Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése

Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Jászberény, 2011. február 22.

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................4

1 1.1

Miért szükséges a projekt? .................................................................................................................... 4

1.2

Miért kell támogatni? ............................................................................................................................ 5

1.3

A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése ............................................................ 5

1.4

A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása ............................................ 6

1.5

A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása........................................................................................................... 6

1.6

A megvalósítás tervezett ütemezése ...................................................................................................... 8

1.7

A végrehajtó szervezet bemutatása ....................................................................................................... 8

1.8

Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása ................................................................................... 8

1.9

A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása ........................................................... 9 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................10

2 2.1

A projektgazda tevékenységei ............................................................................................................. 10

2.2

A projektgazda korábbi fejlesztései .................................................................................................... 10

2.3

A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában ........................................................................... 11

2.4

Együttműködő partnerek és az együttműködés formái ....................................................................... 12

2.5

Projekt menedzsment szervezet bemutatása ........................................................................................ 13

2.6

Projektüzemeltető szervezet bemutatása ............................................................................................. 13

3

A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- KÖRNYEZETI HÁTTERE ..............................14

4

A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA ..............................................................................18 4.1

Helyzetértékelés .................................................................................................................................. 18

4.2

SWOT-elemzés ................................................................................................................................... 22

4.3

Kereslet-kínálat elemzése .................................................................................................................... 23

4.3.1

Kínálatelemzés ......................................................................................................................... 23

4.3.2

Keresletelemzés ........................................................................................................................ 24

4.3.3

Célcsoportok ............................................................................................................................. 28

4.3.4

Versenytársak ........................................................................................................................... 29

4.4

A projekt indokoltsága, célkitűzései, eredményei ............................................................................... 31 MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVÁK .....................................................................................34

5 5.1

A projekt nélküli alternatíva bemutatása ............................................................................................. 34

5.1.1

Szakmai és műszaki leírás ........................................................................................................ 34

5.1.2

Üzemeltetési feltételek ............................................................................................................. 35

5.1.3

Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése ............................................................ 35

2


5.2

A javasolt alternatíva bemutatása ........................................................................................................ 36

5.2.1

A projekt előkészítettsége ......................................................................................................... 36

5.2.2

Szakmai és műszaki tartalom ................................................................................................... 37

5.3

Üzemeltetési terv ................................................................................................................................. 43

5.4

Marketing terv ..................................................................................................................................... 46

5.4.1

Célkitűzések ............................................................................................................................. 46

5.4.2

A projekt célcsoportjainak kategorizálása ................................................................................ 46

5.4.3

Marketingkommunikációs stratégia.......................................................................................... 47

5.4.4 Horizontális szempontok (javaslatok, a pályázatban pontosan megnevezésre kerülnek a kötelező vállalások) ..................................................................................................................................... 53 PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................................................................................55

6 6.1

Kiinduló feltevések ............................................................................................................................. 55

6.2

Beruházási forrásigény ........................................................................................................................ 55

6.3

A finanszírozás forrásai ....................................................................................................................... 56

6.4

Működési bevételek............................................................................................................................. 56

6.5

A Fürdő működési költségei ............................................................................................................... 59

6.6

Pénzügyi elemzések ............................................................................................................................ 60

6.6.1

Eredményszámítások ................................................................................................................ 60

6.6.2

Cash-flow és megtérülési idő ................................................................................................... 61

6.6.3

Nettó jelenérték (NPV) ............................................................................................................. 64

6.6.4

Belső Megtérülési ráta (IRR) .................................................................................................... 64

6.7

Összegzés ............................................................................................................................................ 64 KOCKÁZATELEMZÉS ...................................................................................................................65

7 7.1

A kockázatokról általában ................................................................................................................... 65

7.2

A kockázatok értékelése ...................................................................................................................... 66

7.3

Kockázatok kezelése ........................................................................................................................... 74

7.4

Stratégiai kockázatok .......................................................................................................................... 81

7.4.1

A versenyképességet befolyásolni képes kockázatok ............................................................... 81

7.4.2

Tulajdonosi döntést igénylő kockázatok .................................................................................. 82

3


1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 Miért szükséges a projekt? Jászberény abban az érdekes helyzetben van, hogy – noha nem tartozik a legnagyobb hazai városok közé – két fürdővel is rendelkezik. Legalább az egyik fürdő fejlesztése a Város vezetésének már évek óta kiemelt célja, ennek érdekében az Önkormányzat minden kínálkozó lehetőséget megragad. Ugyanakkor Jászberény sokáig nem részesült olyan támogatásban, mely látványos fejlődést idézett volna elő bármelyik fürdőben. A két fürdőlétesítmény, a belvárosban található Strand- és Termálfürdő, illetve a Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője, mely a Hűtőgépgyárnál helyezkedik el. Ezek alapján a címben szereplő kérdés úgy is fölmerülhet, hogy miért ez a projekt szükséges, tehát miért a Strand- és Termálfürdő, miért nem a Lehel Sport és Szabadidő Központ fürdőjének fejlesztését javasoljuk elsőként? A választást több szempont is alátámasztja: 1) Finanszírozás Sem az európai uniós pályázatok keretében, sem a Város teherbíró-képességét tekintve nincs lehetőség egyszerre két pályázatot benyújtani. 2) Elhelyezkedés A Hűtőgépgyárnál, a Város peremén található a Lehel Sport és Szabadidőközpont Fürdője. A Belvárostól kb. 4 km-re fekvő fürdő esetében nem megoldott az árvízvédelem, a potenciális fejlesztési területet többször elönti az áradó Zagyva folyó. A védőgát kiépítése eddig nem történt meg, ennek megvalósítása a beruházást jelentősen drágítaná. A Strand- és Termálfürdő viszont közel van a Belvároshoz, Jászberény sokkal vonzóbb részén található, így esélyesebb, hogy az ide látogató turisták is felkeressék – elvégre turisztikai célú pályázat kiírása várható. A Strand- és Termálfürdő közvetlen környezetét érintik, és ezáltal a megvalósítandó fejlesztést alátámasztják a Város 2011-ben realizálódó nagy volumenű fejlesztései, úgy mint a belváros-rehabilitációs projekt, a városi Zagyva folyó revitalizációja és a Jászság Népi Együttes Víz utcai székházának felújítása. 3) Programok A Strand- és Termálfürdő e tekintetben is inkább „központban” van: pl. a Fürdő közelében rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 4) Kapcsolat szálláshellyel A Strand- és Termálfürdőhöz képest a szomszédos telken áll a Touring Hotel, melynek 30 szobája van, bővíthető, és biztosítható az összeköttetés a Fürdővel – mint ahogyan ez a vázlatterven is szerepel, ill. a további tervezés is figyelembe veszi azt a szakmai tapasztalatot, hogy egy fürdő és egy hozzá kapcsolódó szálloda egymással erős szinergiában működnek, hiszen hozzájárulnak egymás jóval kedvezőbb kihasználtságához. Meggyőződésünk, hogy egy átfogó fejlesztéssel, a szolgáltatások bővítésével a jelenlegi látogatószám látványosan növelhető, akár meg is duplázható. A projekt egyik lényeges célja, hogy a Fürdő képes legyen egész éven át tartó, bőséges fürdőprogrammal rendelkező kínálati elemként fellépni a régió egészségturizmus piacán, és váljon versenyképes, egész éves turisztikai vonzerővé, melyből Jászberény és a kistérség vállalkozásai is profitálnak. 4


A bővítést a Település vezetése úgy kívánja végrehajtani, hogy a Fürdő a jövőben komoly turisztikai vonzerőt jelentsen, színesítse Jászberény programkínálatát és megfelelő jövedelmet termeljen. A projekt tehát elsősorban azért szükséges, hogy hosszú távon minőségi vonzerőt jelentsen és garantálja a Fürdő, illetve Jászberény Város versenyképességet a turizmusipar piacán.

1.2 Miért kell támogatni? A projekt támogatása nem nélkülözhető, mivel a turisztikai vonzerők döntő többsége (köztük a fürdők) nem bírnak olyan kedvező megtérüléssel és jövedelemtermelő képességgel, hogy felkeltsék a magántőke figyelmét. A természeti, valamint az épített attrakciókban rejlő turisztikai lehetőségek első vonalbeli kiépítése és menedzselése tehát döntően a helyi önkormányzatokra és cégeikre hárul. Hazánkban legfőbb természeti erőforrásunknak, a bőségesen rendelkezésre álló termálvíznek köszönhetően, kiemelt jelentősége van az egészségturizmusnak: ez a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és az Új Széchenyi Terv első számú termékfejlesztési prioritása. Ennek fényében döntött Jászberény Önkormányzata a Strand- és Termálfürdő szezonális jellegének kiküszöbölését és szolgáltatásainak bővítését célzó beruházás megvalósítása mellett, hogy területi szinten számottevő, versenyképes egészségturisztikai kínálatot hozzon létre, melynek finanszírozása nem nélkülözheti az Európai Unió támogatását. Az eddig ismert pályázati kiírások kívánalmainak megfelelően a megvalósítás során külön gondot fordítunk a szolgáltatások egyedi jellegének kialakítására, továbbá nemcsak a rendkívül jó gyógyhatású termálvíz, hanem – a környezetbarát szemlélet jegyében – a termálvíz hőenergiája is hasznosításra kerül. Jászberény gazdaságában és néhány évtizedes múltjában meghatározó szerepet tölt be az Electrolux (volt Lehel Hűtőgépgyár). Számos család megélhetését biztosítva, jótékonysági célokat szolgálva és számottevő adót befizetve joggal állíthatjuk, hogy az Electrolux a Város életének meghatározó szereplője. Ennek megfelelően a Fürdő egyediségét némileg arra kívánja építeni, hogy a lehető legtöbb berendezési tárgy és műszaki eszköz az Electroluxdesign-t kövesse, megvalósuljon a „hagyományos fürdőszolgáltatások hi-tech környezetben”. Támogatás hiányában a fejlesztések elmaradnak, a Fürdő, illetve az Önkormányzat több év alatt, nagyrészt hitelből tudná csak megvalósítani azokat. Ezalatt a Fürdő versenyhelyzetéből veszíteni fog, hiszen a Régió fürdőinek felújításával, és ott az új szolgáltatások bevezetésével a vendégek várhatóan elpártolnak a Jászberényi Strand- és Termálfürdőtől.

1.3 A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése A projekt helyszíne: 5100 Jászberény, Hatvani u. 5. A Jászberényi Strand-, és Termálfürdő 1964-ben nyílt meg Jászberény központjában, jellegzetes páros kupolával rendelkezik (Zalaváry Lajos tervei). A kupolákban két meleg vizes körmedence található. A termálvíz 800 méter mélyről tör a felszínre, alkálihidrogénkarbonátos gyógyvíz, a víz minősítése azonban még nem történt meg. A fürdőben elérhető szolgáltatások: o Gyógyászat: orvosi állapotfelmérés, orvosi gyógymasszázs, tangentor, iszappakolás, fizikoterápia, gyógytorna; o Wellness: szauna, gőzkabin; o Szépségápolás: fodrászat, pedikűr-manikűr, szolárium; o Sport: konditerem, jógaoktatás, egyéb női sportfoglalkozások; o Büfé. 5


A strand területén meleg vizes medence, úszó és tanmedence, valamint gyerekmedence találhatóak, melyek csak a nyári hónapokban használhatóak. A fürdő általános állapota nem túl jó, a berendezés és a belső megjelenés a 80-as éveket idézi, igényes célcsoport fogadására nem alkalmas. Belső medencéi kicsik, kizárólag a helyi gyógytorna igények kiszolgálására alkalmasak, szolgáltatási köre is mellőzi a jól eladható, ma divatos elemeket. A Fürdő vendégforgalma: 62.414 fő (2010-ben).

1.4 A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása A Fürdő stratégiai céljai: 1. Jelenlegi infrastruktúra javítása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítésével. 2. Jászberény egészségturisztikai kínálatának színesítése, versenyképességének javítása, a gyógyászati, wellness és családbarát kínálat erősítése; 3. A szezonalitás csökkentése egy új, jelentős téli kapacitással is bíró fürdőépület építésével; 4. Jászberény turizmusának fellendítése: a Fürdőből és a Fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, közlekedés, vendéglátás) igénybevételéből származó turisztikai bevételek növelése, újabb turisztikai beruházások indukálása; A Fürdő operatív céljai: 1. Az eladott fürdőbelépők számának növelése 75-150%-kal (fenntartási időszak 1-5 éve); 2. Egészségturisztikai szolgáltatások bővítése, 13 új szolgáltatás bevezetése; 3. Akadálymentes környezet biztosítása a fogyatékkal élők számára; 4. Környezeti (geotermikus fűtés, kerékpáros és gyalogos megközelítés), pénzügyi (nyereséges működés) és humán (lakosságnak nem teher, hanem kedvező, népszerű szolgáltatás) szempontból fenntartható üzemelés; 5. Munkahelyek teremtése: a tervek szerint, a felfutás után 31 új munkahely.

1.5 A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása A Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése kapcsán igyekeztünk egy olyan létesítmény szolgáltatási programját és műszaki tartalmát kidolgozni, amely a jövőben képes lesz egy közepes méretű város, Jászberény és vonzáskörzete lakossági igényeinek megfelelni, emellett lesz annyira egyedi és attraktív, hogy turistákat is vonzani tud a Városba. A Fürdő alapterülete adott, komolyabb áldozatok vagy ráfordítások nélkül nem bővíthető, ezért úgy kellett meghatározni a kialakítandó szolgáltatásokat, hogy azok a rendelkezésre álló helyet gazdaságosan kihasználják, ill. a szolgáltatások, szolgáltató helyiségek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen. Ennek érdekében számos funkció (termál-gyógymedence, masszázsok, tangentor) úgy kerül kialakításra és elhelyezésre, hogy azok mind a hétköznapok délelőttjére és kora délutánjára eső gyógyászati, mind pedig a hétköznap kora este és hétvégén igénybe veendő wellness szolgáltatások számára megfelelő legyen. A program része még egy családi élményfürdő is, mely tartalmaz családi élménymedencét, babamedencét és vízi játszóteret.

6


A tervezett szolgáltatások listája: 1. Gyógyászati szolgáltatások o Termál-gyógymedence 2 db* o Masszázs helyiségek 8 db* o Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* o Víz alatti gyógytorna o Szénsavas kádfürdő 2 db o Iszappakoló helyiség, zuhannyal ellátva 4 db o Súlyfürdő 8 db függesztőhellyel o Gyógyúszás 18 év alatt – kinti úszómedence lefedése esetén o Gyógytorna-helyiség (egyéni és csoportos) 1 db helyiség o Elektroterápia 4 db kezelő helyiség 2. Wellness szolgáltatások1 Termál-gyógymedence 2 db* Masszázs helyiség 8db* Víz alatti vízsugár masszázs kezelő 2 db* Szauna oázis o gőzkamra, o fényterápiás szauna o finn szauna o „ördög szauna”, melegebb szauna o aromaszauna (gyengébb szauna) o sókristály szauna o infrakabin o „iglu” o merülőmedence o hűtőfürdő (élmény zuhanyok) o pihenőágyak o biobár Jacuzzi Hang- és fényterápiás helyiség Wellness étterem, vitaminbár Pihenőtér Szépségközpont (fodrászat, kozmetika, pedikűr-manikűr, szolárium szalon) 3. Élményfürdő nagy, családi élménymedence fedett és külső medencetérrel kültéri vizi játszótér babamedence

1

Megjegyzés: a 2db termál-gyógymedence, a 8 db masszázs-helyiség és a 2 db víz alatti vízsugármasszázs kezelő olyan átfedést – közös területet – jelentenek a gyógyászati és wellness szolgáltatások szempontjából, melyeket mindkét vendégkör használni tud.

7


1.6 A megvalósítás tervezett ütemezése Megvalósíthatósági tanulmány készítése: 2011. február Pályázat beadása: 2011-ben a kiemelt pályázatok határidejének megfelelően Elbírálás: 2012. áprilisig Szerződéskötés: 2012. augusztusig Építési munkák: 2012. szeptembertől – 2013. májusig, Műszaki átadás: 2013. május 31. Próbaüzem: 2013. június 1-15. Hivatalos nyitás: 2013. június 16. A pályázati kiírások és az esetleges új eljárásrend megjelenéséig a fenti ütemezés mint becslés kerülhet figyelembe vételre.

1.7 A végrehajtó szervezet bemutatása Jelen projekt gazdája a Jászberényi Strand- és Termálfürdő tulajdonosa: Jászberény Város Önkormányzata. A projektmenedzsment szervezet munkatársai: Vezető projektmenedzser: koordinálja a projektet, a beruházás teljes menetét, kapcsolatot tart a beruházóval, a projektgazdával, valamint a beruházásban részt vevő valamennyi érdekelttel, partnerrel, valamint irányítja és ellenőrzi a többi projektmenedzser munkáját. Műszaki menedzser: a projekt műszaki megvalósítását felügyeli és ellenőrzi, kapcsolatot tart a kivitelezővel, ügyel a beruházás helyes ütemezésének betartására. Pénzügyi menedzser: a projekt pénzügyi számviteli ügyintézését végzi, számlát állít ki és fogad be, a költségvetésben szereplő összegek helyes és szabályszerű elszámolását végzi. Erre a posztra egy a Fürdő ügyvitelét jól ismerő, pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársat javaslunk. Turisztikai és marketing menedzser: feladata a projekt, a létrejövő új szolgáltatási paletta piacra vitele, a hatékony marketing munka elindítása és levezényelése, a majdani pályázatban kötelezően kiírt nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzése. Erre a munkakörre egy agilis, jó szervezőképességgel megáldott turisztikai végzettségű szakembert ajánlunk. Az Önkormányzat még nem döntötte el, hogy a fenti posztokra kiket jelöl.

1.8 Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása Jelenleg az Önkormányzat tulajdonában lévő Fürdő üzemeltetését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. végzi. A tervezett projekt eredményeképpen azonban egy komoly, turisztikai vonzerőt is képező fürdőlétesítmény jön létre, mely része lesz a turisztikai és szabadidőiparnak, tehát teljes mértékben része, szereplője ennek a piacnak. Ez azt jelenti, hogy nem maradhat egy önkormányzati vízművállalat égisze alatt, hiszen teljesen más a két iparág jellege. Szükséges egy önálló menedzsment, mely felkészülten és költséghatékonyan tudja üzemeltetni (akár mindkét jászberényi fürdőlétesítményt), és aki majd felkészült, szolgáltatóiparra alkalmas munkatársakkal tölti föl az új Fürdőt. Mindenre azért van szükség, mert egészen más egy közfeladatokat ellátó önkormányzati intézmény koordinálása (pl. óvoda, egészségház stb.), mint egy gazdasági alapon működő, jövedelemtermelő egység vezetése. Az első esetében a lakosság ellátása a fő cél, nincs szándék, sem nyomás bevételt generálni, az esetleges veszteséges üzemeltetés sem jár további negatív hatásokkal. Ezért ez a fajta irányítás híján van több, egy gazdasági alapon működő 8


egység számára nélkülözhetetlen intézkedésnek, mint pl. pénzügyi tervezés, marketingtevékenység vagy HR-politika. Egy piaci alapon működő Fürdő esetében elsődleges fontosságú a marketingmunka, a piac folyamatos nyomon követése, elemzések készítése, fejlesztések előirányzása stb. Mindez olyan mértékű plusz munkát, utánajárást igényel, amely már nem kivitelezhető egy önkormányzati intézmény más típusú feladatai közé sűrítve, nem beszélve arról, hogy alapvetően más gondolkodásmódot igényel ez a fajta munka. A leendő, létszámát tekintve kibővült cég a mostani (14 fő) dolgozók, valamint számos új (a felfutás után 31) munkatárs szaktudására és tapasztalatára alapozva alakítja ki szervezeti struktúráját, összesen tehát 45 fős létszámmal.

1.9 A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása A projekt összköltsége közel ~2 milliárd forint, a tervezett finanszírozási forrásösszetétele az alábbiak szerint alakul: 1. Táblázat: a projekt forrásösszetétele Mértékegység

Teljes összeg

Arány

Beruházás

ezer Ft

1 999 785

100%

Saját erő

ezer Ft

400 000

20%

Támogatás

ezer Ft

999 893

50%

Hitel teljes összege

ezer Ft

599 893

30%

Törlesztési időszak

év

10

Törlesztésmentes időszak

év

1 + 2 év

Kamat

%

EURIBOR +5%

ezer Ft

fix

Alapadatok

Éves tőketörlesztés

5%

Összességében elmondható, hogy a 2 Mrd Ft-os beruházás által jelentős mennyiségű (a felfutás után 31) új munkahely teremtődik, jóval színvonalasabbá válik Jászberény egészségturisztikai kínálata, az intézmény jelentős vesztesége pedig több tízmilliós nagyságrendű nyereségbe fordul. A projekt inkább megalapozó beruházásnak tekinthető, így elsősorban nem jövedelemtermelő készségét kell vizsgálni, hanem annak lehetőségét, hogy a helyi vállalkozások (szállodák, éttermek) és fejlesztések mozgatórugójává válhat. Ugyanakkor a befektetés pénzügyi szempontból is megállja a helyét, évi 50-80 millió, majd a hitel visszafizetése után 120-180 millió Ft-os nettó pénzárammal rendelkezik, megtérülési ideje (10,4, illetve 14,7 év) pedig a létesítmények tényleges használati idejének töredéke.

9


2 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1 A projektgazda tevékenységei A Fürdőt a 100%-ban Önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. üzemelteti. 1993. július 1-én a Szolnok megyei Víz-és Csatorna Vállalattól Jászberény Városa kilépett. Az akkori városvezetés a jászberényi Városgazdálkodási Vállalaton belül létrehozott egy főmérnökséget és ettől kezdve Jászberény önállóan biztosította a vízellátását. 1994. január 1én a Városgazdálkodási Vállalatból megalapították a Városi Vagyonkezelő Részvénytársaságot. A „JÁSZVÍZ” Jászberényi Vízgazdálkodási Kft-t a város vízi közműveinek üzemeltetésére Jászberény város víziközmű vagyonának tulajdonosa illetve üzemeltetője, a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Rt. alapította 1995. július 01-jén. A társaság fő tevékenysége Jászberényben az ivóvíztermelés, szolgáltatás, szennyvízelvezetés, -tisztítás, valamint a városi strand- és termálfürdő üzemeltetése; Portelken vízellátással kapcsolatos tevékenységek. Kiegészítő tevékenysége: a települési folyékony hulladékszállítás, -tisztítás, kisebb mértékű építési-szerelési munkák. A kft. biztonságos üzemeltetés mellett valósítja meg az ütemezett hálózatrekonstrukciót, a tisztítóművek, a strand- és a termálfürdő építészeti, gépészeti és irányítástechnikai berendezések felújítását.

