Ügyiratszám: 1228/2007.
Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 19-én, 10 óra 7 perckor Táton, a Kultúrház Nagytermében (Móricz Zsigmond u. 2.) Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt.új cementgyárának környezetvédelmi és környezethasználati engedélye A közmeghallgatáson jelen vannak a mellékelt Jelenléti ív szerint. A közmeghallgatás levezetője Dr. Hajdu Klára - az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági igazgatóhelyettese – a közmeghallgatást a fenti időpontban megnyitja, köszönti a megjelenteket, ismerteti a közmeghallgatás célját, szakaszait, valamint a beruházással kapcsolatos eljárás előzményeit, jelenlegi állását. Dr. Hajdu Klára tolmácsolja a táti polgármester kérését, miszerint az önkormányzat által felkért szakértői csoport is szeretné ismertetni a beruházással kapcsolatos megállapításait. 1.A tájékoztatás az alábbiak szerint foglalható össze: A jelenlegi eljárás a tárgyi ügyben a hatóság előtt már a második eljárás. Az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró határozat – a szakhatóságok bevonásával – a Holcim Zrt. részére környezeti hatástanulmány elkészítését és egységes környezethasználati engedély iránti kérelem benyújtását írta elő, egyben – az ügyfél kérelmének helyt adva –döntött a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljárás összevonásáról, valamint meghatározta a benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit. Az összevont eljárás során egyszerre kell lefolytatni a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárást. Az előzetes eljárást lezáró határozatban a hatóság a fenti kérelem benyújtásához a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl további szempontokat határozott meg 29 pontban. A döntés elleni fellebbezések következményeképpen a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, további vizsgálandó szempontokat határozott meg. A kérelem és a dokumentáció benyújtása ez év márciusában megtörtént – az eljárás ekkor indult meg – melyről a hatóság a nyilvánosságot az önkormányzatok, valamint a sajtó útján, a felügyelőség honlapján közlemény közzétételével – a jogszabályban megjelölt módon – tájékoztatta. A hatóság részéről a dokumentáció vizsgálata kapcsán hiánypótlási igény nem merült föl. Az ügyben tájvédelmi és természetvédelmi szempontok vizsgálatára szakértőként kirendelte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot. Az eljárás során tizenkét szakhatóság bevonására is sor került, mely hatóságok hatáskörében adott állásfoglalásának figyelembevételével kell a döntést meghozni. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését követően a hatóság a közmeghallgatás időpontjáról az érdeklődőket értesítette – szintén az önkormányzatok és sajtó útján. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságát a Felügyelőség a jogszabályban előírtak szerint biztosítja. A közmeghallgatás időpontjáig a beruházással kapcsolatban észrevételek benyújtására volt lehetőség. Az érdemi észrevételeket a hatóság a szakhatóságok bevonásával megvizsgálja, ezek szakterületi, jogi, ténybeli értékelését az eljárást lezáró
döntésének indokolásában rögzíteni fogja. A közmeghallgatás időpontjáig öt lakossági észrevétel érkezett. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet szintén nyilvánosságra kell hozni. A felügyelőség honlapján elérhető lesz a jegyzőkönyv. A beruházás kapcsán két helyszínen kerül sor közmeghallgatásra. A jogszabály a telepítés helye szerinti önkormányzatnál teszi kötelezővé a közmeghallgatást, azonban a felügyelőség a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében Táton is tart. A közmeghallgatás a délelőtti időpontra a nagyszámú résztvevő miatt – szakértők, beruházó, szakhatóságok stb. – került kitűzésre. A tárgyalás célja a lakosság illetőleg a megjelentek véleményének megismerése. Az észrevételekre, írásbeli kérdésekre – amennyiben hatáskörüket érinti – a szakhatóságoknak reagálniuk kell, illetőleg a beruházó számára is meg kell küldeni a beérkezett észrevételeket. A hatóság döntése kétféle lehet: a.) megadja az egységes környezethasználati engedélyt, b.) elutasítja a kérelmet. Az engedély kiadása esetén a jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek megfelelően kell meghozni a határozatot. A döntés nyilvánosságát az eljárás megindulásához hasonlóan a hatóság biztosítani fogja. A jogorvoslat jogával lehet élni a döntéssel szemben. Dr. Hajdu Klára a tájékoztatás után felkéri a beruházó részéről dr. Dobos Imrét a beruházás lényegének, illetőleg a hatástanulmányt készítő Imsys Kft. ügyvezetőjét, dr. Varga Józsefet, a hatástanulmány ismertetésére. 2. A beruházó részéről elhangzott tájékoztató összefoglalása Dr. Dobos Imre köszönti a megjelenteket. A Holcim Hungária Zrt. lábatlani cementgyárát, a tervezett nyergesújfalui beruházás előnyeit bemutató film levetítését követően részletezi a lehetséges telepítési helyszínek vizsgálatának menetét, a kiválasztás szempontjait, melynek végső konklúziójaként a nyergesújfalui telepítési hely bizonyult a legkedvezőbbnek. A vizsgálat során a műszaki megvalósíthatósági, gazdasági szempontok mellett kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelmi szempontokra, valamint az infrastruktúra kiépíthetőségének szempontjaira. A 117 szempont alapján kialakított mátrix adta meg a telepítés optimális helyszínére a választ. Az alternatív telepítési helyekkel szemben jogszabályi kizáró okok merültek fel. Elmondja, hogy az ismertetett elemzést bemutatták a Regionális Fejlesztési Tanács Elnökének, a Megyei Fejlesztési Tanács Elnökének, a Települések Fejlesztési Bizottságának, a Megyei Környezetvédelmi Bizottságnak, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága Elnökének, aki helyszíni látogatásán meggyőződött a vizsgálatok mélységéről és egyetértett a nyergesújfalui telepítési hellyel. Dr. Dobos Imre tájékoztat a beruházás alapadatairól. Az új gyár a jelenlegi gyártól kb. 7 kmre keletre létesülne egy ipari parkban. A beruházás értéke kb. 65 milliárd forint. A gyártókapacitás kb. 4000 tonna klinker/nap. Az építés megkezdése a terv szerint ez év vége, melynek előfeltétele a környezetvédelmi engedély, majd az építési engedély. A beruházás tervezett indulása 2010 első fele. A meglévő bányák nyersanyagkészletét hasznosítanák, amely 110-130 évre elegendő, nincs szükség új bányanyitásra. Ismerteti a jelenlegi gyár elhelyezkedését, jellemzőit. A lábatlani gyár korszerűtlen nedves technikával üzemel, az új gyár korszerű száraz technológiával a legjobb elérhető technikával valósulna meg.
