JAVASLAT A MAGYARORSZÁGI KÁT Kötelező Átvételi Tarifa RENDSZER GREEN-X ALAPÚ ÁTALAKÍTÁSÁRA évre

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626 email: [email protected]

II. kötet MÓDSZERTAN A MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKENERGIAFORRÁSÚ VILLAMOS ENERGIA KÖTELEZŐ ÁTVÉTELI ÁRTÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA szakági kutatási munka

JAVASLAT A MAGYARORSZÁGI KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – RENDSZER GREEN-X ALAPÚ ÁTALAKÍTÁSÁRA 2011–12 évre

Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig.

Budapest, 2011. március

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. 2. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

6. 6.1.

6.2.

6.3.

6.4.

BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 3 A KÁT – kötelező átvételi támogatási tarifarendszer – ÁTALAKÍTÁSI MÓDJÁRA VONATKOZÓ FŐ FELADATOK ............................................................................................................................... 4 EURÓPAI PÉLDÁK, MÓDOK, KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK .......................................... 4 AZ ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA ............................................................................. 8 A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FELTÉTELRENDSZER ................................ 11 Költséganalitika ...................................................................................................................................... 11 Villamos energia fajlagos referencia (piaci) ár meghatározása ........................................................... 15 Hőenergia értékesítés referencia ár meghatározása ........................................................................... 17 GREEN-X méretezés, részletes számítások ........................................................................................ 18 5.4.1. KÁT érték meghatározása ...................................................................................................... 18 5.4.2. A számításnál figyelembe vett tőkeköltség (WACC) részletes meghatározása.................... 20 5.4.3 Kockázatmentes hozam .......................................................................................................... 22 5.4.4 Éves átlagos infláció................................................................................................................ 23 5.4.5 Reál kockázatmentes hozam .................................................................................................. 23 5.4.6 Elvárt piaci megtérülés ............................................................................................................ 24 5.4.7 Kockázati prémium .................................................................................................................. 24 5.4.8. Elvárt piaci megtérülés értékei ................................................................................................ 27 5.4.9 Iparági béta .............................................................................................................................. 27 5.4.10 Társasági adóarány................................................................................................................. 28 5.4.11. Adófizetés utáni hozam reálszintű tőkeköltsége .................................................................... 29 5.4.12. Adófizetés előtti reálszintű tőkeköltség ................................................................................... 29 5.4.13. Reálszintű súlyozott átlagos tőkeköltség (adófizetés előtt) (WACC) ..................................... 29 BENCHMARK ÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK, STRUKTÚRÁK ÉS A KÁT SZÁMÍTÁSOK BEMENŐ ADATAI, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓNKÉNTI CSOPORTOSÍTÁSBAN ............ 30 VÍZENERGIA ................................................................................................................................. 30 6.1.1. A vízenergia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ........................................................................................................... 30 6.1.2. A vízenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások................................................................................................................... 30 6.1.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 30 6.1.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai ........................................ 31 6.1.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke ........................................................................... 32 SZÉLENERGIA .............................................................................................................................. 32 6.2.1. A szélenergia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ........................................................................................................... 32 6.2.2. A szélenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások................................................................................................................... 32 6.2.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 33 6.2.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai ........................................ 33 6.2.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke ........................................................................... 34 NAPENERGIA ................................................................................................................................ 35 6.3.2. A napenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások................................................................................................................... 35 6.3.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 35 6.3.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai ........................................ 36 6.3.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011–2012 évre javasolt KÁT mértéke ............................................................................. 37 GEOTERMIKUS ENERGIA ............................................................................................................ 38 6.4.1. A geotermikus energia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ........................................................................................ 38 6.4.2. A geotermikus energia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások ........................................................................................................ 38 6.4.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 38 6.4.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (tiszta geotermikus villamosenergia-termelés) ................................................................................................. 39

MEH–PYLON Kft. Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer GREEN-X alapú átalakítására 2011–12 évre

1

A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (tiszta geotermikus villamosenergiatermelés) ........................................................................................................................... 40 6.4.6. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (termál metán + geotermikus villamosenergia-termelés) ............................................................................ 41 6.4.7. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (termál metán + geotermikus villamosenergia-termelés) ................................................................................................. 42 6.5. BIOGÁZ .......................................................................................................................................... 43 6.5.1. A biogáz szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) .................................................................................................................... 43 6.5.2. A biogáz támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások ............. 43 6.5.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 44 6.5.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (tiszta geotermikus villamosenergia-termelés) ................................................................................................. 44 6.5.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke ........................................................................... 46 6.5.6. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT a 2011 – 2012 években induló projektek részére ................................................................ 47 6.6. SZILÁRD BIOMASSZA (FÁSSZÁRÚ ÉS LÁGYSZÁRÚ) ............................................................... 48 6.6.1. A szilárd biomassza hasznosítás szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ........................................................................... 48 6.6.2. A biomassza támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások ...... 49 6.6.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 49 6.6.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (fás szárú biomaszsza) ................................................................................................................................... 50 6.6.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (fás szárú biomassza)....................................... 52 6.6.6. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT és a 2011 – 2012 években induló projektek részére (fás szárú biomassza) ......................... 53 6.6.7. A GREEN-X SZERINTI SZÁMÍTÁS MEGHATÁROZÓ PARAMÉTER ADATAI (LÁGYSZÁRÚ BIOMASSZA) ............................................................................................ 54 6.6.8. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (Lágyszárú biomassza)..................................... 55 6.6.9. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT és a 2011–2012 években induló projektek részére (lágyszárú biomassza) .......................... 56 6.7. RÉSZBEN MEGÚJULÓ HULLADÉK ALAPÚ BIOMASSZA ÉGETÉS (KOMMUNÁLIS HULLADÉKÉGETÉS, SZINTÉZISGÁZ ELŐÁLLÍTÁSÚ ENERGIAÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK) .................................................................................................................................................. 57 6.7.1. A hulladékhasznosítás szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ........................................................................................ 57 6.7.2. A hulladékégetésű, szintézisgáz előállító és hasznosító technológiák támogatásának különleges indokoltsága, ill. egyéb megfontolások .................................................... 57 6.7.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása ..................................................... 58 6.7.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai ........................................ 58 6.7.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011–2012 évre javasolt KÁT mértéke (hulladékégetés) ................................................. 59 6.8. SZÉN – BIOMASSZA VEGYES TÜZELÉS TOVÁBBMŰKÖDŐ ERŐMŰVEKBEN ....................... 60 6.8.1. A vegyes tüzelés szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) ................................................................................................... 60 6.8.2. A vegyes tüzelésű technológiák támogatásának különleges indokoltsága, ill. egyéb megfontolások................................................................................................................... 60 6.9. A HAZAI KÁT TARIFARENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATA ............................................ 61 7. A JAVASOLT HAZAI KÁT TARIFARENDSZER EGZAKT ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NEMZETKÖZI KÁT RENDSZEREK EREDMÉNYEIVEL ....................................................................... 65 7.1. Helyzetértékelés ............................................................................................................................. 65 7.2. Javasolt KÁT és nemzetközi támogatások összehasonlítása ........................................................ 66 8. A KÁT tarifa differenciálására vonatkozó hazai K+F kísérletek első nyers eredményei, bónuszjavaslatok ................................................................................................................................ 75 9. A VÉGLEGES NMCST PROGRAM ALAPJÁN A 2015 ÉV VÉGÉIG BECSÜLHETŐ FENNTARTHATÓ POTENCIÁL NAGYSÁGA (A NÖVEKEDÉS BIZTOSÍTÁSÁRA) ............................... 77 Forrásmunkák jegyzéke ............................................................................................................................... 78 FÜGGELÉK .................................................................................................................................................. 80 6.4.5.


2

1.

BEVEZETÉS

A megújuló energiaforrásból és a szerves hulladékokból átalakított és termelt villamos energia a napjainkig kialakult gyakorlat szerint támogatást élvez. Ennek leggyakoribb módja a villamos energia kötelező átvétele – a KÁT – egy, a zsinóráram átvételi áránál garantáltan nagyobb áron. A 2009/28/EK irányelv értelmében az Európai Unió nem ír elő egységes módot a megújuló energiaforrás-alapú villamosenergia-termelés támogatására, ezért a tagországok különféle támogatási rendszereket, eszközöket alkalmaztak a termelési típusú támogatásokra. Magyarországon a KÁT tarifarendszer átvételi árára a 389/2007. Kormányrendelet vonatkozik, továbbá az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átvételi rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról a 109/2007. GKM rendelet intézkedik. A teljes jogszabályi hátteret: a VET, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, ill. az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011 évi XXIX. törvény biztosítja. A Magyarországon kialakult KÁT rendszer viszont, jelenlegi formájában nem ösztönzi a kijelölt és vállalt fejlesztési irányok érvényesülését. Azon felül a különböző bázisú átalakítási technológiák támogatásának egy része erősen vitatható az indokoltsága, akár környezetvédelmi, vidékfejlesztési stb. szempontból. Továbbá hiányzik az egyre korszerűbb benchmark technológiák bevonása is a támogatott körbe. Így fő cél: a megújuló energiaforrás-hasznosítások támogatási rendszerének átalakítása, nagyobb fokú differenciálása, korszerűsítése, az előírt GREEN-X módszer szerinti egységes számításokkal nyert KÁT értékek bevezetési javaslata.

1. sz. ábra: KÁT rendszer átalakításának szükségessége


3

2.

A KÁT – kötelező átvételi támogatási tarifarendszer – ÁTALAKÍTÁSI MÓDJÁRA VONATKOZÓ FŐ FELADATOK:

A megtérülési idő, a mennyiség és az ár meghatározása keretében javasolható intézkedések: • Megtérülési időt és mennyiséget a jövőben, az egyedi MEH határozatok helyett, kormányrendelet határozza meg • A megtérülési idő és az átvételi támogatás időtartama egységesen 15 év lenne, melyet arányosan csökkent az egyéb beruházási támogatások figyelembevétele cél: támogatáshalmozódás és extra profit elkerülése • Az átvételi árak differenciálása: energiaforrás, termelési eljárás, méret és felhasználási cél (VET.) szerint • Az átvételi árak strukturáltságán túl a nemzeti politika kiemelései szerint, a méltányolható támogatás teljes összegét csak a kiemelt projekttípusok kaphatják meg, míg már esetekben az átvételi ár kevesebb jövedelmet biztosíthat, mint amit egy átlagprojekttől a piac általában elvár. Így a kiemelt célterületeken kívül csak az átlagosnál költséghatékonyabb vagy az innovációs jelentőségű projektek megvalósulása valószínűsíthető. A KÁT-rendszer felülvizsgálatát a magyarországi Cselekvési Terv aktuális céljai alapján 2 évente ajánlott elvégezni. • Biomassza: A megvalósuló projektek üzemben tartására a KÁT az átvételi időszak után is szükséges lehet, azonban a biomassza árak jelenlegi, sőt különösen a várható növekvő szintje mellett úgy tűnik, hogy üzemeltetési támogatás (KÁT) nélkül ezek többnyire nem lennének fenntarthatók. Így az EU-ban is elfogadott gyakorlat szerint indokolt lehet a beruházási tőke megtérülése után is alacsonyabb szintű átvételi áron bizonyos támogatást – a tüzelőanyag költségek alapján – továbbra is biztosítani (ún. „barna KÁT” formájában). • Az 1%/év jelenleg alkalmazott degresszió megszüntetése. 3.

EURÓPAI PÉLDÁK, MÓDOK, KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK

A különböző megújuló energia technológiák támogatására az Európai Unióban az alábbi eszközöket alkalmazzák:  A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés (RES-E): A támogatás elsődlegesen a termelés támogatásával történik, ezen belül az elterjedten alkalmazott eszközök a következők: átvételi ár támogatása (feed in tariff, ill. kötelező átvételi ár: KÁT): (az EU tagországok többségében, pl. Németország, Ausztria) [6][10][13] forgalmazható zöld bizonyítvány rendszer (pl. Egyesült Királyság) [16] zöld prémium rendszer (pl. Spanyolország, Csehország) [14][19]  A megújuló energia alapú fűtési és hűtési energia termelés(RES-H/C): A leggyakrabban alkalmazott eszközök: Beruházási támogatás: (szinte mindegyik EU tagállamban) [16] Tarifák / bonusz modell: (Németország) [13] Adókedvezmény: (pl. Hollandia, Svédország, Írország) Emellett még alkalmazható eszközök a kedvezményes hitelek, közbeszerzés, kvótarendszer, versenyeljárás.  Bioüzemanyagok termelésére: Adózási eszközök: adókedvezmény, adómentesség Beruházási támogatás


4

A KÁT rendszer bevezetése pl. Németországban jelentős kapacitásbővülést eredményezett ugyan, de a drága technológiák gazdaságra gyakorolt hatása nehezebben érvényesült, viszont megemelte a villamos energia árát 7,5%-kal 2008-ig, amit a fogyasztókra terheltek. Spanyolországban a napenergia-hasznosítás túlzott felfuttatása a zöldprémium rendszer alkalmazásával túlteljesítést, szabályozhatatlanságot okozott. [16][25] 1. sz. táblázat: Eszközök a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésére

Eszközök a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésére közvetlen pénzügyi támogatás példák támogatás termelőknek AT, DE, ES, IT, NL, SK beruházási támogatás ES, BE, FI, UK adó-, hitel- és díjkedadó- és díjcsökkentés ES, F, PL vezmények adó- és díjmentesség BE, ES, NL, PL, UK gyorsított leírás PL, RO adóhitel F kedvezményes hitel PL szabályozás

kötelező átvételi ár (KÁT)

mennyiségi korlátozás

átvételi kötelezettség kiszabása hozzáférés szabályozás kvóta, zöld bizonyítvány

kapcsolódó szolgáltatások az államtól költség alatti áron externális költségek kezelése

AT, CZ, DE, ES, Pl, HU AT, CZ, DE, ES, Fl, HU, F, PL BE, CZ, DE, PL BE, IT, PL, RO, UK

HU részére bio, geo nap, geo

drága technológiák mindre

K+F tevékenység finanszírozása

NL

nap, biogáz biomassza és erőművi H, tüz.ag., egyéb

kibocsátási kvótarendszer

AT, NL

bio, iszap, depo

Magyarországon a KÁT bevezetését követő differenciált kötelező átvételi árrendszer átlagárai végeredményben nem eredményeztek jelentős különbségeket (25,33 – 26,86 Ft/kWh), annál nagyobb a különbség a napok különböző időszakaiban (csúcsidő, völgy és mélyvölgy időszakban) (lásd az I. kötet 3. fejezetét). A RES-E támogatási eszközök megoszlása az Európai Unió országaiban Az Európai Unió még nem fogalmazott meg elkötelező ajánlást azzal kapcsolatban, melyik támogatási rendszert preferálja. A garantált áras rendszer hatásosnak bizonyult, de költségesnek, Németország és Spanyolország sikeresen működteti kötelező átvételi rendszerét és Franciaország is erre tért át a korábbi tender rendszerről. A zöld bizonyítvány rendszereket egyre több ország alkalmazza, de működési tapasztalatai még nem elegendőek a teljes körű értékeléshez (lásd a 2. sz. ábrát és a 2. sz. táblázatot). A 2. sz. táblázat bemutatja, hogy az Európai Unió tagországaiban mely támogatási eszközöket alkalmazzák a megújuló energia alapú villamosenergia-termelés ösztönzésére, a következő (3. sz. táblázat) pedig a nagyobb differenciálást eredményező „finomhangolási módozatok” választékát, ill. gyakorlatát.


5

2. sz. táblázat: A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés ösztönzésére alkalmazott eszközök az EU tagállamaiban [20] Ország Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság

Víz

Szél

FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FIT FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT/FZB FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR ZPR FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT/FZB FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

Biomassza FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR ZPR FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT/FZB FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

Biogáz FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FIT/ZPR FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT/FZB FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

Nap (PV) FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FIT FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

Egyéb (pl. geotermia) FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FIT FIT TÁM FIT FIT FIT FIT FIT FIT/FZB FIT FIT TÁM FIT FZB FIT FZB FIT FIT FIT/ZPR FZB FZB

Forrás: European Renewable Energies Federation: Prices for Renewable Energies in Europe, Report 2009.

FIT: feed-in tariff (garantált áras kötelező átvétel) ZPR: zöld prémium

FZB: forgalmazható zöld bizonyítvány TÁM: beruházás támogatás

2. sz. ábra: Az európai tagállamok megújuló villamosenergia-átalakítóinak támogatási rendszerei (RES-E) [20]


6

3. sz. táblázat: Kötelező átvétel finomhangolása az európai országok gyakorlatában [25][29] Megújuló támogatási rezsim átvételi tarifa

AT BG* CY CZ DE DK** EE EL ES FR*** HU**** IR IT***** LT LU LV MT NL PT SK SL UK*****

x x x x (4) x x (5) x x x (6)(7) x x x x (6) x x x x x x x x x (6)

zöld prémium

x x

x

A tarifa differenciálásának dimenziói beépített beépített erőforrás kapacitás kapacitás típusa eredete nagysága üzembe állítása (2)

x x x x x x x x x x x x x

x x

x x

x x x

x x x x x x x

x x

Egyéb kritikus tényezők a kötelező átvételi rezsimben (1) időben degresszív tarifa

költségvetésből fizetett kiegészítő ártámogatás

jogszabályban meghatározott átvételi időtartam (3)

x

x

x

x

x

x x

x x x

x x

x x

x

x x x

x x

x

x x

x x

x

x x x x x

x

x (8)

x x

x

x x x

x (9) x

x

x

x

x

Forrás: Infrapont az EREF (2009) alapján

Megjegyzés: * szél esetében az effektív működési idő alapján is differenciált a tarifa ** szél és PV esetében az effektív működési idő alapján is differenciált a tarifa *** víz esetén évszak szerint is differenciált a tarifa **** víz és biomassza esetén a napszak alapján is differenciált a tarifa (mélyvölgy-, völgy-, csúcsidőszak) ***** átvételi tarifát és zöld bizonyítványt vegyesen alkalmaznak

A legelterjedtebb kétféle termelés támogatási rendszer összevetésére szolgáló értékelő táblázat (lásd a 4. sz. táblázatot) eredményei is főleg a KÁT tarifa rendszer mellett szólnak, amit a hazai gyakorlat is elfogad és preferál a továbbiakban. 4. sz. táblázat: A két támogatási rendszer összehasonlító értékelése a nemzetközi tanulmányok eredményei alapján [2] Garantált átvételi rendszer Zöld bizonyítvány rendszer Előnyök Előre tervezhető (hosszú távon kiszámítható) Megújuló technológiák széleskörű versenyeztetése Alacsony beruházói kockázat Piaci alapú Szélesebb körű technológia-/energia-mix (technológia specifikus átvételi árak) Piacteremtési lehetőség a különböző technológiák számára Hátrányok Megújuló technológiák várható költségalakuláTechnológiák / kisméretű tersának és piaci részesedésének becslési nehémelők kiszorulhatnak zsége (alá/fölé becslés) Hosszú távú megállapodások csökkenthetik / befolyásolhatPiaci fejleményekre lassabban reagál (pl. költségváltozásokra) ják a piaci likviditást Túltámogatás lehetősége (piacéretté vált techVolatilis árak / magas kockázanológiák esetén) ti prémium


7

4.

AZ ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA

A támogatási rendszer továbbfejlesztése során a következő alapelvek [1][16] érvényesítésével célszerű számolni: Hatásosság A támogatási rendszer működésével szembeni követelmény, hogy segítse a megújuló energiafelhasználás mennyiségére vonatkozó célok elérését, azaz a megújuló energia potenciál minél nagyobb készletének kiaknázását támogassa. Hatékonyság Fontos szempont, hogy mely támogatási forma tekinthető társadalmi jóléti szempontból a leghatékonyabbnak, vagyis egy forint támogatás milyen formában eredményezi a legnagyobb gazdasági hozadékot a megújulók hasznosítása során. Szempont továbbá a támogatási mérték megfelelősége, valamint hogy az adott piaci feltételek mellett a célkitűzések elérésnek mi az optimális formája. A hatékonyságot nemcsak a támogatási rendszer egésze, hanem a támogatási rendszer egyes elemeinek tekintetében is alapelvként kell tekinteni: a támogatásoknak a gazdaságilag és környezetileg is hatékony megújuló energiaforrás felhasználást kell ösztönözniük, a korszerű technológiák, megoldások preferálásával. A technológiai haladás elősegítése, innovatív megoldások bevezetése A technológiai haladás két fő részből áll. Egyrészről a technológiákat fejlesztők kutatás-fejlesztési tevékenységének eredményessége, másrészről a technológiákat alkalmazók tudásának, gyakorlati ismereteinek javulása, az alkalmazás során végzett tanulási folyamat keretében. Az új technológiák elterjedése és hatékony működése szempontjából mindkét elem fontos, az energiarendszer szempontjából pedig az új technológiák piacra kerülése és hatékony működtetése révén elérhető költségcsökkenés tekinthető a legfontosabb eredménynek. Fenntarthatóság, környezetvédelem A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése a támogatási rendszer kialakításánál komplex szemléletmódot kíván. A támogatások révén elérhető megújuló energiahordozó növekmény teljes környezeti hatását úgy kell meghatározni, hogy a kiváltott fosszilis energiahordozók révén elkerült környezeti károk, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása során fellépő közvetett és közvetlen környezeti hatások egyaránt számszerűsíthetők és értékelhetők legyenek, pl. az egészségügyi helyzet javulása, az épített környezet állagromlásának lassulása, illetve az üvegházhatás mérséklődése, amely utóbbi a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából is fontos. A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósításáról szóló 2000-es Lisszaboni Stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a


8

foglalkoztatás bővítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a 2001-es Göteborgi Stratégia hét fő prioritási területre összpontosít: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiagazdálkodás javítása; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; az emberi egészség védelme; a társadalmi befogadás erősítése, a demográfiai változások és a migráció kezelése; és végül a szegénység elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása globális szinten. Decentralizáció A megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelés elsősorban a helyi, decentralizált termelési rendszerek kialakítására alkalmas, mivel a megújulók alacsony energiasűrűsége miatt a nagyobb távolságokra történő szállításuk nem gazdaságos. Az alkalmazott támogatási rendszerek kialakításánál ezért ösztönözni kell a helyi adottságok kihasználására és a helyi energiaigények kielégítésére alkalmas technológiákat, hogy a decentralizáció révén kedvező vidék-, régiófejlesztési hatások érvényesüljenek. A regionális különbségeket érvényesítő, főként nem piaci alapon működő támogatási rendszereknél ugyanakkor nagyon erős a veszélye annak, hogy a térségi eltéréseket a támogatási rendszer nem megfelelő módon veszi figyelembe, ezáltal indokolatlan előnyöket, illetve a rendelkezésre álló korlátozott források miatt indokolatlan hátrányokat hozhat létre. Diverzifikáció, importfüggőség csökkentése Az energiaellátás biztonságának egyik alapvető feltétele az energiaforrások diverzifikációja. A megújuló energiaforrások hasznosítása a hazai erőforrások kihasználásán alapul, ezáltal csökkenti az importfüggőséget. Ez a hatás a megújuló energia részarány-növekedésével párhuzamosan erősödik, tehát a támogatási rendszernek ebből a szempontból a minél nagyobb mértékű megújuló energia potenciál kihasználást kell elősegítenie. Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A függőségből eredő kockázatok csökkentése fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésének. Az egyes energiahordozók világpiaci árváltozásait számos, az importáló ország által nem befolyásolható tényező befolyásolja, amelyek a monopolhelyzet következtében azonban erősen hatnak az importáló ország gazdaságára. Ezért a diverzifikálás költségeit, beleértve a megújuló energiaforrások növelésének ráfordításait is, indokolt valamilyen részben a piaci szereplőknek (energiafogyasztók) és az államnak viselnie. Hosszú távú ellátásbiztonság A néhány évtized múlva kimerülőnek prognosztizált energiaforrásokkal szemben a megújuló energiák nem kimerülő fajtái addicionális externális értékkel rendelkeznek a hosszú távú energiaellátás szempontjából, bár a hagyományos energiahordozók helyettesítés költségeinek várható alakulása nehezen prognosztizálható. Ennek ellenére a megújuló energiahasznosítással összefüggő hosszú távú ellátásbiztonság mindenképpen külön értéket képvisel.


9

Régiófejlesztés, térségfejlesztés A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul a helyi energiaforrások kiaknázásához, amely elősegíti a decentralizált energiatermelés térnyerését. A megújulók ezáltal olyan módon növelhetik a vidék lakosságmegtartó erejét, hogy egyben a fenntartható helyi fejlődést segítik elő, általában a táj hagyományos jellegének megőrzésével. A nagy léptékű megújuló energetikai beruházások (pl. szélfarm, naperőmű) hozzájárulhatnak a helyi adóbefizetések növekedése által a régió, vagy település infrastruktúrájának gyorsabb fejlődéséhez is.

3. sz. ábra: A megújuló energiahordozói potenciál sűrűsödés az ország keleti, középső és déli részén a legnagyobb [26][23]

4. sz. ábra: Magyarország elmaradott térségeinek területi kínálata a D-i, DK-i karéjban [27][28]


10

5. 5.1.

