkoztatási törvényben a képzés-átképzésekre nyújtható támogatások feltételinek szigorúbb szabályozása. A FA szabályszerű és hatékony működtetését 1992-94-ben is gátolta, hogy nem történt meg az érdekegyeztető szervezetek (Munkaerőpiaci Bizottság, Országos Képzési Tanács és a Munkaügyi Tanácsok) feladat- és hatáskörének pontos szabályozása. Erre a foglalkoztatási törvény felülvizsgálata során külön felhívjuk a figyelmet, mert az Alap működése során felvetődő hatásköri problémák rendezésére, pontosítására törvényen kívül nincs mód.

AJÁNLÁSOK

Az Országgyűlés Számvevőszéki bizottságának javasoljuk, hogy- a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsággal együtt -

*

kérje fel a miniszterelnököt az elkülönített állami pénzalapok könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének felülvizsgáltatására, a Foglalkoztatási Alaphoz hasonló funkciót betöltő alapok működésének az államháztartási reform keretében történő áttekintésére;

*

hallgassa meg a munkaügyi minisztert az utóvizsgála~ kapcsán megtett intézkedésekről, a foglalkoztatási törvény felülvizsgálata előkészítésének helyzetéről.

A pénzügyminiszter figyelmébe ajánljuk, hogy

*

vizsgáltassa felül a költségvetési gazdálkodásra. a könyvvezetési kötelezettségre és a beszámoló készítésére vonatkozó módosított l 79/ 199l.(XII.30.); 137/1993. (X.l5.) és 139/1993.(X.l5.) kormányrendeleteket és gondoskodjon azoknak az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásai kiegészítéséről, pontosításáról;

-24-

*

adjon ki irányelveket az elkülönített állami pénzalapok - ezen belül a Foglalkoztatási Alap - tervezésére, könyvvezetésére, könyvvezetési megoldásaira és beszámolására vonatkozóan, amelyek az alapokra vonatkozó sajátosságokat is figyelembe veszik.

A munkaügyi miniszter figyelmébe ajánljuk

*

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvvezetési és beszámolási kötelezettségére vonatkozó, módosított 179/1991. (XII.30.) kormányrendelet, továbbá az államháztartásról szó!ó !992. évi XXXVIII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletek [ 13711993. (X.l5.); 139/1993. (X.!5.)] elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásainak betartatását;

*

az FA 1993. évi költségvetési beszámolójának - a MüM belső vizsgálatának megállapításait IS figyelembe vevő - önrevízióját, a szükséges helyesbítések átvezetését;

*

készíttesse el a hiányzó belső eljárási szabályzatokat, vizsgáltassa felül a működtetésre vonatkozó feladat- és hatásköröket, gondoskodjon azok egyértelmű megosztásáróL összehar~golva a szakmai főosztályok és a Pénzügyi Főosztály tevékenységél;

*

dolgozlassa ki a tervezésre vonatkozó eljárási rendet, ennek keretében gondoskadjon a Munkaerőpiaci Bizottság és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központok és a munkaügyi tanácsok közös feladatainak megfelelő koordinálásáról;

*

alapítói hatáskörében eljárva vizsgállassa felül az Országos Foglalkoztatási Alapítvány működését;

*

tekintse át a támogatások aktív eszközeinél alkalmazott államigazgatási eljárási rendszert (különös tekintettel a szerződésszegések eseteire) és törekedjen arra, hogy a támogatások visszakövetelésénél a polgári peres eljárás szabályait alkalmazzák; vizsgáltassa felül a Fővárosi Munkaügyi Központ !992. évi munkahelyteremtő beruházási támogatási szerződéseit és tegyen intézkedéseket a jogta!arJul igénybe vett támogatások visszakövetelésére;

-25-

*

vizsgáltassa felül mind a pályáztatás, mind pedig az egyéni igénylés keretében működtetett képzési-átképzési támogatások rendszerét és tegyen intézkedéseket a képző szervezetek kiválasztása, pályáztatása, a támogatásban részesülők kiválasztása terén tapasztalt hiányosságak megszüntetésére;

*

a Foglalkoztatási Alap működésének áttekintése nyomán készítse gyűlés számára a foglalkoztatási törvény m6dosítását.

elő

Budapest, 1995. április 24.

-ll ,,_r---Hageimayer István

Melléklet: 3 db, 78 oldal terjedelemben

az Ország-

MELLÉKLETEK a Foglalkoztatási Alap utávizsgálatainak tapasztalatairól szóló V-15=1111994-95., 238. témaszámú jelentéshez

!.sz. melléklet 1-55 oldal terjedelemben Részletes megállapítások a Foglalkoztatási Alap utávizsgálatához 2.sz. melléklet 1-8 oldal ter jedelemben Az Állami Számvevőszék 1992. évi alapvizsgálata során tett javaslatok a FA szabályszerű és hatékony működtetésének kialakításához 3.sz. melléklet 1-15 oldal terjedelemben A munkaügyi miniszter 8203/1992./1./21. számú levelében kiadott intézkedési terve

l.sz. melléklet

a V-15-381994-95., 238. témaszámú jelentéshez

RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a Foglalkoztatási Alap utóvizsgálatához

l. A FOGLALKOZTATÁSI ALAP TERVEZÉSI, PÉNZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI RENDJE KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A RENDSZER MŰKÖ­ DÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS, A VONATKOZÓ SZÁMVITEll ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ALAPJÁN

1.1. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtása 1.1.1. Az intézkedési tervben a munkaügyi miniszter elrendelte az 1992. év gazdasági eseményeinek a kettős könyvvitel előírásai szerinti lekönyvelését, a számviteli szabályozás kialakítását, számviteli szabályzat elkészítését. Az intézkedési tervben megjelölt feladatokat a MüM csak részben hajtotta végre. Az 1992. év gazdasági müveleteinek "átkönyvelését" mind a MüM, mind a megyei munkaügyi központok 1993 januárjában elvégezték, az 1992. évi beszámoló már a vonatkozó előírások szerint készült. Az utólagosan végrehajtott könyvelés a jelentős többletmunka mellett azzal járt, hogy az egy összegben lekönyvelt tételek utólag követhetetlenek, ellenőrizhetetlenek. Az 1992. évi könyvviteli adatok ellenőr­ zése csak az egyszeres nyilvántartásokkal való összevetés alapján lehetséges. A MüM késve, 1993. május 21-én adta ki az 1993. évre vonatkozó számlarendet. A számlarend alapvetően megfelel a vonatkozó - keretjellegű - előírásoknak. Késedelmes kiadása a munkaügyi központok számára ismételt többletmunkát jelentett a szükséges korrekciók miatt.

3.

Az intézkedési tervben nevesített számviteli szabályzat azonban nem készült el. A számlarend kiadása csak részleges intézkedésének tekinthető. 1.1.2. Az FA 1991. évi pénzmaradványa elszámolásának dokumentumait a MüM 1993. februárjában megküldte az ÁSZ elnökének. Vizsgálatunk megállapította, hogy a pénzmaradvány elszámolása és jóváhagyása formálisan, felülvizsgálat nélkül történt meg. Vizsgálatunk során a Fővárosi Munkaügyi Központnál megkíséreltük rekonstruálni a tényleges, 1991. évi pénzmaradványt. Ez azonban csak részleges sikerrel járt. A különböző bankszámlákan kimutatott egyenlegeket hiteles, lezárt naplókkaL illetve a naplóban kimutatott egyenleget bankszámla kivonattal nem lehetett igazolni. Első ízben az FA 1991. június végén megnyitott bankszámlájának egyenlege igazolható bankszámla kivonattaL Az ellenőrzés a megyei munkaügyi központokban ugyancsak a formális eljárást igazolta. Tekintettel arra, hogy a megyei(fővárosi) pénzmaradványokat a következő években elvonták, s ezért érdemben nem befolyásolják a gazdálkodási folyamatokat, az elszámolást lezártnak tekintjük. 1.1.3. A Világbanki Programiroda szerzödéseit és kifizetéseita MüM az intézkedési tervében foglaltaknak megfelelöen felülvizsgálta, illetve felülvizsgáltatta. A MüM Ellenőrzési Főosztálya szervezésében 1993. május 20-án zárómegbeszélés keretében értékelték az elvégzett ellenőrzések tapasztalatait és meghatározták a szükséges intézkedéseket, kijelölték a határidőket, felelősöket A MüM Ellenőrzési Főosztálya kérésünkre a vizsgálati jelentést hetekintésre átadta. Az ellenőrzés nemcsak az ÁSZ által vizsgált területre, hanem további szerződésekre és kifizetésekre is kiterjedt. Az ellenőrzés megerősítette az ÁSZ megállapításait, s az általunk felvetett rendezetlenséget, típushibákat további területeken is feltárta. A kifogásolt kifizetésekre a megbízottaktól és megbízóktól nyilatkozatokat, tanúsítványokat kértek be. Ezeket jelen vizsgálatunk során áttekintettük, megfelelőnek találtuk, s ezért az ÁSZ alapvizsgálata kapcsán tett intézkedéseket lezártnak tekintjük. A MüM Ellenőrzési Főosztálya 1993. novemberében ellenőrizte az Országos Munkaügyi Központnál a Világbanki Programhoz kapcsolódó kifizetések szabályszerűségét. Az ellenőrzés szabályozási hiányosságokat és a számviteli fegyelem gyakori megsértését tárta fel. Az OMK vezetése a vizsgálat megállapításai alapján elvégeztette a belső vizsgálatot. A feltárt mulasztások - esetszámukat és jellegüket

4

tekintve - határozottabb intézkedéseket indokoltak volna a terület szemben.

1.2. A Foglalkoztatási Alap tervezése, az maradványok alakulása

előirányzatok

felelőseivel

felhasználása és a pénz-

1.2.1. A Munkaügyi Minisztériumban lefolytatott helyszíni ellenőrzések során kiemelten vizsgáltuk a Foglalkoztatási Alap 1993. és 1994. évi tervezésével összefüggő tevékenységet, a tervek megalapozását szolgáló munkálatokat és dokumentumokat, valamint az Alapra vonatkozó, költségvetési törvényben jóváhagyott tervek tartalmát Az elkülönített állami pénzalapok tervezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések

szerint az Alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéshez szöveges indoklást kell mellékelni, amelyben az egyes előirányzatok megalapozoltságát kell indokoln([l992. évi XXXVIII. tv. 58.§; 139!1993.(X.l2.) Korm.rendelet 2.§ p] 1.2.1.1 A Foglalkoztatási Alap 1993. és 1994. évi terve a jogszabályi előírásoknak több ponton sem felelt meg, mert a Foglalkoztatási törvényben szereplő jogcímeket nem tartalmazza teljeskörüen és részletesen. A Foglalkoztatási Alapra vonatkozóan valójában két, egymástól tartalmában eltérő terv készült. Az egyik a Munkaerőpiaci Bizottság által jóváhagyott terv, a másik az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott terv.

A Munkaerőpiaci Bizottság törvényben biztosított hatásköre, hogy az érdekegyeztelés keretében meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának fő arányait és elveit. Ennek megfeleWen a Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatási törvényben meghatározott jogcímek szerint előzetesen dönt az Alap felhasználásának fő arányairól, az egyes felhasználási jogcímekhez tervezett pénzügyi keretek, elő­ irányzatok nagyságáról. A Munkaerőpiaci Bizottság által jóváhagyott előzetes tervben meghatározzák - a törvényben szereplő jogcímeknek megfelelően és a decentralizált rész elosztására kialakított módszerek alapján - a megyei munkaügyi központok decentralizált foglalkoztatási alapjának keretösszegét valamint a központi kezelésben maradó előirányzatok összegét. A Munkaerőpiaci Bizottság által kialakított és jóváhagyott terv szerkezetében lényegében megfelel az elkülönített állami pénzalapok tervezésére vonatkozó korábban idézett jogszabályi előírásoknak.

5

A költségvetési törvényben szereplő és jóváhagyott alapra vonatkozó terv tartalma, szerkezete azonban eltér a Munkaerőpiaci Bizottság által jóváhagyott tervtől, mert nem követi pontosan a foglalkoztatási törvényben meghatározott felhasználási jogcímeket Ezen kívül az egyes felhasználási jogcímekhez rendelt előirányzatok nagysága is eltér a Munkaerőpiaci Bizottság által kialakított elő­ irányzatoktóL Az Alap kezelője által készített terv tartalmában, szerkezetében nem felel meg a tervezésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az Alap terveinek kialakítása előtt nem értelmezték a foglalkoztatási törvényben szereplő felhasználási jogcímeket, illetve az egyes jogcímeken belül nem határozták meg részletesen a különböző tevékenységeket, programokat. Ebből következően a tervben az egyes jogcímekhez tartozó előirányzatok között átfedés van és az alap pénzeszközei felhasználása során az egyes előirányzatok felhasználása pontosan nem követhető. A kialakult helyzethez nagyrészt hozzájárult az, hogy nem került sor a Foglalkoztatási Alap tervezésére vonatkozó eljárási rend kídolgozására, ennek keretében az Alap tervezésére vonatkozó jogszabályok értelmezésére, az ebből adódó feladatok konkrét meghatározására. 1.2.1.2 A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tervezésnek biztosítania kell az Alap tervének, az egyes előirányzatoknak a megalapozottságát is. A Foglalkoztatási Alap 1993 és 1994. évi tervezése során követett eljárás e tekintetben a következő volt. Mindkét évben az Alap forrásigényének meghatározásánállényegében egy szimplifikált ellátási szint biztosításából indultak ki. Az 1993. évi költségvetési terv elkészítésénél egy munkanélküliségi prognózisból indultak ki, amelynél a következő tényezőket vették figyelembe. A GDP stagnálásával, de legfeljebb egy-két százalékos növekedésével számoltak. A munkanélküliek számát !993. végére 900-950 ezer főben prognosztizál ták, amely évi átlagban 850 ezer fő munkanélkülit jelent. Ez közel másfélszerese az 1992. év várható átlagos munkanélküliségének. Ezen feltételek között figyelembevéve a Foglalkoztatási Alap előző évről áthúzádá kötelezettség vállalásait, valamint a világbanki program ok forint fedezet igényét, az !992. évi Foglalkoztatási Alap számára biztosított 13,5 milliárd forintos támogatást a várható infláció ( 17%) mértékével növelték meg. Így a Foglalkoztatási Alap !993. évi forrásigényét 21,9 milliárd forintban határozták meg. Az indoklás szerint "ennél kevesebb forrás esetén nem hogy az 50%-al bővülő

6

munkanélküli létszám, de még a jelenlegi ellátott kör szintje sem biztosított, amely kedvezőtlenül hatna a Szolidaritási Alap kiadási oldalára is." Az 1994. évi terv elkészítésénél hasonlóképpen jártak el. Az Alap 1994. évi működésének biztonságos finanszírozásához 21,41 milliárd forint forrásigényt állapítottak meg. Ez, amint az a dokumentumokban szerepel, havi átlagban 60-70 ezer fő munkanélküli foglalkoztatási programba történő bevonására ad lehetőséget. Az Alap forrásigényének megalapozásához mindkét esetben a foglalkoztatási programokba bevonni szándékozott, ellátatti kör globális létszámát használták. Lényegében abból az igényből kiindulva, hogy mennyiségileg legalább az előző év szintjén kell tartani az ellátottak létszámát. A Foglalkoztatási Alap forrásigényének tervezése tehát nem az Alap foglalkoztatási törvényben meghatározott funkcióján, feladatán alapszik. Nem abból indulnak ki, hogy az egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz tartozó prograrnak várható eredményei révén milyen mértékben és módon lehetséges a foglalkoztatást elősegíteni, s az egyes eszközöknél milyen nagyságú ráfordításokkal kell számolni. Az Alap forrásigényének az ellátottak létszámából történő egyoldalú levezetésével az FA lényegében a Szolidaritási Alaphoz hasonló, a passzív ellátási rendszer jegyeit hordozza magán. A tervezéshez a MüM a megyei munkaügyi központoktól 1994. vege1g nem gyűjtött be adatokat. A megyei munkaügyi központok költségvetési tervet nem készítenek. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök eredményességének értékeléséhez nincsenek megfelelő információk. Ahhoz, hogy az Alap pénzeszközei a törvényben meghatározott szándék szerint kerüljenek felhasználásra, az egyes jogcímek előirányzatainak megtervezésénél abból kellene kiindulni, hogy az egyes aktív eszközök milyen eredménnyel működ­ tethetők, járulhatnak hozzá a foglalkoztatás elősegítéséhez. Ehhez szükség lenne az egyes eszközök és ezen belül is az egyes prograrnak működésének értékelésére, s a prograrnak eredményességére vonatkozó információkra. Csak ezek birtokában lehetne a feltételekhez, illetve a célokhoz közvetlenül kapcsolódó, megalapozottabb tervezést folytatni. Ehhez elengedhetetlen az alulról jövő, regionális szintű tervezés.

7

1.2.2. A MüM 1992-1994. években is megsértette a költségvetési előirányzatok nyilvántartására vonatkozó pénzügyi, számviteli előírásokat. Ez egyaránt vonatkozik a központi és decentralizált keretekre, annak ellenére, hogy áttértek a kettős könyvvezetésre. 1.2.2.1 A Pénzügyi Főosztály az előirányzatok nyilvántartását a kettős könyvvitel zárt rendszerében nem tudta megoldani. Az előirányzatokról még manuális nyilvántartást sem vezettek. Ráadásul az 1993. évi főkönyvi kivonat az 1992. évi összevont eredeti előirányzatok adatait tartalmazza. A Munkaerőpiaci Bizottság által kialakított kereteket és módosításokat a szakmai főosztályok illetékes (egyes eszközökért, decentralizált alapokért felelős) munkatársai nyilvántartották ugyan, de ez nem felel meg az előírásoknak. (1992. évi XXXVIII. tv. l 03.§) 1.2.2.2 A Pénzügyi Főosztály 1993-ban is működtetett egy, a számviteli előírásoktól eltérő pénzügyi információs rendszert, amelynek a könyvviteli adatokkal való egyezöségét csak külön magyarázatok hozzáfűzésével lehetett biztosítani. 1994-ben a nyilvántartást úgy módosították, hogy az egyes jogcímeket próbálták hozzárendelni a főkönyvi számlákhoz. Erre azonban a főkönyvi számlák megfelelő alábontása esetében nincs szükség, mert az adatok jogcímenként előállít­ haták. A két információs rendszer az állandó egyeztetések következtében felesleges munkához és számos tévedési lehetőséghez, tévedésekhez vezetett. 1.2.2.3 Az alapvizsgálatunkban kifogásoltak ellenére a MüM szakmai föosztálya a pénzügyi következményekkel is járó döntéseket a Pénzügyi Főosztály ellenjegyzése nélkül terjesztette a Munkaerőpiaci Bizottság elé. Ez ellentétes az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 98.§-ában foglalt, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokkal. 1.2.3. Alapvizsgálatunk során a vizsgált megyékben kifogásoltuk a magas pénzmaradványokat, amelyek a decentralizált alapok 25%-át tették ki. Ezt jórészt a késedelmes döntések, a szerződéskötések elhúzódása okozta. 1.2.3.1 Jelenlegi vizsgálatunk azonban teljesen ellentétes tendenciát jelzett. A megyei előirányzatmaradványok már 1992-ben jelentösen csökkentek, mivel egyrészt a szervezetek tevékenysége javult, másrészt már a vizsgálatunk ideje alatt számos intézkedést tettek a döntések időbeni előkészítésére és az átfutási idők csökkentésére.

8

A vizsgálatunkkal érintett három kiemeit eszköznél 1993-ban "túlkötéseket" tapasztaltuk, amelyek ellentétesek az előbbiekben hivatkozott kötelezettségvállalás szabályaival. A vizsgált munkaügyi központok 1993-ban összeségében 1,035 milliárd forinttal vállaltak több kötelezettséget, mint azt előirányzatuk lehetövé tette volna. Ebből a Fővárosi Munkaügyi Központ 961 milliót (92,8%) kötött le, de Szabolcs-SzatmárBereg megyében is 70,6 millió forint többlet kötelezettséget vállaltak. A pénzügyi teljesítés a fővárosban a módosított előirányzat 98,9%-ában teljesült, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig ennek is alatta maradt (94,7%). A vizsgált megyékben a decentralizált alapok maradványa 1993-ban átlagosan 140 millió forint körül alakult. A munkaügyi központok tehát a többlet kötelezettséget nem egyéb előirányzataik terhére vállalták. A kötelezettségvállalás azonban a következő évi előirányzatok felosztását nagyrészt determinálta. 1.2.3.2 A megyei módosított előirányzatok átlagosan 93,6%-os felhasználása összességében kedvező változást jelez a megyékben. E mellett a vízsgálat kedvezőtlen folyamatra is rámutatott. A Foglalkoztatási Alapnak jelentős, 1992ben 5.937 millió forint, 1993-ban 3.679 millió forint pénzmaradványa volt. 1.2.3.3 A központi prograrnak nem müködtek, a maradványok elsősorban a központi keretek előirányzataiból keletkeztek. A központi támogatással tervezett prograrnak megvalósulását. a keletkező pénzmaradványok konkrét okait a 3 .l pontokban mutatjuk be. 1.2.3.4 A MüM a Munkaerőpiaci Bizottság elvi döntése alapján olyan pénzmaradvány elszámolási (elvonási) rendszert alkalmazott, amely egyrészt sérti a költségvetési előírásokat, másrészt a munkaügyi központokat a rendelkezésre álló pénzek ésszerűtlen elköltésére ösztönzi. A Munkaerőpiaci Bizottság az 1992-1993. évi pénzmaradványokkal kapcsolatban elvi döntést hozott, mely szerint a megyei munkaügyi központoktól a decentralizált keret l l !2 része feletti pénzmaradványt el kell vonni. Az elvonásra annak vizsgálata nélkül került sor, hogy a maradvány kötelezettséggel terhelt-e vagy sem. Az 1993. évi pénzmaradvány elszámolás során elvonták az !992. évi fel nem használt költségvetési tartalékként kezelt - maradványokat is. 1.2.3.5 A Pénzügyi Főosztály nem ismerte a megyei pénzmaradványok kötelezettséggel terhelt hányadát. Az egyszer már "elköltött" pénzeket újra felosztották, terhelve ezzel a következő évi keretet. Mindemellett súlyosan megsér-

9

tették a pénzmaradvány képzésére, igénybevételére és elszámolására vonatkozó költségvetési szabályokat. (!37 /1993. (X. l 2.) kormányrendelet, 33-35.§, 36.§ (l).) 1.2.3.6 Nógrád megyében az 1993-ban lekötött, 1994-re áthúzódó fizetési kötelezettség 81 millió forint volt. Az FA megye i számlát l 09,8 millió forinttal zárták, azonban a jóváhagyott pénzmaradványuk csak 45.4 millió forint volt. Az MpB tehát 35,6 millió forintot vont be az "újraelosztásba", amit amegye már elköltött. Baranya megyében 1992-ben 31, 1993-ban 10 millió forint volt az elvont, kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 101,9 millió forintból 77,9 millió forintot terhelt kötelezettség, de az elvonás 89 millió forint volt. 1.2.3.7 A Munkaeröpiaci Bizottság az érdekegyeztetés szervezete, a Foglalkoztatási Alap felosztása fő elveinek és arányainak meghatározására jogosult. A foglalkoztatási törvényben nincs felhatalmazása a pénzmaradvány jóváhagyására, elvonására, vagy olyan tartalmú állásfoglalás kialakítására, amely nem felel meg a költségvetési gazdálkodás szabályainak. A megyei munkaügyi központok tekintetében a pénzmaradvány jóváhagyása a munkaügyi miniszter feladata, az Alap pénzmaradványát pedig az Országgyűlés a zárszámadás keretében hagyja jóvá. (Áht. 116.§ (l) bekezdés.) 1.2.3.8 Az a tény, hogy pénzmaradványok - különösen az eljárási folyamatok javulása, az átfutási idők csökkenése következtében - nem elősorban a megyékben keletkeztek, 1994-ben is nyilvánvaló volt. A Foglalkoztatási Alap !994. évi bevételeinek jó részét, 13,5 millió forintot terveztek privatizációs bevételből. Mivel a privatizációs bevételek egyáltalán nem folytak be, az Alap l. félévi beszámolójában 2,5 milliárd forint költségvetési támogatásból, 7,9 milliárd forint pedig a Szolidaritási Alapból átcsoportosított bevételekből származott. Vizsgálatunk ideje alatt komoly aggodalmak voltak a megkötött szerződések (támogatások) teljesíthetőségét illetően. Ezért megnéztük a megyei decentralizált számlák záróegyenlegeit 1994. október 31-én, november 15-én és november 30-án. 1.2.3.9 A decentralizált számlák egyenlege valóban jelentösen lecsökkent, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében október végén (-)64 millió forint, november 15-én (-)42, 6 millió forint volt. Baranya és Nógrád megyékben jelentős pozitív