A lábatlani gyár jelenleg is nehézségekkel teljesíti a környezetvédelmi előírásokat, míg a legkorszerűbb környezetvédelmi berendezésekkel létesülne. Dr. Dobos Imre kijelenti, hogy figyelembe véve az általa elmondottakat, Európa legkorszerűbb cementgyára épülhetne föl Magyarországon, amely maximálisan a hatályos hazai és európai uniós jogszabályi előírásoknak. A továbbiakban összehasonlítja a régi és tervezett gyár kibocsátásait, a tájba illesztés szempontjainak érvényesíthetőségét az új beruházás során. Dr. Dobos Imre elmondja, hogy a cég nagy figyelmet fordított a társadalmi kapcsolatokra, a lakosság és civil szervezetek tájékoztatására. A beruházás kapcsán létrehozott szakemberekből álló lakossági ellenőrző csoportnak rendelkezésére bocsátották a szükséges információkat. Jelenleg a lakossági ellenőrző csoportban Nyergesújfalu, Lábatlan és Bajót képviselői vannak. A lehetőség a többi település számára is adott volt, azonban nem éltek a lehetőséggel. A csoport feladata, hogy a tervezési fázistól végigkísérjék a beruházást. A létrehozott info pultok révén a beruházás megvalósulása után is nyomon követhetőek lesznek a gyár kibocsátásai. Táton nem tudtak ilyen információs pultot kihelyezni. A Holcim tájékoztató honlapján is információkhoz lehet hozzájutni. Dr. Varga József üdvözli a megjelenteket, megkezdi a hatástanulmány ismertetését. Egy lakos azt kéri, hogy a lényegre térjenek át. Dr. Hajdu Klára türelmet kér a lakosságtól és felkéri a Polgármesteri Hivatal képviselőjét, hogy a rend fenntartása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. Szenes Lajos polgármester türelemre és a másik fél meghallgatására hívja fel a megjelenteket, ugyanakkor kéri, hogy a szűkös időkeret miatt a beruházó csak az alapvető információk közlésére szorítkozzon. Dr. Hajdu Klára közli, hogy minden kérdés feltevésére és a válaszok meghallgatására is lesz mód. Dr. Varga József – a kérésnek megfelelően – ismerteti a hatásvizsgálat készítésének körülményeit, előzményeit, , az alkalmazott módszereket. A kilenc szakterület vizsgálata során a meglévő, jelenlegi állapot és a várható állapot összehasonlítását végezték el. Az általános ismertető után Dr. Varga József áttér az egyes területek részletes elemzésére, a hatástanulmány alapján. Ismerteti a tanulmány elkészítése során felhasznált adatbázisokat, vizsgálatokat. Összegzésül megállapítja, hogy a tervezett ipari területen létesítendő elérhető legjobb technikát alkalmazó új üzem megfelel a hatályos jogszabályoknak hatásai környezetvédelmi és egészségügyi szempontból elfogadhatóak. A közmeghallgatás ezen szakaszát Dr. Hajdu Klára lezárja és módot ad a szakértői csoportnak állásfoglalása ismertetésére. 3. A szakértői csoport, a társadalmi szervezetek észrevételei, kérdései, a beruházó válaszai: 3. 1. A szakértői csoport részéről elhangzottak összefoglalása: Dr. Balog Zoltán ( 1039 Budapest, Czetz János u. 15.) • A legnagyobb probléma a helyszín megválasztása. A hatásvizsgálat nem elemzi összefüggéseiben a bányákkal kapcsolatos kapacitásbővüléseket. A Ktv. 13.§ (1) bekezdését ezáltal megsértik, azaz nem teljesítik a hatások összefüggésekben való vizsgálatának követelményét. A kapacitásbővülések hatásai függetlenek attól, hogy új bánya nyitására nem kerül sor, környezeti hatásokat generál, melyek nincsenek kidolgozva.