2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései A Város számos nyertes projekt megvalósításával fejleszti, szépíti magát, melyek között infrastrukturális beruházások, felújítások, gazdaságélénkítő vállalkozások valamint jóléti intézkedések egyaránt helyet kaptak. A jelen dokumentumban csupán néhány, a legfontosabbak között számon tartott, főként 2010ben megvalósuló turisztikai, vagy a turizmus kiszolgálását segítő, kapcsolódó projekteket válogattunk ki. 1. Hivatásforgalmú kerékpárút hálózat fejlesztés: I. kör: ÉAOP-2007-3.1.3 c. pályázati konstrukció: a támogatás eredeti összege: 307.876.000 Ft, a beruházás eredeti összköltsége: 366.084.000 Ft volt. Az időközben bekövetkezett ÁFA-kulcs változás, valamint műszaki tartalom változás (közös gyalogút térkővel történő burkolása) miatt a beruházás tényleges teljes bruttó költsége: 497.010.089 Ft, a támogatás: 306.453.282 Ft, az önerő összege: 190.556.807 Ft. II. kör: 2011. tavaszán indul az ÉAOP-3.1.3/A-09-2009-0017 kódszámú „Kerékpárút hálózat fejlesztése Jászberényben” című nyertes pályázat révén, mely 255.316.028 Ft támogatásban részesült, 48.250.675 Ft saját forrás mellett az összes elszámolható költség 301.566.703 Ft. 2. Szabadtéri Színpad felújítása A Szabadtéri Színpad felújítása a „Rendezvényturizmus erősítése a régió lehetőségeinek a figyelembe vételével Jászberény városában” című, ÉAOP-2.1.1/D kódszámú pályázat keretében valósult meg. A beruházás teljes bruttó költsége: 134.553.578 Ft, igényelhető támogatás összege: 52.489.668 Ft, az önerő összege: 82.063.910 Ft. 10


3. Jászkun Kapitányok nyomában A JNSZ Megyei Önkormányzat sikeresen pályázott a „Jászkun kapitányok nyomában” című tematikus út kialakítására a megyében. A projekt teljes bruttó költsége: 598.480.000 Ft, az igényelt támogatás összege: 538.632.000 Ft, melyből a jászberényi projekt teljes bruttó költsége: 69.920.000 Ft, az önerő összege: 10.200.000 Ft. A projekt vonatkozása Jászberényre: Jász múzeum: Akadálymentesítés, hátsó bejárat, illemhely átalakítása, vendégfogadó területek kialakítása, látogatóbarát fejlesztések. A fejlesztés bruttó költsége: 19.920.000 Ft. Civil Ház: Jász látogató központ kialakítása, bruttó költsége: 50.000.000 Ft. 4. Funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés Jászberény Város Önkormányzata 2008. évben pályázatot nyújtott be az ÉAOP-5.1.1./D-2008 számú európai uniós forrásból finanszírozott pályázati felhívásra. A projekt tervezett bruttó összköltsége: 803.964.982 Ft, melyből az igényelt támogatás összege: 572.541.630 Ft, az önerő összege: 231.423.352,- Ft. A pályázat komplex településközpont fejlesztést tartalmaz az alábbiak szerint: Városi Zagyva sétány építése Déryné Művelődési Központ homlokzat felújítása Szentháromság téri park felújítása Lehel vezér Gimnázium homlokzatának felújítása Fürdő utcai közterület felújítása Kőhíd kétirányúsítása Nyilvános WC telepítése 5. Körforgalmi csomópont építése 2008. márciusában a Jászteleki-Jákóhalmi úti körforgalmi csomópont tervei benyújtásra kerültek a „Balesetveszélyes csomópontok átépítésének társfinanszírozására” kiírt hazai finanszírozású pályázatra. A pályázat pozitív elbírálásban részesült. Támogatás összege: 80.000.000 Ft. A beruházás összköltsége: 136.048.530 Ft, a saját erő összege: 56.048.530,-Ft. Az eredetileg 2009 évre tervezett beruházás egy év csúszással ez évben készült el a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ bonyolításában. 6. Térfigyelő rendszer fejlesztése A 2008-ban kiépített 3 kamerás rendszer továbbfejlesztése 8 kamera telepítésével. A projekt teljes költsége bruttó 10.493.631 Ft. Igényelhető támogatás bruttó összege: 7.532.723 Ft. A saját forrás bruttó összege: 2.960.908 Ft. Pályázati díj: 196.756 Ft.

2.3 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában Jászberény Város Önkormányzata számára a két helyi fürdő állapota és gyér kihasználtsága régóta gondot jelent. A Fürdők – különösen a jelen projekt tárgyát képező belvárosi kupolás – főként a helyi társadalmi igények kielégítésére szorítkoznak (mint pl. TB beutaltak kezelése, úszásoktatás, nyári szezonális strandolás stb.), ám nem rendelkeznek igazi turisztikai potenciállal, ami a súlyos veszteségeket produkáló üzemeltetésen is meglátszik. 11


A Város a veszteségeket kipótolja ugyan, hogy a lakosság ez irányú igényeit továbbra is ki tudja elégíteni, ám a jelenlegi elavult profil mellett új vendégkörre – ezáltal többletbevételre – biztosan nem tud szert tenni. Ezért az Önkormányzat a Fürdő felújítása mellett döntött. A belvárosi kupolás fürdő egy a gyógy és wellness igények kiszolgálására alkalmas reprezentatív fürdőegység lesz. A stratégia értelmében a Fürdő a közfeladatok ellátásán túl bekapcsolódik a hazai egészségturizmusba (Touring Hotellel való együttműködés), segíti a térségben jelen lévő egyéb turisztikai szolgáltatók rentabilitását, végső soron a nyereséges működtetés a cél. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiája kimondja, hogy az elkövetkezendő években olyan gazdaságélénkítő beruházások elindítása élvez elsőbbséget, melyek a Város dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését idézik elő. „Az IVS priorizálja a városban végrehajtandó fejlesztési tevékenységeket, nevesítve olyan kulcsfontosságú beavatkozásokat, mint a városközpont funkcióbővítése, turisztikai és rekreációs célú beavatkozások.”

2.4 Együttműködő partnerek és az együttműködés formái Az együttműködés jelen esetben egy anyagiaktól mentes, egymás ajánlására, tehát főként marketing célokra értendő. Lényege, hogy a turisztikai szolgáltatók egymás szolgáltatásait ajánlják a vendégeik számára, ezzel is segítve egymás jövedelmezőségét és a vendég helyben tartását. Az egészségturizmusra jellemző, hogy a szálláshelyek és a fürdők szinergikus kapcsolatban vannak, hozzájárulnak egymás jobb kihasználtságához, ezért a legfontosabb együttműködő partnerek a helyi szállásadók lesznek. Szállásadók o Hotel Lehel Gyöngye***, o Touring Hotel, o Sólyom Panzió és Étterem, Szakmai és marketing szervezetek: o Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatósága o Innovatív Turizmus Klaszter, o Ibusz Utazási Iroda Jászberény, Étkeztetés: o Aranysas Vendéglő, o Arizona Steak Hause, o Viktorio Pizzeria, o Insomnia Cafe&Bar o Promenad Kávézó o River Étterem, o Apostol Kávéház, o Gösser Söröző Egyéb szervezetek, személyek: o Jász Múzeum, o Déryné Művelődési Központ, o Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria, o Jászberényi Állat-, és Növénykert, 12


o o o o o

Andrássy Rendezvényház, Szent Erzsébet Kórház, Jászberény, Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt., Jászság Népi Együttes, MALOM filmszínház.

2.5 Projekt menedzsment szervezet bemutatása Jelen projekt gazdája a Jászberényi Strand- és Termálfürdő fenntartója: Jászberény Város Önkormányzata. A projektmenedzsment szervezet munkatársai: Vezető projektmenedzser: koordinálja a projektet, a beruházás teljes menetét, kapcsolatot tart a beruházóval, a projektgazdával, valamint a beruházásban részt vevő valamennyi érdekelttel, partnerrel, valamint irányítja és ellenőrzi a többi projektmenedzser munkáját. Műszaki menedzser: a projekt műszaki megvalósítását felügyeli és ellenőrzi, kapcsolatot tart a kivitelezővel, ügyel a beruházás helyes ütemezésének betartására. Pénzügyi menedzser: a projekt pénzügyi számviteli ügyintézését végzi, számlát állít ki és fogad be, a költségvetésben szereplő összegek helyes és szabályszerű elszámolását végzi. Erre a posztra egy a Fürdő ügyvitelét jól ismerő, pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársat javaslunk. Turisztikai és marketing menedzser: feladata a projekt, a létrejövő új szolgáltatási paletta piacra vitele, a hatékony marketing munka elindítása és levezényelése, a majdani pályázatban kötelezően kiírt nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzése. Erre a munkakörre egy agilis, jó szervezőképességgel megáldott turisztikai végzettségű szakembert ajánlunk. Az Önkormányzat még nem döntötte el, hogy a fenti posztokra kiket jelöl.

2.6 Projektüzemeltető szervezet bemutatása Jelenleg az Önkormányzat tulajdonában lévő Fürdő üzemeltetését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. végzi. A tervezett projekt eredményeképpen azonban egy komoly, turisztikai vonzerőt is képező fürdőlétesítmény jön létre, mely része lesz a turisztikai és szabadidőiparnak. Ez azt jelenti, hogy nem maradhat egy önkormányzati vízművállalat égisze alatt, hiszen teljesen más a két iparág jellege. Szükséges egy önálló menedzsment, aki majd felkészült, szolgáltatóiparra alkalmas munkatársakkal tölti föl az új Fürdőt. Mindenre azért van szükség, mert egészen más egy közfeladatokat ellátó önkormányzati intézmény koordinálása (pl. óvoda, egészségház stb.), mint egy gazdasági alapon működő, jövedelemtermelő egység vezetése. Az első esetében a lakosság ellátása a fő cél, nincs szándék, sem nyomás bevételt generálni, az esetleges veszteséges üzemeltetés sem jár további negatív hatásokkal. Ezért ez a fajta irányítás híján van több, egy gazdasági alapon működő egység számára nélkülözhetetlen intézkedésnek, mint pl. pénzügyi tervezés, marketingtevékenység vagy HR-politika. Egy piaci alapon működő Fürdő esetében elsődleges fontosságú a marketingmunka, a piac folyamatos nyomon követése, elemzések készítése, fejlesztések előirányzása stb. Mindez olyan mértékű plusz munkát, utánajárást igényel, amely már nem kivitelezhető egy önkormányzati intézmény más típusú feladatai közé sűrítve, nem beszélve arról, hogy alapvetően más gondolkodásmódot igényel ez a fajta munka. A leendő, létszámát tekintve kibővült cég a mostani (14 fő) dolgozók, valamint számos új (a felfutás után 31) munkatárs szaktudására és tapasztalatára alapozva alakítja ki szervezeti struktúráját, összesen tehát 45 fős létszámmal. 13


3 A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KÖRNYEZETI HÁTTERE Jászberény a Jászság központja, Jász-Nagykun Szolnok megyében a Zagyva két partján terül el. A település besorolása a következő: Észak-alföldi Statisztikai – Tervezési régió ↓ Jász-Nagykun-Szolnok megye ↓ Jászberényi kistérség Az Észak-alföldi régió Magyarország észak-keleti részén terül el, három megye alkotja: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A régió központja Debrecen, mely Hajdú-Bihar megyében található. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. Területe 5 582 km 2, az ország területének 6%-a. A megye székhelye Szolnok, a térség közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központja. A megye 2005-ben megfogalmazott Területfejlesztési Koncepciója szerint turizmusának alapvető fejlődési iránya a termál- és gyógyturizmus fejlesztése, amely elősegíti a szezonnyújtást, a tartózkodási idő növelését, valamint fizetőképes keresletet vonz. A termál- és gyógyturizmus központjai a megyében a 14 minősített gyógyvízzel rendelkező település: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti, Karcag, Kisújszállás, Martfű, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Túrkeve, Törökszentmiklós, Tiszaörs és Tiszajenő. További helyi jelentőségi fürdők a megyében: Abádszalók, Jászberény, Jászboldogháza, Jásszentandrás, Jásztelek, Kunhegyes, Tiszafüred, Tiszaörs, Jászberényi kistérség A kistérség, más néven a Jászság összesen 18 települést foglal magába: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor. A területen a népességszám csökkenést mutat, oka részben az elöregedő társadalmi szerkezet, illetve a fiatal felnőttek nagy arányban hagyják el a kistérséget. A munkanélküliségi ráta az országos átlagnak megfelelő, a megyei értékekhez képest kicsivel kedvezőbb. A térségen két országos főútvonal (31-es Budapest - Jászberény Füzesabony, 32-es Hatvan - Jászberény - Szolnok) halad át nyolc települést érintve. Mindkét főútvonal jelentős személy- és teherforgalmat bonyolít, bekapcsolva a térséget a gazdaság vérkeringésébe. Jászberényben és a tőle északra fekvő településeken az ipar a meghatározó, míg a Jászberénytől délre eső településeken a lakosság inkább mezőgazdasági munkálatokból tartja fenn magát. Ez utóbbi településeken általában magasabb a 14


munkanélküliségi ráta is. A jelentős ipari üzemek nagy része a jászárokszállási és a jászfényszarui ipari parkban, valamint Jászberény három ipari övezetében működik. A Jászságban 2008-ban összesen 5253 olyan vállalkozás végzett tevékenységet, melynek a székhelye ide volt bejegyezve. Ebből 2419 volt a társas és 2834 az egyéni vállalkozás. 2008-ban, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP 50-ben szereplő vállalkozások közül 17 a jászsági, kettővel kevesebb, mint 2007-ben. Ebből 12 jászberényi, három jászárokszállási, egy jászapáti, egy jászkiséri. A 20 legnagyobb árbevételű vállalkozás közül 10 jászsági (7 jászberényi, 2 jászárokszállási és 1 jászkiséri); a 10 legnagyobb közül 6 jászsági (4 jászberényi, 2 jászárokszállási). A megye nettó árbevételének a 44,1%-a a Jászságban keletkezett. A megyei 50 között kiemelt 17 vállalkozása 76,8%-ban járult hozzá a kistérség összes árbevételéhez, a maradék 23,2%-on osztozott a többi, több mint 5000 vállalkozás. (Forrás: Helyi lapok Online) A térség legjelentősebb természeti értéke a termálvíz, melyre épülő gyógyfürdő a fenti települések közül nyolcnál van jelen. Jászberényben a Jász Múzeumban őrzik a hazai történelem egyik legrégebbi ereklyéjét, Lehel kürtjét. A Jászság bővelkedik továbbá hagyományőrző és szórakoztató rendezvényekben, mint pl. Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok, Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklórfesztiválja, valamint a Népi Ételek Főzőversenye és a Nemzetközi Mézvásár. A kistérség legjelentősebb rendezvénye a minden évben más jász településen megrendezésre kerülő Jász Világtalálkozó. Éghajlat: A jászság éghajlata, mint az Alföld egésze, kontinentális jellegű. Hőmérsékletjárása igen szélsőséges. Az évi hőingadozás (l901-l950 között mért adatok szerint: 1969.) meghaladja a 24°C-ot. Az évi középhőmérsékleti átlag 10,3°C. A felhőzet évi átlagban 50 %, legkevesebb felhő a három nyári (június, július, augusztus) hónapban fordul elő. A napsütéses órák száma éves átlagban megközelíti a 2000 órát. A Jászság csapadékban egyik legszegényebb területe hazánknak. Mennyiségének évi átlaga 519 mm. Jászberény A Jászság fővárosa. Lakóinak száma 27.065 fő így a megye legsűrűbben lakott települése. Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, Budapesttől 80 km-re, a Mátrától 40 kmre a Zagyva folyó két partján fekszik. A terület már a kőkorszak óta lakott, ma ismert jellegét a 13. században betelepülő jászok adták meg. 1550-től városi rangú település, mely kiváltságos helyzetét (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás) még a török idők alatt is meg tudta őrizni. A Város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, melynek fő pillérét a külföldi és magyar nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók tevékenysége jelenti. A legjelentősebb közülük az Electrolux, mely 2011-ben 370 ezer termékkel kíván többet gyártani jászberényi üzemében, így növelve a város adóbevételét és csökkentve a munkanélküliséget. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években növekedett: 2007-ben 2969 vállalkozás működött, rá egy évre több mint 20%-al több. Az egyéni vállalkozások száma szintén növekedést mutat: 2007-ben 1865 egyéni vállalkozót regisztráltak, míg 2008-ban 2710-et. A helyi mezőgazdasági élet elenyésző. A szántóföldeken főként repcét, kukoricát, búzát, és napraforgót termesztenek, a gyümölcsök közül a dinnye eladása a legjelentősebb. A Város infrastrukturális ellátottsága jó, a csatornázás, a Tv- és telefonhálózat csaknem 100%-ban kiépített, belterületi utak majd 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek. A Város elérhetősége kedvező, vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg, közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal 15


összekötő 32-es főúton érhető el (kapcsolat az M3-as autópályához). Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől. Kulturális eseményekben bővelkedő település. A Jász Múzeum a Jászság és az itt élő emberek hagyományait, szokásait bemutató állandó kiállításai és benne a térség legkiemelkedőbb történelmi emléke, Lehel kürtje egész évben látogathatóak. A Város büszkesége a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus és a Malom FilmSzínház. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. Lovaglási lehetőség adott, a Jászberényi Lovas Baráti Kör szervezésében lovas programok egész évben elérhetőek. Ennek ellenére Jászberény turisztikai potenciálja nem jelentős, oka a komplex turisztikai termék hiánya, nincsenek szezonon kívül több napos itt tartózkodást lehetővé tevő programok, valamint a nívós szálláshelyek hiánya is megnehezíti a fizetőképes vendégforgalom lebonyolítását. Egyéb látnivalók: a Város főként a fentiekben leírt kulturális eseményekkel hívja fel magára az figyelmet. Épített örökségek tekintetében inkább csak helyi jelentőségű látnivalókat tudhat magáénak. A főként római katolikus vallású településen több katolikus templom található: Magyarok Nagyasszonya Katolikus templom, Ferencesek temploma. A helyi Állat-, és Növénykert is számos térségbeli látogatót vonz. Továbbá: Művésztelep – Tőtevényben Hamza Múzeum LEHEL Sport- és Szabadidő központ (fedett uszoda plusz egyéb szolgáltatások) A Város hírességei: elsőként a jászberényi születésű Déryné Széppataki Rózát kell kiemelni, aki hazánk első operaénekesnőjeként szerzett hírnevet a Városnak, nevét a helyi művelődési központ őrzi. Sok sikeres művészt és sportolót adott a település az országnak. Közülük páran: Beleznay Antal karnagy, zeneszerző, Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó, Székely Mihály operaénekes, Rékasi Károly színész. Jászberény testvérvárosi kapcsolatokat ápol az alábbi településekkel: Yazd (Irán) Vechta (Németország) Sedalia (USA) Conselve (Olaszország) Sucha Beskidzka (Lengyelország) Técső (Ukrajna) Természetes vonzerők tekintetében Jászberény igen gazdag: Zagyva-ártér, Borsóhalmi legelő, Hajta-mente. A természetvédelmi területek sok hazai vonatkozásban ritka madárfajoknak adnak otthont, mint pl. parlagi sas, kerecsen sólyom, kék vércse, szalakóta. A Település nevét mai napig jelentős mértékben kötik össze a korábbi Lehel Hűtőgépgyárral. A városban két fürdő létesítmény található. Az egyik a korábbi Lehel hűtőgépgyárhoz kapcsolható uszoda létesítmény, a másik a város kezelésében lévő termál- és strandfürdő. A tanulmány célja ez utóbbi létesítmény fejlesztése. A fürdőlétesítmény vízbázisát egy relatív alacsony vízhozamú és hőmérsékletű mélyfúrású kút biztosítja, ezért a fejlesztés első lépéseként hidrogeológiai tanulmány elkészítését követően egy újabb termálvizes kút fúrása indokolt. 16


A város lakossága elöregedőben van. Ez a tény három alapvető feladatot indukál: az idős lakosság életminőségének javítása, a város turisztikai célú újrapozícionálása, a munkahelyteremtés útján a fiatalok elvándorlásának csökkentése, ezzel a jövő nemzedék megteremtése és annak egészséges életmódra való nevelése. Termálvíz hasznosítás: Jászberényben jelenleg két fürdő működik. Jászberényi Strand- és Termálfürdő: 1964-ben nyílt meg Jászberény központjában, jellegzetes páros kupolával rendelkezik. A kupolákban két meleg vizes körmedence található. A termálvíz 800 méter mélyről tör a felszínre, alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, a víz minősítése azonban még nem történt meg. A fürdőben elérhető szolgáltatások: o Gyógyászat: orvosi állapotfelmérés, orvosi gyógymasszázs, tangentor, iszappakolás, fizikoterápia, gyógytorna; o Wellness: szauna, gőzkabin; o Szépségápolás: fodrászat, pedikűr-manikűr, szolárium; o Sport: konditerem, jógaoktatás, egyéb női sportfoglalkozások; o Büfé. A strand területén meleg vizes medence, úszó és tanmedence, valamint gyerekmedence találhatóak, melyek csak a nyári hónapokban használhatóak. A fürdő általános állapota nem túl jó, a berendezés és a belső megjelenés a 80-as éveket idézi, igényes célcsoport fogadására nem alkalmas. Belső medencéi kicsik, kizárólag a helyi gyógytorna igények kiszolgálására alkalmasak, szolgáltatási köre is mellőzi a jól eladható, ma divatos elemeket. Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője: a strandfürdő főként szezonális strand jellegű szolgáltatásokkal rendelkezik. Egy fedett tanmedence és két nyitott medence áll a vendégek rendelkezésére. Egyéb szolgáltatások: szauna, talpmasszázs, svéd-, és frissítő masszázsok, bioptron lámpás kezelés, valamint csak szezonban használható sportpályák.

17


4 A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1 Helyzetértékelés A turizmus helyzetét elsősorban olyan rendelkezésünkre álló adatokból mérhetjük fel, mint a szálláshelyek vendégszáma, vendégéjszaka-számok, átlagos tartózkodási idő. A Régión belül a 2009-es, kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált adatok alapján az ÉszakAlföld leglátogatottabb települése a nemzetközi gyógyturisztikai centrum, Hajdúszoboszló, országos viszonylatban 3. helyen áll 732 ezer vendégéjszakával. Ezt követi Debrecen 311 ezer vendégéjszakával, de jelentős vendégéjszaka-számmal büszkélkedhet még Nyíregyháza (104 ezer) és Berekfürdő (96 ezer) is. Ez az 5 település együttesen a Régió vendégforgalmának közel 70%-át bonyolítja le. 2. táblázat: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Év

Ország

Észak-Alföld

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

6 616 443 7 064 007 7 182 550 7 474 329 7 589914 7 152 912

534 627 555 715 626 508 669 921 686 730 630 957

Jász-NagykunSzolnok megye 138 005 137 869 134 119 144 490 163 667 154 146

Jászberényi Kistérség 12 146 11 713 12 157 13 261 13 458 14 074

Jászberény 3 736 3 496 3 738 4 453 2860 2361 Forrás: KSH

Hazánk kereskedelmi szálláshelyein megfordult vendégek mindössze 8,6%-a választotta 2009-ben az Észak-alföldi régiót. Az előző évhez képest ez 10,7%-os csökkenést jelent, ami nem örvendetes, de az ország valamennyi régiójában csökkenés volt tapasztalható a válság hatására. A Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben eltöltött összes vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken 433.911 éj volt, 7%-al kevesebb, mint 2008-ban. A fenti táblázatból leolvasható, hogy a megelőző években a Jászberényi kistérségben kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő vendégek közel harmada Jászberényben szállt meg, mely arány 2009-re jelentősen csökkent. Jászberényben, sőt a kistérségben sincs magas igényeket kiszolgálni tudó, komplex egészségturisztikai kínálattal rendelkező szálloda. A régió egészségturisztikai keresletének alakulása A régió kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számából a nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések 65%-kal részesednek, az országos, regionális és helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések pedig együttesen 29%-kal. A fennmaradó 6%-kal a többi, 345 régióbeli település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakák számának 94%-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszaka-számot generálhat a régióban, s bár a fürdővel rendelkező településeken más turisztikai attrakció (kulturális, természeti stb.) is megtalálható, a régióban a 10 legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül 3 (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) legfőképp gyógyfürdőjéről ismert. Az Észak-Alföldi régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló és – tőle némileg lemaradva – Debrecen kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió 18


gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmusban, ami a turizmus más területeire is továbbgyűrűző hatást gyakorol. Az adatok alapján a települések rangsorából kiemelkedik Hajdúszoboszló: 2008-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött kétmilliós vendégéjszaka számból pedig közel egymillióval rendelkezik (a régió összes vendégéjszakájának a 43%-a). Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladja a régió átlagát: 2008-ban 3,8 éjszaka volt. Debrecen lemaradva a második, közel 400 ezer vendégéjszakával (a régió összes vendégéjszaka számának 16%-a). A régió tíz települése bírja a vendégéjszakák 85%-át (és az ÉAOP fejlesztési források 65%-át is). Ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a gyógy tényezővel nem rendelkező településeken eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5%. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal rendelkező települések túlnyomó többségében az attrakció kínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja. (Forrás: Turizmus Bulletin) Turizmus a kistérségben A kistérség áttörő, akárcsak regionális jelentőséggel bíró, több napos tartózkodást lehetővé tevő komplex turisztikai programcsomaggal jelenleg nem rendelkezik. Helyi jelentőségű időszakos programok vannak, főként Jászberényben, mely megmozgat kistérségen kívüli látogatót is, ám ezek csak egynapos programlehetőségek, vendégéjszakát, szállásdíj-bevételt nem vagy alig generálnak. A kistérség bővelkedik természetvédelmi területekben, halastavakban, ahol a falusi-, kerékpáros-, lovas- és horgászturizmus magvait lehetne elvetni, ám ezek megfelelő menedzsment hiányában és a térséget jellemző általános forráshiány miatt nem jelentősek. A kistérség erőssége lehet a termálvíz, a 18 település közül 8 hasznosítja is ezt fürdők formájában, ám a létesítmények infrastrukturális állapota és a szolgáltatások szűk keresztmetszete nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb, jól fizető vendégforgalmat generáljanak. Többségük kifejezetten strandfürdő, így a májustól szeptemberig terjedő időszakban fogadják a zömmel helybéli látogatókat, ám fedett szolgáltatások híján szezonon kívül csak fenntartási költséget „termelnek”. Mindehhez hozzájön a nívós szálláshelyek és egyéb szolgáltatók hiánya. Így elmaradnak a turizmus ismert jótékony hatásai, mint pl. munkahelyek teremtésével a szakképzett népesség megtartása, infrastrukturális fejlődés, gazdaságélénkülés stb. 3. táblázat: A kistérség szálláshely adatai Működő kereskedelmi szálláshelyek száma (db)

Kiadható szobák száma (db)

Kiadható férőhelyek száma (db)

2004.