10

egyenleg mutatkozott, bár Nógrádban november végére szinte nullára futott ki a számla. Szabolcs megyében október 31-én mindössze 5,3 millió forint volt a számlaegyenleg, ami november 30-ra (-)9,8 millió forintra csökkent. Ugyanakkor a megyéknél lebonyolításban kezelt, kyzponti FA egyenlegek minden időpontban 63-133 millió forint között mozogtak. Ez ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a központi keretek arányát mérsékelni kell, illetve csak arra a célra szabad keretet elkülöníteni, amelyre már rendelkeznek programmal. l. sz. táblázat FA megyei költségvetési elszámolási számláinak záróegyenlegei

1.3. Az 1993. évi költségvetési beszámoló

ellenőrzése

A könyvvezetésben és a beszámoló készítésénél a számviteli alapelvek érvényesülését a számviteli törvény és a módosított 17911991 (XII.3o.) Kormányrendelet alapján ellenöriztük. Vizsgáltuk a vállalkozás folytatása, a teljesség, a bruttó elszámolás, a valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés számviteli alapelvek érvényesülésér. 1.3.1. A vállalkozás folytatása elvének érvényesülésénél azt vizsgáltuk, hogy az Alap beszámolójában figyelembe vették-e a feladatváltozásokat, a feladatok végrehajtása alapot nyújt -e a jövöbeni pénzügyi tervezéshez. A Foglalkoztatási Alap 1993. évi költségvetési beszámolója nem felel meg az alapelvnek, mert nem tartalmazza a kiadások jogcímenkénti módosított elő­ irányzatait. A megyei beszámolók tartalmazzák a módosított elöirányzatokat. A MüM Pénzügyi Föosztálya nem vezetett elöirányzat nyilvántartást. A beszámolóban nem mutatta be

ll

a módosított előirányzatokat. A tényleges teljesítések az eredeti előirányzatoktól minden jogcímen lényegesen eltértek. A módosított előirányzatok változásának elemzése nyújthatna módot arra, hogy melyik jogcímen és Iniért indokolt a következő évi tervezés pontosítása, mi indokolja a jelentős eltéréseket. Ezekre az információkra lehetne alapozni a következő évi pénzügyi tervezést. 1.3.2. A megyei munkaügyi központok és MüM az éves beszámolókat, és az éves költségvetést a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában készítették el. Ezzel formailag eleget tettek a következetesség és a világosság számviteli alapelveknek A MüM könyvvezetése nehezen áttekinthető, s ezért a világosság alapelve sem érvényesül maradéktalanul. 1.3.3. A teljesség elve érvényesüléséhez mindazokat a gazdasági műveleteket rögzíteni kell és ki kell mutatni a beszámolóban, amelyek a gazdasági évet érintik. Figyelembe véve azt, hogy a nyilvántartás a költségvetési szerveknél pénzforgalmi szemléletű és a költségvetés naptári évre készül. A valódiság elve alapján a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak és kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A teljesség és valódiság számviteli alapelve sem a könyvvezetés, sem a beszámolókészítés során nem érvényesült maradéktalanul. A vizsgált szervezetek az 1993. évi főkönyvi számlákat a számlarend szerinti bontásban megnyitották. Az 1-4. számlaosztályokba tartozó főkönyvi számlák egyeztek a főkönyvi kivonattaL Az 5,7,9 számlaosztályban szúrópróbaszerűen ellenőrzött főkönyvi számlák ugyancsak egyeztek a főkönyvi kivonattaL A könyvelési tételeket bizonylatokkal alátámasztották. A bizonylatok formailag és tartalmilag - néhány esettől eltekintve - megfeleltek a számviteli törvény 84.§-ában előírt követelményeknek. A követelések és kötelezettségek, adott kölcsönök leltárral való alátámasztottságát a vizsgálat általában nem igazolta. A helyenként megfelelöen részletezett és folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartások léte önmagában nem bizonyítja a leltározás tényét. Esetenként az analitikus nyilvántartásokat sem, vagy nem megfelelően vezették, ezért mind a megyei, mind pedig az országos mérlegben kimutatott eszköz és forrásállomány valódisága nem bizonyított.

12

1.3.3.1 A Fővárosi Munkaügyi Központ mérlegében a követelések állománya l 04 7, 9 ezer for int, amelyről részletes leltárt nem állítottak össze, az analitikus nyilvántartás pedig nem hiteles. Az 1992. évi mérlegben a követelések nem szerepeltek, ezért az 1993. év végén figyelembe vett állomány az előző évhez viszonyítható változást is helytelenül mutatja. A mérlegben a mérlegkészítés időpontjáig (február) ténylegesen befolyt tételeket szerepeltették. Ez két okból is helytelen. Egyrészt a költségvetési szerveknél a mérleg fordulónapja december 31, másrészt nem a befolyt összeget, hanem a kintlévőséget kell követelésként megjeleníteni. A kintlévőségük (hátralék) tényleges állománya 14.009,3 ezer forint, amelynek egy része valóban behajthatatlannak minősíthető, de erről határozattal nem rendelkeznek. A bevételi előírások önkéntes minősítésének törlésével az egyedi értékelés számviteli alapelvét is sértették, mivel ezeket a követeléseket államigazgatási határozat hiányában be kellett volna állítani a mérlegbe. 1.3.3.2 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 1993-ban 83,8 millió forint visszafizetési kötelezettséget tartott nyilván, amelyből 14 millió forint folyt be. A mérlegben 29,6 millió forint jelenik meg adott kölcsön címén, amelyet munkahelyteremtő támogatásokra visszatérítési kötelezettséggel fizettek ki. Ezen kívül egyéb követelésként 6,7 millió forintot (bírság, újrakezdési kölcsön) szerepeltetnek, tehát 33,5 millió forint követelést nem állítottak be a mérlegbe. 1.3.3.3 A Foglalkoztatási Alap éves költségvetési beszámolója mérlegében a 26. soron 224.655 ezer forint egyéb követelés szerepel. Ennekvalódisága-mint láttuk - leltárral nem bizonyított. Összegszerűsége az előbbieken túl már csak azért is megkérdőjelezhető, mivel a vizsgált 4 megyében (főváros nélkül) 149,9 millió forint volt a visszafizetési kötelezettség a megyei tanúsítványok alapján, amiből mindössze 16,7 millió forint folyt be.

·13

2. sz. táblázat Visszafizetési kötelezettségek és azok teljesítése a kiemeit eszközökre összesen 1992-ben és 1993-ban ezer Ft-ban Visszafizetési Visszafizetési Visszafizetési Visszafizetési Fóváros, kötelezettség kötelezettség kötelezettség kötelezettség me gye teljesitése teljesítése 1992·ben 1993-ban Budapes1 446.7 694.2 198.6 810.2 Baranya 2 727.3 249.0 19 026.5 110.5 Borsod-Abaúj-Zemplén 5 553.6 1 246.7 3 821.4 878.7 Nógrád 34.3 50 152.9 2 718.9 21.3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 240.4 75 166.7 12 650.2 240.4 összesen 7 517.6 1 588.0 150 709.9 17173.0

1.3.3.4

Az 1993. évi FA beszámolójában nem bizonyított a szerzödésekkel lekötött pénzeszközök 91,7 millió forint összegben hosszú lejáratú és 595 millió forint összegben rövid lejáratú kötelezettségként való kimutatása. Csak a főváros !994. évetérintő (döntéssel lekötött) kötelezettsége 961 rnillió forint, Nógrád és Szabolcs megyék további 73 millió forint kötelezettséget vállaltak. Nem is számítva ehhez az újrakezdési kölcsönökből eredő kamatfizetési kötelezettséget, amely 1993 -ban is meghaladta az egymilliárd forintot. Megjegyezzük, hogy a kötelezettségek pontos, megbízható nyilvántartása valóban az FA következő és további évekre áthúzádá kötelezettségeit mutatná, amely a tervezéshez is alapul szolgálna. Megjegyezzük tovább, hogy a követeléseket, kötelezettségeket a számviteli törvény vonatkozó előírásai értelmében nYilván kell tartani és évenként egyeztetéssei kell leltározni. 1.3.3.5 A megyei munkaügyi központok mérlegében, így az országos mérlegben kimutatott költségvetési tartalékok (az előző évi és tárgyévi tartalék) valamint a költségvetési pénzmaradvány valódisága sem bizonyítható a pénzmaradványok már bemutatott l l !2-es felosztása, a kialakított el vonási rendszer és a lekötött maradványok újraelosztása miatt. Ezen túlmenően az !992. évi pénzmaradvány elszámolásban figyelmen kívül hagyták több, mint 600 millió forint összegben a megyék Kereskedelmi és Hitel Bankhoz kihelyezett pénzeszközét Ezek az összegek a megyei FA számlaegyenlegben nem jelentek meg. A MüM az összeget elvonta, majd újra felosztatta az MpB-gal, mivel ezek a munkahelyteremtő beruhá-

14

zások szerződéseinek fedezetéül szolgáltak. Az újraelosztás során azonban olyan megyék is kaptak kiegészítést, amelyektől nem vontak el ilyen címen pénzeszközL 1.3.3.6 A valódiság számviteli alapelvét nemcsak a mérlegben sértették meg, hanem a beszámoló pénzforgalmi kimutatásában is. Az elvont pénzmaradványt például a megyék folyó évi kiadásként számolták el, 1.667 millió forint összegben. Ez az FA tényleges kiadását ennyivel nagyobbnak tünteti fel, tehát a kimutatott 17.993 millió forint kiadás nem valós. Intervenciós keret címén 300 millió forint eredeti előirányzatot mutattak ki, a módosított előirányzat nem szerepel. A tényleges felhasználás a beszámolóban 329 millió forint. A MpB az 1993. évi előirányzatok terhére 467,6 millió forint előirányzatot hagyott jóvá. A módosított előirányzat a szakmai főosztály egyik kimutatása alapján 900, másik kimutatása alapján 935 millió forint, ténylegesen pedig e címen 630, l mil!ió forintot használtak fel. 1.3.3.7 A MüM a megyei beszámolókat nem hagyta jóvá. A megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékes vezetői által aláírt, hitelesített dokumentumokat megkíséreltük összeh:'sonlítani az országos beszámolóvaL A beszámolók egyes tételei, sorai ceruzás átjavításokat tartalmaztak, tehát nem tekinthetök hiteles, az országos beszámolót alátámasztó dokumentumoknak. Megjegyezzük, hogy a Foglalkoztatási Alap 1993. évi költségvetési beszámolóján a Pénzügyi Főosztály vezetőjének és az FA osztályvezetőjének aláírása szerepel. A vonatkozó mödosított 179/ 199l.(XII.30.) Korm. rendelet 9.§ (2) bekezdése értelmében "az alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni". Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49.§ d./ pontja értelmében a miniszter "gazdálkodik a hatáskörébe utalt alapokkal;", illetve az 54.§ az alappal való rendelkezésre jogosult minisztert." kitételt tartalmazza .. Ebből következöen a beszámoló ily módon való aláírására a Pénzügyi Főosztály nem volt illetékes. 1.3.4. A bruttó elszámolás elve a könyvvezetés során érvényesült, mivel a munkaügyi központok a határozattal megállapított és teljesített visszafizetési kötelezettséget nem térítményként, hanem a 9. számlaosztályban bevételként számolták el.

15

1.3.5. A folytonosság elvét betartották. Az !993. évi nyitárnérleg adatai megegyeztek az !992. év zárómédegek adataivaL 1.3.6. A MüM Ellenőrzési Főosztálya 1994-ben vizsgálta az FA 199 3. évi tervezési, könyvvezetési, évközi adatszolgáltatási és beszámolási rendszerét. A vizsgálatot május végén zárták, a zárómegbeszélést július !8-án tartották a közigazgatási államtitkár részvételével. A vizsgálati jelentést a Főosztály kérésünkre hetekintésre átadta. A jelentésben foglaltak csak megerősítik főbb megállapításainkat és további adalékkal szalgálnak a mérleg tételeinek eltérésére, az alátámasztottság hiányosságaira, a pénzmaradvány elszámolás anomáliáira, a könyvvezetési, nyilvántartási rendszer rendezetlenségére vonatkozóan. Az Ellenőrzési Főosztály jelentése konstruktiv javaslatokat tartalmaz a hibák kijavítására, a rendszer kezelhetőségére vonatkozóan és felveti a felelősség megállapításának szükségességét. 2. A FOGLALKOZTATÁSI ALAP MÚKÖDÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ 1993. ÉVI FOLYAMATOKRA Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának értékeléséhez ellenőriztük az abban megjelölt szabályzatok, dokumentumok határidőre történő elkészítését. A különféle dokumentumokban (SZMSZ, ügyrend, munkaköri leírás stb.) előírt feladatok ellátását, valamint az eljárási rendek betartását a munkafolyamatok tesztelésével ellenőriztük. Az ellenőrzés tapasztalatait munkaerőpiaci szervezeti szintenként egységes szerkezetbe foglalva összegezzük.

2.1. A Munkaügyi Minisztériumban végzett

ellenőrzés

tapasztalatai

2.1.1. Az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelőerr a Munkaügyi Minisztérium felülvizsgálta és módosította Szervezeti és Müködési Szabályzatát. A munkaügyi miniszter 2!1993./Mü.K.3./ MüM utasítása a Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1993. február 26.-án lépett hatályba. A módosított szabályzat teljeskörűerr és részletesen tartalmazza a minisztérium foglalkoztatási törvényből adódó Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos feladatait, szabályazza a feladatok végrehajtásában érintett szervezeti egységek hatáskörét és felelősségét.

16

2.1.2. Az intézkedési tervben megjelölt határidőre az érintett f őosztályok elkészítették dolgozóik munkaköri leírását. A munkaköri leírások egyértelműen megjelölik a dolgozók Foglalkoztatási Alappal kapcsolatban ellátandó feladatait. 2.1.3. A Foglalkoztatási Alap kezelésével kapcsolatos feladatok teljeskörűerr és részletesen megjelennek a munkaerőpiaci szervezet egyes intézményeinek szervezeti és működési szabályzatában, valamint a feladatokat ellátó szervezeti egységek ügyrendjében, a dolgozók munkaköri leírásában. E mellett elkészült az a dokumentum is, amely az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat összefoglalóan, a munkaerőpiaci szervezetek közötti feladatmegosztást, a hatásköröket egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza. A dokumentum elkészítésére a MüM 1993. szeptember 13-i vezetői értekezlete döntése alapján került sor. A Foglalkoztatási Programok Főosztálya "A Foglalkoztatási Alap működtetésének feladatai, a hatáskörök meghatározása a munkaerőpiaci szervezet kapcsolatrendszerében" címmel terjesztette a dokumentumot a vezetői értekezlet elé. Az előterjesztés "Határozati Javaslat" részeszerint a FA-val kapcsolatos feladatokat és hatásköröket részletesen meghatározó dokumentumot a MüM, az OMK, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezeti és működési szabályzatához kell csatolni, azok mellékleteként. 2.1.4. A dokumentumban és annak határozati javaslatában további, főként eljárási rendek kidolgozására vonatkozó feladatokat is meghatároztak. Ezek között szerepel a Foglalkoztatási Alap intervenciós kerete felhasználási rendjének kidolgozása és a Munkaerőpiaci Bizottsággal történt megvitatás után a vezetői-szakmai értekezlet tájékoztatása. Továbbá ajánlásokat kell készíteni a Munkaerőpiaci Bizottság, valamint az Országos Képzési Tanács ügyrendje kibővítésére, a Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos testületi döntések határidejére, illetve a döntések elhúzódása esetén követendő eljárásokra, valamint a két érdekegyeztetési fórum együttműködé­ sének formáira. S végül a határozati javaslatban foglaltak szerint a munkaerőpiaci szervezet, valamint a rrmnkaerőfejlesztő és átképző központok képzéssel, átképzéssei kapcsolatos feladatai és kapcsolatrendszere, a munkaerőpiaci képzések döntési, finanszírozási rendszeréről, illetve a munkaügyi központok és a regionális átképző központok átképzési feladatainak ellátására vonatkozó javaslatokról szóló szakanyagok végleges jóváhagyása szerint épüljenek be e dokumentumba. A határozati javaslatban szereplő egyes feladatok ellátása eljárási rendjének kidolgozása mellett magában a dokumentumban is több hasonló jellegű feladat szerepel.

17

2.1.5. A dokumentum elkészítésével a Minisztérium két szempontból is jelentős előrelépést tett a Foglalkoztatási Alap szabályszerű kezelése, a pénzeszközök célszerűbb és hatékonyabb felhasználása feltételeinek megteremtésében. Egyrészt a dokumentum a SZMSZ-ban, ügyrendekben és munkaköri leírásokban megjelölt feladatokat tovább részletezte, konkretizál ta, ezzel behatároita azok tartalmát, másrészt - felismerve az egyes feladatok végrehajtásában az eljárások szabályozásának jelentőségét - eljárási rendek kidolgozását írta elő. A dokumentumban meghatározott feladatok egy jelentős részének eredményes végrehajtására azonban nem került sor. A Foglalkoztatási Alap intervenciós keretének felhasználására vonatkozó eljárási rendet kivéve nem dolgozták ki a dokumentumban szereplő eljárási rendeket, amelynek következtében az alapvizsgálat során tapasztalt hiányosságok, müködési zavarok egy jelentős részét nem sikerült fölszámolni. 2.1.6. A Foglalkoztatási Főosztály az intézkedési tervben foglalt határidőre elkészítette a Munkaerőpiaci Bizottság ügyrendjére vonatkozó javaslatot, amelyet az ügyvivők !992. decemberében megkap tak. A Munkaerőpiaci Bizottság 1993. május 27.-én fogadta el ügyrendjét az 1993/6/5. számú határozatában foglaltak szerint. A Bizottság ügyrendjében keretjeHeggel szabályozta a foglalkoztatási törvényben meghatározott feladatainak e11átását, a Bizottság szerveződését és működését, valamint a Bizottság munkáját összehangoló. segítő titkárság feladatait. 2.1. 7. Az intézkedési tervben számos feladatot jelöltek meg az eBenőrzéssei kapcsolatban feltárt problémák, hiányosságak megszüntetésére, az e11enőrzési munka javítására. A Munkaügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya az intézkedési tervben megjelölt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta. A Főosztály e11enőrzési tevékenysége !993. évben nagymértékben javult, az elvégzett e11enőrzések számát, valamint az e11enőrzési munka színvonalát, mélységét tekintve is. A főosztály jelentős lépéseket tett az ellenőrzési munka szakmai segítése és koordinálása terén is, melynek eredményeként a Foglalkoztatási Alap eBenőrzése tervszerűbbé és az ellenőrzési eredmények felhasználása céltudatosabbá vált. 2.1. 7 .l 1991-1993-ban országos komplex ellenőrzés keretében valamennyi eszközre kiterjedően vizsgálatot végeztek. Az 1992. második félévi ellenőrzési tervnek megfelelően eBenőrizték a munkaerőpiaci képzésekeL A vizsgálat kiterjedt

18

valamennyi megyei munkaügyi központ munkaerőpiaci képzésekkel összefüggő tevékenységére, az ehhez kapcsolódó eljárások, valamint az 1992. szeptember 30-ig befejezett tanfolyamok egy része hatékonyságának értékelésére. Emellett az 1992. évben támogatott és 1992. október hónapban folyarr;atban lévő tanfolyamok egy részének szakmai, tartalmi színvonalát is vizsgálták. Ugyancsak 1993-ban került sor egyes megyékben a korengedményes nyugdíj átvállalásának, a Foglalkoztatási Alap decentralizált részéből finanszírozott vállalkozóvá válást elősegítő támogatások, a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatások, a részmunkaidő foglalkoztatást szolgáló támogatások és a Foglalkoztatási Alapból támogatást elnyerő alapítványok és külön az Országos Foglalkoztatási Alapítvány ellenőrzésére. 2.1.7.2 Évenként ellenőrzési irányelveket dolgoztak és adtak ki, amelyek egyrészt segítették az ellenőrzések eredményesebb lefolytatását, másrészt az ellenőr­ zések számára súlyponti feladatokat, prioritásokat határoztak meg. 2.1. 7.3 Az Ellenőrzési Főosztály a Foglalkoztatási Alapra irányuló ellenőrzések Iefolytatásához Módszertani Útmutatót készített. A Módszertani Útmutatóban meghatározták a legfontosabb vizsgálati szempontokat, valamint az ellenőr­ zések lefolytatásának legfontosabb kritériumait Minden aktív eszközre meghatározták a támogatás és az ellenőrzés célját, részletesen kifejtve a kérelem, a határozat, megállapodás, a helyszíni vizsgálat, valamint a pénzügyi folyósítás ellenőrzésének módszereit és a célszerűség vizsgálatának szempontjait 2.1.7.4 1993-ban módszertani és tematikai ajánlásokat dolgoztak ki a MüM kezelésében lévő elkülönített állami pénzalapok ellenőrzéséhez. Ebben külön megfogalmazták a felügyeleti és belső ellenőrzés keretében végzendő vizsgálatok tartalmát. Ez alapul szolgált az 1994. évi FA ellenőrzés programjának k.idolgozásához, valamint az alapokkal kapcsolatos későbbi vizsgálatokhoz is. 2.1. 7.5 Az Állami Számvevőszék 1991. évi Foglalkoztatási Alap ellenőrzéséről készült jelentésében foglalt megállapításokról, valamint az ezek alapján megfogalmazott intézkedésekről és feladatokról tájékoztatót készítettek. A tájékoztatót valamennyi munkaügyi központ részére megküldték annak érdekében, hogy föltárják és megelőzzék a hasonló hiányosságokat a vizsgálattal nem érintett munkaügyi központokban is. A munkaügyi központok önrevíziójához a számvevő­ szék.i jelentésben foglaltakat jelölték meg kiinduló alapként E mellett külön kiemelték azokat a súlyponti területeke!, amelyeken az önvizsgálatot feltétlenül el kell végezni.