A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FELTÉTELRENDSZER Költséganalitika

A GREEN-X modell alapú KÁT ár meghatározás a kiválasztott kategória típusok benchmark elemzésén alapszik. A projekttípusok költség és bevétel analízise adja meg azt az árbevétel hiányt, amit az üzemeltetők akkor szenvednének el, ha a szabad piacon kellene a termelt zöld villamos energiát értékesíteniük. A KÁT támogatás akkor elfogadható, ha nem biztosít tiltott versenypiaci támogatást, nem ad extraprofitot, de garantálhat akkora jövedelmet, ami már az egyes szegmensekben lehetővé teszi a piaci verseny működése melletti megvalósítást. Számított KÁT javaslatokban a Cselekvési Terv kiemelt prioritású témáira a fenti feltételek teljesülnek, míg azokon a területeken, amelyek kevésbé jelentősek az elkövetkező két-három éves időszakban, az átvételi díj mértéke nem biztosítja a normál piaci hozamot az átlagprojekteknél. Az egyes benchmark projektkategóriák részére elkészültek a hálózatra termelt önfogyasztással csökkentett villamos energia erőművi önköltségszámítások a GREEN-X metódus szerint. [8] A költség a módszertan szerinti tőkeköltségből, üzemeltetési költségekből, a kapcsolódó esetleges egyéb árbevételekből (hulladékártalmatlanítás, távhő értékesítés) áll, amit esetenként maradványértékkel is csökkentettük. A maradványérték azokban az esetekben kerültek figyelembevételre, ha a tőke megtérülése, és a KÁT ár időszak után a projekt piaci körülmények között is jelentős jövedelemmel működtethető. Azokban a biomassza felhasználásához kapcsolódó esetekben, amikor a fenntarthatósághoz a tőke megtérülési időszaka után is átvételi támogatás szükséges, meghatároztuk e támogatás lehetséges mértékét (barna KÁT). Az üzemeltetési költségek között változó és állandó költségeket különböztetünk meg. A változó költségek az erőmű működésétől, kihasználtságától függőek, megkülönböztetjük a megújuló energiaforrás közvetlen költségeit és a járulékos változó költségeket (mint például segédenergia költség, üzemeltetéstől függő karbantartás stb.) Állandó költségek elsősorban a munkaerő és az általános költségek, illetve a karbantartási költségek egy része. Minden költségelem a hálózatra önfogyasztással csökkentett villamosenergiatermelésre vonatkoztatható, így összemérhető értékek nyerhetők. A részletes adatokat a következő, 5. sz. táblázat tartalmazza.


11

5. sz. táblázat: Benchmark projekt költségek analízise Kód

Megújuló

Névleges teljesítmény

Egyéb megjegyzés

GREEN-X költség [Ft/MWhe]

Tőkeköltség [Ft/MWhe]

1.1 1.2

Vízenergia

1.3 2.1 2.2

Szélenergia

50,1 kW – 500 kW 500,1 kW – 5 MW 5,01 MW 20 MW 50,1 kW – 3 MW 3,01 MW – 20 MW

Megújuló energiahordozó költsége [Ft/MWhe]

Egyéb változó költség [Ft/MWhe]

Állandó költség [Ft/MWhe]

Árbevétel hőeladásból [Ft/MWhe]

Egyéb árbevétel (pld.hulladé kátvétel) [Ft/MWhe]

Maradvány érték [Ft/MWhe]

Legnagyobb GREEN –X KÁT 2011 [Ft/MWhe]

Legnagyobb „Barna” KÁT [Ft/MWhe]

43 943

27 047

-

8 448

8 448

-

-

0

43 943

0

34 790

30 761

-

2 121

1 909

-

-

1 751

33 039

0

35 094

32 625

-

1 097

1 372

-

-

2 579

32 515

0

30 894

29 971

-

321

602

-

-

2 272

28 622

0

20 292

19 098

-

398

796

-

-

2 853

17 438

0

3.1

Szabadon álló

95 063

91 142

-

-

3 922

-

-

1 769

93 294

0

3.2

Háztető(kö)n, homlokzat(ok)on, ill. épületintegráltan telepített (valós vagy virtuális „smart grid” erőmű”)

112 111

107 702

-

-

4 409

-

-

1 687

110 424

0

70 572

69 900

-

47

625

-

-

2 966

67 606

0

73 881

27 719

-

6 782

9 380

-

-

0

43 881

0

39 735

31 987

-

7 687

10 877

10 817

-

1 127

38 608

0

42 624

29 069

-

5 685

7 871

-

-

194

42 430

0

38 261

31 513

-

6 153

8 790

8 195

-

1 659

36 603

0

34 435

18 189

-

6 608

9 637

-

-

0

34 435

0

30 308

18 889

-

7 174

11 036

6 791

-

654

29 654

0

21 821

16 422

-

3 779

1 620

-

-

1 949

19 872

0

23 925

29 587

-

4 810

4 810

15 282

-

4 328

19 597

0

Napenergia

1,01 MW – 20 MW

3.3 4.1 4.2 4.3 4.4

Geotermikus energia

4.5 4.6 4.7 4.8

50,1 kW – 1 MW

Geotermikus energia + termálmetán

50,1 kW – 1 MW

Távhőszolgáltatás nélkül Lakossági távhővel

1,01 MW – 5 MW


5,01 MW – 20 MW


50,01 kW – 20 MW

Távhőszolgáltatás nélkül, termálmetán hasznosításra Lakossági távhővel termálmetán hasznosításra

Forrás: PYLON – Kapros Z.


12

5. sz. táblázat folytatása Kód

Megújuló


Egyéb megjegyzés



5. 6.

Szennyvíziszap-gáz Depónia gáz

7.1 7.2

Mezőgazdasági biogáz

7.3

8.

50 kW fölött 50 kW fölött 50,01 kW – 500 kW 500,1 kW – 1 MW 1,01 MW – 20 MW 500,1 kW -20 MW

Biometán

9.1

50,1 kW – 1 MW

9.2

Gázmotoros villamosenergia termelés igazolt biometán fizikai vagy virtuális felhasználásával + kapcsolt energiatermeléssel Kapcsolt energiatermelés esetén Kapcsolt energiatermelés esetén

9.4 9.5 9.6

Fás szárú biomassza

1,01 MW – 10 MW

9.7 9.8

10,01 MW – 20 MW



Egyéb árbevétel (pld.hulladék átvétel) [Ft/MWhe]


Legnagyobb GREEN –X KÁT 2011 [Ft/MWhe]


5 180

-

19 678

3 092

-

-

0

27 950

22 770

26 230

10 169

-

6 424

9 636

-

-

0

26 230

16 060

43 465

23 771

7 710

7 710

11 922

531

7 117

0

43 465

19 694

38 171

23 831

14 587

4 567

6 605

3 870

7 548

20

38 151

14 458

31 213

19 123

13 553

3 644

6 534

4 717

6 924

509

30 704

14 458

35 025

22 789

23 510

4 358

9 201

15 305

9 528

478

34 548

0

54 416

23 769

16 098

6 346

8 204

0

-

0

54 416

30 648

29 617

22 209

7 826

10 126

9 047

0

59 841

30 224

13 439

17 086

2 317

2 340

0

0

35 181

21 742

16 383

18 120

2 824

3 810

6 630

0

34 506

18 123

13 627

17 940

2 317

2 340

0

0

36 223

22 596

0

35 611

19 029

0

29 759

14 458

0

30 776

14 458

59 841

34 506 36 223

Kapcsolt energiatermelés esetén + 100%-ban energia ültetvényből Kapcsolt energiatermelés esetén Kapcsolt energiatermelés esetén + 100%-ban energia ültetvényből


27 950

35 181

9.3


35 611

29 759

-

16 582

19 026

2 824

3 810

6 630

13 807

16 668

2 083

3 417

6 216

30 776

-

13 990

17 501

2 083

3 417

6 216



13

5. sz. táblázat folytatása Kód

Megújuló


Egyéb megjegyzés



10.1 10.2 50,1 kW – 10 MW

10.3 10.4

Lágyszárú biomassza

10.5 10,01 MW – 20 MW 10.6 11.1 11.2

11.3

12.1

Kommunális hulladékégetés Kommunális hulladék szintézis gáz Szén – biomassza vegyes tüzelés

50,1 kW – 2 MW 2 MW fölött 500,1 kW – 20 MW Meglévő erőművek tovább működése energiaültetvényből

Kapcsolt energiatermelés esetén Kapcsolt energiatermelés esetén + 100%-ban energia ültetvényből Kapcsolt energiatermelés esetén + 100%-ban energia ültetvényből Kapcsolt energiatermelés esetén + 100%-ban energia ültetvényből

A termelt áram 50%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár. A termelt áram 49%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár. A termelt áram biomassza arányára (min. 20%) jár a KÁT, másik fele piaci ár.





Egyéb árbevétel (pld.hullad ékátvétel) [Ft/MWhe]


Legnagyobb GREEN – X KÁT 2011 [Ft/MWhe]


40 779 41 846

15 820

15 162

2 717

7 079

0

-

0

40 779

24 959

19 712

16 819

2 940

9 005

6 630

-

0

41 846

22 135

41 703 42 872

15 986

15 921

2 717

7 079

0

-

0

41 703

25 717

19 896

17 660

2 940

9 005

6 630

-

0

42 872

22 976

15 052

14 854

2 311

3 384

6 155

-

14

29 432

14 458

15 052

15 597

2 311

3 384

6 155

-

0

30 188

15 136

23 580

8 663

4 675

11 395

40 323

4 805

4 383

0

32 702

0

23 809

23 366

4 238

7 416

7 143

8 297

3 973

1 224

27 131

0

54 796

53 418

42 987

4 917

18 383

19 414

38 820

2 814

51 359

0

12 680

59 (energetikai ültetvény hálózat kialakítása)

11 618

871

131

0

-

0

-

14 458

29 446

30 188



14

5.2. Villamos energia fajlagos referencia (piaci) ár meghatározása A projektek értékelésénél nehézség, hogy olyan virtuális piaci árhoz kell a megújuló alapú kiserőműveket viszonyítani, amelyekre gyakorlatilag nincs piaci példa. További hátrányt jelent, hogy a villamos energia jellemzőnek tekintett értékesítési árát a lehetőséghez képest elfogadhatóan 15 évre előre szóló becsléssel is modellezni kell ahhoz, hogy a GREEN-X modellben figyelembe vehető értéket kapjunk. A villamosenergia-piacon bázisárnak tekintett, zsinórtermékre (mint meghatározó termékre) vonatkozó prognózis tekintetében A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOSENERGIA-ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-IG (Budapest 2009. november) Energiakutató Intézet (EKI – REKK) előrejelzésére tudunk számítani. [18] Támogatás nélküli esetben a megújuló energiát hasznosító kiserőművek számára a zsinórtermék ára feltehetően alacsonyabb, mint a piacra lépéshez a megtérülés mellet szükséges piaci ár. A támogatott, különösen az átvételi garanciával és prémiummal is támogatott megújuló energetikai projektek viszont jellegüket tekintve általában zsinóráram termelésre törekednek, bár az átvételi ár zónaidőkre való osztásával ez befolyásolható (jelenleg is a mélyvölgy időszakában való csökkentett üzem a jellemző az időjárás független, de rugalmas üzemeltetésű technológiák esetén). A jelen tanulmányban így a támogatáspolitikával biztosított zsinórüzemi állapot melletti piaci villamos energia árat tekintjük a prémium nélküli állapot fajlagos árbevételének. Az EKI – REKK tanulmánya ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy mivel a modell input adatai is előre jelzett adatok, ezért fontos figyelembe venni, hogy különböző előrejelzések input oldalon más-más outputot eredményezhetnek. Az EKI – REKK az Energia Hivatal munkatársaival egyeztetve alakította ki az un. alap-szcenáriót, amely a legvalószínűbbnek tartott érték, de ugyanakkor kialakítottak még két másik szcenáriót is, egy ún. ’optimista’ szcenáriót, mely magasabb kereslettel, és ez által nagyobb beruházási kedvvel, magasabb CO2 és magasabb olajárral számol, illetve egy ’peszszimista’ szcenáriót, mely alacsonyabb kereslettel, és alacsonyabb inputárakkal számol. A három szcenárió esetében a 2020-ig várható hazai nagykereskedelmi zsinóráram ára az alábbi módokon alakul:

Forrás: REKK számítások és modellfuttatási eredmények

6. ábra: A magyarországi zsinóráram ára 2010–2020 között, a három szcenárió esetén, 2009-es becslés [18]


15

Az Alappálya továbbra is alkalmas a KÁT meghatározó modellszámítások megalapozására.

Forrás: MEH

7. ábra: A magyarországi zsinóráram ára várható ára 2012-ig, három szcenárió esetén

Az EKI által legreálisabbnak tartott alapszcenárió esetében a magyarországi éves reál zsinórár a 2009-es 52 €/MWh-s szintről 2020-ra felmegy 72 €/MWh-ra. A benchmark projektek értékelésénél ezt az alapszcenáriót vesszük figyelembe. Az értékek pontos számértékei a következők: 6. Táblázat: A modellezett éves zsinór áram fajlagos ára 2010-2020 között alapszcenárió esetében, Magyarországon €/MWh év i infláció (PM)*

2010 0 1,047

2011 1 1,035

2012 2 1,033

2013 3 1,034

2014 4 1,036

2015 5 1,035

2016 6 1,032

2017 7 1,03

2018 8 1,029

2019 9 1,028

2020 10 104,7

(1+p)-i tényező Nominális ár** [€/MWh] Nominális ár *** [Ft/MWh] Reálár [Ft/MWh] Súlyozott átlagár [Ft/MWh]

1,000

0,966

0,937

0,905

0,868

0,842

0,828

0,813

0,796

0,780

0,766

56,0

56,9

52,2

54,0

56,4

58,8

61,9

64,7

66,1

69,7

72,2

15 534,4 15 784,1 14 480,3 14 979,6 15 645,4 16 311,1 17 171,1 17 947,8 18 336,1 19 334,8 20 028,3 15 534,4 15 250,3 13 569,9 13 550,0 13 581,5 13 733,5 14 214,1 14 593,2 14 587,6 15 080,0 15 344,0

14 458,0

*A 161/2005 (VIII.16.) Kormányrendelet szerint a Pénzügyminisztérium inflációs indexálása szerint **REKK becslése *** NFÜ technikai árfolyam 2011. január 1-én: 277,4 Ft/€ szerint

A fentiek alapján a jelenleg a projektvizsgálatoknál figyelembe vett villamos energia piaci reálár: bEL = 14 458,0 Ft/MWh


16

5.3.

Hőenergia értékesítés referencia ár meghatározása

A benchmark projektek vizsgálatánál értékelni szükséges a hőárbevételek piaci értékét is mind a kapcsolt villamos és hőenergia termelés, mint a kizárólagosan hőenergia termelés esetén. A piaci tapasztalatok alapján az új megújuló energetikai beruházások akkor tudják a hőt értékesíteni, ha a tervezett hődíj 15–25%-os költségmegtakarítást eredményez. A jelenleg az egyetemes szolgáltatás szerinti díjakat az alábbiak tartalmazzák: A Fővárosi Gázművek Zrt. egyetemes szolgáltatói engedélyesének árai 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet alapján Értékesítési kategória

100 m3/h-nál kisebb mérővel rendelkező felhasználók 100 m3/ha-nál nagyobb

Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) Teljesítmény-lekötés <20 n3/h gázmérővel rendelkezők

2010. április 1-jétől Éves Éves alapdíj alapdíj*(1) Ft Ft/m3/ha 12 000

>20 m3/h gázmérővel rendelkezők

19 068

Éves teljesítménydíj Ft/MJ/h

Gázdíj Ft/MJ 3,025 2,493

101–500 m3/h teljesítmény-lekötés

1 000

2,300

2010. decemberi értéket tekintve a Magyar Energia Hivatal becslését felhasználva a gázköltség alapvetően az alábbiak szerint osztható fel energiafogyasztástól függő gázdíjra (energia díjra) illetve egyéb költségekre: 3

7. Táblázat 2010-ben érvényes és 2011-re várt gázköltség szerkezet (100 – 500 m /h között) Fogyasztói kategória 2010-es adat 2011-re várt

GÁZDÍJ 2 300 Ft/GJ 2 521,6 Ft/GJ

EGYÉB becsült költség 537 Ft/GJ 558,5 Ft/GJ

Becsült összes fajlagos költség 2011. jan. 2 387 Ft/GJ 3 080,1 Ft/GJ

Gázköltség aránya 81,1% 81,9%

Egyéb költség aránya 19,9% 18,1%

8. Táblázat. A modellezett fajlagos földgázdíj értékei 2011-2020 között alapszcenárió esetében, Magyarországon €c/GJ év i infláció (PM)* (1+p)-i tényező

2011 0 1,035 1,000

2012 1 1,033 0,968

2013 2 1,034 0,935

2014 3 1,036 0,899

2015 4 1,035 0,871

2016 5 1,032 0,854

2017 6 1,03 0,837

2018 7 1,029 0,819

2019 8 1,028 0,802

909 779 801 833 888 909 931 964 985 Nominális ár** [€c/GJ] 2 521,6 2 160,9 2 222,0 2 310,7 2 463,3 2 521,6 2 582,6 2 674,1 2 732,4 Nominális ár *** [Ft/GJ] 2 522 2 092 2 078 2 078 2 147 2 154 2 163 2 189 2 191 Reálár [Ft/GJ] Súlyozott átlagár 2 183,5 [Ft/MWh] *A 161/2005 (VIII.16.) Kormányrendelet szerint a Pénzügyminisztérium inflációs indexálása szerint **REKK becslése szorozva 1,054424-el, a 2011-es tényleges értékhez korrigálva *** NFÜ technikai árfolyam 2011. január 1-én: 277,4 Ft/€ szerint

2020 9 1,027 0,787 1018 2 823,9 2 222

A fentiek alapján a jelenleg a projektvizsgálatoknál figyelembe vett gázdíj: bgázdíj = 2 183,5 Ft/GJ


17

9. Táblázat 2011 január – 2020 január között várható átlagos földgázfelhasználás költségei Fogyasztói kategória

3

100 – 500 m /h között

GÁZDÍJ [Ft/GJ]

EGYÉB becsült költség [Ft/GJ]

2 183,5

558,5

Becsült összes fajlagos költség 2010. január [Ft/GJ] 2 742,0

Gázköltség aránya

Egyéb költség aránya

79,63%

20,37%

Figyelemmel arra, hogy a benchmark projektek során hőértékesítés történik, a földgázfelhasználás költségeit is a hőtermelés veszteségeinek a figyelembevételével kell meghatározni. Átlagosan 85%-os éves kazánhatásfokot figyelembe véve, és a földgáz használat költségénél 15%-kal kedvezőbb hőértékesítési díjat piaci árként elfogadva, a benchmark projektek hőértékesítése során az alábbi piaci bevétellel számolunk: 10. Táblázat Termelt hő értékének meghatározása Fogyasztói kategória

3

100 – 500 m /h között

Kiváltott összes fajlagos gázköltség gázfűtőértékre vetítve [Ft/GJ] 2 742,0

Kiváltott összes fajlagos költség hasznos hőre vetítve [Ft/GJ]

Hőértékesítés fajlagos árbevétele hasznos hőre vetítve [Ft/GJ]

3 046,7

2 590

A fentiek szerint a benchmark projektek kapcsán az alábbi fajlagos árbevételeket illetve megtakarításokat vesszük figyelembe: kapcsolt villamos és hőtermelés figyelembe vett fajlagos hődíj bevétele távhőszolgáltató, illetve ipari üzemek számára: 2 590 Ft/GJ

5.4.

GREEN-X méretezés, részletes számítások

5.4.1. KÁT érték meghatározása A KÁT támogatási rendszerben a prémium jellegű támogatás összegének a megújuló villamosenergia-termelés átvételéért garantált KÁT és a piaci zsinóráram közötti díjkülönbözet értjük. A maximális KÁT összegek meghatározásánál tehát első sorban meg kell határozni azt az indokolt és szükséges árbevételt, amely mellett a projekt kiszámítható jogi környezetben beruházói oldalról már tendenciózusan megvalósítható. Ezt az összeget nevezzük a termelt villamos energia fajlagos (GREEN-X szerint számított) költségének. [8] A fajlagos költség így a megtermelt áram vonatkozásában fedezet nyújt az erőmű változó és állandó üzemeltetési költségeire, valamint a beruházás GREEN-X szerinti tőkeköltségére. A költségek egyes összesítése mellett a fajlagos termelési költség meghatározásánál figyelembe vesszük a projekt működése során elérhető, a termelt villamos energiára vonatkoztatott fajlagos bevételeket is, melyek közül a legjellemzőbb a villamosenergia-termelés keletkező hő értékesítéséből illetve hasznosításából származó bevétel. A számításoknál a projekt maradvány értékével is számolunk, amivel a projekt által termelt áram piaci áron történő eladásának bevétel és tőkemegtérülési időszak (KÁT időszak) üzemeltetése utáni nyereséget vesszük bizonyos mértékig figyelembe. A maximális KÁT értékének a meghatározásához a fentiek szerint az alábbi képletet alkalmaztuk: MEH–PYLON Kft. Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer GREEN-X alapú átalakítására 2011–12 évre

18

KÁTmax bEL prtEL (cváltozó

1000f hcs

h 1 m cs 1000*s

1000 s CRF Bhő Begyéb ) ( ) q hCS EL ahol bEL: a termelt villamosenergia piaci értéke, a zsinóráram átlagos reálértékű piaci ára a 15 éves időszak alatt [Ft/MWh]; prtEL: A KÁT átvételi árban elrejtett prémium támogatás fajlagos összege a teljes KÁT időszakra reálértéken [Ft/MWh]; CVÁLTOZÓ: az üzemeltetés fajlagos változó költsége [Ft/MWh]; f: fajlagos állandó működési költség [Ft/kW*év]; hCS: csúcskihasználási óraszám az önfogyasztással csökkentett hálózatra táplált (nettó) villamosenergia termelésre vonatkoztatva [óra/év]; s: fajlagos egységnyi kapacitásra eső beruházási költség [Ft/kW e]; m: fajlagos maradványérték [Ft/MWh]; Bhő: A kapcsolt hő értékesítéséből származó, termelt nettó villamos energiára vonatkoztatott fajlagos árbevétel [Ft/MWh]; Begyéb: Egyéb a projekt működése miatt keletkező árbevétel vagy megtakarított költség, pld hulladék átvétele esetén [Ft/év]; qEL: az éves kiadott nettó (önfogyasztással csökkentett) villamosenergia termelés [MWh/a]; CRF: Tőkemegtérülés annuitás faktor – a beruházási költséget ezzel megszorozva megkapjuk, hogy évente mekkora – időben állandó – összeget kell realizálnia a projektnek önmagában a beruházási költség megtérüléséhez.

A GREEN-X modellben alkalmazott ’capital recovery factor’ (CRF) olyan speciális annuitás faktornak felel meg, ahol a belső kamatláb megegyezik a súlyozott átlagos tőkeköltségnek (’weighted average cost of capital’), amit a hazai terminológiában is gyakran WACC-nak jelölnek. Továbbá a GREEN-X modellben a tőkemegtérülést csak addig az időpontig veszik figyelembe, ameddig a projekt megtérül, így a számítás időhorizontja megegyezik a projekt dinamikus megtérülési idejével („payback time’). A GREEN-X modell jelölésével a CRF faktort az alábbiak szerint írhatjuk fel.

CRF

z(1 z) PT , (1 z) PT 1

ahol z: átlagos tőkeköltség [%]; PT: megtérülési idő [év] (jellemző magyar jelölése ’M’).

A GREEN-X modell a projekt műszaki élettartama helyett a létesítmény megtérülési idejét alkalmazva szabja meg a projekt értékelési időhorizontját. A módszer alapvetően 15 évben határozta meg a számításoknál a fenti megtérülési időt, így a számításban mi is ezt az időhorizontot alkalmazzuk. A diszkontálási kamatláb (z = WACC) meghatározás a GREEN-X modell szerint is soktényezős, de alapvető fontosságú feladat és technológiaként, projekttípusonként, eltérő kockázatonként eltérő értékek szerepeltetését is lehetővé teszi. Értéke jellemzően a kockázatviselők elvárásaitól valamint az alábbi négy jellemzőtől függ: - jogszabályi és politikai környezet stabilitása - támogatási rendszertől - a technológiától


19

- a beruházó típusától. A WACC alapvetően súlyozott átlagában kezeli a különböző tőkeforrások mögötti hozamelvárásokat, így például a vállalkozói tőke hozamelvárásának a sajáttőke arányos elvárt nyereséget (ROE) tekinti. A GREEN-X modell a tisztességes ROE teljesüléséhez szükséges adózás előtti hozamelvárás biztosítását ismeri el a projekt tőkeköltségében. 5.4.2. A számításnál figyelembe vett tőkeköltség (WACC) részletes meghatározása [8] A vállalkozói tőke adózására is fedezetet nyújtó WACC meghatározására a GREENX modellben az Energy Economics Group (EEG) által alkalmazott [8] és az előzőekben már bemutatott 4.7. képlet szerint történik.

WACC

gd rd ge re gd

rfd rpd

ge [rfe b rpe] 1 rt

4.11

ahol gd: hiteltőke aránya rd: hiteltőke költsége ge: vállalkozói tőke aránya re: vállalkozói tőke költsége rfd = rfe = rf: kockázatmentes hozam (állampapír hozam) (’risk free rate’) rpd: kockázati prémium hitel esetében (’risk premium by debt’) b: az adott befektetés béta értéke (’equity beta) rpe: kockázati prémium vállalkozói tőke esetében (’risk premium by equity’) rt: adóteher (’tax rate (corporation tax)’)

A publikált Green-X modellben az adóterhet nem az adózás előtti bruttó hozamra vonatkoztatják, hanem az adózás utánira nettó hozamra, így képletbeli értéke nem egyezik meg a társasági adó kulccsal. A társasági adó kulcs és a modell szerinti adóteher közötti összefüggés: rt[%]

adómérték[%] 1 adómérték[%]

4.12

A WACC mögötti kockázat értékelésére a Green-X modell a befektető kockázatának projektfüggő értékelését alkalmazza. Alapvetően megkülönböztetik a pénzügyi befektetők portfóliók építésével kizárt olyan kockázatokat, amiket az egyedi befektetők jellemzően kénytelenek viselni. Így a modellben alkalmazott tőkeköltség mögött a projekttípusoktól is függő speciális kockázatot és a befektetői béta értéket kell értékelni. A fentiek miatt a WACC értékben elismert tőkeköltség nem független a befektetőtől. A pénzügyi, banki befektetők mellett viszont eltérő méretű befektetői portfóliókat kezelnek az egyszerre több vállalkozást is menedzselő nagyobb, jellemzően multinacionális vállalkozások, mint a jellemzően kis és közepes vállalkozások, illetve intézmények, magánszemélyek. A fenti különbség eltérő béta értékekkel jellemezhető vállalkozói tőkebefektetést jelent az eltérő hozamelvárások mellett. Egy általános eljárásrend esetén, ha a tőkeköltségében valamiféle átlag kerülne elismerésre, akkor e vállalkozások jellemzően nagyobb jövedelemben részesülnek,


20

mint ami indokolt lenne. A kockázatviselők szerinti eltérő értékelés esetén viszont lehetőség nyílik a nagyobb elfogadható tőkeköltséggel működő kis- és középvállalkozási, az intézményi illetve a magánszektor indokolt mértékű, a nagyvállalatokhoz képesti nagyobb támogatás elfogadtatására. A beruházási támogatási programok esetében EU szinten elfogadott a nagyvállalkozások megkülönböztetése, így a prémium rendszerű illetve garantált átvételi támogatások meghatározásánál is elfogadható a fenti megkülönböztetés alkalmazása. A vállalkozások megítélésére a „A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról” szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3.§-ában meghatározottak szerinti mikro-, kisés középvállalkozások fogalom meghatározása javasolt alkalmazásra. A következő (11. sz.) táblázatban három különböző esetet mutatunk be. Az első a jellemzően multinacionális hátterű nagyvállalkozás súlyozott átlagos tőkeköltségének a meghatározása. Nagyvállalkozások jellemzően nagyobb hozamelvárások mellet, de kisebb adóteherrel és szélesebb befektetői portfólióval rendelkeznek. Jellemzően euró alapú könyvvitelt vezetnek, így a csak forint alapú könyvvitelt vezető kisebb cégekkel szemben a várhatóan euró – forint inflációs különbség miatt további némi versenyelőnyt élveznek. A 11. sz. táblázatban a Green-X modellben alkalmazott WACC értékelést ismertetjük, a modellben alkalmazott képletekkel és sorrendben. 11. Táblázat WACC értékek meghatározása Nagyvállalkozás normál esetben Hitel (d) 1. Saját tőke / hitel arány (Share equity / debt) 2. Nominális kockázatmentes hozam (Nominal risk free rate) 3. Éves átlagos infláció (Inflation rate, CPI) 4. Reál kockázatmentes hozam (Real risk free rate) 5. Elvárt piaci reálhozam (Expected market rate of return) 6. piaci Kockázati prémium (Risk premium) 7. Iparági béta (Equity beta) 8. Társasági adóarány (Tax rate) 9. Adófizetés utáni hozam reálszintű tőkeköltsége (post-tax cost) 10. Adófizetés előtti reálszintű tőkeköltség (Real cost) 11. Reálszintű súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted average cost of capital) Forrás: PYLON – Kapros Z.