16

153

1275

2005.

14

144

1221

2006.

14

148

1462

2007.

15

147

1486

2008.

13

137

1433

2009.

12

151

1457

A kistérségben működő kereskedelmi szálláshelyek száma évről évre csökken, ezzel szemben a kiadható szobák és férőhelyek száma kismértékű növekedést mutat. Ennek oka, hogy a

19


stabil hátérrel rendelkező egységek fejlődtek, míg a kis kapacitású szálláshelyek forráshiány miatt megszűntek. 4. táblázat: A kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

12157 13261 13458 14074

51535 56201 51204 54297

4,2 4,2 3,8 3,9

2006. 2007. 2008. 2009.

A vendégek és vendégéjszakák száma a 2008-ról 2009-es évre átlagosan 5%-al emelkedett, hála a sajnos csak időszakosan megtartott, de egyre népszerűbb jászsági rendezvényeknek, fesztiváloknak és egyéb sport-, kulturális rendezvényeknek. Ezt támasztja alá, hogy az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül mozog, ami országos átlagban is jónak mondható. A számokból és az alábbi táblázatból látszik, hogy bár a rendezvények szép, egyre növekvő számú látogatót vonzanak, egyéb eladható turisztikai termék (az elavult fürdőket nem nevezhetjük igazán annak) és nívós szálláshely hiányában a vendégek érkezése szezonális marad és a fajlagos költés is alacsony. Egy mondat erejéig említést érdemel, hogy a vendégszámokban benne van a nyári idénymunkára érkezők száma is (pl. a dinnyearatásnál és eladásnál alkalmazott idénymunkások), akik persze pénzkeresés miatt érkeznek a térségbe, így a legolcsóbb szálláshelyet veszik igénybe és egyéb turisztikai jellegű szolgáltatásra jellemzően nem költenek. 5. táblázat: Szálláshelyek a kistérségben Település

Jászberény

Jászapáti Jászalsószentgyörgy Jászárokszállás Jászboldogháza Jászkisér Jászszentandrás

Szálláshely neve Hotel Lehel Gyöngye*** (férőhely 37), Touring Hotel** (férőhely 61 fő), Kata Vendégszállás (férőhely 25 fő), Rózsa Büfé (férőhely 25 fő) Jóbarát Vendéglő panzió (férőhely 26 fő), Lugas Szállás (férőhely 13 fő), Sárközi Vendégház*** (14 férőhely), Sólyom Panzió és Étterem (férőhely 31 fő), Taczman Tanya (férőhely 6 fő), Andrássy Termál Hotel*** Frikandó Fogadó Tölgyes kemping Eszter Vendégház Honvéd Üdülő Sztrandfürdő és Kemping Horgásztó vendégház Andrástermál Strandfürdő és Kemping Kókai Vendégház Strohmayer Vendégház

Látható, hogy nemhogy Jászberényben, de az egész kistérségben sincs nívós 4 vagy 5 csillagos szálláshely. Ennek oka, hogy nincs jól eladható komplex turisztikai termék, de sok helyen még az alap infrastrukturális ellátottsággal és közbiztonsággal is komoly gondok akadnak. 20


Pedig a vidék bővelkedik kiaknázatlan lehetőségekben: a táj nagy része természetvédelmi terület, ahol részben érintetlen erdőségek, állat- és madárfajok élnek, nem beszélve a termálvízről, mely szintén bőven kiszolgálná az egészségturizmus igényeit. Ehhez azonban kistérségi szintű összegfogásra lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy a térséget az általános elszegényedés és munkanélküliség jellemzi (kivéve Jászberényt, ahol a külföldi és hazai tőke pörgeti a város gazdaságát). A mezőgazdasági termelés ma már nem ad egész éves jó megélhetést egyetlen magyar desztinációnak sem, így mindenképpen valami gazdaságilag rentábilis kiugrási lehetőséget kell keresni. Erről a Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program (2007-2013) a következőképpen vélekedik: o I. prioritás: Humánerőforrásra építő versenyképes innovatív gazdaság továbbfejlesztése, o I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése,  I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, Támogatható tevékenységek: vízi turizmus, lovas, kerékpáros, horgász, tematikus útvonalak, marketing tevékenység, o II. prioritás: a jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése, o III. prioritás: a kisvárosi és vidéki életminőség javítása o IV. prioritás: az agrárium fejlesztése o V. prioritás: a természeti és környezeti elemek védelme, fenntartása

21


4.2 SWOT-elemzés A Jászberényi Kistérség és Jászberény Város SWOT analízise SIKERTÉNYEZŐK KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Erősségek Gyengeségek Jó megközelíthetőség, M3 autópályán egy A 31-es főút romló állapota, órányi út Budapest; Mezőgazdasági termelés ellaposodása; Több kül-, és belföldi nagyvállalat A Jászságot döntően aprófalvas központja, köztük a legjelentősebb a térszerkezet jellemzi: multinacionális Electrolux; o lassú gazdasági fejlődés, Színvonalas középfokú oktatás; o elszigetelt kistelepülések, o a képzettség alacsony szintje, Erős jászsági öntudat, helyi történelmi o munkanélküliség, sok a emlékek, Lehel kürtje, Jász Múzeum (az év kényszervállalkozás, múzeuma 1999.); o a „földből élők” kiszolgáltatott Hagyományőrző kulturális programok; helyzete (időjárás, gazdaságJászság bővelkedik természetvédelmi politikai döntések), területekben, halastavakban, több ritka o magas bűnözési ráta, madárfaj élőhelye. o elvándorlás, kihaló települések, Sok elavult fürdő a környéken – kevés fejlesztés; Jászberényben két fürdő is van, de egyik sem felel meg a mai kor elvárásainak sem infrastrukturális állapotában, sem szolgáltatásainak számában és minőségében; Nincsenek többnapos tartózkodást lehetővé tevő nívós szálláshelyek és programkínálat; Gyenge turisztikai potenciál: csak helyi jelentőségű látnivalók, a színvonalas szállás- és vendéglátóegységek hiánya; A Város „kenyerét” adó nagyvállalatok számára nincsen megfelelő utánpótlásképzés. Lehetőségek Veszélyek Falusi, öko, horgász, kerékpáros turizmus: Jászberény és térsége gazdasága nem nő az valamennyi feltétele adott, elvárt ütemben; A termálfürdő felújításával gazdaságélénkítő EU-s támogatások el nem nyerése, projektek egészségturizmus beindulása; elmaradása; Ökoturizmus kapcsolódása: biotermények Közlekedési viszonyok továbbra is beszállítási lehetősége (mezőgazdaság kedvezőtlenek maradnak (pl. 31-es és 32-es szerepének növelése); főutak felújításának elmaradása); Egészségturizmus: gyógy- és termálfürdők Extrém időjárási viszonyok, belvíz, viharkárok, fejlesztése, 8 településen van fürdő a horgásztavak szennyezése; kistérségben; Kihasználatlan földterületek, ingatlanok EU-s pályázati lehetőségek a fejlesztésekre amortizációja; (ROP, AVOP); Hagyományőrző falusi értékek eltűnése; K+F tevékenységek erősödése. A falvak elnéptelenedése, a szakképzett munkaerő eltűnése; A faluvidékek elszegényedése; Gazdasági világválság.

22


A Jászberényi Termál- és Strandfürdő SWOT analízise SIKERTÉNYEZŐK Erősségek o Szerencsés elhelyezkedés, strand és termálrész a Város szívében, o Jó minőségű termálvíz, o Meglévő gyógyászati szolgáltatások, o Nagy strandterület (belvárosi elhelyezkedéshez képest); o Érdekes épület (Zalaváry Lajos kas alakú tornyai). Lehetőségek o Az egészséges életmód terjedése, az egészségturizmus növekvő népszerűsége; o A Fürdő fedett szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi javításával csökken a szezonalitás mértéke; o Gazdaságélénkülés, minőségi szálláshely befektetések a Városban; o Színes, helyi hagyományokon alapuló és egyéb rendezvények meghonosítása a Fürdőben és a településen; o Együttműködés a helyi TDM szervezettel.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Gyengeségek o Nincs minősítve a termálvíz, o Elavult infrastruktúra, kis medencekapacitás, o „Trendi” szolgáltatások hiánya, o Nincs igazán nagy volumenű turisztikai attrakció, mely a Városba nagyszámú vendéget vonzana; o Nívós szálláshelyek hiánya a Városban – fürdő és szálláshely együtt sikeresek, Veszélyek o További egészségturisztikai beruházások a térségben (Karcag, Cserkeszőlő, Püspökladány, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló): növekvő konkurenciaharc; o A megfelelő minőségű szálláskapacitások kiépítése elmarad, nem alakul ki komplex termék; o Rossz marketingtevékenységgel párosítva a fejlesztés nem lesz nyereséges; o Általános gazdaságpolitikai okok miatt a vendégek elmaradnak, a fejlesztésekbe invesztált összegek nem térülnek meg.

4.3 Kereslet-kínálat elemzése 4.3.1 Kínálatelemzés Jászberény elsősorban az ott zajló ipari termelésről és K+F tevékenységéről ismert, kissé kevésbé, hogy a Jászság fővárosa, számos hagyományőrző rendezvény és történelmi emlék otthona, egy természeti értékekben igen gazdag vidék központja. Itt őrzik a jászsági történelem ismert ereklyéit és népi művészetének emlékeit. Turisztikai szempontból azonban nem markáns település. A Város fölött szinte észrevétlenül suhant át a turisztikai fejlesztések szele, az ipari telepek adta lehetőségekkel élve nem épült ki egyéb gazdaságélénkítő forrás. A Településnek mindössze egy 3 csillagos szállodája van (mely nincs összeköttetésben egyik fürdővel sem), és két, infrastruktúrájában és szolgáltatásaiban frissítésre, rekonstrukcióra szoruló fürdője, melyek az Országos Egészségturizmus fejlesztési Stratégia szerint helyi jelentőségű besorolást kaptak. 2008-ban a Lehel Strandfürdő és Uszoda pályázatot adott be a Regionális Operatív Program keretében rekonstrukcióra és szolgáltatásainak bővítésére, de a projekt saját forrás hiánya miatt nem valósult meg. A fürdő megmaradt eddigi feladatainál, mint a fiatalok úszás oktatása, sportolási lehetőség biztosítása és a nyári strandszolgáltatások. Amennyiben a Város be kíván lépni az országos egészségturizmus vérkeringésbe, a fürdőket jellegük, jelenlegi szolgáltatásuk és jövőbeni fejlesztési irányvonaluk szerint külön kategóriákba kell sorolni annak alapján, hogy később milyen célcsoport számára kívánják érékesíteni. A gyógyturisztikai szolgáltatásokra szánt (belső, kupolás) fürdőt pedig piacképes és megfizethető új kínálati elemekkel kell felvértezni.

23


Piacképes, trendi szolgáltatásokat nyújtó egészségturisztikai létesítmény (vagy egyéb, jól eladható turisztikai attrakció) hiányában a szálloda-befektetők is távol fognak maradni a Várostól. A jelenlegi szálláshely kínálat: Jászberényben működő szálláshelyek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Hotel Lehel Gyöngye*** (férőhely 37) Touring Hotel** (férőhely 61 fő) Kata Vendégszállás (férőhely 25 fő) Rózsa Büfé (férőhely 25 fő) Jóbarát Vendéglő panzió (férőhely 26 fő) Lugas Szállás (férőhely 13 fő) Sárközi Vendégház*** (14 férőhely) Sólyom Panzió és Étterem (férőhely 31 fő) Taczman Tanya (férőhely 6 fő)

A jelenlegi programkínálat: o Jász Múzeum – egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Jászberényi Állat-, és Növénykert– egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Ferences templom és kolostor – egy napos elfoglaltság, eseti vonzerő, o Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria– egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Hajta mocsár – egy napos elfoglaltság, eseti vonzerő, o Sisa József alkotóház – egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Jászberény Nyári Vigadalmi napok, o Csángó fesztivál, o Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó. Aktív kikapcsolódási lehetőségek: o horgászat, o lovaglás, o túrázás. Jászberény tehát bővelkedik szabadidő eltöltésére való programokban, a gond ott van, hogy ezek legtöbbje mindössze egy-, maximum kétnapos tartózkodást tesz lehetővé, valamint nem megfelelő marketingtevékenység miatt csak egy szűk kör számára ismertek.

4.3.2 Keresletelemzés Az előzőekben bemutatott szálláshelyek minősége és kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a fürdő felújítása után annak új célcsoportját (wellness vendégek) fogadni tudja. A jelenlegi szálláshelyek kategóriájukban és áraikban megfelelnek az 1-2 napra, programokra, valamint idénymunkára érkezők igényeinek, ám ha a fürdő az igényes wellness-gyógy kínálat irányába kíván fejleszteni, akkor a vendégek kiszolgálására egy megfelelően nívós szálláshely létrejötte is nélkülözhetetlen lesz. A Város elhelyezkedése és jellege, valamint a fürdő új arculata egy jó minőségű 3 csillagos, kb. 50 férőhelyes wellness szálloda/panzió gazdaságos eltartását teszi majd lehetővé. Ezt az 24


igényt leginkább a Fürdő szomszédságában álló Touring Hotel szolgálhatja majd ki – természetesen egy felújítást követően. A Fürdő szálláshellyel való közvetlen összeköttetésének kialakítására a Jászság Népi Együttes Víz utcai székháza előtti épületek bevonása által nyílhat lehetőség, távlatilag akár a Touring Hotel bővítése kapcsán is. A 4.1-es fejezetben található 4. táblázatból kiderül, hogy bár a kistérségben a vendégérkezések száma kis mértékben növekedett, Jászberényben a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma évről-évre csökken, sőt drasztikus visszaesés volt tapasztalható 2007ről 2008-ra. Látható, hogy a vendégek – az erősödő versenyben alulmaradó város helyett – egyre inkább más Városokban/településeken keresik a pihenést (a kistérségben regisztrált vendégek számából Jászberény részesedése 30%-ról 16%-ra esett vissza). Feltételezhető, hogy a főként nyári idénymunkára érkezők sem Jászberényben szállnak meg, hanem a térség más kisebb településein, ahol a lehető legolcsóbb szálláshelyeket kapják meg. Tehát amennyiben a Település részt kíván venni a turizmusban, okvetlen szüksége lesz egy minőségi, több napos tartózkodást lehetővé tevő programcsomag és egy megfelelő minőségű szálláshely (preferáltan szálloda) létesítésére. Amennyiben a felújítást követően a Fürdő szomszédságában nem épül meg egy hasonlóan jó minőségű szálláshely, úgy a Fürdő várt sikere elmarad. 6. táblázat: Jászberény vendégforgalma

Év

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Külföldiek által Vendégek Külföldi Belföldi Vendégéjszakák eltöltött száma összesen vendégek száma vendégek száma száma a vendégéjszakák a kereskedelmi a kereskedelmi a kereskedelmi kereskedelmi száma a szálláshelyeken szálláshelyeken szálláshelyeken szálláshelyeken kereskedelmi (fő) (fő) (fő) (vendégéjszaka) szálláshelyeken (vendégéjszaka) 3887 3736 3496 3738 4453 2860 2361

1475 1402 1389 1567 1818 999 799

2412 2334 2107 2171 2635 1861 1562

13167 11356 9820 10029 13825 9016 7483

3796 3952 4005 4206 5321 2945 2247

Forrás: KSH

25


A Jászberényi Strand- és Termálfürdő statisztikái A vendégérkezések a Fürdőben 2006-2010 30 000

28 057

27 186 25 446

26 557

25 525

25 000

20 000

16 071

15 538 14 427

15 000

11 986

11 648

11 668 8 322

8 417

10 000

12 660

5 361

7 965

4 543

5 000

4 165

2006

Vendégszám Felnőtt

2007

2008

Vendégszám Kedvezményes

2009

2010

Vendégszám TB beutalt

Vendégszám Összesen

A 2006-os és a 2007-es évben a felnőtt és a nyugdíjas belépők száma együttesen lett számolva, így ezek megoszlását ezen évekre nézve nem ismerjük. 2008-tól regisztrálták külön-külön a két belépőtípust, és a diagramról első ránézésre is megállapítható, hogy a Fürdő jelenlegi helyzete nem túl kedvező a vendégek összetételét tekintve. Látható, hogy a fizető belépők (felnőtt, kedvezményes) száma évről-évre, átlagosan 10%-al csökken, míg az OEP által támogatott vendégek száma közel azonos arányban növekszik. A Fürdő – állapotára hivatkozva jelenleg – az OEP-beutalóval érkező vendégektől a kezelésekért nem kér pénzt. Tehát az OEP-es vendégforgalom kizárólag ráfizetést jelent a Fürdőnek. Visszás helyzet, mellyel a legtöbb, döntően gyógyászati profillal rendelkező hazai fürdő küzd. 7. táblázat: A Fürdő bevételei és kiadásai Árbevétel (Ft) Működési költség (Ft)

2006. 25 947 000 32 700 000

2007. 27 955 000 37 877 000

2008. 29 583 000 57 655 000

2009. 37 737 000 60 707 000

2010. 29 492 000 47 850 000

Az OEP támogatású szolgáltatásokat – főként a helyi önkormányzat által fenntartott fürdőkben – „szükséges rossz” nyújtani, egyrészt azért, mert így hellyel-közzel kiegyenlített a vendégforgalom, másrészről az önkormányzatnak presztízs-kérdés, hogy ezt az alapellátást nyújtani tudja a lakosság rászoruló részének, így hajlandó vállalni akár a ráfizetést is. Az OEP szolgáltatások után járó támogatási összeg évek (2007.) óta nem követi a piaci árak változását (nem beszélve a gazdasági válság okozta drasztikus árnövekedésről). Így a fürdők (és rajtuk keresztül a fenntartó önkormányzatok) kénytelenek vállalni ezt a plusz költséget, ha azt akarják, hogy szezonon kívül is „valaki rájuk nyissa az ajtót”, hiszen a kezelésre szorulók elenyésző hányada lenne képes kifizetni a többletet, amennyiben a fürdő rajtuk keresztül próbálná azt pótolni.

26


Ördögi kör, amelyből csak az előremenekülés stratégiájával lehet kikerülni. Vagyis olyan jól eladható, ma divatos (nem utolsó sorban OEP támogatástól mentes) szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyeket a desztináció vendégköre is képes és hajlandó megfizetni. 8. táblázat: A gyógykezelések igénybevételének aránya a készpénzes és a TB támogatásban részesülő vendégek között

TB támogatott Készpénzes

Orvosi gyógy masszázs

Tangentor

Iszapkezelés

Csoportos gyógytorna

14242 1070

8445 26

6588 6

14427 14

Látható, hogy a kezelések elenyésző részét képezik a teljes áron igénybe vett szolgáltatások, tehát – jelen körülmények között – e szolgáltatásokat üzleti alapon értékesíteni gyakorlatilag lehetetlen. Nem sokkal jobb a helyzet a strand esetében sem. Egy stabil vendégszám-növekedés után 2009-ről 2010-re egy közel 10%-os visszaesés volt tapasztalható. És bár a szezonban jóval több vendég érkezik, mint az év többi hónapjaiban együttvéve, a működéssel járó költségek itt is jóval meghaladják a bevétel összegét. Vendégek száma a strandon 2006-2010. 39 109

38 094 40 000

35 857 33 090

35 000

30 000

25 377

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

-

2006

2007

2008

2009

2010

Vendégszám (Fő)

9. táblázat: A Strand bevételei és kiadásai 2006. 2007. 2008.

2009.

2010.

Árbevétel (Ft)

10 776 000

17 169 000

17 634 000

19 645 000

19 030 000

Működési költség (Ft)

19 868 000

24 337 000

21 674 000

29 297 000

23 392 000

A fenti táblázatból látható, hogy a működési költségek a vizsgált években átlagosan 35%-kal haladják meg az árbevétel összegét, így a Jászberényi Strand- és Termálfürdő súlyos veszteséggel üzemel. 27


A veszteséges működtetés okai: o Túlnyomórészt ráfizetéses OEP szolgáltatások (a Fürdő jelenleg semmilyen kompenzációt nem kér a kezelésekért vendégeitől), o Elavult eszközpark és infrastruktúra, o Kis medencekapacitás, o Kevés fizetős szolgáltatás, o Gyenge marketingmunka. A probléma orvoslását szolgáló megoldások: o Teljes épület rekonstrukció, eszközök cseréje; o Külső medencék lefedése, folyosók kialakítása a szezonmentes használhatóság érdekében; o A meglévő szolgáltatási kultúra feljavítása, eladhatóvá tétele; o Új piacképes – döntően wellness jellegű – szolgáltatások bevezetése; o Új arculat kialakítása, hatékony marketingmunka.

4.3.3 Célcsoportok A Fürdő jelenlegi vendégkörei egy igen szűk rétegből tevődnek össze: o Kezelőorvos által beutalt, TB-finanszírozott, már meglévő betegséggel küzdő helybéli, idősebb korosztály, akik egész évben látogatják a Fürdőt, de alacsony költési hajlandóság jellemzi őket; o Fiatalok, családok a strand részben, kizárólag szezonban, és csak jó idő esetén, alacsony/közepes költési hajlandósággal; o Külföldi vendég (elenyésző számban). A megújuló fürdő olyan magasabb színvonalú gyógy- és wellness szolgáltatásokkal rendelkezik majd, melyek a jelenlegi célcsoportok mellett a következő új vendégköröket vonzzák: Motiváció alapján: o Elsősorban a gyógyulni és relaxálni vágyó vendégek, orvosi beutalóval érkezők és egészségpénztári tagok, akik szeretik a kényelmet, szívesen kipróbálnak valami újat és hajlandóak érte méltányos árat fizetni – ide tartoznak azok a jelenlegi fürdővendégek is, akik egy méltányos összegért hajlandóak lennének plusz kényelmi szolgáltatásokat is igénybe venni, ám erre jelenleg nincs lehetőségük, o Másodsorban a Jászságot és kultúráját megismerni kívánó új, illetve már ismerő és visszatérő turisták a helyi rendezvényeknek, a testvérvárosi kapcsolatoknak, illetve az eredményes marketingtevékenységnek köszönhetően. Várhatóan az itt töltött időt a fürdőprogramokkal egészítik ki; o Harmadsorban a településre üzleti céllal érkező, magasabb költési hajlandóságú utazók (itteni cégek partnerei); o Továbbá az ipari vállalkozásoknál és a kapcsolódó tevékenységek miatt a környéken dolgozó fizetőképes, közép-idősebb korosztály. Korcsoport alapján: o A gyógyulni vágyó vendégek elsősorban az idősebb korosztályból kerülnek ki;

28


o Akik a betegségtudat és a gyógyszerszedésen alapuló gyógyulás helyett a természetes gyógymódok és újszerű eljárások útján keresik a gyógyulást, illetve a testi-léleki kikapcsolódást, 30-65 év közöttiek, főként preventív jelleggel; o A középkorúak és fiatalok, elsősorban a rehabilitációra szorulók, de az egészségmegőrzést fontosnak tartók is felkereshetik a Fürdőt; o A település és környéke rendezvényeit látogatók, családok, 3 generáció; o A nyári szezon során korosztály szerint szintén vegyes vendégkör érkezik. Utazási forma, szervezettség szerint: o A gyógyulni, ill. üzleti céllal érkező vendégek általában egyéni szervezésben utaznak (üzleti utazók rendszerint egyedül, a gyógyvendégek a házastársukkal); o A családdal utazó vendégek a strand szolgáltatásaiért, illetve a települési és környéki rendezvényekre túlnyomórészt nyáron, egyéni szervezésben érkeznek; o Az ipari parkokba érkező külföldi üzleti vendégek és kísérőik, egyénileg utazók, o Csoportok fogadására csak akkor lesz lehetőség, ha kellően nívós szálláshely létesül a Városban. Küldő területek szerint: o Elsősorban belföldi, 50 km-nél várhatóan nem nagyobb távolságból érkező vendégek; o Külföldiek közül a testvérvárosok, illetve az ipari parkok külhoni érdekeltségeinek képviselői, kísérői.