19

2.1.7.6 Az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelöen az ellenörök továbbképzésére részletes programot készítettek, s e program alapján folyamatosan került sor az ellenőrzést végzők szakmai képzésére, továbbképzésére. 2.1.7.7 Az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzéseiről készült jelentéseket a MüM vezetői értekezlele is megtárgyalja, s véglegezi az intézkedési tervet. E mellett a Főosztály évente beszámol az ellenőrzési tevékenységről, amelyben összefoglalóan értékelik az adott évben a Munkaügyi Minisztérium és intézményei ellenőrzési tevékenységét, az ellenörzések főbb tapasztalatait, valamint az ellenőrzéseket követő intézkedéseket, beleértve a felelösségre vonásokat és a minisztérium ellenörzései alapján készített intézkedési tervekben foglalt feladatok végrehajtását is. 2.1. 7.8 A Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya által végzett ellenörzések, s az ezekről készült jelentések igényes szakmai munkát tükröznek, ezért az ellenőrzés eredményei nem egyszer közvetlenül hozzájárultak a működés rendszerbeli problémáinak feltárásához és közvetlenül segítették a jogszabályok módosítását is. A FA-ra vonatkozó ellenőrzéseik során a pénzeszközök felhasználása hatékonyságának vizsgálata egyre nagyobb szerepet kapott, s ezzel együtt finomították a hatékonyság megítélésénél alkalmazott kritériumokat, módszereket, eljárásokat.

2.2. Az Országos Munkaügyi Központban végzett

ellenőrzés

tapasztalatai

2.2.1. Az intézkedési tervben az alapító okirat kiadásának felelőseként a MüM Munkajogi Főosztályiinak vezetőjét és az OMK főigazgatóját nevezték meg !993. január 31-ei határidővel. Az okirat aláírására !993. február !8-án került sor. A határidőtől való némi eltérés oka a MüM, OMK, MMK-k feladatköreinek tisztázatlansága, az egyeztetés elhúzódása volt. 2.2.2. Az OMK, SZMSZ-ének átdolgozásáért megjelölt felelős az OMK főigazgatója volt, határidő !993. január" 31. Az intézkedési tervnek megfelelő módosítási munkálatok !993. január végén zárultak. Ennek során a belső szervezeti rendszer értékelése és az ennek megfelelő átdolgozás megtörtént, s a MüM-el egyeztetett SZMSZ 1993. április l-én lépett hatályba. A munkaügyi központok SZMSZ-einek felülvizsgálata 1993 első negyedévében megtörtént. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások karbantartása a vizsgálat tapasztalatai szerint folyamatosnak minősíthetö.

20

2.2.3. A dolgozók munkaköri leírásait a vizsgált esetekben az SZMSZ-hez igazodóan időben kiadták. Összeállításuknál előtérbe került az ellátandó feladatok pontos és világos meghatározása, a hatáskör és felelősség megállapíthatósága, a köztisztviselők jogállásáról szóló !992. évi XXIII. törv. 37-38. §-ának betartása. 2.2.4. Az intézkedési tervben előírt FA eszközgazda rendszerének kialakítása a Módszertani Osztályon belül határidőre - 1992. novemberében megtörtént. A terület továbbfejlesztése, illetve a bekövetkezett személyi változások szervezeti módosulásokkal is párosultak. 1994. április l-én létrejött az Aktív Eszközök Osztálya. Az osztályszervezet kialakításával egyidejüleg az SZMSZ és a munkaköri leírások korrekciójára is sor került. 2.2.5. Az OMK az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelőe n elkészítette az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre vonatkozó eljárási rendeket. Az egységes módszertani, eljárási rendek határidőre (1992. december 31., illetve 1993. március 31.) elkészültek, kiadásukra azonban különböző egyeztetési problémák miatt 1993. május elején került sor. Az első félévben kiadott útmutatókat -belső és általános eljárási renddel kiegészítve -a munkaügyi központok közreműködésével átdolgozták. Elkészült az aktív eszközök működtetésének részletes leírása. Az egységes útmutatót !993. decemberében adták ki. A következő eljárási rendek kerültek kiadmányozásra: közhasznú foglalkoztatás támogatása, korengedményes nyugdíj támogatása, vállalkozóvá vállás támogatása, részmunkaidő foglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást bővítő (bér) támogatás, munkahelyteremtő beruházások támogatása. Az Útmutató melléklete volt egy ún. technikai levél, amely a bevezetésre szánt információs és nyilvántartási rendszerekről szólt. Az eljárási rendek informatikai rendszerei (számítástechnikai programok) késői, vagy elmaradt kiadása nagy · mértékben nehezítette, illetve nehezíti az egyes programok használatát. 2.2.6. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök számítógépes nyilvántartási és adatkezelési rendszerének kialakítására vonatkozó 1993. december 31-ei határidőt az OMK minden eszközre nem tudta tartani. 1993. decemberéig mindössze három, !994 első negyedévében további egy program készült el. A részmunkaidős foglalkoztatásra, a képzések támogatására, valamint a vállalkozóvá válásra vonatkozó prograrnak !993 decemberéig kiadásra kerültek. A munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatban erre !994 első negyedévében került sor. Meg

21

kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozóvá válás támogatásának programja nem teljes, mert az ügyfélszolgálati adatokat nem veszi át és statisztikát sem állít össze. (A programot jelenleg pl. fővárosban csak határozat nyomtatásra használják.) A prograrnak elkészítésében mutatkozó lemaradások elsősorban a közhasznú foglalkoztatás támogatása, a korengedményes nyugdíj támogatása és a foglalkoztatást bővítő (bér) támogatás terén okozott gondokat. Ezen eszközök nyilvántartása a vizsgálat ide jén manuálisan történt. Megjegyezzük, hogy a jelentés lezárásának időpontjáig a korengedményes nyugdíjazás kivételével minden program elkészült. Meg kell említeni továbbá, hogy az el nem készült prograrnak pótlására az OMK !994. júniusában átmeneti használatra megyei fejlesztésű programokat telepített. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök számítógépes alapadat nyilvántartásának kiadására előírt határidő betartásának egyik fő akadálya volt a módszertani segédletek algoritmusainak késői kialakítása. Az ezekre telepített teljeskörű gép támogatást nyújtó program kifejlesztésének elhúzódása az előbbinek egyenes következménye. A prograrnak párhuzamos fejlesztése, a feldolgozási szintek meghatározása és moduláris kezelése hozzájárulhatott volna az egyes programelemek korábbi bevezetéséhez. Miközben a prograrnak bonyolultsága és a tervezettől eltérő (többlet) időigénye is hozzájárult a fejlesztések elhúzódásához. 2.2.7. Az 1993 első negyedévi FA szerződésekkellekötött pénzügyi elkötelezettségeinek és a létszámadatoknak a feldolgozása a Módszertani Osztályon Quattro táblázatkezelő program segítségéve!, tehát lényegében egyszerű ügyviteli eszközökkel történt. A második negyedévtől a feldolgozást Információs és Gazdaságelemző Iroda végzi, ahol e célra kidolgoztak egy adatrögzítő és feldolgozó programot. A program rugalmasan kezeli az aktív eszközök működtetésének változásait. A megyei munkaügyi központok adatszolgáltatása - a program feldolgozási igényeit kielégítő - az Információs és Gazdaságelemző Iroda által kialakított egységes adatlapon történik. 2.2.7.1 Az információs rendszer távlati fejlesztésének tanulmánya 1992. év végével elkészült. Koncepcionálisan országos on-line hálózat működtetése, naprakész elemi adatnyilvántartás és hozzáférés minden szinten, országos felsőszintű adatelemzés szerepel az elképzelések között. Az eszközállomány telepítése megkezdődött, ez azonban csak részben felel meg a koncepciónak. A központi számítógépes prograrnak felülvizsgálata az OMK által 1993-ban megtörtént Az OMK központi

22

rendszereinek ( 1993. december 23-án kelt jelentés szerinti) vizsgálata kilenc rendszerre ter jedt ki, amely szerint a két nagy központi rendszer (Országos Közvetítési Adatgyűjtés, Országos Munkanélküli Segély Statisztika) megbízhatóan működik, folyamatos fejlesztése biztosított. A vizsgálatról készített jelentés egyúttal meghatározta azokat a hiányosságokat is, amelyek kijavítása szükséges. A számítógépes információs rendszerrel kapcsolatban összességében a következők állapíthatók meg. A számítógépes információs rendszer koncepciója egy központilag kezelt és kezelhetö munkanélküliség, központosított, országos intézményrendszerrel ellátott megoldására, az elkészítésekor belátható infrastruktúrális feltételekre került kialakításra. A vizsgálat időpontjában az látható, hogy a rendszer fejlesztése lassú, az országos on-line kapcsolat igénye miatt csak folyamatosan fejleszthető. A folyamatos fejlesztés a rendszer egyes szintjein sem zárul és a szintek moduláris kezelése sem megoldott. Minden szinten "vége nincsen" fejlesztési munka folyik. A nagytömegű adatfeldolgozások egy részét helyi megoldásokkal, manuális eszközökkel, vagy ügyviteli jellegű programok (pl.Quattro, excell stb.) segítségével próbálják kezelni. A megyék eltérő infrastruktúrális feltételei miatt az adott eszközök felhasználási lehetősége, felhasználása sem egységes. Amiden szintről on-line elérhető országosan egységesített alapadat állomány igénye sok esetben még adott megyei struktúrában sem valósítható meg. A munkanélküliség kezelésére kialakított koncepció változásának meghatározásával lehet csak feloldani azt az ellentmondást, amely a tervezett és ma is fejlesztett informatikai rendszer, a munkaerőpiaci szervezet intézményrendszere és a munkaerőpiac szereplőinek tényleges igénye közölt feszül. 2.2.8. Az egyes aktív eszközökre fordított támogatások felhasználása eredményességéhez a követéses jellegű kérdőíves felméréseket 1993. I. negyedévben három megyében indították. be. (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Somogy megyékben). A kísérlet tapasztalatait a három megye, az OMK és a világbanki szakértők együttesen értékelték. Megállapították, hogy a monitoring rendszer az eszközműködtető programokra épül, azok hiányában vagy hiányos működtetése mellett a monitoring rendszer sem működhet a tervezett módon. Az országos manitoring rendszer bevezetéséhez meghatározták és kiadták az egységesen alkalmazható 40 teljesítménymutatót, a "követő" vizsgálatok rendjét. A folyamatos működtetést 1994. júliusától írták elő.

23

A követő vizsgálatokhoz kiadott teljesítménymutatók kitöltése a megyei adatokból lehetséges. Egy részét gépről. de nem kis hányadát manuálisan kell elvégezni. A következő adatlapok kerültek kiadásra: * visszajelző adatlap a képzésben részt vettek elhelyezkedéséről (3 hónap után); * visszajelentő adatlap a munkaviszonyban állók képzéséről; * követő vizsgálati adatlap a támogatásban részesített vállalkozások helyzetéről;

* *

követő

vizsgálati adatlap a csökkentett munkaidejű foglalkoztatásról; követő vizsgálati adatlap a bértámogatással érintett tartósan munkanélküliek foglalkoztatásáról; * kimutatás a bértámogatással érintett tartósan munkanélküli munkavállalók adatairól; Az adatlapok begyűjtése után adatrögzítéssei kezdődik a feldolgozás. A követő vizsgálatok adatbcérkezése vizsgálatunk kezdetekor zajlott, s az OMK-ban megkezdték értékelésüket. A kérdőíves felvétel 1994. év folyamán megtörtént. Az első negyedéves adatok feldolgozása és elemzése elkészült, a második negyedéves adatok feldolgozása a vizsgálat lezárásakor folyamatban volt. Az 1994. évre vonatkozó összefoglaló értékelés elkészítésére várhatóan 1995 első félévében kerül sor. A jelentésünk lezárásakor már rendelkezésre állt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök értékelésére szolgáló manitoring rendszer bevezetésének tapasztalatairól készült összegzés is. Eszerint az első alkalommal végzett adatgyűjtés és feldolgozás során problémát jelentett az * egyes fogalmak eltérő értelmezése, * az alacsony válaszadási arányok, * a számítógépes támogatás hiánya. Az összegzés - a felmerül! nehézségektől eltekintve - már a bevezetés kezdeti tapasztalatait is pozitívan értékelte, különös tekintettel arra, hogy a rendszer teljeskörű kiépűlésével új lehetőség nyílik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök eredményességének mélyebb, több összefüggést feltáró elemzésére. 2.2.9. Az OMK ellenőrzési szabályzatát, amelyet egyben iránymutatásnak szántak a megyei munkaügyi központok szabályzatainak elkészítéséhez is, az intézkedési tervben megjelölt határidőn belül, 1993.március ll-én hagyták jóvá. Az OMK Munkaerőpiaci Ellenőrzési Osztályának 1994. évi munkaterve és képzési

24

terve tartalmazza a MÜM megfelelő irányelvét és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok jelentési kötelezettségét is. A központok és az OMK ellenőrzési tapasztalatainak összefoglalására negyedéves, féléves és éves jelentés készül. A szélesebb körű publikálást szolgálta eddig a MüM és az OMK 1993 novemberében rendezett sajtótájékoztatója, amelyen ismertették az ellenőrzési eredményeket. 2.2.9.1 Az OMK belső ellenőrzési tevékenysége fokozatosan, de az indokoltnál lassabban bontakozott ki. A függetlenített belső ellenőrzés !992. májusától egy fővel, majd 1993.elejétől két fővel, osztály szervezetben működött. A belső ellenőrzést nagyfokú létszámhiány jellemezte és tevékenységél csaknem kizárólag a működési költségvetés végrehajtásával kapcsolatos célvizsgálatok töltötték ki. Célés témaellenőrzések-valamint gazdasági elemzések- jellemzik az !994. évi munkát IS.

Pozitívan értékelhető az OMK megyei munkaügyi központok belső ellenőrzö tevékenységének elvi irányításában, összehangolásában vállalt szerepe, továbbá a továbbképzések rendszeressége (a MÜM Ellenőrzési Főosztályával együttműköd­ ve). A felügyeleti ellenőrzési feladatok ellátásában az ÁSZ !992. évi ellenőrzését követően alapvető változás történt. Ekkor fogalmazódott meg ugyanis egyértelműen, hogy ez a feladat az OMK-hoz tartozik. 1993. Il. félévétől 3 fő és egy külső szakértő részvételével kezdték meg az ilyen típusú vizsgálatokat. Az első négy elvégzett vizsgálat közül hármat azonban még a MüM bonyolított le. A felügyeleti ellenőrzés 1994. évtől vált tervszerűbbé és szervezettebbé. 1993. júliusa óta minden megyei központ (és a főváros) felügyeleti ellenőrzése megtörtént 1994. második felében már utóellenőrzésekre is sor került. 2.2.9.2 Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) és az OMK 199~. augusztusában megállapodást kötött az OFA által kötött támogatási szerződések szúrópróbaszerű ellenőrzésérőL A megállapodás értelmében a hatósági ellenőrzés arra irányult, hogy az OFA által nyilvános pályázatokon meghírdetett és azt követően támogatott pályázók a szerződésben foglalt kötelezettségeiket teljesítették-e. Az OMK és az OFA közölt létrejött megállapodás megkötésével az OMK megsértette a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat. Az OMK ugyanis a megállapodás szerint ellenszolgáltatás nélkül vállalt olyan ellenőrzési feladatokat, amelyek nem tartoznak kompetenciájába. A megállapodásból gyakorlatilag a fővá­ rosi, illetve a megyei munkaügyi központokra hárultak feladatok. Az !992. évi

25

XXXVIII. tv. 87.§ (l) bekezdése alapján az intézmény a részére jogszabályban meghatározott állami feladatokat, alaptevékenységeket az alapító okoratban meghatározot körben és kötelezettséggel végezhet. Az 1991. évi IV. törvény a munkaügyi központok részére nem ad felhatalmazást alapítványi feladatok megoldására. 2.2.9.3 Az OMK által végzett felügyeleti ellenőrzésekben a Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos ellenőrzéseket 1993-ig jórészt esetenként és részkérdések tekintetében végezték. Az ellenőrzési programok tartalmaztak ugyan FA-ra vonatkozó ellenőrzési feladatokat, de a helyszíni vizsgálatok során nem ezeket, hanem inkább a működést kezelték súlyponti témaként. Az Alappal kapcsolatos a felügyeleti ellenőrzés keretében (az előirányzatok teljesítésének, a maradványok nyilvántartásának, kezelésének ellenőrzése, a tervezési rendszer értékelése, a felhasználás szabályszerűségének ellenőrzése stb.) vizsgálatára 1994-től fordítottak nagyobb figyelmet. Lényeges előrelépésre az ellenőrzési tervek ismeretében 1995-től lehet számítani. Megjegyezzük, hogy az Alappal kapcsolatos felügyeleti ellenőrzés kiterjesztésének a korábbi években az elégtelen ellenőrzési kapacitás is gátat szabott.

2.3. A megyei

(fővárosi)

munkaügyi központoknál végzett

ellenőrzés

tapasztalatai

2.3.1. A munkaügyi központok általában az előírt határidőre felülvizsgálták SzMSz-iket, szükség szerint átdolgozták, kiegészítették azokat. Karbantartásuk a szervezeti felépítés és feladatok változása függvényében folyamatos volt. 2.3.2. A meglévő munkaköri leírásokat a munkaügyi központok felülvizsgálták, szükség szerint kiegészítették, a hiányzó munkaköri leírásokat pedig elkészítették. E téren csak 1-2 esetben tapasztaltunk hiányosságot. (Kései kiadás, aláírás hiánya). A munkaköri leírásokban rögzített feladatok általában kellő részletezettséggel lefedték az SzMSz-ben, ügyrendben, illetve más belső szabályzatokban a munkaterületre előírt feladatokat. 2.3.3. Az OMK főigazgatója a munkaügyi központok részére a gazdálkodás viteléhez 9 különböző belső szabályzat elkészítését rendelte el. A szabályzatok (leltározási, pénzkezelési, selejtezési, ügyviteli stb.) általában határidőre elkészültek. A Számlarendek a MüM csúszásából eredően többnyire 1993. július -augusztus hónapban léptek hatályba. Ellenőrzési szabályzattal, belső ellenőrzési szabályzattal a munkaügyi központok egy része már korábban is rendelkezett. Ezeket felülvizsgálták, illetve a hiányzókat elkészítették.

26

2.3.4. Az OMK a Foglalkoztatási Alap aktív eszközeinek működtetésére vonatkozó egységes módszertani, eljárási rendeket, valamint az egyes eszközökhöz kifejlesztett számítógépes alapadat nyilvántartási és adatkezelési rendszereket - a 2.2.5; 2.2.6 pontokban foglaltak szerint - a munkaügyi központok részére kiadta. A munkaügyi központok a saját eljárási rendjüket az OMK segédletek alapján kidolgozták. Az egyes aktív eszközökre vonatkozó számítógépes rendszer kifejlesztésének késedelme miatt általában saját fejlesztésü programokkal dolgoztak. (Pl: tartós foglalkoztatást biztosíták bértámogatása, közhasznú munkavégzés támogatása, munkahelyteremtő beruházások stb.) Az OMK által kiadott számítógépes programokat a sajátosságok miatt a munkaügyi központok általában csak módosítással tudták alkalmazni, így a vizsgálat időpont­ jában a nyilvántartásokat jórészt manuálisan vezették. munkaügyi központoknál jelentösen javult a belső ellenőrzés szervezettsége, színvonala. A belső ellenőrzés keretében több megyében végeztek az FA pénzeszközeinek kezelésére (könyvvezetés, nyilvántartások, kifizetések, beszámoló) irányuló szabályszerűségi vizsgálatokat. A vizsgált időszakban a leglátványosabban a munkaerőpiaci támogatások felhasználásának ellenőrzése fejlődött. A szervezeti feltételek javításával - figyelembe véve a MüM és az OMK hathatós intézkedéseit is - az ellenőrzés szabályozottá, szervezetté és rendszeresebbé vált. 1993-ban az 1992. évi 1356 ellenőrzéssei szemben 3548 ellenőrzést terveztek, az elvégzett ellenőrzések száma pedig 341 o, illetve 5o 9o volt. Míg 1992-ben az ellenőrzés 11.356 fő támogatásban részesülőt érintett, 1993-ban ez 78.952 fő volt. (Meg kell jegyezni, hogy az újrakezdési kölcsönt igénybevevők ellenőrzése jelentős arányt képvisel.) Az ellenőrök mindkét évben megközelítően 700 javaslatot tettek belső intézkedésre. Az 1992. évi 23,0 millió forinttal szemben az ellenőrök 1993-ban 150,3 millió, 1994. június 3o-ig pedig 142,8 millió forint visszafizetésére tettek javaslatot. A befizetések összege azonban rendkívül alacsony, évenkénti sorrendben mindössze 7,2; 10,0 és 3,3 millió forint, amely 31,2; 6,6 és 2,3 %-nak felel meg. Annak ellenére tehát. hogy az ellenőrzési tevékenység elismerésre mél tó, a munkaügyi központok kevésbé tudnak érvényt szerezni a követeléseiknek. Felülvizsgálatra szorul, hogy szerződésszegés eselén ne az államigazgatási eljárás, hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai szerint járjanak el, mivel a szerződéskötés a Ptk. szabályai szerint történik. Ez annál is inkább kívánatos, mert az államháztartási törvény elöírásai értelmében (l 08.§ (2) bekezdés) " ... az államháztartás alrendszere2.3.5. A megyei

(fővárosi)

27

inek követeléseiről lemondani csak törvényben ... meghatározott módon és esetekben lehet."

Az aktív eszközök

ellenőrzésének

alakulását a

következő

táblázatok mutatják: 3. sz. táblázat

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök ellenőrzése 1992-ben

Ss z

Megnevezés Tervezett ellenórzések száma Elvégzett etlenórzések száma Támogatásban részesülők száma Belső intézkedésre vonatkozó javaslatok száma Javaslatok alapján tett intézkedések száma

1 2 3 4 5 6 Visszafizetési kötelezetts_é_gre tett javaslatok száma 7 Visszafizetésre javasolt összeg B Befolytösszeg

db db

tó

.

Befolyt összeg a visszafizetésre javasolt összeg arányában

g

db db db M Ft M Ft

%

Budapest

Baranva

441 53 861 11

o

o o 0.2 0.0 0.0%

595 701 291 291 291 10.0 4.3 43.0%

Borsod

Nógrád

300 2114 5 644 262 181 81 5.0 1.0 20.0%

Szabolcs

összesen

240 163 2 977 25 49 25 7.0 1.1 15.7%

1 356 3 410 11 536 694 608 508 23.0 7.2 31.2°

Szabolcs

osszesen

375 485 1 353 105 87 111 0.8 0.8 95.4%

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök ellenőrzése 1993-ban

Ssz

1 2 3 4 5 6 7 8 g

Megnevezés Budapest Baranya Tervezett ellenörzések száma db 361 2 117 Elv~g_zett ellenórzések száma db 428 1 197 1 Támogatásban részesülők száma tó 34336 10 050 Belső intézkedésre vonatkozó javaslatok száma db 78 215 Javaslatok alapján tett intézkedések száma db o 215 Visszafizetési kötelezettségre tett javaslatok száma db 30 215 Visszafizetésre javasolt összeg 33.0 16.0 MFt Befolyt összeg_ 0.0 0.9 MFt 5.61( Befolyt összeg a visszafizetésre javasolt összeg arányában 0.0% %

Borsod

330 1 872 16 085 235 71 164 13.0 2.0 15.4°1<

Nógrád

420 1 297 4 496 151 83 173 52.8 5.1 9.6%

320 296 13 985 36 93 36 35.5 2.0 5.7%

3 548 5090 78 952 715 462 618 150.3 10.0 6.6%

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök ellenőrzése 1994. VI. 30-ig

Ss z.

