J E L E N T É S. a Kormány részére

TERVEZET- A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 17.041-1/2007-SZMM

JELENTÉS a Kormány részére a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat végrehajtásáról

Budapest, 2007. szeptember

Készítette: dr. Horváth Melinda

Látta: dr. Ürmös Andor

Jóváhagyta: Csizmár Gábor

2

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Kormány 2004 márciusában fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat a 2004-2006 közötti időszakra fogalmazza meg a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati teendőket. Elrendeli továbbá, hogy az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a tárgyévet megelőző év intézkedési terveinek szakmai és pénzügyi teljesítéséről évente március 31-ig számoljanak be a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (a továbbiakban: CTB). Ezen beszámolók alapján a CTB elnöke évente május 31ig jelentést készít a Kormány részére a kormányzati program időarányos végrehajtásának helyzetéről. Jelen előterjesztés célja, hogy eleget tegyen a fent említett jelentéstételi kötelezettségnek, és tájékoztassa a Kormányt az egyes tárcák által a 2004-2006 közötti időszakban a romák társadalmi integrációjának, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentésének elérése érdekében tett intézkedésekről. Nem célja ugyanakkor az egyes intézkedések társadalmi hatásainak mérése, vizsgálata; a megvalósított programok társadalmi hasznosságáról ugyanis független kutatók kutatásaik során adhatnak számot. A beszámolók minden évben elkészültek, korábbi felsővezetői döntések alapján azonban azok a Kormány napirendjén nem szerepeltek. Éppen ezért a jelentés a három évre vonatkozóan összevontan kerül benyújtásra a Kormány elé. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi struktúrában az elmúlt időszakban több változás is történt, és minden évben az éppen akkor aktuálisan működő tárcák nyújtották be a beszámolókat, a jelentés is ennek megfelelően készült el. A 2004. és 2005. évre vonatkozó jelentést a CTB külön-külön is megvitatta, míg az összevont jelentést – figyelembe véve, hogy 2006 decemberétől a CTB megszűnt és helyette a Roma Integrációs Tanács (a továbbiakban: RIT) jött létre – a RIT augusztus 23-i ülésén tárgyalta meg. A jelentés a szaktárcák – a Korm. határozatban megfogalmazott szempontok alapján megírt – beszámolóinak figyelembevételével készült. A melléklet szerinti jelentés első része a tárcabeszámolók általános értékelését, a kormányzati program fő területeinek áttekintését tartalmazza. Ezt követik a tárcák részletes szakmai beszámolói; a 2004. évre vonatkozóan a jelentés 1. Készítette: dr. Horváth Melinda



3


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

számú függelékében, a 2005. évre vonatkozóan a 2. számú függelékben, míg a 2006. évi beszámolókat a 3. számú függelék foglalja össze. II. Kormányprogramhoz való viszony A jelentés kapcsolódik a vonatkozó Kormányprogramok azon célkitűzéseihez, melyek a jogegyenlőség megteremtésére, a társadalmi egyenlőség kialakítására, valamint a magyarországi romák gazdasági, kulturális és politikai integrációjára irányulnak. A Kormányprogramok szemléletének megfelelően e téren átfogó, összehangolt kormányzati munkára van szükség, melynek lényeges eleme a CTB által elfogadott, és a Kormány részére elkészített jelentés is. III. Előzmények A 2002-2003. évekre vonatkozóan – a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat rendelkezéseinek megfelelően – a Kormány 2005-ben elfogadta a CTB jelentését. 2005 márciusában került sor a Korm. határozat 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozattal történő módosítására (a továbbiakban: Módosítás). A tárcák eredményeinek a korábbiaknál megalapozottabb értékelése érdekében a Korm. határozat 5. pontja elrendelte ugyanis egy új, egységes szakmai beszámolórendszer kiépítését. Az ennek megfelelően megszületett Módosítás mellékletei határozzák meg jelen beszámoló tartalmi követelményeit, valamint a Korm. határozat végrehajtására vonatkozó, a tárcák által készített éves intézkedési tervek egységes szempontrendszerét. IV. Várható szakmai hatások A Kormány a tárcabeszámolók és azok értékelése alapján rendszerezett és áttekinthető képet kap a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program helyzetéről, a költségvetési források felhasználásáról. A jelentés által összegzett korábbi tapasztalatok hozzájárulnak a 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat mellékleteként elfogadott Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervének megvalósításához kidolgozásra kerülő – és a 2008. évtől a kormányzati intézkedéseket meghatározó – kétéves intézkedési tervek sikeréhez, továbbá a szükségleteknek megfelelően tervezhetővé, ellenőrizhetővé válnak az elkülönített költségvetési források. A Korm. határozatban vállalt tárcafeladatok teljesítése révén felgyorsulhat a cigányság társadalmi integrációjának megvalósulása, ezen belül is kiemelten a Készítette: dr. Horváth Melinda



4


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

piacképes tudás megszerzése, a foglalkoztatási helyzet, valamint a szociális transzferek igénybevételének javulása, a hátrányos helyzetű térségekben kiépülő infrastruktúra pedig lehetőséget teremt a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének biztosítására. V. Várható gazdasági hatások A jelentésnek költségvetési kihatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások A romák társadalmi integrációját elősegítő összehangolt kormányzati munka keretén belül megvalósult intézkedések az esélyegyenlőség érvényre juttatását, a romák társadalmi kirekesztődésének megakadályozását, az előítéletek csökkenését, a hátrányos helyzet újratermelődésének megelőzését, az életminőség javítását, a mélyszegénység csökkenését eredményezik, valamint erősítik a társadalmi kohéziót és csökkentik a társadalmon belül kialakult ellentéteket. Többször felmerült a többségi társadalom, valamint a kormányzat részéről a roma programok túlfinanszírozottságának problémája, míg ugyanezt az érintett roma szervezetek a programok hatékonyságának megkérdőjelezésével alulfinanszírozottnak ítélték. VII. Kapcsolódások A jelentés kapcsolódik a „Romák gazdasági és társadalmi integrációját elősegítő 2008-2009. évekre vonatkozó kormányzati intézkedésekről” készült előterjesztéshez. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: Készítette: dr. Horváth Melinda


Igen

Nem


5


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

További lakossági tájékoztatás: Részletezve (célcsoport-bontásban): célcsoport: média: A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje:




6


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet a 17.041-1/2007-SZMM. számú jelentéshez

JELENTÉS a Kormány részére a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat végrehajtásáról

Tartalomjegyzék 1. A kormányzati feladatok megvalósításával kapcsolatos elvek és elvárások_____________ 7 2. A tárcabeszámolók általános értékelése ________________________________________ 8 3. A Kormányzati Program fő területeinek áttekintése _______________________________ 9 I. Általános rendelkezések__________________________________________________ 10 II. Jogegyenlőség érvényesítése _____________________________________________ 10 III. Életminőség javítása ___________________________________________________ 10 IV. Oktatás és képzés _____________________________________________________ 12 V. Foglalkoztatás_________________________________________________________ 14 VI. Informatikai tudás és eszközrendszer ______________________________________ 15 VII. Kultúra, kommunikáció, identitás ________________________________________ 16 4. A Kormányzati Program végrehajtásának tárcánkénti értékelése, összegzése __________ 17 5. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság működéséről ________________________________ 22 6. Forrástábla______________________________________________________________ 26