Kis- és középvállalkozások és non profit szervezetek Normál esetben Hitel (d) Saját tőke (e) 75% 25%

g

75%

Saját tőke (e) 25%

rn

7,6%

7,6%

7,6%

7,6%

i

3,01%

3,01%

3,01%

3,01%

rf = (1+rn) / (1+i) – 1

4,46%

4,46%

4,46%

4,46%

rm

6,26%

12,46%

6,26%

12,46%

rp = rm – rf

1,8%

8,0%

1,8%

8,0%

β

0,6565

1,6

rt

19,05%

13,64%

rpt = (rf + b x rp) r = rpt * (1+rt) WACC

4,46%

9,71%

4,46%

17,26%

4,46%

11,56%

4,46%

19,61%

6,23%

8,24%

Az alábbiakban részletezzük az egyes pontok meghatározását


21

1.

A WACC (súlyozott átlagos tőkeköltség) meghatározása a pénzügyi hitelező szervezet befektetett tőkeelvárásait és a befektetett saját tőkével szembeni elvárásokat súlyozottan átlagolja. A Green-X modellben a számításokhoz 25%-os saját tőkebefektetést vettek figyelembe, így a benchmark projektek értékelésénél is ezt használjuk.

2.

A nominális kockázatmentes hozam alatt összhangban a Magyar Energia Hivatal más esetekben is alkalmazott ármegállapítási módszertanával (villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásának a módszertana 2009–2012 továbbiakban MEH módszertan), olyan elvárt hozamot értünk, aminek nincs csődkockázata. 1

5.4.3. Kockázatmentes hozam Egy másik definíció szerint a kockázatmentes hozam: az adott ország saját valutájában kibocsátott állampapírok hozama, amely gyakorlatilag mentes a visszafizetési kockázattól. A kockázatmentes hozamérték mértékei a nemzetközi értékelői gyakorlattal megegyezően az ötéves államkötvény hozamok adnak referenciát. Az állampapírok kockázatmentes hozamának számítási alapja az implikált forward kamatláb. Mivel azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forward kamatpályát csak 3 hónapos állampapírhozamokra közöl a MEH módszertan, az 5 éves és 3 hónapos papírok hozama közötti összefüggésre regressziós becslést végzett (Cochrane-Orcult algoritmussal), mely szerint: 5 éves hozam = 2,167 + 0,714 x 3 havi hozam – 0,053 x éves inflációs ráta. A fentiek szerint a nominális hozam átlagértékei az alábbiak szerint várhatók a következő három évben: Év Nominális hozam [%] – MEH módszertan

2010 8,3%

2011 8,0%

2012 7,2%

Átlag 7,83%

http://mediaserver.fxstreet.com/Reports/b6d12d59-887c-41bf-bb14-223ff71395d8/0917a09e-1af6-46c3-ab707a526684d99b.pdf

A fentiek szerint a 7,8%-os kockázatmentes hozamérték elismerése sem tekinthető irreálisnak. Az Erste Group által kiadott jelentés szerint (Long-term Outlook Hungary – Jan. 26, 2011.) az átlagos hosszú távú (10 éves) állampapírhozam („Long term interest rate”) 2011-ben 7,6%-ra várható Magyarországon. (http://mediaserver.fxstreet.com/Reports/a120d278-36e3-47e6-8af4-1aa8d1363702/4bd7899f-3265-4467-b6a1b2e965931164.pdf)

Figyelemmel az elemzett projektek 15 éves időhorizontjára a nominális kockázatmentes hozam aktuális értékének így 7,6%-ot fogadunk el, mint ami 2011-ben biztonsággal vállalható érték.

1

A MEH módszertanban mind nominális, mind reálhozam szerepel, de alapvetően nominális forward indexek alapján történt a számítás. Itt természetesen a nominális hozam értéket alkalmazzuk.


22

5.4.4. Éves átlagos infláció A 161/2005 (VIII. 16.) Kormányrendelet szerint a Pénzügyminisztérium folyamatosan elkészíti az inflációs indexáláshoz szükséges technikai indexeket, melyek aktualizált adatai a Pénzügyminisztérium honlapján nyilvános. A 2010. december 1-i indexálás szerint az alábbi indexálás alkalmazandó 15 éves viszonylatban: Év Index Év Index

2011 103,5 2019 102,8

2012 103,3 2020 102,7

2013 103,4 2021 102,7

2014 103,6 2022 102,7

2015 103,5 2023 102,6

2016 103,2 2024 102,6

2017 103,0 2025 102,6

2018 102,9

A fenti hosszú távú hivatalos prognózis indexei egy olyan sorozatot képeznek, amelyek segítségével az egységnyi 2011. január elsején érvényes nominális összeg 2026. január elsején érvényes nominális értéke 1,5593 Ft-ra adódik. A fenti infláció hatása megegyezik 15 éves folyamatos 3,01%-os infláció hatásával, amit a számításban alkalmazunk.2 5.4.5. Reál kockázatmentes hozam A MEH módszertan szerint a reálhozam értéke a Fisher képlet szerinti nominális és reálhozam közötti kapcsolat szerint az alábbi:

rn

(1 rf ) 1 i

1

4.13

ahol rn: a nominális kockázatmentes hozam (nem ugyanaz a kettő!) rf: a reál kockázatmentes hozam (nem ugyanaz a kettő!) i: inflációs kamatláb A fentiek szerint a reál kockázatmentes hozam: rf = (1,076/1,0301)-1 = 0,0435 = 4,46%

5.4.6. Elvárt piaci megtérülés Az elvárt piaci megtérülés a GREN-X modell szerint is a befektetett tőke kockázatmentes hozamát és a kockázati prémiumot foglalja magában. A modell a hitel mögött is elismeri a piaci kockázati prémium értékét, míg a beruházói saját tőke mögött a portfólió építéssel nem csökkenthetőnek tartott specifikus kockázatot is elismeri. A Green-X modell elkészítésénél az elvárt piaci megtérülést állapították meg valószínűleg statisztikai adatok alapján, majd ennek ismeretében határozták meg a kockázati prémiumot. Az iparágra, különösen a kiserőművi iparágra Magyarországon ma jellemző, hogy nem piaci alapon, hanem egy adott prémium és garantált kötelező átvétel mellett fejlődött a mostani szintre. Az elvárt és a ténylegesen biztosított hozamok között eseteként aránytalanul nagy különbségek is vannak, amelyek az iparág korábbi valószínűsíthető túltámogatását mutatja. Így nem állnak rendelkezésre olyan valós piaci ada-

2

A modellben egy az időszak egészére jellemző inflációs értéket kell megadni


23

tok, amelyek alapján a múltbeli statisztikákból lehetne érvényes következtetéseket levonni. A saját tőke elvárt piaci megtérülésének az értékelésére a MEH módszertan szerint a reálhozamot a Budapesti Értéktőzsde BUX indexének alakulása szerint érdemes vizsgálni. A MEH módszertanban 1993 – 2008 között a napi hozamok mértani átlagát a teljes évre kivetítik, majd meghatározzák az egyes évek hozamának átlagos szintjét. Ezeket a fogyasztói árindexszel deflálva a reálhozam 10,5%-ra adódott. Azonban az így megállapított érték érzékenysége a megválasztott bázisidőszaktól jelentős mértékben függ, így a Green-X modellhez való alkalmazása nem javasolt. Ezért a Green-X modellel ellentétben először a kockázati prémium nagyságát állapítjuk meg. 5.4.7. Kockázati prémium Az elvárt piaci megtérülés pénzintézeti hitel esetén fedezetet nyújt a kockázat nélküli hozamra, valamint a projekt kockázatai közül a portfolióépítéssel ki nem iktatható piaci kockázatra. A piaci kockázat reálhozamát a MEH módszertan az 5 éves állampapírpiacok 2001–2008 közötti reálhozamainak szórása alapján határozza meg az alábbi egyenlet szerint:

1 n

hi

h

2

4.14

ahol σ: a szórás, mint a kockázat értéke hi: az i-edik időszak hozama, h : az átlagos (számtani) hozam mértéke, n: a figyelembe vett időszakok hossza A hitel mögötti elvárt kockázati prémium a számítás szerint 1,8%-ra adódik.

A saját tőkeelvárásokat jogosan tükröző kockázati prémium meghatározásánál Aswath Damodaran: Equity Risk Premiums (ERP): Determinants, Estimation and Implications – A post-crisis Update, October 2009 (http://ssm.com/abstract=1492717) című művére támaszkodtunk. Damodaran a saját tőke kockázati prémium értékének a meghatározását többféle megközelítéssel taglalja. A http://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/ honlapon folyamatosan aktualizálva tölthetők le egyes országok és iparágak esetében a jellemző kockázati prémium értékek. Az ország kockázatok értékelésekor részben az országok fizető képességi (nem fizetési) kockázatának Moody's (www.moodys.com) szerinti értékelését használva, aktualizálja az egyes országok kockázati prémium értékeit. Magyarország esetében a 2010. januári átlagos kockázati prémium értéke: 8,00%, melyet vállalkozások esetében alkalmazunk.


24

Az alkalmazott módszertan szerint meghatározzák minden egyes ország relatív kockázati prémiumát az Egyesült Államokhoz viszonyítva. Majd a relatív értékhez hozzáadva az Egyesült Államokban részvénypiacán történetileg jellemző bázisprémiumot (5% jelenleg) kapjuk meg az egyes országra aktuálisan érvényes értéket. A fentiekhez az egyes országok kötvényhozam alapján meghatározott kockázati prémiumának meghatározásához az alábbi megközelítést használják:

CRP CDS

részvény

4.15 állam kötvé ny

ahol CRP: Relatív ország kockázati prémium (Country Risk Premium) CDS: Államkötvény hozamok becsült varianciája a Moody’s minősítő osztályzatai alapján (Country Default Spread) σrészvény / σállamkötvény: 1,5 (A részvényhozamok kockázatát a módszertan 1,5-szer tekinti nagyobbnak, mint kötvényhozamok esetén, tapasztalati átlag szerint

A CDS érték becslése az alábbiak szerint történik: Osztályzat

CDS bázis pontos

A1 A2 A3 Aa1 Aa2 Aa3 Aaa

90 105 120 30 60 75 0

Osztályzat

CDS bázis pontos

Osztályzat

CDS bázis pontos

B1 B2 B3 Ba1 Ba2 Ba3

650 750 900 300 400 525

Baa1 Baa2 Baa3 Caa1 Caa2 Caa3

160 180 200 750 900 1000

A kockázati prémium érték az alábbiak szerint adódik:

ERPMagyarország CRPMagyarország ERPUSA

4.16

ahol, ERPMagyarország: A saját tőke elvárt kockázati prémium értéke Magyarországon (Equity Risk Premium) ERPUSA: A saját tőke elvárt kockázati prémium értéke az Egyesült Államokban, értéke 2010. januárban 4,5%. Így ERPMagyarország= (200/100)*1,5 + 5 = 8,0% (2011 január: Baa3 besorolás mellett) A kockázati prémium értékeit Damodaran szerint az alábbiak határozzák meg elsősorban: Kockázatviselési képesség és averziók A befektetők hajlandósága és elvárásai alapvetőek. Kimutatatóan függ például a prémium értéke a befektetők jellemző életkorától. Idősebb korú befektetők jellemzően magasabb kockázati prémiumot várnak el. A kockázati prémiumra kihat a társada-


25

lomra jellemző megtakarítási szándék erőssége. A megtakarítási ráta növekedése jellemzően a kockázati prémium növekedésével jár. Makrogazdasági kockázat A prémium értéke alapvetően a fő makrogazdasági mutatók kiszámíthatóságától, a makrogazdaság stabilitásától függ. Így például az infláció szintje között és a prémium nagysága között nincs egyértelmű kapcsolat, de ha a tényleges infláció mértéke a várthoz képest magasabb, a kockázati prémiumok jellemzően nőnek. A prémium mértéke szempontjából tehát elsősorban nem a gazdaság erőssége, hanem stabilitása a meghatározó. Információ Az elérhető információ minősége és mértéke alapvető az üzleti tervekben várt hozamok pontosságának megítélhetősége szempontjából. Az információs hiányosságokat a befektetők magasabb prémium elvárással kompenzálják. Likviditás A befektetések, beruházások meglévő jó likviditása a kockázati prémium értékét csökkenti. Katasztrófa kockázatok Minden projekt esetében figyelembe kell venni az előre ki nem számítható okok miatt bekövetkező olyan kockázatokat, amelyek a jövedelmezőséget veszélyezteti. A kiszámíthatatlan, változó jogszabályi környezet is egy olyan tényező, amely a szükséges prémium értékét növeli. 5.4.8. Elvárt piaci megtérülés értékei Az elvárt piaci megtérülés így a kockázatmentes hozam és a kockázati prémium öszszegéből adódik: Hitelek esetében: rmd = 4,46% + 1,8% = 6,26% Saját tőke esetén: rme = 4,46% + 8% = 12,46% 5.4.9. Iparági béta Damodaran a szektorok szerint bontásban folyamatosan meghatározza az egyes iparágakra jellemző tőzsdei elemzésen alapuló béta értékeket az Egyesült Államokra (2010. január). Elkülönülten kezelt megújuló energia ágazati béta meghatározás viszont még jellemzően nem létezik, így a megújuló energetikai beruházási és üzemeltetési tevékenységhez kapcsolható iparágak jellemző béta értékeinek arányosnak tekintett súlyozása alapján határoztunk meg egy jellemző értéket:


26

12. Táblázat Iparági béta meghatározása nagyvállalatok esetében Szektor megnevezése Iparági béta tőzsdei adatok alapján Súlyszám (2011. január)* Villamosenergia közmű (Electric Utility) 0,49 15 Földgáz közmű (Natural Gas Utility): 0,45 10 Erőmű (Power) 0,78 30 Környezetvédelem (Environmental) 0,64 25 Ipari (Industrial Services): 0,86 10 Vagyonkezelés (Property management) 0,58 10 Súlyozott ÁTLAG 0,6565 (*forrás: http://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/New_Home_Page/datafile/totalbeta.html)

Számításunkban így nagyvállalkozások esetén alkalmazott béta érték: 0,6565 A jellemzően nem tőzsdei résztvevő kis- és középvállalkozói szektor, valamint az intézményi szektor a beruházások diverzifikációjával nem képesek olyan hatékony módon kezelni a kockázataikat, mind a nagyvállalkozások, ezért esetükbe magasabb béta érték elfogadását tartjuk indokoltnak. A Green-X 2004-es számításoknál a megújuló energetikai projekteket 1,6-os béta értékkel jelölték. A magasabb érték alkalmazását tovább megfontolások is alátámasztják: A beruházások olyan technológiákba történnek, melyek területén a befektetett innovációs erőforrások kiemelkedő nagyságrendűek. Így az egyes beruházások technológiai avulása az átlagos iparági avulásnál rendszerint gyorsabb ütemű. A megújuló energetikai iparág összességében is kezdeti állapotnak tekinthető Magyarországon, így a beruházók sok esetben a bevezetési időszakban különösen jelentkező ismerthiánnyal és többletkockázatokkal kell megküzdeni. A megújuló energetikai rendszerek minősítési és tanúsítási háttere még nem kellően fejlett ahhoz, hogy a beruházások területén általánosságban elvárt értékarányosságnak nagy biztonsággal meg lehessen felelni. Regulációs kockázat Azonban a nagyvállalati kategóriába sorolható erőművi megújuló energetikai felhasználásokon, valamint a rendszerint multinacionális nagyvállalati háttérrel telepíteni kívánt szélerőműveken kívül a megújuló energiák tekintetében jelentősebb előrelépést Magyarországon még nem sikerült elérni. így különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az intézményi befektetők közel ugyanolyan többletkockázatokkal és nehézségekkel kénytelenek megbirkózni, mint ami 2004-ben Ausztriában jellemző volt. Míg a nagyvállalatokat képesnek tartjuk arra, hogy e speciális többletkockázatokat a globalizált nemzetközi környezetben megfelelő befektetési portfólióval megszüntessék, a más szektorok esetében a fentiek miatt jelenleg elfogadjuk a Green-X modellben eredetileg alkalmazott 1,60-os béta értéket iparági béta értéknek. Itt megjegyzendő még, hogy a kereskedelmi bankok a lakossági és kisvállalkozói hagyományos hitelek esetén jellemzően 1,3-1,45 béta értékekkel számol (Erste Bank például 1,38-al). Az megújuló energetika technológia piaca magyarországi relatív kialakulatlansága és a minőségbiztonsági hiányosságok miatt indokoltnak tartjuk az 1,6-os értéket.


27

5.4.10. Társasági adóarány Az 500 legnagyobb hazai cég társasági adóterhe 2009-ben mindössze 11%-volt, annak ellenére, hogy a hivatalos adókulcs 16% társasági adót és 4% külön adót írt elő. Az adókedvezmények biztosításának csökkentése mindig felmerülő kormányzati szándék, azonban ezeket a nagyvállalatok tapasztalatok alapján jellemzően mindig kiharcolják új projektek indítása esetén. Épp ezért hosszabb távon nem tudni, mennyi adókedvezmény érvényesül. 2010-re a különadó megszűnésekor a társasági adóteher 19%-ra csökkent és feltehetően a fenti kormányzati szándék is nagyobb hatásfokkal érvényesül, amit az ágazati különadók bevezetése is segít, ezért a számításban 16%-ra becsüljük az átlagos társasági adóterhet (adómértéket) azoknál a technológiáknál, ahol jellemzően nagyvállalatok a beruházók. A 4.12-es képlet értelmében a 16%-os adóteher nagyvállalatok esetében

rt[%]

adómérték 0,16 19,05% 1 adómérték 1 0,16

szerint 19,05%-ra adódik. A kisebb teljesítményű, jellemzően nem nagyvállalati projekttípusok esetében a 10%os társasági és 2%-os iparűzési adóterhet vesszük figyelembe. Intézmények esetében a jövedelem nem mindig jelenik meg az intézménynél közvetlenül adó formájában, de áttételesen a jövedelem elköltése utáni adófizetés feltevésünk szerint így is megjelenik, így itt is elfogadtuk a 12%-os adóterhet. A jellemzően nem nagyvállalati projekttípusok beruházói esetében így a modellben figyelembe vett adóteher

rt[%]

adómérték 0,12 13,64% 1 adómérték 1 0,12

számítás szerint 13,64%-ra adódik. 5.4.11. Adófizetés utáni hozam reálszintű tőkeköltsége Hiteltőke költség esetén: 4,46% Nagyvállalati projekttípusú saját tőke esetén: 4,46 + 0,6565 x 0,08 = 9,71% Normál esetben: 4,46 + 1,6 x 0,08 = 17,26 % 5.4.12. Adófizetés előtti reálszintű tőkeköltség Hiteltőke költség esetén: 4,46% Nagyvállalati projekttípusú saját tőke esetén: 9,71% x 1,1905 = 11,56% Normál esetben: 17,26 % x 1,1364 = 19,61% 5.4.13. Reálszintű súlyozott átlagos tőkeköltség (adófizetés előtt) (WACC) Nagyvállalati projekttípusú esetén: 4,46% x 0,75 + 11,56% x 0,25 = 6,23% Normál esetben: 4,46% x 0,75 + 19,61% x 0,25 = 8,24%


28

6.

BENCHMARK ÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK, STRUKTÚRÁK ÉS A KÁT SZÁMÍTÁSOK BEMENŐ ADATAI, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓNKÉNTI CSOPORTOSÍTÁSBAN

6.1.

VÍZENERGIA

6.1.1. A vízenergia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST a vízenergia hasznosítását elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdésként kezeli. A vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamos energia rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul. Az NMCST a 2020. évi nemzeti célkitűzése vízenergia területén: összesen 16-17 MW beépített villamos energia teljesítmény installálását (mint új építés) tartja reális célnak. Preferálja a már meglévő duzzasztókba beépíthető, 10 MW alatti teljesítményű törpe vízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített kisebb, 100-500 kW teljesítményű ún. átáramlásos turbinás kiserőművek létesítését, leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából. Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint 43,75 GWh/év bruttó végenergia felhasználás a megcélozható konkrét érték 2020-ig. A 2011-2013 közötti szakaszban viszont az NMCST a rendelkezésre álló források alacsony mértéke miatt nem számol a vízenergia területén értékelhető növekedésre, így a javasolt KÁT értéknek csak a legjobb költséghatékonysággal megvalósítható projektek létrehozását szabad támogatni. 6.1.2. A vízenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások Magyarország vízerő potenciáljának hazai energetikai hasznosítása, európai öszszehasonlításban mérsékelt, a szerény lehetőségekhez képest is kihasználatlan, noha a legtisztább, gyakorlatilag károsanyag-kibocsátás nélküli megújuló energiaforrásnak számít. Az országba beérkező, majd a helyi bázisokkal kibővülő összes vízkészlet ma ésszerű vízvisszatartás, tárolás és energetikai célú mérsékelt volumenű hasznosítás nélkül hagyja el az országot, kivéve a „törpe” és „kis teljesítőképességű”, meglévő, felújított és tervezett új kiserőművi hasznosításokat és a tervezett közép (5,0 MW alatti és a max. 20,0 MW-os) erőművek fejlesztéseit, melyekkel az NMCST is számol. A jelenlegi rövid és középtávú időszakban a hazai energiapolitika és a Duna stratégia nem számol a vízlépcsőépítésekkel (duzzasztásokkal) kapcsolt erőművi hasznosításokkal, noha ezt valamennyi szomszédos ország megteszi. A vázolt vízerő-potenciál, az ingyen befogható „hajtóanyagával” önmagában jelentősen hozzájárulhatna a hazai villamosenergia-termeléshez (mintegy 20%-kal). 6.1.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása A kisteljesítményű (50,1 – max. 500 kW-os) erőműveket, a Duna és a Tisza folyamok mellékfolyóira épített, ill. újonnan épülő vagy/és rekonstrukción átesett példái nyomán lehetett tipizálni, ill. ebbe a kategóriába sorolva, főbb műszaki és gazdasági


29

adataikat felhasználni, az objektumok konkrét helyének megnevezése nélkül (de a háttér-tanulmányokban nyomon következő adatbázisával azonosítható módon). A közepes teljesítményű (5,0 MW alatti) tervezett vízerőművek projektjei között nem csupán a teljesen új duzzasztómű-erőmű integrált objektumai, ill. a meglévőek rekonstrukciója során kapott indikátorai szolgáltatták az alapinformációkat, hanem néhány olyan projekt, ahol a már meglévő duzzasztóművek fejlesztési tervei, amelyeket jó ideje vízerőművi blokkokkal szándékoznak kiegészíteni és kedvezőbb gazdasági feltételekkel hasznosítani. A nagyobb (max. 20,0 MW-os) vízerőművi kapacitások a Tisza folyamon – vízgazdálkodási, hajózási, öntözési céllal – előirányzott kisebb duzzasztóművekkel kapcsolt vízerőművi blokkok tervezett projektjeivel azonosíthatók. 6.1.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 1.1. kategória: 50.01 kW – 500 kW névleges teljesítmény között 1.2. kategória: 500,01 kW – 5 MW között 1.3. kategória: 5,01 MW – 20 MW névleges teljesítmény között A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 13. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Víz 1.1 Névleges villamos teljesítmény [MW] 0,178 Csúcskihasználási óraszám [óra/év] 3 500 Villamos energia önfogyasztás [%] 5% Hálózatra adott villamos energia [MWh/év] 592 Technológiai beruházási költség [millió Ft] 115 Hálózati csatlakozás jellemző költsége [millió Ft] 20 Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 5 Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 5 WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] 8,24% Villamos energia GREEN-X költsége [Ft/MWh] 43 943

1.2 4,3 3 500 6% 14 147 3 450 220 30 27 8,24% 34 790

1.3 18 4 500 10% 72 900 22 254 500 80 100 6,23% 35 094

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A csúcskihasználási óraszámok különböző nagysága az egyes kategóriák között abból adódik, hogy minél nagyobb teljesítményűek, annál kedvezőbb folyamatos üzemviteli feltételekkel (tartalékkapacitással, jól szabályozható vízhozammal, akadályelhárítási lehetőségekkel stb.) rendelkeznek, így jobb a kihasználtságuk. Az 1.1 kategóriába sorolt hazai, minta benchmark projekt specialitása, hogy egy meglévő kis-erőmű rekonstrukcióját is példázza, termelési és költségadatai viszont csak a bővítésre vonatkoznak. A villamos energia önfogyasztás mértékének, és arányának meghatározása egy-egy új, korszerű technológia igényeit fejezi ki.