1 2 3 4 5 6 7 B g

Megnevezés Budapest Baranya 1 060 Tervezett ellenörzések száma db 267 Elvégzett ellenérzések száma 304 724 db Támogatásban részesülök száma 3 861 1 335 tó Belső intézkedésre vonatkozó javaslatok száma db 70 152 o 152 Javaslatok alapján tett intézkedések száma db 152 db Visszafizetési kötelezettségre tett javaslatok száma 39 70.0 13.5 Visszafizetésre javasolt összeg M Ft Befolyt összeg 0.0 0.7 M Ft 0.0% 5.2% Befolyt összeg a visszafizetésre lavasolt.összeg arányában %

Borsod

175 1 079 5 335 90 46 44 7.0 1.0 14.3%

Nógrád

272 323 1 874 66 24 55 6.3 0.4 6.2%

Szabolcs osszesen

365 145 5 596 27 32 27 46.0 1.2 2.6%

2139 2 575 18 001 405 254 317 142.8 3.3 2.3%

28

2.3.6. Alapvizsgálatunkat követően mind az irányító szervek, mind a munkaügyi központok számos intézkedést tettek az aktív munkaerőpiaci eszközök mű­ ködtetése és ellenőrzése személyi feltételeinek javítására. A feladatok növekedésével megközelítőerr arányosan, 2-3- szarosára növekedett az állományi létszám. Az aktív eszközök működtetésével az 1994. szeptember 30-ai állapotnak megfelelőerr a vizsgált területen 175 fő foglalkozott, szemben az 1991. évi 82 fővel. (Megjegyezzük, hogy a dolgozók egy részének az FA-n kívül más feladatai is voltak.) A dolgozók 50,3%-a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. Szakképzettség tekintetében közel egyharmaduknak közgazdasági, pénzügyi, jelentős hányaduknak pedig (17 -17%) műszaki, pedagógiai szakképesítése van. A munkaügyi központok különböző, de általában növekvő időtartarnol fordítottak a dolgozók továbbképzésére. (Nógrád megyében pl. 1992-ben 5,1 óra, 1993-ban 46,9 óra volt az egy fő képzésére fordított átlagos időtartam, ugyanez Baranyában 57, illetve 79 óra.) Az aktív munkaerőpiaci eszközök ellenőrzésével a vizsgált területen 1991. decemberében 35 fő, az !994. szeptember 30-ai állapot szerint 78 fő foglalkozott, 55, l %-uk rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. Szakképesítésüket tekintve jelentős (30-30% körüli) a közgazdasági, pénzügyi és a műszaki szakképesítéssel rendelkezők aránya. Viszonylag alacsony (7 ,2%) a jogi képzettségűek aránya. Az ellenőrzéseket végzők továbbképzésére ugyancsak különböző, de folyamatosan növekvő időtartarnol fordítottak. (Nógrádban pl. egy főre átlagosan !992-ben 8,6, !993-ban 96,2 órát, ugyanakkor Szabolcs megyében ez mindössze 6, illetve l O óra volt.) 3. A KÖZPONTI PROGRAMOKRA ÉS AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE-KIEMELTEN A KÉPZÉS-ÁTKÉPZÉSEKRE, A MUNKAHELYTEREMTÖ BERUHÁZÁSOKRA, A KÖZHASZNÚ MUNKAVÉGZÉSEKRE -FORDÍTOTT TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁBAN ÉS EREDMÉNYESSÉGÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE.

3.1. Az 1993., 94. évi központi támogatással megvalósuló programok zésének tapasztalatai.

ellenőr­

Az l 99 3. évi Foglalkoztatási Alap tervének előkészítése során a MüM központi

prograrnak indítására tett javaslatot. A javaslat szerint "A Munkaerőpiaci Bizottság jól meghatározott feltételekkel indítson célorientált központi programokat, amelyek-

29

ben indokolt a megyei decentralizált keretek bevonása is. Az újonnan indítandó központi prograrnak javasolt keretösszege !500 millió forint." A három javasolt központi program a következő volt: tartósan munkanélkül lévők, a megváltozott munkaképességűek, a pályakezdők és a fiatalok foglalkoztatását elősegítő programok. A Munkaerőpiaci Bizottság !993. február !2-én a Foglalkoztatási Alap !993. évi felosztásának keretében jóváhagyta a központi támogatással megvalósuló programokra előzetesen javasolt !500 millió forintos keretet, melyet az év során 200 millió forinttal csökkentett. Az 1993. évi központi támogatással megvalósuló prograrnak indítására meglehetösen későn (1993. augusztus-szeptemberében) került sor, különösen a rétegprogramokés a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő szociális földprogram esetében. Az egyes prograrnak működését és az előirányzatok felhasználását ellenőrizve a következőket tapasztaltuk. 3.1.1. A központi kistérségi foglalkoztatási program a 400 millió forintos keretének jóváhagyásával egyidejűleg a Munkaerőpiaci Bizottság meghatározta a keretösszeg felhasználására vonatkozó célokat. 3.1.1.1 A támogatás elsődleges célja az volt, hogy a kedvezőtlen helyzetű kistérségek foglalkoztatási helyzete rövid távon belül drasztikusan ne romoljon, illetve lehetőleg javuljon. A program működtetésére ennek megfelelően additív jelleggel került sor.

A munkaügyi központoknak a központi támogatásra vonatkozó kérelmeket !993. szeptember !5-ig kellett benyújtaniuk a Munkaerőpiaci Bizottság részére. A Munkaerőpiaci Bizottság !993. október 27-i ülésén a kistérségi programokra beérkezett pályázatok elbírálásával kapcsolatos munkák koordinálására szakértői bizottságat hozott létre. A központi kistérségi foglalkoztatási programra 44 pályázat érkezett. A bizottság értékelése szerint a pályázatok nem feleltek meg a pályázati kiírásban szereplő fel tételeknek, amely elsősorban a kistérségi komplex fejlesztési prograrnak hiányára vezethető vissza. A bizottság véleménye szerint a megyei munkaügyi központok nem fordítottak elégséges figyelmet a pályázat sikeres lebonyolításának elősegítésére sem.

30

3.1.1.2 A Munkaerőpiaci Bizottság a pályázatokat nem fogadta el és úgy döntött, hogy a programot !994-ben újra meg kell hirdetni. A pályázat ismételt meghirdetésére !994. májusában került sor. A pályázatok beadásának határideje pedig !994. július 31-e volt. A központi kistérségi foglalkoztatási programra 1993-ban előirányzott 400 millió forintból a sikertelennek minősített pályázatok miatt egyetlen forint sem került fölhasználásra. A sikertelenség oka, amint az a szakértői bizottság jelentésében is szerepel, elsősorban az volt, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában nem voltak kidolgozott komplex kistérségi fejlesztési programok. Ezek létéről a pályázati kiírást megelőzően a MüM sem tájékozódott, így valójában a program 1993. évi Foglalkoztatási Alap tervébe történő felvétele is teljesen megalapozatlan volt. 3.1.2. A központi finanszírozású rétegprogramokra előirányzott 500 millió forintból a pályakezdő munkanélküliek támogatására 200 millió forintot, az egyes hátrányos helyzetű munkaerőpiaci rétegek felzárkóztatására 300 millió f oriutot határoztak meg. A pályakezdő munkanélküliek támogatására szolgáló keret a pályakezdő munkanélküliek képzését és elhelyezkedését szolgálja. A keretet a megyei munkaügyi központok közölt a pályakezdő munkanélküliek 1993. I-VI. havi átlaga megoszlása arányában osztották föl. A hátrányos helyzetű rétegek központi támogatására szolgáló 300 millió forintos keret a munkaügyi központok közölt a tartósan munkanélküliek !993. I- IV. havi átlaga alapján került szétosztásra. 3.1.2.1 A rétegprogramokra 1993-ban elkülönített 500 millió forintos keretösszegnek csak töredékét használták fel a megyék 1993-ban. A pályakezdők támogatására biztosított 200 millió forintból 58.392 ezer forint került fölhasználásra, a hátrányos helyzetűek támogatására biztosított 300 millió forintból pedig 48.17 4 ezer forint volt a felhasználás 1993-ban. A pénzügyi kimutalások szerint 1994 l. félév végéig a fölhasználás a pályakezdők esetében 144 524 ezer forint volt (72,2%), a hátrányos helyzetűek esetében pedig 161 926 ezer forint volt (53,9%). A Munkaügyi Minisztérium 1994. május !6-án írt levelében értesítette a munkaügyi központokat, hogy az 1993. évi keretösszegek 1994. december 31-ig használhaták föl.

31

3.1.2.2 A központi finanszírozású rétegprogramok megvalósulását értékelve idézzük a munkaügyi miniszter Kormány részére készített tájékoztatóját, a pályakezdők a tartósan munkanélküliek, a cigányok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő rétegprogramok 1993. évi tapasztalatairól, illetőleg az 1994. évben indítandó új programokról. "A Foglalkoztatási Alap központi részéből a cselekvési prograrnak végrehajtására elkülönített 500 millió forint összegből 1993. december 31-ig mindössze 188,8 millió forint került felhasználásra (megjegyezzük, hogy a pénzügyi kimutatások szerint a felhasznált összeg l 06,6 millió forint volt) amelynek alapvető okai elsősorban a prograrnak beindításának késői időpontjában és így a beindított prograrnak pénzügyi teljesítésének (elsősorban a képzések, átképzések területén) 1994. évi realizálódásában található. Hangsúlyozzuk, hogy a programpontokban meghatározott feladatok többségében előkészítő jellegűek voltak. A prograrnak révén az egyes rétegek helyzetének megismerése érdekében számos kutatás, illetve vizsgálat indult, ezek - lezárásukat követően- megalapozhatják a további intézkedéseket. Elkészültek a cigány, illetve a megváltozott munkaképességűek munkanélkülieken belüli nyilvántartási rendszere kialakítását megalapozó szakértői anyagok." Fontosnak tartjuk természetesen az egyes prograrnak alapos kidolgozását hiszen csak ennek révén biztosítható a program célkitűzések eredményes és hatékony megvalósulása. Erre azonban a pénzügyi tervezést megelőzően kell sort keríteni, hiszen csak ez alapján biztosítható a tervben szereplő előirányzatok megalapozottsága is. 3.1.2.3 1994-ben a Munkaerőpiaci Bizottság a rétegprogramokra 900 millió forintot különített el, amelyből a pályakezdők támogatása 300 millió forintot, a tartósan munkanélküliek programja pedig 600 millió forintot kötött le. A Munkaügyi Minisztérium 1994. május 16-i levelében értesíti a munkaügyi központokat a keretösszegek felosztásáról, valamint a keretösszegek felhasználásának egyes feltételeiről, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi keretek elszámolásáróL A Munkaerőpiaci Bizottság 1994 augusztusában döntött arról, hogy az 1994. évi keretösszeg legfeljebb 40%-a vihető át 1995-re. Az 1994. évi tartósan munkanélküliek rétegprogram keretében három munkaerőpiaci réteget emeltek ki: az alacsony iskolázoltságú munkanélküliek, a cigány munkanélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűek csoportját.

32

A Munkaügyi Minisztérium 1994. júliusára cselekvési programot dolgozott ki a fenti csoportokba tartozó munkanélküliek helyzetének kezelésére, enyhítésére. Az egyes cselekvési prograrnak lényegében az adott munkaerőpiaci réteg megisme-

résével kapcsolatos feladatokat, e rétegek esetében korábban alkalmazott foglalkoztatás politikai eszközök célzottabb felhasználása lehetőségeinek feltárását, számbavételét, a döntéshozatali rendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseket, valamint az új eszközök és eljárások kialakításával kapcsolatos teendőket tartalmazzák. A cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtása esetén a munkaerőpiaci szervezetek olyan információhoz juthatnak, amelyek segítségével az egyes rétegek kezelésére, a munkanélküliség mérséklésére alkalmazható eszközök és eljárások biztonságosabban és célraorientáltabban meghatározhatók és eredményesebben alkalmazhatók. Ezért a cselekvési program kidolgozása fontos előrelépést jelent az e célra elkülönített pénzeszközök, támogatások hatékonyabb és eredményesebb felhasználásának biztosításához. Ez azonban az 1994-ben az e rétegek kezelésére központilag elkülönített pénzeszközök felhasználására lényeges befolyást nem gyakorolhatott. 3.1.3. Az Ózdi munkahelyteremtési programra 200 millió forintot határoztak meg. A program koordinálását, lebonyolítását a Munkaügyi Minisztérium megbízása alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ végzi. A központ felhatalmazást kapott arra, hogy - a rendelkezésre álló központi kereten belül - országos pályázat révén az ózdi kistérségben munkahely teremtéseket támogasson. A támogatásokra a Munkaerőpiaci Bizottság által elfogadott, munkahelyteremtésekre vonatkozó elvek érvényesek, azzal a kiegészítéssel. hogy lehetőség van az egyes munkahelyteremtési támogatási formák kombinált alkalmazására (pl. tőkejuttatás és kamatátvállalás együtt stb.), továbbá· az egyes támogatási formákhoz kapcsolódóan a bér+járulékainak legfeljebb 50%-ig terjedő átvállalására, valamint az egyes támogatási formákhoz kapcsolódóan képzések, átképzések támogatására is. A keretből nyújtandó támogatásoknál előnyben kell részesíteni azokat, akik más tárcák kezelésében lévő pénzeszközök (pl. Területfejlesztési Alap) valamint önkormányzatok pénzeszközeinek felhasználást is biztosítják. A pályázatot a megyei Munkaügyi Központ és a Munkaügyi Minisztérium is meghirdette. A pályázatokat 1993. szeptember !5-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központhoz kellett benyújtani, amelyről a megyei központ (a

33

Munkaügyi Tanács, és az Ózdi Regionális Fejlesztési Tanács véleményének meghallgatásával) !993. október !5-ig döntött. Az !993. évben szükséges pénzeszközök átutalása a megyei Munkaügyi Központ kérelme alapján történt és az adott évben fel nem használt keret a program 1994. évi folytatására átvihető. A megyei Munkaügyi Központnak a megvalósulásról !995. március 31-ig kell beszámolót készíteni. A programhoz csatolták a részletes pályázati felhívást és útmutatót is. 3.1.4. Az !993. évi központi FA terhére meghírdetett központi közhasznú munkavégzési program a földtulajdon rendezési és földméréssei kapcsolatos munkálatok felgyorsítását szolgálta. Az elkülönített 48 millió forint 400 fő maximum hat hónapig tartó foglalkoztatását biztosíthatta volna. A program előkészítési szakaszában a Munkaügyi Minisztérium előzetesen begyűj­ tötte a megyei földhivataloktól a foglalkoztatható munkanélküliekre vonatkozó igényüket !993. áprilisában. Az előzetes felmérés szerint a me gye i földhivatalok összesen 345 fős igényt jeleztek a következő összetételben: földmérő 126 fő; nyilvántartás !26 fő; számítógépoperátor 64 fő; mezőgazdász 20 fő. A támogatás mértékét maximum hat hónapig, az érintett létszámra vonatkozóan átlagosan 20 ezer forintban határozták meg. A programra elkülönített 48 millió forintos keretből 10,3 millió forint került fölhasználásra. A me gye i munkaügyi központok a me gye i földhivatalok által !993. áprilisában bejelentett 345 üres álláshelyre mindössze 242 fő foglalkoztatására kötöttek megállapodást a megyei földhivatalokkal. A ténylegesen foglalkoztatott létszám pedig ll 7 fő volt. A megyei földhivatalok részben a létszámot, részben a maximálisan hat hónapot biztosított foglalkoztatást nem tudták maradéktalanul igénybe venni. A 48 millió forintos keretfelhasználását ezen túlmenően az is kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a földtulajdon rendezésset illetve a földméréssei kapcsolatos munkákboz speciális képzettségű szakemberekre lett volna szükség, ezt azonban a munkaügyi központok nem tudták teljesíteni. A program 1993-ban lezárult. 3.1.5. !993-ban a központi foglalkoztatási programok keretében hirdették meg a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő szociális földprogramot, amelyre 50 millió forintot különítettek el. A program meghirdetésére a Kormány

34

152!1993./X.28./ számú rendelete alapján került sor. A rendelet lehetövé tette, hogy a megyei munkaügyi központ támogassa a termőfölddel rendelkező munkanélküliek főfoglalkozású mezőgazdasági egyéni, vagy társasvállalkozóvá válását. A megyei munkaügyi központ egyszeri 200 ezer forint összegű kamatmentes hitelt nyújthatott a támogatottaknak. 1993-ban szerződéskötésre a program keretében nem került sor és 1994. első felében ismindössze 16 támogatási szerződést kötöttek. A keret pénzeszközeinek kismértékű igénybevételét elsősorban az magyarázza, hogy a támogatáshoz való hozzájutás f eitételei szigorúak és viszonylag hosszadalmas banki ügyintézéssei párosul nak. A program sikertelensége ellenére !994-ben a Munkaerőpiaci Bizottság l /3!1994. sz. határozatában a programra 500 millió forintot különített el.

3.2. A Foglalkoztatási Alap intervenciós kerete 1992-1994 első félévéig.

ellenőrzésének

tapasztalatai

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többszörösen módosított - 1991. évi IV. tőrvény 44/ A §-a alapján a Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási válság kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni. A pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg és a keret felhasználásáról - a Munkaeröpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a Munkaügyi Minisztérium dönt. !992-ben a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság határozata alapján az intervenciós keretre 700 millió forintot különítettek el, amelyből az év végéig 467,6 milliö forint került felhasználásra. A 232,4 millió forint keretmaradvány az 1993. évi intervenciós keretet növelte, amelyhez a Munkaerőpiaci Bizottság 467,6 millió forintot hagyott jóvá az !993. évi FA terhére. Így az intervenciós keret 1993. évi eredeti elöirányzata 700 millió forint volt, amelyet az év során a Munkaerőpiaci Bizottság határozatai alapján 35 és 200 millió forinttal növeltek meg. 1993-ban a keret terhére 630, l millió forint pénzügyi teljesítés történt, a fennmaradó 304,5 millió forint pedig kötelezettség vállalással terhelt rész volt. !994-re a Munkaerő­ piaci Bizottság az 1994. évi FA terhére l OOO millió forintot különítettek el az intervenciós keretre.

35

3.2.1. Az intervenciós keretre beérkezett kérelmek száma, és az igényelt támogatás összege is évröl-évre növekedett, !993 és !994 első félévében a támogatási kérelmekben szereplö összegek sokszorosan meghaladták a keret pénzügyi lehetőségeit. !992-ben és !993-ban is az egyes támogatási kérelmek elbírálása során újra és újra problémaként vetődött föl. hogy a kérelemben megfogalmazott célra nyújtható-e támogatás, vagy sem. A támogatási kérelmekben gyakran nem közvetlenül a foglalkoztatási gondok megoldásához kértek támogatást. A törvény rendelkezése szerint e pénzügyi keret a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére szolgál. Ez önmagában azonban még nem nyújt elegendő kritériumot az egyes támogatási kérelmek elbírálásához, a keret felhasználásához. Az intervenciós keretnél különösen élesen vetődik föl az a probléma, hogy a támogatást igénylök várható tömeges létszámleépítése nem átmeneti gazdálkodási problémákból, hanem tartósan veszteséges gazdálkodásból, csőd helyzetekből adódik. Ezért rendkívül nagy nyomás helyeződik a döntésthozókra, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretből gazdasági válsághelyzetek megoldásához nyújtsanak támogatást, amelyek persze foglalkoztatási válsághelyzettel is együttjárnak. A pénzügyi kerettel szemben fellépő igények - deklarált támogatási cél(ok) hiányában - korlátozás nélküli elismerése a keret célszerű felhasználását is kétségessé teheti, s azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdasági válsághelyzetek megoldásában nélkülözhetetlen gazdaságpolitikai döntéseket és koordinált intézkedéseket a foglalkoztatás előse­ gítésére rendelkezésre álló szük pénzügyi keretekkel kívánják helyettesíteni. (!993-ban például a Magyar Viscosa Gyár reorganizációjához 300 millió forintos alaptőke emelés! az intervenciós keret terhére kívántak biztosítani.) Ezért az intervenciós keret felhasználására vonatkozó eljárási rend kidolgozása különösen fontos lépést jelentett a támogatások célraorientáltabb kihelyezéséhez, a kérelmek elbírálási menetének szervezettebbé tételéhez. Természetesen az intervenciós keret felhasználásának szabályozása nem képes megoldani az elkülönített keret létjogosultságával kapcsolatban előzőekben vázolt dilemmákat. 3.2.2. Az intervenciós keret felhasználására vonatkozó irányelvekben részletesen meghatározták a támogatások odaítélésének, illetve folyósításának legfontosabb kritériumait és eljárási szabályait, a támogatási kérelmekhez csatolandó információk illetve dokumentációk körét. Az irányelvekben pontosan meghatározták a foglalkoztatási válsághelyzet kritériumát, a támogatás közvetlen célját és módját, valamint a támogatás odaítélésénél elsőbbséget élvező kérelmezök körét.

36

A támogatási kérelmek összeállításához az irányelvek mellékleteként útmutató és táblázatok nyújtanak segítséget, amelyek egyben a támogatásokról való döntésekhez szükséges információkat hivatottak biztosítani. A támogatásról szóló megállapodásokhoz (szerzödésekhez) készített szerződésminta a foglalkoztatási törvény 21.§ (2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelel. Az irányelvekhez kapcsolódva elkészült az intervenciós keretre érkező kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket és eljárásokat részleteiben koordináló szabályzat tervezete is. A támogatási kérelmek elbírálásához értékelési szempontokat is kidolgoztak. A Munkaerőpiaci Bizottság az intervenciós keret felhasználására vonatkozó irányelveket megtárgyalta és ügyrendjét a Bizottság intervenciós keret felhasználásával kapcsolatos feladataira. az eljárás rendjére vonatkozó szabályzattal kiegészítette. 3.2.3. 1992-höz képest 1993-ban az intervenciós keretből nyújtott támogatások céljelleg szerinti megoszlása jelentős mértékben változott. Amíg !992-ben a folyósított támogatások között a közvetlen foglalkoztatásra vonatkozó támogatások (bér+járulék) elenyésző hányadot képviseltek (4.4%-ot), addig 1993-ban az ilyen céllal nyújtott támogatások tették ki a felhasználások döntő részét (89,3-át). !994. első félévében pedig az eljárási szabályzatban foglalt céloknak megfelelően a támogatás kizárólag bér+ járulék 50%-os átvállalását jelentették. E mellett javult a támogatási kérelmek ügyintézésének, és elbírálásának menete is.

3.3. A foglalkoztatást elősegítő támogatások - a képzésre, munkahelyteremtő beruházásokra és közhasznú foglalkoztatásra fordított pénzeszközök felhasználásának hatékonysága és eredményessége A számvevöszéki alapvizsgálat óta pozitív változást tapasztaltunk a me gyei dec en tralizált foglalkoztatási alapok felosztása, az egyes előirányzatok megalapozása, a felhasználást meghatározó elvek, prioritások és eljárási keretek kialakítása terén. Az 1991. évi gyakorlathoz képest javult a vizsgálattal érintett eszközök pályáztatási rendszere. Célirányosabbá váltak a pályázati kiírások, szigorodtak a támogatási feltételek. Gyorsabbá és némileg megalapozottabbá váltak a támogatásokról hozott döntések. Gyakorivá és kiterjedtté vált a támogatások felhasználásának ellenőrzése s az ellenörzések által feltárt szerződésszegések és más működésbeli problémák, hiányosságak megszüntetésére tett intézkedések.