Korábban az ipari park eredeti tervében kis-és középvállalkozások telepítéséről volt szó, a környező települések így járultak hozzá a helykijelöléshez. • A Megyei Közgyűlés 8/2007.III.29.-i megyei önkormányzati rendelettel ellentétes a helyszín kiválasztása, amely kifejezetten ellenzi, hogy a Dunaparti területeken tájromboló nagyipari beruházások létesüljenek. A észak-dunántúli zöldhatóság által 5988/2007. számon elfogadásra javasolt és Tát nagyközség által elfogadott környezetvédelmi programmal is ellentétes a cementgyár ezen helyszín szerinti létesítése. • A beruházás levegőtisztaság védelmi szempontból Tát lakosságára nézve katasztrofális hatással lenne még akkor is ha a garanciák nélkül beígért határértékeken belül maradnának a kibocsátási paraméterek. • A részletes hatásvizsgálat sem tér ki arra, hogy ki vállalja a felelősséget a határértékek teljesüléséért, illetve ki lesz a felelős azok túllépése esetén. Alapvető fontosságúnak tartja a felelősség és a garanciák kérdéskörének tisztázását azért is mivel a tanulmány végkövetkeztetéseit a garanciákat nélkülöző műszaki adatokra alapozták. • A telepítési helyszínek kiválasztása során jelentős különbségek érzékelhetőek a szempontok szerinti értékelésben. A 2,3,5 változatokba ugyanaz a környezeti hatás – pl. a Natura 2000 területek érintése – már kizáró minősítést eredményez, ami a nyergesújfalui helyszín vonatkozásában már elfogadható, optimális minősítésként szerepel. • A karsztmentes területi alternatívákat a tanulmány nem vizsgálja. • A barna mezős – részben roncsolt – területek részletesebb vizsgálata lehetővé tenné a megfelelő helyszín megtalálását, így kikerülhető lenne a környezetvédelmi szempontból nem kívánatos zöld mezős beruházás. • A helykijelölés során az 1000 m-es védőzónára való hivatkozás távlatilag Tát rendezési terve szerint beépítésre tervezett. • A burkolt szállítószalag második szakasza nem része a bányaüzemnek, így a bányatörvényben foglalt szolgalom alapítás sem kényszeríthető ki a tulajdonostól. Pólay István, levegőtisztaság- védelem: (1215 Budapest, Táncsics Mihály u.30.) • A hatástanulmányban is szerepel, hogy a legjelentősebb légszennyező hatás Táton várható. Nincs arra vonatkozóan adat, hogy milyen a jelenlegi állapot, illetve mi várható a későbbiekben. • Milyen garancia van arra nézve, hogy a határértékek teljesülnek. A hatástanulmányban 20µg/m3-rel számolnak, azonban kijelentik, hogy ennél sokkal jobb lesz 10µg/m3, azonban erre nézve nincs semmi igazolás. • A közvetett és közvetlen hatásterületek vonatkozásában NOx-ra vonatkozóan a terjedési modell számítások tekintetében durva eltérések mutatkoztak, javasolja az eredmények független szakértő általi minden komponensre történő felülvizsgálatát. • Miért nincs emissziós illetőleg imissziós adat Tát területére vonatkozóan. • A 10-es út terhelése jelenleg is határérték környéki. A jelenlegi ismeretek szerint közúti fejlesztés nem várható az elkövetkezendő 10-15 évben, a mostani helyzetre kell alapozni és nem ígéretekre. Nagy László, vízvédelem (Pomáz) • A tanulmány szerint 75000 tonna/év hulladék anyag tárolása a vízbázis védelmi B védőzónán történne.
Miért nem vizsgálták meg, hogy a veszélyes anyagok illetőleg hulladék anyagok tárolása milyen környezeti hatásokat generálna a védőzónán, főként a hosszú távú tárolás eredményeképpen fellépő akkumulációra vonatkozóan. •
A vízbázis védelmére vonatkozó jogszabály előírja, hogy szennyvíziszapok tárolása – a vizsgált területen – csak ezen anyagok külön vizsgálatával engedélyezhető. Erről a tanulmányban nincs szó. • A csapadékvíz osztott rendszerben kerül kezelésre a gyárterületen belül, azonban a beépített védelmi rendszerek csak a szénhidrogének megkötését szolgálják, havária esetén az egyéb anyagok kikerülhetnek a gyár területéről egyéb befogadókhoz. A havária lehetőségét a beruházó hogyan zárja ki? • A már meglévő szennyeződésekre rárakódva a további szennyezés milyen koncentrációt, további szennyezést eredményezhet? • A vizsgálatokat csak a gyár területén belül végezték el, az ezen kívüli hatásterületen nem. • A felszíni vizek tekintetében kimutatják az Únyi-patak magas ólomkoncentrációját, azonban nem vizsgálják, hogy havária esetén milyen hatások várhatók. Dr. Balogh Zoltán (élővilág védelem): • A Natura 2000 területen milyen értékek károsodnának. A Táti-sziget károsodása milyen mértékű. Dr. Csemez Attila (tájvédelem, Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék): • A tájszerkezet megváltozására is ki kellett volna térni, nincs ilyen tartalma a tanulmánynak. Amit erről a témáról mégis írnak az nem igaz. • A tájba illesztésnek nemzetközi gyakorlata, szabályai vannak. Csodálkozna, hogy a zöldhatóság képes lenne elfogadni egy olyan tanulmányt amely a rendeletben foglaltakat ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja. Dr. Balog Zoltán: Az egyéb észrevételeket a beadványaik tartalmazzák. 3.2. A társadalmi szervezeteket képviselők hozzászólásainak összefoglalása: Szuhi Attila, Válaszúton Alapítvány: • A levegős hatásterület számításának ellenőrzését a Környezetvédelmi Minisztériumban szakértőként minősítéssel rendelkező és a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozó szakember végezte. A cég szerint a hatásterület 1 km és a Sámli Lajos által készített szakmai anyag alapján 27 km. A NO koncentráció a tanulmányban szereplőnek legalább háromszorosa, így a tanulmány levegőtisztaság védelmi fejezete értékelhetetlen. • Az egészségügyi fejezetet a cég által megadott koncentrációk alapján számították ki, hogy ha az alapfelvetés hibás akkor a belőle levont következtetések sem állják meg a helyüket. • Nem vizsgálták, hogy a 2,5 µ alatti porfrakció mennyi kerül ki a gyárból és ezek azok az anyagok, amik mélyen lejutnak a szervezetbe. Esztergomban létezik erre vonatkozóan adat, és jelenleg is a WHO által javasoltnak több mint a kétszerese a határérték, és a 24 órás határértéket éves szinten kb. 150 nap alkalmával lépi túl. • A 10 µ alatti frakcióban Esztergomban, Dorogon a jogszabályban meghatározott 35 nap alkalmi túllépést messze meghaladja a 80-100 nap amikor határérték feletti