7


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Kormány 2004 márciusában fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat hatályon kívül helyezte: • a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozatot; • az azt módosító 1073/2001. (VII. 13.) Korm. határozatot; • a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat végrehajtásának egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszeréről szóló 1051/2002. (V. 14.) Korm. határozatot; valamint • a romák társadalmi integrációját előmozdító kormányzati együttműködés irányelveiről és szervezeti kereteiről szóló 1186/2002. (XI. 5.) Korm. határozat 3. c) pontját. A Korm. határozat a 2004-2006 közötti időszakra fogalmazza meg a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati teendőket. Elrendeli továbbá, hogy az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a tárgyévet megelőző év intézkedési terveinek szakmai és pénzügyi teljesítéséről évente március 31-ig számoljanak be a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (a továbbiakban: CTB). Ezen beszámolók alapján a CTB elnöke évente május 31-ig jelentést készít a Kormány részére a kormányzati program időarányos végrehajtásának helyzetéről és a CTB működéséről. 2005 márciusában került sor a Korm. határozat 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozattal történő módosítására (a továbbiakban: Módosítás). A tárcák eredményeinek a korábbiaknál megalapozottabb értékelése érdekében a Korm. határozat 5. pontja elrendelte ugyanis egy új, egységes szakmai beszámolórendszer kiépítését. Az ennek megfelelően megszületett Módosítás mellékletei határozzák meg jelen beszámoló tartalmi követelményeit, valamint a Korm. határozat végrehajtására vonatkozó, a tárcák által készített éves intézkedési tervek egységes szempontrendszerét. A Korm. határozatban megfogalmazott feladatok teljesítéséről szóló jelen jelentés 1. melléklete tartalmazza a 2004. évre, a 2. melléklete a 2005. évre, míg a 3. melléklete a 2006. évre vonatkozó részletes tárcabeszámolókat. A tárcák a Módosításban megfogalmazott szempontok alapján készítették el jelentésüket. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi struktúrában az elmúlt időszakban több változás is történt, és minden évben az éppen akkor aktuálisan működő tárcák nyújtották be a beszámolókat, a jelentés is ennek megfelelően készült el. A 2004. és 2005. évre vonatkozó jelentést a CTB külön-külön is megvitatta, míg az összevont jelentést – figyelembe véve, hogy a CTB 2006 decemberében megszűnt és helyette a Roma Integrációs Tanács (a továbbiakban: RIT) jött létre – a RIT 2007. augusztus 23-i ülésén tárgyalta meg.

1. A kormányzati feladatok megvalósításával kapcsolatos elvek és elvárások A Korm. határozat által megfogalmazott Kormányzati Program célja a romák társadalmi integrációjának megteremtése. Ezen integráció az egyes ágazatok közötti horizontális együttműködésen alapul és az alábbi – a tervezéskor, a megvalósításkor és az értékeléskor egyaránt figyelembe veendő – alapelvek teljesülését feltételezi: egyenlő bánásmód; szegregáció felszámolása; komplexitás; integráció; pozitív diszkrimináció; a kulturális Készítette: dr. Horváth Melinda



8


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------identitás megőrzése; modernizáció; szociális és etnikai dimenzió szétválasztása; a társadalmi, gazdasági illetve területi kohézió elve. A romák társadalmi integrációját elősegítő összehangolt kormányzati munka keretén belül megvalósult intézkedések a jog- és esélyegyenlőség érvényre juttatását, a romák társadalmi kirekesztésének megakadályozását, az előítéletek csökkenését, a hátrányos helyzet újratermelődésének megelőzését, az életminőség javítását, a mélyszegénység csökkenését eredményezhetik. Erősíthetik továbbá a társadalmi kohéziót és csökkenthetik a társadalmon belül kialakult ellentéteket.

2. A tárcabeszámolók általános értékelése A jelentés a Kormányzati Program teljes időszakáról ad képet. A megvalósításról szóló beszámolók a Kormány által meghatározott intézkedéseken és feladatokon túlmenően is tartalmaznak a Kormányzati Programhoz kapcsolódó önként vállalt további intézkedéseket. Jelen jelentés célja, hogy a Kormányzati Programban kijelölt feladatok szaktárcák általi végrehajtásáról, megvalósulásáról adjon számot. Nem célja ugyanakkor az egyes intézkedések társadalmi hatásainak mérése, vizsgálata. A megvalósított programok társadalmi hasznosságát ugyanis független kutatók kutatásaik során mutathatják be. A beszámolók szöveges és számszerű elemzése alapján megállapítható, hogy a 2003. évi forrásokhoz képest (tervezett forrás mintegy 11.969 M forint, tényleges ráfordítás 16.714 M forint) a 2004. évre a roma integrációs feladatok megvalósítására összesen a tárcák által tervezett forrás 10 421,4 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg 20 834,5 M forint volt. A 2005. évre a tervezett forrás 49 132,2 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg pedig 21 770,7 M forint volt. A 2006. éves beszámolóban részben a Kormányzati struktúrában bekövetkezett változások miatt, részben pedig azért, mert egyes szaktárcák romákra szánt külön forrásokat nem jelöltek meg, a tervezett forrás mindösszesen 552,2 M forint volt. A ténylegesen felhasznált összeg mintegy 24.446,2M forint volt. Az összeg az előző év felhasznált forrásához számottevően több, azonban az uniós források döntő hányadára az adatközlők, romákra vonatkozó részhányadot külön nem becsültek meg. A jelentésben szereplő forint összegek, valamint az érintett létszám a legtöbb esetben becsült adatok. Ennek oka, hogy a romákra ténylegesen fordított összeg az egyes programok jellege, vagy a költségvetés szerkezete miatt nem nevesíthető pontosan. Kétféle roma-programot különböztethetünk meg; egyrészt a nevesített roma-programot, másrészt pedig a hátrányos helyzetűeknek vagy mélyszegénységben élőknek címzett programot. A második modell esetében a programba bevont roma résztvevőkre fordított összeget értelemszerűen csak becsléssel tudják megadni a tárcák, így a megadott források becsült adatokként kezelendők. Emellett a számszerű adatok, indikátorok hiánya számos esetben nem ad teljes értékelésre lehetőséget, amely mögött részben az a tény húzódik meg, hogy az egyes programok sok esetben nem elkülönített forrásból kerültek finanszírozásra, azaz a tárcák nem rendelkeztek külön költségvetési sorral a Kormányzati Program feladatainak megvalósításához. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látszik, hogy az esetek többségében nem elegendő az egyes problémák külön-külön történő kezelése. A hatékonyság érdekében elengedhetetlen komplex programok tervezése, megvalósítása, melynek programelemei egymást kiegészítve erősítik egymást. Éppen ezért a következő években továbbra is fontos feladat, egyben lehetőség marad a szaktárcák együttműködésének fokozása, a munkakapcsolatok célirányos továbbfejlesztése. Készítette: dr. Horváth Melinda