4.3.4 Versenytársak A Jászberényi Strand- és Termálfürdő a helyi jelentőségű fürdők közé tartozik. A fejlesztéssel egy regionális szintű, igényes wellness- és gyógyfürdő komplexumot kívánunk létrehozni. Így a versenytársakat a helyi és regionális fürdők között kell keresni.

Versenytársak

Jászszentandrás

Jászapáti

10. táblázat: A Jászberényi Strand- és Termálfürdő jövőbeni versenytársai Versenytársak pozícionálása Publikált ár (nyújtott A fürdő neve Erősségek Gyengeségek (Ft) szolgáltatások, célcsoport alapján) Helyi jelentőségű fürdők Kizárólag nyitott Családias szolgáltatások: hangulat, Csak szezonális Termálfürdő és Teljes: 970 termálmedence, kedvező ár, működés, gyenge Kemping Kedv: 810 csúszda, úszó-, és nagy kiterjedésű marketinggyerek medence, strand és tevékenység kemping kemping Minősített Fedett gyógy-, és gyógyvíz, rá Tölgyes úszómedence, épülő OEP Télen kis Gyógyvizű Teljes: 900 nyitott élmény, szolg. közül 4-et medenceStrand és Kedv: 600 gyerek gyógy és nyújt, számos kapacitás Kemping tanmedence, fejlesztés, kemping

29


Jászárokszállás

Jászboldogháza

Versenytársak

Heves

Termál-, és Strandfürdő

Strandfürdő

A fürdő neve

Hevesi Strandfürdő

Fejlesztések: medencekorszerűsítés, új élménymedence, közelben kemping

Kis medencekapacitás, nincsenek egyéb szolgáltatások, csak szezonban van nyitva

Teljes: 730 Kedv.: 570

Nyitott termál ülő, élmény és egy úszómedence

Teljes: 800 Kedv: 600

Két termál és egy gyerekmedence, sportpályák, büfé, játszótér

Barátságos, csöndes falusi fürdő

Csak szezonban van nyitva, kis medencekapacitás, nincs egyéb szolgáltatás

Publikált ár (Ft)

Versenytársak pozícionálása (nyújtott szolgáltatások, célcsoport alapján)

Erősségek

Gyengeségek

n.a.

Nyitott úszó, termál és gyerekmedence

Nyugodt családias környezet, nagy kiterjedésű strand

Csak szezonális nyitva tartás, nincsenek gyógyászati szolgáltatások.


Úszó-, tan-, gyógy, gyerekmedencék és pancsoló

Szépen ápolt park a Város központjában, minősített gyógyvíz

Csak szezonális nyitva tartás, nincsenek kiegészítő szolgáltatások.


Termálmeden-cék, strand-, úszó-, tan-, gyerek- és sportmedence, csúszdák, számos wellness szolgáltatás, szauna

Egész évben nyitva tart, fejlesztések a 2001-02-ben, hatalmas fejlesztési terület.

Nem történt átfogó fejlesztés, a strand egyes részei rossz állapotban vannak.


Gyógymedencék, úszó és termálmedencék, valamint élménymedence, számos rendezvény a Fürdőben

Nagy kiterjedésű, igényes parkos terület, jelentős medence kapacitás, gyógyászat,

Csak egy fedett gyógymedence, elavult eszközpark és infrastruktúra, nincsenek újszerű szolgáltatások


Számos fejlesztésen átesett, igényes gyógy és wellness fürdő. Összesen 10 medencéje és 17 csúszdával rendelkezik.

Szépen kialakított modern fürdő, számos gyógy és wellness szolgáltatás 3 generációs számára, aquapark.

Üzemeltetési problémák, vendégszám elmarad a várttól.

Regionális jelentőségű fürdők Nagykáta

Szolnok

Berekfürdő

Cegléd

Nagykátai Városi Gyógyfürdő

Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő

Berekfürdői Termál és Strandfürdő

Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidő Központ

Országos: nem releváns

30


1. ábra: A versenytársak elhelyezkedése és Jászberénytől való távolságuk (közúton)

A versenytársakat 50 km-en belüli, hasonló mérettel, profillal és árfekvéssel rendelkező fürdők között kerestük, kivételt képez Berekfürdő, melynek bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert Jászberényhez hasonlóan kis kapacitású, leromlott infrastruktúrájú fürdő, ami fejlesztés előtt áll, így a későbbiekben (távolságtól függetlenül) komoly versenytárs lehet. A fenti fürdők árait tekintve a Jászberényi Strand- és Termálfürdő a közepes-alsó régióban foglal helyet, míg a kialakítást és a jelenlegi állapotot tekintve az utolsók között foglal helyet. A fejlesztéssel minőségi előrelépés történik, mely megfelelő üzemeltetéssel és marketingmunkával párosultan a Fürdőt a ceglédi és a nagykátai fürdők színvonalára emeli.

4.4 A projekt indokoltsága, célkitűzései, eredményei Figyelembe véve az országos tervezés meghatározó folyamatait, az Országos Területpolitikai Koncepcióban szereplő területfejlesztési célokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Program célkitűzéseit, az Észak-alföldi operatív program átfogó célja: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése.” A regionális gazdaság egyik – a régióban kedvező adottságokkal rendelkező – ágazata a turizmus, a fejlesztésében rejlő potenciál kihasználása nemcsak a regionális versenyképességet növelheti, hanem – mivel a kedvező adottságok jelentős részben az elmaradott térségekben találhatók – nagymértékben hozzájárul az elmaradott, vidéki települések felzárkóztatásához is, az átfogó cél teljesítését elősegítve. Ezért növelni kell a turizmus „gazdasági húzóágazat” szerepét és jövedelemtermelő képességét. Különösen igaz ez a Jászság elmaradott településeire, ahol bár általános szegénység uralkodik, gyakorlatilag nincs gazdasági termelés, mégis szépen rendezett kis falusi fürdőket találunk és a rendszeresen megtartott falusi rendezvények keretében élénken élő néphagyományokkal találkozhatunk (pl. Jászapáti Aratónap, Jászboldogháza: Hagyományok Hétvégéje stb.).

31


Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program (2007-2013.) I. prioritásának I.2.4-es pontja a „Turisztikai termékek tematikus összekapcsolását” szorgalmazza a desztinációra jellemző, eladható kínálati elemek eladható programcsomaggá gyúrását, mint horgászat, lovaglás, kerékpáros, falusi és egészségturizmus. Ebben a TDM pályázati forrás nyújthat segítséget. III. prioritás: Kisvárosi és vidéki életminőség javítása o III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása o Szezonalitástól mentes szolgáltatások kialakítás a meglévő fürdőkben, o Új trendkövető wellness és gyógy-szolgáltatások bevezetése, o Szakemberképzés, o Gyógytermék fejlesztés. Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Megállapítása: jelenleg nincs a Városnak turisztikai potenciállal rendelkező komplex terméke. Fejlesztési irányok: o Hivatás és konferenciaturizmus, o Egészségturizmusfürdőfejlesztés. A Fürdő stratégiai céljai: a. Jelenlegi infrastruktúra javítása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítésével. b. Jászberény egészségturisztikai kínálatának színesítése, versenyképességének javítása, a gyógyászati, wellness és családbarát kínálat erősítése; c. A szezonalitás csökkentése egy új, jelentős téli kapacitással is bíró fürdőépület építésével; d. Jászberény turizmusának fellendítése: a Fürdőből és a Fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, közlekedés, vendéglátás) igénybevételéből származó turisztikai bevételek növelése, újabb turisztikai beruházások indukálása; A Fürdő operatív céljai: a. Az eladott fürdőbelépők számának növelése 75-150%-kal (fenntartási időszak 1-5 éve); b. Egészségturisztikai szolgáltatások bővítése, 13 új szolgáltatás bevezetése; c. Akadálymentes környezet biztosítása a fogyatékkal élők számára; d. Környezeti (geotermikus fűtés, kerékpáros és gyalogos megközelítés), pénzügyi (nyereséges működés) és humán (lakosságnak nem teher, hanem kedvező, népszerű szolgáltatás) szempontból fenntartható üzemelés; e. Munkahelyek teremtése: a tervek szerint, a felfutás után 31 új munkahely. A projekt – mind a megvalósulás, mind az üzemelés során – a helyi és a kistérségi gazdaságot fogja erősíteni, munkahelyeket teremt és hozzájárul az itt élők életminőségének javításához. Fontos megemlíteni, hogy a Fürdő hosszú távon csak akkor lesz sikeres és fenntartható, ha a szolgáltatások színvonalának megfelelő igényes szálláshely is létesül a közelben.

32

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – Előzetes Vizsgálati Dokumentáció 11. Táblázat Indikátortábla

2015.

2016.

2017.

2018.

2019.

Megvalósítási és fenntartási időszak 2014.

Típus

Bázis- Minimum érték elvárt (2011.) célérték

2013.

Mutató neve

Mértékegység

20

20

23

28

31

31

31

31

10

10

10

12

14

16

16

16

16

fő

0

5

5

5

5

5

5

5

5

eredmény

fő

62414

109625

Új szolgáltatások száma**

eredmény

db

14

13

13

13

13

13

13

13

Felújított szolgáltatások száma

eredmény

db

0

14

14

14

14

14

14

14

Felújított épületek alapterülete

eredmény

M2

1400

1400

1400

1400

1400

1400

1400

1400

Új épületek alapterülete

eredmény

M2

0

2400

2400

2400

2400

2400

2400

2400

Teremtett munkahelyek eredmény száma

fő

14

Teremtett munkahelyek eredmény száma - nők

fő

Teremtett munkahelyek száma - hátrányos eredmény helyzetűek Vendégek száma*

124725 136805

145865

154925 109625

124725

Mutató forrása / mérés gyakorisága Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente

*A strand és a termálfürdő együttes vendégszámát tekintjük bázisnak. **Bázis (meglévők): meleg vizes medence, víz alatti gyógytorna, orvosi gyógy-masszázs, víz alatti sugármasszázs (tangentor), iszapkezelés, szauna, a kamillás gőzkamra, a pedikűr és a manikűr, konditerem, szolárium, női- és férfifodrászat, kozmetika, büfé. Újak: súlyfürdő, gyógy úszás, gyógytorna, szénsavas kádfürdő, elektroterápia, szauna-oázis, jacuzzi, hang és fényterápiás helyiség, wellness étterem, vitaminbár, pihenőtér, nagy családi élménymedence, Vizi játszótér, babamedence,

33


5 MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVÁK 5.1 A projekt nélküli alternatíva bemutatása A beruházás elmaradása esetén a jelenlegi veszteséges üzemeltetés tovább súlyosbodna, mígnem az Önkormányzat két, hosszú távon nem gazdaságos megoldás közül választhatna: o Alap rekonstrukciós beruházás az újító jellegű szolgáltatások bevezetése nélkül. Ebben az esetben a Fürdő állapota javulna ugyan, melynek maximum a nyári hónapokban lenne érzékelhető hatása, ám a szezonon kívüli időszakban továbbra is túlnyomórészt OEP vendégek látogatnák. Ez a megoldás nem szolgálja a Fürdő gazdaságosságának helyreállítását, csak a jelenlegi veszteséges üzemelést konzerválja. o A Fürdő bezárása a további veszteségek megelőzése érdekében, mely szintén nem szerencsés megoldás, mert ebben az esetben a Város elesne attól a lehetőségtől, hogy bekapcsolódjon a hazai egészségturizmus vérkeringésébe, és további gazdaságélénkítő beruházásokat vonzzon a térségbe. A tervezett gyógyászati és élmény jellegű szolgáltatások összetétele a mai kor igényeinek megfelelő, hiszen egy viszonylag új fejlesztési területről van szó. A wellness és családbarát szolgáltatások hiánya azonban a jövőben mindenképp hátrányt fog jelenteni a Fürdőnek (a térségben várható ez irányú fejlesztések miatt). ................................................................................................................................... A kas (jelenlegi állapotában)

5.1.1 Szakmai és műszaki leírás A Fürdő 1964. óta üzemel Jászberény központjában. Jellegzetessége a páros, kasszerű kupola. 4 nyitott – csak nyáron használható – és 3 beltéri medencével rendelkezik. Vize 45ºC fokos alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz, nincs gyógyvízzé minősítve. Elsősorban degeneratív, mozgásszervi betegségek, porcelváltozások, nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas. A Fürdő az OEP által támogatott kezelések közül 3-at végez. A Fürdő jelenlegi szolgáltatásai: Földszint: o Orvosi konzultáció, o Fizikoterápia, o Gyógytorna, o Büfé, o Fodrászat, Emelet: o Két kör alakú termálvizes ülőmedence, o Gőzkabinok (2db) o Tangentor, 34


o o o o o o

Hideg vizes medence, Pihenő helyiség, Iszapkezelés, Szolárium, Konditerem, Szauna

5.1.2 Üzemeltetési feltételek Az üzemeltetés feladata az Önkormányzat részéről: Éves költségvetési keret meghatározása, Döntéshozatal a Fürdőt érintő nagyobb beruházásokban, Pályázati, fejlesztési projektmenedzsment és tanácsadás, Vezető beosztású alkalmazottak kiválasztása, Kontrolling. Az üzemeltetés feladata a Fürdő részéről: Költségvetési keret beosztása és betartása, Szükséges fejlesztések, karbantartási munkálatok előirányozása, Éves marketingstratégia kidolgozása, lebonyolítása, A Fürdő mindennapi életének irányítása, Költség-haszon elemzés.

5.1.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése 12. Táblázat A Fürdő jelenlegi gazdasági adatai

TERMÁL-FÜRDŐ Év

2008. 8 417

2009. 8 322

2010. 7 965

5 361

4 543

4 165

11 648

11 668

12 660

14 427

28 057

27 186

25 446

25 525

26 557

Árbevétel (Ft)

25 947 000

27 955 000

29 583 000

37 737 000

29 492 000

Működési költség (Ft)

32 700 000

37 877 000

57 655 000

60 107 000

47 850 000

Vendégszám (fő)

Felnőtt Fizetővendég Nyugdíjas TB beutalt Összesen

2006.

2007.

16 071

15 538

11 986

STRAND Év Vendégszám (fő)

2006. 25 377

2007. 33 090

2008. 38 094

2009. 39 109

2010. 35 857

Árbevétel (Ft)

10 776 000

17 169 000

17 634 000

19 645 000

19 030 000

Működési költség (Ft) ÉVES VESZTESÉG (Termálfürdő Strand együtt):

19 868 000

24 337 000

21 674 000

29 297 000

23 392 000

15 845 000

17 090 000

32 112 000

32 022 000

22 720 000

A projekt nélküli alternatíva esetén várhatóan fennmarad, sőt, nőni fog a Fürdő éves több tízmilliós vesztesége, ami az Önkormányzat számára mind turisztikailag, mind pénzügyileg rendkívül kedvezőtlen.

35


5.2 A javasolt alternatíva bemutatása 5.2.1 A projekt előkészítettsége Az Önkormányzat mindkét fürdőjének megtartása mellett döntött, de a továbblépéshez szükség van egy szakmai döntés-előkészítő anyagra, mely a beruházás megkezdése előtt elkészül: o Egy döntés előkészítő anyag (előzetes vizsgálati dokumentáció = EVD), mely meghúzza a lehetséges fejlesztési irányvonalakat és egy költségbecsléssel készülő pénzügyi tervben előrevetíti a várható bevételeket és kiadásokat, o Tervdokumentáció, mely a fejlesztési terület átalakítását, a szolgáltatások lehetséges elhelyezését ábrázolja. Szempontrendszer a Strand- és Termálfürdő, vagy a Lehel Strand és Uszoda fejlesztéséről történő döntés meghozatalához: 1) Finanszírozás Sem az európai uniós pályázatok keretében, sem a Város teherbíró-képességét tekintve nincs lehetőség egyszerre két pályázatot benyújtani. 2) Elhelyezkedés A Hűtőgépgyárnál, a Város peremén található a Lehel Sport és Szabadidőközpont Fürdője. A Belvárostól kb. 4 km-re fekvő fürdő esetében nem megoldott az árvízvédelem, a potenciális fejlesztési területet többször elönti az áradó Zagyva folyó. A védőgát kiépítése eddig nem történt meg, ennek megvalósítása a beruházást jelentősen drágítaná. A Strand- és Termálfürdő viszont közel van a Belvároshoz, Jászberény sokkal vonzóbb részén található, így esélyesebb, hogy az ide látogató turisták is felkeressék – elvégre turisztikai célú pályázat kiírása várható. A Strand- és Termálfürdő közvetlen környezetét érintik, és ezáltal a megvalósítandó fejlesztést alátámasztják a Város 2011-ben realizálódó nagy volumenű fejlesztései, úgy mint a belváros-rehabilitációs projekt, a városi Zagyva folyó revitalizációja és a Jászság Népi Együttes Víz utcai székházának felújítása. 3) Programok A Strand- és Termálfürdő e tekintetben is inkább „központban” van: pl. a Fürdő közelében rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 4) Kapcsolat szálláshellyel A Strand- és Termálfürdőhöz képest a szomszédos telken áll a Touring Hotel, melynek 30 szobája van, bővíthető, és biztosítható az összeköttetés a Fürdővel – mint ahogyan ez a vázlatterven is szerepel, ill. a további tervezés is figyelembe veszi azt a szakmai tapasztalatot, hogy egy fürdő és egy hozzá kapcsolódó szálloda egymással erős szinergiában működnek, hiszen hozzájárulnak egymás jóval kedvezőbb kihasználtságához. Meggyőződésünk, hogy egy átfogó fejlesztéssel, a szolgáltatások bővítésével a Strand- és Termálfürdő jelenlegi látogatószáma látványosan növelhető, akár meg is duplázható. A projekt egyik lényeges célja, hogy a Fürdő képes legyen egész éven át tartó, bőséges fürdőprogrammal rendelkező kínálati elemként fellépni a régió egészségturizmus piacán, és váljon versenyképes, egész éves turisztikai vonzerővé, melyből Jászberény és a kistérség vállalkozásai is profitálnak.

36


Javaslatunk szerint a külső Lehel Strandfürdő megmarad a lakosság nyári strand-, illetve a fiatalok sport igényeinek kiszolgálására, míg a belvárosi kupolás termálfürdő a helyi egészségturizmus új központja lesz. Ennek kiépítésére az Önkormányzat a várhatóan tavasszal kiírásra kerülő fürdőfejlesztési pályázaton kíván elindulni.

5.2.2 Szakmai és műszaki tartalom Egy komoly fürdőmúlttal nem rendelkező település esetében olyan új szolgáltatások kiépítésében kell gondolkodni, amelyek relatíve közepes árszínvonalon kínálhatóak és helyben, illetve a környéken is keresletre találnak. Jászberényben és a Jászság területén számos helyi jelentőségű fürdő található, ám ezek döntően szezonálisan működnek és híján vannak komolyabb gyógy- és alap wellness szolgáltatásoknak. Ma már – hála a mindenhol jelen lévő médiának – az egészséges életmódról, annak előnyeiről és a prevenció fontosságáról szinte mindenütt hallottak az emberek. Egyre többen, ki-ki a pénztárcájához mérten szeretné kivenni részét a pihentető-kényeztető wellness szolgáltatásokból. Bizonyíték erre a hazai wellness turizmus robbanásszerű fejlődése, amely még a gazdasági visszaesés idejében is stabil bevételi forrást jelentett a hazai egészségturizmusnak. Erre a megállapításra alapozva bátran mondhatjuk, hogy a jó minőségű gyógyturizmusnak és egy relatíve kedvezőbb árszínvonalat képviselő, ám minőségi alap wellness szolgáltatási körnek jövője van a településen. Az alábbi szolgáltatásokkal célunk, hogy az eddigi vendégkört megtartsuk, számukra igényes alap-gyógy ellátás nyújtása mellett új, preventív jellegű wellness szolgáltatásokat is kínáljunk, illetve tegyünk ismertté, továbbá az eddig – szolgáltatások hiányában – távol maradó wellness vendégkört bevonzzuk a Fürdőbe. Az új kínálati elemek kialakításánál törekedtünk arra, hogy a gyógyászatban használatos drága berendezések, és a meglévő infrastruktúra a wellness szolgáltatások esetében is használhatóak legyenek (pl. gyógymedence, masszázshelyiségek, tangentor), így kevesebb ráfordítással szélesíthető a kínálat és érhető el többlet-bevétel. Mindez persze nem zárhatja ki a fürdőn végzendő teljes rekonstrukciót és állagjavítást, amely magába foglalja az épület külső-belső rehabilitációját, a belső terek dizájnos és igényes kialakítását, új berendezési tárgyak beszerzését. A szolgáltatások összehangolásával, helyes idő-, és térbeni ütemezésével (délelőtti és délutáni vendégkörre és szolgáltatásokra bontva) elérhető a fürdő egyenletes töltése, szezontól mentes stabil működése. Fontos megjegyezni, hogy a jelen projekt egy „felzárkózó” beruházás. Célja, hogy Jászberény betörjön az egészségturizmus piacára, alapot képezzen egy jövőbeni beruházás-folyamatnak, melynek eredményeképpen a Fürdő gazdaságilag stabil, trendkövető wellness, medicalwellness arculattal járul hozzá a desztináció turisztikai versenyképességéhez. Rövid műszaki tartalom A beruházás megvalósulásával a villamosenergia-igény nagy valószínűséggel megduplázódik. Ez a vízforgató motorok, illetve a szaunák és az élményberendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos berendezések miatt elkerülhetetlen. Ugyanakkor egy új termálvizes kúttal a gázszámlát meg lehet negyedelni, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésével, alternatív energiák használatával (pl. hőszivattyú, tetőn elhelyezett napkollektorok, talajhő kollektorok) minimálisra lehet csökkenteni. A beruházás sikeressége érdekében javasolt kiemelni a geotermikus hőenergia hasznosítást, amit ki kell egészíteni egyéb, az összes hatásfokot javító – akár többféle – alternatív energiaforrás felhasználásával. Amennyiben a vízdíjat a Fürdő továbbra is díjmentesen kapja a szolgáltatótól, az nagyban hozzájárul a sikerességhez. 37


Az új épületszárnnyal az összes alapterületre még kétszer akkora épület épül, mint a jelenlegi. A beruházási költségeknél kalkuláltunk a Hotellel való földfelszín alatti összeköttetés kialakítási költségeivel. A projektgazda a fejlesztés keretében az alábbi tevékenységeket kívánja megvalósítani: A belvárosi kupolás fürdő rekonstrukciója: a meglévő elavult belső terek teljes körű felújítása, a berendezések cseréje, a kezelésekhez szükséges eszközök korszerűsítése; A külső medencék téliesítése sátras lefedés módszerével. Ehhez kapcsolódóan fűtött folyosók építése; Fürdőfejlesztés és azzal kapcsolatos feladatok: Hidrogeológiai tanulmány készítése, mely lehetővé teszi egy relatíve nagy vízhozamú és legalább 50°C fokos termálvizes kút fúrását; Új termálkút fúrása; Az új kút fúrását követően szükséges a víz analizálása, majd az OGYFI-val történő minősített ásványvízzé való minősítése, majd gyógyvízzé minősítése; A fürdőépület bővítése és új szolgáltatásokkal való felszerelése szükséges: 1. Gyógyászati szolgáltatások o Gyógymedence 2 db* o Masszázs helyiségek 8 db* o Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* o Víz alatti gyógytorna o szénsavas kádfürdő 2 db o Iszappakoló helyiség, zuhannyal ellátva 4 db o Súlyfürdő 8 db függesztő hellyel o Gyógyúszás 18 év alatt – kinti úszómedence lefedése esetén o Gyógytorna-helyiség (egyéni és csoportos) 1 db helyiség o Elektroterápia 4 db kezelő helyiség 2. Wellness szolgáltatások2 Gyógymedence 2 db* Masszázs helyiség 8db* Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* Szauna oázis o gőzkamra, o fényterápiás szauna o finn szauna o „ördög szauna”, melegebb szauna o aromaszauna (gyengébb szauna) o sókristály szauna o infrakabin o „iglu” o merülőmedence o hűtőfürdő (élmény zuhanyok) o pihenőágyak o biobár Jacuzzi Hang- és fényterápiás helyiség 2

Megjegyzés (csillaggal jelölt részek), a 2db termál-gyógymedence, a 8 db masszázs-helyiség és a 2 db víz alatti vízsugármasszázs kezelő olyan átfedést – közös területet – jelentenek a gyógyászati és wellness szolgáltatások szempontjából, melyeket mindkét vendégkör használni tud.