adatokat mérnek. A hatásterület lényegesen nagyobb, és a jogszabály kimondja, hogy ha a szennyezés jelenleg is meghaladja a határértéket akkor új légszennyező forrás nem telepíthető. • A lábatlani és nyergesújfalui gyár adatainak összehasonlításánál megállapítható, hogy a cég által megadott adatok fajlagos adatok, azaz azt jelenti, hogy egy tonna cementre mennyi anyag jut ki, ilyen tekintetben valóban jobb a nyergesi cementgyár, azonban az abszolút kibocsátott szennyező anyagokat nézzük, akkor lényegesen több a kibocsátás. • A Natura 2000 területeket nem lehet károsítani a jogszabály szerint. • A bajóti szociális, egészségügyi erdőterületen, jogszabályi előírás szerint nem lehet pl. szállítószalagot sem oda építeni. • A társadalmi, gazdasági hatások elemzése során a tanulmányban csak a pozitív hatásokat említik a szöveges elemzés során, azonban ma már mód van az ilyen hatások egzakt számítására is. Egy tonna szennyező anyag kibocsátásnak mekkora a társadalmi kára ami a mezőgazdasági egészségügyi hatásokban jelentkezik. • A lakossági észrevételek figyelembe vétele nem csak a szakmai észrevételeket jelenti. A hatóság határozatában szeretné látni 40 000 ember elutasító szavazatának figyelembe vételét. Szendi Gábor, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület: • Energiafelhasználás a cég szerint lényegesen kedvezőbb. • A közlekedés kapcsán a szállítás problematikája is fölmerül, nincs elkerülő út, ha lesz az is további terhelést jelent. • Természetvédelmi rész esetén a szállítószalag mellett a táti szigetet érintő hatások is jelentősek lehetnek. Holop István, Zöld Sziget Tát és térsége Egyesület: • Ez a térség már kifejezte véleményét, hogy nem akarja a beruházást. Ha Svájcban a Genfi tó partján 60 000 ember nemmel szavazna, akkor megépítenék-e gyárat. Ezt a beruházást ezen a helyszínen nem akarják elfogadni, amint ezt 2005-től folyamatosan hangoztatnak is. • A közmeghallgatás időpontja kapcsán: Így is reggel tíz óra óta rengeteg ember jött el a közmeghallgatásra, ha ezt egy elfogadhatóbb időpontra teszi a hatóság akkor nyilván jóval többen lennének. • A hatástanulmányhoz való hozzájutás különböző nehézségekbe ütközött, a Holcim megtehette volna a jó kommunikáció égisze alatt, hogy elektronikus formában hozzáférhetővé teszi a dokumentációt és nem 120 000 Ft-ért kell lemásoltatni. Elképzelhető, hogy így még több szakember véleményezte volna a tanulmányt. • A Holcim részéről a folyamatos kommunikáció mikéntje megkérdőjelezhető. A beruházó által a lakosság felé kiküldött kérdőív 29. kérdése: „Mit szól Ön ahhoz, hogy a már eldőlt beruházás ellen érdemes volt-e demonstrálni?” Fölteszi a kérdést a hatóságnak: Mikor dőlt el a beruházás sorsa? A hatóságnak írt levélben kérték, hogy a lakosság megnyugtatására közöljék, hogy a Holcim fentiekben vázolt és kifogásolt kommunikációjában nem vesz részt. Dr. Hajdu Klára (ÉDKTVF) válasza: • A hatóságnak – az Egyesület tájékoztatását megelőzően nem volt tudomása a kérdőívről – az eljárás folyamatban van. • Kéri, hogy érdemben és szakmai megközelítéssel az időkereteket figyelembe véve tegye meg észrevételeit.
Holop István: • Úgy gondolja, hogy neki az itt élő emberek életkörülményeit kell megvédenie és nem szakmai szempontból kell értékelnie. • Dr. Varga József által említett háziorvosi vizsgálatokra hivatkozva a területi háziorvost kérdezi, hogy történt-e megkeresés a Holcim részéről vagy adatszolgáltatás a számukra a témában. Dr. Marosi István, háziorvos Tát: • Négy háziorvos vett részt a Holcim által szervezett megbeszélésen. A terület tüdőgyógyász főorvosát nem keresték meg, pedig ő érintett a kérdésben és tudott volna adatokat szolgáltatni. • Adatokat nem kért a beruházó dr. Marosi Istvántól. Nem tudja, honnét szerezték be a vizsgálatok során felhasznált adatokat, a helyszínről biztosan nem. Holop István: A hatósághoz: Milyen esélye van a népnek arra, hogy egy őket védő és korrekt eljárás részesei lehetnek, eddig nem tapasztalták jogaikat. Kit véd a hatóság, a Holcimot, vagy a lakosságot. Dr. Hajdu Klára válasza: • A lakossági észrevételeket ebben az eljárásban a közmeghallgatás időpontjáig lehetett benyújtani, és a hatóságnak ezt követően kell az írásban benyújtott észrevételeket ténybeli, szakterületi és jogi szempontból értékelnie és ez meg is fog történni. Holop István: • A lakossági ellenőrző csoport a majdan létesülő gyár ellenőrzésére alakul. Nincs garancia arra, hogy a lakosság illetőleg a civil érdekeket képviselik. Varga Richárd, Védegylet Egyesület: • A ki és - beszállítani kívánt anyagokhoz napi 500 kamion kell, ami hárompercenként egy kamiont jelent, vagy napi 15 vonatot. • Kívánnak-e építeni kikötőt, illetve annak milyen környezeti hatásai lesznek? • A közúti és vasúti szállítás között a teljesítmények milyen arányban fognak megoszlani? • Kéri, hogy az információs zöld számot közöljék ismét a lakossággal. Sipos Imre, KEM Megyei Közgyűlés Elnöke Környezetvédelmi Bizottság: • Dacára a négyszeres termelés mennyiségnek, 1/3-ra csökken a közlekedés. Utána kell nézni annak, hogy ha ez igaz, akkor a budapesti terminál hol áll a megvalósíthatóság szempontjából. • Mekkora tájseb keletkezik a kitermelés során. 80-100 m élhosszúságú kocka évente, ezt 10 évvel megszorozva kiszámítható annak mérete. • Korábban: veszélyes hulladék égetése is felmerült. A hatóságtól kéri, hogy a későbbiekben se legyen arra lehetőség, hogy a Holcim engedélyt kapjon a veszélyes hulladékok égetésére, mert ez a terület már így is óriási mértékben túlterhelt, és itt található a nagy problémákat okozó dorogi hulladék égető is. 3.3. A beruházó válaszai a felvetett kérdésekre : Dr. Dobos Imre: • Az új gyár kapacitásának megfelelően műszaki üzemi tervet kell kidolgozni a bányatermelés növekedéséhez, azonban az engedélyező hatóság ebben az esetben a Bányakapitányság. Ezért a jelenlegi hatástanulmánynak nem tárgya a bányák vizsgálata.