9


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tárcák által megvalósított programok célcsoport-meghatározása meglehetősen eltérő volt. Míg pl. az OKM hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekeknek nyújtott támogatást, addig a GKM pályázataiban kifejezetten romákat támogatott. Ez utóbbi esetben a pályázati kérelemhez mellékelni kellett egy az országos cigány önkormányzat által kiállított igazolást. A foglalkoztatási programokban elsősorban a hátrányos helyzetűeknek, tartósan munkanélkülieknek, alacsony iskolai végzettségűeknek hirdettek pályázatokat. Ezekben is nagy számmal vettek részt romák, ami annak is köszönhető, hogy a programok végrehajtói a résztvevők kiválasztási eljárásába a cigány kisebbségi önkormányzatokat és roma civil szervezeteket is bevontak. Az egészségügyi programok is elsősorban hátrányos helyzetűekre koncentráltak. A tárcák beszámolóiból látszik, hogy szinte valamennyi területen (kivéve pl. a kultúrát és az antidiszkriminációt) elsősorban nem etnikai, hanem területi és szociális szempontok alapján határozták meg a célcsoportot, ami a jövőben megoldást jelenthet az adatvédelemmel kapcsolatos nehézségek elkerülésére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem etnikai célzásnál külön figyelmet kell fordítani a romák ezen programokhoz való hozzáférésére. Ki kell emelni továbbá, hogy a sikeres programok megvalósításában valamilyen módon minden esetben részt vettek a kisebbségi önkormányzatok és/vagy roma civil szervezetek. A 2004. évre vonatkozó beszámolók tapasztalatai szerint nehézséget okozott, ha egy-egy komplex feladat esetében több felelős tárca eltérő módon értelmezi és tervezi a feladatot, részfeladatot. Ez az adott feladat fő céljának megvalósulását veszélyezteti. A jövőben ez megkívánja a kormányzati koordináció és tárcaközi együttműködés hatékonyságának javítását, fejlesztését. A 2005. évre vonatkozó beszámolók alapján általánosságban elmondható, hogy a költségvetési szigor következtében számos program elmaradt, vagy lényegesen kevesebb forrással gazdálkodhatott. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy a tárcák szinte mindegyike több tervezett, de lényegesen kevesebb ténylegesen felhasznált forrásról számolhatott be. A 2006. évre vonatkozó beszámolókban a Kormányzati Program által meghatározott feladatok teljesítése mellett jelentős a Kormányzati Programon túli feladatvállalás is. A kormányzati struktúra átalakítása következtében a tárcáktól az Irányító Hatóságok átkerültek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletébe, ezért az egyes operatív programok romákat érintő programjainak ismertetését az NFÜ beszámolója tartalmazza, melyhez az érintett tárcák beszámolói, az általuk végrehajtott projektek mentén kiegészítéseket, többlet információkat hordoznak. A Kormányzati Programban vállalt feladatokat, valamint azok továbbgondolt új rendszerét a 2008. évtől a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Terv alapján kialakításra kerülő kétéves intézkedési tervek (az első 2008-2009 közötti időszakra vonatkozóan) veszik át. Az elmúlt évek beszámolási tapasztalatai a tárcaszintű jelentési szempontok egyszerűsítését, pontosítását a kormányzati jelentés struktúrájának átalakítását követeli meg. A következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tervezett intézkedések, hozott döntések ismertetésére, valamint a civil szervezetek társadalmi vitába való hatékonyabb bevonására.

3. A Kormányzati Program fő területeinek áttekintése




10


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------I. Általános rendelkezések A Kormányzati Program még nem rendelkezett a tárcák megújult struktúrájához és feladataihoz egyértelműen köthető felelősségi rendszerről. Általános tapasztalat az „I. Általános rendelkezések” fejezettel kapcsolatban, hogy a megvalósításért felelős tárcák nem mindig értelmezték magukra nézve egyértelműen a „érintett miniszterek” általános besorolást. II. Jogegyenlőség érvényesítése A jogegyenlőség érvényesítése érdekében a tárcák által kezdeményezett és megvalósított legfontosabb projektek az alábbiakban foglalhatók össze. Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat A jogvédelem területén az igazságügyi tárca szakmai irányításával – a Miniszterelnöki Hivatal (MEH, beleértve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályt is), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) együttműködésében – évek óta működik a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat (a továbbiakban: Hálózat). A Hálózat által kezelt ügyek többsége munkaügyi diszkriminációval, lakhatással, szociális támogatással, személyhez fűződő jogok védelmével és oktatási intézményekben tapasztalt jogsérelemmel kapcsolatos jogvita volt. 2004. évben huszonhét ügyvéd vett részt a Hálózat munkájában, akik heti két fogadóórát tartottak a hozzájuk forduló ügyfelek számára. A Hálózat jelen volt Budapesten és valamennyi megyében legalább egy településen. A nagy kiterjedésű, vagy a romák által sűrűn lakott megyékben két ügyvéd látta el a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat. Gondot jelentett, hogy a célcsoport nem kapott elegendő tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy milyen típusú ügyekben, milyen segítséget várhat. Éppen ezért a propagandatevékenység fokozásában nagyobb szerepet kell kapniuk a cigány kisebbségi önkormányzatoknak. 2005. évben harminc ügyvéd vett részt a Hálózat munkájában. A 2005. év folyamán - annak érdekében, hogy a Hálózat minél több emberhez jusson el – a tevékenységi kör szélesítésének új módjaként az Igazságügyi Minisztériummal szerződésben álló ügyvédeknél szorgalmazták, hogy egy megyében több településen is tartsanak fogadóórát. A Hálózat ilyen irányú többletköltséggel nem járó - bővítésének eredményeként az ügyvédek a 2005. január 1-jei harminc helyhez képest 2005. decemberében már negyvenegy településen tartottak ügyfélfogadást. 2006. évben továbbra is harminc ügyvéd segítette a Hálózat munkáját, akik a 2005-ös bővítéshez hasonló továbbfejlesztés eredményeként 2006. decemberében már negyvennégy településen tartottak ügyfélfogadást. A tárca 2006-ban három napos szakmai továbbképzést is szervezett az ügyvédek részére, amelyen részt vett a rendezés helye (Sátoraljaújhely) szerint érintett helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is. 2006-ban is folyamatos feladatként jelentkezett a Hálózat tevékenységének minél szélesebb körben történő propagálása, amelynek érdekében információs kiadványokat adott ki, és ingyenesen hívható zöld számot indított az igazságügyi tárca, állandó kapcsolatot tartott a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, és a résztvevő ügyvédek a helyi sajtó útján népszerűsítették munkájukat. III. Életminőség javítása Az életminőség javítása érdekében, az egészségügy és a lakhatás területén a tárcák által tett intézkedések az alábbiakban foglalhatók össze. Készítette: dr. Horváth Melinda



11


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Egészségügy Az Egészségügyi Minisztérium intézkedéseket kezdeményezett a telepeken, vagy telepszerű lakókörnyezetben élőket érintő környezeti és egészséget veszélyeztető tényezők megszüntetése érdekében. Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja keretében a népegészségügyi szűrővizsgálatokon a roma lakosság részvételének növelését pályázati programokkal segítette elő. A 2004-ben meghirdetett Tolerancia az Egészségért Program modellkísérletként valósította meg öt kórházban az egészségügyi dolgozók toleranciájának megerősítését, a diszkrimináció és előítéletesség csökkentését, a sajátos ápolási és ellátási szükségletek biztosítását. 2006-ban, a roma lakosság egészségtudatos magatartásának növelése érdekében a helyi ÁNTSZ-ek szervezésében, valamint a regionális egészségügyi tanácsok és a kisebbségi önkormányzatok bevonásával a Népegészségügyi Program célkitűzéseihez illeszkedő regionális roma egészségnapok megszervezéséhez nyújtott támogatást a tárca. A programban összesen 26.400 fő vett részt és 250 szűrővizsgálatra került sor. Emellett a tárca a többcélú intézmények által elérhető hátrányos helyzetű csoportok részére a helyi önkormányzatok és az ÁNTSZ bevonásával egy komplex prevenciós programot valósított meg. A programban háziorvosok, ápolók, védőnők alapellátási feladatokkal kapcsolatos népegészségügyi képzésére, kiadványok készítésére, rendezvények, továbbképzések szervezésére került sor. Lakhatás A 2005. évre több tárca együttműködésével kidolgozott a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja” telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élő halmozottan hátrányos helyzetűek, köztük többségében romák életminőségének javítását célozta. A programban pályázati úton kaptak támogatást azok az önkormányzatok, amelyek a program keretében az ott élők lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és oktatási hátrányait kívánták felszámolni. A modellprogramban való részvételre 2005 februárjában előzetes szakértői egyeztetések alapján negyven négyezer fő alatti kistelepülést hívott meg az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A települések két fordulóban pályáztak. Az elsőben a minisztérium helyi igényfelmérésen alapuló koncepcionális megoldást várt a pályázóktól. Az értékelő bizottság döntése alapján huszonkét település jutott tovább a második fordulóba, ahol már részletes programot kellett kidolgozniuk a helyi probléma kezelésére. A második fordulóban tizenhét település adta be pályázatát. Végül 55-90 M Ft közötti összeggel kilenc projekt támogatására került sor. A 2006. évben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál folytatódott a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs program”. A program végrehajtására a 2006. évben a központi költségvetésben 400 millió forint került elkülönítésre. Ez az összeg kiegészült az Országos Területfejlesztési Hivatal által átadott 70 millió forinttal. A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány további 105 millió forinttal támogatta. A 2006-ban kiírt meghívásos pályázaton újabb – összesen tizenegy – önkormányzatok és civil szervezetek nyertek támogatást. A program második körét 2006. szeptemberében indította el a tárca. A pályázat 2006. novemberében került kiírásra, míg a meghívott települések pályázatainak elbírálására és a településekkel való szerződéskötésre decemberben került sor.