37

A kiemeit aktív eszközök

előirányzatai

és felhasználása az alábbiak szerint alakult: 4. sz. táblázat

Kiemeit aktív eszközök 1992-93-ban 1992 Főváros,

megye

Budapest Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

ezer Ft-ban DöntéssellekötöttbOI Decentralizált FA Eredeti 1Módosltott Döntéssel Maradvány Pénzügyi Maradvány (2)·(3) teljesítés (3)-(5) elOirányzat lekötOtt (1) (3) (4) (5) (6) (2) -132 419 583 500 549 762 682181 480 862 201 319 260 305 34 383 214158 222140 294 688 46147 426 595 o 416 843 426 595 426 900 9 752 6 760 236 449 246 449 239 689 201 905 37784 486 355 559 255 595 972 -36 717 439 819 156153

százalékban Döntessel Maradvány Pú.telj./ Maradvány Pú.telj./ Maradvány Főváros, lekötött/ mód.eiOir. döntéssel dOntéssei mód.eiOir. mód.elöir. megye lekötött lekötött (5)/(2) mód.elöir. (4)/(2) (6)/(2) (3)/(2) (6)/(3) (5)/(3) Budapest -24.1 29.5 87.5 36.6 124.1 70.5 Baranya 88.3 11.7 82.3 17.7 72.7 15.7 Borsod-Abaúj-Zemplén 2.3 97.7 100.0 0.0 97.7 2.3 Nógrád 97.3 2.7 84.2 15.8 81.9 15.3 Szabolcs-Szatmár-Bereg -6.6 73.8 26.2 78.6 27.9 106.6

Főváros,

megye Budapest Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

ezer Ft-ban Decentralizált FA DöntéssellekötöttbOI Eredeti Módosltott Döntéssel Maradvány Pénzügyi Maradvány (2)-(3) előirányzat lekötött teliesltés (3)-(5) (1) (3) (4) (5) (6) ' (2) 932 500 1 033 244 1 994 395 -961 151 1022712 971 683 272 969 292 325 1 380 276 463 293 705 15 862 648 500 737 388 737 388 o 685 828 51 560 246 277 290 487 294 269 -3 782 211 729 82 540 599 209 743 075 8 t 3 705 -70 630 to9 957 703 748

százalékban Döntéssel Maradvány Pü.telj./ Maradvány Pü.telj./ Maradvány Főváros, lekötött/ m6d.elöir. döntéssel döntéssel m6d.elóir. m6d.elóir. megye m6d.elöir. (4)/(2) lekötött lekötött (5)/(2) (6)/(2) (3)/(2) (5)/(3) (6)1(3) Budapest 48.7 193.0 -93.0 51.3 99.0 94.0 Baranya 99.5 0.5 94.6 5.4 94.1 5.4 Borsod-Abaúj-Zemplén tOO.O 0.0 93.0 7.0 93.0 7.0 Nógrád tOt.3 -1.3 28.0 72.0 72.9 28.4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 109.5 -9.5 86.5 t3.5 94.7 14.8

3.3.1. A

munkahelyteremtő

beruházások támogatásának értékelése

3.3.1.1 A munkahelyteremtö beruházásokra nyújtott támogatások odaítélésének rendjében jelentős pozitív irányú változások következtek be. Ezek között

38

legjelentősebb,

hogy az 1992-ben még leggyakoribb vissza nem térítendő támogatásokat a kamatmentes visszatérítendő tökejuttatás váltotta föl. Lényegesen javult a pályázati rendszer is. A pályázatok elbírálására szakértői bizottságokat hoztak létre (a munkaügyi központok munkatársai, a pénzügyi bonyolítás! végző pénzintézet és a megyei munkaügyi tanácsok oldalai által delegált állandó szakértők részvételével). Ez a bizottság tett javaslatot a megyei munkaügyi központ igazgatójának, aki ennek mérlegelésével dönt a támogatás odaítélésérőL Javult a pályázatok elbírálásának ütemessége. Az alapvizsgálatnál tapasztalt hosszú átfutási időt jelentős mértékben sikerült csökkenteni. A megvizsgált pályázatok esetében a pályázat benyújtási határidejétől számítva a döntések meghozatalához szükséges átlagos idő a vizsgálat megyékben 30-60 nap között volt (Borsod-AbaújZemplén megyében 30 nap, Nógrád megyében 55 nap, Baranya megyében 35 nap), kivéve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, ahol a vizsgált 18 elfogadott munkahelyteremtő beruházás esetében a támogatási döntések meghozatalához átlagosan 4,8 hónapra volt szükség. Az átlagon belül is nagymértékű sz6ródást tapasztaltunk, l hónaptól kezdve JO és 15 hónapig. A munkaügyi központok a támogatásokról szóló döntéseket általában rövid időn belül megküldték a pályázóknak. A munkahelyteremtő beruházásokra kiírt pályázatokban egyéb vonatkozásokban is szigorították a támogatási feltételeket. Így például jellemzőerr kikötötték, hogy folyamatban lévő beruházás nem támogatható. A támogatás igénybevételéhez előírták, hogy a pályázónak milyen mérték:ű saját forrással kell rendelkeznie.Esetenként maximáJták a beruházásokhoz adható támogatás, illetve egy főre adható támogatás összegét stb. A pályázatok elbírálásánál alapvetőerr a pályázati feltételekben is szercplő kritériumokat alkalmazták. munkahelyteremtő

beruházások támogatására megkötött, a vizsgálalba bevont szerződések megfeleltek a foglalkoztatási törvény 21. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak. A szerződések tartalmazták a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit, valamint a megállapodás megszegésének következményeit.

A

3.3.1.2 A munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújtott támogatásokfelhasználásának eredményessége 1992 és 1993 években némileg javult. A vizsgált megyékben az 1993. december 31-i tervezett munkahelyek száma 8.413 volt, amelyből 6.284 munkahely valósult meg. Az alapvizsgálat 62,5%-os megval6sulási arányával szemben a javulás jelentős mértékű, 7 4,6%-ot tesz ki. Ezen belül is jelentős különbségeket tapasztaltunk: Baranya megyében 90,2%; Borsod-Abaúj-Zemplén

39

megyében 69,5%; Nógrád megyében 77,1% és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70,3% volt a tervezett és a megvalósított munkahelyek aránya. A fővárosban a megvalósított munkahelyekre vonatkozóan nem létszám, hanem emberhónap adatokat szolgáltattak, ezért a megyei adatokkal nem összevethetőek A megvizsgált 5 legjelentősebb beruházásból azonban egyetlen munkahely sem jött létre a helyszíni vizsgálat befejezéséig. Különösen jelentős volt a javulás a megvalósított munkahelyeken foglalkoztatott munkanélküliek arányát tekintve. Amíg az alapvizsgálat során a vizsgált megyékben a megvalósított munkahelyeken foglalkoztatott létszámból átlagosan csak 44, l %-os volt a regisztrál munkanélküliek köréből kikerülők aránya, addig az 1992-93-ban megvalósított munkahelyeken ez átlagosan 83,4%-ra emelkedett. 5. sz. táblázat Munkahelyteremto beruházások 1992. január 1. és 1993. december 31. között Ssz.

1 2 3 4

Megnevezés

6

:7 8

Elfogadott pályázatok aránya (2:1)

%

55.7

51.8

FA-ra megkötött szerzödések száma

db

248

521 258 49.5 209

91.2

81.0

Elfogadott pályázatok száma

179 37 12

192 19 20

1456

2 284

3180

1340

327 0

11530

1456

1971

3180

893 286 161

3 270

10770

288 2

1038

2 872

9 728

288 2

663 251 124 800 684 33 83

2872

9006

202 0

372 348 6 284

1414

5 242

101 505

230 812

77.1

70.3

db db db fő fő

·,

ebből

l

- nyilvántartott munkanélkUii -

pályakezdő

munkanélküli

- egyéb munkavátla16 ,1 O !1993. dec. 31-ig tervezett munkahely ebböl -nyilvántartott munkanélküli -pályakezdő

:

ll

27 10.5

HatáridOre megvalósult pályázatok Késni látszó pályázatok száma

munkanélküli

- egyéb munkavátlal6 Megvalósított munkahely

77 236

fő fő

1313

fó

1313

fő

121 224

fő fő

1621 . 1276

•

1462

2002

1142

200 2

- pályakezdő munkanétküli

fő

-egyéb munkavállal6

fő

96 224

%

90.2

nyilvánt~rtotJ:

munkanélküli

12 Megv. és terv. mhely aránya (11 :1 O)

* .A

fő

fő

ebböl -

összesen 1746 974

32

db %

Szabolcs 339 246 72.6 222 90.2 23 9.3 2 9 6

11.8

Meghiúsult szerződéskötések száma aránya (5:2)

%

Nógrád

212 115 54.2 111 96.5 4 3.5 25 36 19

82 98.8 1 1.2 60 17 5

Meghiúsulni látszó pályázatok EU. pály. alapján tervezett mhely

'11

Borsod

525 272

:o

l

Baranya

149 83

aránya (4:2)

5

udapest

db db

Benyújtott pályázatok száma

69.5

872 89.5 87 8.9 458 118 62

383 397

Fövá~~ Munkaügyi Központ nyüvántartás.ában Remlétszám,-J;Ianem-emberhónap adat szerepal

az 1994. július 30-lg terjed 6 1d6szakra.

55.6

40

3.3.1.3 A rnunkahelyteremtő beruházásokhoz nyújtott támogatások értékelésénél a fenti kedvező változások mellett egy sor kedvezőtlen tényezőt is figyelembe kell venni. A vizsgált rnegyékben és a fővárosban az 1992. január l és 1993. december 31 között megkötött 872 szerződésből 87 meghiúsult és a határidőre megvalósult szerzödések száma rnindössze 458 volt. A késni látszó pályázatok száma 118 és a rneghiúsulni látszóképedig 62. Mintegy 147 esetben került sor szerződés rnódosításra. A támogatás visszatérítendő formája, valamint a szerződési feltételekben szereplő szerződésszegés szigorúbb anyagi konzekvenciái mellett is azzal kell számolni, hogy a meghiúsult szerződésekből származó támogatások visszakövetelésének és visszafizetésének lehetőségei igen korlátozottak. A vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyrészt a rnunkaügyi központok több olyan esetben sem léptek föl határozottan, arnikor már többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére reálisan nem kerülhet sor. Az ellenőrzések egyértelmű megállapításai ellenére sem került sor a szerződések f elbontására, a szerző­ désszegésből következő visszafizetési kötelezettségek megállapítására. Több esetben is (különösen a Fővárosi Munkaügyi Központ 1992. évi szerződései esetében) egyfajta halogató magatartást tapasztaltunk, a szerződések újabb és újabb rnódosítására került sor. A szerződésszegésből származó támogatások állarnigazgatási eljárásban történő visszakövetelésének eredményességét nagymértékben bekorlátozza az, hogy a határozatok bírósági úton rnegtámadhatóak. A bírósági peres eljárások lefolytatásához a rnegyei rnunkaügyi központok szernélyi feltételeket tekintve is csak korlátozottan vannak felkészülve. Ezzel együtt az eljárás is hosszadalmas. A támogatások szerződésszegésből következő visszakövetelésének, illetve visszafizetésének objektív korlátját jelentik azok az esetek, amikor a támogatásban részesült vállalkozás csődeljárás alatt áll, illetve megszűnt. 3.3.2. A képzések-átképzések támogatásának értékelése 3.3.2.1 A vizsgált rnegyékben 1993-ban a Munkaügyi Tanácsok meghatározták - illetve kidolgozás alatt á!Ít - a képzések-átképzések támogatásának főbb elveit. Behatárolták a támogatás szempontjából kiemeit rnunkaerőpiaci rétegek, csoportok körét, amelyben a pályakezdő rnunkanélküli fiatalok rnindenhol megkülönböztetett figyelmet kaptale A képzési prograrnak lebonyolításának többféle gyakorlata alakult ki: a nyílt pályázati rendszer, zártkörű pályázatok, közvetlen felkérés. A csoportos képzések rnellett az egyéni képzések is nagy szerepet kaptak.

41

3.3.2.2 A pályázati rendszer keretében múködtetett képzési irányok, illetve programok kiírásánál a megyékben igyekeztek fölhasználni azokat az információkat, amelyek a helyi munkaerőpiacról rendelkezésükre álltak. A munkaügyi központok egy része rendszeres, célzott információgyűjtést is folytatott egyes munkaerőrétegek helyzetének megismerésére. A pályázati rendszerben müködtetett képzési programokról a megyei munkaügyi központok a kialakult képzési irányelvek figyelembevételével döntöttek. Csökkent a pályázatok elbírálásához szükséges idő, a pályázatok elbírálásánál már részben a pályázati kiírásban is szereplő értékelési kritériumokat alkalmazták. A képző intézményekkel kötött szerzödésekben meghatározott feltételek szigorodtak. Többek között megnövekedett azon szerződések száma, amelyekben a képző intézmény részére elhelyezési kötelezettséget, vagy az elhelyezésben való közreműködést írtak elő. Többnyire szabályozták azt is, hogy a megengedettnél nagyobb lemorzsolódás a költségvetés létszámarányos módosítását vonja maga után. Ugyanakkor a képzési tanfolyamok beindítására sokszor azért nem került sor, mert a tervezett hallgatói létszámot többszöri próbálkozás ellenére is csak részben lehetett biztosítani, egyes tanfolyamok esetében pedig egyáltalán nem. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például 1993-ban 15 tanfolyamot a megfelelő számú jelentkezők hiányában nem tudtak beindítani. A képzési programok alakulását a

következő

táblázat mutatja: 6. sz. táblázat

Képzési programok 1992. július 1. és 1994. június 30. között

TantoFőváros,

megye

Budapest Baranva Borsod·Aba~·Zemplén Nóqrád Szabolcs-Szatmár-BereQ

osszesen

l Záró létszám (fö) (fö)

Jn~uló

lyam (db) (1) 303 98 232 53 130 816

(2) 9380 1754 3 701 1078 282 5 18738

(3) 8550 1710 3 423 964 2600 17247

Képzési költség*

(E Ft)

(4) 701 353 79 819 229 843 65 748 161 064 1 237 827

"'Tényleges költség, amely nem tartalmazza a képzés során kapott keresetkiegészítést vagy keresetpótló juttatás t.

~· .....-

A sikertelenal vizsghókkal együtt.

TanfoJy_amokról kimaradók"'* száma aránya költsége (%) (fÖ) (E Ft) (4)x(G) (2Í·(3) (5)/(2) (5) (6) (7) 830 8.8 62060 44 2.5 2002 278 7.5 17 265 114 10.6 6 953 8.0 12 828 225 1491 8.0 98 495

42

3.3.2.3 A megyei munkaügyi központok a számvevőszéki alapvizsgálat megállapításai alapján külön előírták a képző szervek részére az alvállalkozói szerzödések becsatolását. A megvizsgált tanfolyamok anyagai alapján megállapítható, hogy ezt nem minden esetben követelték meg. A képző szervek gyakran nem, vagy csak hiányosan tesznek eleget a vállalt jelentési kötelezettségeiknek. Ez részben arra vezethető vissza, hogy esetenként nem is szabályozott a tanfolyamon végzettek számáról való visszajelzés. 3.3.2.4 A képzés-átképzések eredményessége az alapvizsgálatunk óta eltelt idöszakban nem javult. Az Állami Számvevőszék elözö vizsgálata során önálló kérdőíves felmérést végzett, amely a képzés szakirányának megfelelő elhelyezkedések arányát 23,3%-osnak mutatta. A munkaügyi központoknál készült egyes felmérések is hasonló eredményekhez vezettek. Az egyes képzési programok eredményességének megítéléséhez a megyei munkaügyi központok különbözö mértékben ugyan, de meghatározott körben rendelkeznek információkkaL A Baranya Megyei Munkaügyi Központ 1991 óta minden évben elvégezte az adott évben végzett, csoportos munkaerö-fejlesztö képzésben résztvevő munkanélküliek teljes körére kiterjedő nyomonkövető vizsgálatát. A vizsgálatok elvégzésére általában a végzés után 6 hónappal került sor. A megkérdezettek köz ül 1991-ben 61,3%, 1992-ben 44, l%, 1993-ban pedig 45,8% küldte vissza válaszát. Ez alapján a képzésben részt vettek közül munkanélküli maradt évenkénti sorrendben 39, 5%, 30% és 29%. Elhelyezkedett ugyan, de újra munkanélküli lett 11,3%, 10% és 8,8%. Fontos információ még, hogy az álláshoz jutóknak 1991-ben 20,7%-a, 1992-ben 31,7%-a, 1993-ban pedig 36,8%-a nem az új szakképzettséggel helyezkedett el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem rendelkeztek teljeskörü megbízható információval az elhelyezkedési arányokról, de különböző információkra és felmérésekre támaszkodva 30%-ra becsülték a képzésben résztvevők elhelyezkedési arányát. A helyzet pontosabb felmérésére és értékelésére az 1994. január 1-töl alkalmazott monitoring rendszer adott lehetőséget, amelynek kísérleti bevezetésében és kidolgozásában a me gye jelentős szerepe t játszott. Az 1994. l. félévi elemzés szerint a képzésben résztvevők 39,7%-a tudott elhelyezkedni. Nógrád megyében 1993-ban és 1994. l. félévében is felmérést készítettek egyes tanfolyamokon végzettek elhelyezkedéséröl. Az első évben az 1992-93-ban befejezett átképző tanfolyamok közül 16 tanfolyam hallgatóinak 439 db kérdőívet küldtek ki. A kérdőívre 164-en válaszoltak (3 7 ,4%). Az adott válaszok alapján a

43

164 személy közül 84 fő helyezkedett el, ebből azonban mindössze 37 hallgató (22,6%) esetében játszott szerepet a munkahelyi felvételnél a tanfolyamon elsajátított ismeret. A munkaügyi központ 1994 márciusában 24 befejeződött tanfolyam 603 volt hallgatójának küldött ki kérdőívet, amelyből 268 db (44,4%) érkezett vissza. A válaszok szerint a tanfolyamot 245 fő fejezte be és ezek közül 133 fő helyezkedett el (54, 3%). A kérdőíves felmérésről készült, rnindössze 3/4 oldalban foglalt értékelés alapvető hiányossága, hogy nem tér ki a kérdőívben feltett több fontos kérdés elemzésére. Így például arra, hogy a tanfolyamon szerzett szaktudás feltétel volt-e a munkakör betöltéséhez, illetve, hogy használják-e a tanfolyamon szerzett szakmai ismereteket. Az 1994. júniusában készült felmérés az egyéni átképzési támogatásban részvevökre terjedt ki. A !55 db kiküldött kérdőívet 72 fő (46,5%) küldte vissza. Ebből 51 fő (7o,8%) helyezkedett el, s valamennyiüknél feltétel volt az új munkakör elnyerésénél a tanfolyamon szerzett szaktudás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a képzés-átképzés eredményességére vonatkozó felmérések nem készültek. Az értékelést jórészt becslésekre alapozzák. Ezek alapján a képzést követő elhelyezkedések aránya viszonylag ott volt kedvezőbb, ahol a pályázatban és a szerződésben is a képző szerv a foglalkoztatást garantálta. Ezek zömmel a hagyományos ipari képzést nyújtó tanfolyamok voltak. Viszonylag kedvezően alakult még a pedagógus-asszisztens képzésben résztvevő hallgatók elhelyezkedésének aránya, amely az 50 %-ot is meghaladta. 3.3.2.5 A fővárosban 1993-ban a képzés-átképzések támogatását a megyei munkaügyi központoktól eltérő módon, nem pályázati rendszerben, hanem egyéni képzési támogatásokkal oldották meg. Az új rendszer bevezetéséről az !992. évi pályázati rendszer negatív tapasztalatai alapján döntöttek. Ugyanis az !992-ben kiírt képzési pályázatra beérkezett nagyszámú pályázat elbírálása irreális feladat elé állította volna a szervezetet. A Fővárosi Munkaügyi Központ széles körű propagandára alapozva kialakította a képző intézmények nyilvántartási rendszerét. Ennek eredményeként ma már kb. 400 képző intézmény mintegy !500 tanfolyama szerepel a kínálatukban. A képzést csoportos vagy egyéni formában oldották meg. Az egyéni képzések aránya növekedett nagy mértékben.

44

1993-ban összesen 4184 szerződést kötöttek, melynek 88%-át, 3700-at az egyéni szerződéskötések tették ki. Az egyéni képzések esetében a tanulni szándékozó munkanélküliek jogosultak a maguk választotta képzési programok finanszírozásához támogatást kérni. A munkanélküliek egyéni kérelemmel igazgatói elbírálás alapján is bekerülhettek a képzésbe olyan esetekben, amikor a költségek egy részét vállalta az ügyfél. Az elbírálásnál az is szerepet játszott, hogy a kérelmező rendelkezett-e konkrét munkahelyi ajánlattal, vagy nyilatkozattal. Mind a csoportos, mind az egyéni beiskolázásnál szerepet játszott a kirendeltség képzési tanácsadójának véleménye, de a beiskolázás! a Képzési Osztály végezte. Az FMK az ügyfelekkel minden esetben megállapodást kötött és azt államigazgatási elfogadási határozattal ellátták. Egyes munkanélküli rétegek beiskolázására megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Ezek közölt voltak a tanköteles korú pályakezdők, akik szakképesítés hiánya vagy nem megfelelő képesílés miatt nem tudtak elhelyezkedni és nehéz családi körülmények közölt éltek. A pályakezdők általában 1-3 hónapi várakozást követően kerültek beiskolázásra szakképesítést nyújtó tanfolyamokra. A pályakezdők jórészénél érzékelhető volt, hogy újabb képzésre, egyetemi, főiskolai felvételre várnak. Egyes jelek szerint a fiúk közül sokan a sorkatonai szolgálatot is szeretnék a tanfolyami beiskolázással elkerülni. A képzésbe kerülés feltételeit szigorították. A képzési költségekből nagyobb ömész vállalására késztették a hallgatókat, a várakozási időt aktív álláskereséssel próbálták kitölteni. Amilyen mértékben nőtt a lakosság tájékozottsága a munkanélküliek képzési lehetőségeiről, úgy növekedett a képzésre jelentkezők száma, s egyre nehezebbé vált az arra jogosultak kiszűrése. A Képzési Osztály a feladatokhoz képest kis létszámmal, rossz feltételekkel müködik, amelynek javítására még a vizsgálat ideje alatt történtek intézkedések. Az FMK a képzés-átképzések eredményességének értékeléséhez 1991-93-ig rendszeres, megbízható információkkal nem rendelkezett. Egyes oktatási intézmények, mint pl. a Perfekt majdnem 100%-os elhelyezkedés! biztosított a végzők részére. Az oktatás befejezésével a végzösök részére állásajánlatot tettek, erről tájékoztatták az FMK Képzési Osztályát. A tényleges elhelyezkedésekről s a munkahelyek tartósságáról a Képzési Osztály további információkkal nem rendelkezett. Az MT munkavállalói oldalának javaslatára, 1993. július 1-töl képzésreátképzésre vonatkozó megállapodás csak akkor köthető, ha a képző intézmény vállalja a képzésben résztvevő munkanélküliek 60%-ának a végzést követő 3 hónapon belüli elhelyezkedését. Az erre vonatkozó igazgatói utasítás betartásának követését