30

A hálózati csatlakozás költségei: itt a mintaként szolgáló példák konkrét adatai jelennek meg, amelyeket nem lehet általánosítani, vagy átlagos, fajlagos értékkel (pl. Ft/km) meghatározni több okból: pl. áramszolgáltató cégenként más-más gyakorlatot követnek, rászámítják a táppont bővítési fejlesztési költségeket. Azon kívül a kisebb vízerőművek telephelyei általában nagyobb távolságra esnek a csatlakoztatható rendszerektől. A változó üzemeltetési költségek általában igen alacsonyak azoknál a megújuló energiahordozójú erőműveknek, ahol a természet nyújtja a hajtóanyagot (pl. a víz, a nap, a szélenergiát), itt inkább a természetes vízfolyások változásai (áradások, torlaszok, tisztítási igények stb.) és a technológiák különböző javítási, karbantartási és üzemeltetési speciális igényei eredményeznek arányosan nagyobb különbségeket, a nagyobb kapacitású erőművi kategóriák esetében. Az állandó üzemeltetési költségek nagyobb kapacitású, de korszerűbb, automatizált technológiájú középerőművek esetében relatíve kisebbek, mint a hagyományos kisebb teljesítményűeknél (fő tevékenységi munkaköröket ugyanúgy be kell tölteni). Szakági állásfoglalás szerint barna KÁT egyedül a biomassza bázisú villamosenergia-termelést illeti meg. Mivel itt nem biomassza hasznosítás történik, így a tőkemegtérülés utáni „barna KÁT” támogatásból az 1.1.-es technológiát annak ellenére kizártuk, hogy számításaink szerint az üzemeltetés 16,9 Ft/kWh „barna KÁT” értékkel támogatható lehetne a GREEN-X modell szerint

6.1.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke 14. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Víz 1.1 1.2 Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] 29,48 18,58 KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] 43,94 33,04 NMCST Preferencia Súlyozási tényező 0,75 0,75 Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] 33,0 24,8

1.3 18,06 32,52 0,75 24,4

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z.

Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a vízerőművi technológiák közül az 1.2. kategória ábrázolása (lásd a 8. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 1.2. kategória: Vízenergia 500,1 kW – 5 MW között 40000 Maradványérték miatti csökkenés: 1 751 35000 Állandó költség: 1 909 Egyéb változó költség: 2 121

15000

10000

Adható KÁT; 33 039

20000

GREEN-X költség: 34 790

25000

Tőkeköltség; 30 761

Költség [Ft/MWh]

30000

5000

0

Forrás: PYLON Kft. – Kapros Z.

8. sz. ábra: Vízenergia 1.2 kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


31

6.2. SZÉLENERGIA 6.2.1. A szélenergia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST szerint az elmúlt években végzett felmérések alapján meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetőek nagyobb szélturbinák és szélparkok. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer MW e teljesítményre becsülhető. A szélenergia termelés gyakorlatilag zérus CO 2 kibocsátással rendelkező olyan korszerű energiaforrás, ami a jövő energiaellátásának az egyik kulcseleme lehet. Az NMCST kiemeli viszont, hogy szélenergia vonatkozásában a 2020. évi nemzeti célkitűzés a villamos energia rendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, amit a Terv 740 MW összteljesítményben határoz meg jelenleg. Ha a villamos energia hálózat rugalmassága megnövekszik (smart grid, vagy új rugalmasan szabályozható erőműi egységek), illetve az energiatárolásra vonatkozó fejlesztések (pl. hibrid szélhidrogén rendszerek) gazdaságosan hasznosítható eredménnyel járnak, akkor a szélenergia-termelés a fenti célkitűzést meghaladhatja. Előnyt élvezhet a kettős hasznosítás, amely elsősorban a saját energiaellátást, másodsorban a „fölösleges zöldenergia” értékesítését ösztönzi. Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint az 50 kW-nál nagyobb berendezések által 725,33 GWh/év bruttó végenergia felhasználás (mint új építés) a megcélozható konkrét érték 2020-ig. A 2011-2013 közötti szakaszban a 2020-ig megcélzott növekedésnek legalább a felét el kell érni. Figyelemmel arra, hogy az NMCST jelentős előrelépést vár a szélerőművek nagyobb prioritást kapnak a KÁT javaslatban. 6.2.2. A szélenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások Kedvezően felgyorsult a hazai szélerőtelepek és nagyobb szélparkok befektetői támogatottsága és építése, amelyet a hazai villamos energia rendszer befogadó és szabályozó képessége részben rugalmatlanul kezelt, részben le is lassította a különböző megkötésekkel, korlátozásokkal. A vállalkozási szándék megtartása és ösztönzése és az építési kedve fenntartása érdekében ennek a kiforrott és gazdaságilag is előnyös technológiáknak célszerű a közeljövőben szabad utat engedni, ugyanakkor a KÁT értékeiket a legalacsonyabb határok közé szorítani, ill. az EU-ban is alkalmazott degresszív árakkal élni már középtávon is. A szélerőművek elterjesztését nagymértékben javíthatja viszont, hogy 2015-re a jelenlegi tervek szerint kiépül az Egységes Összekapcsolt Hálózat, amely a jelenlegi viszonylag alacsony felső korlátot új kiegyenlítő erőművi kapacitások nélkül is megemelheti. Az 50 kW-nál kisebb autonóm – önellátást, külterületi együtteseket, tanyákat stb. ellátó – egységek és a hálózatra is tápláló egységek külön törvényi úton szabályozott (a VET-ben) átvételt élveznek, nem tartoznak a KÁT körbe.


32

6.2.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása A kezdetben referenciaprojektként épített szabadon álló, ill. 2–3 gépegységből álló szélerőtelepek műszaki-gazdasági és üzemeltetési tapasztalatain okulva, napjainkra inkább a nagyobb egységteljesítményű, magasabb tartószerkezetű, ugyanakkor a nagyobb számú és összteljesítményű, ún. szélerőparkot alkotó erőművi együttesek telepítését preferálják a befektetők nem csupán az eddig kitüntetett Nyugat-Dunántúli térségben, hanem az egyre tökéletesebb szélerőforrás térképen kiterjesztett, csaknem valamennyi régió kitüntetett, zömmel síkvidéki területén is. A korábban felvett, modellértékű projektek az árviszonyok, az infláció stb. változása következtében aktualizálásra szorultak. 6.2.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 2.1. kategória: 50,01 kW – 3 MW közötti névleges teljesítmény között 2.2. kategória: 3,01 MW – 50 MW névleges teljesítmény között A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 15. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Szél 2.1 Névleges villamos teljesítmény [MW] 2,5 Csúcskihasználási óraszám [óra/év] 2 000 Villamosenergia önfogyasztás [%] 0,3% Hálózatra adott villamosenergia [MWh/év] 4 985 Technológiai beruházási költség [millió Ft] 1 100 Hálózati csatlakozás jellemző költsége [millió Ft] 160 Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 1,6 Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 3 WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] 8,24% Villamosenergia GREEN-X költsége [Ft/MWh] 30 894

2.2 24 2 100 0,3% 50 249 8 900,5 280,5 20 40 6,23% 20 292

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A kisteljesítményű (max. 50 kW telj.) erőművek termelésével és átvételével, a villamos energia törvény nem, de egyéb külön szabályozás foglalkozik. Emiatt mindössze két kategóriai megkülönböztetést lehetett alkalmazni, más európai országokhoz hasonlóan. A csúcskihasználási óraszámok szélerőparkok esetében általában és a hazai mintaprojektek esetében is nagyobbak részben a nagyobb egységszámok együttesen kedvezőbb kihasználtsága, részben a korszerűbb technológiáik miatt. A villamos energia önfogyasztás ugyancsak a technológiától függően, arányosan különböző, általában, így a kisteljesítménynél kisebb kellene, hogy legyen, azonban a mintaprojektben ezt nem lehetett tartani. A hálózati csatlakozás költségeire egyedi feltételek szerint járnak el. Esetünkben a kisebb szélerőtelep perifériális telephelyét egyrészt jóval nagyobb távolságra jelölték ki a „fogadó” középfeszültségű hálózattól, másrészt még hálózatfejlesztési többletköltség is sújtotta e projektet.


33

A változó üzemeltetési költségek mindkét kategóriában alacsonyak a 6.1.4. fejezetben kifejtett indokolás szerint. Azon felül a teljesítménnyel arányosak. Az állandó költségek mindkét kategóriában az erőművi kapacitással arányosak és reálisak a felvett mintaprojektek szerint.

6.2.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke 16. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Szél 2.1 Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] 14,16 KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] 28,62 Súlyozási tényező 1 Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] 28,6

2.2 2,98 17,44 1 17,4


Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a szél erőművi technológiák közül a 2.1. kategória ábrázolása (lásd a 9. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 2.1 kategória: Szélenergia 50,1 kW – 3 MW között 35000 Maradványérték miatti csökkenés: 2 272

Állandó költség: 602 30000

Egyéb változó költség: 321

10000

Adható KÁT: 28 621

15000


20000

Tőkeköltség; 29971

Költség [Ft/MWh]

25000

5000

0

Forrás: PYLON Kft. .– Kapros Z.

9. sz. ábra: Szélerőmű 2.1. kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


34

6.3. NAPENERGIA 6.3.1. A napenergia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST álláspontja szerint napenergia vonatkozásában az elvi potenciál több tízezer MW teljesítmény lehet. Tovább kiemeli, hogy a fotovillamos napenergia esetén a felgyorsult gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési munkák és rövid időn belül várható eredmények versenyképes rendszerek terjedését teszik lehetővé. Továbbá a napenergiát a jelentős fejlődési potenciállal rendelkező zöldipar egyik fontos új iparágának és kitörési irányának tekinti az NMCST. Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint az 50 kW-nál nagyobb, hálózatra termelő napelem rendszerek által 2020-ig 41,77 GWh/év bruttó végenergia felhasználás (mint új építés) a megcélozható konkrét érték. A 2011–2013 közötti szakaszban a 2020-ig megcélzott növekedés legalább 27%-át el kell érni. Mivel a napenergia határozott célként, de nem kiemelt prioritásként jelenik meg, és mivel előnyt élveznek az olyan kettős hasznosítású rendszerek, amely elsősorban a saját energiaellátás mértékű zöld energia termelését ösztönzi a KÁT javaslatban az 1 MW alatti napelemes rendszerek fontosságot kapnak, míg az 1 MW fölötti rendszerek nem kapnak prioritást. 6.3.2. A napenergia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások Az EU tagállamok már eddig megvalósult PV hasznosító rendszereihez képest lemaradásunkat nehéz behozni, noha a versenyképes hazai gyártással elterjedésük felgyorsítható, amellett munkahely-teremtőhatásuk (a gyártás, a beépítés és működtetés során) miatt a támogatáspolitika már a közeljövőben előnybe részesítheti. A napelem rendszerek telepítésének globális ipara a gazdasági válság elemére is kiemelkedő intenzitású emelkedést mutattak a közelmúltban. A rendszerek telepítése, a járulékos elemek gyártása különösen alkalmas a szakipari munkák területén munkahelyteremtésre. Az 1 MW alatti erőmű rendszerek nagyobb mértékű támogatása a hazai szakipar megerősítését segíti, melynek köszönhetően a családi méretű rendszerek is olcsóbbakká válhatnak. Az épületintegrált rendszerek és a háztetőkre telepített rendszerek esetén a helyi járulékos munkaerő szükségelt nagyobb. Továbbá az épületekre telepített illetve az épület integrált háztartási méretű kiserőművi rendszerek együttese virtuális kiserőműveként kezelve helyi jellegű smart grid hálózatokat alapoznak meg. Környezetvédelmi előnyei és decentralizált telepítésmódjai a lakossági és intézményi szférában kellő elfogadottságot élveznek, áruk pedig jelentős csökkenést jelez. 6.3.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása A napenergia-bázisú energia-átalakító Benchmark projektek közül ide a fotoelektromos hatás elvén működő rendszerek kerülhettek. Ezen belül külön csoportot képeznek a szabadon állóan telepített berendezések és külön a lakóépületre, ipari épületre, intézményre stb. telepített (tetőre, homlokzatra szerelt) technológiák, ill. az építményekhez integrálható rendszerek, továbbá a több objektumhoz integMEH–PYLON Kft. Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer GREEN-X alapú átalakítására 2011–12 évre

35

rálva működtetett rendszerek. Nem feltétel a pv kiserőmű rendszer esetében az egységek közös fizikai csatlakoztatása a külső elosztóhálózatra, így épületintegrált, vagy háztetőkre telepített rendszer esetében virtuális kiserőmű (smart grid) is telepíthető lehet több épület bevonásával elérve az 50 kW-os alsó határt, mely során a termelt áram megvételére és elszámolására egységesen kerülhet sor. Három mintaprojekt benchmark számításának aktualizálása történt meg: egy szabadon álló középteljesítményű (0,1 MW) rendszer példája, egy ugyancsak 1 MW alatti építményre (háztetőre) teleptett és integrált rendszer esete, végül egy nagyobb teljesítményű, 1 MW feletti teljesítményű kiserőműé (2,5 MW e kapacitással). 6.3.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 3.1. kategória:50,01 kW és 1 MW névleges teljesítmény között, nem háztetőn telepítve 3.2. kategória: 50,01 kW és 1 MW között háztető(k)re, építmény(ek)re és/vagy homlokzat(ok)ra illetve épület integrált telepített energiatermelés névleges csatlakozási összteljesítmény között (smart grid) 3.3. kategória:1 MW fölötti névleges csatlakozási teljesítmény A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 17. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Nap 3.1 3.2 Névleges villamos teljesítmény [MW] 0,1 0,1 Csúcskihasználási óraszám [óra/év] 1 500 1 350 Villamos energia önfogyasztás illetve rendszer veszte15% 16% ség [%] Hálózatra adott villamos energia [MWh/év] 127,5 113,4 Technológiai beruházási költség [millió Ft] 95 95 Hálózati csatlakozás jellemző költsége [millió Ft] 3 3 Speciális telepítés miatti többletköltség [millió Ft] 5 Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 0 0 Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 0,5 0,5 WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] 8,24% 8,24% Villamos energia GREEN-X költsége [Ft/MWh] 95 063 112 111

3.3 2,5 1 600 20% 3 200 1 980 160 0,15 2 6,23% 70 572

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A választott kategóriák száma ténylegesen: 2, azaz egy 1 MW alatti és 1 MW fölötti fotoelektromos villamosenergia-átalakító technológiákra oszlik, azonban a kisebb teljesítményűek két alváltozatot képeznek, a rögzítési, telepítési helyzetük szerint megkülönböztetve. A 3.1 jelű alváltozat: szabadonálló az ellátandó épületi fogyasztóhelyekhez képest és kedvezőbb napsugárzás „befogási” lehetőséggel bír. A 3.2. jelű alváltozat az épületekre, építményekre rögzítéssel homlokzatra vagy tetőre illetve épületintegráltan telepített rendszereket jelenti. Fontos, hogy egy erőműnek nem egy épület számít, hanem az erőművet egyszerre több épületre, építményre telepített rendszerek alkotják. Például egy erőmű lehet egy irodaházra és a parkolóra


36

telepített rendszer, vagy akár egy kistelepülési utca házaira telepített rendszer. Így a 3.2 támogatása egyben a virtuális grid rendszerek telepítői számára is nyújt lehetőséget. A legnagyobb kapacitású naperőművek esetén a napkövetési mechanizmusok legkorszerűbb alkalmazása is figyelembe vett lehetőség, így még jobban érvényesül a kedvezőbb kihasználtság, A villamos energia önfogyasztás mértéke a több részrendszerből álló technológiák esetében nagyobb. A hálózati csatlakozás költségei a mintaprojektek tényleges, egyedileg meghatározott költségeket tükrözik. Indoklásuk azonos a 6.1.4. fejezetben leírtakkal. A telepítés miatti többletköltségek felszámítása egyedül a 3.2 jelű kategóriájú berendezések esetében vált indokolttá, amelyet a hazai mintaprojekt is figyelembe vett. A változó üzemeltetési költségek kiskapacitású berendezések esetében a fogyasztóhelyet terhelik, erőművi léptékben is igen csekély mértékűek. Az állandó üzemeltetési költségek közül a rendszeres karbantartási költségek a meghatározók, melyek erőműveknél az üzemeltetőnél jelentkeznek, azonban nagyságuk minimális a tüzelőanyag-bázisú energiaátalakításokhoz képest.

6.3.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke 18. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Nap 3.1 3.2 Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] 78 84 95,97 KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] 93,29 110,42 Súlyozási tényező 0,85 0,85 Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] 79,3 93,9

3.3. 53,15 67,61 0,75 50,7


Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a napenergia technológiák közül a 3.2. kategória ábrázolása (lásd a 10. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 3.2 kategória: Napenergia 50,1 kW – 1 MW között, háztetőn telepített vagy épületintegrált virtuális vagy tényleges erőmű 120000

Maradványérték miatti csökkenés: 1 687

Állandó költség: 4 409 100000

40000



60000


Költség [Ft/MWh]

80000

20000

0


10. sz. ábra: Napenergia háztetőn 3.2. kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


37

6.4. GEOTERMIKUS ENERGIA

6.4.1. A geotermikus energia szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST kiemeli, hogy a geotermikus energia potenciális adottságai Magyarországon igen kedvezőek, mind volumenében, mind pedig azért, mert a geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, így ez az ország egyik jelentős és jól hozzáférhető természeti kincse. Fontosnak tartott, hogy a fenntartható erőforrásgazdálkodással összhangban, az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani e természeti kincsünk megőrzésére. Az NMCST szerint jelentős potenciál rejtőzik a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami Magyarországon, bizonyos területeken (pl. városközpontok, kórházak, kertészetek) már jelenleg is elterjedő fűtési módozatnak számítanak. Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint a geotermikus erőművi rendszerek által 2020-ig legalább 409,86 GWh/év villamos energia bruttó végenergia felhasználás elérése a megcélozható konkrét érték. A 2011–2013 közötti szakaszban a 2020-ig megcélzott növekedés legalább 7%-át el kell érni. Jelenleg számos kidolgozott projekt ellenére, erőművi megvalósítás még nem történt. A geotermikus energia hasznosítása fontos kiemelt cél, azonban elsősorban a hőellátásban való közvetlen növekedés élvez elsőbbséget. Az elkövetkező rövidtávú időszakra kitűzött villamosenergia-termelési cél nem túl jelentős. Kiemelve, prioritásként így csak a hőhasznosítás, illetve távhőszolgáltatás melletti geotermikus kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés szerepel a KÁT javaslatban. A távhőszolgáltatás nélküli esetekben a geotermikus energia nem kap prioritást, csak másodlagosan elismert támogatást. A geotermikus fluidumban oldott metán hasznosítását elfogadhatóként és támogatási értékkel javasoljuk a KÁT rendszerben érvényesíteni. Kiemelt prioritást azonban csak távhőszolgáltatás esetén javasolunk. 6.4.2. A geotermikus energia hasznosítás támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások A hazai megújuló energiaforrás-hasznosítások közül a geotermikus erőművi rendszer az egyik legelőnyösebb technológia, mivel folyamatos, időjárástól független, szabályozható, menetrendet tartó üzemvitelt képes biztosítani, károsanyag-kibocsátás nélkül, továbbá visszasajtolása által nem csökkenti a vízkészletet. A többlépcsős (kaszkád rendszerű) hasznosítás, gazdaságos, rövid megtérülési idejű előnyei mellett, jelentős munkahelyteremtő hatással is rendelkezik, amely a vidékfejlesztéssel, a turizmus és idegenforgalom fejlesztésével is összekapcsoltan érvényesíthető. A hazai decentralizált „közelhő” és távhő rendszerek leggazdaságosabb bázisa lehet egyegy közép és kisteljesítményű geotermikus erőmű, amely hozzájárul az import csökkentéséhez. 6.4.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása Az évtizedek óta folyó, geotermikus erőművi fejlesztéseket megelőző geológiai és hidrogeológiai hazai kutatásokra alapozva, számos, projektszintű tervezési anyag képezi az alapját a három, méret szerinti kategóriájú benchmarkszámításoknak és KÁT értékek meghatározásának. Ezek a mintául szolgáló példák többféle erőművi MEH–PYLON Kft. Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer GREEN-X alapú átalakítására 2011–12 évre

38

technológia-változat honosítását is tartalmazzák, további speciális kombinált technológiákat is bevezettek már a feltárt kutak fluidumához illeszkedően, így pl. ahol nagyfokú metán tartalmat mértek, ill. becsülnek, ott a gázleválasztást követően, annak villamos energetikai hasznosítását is számításba vette az adott projekt. A három alapkategóriának két változata: a távfűtéssel, ill. anélkül megvalósítható (kapcsolt hőenergia-ellátási hasznosítási mód) projekt került megkülönböztetésre, amely közül a távfűtéses változat kapott kedvezőbb támogatási javaslatot. (A valóságban, reálisan a kogenerációs megoldás tekinthető műszaki-gazdasági szempontból optimálisnak.) 6.4.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (tiszta geotermikus villamosenergia-termelés) A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 4.1. kategória: 50 kW fölötti, 1 MW névleges teljesítményig, (táv)hőszolgáltatás nélkül 4.2. kategória: 50 kW fölötti, 1 MW névleges teljesítményig, (táv)hőszolgáltatás mellett 4.3. kategória: 1,01 MW és 5 MW névleges teljesítmény között, (táv)hőszolgáltatás nélkül 4.4. kategória: 1,01 MW és 5 MW névleges teljesítmény között, (táv)hőszolgáltatás mellett 4.5. kategória: 5,01 MW és 20 MW névleges teljesítmény között, távhőszolgáltatás nélkül 4.6. kategória: 5 MW névleges teljesítmény fölött, távhőszolgáltatás mellett A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 19. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Geotermikus energia Névleges villamos teljesítmény [MW] Kiadható hőteljesítmény [MW] Csúcskihasználási óraszám [óra/év] Villamos energia önfogyasztás [%] Hálózatra adott villamos energia [MWh/év] Kapcsolt hőenergia (bruttó végenergia) [GJ/év] Technológiai beruházási költség [millió Ft/] Hálózati csatlakozás jellemző költsége [millió Ft] Távhőhálózat fejlesztése [millió Ft] Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Hőeladás bevétele [millió Ft/év] WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] Villamos energia GREEN-X költsége [Ft/MWh]

4.1 1 7 000 1% 6 930 1 500 120 47 65 8,24% 43 881

4.2 1 4 7 000 1,5% 6 895 28 800 1 500 120 240 53 75 75 8,24% 39 735

4.3 1,65 7 000 1% 11 435 3 000 180 65 90 6,23% 42 624

4.4 1,65 5 7 000 1,5% 11 377 36 000 3 000 180 250 70 100 93 6,23% 38 261

4.5 50 7 300 0,5% 363 175 62 200 1 000 2 400 3 500 6,23% 34 435

4.6 50 88 7 300 0,7% 362 445 950 400 62 200 1 000 2 300 2 600 4 000 2 461 6,23% 30 308

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A 4.1–4.6 jelű kategóriák alatt 3 fő, különböző teljesítményű erőművi kategória szerepel, két-két alváltozatot képezve, azaz, amikor az erőmű csak villamos energiát termel (a 4.1, 4.3, 4.5 jelű), ill., amikor a villamos energiával


39

kapcsolt hőenergia-hasznosítás is történik távhőellátó rendszeren keresztül (a 4.2, 4.4, 4.6 jelű kategóriák). Valójában a jóval gazdaságosabb kapcsolt rendszert szabad megvalósítani. A csúcskihasználási óraszám az ajánlott mintaprojektek esetében 5 MW alatt azonosan nagy, illetve még nagyobb is elérhető a folyamatos üzemvitellel (menetrendtartással!), illetve nagyobb (középteljesítményű) erőműnél még növelhető, miközben a szabályozási, éves karbantartási stb. időszak is beszámításra került. A villamos energia önfogyasztás aránya a nagy termelési volumenekhez képest relatíve kicsiny, és a nagyobb kapacitású erőművek esetében még kevesebb, amit a mintaprojektek is igazolnak. A hálózati csatlakozás költségei az egyedi projektek tényleges adatait tükrözik. Indoklásuk azonos a 6.1.4. fejezetben leírtakkal. A változó üzemeltetési költségek ugyanazon teljesítményű erőművek esetében is különbözőek, ill. nagyobbak ahol hőellátással kapcsolt villamosenergia-termelés és távhőszolgáltatás folyik. Az állandó üzemeltetési költségek esetére is érvényes az előző megállapítás, azaz a távhőszolgáltatással bíró alváltozatokhoz nagyobb állandó üzemeltetési költség tartozik. A választott mintaprojektek alapadatai is ezt tükrözik. Szakági állásfoglalás szerint barna KÁT egyedül a biomassza bázisú villamosenergia-termelést illeti meg. Mivel itt nem biomassza hasznosítás történik, így a tőkemegtérülés utáni „barna KÁT” támogatásból az 4.1.-es technológiát annak ellenére kizártuk, hogy számításaink szerint az üzemeltetés 16,2 Ft/kWh „barna KÁT” értékkel támogatható lehetne a GREEN-X modell szerint

6.4.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (tiszta geotermikus villamosenergia-termelés) 20. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Geotermikus energia Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] Súlyozási tényező Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh]

4.1 29,42 43,88 0,85 37,3

4.2 24,15 38,61 1 38,6

4.3 27,97 42,43 0,85 36,1

4.4 22,15 36,60 1 36,6

4.5 19,98 34,44 0,85 29,3

4.6 15,20 29,65 1 29,7


Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a geotermikus energia technológiák közül a 4.4. kategória ábrázolása (lásd a 11. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 4.4 kategória: Geotermikus energia 1,01 MW és 5,0 MW között, távhőszolgáltatás mellett 50 000

45 000

Hőeladás és egyéb árbevétel: 8 195

Állandó költség: 8 790 40 000 Egyéb változó költség: 6 153

35 000

30 000

15 000

10 000


20 000


25 000 Tőkeköltség; 31 513

Költség [Ft/MWh]


5 000

0


11. sz. ábra: Geotermikus energia 4.4. kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


40

6.4.6. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (termál metán + geotermikus villamosenergia-termelés) A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 4.7. kategória:50 kW fölötti geotermikus erőmű termál-vízben oldott metán villamosenergia-termelési célú hasznosításával, távhőszolgáltatás nélkül 4.8. kategória:50 kW fölötti geotermikus erőmű termál-vízben oldott metán villamosenergia-termelési célú hasznosításával, távhőszolgáltatás mellett A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 21. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Geotermikus energia + termál metán 4.7 4.8 Névleges villamos teljesítmény [MW] 1,35 3 Kiadható hőteljesítmény [MW] 32 Csúcskihasználási óraszám [óra/év] 7 000 7 000 Villamosenergia önfogyasztás [%] 2% 1% Hálózatra adott villamosenergia [MWh/év] 9 261 20 790 Kapcsolt hőenergia (bruttó végenergia) [GJ/év] 122 688 Technológiai beruházási költség [millió Ft] 1 335 4 335 Hálózati csatlakozás jellemző költsége [millió Ft] 120 350 Távhőhálózat fejlesztése [millió Ft] -1 200 Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 35 100 Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] 15 100 Hőeladás bevétele [millió Ft/év] 318 WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] 6,23% 6,23% Villamosenergia GREEN-X költsége [Ft/MWh] 21 821 23 925 Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A 4.7 jelű kategória támogatása akkor vehető igénybe, ha egy geotermikus erőmű létesítésekor a termálvízben oldott metán eléri azt a mennyiséget, amely már gázmotorban is hasznosítható. A geotermikus erőmű támogatására a 4.1 – 4.6 kategóriák vonatkoznak, de mivel a termálvíz erőművi hasznosítása során felszabaduló metán szabadon nem bocsátható, a gázmotoros hasznosítás is indokolt és támogatott. A 4.7.-es kategória csak akkor vehető igénybe, ha geotermikus erőmű is létesül, és a javasolt KÁT érték kifejezetten csak a termál metán elégetésére vonatkozik. Arra az esetre, ha lakossági célú távhőszolgáltatásra létesül termálkút, és a termálvíz metántartalma, gázmotorokban hasznosítható, a 4.8.-as kategória szerint javasolt a termálmetán hasznosításából származó villamos energiát átvenni, függetlenül attól, hogy létesül-e termálvizes villamosenergia-termelés vagy sem. A 4.7. és 4.8. kategóriák között tehát a fő különbség az, hogy a 4.7, kategória a várhatóan erre jó adottságokkal rendelkező villamosenergia termelés céljából létesített termál kutakra vonatkozik. Tehát olyan esetekre is, ahol nincs lehetőség érdemi lakossági távhőszolgáltatást létrehozni vagy rá kapcsolódni, de erőmű létrehozása indokolt. Ellenben a 4.8. kategória a kifejezetten távhőszolgáltatási célból létesített termálvíz kutak üzemeltetése során hasznosítható termál metán hasznosítását teszi lehetővé.