12


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------IV. Oktatás és képzés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakmai és intézményi szinten is összefüggő, komplex rendszert épített ki és működtet a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében. A rendszer elemei egymásra épülnek és egymás működését kiegészítik. Az intézkedések a sürgős megoldást, változtatást igénylő problémákra reagálnak, és hozzájárulnak a roma gyermekek integrációjának megvalósulásához. Az oktatás területén a tárca által kezdeményezett és megvalósított legfontosabb projektek a következők. Országos Oktatási Integrációs Hálózat A szegregáció felszámolásának elősegítése és az integrációs normatíva elterjesztésének érdekében épült ki és 2003. január 1 óta működik az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH). Az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, és minél több intézményben történő bevezetése hozzájárult az oktatás területén jelentkező diszfunkciók felszámolásához. A normatíva és az Integrációs Pedagógiai Keretrendszer összekapcsolásának eredményeként az érintett oktatási intézmények pedagógiai modernizációt hajthattak végre. Az OOIH a bázisintézmények hálózatának kialakítása egyben „pilot” programul szolgált a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (NFT HEFOP) 2.1. intézkedés („Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben”) „A” pályázati komponensének megvalósításához is. A 2004. évről szóló jelentés alapján megállapítható, hogy a normatíva-igénylések száma nőtt, az intézmények és az önkormányzatok megismerték az integrációra vonatkozó jogi szabályozást. Az „A” komponens központi programjának megvalósítójaként az OOIH százötvennégy intézménnyel állt kapcsolatban, és ötszáznegyvennyolc település igényelt normatívát. Míg a 2003/04-es tanévben csak 9 935 főre igényeltek integrációs és 28 307 főre képesség-kibontakoztató normatívát, ezek a számok a következő tanévben jelentősen megnövekedtek. A 2004/05-ös tanévben már 17 539, ill. 31 936 fő után járt az integrációs, ill. képesség-kibontakoztató normatíva. A 2005. évben kiírt NFT HEFOP 2.1.4, 2.1.5, 2.1.7. és 2.1.8. pályázati programokban szereplő tevékenységek egybeestek az OOIH célkitűzéseivel. Az OOIH ebben az évben egyik legfontosabb feladatának tekintette az említett pályázatok népszerűsítését, a pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtást és tanácsadást. A normatíva-igénylések száma nőtt, az intézmények és az önkormányzatok között egyre többen ismerik az integrációra vonatkozó jogi szabályozást. A hátrányos helyzetű gyerekekre kifejtett hosszú távú hatások az eltelt idő rövidsége miatt még nem megállapíthatók. Bár az iskolán belüli szegregáció csökkent, az iskolán belüli és iskolák közötti szegregáció csökkentése továbbra is kiemelt feladat maradt. 2006-ban közel 800 iskola alkalmazta az Integrációs Pedagógiai Rendszert, amelyben az alábbi kritériumok szerepeltek: • csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás; • javul az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma; • javul a kompetenciaméréseken az iskola, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredménye. Az „Utolsó Padból” Program Az oktatási tárca által elindított program célja a roma gyermekek nem megalapozott és orvosilag nem igazolt enyhe fokban értelmi fogyatékosnak (tanulásban akadályozottnak) Készítette: dr. Horváth Melinda



13


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------minősítésének felülvizsgálata. Ennek eredményeként a normál tagozatú osztályba áthelyezett diákok számára rövidtávon, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok képzésével pedig hosszútávon igyekeztek csökkenteni az indokolatlanul fogyatékosnak minősített, hátrányos helyzetű gyermekek iskolai szegregációját. A projekt 2003. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig tartott. A tárca beszámolója alapján kijelenthető, hogy a program indítása óta eltelt időszakban az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítés évek óta emelkedő trendje megtorpant, majd csökkenni kezdett. 2004-ben a minisztérium megbízásából, független szakértők által végzett, soron kívüli felülvizsgálatokon megvizsgált kétezer-száz gyermek tizenegy százalékánál állapították meg, hogy nem értelmi fogyatékos, így kettőszázhuszonketten visszakerültek a normál tantervű oktatásba. A 2005-ös beiskolázási adatok alapján az enyhe értelmi fogyatékossá minősítésben tizenkét százalékos csökkenés tapasztalható országosan. A Tanoda-program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációs és munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelésére modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) intézményeket hoztak létre. A tanodák az elmúlt tíz évben jelentek meg a magyar pedagógia eszköztárában, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét segítik hazánkon kívül számos európai országban is. 2006-ban a Tanoda pilot az NFT HEFOP 2.1-es intézkedés központi program „Új módszerek kidolgozása a korai iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának felismerésére” című projekt keretén belül valósult meg. Célja a magyarországi Tanodaprogramok, a tanoda, mint oktatási forma alapjainak megteremtése, az eddigi tudások rendszerezése, a tanodák hosszú távú fenntarthatósága érdekében. A pilot keretében a következő tevékenységek valósultak meg: standardizálási, minőségbiztosítási eszközrendszer leírása; tanodavezetők számára képzési programcsomag kidolgozása, képzés megtartása; eddigi jó gyakorlatok összegyűjtése; munkaügyi központok bevonására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása; három Tanoda-találkozó megszervezése, tapasztalatok összegzése. Az óvodai férőhelyek bővítése Az óvodai férőhelyek bővítése szintén fontos feladat, különösen a férőhelyhiánnyal küzdő hátrányos helyzetű településeken, ám ennek megvalósítása csak részben történt meg. A tárca ennek a pontnak a teljesítését az NFT Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.3-as intézkedése (Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése) keretében kívánta megvalósítani. A projekt célja az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése a hátrányos helyzetű kistérségekben. Az említett NFT-intézkedés keretében 2004. december 31-ig három, 2005. január 1. és december 31. között nyolcvannyolc, vagyis összesen negyvenhétmillió euró összegben kilencvenegy támogatási szerződés megkötésére került sor, valamint további hét projekt szerződéskötésének előkészítése kezdődött meg. Ötven óvoda és hatvanhat alapfokú nevelésioktatási intézmény részesült támogatásban. 2006-ban a program megvalósítása tovább folytatódott. Útravaló Ösztöndíjprogram A Kormány 2005. szeptemberével indította el az Útravaló Ösztöndíjprogramot. A több elemből álló program három alprojektje a tehetséges, de nehéz körülmények között élő hátrányos helyzetű diákok iskolai előrejutását segíti. A program keretében húszezernegyvenöt szociálisan hátrányos helyzetű diák nyert támogatást.