38


Wellness étterem, vitaminbár Pihenőtér Szépségközpont (fodrászat, kozmetika, pedikűr-manikűr, szolárium szalon) 3. Élményfürdő nagy, családi élménymedence fedett és külső medencetérrel kültéri vízi játszótér babamedence 2. ábra: A szolgáltatások várható térbeli elhelyezkedése

39


A szolgáltatások kialakításánál törekedtünk arra, hogy minél több egység/berendezés szolgálhassa egyszerre a gyógyászati és a wellness igényeket is. Több kínálati elem a napszak teljes hosszában használható, így tudjuk kihasználtságukat maximalizálni. Rendszerint a délelőtti órákban fogadják a kevésbé költség-hatékony OEP vendégeket, majd a délutáni és esti időszakban a kényelmi szolgáltatásokra váltva, már magasabb áron egy igényesebb kínálatot tudunk nyújtani. A masszázshelyiségek esetében például délelőtt orvosi gyógymasszázs, majd délután és este kényelmi masszázsok, mint pl. aroma- vagy svédmasszázs nyújtható. A fentieken túlmenően a kinti medencék is egész évben használhatóvá válnak a medencék lefedésével. OEP: a megoldásra váró probléma Fontos, hogy a Fürdő, mint Önkormányzati intézmény közfeladatokat lásson el, vagyis hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához azáltal, hogy OEP finanszírozta ellátásokat nyújt az arra rászorulóknak, ám be kell látni, hogy ennek jövedelmezősége nemhogy nulla, de veszteséges. A OEP támogatás (I-IV havi, gyógyfürdőknek juttatott támogatás, 4.3-as fejezetben bemutatott mrd FT) bevételi adatokból jól látszik, hogy a fürdő súlyos veszteséggel küzd, 1,86 melynek fő oka az OEP betegek 2010 túlnyomó aránya. 1,95 Az OEP tízféle szolgáltatást 2009 finanszíroz a biztosítóval 1,93 szerződésben lévő 166 hazai 2008 2,49 fürdőben, így Jászberényben is. A 2007 közfinanszírozás alapját képező ár nem köti a gyógyfürdőket, 2,44 2006 jogukban áll a piaci viszonyoknak megfelelően eltérni 0 0,5 1 1,5 2 2,5 attól. Ilyen esetben a kezelésre utalt betegeknek ki kell fizetni a TB-támogatás és a fürdő szabad ára közötti különbözetet. Ám a közgyógyellátottak térítésmentesen részesülnek minden kezelésben. A négy éve kialkudott ár alig éri el a szolgáltatások önköltségét, a legtöbb kezelési fajtánál pedig meg sem közelíti azt, hiszen az árak 50, 70, 85 százalékát fizeti csak az OEP. Így az országos fürdőkben alkalmazott 4000 forintos orvosi gyógymasszázs árához csak 882 forintos támogatást ad, a fürdők pedig 200–500 forint közötti kiegészítést kérnek a betegektől. Többet nem kérhetnek, hiszen sok idős vagy krónikus beteg ezt sem tudja megfizetni. Plusz problémát jelent, hogy magának a betegnek is egyre nehezebb és hosszadalmasabb hozzájutni a beutalóhoz, így sokan már nem is „törik magukat” érte. Az OEP-pel szerződött 166 fürdő elvileg szerződést bonthatna, de ezt üzleti és egészségpolitikai okokból sem teszik meg. Hiszen sok fürdő azzal érvel, hogy a téli hónapokban legalább valaki „rájuk nyitja az ajtót”. Viszont egyre általánosabbá válik, hogy több helyen szüneteltetik a legveszteségesebb kezeléseket, mígnem egyre több kezelés tartozik majd bele ebbe a kategóriába. Ebben az esetben – amennyiben a Fürdő gazdasági rentabilitásra törekszik – meg kell találnia az egészséges egyensúlyt a társadalmi hasznosság és a jövedelmezőség között. Esetünkben törekszünk a fürdő meglévő szolgáltatásainak felújításával továbbra is igényes környezetet biztosítani az OEP beutaltak részére. Az újonnan bevezetésre kerülő wellness jellegű szolgáltatásokkal egyrészről egy új, fizetőképes vendégkör bevonzását célozzuk meg, másrészről az OEP beutalóval érkezettek részére is elfogadható áron kínált kényelmi 40


szolgáltatásokkal igyekszünk „rászoktatni” a lakosságot, hogy ne csak a beutalóval igénybe vehető gyógyító, hanem a preventív jellegű szolgáltatásokat is használják – akár egy kisebb plusz összegért is – a későbbi esetleges drága kezelések megelőzése érdekében. Célunk, hogy így a támogatott szolgáltatások száma kissé visszaszoruljon, és a bevételek fő pillérét a fizetős kínálati elemek adják. Csak így biztosítható a Fürdő önfenntartó működése. Kapcsolat az egészségpénztárakkal Óriási pluszbevételt jelenthet a Fürdőnek, ha a jászberényi munkáltatók által juttatásként adott egészségbiztosítási kártyát kiadó egészségbiztosítóval szerződést köt. Így a kártya tulajdonosa és annak családtagja a Fürdő nem-, vagy részben támogatott szolgáltatásait egészségbiztosítási kártyával tudja megvásárolni, akár kedvezményesen. Magán egészségpénztárak biztosítotti köre az elmúlt években az alábbi táblázatban foglalt adatok szerint alakult. Dinamikus fejlődést tapasztalhatunk mind a pénztárak száma, mind a tagok számának alakulásában. 1999-ről 2009-re 33%-os növekedés tapasztalható a pénztárak számában, míg a tagok száma megközelítőleg 18-szorosára nőtt! Az egészségpénztárak tagjai számára igénybe vehető szolgáltatások az alábbiak:  Bármely gyógy masszázs,  Gyógytorna, gyógy masszázs és fizioterápiás kezelés  Bőrgyógyászati és kozmetológiai kezelések,  Természetgyógyászati szolgáltatás,  Gyógyüdülés, gyógyfürdő szolgáltatások (nem luxus jellegűek),  Egészségügyi üdülés támogatása  Életmódváltozást elősegítő szolgáltatások: o 1. méregtelenítő kúra, o 2. léböjtkúra, o 3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, o 4. fogyókúraprogram;  Gyógytorna, rehabilitáció,  Sport, fitness,  Egyéb egészségügyi szakellátás. 13. Táblázat Az egészségpénztárak statisztikái Megnevezés Pénztárak száma Taglétszám (fő) Vagyon (millió forint)

Önkéntes egészségpénztár 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

25

30

33

37

40

44

50

47

37

37

37

48 516

71 641

108 483

150 522

210 100

357 200

490 900

624 000

733 000

801 000

859 000

1 917

4 007

6 284

8 984

13 200

20 300

27 540

36 600

41 100

49 000

52 000

Forrás: PSZÁF Éves jelentés 1999-2009.

41


Önkéntes egészségbiztosítási pénztári tagok (fő) 859 000

900 000 801 000 800 000

733 000

700 000

624 000

600 000 490 900 500 000 357 200

400 000 300 000

210 100

200 000 100 000

48 516

71 641

108 483

150 522

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

A tagdíjbefizetések esetén: a munkáltató által fizetett hozzájárulás kedvezményesen adózik (16%) – csak egészségpénztári juttatás esetén maximum a havi minimálbér 20%-ig (23 400 Ft), kombinált – egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári – hozzájárulás esetén, a fenti korlát betartása mellett, összesen maximum a minimálbér 50%-ig (39 000 Ft). a tag által egyénileg fizetett tagdíj esetén 20%-os pénztári befizetések kedvezménye – mely a személyi jövedelemadóból kerülhetett évente visszaigénylésre – vehető igénybe a következők szerint: csak egészségpénztárba történő befizetés esetén a maximum évi 100.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérők esetén ez az összeg évi 130.000 Ft) kerül a tag rendelkezése alapján az egészségpénztári egyéni számlára kombinált – egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes önsegélyező pénztári – egyéni befizetés esetén a maximum összeg évi 120.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérők esetén ez az összeg évi 150.000 Ft). Ez esetben a Pénztártag választása szerint kerül a pénztári befizetések kedvezménye az egészségpénztári, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári számlára.

42


5.3 Üzemeltetési terv 1. Humánpolitikai koncepció A beruházás befejezése előtt 3 hónappal már el kell kezdeni a munkaerő-toborzást, hogy mire a Fürdő elkészül már valamennyi új munkavállaló felvételre kerüljön és ismerje a vele szemben támasztott követelményeket és feladatokat. Kiválasztás módszertana 1. Jászberényi Munkaügyi Központtal megállapodás köthető arra vonatkozólag, hogy ha munkaerő-igény jelentkezik, akkor az általunk elvárt végzettségnek megfelelő munkavállalót közvetítsék ki. Ehhez egy munkaerő-igénybejelentőt szükséges kitölteni. 2. Helyi médiában való hirdetés, (rádió, újság, TV). 3. Környékbeli főiskolák, egyetemek turizmus szakirányos hallgatóinak megkeresése, 4. Döntés, kiválasztás: a megfelelő munkatársak kiválasztása az alábbi módszerekkel történhet: Tesztek (személyiség, tudás, pszichológia, Service Orientation Index, teljesítménytesztek, stb.) Interjúk: megbízható, objektív eredményt csak jól strukturált interjúk adnak, melyeket tapasztalt szakemberek végeznek. Mindennemű diszkrimináció kerülendő! 5. Döntés és felvétel. Javadalmazási rendszer Törzsbér, pótlékok (délutános, éjszakai), havi munkabér. Egyéb természetbeni juttatás: ebéd és kávé, annak a részére, aki műszakban van. Teljesítményértékelés Teljesítményértékelés szempontjából el kell különíteni a „contact personnel” vagy „front office” (vendégekkel közvetlen kapcsolatban lévő) és a „back office” (vendégekkel nem, vagy csak ritkán kapcsolatba kerülő) munkatársakat: A vendégértékelés alapján, a vezető által történő teljesítményértékelés rendkívül hatékony, a szolgáltatóiparban bevált módszer a „contact personnel” munkatársak értékelésére, pl. recepciós, pénztáros, masszőr, úszómester, személyi tréner, felszolgáló esetén. Érthető módon ide tartozik a szakácsok munkája is. A célokhoz kötött értékelés inkább a „back office” munkatársak esetében működik, pl. az ügyvezető vagy a marketingigazgató teljesítménye a cég által elért éves (akár negyedéves) gazdasági eredményekben mutatkozik meg. Ezek a minél objektívebb eszközök képezik a fundamentumát egy hatékony motivációs rendszernek. Minden alvállalkozásban végzett munkafolyamat vagy feladat (pl. büfé, biobár) működése is egyértelműen hozzájárul (akár negatív irányban is) az egész Fürdő) megítéléséhez, ezért az ő tevékenységüket is mérni kell, az alvállalkozói szerződéseket ezt szem előtt tartva kell megkötni.

43


Képzések A kötelező tűzvédelmi és munkavédelmi oktatáson felül a munkatársakat környezetvédelmi oktatásban is részesíteni kell, hogy alkalmasak legyenek a zöld szálloda szellemisége szerinti munkára. A későbbiek során lehet a jutalmazási rendszerbe bevezetni további képzéseken való részvételt, mint pl. o Idegen nyelvi képzések, o Továbbtanulás, másoddiploma, o Menedzsment képzések, stb. Illetve a változó piaci trendek figyelembevételével a munkavállalók kötelező továbbképzését be kell építeni a működési tervbe. Ilyenek lehetnek: o Számítógépes és nyelvi ismeretek, o Masszázsterápiák, egyéb új holisztikus és/vagy sport eljárások elsajátítása, o Animáció, stb. 14. Táblázat Jelenlegi munkavállalók

Fürdő munkatársai

Munkahelyek száma (2010. téli adat) 1 1 2 4 1 2 1 2 14

Telepvezető Gyógytornász Pénztáros Gyógymasszőr Masszírozó Úszómester Karbantartó Takarítónő Mindösszesen

A nyári időszakban a stranddal megnövekedett kapacitást még plusz 7-8 idény jellegű dolgozó látja el. A beruházással a jelenlegi munkavállalók létszáma és összetétele nem változik, a megnövekedett szükségletek ellátásához új munkaerőt veszünk fel. A jövőben kialakítandó új egység munkaerő szükséglete (a táblázatban szereplő létszámok magukba foglalják a jelenlegi munkavállalókat is) 15. Táblázat Jövőbeni munkavállalók Létszám (fő) Munkakör

1. év 2. év 3. év

4-5. év

Bruttó bér

Ügyvezető igazgató Gazdasági igazgató Műszaki igazgató

1

1

1

1

500000

1

1

1

1

400000

1

1

1

1

400000

1

1

1

1

250000

Marketing menedzser

44

Feladatkör Az intézmény általános vezetését látja el. Kialakítja és vezényli a munkavállalók mindennapi teendőit, feladata a munkaerő kiválasztása és a központ logisztikai irányítása. A Fürdő gazdasági pénzügyi ügyvitelét látja el, éves költségvetés készít, elszámol, ellátja a kontrolling feladatokat. A létesítmény műszaki állapotának rendben tartásáért felel, irányítja a karbantartók munkáját. A Fürdő marketing megjelenéséért és eladhatóvá tételéért fele. Éves marketingtervet dolgoz ki, programokat szervez, vendégelégedettséget mér és értékel ki.


Irodai asszisztens

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

6

7

7

8

1

1

1

1

1,5

2

2

3

1,5

2

2

3

1

1

1

1

2

2

2,5

2,5

2

2

2

2

1,5

1,5

2

2

5

6

7

7

2,5 34

2,5 37

2,5 42

2,5 45

Orvos

Fizioterápiás szakasszisztens Úszómester, medenceőr

Szauna-mester

Masszőr, gyógymasszőr

Gyógytornász Szakács Felszolgáló, pultos Biobár-pultos Pénztáros Vízforgató gépész Karbantartó Takarító Biztonsági őr Összesen

A vezetőség munkáját segítik, adminisztratív feladatokat látnak el. Orvos szakmai vezetőként az intézménybe érkező vendégek állapot-felmérését végzi. A jelen állapot, esetleges betegségek tudatában kijelöli a kezelés menetét, az igénybe vevő szolgáltatások körét. A vendégről tájékoztatást nyújt a kezelést végző kollégáknak, felügyeli munkájukat, folyamatosan nyomon követi a páciens állapotát és annak változását. A vendég távozásakor záró-értékelést végez és tanácsot ad az elért eredmények 400000 fenntartásához. Az orvos utasításának megfelelően elvégzi a kezelést. Tájékoztatja a vendéget a kezelés 200000 menetéről, annak várható hatásairól. A medencetér biztonsági szabályzatának betartását ellenőrzi, szükség esetén szakszerű segítséget nyújt a fürdőzőknek. Jelenléte elengedhetetlen a 120000 medencetér teljes üzemelési ideje alatt. A szaunázás szabályainak betartását felügyeli, tájékoztatja a vendégeket a szaunázás hatásairól, annak esetleges mellékhatásairól, a szauna 120000 ceremóniákat vezényli. A terápia/masszázs típusának megfelelően, szakszerű ellátást biztosít a vendég/beteg részére. Biztosítja a vendég zavartalan kiszolgálásához szükséges körülményeket és eszközöket (gyertya, krémek, olajok, stb.). Helyiségét az adott szolgáltatás stílusának megfelelően berendezi és rendben tartja, elkészíti a vendégfogadás időbeni 120000 rendjét. Az orvos utasítása szerint levezényli a gyógytorna 110000 foglalkozásokat. A Fürdő éttermében az előírásoknak megfelelően elkészíti az ételeket, rendben tartja és felügyeli a 150000 konyha területét. A fürdő vendéglátó egységeiben végzi feladatát, mely a vendégek kiszolgálását, a pult és az 130000 előkészítőtér rendben tartását jelenti. A biobár működéséért felel, kiszolgálja a vendégeket, a bárrészt tisztántartja, ügyel az 130000 alapanyagok meglétére. Pénzforgalmi feladatok elvégzése, jegyek árusítása, a vendégek teljes körű tájékoztatása a 140000 Fürdő szolgáltatásairól, nyitva tartásról. A vízforgató berendezések és a hozzá kapcsolódó 200000 gépészet rentábilis működéséért felel. Az esetleges meghibásodásokat javítja, a Fürdő gépészetének rendben tartásáért és működéséért 150000 fele. A helyiségek folyamatos tisztán tartása, szakszerű 120000 takarítói munka elvégzése zárás után. A Fürdő biztonságos használatát felügyeli, vigyáz 150000 a vendégek testi épségére és vagyontárgyaira. fő az alkalmazottak létszáma. Átlagbér: 191.500 Ft (első évben). 180000

45


5.4 Marketing terv Jelen marketing terv a beruházás mostani helyzetének megfelelően csupán egy előzetes elképzelés, döntően egy általános iránymutatás szintjén. Ennél részletesebb marketingterv kidolgozása a részletes megvalósíthatósági tanulmány része, a végleges marketing tervek elkészítése pedig már az üzemeltetők feladata lesz.

5.4.1 Célkitűzések Jászberény Város mint egészségturisztikai célpont bevezetése ; A felújított fürdő és az új szolgáltatások piaci bevezetése regionális és országos szinten, Hozzájárulás a régió szakképzett munkaerejének megtartásához; Hozzájárulás a régió turisztikai versenyképességének javításához, főként a vendég-, a vendégéjszaka-szám, és a tartózkodási idő tekintetében; Komplex turisztikai termék létrehozása a Jászságban (Jász Múzeum, horgászat, kerékpározás, fürdőzés, lovaglás, stb.), eladható turisztikai attrakciók összekapcsolása, A Jász népi hagyományok megőrzése, a térség kulturális és természeti értékeinek megismertetése és eladhatóságának megteremtése, Jó kapcsolat más idegenforgalmi szervezetekkel, cégekkel, főként a régiós nagyvállalatokkal (lokális, országos és globális vonatkozásban); Jó kapcsolat külföldi egészségbiztosítókkal és betegek közvetítésére specializálódott utazási irodákkal; Jó kapcsolat a környezet társadalmi, gazdasági, közigazgatási és politikai szerveivel, szervezeteivel; Új munkahelyek teremtése, a felveendő dolgozók főként a térség lakói lesznek.

5.4.2 A projekt célcsoportjainak kategorizálása 16. Táblázat Célcsoport alábontása

Fő kategóriák (Potenciális) fogyasztók

Szegmentált alábontás Életkor szerint: Gyerekek, kamaszok (0-18), Fiatal felnőttek (19-40), Középkorosztály (41-65), Érdeklődési kör szerint: Konkrét betegséggel küzdők, Relaxációra, kikapcsolódásra vágyó helyi munkavállalók az ipari parkokból, Prevenciós/wellness szolgáltatásokat igénybe vevők, Rendezvények, konferenciák, helyi fesztiválok vendégei, Földrajzi elhelyezkedés szerint: Belföldi vendégek a régióból, o Napi látogatók a településről és környékéről o Napi látogatók a környező településekről, o Gyógykezelésre alternatív terápiára érkezők a régióból, Rizikófaktor szerint: Valamely civilizációs betegséggel küzdők, melynek kordában tartásához egészséges életmódra, folyamatos kezelésre van 46


Fő kategóriák

Utazási irodák, egészségbiztosítók, sajtó képviselői Orvosok, wellness szakemberek Munkatársak Szakmai szervezetek Helyi és térségi vállalkozások Potenciális befektetők

Szegmentált alábontás szükség, Konkrét, célzott kezelést igénylő, már kialakult betegséggel, elváltozással rendelkezők, Preventív céllal, „kényelmi wellness”-re vágyók tábora, még nincs kialakult betegsége, de ismeri rizikófaktorait; Beutaztató utazási irodák, rendezvényszervezők, külföldi és belföldi egészségbiztosítók, turisztikai, környezetvédelmi, energetikai és egyéb tudományos szaklapok, női lapok újságírói, helyi és országos TV, rádió munkatársai stb.; Orvosok, természetgyógyászattal foglalkozó orvosok, keleti gyógyászattal foglalkozók, wellness és rekreációs szakemberek, az orvostudományi egyetemek tanárai és hallgatói stb.; A projekt teljes munkaerő-állománya (belső PR); Nemzeti Fürdőszövetség, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, RMI, Észak-Alföldi Termálklaszter, Jászberényi Kistérség Többcélú Társulása, TourInform Iroda stb.; Szálláshelyek, vendéglátóhelyek és egyéb attrakciók üzemeltetői: Kapcsolódó vállalkozások (beszállítók, alvállalkozók stb.); Pénzügyi- és ingatlan-befektető vállalkozások.

5.4.3 Marketingkommunikációs stratégia A marketing mixnek része a marketing kommunikáció. A McCarty-féle 4P: termékpolitika (product), árpolitika (price), elosztási csatorna (place), értékesítés-kommunikációs (promotion), melynek további 4 eleme a reklám, a PR, az eladásösztönzés és a személyes eladás. Ezen felül a turizmusban további P-k jelentek meg: People (személyzet), Physical evidence (tárgyi eszközök), Process (folyamat), és a speciálisan a turizmusra jellemző P-k: Programming (programszervezés), Package (csomag) és Partnership (együttműködés). Termékpolitika a Fürdő esetében A kínált szolgáltatások –a strandrész lefedése és az új wellness-gyógy szolgáltatások– komplex turisztikai kínálatot hoznak létre, vagyis egymást jól kiegészítik, a fesztiválokkal és egyéb környékbeli látnivalókkal együtt több napos, valamennyi célcsoport számára ideális, jól eladható kínálati mixet hoznak létre. Árpolitika a Fürdőben Az árak meghatározása több szempont alapján lehetséges: Tekintettel arra, hogy a jelen beruházás újító lesz a Jászsági térségben az árakat a célcsoport fizetőképességéhez igazodva kell kialakítani; Figyelembe kell venni, milyen újító jellegű szolgáltatást nyújt a vendégnek (pl. wellness, medical wellness szolgáltatások); Bevezetésre kerülhetnek kedvezményes jegyek: bérletesek, családok, több szolgáltatást igénybe vevők, holtidőszakban (pl. szezonon kívüli hétköznapokon) érkezők részére, akciók szervezhetők közösen más vállalatokkal, az akkor már működő városi kedvezménykártya, a Jászberény Kártya elfogadóhelye lesz a Fürdő. 47


a tervezett szolgáltatások fenntartási, üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével. 17. Táblázat A fürdő árai jelenleg

Jegyfajták és kezelések a termálfürdőben Szauna- és termálfürdő belépő Eü. kedvezményes szauna belépő

Árak (Ft) 1 200 Ft 500 Ft

Eü. kedvezményes termál belépő Felnőtt termál belépő Diák, nyugdíjas termál belépő Masszázs-kezelés Tangentor kezelés Lábápolás Csoportos gyógytorna Iszappakolás Értékőrzés Lepedő-kölcsönzés

250 Ft 1 000 Ft 700 Ft 1 300 Ft 1 300 Ft 1 100 Ft 800 Ft 1 300 Ft 330 Ft 220 Ft

Jegyfajták és kezelések a strandfürdőben Felnőtt belépő Diák, nyugdíjas belépő Testnevelési jegy Kabinjegy Felnőtt bérlet (10 alk.) Diák, nyugdíjas bérlet (10 alk.) Csoportos belépő (12 főtől) Érték megőrzés Lepedőkölcsönzés 15 alk. Úszó bérlet (6-86) Kombinált jegy /termál+strand/ Családi jegy (2fn+2gy) Nagycsaládos jegy (2fn+3gy) 16 óra utáni felnőtt jegy 16 óra utáni diák, nyugdíjas jegy 16 óra utáni családi jegy 16 óra utáni nagycsaládi jegy

Árak (Ft) 900 Ft 630 Ft 400 Ft 800 Ft 7 300 Ft 5 400 Ft 570 Ft 330 Ft 220 Ft 4 100 Ft 1 400 Ft 2 700 Ft 3 100 Ft 610 Ft 430 Ft 1 800 Ft 2 000 Ft

48

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – Előzetes Vizsgálati Dokumentáció 18. Táblázat Jövőbeni árak

Strand belépő árak Felnőtt Diák nyugdíjas Testnevelési Felnőtt bérlet (10 alk) D/NY bérlet (10 alk) Csoportos belépő (12 fő fölött) Úszó bérlet (15 alk) Kombinált Családi (2+2) Családi (2+3) felnőtt 16 óra után diák 16 óra után Családi 16 után (2+2) nagycsaládi 16 után (2+3) Termál és családi részleg belépő árak Termálfürdő felnőtt belépő Diák, nyugdíjas belépő Szauna belépő Családi jegy (2+2)