Hegedűs Eszter ÉDKTVF: • A fentieket kiegészíti azzal, hogy ezek a folyamatok már lezajlottak, a bányák a Bányakapitányságtól az engedélyt megkapták, mindkét bánya környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Dr. Dobos Imre: • A bányatelek bővítése megtörtént, a teljesítmény növelése részben szintén megtörtént. • Az ipari parkban megvalósítható beruházások az önkormányzatok egymás közötti megállapodásának tárgyai. • A megyei területrendezési terv módosítása kapcsán a hivatkozott rendelkezés a következő: „Tájképvédelmi terület övezetében szélerőmű torony és egyéb három szintnél magasabb ipari létesítmény csak akkor létesíthető a történeti tájjelleg tájkép megőrzése ezek tájba illesztésével biztosítható.” A feladat a tájba illesztés megoldása. • A határértékek betartásának garanciája: Jogszabályi előírások, monitoring rendszer kiépítésének kötelezettsége. A Holcim vállalásában a nyilvánosság (a hatóság kötelező) folyamatos tájékoztatása. Akkreditált adatkezelő rendszert kell kiépíteni. Személyi és műszaki feltételek adottak a megfelelő, ellenőrzött működésre. • A barnamezős beruházás, a bányászati energetikai tengely megőrzése szükséges követelmény volt. A jelenlegi területen nem lehet 40 hektáros gyárat felépíteni. Az új gyár építése kapcsán barnamezős beruházás lesz, hogy a régi gyár lebontása, rekultivációja után az önkormányzattal közös ipari gazdasági hasznosítás lesz. • A klinker égetés fajlagos energia szükséglete függ a helyi nyersanyag égethetőségétől. Az itteni anyagra 3.2 a garantált technológiai érték. • A vasúti szállítás érdekében egy hat vágányból álló iparvágány hálózatot terveznek kiépíteni. Jelenleg a lábatlani gyárnál az összes anyagforgalomhoz képest a vasúton történő szállítás kb. 10-11%. Leskó Gábor: • Az új cementgyárhoz összesen 465 teherjármű /nap kapcsolódik. A lábatlani gyárhoz 231, tehát a jelenlegi állapothoz képest 234 lesz a többlet. A jelenlegi forgalom a 10-es úton 7000 és 18000 között van. Dr. Dobos Imre: • Budapesttől délre egy 300 000 tonnás vasúti terminál építését tervezik. Jelenleg a helyszínek kiválasztása történik. A terv az, hogy a cementgyár üzembe helyezésekor l a terminál is működjön. • A szakmailag megalapozott lakossági észrevételek figyelembevétele folyamatos a Holcim részéről. A népszavazások megfelelő információk hiányában történtek, nem állt rendelkezésre még hatástanulmány. • A hatástanulmány ismertetése kapcsán számos lehetőség nyílt. Cd-n nem jelentették meg a tanulmányt. • A kérdőívben szereplő kifogásolt kérdés sajtóhiba volt, melyet korrigáltak. • A lábatlani környezetvédelmi bizottság – az 1993-as népszavazás után a cementgyári hulladék hasznosítása ellen szavaztak – 2000. szeptember 5-én javaslat született a környékbeli fárad tolaj hasznosításáról, melyre engedélyt kapott a Holcim. • A bányát folyamatosan a kitermelés alatt és után is rekultiválni kell. A nemzet szükségleteit elégítik ki, hogy a jó minőségű márgából cementet gyártanak. Dr. Varga József: • A bányákat a gyártól függetlenül engedélyezték, már működnek. • A kibocsátások megfelelőségének garantálása tekintetében, az egységes környezethasználati engedélyben és a jogszabályokban előírtakat ellenőrző
mérésekkel kell igazolni. Az esetleges üzembe helyezést követően a civil részvétel továbbra is biztosított. • A légszennyező anyag kibocsátása kapcsán kiadtak egy tanulmányt, melynek egészségügyi környezet- egészségügyi részében település fajtánként mutatják be az elérhető életkort. A statisztikák szerint Budapesten a legnagyobb a várható élettartam, és minél kisebb a település, az élettartam is csökken. Ezt elsősorban az életmód, a táplálkozás határozza meg és nem a környezeti hatások. Dr.Kőmíves József, levegőtisztaságvédelem BME Általános Analitikai és Kémia Tanszék: • Tátról nincs mérés, nem volt montoring.A hatásvizsgálat keretében a jogszabály arra kötelezi a készítőt, hogy a közvetlen hatásterületen végezze el a méréseket, ahol a terjedésmodell alapján később a legnagyobb koncentráció várható a beruházás előtt, alatt. Lehetségesnek tartaná, hogy a tátiak megnyugtatására Táton is végeznének méréseket. Meggyőződése, hogy a Holcim által kibocsátandó anyagok tekintetében messze határérték alatt lesz a kibocsátás. Dr. Hajdu Klára rendreutasítja a jelenlévőket. •