14


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2006-ban egy pályázati kiírásra került sor, melynek során a 2006/2007-es tanévben 7. és 9. osztályos tanulók pályázhattak az ösztöndíjprogramban. A program 2006. évre felhasználható költségvetése 1,925 milliárd forint volt. Az ösztöndíjprogramban résztvevő diákok és mentorok, valamint a benyújtott pályázatok száma: az esélyegyenlőségi alprogramokban a 2005. évi pályázati kiírást követően a 2005/2006-os tanévben összesen 20 045 diák és 7 739 mentor vett részt. A 2006. őszi kiírás alkalmával 1 803 intézményi, 6 294 mentori és 16.191 tanulói pályázat érkezett be, melyből 7000 diák nyert támogatást. Tehát 2006-ban összesen 27 045 diák vett részt a programban. V. Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén általános probléma, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alapján a munkaügyi központok nem gyűjthetnek etnikai alapú információt. A beszámoló szerint a munkaügyi szervezet a társadalmi partnerségre törekedve a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi eszközök széles választékát mozgósította a tartós munkanélküliek, hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási nehézségeinek leküzdése érdekében. A közmunkaprogramok, a közhasznú foglalkoztatás A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási helyzetének javításában az aktív munkaerő-piaci eszközök egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak, bár a támogatások sorában még mindig meghatározók a közmunkaprogramok, a közhasznú foglalkoztatás és a közcélú munka. 2004-ben közhasznú foglalkoztatás keretében a munkaügyi központok mintegy tizenötezer roma foglalkoztatását oldották meg, a forintösszeg megközelítően 2500 M Ft volt. A közmunkaprogramokra fordított források nagysága évről-évre nő, azonban a roma lakosság részvételi aránya jelentősen nem növekedett. A 2005-ös jelentés szerint a munkaügyi központok becsült adatai alapján közhasznú munkavégzés keretében közel tizenkilencezer fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg. A közhasznú foglalkoztatás az ország két legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiójában, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön biztosított a legtöbb roma munkanélkülinek munkalehetőséget. A közhasznú munkavégzésben foglalkoztatott romák részaránya átlagosan 25%-ra tehető. 2006-ban közhasznú foglalkoztatás keretében a munkaügyi központok – becsült adatok alapján – több, mint 17.000 fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg. Komplex munkaerő-piaci programok A komplex munkaerő-piaci programok száma évről-évre növekszik, melynek keretében több aktív eszköz egyidejű alkalmazására nyílik lehetőség. Az ESZA típusú pályázati kiírásokra (HEFOP; EQUAL, ESZA PHARE programok) jelentős számú, a romák társadalmi integrációját elősegítő, esélyhátrányaikat csökkentő pályázat készült. A munkaügyi központok gondozásában 2003-2004-ben mintegy ötvenöt komplex programot dolgoztak ki és hajtottak végre a tartós munkanélküliek, köztük romák segítésére. Ezekben összességében mintegy ötezer fő vett részt, és megközelítőleg 3 000 M Ft támogatás került felhasználásra.




15


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A 2005. évben a programok jelentős részében az általános iskola befejezése melletti gyakorlatszerző, támogatott közhasznú foglalkoztatás volt a legjellemzőbb. Ilyen programokat Baranya megyében („Kamipen”), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Hátrányos helyzetű munkanélküliek felzárkóztató programja a „Zsilip” program), Bács-Kiskun megyében („Közösen a parlagfű ellen program”, „Virágzó Mélykútért program”), Békés megyében („Roma Start Plusz Program”), Komárom-Esztergom megyében („Egészséges életmódért Roma Foglalkoztatási Program”) szerveztek. A munkaügyi központok több helyi költségvetési intézménnyel és civil szervezettel összefogva, partnerségi együttműködésben számos hátrányos helyzetű, köztük a romák életesélyeinek javítását célzó kezdeményezésben vettek részt. A nyertes pályázatok a romák élethelyzetének, foglalkoztathatóságának javítását célozták. 2006-ban a megyei munkaügyi központok által szervezett, a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze megyei decentralizált és központi keretéből támogatott huszonöt komplex munkaerő-piaci programban becslések szerint mintegy ezer roma származású álláskereső vett részt. A roma származású résztvevőkre fordított becsült forrás 501,3 millió forint. A roma partnerekkel való együttműködés A roma partnerekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek) egyre kiterjedtebb és összehangoltabb az együttműködés. Részt vesznek a programtámogató tevékenységekben, esetenként foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a programok munkatapasztalat-szerzést célzó szakaszában. A munkaügyi központok minden esztendőben felülvizsgálják és aktualizálják a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaikat. 2004-ben a munkaügyi központok és kirendeltségeik érvényes megállapodásainak száma cigány kisebbségi önkormányzattal ötszáznegyven (a korábbi négyszázharminchét helyett), illetve a civil szervezettekkel száznégy (a korábbi harminc helyett) volt. A munkaügyi központokban 2004 szeptemberétől diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, segítve a területi munka összehangolását. A 2005. évről szóló jelentés konkrét számadatokat nem említ, azonban hangsúlyozza, hogy a romákat érintő programok tervezése, szervezése és megvalósítása terén a megyei munkaügyi és a regionális képző központok továbbra is folyamatosan együttműködnek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, akik igényeikkel, ötleteikkel segítik a programok előkészítését. Az együttműködési megállapodások megkötése az egyes megyékben továbbra is eltérő képet mutat. A megyék különböző területi adottságai, települési struktúrája miatt egyes megyék roma önkormányzati szövetségekkel, míg mások önkormányzatokkal kötnek megállapodást. A roma civil szférával önálló, illetve egy-egy programra érvényes megállapodásokat kötöttek. VI. Informatikai tudás és eszközrendszer A helyi cigány kisebbségi önkormányzat támogatására és informatikai képzésére, valamint a használt és felújított számítógépek roma civil szervezeteknek és magánszemélyeknek pályázati úton történő juttatására vonatkozó programok végrehajtására került sor. Míg az előző feladatot a kisebbségi önkormányzatok egyedi támogatásával valósította meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, addig ez utóbbit több projekt segítségével (Czinka




16


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Panna ösztöndíj; Gandhi Közalapítványi Gimnázium támogatása; Másság Alapítvány informatikai eszközinek fejlesztése), - de csak részben – teljesítette. Emellett a 2004. év folyamán az informatikai alapműveltség és a digitális írástudás terjesztése céljából az IHM, „Digitális írástudás – EU pályázatíró tréning” címmel működtetett projektet. Az informatikai tudás és eszközrendszer című fejezethez ugyan nem közvetlenül kapcsolódik, de az informatikai tudás és eszközrendszer témaköréhez szervesen hozzátartozik a Kormányzati Program digitális írástudást és informatikai alapműveltség támogatását előíró pontja. Az IHM a „Digitális középiskola” programmal ugyan csak részlegesen, de ezt a programot valósítja meg. A 2005-2006. évekre vonatkozóan a fejezetben foglalt feladatok végrehajtásáért szinte kizárólag felelős minisztériumtól nem kaptunk információt. VII. Kultúra, kommunikáció, identitás A 2004. évre vonatkozó beszámolók alapján a fejezethez kapcsolódó feladatok közül a kulturális tárca több olyan „nem célzottan roma programot” valósított meg, amely nem képezi a Kormányzati Program tárgyát, mégis nagy valószínűséggel érint romákat. Ilyenek voltak az amatőr művészeti fesztiválok (pl. a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület évente megrendezésre kerülő művészeti fesztiváljai, a Kárpát-medencei Mesemondó Verseny és Találkozó, az Országos Táncház-találkozó és Kirakodó Vásár), illetve a Magyar Művelődési Intézet Roma Osztályának szervező, koordináló tevékenysége. A tárca 2005. évi beszámolójában jelezte, hogy a kormányzati programhoz kapcsolódó feladatok többségét forráshiány miatt nem tudta megvalósítani. A roma kulturális területet érintően több kezdeményezést indítottak el. Ilyen volt a megszűnés előtt álló 100 tagú Budapest Cigányzenekar helyzetének rendezése; a szórakoztató iparban dolgozó zenészek foglalkoztatás- és társadalompolitikai helyzete; a probléma megoldására kormány előterjesztés készítésének javaslata a tárcák bevonásával, egyeztetések lefolytatása; a „befogadó Európa” című konferencia előkészítésében való részvétel. Ezen belül az egyetemes kultúra részét képező roma kulturális értékek bemutatása; kortárs Roma Galéria és Művészeti Központ létrehozása. Roma riporterek, műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban való rendszeres megjelenése a médiában Az esélyegyenlőségi tárca (nemzetközi szervezetekkel együttműködésben) gyakornoki programot indított – hatmillió Ft támogatással - a Magyar Televízióban, amely során öt gyakornok kapott ösztöndíjat egy évre. A program célja a közszolgálati és a kereskedelmi elektronikus médiában roma riporterek, műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban való rendszeres megjelenése. A 2004. év folyamán a projekthez monitoring és minőségbiztosítás, illetve hatás- és elégedettségvizsgálat még nem párosult; ez utóbbi kettő azonban szerepelt a tervezésben. A 2005. évről szóló jelentés szerint a projekt megvalósítására koncepció készült; továbbá a kulturális tárca romaügyi stratégiai tanácsadója a kérdésben több tárgyalást folytatott különböző TV-csatornákkal, valamint az ORTT-vel is. A 2006. évben az Oktatási és Kulturális Minisztérium az alábbi intézkedéseket tette: Készítette: dr. Horváth Melinda