41

6.4.7. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (termál metán + geotermikus villamosenergia-termelés) 22. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Geotermikus energia + termál metán 4.7 4.8 Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] 5,41 5,14 KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] 19,87 19,60 Súlyozási tényező 0,85 1 Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] 16,9 19,6 Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z.


42

6.5. BIOGÁZ 6.5.1. A biogáz szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST a magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei közé sorolja a mezőgazdaság-vidékfejlesztést. Kiemeli, hogy a kedvező agroökológiai adottságokra épülő és a fenntarthatósági kritériumokat figyelembevevő energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez, újak létrehozásához. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladék-kezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét. Az NMCST szerint a magyar mezőgazdaság az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes még energetikai célú biomassza előállítására és fenntarthatóan hasznosítani azt biogázzá alakított formában. Fontosnak tartott elvárás, hogy a következő rövid távú időszakban megjelenő intézkedések kiemelten kezeljék a kiskapacitású biogáz-termelő bázisokat, mivel a helyi kis volumenű alapanyag-ellátás csak erre képes. Előnybe célszerű részesíteni azokat az átalakító bázisokat, ahol elsősorban a saját, megújuló alapanyagaikat hasznosítják. Az NMCST kiemeli, hogy a jelenlegi kötelező átvételi rendszer zöldáram átvételi ára sok esetben nem biztosít belátható időn belüli megtérülést csak, ha biogáz termelés során keletkező „hulladékhő” energiát is hasznosítják. Emiatt a finanszírozó intézetek sok esetben elállnak a hitelezéstől. Annak érdekében, hogy a közeljövőben több üzem kerüljön megépítésre szükséges felülvizsgálni a zöldáram átvétel rendszerét, annak differenciálása indokolt lehet az NMCST szerint. Az NMCST megállapítja, hogy a zöldáram differenciálásnál több szempontot kell figyelembe venni: környezetvédelmi hatást, munkahelyteremtést, felhasznált alapanyagot, termelési eljárásokat, méretet, hőfelhasználási célokat, a rendszer szabályozhatóságát stb. Az NMCST a mezőgazdasági eredetű szennyvizek, illetve állattartási hulladékok, valamint kommunális szennyvíziszapok kezelésénél a biogáz technológiát részesíti előnyben, míg nem szelektált kommunális hulladék esetén, megfelelő előkezelés után a pirolízis rendszer alternatívát ajánlja. A szennyvízből keletkező biogáz hő- és/vagy villamos energia előállítására alkalmazható, vagy földgáz hálózatba történő táplálással hasznosítható, mivel mindkét móddal hozzájárul az üvegházhatású gázkibocsátás és a fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentéséhez. Tudatosan, irányított támogatásokat ír elő a dokumentum a magyar hulladékipar fejlesztésére, a hulladék újrahasznosításon alapuló termékek gyártására. Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint a biogáz hasznosításból 2020-ig új létesítmények építésével legalább 482,24 GWh/év villamosenergia-termelést kell célértékként megvalósítani. A 2011–2013 közötti szakaszban a 2020-ig megcélzott növekedésnek legalább 14%-át el kell érni. A KÁT javaslatot a fentiekkel összhangban alakítottuk ki, kiemelt prioritást adva és jól strukturálva a biogázt. A biometán rendszerek iránti növekedési elvárás viszonylag még kevés rövidtávon, prioritást így még nem élvezhetnek, másodlagos preferenciával kell számolniuk a kialakulatlan hazai gyakorlat miatt.

6.5.2. A biogáz támogatásának különleges indokoltságai, illetve egyéb megfontolások A szerves anyag alapú biogáz előállítása és energetikai hasznosítása teljesen kiforrott különböző technológiái jelenleg és még középtávon is korszerűnek minősülnek, s a fő


43

célok és rendeltetésen túlmenően további helyi célok kielégítését is szolgálják, így pl. a szennyvíziszapból létrehozható biogáz környezetvédelmi, ártalmatlanítási célokat is teljesít, továbbá a visszamaradó „termék” talajjavítási célokra is hasznosítható. Hasonló többcélú hasznosítás teljesül a szemétlerakó telepek depóniagáz befogása és hasznosítása.

A biomassza égetési technológiával szemben a fermentációs technológiák zárt rendszeréből eredően, a környezeti károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárulnak, ezért a valamivel nagyobb fajlagos átalakítási költségeik ellenére is, a távolabbi jövőben fejlesztésük prioritást kap. A vidéki, decentralizált fejlesztésekre éppúgy alkalmasak ezek a technológiák, mint a nagyobb teljesítményű változataik, amelyek elsősorban a gazdaságosabb üzemvitelük miatt részesíthetők előnyben. 6.5.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása A hazai megvalósult mintaprojektek adatbázisa a közelmúltban kibővült, így a korábbi, az NMCST-t alátámasztó benchmark projektek mellé (a „B” kötet példáihoz) további jó referenciaprojektekre lehetet alapozni a számításokat és az ajánlásokat (ilyenek a szennyvíziszap, a depóniagáz alapú példák és a farmergazdaságok kiskapacitású energia-átalakító technológiái). Annál is inkább fontos, hogy reális értékű KÁT tarifa alakuljon ki, mivel a hulladékhasznosítási hazai feladatok zöme rövidtávon lesz időszerű, ill. sürgetően végrehajtandó cél. A másik ösztönző erőt az ún. „hálózatra táplálható biogáz” jól szabályozott lehetősége adja, különösen olyan térségekben, ahol hőfogyasztói igények nem, vagy csekély mértékben jelentkeznek, vagy pl. ahol a villamos hálózati rendszer fogadóképessége szorul nagyobb bővítésre. 6.5.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (tiszta geotermikus villamosenergia-termelés) A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 5.1. kategória:Szennyvíz iszap gázra alapozott villamosenergia-átalakító 50 kW fölötti kapacitással 6.1. kategória:Depóniagázra alapozott villamosenergia-átalakító 50 kW fölötti kapacitással 7.1. kategória:Mezőgazdasági biogáz alapú kiserőmű 50,01 kW – 0,5 MW névleges erőművi teljesítménnyel, a reaktorba bevitt anyag legalább 30%-ban állati eredetű hulladék (hígtrágya, dög, egyéb állati eredetű veszélyes hulladék) 7.2. kategória:Mezőgazdasági biogáz alapú 0,5 MW fölött és 1 MW értéknél nem nagyobb névleges elektromos teljesítményű kiserőmű 7.3. kategória:Mezőgazdasági biogáz alapú 1 MW fölött és 20 MW értéknél nem nagyobb teljesítményű erőmű 8.1. kategória: Biometán: igazoltan gázhálózatra táplált biogáz fizikai, vagy egyenértékű virtuális hasznosítása kapcsolt energiatermelés mellett, 50 kW fölött 20 MW értéknél nem nagyobb névleges teljesítményű középméretű fűtőerőmű A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számí-


44

tásai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 23. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Biogáz Névleges villamos teljesítmény [MW] Kiadható hőteljesítmény [MW] Csúcskihasználási óraszám [óra/év] Villamos energia önfogyasztás [%] Hálózatra adott villamos energia [MWh/év] Kapcsolt hőenergia (bruttó végenergia) [GJ/év] Technológiai beruházási költség [millió Ft] Hálózati csatlakozás jellemző költs. [millió Ft] Távhőhálózat fejlesztése [millió Ft] Gázvezeték hálózat fejlesztése [millió Ft] Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Hőeladás bevétele [millió Ft/év] Egyéb bevétel [millió Ft/év] WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] Villamos energia GREEN-X költsége [Ft/MWh]

5.1 4,25 Elhanyagolt 4 500 7% 17 786 627 150 350 55 8,24% 27 950

6.1 0,45 Elhanyagolt 7 360 6% 3 113 237 30 20 30 8,24% 26 230

7.1 0,249 0,192 7 360 8% 1 686 346 263 25 50 26 20,1 0,9 12 8,24% 43 465

7.2 0,8 1,0 7 360 10% 5 299 7 920 945 70 50 101,5 35 20,5 40 8 24% 38 171

7.3 1,76 1,68 7 360 10,8% 11 555 21 047 1 964 80 70 198,7 75,5 54,5 80 6,23% 31 213

8.1 1,32 4,52 7 360 15% 8 260 48 819 1 781 20 230,2 76 126,4 78,7 6,23% 35 025


Az adattábla olyan rendhagyó összeállítást tartalmaz, ahol valamennyi pilótaprojektben más-más átalakítási technológiát alkalmaztak, így összehasonlításuk, az előző gyakorlat szerint nem végezhető, különösen a változó költségek tekintetében. Értelmezések A csúcshasználati óraszámra: valamennyi technológia a maximális kihasználásra törekszik (7360–8200 óra/év), kivételt a szennyvíziszap biogáz alapú energiaátalakítási technológiája képezi, sajátos és jellegzetes változó betáplálási jellege miatt. A hálózati csatlakozási költségekre a mintaprojektek konkrét, egyedileg meghatározott költségeit lehetett számításba venni. A változó üzemeltetési költségekre. az anyagköltségek változatos energiahordozói választéka jellemző. A legkedvezőbb, ahol az állati szerves hulladékok nagyobb aránya, s ezáltal a nagyobb ártalmatlanítási kényszerigénye dominál. A legdrágább ott, ahol külön termesztett és vásárolt növényi eredetű biomasszával kell kiegészíteni. Az állandó üzemeltetési költségekre: a különböző technológiákra meghatározott konkrét költségeket lehetett beépíteni. A biogázerőmű értelmezésénél nem csak az erőművi rendszereket, hanem a teljes mű működtetéséhez, kiszolgálásához szükséges eszközöket, gépeket és építészeti beruházásokat is figyelembe vettük. A távhőhálózat fejlesztése költség alatt a szükséges hőhasznosítás kiépítések és kapcsolódó átalakítások is megjelenhetnek. A költségek között az esetleg kapcsolódó mezőgazdasági (gépészeti és egyéb) illetve szállító járműi beruházásokat nem vettük figyelembe. Egyéb bevételek között a hulladékok ártalmatlanításának és a fermentor maradékanyag termőföldjavító anyagként való hasznosításának értékét vettük figyelembe. Olyan esetleges közvetett további nyereségeket, amelyek például az állattartó telep olcsó fűtési energia miatti bővítése eredményezhet, nem vettük figyelembe. A 7.1-es kategóriába első sorban az állattartó telepek fűtésére, a hulladékok ártalmatlanítására létrehozott biogáz kiserőművek tartoznak. A 7.2—7.3-as kategóriába már az alapanyag ellátás integrált beszállításával, esetlegesen energetikai növénytermesztésre alapozott biogáz üzemek tartoznak, ahol a kisebb teljesítmény nagyság kiemeltebb támogatása a decentralizáltság kedvezőbb hatása miatt, a villamos elosztó hálózathoz való kevesebb nehézséggel járó csatlakozása miatt, illetve a rövidebb szállítási távolságok miatt külön kategóriát képeznek. A 8.1 biometán kategória az olyan gázmotoros villamosenergia termelés átvételét garantálja, ahol a termelő igazolja, hogy a gázmotorban előállított elektromos áram termeléséhez felhasznált gáz valójában vagy virtuálisan gázvezetéki hálózatra táplált biogázból származik. A javasolt KÁT átvételi támogatást a villamosenergia termelő kapja, aki vagy az igazolásért fizet a biogáz üzemnek, vagy egyben tulajdonosi összefonódásban is állhat. Így a támogatás tartalma mögött a korábbi B kötetben [3] leírt módon feltételeztük, hogy az előállított biogáz egy része közvetlen hőtermelésre kerül hasznosításra illetve értékesítésre, míg más nagyobb része jut a gázmotoros hasz-


45

nosításra. A figyelembe vett hőeladás bevétele így részben a gázmotorok kapcsolt termeléséből származó hőértékesítést, részben a biogáz követlen kazános hőtermelésének az értékét is figyelembe veszi. A 8.1 –es kategória igénybevételének feltétele egyrészt a kapcsolt energiatermelés biztosítása, másrészt, hogy a biogáz igazolás olyan fermentor üzemből származzon, amely létesítésének garantált megtérülése más KÁT forrásból korábban nem történt, vagy párhuzamosan (halmozottan) nem történik meg.

6.5.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke 24. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Biogáz Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] Súlyozási tényező Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh]

5.1 13,49 27,95

6.1 11,77 26,23

7.1 29,01 43,47

7.2 23,69 38,15

7.3 16,25 30,70

8.1 20,09 34,55

1 28,0

1 26,2

1 43,5

1 38,2

1 30,7

0,85 29,4


Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a mezőgazdasági biogáz technológiák közül a 7.2. kategória ábrázolása (lásd a 12. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 7.2 kategória: Mezőgazdasági biogáz 500,1 kW és 1,0 MW között 60000

50000

Megújuló energia költség; 14 587

20000

10000

Maradványérték miatti csökkenés: 20


30000



40000

Egyéb változó költség: 4 567

Tőkeköltség; 23 831

Költség [Ft/MWh]


0


12. sz. ábra: Mezőgazdasági biogáz 7.2. kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


46

6.5.6. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT a 2011 – 2012 években induló projektek részére A KÁT támogatás 15 évig jár, amely időszakot a beruházási támogatások mértéke arányosan lecsökkent. A KÁT ezen időszak alatt biztosítja a befektetés megtérülését. A biogáz és a biomassza projektek esetében nemzetközi tapasztalatok alapján elfogadott és szükségszerű is, hogy a fenntarthatóságot és a további átvételt a rendszer a KÁT időszakot követően is támogassa. Ezt a további támogatást nevezzük „barna KÁT”-nak. A KÁT időszakot követő további 5 éven keresztüli időszakra javasolt barna KÁT mértékét, 2011-es áron az alábbi táblázatban mellékeljük. 25. sz. táblázat: Barna KÁT adattábla – Biogáz Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] Barna KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] Javasolt barna KÁT 2011 – es áron [Ft/kWh]

5.1 8,31 22,77

6.1 1,60 16,06

7.1 2,24 19,69

7.2 14,46

7.3 14,46

8.1 -

22,8

16,1

19,7

14,4*

14,4*

-

Megjegyzés: *25 Ft/kWh a javasolt maximum Barna KÁT érték, 14,4 Ft/kWh a javasolható minimális Barna KÁT érték


47

6.6. SZILÁRD BIOMASSZA (FÁSSZÁRÚ ÉS LÁGYSZÁRÚ) 6.6.1. A szilárd biomassza hasznosítás szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST a magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei közé sorolja a mezőgazdaság-vidékfejlesztést. Kiemeli, hogy a kedvező agroökológiai adottságokra épülő és a fenntarthatósági kritériumokat figyelembevevő energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez, újak létrehozásához. A bioenergiának a dokumentum szerint elsősorban a helyi fűtési igények kielégítésében lehet a jövőben nagyobb szerepe, de a kis- és közepes kapacitású kapcsolt villamos és hőenergia termelési rendszerek terjedésére is hangsúlyt kell fektetni. Megállapított, hogy a megújuló energiaforrások, különösen a fűtési célú biomassza felhasználás fenntarthatóságának, a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatások optimális egyensúlyának biztosításában játszanak jelentős szerepet a távhő hálózatok. Korszerűsítésük és fejlesztésük elválaszthatatlan, szerves része a zöldgazdaság-fejlesztési törekvéseknek. Az NMCST előírja, hogy biomassza hasznosítás esetén csak az engedélyezett fakitermelésből származó, a fűrészipari rönknél alacsonyabb rendű faválaszték hasznosításával történő villamosenergia-termelés támogatható. Erdőgazdálkodásból származó biomassza esetén az értékesítőnek igazolnia kell az erdészeti hatóság által kiállított eredetigazolással, illetve harmadik országban keletkezett erdőgazdálkodásból származó biomassza esetén FSC (Forest Stewardship Council) tanúsítvánnyal a faanyag származását, egyéb biomassza esetén nyilatkoznia kell arról, hogy a felhasznált biomassza emberi élelmezés céljára nem alkalmas. A biomassza energetikai felhasználást az NMCST többnek tekinti, mint egyszerű energetikai kérdést, mivel a biomasszát a vidék multifunkcionális fejlesztésének az egyik eszközeként a vidéki térségek egyik kitörési pontjának tartja. A biomassza energetikai alkalmazását a fentiek szellemében új alapokra kell helyezni. Nagy erőművi kapacitások helyett a helyi hőenergia-termelésre történő felhasználást, villamos energia tekintetében a kis-közepes kapacitású, lokális, térségfejlesztési hatással rendelkező erőművek létesítését támogatja a terv. A deklarált cél, hogy a biomassza a lehetőség szerint a keletkezési helyhez közel kerüljön felhasználásra, az új kis-közepes erőművek a kistérségi szereplők szoros együttműködésével valósuljanak meg. A növekvő megújuló energia igények kielégítéséhez 2020-ig becslések szerint évi 7,8–8 millió tonna biomassza mennyiséget tart az NMCST szükségesnek. Ennek előteremtéséhez a jelenlegi erdőállományokra, új telepítésekre (2010–2015), az ezekből kikerülő tűzifára, az apadékra, mezőgazdasági melléktermékekre, lágyszárú (szántóföldi) energianövényekre és fás szárú energiaültetvényekre, melléktermékekre és hulladékokra kell támaszkodni a program szerint. Az NMCST egyik fő iránymutatása, hogy nagy kapacitású erőművek hatásfok javításának ösztönzése mellett, a helyi hőenergia-termelést szolgáló felhasználás, villa-


48

mos energia tekintetében pedig a kis-közepes kapacitású, lokális, térségfejlesztési hatással rendelkező erőművek létesítése szolgálja leginkább a kitűzött célokat. A biomassza alapú villamosenergia-termelés vonatkozásában az NMCST a fejlődést max. 20 MWe beépített teljesítményű helyi, kisközösségi kapcsolt erőművek telepítésével tervezi elérni. Abban az esetben engedélyezett max. 25 MWe beépített teljesítményű erőmű, ha azt a hőszükségleti oldal megkívánja (pl. nagyvárosi távfűtőhálózat fűtőerőműve esetében). Az NMCST-t megalapozó háttértanulmányok szerint a szilárd biomassza hasznosító erőművekkel és fűtőerőművekkel 2020-ig a megcélozható konkrét érték legalább 2 823,78 GWh/év villamosenergia bruttó végenergia felhasználás (mint új építés). A 2011–2013 közötti szakaszban a 2020-ig megcélzott növekedés viszont még minimális. A KÁT javaslatot a fentiekkel összhangban alakítottuk ki. Kiemelt prioritást csak a viszonylag kisebb, távhőszolgáltatást szolgáló és energiaültetvényből igazoltan származó tüzelőanyagot hasznosító fűtőerőművek kaptak. Ezen kívül másodlagos preferenciát illetve nem kaptak prioritást a szóba jöhető egyéb erőműtípusok. 6.6.2. A biomassza támogatásának különleges indokoltságai illetve egyéb megfontolások Magyarországon a megújuló szilárd biomassza energetikai hasznosítás módjai (erőművi, fűtőművi technológiákkal) terjedtek el a megújuló vízenergia átalakító rendszereket követően. Fejlődésüket a viszonylag egyszerű és kis fajlagos költségű technológiaváltozatoknak köszönhetik. Felfutásuk azonban még nem tetőzött, mivel számos helyen, főleg a mezőgazdasági növénytermesztési lágyszárú hulladékok optimális hasznosítása még nem alakult ki. Másrészt a szilárd biomassza potenciál „felélése” úgy felgyorsult, hogy a hagyományos erdőgazdálkodást veszélyeztetve, már a meglévő erőműveknek tűzifa utánpótlásáról, energia-célnövények telepítéséről kellett gondoskodni, ill. az „új építések” ellátására a fás szárú energiaültetvények bővítése került a jövő feladatai közé, noha e hagyományos erőművi technológiák kis hatásfoka és az egész életciklusra kimutatott környezetszennyező hatása miatt fokozatosan háttérbe kellene szorulniuk a középtávú időszak végére. 6.6.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása Összehasonlítva az EU tagállamok biomassza energia-átalakítóiról nyert villamos energia KÁT értékeit, a hazai technológiákra nyers értékekkel, a felállított 18 kategóriai változat technológiáira (ebből 10 fás szárú és 8 lágyszárú biomassza bázisú) kapottakkal, megállapítható, hogy a magyarországi KÁT értékek általánosságban nagyobbak. Másik alapvető megállapítás, hogy a villamos energiával kapcsolt hőenergia-termelés és szolgáltatás támogatottsága nagyobb mindkét csoport (a fás szárú és a lágyszárú biomassza alapanyagú rendszerek) esetében is. A lágyszárú biomassza bázisú erőművek által termelt villamos energia átvételi támogatása valamennyi technológia esetében nagyobb, a hagyományos, fás szárú tüzelőanyagú meglévő és tervezett erőművekhez képest.


49

A 15 év után lejáró KÁT támogatás megszűnésével (azaz a befektetés megtérülése után) is célszerű az ún. „barna KÁT” támogatást bevezetni és külön szerződés keretében rögzíteni a további időszakra (mintegy 5 évre). 6.6.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai (fás szárú biomassza) A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 9.1. kategória: Fás szárú biomassza, 50 kW fölötti maximum 1 MW névleges teljesítményű villamosenergia-termelés, távhőszolgáltatás nélkül 9.2. kategória: Fás szárú biomassza, 50 kW fölötti maximum 1 MW névleges teljesítményű villamosenergia-termelés, távhőszolgáltatással kapcsolt hőenergia-termeléssel (fűtőerőműben) 9.3. kategória: Fás szárú biomassza, 1 MW fölötti, maximum 10 MW névleges teljesítményű villamosenergia-termelés, távhőszolgáltatás nélkül 9.4. kategória: Fás szárú biomassza, 1 MW fölötti, maximum 10 MW névleges villamos teljesítményű, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű 9.5. kategória: Fás szárú biomassza, 1 MW fölötti, maximum 10 MW névleges villamos teljesítményű, igazoltan energiaültetvényből származó tüzelőanyag felhasználás mellett, távhőszolgáltatás nélkül 9.6. kategória: Fás szárú biomassza, 1 MW fölötti, maximum 10 MW névleges villamos teljesítményű, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű, igazoltan energiaültetvényből származó tüzelőanyag felhasználás mellett 9.7. kategória: Fás szárú biomassza, 10 MW fölötti maximum 20 MW névleges teljesítményű, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű 9.8. kategória: Fás szárú biomassza, 10 MW fölötti maximum 20 MW névleges villamos teljesítményű, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű, igazoltan energiaültetvényből származó tüzelőanyag felhasználás mellett A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások a következő jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak (lásd a 26. sz. táblázatot).