45

már az megnehezíti, hogy az oktató intézmények sokszor nem jelentették be a lemorzsolódást sem. Egyéb technikai okok miatt (pl. lakcímváltozás) is komoly adminisztratív leterheltséggel jár a résztvevők pályájának követése. A képzés-átképzésben résztvevők elhelyezkedéséről egy alkalommal készült felmérés. Az FMK a vizsgálat elvégzésével külsö szakértőt (a Szokratesz Kft-t) bízott meg. A vizsgálatot 1000 fös mintán végezték el. A vizsgálati tapasztalat szerint az átképzett munkanélküliek többsége majd minden foglalkoztatási csoportban munkanélküli maradt. Természetesen eltérés volt az egyes csoportok elhelyezkedési arányaiban. Legnagyobb volt az elhelyezkedők aránya a szakmunkások körében, utánuk a szellemi, adminisztratív munkát végzök következtek. A felmérés még arra is fölhívta a figyelmet, hogy az átképzés során a résztvevők 62 %-ának (a nyitó eligazításon és az új regisztráláson kívül) semmilyen kapcsolata .nem volt a munkaügyi központtaL 3.3.2.6 A képzés-átképzések támogatási rendszerének két formáját, a pályázati rendszert és az egyéni támogatási rendszert értékelve a következőket szűrhetjük le. A pályázati rendszer keretében müködtetett támogatások felhasználása lényegében a munkaügyi központok, illetve Munkaügyi Tanácsok által kialakított képzési elvek, prioritások alapján meghirdetett pályázatokon alapszik és a képzési kapacitások megszerzésére koncentrál. Amint azt az ellenőrzési tapasztalatok mutatják, a pályázati kiírásokban megjelenő általános képzési irányok keretében a képző intézmények programajánlatai döntik el, hogy konkrétan milyen tartalmú képzési-átképzési prograrnak valósulhatnak meg. Nem egyszer egy-egy tanfolyam beindítására azért nem került sor, mert nem volt biztosítható a megfelelő létszám. Más esetekben pedig a tanfolyamok megvalósítására a pályázat elnyerésétől kezdve hosszú idő telik, szintén a megfelelő tanfolyami létszám hiányában. Ebben·a rendszerben tehát csak másodiagos szerepet játszik az, hogy a munkanélküliek köréből az adott munkaeröpiaci feltételek mellett kiket és mire célszerű képezni-átképezni. A Fővárosi Munkaügyi Központnál alkalmazott (egyéni) képzési-átképzési támogatási rendszerben pedig lényegében az egyéni érdekekre, elképzelésekre alapozódik a beiskolázás. Az egyéni kezdeményezések szűrése csak korlátozottan valósul meg. Ebben a rendszerben is az előzőhöz hasonlóan, csak más oldalról determináltan háttérbe szorul az, hogy a munkanélküliek köréből az adott munkaeröpiaci

46

feltételek mellett kiket és mire célszerű képezni-átképezni, hogy az valóban munkába állást, illetve a munkaerőpiaci pozíciók javítását biztosítsa. Az egyes képzési prograrnak eredményességének megítéléséhez mindenekelött olyan információkra lenne szüks·':g, amelyek alapján arra a kérdésre válaszolhatnánk, hogy az egyes képzési prograrnak céljai milyen mértékben valósultak meg. Ehhez azonban minden egyes képzési program célját az elvárt output szempontjából pontosan meg kellene határozni. Ebben az esetben nem maga a képzés jelentené a támogatás célját, hanem a képzés révén elérendő eredmény, output. A különbözö képzési programokhoz tehát hozzá kellene rendelni az azoktól elvárt konkrét eredményeket. Így például azoknál a képzési irányoknál, amelyeknél a képzés révén közvetlenül az elhelyezkedés! kívánjuk elősegíteni (pl. szűk szakmai képzések esetében), ott az eredményesség mérése a kiképzettek elhelyezkedési arányával történhet. Azoknál a képzési irányoknál viszont, amelyek a munkaerő munkaerőpiaci pozíciójának javítását, s nem közvetlenül az elhelyezkedés!, munkába állást szolgálják, a program célkitűzések magához a képzés eredményéhez köthet ők. Ebben az esetben például egy nyelvtanfolyam elvárt outputja megfelelő szintű nyelvvizsga lehet. Természetesen az ilyen típusú képzési irányokba tartozó prograrnak elvárt outputjainak meghatározása rnindenkor az egyes programokhoz igazodóan történhet. 3.3.2. 7 Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban a képzésre és átképzés re fordított támogatások mennyisége és aránya is nagymértékben növekedett a pénzeszközök gazdaságos (takarékos) felhasználása érdekében tett intézkedések nem kielégítőek. Az egyes képzési programokra vonatkozóan a támogatás összegén, a képzésben résztvevők számán, és a tanfolyam óraszámán kívül más információkkal lényegében a munkaügyi központok nem rendelkeznek. Ezek az információk mindössze arra elegendőek, hogy az azonos típusú képzési programokra vonatkozó egységköltségek (egy főre jutó támogatás összege, egy tanfolyami órára jutó támogatás összege, egy főre egy órára jutó támogatás összege) különbségeire felhívják a figyelmet. Ezek az információk azonban önmagukban még nem elegendőek ahhoz, hogy megítélhessük a pénzeszközök felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát, feltárjuk a reális megtakarítási lehetőségeket. A hatékonyság megítéléséhez további alapvető információkra lenne szükség, hiszen az azonos névvel szereplő képzési prograrnak összehasonlítására is csak akkor nyújtanak az egységköltségek megbízható alapot, ha az azonos névvel ellátott prograrnok, tanfolyamok mögött ugyanaz a képzési tartalom húzódik meg. Erről azonban legfeljebb csak elnagyolt információk állnak rendelkezésre.

47

Néhány képzési program költségeinek szalanánkénti alakulását a tok mutatják:

következő

tábláza-

7. sz. táblázat Képzési programok szakmák szarint Szakma:

Vállalkozói ügylntézö Kezdés 1 Befejezés

Sor~

Főváros,

szám

me gye

1 2 3 4 5 6 7 lAtlag

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Baranya Nógrád Szakma:

Képző

szerv időpontja

(1) S/S Bt. Sentrv Kh. Alapitvány a Képzett P. Csúcs '91

SZOMA SZOMA Kh. Bp. SITAV NOVENT Bt.

Kezdés Képző

l

Befejezés

szerv

idOpontja

(1) Budapest ADU-Cse el Budapest DUNA-Stúdió Budapest MITHRAS Budapest B Fl Budapest EUROTEAM Budapest Nebuló 2000 Budapest GTS Baranya KSH SZÜV Pécsi Számítóközpont Baranya KSH SZüV Pécsi Számítóközpont Baranya KSH SZOV Pécsi Számítóközpont Baranya Zipernovszky Károly Ipari Szakk.isk. Baranya Oktáv Ipari Továbbképző Kp. Pécs Baranya INSTALL Informatikai Stúdió Pécs KSH SZÜV St. Nógrád Szabolcs IP RA Mo. Kh. szg.úi+nyelv Szakma:

(2) 92-11-16 92-12-07 93-02-15 93-05-03 93-07-02 93-11-01 93-01-25 92-09-23 92-09-24 92-12-21 92-09-28 92-09-28 92-10·02 92-09-01 93-12-11

(3) 93-03-01 93-06-30 93-04-19 93-07-15 93-07-30 94-01-31 93-06-30 93-02-11 93-02·11 93-02-11 93-03-05 93-05-21 93-02-04 93-03-03 94-06-30

'

Fóváros,

szám

megye

Induló

(óra)

(fö)

(5) 500 815 300 1 040 900 620 1 160 762

(6) 34 30 25 27 27 24 32 28

1 töre jutó ktg (Ft) (4)/(6)

(7) 57 824 89667 62 OOO 81 481 97 704 57 875 88 281 76673

1 órára 1 fOra jutó klg 1 órára ktg (Ft) (Ft) (8)/(6) (4)/(5) (8) (9) 116 3 932 3 301 110 5167 207 78 2115 2 931 109 2 240 93 76 2 435 2 860 101

Képzési költség (E Ft) (4) 689 2 522 1 160 1 221 718 1 644 1 013 760 760 320 640 1 347 1 OOO 1 150 1 200 1 076

Tant.

Induló

hossza létsz. (óra)

(fő)

(5) 120 725 160 330 100 190 428 350 350 150 250 688 402 550 613 360

(6) 26 47 20 23 40 51 18 20 20 20 20 20 '20 17 19 25

Tanf.

Induló

1 tóre jutó ktg (Ft) (4)/(6) (7) 26 500 53 660 58 OOO 53 087 17 950 32 235 56 278 38 OOO 38000 16 OOO 32000 67 350 50000 67 647 63158 42 373

1 órára jutó ktg (Ft) (4)/(5)

1 före jutó ktg (Ft) (4)/(.6) (7) 72 081 54077 69880 68 227

1 órára jutó ktg (Ft) (4)/(5) (8) 4 302 1 465 2 647 2 907

-

(8) 5 742 3 479 7 250 3 700 7180 8 653 2 367 2171 2 171 2 133 2 560 1 958 2 488 2 091 1 958 2 986

1 töre 1 órára ktg (Ft) (8)/(6) (9) 221 74 363 161 180 170 131 109 109 107 128 98 124 123 103 118

Vámkezelé Kezdés .. l Befejezés

Sor-

(4) 1 966 2 690 1 550 2 200 2 638 1 389 2 825 2180

Tanf.

hossza létsz.

Számítógépkezelö

Sor- Fóváros, szárr megye

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 lAtlag

(3) 93-02-28 93-08-30 93-07-31 93-12-31 94-04-20 94-03-24 93-07-30

(2) 92-09-27 92-12-30 93-03-16 93-03-01 93-05-24 93-09-06 92-09-01

Képzési költség (E Ft)

Képzó szerv id ó pontja (1)

1 Budapest Trainex 2 Budapest Al~tvány a Képzett P. 3 Nógrád TIT Salgótartján lAtlag

(2) 93-09-23 93-10-01 92-10-05

(3) 94-05-31 94-05-30 93-06-10

Képzesi költség (E Ft) (4) 2 667 703 1 747 1 706

hossza létsz. (óra) (5) 620 480 660 587

(fő)

(6) 37 13 25 25

1 főre 1 órára ktg (Ft)

ca>t<6> (9) 116 113 106 116

48

Szakma:

Menedzserképzö Kezdés 1 Befeezés

Sorszán

Főváros,

Képző

szerv

me gye

idOpontja (1)

1 Nógrád 2 Nógrád 3 Nóorád 4 Nógrád 5 Szabolcs 6 Szabolcs jÁtlag

Szakma:

TIT Sa\Qótartján SZOMA Gmk. TIT Salaótartján TIT saiQótartján PRIMOM Váll. Fejl. A. nemz. managerk. l. PRIMOM Váll. Fejl. A. nemz. manaQerk. ll.

(2) 92-09-21 92-09-14 92-1D-05 93-09-16 92-05-25 92-1D-19

(3) 93-06-30 93-Q6-25 93-08-03 94-Q5-19 93-05-30 94-06-01

Képzési költség (E Ft)

(4) 2 482 2 641 2 705 3 288 2 500 2 500 2 686

Tant.

Induló

hossza létsz. (óra)

(f6)

(5) 1100 1 540 960 920 40 40 767

(6) 37 26 25 30 13 11 24

1 före jutó ktg (Ft) (4l/(Í;)

1 órára jutó ktg (Ft) (4l/(5)

(7 l

(8

67 081 101 577 108 200 109 600 192 308 227 273 113 493

2 256 1 715 2 818 3 574 62 500 62500 3 503

Apol ó, egészségügyi gondozó

Képzö szerv időpontja

A különbségek egy része a számítógép kezelő tanfolyamok esetében például a szakmai-tartalmi szintkülönbségek rnellett elsősorban a szakmai képzésekhez párosuló idegennyelvi oktatásra vezethető vissza. Ernellett a költségekben jelentős különbségeket okozott az egyes képző intézmények által egy órára fölszámolt terernés gépbérleti díj. A vizsgálatba bevont hagyományos ipari szakmák közül például a ruhaipari varró, női ruhakészítő tanfolyamok óraszámai és egységköltségei is rendkívül széles skálán rnozogtak. A Szabolcs rnegyei 1993-as tanfolyamok 250, 920, l OOO órás változataival egyaránt találkoztunk, s az egy főre jutó költségek is több, rnint háromszoros különbséget rnutattak. A vállalkozói ügyintéző, vámkezelő, rnenedzserképző, ápoló, egészségügyi gondozó, vagy pedagógus asszisztens képző tanfolyamoknál lényegében hasonló helyzettel találkoztunk. 3.3.3. A közhasznú foglalkoztatás támogatásának értékelése A közhasznú foglalkoztatás támogatására fordított pénzeszközök 1992-93-ban dinamikusan növekedtek. A vizsgált rnegyékben és a fővárosban !993-ban 1992 ·

1 töre 1 órán

7~,~~) (9) 61' 66 113 119 4 808 5 682 148

49

évhez viszonyítva a támogatások összege több, mint két és félszeresére, a közmunkában résztvevők száma pedig l ,4 szeresére növekedett. A közhasznú munkavégzés legjellemzőbb területei a kommunális jellegű tevékenységek, ahol a munkát végzők mintegy kétharmadát foglalkoztatták. Emellett megemelkedett a szociális, egészségügyi és kultúrális területen alkalmazott közhasznú munkát végzők száma is. A közhasznú foglalkoztatás támogatását igénybevevők döntő része a települési önkormányzatok köréből került ki. A vizsgált megyékben a korábbi szabályozásnak megfelelő 70%-os támogatást alkalmazták és !994. Il. felétől került sor a 90%-os támogatás alkalmazására is. A megyei munkaügyi tanácsok a 90%-os és legfeljebb két évig támogatható körbe tartozó településekhez való besoroláshoz a településfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szó!ó kormányrendeletben felsorolt településeket vették figyelembe. Egyes megyékben a támogatások odaítéléséhez preferenciákat is meghatároztak. Ezek között szerepeitek többek között a hátrányos helyzetű munkanélkülieket foglalkoztatni szándékozók, vagy meghatározott típusú tevékenységek előnybe részesítése. A megyék egy részében pályázatot írtak ki, míg másokban közvetlen munkakapcsolat keretében értesültek az érintettek a támogatás igénybevételének lehetőségéről. 3.3.3.1 A közhasznú munkavégzésére biztosított támogatások felhasználásának tapasztalatai szerint a vizsgált három aktív eszköz közül ez a legnagyobb biztonsággal kezelhető támogatási forma. Viszonylag könnyen elérhető a támogatást igénybevevők lehetséges köre. A pénzeszközök függvényében a felhasználás jól ütemezhető és közvetlen eredménye a foglalkoztatás rövidebb, hosszabb ideig történő megvalósulása. Ezért is minősítik gyakran a másik két eszközzel szemben hatékonyabbnak, eredményesebbnek. 3.3.3.2 Ugyanakkor e támogatási forma alkalmazása kapcsán is több, az eredményességet kedvezőtlenül befolyásoló tényezővel találkoztunk a vizsgálat során. Ennek egy része magából a törvényi szabályozásból fakad. Az 1991. évi IV.törvény, 16/A § (!)bekezdése értelmében az a közhasznú munkavégzés támogatható, amit a lakosságat vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szerveznek, és az elvégzett munkáért a résztvevők más szervtől díjazásban nem részesülnek. A törvény a közfeladat tartalmát azonban nem definiálja, így az elég tágan értelmezhető. (A foglalkoztatási törvény módosítása során a Polgári Törvénykönyv 74.G. § (2) bekezdésére való utalás nem jelent megoldást, hiszen e szerint

50 .

közfeladatnak minősül az az állami, vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.) Így a törvényi szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a közmunkák többségét szervezö helyi önkormányzatok az alapfeladataik ellátásához szükséges létszámot a közhasznú foglalkoztatás terhére bövítsék. A MüM 1993. évi ellenőrzései is rámutattak, több munkáltatónál előfordul, hogy közhasznú munkásokat intézményi, önkormányzati feladatok ellátására alkalmaztak. E téren a helyzet az alapvizsgálatunk óta eltelt időszakban nem javult. Az eszköz müködésének eredményességéről a tekintetben, hogy a közhasznú munkavégzés révén milyen mértékü a tartósan állásban maradók aránya, nem volt rendszeres információgyűjtés. A munkaerőpiaci ellenőrzések tapasztalatai szerint közhasznú munkát végzők tartós foglalkoztatására csak ritkán került sor. (Nógrád megyében az 1994. első negyedévében a manitoring keretében szerzett információ szerint mindössze egy főnek sikerült munkált~tójánál állandó munkaviszonyt létesítenie.) 4. AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁNAK

ÉS MÜKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az Állami Számvevőszék az Országos Foglalkoztatási Alapítványt (OFA) az 1989. évi XXXVIII. tv 2.§ (5) bekezdése alapján a Foglalkoztatási Alapra vonatkozó utávizsgálat keretében ellenőrizte. Ezen keretek között a vizsgálat csak arra terjed ki, hogy az OFA tevékenysége megfelelt-e az Alapító Okiratban meghatározott céloknak, s hogy ezen célkitűzések megvalósításához megfelelő működési feltételeket alakitottak-e ki, biztosították-e az alapítványi vagyon gondos kezelését. A vizsgálat nem terjedt ki az Alapítványból nyújtott egyes támogatások felhasználása célszerű­ ségének, eredményességének értékelésére.

4.1. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány létrehozása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - 1992-ben hatályban lévő - 45.§ (4) bekezdése szerint a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság hozzájárulásával foglalkoztatási célú alapítvány létesíthető és támogatható.

51

Bizottság 1992. május 28.-án a következő döntést hozta: " A Munkaerőpiaci Bizottság - a Foglalkoztatási Alap e célra rendelkezésre álló részéből - Országos Foglalkoztatási Alapítvány névvellétrehozandó alapítvány támogatására 300 millió Ft-ot biztosít. A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti összeg mellett az alapítvány részére 1992. év végéig további 700 millió Ft-ot juttat. Az alapítvány célja, hogy a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére - területi és ágazati megkötés nélkül - foglalkoztatási társaságokat hozzon létre és felügyelje őket. Az alapítvány célját képezi ezen kívül a foglalkoztatási célú alapítványok pályáztatása és támogatása is." A

Munkaerőpiaci

Az 1992. junius 30.-i keltezésű, az alapító Munkaügyi Minisztérium nevében a miniszter aláírásával ellátott Alapító Okirat az Alapítvány célját kibővítette. A fentiekben szereplő célok - foglalkoztatási társaságok létrehozása, valamint a foglalkoztatási célú alapítványok támogatása - mellett az Alapító Okiratban további célokat határoztak meg. Ezek a következők: munkaügyi tárgyú kutatások támogatása, különös tekintettel a munkanélküliség időtartamának csökkentése, a tartósan munkanélküliek újb6!i elhelyezkedése, új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása, illetve foglalkoztatáspolitikai eszközök működésének értékelése témáiban, -

új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kísérleti bevezetésének, alkalmazásának támogatása, a

munkaerőpiac

nem állami

szerveződéseinek

támogatása.

Ha az alapító és a Munkaerőpiaci Bizottság között e célok tekintetében is egyetértés alakult ki, ezt mindenképpen dokumentálni kellet volna, módosítani vagy kiegészíteni a Munkaerőpiaci Bizottság állásfoglalását. Ez egyértelművé tehetné, hogy az alapítás az idézett törvényi rendelkezés szerint történt, és a Munkaerőpiaci Bizottság az alapítványi célokhoz hozzájárulását adta, mert az újabb támogatási céloknak egyben a Foglalkoztatási Alapra nézve pénzügyi kihatásai is vannak. Az Alapító Okirat a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza az Alapítvány céljára rendelt vagyont, illetve annak felhasználási módját is. Továbbá az alábbiak szerint rendelkezik az Alapítvány gazdálkodására vonatkozóan. Az Alapítvány céljai elérése érdekében elsősorban foglalkoztatási célú alapítványokat

52

támogat és gazdasági társaságokat (foglalkoztatási társaságokat) hoz létre. A vagyon felhasználása során tehát e két területhez tartozó támogatásoknak kell prioritást biztositani, az Alapítvány által nyújtott támogatások között relatíve legnagyobb súlyt képviselniük.

4.2. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány 1992-94. I. félévi müködése 4.2.1. Az Alapítvány tevékenysége 1992-ben, az alapítást követő időszakban a Diósgyőri Foglalkoztatási Társaság létrehozására vonatkozó kormányhatározat megvalósítására, a Társaság működésének beindítására, valamint a foglalkoztatási célú alapítványok támogatására irányult. Ebben az időszakban az Alapítványi Iroda még nem működött, amelyet 1993. januárjában hoztak létre 4 fő munkatárssal. 4.2.2. 1993-ban az OFA kuratóriwna úgy döntött, hogy a Foglalkoztatási Társaság, valamint a foglalkoztatási célú alapítványok támogatásáll túl - összhangban az alapító okirattal - egyéb támogatási programokat is meghírdet A koratórium támogatási koncepcióját a következőkben fogalmazta meg: "A koratórium többsége számára egyértelművé vált, hogy a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság által biztosított támogatást - a munkanélküliség csökkentése érdekében akkor tudja a legeredményesebben és leghatékonyabban felhasználni, ha az Alapító Okiratban rögzített támogatási formák mindegyikével él és a lehetöségek között is prioritást biztosít az új, aktív kisérleti foglalkoztatási eszközök támogatásának." A koratórium e támogatási koncepció alapján hirdette meg pályázatait 1993. első negyedévében. Az OFA 1993. évi költségvetésében (az 1993. október 5-ei dátummal, az Alapítványi Iroda vezetőjének aláírásával ellátott példánya szerint) az alapítványi célú programokra tervezett támogatások összegét az alábbiak szerint határozták meg. Az alapítványi célú programokra összesen 1.120.159 ezer forintot irányoztak elő, amelyből a Foglalkoztatási Társaság, valamint az Alapítványok támogatására együttesen 468.159 ezer forintot terveztek. Ez 41,8%-át tette ki az Alapítványból tervezett támogatásoknak. Az alapítványi okiratban megjelölt további célokra együttesen 652.000 ezer forintot irányoztak elő, amely a támogatások 58,2%-át jelentették. Amint azt a fenti adatok is igazolják az Alapítvány kuratóriuma az egyes támogatási célok megvalósítására tervezett pénzügyi keretek meghatározásánál eltért az Alapító Okiratban megjelölt prioritásoktót

53

4.2.3. Az Alapítvány 1993. évi tényleges működését vizsgálva, az egyes célokra fordított támogatások összegét összehasonlítva az Alapító Okiratban megfogalmazott prioritásokkal, még nagyobb eltérést állapíthatunk meg. A Foglalkoztatási Társaság, valamint más alapítványok támogatására a tervezett 468.159 ezer forinttal szemben 407.639 ezer forintot fordítottak. Ugyanakkor az Alapító Okirat szerinti másodiagos célok megvalósítására a tervezett 652.000 ezer forinttal szemben 785.068 ezer forint támogatást biztosítottak. Ez utóbbi összegen belül az ún. új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (a munkahelymegőrző és a munkahelymegtartó programokj kisérleti bevezetésének és alkalmazásának támogatására tervezett 400.000 ezer forinttal szemben 641.600 ezer forintot fordítottak, sőt az !994. évi pénzügyi keret terhére további l 71.7 44 ezer forintos kötelezettséget vállal tak. 4.2.4. A munkahelymegőrző program kisérleti bevezetésének keretében a terv szerint 15 pályázat egyenként 10 millió forintos támogatásával számoltak, a munkahelymegtartó program pedig 25 pályázat, egyenként ugyancsak l O milliós támogatását tervezték. Ezzel szemben 1993-ban lll db pályázat elfogadásáról döntöttek és további 32 db pályázatról a következő évi pénzügyi keret terhére született döntés. 4.2.5. A vizsgálat során a munkahelymegőrző és munkahelymegtartó programok kisérleti jellegél alátámasztó dokumentumokat nem találtunk. A programok bevezetését megelőzően nem tisztázták azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek alapján egyáltalán magát a kísérletet, a programokat minősíteni lehetne. Nem dolgozták ki, hogy milyen eljárást és értékelési kritériumokat alkalmaznak a pályázatok elbírálásánál, milyen szempontok alapján ki és hogyan ellenőrzi a támogatások fölhasználását. Hogyan és milyen módon értékelik az egyes programok hatékonyságát és eredményességét. S egyáltalán mikor ér véget a kísérlet, s összesen mennyibe kerül. A munkahelyteremtő és munkahelymegtartó programokra kiírt pályázatokra vonatkozó l 994-ben készült szakértői vélemény sze r int is a pályázati f eitételek megfogalmazása a pályázók körét nem határolta be és ezért valójában a gazdálkodó szervezetek szinte teljes köre pályázhatott. Az !993. évi beérkezett nagyszámú pályázat lényegében erre vezethető vissza. A Kuratóriumhoz !993-ban összesen 1091 pályázatot nyújtottak be. Ez - havonta egy ülést számolva - ülésenként átlagosan 91 db pályázat elbírálását jelenti. Ez még

54

akkor is irracionális feladatot jelent, ha felelőssége a kuratóriumé.

szakértőt

alkalmaztak, mert a döntés

4.2.6. A programok lebonyolítására eljárási rend nem készült, s ennek hiányában menetközben vetődtek föl azok a problémák, amelyek nem egyszer konfliktusokhoz vezettek az egyes feladatok ellátásában. Így például a munkaügyi központoknak iránymutatás nélkül kellett véleményt mondaniuk az első lépcsőben hozzájuk érkező pályázatokróL A munkaügyi központoknál végzett ellenőrzési tapasztalatok alapján ezek a vélemények többnyire formálisak voltak. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a Munkaügyi Központ 1993-ban 51, 1994-ben 55 pályázatot véleményezett és mindkét évben csak egy-egy pályázatot nem javasolt elfogadásra.