Árak Ft 1300 1000 500 9000 6400 800 5500 2000 3300 3800 800 600 2200 2600 Árak Ft 1500 1200 800 3500

19. Táblázat Jövőbeni árak II.

Árak/kezelés készpénzes Masszázs (30 perc) Víz alatti vízsugár masszázs Víz alatti gyógytorna Szénsavas kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Gyógyúszás 18 év alatt Gyógytorna (egyéni) Gyógytorna (csoportos) min. 6 fő Elektroterápia Szauna Lábápolás Hang- és fényterápia

Ft 2000 2000 1000 2000 3000 2500 2000 5000 1000 2500 800 2000 1000

20. Táblázat Jövőbeni árak III.

Árak/kezelés OEP Gyógymedence Masszázs Iszap Tangentor Csop gyógytorna Súlyfürdő Csoportos gyógyúszás 18 év alatt Szénsavas kádfürdő 49

Ft 500 800 600 600 300 600 0 600


Értékesítési, elosztási csatornák Elsősorban fontos, hogy a csatornák és a szakma megismerje és elismerje a megújult Jászberényi Fürdőt és hatékonyan közvetítse új üzenetét a célcsoportnak. Esetünkben a következő elosztási csatornákról beszélhetünk:  Betegközvetítők,  Utazási irodák, utazásszervezők,  MT Zrt, RMI, külképviseletek,  Internet,  TourInform irodák,  Üdülési csekk, majd Széchenyi Pihenő Kártya,  Magán egészségpénztárak. A Fürdő turisztikai partnerei:  Szállásadók,  Vendéglátóipari egységek,  Múzeumok,  Egyéb idegenforgalmi attrakciók. Értékesítési és kommunikációs stratégia Advertising Magyarul reklám, amely a szolgáltatások személytelen és fizetett bemutatása, hírverése. Rövid időtávra szól, s a potenciális turistákat célozza. A reklámot a marketing leglátványosabb eszközének tartják. A reklámnak a marketingmixen belüli feladata a piacon tett értékesítéspolitikai intézkedések támogatása, mégpedig megjelenítési eszközeivel és a kommunikációs csatornákon keresztül. A reklám bizonyos személyek csoportját informálja egy vállalat tulajdonságairól vagy különleges szolgáltatásairól, termékeiről. Ide tartoznak a nyomtatott kiadványok, prospektusok, szórólapok, direct mail-ek, sajtóhirdetések, reklámfilmek, reklámlevél, kirakat, kiállítás. Előnye, hogy mindenhol képes elérni a fogyasztót, lehetőség van kreatív ötletek alkalmazására, image teremtő képessége van, presztízsteremtő. Hátránya, hogy nem vezet azonnali szolgáltatás igénybevételhez, mivel fizetett, ezért kicsi a hitelessége, ami viszont – bizalmi termékről lévén szó – szolgáltatások esetében veszélyes is lehet. Prospektus A prospektust a fogyasztók átlagon felül kedvelik. Az idegenforgalmi prospektusnak reklámszerepén kívül egy másik fontos szerepet is el kell látnia: a turisztikai vagy szolgáltatóipari termék sajátossága a szubjektív képzelet és élményelvárás fontossága. Az üdülés létrejöttéig a prospektus helyettesíti az elvárt szolgáltatást. Az egységes arculat által meghatározott lay-outtal történő elkészítése fontos feladat. A prospektusokat, szórólapokat, kiadványokat bármely releváns intézménybe, céghez, akár magánszemélyhez is eljuttathatja az üzemeltető marketingtevékenységének keretén belül. A pre-opening (pre-marketing) szakaszban az új Fürdő új célcsoportokkal való megismertetéséhez, illetve arculatának és szolgáltatásainak bemutatásához szükség lesz olyan színvonalas kiadványokra, melyekből átfogó képet kaphat a leendő vendég a helyről és az igénybe vehető szolgáltatásokról, lehetőségekről.

50


Média A médiával a PR jellegű kapcsolattartás a legelőnyösebb, inkább, mint a bennük történő reklámozás. Egy-egy szolgáltatás, újdonság vagy rendezvény bemutatása riport, PR-cikk vagy televíziós összeállítás révén is megvalósulhat. A közelgő események programleírását viszont hirdetés formájában is meg kell jelentetni, hogy a helyi és a környékbeli lakosság időben értesülhessen róla. Sajtó: − színes bemutatás, rendezvények, programok leírása, − kapcsolat a célközönségek által leginkább olvasott, akár külföldi lapokkal, − kapcsolat turisztikai szaklapokkal. Szakmai lapok, katalógusok: Belföldi orgánumok: Pl. Modern Hotel, Turizmus Panoráma, Turizmus Trend, TTG, GSzT, Vendég, Hotelinfo, Vendéglátás, Internet Szaknévsor, IBUSZ vagy Quaestor Travel katalógus stb. Nem szakmai lapok: Belföldi orgánumok: döntően életmódról, egészségről, sportlehetőségekről szóló lapok, Külföldi orgánumok (a sajtóutak segítségével). Rádió: Akusztikus bemutatás, figyelemfelkeltő hatás, tudósítás a Fürdő újszerűségéről, magas színvonaláról: − kapcsolat regionális és országos adókkal, − rendszeres megjelenés pl. turisztikai műsorokban, illetve egyéb dokumentum műsorokban. Televízió: programok, szolgáltatások, rendezvények bemutatása Utazási kiállítások, vásárok bel- és külföldön A turisztikai marketing eszközök között előkelő helyet foglalnak el a turisztikai szakkiállítások, szakvásárok. Az UTAZÁS kiállításon a teljes magyar turisztikai kínálat bemutatkozik, lehetőségünk nyílik külföldi kínálatot is megismerni, összehasonlíthatjuk kínálatunkat a versenytársak kínálatával, illetve lehetőség nyílik személyes kapcsolatok kialakítására, ápolására. Az egészségturizmus legnagyobb hazai seregszemléje a minden év novemberében megrendezésre kerülő SPA&WELLNESS Egészségturisztikai Szakkiállítás, Konferencia és Vásár. A kiállításokon a nagyközönség közvetlenül ismerheti meg az utazási ajánlatokat, a vásár új ötleteket adhat, és lehetőség nyílik direkt értékesítésre is. A külföldi szakmai érdeklődők megnyerésének egyik legjobb módszere, hogy elhozzuk a vendégeket az országba. Ne csak képekről, katalógusból ismerjék meg az országot, hanem legyenek valós, naprakész tapasztalataik is. Ilyen típusú kiállítás a „Welcome to Hungaria” kiállítás, a beutazók szakvására. A vásárokon a Jászberényi Fürdőkomplexumnak lehetősége van a potenciális vendéget és az utazási irodákat közvetlenül is megszólítani. Az aktív kommunikáció mellett a színvonalas kiadványok is elősegítik a turisztikai termék sikeres értékesítését. Éves szinten 4-5 kiállításon érdemes részt venni, például: a legfontosabb, hazánkban évente megrendezésre kerülő nemzetközi szakmai vásárokon o Budapesti Utazás kiállítás, o SPA&WELLNESS – Egészségturisztikai Szakkiállítás, Konferencia és Vásár. 51


és nemzetközi kiállítások és vásárokon: o Kolozsvár o Kassa és Pozsony o UITT (Kijev). Study tour-ok keretében elsősorban utazási irodai vezetőket, orvosokat, újságírókat, cégvezetőket lát vendégül a Fürdő, akik a tevékenységükkel jövőben nagyszámú vendégcsoportot hozhatnak. Sales Promotion Az SP eladásösztönzést, az értékesítés segítését jelenti, és beletartozik minden marketingtevékenység, amely a fogyasztók, jelen esetben a vendégek vásárlását, szolgáltatások igénybe vételét ösztönzi. Célja a kialakított új szolgáltatások megismertetése. A potenciális turistákat, az elosztási csatornákat, valamint a saját alkalmazottakat célozza. Jelen esetben alkalmazható eszközei: bemutatók, árengedmények, csoportos árkialakítás, prospektusok, kedvezmények. Előnye, hogy gyors visszacsatolásra van lehetőség, feltűnést kelthet, bármikor alkalmazható és hatékony. Hátránya hogy sok esetben egyszeri alkalomra szól, egyedül nem, inkább más promóciós eszközökkel együtt célszerű alkalmazni. Cél: vásárlásösztönzés a vendégek felé, eladásösztönzés (érdekeltség növelése) az utazási irodák felé. A Fürdő ismertségét és forgalmát így tudjuk leginkább növelni. PS (Personal selling) A fogyasztó és a vállalat közvetlen kapcsolatba lép egymással, más néven „személyes eladás”, meggyőzés. Előnye: a közvetlen kapcsolatból származó rugalmasság. A kommunikátor (eladó, üzletkötő) a kibocsátott információkat a vevők egyéni szükséglete, motivációja és magatartása szerint tudja alakítani: a kiváltott reakciót azonnal fel tudja mérni, és mondanivalóját, érvrendszerét közvetlenül a vevők igényeihez és reagálásához tudja igazítani. A vevők esetleges ellenvetéseit és kétségeit azonnal lehet kezelni, az PS ettől lesz eredményes. A PS további nagy előnye, hogy a befolyásolás eredménye a legtöbb esetben az azonnali vásárlás vagy üzletkötés. Funkciói: o részletes és pontos információkat szerezhet a fogyasztók igényeiről, elképzeléseiről; o tájékoztathat a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok piaci intézkedéseiről, üzleti reakcióiról; o műszaki-gazdasági tanácsadási feladatokat is elláthat; o speciális piackutató munkákat is végezhet; A personal selling a Jászberényi Fürdőre vetítve jelenthet pl. turizmus szakmai látogatásokat – közvetlenül a szakember győződhet meg a szolgáltatások kifogástalan minőségéről. PR tevékenység „A legjobb reklám az elégedett vendég!” „A PR olyan tájékoztatási tevékenység, amelynek célja, hogy a vállalat és termékei, illetve szolgáltatásai iránt bizalmat keltsen, majd a megszerzett bizalmat megtartsa, ápolja. A PR az a 52


kommunikációs módszer, amelynek közvetlen célja nem az értékesítés előmozdítása, hanem a vállalat image-ének alakítása, ápolása, a goodwill megszerzése és megtartása, esetenként a pozitív és jellegzetes, mással össze nem téveszthető vállalatszemélyiség, a corporate identity kialakítása.” „Belső” PR feladatok: a munkatársakkal való pozitív kapcsolat kiépítését már a megnyitás előtt el kell kezdeni. Folyamatos visszajelzés a munkatársak felé, évente akár 2-3 értékelés, vendégelégedettség mérés alapján jutalmazás a legjobb dolgozóknak. „Külső” PR feladatok: a projekt pozitív imázsának építése, ill. kapcsolattartás a vendégekkel. Kapcsolattartás az Észak-alföldi Régió más területeinek lakosságával (a lakosság informálása a helyi és regionális média segítségével a Fürdő és a Város programjairól, rendezvényeiről). Országos és nemzetközi kapcsolattartás (országos és nemzetközi idegenforgalmi szaklapokban közölt hírek, riportok, bejegyzések útikönyvekben, tudósítás tévében, rádióban). Kapcsolattartás külföldi betegbiztosítókkal és beteg-közvetítő irodákkal. Kapcsolattartás Jászberény testvérvárosaival (testvérvárosok lásd 3. fejezetben) Kapcsolat a médiával: fontos a jó megítélés, a bizalom, a jó hírnév.

5.4.4 Horizontális szempontok (javaslatok, a megnevezésre kerülnek a kötelező vállalások)

pályázatban

pontosan

5.4.4.1 Esélyegyenlőségi szempontok Az esélyegyenlőség szempontjából az alábbiakat vállaljuk a Fürdő kapcsán: 1. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársakat azonos bérezésben részesítjük. 2. A felveendő alkalmazottak esetében ügyelünk a nemek közti esélyegyenlőség megteremtésére. 3. Az alkalmazottaink továbbképzéséhez munkaidő kedvezményt biztosítunk. 4. A létesítmény mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített lesz, 5. A vakok és gyengénlátók tájékozódását a feliratok, szobaszámozás, stb. tekintetében kitapintható, elérhető magasságban elhelyezett, kiálló bronz eloxált betűnként, számonként felragasztott alumínium öntött betűk, ill. számok segítik (helyettesítve a Braille feliratot). 6. A közlekedési kapcsolatoknál, a térhasználatnál és a létesítmények tervezésénél figyelembe vesszük a nők és a férfiak, az idősek és a fogyatékosok igényeit. 5.4.4.2 Környezeti szempontok A környezeti fenntarthatóság szempontjából a Fürdő kapcsán az alábbi vállalásokat tesszük: Környezettudatos menedzsment és tervezés 1. Környezeti szempontokat alkalmazunk az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél. 2. Alacsony természeti erőforrás használattal járó beszállítókat veszünk igénybe. 3. Az építés illetve a tervezett szolgáltatások technológiai kialakításánál és nyújtásánál a legjobb elérhető technológiák alkalmazására törekszünk. A berendezési tárgyakból, technológiákból a tartósabb, kevesebb energiafogyasztású és hosszabb távon használható gépeket igyekszünk beszerezni.

53


4. Az építészeti kialakítás illeszkedik a szomszédos épületek, a tájkép, illetve Jászberény városi hangulatába. Fenntartható fejlődést szolgáló részszempont 1. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizáljuk. 2. A munkavállalók kiválasztásakor előnyben részesítjük a helyi (települési, ill. kistérségi) lakosokat. 3. A beszállítók kiválasztásánál előnyben részesítjük a helyi (települési, ill. kistérségi) vállalkozókat. 4. Az üzemelés során biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. 5.4.4.3 Kohéziós szempontok 1. A projekt helyszínének megközelítése fenntartható közlekedési eszközökkel (tömegközlekedés, kerékpár) biztosított. 2. A településen és a kistérségben nincs másik indokolatlanul párhuzamos, vagy a fejlesztéssel átfedésben lévő beruházás: 3. A projekt megvalósítása és fenntartása során törekedni fogunk a helyi erőforrások (nyersanyag, munkaerő, vállalkozások, stb.) arányának növelésére az összes felhasznált erőforrások körében – lásd esélyegyenlőségi és környezeti szempontok. 4. A Fürdő megvalósítása és üzemeltetése során előnyben részesítjük a helyi beszállítókat, melyek a megvalósítás során közbeszerzés útján, az üzemeltetés során pedig pályáztatás útján kerülnek kiválasztásra. Geotermikus energiahasznosítás a Fürdőben Amennyiben a kútfúráskor minimum 50 Celsius fokos vizet sikerül a felszínre hozni, úgy a Fürdő részét vagy egészét lehet a termálvízzel fűteni. Így – a minimálisra visszaeső gázszámla révén – jelentősen csökkenne az üzemeltetési költség.

54


6 PÉNZÜGYI ELEMZÉS 6.1 Kiinduló feltevések A projekt gazdasági elemzését megelőzően lefektettük azokat a kiinduló feltételezéseket, amelyek alapján várható a bevételek és költségek, valamint az eredmény meghatározásra kerültek: – A tanulmány az adott projekt gazdaságosságát vizsgálja, vagyis csak a beruházás által generált többletbevételeket és -kiadásokat tekintjük relevánsnak. – A hozam és megtérülés számítások során 15 évre végeztük el az előzetes kalkulációkat. – Számításaink során bruttó árakon számoltunk, mivel a fürdő jelenleg nem vonhatja le az ÁFÁ-t. – Előrejelzéseinkben figyelembe vettük az inflációt, melynek mértéke az üzemelés második évében 3% (vagyis az első évhez képest ennyivel magasabb árakat alkalmazunk a második évben) majd folyamatosan csökken 2%-ra az évek során (árindex). A működési költségek és az újraberuházás esetében is az említett mértékkel számoltunk, kivétel ez alól a bérek növekedése, mely évi 1% reálbér-növekedést is magában foglal. – A várható vendégszámot két módon határoztuk meg: egyrészt a kapacitásadatokból kiindulva, más hasonló komplex fürdők adataiból kalkulált kihasználtsági indexekkel korrigálva, másrészt a fedett részen 2,5-szeres, míg a strandon 1,2-szeres növekedést feltételezve (kb. 109.600-ra nő). – A becsült vendég- és kezelésszámon, valamint az alkalmazandó árakon keresztül jutottunk el a projekt bevételeihez. – A működési költségeket más hasonló fürdők tapasztalati költségadataira alapoztuk, bevételekre vetített költségaránnyal határoztuk meg. – A projekt megtérülési idejét statikus módszerrel határoztuk meg, a kumulált pénzáram és a beruházási költség alapján.

6.2 Beruházási forrásigény A projekt összköltsége nettó ~2 Mrd forint, mely tartalmazza a fürdő szerkezeti, gépészeti, infrastrukturális kialakítását, valamint a szükséges burkolatokat, berendezéseket és soft költségeket egyaránt. A részletes adatokat a tervezői költségbecslés alapján az 1. sz. pénzügyi melléklet tartalmazza. Költségnemek megnevezése

Tervezett költség (bruttó Ft)

I. Előkészítés költségei

75 000 000

Projekt előkészítés költségei

75 000 000

II. Megvalósítási költségek

1 924 785 000

Projekt menedzsment költségei Szolgáltatások igénybevételének költségei Építési, beruházási költségek (ami releváns) Eszközök Immateriális javak Tartalék

14 625 000 56 250 000 1 664 500 000 43 750 000 12 500 000 133 160 000

Összköltség (csak elszámolható)

1 999 785 000

55


6.3 A finanszírozás forrásai A fenti beruházási összeg tervezett finanszírozási forrásösszetétele az alábbiak szerint alakul: adatok ezer Ft-ban Mértékegység

Teljes összeg

Arány

Beruházás

ezer Ft

1 999 785

100%

Saját erő

ezer Ft

400 000

20%

Támogatás

ezer Ft

999 893

50%

Hitel teljes összege

ezer Ft

599 893

30%

Törlesztési időszak

év

10

Törlesztésmentes időszak

év

1 + 2 év

Kamat

%

EURIBOR +5%

ezer Ft

fix

Alapadatok

Éves tőketörlesztés

5%

A hitel visszafizetésének kondícióit a 2. számú pénzügyi mellékletben követhetjük nyomon.

6.4 Működési bevételek A beruházási költségek és források bemutatása után a várható üzemelés bevételeket és költségeket számszerűsítjük, melyeket alapvetően két részre osztottunk: Fürdő bevétel, mely a belépőjegyekből befolyt bevételt jelenti (3/a. számú pü. melléklet) Szolgáltatások bevételei: a különböző gyógyászati és wellness szolgáltatások bevételei (3/b. számú pü. melléklet) Belépőjegyek bevétele A bevételeket itt is a kapacitásadatokból és a várható kihasználtság alapján határoztuk meg: Medencék Belső wellness medencék Kültéri wellness Gyógymedencék Új szaunavendégek Meglévő medence Meglévő szaunavendégek Összesen:

méret

fajlagos

k

egyidejű /óra

forgás óra/nap

kapacitás /nap

napok száma

680 220 100 80

0,35 0,35 0,40 0,40

1,25 2,50 1,25 1,25

298 193 50 40

2,0 2,0 2,0 2,0

595 385 100 80 0 0 1 160

350 150 360 360 360 360

max. kapacitás /év 208 250 57 750 36 000 28 800 155 000 6 493 492 293

Az éves átlagos kihasználtsága egy ilyen jellegű fürdőnek 25-40% körüli, mely alapján évente összesen 110-150 ezer fő látogatóra számíthatunk. (A meglévő kapacitások esetében a korábbi vendégszámot feltételeztük, míg az új kapacitások kihasználtsága 30%-ra fut fel)

56


A belépő tervezett nettó átlagárai az első évben az alábbiak: Bruttó átlagár (Ft) Belső wellness medencék Kültéri wellness Gyógymedencék Meglévő medence Meglévő szaunavendégek

1 023 1 023 762 925 1 103

Az átlagárakat a 2010-es vendégösszetételből kiindulva kalkuláltuk. A meglévő kapacitások esetében csak az árnövekményt vettük figyelembe, mely a színvonal növekedésével indokolható. Ez alapján az éves jegyárbevétel 60-140 millió Ft körül adódik. A jegybevételhez hasonlóan kalkuláltuk a szauna bevételeit, mely éves szinten 9-24 M Ft-ra tehető. A fürdőben helyet kap egy wellness bár és étterem, melynek vendégforgalmát a teljes vendégszám 20%-ára tesszük, fajlagos költésként 800Ft-ot feltételeztünk. Ez alapján az éves bevétel 17-32 M Ft. A kozmetikai részleget nem saját üzemeltetésben tartja a fürdő, hanem a 200m2 alapterületért 2000Ft/hó/m2 bérleti díjat szed. Ennek éves bevétele 5-6 millió Ft körüli összeg. A számítások részleteit a 3/a. számú melléklet tartalmazza, az alkalmazott árakat korábban bemutattuk, a bevételek megoszlását pedig az alábbi diagram mutatja:

Belépőjegy bevételek

millió Ft 250

200 150 100 50 0 1. év

3. év

Szépségközpontont bérbeadás Meglévő medence kapac. többlet bev. Kültéri wellness

5. év

7. év

9. év

Wellness étterem és biobár Gyógymedencék Belső wellness medencék

11. év

13. év

15. év

Új szaunavendégek Meglévő szaunavendégek többlet bev.

A dinamikus növekedés kezdetben a kapacitások felfutásával és az inflációs faktorral magyarázható, az 5. évtől már csak az infláció játszik szerepet.