50

26. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Fás szárú szilárd biomassza Névleges villamos teljesítmény [MW] Kiadható hőtelj. [MW] Csúcskihasználási óraszám [óra/év] Villamos energia önfogyasztás [%] Hálózatra adott vill.en. [MWh/év] Kapcsolt hőenergia (bruttó végenergia) [GJ/év] Techn. beruh. ktg. [millió Ft] Hálózati csatl. jellemző ktg. [millió Ft] Távhőhálózat fejl. [millió Ft] Ültetvény hálózat kiépítése [millió Ft] Változó üzemeltetési ktg. [millió Ft/év] Állandó üzemeltetési ktg [millió Ft/év]

Hőeladás bevétele [millió Ft/év]

9.1

9.2

9.3

9.4

9.5

9.6

9.7

9.8

1

1

6,57

6,57

6,57

6,57

19,8

19,8

-

2,5

-

14

-

14

40

40

7 300

6 733,5

7 300

6 733,5

7 300

6 733,5

6 733,5

6733,5

11,5%

12%

10%

11%

10%

11%

10%

10%

6 461

5 925

43 165

39 373

43 165

39 373

119 991

119 991

-

20 700

-

100 800

-

100 800

288 000

288 000

1 235

1 350

5 350

5 811,37

5 350

5 811,37

15 000

15 000

60

60

200

200

200

200

550

550

-

70

-

160

-

160

300

300

-

-

-

-

77,4

74,9

-

210

145

172,7

837,5

824,6

874,4

860,3

2 250

2 350

53

60

101

150

101

150

410

410

-

53,6

-

261,0

-

261,0

745,8

745,8

6,23%

6,23%

6,23%

6,23%

6,23%

6,23%

35 181

34 506

36 223

35 611

29 759

30 776

WACC (tőke ktg) reálka8,24% 8,24% matláb [%] Villamos energia GREEN-X költsége 54 146 59 841 [Ft/MWh] Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések

A csúcskihasználási óraszám a szilárd biomasszaféleségek elégetésére, eltüzelésére alkalmas technológiák egész éves üzemüket tekintve, jól kihasználhatók, különösen a villamosenergia-teremlést végzők, de a kapcsolt hő- és villamos energetika, fűtőerőművi technológiák (a távhőbázisok) sem maradnak le azokkal az átlag 7300 óra/év értéktől (mintegy 6733 óra/év értékeikkel). Különösen igaz lesz azokon a helyeken, ahol a nyári üzemi „távhűtés”-t is alkalmazzák a rekonstrukciójuk után. A villamos energia önfogyasztás aránya a teljes termelt villamos energia volumennek általában 10 – max. 12%-a; az alacsonyabb hányad a villamos erőművi technológiáknál jelentkezik, a nagyobb hányadot a fűtőerőműveknél, az átalakítás, cirkuláltatás stb. során igényelt jóval több segédüzemi motorok, szivattyúk, működtető berendezések ellátása teszi ki. A hálózati csatlakozási költségek helyi speciális szolgáltatói igényektől, előírási feltételektől függően különböznek, továbbá az erőművi teljesítmény nagysága határozza meg az egyes kategóriáknál. Ez nagyobb teljesítmény esetén (5,0 MW fölött) ugrásszerűen megemelkedik a csatlakozó elosztóhálózat feszültségszintjétől (pl. 120 kVos rendszerre) függően. A változó üzemeltetési költségek, azaz amely technológiákhoz tüzelőanyagok, mint energiahordozók folyamatos bevitele szükséges, ott ez a paraméter jóval nagyobb, mint a természeti erőforrásokat hasznosító technológiák esetében. Költségük a mindenkori piaci feltételek függvényében változik. ez teszi ki a változó költségek legnagyobb hányadát. A másik ún. „egyéb” hányadot a technológiák segédüzemi berendezéseit működtető igények (villamos energia, hűtőberendezések, elosztórendszerek stb.) teszik ki, amelyek az energiahordozói költségeknek 12–15%-át teszik ki. A fűtőerőművi technológiák esetében a változó üzemeltetési költségek mintegy 10–11%-kal nagyobbak, mint a kizárólag villamos energiát termelő technológiák esetében. Az alváltozatok közötti összehasonlításban nem jelent nagy különbséget az energiaültetvényből származó tüzelőanyag költsége a hagyományos fás szárúakéhoz képest, ez utóbbiak javára. Az állandó üzemeltetési költségek az erőművi szervezetével és működtetésével járó költségeket összesítik. Ebbe tartoznak a személyi jellegű költségek, az amortizációs és egyéb finanszírozási kiadások, a biztosítási,


51

biztonsági rendszert működtető kiadások stb. Ezek nagysága függ az erőművi technológia komplikáltságától, az automatizáltsági fokától és a helyi esetleges speciális körülményekből.

6.6.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (fás szárú biomassza) 27. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Fás szárú biomassza 9.1 Prémium támogatás adható 39,96 mértéke [Ft/kWh] KÁT támogatás maximális 54,42 mértéke [Ft/kWh] Súlyozási tényező 0,75 Javasolt KÁT 2011 – 2012 40,8 [Ft/kWh] Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z.

9.2

9.3

9.4

9.5

9.6

9.7

9.8

45,38

20,72

20,05

21,77

21,15

15,30

16,32

59,84

35,18

34,51

36,22

35,61

29,76

30,78

0,75

0,75

0,85

0,75

1

0,75

0,85

44.9

26,4

29,3

27,2

35,6

22,3

26,2

Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a fás szárú biomassza technológiák közül a 9.6. kategória ábrázolása (lásd a 13. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 9.6 kategória: Fás szárú biomassza, 1 MW - 10 MW között, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hőés villamosenergia termelő fűtőerőmű, igazoltan energiaültetvényből 45000 Állandó költség: 3 810

40000



35000



15000

10000

5000


20000


25000


Költség [Ft/MWh]

30000

0


13. sz. ábra: Fás szárú biomassza 9.6. kategória, 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


52

6.6.6. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT és a 2011 – 2012 években induló projektek részére (fás szárú biomassza) A KÁT támogatás 15 évig jár, amely időszakot a beruházási támogatások mértéke arányosan lecsökkent. A KÁT ezen időszak alatt biztosítja a befektetés megtérülését. A biogáz és a biomassza projektek esetében nemzetközi tapasztalatok alapján elfogadott és szükségszerű is, hogy a fenntarthatóságot és a további átvételt a rendszer a KÁT időszakot követően is támogassa. Ezt a további támogatást nevezzük „barna KÁT”-nak. A KÁT időszakot követő további 5 éven keresztüli időszakra javasolt barna KÁT mértékét, 2011-es áron az alábbi táblázatban mellékeljük. A barna KÁT értékét 25 Ft/kWh értékben a hatékonyság érdekében maximáljuk, míg a minimális érték a zsinóráram várt piaci árához igazodóan 14,4 Ft/kWh. 28. sz. táblázat: Barna KÁT adattábla – Fás szárú biomassza 9.1 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6 9.7 9.8 Prémium támogatás adható 16,19 15,77 7,28 3,67 8,14 4,57 0 0 mértéke [Ft/kWh] Barna KÁT támogatás maxi30,65 30,22 21,74 18,12 22,60 19,03 14,46 14,46 mális mértéke [Ft/kWh] Javasolt barna KÁT 2011 – es 25,0* 25,0* 21,7 18,1 22,6 19,0 14,4* 14,4* áron [Ft/kWh] Megjegyzés: *25 Ft/kWh a javasolt maximum Barna KÁT érték, 14,4 Ft/kWh a javasolható minimális KÁT érték


53

6.6.7. A GREEN-X SZERINTI SZÁMÍTÁS MEGHATÁROZÓ PARAMÉTER ADATAI (LÁGYSZÁRÚ BIOMASSZA) A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 10.1. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW névleges teljesítmény alatti, távhőszolgáltatás nélküli erőmű 10.2. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW névleges elektromos teljesítmény alatti, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő fűtőerőmű 10.3. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW névleges teljesítmény alatti, igazoltan energiaültetvényből származó tüzelőanyagból távhőszolgáltatás nélküli erőmű 10.4. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW névleges elektromos teljesítmény alatti, energiaültetvényből származó tüzelőanyagból, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű 10.5. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW feletti, maximum 20 MW névleges elektromos teljesítményű, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő fűtőerőmű 10.6. kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW feletti, maximum 20 MW névleges elektromos teljesítményű, energiaültetvényből származó tüzelőanyagból, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő fűtőerőmű A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 29. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – Lágyszárú szilárd biomassza Névleges villamos teljesítmény [MW] Kiadható hőteljesítmény [MW] Csúcskihasználási óraszám [óra/év] Villamos energia önfogyasztás [%] Hálózatra adott vill. energia [MWh/év] Kapcsolt hőenergia (bttó végen.) [GJ/év] Technológiai beruh. ktg. [millió Ft] Hálózati csatl. jellemző ktg [millió Ft] Távhőhálózat fejlesztése [millió Ft] Ültetvény hálózat kiépítése [millió Ft] Változó üzemeltetési ktg. [millió Ft/év] Állandó üzemeltetési ktg. [millió Ft/év] Hőeladás bevétele [millió Ft/év] WACC (tőke ktg) reálkamatláb [%] Vill.en. GREEN-X költsége [Ft/MWh]

10.1 6,57 7 000 10% 41 391 6 064,7 200 740,1 293 6,23% 40 779

10.2 6,57 14 6 456,78 11% 37 755 96 658 6 760 200 160 746 340 250,3 6,23% 41 846

10.3 6,57 7 000 10% 41 391 6 064,7 200 65,9 771,45 293 6,23 41 703

10.4 6,57 14 6 456,78 11% 37 755 96 658 6 760 200 160 66,7 777,8 340 250,3 6,23% 42 872

10.5 19,8 40 6 800 10% 121 176 288 000 16 600 550 300 2 080 410 745,8 6,23% 29 446

10.6 19,8 40 6 800 10% 121 176 288 000 16 600 550 300 189 2 170 410 745,8 6,23% 30 188

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Értelmezések A lágyszárú szilárd biomassza tüzelésű erőművek és fűtőművek Green-X költségei (Ft/MWh) általánosságban is, de különösen a kisebb (5 – max. 10 MW közötti) kapacitások esetében jóval (mintegy 20%-kal) nagyobbak a fás szárú szilárd biomassza tüzelésűekénél. Nagyobb teljesítmény esetében ez a különbség eltűnik, ill. minimálissá válik a hasonlóan kiépített automatizált, korszerű kiszolgáló berendezések következtében. A kihasználási óraszámok hasonlóak a felvett 8-féle alkategória esetén, s hasonlóan az előzőekhez, itt is a távhőellátást végző kapcsolt rendszerek óraszáma még kevesebb az erőművekéhez képest egyelőre.


54

A hálózati csatlakozás költségei a választott mintaprojektekben ténylegesen szereplő, minden technológiánál előírt költségekkel egyeznek meg, egyedi elbírálás és feltételek kielégítése alapján. Nagyobb kapacitások esetén e költségek nagyságrenddel növekednek meg. A változó üzemeltetési költségek általában magasak, mivel itt is az anyagjellegű tüzelőanyag költségek terhelik, amelyek ára piacfüggő és más hagyományos energiahordozókhoz képest kisebb mértékben, de folyamatosan növekedik, különösen az ültetvényezésből származóké akkor, ha azt az erőmű nem a saját gazdálkodása keretében termeli meg, ill., ha nem köt hosszúlejáratú folyamatos ellátást biztosító megállapodást. A változó költségek „egyéb” hányadát a 8.1.4. pontban vázoltakkal megegyezően a segédüzemi költségek meghatározott „változó” elemei teszik ki. Az állandó üzemeltetési költségek nagyságrendjüket tekintve hasonlóak a szilárd tüzelésű technológiákéhoz, azonban valamivel (5 – max. 10%) nagyobbak azoknál, a komplikáltabb tároló, adagoló, előkészítő segédüzemi technológiákat kiszolgáló, több személyzetet igénylő rendszerek, speciális körülmények stb. miatt.

6.6.8. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (Lágyszárú biomassza) 30. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – Lágyszárú biomassza Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] Súlyozási tényező Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z.

10.1 26,32 40,78 0,75 30,6

10.2 27,36 41,85 0,85 35,6

10.3 27,24 41,70 0,75 31,3

10.4 28,41 42,87 1 42,9

10.5 14,97 29,43 0,85 25,0

10.6 15,73 31,99 0,85 25,7

Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a lágyszárú biomassza technológiák közül a 10.4. kategória ábrázolása (lásd a 14. sz. ábrát) szolgál magyarázatul. 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 10.4 kategória: Lágyszárú biomassza, 10 MW alatt, távhőszolgáltatás melletti kapcsolt hő- és villamosenergia termelő fűtőerőmű, igazoltan energiaültetvényből 60000

50000 Hőeladás és egyéb árbevétel: 6 630


20000

10000



30000



Tőkeköltség; 19896,4

Költség [Ft/MWh]

40000


0


14. sz. ábra: Lágyszárú biomassza 10.4. kat., 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


55

6.6.9. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható barna KÁT és a 2011 – 2012 években induló projektek részére (lágyszárú biomassza) A KÁT támogatás 15 évig jár, amely időszakot a beruházási támogatások mértéke arányosan lecsökkent. A KÁT ezen időszak alatt biztosítja a befektetés megtérülését. A biogáz és a biomassza projektek esetében nemzetközi tapasztalatok alapján elfogadott és szükségszerű is, hogy a fenntarthatóságot és a további átvételt a rendszer a KÁT időszakot követően is támogassa. Ezt a további támogatást nevezzük „barna KÁT” nak. A KÁT időszakot követő további 5 éven keresztüli időszakra javasolt barna KÁT mértékét, 2011-es áron az alábbi táblázatban mellékeljük. A barna KÁT értékét 25 Ft/kWh értékben a hatékonyság érdekében maximáljuk, míg a minimális érték a zsinóráram várt piaci árához igazodóan 14,4 Ft/kWh. 31. sz. táblázat: Barna KÁT adattábla – Lágyszárú biomassza 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6. Prémium támogatás adható mértéke 10,50 7,68 11,26 8,52 0 678 [Ft/kWh] Barna KÁT támogatás maximális mér24,96 22,13 25,72 22,98 14,46 15,14 téke [Ft/kWh] Javasolt barna KÁT 2011 – es áron 25,0 22,1 25,0* 23,0 14,4 15,1 [Ft/kWh] Megjegyzés: *25 Ft/kWh a javasolt maximum Barna KÁT érték, 14,4 Ft/kWh a javasolható minimális KÁT érték


56

6.7.

RÉSZBEN MEGÚJULÓ HULLADÉK ALAPÚ BIOMASSZA ÉGETÉS (KOMMUNÁLIS HULLADÉKÉGETÉS, SZINTÉZISGÁZ ELŐÁLLÍTÁSÚ ENERGIAÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK)

6.7.1. A hulladékhasznosítás szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST a jelentős biomassza potenciálon belül a jövőben ösztönözni kívánja a melléktermékek és hulladékok nagyobb arányú felhasználását. Az NMCST szerint prioritást kap a pirogáz bázisú mikro erőművek villamos és hőenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képződött kommunális hulladékokból a jelenleg jellemző lerakás helyett. Az NMCST szerint megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert villamos energia KÁT rendszerben történő értékesítésére akkor kerülhet sor, ha vegyes tüzelés esetén a megújuló energiaforrás vagy a biohulladék felhasználásának részaránya minimum 30 százalékot ér el. A kommunális hulladékégetéssel termelt villamos energia 50%-a jogosult a prémiumtámogatással megnövelt teljes KÁT-ra. A projekttípusok a KÁT javaslatban másodlagos prioritást kapnak. A szintézisgázt a települési hulladékból és melléktermékeiből előállított, amely folyamat közben kapcsolt hő- és villamos energia is termelhető a folyékony üzemanyag végtermék, metilalkohol (ECO-Methanol) előállítása mellett. 6.7.2. A hulladékégetésű, szintézisgáz előállító és hasznosító technológiák támogatásának különleges indokoltsága, ill. egyéb megfontolások Magyarország meglehetősen lemaradt a hulladék korszerű gyűjtésének, de különösen az újszerű, energetikai célú hasznosításának gyakorlatában, noha a regionális területfejlesztési dokumentációk jó ideje szorgalmazzák megvalósításukat elsősorban az élhető környezet fenntartása érdekében, és csak a másodlagos igényként jelentkező energetikai (villamos és hőenergia-ellátási és üzemanyag-előállítási) haszna miatt. Ez a folyamatosan újratermelődő és térítésmentesen felhasználható energiaforrás a vázolt előnyök mellett ezek a vegyes tüzelésű erőművek folyamatos üzemvitelt biztosítanak, menetrendet tartó táppontot jelentenek a villamos energia rendszeren. KÁT támogatásuk mértéke növelhető a többcélú tevékenységük (energiatermelés, távhőszolgáltatás stb.) ösztönzése érdekében is. A szintézisgázt előállító hulladékhasznosító rendszer technológiájára kidolgozott magyar szabadalom is létezik, amely különleges és ígéretes témája lehet a hazai környezetvédelmi gyártóiparnak is. A technológia a KÁT rendszerbe való befogadása indokolt.


57

6.7.3. A jellemző Benchmark projektek rövid összefoglalása A hazai gyakorlatban még igen csekély a hulladékgyűjtő helyekre telepített, ideálisan középteljesítményű, referenciaértékű, erőművek, égetőművek és az igényesebb technológiákat igénylő (szintézisgázt előállító és hasznosító) erőművek száma, pedig nagyvárosainkban az önkormányzati energetikai költségcsökkentésekhez, energia-megtakarításokhoz, energiagazdálkodás-szabályozás elősegítéséhez járulnának hozzá. Háromféle fő kategóriájú erőművi technológiát és annak kogenerációval működtetett – távhőenergia-ellátást biztosító – alváltozatát lehetett a szerkezetben megkülönböztetni, amelyeknek KÁT értékei – a technológiák komplikáltságától, azok létesítési költségeik különbözőségétől függően – eltérőek egymáshoz képest, és a nemzetközi gyakorlattól eltérően, nagyobb támogatást nyújtanak. Ennek okát az európai gyakorlatban azzal magyarázzák, hogy ott nem az elterjesztésüket kell ösztönözni, hanem csak a kialakult, olcsóbb technológiák működtetését kell csupán biztosítani. 6.7.4. A GREEN-X szerinti számítás meghatározó paraméter adatai A PYLON Kft. a KÁT támogatások strukturálásához az alábbi kategóriák felállítását javasolja: 11.1. kategória: Kommunális hulladékégetés, 2 MW és ez alatti névleges teljesítmény 11.2. kategória: Kommunális hulladékégetés, 2 MW feletti névleges teljesítmény 11.3. kategória: Kommunális hulladékhasznosítású, szintézisgáz-bázisú középerőmű A KÁT támogatás maximális mértékének meghatározását HUN-RES GREEN-X modell szerint végeztük, amelyen az NMCST-ben rögzített program megalapozó számításai is alapulnak. A számítások az alábbi jellemző meghatározó paramétereken nyugszanak: 32. sz. táblázat: HUN-RES Adattábla – A hulladékégetés és a vegyes tüzelés Névleges villamos teljesítmény [MW] Kiadható hőteljesítmény [MW] Csúcskihasználási óraszám [óra/év] Villamos energia önfogyasztás [%] Hálózatra adott villamos energia [MWh/év] Kapcsolt hőenergia (btt végenergia) [GJ/év] Technológiai beruházási költség [millió Ft] Hálózati csatlakozás jellemző ktg. [millió Ft] Távhőhálózat fejlesztése [millió Ft] Változó üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Állandó Üzemeltetési költségek [millió Ft/év] Hőeladás bevétele [millió Ft/év] Egyéb bevétel [millió Ft/év] WACC (tőkeköltség) reálkamatláb [%] Villamos energia GREEN-X ktg. [Ft/MWh]

11.1 0,992 1,18 7 533 8,4% 6 845 12 701 370,07 50 80 110 40 32,9 15 8,24% 23 580

11.2 7 14 7 533 10,5% 47 194 151 200 10 000 400 150 550 50 391,6 187,5 6,23% 23 809

11.3 5,25 10,9 7 360 76,8% 8 964 66 143 4 169** 180 160 429,5* 96,5* 171,3 348 6,23* 54 796

Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. Megjegyzés: *a projekt energiatermelési funkcióra jutó költségei, figyelembe vett bevételek: metanol, folyékony CO2, CaCl2, és elemi kén értékesítése illetve hulladék ártalmatlanítási díja.: 348 millió Ft/év ** zöld áram termelésre figyelembe vett beruházási költség


58

6.7.5. A GREEN-X modell szerinti támogathatóság, a modell szerint adható KÁT és a 2011 – 2012 évre javasolt KÁT mértéke (hulladékégetés) 33. sz. táblázat: Átvételi támogatás adattábla – A hulladékégetés és a vegyes tüzelés 11.1 11.2 11.3 Prémium támogatás adható mértéke [Ft/kWh] 18,24 12,67 36,90 KÁT támogatás maximális mértéke [Ft/kWh] 32,71 27,13 51,36 Súlyozási tényező 0,85 0,85 0,85 Javasolt KÁT 2011 – 2012 [Ft/kWh] 27,8* 23,1* 43,7* A termelt összes áram mögötti zöld áram részarány 50% 50% 49%*** * a megújuló energia részarány arányos részéért járó KÁT, a többi részre piaci ár (14,4 Ft/kWh) javasolt az átvétel után ** a bevitt biomassza fűtőérték arányában változó. *** a technológiához csekély mértékű földgázfelhasználás is szükséges a hulladék és egyéb anyagok mellett.

A szintézis gáz hulladékkezelési technológiát a KÁT javaslat meghatározásánál úgy tekintettük, hogy a projekt költségeinek 23,2%-a tekinthető az energiatermelés miatti költségeknek. A projekt 76,8%-ának költségeire a fedezetet hulladékkezelési forrásból kell megtalálni. A KÁT 15 éves időszak lerövidülése így a 11.3 esetben csak 76,8%-nál nagyobb mértékű támogatás esetén indokolt. Fajlagos költségek szemléltetésére, megoszlásukra a kommunális hulladékégetési technológiák közül a 11.2. kategória ábrázolása (lásd a 15. sz. ábrát) szolgál magyarázatul.

1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei 11.2 kategória: Kommunális hulladékégetés 2 MW fölött 40000 Állandó költség: 1 059 35000

5000

0

Átlagbevétel árameladásból: 20 795

10000


15000


20000

+50%

Zsinóráram piaci ár; 14 458



25000

ADHATÓ KÁT ZÖLD ÁRAM RÉSZRE: 27 132

30000

Költség [Ft/MWh]




15. sz. ábra: Kommunális hulladékégetés 11.2. kat., 1 MWh bruttó végenergia figyelembevett fajlagos költségei


59

6.8.

SZÉN – BIOMASSZA VEGYES TÜZELÉS TOVÁBBMŰKÖDŐ ERŐMŰVEKBEN

6.8.1. A vegyes tüzelés szerepe Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NMCST) Az NMCST szerint megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert villamos energia KÁT rendszerben történő értékesítésére akkor kerülhet sor, ha vegyes tüzelés esetén a megújuló energiaforrás vagy a biohulladék felhasználásának részaránya minimum 30 százalékot ér el. A KÁT javaslat szerint vegyes tüzelés abban az esetben fogadható be a KÁT rendszerbe, ha a biomassza igazoltan energia ültetvényből származik és részaránya eléri legalább a 20%-ot, ami a jelenlegi előírásokhoz képest szigorítást és enyhítést is tartalmaz. 6.8.2. A vegyes tüzelésű technológiák támogatásának különleges indokoltsága, ill. egyéb megfontolások A szén – biomassza vegyes tüzelés indokoltsága mind környezetvédelmi, mind vidékfejlesztési szempontból megfogalmazhatók. A meglévő erőművi kapacitások költséghatékonyan, jelentősebb beruházás nélkül alkalmassá tehetők illetve új erőművek jelentősebb többletberuházás nélkül alakíthatók ki megújuló energetikai hasznosításra. A vidék számára az erőmű által juttatott jövedelem stabil pénzügyi forrást jelenthet fejlesztési terveik megvalósításához. A fenti okok miatt a KÁT rendszerből nem tartjuk kizárandónak a vegyes tüzeléses erőműveket, sőt elfogadható lehet, hogy a minimálisnak tekintett barna tarifa értéket, azaz a zsinóráram értékét (14,4 Ft/kWh) a továbbműködő erőművek is megkaphassák, de a KÁT rendszerbe történő becsatlakozás feltételéül javasolt, hogy igazolt forrásból, 100%-ban energiaültetvényből származó biomassza legyen csak felhasználható. Rövid átmeneti időszak a 100% eléréséhez elfogadható lehet. A vegyes tüzelés költsége szén-biomassza meglévő erőművekben, abban az esetben, ha kiépítik az energiaültetvény termeltetői – beszállítói logisztikai hátterét 12,7 Ft/kWh-ra adódik. A fenti költség azonban feltehetően nagyobb, mint a 100%ban széntüzelés költsége, így a piaci villamosenergia-árral azonos barna tarifa esetén az erőművek inkább a széntüzelést preferálnák, ha nem lenne költsége a CO 2 kibocsátásnak. A CO2 költségét figyelembe véve a piaci árral megegyező barna tarifa is kellő ösztönzést nyújthat. Új építésű vegyes tüzelésű erőművek esetén az egyedi vizsgálatot a KÁT árak meghatározásához szükségesnek tartjuk. –*–


60

6.9.

A HAZAI KÁT TARIFARENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATA

A fejezetben, részetekben bemutatott és kiegészített benchmark technológiák bemenő adatainak és az azokból kialakított struktúrák felhasználásával összegezhetőkké váltak a hazai javasolt KÁT tarifarendszernek az NMCST-vel összhangban rövidtávra – 2011–2013-ig – vállalható átvételi árai a csatolt fő táblázatban (lásd 34. sz. táblázat). 34. sz. táblázat: A KÜLÖNBÖZŐ MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK KATEGÓRIÁIRA VONATKOZÓ KÁT ÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATA Kat. sorszám 1.1 1.2 1.3 2.1 2.2 3.1

Vízenergia

3.2

Nap-energia

3.3 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6

Megújuló energiaforrás fajták

Szélenergia

5.1 6.1 7.1 7.2 7.3 8.1

Megkötések illetve speciális körülmények

KÁT 2010es áron Ft/kWh 33,0 24,8 24,4 28,6 17,4 79,3

„Barna” KÁT Ft/kWh -

93,9

-

50,7 37,3 38,6 36,1 36,6 29,3 29,7

-

16,9

-

19,6

-

50 kW fölött

28,0

22,8

50 kW fölött

26,2

16,1

50,01 kW – 500 kW 500,1 kW – 1 MW 1 MW – 20 MW

43,5 38,2 30,7

19,7 14,4 14,4

29,4

-

50,1 kW – 500 kW 500,1 kW – 5 MW 5,01 MW - 20 MW 50,1 kW – 3 MW 3,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW

Szabadon álló Háztető(kö)n, homlokzat(ok)on, telepített, illetve épületintegrált „grid” rendszer

1,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW Geotermikus energia

4.7.

4.8.

Névleges teljesítmény határok

1,01 MW – 5 MW 5,01 MW – 20 MW 5 MW fölött 50,01 kW – 20 MW

Termál metán + geotermikus Szennyvíziszap gáz Depónia gáz Mezőgazdasági biogáz Biometán

50 kW fölött

500 kW fölött 20 MW alatt

Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Termálvízben oldott metán gázmotoros villamosenergia-termelés + geotermikus villamosenergia-termelés Termálvízben oldott metán gázmotoros villamosenergia-termelés + geotermikus villamosenergia-termelés. Ha a kiadott hasznosított hőteljesítmény nagyobb, mint 5 MW.