Az NOx terjedési modell kapcsán az Imsys két független modellel készítette el a modellezést. A mérési bizonytalanságon belül is jól egyeztek az eredmények. Javaslata, hogy nézzék át együtt a kifogásoltakat, beszéljék meg. • 10-es úttal kapcsolatban – a koncentrációk tekintetében – nem ismernek akkreditált jegyzőkönyvet, amennyiben a rendelkezésükre bocsátják, megvizsgálják. • A garanciával kapcsolatban: A telepített mérőkészülékeket évente összehasonlító kalibrálásnak vetik alá és EU-s összehasonlítás írja elő mikor folytatható és mikor kell leállítani egy beruházást. • Rárakodó levegőszennyezéseket az anyag a kellő mértékben bemutatja. A megtörtént mérés megnézte azon a két ponton ahol a legnagyobb várható – amennyiben az új gyár ha megvalósul – kibocsátást, és ez olyan adat, amelyben bent van a mérés napján összes kibocsátás. (közlekedés, Zoltek, erőművek, fűtés.) A modell bemutatta, hogy mi jön ki az egyes koncentrációkra. 2.5 mikron alatti frakció – le tud menni a tüdőbe, a nehézfémek erre a részre rakódnak le. Semmilyen határérték nem vonatkozik rá Magyarországon. A 10 mikronra van határérték nehézfémekre, valóban van EU-s törekvés arra, hogy a 2.5-t is mérni kellene. Ha a totál kibocsátás határérték alatti lesz, – ahogy ezt a modellek prognosztizálják – akkor nem lesz semmi gond a 2.5 µ alattiakkal. Völgyesi István: • A parti szűrésű vízbázisokkal foglalkozik. Van három olyan hulladéktároló amelynek a kibocsátásait nem vizsgálták, mert jelentéktelennek ítélték. • Az elvégzett vizsgálatok semmiféle veszélyt nem jeleznek a vízbázisok tekintetében. Dr. Jánoska Ferenc, NyME: • A jelenlegi drótkötél pályák felszámolásra kerülnek – ennél tájképi szempontból jóval kedvezőbb lesz az új szállítószalag. • Natura 2000 területek kapcsán: A jelenlegi érintettség 242 méter hosszan, hídban érintené a kijelölt területet, 5x1,5-2 m2 területen, ez összesen 10 m2, a szállítószalag lábakon áll. Ettől a területtől 200 m-re egy illegális motocross
pálya található, ami 1000 m2 területet tesz tönkre ebből a természetvédelmi területből. • A Táti-sziget a madár világ tekintetében nincs a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt védett területen . Dr. Ádány Róza, Debreceni Egyetem, Megelőző orvostan és Népegészségüg : • A hivatkozott fórumon elhangzottakat az egészséghatás vizsgálatban maximálisan figyelembe vették a lehetőségek határai között. Két forrást használtak föl az adatbázisok tekintetében. Az egyik a KSH halálozási adat bázisa. Az adatszolgáltatás megbízhatósága függ korcsoporttól, így az idő előtti – 65 év alatti – halálozásra vonatkozó adatszolgáltatás a legmegbízhatóbb, így a tanulmányban ezeket használták föl. A másik a háziorvosi adatbázis, az érintett terület kapcsán egy lábatlani és dorogi családorvos vett részt. 12 betegségre szolgáltattak rendszeresen adatokat, az ellenőrzést az ÁNTSZ minőségbiztosítási szakemberei végzik. Ennél nagyobb reprezentációjú megbetegedési adatgyűjtést nem lehet végezni egész Európában. Az elemzés kapcsán megállapítható, hogy Tát kapcsán igen komoly egészség problémával kell szembenézni. Tát lakosságát összevonták Mogyorósbánya és Bajót lakosságának elemzésével. Az elemzés adatait Tát lakosságának egészségi állapota határozza meg. A szomszédos Nyeregesújfalun annak a valószínűsége, hogy 65 éves kor előtt valaki szív-és érrendszeri betegségben elhalálozik fele annyi mint Tát esetében. Ennek oka nem az, hogy a Holcim cementgyárat akar létesíteni Táton. • Igazolni kell, hogy az elemzésben felhasznált adatok hibásak, illetőleg vizsgálni kell a hiba mértékét. Havária esetén a levegőszennyeződés 0.1 /100.000 lakos extra halálozást jelentene. Javasolja egészségügyi klubok létrehozását a településen. 4. A lakosság részéről elhangzott kérdések, észrevételek: 4.1. Takács István, (Esztergom, Semmelweis u.6.): • Tettek-e valamit annak érdekében, hogy a lakosságnak más legyen a véleménye, mint a kifogásolt népszavazáson. • Az egészségügyi szakértő hogyan tud hozzájárulni az ismert halálozási adatok birtokában egy új környezeti terhelést eredményező beruházáshoz. A jelenlegi és a majdani állapotok összehasonlítása hiányzik. Az ISO minősítések kapcsán a Dorog határában lévő hulladékégetőt is többször minősítette skandináv minősítő cég mégis egy hónapig zacskós vizet kellett osztani az esztergomiaknak. Dr.Hajdu Klára kéri, hogy a becsületsértő megjegyzésektől tartózkodjanak. Nagy Tibor (Tát, Fő u.47.) • Lábatlan környékén még mindig cement porosak a háztetők. A terület már önmagában is, jelenleg is terhelt, mind közlekedés, mind pedig levegőtisztaság védelmi, zajvédelmi szempontjából, ez a fő kérdés. Szabálysértési eljárásokat kell kezdeményezni a helyzet megváltoztatása érdekében. A légúti megbetegedések országos viszonylatban a legmagasabb százalékos arányokat mutatják a területen. Siklósiné Sebestyén Veronika (Tát, Újtelep, Munkácsy u. 5.) • Benyújtotta a hatósághoz írásban észrevételeit.