57


Szolgáltatások bevétele A fürdőben természetesen a gyógyászati szolgáltatások is megtalálhatóak lesznek, melyek köre az alábbiak szerint bővül (maximális kapacitások): Szolgáltatások

Kezelőhely Fő/óra

Masszázs Víz alatti vízsugár masszázs Víz alatti gyógytorna Szénsavas kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Gyógyúszás 18 év alatt Gyógytorna Elektroterápia Hang és fényterápia Lábápolás

8 2 1 2 4 8 1 1 4 1 1

2 2 4 2 4 1 6 1 2 6 2

Óra/nap

Fő/nap

Nap/év

Fő/év

7 8 6 8 8 8 8 8 8 8 7

112 32 24 32 128 64 48 8 64 48 14

350 350 350 350 350 350 350 350 350 350 350

39 200 11 200 8 400 11 200 44 800 22 400 16 800 2 800 22 400 16 800 4 900

A fenti kezeléseket OEP finanszírozású vendégek is igénybe veszik, ezért átlagárakat alkalmaztunk:

Masszázs Víz alatti vízsugár masszázs Víz alatti gyógytorna Szénsavas kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Gyógyúszás 18 év alatt Gyógytorna Elektroterápia Hang és fényterápia Lábápolás

Bruttó átlagár 1 280 1 160 700 1 160 1 560 1 360 2 000 580 2 500 2 000 2 000

Fizető bruttó 2000 2000 1000 2000 3000 2500 2000 1000 2500 2000 2000

OEP+vendég / kedvezményes 800 600 500 600 600 600 300 800 800

Fizető bruttó 40% 40% 40% 40% 40% 40% 100% 40% 100% 100% 100%

OEP+vendég / kedvezményes 60% 60% 60% 60% 60% 60% 0% 60% 0% 0% 0%

A fentiek alapján az egyedi szolgáltatások várható éves bevétele 100-200 millió Ft körül alakul, melynek megoszlását az alábbi diagram mutatja be:

Szolgáltatások bevétele

millió Ft 250 200

150 100 50

0 1. év

2. év

3. év

Lábápolás Gyógyúszás 18 év alatt Víz alatti gyógytorna

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

Hang és fényterápia Súlyfürdő Víz alatti vízsugár masszázs

58

9. év

10. év

Elektroterápia Iszappakolás Masszázs

11. év

12. év

13. év

14. év

Gyógytorna Szénsavas kádfürdő

15. év


6.5 A Fürdő működési költségei A fürdő működési költségeinek meghatározásakor hasonló szolgáltatási struktúrával és színvonallal rendelkező létesítmények adatait vettük figyelembe kiindulási pontként. A költségek várható alakulását tapasztalati adatokból kiindulva, prognosztizált költséghányadok alkalmazásával vetítettük előre. Új szolgáltatásokat nyújtó beruházás révén, feltételeztük, hogy a bevezetés éveiben bizonyos költségek intenzívebben (pl. marketing), mások kevésbé jelentős mértékben (pl. karbantartás) jelentkeznek, ezért változó költséghányadot alkalmaztunk. A módszer ugyanakkor maga után vonja, hogy a költségek alakulása a bevételektől függ, annak változásával párhuzamosan alakul. Mivel a volumen fokozatos növekedése a költségek esetében is növekedést von maga után, így a költségek stabilizálódása mindössze akkor várható, amikor a vendég- és kezelésszám növekedése a kereslet előzetes becslése alapján megáll. Közvetlen költségek Volumenét tekintve közülük legjelentősebbek a kezeléseket végző alkalmazottak munkabére és az azt terhelő járulékok. A bér és bérjellegű kifizetések kalkulálása az itt dolgozó új munkaerőt 20 főt és kezdetben havi 191 ezer Ft-os bruttó átlagbért alapul véve történt, figyelemmel a személyi jellegű egyéb kifizetésekre (3%), a járulékmentes juttatásokra (fejenként 20 ezer Ft/hó) és az előírt járulékfizetési kötelezettségre (28,5%). A bérek esetében inflációt meghaladó emelkedést, évi 1%-os reálbér-növekedést feltételeztünk. Értéküket tekintve kevésbé meghatározó a jelentőségük az üzemelési eszközök költségének, valamint az egyéb felmerülő kiadásoknak. Itt jelenik meg a kezeléseknél használt anyagok és eszközök, takarító- és tisztítószerek költsége, a reprezentációs és dekorációs költség, a szállítás, a mosatás, valamint a munkaruha költsége. Közvetett költségek A fel nem osztható költségek között szerepeltettük azokat a ráfordításokat, amelyek közvetlenül nem rendelhetők hozzá egyetlen profit-centerhez sem. Ide soroljuk az alábbi általános költségeket, amelyek árbevételben kifejezett arányát a 4. számú pénzügyi melléklet tartalmazza: Az igazgatási költségek magukba foglalják a vezetéssel, adminisztrációval és az igazgatással kapcsolatos költségeket, többek között a nyomtatványokra, irodai anyagokra fordított ráfordításokat, a postai, az oktatási és az utazási költségeket egyaránt. A műszak és energia költsége tartalmazza egyrészt a kategória legjelentősebb (közel 75%-át kitevő) tételét, a felhasznált elektromos energia, a víz és a gáz költségét, valamint a műszaki részleg működéséhez szükséges költségek vonzatát. Az energiaköltségek számításánál figyelembe vettük a megújuló (geotermikus) energiaforrások használatát, ezért pl. a gázköltség a szokásosnál jóval alacsonyabb. A marketing költségek között vettük számba a szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos valamennyi hirdetés-, reklám-, propaganda költségeit, amelyek az üzemelés első két évében a bevezető reklámozás nagyobb intenzitása miatt természetesen az árbevétel arányában kifejezve nagyobb mértékűek, mint a működés már „bejáratott” éveiben. A fenntartási költségek tétele a fürdő épületének folyamatos karbantartásával, a felmerülő javításokkal kapcsolatos kiadásokat takarja. Mivel az épület és a berendezések újonnan kerülnek beszerzésre, a karbantartási költség kezdetben nem túl jelentős tétel, azonban a beruházás értéke elég jelentős ahhoz, hogy az állagmegőrzés költségei se lehessenek elhanyagolhatóak.

59


A biztosítási költség szintén e kategória eleme, hiszen értékét szintén nem lehet a profitcenterekre elkülönítve kezelni. Külön számszerűsítettük az árbevételtől független fix általános költségeket: éjszakai takarítás, a biztonsági őrzés valamint a mosatás költségeit, melyet nem saját munkaerővel, hanem külső szolgáltatóval végeztet a fürdő, ennek értéke kezdetben évi 4 millió Ft. Az eseti és más szolgáltatások költségeit az egyéb kategória tartalmazza.

6.6 Pénzügyi elemzések 6.6.1 Eredményszámítások Az előbbiekben bemutatott bevételek (3. számú pü. melléklet):

Bevételek összetevői millió Ft 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

Fürdő bevételei

9. év

10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év

Szolgáltatások bevétele

és költségek (4. számú pü. melléklet): Költségek összetevői

millió Ft 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 1. év

2. év

3. év

4. év

1. Bér és bér jellegű kifizetések 4. Elábé* 3. Marketing 6. Szolgáltatások

5. év

6. év

7. év

8. év

2. Üzemelési eszközök 1. Igazgatás 4. Fenntartás 7. Egyéb

9. év 10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év 3. Egyéb költség 2. Műszak, energia 5. Biztosítás

különbségeként adódnak a projekt eredményei, melyet az 5. számú pénzügyi mellékletben követhetünk nyomon. A projekt eredményességének vizsgálatakor az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéből indulunk ki, mely már az üzemelés első éveiben is pozitív. A felfutással a kategória évi 130170 millió Ft körüli értéket vesz fel. A projekt finanszírozása kapcsán ~600 millió Ft hitel felvételével számoltunk. A hitel várhatóan 10 + 3 év futamidővel kerül felvételre, kondícióit és a törlesztés ütemezését a 60


forrásösszetétel fejezetben valamint a 2. számú pénzügyi mellékletben ismertettük. A hitel kamatai kezdetben éves szinten ~40 millió Ft-os pénzügyi ráfordítást jelentenek a beruházó számára, a tőketörlesztés előrehaladtával azonban ez évi ~4 millió Ft-tal csökken. A pénzügyi bevétellel nem számoltunk, így a projekt pénzügyi eredménye mindvégig negatív (a hitel visszafizetése után zérus). A pályázaton nyerhető támogatást – a számviteli törvény szerint – évente rendkívüli bevételként számoljuk el az amortizációval szemben a támogatás arányában. (50%-os támogatási arányt feltételezve ez minden évben az amortizáció felét jelenti.) Más rendkívüli eredménnyel nem számoltunk, lévén azok rendkívüli (vis maior) események eredményeképpen keletkeznek, melyeket előre jelezni nem lehet. A fenti eredménykategóriák előjeles összegeként jutunk el az adózás előtti eredményhez, melyet a társasági adóval módosítva kapjuk a projekt adózott (nettó) eredményét. Az eredménykategóriák alakulását a következő diagramon követhetjük nyomon:

Eredménykategóriák alakulása

millió Ft

250 200 150

100 50

1. év

3. év

5. év

Üzemi eredmény

7. év

9. év

Adózás előtti eredmény

11. év

13. év

15. év

Adózott eredmény

6.6.2 Cash-flow és megtérülési idő A beruházás cash-flow arányos megtérülésének kiszámításához a kapott nettó eredményt pénzárammá kell „átalakítani”, azaz mindazon tételekkel módosítani kell, amelyek: vagy nem járnak pénzmozgással: amortizáció, rendkívüli eredmény; vagy az adózott eredmény alakításában nem játszottak szerepet, de a pénzmozgásra hatást gyakorolnak: beruházás/újraberuházás összege. A cash-flowt az alábbi módszerrel kalkuláltuk: Adózott eredmény (–) Rendkívüli eredmény (–) Beruházás összege (+) Amortizáció = Bruttó cash-flow

61


Az így kapott évenkénti pénzáramokat a következő diagram szemlélteti, a számításokat az 5. számú pénzügyi mellékletben követhetjük nyomon:

Cash-flow

millió Ft

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 1. év

3. év

5. év Bruttó cash-flow

7. év

9. év 11. év Nettó cash-flow

13. év

A diagramon is kétféle mutatót különböztetünk meg, a bruttó és a nettó cash-flowt, utóbbi a hitel tőketörlesztéseivel kevesebb a bruttó értéknél. A diagramot elemezve a folyamatokat több részre oszthatjuk: Az első három év, melyekben még igen alacsony a cash-flow a kihasználtságok alacsony szintje miatt. A felfutással a 3. évtől már „termel” annyit a projekt, hogy a hitel törlesztése megkezdődhessen. A banki hitel törlesztő részletei a működés 3. évétől jelentkeznek (2+1 év moratórium), melyre akkor már kellő fedezetet nyújt a bruttó cash-flow, vagyis nem okoz gondot a tőkerész visszafizetése sem. A folyamatos vendégszám növekedés érezteti hatását, a nettó cash-flow is eléri az évi 80 millió Ft-ot. A hetedik évben eljön a gépek berendezések cseréjének ideje, megvalósul az újraberuházás, ~64 millió Ft kiadással, mely a korábban felhalmozott és az adott évi nettó pénzáramból finanszírozható. A következő újraberuházásig tartó időszak mely alatt a projekt megtérül, a második pótlás nem ütközik semmilyen finanszírozási akadályba. A fentebb bemutatott pénzáramokat kumulálva derül ki, hogy a projekt kezdeti negatív (beruházási) pénzáramát mikor tudják ellensúlyozni az üzemeltetésből származó pozitív értékek. A pénzáramok kumulált összegének alakulását a következő diagramon követhetjük nyomon:

Megtérülés 15. év 12. év 9. év 6. év

3. év Beruházás évei -2 500

millió Ft -2 000

-1 500

-1 000

Kumulált nettó cash-flow

-500

-

500

Kumulált bruttó pénzáram

A diagramon is jól látható a kezdeti beruházási költség felmerülése, valamint hogy a projekt 15. év előtt térül meg. A kumulált bruttó pénzáram a teljes beruházási értékre (~2 Mrd Ft) vetítve a bruttó cash-flow alapján számolt megtérülést, a kumulált nettó pénzáram a hitel 62


nélküli beruházási költségre vetítve a nettó cash-flowból számolt megtérülést mutatja, mindkét érték 15 év alatti, vagyis a létesítmény használati idejének töredéke. (Megfelelő karbantartással és a pótló beruházások elvégzésével akár 50 évig használható.) A beruházás megtérülését más szempontból is megközelíthetjük: a hozzáadott értékre alapozva, amely megmutatja a projekt hozzájárulását a makrogazdasági teljesítményhez. Ez esetben nem az éves pénzáramokból indulunk ki, hanem az egyes években számszerűsíthető, ún. hozzáadott értékből, melyet az alábbiak szerint számolhatunk ki:

(+) (–) (+) =

Adózás előtti eredmény Amortizáció Rendkívüli eredmény Személyi jellegű ráfordítások Hozzáadott érték

Így a hozzáadott érték a személyi jellegű ráfordítások, az amortizáció és a vállalkozás nyerségének összegét tartalmazó maradvány jellegű mutató, amit a makrostatisztika bruttó hazai termék (GDP) néven ismer. (A rendkívüli eredményt azért kell levonni, mert az csak a támogatás elszámolásának könyveléstechnikai okából jelenik meg az eredményben.) A projekt által generált hozzáadott értékeket a következő diagramon kísérhetjük figyelemmel:

Hozzáadott érték

millió Ft 300 250 200 150 100 50 -

100% 80% 60% 40% 20%

0% 1. év

3. év

5. év

7. év

9. év

Hozzáadott érték

11. év

13. év

Az árbevétel százalékában

A diagramon látható, hogy a kategória abszolút értéke folyamatosan növekszik. 210-270 millió Ft/év körüli értéken stabilizálódik. A kategória árbevételhez viszonyított értéke kezdetben alacsonyabb, majd folyamatosan 70% körüli arányon mozog. A hozzáadott értékből megtérülési időt is számolhatunk, mely azt mutatja, hogy a nemzetgazdaság (befektető, állam, alkalmazottak) számára milyen hamar termelődik újra a befektetett összeg. A következő diagram a projekt hozzáadott érték arányos megtérülését jeleníti meg (ez esetben a hozzáadott értékek kumulált összegéről van szó):

Hozzáadott érték arányos megtérülés millió Ft 2 000 Kumulált hozzáadott érték

1 000 0 -1 000 Beruházás évei -2 000

2. év

4. év

6. év

8. év

-3 000

63

10. év

12. év

14. év


A diagramon is jól kivehető, hogy hozzáadott érték alapján már a beruházást követő 11. évben megtérül a befektetett összeg.

6.6.3 Nettó jelenérték (NPV) A projekt nettó jelenértékét a teljes beruházási értékre bruttó cash-flowból, 3%-os diszkontráta mellett 20 éves elvi használati idővel kalkulálva határoztuk meg. A létesítmény maradványértékét a beruházási összeg 50%-ának vettük. Előrejelzésünk 1 + 20 = 21 évet ölelt fel. 3%-os diszkontráta nem haladja meg a projekt belső megtérülési rátáját, így a NPV értéke pozitív: NPV = 197 millió Ft.

6.6.4 Belső Megtérülési ráta (IRR) Számítási módja hasonló a nettó jelenértékéhez, azzal a különbséggel, hogy itt a kamatlábat keressük, mely mellett az NPV nulla. A számítások alapján a projekt belső megtérülési rátája: IRR = 3,85%.

6.7 Összegzés Összességében elmondható, hogy a 2 Mrd Ft-os beruházás által jelentős mennyiségű (a felfutás után 31) új munkahely teremtődik, jóval színvonalasabbá válik Jászberény egészségturisztikai kínálata, az intézmény jelentős vesztesége pedig több tízmilliós nagyságrendű nyereségbe fordul. A projekt inkább megalapozó beruházásnak tekinthető, így elsősorban nem jövedelemtermelő készségét kell vizsgálni, hanem annak lehetőségét, hogy a helyi vállalkozások (szállodák, éttermek) és fejlesztések mozgatórugójává válhat. Ugyanakkor a befektetés pénzügyi szempontból is megállja a helyét, évi 50-80 millió, majd a hitel visszafizetése után 120-180 millió Ft-os nettó pénzárammal rendelkezik, megtérülési ideje (10,4, illetve 14,7 év) pedig a létesítmények tényleges használati idejének töredéke.

64


7 KOCKÁZATELEMZÉS 7.1 A kockázatokról általában A kockázatelemzés során fel kell mérni az alábbi tényezőkből fakadó kockázatokat: Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, balesetek, technikai károk, stb.): MŰ Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.): JO Humán szempontok (lakossági ellenállás, közvélemény, képzett szakemberek stb.): HU Finanszírozási szempontok (finanszírozás esetleges problémái, stb.): FIN Pénzügyi fenntarthatósági szempont (bevételek alakulása, stb.): PÜ Gazdasági szempont (makrogazdasági helyzet, trendek változása, kapcsolat a beszállítókkal, energiaárak emelkedése): GA Marketing szempontok (konkurencia, vendégszám, stb.): MA Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.): INT Vis maior (olyan váratlan, külső – leggyakrabban természeti – tényezőből fakadó esemény, melynek alakulására nincs, nem lehet hatásunk): VM A kockázatokat mind az előkészítés (E), mind a kivitelezés, megvalósítás (K), mind az üzemeltetés (Ü) időszakára azonosítottuk, és az alábbiak szerint értékeltük:

65


7.2 A kockázatok értékelése Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése, bővítése Kockázatanalízis - előkészítési időszak

Sor sz.

Kockázat megnevezése

Jelleg

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége alapján értékelés 1-10 ig. (növekvő)

1.

Váratlan elvárás a KSz vagy az IH részéről

INT

2

2.

Pályázati dokumentáció elkészítésének vagy hiánypótlásának elhúzódása

INT

2

A kockázat A kockázat valószínűellenőrzésünk sége alatt áll-e, csökkenthető befolyásol(CS) vagy ható-e nem tudunk általunk? (I/N) rá hatni (N) N

I

A kockázat bekövetkeztének A kockázat hatása a projekt bekövetkeztének egészére. hatása a projekt Értékelés 1-10 időbeliségére ig. 10 = a (hónapban) projekt bukásával

Amennyiben a kockázat csökkenthető, a kockázat megelőzésének módja

A kockázat megelőzéséért felelős szervezeti egység

N

-

-

7

1

CS

Felkészült projektmenedzsment tagok és külső szakértők bevonása a projektbe

PM-team, tervező, szakértők, pályázatkészítő

2

1,5

10

36

7

3

3.

Pályázati forrás el nem nyerése

FIN

2

I

CS

4.

Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése

FIN

2

N

CS

Az előírásoknak (útmutatóknak) maximálisan megfelelő, magas színvonalú pályázat benyújtása, PM-team, a KSz-szel való naprakész szakértők, kapcsolattartás, jó pályázatkommunikáció, folyamatos készítő kapcsolattartás a PM tagok és a pályázat készítői között Az egyes projektelemek logikus és érthető, az NTS-nek, az OESPM-team, nek, az ÉAOP-nak és a BB szakértők, javaslatának megfelelő szakmai pályázatkészítő, alátámasztása, pontos tervező költségbecslés

66


5.

6.

7.

Hitelígérvény megszerzésének elhúzódása Pozitív bírálati döntés esetén a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása A közbeszerzési eljárás csúszása – a felhívás megjelenésének csúszása miatt

FIN

4

N

CS

Korrekt, valós adatokon nyugvó, Pü. menedzser, reális pénzügyi terv, megfelelő pályázatkészítő biztosítékok megléte

8

2

INT

4

N

CS

Szerződéskötés feltételeinek gyors és maradéktalan teljesítése

PM-team, szakértők

3

3

INT

2

N

CS

Minden közbenső határidő pontos betartása

PM-team

2

1

PM-team

2

1

PM-team

2

3

PM-team

4

5

Tervező, szakértők, PMteam

5

2

PM-team, tervező

3

2

8.

– nem érkeznek érvényes ajánlatok

INT

3

N

CS

9.

– az eljárást megtámadják

INT

2

N

CS

INT

2

N

CS

– a nyertes visszalép a szerződéskötéstől – a legkedvezőbb ajánlatban szereplő ár 11. is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás Hiánypótlás, tervezési 12. pontatlanságok miatti csúszás 10.

Fürdőépítésben járatos cégek figyelmének felhívása a közbeszerzésre Minden közbeszerzési szabály betartása, méltányos és szakmailag indokolható döntés, mely a feltételek teljesítésével alátámasztható Mindkét fél számára előnyös és elfogadható szerződési feltételek megállapítása

INT

7

N

CS

Reális költségvetés készítése, minél több, jó referenciával rendelkező cég figyelmének felhívása a közbeszerzésre

MŰ

4

I

CS

A tervek többszöri egyeztetése, a kiviteli tervek mihamarabbi befejezése

67


Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése, bővítése Kockázatanalízis - kivitelezési időszak

Sor Kockázat megnevezése Jelleg sz.

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége alapján értékelés 1-10 ig

A kockázat ellenőrzésünk alatt áll-e, befolyásol-hatóe általunk? (I/N)

A kockázat valószínűsége csökkenthető (CS) vagy nem tudunk rá hatni (N)


A kockázat megelőzéséért felelős szervezeti egység

A kockázat bekövetkeztének hatása a projekt egészére. Értékelés 1-10 ig. a 10 = a projekt bukásával

A kockázat bekövetkeztének hatása a projekt időbeliségére (hónapban)

1.

A kivitelező késedelmes teljesítése

MŰ

6

N

CS

Szigorú kötbérezési feltételek a szerződésben

-

5

4

2.

– időjárás miatti csúszás (rossz idő vagy hosszú tél)

VM

3

N

N

-

-

2

2

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök

3

2

3.

– speciális eszközök beszállítási ideje miatti csúszás

VM, MŰ

2

N

CS

A beszerzések alapos megtervezése, folyamatos kapcsolattartás, jó kommunikáció az alvállalkozókkal, a speciális eszközök szállítóival is

4.

– fővállalkozó és alvállalkozó közötti konfliktus

VM

4

N

N

-

-

4

2

CS

A beszállítókkal kötött szerződésben szigorú garanciavállalást kell megszabni, eszközök, berendezések, gépészet szakszerű kezelése

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök kivitelezők

3

2

5.

– eszközök, berendezések, gépészet meghibásodása

MŰ

2

N

68


6.

A kivitelező nem teljesít megfelelő minőségben

MŰ

7

I

7.

A kivitelező csődbe megy

PÜ

5

N

8.

Az erősödő építőipari kereslet és a gyengülő forint miatt a vártnál jóval magasabb kivitelezői árak

9.

Esetleges többletmunka felmerülése, minőségi követelmények nem teljesítése miatti csúszás

10.

Vis maior események miatti (pl. elemi, balesetből, szándékosságból adódó) károk

GA

MŰ

VM

7

5

2

N

I

N

CS

Fürdőépítésben járatos, tapasztalt, jó referenciákkal rendelkező céggel szerződni

Projektgazda, Műsz. Menedzser

3

2

N

-

-

4

4

CS

Tartalékkeret költségvetésbe építése, projekt lehető legkorábbi megkezdése

PM-team

5

2

4

3

3

0,5

PM-team

4

4

Projektgazda, kivitelező

2

1

CS

Pontos, alapos műszaki előkészítés

CS

Őrző-védő szolgáltat alkalmazása, üzembiztonsági szabályzat pontos betartása

11.

A pályázati forrás lehívhatóságának csúszása

PÜ

4

N

CS

12.

Üzempróba, próbaüzem során felmerülő problémák

MŰ

3

N

CS

A KSz-szel való naprakész kapcsolattartás, jó kommunikáció, igények pontos előrejelzése, precíz elszámolás, direkt finanszírozás Tapasztalt kivitelező és alvállalkozók, beszállítók megbízása, kötbér, garancia kikötése

69

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök, kivitelezők Műszaki menedzser, független szakterületi ellenőrök, kivitelező

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális 13. szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása

JO, INT

5

N

Pontos alapos előkészítés, kivitelezés

CS

70

Tervező, kivitelező, beszállítók

4

3


Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése, bővítése Kockázatanalízis - üzemeltetési időszak

Sor sz.

Kockázat megnevezése

A kockázat A kockázat bekövetkeellenőrzé-sünk zésének alatt áll-e, Jelleg valószínűsége befolyásolalapján ható-e általunk? értékelés (I/N) 1-10 ig.

A kockázat valószínűsége csökkenthető (CS) vagy nem tudunk rá hatni (N)

1.

Az új létesítmény elégtelen piaci bevezetése, pl. a preopening költségek alultervezése miatt

MA, FIN

4

I

CS

2.

Az üzemeltető járatlansága az új szolgáltatások (pl. wellness) terén

GA, HU

3

I

CS

3.

Az üzemeltetési szabályzat és higiéniai előírások be nem tartásából (esetleg emberi szennyezésből) eredő fertőzések

MŰ

3

I

CS

4.

Tervezési ill. kivitelezési hibákból adódóan ez elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset

MŰ

1

I

CS

71


A kockázat megelőzésé-ért felelős szervezeti egység

Hatékony marketing és Projekt- és kommunikációs marketing tevékenységek, menedzser, ezeknek megfelelő tanácsadó büdzsé betervezése, rendelkezésre állása Tanulmányutak a menedzsmentnek, Projektgazda, ill. tapasztalt (új) ügyvezető munkatársak igazgató, PM-team kiválasztása Meglévő tapasztalat, az üzemeltetési Üzemeltetési szabályzat és igazgató, takarítók higiéniai előírások szigorú betartása Tapasztalt tanácsadó bevonása a tervezésbe, Tervező, speciális tervezési kivitelező, szempontok független figyelembe vétele, szakterületi és a kivitelezés ellenőrök során a minőségi előírások (pl.

A kockázat bekövetkeztének A kockázat hatása a projekt bekövetkeztének egészére. hatása a projekt Értékelés 1-10 időbeliségére ig. 10 = a (hónap) projekt bukása

3

Nem releváns

3

Nem releváns

1

Nem releváns

1

Nem releváns


5.

A nem megfelelő munkaerő felvétele miatti üzemelési zavarok

HU

6

I

CS

6.

Kulcspozícióban lévő munkatársak hirtelen távozása

HU

3

I

CS

7.

Legfontosabb beszállítók szerződést bontanak

GA

2

I

CS

8.

Közbiztonság romlása a Fürdőben ill. Jászberényben (személy, vagyon elleni bűncselekmények)

GA, HU

4

N

CS

9.

Turisztikai trendek változása miatt a fő szolgáltatások (gyógyászat, wellness) iránti kereslet csökkenése

GA

3

N

CS

72

csúszásmentes kő, korlátok) maximális betartása A munkaerő felvételét időben el kell kezdeni, ill. tapasztalt HRProjektmenedzser, szakemberre kell ill. ügyvezető bízni, pontos igazgató kiválasztási szempontok, motivációs teszt kidolgozása Megfelelő fizetési Ügyvezető és motivációs igazgató rendszer kialakítása Jó kapcsolatok kialakítása a Ügyvezető beszállítókkal, a igazgató, beszállítói piac gazdasági igazgató nyomon követése, alapos ismerete Biztonsági őrök alkalmazása a Ügyvezető Fürdőben, szoros igazgató együttműködés a Rendőrséggel Turisztikai trendek nyomon követése, azokhoz való alkalmazkodás, lehetőségek tudatos Marketing igazgató kiaknázása, szolgáltatások folyamatos megújítása, rugalmas árpolitika

6

Nem releváns

5

Nem releváns

3

Nem releváns

3

Nem releváns

4

Nem releváns


10.