17


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Roma szakemberek média képzése (2006. márciusban indult a képzés, mely 2007-ben fejeződik be a Roma Produkciós Alapítvány gondozásában). • 2006. május 19-20-án nemzetközi konferenciát rendeztek „Európai Roma Tele-vízió” címmel. A roma kulturális értékek megőrzését célzó támogatások A 2004-es jelentés szerint az illetékes tárca a roma kulturális értékeket megjelenítő kiadványok, katalógusok megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogramból elkülönített 7 M Ft-tal támogatta, melynek keretében a beérkezett pályázatok 80%-a részesült támogatásban. A Nemzeti Kulturális Alap Roma Kollégiumának költségvetéséből 26 M Ft-al támogatták a roma kulturális rendezvényeket, és 10 M Ft állt rendelkezésre a gyermek hagyományőrző táborok megvalósítására. A 2005. évben a kulturális tárca miniszteri keretén belül 25 M Ft volt elréhető roma kulturális feladatokra, elsősorban kulturális programok támogatására, ezen belül kiadványok megjelentetésére is. 2006-ban az OKM háttérintézménye, a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai által meghirdetett pályázatok keretében volt lehetőség kiadványok és katalógusok támogatására, azonban a tárca beszámolója alapján roma pályázók nem éltek a lehetőséggel. A pénzügyi források nagymértékű csökkentése következtében 2006-ban Roma Szakkollégium nem alakult, a roma kulturális élet szereplői a többi szakkollégiumhoz (közművelődési, szépirodalmi stb.) fordulhattak. A roma színházi előadások megvalósítását a Művészeti Főosztály támogatta; forrást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium biztosított.

4. A Kormányzati Program végrehajtásának tárcánkénti értékelése, összegzése 1 Egészségügyi Minisztérium Az egészségügyi tárca programjai tervezésekor elsősorban a hátrányos helyzetűekre koncentrált. A minisztérium fő tervező elvként a területi és szociális szempontokat határozta meg, ennek következtében a célcsoport etnikai hovatartozása az adatok erősen szenzitív volta miatt nem került rögzítésre, ugyanakkor a nem etnikai célzásnál külön figyelmet fordítottak a romák ezen programokhoz való hozzáférésére. Ki kell emelni továbbá, hogy a sikeres programok megvalósításában minden esetben részt vettek a kisebbségi önkormányzatok és/vagy roma civil szervezetek. Az együttműködés és a társadalmi összefogás minden pályázat alapjául szolgált: a programok önkormányzatok, civil szervezetek, óvodák, iskolák, egészségügyi ellátók közös programjaiként valósultak meg. Gazdasági és Közlekedés Minisztérium A Kormányzati Program nem jelölt ki konkrét feladatot a tárca számára, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium statútumából adódóan a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását és fejlesztését saját vállalásként, pályázati kiírás formájában valósította meg. A hazai roma mikro- és kisvállalkozások piaci esélyei szignifikánsan, alacsonyabb szinten vannak a hasonló szintű nem roma társaikhoz képest. A 1

Az értékelés a Roma Integrációs Tanács 2007. augusztus 23-i ülésén hozott döntés értelmében a tárcák által készített összegzés alapján készült. Készítette: dr. Horváth Melinda



18


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------hátrányok okai a likvid tőke hiánya, a műszaki-technológiai felszereltség alacsony szintje és egy kevésbé megfogható, de elismert tény: a roma közösséget érintő diszkrimináció. A program közvetett célcsoportja a roma munkavállalók és munkanélküliek, akik alacsony iskolai végzettségük és a velük szemben kialakult diszkriminatív gyakorlat okán gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe. A GKM célul tűzte ki, hogy a roma vállalkozásfejlesztési programnak szükségszerű velejárója kell, hogy legyen a roma munkavállalók és munkanélküliek elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezése. A program-monitoringra és teljes értékelésére 2008-ban kerül sor. Külügyminisztérium A jelzett időszakban a 1021/2004 (III. 18.) számú kormányhatározat a Külügyminisztérium vonatkozásában, az egyes tárcák programjairól, modellértékű kezdeményezéseiről szóló idegen nyelvű tájékoztató dokumentumok elkészítését és azok nemzetközi szereplők felé történő terjesztését jelölte meg feladatul. A tájékoztató anyagokat közvetlenül, valamint nagykövetségeinken és konzulátusainkon keresztül is eljuttatták a roma ügyek iránt érdeklődő kormányok, nemzetközi szervezetek, NGO-k, kutatók részére, így a közvetlen célcsoport aránya ezres nagyságrendben mérhető. A Külügyminisztérium 2005-ben megjelent roma vonatkozású kiadványa közvetlenül letölthető a tárca honlapjáról, s a letöltések vizsgálata során látható, hogy világszerte komoly érdeklődés van a hazai roma politika eredményei iránt, amelynek elektronikus úton való közzététele a föld bármely pontjáról gyors és hatékony hozzáférést biztosít minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A tárcától kapott információk szerint a kormányhatározatban megjelölt feladatainak megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. 2006. évre vonatkozóan a minisztérium költségvetési keretei lecsökkentek, így az előző évekhez képest lényegesen kevesebb program került megvalósításra. A tárca által megvalósított programok hozzájárultak a telepek és telepszerű lakókörnyezetek felméréséhez, a környezeti ártalmak csökkentéséhez, a telepeken élők egészségi állapotának felméréséhez, illetve közmunkák szervezésével lehetőség adódott arra, hogy hátrányos helyzetű munkanélküli embereket foglalkoztassanak a vízügyi igazgatóságok. A programok hatásvizsgálata és a célcsoport elégedettségvizsgálata a későbbi programok megvalósítása során hasznos lehetett volna, azonban ilyen felmérések forráshiány miatt nem készültek. A 2005-2006-ban bonyolított közmunkaprogramok a tartósan munkanélküli romák számára biztosítottak foglalkoztatási lehetőséget, a programokban foglalkoztatott romák aránya minden esetben elérte a 30 %-ot. Hátrányként említhető a közmunkák esetében a folyamatos foglalkoztatás hiánya, hiszen ezen munkák csak átmeneti munkalehetőséget jelentettek. Miniszterelnöki Hivatal A 2004. évben az akkori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) 15 millió Ft-os keretösszegének terhére pályázatot hirdetett a roma kultúra, nyelvi értékek és hagyományok megőrzését szolgáló, valamint a romákról alkotott reális kép kialakítását elősegítő digitális projektek elkészítésére és programok megvalósítására. Forráshiány miatt újabb pályázat kiírására a 2005-2006-os években sem került sor. Az elkészült pályaművek a roma kultúra megőrzéséhez járulnak hozzá. Tekintettel arra, hogy a jelen kor követelményeinek az egyes Készítette: dr. Horváth Melinda