Gázmotoros villamosenergiatermelés igazolt biometán fizikai vagy virtuális felhasználásával (új építésű földgázhálózatra tápláló biogáz reaktor által kiállított igazolás esetén)

Forrás: PYLON Kft.


61

34. sz. táblázat folytatása Kat. sorszám


9.1 9.2 9.3 9.4 9.5


50,1 kW – 1 MW


1,01 MW – 10 MW

9.6 9.7

10 MW fölött

9.8

10 MW fölött

10.1 10.2 50,1 kW – 10 MW

10.3 10.4


10.5

10 MW fölött

10.6

10 MW fölött

11.1

50,1 kW – 2 MW

11.2

Kommunális hulladék

11.3

12.1.

Vegyes tüzelés

2 MW fölött (20 MW fölött csak kapcsolt esetben) 500 kW – 20 MW szintézisgáz-bázisú középerőmű Legalább 20%-ban, energiaültetvényből származó biomassza


KÁT 2010es áron Ft/kWh 40,8 44,9 26,4 29,3

„Barna” KÁT Ft/kWh 25,0 25,0 21,7 18,1

27,2

22,6

35,6

19,0

22,3

14,4

26,2

14,4

30,6 35,6

25,0 22,1

31,3

25,0

42,9

23,0

25,0

14,4

25,7

15,1

27,8

-

A termelt áram 50%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár.

23,1

-

A termelt áram 49%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár.

43,7

-

A termelt áram minimum 20%-ára maximum 30%-ára jár a KÁT a biomassza arány függvényében, másik részre piaci ár.

egyedi vizsgálat alapján

14,4

Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Energetikai ültetvény igazolása a tüzelőanyagra (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Energetikai ültetvény igazolása a tüzelőanyagra (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) A termelt áram 50%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár.

Forrás: PYLON Kft.

A nagyobb áttekinthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért elkészült „Az egyes javasolt technológiák KÁT értékeinek számításához fölhasznált költségadatok és fajlagos mutatók összefoglaló” (35. sz.) csatolt táblázata.


62

35. sz. táblázat: Az egyes javasolt technológiák KÁT értékeinek számításához fölhasznált költségadatok és fajlagos mutatók összefoglaló táblázata


63

35. sz. táblázat folytatása


64

7.

7.1.

A JAVASOLT HAZAI KÁT TARIFARENDSZER EGZAKT ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NEMZETKÖZI KÁT RENDSZEREK EREDMÉNYEIVEL Helyzetértékelés

Az összehasonlításban részt vevő öt országban (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Szlovákia) különböző struktúrák, különböző átvételi árak alakultak ki.[6][7][19][12][15][11][14][30] Németország a legjobb példa a differenciált KÁT tarifarendszerre, melyet 1990 óta, a megújuló energiatörvény biztosít, és 20 évre garantálja. Az átvételi tarifaár függ: az energiahordozó fajtájától, az átalakító technológia kapacitásától, az erőmű korától (minél öregebb, annál kisebb a KÁT ár), azonfelül a tarifaár degresszív, a vázolt feltételektől függően általában 1%-kal csökken évente. Ezenfelül külön prémiumot, ún. bónuszt garantálnak, amely további ösztönzésül szolgál egy-egy technológia (pl. biogáz tüzelőanyag-előállítás, a kapcsolt hőenergiák, szélenergia, napenergia, tüzelőanyag-cella, szennyvíziszap és hulladék stb.) elterjesztésének növelésére. Ausztriában a 2002 óra érvényes megújuló villamos energia törvény hét kapacitási szintet különböztet meg, a KÁT-ot 15 évre garantálja, degresszív módon, így a 12. évben már csak 50% jár a termelőknek. A szél és geotermikus erőművek KÁT-ja kapacitásától függetlenül egységes, az utóbbi megtérülésére 13 évet adnak, külön alapból támogatják az innovatív, fenntartható energetikai technológiákat. Jellemzően a vízenergiára alapozott villamosenergia-termelés dominál (78%), s így ezután legfeljebb a kisteljesítményű vízerőmű építést támogatják. A garantált átvételi időszak lejárta után csökkentett tarifát alkalmaznak. Csehországban a KÁT árakat, a zöldprémiumot, a speciális feltételek alkalmazását ugyancsak külön törvény garantálja (ERO) 2/2010 sz. Árdöntési Határozatával, azok pontos értékeinek meghatározásával. A legnagyobb KÁT támogatást a naperőművek (PV technológiák) kapják. A differenciált támogatás maximálisan érvényesül, így pl. biomassza technológiákra 15-féle kategóriai, szélerőművekre 8-féle kategóriai megkülönböztetést alkalmaznak. A vízerőművek – 10 MW alattiak – KÁT árai és zöldprémiumai a létesítés különböző időpontjaitól függően változnak, azonfelül nagyobb támogatást élveznek, ha együttes rendszerbe tartozva (VT banck-ben), az elosztó-hálózati rendszerre legalább 8 óra/nap időtartamú üzemvitelt biztosítanak. Szlovén Köztársaságban a No 37/2009 sz. Villamos Energia Támogatási Rendelet szabályozza a KÁT tarifarendszert és az 1999 évi Energia Törvény módosított változata. A megújuló bázisú erőművek KÁT árai jól differenciáltak. Legnagyobb támogatást a fotovillamos erőművek kapják, ezt követik a biomassza, a hulladék és geotermikus erőművek, majd a szél és vízerőművek, legkevesebbet a depónia és szennyvíziszap alapú energia-átalakítók. További ösztönzésre szolgál a finomított megkülönböztetés szerint meghatározott bónuszrendszer, amely napenergiára további 15%-ot, biogázra 10%-ot, fatüzelésre 10%-ot (ha fenntartható kitermelésből származik, és -10% – (-35%), ha hulladékot vagy fát dolgoz fel az élettartama végén. A támogatott időszak 15 év, a változó költségeket évente, a fix költségeket 5 évente felülvizsgálják.


65

Szlovákia Az alternatív energiák támogatásának szabályozása Szlovákiában a 2009. 09. 01.ben kibocsátott No 309/2009. sz. Törvény szerint történik, az abban meghatározott és 2010 már érvényesített (revidiált) kötelező átvételi árakkal, amelyet 15 évre garantálnak. [7][8] A KÁT árak jelentős eltérést mutatnak. Legnagyobb ebben az országban is a napenergia támogatottsága, ezt követi a geotermikus, majd a biomassza bázisú erőművi támogatottság. Másik figyelemre méltó jellegzetessége Szlovákiának, hogy az európai átlaghoz képest nagyobb KÁT támogatást nyújt a hagyományos biomassza alapú erőműveknek, sőt a vegyes-tüzelésű erőművi technológiáknak is, továbbá a biogáz alapú erőműveknek és az elgázosító technológiáknak is. A kötelező átvétel garanciája a 309/2009. sz. Törvény 3. fej. 6.§-a szerint meghatározott tarifát 15 évre biztosítják. Érvényessége kiterjed minden olyan üzemre, amely 2010. januártól kezdi meg próbaüzemét, illetve működését. A régi technológiai berendezésekre, amelyek 2009. december 31. előtt kezdték meg termelésüket, tarifájukat csökkenteni kell minden évben a meghatározott csökkentő szorzó szerint. A pótlólagos tarifák megváltoztathatósági lehetősége: a törvény garantálja az átvételi tarifák 15 évig történő biztosítását. A hatóság az átvételi tarifát minden évben újonnan megerősíti, azonban az átvételi tarifa minden évben legfeljebb 10%-kal lehet több az előző évihez képest. A korábban üzembe helyezett erőművekre ezek a változtatások nem érvényesíthetők.

7.2.

Javasolt KÁT és nemzetközi támogatások összehasonlítása

Az átvételi árak összehasonlítását nem elegendő csupán a forint-deviza árfolyamok szerint értékelni, hiszen különböző közgazdasági tartalma van az egyes összegeknek. Ezt a közgazdasági tartalmat elsősorban az határozza meg, hogy átvételi ár milyen hosszú időtartamra garantált és hogyan változik a futamidő alatt. Az összehasonlításhoz figyelembe vett paramétereket külön táblázatban foglaltuk össze (lásd a 36. sz. táblázatot). 36. táblázat. KÁT árak nemzetközi összehasonlítása paraméterek Magyarorsz Németország Ausztria Csehország Szlovénia Várható átlagos infláció 3,0% Devizaárfolyam 273,92 1 Ft/Ft 273,92 Ft/EUR 273,92 Ft/EUR 11,23 Ft/CZK (2011.03.16.) Ft/EUR Központi banki kamatláb 5,75% 1,75% 4,82% 0,25% 1,75% Várható éves átl. árfolyam-0,3% -0,3% 3,9% -0,3% vált. a következő 5 évben Várható árfolyamváltozás 0% 0% 0% 0% ezt követően KÁT időszak hossza 15 év 20 év 13 év / 15 év 15 év 15 év Inflációkövetés van nincs nincs nincs részben van 11. évben: 75% Degresszivitás nincs nincs nincs nincs 12.évtől 50% jár

Szlovákia 273,92 Ft/EUR 1% -0,3% 0% 15 év van nincs



66

Az összehasonlítás dinamikus gazdasági értékelés szerint történt. Először minden országban meghatároztuk a támogatási rendszer által biztosított, jelenértéken értékelt fajlagos támogatások várható átlagos mértékét. Majd meghatároztuk, hogy a javasolt támogatási rendszerben hasonló nettó jelenértékű átvételi ár fizetéséhez mekkora összegű KÁT-ra volna szükség Magyarországon. Ezt tekintettük egyenértékű KÁT értéknek. A számításhoz az inflációkövetés, futamidő, és degresszivitás eltérő módszertanai mellett az eltérő inflációkat, az eltérő ország kockázatokat is figyelembe vettük. Diszkontrátának a nominális iparági WACC értéket használtuk. Az így kapott, már összehasonlításra alkalmas érték segít annak a vizsgálatában, hogy a javasolt támogatáspolitika mennyire versenyképes a környező országokéval, de azt is jellemzi, hogy az egyes országok milyen súlyokat és milyen kiemeléseket alkalmaznak. Ha egy projekt beruházási támogatást kap, az egyes országok különböző képen kezelik. Míg Magyarországon jellemzően az átvételi időtartam arányos lecsökkentése a jellemző az átvételi ár változatlansága mellett, addig más országokban (például Szlovákiában) az időtartam állandó, és az átvételi árat csökkentik különböző mértékig a beruházási támogatás függvényében. [29]

Az átszámítások elkészültek mind az öt országra. Végül az összehasonlítást bemutató 37. sz. fő táblázat részleteiben megadja a továbbiakban a teljes struktúra KÁT értékeinek differenciált és országonként különböző értékeit. A számítás módszertanát a 38. – 42. számú táblázat ismertetésével részletesen szemléltetjük Németország példáján.


67

37. sz. táblázat: A különböző megújuló energia-átalakító technológiák kategóriáira vonatkozó hazai KÁT értékek összefoglaló javaslata és összehasonlítása a nemzetközi példákkal Meghatározások Kat. sorszám 1.1 1.2 1.3 2.1 2.2 3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7

Megújuló energiaforrás fajták Vízenergia Szélenergia

Napenergia

Névleges teljesítményhatárok

Javaslat


50,1 kW – 500 kW 500,1 kW – 5 MW 5,01 MW - 20 MW 50,1 kW – 3 MW 3,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW

Szabadon álló Háztető(kö)n, homlokzat(ok)on, telepített, illetve épületintegrált „grid” rendszer

1,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW Geotermikus energia

1,01 MW – 5 MW 5,01 MW – 20 MW 5 MW fölött

Termál metán + geotermikus

50,01 kW – 20 MW

Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Távhőszolgáltatás nélkül Hőhasznosítás távhőszolgáltatásban Termálvízben oldott metán gázmotoros villamosenergia-termelés + geotermikus villamosenergia-termelés

KÁT

Nemzetközi KÁT támogatások értékei közgazdaságilag egyenértékű összehasonlítással NémetAusztria CsehSzlovéSzlovákia ország ország nia Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh 36,32 15,90 30,02 21,88 30,61 24,02 30,26 30,02 21,88 30,61 16,76 0,00 30,02 19,45 17,32 25,14 24,00 21,88 22,54 22,71 25,14 24,00 21,88 22,54 22,71 61,65 56,67 121,65 79,04 120,87

Ft/kWh 33,0 24,8 24,4 28,6 17,4 79,3

„Barna” KÁT Ft/kWh -

93,9

-

77,52

74,32

121,65

83,50

120,87

50,7 37,3 38,6 36,1 36,6 29,3 29,7

-

61,55 44,70 53,05 44,70 52,16 36,29 40,48

56,67 19,88 19,88 19,88 19,88 19,88 19,88

121,65 44,15 44,15 44,15 44,15 44,15 44,15

69,29 36,02 36,02 36,02 36,02 39,62 39,62

119,30 54,96 54,96 54,96 54,96 54,96 54,96

16,9

-

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00


Jelmagyarázat:

xxxxx = KÁT ár több mint Magyarországon

xxxxx = KÁT ár kevesebb, mint Magyarországon


68

37. sz. táblázat folytatása Kat. sorsz.


7.1 7.2 7.3

Szennyvíziszap gáz Depónia gáz Mezőgazdasági biogáz

8.1

Biometán

6.1

9.1 9.2 9.3 9.4 9.5

Ausztria

Ft/kWh

Németország Ft/kWh

19,6

-

50 kW fölött

28,0

50 kW fölött 50,01 kW – 500 kW 500,1 kW – 1 MW 1 MW – 20 MW 500 kW fölött 20 MW alatt 50,1 kW – 1 MW


1,01 MW – 10 MW

9.6 9.7

10 MW fölött


KÁT

„Barna” KÁT Ft/kWh

50 kW fölött

4.8.

5.1


Termálvízben oldott metán gázmotoros villamosenergia-termelés + geotermikus villamosenergia-termelés. Ha a kiadott hasznosított hőteljesítmény nagyobb, mint 5 MW.

Gázmotoros villamosenergia-termelés igazolt biometán fizikai vagy virtuális felhasználásával Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Energetikai ültetvény igazolása a tüzelőanyagra (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés

Szlovénia Ft/kWh

Szlovákia

Ft/kWh

Csehország Ft/kWh

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

22,8

18,45

15,90

28,45

16,54

27,04

26,2

16,1

26,45

13,91

20,90

16,54

27,04

43,5 38,2 30,7

19,7 14,4 14,4

64,10 44,39 40,06

41,70 29,30 29,30

40,42 40,42 40,42

46,38 43,25 39,33

41,74 41,74 36,89

29,4

-

41,15

0,00

0,00

0,00

44,86

40,8 44,9 26,4 29,3

25,0 25,0 21,7 18,1

42,14 51,23 24,57 33,66

31,56 31,56 27,18 27,18

44,93 44,93 44,93 44,93

62,26 69,25 46,72 51,93

35,35 35,35 35,35 35,35

27,2

22,6

34,35

27,18

44,93

51,93

35,35

35,6

19,0

43,32

27,18

44,93

51,93

35,35

22,3

14,4

32,69

22,54

0,00

Egyedi elbírálás

35,35

Ft/kWh



69

37. sz. táblázat folytatása Kat. sorszám


Névleges teljesítmény határok 10 MW fölött

9.8 10.1 10.2

50,1 kW – 10 MW

10.3 10.4


10.5

10 MW fölött

10.6

10 MW fölött

11.1

50,1 kW – 2 MW

11.2

11.3

Kommunális hulladék

2 MW fölött (20 MW fölött csak kapcsolt esetben) 500 kW – 20 MW szintézisgáz-bázisú középerőmű


KÁT

Szlovákia

44,93 44,93

Szlovénia Ft/kWh Egyedi elbírálás 46,72 51,93

27,18

44,93

51,93

35,35

43,32

27,18

44,93

51,93

35,35

14,4

32,69

22,54

0,00

25,7

15,1

35,90

22,54

0,00

27,8

-

25,14

11,27

0,00

18,30

35,40

A termelt áram 50%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár

23,1

-

16,76

11,27

0,00

17,56

35,40

A termelt áram 49%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár

43,7

-

16,76

11,27

0,00

17,56

35,40

Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása Villamosenergia-termelés Kapcsolt energiatermelés minősítés Energetikai ültetvény igazolása a tüzelőanyagra (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) Kapcsolt energiatermelés minősítés Kapcsolt energiatermelés minősítés + Energetikai ültetvény igazolása (100%) A termelt áram 50%-ra jár a KÁT, másik fele piaci ár

Németország Ft/kWh

Ausztria

Ft/kWh

„Barna” KÁT Ft/kWh

Ft/kWh

Csehország Ft/kWh

26,2

14,4

35,90

22,54

0,00

30,6 35,6

25,0 22,1

24,57 33,66

27,18 27,18

31,3

25,0

34,35

42,9

23,0

25,0

Egyedi elbírálás Egyedi elbírálás

Ft/kWh 35,35 35,35 35,35

35,35 35,35



70

38. sz. táblázat: A Németországi KÁT támogatás jelenértéke 1. Év 2. Német Infláció

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

3. Degressszió 4. Árfolyamváltozás 5, KÁT érték (euró/kWh)

0,13

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

0,130

6. KÁT érték (forint/kWh)

35,61

35,50

35,40

35,29

35,18

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

35,08

100%

93,48%

87,38%

81,68%

76,35%

71,37%

66,71%

62,36%

58,29%

54,48%

50,93%

47,61%

44,50%

41,60%

38,88%

36,35%

33,97%

31,76%

29,69%

27,75%

9. KÁT jelenértéken (forint/kWh)

35,61

33,19

30,93

28,82

26,86

25,03

23,40

21,87

20,45

19,11

17,87

16,70

15,61

14,59

13,64

12,75

11,92

11,14

10,41

9,73

10. Átlag 20 évre (forint/kWh)

19,98

7. Diszkont kamatláb 8. Diszkont ráta

6,98%

39. sz. táblázat: A Németországi KÁT támogatással egyenértékű nemzeti támogatás meghatározása 11. Év 12. Infláció 13. Árfolyamváltozás 14. Egyenértékű KÁT érték (euró/kWh) 15. Egyenértékű KÁT érték (forint/kWh) 16. Diszkont kamatláb (WACC)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

3,5%

3,3%

3,4%

3,6%

3,5%

3,2%

3,0%

2,9%

2,8%

2,7%

2,7%

2,7%

2,6%

2,6%

2,6%

2,6%

2,6%

2,6%

2,6%

2,6%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

-0,3%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,1326

0,1370

0,1416

0,1467

0,1518

0,1567

0,1614

0,1661

0,1707

0,1753

0,1801

0,1849

0,1898

0,1947

0,1997

0,0945

0,0988

0,1033

0,1081

0,1130

36,32

37,40

38,56

39,83

41,10

42,28

43,55

44,82

46,07

47,31

48,59

49,90

51,20

52,53

53,90

26,27

27,47

28,74

30,06

31,43

9,4287 % 100,00 %

91,38%

83,51%

76,31%

69,74%

63,73%

58,24%

53,22%

48,64%

44,44%

40,62%

37,12%

33,92%

31,00%

28,32%

25,88%

23,65%

21,62%

19,75%

18,05%

18. KÁT jelenértéken (forint/kWh)

36,32

34,18

32,20

30,39

28,66

26,95

25,36

23,85

22,41

21,03

19,74

18,52

17,37

16,28

15,27

6,80

6,50

6,21

5,94

5,67

19. Átlag 20 évre (forint/kWh)

19,98

17. Diszkont ráta


71

A 38. sz. táblázat értelmében az 1.1. példa esetében kimutatott 0,13 euró/kWh 20 évig adott fix összegű, degresszió nélküli német támogatás értékét jelöli és azt jelenti, hogy a jelenértéket tekintve, átlagosan 19,98 Ft/kWh értékű (számtani) átvételi áron veszik át a termelt energiát. Magyarországi viszonyok között egyenértékűnek akkor tekintjük a támogatást, ha a kezdeti induló összeg a javasolt hazai struktúra szerint (15 év, inflációkövetés) várhatóan 20 év alatt ugyanazt az átlagos jelenértékű árbevételt eredményezné. A fenti egyenletet 0,1438 euró/kWh elégíti ki, így az eltérő zöld áram átvételi rendszer és az eltérő ország-kockázatok miatt 1 euró/kWh német átvétellel a magyar támogatási struktúra keretei között 1,10595 euró/kWh támogatás az egyenértékű. (A számításban figyelembe vettük, hogy a 15–20 év közötti időszakban a piaci áron történő értékesítés mellet működhetnek az erőművek) A számításban az egyes értékek az alábbiakat jelentik. 1. év: A projekt működési éveinek száma 2. németországi hosszú távú átlagos infláció: A becsléséhez a 2003–2008-as időszak átlagos inflációját 0,25-ös súlytényezővel, míg a 2009–2011 átlagos inflációt 0,75-ös súlyszámmal vettük figyelembe. 40. táblázat: Németország inflációs adatai Év

Németországi infláció

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

1,30% 1,40% 1,60% 2,00% 1,70% 2,30% 2,70% 0,30% 1,10%

Forrás: http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=gm&v=71 Átlag 2003 – 2008 között: 1,72%. Átlag 2009 – 2011 között: 1,37% Várható figyelembe vett infláció: 1,72 x 0,25 + 1,37 x 0,75 = 1,5% 3. Degresszivitás: A támogatási rendszer sajátja. Németországban a támogatás fix összeg. 4. Árfolyamváltozás: Az árfolyamváltozást további 5 évig becsültök az előző éves árfolyamváltozások alapján. 41. táblázat Az euró – forint középárfolyam változásai Időpont

Középárfolyam

Változás

2006.02.01 2007.02.01 2008.02.01 2009.02.01 2010.02.01 2011.02.01

251,34 Ft/EUR 258,04 Ft/EUR 258,09 Ft/EUR 294,93 Ft/EUR 270,71 Ft/EUR 271,45 Ft/EUR

2,60% 0,00% 12,49% -8,95% 0,27%

2007 – 2009 közötti átlagos változás: 5,03%/év. 2009 – 2011 közötti átlagos változás: - 4,34%/év. Figyelembe vett pénzromlás várható stabilizálódás mellett a következő 5 évre: 1 x 0,4 + 5,03 x 0,2 + (4,34) x 0,4 = - 0,3%/év. Az ezt követő időszakra az árfolyam további változásával nem számoltunk.