A pénzügyi és gazdasági válság hatására csökken a kereslet

GA

4

N

N

11.

A Fürdő nem éri el a tervezett árbevételt (pl. a fokozódó árverseny, tervezettnél kisebb vendégszám, OEP-es bevételek kedvezőtlen alakulása)

GA, PÜ, MA

5

N

CS

12.

Energiaárak, rezsiköltségek növekedése

GA, PÜ

8

N

CS

13.

A jogszabályok változása (pl. a használt termálvíz kezelése szigorodik) miatt új beruházásokat kell megvalósítani

14.

Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár

JO

VM

3

2

N

N

Marketing akciók bevezetése, törzskártya Partneri kapcsolatok kiépítése a többi fürdővel (ÉA Termálklaszter), a célcsoportnak megfelelő, leghatékonyabb marketingeszközök, több elosztási csatorna használata, a Fürdőszövetség lobbyzzon a kedvezőbb OEP támogatások érdekében Alternatív energiaforrás (pl. geotermikus energia), modern nyílászárók betervezése

Marketingigazgató

6

Nem releváns

Marketingigazgató, ügyvezető igazgató

7

Nem releváns

Tervező, kivitelező

5

Nem releváns

N

Jogszabályok folyamatos figyelése, felkészülés a változásokra

-

2

Nem releváns

CS

Vandálbiztos berendezési tárgyak, pl. csaptelepek beépítése

Kivitelező, műsz. men. és független szakterületi ellenőrök

1

Nem releváns

73


Vis maior esetek miatti károk (turisztikai, fürdőüzemeltetési 15. szempontból a legfontosabb vis maior esemény a kedvezőtlen nyári időjárás)

VM

4

N

N

-

-

Nem releváns

5

7.3 Kockázatok kezelése Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése, bővítése Kockázatkezelés

sor sz.

A kockázat megnevezése

1.

Pályázati dokumentáció elkészítésének vagy hiánypótlásának elhúzódása

2.

Pályázati forrás el nem nyerése

3.

Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése

4.

Hitelígérvény megszerzésének elhúzódása

Hatása a Bekövetkezési projekt valószínűsége egészére nézve 1-10-ig (10=a (1-10-ig) projekt bukása)

A kockázat kezelésének részletes ismertetése

A kockázat bekövetkezése esetén teendő intézkedések

2

A PM-tagok és a külső szakértők minden határidőt szigorúan betartanak, jelzik az esetleges csúszásokat

Éjszakai munkavégzés, a feladatok megosztása a projektmenedzserek és a pályázók közt

10

Új források keresése, új pályázat benyújtása

Fellebbezés amennyiben lehetséges

2

7

Pályázati dokumentáció benyújtása után a projekt áttervezése, új források keresése

Fellebbezés amennyiben lehetséges

4

8

Finanszírozó bankkal időben megkezdeni a tárgyalást a hitelről

Több bankkal felvenni a kapcsolatot, megfelelő biztosíték felajánlása

2

2

74

A A kockázatkezelés kockázatkezelésért várható felelős szervezeti hatékonysága egység (%)

Másodlagos kockázatkezelési terv

A A másodlagos kockázatkezelés kockázatkezelési időbeli hatása a módért felelős projekt szervezeti egészére nézve egység (hó)

90

PM-team, tervező, szakértők, pályázat-készítő

-

-

0

95

PM-team, szakértők, pályázatkészítő

Más források keresése

Projektgazda, PM-team, szakértők, pályázat-készítő

2

95

Projektgazda

Új pénzügyi terv és analízis, valamint finanszírozás készítése

PM-team, szakértők, pályázat-készítő

2

80

Pü. menedzser, polgármester

Új pénzügyi terv és kockázatanalízis

Pü. menedzser, pályázatkészítő

2


5.

Pozitív bírálati döntés esetén a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása

6.

A közbeszerzési eljárás csúszása – a felhívás megjelenésének csúszása miatt

7.

8.

9.

– nem érkeznek érvényes ajánlatok

– az eljárást megtámadják

– a nyertes visszalép a szerződéskötéstől

–a legkedvezőbb ajánlatban 10. szereplő ár is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás

4

2

3

2

2

7

3

Szerződéskötés feltételeinek gyors és maradéktalan teljesítése, felkészülés a TSZ megkötésére

Kérelem a KSZ felé a szerződés megkötés határidejének módosítására

90

2

Minden közbenső határidő szigorú betartása, tapasztalt közbeszerzési szakértő alkalmazása

Szakértők felelősségre vonása, kártérítés. Kérelem a KSZ felé a közbeszerzési eljárás későbbi befejezésére

2

A felhívásnak megfelelő, fürdőépítésben járatos cégek időben történő tájékoztatása a felhívás megjelenéséről

2

4

5

PM-team, szakértők

Kivitelezői szerződés előkészítése, feltételes megkötése

PM-team

3

95

PM-team

-

-

1

Kérelem a KSZ felé az árajánlatok leadási határidejének módosítására

75

PM-team, közbeszerzési szakértő

Új közbeszerzés kiírása


2

Szabályos közbeszerzés után szakmai indoklás

Az eljárás lefolytatása után igazolás a közbeszerzés törvényes lefolytatásáról. Kérelem a KSZ felé a közbeszerzési eljárás későbbi befejezésére

80


-

-

3

Szerződés végleges formája előtt részletesen egyeztetni kell a nyertes kivitelezővel, vagy szerződéskötés a második legjobb ajánlattevővel

Szerződéskötés egy másik ajánlattevővel, szakmai indoklás a KSZ felé

95




5

Új pénzügyi terv és analízis, valamint finanszírozás készítése

A finanszírozási rendszer átdolgozása, esetleg kisebb projektelemek elhagyása, csökkentése, vagy pótlólagos hitelfelvétel

85

PM-team, szakértők, pályázat-készítő



2

75


11.

Hiánypótlás, tervezési pontatlanságok miatti csúszás

12.

A kivitelező késedelmes teljesítése

13.

– speciális eszközök beszállítási ideje miatti csúszás

14.

– eszközök, berendezések, gépészet meghibásodása

15.

A kivitelező nem teljesít megfelelő minőségben

16.

A kivitelező csődbe megy

Az erősödő építőipari kereslet és a gyengülő 17. forint miatt a vártnál jóval magasabb kivitelezői árak

4

6

2

2

7

3

7

3

Kiviteli tervek gyors korrigálása

5

Szigorú műszaki ellenőrzés, a szerződésben kötbérezési feltételek hangsúlyozása

3

Ütemezés betarttatása mind a kivitelezővel, mind az alvállalkozókkal, beszállítókkal

3

Eszközök, berendezések, gépészet szakszerű kezelésének ellenőrzése

3

Kivitelezés minőségének folyamatos ellenőrzése

A cselekvési ütemterv átdolgozása, ütemesebb kivitelezés

95

PM-team, tervező

-

-

2

70

független szakterületi ellenőrök, projektmenedzser

Kötbérezés érvényesítése

Pénzügyi menedzser

1

95


Kivitelezés irányításának átvétele

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőr

3

95

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök, kivitelezők

Garanciák érvényesítése

Kifizetés visszatartása

90


Garanciák érvényesítése

3

Pénzügyi garanciális elemek szerződésbe építése

Pénzügyi garanciák érvényesítése a kivitelezővel szemben, biztosítás kötése

90

Projektmenedzser, pü. menedzser

-

-

2

5

Reális költségvetés, tartalékképzés, belföldi építési anyagok használata (árfolyamingadozástól független)

Pótlólagos hitelfelvétel vagy saját forrásból történő önerő-biztosítás

80

Tervező, PMteam, kivitelező

-

-

2

Kötbér kirovása Alvállalkozó felelősségre vonása, kártérítés, adott eszközhöz kötött projektelem későbbi beiktatása (ütemterv módosítása). Gyors javíttatás a gyártóval/forgalmazóval, adott eszközhöz kötött szolgáltatás alternatíváinak felvonultatása.

76

Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök, kivitelezők Műsz. menedzser, független szakterületi ellenőrök

1

2


18.

Esetleges többletmunka felmerülése, minőségi követelmények nem teljesítése miatti csúszás

19.

Vis maior események miatti (pl. elemi, balesetből, szándékosságból adódó) károk

20.

A pályázati forrás lehívhatóságának csúszása

21.

Üzempróba, próbaüzem során felmerülő problémák

Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális 22. szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása

5

2

4

3

5

100


A kivitelezés során a megvalósulást rendszeresen ellenőrizni, az esetleges eltéréseket korrigálni kell


2

-

-

0,5

4

A többletmunka megfelelő ütemezése és gyors végrehajtása

Szorosabbra szabott cselekvési ütemtervvel gyorsabb munkavégzés

3

Az elemi csapásokat nem, de a szándékos károkozást menedzselni és a károkat gyorsan javítani lehetséges

Vis maior esetre való hivatkozás a KSZ-nél, határidő módosítási kérelem.

95

Műszaki menedzser, független szakterületi ellenőrök, kivitelező

4

Pontos, a szerződésnek maximálisan megfelelő projektmenedzsment, az igazolások gyors és pontos kiállítása

Kérelem a KSz-től a beruházás befejezési idejének módosítására.

95

PM-team

-

-

4

2

Pontos műszaki ellenőrzés, kötbér, garancia érvényesítése

Gyors hibajavítás, esetleges projektelemek későbbi üzembe helyezése

95

Független szakterületi ellenőrök, műszaki menedzser, kivitelező

-

-

1

4

Szakhatóságokkal naprakész kapcsolat, megfelelő tájékoztatás, tájékozódás az aktuális követelményekről

Kérelem a KSz-től a projekt átadási idejének módosítására

90

Független szakterületi ellenőrök, műszaki menedzser, kivitelező

-

-

2

77


Az új létesítmény elégtelen piaci bevezetése, pl. a 23. pre-opening költségek alultervezése miatt

Az üzemeltető járatlansága az új 24. szolgáltatások (pl. wellness) terén

Az üzemeltetési szabályzat és higiéniai előírások 25. be nem tartásából (esetleg emberi szennyezésből) eredő fertőzések Tervezési ill. kivitelezési hibákból adódóan 26. ez elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset A nem megfelelő munkaerő 27. felvétele miatti üzemelési zavarok

4

3

3

1

6

3

A rendelkezésre álló marketing és kommunikációs büdzsé hatékony, professzionális felhasználása

Az első kedvezőtlen eredmények birtokában újragondolni a marketing és kommunikációs tervet (pl. módosítani a célcsoportot, kommunikációs eszközöket)

95

3

Tanulmányutak a menedzsmentnek, tapasztalt (új) munkatársak kiválasztása, a munkaszerződésekben meg kell határozni a szakemberek szükséges végzettségét/szakmai tapasztalatát

Képzési programok tudatos végrehajtása

90

1

Folyamatos higiéniai ellenőrzés, a fertőzést szenvedők számára kárpótlás, esetleg kártérítés

A fertőzést szenvedők számára kárpótlás, esetleg kártérítése, válságkommunikációs terv alkalmazása

95

Üzemeltetési igazgató

1

Figyelmeztető táblák, piktogramok kihelyezése

A balesetet szenvedők számára kárpótlás, esetleg kártérítés, válságkommunikációs terv alkalmazása

95

6

Humánerőforrás professzionális és folyamatos menedzselése, képzés motiváció

Humán erőforrás menedzser leváltása, folyamatos ellenőrzés, számonkérés beiktatása

95

78

Projekt- és marketing menedzser, tanácsadó, marketingcég

Projekt- és marketing menedzser, tanácsadó, marketingcég

Nem releváns

PM-team, ügyvezető

Nem releváns

Válságkommunikáció

Marketingigazgató

Nem releváns


Kivitelezési hibák gyors kijavítása

Műszaki igazgató

Nem releváns


Listák készítése a potenciális munkavállalókról (adatbázis)


Nem releváns

Új marketing akcióterv kidolgozása

Projektgazda, PMKépzések tartása team


Kulcspozícióban 28. lévő munkatársak hirtelen távozása

29.

Legfontosabb beszállítók szerződést bontanak

Közbiztonság romlása a Fürdőben ill. 30. Jászberényben (személy, vagyon elleni bűncselekmények)

31.

Turisztikai trendek változása miatt a fő szolgáltatások (gyógyászat, wellness) iránti kereslet csökkenése

A pénzügyi és gazdasági válság 32. hatására csökken a kereslet

3

2

4

3

4

5

Széles kapcsolatrendszerrel bíró ügyvezető és üzemeltetési igazgató megbízása, akik gyorsan pótolni tudják a távozó munkatársakat

3

Korrekt kapcsolatok fenntartása a beszállítókkal (évente partner-party szervezése)

Új, szakmailag felkészült beszállítók keresése

3

Biztonsági őrök alkalmazása a Fürdőben, szoros együttműködés a Rendőrséggel

Bűntény esetén azonnali kapcsolat a Rendőrséggel, válságkommunikációs terv alkalmazása

4

Folyamatos vendégelégedettség mérés, ennek megfelelő termék- és árpolitika

Az első kedvezőtlen eredmények birtokában újrapozícionálni, trendkövetővé tenni a szolgáltatásokat, a marketing és kommunikációs tervet, növelni a marketingkeretet

80

Marketing igazgató

5

Folyamatos vendégelégedettség mérés, ennek megfelelő termék- és árpolitika

Marketingakciók, kedvezmények

70

Marketing igazgató

Azonnal felvenni a kapcsolatot a szakma legkiválóbb képviselőivel a haladéktalan utánpótlás érdekében.

79

PM-team, tanácsadó

Vonzó munkahelyi légkör, megfelelő kompenzációs rendszer, belső marketing működtetése

Ügyvezető és üzemeltetési igazgató

Nem releváns

95

Ügyvezető és gazdasági igazgató

A beszállítói piac alapos ismerete, kapcsolatépítés pl. az ÉA Termálklaszteren keresztül

Ügyvezető és gazdasági igazgató

Nem releváns

95

Ügyvezető és üzemeltetési igazgató, Rendőrség

Térfigyelő rendszer kiépítése a Fürdőben és környékén

Ügyvezető igazgató, Önkormányzat

Nem releváns

Elavult szolgáltatások átalakítása, esetleg újak bevezetése

Ügyvezető igazgató, marketing igazgató

Nem releváns

-

-

Nem releváns

95

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – Előzetes Vizsgálati Dokumentáció A Fürdő nem éri el a tervezett árbevételt (pl. a fokozódó árverseny, 33. tervezettnél kisebb vendégszám, OEP-es bevételek kedvezőtlen alakulása)

34.

Energiaárak, rezsiköltségek növekedése

35.

Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár

5

8

2

7

A célcsoport(ok)nak megfelelő, leghatékonyabb, professzionális marketingeszközök (több elosztási csatorna) használata, lehető legtöbb profitcenter kialakítása

Az első kedvezőtlen eredmények birtokában újrapozícionálni, trendkövetővé tenni a marketing és kommunikációs tervet

5

Alternatív energiaforrás (pl. geotermikus energia), modern nyílászárók használata

Alternatív energiahasznosítás fokozása, pályázati források keresése

Biztonsági emberek látható jelenléte

Azonnali kitiltás, feljelentés a tettes ellen, kártérítés

1

80

90

90

95

Ügyvezető igazgató, marketing igazgató, üzemeltetési igazgató

Árverseny elkerülése érdekében partneri kapcsolatok kiépítése a többi fürdővel (ÉA Termálklaszter)

Marketing igazgató

Nem releváns

Műszaki igazgató

Hosszú távú szerződések az energiaszolgáltatóval

Ügyvezető és műszaki igazgató

Nem releváns


A kritikus pontok térfigyelő kamerákkal történő felszerelése

Műszaki igazgató, üzemeltetési igazgató

Nem releváns


7.4 Stratégiai kockázatok Ebben részben azon kockázatokat foglaljuk össze, illetve fejtjük ki röviden, melyek stratégiai jelentőségűek, tehát a Fürdő versenyképességét, sikeres működését befolyásolhatják, vagy tulajdonosi döntést igényelnek.

7.4.1

A versenyképességet befolyásolni képes kockázatok

1. A projekt elhúzódása A jászberényi projekt esetében komoly versenyelőnyt jelentene, ha a Fürdő jóval hamarabb megnyílik, mint a mostani, Új Széchenyi Terv keretében elinduló fejlesztési hullám többi résztvevői, az újdonság erejét így lehetne a legjobban kihasználni. Amennyiben a projektfejlesztés elhúzódik, késedelem jelentkezik a pályázati eljárásban, és késik a projekt, akkor a korai nyitásból adódó versenyelőny is csökken. 2. Az új létesítmény elégtelen piaci bevezetése, pl. a pre-opening költségek alultervezése miatt Bármilyen pénzügyi nehézség esetén mindenki hajlamos a marketingköltségek megkurtítására. A pre-opening költségekből azonban nem szabad lefaragni, mivel a projektet nem csak létrehozni, hanem sikeresen üzemeltetni is kell, a kötvények visszafizetése, a projekt megtérülése csak így biztosítható. 3. Az üzemeltető járatlansága wellness téren A wellness szolgáltatások néhány éve jelentek meg hazánkban, és töretlen népszerűségnek örvendenek. Az emberek fejében a wellness még mindig kicsit luxust, drágát, valami kellemes varázslatot jelent. Nem szabad ezt a nimbuszt amatőr üzemeltetéssel, ügyetlen hibákkal tönkretenni, hiszen a wellness nem csak a Fürdő hírnevét fogja öregbíteni, de – professzionális üzemeltetés esetén – igen jól is jövedelmez. 4. Fertőzések „Még a legjobb helyen is előfordul”, de a Jászberényi Strand és Termálfürdő lehetőleg legyen kivétel! Mindenkinek kellemetlen, főként ha a fertőzést elszenvedő vendég veszi a fáradságot, és megpróbálja lejáratni a Fürdőt. Nagyon kell vigyázni, és mindent meg kell tenni a kitűnő higiéniás állapot fenntartásáért, méghozzá jól látható módon, tehát óránként takarítani szükséges a mellékhelyiségeket, a zuhanyozókat és azokat a felületeket, ahol sokan járnak mezítláb. Megéri tehát a megelőzés, hiszen a sajtó is boldogan foglalkozik ilyen „hírértékkel”. Megfelelő kárpótlással, esetleg kártérítéssel ennek elejét lehet venni, de legvégső esetre fontos, hogy legyen a menedzsmentnek válságkommunikációs terve. 5. Elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset Szintén rendkívül ártalmas lehet a Fürdő jó hírét tekintve. Ezért is szükséges a kivitelezés során a minőségi előírások maximális betartása, illetve a válsághelyzetek megfelelő kezelése, kommunikációja.

81


6. A nem megfelelő munkaerő felvétele miatti zavarok A szolgáltatóiparban tevékenykedők sikere elsősorban a munkatársak felkészültségén, hozzáállásán, jó kommunikációs készségén múlik. Ezért kell, hogy humánerőforrás menedzsment terén tapasztalt szakember végezze ezt a feladatot. 7. Kulcspozícióban lévő munkatársak hirtelen távozása Nem állhat elő olyan helyzet, hogy a cég működése megbénuljon, hiszen ez a vendégkör azonnali összeomlását eredményezné. Vonzó munkahelyi légkör, megfelelő kompenzációs rendszer és belső marketing kialakításával mindez megoldható. 8. Legfontosabb beszállítók szerződést bontanak A beszállítókon, az ő jóindulatukon is múlik a siker, ennek érdekében korrekt üzleti kapcsolatokat kell kiépíteni és fenntartani velük, pl. kifizetések időben történő teljesítése. Emellett a beszállítói piac alapos ismerete is szükséges. 9. Közbiztonság romlása a Fürdőben ill. Jászberényben A személy, vagyon elleni bűncselekmények száma sajnos emelkedik a turistaforgalom erősödésével. Egyetlen turisztikai vállalkozás – és természetesen Jászberény Városa – jó hírének sem tesz jót a közbiztonság romlása, a vállalkozások számára ez direkt árbevételcsökkenéssel jár.

7.4.2 Tulajdonosi döntést igénylő kockázatok 1. Pályázati forrás el nem nyerése Mivel a tulajdonos Önkormányzat önerőből nem képes megvalósítani, a pályázati támogatás el nem nyerése egyenlő a projekt bukásával. Ebben a nemkívánatos esetben a tulajdonosnak a projektet alapjaiban kell újragondolnia. 2. Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése A projektelemek maximális kidolgozottsága, indokoltsága azért lényeges, hogy a jelenlegi, a Bíráló Bizottság által javasolt támogatást maradéktalanul megkaphassa a projekt. Ellenkező esetben szintén jelentős veszélybe kerül a projekt megvalósulása. 3. Pozitív bírálati döntés esetén a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása A „projekt elhúzódása” résznél leírtaknak megfelelően elveszhet a hazai és nemzetközi fejlesztések viszonylatában jelentkező korai nyitásból származó előny. A projektgazdának tehát elemi érdeke, hogy a szerződéskötés feltételeit gyorsan és maradéktalanul teljesítse. Amennyiben a szerződéskötés késedelmet szenved, akkor az előleg sem érkezik meg időben, hiszen a projektgazda 2012. szeptemberében kívánja indítani a projektet – amennyiben ez lehetséges lesz. 4. A legkedvezőbb kivitelezői ajánlatban szereplő ár is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás Tulajdonosi döntés kérdése, hogy a projektre új finanszírozási terv készüljön, vagy új közbeszerzés legyen kiírva.

82


5. A kivitelező csődbe megy Ezt az eseményt megelőzni nem lehet, de kezelni nagyon is szükséges. A projekt likviditása érdekében csak megfelelő minőségű teljesítése esetén szabad fizetni. Több kivitelezővel is jó kapcsolatot kell tartani, mert nem szabad elveszíteni a korai nyitásból származó előnyt, ld. még kivitelező késedelmes teljesítése. 6. Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása A kockázat felmerülésének esélyét csökkenteni nem lehet, de a tulajdonos Önkormányzat kezelheti a kockázatot úgy, hogy jelentős segítséget nyújthat szakhatósági engedélyek beszerzéséhez.

83


PÉNZÜGYI MELLÉKLET

84


KÖLTSÉGVETÉS

I. Előkészítés költségei Projekt előkészítés költségei 1 Közbeszerzés költsége 2 Tervek, engedélyezési eljárások költségei 3 Részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT)

II. Megvalósítási költségek Projekt menedzsment költségei 1 Vezető projektmenedzser 2 Pénzügyi menedzser 3 Műszaki menedzser 4 Turisztikai menedzser A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő szolgáltatások igénybevételének költségei 1 Műszaki ellenőr költsége 2 Könyvizsgáló költsége 4. Marketing költség 4.1 Nyilvánosság biztosításának költsége 4.2 Üzleti marketingtevékenység költsége Építési, beruházási költségek (ami releváns) Meglévő épületrészek átalakítása-felújítása Új épületrészek kialakítása (2400 nm * 300 e Ft) Parkosítás, sportpályák, játszótér Új kút fúrása Kinti medencék sátras lefedésének költsége Eszközök Berendezések cseréje Gyógyászati eszközök Immateriális javak Szoftver (beléptető és értékesítő rendszer) Gyógyvízzé minősítés eljárás költségei ÁFA adók, közterhek Tartalék Saját teljesítés Összköltség (csak elszámolható) Le nem vonható ÁFA

Bruttó összköltség

85

60 000 000 60 000 000 2 000 000 50 000 000 8 000 000 1 539 828 000 11 700 000 3 600 000 2 700 000 2 700 000 2 700 000

75 000 000 75 000 000 2 500 000 62 500 000 10 000 000 1 924 785 000 14 625 000 4 500 000 3 375 000 3 375 000 3 375 000

45 000 000 13 000 000 2 000 000 30 000 000 5 000 000 25 000 000 1 331 600 000 392 000 000 720 000 000 94 600 000 70 000 000 55 000 000 35 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 5 000 000

56 250 000 16 250 000 2 500 000 37 500 000 6 250 000 31 250 000 1 664 500 000 490 000 000 900 000 000 118 250 000 87 500 000 68 750 000 43 750 000 25 000 000 18 750 000 12 500 000 6 250 000 6 250 000 133 160 000 1 999 785 000

106 528 000 1 599 828 000

Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése

Recommend Documents