19


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------információk digitális adathordozón való rögzítése felel meg, fontos a roma kultúra értékeinek e formátumban való közzététele is. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a digitális eszközök használatára alkalmas személyi számítógépek, és internet nem minden esetben hozzáférhető az érintett roma és nem roma érdeklődők számára. Az elkészült pályamunkák – köz- és felsőoktatásban való megismertetése révén, valamint ezen keresztül a társadalmi előítéletek csökkentése elérhető. A projectek közoktatásban való felhasználása érdekében az érintett szaktárcákkal való együttműködés és konkrét megállapodás nem jött létre. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romani és beás nyelvekre történő kiterjesztése érdekében a 2004-2006 közötti időszakban számos egyeztetésre, konferenciára került sor. Emellett az oktatási tárca áttekintette a közoktatásban használt romani és beás tankönyveket és segédeszközöket. Két tanulmány készült, melynek témája a cigány nyelvek helyzetének vizsgálata a köz- és felsőoktatásban, valamint a nyelvoktatás fejlesztésének lehetőségei. Ezzel párhuzamosan létrejött egy szakértői munkacsoportot; tagjai a nyelveket jelenleg is oktató (romani és beás) felsőfokú oktatási intézmények képviselői (Pécsi Tudományegyetem, ELTE Tanárképző Főiskola, valamint Apor Vilmos Katolikus Főiskola) illetve, azok a szakemberek, akik képesek kidolgozni a romani és beás nyelvtanár szak akkreditációjához szükséges anyagokat. Az oktatási tárca a korábbi években a kiterjesztés szakmai előkészítésére munkacsoportot hozott létre, mely összegezte a nemzetiségi és nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatokat, valamint mindkét cigány nyelv tekintetében kidolgozta az iskolai oktatás irányelveit. A NEKH két szakértőt kért fel, hogy tekintse át a közoktatás, nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatait, a nyelvoktató pedagógusok felkészültségét és a jelenleg használt taneszközök meglétét. A felmérések reális képet nyújtanak a cigány nyelvek jelenlegi helyzetéről és állapotáról, egyben rávilágítanak a kiterjesztés kapcsán felmerülő gyakorlati problémákra, és szükséges teendőkre (pl.: egyetemi szintű akkreditáció a nyelvtanárok és tolmácsok képzésére; nyelvkönyvek és segédanyagok elkészítése) Oktatási és Kulturális Minisztérium A kultúra területén 2004-ben a pénzügyi lehetőségek csökkentése ellenére meghirdetésre került a Nemzeti Kulturális Alap keretei között három pályázat (program, népismereti tábor, valamint könyvek és kiadványok megjelentetése), melynek eredményességét bizonyítja, hogy a pályázók kérelmének 80 %-át pozitív elbírálásban részesítették. Sikerült rendezni a 100 Tagú Cigányzenekar helyzetét, melynek köszönhetően a zenekar újból életképessé vált, pályázatokat nyújthatott be, s az elnyert összegek segítségével meg tudta valósítani nagyszabású rendezvényeit. A tárca kezdeményezésére elindult az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szórakoztatózenészek foglalkoztatását elősegítő programja, melynek tapasztalataiból kiindulva a közeljövőben Kormány-előterjesztés készül a problémakör végleges megoldása érdekében. A tárca szervezésében nemzetközi médiakonferencia megrendezésére került sor, melynek eredményeként a tárca kezdeményezésére a közszolgálati és kereskedelmi televíziók pályázatot írtak ki roma gyakornokok fogadására (RTL Klub, M1).




20


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tárca külföldi kulturális intézeteiben számos roma kulturális programot szerveztek, melynek köszönhetően a roma kultúra külföldön is ismertebbé vált. 2005 végén a Befogadó Európa nevű konferencia alkalmából a tárca megvásárolta a ma élő legnagyobb roma festőművész, Szentandrássy István Indiai utazás című alkotását, amelyet jelképesen az Európai Unió államainak kulturális miniszterei vettek meg egy ünnepség keretében. Ez az alkotás a Magyar Nemzeti Galériába került. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása révén a Kossuth-klub kiadásában megjelent Péli Tamás képzőművészeti albuma, amely 16 évet váratott magára. A tárcától kapott tájékoztatás szerint a roma kulturális területen 2006-ban egyáltalán nem volt célzott pénzügyi támogatás. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium A tárcától kapott tájékoztatás szerint az ÖTM és jogelődje a Belügyminisztérium a kisebbségi, közöttük a cigány kisebbségi önkormányzatok tájékoztatása, a vezetők felkészítése terén jelentős lépéseket tett. Az évente, a polgármesterek és kisebbségi önkormányzati vezetők számára szervezett regionális tanácskozások lehetőséget teremtettek arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésével, a települési és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésével kapcsolatos kérdések mellett a legfontosabb, a társadalom széles rétegeit érintő jogszabályi változásokról, nemzeti stratégiákról és programokról is tájékoztassák a résztvevőket. A tájékoztatásban folyamatosan közreműködött a tárca EU Információs Központja, mely a hazai és uniós pénzügyi forrásból elnyerhető támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtott segítséget. A korábbi Belügyminisztérium az országostól a helyi szintig ösztönözte a rendészeti szervek, különösen a rendőrség, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek kommunikációját és rendszeres együttműködését. Ennek eredményeként az évek során az esetek többségében együttműködési megállapodások jöttek létre. Az együttműködés az ország több területén kölcsönösen előnyösnek, helyenként példaszerűnek tekinthető. Komoly erőfeszítéseket tett a tárca a rendőrök intézkedési készségének, a rendőri intézkedések jogszerűségének és kulturáltságának fokozásáért, valamint a jogsértések következetes kivizsgálásáért. A rendőrképzésben és a vezetőképzésben megvalósított új módszerek és tematikák, a konfliktuskezelés technikáinak oktatása, a romákkal, mint kisebbséggel való foglalkozás, a rendőri intézkedéseket vizsgáló hazai és nemzetközi kutatásokban való részvétel, valamint a rendőrkapitányságok által szervezett különböző közös programok hozzájárultak ahhoz, hogy már nem a rendőri túlkapásoktól hangos a sajtó. Annak érdekében, hogy minél több tehetséges cigány származású fiatal válassza a rendőr, tűzoltó, határőr szakmát, a pályára orientálás többféle módszerét alkalmazták a nyitott napoktól a táborozáson, a rendőrségi ösztöndíjakon át az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyamokig. Komoly sikernek tekinthető, hogy pl. a 2004/2005ös oktatási évben a felkészítő tanfolyamon végzett fiatalok közül 20 fiatal nyert felvételt középfokú, kettő felsőfokú rendészeti oktatási intézménybe. Rendszeresen – pénzügyileg, szervezőmunkával, pályázatokkal, térítésmentes lehetőségek biztosításával – támogatták a hátrányos helyzetű roma lakosság, különösen a fiatalok sportolását, valamint a kiemelkedő tehetségek bekapcsolását az élsportba, amely jelentős Készítette: dr. Horváth Melinda