Ugyanilyen problémát jelentett a támogatások felhasználása szabályszerűségének és célszerűségének eJJenőrzése is, hiszen erre vonatkozóan sem született döntés a prograrnak beindítását megelőzően. !993-ban az Országos Munkaügyi Központ és az OFA kuratóriuma megállapodást kötött a prograrnak keretében nyújtott támogatások felhasználásának szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A vizsgált megyei munkaügyi központok ezt követően az eJJenőrzéssel kapcsolatban számos problémát is jeleztek, s emelJett az ellenőrzésbe bevont támogatások köre is csekély számú maradt. Borsod- Abaúj- Zemplén megyében a munkaügyi központ ellenőrei két vizsgálatot végeztek. Az egyik esetben az 1.500 ezer forintos támogatás felhasználását szabályosnak ítélték. A másik esetben az OFA 3.61 O ezer forint os támogatásra kötött megáJJapodást a "Régiónkért Abaúj-Zemplénért Alapítvány" elnökével. A vizsgálat megáJJapította, hogy az átutalt !.444 ezer forintból 999 ezer forintot felhasználtak ugyan, de a beruházásból semmi nem valósult meg. A

Fővárosi

Munkaügyi Központ nem végzett

ellenőrzést.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az OFA összesen 23 szervezettel kötött szerződést és a két évben 94,4 millió forint támogatást adott. Az eJJenőrzési tapasztalatok alapján csak 7 szervezet tett eleget jelentési kötelezettségének. Ezek azonban formális, néhány soros közlések voltak. Az eiJenőrzési tapasztalatok alapján nem vizsgálható, hogy mi minősül munkahelymegőrzésnek és munkahelymegtartásnak, mert ennek pontos tartalma nincs meghatározva. Ezért előfordult, hogy olyan szervek is kaptak támogatást, amelyek nem áJJtak felszámolás előtt, nem kerültek csődhely­

zetbe.

55

Nógrád megyében is az ellenőrzés számára elsősorban az okozott problémát, hogy tisztázatlan volt, hogy a munkahelyrnegőrző és munkahelyrnegtartó támogatások ellenőrzésénél rnilyen létszámot vegyenek figyelembe a számításoknáL 4.2.7. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány tehát amellett hogy 1993. és 1994-ben az Alapító Okiratában megjelölt müködési prioritásoktól nagymértékben eltért, a munkahelymegtartó és munkahelymegőrzö programokat tekintve nem kísérletet folytatott, hanem a foglalkoztatási törvényben megjelölt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön túl, lényegesen liberalizáltabb f eitételekkel új eszközöket vezetett be. A Munkaügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya 1993-ban ún. szakmai ellenőrzést folytatott az Alapítvány működési feltételeire vonatkozóan. Az ellenőrzés lényegében rámutatott a fentiekben foglalt hiányosságokra. Az ellenőrzésról készült jelentésben . foglaltakat az OFA kuratóriuma mellett a Munkaügyi Minisztérium vezetői értekezlele is megtárgyal ta, továbbá a Munkaerópiaci Bizottság is tájékoztatásul megkapta. A MüM szakmai vezetői értekezletéről készült emlékeztetőben foglaltak szerint az alapító Munkaügyi Minisztérium részéről határozottan megfogalmazódott az az igény, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére az Alapítvány kuratóriuma tegyen intézkedéseket. Az alapító nem tett azonban intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az Alapítvány müködése az Alapító Okiratban megfogalmazott céloknak megfeleljen, vagy megtörténjen az Alapító Okirat módosítása.

2.sz. malléklet

-1-

a V-15-31/1994-95., 238. témaszámú jelentéshez

Javaslatok a Foglalkoztatási Alap szabályszerü és hatékony müködtetésének kialakitásához

A munkaügyi miniszter részére

I. Közvetlen intézkedésként: l) Az !991. évi Foglalkoztatási Alappal való gazdálkodás során a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó !990. évi CIV törvény alapján módosított !979. évi ll.törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglalt a tervezésre, pénz gazdálkodásra, könyvvezetési kötelezettségre, számviteli rendre és bizonylati fegyelemre, valamint a beszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályokat nem tartották

be. A mérlegvalódiság megsértése miatt a 4/1991. (Il. l 3.) PM rendelet 41. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője. és gazdasági vezetője együttesen felei ős. A Foglalkoztatási Alap információrendszere kialakításának elmulasztása az eszközrendszer áttek.inthetetlenségét, megalapozatlan információkból eredő téves tájékoztatást és nem megfelelő döntéselőkészítést eredményezett. Nem történt meg az 1991. évi IV. törvény 8. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feladat végrehajtása, nevezetesen a foglalkoztatáspolitikai eszközök felhasználása hatékonyságának elemzése, értékelése. Ennek hiányában a Munkaerőpiaci Bizottság részére a törvény 10. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat - figyelemmel kiséri a Foglalkoztatási Alap felhasználását - érdemi teljesítése lehetetlenné vált. A MüM Szervezeti és Müködési Szabályzata általánosan megfogalmazva tartalmazza a törvényből adódó feladatokat. Az e területen tapasztalt mulasztások felvetik a személyi felelősség megállapításának szükségességét. Az !991. évi IV. törvény 48. §-a alapján az Országos Munkaügyi Központ a rnegyei munkaügyi központok irányításán, illetőleg a központi apatgyűjtésen és információszolgáltatáson keresztül is közreműködik a munkaügyi miniszter feladatainak ellátásában. A megyei munkaügyi központok a törvény 51. § (l) bekezdésének a) pontjában meghatározott - ·•...a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat" - az OMK megfelelő irányításávalláthatták volna el. Az OMK ennek a kötelezettségének nem tett eleget. ezért felvetjük az Országos Munkaügyi Központ főigazgatójának felelösségét.

- z2) A jelentésben foglalt hiányosságak megszi"Intetésére: -a feladat-, hatáskör- és felelősség megosztás íráshan rögzített szahál yuzására, -a mcgyei pénzügyi információs és beszámolási rendszer kialakítására és mükiidtetésére, -a tájékoztatási célú számítógépes informáciúrcndszer teljes folyamatszervezésénck kidolgozására és mükölltetésérc, -a munkaeröpiaci szervczct szintjcihez igazodú megerősítésérc és müködtetésére

ellenőrzési

rendszer

készítsen intézkedési tcrvet a határidők és felelősök kijclölésévcl, mclyet az Állami Számvevőszék cinükének küldjön meg. 3) Vizsgálja felül az 1990. és 199J.évi maradványuk clszámol;ísát. Az elszámolás és júváhagyás dokumentumait tájékuztatásul az Állami Számvevőszék elnökének 1993. február 28-ig kiildjc meg. A helyesbítéseket az 1992. évi gazdáikulJáson vezettesse át. 4) A Világbanki Program pénzeszközeinek felhasználását végző programiroda összes szerződését vizsgállassa felül és szük~ég esetén külsö szakértö bevonásával állapítsa meg a valós helyzetet, és tegye meg a szük~éges intézkedéseket A vizsgálat eredményéről tájékoztassa az Állami Számvevöszék elnökét. 5) Gonduskodjon az FA-ra vonatkozó egységes eljárási s7.abályzat killolgozásáníl és kiallásárúl, különiis tekintettel az alábbiakra: -az érdekegyeztető szervek és a rendszere,

munkacrőpiaci

szervezet kapcsolat-

- a munkaerőpiaci szervezet külünböző szintjeinck feladat-, hatásköre, feleiössé ge és kapcsolatrendszere, · -a támogatási eszközök nyújtásának keretszabályai (követelményrendszer, versenyeztetés, költségkímélés, szcrződéskötés szabályai stb.), -az FA-ra vonatkozó tervezés és felhasználás költségvetési, pénzügyi és számviteli folyamatainak szabályozása, - a foglalkoztatást elősegítő támogatások ellenőrzésének eljárási szabályai, eszközei, módszerei a munkaerőpiaci szervezet külünbözű szintjcinek megfelelő feladat- és hatásköri bontásban.

- ..?) -

II. Az egyes, foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások racionálisabb és hatékonyabb felhasználásához:

Szabályozás,

együttműködés

l) Sz!lkséges a képzést bonyolító és az iskolarendszerű oktatásügyi feladatot ellátó szervek közötti munkamegosztás szabályozása. Egyértelműen szabályozni kell, hogy milyen ·tfpusú képzések melyik szervhez kapcsolódnak. Ehhez a tárcaszintű együttműködést ki kell alakítani. 2) Az ország jelenlegi gazdasági helyzete- gazdasági fejlesztési stratégia hiányában sem- nélkülözheti a foglalkoztatási koncepció kialakítását. Sz!lkséges lenne olyan regionális szintű foglalkoztatási koncepciókra, amelyek a döntések meghozatalánál alapul szolgálnának annak elbfrálásához, hogy milyen irányú képzések, milyen tipusú beruházások támogatása jelent hosszabb távú megoldást. Ehhez a Munkaügyi Minisztérium szakmai iránymutatása szükséges. 3) A munkanélküliség visszaszorítása érdekében a munkaügyi központok és a települési önkormányzatok között folyamatos együttműködésre, egységes fellépésre, az anyagi erőforrások nagyobb összehangolására van szükség.

lnfonnációrendszer, pénzellátás

l ) A foglalkoztatást elősegítő támogatások tárgyévi felhasználására vonatkozó információs rendszerben csak a tényleges, az adott foglalkoztatási eszközre valóságosan ráfordított pénzügyi teljesítések szerepeljenek. 2) A decentralizált foglalkoztatási alap pénzellátási-elszámolási rendszerét olyan irányban indokolt fejleszteni, amely korlátozza a jelentős mértékű évközi és évvégi maradványok kialakulását. A MüM-nek az időarányos finanszírozás helyett a teljesítményarányos finanszírozás elvét lenne célszerű alkalmaznia, fgy egyrészt elkerülhetővé válna az évközi maradványok keletkezése, másrészt az Alap kezelőjének folyamatos áttekintése lenne a rendelkezésre álló pénzkeretek felhasználásáról.

-Lj -

Képzés, átképzés

l) A munkaügyi központok-a MüM és az Országos Képzési Tanács szakmai iránymutatása alapján - a legszélesebb szakmai nyilvánosság bevonásával készítsenek olyan képzési-átképzési stratégiát, amely alapul szalgálhat a szakosítások, a tanfolyami jellegű szakmai ismeretek, a mindenkori képzési irányok kialakításához. A képzés-átképzés struktúrájának megváltoztatásával el kell érni, hogy az ún. hagyományos szakképzés terhére növekedjen a perspektívikusnak ítélt szakmai képzések száma. A személyiségfejlesztő programok, munkahely keresési technikák jobban épüljenek be a munkaerőpiaci képzésbe. A túlzottan speciális oktatás helyett rugalmasabb képzést szükséges alkalmazni, amely jobban fejleszti az egyén szakmai mobilitását. 2) A pályakezdő munkanélküliek számának növekedése tniatt fokozottan szükség van arra, hogy a munkaügyi központok megfelelő figyelmet fordítsanak: - a megyei iskolarendszerű szakképzés jellemzőire, Iétszámterveire, a változások várható tendenciáira; -a megye középfokú iskolaszerkezetének összetételére, ennek tervezett változásaira. A megyei munkaügyi központok alakítsanak ki szakmai együttmüködést az érintett intézményekkel. amelynek során folyamatosan jelezzék a térség munkaerőpiaci jellemzőit, feszültségeit, kezdeményezzék a közös erőfeszítéssel megoldandó feladatokat, illetve az elkerülhető feszültségforrások kialakulását, mérséklését. 3) A pályázati kiírással párhuzamosan nyilvánosságra hozott kritériumrendszer elősegítené a megalapozottabb pályázatok benyújtását. Lehetövé tenné, hogy a munkaügyi központok az oktatás ellenőrzése során tapasztalatokat szerezzenek a pályázók által vállalt feltételek biztosításának tényleges körülményeiről, alakulásáról. 4) A képzésben való részvételt sokoldalú személyi mérlegelésnek, képesség-,. érdeklődés vizsgálatnak kell megelőznie. Elő kell segíteni, hogy a 8. osztályt végzettek és a valamilyen szakmával már rendelkezők oktatása külön-külön történjen.

-5 A képzésre jelentkező szervezeteket is be kell vonni a munkanélküliek pályaalkalmassági vizsgálatába. Érdekeltté kell tenni a szervezeteket abban, hogy csak az adott szakma követelményeinek megfelelő alap-, és speciális képességekkel rendelkezők vegyenek részt tanfolyamaikon. 5) A megyei munkaügyi központok készítsenek olyan működési szabályzatot, amelyben 'meghatározzák a szakképző-átképző tanfolyamok beiskolázási rendjét, az abban résztvevők fontosabb feladatait. 6) Az oktatásban részt vállaló intézményekkel, szervezetekkel kötendő vállalkozási szerzödésekben az eddigiektől el térűen megalapozottabban kell a vállalkozói díjakat, ezek ütemezését, a partnerek kötelezettségeit, érdekeltségét rögzíteni. A költségvetési javaslatokban igényelni kell az állandó és a létszám függvényében változó költségek megbontását A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy a létszám csökkenése esetén milyen mértékben változik a támogatás nagysága. Olyan érdekeJtségi rendszert kell kidolgozni, amely az oktatás irányítóját a lemorzsolódás megelőzésére ösztönzi. A támogatások ütemezését úgy kell elöirányozni, hogy a képzés sikeres vizsgákban legyen érdekelt.

szervezője

a

7) Az információs és nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy választ adjon a képzés-átképzésben résztvevők új ismeretek alapján való elhelyezkedéséröl. 8) A megyei munkaügyi központok ellenőrzési tevékenységél mennyiségben és érdemben javítani szükséges. Ennek keretében alapvető fontosságú, hogy megfelelő garanciális elemek beépítésével és ezek folyamatos működ tetésével védjék az oktatás minőségét. A felnőtt oktatásban egyre inkább meghatározóvá váló többpartoeres lebonyolítás is azt igényli, hogy fokozni kell a szerződésben vállalt feladatok ellenőr­ zését, számonkérését

-6-

Munkahelyteremtő

beruházás

l) A munkahelyteremtő beruházásoknak alapvető szerepe van a közvetlen foglalkoztatás bővítésében, ezért a megyei munkaügyi központok tevékenységébe épüljön be a folyamatos előkészítő, értékelő, ellenőrző munka. Ez jelentösen elősegítheti a támogatások tervszerű, rninél eredményesebb felhasználását. 2) A támogatási szerzödésekben a feltételeket egyértelműen és pontosan kell megfogalmazni. A foglalkoztatandó létszám felvételét, majd három éven belü!Hoglalkoztatását indokolt a beruházás befejezési határidejéhez vagy az azt követő maximum 3 hónaphoz kötni. Jelzálogszerződés esetében a meglévő vagyontárgy meglétét (ingatlan, gép, stb.) rninden esetben okmányszerűen ellenőrizni kell, beszerzés esetén pedig az arra vonatkozó jövőbeni jogot kell kikötni és a beszerzéskor az arra vonatkozó igazolást megkérni. 3) A támogatási szerzödésben váDalt kötelezettségek teljesítését a pályázóktól meg kell követelni, ennek során a jelentési kötelezettséget és az ellenőrzést egyaránt folyarnatossá, rendszeressé kell tenni. Szükséges a pályázók figyeimét arra is felhívni, hogy a rajtuk kívül álló akadályokról azonnal értesítsék a munkaügyi közpon tot, mert esetleges szerzödés módosításra csak ebben az esetben kerülhet sor.

Közhasznú munkavégzés

l) A közhasznú munka kategóriájának meghatározását semmilyen előírás nem tartalmazza. Ezért indokolt a fogalom tisztázása és nyilvánossá tétele. 2) A közhasznú munkavégzésnél indokolt lenne az 1991. évi IV. törvénynek a szolgáltatás ellenértékének díjazásához kötött korlátját feloldani és egyeidejű­ ...leg a foglalkoztatási területeket bővíteni, mivel a jelenlegi gyakorlat (kornrnu. ,, , nális terület) elsősorban a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatását teszi csak lehetövé. Ezért a törvény 16.§ (3) bekezdését célszerű lenne módosítani, a támogatási kedvezményeket a terület- és településfejlesztési. településüzemeltetési feladatok egészére kiterjeszteni. A foglalkoztatási lehetőségek bövítését segítené elő az is, ha a megfelelő szakképzettségű munkanélküliek feladatot kapnának a felszámolásra kerülö gazdálkodó szervek tárgyi eszközeinek (ingatlanok. gépek, berendezések,

-tfelszerelések) értékmegörzésébcn, vagy akár értéknövelő munkáiban is. Hasonló megfontolásból a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez tartozó tárgyi eszközöket is figyelembe lehetne venni. 3) A Munkaügyi Minisztérium szakmai támogatására alapozva a megyei munkaügyi központok az érintett önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági társaságokkal együttműködve alakítsák ki a munkanélküliek összetételéhez és a végzett munka minőségéhez igazodó bérezés lehetőségeit. Ez esetben a Foglalkoztatási Alap mellett az önkormányzatok és a vállalkozói szféra is érdekeltté tehető a többletforrások biztosításában. 4) Az 1991. évi IV. tv. 16.§ (3) bekezdése a közvetlen költségek 70 %-ában maximálja a támogatás mértékét. Célszerű lenne a Megyei Munkaügyi Tauácsokra bízni a támogatás mértékének meghatározását, mivel egyébként is ezek a szervezetek döntenek a foglalkoztatási eszközükre fordítható támogatások arányairóL 5) A jelenlegi gyakorlat alapjárJ a foglalkoztatottak teljes munkaidőben dolgoznak. A munkalehetőségek kínálatának bövítése, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása - kedvezőbb jövedelmi kondiciók mellett - elősegítené, hogy a munkanélküli ellátási rendszerből kilépök egy része kedvezőbb élethelyzetbe kerüljön. 6) Az elkövetkezendő időszakban nagyobb figyelmet szükséges fordítani a közhasznú foglalkoztatás és a képzés-átképzés párhuzamos, egymással összehangolt alkalmazására. Ez a megoldás kétszeres előnyt kínál, hiszen hozzájárulna az aktív foglalkoztatás bővítéséhez, ugyanakkor tartalmasabb megoldást jelentene az egyén számára. 7) A közhasznú munkavégzés szervezése, az elszánJOlások lebonyolítása, általáhan az ezzel összefüggő feladatok ellátása hatékonyabbá tehető, ha a megyei munkaügyi központok kircndellségei az eddigieket meghaladó önállóságot és felelősséget kapnak.

Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei(fövárosi) munkaügyi központok részére "

A vizsgálat befejezésekor rendelkezésükre bocsátott, egyes részjelentésekben foglaltak figyelembevételével és a Munkaügyi Minisztérium intézkedése alapján - saját hatáskörükben tegyék meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságak megszüntetésére.

- 8A megyei munkaügyi központok a szerzödésszegésen alapuló igények érvényesítésénél a P tk. 318. § (2) bekezdésében foglaltak alapján járjanak el.

Az

érdekegyeztető

szcrvczct részérc

l) Az Országos Munkacröpiaci Bizottság és a Megyci (Fövávárosi) Munkaügyi Tanácsok gondoskodjanak az 1991. évi IV. törvényben foglalt- a Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos -hatáskörük betartásáról és feladataik ellátásáról, az ehhez kapcsolódó feltételek számonkéréséről. 2) A pénzügyi következményekkel járó döntésciket egységes eljárási mód szerint (pl. határozatban) szükséges rögzíteni a pénzügyi dokumentálhatóság és az utólagos ellenőrizhetőség érdekében.

B u d a p e s t , 1992. november Jo.

Me!Jéklet: 64 oldal Példatár és Függelék

-ir~ l"--~Hagdmayer István

3.sz. melléklet a V-15-31/1994-95., 238. témaszámú jelentéshez

MUNKAOGYI MINISZTERIUM MINISZTER

8203/1992. l/21.

Dr. Antall József miniszterelnök úr részére Miniszterelnöki Hivatal Budapest

Tisztel t

Az

~liniszterelnök

Számvevőszéknek

Allami

támogatásokra

azonos

végzett

j e len t ösen irányú

pénzeszközök vizsgálati

a

és

korábban

témaköröket,

a

fejlesztését,

amelyeket

hiányosságak

megszüntetése

is

meyl~;ezdr-,

már

évi és t t,

Munkaiigyi

A

fon tosnak

és

azok

Al l ami

az

1991.

kezdeményezések

felgyorsitásához. már

eJöscgitö

megállapításai

hozzásegí te Ltek

Minisztérium ugyanis

tartot t

foglalkoztatást

folyamatok

kivitelezéséhez, mindazokat

a

biztosi.tott

felhasználásáról javaslata i

Or!

érdekében,

tartot ta

folyamatos

Számvevőszék

a

a

szükségesnek

intézkedések irányaként megfogalmazott.

Az eddig

felgyült tapasztalatok alapján több intézkedés történt az eltelt

időszakban

a

felismert

problémák

megszüntetése

érdekében.