• •
A térség lég- és vízszennyezettséget mérték-e a tanulmányban. A jelenlegi és az eljövendő állapotra vonatkozóan pontos adatokra van szükség. • Az autógumi abroncs miért nem veszélyes hulladék, mikor lomtalanításkor a gumiból készült öntözőcsövet ne vitték el (AVE), arra hivatkozva, hogy az veszélyes hulladék. A Holcimnál miért nem veszélyes hulladék? • A kikötő építése nem szerepel a hatástanulmányban. Ennek mi az oka? Véleménye szerint azért, mert ha már áll a gyár, a kikötőre muszáj lesz megadni az engedélyt. • A szállítószalagnál kétségesnek tartja, hogy 5 láb elég a megtartásához. A tájvédelem kérdését súlyosan érinti. • Kéri írásban a válaszokat, pontosan a kérdésekre, nem a határozatban. Kövecs Károly (Dorog, Diófa u. 44.): • Szigorúan szabályozza a törvény a termőföld termelési ágból való kivonását. Különösen indokolt esetben, helyhez kötött beruházás – a meglévő létesítmény bővítése, közlekedési és közmű csatornáinak kiépítése – esetén lehetséges. Tudomása szerint a Holcimnál nincs meglévő létesítmény a területen, de nem kétséges, hogy ezt is elintézik. Pogrányi Kálmán, erdőmérnök, közgazdász, kandidátus (Tát, Fő u.15.): • A tanulmány nagy terjedelme arra jó, hogy a lényeget elfedje. A nagy dolgok egyszerűek. Nem összefüggéseiben és komplexitásában vizsgálják a dolgokat. • Mérhetetlen profit vágy irányítja ezeket cégeket • Evidenciák vizsgálata jóval fontosabb lenne, mintsem a pillanatnyi mérési eredmények. – Ez a magyar Ruhr-vidék, – az ország legszennyezettebb körzete. Az alkalmazott mérési módszerek nem teljesen egzaktak. – A szélirány általában északnyugati, nyugati, ami Tát felé hozza az összes mocskot. – Part menti település, amely mögött hegyek vannak, még erőteljesebb lesz a légszennyeződés. – A Dunán majd jön a szemét. – Erre tökéletes lesz a kikötő, a vízi út. Európa szemetét itt fogják égetni. – A légszennyeződés mérési módja kifogásolható: ami 53% volt az nyolcvan vagy száz napon keresztül is annyi marad? A Holcim lehet, hogy csak 2-3%ot tesz rá, azonban lehet, hogy ezt azonban 120%-ra. – A gyár elhelyezése semmi más célt nem szolgál, mint a profitabilitást. Út, víz, infrastruktúra adott. Miért kellene a hegyek közé menni iszonyatos költséggel. De ehhez nincs a természetnek és a Natura 2000 területhez semmi köze. Ha mérlegelni kell, hogy egy üzem növényt, állatot károsít, vagy egy falura engedik rá a szennyező anyagot, a kettő nem egy kategória. – A közúthálózatnál most is káosz van. A vasútnál szintén. Közúti szállítás lesz kamionokkal, ami továbbra növeli a már meglévő problémákat. Pánczél Mihály (Tokod polgármestere, Tokod, Táti u.14.) • Az építmény nem illik a tájba. • A környékbeli lakosság egészségi állapota katasztrofális. Bizonyos korcsoportokban a tokodi lakosság halálozási aránya az országos átlagnál 40%kal magasabb. • Tokod nagyobb környezetterhelést már nem bír el.
•
Garantálni nem lehet a határértékek betartását. A hatóság kisebb cégekkel sem tud dűlőre jutni a problémáknál, multinacionális cégnél még kisebb az esély rá.