72

5. KÁT érték: A Németországban fizetett fajlagos átvételi ár névérték szerint a futamidő alatt. 6. KÁT érték: Az átvételi ár értéke nemzeti valutában kifejezve a adott évi árfolyam mellett. 7. Diszkontkamatláb: A diszkontáláshoz a magyarországi WACC értéket használtuk azzal a megközelítéssel, hogy a saját tőke befektetési rész megtérülését az ország kockázatok eltérése szerint módosítottuk. Az alábbi táblázat a Moody’s általi besorolásra alapozott ország kockázatokat értékeltük. 42. táblázat: Németország és Magyarország ország kockázatának összehasonlítása 2011. január

Hosszú távú besorolás (Long-Term Rating)

Nem fizetési kockázati érték (Adj. Default Spread)

Összes kockázati prémium (Total Risk Premium)

Ország kockázati prémium (Country Risk Premium)

Németország

Aaa

0

0%

0%

Magyarország

Baa3

200

8%

3%

http://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/New_Home_Page/datafile/ctryprem.html Nominális WACC értéke Magyarországon: 9,43%. Diszkontráta meghatározása: Diszkontkamatlábnémet = WACCreál + Inflációnémet + (OKPnémet – OKPmagyar) x 0,25 = 6,23%+1,5%+(0%-3%) x 0,25 = 6,98% A WACC banki tőke megtérülése esetén kockázatmentes hozamként alternatív tőkelehetőségnek a hosszú távú magyar állampapír hozamot vettük mind a két esetben figyelemben, illetve a piaci kockázatokat azonos mértékűnek számoltuk. Ezzel a leegyszerűsítéssel okozott hibát a makrogazdasági adatokban meglévő bizonytalanságok miatt elhanyagoltuk. 8. Diszkontráta: A diszkontkamatláb és az évek alapján számított, a jelenérték meghatározásához szükséges tényező. 9. A KÁT adott évben aktuális forint értéke valamint az adott évi diszkontráta szorzata. A átvételi ár jelenértékét meghatározza. 10. A KÁT a jelenértékek számtani átlaga. A 39. táblázatban az alkalmazott kategóriák megegyeznek. Diszkontrátának a magyar nominális WACC érték kerül figyelembevételre. Akkor tekintjük a német KÁT-ot a magyar rendszerrel egyenértékűnek, ha a táblázatban a 14.-es egyenértékű KÁT érték 1. évre vonatkozó pontjában olyan egyenértékű KÁT értéket írunk be, amely esetében igaz, hogy a KÁT értékek jelenértékének számtani átlaga a két táblázatban (38-as és 39-es) megegyezik egymással. A fenti feltétel teljesülése miatt mondjuk azt, hogy a 0,13 euró/kWh némát átvételi zöld áram megvételi árral magyarországi viszonyok mellett 0,1438 euró/kWh átvételi ár az egyenértékű. Egyenértékűség esetén, Magyarországon is a Németországon jogosnak tartott jövedelmet szerezhetné meg a vállalkozó, ha Magyarországon azonos üzemeltetési, beruházási fajlagos költségek mellett és azonos politikai indokoltsággal létesülnének, illetve működnének az egyes projekttípusok. Más országok esetében is ugyanilyen módon került meghatározásra az egyenértékű zöld áram átvételi ár az alábbi paraméterek szerint. 43. táblázat. Paraméterek áttekintése Ország

Ausztria Csehország Németország Szlovákia Szlovénia Magyarország

Hosszú távú besorolás (Long-Term Rating) Aaa A1 Aaa A1 Aa2 Baa3

Ország kockázati prémium (Country Risk Premium) 0,00% 1,28% 0,00% 1,28% 0,75% 3,00%

Átlagos hosszú távú infláció

Diszkontkamatláb

1,8% 2,7% 1,5% 3,0% 3,2% 3,0%

7,28% 8,50% 6,98% 8,80% 8,87% 9,43%


73

Az összevetés főbb következtetései: Vízerőművek esetében a kiskapacitásúakra Németország valamivel nagyobb, Csehország és Szlovákia hasonló, míg Szlovénia és Ausztria jóval kevesebb KÁT-ot ad a hazai javasolt értékhez képest. A közép teljesítményűekre Németország hasonló, Ausztria, Csehország és Szlovákia nagyobb, Szlovénia valamivel kevesebb KÁT-ot ad. Végül a nagyobb vízerőműre egyedül Csehország ad nagyobb KÁT-ot a többi ország jóval kevesebbet, ill. Ausztria nem támogat nagyobb erőműépítést. Szélerőparkokra a kisebb teljesítményűekre kevesebbet adnak a vizsgált országok, míg a nagyobbakra mindegyik többet ad 10 – max. 40%-kal. Napenergia (PV tip.) átalakításra Csehország és Szlovákia ad általában magasabb KÁT támogatást, továbbá a nagyobb teljesítményűekre valamennyi ország nagyobb KÁT-ot ad, míg a kisebbekre valamivel kevesebbet. Geotermikus erőművekre Németország, Csehország és Szlovákia jóval többet, Szlovénia valamivel kevesebbet, míg Ausztria jóval kevesebbet ad. Termálmetán + geotermikus erőműre egyedül Németország nyújt jelentős támogatást, a hazainak több mint kétszeresét. Szennyvíziszap-gáz alapú villamos energia termelésére Csehország és Szlovákia a hazaihoz hasonló KÁT támogatást ad, a többi vizsgált ország kevesebbet (mivel ezek hasznosítási fejlesztése jórészt befejeződött). Depóniagáz alapú villamosenergia-termelésre Szlovákia hasonló, a többi ország kevesebb KÁT támogatást ad. Biogáz alapú erőművek támogatására Németország (a bónuszaival) és Szlovénia nagyobb KÁT-ot ad a hazainál, míg a nagyobb teljesítményű kategóriákra Csehország, Szlovénia és Szlovákia is nagyobb KÁT-ot nyújt, Ausztria pedig kevesebbet a hazainál. Biometán alapú erőművekre Németország és Szlovákia jelentősen nagyobb KÁT-ot ad, a többi ország nem ad támogatást. Fás szárú biomassza bázisú erőművek esetén a középteljesítményűek (1–10 MWig) támogatása az országok zömében nagyobb a hazainál, kivéve Ausztriát, ahol kevesebb. A többi kategóriában valamivel nagyobb KÁT értékek szerepelnek, kivéve Ausztriát, ahol kevesebb. Lágyszárú biomassza alapú erőművek KÁT értékei 3 ország (Csehország, Szlovénia és Szlovákia) esetében nagyobbak a hazainál, míg a régebbi tagállamoknál általában kisebbek, mivel a potenciál adottságok kihasználása jórészt már megtörtént, kivéve a németországi bónusszal növelt támogatásokat (a 10.3., 10.5. és 10.6. kategóriákban). Kommunális hulladékhasznosító művek KÁT értékei a vizsgált országokban jelentősen kisebbek, mivel ott már részben megoldották fejlesztésüket, míg Magyarországon a lemaradás pótlására nagyobb ösztönzés válik szükségessé. 8. A KÁT tarifa differenciálására vonatkozó hazai K+F kísérletek első MEH–PYLON Kft. Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer GREEN-X alapú átalakítására 2011–12 évre

74

nyers eredményei, bónuszjavaslatok A nemzetközi példák nyomán letisztult és redukált, ill. témánként kiegészült magyarországi megújuló villamosenergia-átalakítási technológiák struktúrája (lásd a 44. sz. táblázatot) és annak egyes elemeinek zöme megtalálható az NMCST-ben. A kapacitások szerinti csoportokat kellett kiegészíteni jelen aktualizáló munka során, ill. a hulladékhasznosítási változatok csoportja szorult bővítésre. A vázolt struktúra egyes elemeinek mindegyikéhez rendelhető lehetne, a hazai viszonyok ismeretében, 8 – max. 13-féle kiegészítő prémium vagy „bónusz” címen megítélhető kiegészítő támogatás, összességében mintegy 25-féle, amennyiben ezt a VET (Villamos Energia Törvény) megengedné. Az egyeztetések során e külön támogatások száma lecsökkent mintegy 12 tipizálható kiegészítő támogatásra, amelyek közül 7 típust a vizsgált 5 ország támogatási rendszerei is alkalmaznak (lásd a 38. sz. táblázatot). A bónuszok közül néhányuk részben már beépült a javasolt árakba, így az 1., 7., 9. és 12. sorszámúak. 44. sz. táblázat: A kiegészítő támogatásmódok (bónuszok) nemzetközi elfogadottsága Bónusz 1. Kapcsolt energiatermelés Németország Ausztria Csehország (3) Szlovénia (5) Szlovákia

Bónusz 2. Fenntarthatósági bónusz

+

Bónusz 3. Innovatív technológia referencia b.

Bónusz 4. Mikrohálózati bónusz

Bónusz 5. Időjárásfüggő menetrendtartással

+

+(1)

+(1)

Bónusz 6. Vidékfejlesztési klaszter bónusz

+(6)

Bónusz 7. Energiaültetvény bónusz

Bónusz 8. Duzzasztómű, gátépítés bónusz

Bónusz 9. Tető bónusz

Bónusz 10. Homlokzati bónusz

+

+

+(4)

+(4)

Bónusz 11. GEO megalapozott-ság bónusz

Bónusz 12. Állati hulladék bónusz +(2)

Forrás: PYLON Kft.

A 12 bónusz kategórián túl további bónuszjavaslatok is számításba jöhetnének – 13. vízerőmű esetén, ha az erőmű telepítés hajózás, öntözés, árvízvédelmet szolgáló projekt részeként valósul meg – 14. hazai iparfejlesztés, munkahelyteremtés vállalással egybekötött bónusz –*– Alternatívaként javasolható az új KÁT rendszerben legalább 8-féle (I.–VIII. jelű) elemből álló, jól meghatározható bónuszrendszer kialakítása az új, letisztult kategóriákra (lásd a 45. sz. táblázatot).


75

45. sz. táblázat: Alternatív KÁT struktúra bónusz rendszerrel történő bemutatása Meghatározások Kat. sorszám

1.1 1.2 1.3 2.1 2.2 3.1 3.2 4.1 4.2 4.3 4.4.

5.1 6.1


VÍZENERGIA SZÉLENERGIA NAPENERGIA GEOTERMIKUS ENERGIA GEOTERMIKUS (TERMÁLMETÁN) SZENNYVÍZISZAP GÁZ DEPÓNIA GÁZ MEZŐGAZDASÁGI BIOGÁZ


BÓNUSZJAVASLATOK IV. Távhőszolgáltatás ill. kapcsolt energia bónusz

V. Geotermikus hőenergia több lépcsős kapcsolt hasznosítása bónusz

+ + + + + + + + + +

III. Meghatározó új innovációs (részvagy egész technológia) bónusz + + + + + + + + + +

+ + +

+ + +

50,01 kW – 20 MW

+

+

+

+

50 kW fölött

+

+

50 kW fölött

+

+

+

+

+ +

+ +

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+

+

+

+

+

50,1 kW – 500 kW 500,1 kW – 5 MW 5,01 MW - 20 MW 50,1 kW – 3 MW 3,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW 1,01 MW – 20 MW 50,1 kW – 1 MW 1,01 MW – 5 MW 5,01 MW – 20 MW

I. Épületintegrált, ill. tető bónusz

+

50,01 kW – 500 kW 7.2 500,1 kW – 1 MW 7.3 1 MW – 20 MW 500 kW fölött 8.1 BIOMETÁN 20 MW alatt 9.1 50,1 kW – 1 MW FÁS 9.2 SZÁRÚ 1,01 MW – 10 MW BIOMASZ- 10,01 MW – 9.3 SZA 20 MW 10.1 LÁGYSZÁ- 50,1 kW – 10 MW RÚ BIO10,01 MW – 10.2 MASSZA 20 MW 11.1 50,1 kW – 2 MW 11.2. 2 MW fölött KOMMU500 kW – 20 MW NÁLIS szintézisgáz11.3 HULLADÉK bázisú középerőmű BIO10 MW fölött, MASSZA 12.1 legalább 20%-ban VEGYES biomassza TÜZELÉS Forrás: PYLON Kft. Dr. Unkné – Kapros Z. 7.1

II. Menetrendtartó smart grid rendszer része bónusz

VI. Energetikai ültetvényből beszerzett biomaszsza bónusz

+ +

VII. Legalább 30%-ban állati eredetű alapanyag bónusz

VIII. Fenntarthatósági bónusz (komm. hulladék beszáll. 50 kmen belül)

+ (kötelező) + + +

+ + + (kötelező) + + (kötelező)

+ + + +

+ (kötelező)


76

9.

A VÉGLEGES NMCST PROGRAM ALAPJÁN A 2015 ÉV VÉGÉIG BECSÜLHETŐ FENNTARTHATÓ POTENCIÁL NAGYSÁGA (A NÖVEKEDÉS BIZTOSÍTÁSÁRA)*

A NMCST-t megalapozó háttértanulmányok alapján [3][4], továbbá a véglegesített változat („H” kötet) [5] táblázatos kimutatásainak felhasználásával rövidtávra – a 2015 év végéig becsülhető – potenciálok nagysága a következő: 1.

Növekedés fenntartható potenciál 2020-ig: 186,824 PJ/év

2.

Primer energiaigények villamos energia és kapcsolt hőenergia termeléshez

2.1. Új építésre: - „villamosenergia-termelésre 2015-ben” 15,68 PJ/év,2017-ben 40,76 PJ/év ebből kapcsolt új villamos energia 2015-ben 8,96 PJ/év,2017-ben 27,79 PJ/év 2.2. Új építésre hő és hűtési energiatermelésre 2015-ben: ebből távhűtés új építésre 2015-ben ebből háztartási biomassza új ép. 2015-ben

*

8,82 PJ/év,2017-ben 25,22 PJ/év 3,07 PJ/év,2017-ben 7,72 PJ/év 3,00 PJ/év,2017-ben 12,00 PJ/év

Részletes információk, technológiákra bontva az I. kötet Alapozó szaktanulmány 7. függelékében


77

FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE

[1]

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NMF): „MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE 2010–2020. A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról.” Budapest, 2010. nov. 23.

[2]

MEH Tóth Tamás: „A KÁT rendszer átalakítási tervei és hogyan alakul a KÁT utáni élet” előadás 2010. dec. 1. ENKON ENERGY POLICY (ELSEVIR)

[3]

MEH–PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja: Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (NMCST) háttértanulmányai „A”, „B”, „C” kötet: Hasznosítható megújuló energiaátalakítási technológiák, megújuló energiapotenciálok, gazdasági-benchmark technológiák GREEN-X modell szerinti számításai, alapforgatókönyvek, változatok” Bp. 2010. május. A támogatás politikai téma szerzői: Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán, Mészáros Géza

[4]

MEH–PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné, Kapros Z.: Az NMCST háttértanulmányai: „D”, „E”, „F”, „G”, kötetek: MS EXCEL közelítő modell, a GREEN-X extrém változatok kombinált módszere, a változatok osztályozása, rangsorolása. Optimális változat HUNRES, ill. GREEN-X – PYLON modell. Módosított alapváltozatok. Bp. 2010. szept.

[5]

MEH–PYLON Kft., Dr. Unk Jánosné, Kapros Z.: Az NMCST háttértanulmánya, „H” kötet: Magyarország 2020-as Megújuló Energiahasznosítási Terv programjavaslata. A végleges NMCST részletes számítási eredményei a döntéshozók számára.” Bp. 2010. nov.

[6]

(Németország) www.wind-works.org/feedlaws/germany/EEG-NewEnglish-final.pdf

[7]

(Ausztria) www.e-controlat/portal/ECONTROL_HOME/OKO/EINSPEISETARIFE

[8]

PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) No: ENG-CT-200200607 Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results of the model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by staheholders, RES-E courent promotion strategies.” Final Conf. Sept. 2004

[9]

Republic of Slovenia Ministry of the Economy. Jožef Stefan Institute. Centre for Energy Efficiency: METHODOLOGY FOR DETERMINING REFERENCE COSTS OF ELECTRICITY GENERATED FROM RENEWABLE RESOURCES. Version 1.1, 16. April 2009

[10] Ulrike Lehr, Christian Lutz, Oleksii Khoroshun, Dietmar Edler, Marlene O’Sullivan, Joachim Nitsch, Kristina Nienhaus Barbara Breitschopf, Peter Bickel, Marion Ottmüller: Kurz- und langfristige Arbeitsplatzwirkungen des Ausbaus der erneuerbaren Energien in Deutschland, study on behalf of BMU. [11] (Szlovákia) www.hbatislava.eu [12] (Slovenia) www.borzen.si/pripone/384/Podpore201V1.2eng.pdf [13] (Németország) De wikipedia org/wiki/erneuerbare-Energien Gesetz [14] NH Hager-Niederhuber: NEWSLETTER 2009. Sept. Bratislava: „Alternative Slowakei Revidierte Einspeistarife 2010 veröffentlicht” [15] Stane Merše M. Sc.: „New Feed-in System in Slovenia „7th International Feed-in Cooperation Workshop” 27–28. May 2009 Ljubljana, Slovenia [16] INFRAPONT: „A megújuló energiák és a kapcsolt energiatermelés támogatása Magyarországon és az Európai Unióban” szaktanulmány. Bp. 2010. okt. [17] Act Revising the Legistation on Renewable Energy Sources in the Electricity Sector and Amending Related Provisions of 2008 (The Bundestag has adapted in 2008).


78

[18] Sugár András Dr. (EKI Kft.) és a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói: „A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-ig” Bp. 2009. nov. [19] The Energy Regulatory Office’s Price Decision No 2/2010 of 8 November 2010 of the Czeh Republic: „Laying down support for electricity generation from renewable energy sources, combined heat & power, and secondary energy sources. [20] Mario Raqwik, Anne Hewld (Franenhofer ISI), Eva Strider, Anja Krechtig (Ecofys), Gustav Resch, Christian Panzer (EEG): „Recent experiences with feed-in tariff systems in the EU-A research paper for the International Feed-In Cooperation.” Nov. 2010. [21] Ragwitz M, W. Schade, B. Breitschopf, R. Walz, N. Helfrich, M. Rathmann, G. Resch, C. Panzer, T. Faber, R. Haas, C. Nathani, M. Holzhey, I. Konstantinaviciute, P. Zagamé, A. Fougeyrollas, B. Le Hir, 2009: Employ-RES – The impact of renewable energy policy on economic growth and employment in the European Union, final report of a study led by Fraunhofer ISI done on behalf of the European Commission (Contract no.: TREN/D1/474/2006). [22] COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT The support of electricity from renewable energy sources. Proposal for a DIRECTING OF THE EUROPEAN PARLAMENT AND OF THE COUNCIL on the promotion of the use energy from renewable sources (COM(2008)19. final) Brussels 23.1.2008. [23] BMGE Gazd. és Társad. Tud. Kar Szociológiai és Kommunikációs Tsz., Település és Területfejl. szakokt.: Műszaki Infrastruktúra tantárgy, Dr. Unk Jánosné: „Területi energiagazdálkodás és ellátás, megújuló energiahasznosítás” előadások 2004.–2010. 20. [24] ENERGY POLICY (ELSEVIER) Vedran Uran, Slavko Krajcar: „A method for the correction of the feed-in tariff price for cogeneration based on a comparison between Croatia and Member-States” 27. August 2009. [25] EREF European Renewable Energies Federation: „Prices for Renewable Energies in Europe. Report 2009.” Kiadó: Dr. Doerte Fouquet [26] Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerző: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné) [27] KTM Környezetvéd. és Területfejlesztési Minisztérium – PRO-TERRA Kft.: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA; MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA kutatási jelentés. Témafelelős: Laky Ildikó, Energiarendszerek: Dr. Unk Jánosné. Bp. 1994. [28] KTM – VÁTI Sallai Anna – Laky Ildikó: „JELENTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOKRÓL 1992” Budapest, 1992. dec., kétévenkénti folyamatosan aktualizált térképei [29] Miquel Munoz, Volker Echmann, J. David Tabara: „Harmonization of renewable electricity feed-in law in the European Union” 22. December 2006. [30] Németország http://www.bmu.de/files/english/pdf/qpplication/pdf/eeg_2009_verguetungsdegression_ en_bf.pdf


79

FÜGGELÉK


80

1. sz. táblázat: Németország átszámítással nyert adatai Devizaárfolyam (2011.03.16.): 273,92 Ft/euró

Kategória kódja

Megújuló

1.1. 1.2. 1.3. 2.1 - 2.2. 3.1. 3.2 3.3. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7. - 4.8.

víz víz víz szél nap nap nap geotermikus Geotermikus Geotermikus Geotermikus Geotermikus Geotermikus Geotermikus Szennyvíziszapgáz Depóniagáz Biogáz Biogáz Biogáz Biometán Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza. Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza Hulladék Hulladék Hulladék

5.1. 6.1. 7.1 7.2 7.3 8.1 9.1. 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6 9.7 9.8 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6 11.1. 11.2 11.3

Német KÁT euró/kWh Ft/kWh 0,13 35,61 0,086 23,56 0,06 16,44 0,09 24,65 0,2207 60,45 0,2775 76,01 0,2207 60,45 0,16 43,83 0,19 52,04 0,16 43,83 0,1867 51,14 0,1299 35,58 0,1449 39,69 0 0,00

Magyar egyenértékű KÁT euró/kWh Ft/kWh 39,38 0,14377 26,05 0,09511 18,18 0,06636 27,26 0,09954 66,86 0,24408 84,07 0,30690 66,86 0,24408 48,47 0,17695 57,56 0,21013 48,47 0,17695 56,56 0,20648 39,35 0,14366 43,90 0,16025 0,00 0,00000

0,0609 0,0873 0,2116 0,1589 0,1434 0,1473 0,1391 0,1691 0,0811 0,1111 0,1134 0,143 0,1079 0,1185

16,68 23,91 57,96 43,53 39,28 40,35 38,10 46,32 22,21 30,43 31,06 39,17 29,56 32,46

0,06735 0,09655 0,23402 0,17574 0,15859 0,16291 0,15384 0,18702 0,08969 0,12287 0,12541 0,15815 0,11933 0,13106

18,45 26,45 64,10 48,14 43,44 44,62 42,14 51,23 24,57 33,66 34,35 43,32 32,69 35,90

0,0811

22,21

0,08969

24,57

0,1111

30,43

0,12287

33,66

0,1134

31,06

0,12541

34,35

0,143

39,17

0,15815

43,32

0,1079

29,56

0,11933

32,69

0,1185 0,09 0,06 0,06

32,46 24,65 16,44 16,44

0,13106 0,09954 0,06636 0,06636

35,90 27,26 18,18 18,18


81

2. sz. táblázat: Ausztria átszámítással nyert adatai Devizaárfolyam (2011.03.16.): 273,92 Ft/euró

Osztrák KÁT (13 év)

Kategória kódja

Magyar egyenértékű KÁT

euró/kWh

Ft/kWh

euró/kWh

Ft/kWh

1.1.

Víz

0,06

16,44

0,04768

13,06

1.2.

Víz

0,13

35,61

0,10330

28,30

1.3.

Víz

0

0,00

0,00000

0,00

2.1. - 2.2.

Szél

0,1

27,39

0,07946

21,77

3.1.

Nap

0,25

68,48

0,19865

54,41

3.2.

Nap

0,33

90,39

0,26222

71,83

3.3.

Nap

0,25

68,48

0,19865

54,41

4.1. - 4.6.

Geotermikus

0,08

21,91

0,06357

17,41

4.7. - 4.8.

0

0,00

0,00000

0,00

5.1.

Geotermikus Szennyvíz iszap-gáz

0,06

16,44

0,04768

13,06

6.1.

Depóniagáz

0,05

13,70

0,03973

10,88

7.1.

Biogáz

0,185

50,68

0,15223

41,70

7.2. - 7.3.

Biogáz

0,13

35,61

0,10697

29,30

8.1

0

0,00

0,00000

0,00

0,14

38,35

0,11520

31,56

0,1206

33,03

0,09924

27,18

0,1

27,39

0,08229

22,54

0,1206

33,03

0,09924

27,18

10.5 - 10.6

Biometán Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza. Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza

0,1

27,39

0,08229

22,54

11.1. - 11.3.

Hulladék

0,05

13,70

0,04114

11,27

9.1. - 9.2. 9.3. - 9.6. 9.7. - 9.8. 10.1 - 10.4.


82

3. sz. táblázat: Csehország átszámítással nyert adatai

Devizaárfolyam (2011.03.16.): 11,23 Ft/CZK

Kategória kódja

Cseh KÁT

Magyar javasolt rendszerrel egyenértékű cseh KÁT

CZK/kWh

Ft/kWh

CZK/kWh

Ft/kWh

1.1. - 1.3.

Víz

3,06

34,36

2,6733

30,02

2.1. - 2.2.

Szél

2,23

25,04

1,9482

21,88

3.1. - 3.3.

Nap

12,4

139,25

10,8329

121,65

4.1. - 4.6.

Geotermikus

4,5

50,54

3,9313

44,15

4.7. - 4.8.

0

0,00

0,0000

0,00

5.1.


2,9

32,57

2,5335

28,45

6.1.

Depóniagáz

2,13

23,92

1,8608

20,90

7.1. - 7.3.

Biogáz

4,12

46,27

3,5993

40,42

8.1

0

0,00

0,0000

0,00

4,58

51,43

4,0012

44,93

0

0,00

0,0000

0,00

4,58

51,43

4,0012

44,93

10.5 - 10.6

Biometán Fás biomassza Fás biomassza. Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza

0

0,00

0,0000

0,00

11.1. - 11.3.

Hulladék

0

0,00

0,0000

0,00

9.1. - 9.6. 9.7. - 9.8. 10.1 - 10.4.


83

4. sz. táblázat: Szlovénia átszámítással nyert adatai Devizaárfolyam (2011.03.16.): 273,92 Ft/euró

Kategória kódja Fix rész

Szlovén KÁT 2010 Változó rész euró/kWh

Magyar javasolt rendszerrel egyenértékű szlovák KÁT Ft/kWh

euró/kWh

Ft/kWh

1.1.

Víz

0,09261

0

0,09261

25,37

0,07988

21,88

1.2.

Víz

0,09261

0

0,09261

25,37

0,07988

21,88

1.3.

Víz

0,08234

0

0,08234

22,55

0,07102

19,45

2.1

Szél

0,09538

0

0,09538

26,13

0,08227

22,54

2.2.

Szél

0,09538

0

0,09538

26,13

0,08227

22,54

3.1.

Nap

0,3345303

0

0,33453

91,63

0,28855

79,04

3.2

Nap

0,3534186

0

0,353419

96,81

0,30484

83,50

3.3.

Nap

0,2932848

0

0,293285

80,34

0,25297

69,29

4.1 - 4.4.

Geotermikus

0,15247

0

0,15247

41,76

0,13151

36,02

4.5. - 4.6.

Geotermikus

0,1677

0

0,1677

45,94

0,14465

39,62

4.7. - 4.8.

0

0

0

0,00

0,00000

0,00

5.1.


0,07

0

0,07

19,17

0,06038

16,54

6.1.

Depóniagáz

0,07

0

0,07

19,17

0,06038

16,54

7.1.

Biogáz

0,13923

0,04767

0,1869

51,20

0,16932

46,38

7.2.

Biogáz

0,11175

0,05955

0,1713

46,92

0,15788

43,25

7.3.

Biogáz

0,09618

0,05872

0,1549

42,43

0,14359

39,33

8.1

0

0

0

0,00

0,00000

0,00

0,16195

0,08485

0,2468

67,60

0,22731

62,26

0,16195

0,10955

0,2715

74,37

0,25281

69,25

0,11552

0,06868

0,1842

50,46

0,17056

46,72

0,11552

0,08708

0,2026

55,50

0,18956

51,93

egyedi

0

egyedi

egyedi

egyedi

egyedi

0,11552

0,06868

0,1842

50,46

0,17056

46,72

0,11552

0,08708

0,2026

55,50

0,18956

51,93

10.5 - 10.6

Biometán Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Fás biomassza Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza Lágyszárú biomassza

egyedi

0

egyedi

egyedi

egyedi

egyedi

11.1.

Hulladék

0,07744

0

0,07744

21,21

0,06680

18,30

11.2

Hulladék

0,07434

0

0,07434

20,36

0,06412

17,56

11.3

Hulladék

0,07434

0

0,07434

20,36

0,06412

17,56

9.1. 9.2. 9.3. 9.4. - 9.6. 9.7. - 9.8. 10.1 10.2. - 10.4.


84

5. sz. táblázat: Szlovákia átszámítással nyert adatai Devizaárfolyam (2011.03.16.): 273,92 Ft/euró

Kategória kódja

Szlovák KÁT

Magyar javasolt rendszerrel egyenértékű szlovák KÁT

euró/kWh

Ft/kWh

euró/kWh

Ft/kWh

1.1.

Víz

0,10908

29,88

0,11175

30,61

1.2.

Víz

0,10908

29,88

0,11175

30,61

1.3.

Víz

0,06172

16,91

0,06323

17,32

2.1. - 2.2.

Szél

0,08091

22,16

0,08289

22,71

3.1. - 3.2

Nap

0,43072

117,98

0,44127

120,87

3.3.

Nap

0,42512

116,45

0,43554

119,30

4.1. - 4.6.

Geotermikus

0,19584

53,64

0,20064

54,96

4.7. - 4.8.

0

0,00

0,00000

0,00

5.1.


0,09636

26,39

0,09872

27,04

6.1.

Depóniagáz

0,09636

26,39

0,09872

27,04

7.1. - 7.2

Biogáz

0,14872

40,74

0,15236

41,74

7.3

Biogáz

0,13145

36,01

0,13467

36,89

8.1

0,15985

43,79

0,16377

44,86

9.1. - 9.8.

Biometán fás biomaszsza

0,12598

34,51

0,12907

35,35

10.1 - 10.6.

lágyszárú biomassza

0,12598

34,51

0,12907

35,35

11.1. - 11.3.

Hulladék

0,12614

34,55

0,12923

35,40


85

JAVASLAT A MAGYARORSZÁGI KÁT Kötelező Átvételi Tarifa RENDSZER GREEN-X ALAPÚ ÁTALAKÍTÁSÁRA évre

Recommend Documents