Az

időközben

során

tett

feltár::

intézkeuésekről,

hiányosságak

intézkedési tervünkröl a All ami

Számvevőszék

megfogalmazott, sorrendjében.

valamint a

megszüntetésére

következő

vonatkozó

tájékoztatást adom,

vizsgálati

intézkedést

vizsgálat

igénylő

az

jelentésében kérdések

-

l. A

feladat-,

2 -

hatáskör-

és

felelősségmegosztás

szabályozása A

feladatok

és

hatáskörök

pontositása,

érdekében a vizsgálat óta eltelt - a

1negyei

munkaügyi

felülvizsgálták

és

1993.

junius

az

korszerüsitették.

jövő

életbeléptetése

időszakban:

központok

szervezeti korszerüsitésre év

30-ig

elhatárolása

SzMSz-eiket

Az OMK további

tett

javaslatot,

elején,

illetve

esedékes.

melynek legkésőbb

Emiatt

ujabb

módositásra kerül majd sor. - Az

ONK,

az

iddközbeni

változásokra

tekintettel

korszerUsitette szervezeti és müködési szabályzatát; önálló

Hódszertani

szétválasztásra Osztály,

bels d

a

került

utóbbi

ö nil ll ó

Osztályt Jogi

szervezet

Módszertani

és

kerül t

(FA)

Ellenőrzési

az

kapott;

ki alaki tásra.

eszközökkel

létszámának

Osztály

létre;

létszámerdsitést

ellenőrzés

Foglalkoztatási Alap

hozott

is

A

foglalkozó

megerdsitésére

került sor. - Az

ONK-ban

az

Igazgató

értekezletek,

Tanácsi

stb.

határozatairól

készülnek,

emlékeztetők

ülések,

a

végrehajtás

vezetői

irásos ellellŐrzése

folyamatos. Jelenleg

folyik

a

feladat-,

hatáskör

megosztás egyértelmübb szabályozására amelync!k eredmónyeként módositjuk a munkaügyl központok Az

cqyes

foyli1!L

FA

felel6sségnek

kEOzeljlik

kialakltása

irányuló munka, ~~ü~1.

az OMK és a

törvényben

hatásköröknek

intézményrendszer

összelwnqolt kialakitils{•t,

kiemel t

sord11

foglalkoztatilsi

a

feliHlatoknak, az

felelősség

SzNSz-eit.

SUISZ-ek

szempon tkcent

és

szintjei

és

a

közötti

sziikséges elhatúrolását.

- 3 -

követő

Ezt

belső

feladatké11t

irjuk

szabályzatokban

és

elő,

hogy

a

munkaköri

feladatok le irásokban

kerüljenek rögzitésre. A

Munkaerőpiaci

Bizottság

müködéséről

megállapitások alapján úgy FA

felosztására

jogosultságát,

és

hogy az MPB-nak az

felhasználására

valamint

felülvizsgálatállak dokumentálására

látjuk,

és

az

FA

módjára,

a

az

tett vizsgálati

vonatkozó

döntési

felllasználás

el6irt

pénzügyi

ellenőrzési

döntések

jogosultságának

gyakorlására vonatkozó szabályokat meg kell alkotnia. Ez ma már mindhárom oldal igénye. A kormányzati oldal kezdeményezi egy új

ügyrend megalkotását.

elkészítette az úgyrend tervezetét,

Ehhez a MüM

amelyet benyujt az

HPB részére.

Az

jelzett

előzőekben

tenliivalókat

az

alábbi

intézkedési terv alapján hajtjuk végre:

- A

MÜ~I

felülvizsgálata

SZ~ISZ-nak

Felelős:

MüM Koordinációs

és

módositása

Főosztály

vezet6je

főosztályvezetők

Határidő:

1993.

ja!Juár l.

- OMK alapitói okirat kiadása Felelős:

Határidő:

- Az mJK az

belső

SZMSZ

~lit~!

~lunkajogi

m!K

főigazga tó

1993.

szervezeti

Főosztály

január 31. rendszerének értékelése

szükséges wócJusitúsa

Felelős:

HaUn·iclc:i:

OMK

főlgazgilló

1993.

vezetője

januúr 31.

és

- 4 -

- A

me gye i

munkaügyi

felülvizsgálata, Felelős:

OMK föigazgató 1993.

- A dolgozók munkaköri az

megjelölésére,

SzMSZ-einek

korszerűsítése.

Határidő:

figyelemmel

központok

junius 30.

le irásának

el látandó

a

elkészi tése

feladatok

hatáskörök

és

különös

egyértelmű

felelősség

a

megilllapi thatóságára Felelős:

MüM

főosztályvezetök

mlK: föigazgató megyei központok: l!atúridő:

SZ~lSZ-től

igazgatók

függően

január 31.

junius 30. ~lü~l,

- A FA

az

om:

és a közpon tok kapcsola trends z ere,

müködtetésének

valamint

a

feladatai

felelősség

és

hatáskörök,

a

egyértelmű

az

megl1atározása

szempontjából. Felelős:

közigazgatási államtitkár

Határidő:

- A nunlzac:röpiaci

1993. március 31. Bizottság

és

elkészitése

javaslat

ügyrendjére

vonatkozó MüM szabályozás

a

kezdeményezése. Felelős:

Főosztály

MüM Foglalkoztatási vezetője

Hatúridő:

2. Az

FA

megyei

1992. deceinber 31·.

pénzügyi

információs

és

beszámolási

rendszerének kialakitása és müködtetése. Az

ASZ

vizsgálat

kö l U; ó q vc t és i az

fA

intézményekre

tervezési,

szilmviLeli kö ll ~;(:<JVC Lés l lyazodóan.

megállapította, előirt

hogy

hanem

beszámoló

MÜM

11em

a

módon a laki tu t ta !Ö

pénzgazdálkodási,

rendjét,

a

könyvvezetési

a

szerinti

által

és

igényelt

szerkezethez

- 5 -

Az

által

ellenőrzés

hiányosságak időben

- A

kiküszöbölésére

a

pénzgazdálkodási

vizsgálat

óta

eltelt

a

megyei

intézkedéséket tettünk:

jelentős

MüM

föltárt

Pénzügyi

1992.

Főosztálya

évben

Munkaügyi Központok részére az egyéb FA bevételeinek és

kiadásainak

jogeimenkénti

kiegészitett

havonkénti

nyomtatványt

rendszeresitett,

részletezésével

pénzforgalmi

kiegészítve

Munkaerőpiaci

Bizottság

és

Tanács

hozott

döntések,

által

az

Országos

azt

a

Képzési

valamint

beruházások

munka!Jelyteremtő

elszámolás

a

pénzforgalmi

elszámelását tartalmazó mellékletekkel; - 1992. évben havonta Alap országosalJ tartalmazó

lS

elkészítjük a Foglalkoztatási

ősszesitett

tábláza ta inka t,

megküldünk

a

MÜM

által

téJJyleges pénzforgalmát me ly et

a

PM részére

központilag

kezelt

is FA

pénzforgalmi kimutatással ogyütt; - 1992.

novemberében

elkészült

FA

a

kimutatásainak kidolgozásához szükséges program, és terveink szerint az

bevitelét

számítógépes

december

31-ig

számítógépbe

történő

lebouyolitásához

szükséges

pénzforgalom

éves

1992.

pénzforgalmi

végrehajtjuk.

- A világbanki

klfizetések

számitógépes program kidolgozása szintén folyamatban van, melynek egyik célja, megbizási vonatkozó

dijak

hogy az

számfejtésére

hiányoss[Jgokat

és is

ellenőrzés

által a

nyilvántartására megszüntessök

- 6 -

Az 1992. és 1993. évi kötelezettségekre tekintettel az alábbi intézkedési terv rögzíti a feladatokat: - FA tervezési, pénzgazdjlkodási, könyvvezetési rendJ~nek

kialakítása.

( Számviteli

szabályzat

1992. 1993.) 1993-ra <JÓpi program alapj<ín. MüM Pénzügyi Főosztály gazdasági vezetője

Felelős:

Megyei Munkaügyi Központok gazdasági vezetője Határidő:

1992-re 1992. december 31. 1993-ra 1993. január 31.

az 1991. évi Pénzmaradvány elszámolása Felelős:

~lüM

Pénzügyi

~Jegyei

Határidő:

Viláy])anki

Főosztály

~lunkaügyi

Központok

1993. február 28.

programiroda

szerződéseinek

és

kifizetéseinek felülvizsgálata Felel6s: MüM

szerződések

kifizetéseinek

alaki és tartalmi kellékeinek) Felelős:

MüM Pénzügyi

tájékoztatási

(a bizonylatok

felülvizsgálata. Főosztály

1993. február 28.

Határidő:

3. A

Főosztály

1993. március 31.

Határidő:

- Vilúy])anki

Ellenőrzési

célú

számítógépes

információrendszer

teljes folyamat-szervezésének kidolgozása Az

ASZ

volt,

vizsgálat hogy

kritikai megúllapitásának lényege az

Foglalkoztatási

Alap

eszközönl<ént i

információs rendszere nc1" ad niegbizllaló tájékoztatást - az ec;zközönkénti tényleges támogatásokról,

- az

c~:>zKözönkénti

- az

egyes

támogatásban részesülök számáról,

eszközükre

ha~>zno~:;ulásdról,

- a vis~zafizetó~;6r·(il.

fordított

összegek

- 7 -

A

Foglalkoztatási

információrendszer kiépült.

az

hogy

felhasználás aktiv

szükséges

egyaránt

eszközök

mérésére.

közötti

elemzésekre

és

ellenőrzésre

is

(adott

számítógépes

esetben

illetve

területi

és

megfelelő

tervezésre

biztositó

és

az

mutatószámok

személyenkénti

alapadat-nyilvántartási

FA

foglalkoztatási

összelJasonlitásra,

lel1etőséget

a

mérésére,

időbeli,

megalapozottabb

annak

legyen

eszközök Az

alapvetően

azonban

képes

foglalkoztatási

szolgáló

időszakban

költséghatékonyságának

eredményeinek

képzését

müködtetését

elmult

Fejleszteni

érdekében, az

Alap

és

mélységü)

feldolgozási

rendszernek kell megalapoznia.

A fejlesztési amely

tevékenység azonban folyamatos nem

értelemszerűen

munkaerőpiaci

szinvonalának

sem

tevékenység

fejlesztőmunka

évben

a. Ez

időszakban

különválasztottuk

és

funkciójában eltérő

alapvetőell

információkat

elvégzett

pénzügyi,

a

tükröző

szemléletében

megfelelő

következő:

és ennek eredménye a

reálfolyamatokat

jogi

lehetőségeitől.

eltelt

az

a

technikai

a pénzigény és a

fejlődésétől,

fe l ada tl<:örben

változó

rendszer

a

szakapparátus biztosításúnak E

sem

függetleníthető

szolgáltatási

szabályozásától,

feladat,

és

jellegű

statisztikai

szolgáltató

a

és

pénzügyi adatgyüjtéseket. b. 1992.

januúrjútól

havonta

foglalkoztatáspolitikai

kisérjük

eszközökbell

figyelemmel részt

a

v evők

létszán1át. Ez tartalmazza:

- a

képzésekre

résztvevők

vonatkozóan

számát

(inditott

a

tanfolyamok befejezett

és

- 8 -

lévő)

folyamatban betanitó

szakképesitést

képzésenként,

munkaviszonyban

nyujtó,

illetve

munkanélküliekre

állókra,

csoportos

és

és

egyéni

tanfolyamok szerint; -

a

munkanélküliek

vállalkozóvá

részesülők

támogatási

formában

vállalkozás

szakiráilya

és

elősegitő

válását

a

számát

támogatás

a

formája

szerint; - a

tartós

munkanélküliek

támogatásában

foglalkoztatásárlak

érintett

munkáltatók

és

munkavállalók számát megyénként;

- a

közhasznu

foglalkoztatottak

számát

a

tevékeiiYség jellege szerint, megyénként;

-

a

részn1unkaid6s

érintett

foglalkoztatás

munlzáltatók

és

támogatásába11

munkavállalók

számát

ágazatonként; - a

korengedményes

nyugdijaztatásban

érintett

munkáltatók és munlzavállalók számát megyénként;

- egyéb

Uunogatottak

IH"velőszülöi

(gyalzornoki

támogatás, stb.)

- ncgyedévenlzént összesitett feldolgozás a

c. A

készül

a

foglalkoztatás,

számát megyénként.

(eszközönkénti

támogatottak

megyei)

létszámáról

és

költ.sf:~yckröl.

FA

eszl~özök

e rec1méiJYes ~égó11e k lehetőségeire

cél jából.

ennek

konkrét

módszereire

Jzészültek.

Első

ecJySéCJcsitésre

llatékonysúgi l:r itériumok

feltételeire,

alternativ

lépéskén t

került

és

vizsgálata

a

javaslatok

meghatározásra

monitoringgal

n•JH.lszen~.

és

vizsgált

- 9 -

A feladatokat a

következő

- Az Országos Munkaügyi belül

ki

kell

intézkedési terv rögzíti:

Központ Módszertani osztályán

alakítarli

felelősei t.

eszközök

felelősségüket

a

Foglalkoztatási

Feladatukat,

Módszertani osztály

Határidő:

hatáskörüket

és

rögzíteni kell.

egyértelműen

Felelős:

Alap

vezetője

a felelösök beállítására és a létszám felvételére: 1993. január 3l.a feladatok irásos rögzítésére: 1993. január 31.

- A

Foglakoztatási

séges

ügyrendi

munl
Alap

eszközökre

(eljárási)

vonatkozó

segédletet

egy-

kell

a

központok rendelkezésére bocsájtani.

Felelős:

vezetője

OMK Módszertani osztály

3 eszközre vonatkozóan 1992.

l!atáridő:

december 31., a többnyire folyamatos,

de

legkésőbb

1993. március 31. -

A

továbbiakban

egyik

program

a

legfontosabb

sikeres

feltételét

.még

meglehetősen

jelenti, eszközök

aktiv foglalkoztatilspolitikai jelenleg

végrehajtilsának

hiányos

Felelős:

flatár:iclű:

- Az

aktív

információs kétéves

az

esetében

számítógépes ada H; eze lés i

alapadat-nyilvántartási és rendszerek kifejlesztése

hogy

rnegtörténjen.

OMK

Eőigazgatója

~liW

felhaszrrálók

1993. decernber 31.

munkaerőpiaci

rendszer

eszközök

Idalaki tás a és

kornrányprogrambarl

rnűködéséről

bevezetése a meghatározott

- 10 -

legfontosabb

feladatok

illetékes szerepe l

negyedéves

év

végi

OMK

eGzkőzők

megoldani

az

keretében

MüM is

az

a

aktív

bekért

számítógépes

eddigi

a

Addig

makódéséről

feldolgozását

és

feladataként

határidővel.

statisztika

munkaerőpiaei

kell

az

szakfőosztályainak

1993.

adatok

között

meyyei

támogatással

manuális

összesítések

helyett. OMK Informatikai

Felelős:

főosztály,

Módszertani osztály 1993. I. negyedév

llatáridő:

- Az

inform6ciórcndszer

ko z ó

tervek

megvalósítás rendszer,

a

az

vezetője

távlati

fejlesztésére

részletes országos

szükséges

vonat-

kidolgozása.

összekapcsolt

távközlés i

(A

számítógép

infrastruktúra és

szaftver-ellátottság biztosításának függvénye.) Felelős: Határidő:

- FEc,lÜl

1993. június 30.

!'ell

sz ám í tógépes ll\()}

Országos Munkaügyi Központ

y ik

vizsyálni

programoka t mLlyen

a

abbó l

központi

a szempon t ból,

mértékl;en

a

központositott,

országos

illetve a helyi

igények kielégítését. A szükséges

és célszera

OMK Informatikai és számítás technikai

Határidő:

Foglalkoztatási

a

vezetője

alkalmaz~sához,

llyílvÚillartásállOZ

költséghatékony

Alap

el6scgitóse

hatékonysági

alapildatok

főosztály

1993. december 31.

fcl!Iasználásának a.)

adatgyajtést,

módosításokat végre kell hajtani.

Felelős:

- A

szinta

segíti

hogy

~rdel~óben:

kritériumok illetve és

)(ÖréHek,

(mutatószámok)

számítógépen k()Zeléséhez

valamint

a

történő szük~;óge

kövclóses

- ll -

vizsgálatok

tartalmának

meghatározása

aktiv

eszközönkén t. Felelős:

OMK

Határidő:

1993. január 30.

b.) a szQkséges adatkezelési rendszer és a számitógépes

prograrnak kifejlesztése.

Felelős:

ONK 1993. április 30.

Határidő:

c. l

a

jcllegQ

követéses

heinditása és

Somogy

Borsod-Abaúj-Zemplén,

Hajdú-Bihar

céllal,

1993. (az

I.

Felelős:

negyedévben

l993.január

befejezett programokra

követŐCll

vonatkozóan);

1993. április

l-től

folyamatos

alapadatnyilvárltartási

dolgozás!

rer1dszer

felmérési A

az

alkalmazásának,

és

értékelése

módszerek

fel-

és

kisérleti

eredményeknek

tapasztalatoknak megyéber,.

l-el

O~lK

Határidő:

a

felmérések

mcgyében

tesztelés!

d. l az

kérdőfves

a

gyakorlati a

három

továbbfej lesztése

és

tökéletesi tése. Felelős:

miK

Határidő:

e.)

a

kí.sérlt~L

magyében -

éles

folytalúr;a. előkészítés

Felelős: l!atóridő:

f.)

1993. julius 31.

ONK 1993.

ONK

a

három

országos bevezetésre;

~;zeptember

zárótanulmány kész i tése. Felelős:

tf~sztc~lór>

30.

- 12 -

g.)

a

programértékelő

bevezetése

~!un ka

a

Országos

ellenőrzési

rendszer

munkaerőpiaci

helyszini müködött

vizsgálat

az

kellő

és müködtetése

megállapitot ta,

hogy

foglalkoztatási

rendszere

és

a

Alaphoz

tevékenysége

időpontjában

lezárásának

még

a nem

hatékonysággal.

A vizsgálat óta eltelt a

és

l-től

megerősítése

szarvezet

elletJőrzési

kapcsolódó

Minisztérium

január

1994.

Számvevőszék

Al l ami

országos

OHK

Határidő:

Az

ügy i

rendszer

Munkaügyi Központ irányitásával.

felelős:

4. Az

manitoring

munkaerőpiaci

időszakban

szarvezet

kiemell feladat volt

ellenőrzési

tevékenységének

megeréísitése. A MüM

Ellenőrzési

Szabályzata hatályba lépett.

foglalkoztatási

A

kötelezettségek

teljesitésére

lzózpontokban 1991. O~IK-ban

is önálló

A munkae rC>piac i sülyt

kapott

fel

tÚL'

l

sor~tll

el vé(JC/. tük

orszúgos hanC)sulyt

ellenőrzése

jelenleg

1992.

az

szúmvevőségi

nagyobb eszközei

!10gy a

~lüM

végéig

a

foglalkoztatási is megtörténik. folyamatban

ASZ

lévő

jelentós<,iben

rneyszüntetésére

negye i a

sz int j én

jelentő

utóellet161·zése.

a

osztály alakult meg.

In
kap

mostanra

apparátus jött létre.

Ezt segitette,

képzésekről

hiányosságok

irtt6zl~cJések kercL(dJ(~Il

tervének

munkaügyi

fős,

pénzfel!JasztJálásának,

pénzfelhasznúlást

A munl:clet-öpiaci

száz

va l amenny i

ellenéírzóse.

eszközök komplex, viZ'-'CJ
ellenőrzési

Alap

ellenőrzé,si

lcgnal)yollb

ellenőri

s zervezet

az

müködtelésének évefj

fős

ellenőrzési

megyei

a

év végéig közel

pedig több mint 180 Az

előirt

Törvényben

irányuló

felügyeleti

ellenőrzés

~Iunka ügy

Központnál

i

megál lapitásokra

tett

- 13 -

intézkedések

vizsg~latát

l

. ,. ~

amelynek alapján fegyelmi

'

elj ár ás indul t. Megjegyezzük, figyelembe

l1ogy

véve

a

tevékenységében pénzügyi,

ASZ

MüM

vizsgálat

tapasztalatait

Ellenőrzési

Főosztályának

fokozottabb

l1angsulyt

fegyelem

bizonylati

felelősség

Az

az

kapott

ellenőrzése

és

a a

megállapit~sa.

ellenőrzés

ellenőrzési

szakmai szintjének emelését szolgálta az apparátus felkészitésa és ez évben az

felvettek

vizsgáztatása.

ellenőrzésére

vonatkozó

egyes

Az

eszközök

fejlesztő

módszertani

munka

megindult; elkészült a módszertani utmutató. de

Jelentős,

belső

még

nem

ellenőrzés

szervezeti el ezt a

terén.

egység

foglalkoztat.

elegendő

Ma

önálló,

Egy-két

feladatot.

1992. májusától l fö

előrelépés

már

szinte

főállású

történt

valamennyi

belső

ellenőrt

intézménynél megbizással Az Országos Munkaügyi belső

ellenőr

a

látjá]{

Központban

dolgozik, azonban a

feladatok nagyságrendje nagyobb létszámu apparátust is indokol. eller•őrzési

Az

érdekében

bevezetésre

készölt egységes 1992.

III.

való

az

besz~Inoló

számáról, adatoknak,

ismerte tése, erősitő

Az

intézkedési

további feladatok:

az

rendszer, rnár

értékelése

megfelelő

ellenőrzésekről

amely

reális

összetételéről

első

képet

és

információknak

sa j tó ny i l vdnos s<'1gra

prevenciót

alábbi

került

negyedévéről

ellenőrzések

Ezeknek

tevékenység

izben ad

az

eredményéről.

széles lio zu la la

körben is

a

intézkedés.

terv

szerint

telj es i

tendők

a

- 14 -

hiányzó

- A

ellenőrzési

szabályzatokat

el

kell

késziteni Felelős:

OMK

főigazgatója

Megyei Munkaügyi Központok igazgatói Határidő:

-

Az

1993. március 31.

ellenőrzésl1ez

folyainatos

kurbantarása;

szabályainak, kialakítása sz intjeinek

kiadott módszertani segédletek ellenőrzés

az

eszközeinek, munkaerőpiaci

a

megfelelő

eljárási

módszereinek különböző

szervezet

feladat-

hatásköri

és

bontásban. Felelős:

i-lü~l

Ellenőrzési

Főosztály

OMK Határidő:

folyamatos az eljárási szabályok kialakítása 1993. december

- Bvenként

irányelveeket

megl!athrozásra feladatai, ellctJőrzés

kerülnek

különös

kidolgozni,

az

amelyekben

ellenőrzés

tekintett,,!

a

sulyponti

költségvetési

követelményeire.

Felelős: llati'lridő:

- Gondocókouni

kell

MüM

Ellenőrzési

minden év november 30.

kell,

hogy

uz

egységnél

t Öl' u, n j él<'

ezzel

feladalak

koordinálását is. MÜM

ellenőrzés

ellenőrzési

szcJvczeti

Felelős:

Főosztály

egyidőben

Ellenőrzési

l 993.

tervek

biztositani Főosztály

OMK

lia túr idü:

valamennyi

j unuár l . ,

illetve folyamatos

alapján kell

a

- 15 -

- Gondoskodni

kell

folyamatos

az

ellenőrzés

értékeléséről

publikálásáról,

ezzel

eredményeinek

és

széleskörü

érvényre

juttatni

a

preventiv hatást is. Felelős:

MÜM

Ellenőrzési

Főosztály

m1K Határidő:

- Biztositani

kell,

hogy

központi

ellenőrzése

módszerek

félévente a

prograrnak

1993.

alapján

pénzeszközeinek

FA

év

egységes

és

végéig

az

eszközök

teljes körére megtörténjen. Fe l e l ős:

~~ü~!

Határidő:

-

l\z

végz(jk

ellenőrzést

programot tenni a

kell

Határidő:

készite11i MÜM

továbbképzésére re11dszeressé

kell

Főosztály

1993. március 21.

jelentésében olyan

megál lapitásokról tájékoztatást

és

Ellenőrzési

végleges

ASZ

szervezet

szakmai

képzés t.

belső

Felelős:

- Az

1993. december

kell

részére

hasonló ltiáuyossilgok

késziteni átaduL

foglult

öszeállitást,

és

a

amely

előfordulás~l!lalz

munlzaerőpiaci

hozzájárulhat megelőzéséhez

más területeken. Felelős: Határidő:

MÜM ElleJJÖrzési

Főosztály

1993. február 28.

Budapest, 1992. december

'

\;