Dr. Hajdu Klára: A hatóság bírságolja az előírásokat megszegőket, nem lehet kijelenteni, hogy az intézkedések hatástalanok. Túri Lajos (Tát, Fekete István u. 1.) • A hatóság érzi, hogy ez a beruházás ebben a miliőben nem valósítható meg, még egy olyan multinacionális cég esetében sem, mint a Holcim aki az anyagi korlátlan hatalmával minden gátat áttör. Különösen a környék polgárainak – 60 000 ember - írásos ellenkezése figyelembevételével. • Ha mégis megtörténik, joggal gondolják, hogy a hatóság korrumpálódott. • A demokrácia viszonyai között ezen szakaszig sem kellett volna eljutni. • Ide szándékozik költözni a Holcim a gyár üzembe helyezése után? • A WHO legfrissebb felmérése szerint Európában 1.8 millió ember hal meg környezetszennyezés miatt. Dr. Hajdu Klára visszautasítja a hatósággal kapcsolatos feltételezést. Mosonyi Ferencné, (Tokodaltáró) • A szakemberek által elmondottak már elhangzottak a dorogi égető kapcsán. • Nem tudják – a hatóság sem – a dorogi égetőművet kordában tartani. • Ki felel a határérték túllépésekért, amennyiben éppen a kis túllépés okozza valakinek a halálát. • A demokráciát a hatóságnak is és a beruházónak is és a lakosságnak is tanulnia kell. Orlovicsné Tarnóczy Tünde (Bajót-Mogyorósbánya körjegyzője): • Mogyorósbánya tekintetében a tanulmány nagyon minimális adatot tartalmaz. Mi történik Mogyorósbányával egy havária következtében fellépő légszennyezés kapcsán. Mogyorósbánya völgyben fekszik, a légszennyezés megrekeded. Urgovics ? Lajos (Tát, Mogyosbányai u. 2.): • A professzor asszony által elmondottak alapján is Tát mortalitása 50%-kal magasabb mint a környezeté. • 6 km-re van az egyik égetőmű, melynek kapacitása 75 000 tonna/ év körül van. A Holcim ugyanennyivel kecsegtet, vagy kecsegtetett. Ha már egy gyár fölépült sokkal egyszerűbb elérni, hogy megtörténjen. • Délutánra kellett volna szervezni a közmeghallgatást, jóval több ember eljött volna. • Reméli, hogy a minisztérium képviselői figyelembe veszik a lakosság véleményét. Táti Kátai Ferenc (Juhász Gyula u. 12.): • Véleménye szerint politikai döntés lesz. • Nem volt megfelelő több alkalommal a hatóság hozzáállása. • Milyen alapon dönt majd a hatóság, ha mindkét serpenyőben ugyanannyi van. • Az időpont kifogásolható. • Megkérdőjelezhető a szakértők függetlensége, mivel a Holcim fizeti. • A miskolci egyetem korábban nyilatkozott arról (most Völgyesi István szintén Miskolcról a Holcim képviseletében), hogy a gyár építésére kiválasztott terület
hidrológiailag védett területen van, ahol még sátorozásra is engedélyt kell kérni. Szolnoki Menyhértné (Tát) • Mi értelme volt a népszavazásnak? A környéken mindenki – Nyerges és Lábatlan kivételével – elutasította a beruházást. Halász Tibor (Lábatlan): • A háza tetejét kell megnézni. Tiltakozik a cementgyár felépítése ellen. • Van-e a Holcimnak tulajdonjoga a területre vonatkozóan? Holop István: • Javasolja El Gore környezetvédelmi filmjének megtekintését. Nincs garancia arra sehol, hogy valamit betartanak. • Rekultiváció, lábatlani gyár. A környék fehér, a régi oszlopok ugyanúgy megvannak, rekultivációról nincs szó. Dr. Dobos korábban elmondta, hogy mindaddig nem kezdődik meg a termelés, amíg az úthálózat el nem készül. Ha így lesz, akkor nem lesz probléma. • Allergia vizsgálatot végeztek szűkebb körben, az eredmény magáért beszél. 4.2.A beruházó válasza: Dr. Dobos Imre: • A kötélpálya oszlopok tekintetében 16 szakhatóság írta le a bontással kapcsolatos véleményét. A fészkelési időszakot figyelembe véve július 16-án lehet megkezdeni a pálya lebontását. • Alternatív tüzelőanyagként veszélyes hulladékot nem kívánnak felhasználni. • Havária-tervre nincs szükség a cementgyár kapcsán, nem vegyi üzem. • A kikötőt külön eljárásban kell engedélyeztetni, de a beruházási programban nem szerepel. • A terület mezőgazdasági terület, a nyergesújfalui önkormányzat művelési ágból való kivonásra terjesztette be, a földhivatal részéről az eljárás folyamatban van, a terület az önkormányzat tulajdona lesz. • A szállítószalagot tartó pillérek esetén 40 méteres fesztáv, ami egy normál fesztávot jelent, ami szükség esetén nagyobb is lehet. • A gumi nem veszélyes hulladék, a hulladékgazdálkodó szervezet tévesen tájéékoztatta. • A szállítószalagnál esztétikus megjelenésre törekszenek, fasor takarásával, cserjékkel. • A szervizút kőszórásos út lesz. Havrancsik Tibor (Mogyorósbánya, polgármestere): • A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint Mogyorósbánya fekvése miatt a havária problémát okozhat. Ez Nyerges irányából következhet be, mint ahogy a Holcim is oda kíván települni. Felhívja a figyelmet arra, hogy többször elhangzott, hogy veszélyes hulladékot a gyárban nem kívánnak égetni, és reméli, hogy erre a jövőben nem is kapnak engedélyt. Bartos Imre (Lábatlan) : • A lábatlani cementgyárban dolgozik, Lábatlanon él. Jelenleg nincs porlerakódás a cementgyár miatt, kb. 10-15 éve.
Szenes Lajos (Tát, polgármester): • Egy nagyon felelősségteljes döntés előtt áll a hatóság. Kéri a hatóságot a lakosság nevében, hogy szakmai meggyőződése, a beérkezett szakmai, lakossági és egyéb vélemények, a térségben megszületett népszavazási eredmények szellemében hozza meg a döntését felelősséggel. A beruházó is megtalálhatja azt a helyszínt, ahol térséggel harmóniában hajthatja végre a fejlesztést, azonban barnamezős beruházás keretében. Dr. Hajdu Klára 14 óra 10 perckor lezárja a közmeghallgatást azzal, hogy az írásbeli észrevételeket a hatóság döntése során szakértői bevonásával figyelembe fogja venni. k.m.f.
dr. Kokas Edit Anna s.k.