21


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------mértékben hozzájárulhat az egészségi állapot javulásához és az igazán tehetségesek jövőjének megalapozásához. A társadalmi segítők támogatására rendelkezésre álló forrásokból egyedi támogatásként vagy pályázati úton célzottan rendszeresen támogatták a roma civil szervezetek helyi integrációs, esélyjavító, jogvédő programjait. A források mintegy 15%-át minden évben ilyen szervezetek számára biztosították. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Az SZMM, és egyik jogelődje, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium látta el a Korm. határozat végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, és ehhez kapcsolódóan működtette a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot. Az elmúlt éveket értékelve megállapítható, hogy a koordinált tervezésnek köszönhetően egyértelműen körvonalazódott a kormányzati, tárcaközi együttműködés. Tekintettel azonban arra, hogy a roma civil szervezetek egy-egy kormányzati programba történő bevonása a tárcák döntésétől függően történt meg, szükségesnek láttuk, hogy a civilek a tárcaközi együttműködésben is – és ezáltal a kormányzati programok előkészítésében és végrehajtásában egyaránt – nagyobb szerephez jussanak. Éppen ezért 2006. végén létrehoztuk a Roma Integrációs Tanácsot, melynek munkájában az érintett tárcák mellett nagyobb civil szervezetek képviselői is részt vesznek. A tárca a 2004-2006 közötti időszakban készítette elő a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervének elfogadását. Ennek keretében társadalmi vitát szervezet, több alkalommal egyeztetett az érintett kormányzati szervekkel. A Stratégia Tervet, mely 2015-ig jelöli ki a romák társadalmi integrációja érdekében szükséges intézkedéseket 2007. június 25-én egyhangúlag fogadta el az országgyűlés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látszik, hogy az esetek többségében nem elegendő az egyes problémák külön-külön történő kezelése. A hatékonyság érdekében elengedhetetlen komplex programok tervezése, megvalósítása, melynek programelemei egymást kiegészítve erősítik. Ilyen komplex program jó példája a „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációs programja”. A programot 2005-ben indította el a tárca, melynek megvalósítására a lakhatási alprogram keretében a szociális bérlakások építésére, infrastrukturális fejlesztésekre és lakóépületek állagjavító felújítási munkáira került sor. A szociális alprogram keretében foglakoztatási, képzési programok indítását; a szociális ellátások igénybevételéhez szükséges feltételek javítását; a gyermekek integrált oktatásához szükséges feltételek kialakítását támogatta a tárca és a partnerszervezetek. A tárca mindhárom évben meghirdette a „Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása” ösztöndíjpályázatot. A pályázat célja hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ösztönözze és támogassa a roma fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását. A pályázók számának évről évre történő növekedése ellenére a hatékonyság érdekében szükséges lenne a más tárcáknál – így elsősorban az OKM Útravaló Ösztöndíja – működő ösztöndíjakkal való összhang megteremtése. Az SZMM, illetve korábban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium évről-évre növekvő mértékű forrásokat fordított a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, és a roma




22


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------álláskeresők foglalkoztathatóságának javítására, munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére. A munkaügyi központok éves munkaterveikben előzetesen megfogalmazott irányelvek mentén tervezték a romák foglalkoztatási helyzetének javítására irányuló programjaikat, intézkedéseiket. Fontos előrelépésnek tekinthető, hogy a megyei munkaügyi központokban roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat került kialakításra, mely hozzájárult ahhoz is, hogy a roma partnerekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek) egyre kiterjedtebb és összehangoltabb az együttműködés. Az elmúlt időszak tapasztalatait tekintve megállapítható, hogy a közhasznú foglalkoztatás a legjellemzőbb támogatási forma, s emellett a közmunkaprogramokban is jelentős a romák részaránya. Mindazonáltal a passzív támogatási formák mellett és helyett egyre inkább az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (humánszolgáltatások, komplex munkaerő-piaci programok, ESZA típusú programok) alkalmazása kerül előtérbe a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási esélyeinek javítása érdekében. Problémaként említhető, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportra irányuló intézkedésekben, programokban a roma részvevők száma, illetve a romákra fordított források nagysága - az etnikai alapú nyilvántartás, monitoring hiánya okán - a munkaügyi szervezet, vagy a programvégrehajtók becslésén alapul.

5. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság működéséről Az 1048/1999 Korm. határozattal a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése, valamint a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomag koordinatív végrehajtása érdekében létrejött Cigányügyi Tárcaközi Bizottság 2004. és 2006. között összesen tizenöt alkalommal ülésezett. A CTB napirendjén szerepelt többek között a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program végrehajtásának kérdése; a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben lakók életesélyeinek javítására irányuló Kormányzati Program; a Roma Integráció Évtizede Program, továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Terv roma horizontális céljainak megtárgyalása. A CTB tagjai az egyes üléseken az alábbi témákat tárgyalták meg. 2004. február 19. • A cigányügyi tárcaközi bizottság éves munkatervének elfogadása • A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program helyzete • A 1047/1999. (V.5.) Korm. határozat 2003. évi megvalósításáról készítendő tárcabeszámolók aktuális feladatai • Tájékoztató a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben lakók életesélyeinek javítására irányuló kormányzati program tervezetéről • Tájékoztató a Roma Integráció Évtizede Programról 2004. április 28. • A tárcák szóbeli tájékoztatója a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság felé a 2003. évi tevékenységükről a 1021/2004 Korm. határozat alapján • Tájékoztató a Nemzeti Fejlesztési Terv roma horizontális céljai megjelenésének érvényesüléséről Készítette: dr. Horváth Melinda



23


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Tájékoztató a Roma Integráció Évtizede Programról 2004. szeptember 9. • A tárcák 2004. évi cselekvési terveinek megvitatása (1021/2004. (III.18.) Korm. határozat 2. pont) • A 2005. évi költségvetés tervezés, a szaktárcák jövő évi intézkedési tervei • Tájékoztató a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat 4/b. pontjának 2003. évi végrehajtásáról (írásos összefoglaló mellékelve) • Tájékoztató a Roma Integráció Évtized Programról (írásos összefoglaló mellékelve) 2004. november 24. • 2002-2003. évi kormányzati cselekvési programok beszámolója • 2005. évi cselekvési programok 2005. március 30. • A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat 2004. évi programjairól készült beszámolók • 2005. évi intézkedési tervek előkészítése 2005. május 11. • A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság 2005. évi munkatervének, valamint az ügyrend módosításának elfogadása • A tárcák 2004. évi beszámolóiból készült összefoglaló anyag ismertetése, annak minisztériumi vitája • A 2005. évi intézkedési tervek • Tájékoztató a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjának jelenlegi állásáról • Tájékoztató a Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Tervéről 2005. július 11. • A tárcák 2004. évi beszámolóiból készült összefoglaló anyag ismertetése és annak megvitatása. 2005. november 9. • A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 2004. évi jelentés helyzete, különös tekintettel a külső monitoring által készített értékelésre • Összefoglaló a 2005. évi feladatok megvalósításának jelenlegi helyzetéről • Összefoglaló a 2006. évi programokról és költségvetési tervekről 2006. január 24. • A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat 2004. évi végrehajtásáról készített jelentés külső értékelésének megvitatása • A 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat 2005. évi programjairól, valamint a tárcáknál folyó egyéb, a roma népességet érintő programokról szóló beszámolók elkészítésének előkészítése Készítette: dr. Horváth Melinda



24


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• A 2006. évi intézkedési tervek előkészítése • A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával összefüggésben tett vállalások cigány nyelvekre történő kiterjesztésének lehetőségei – előterjesztő: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal • A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság 2006. évi munkatervének ismertetése 2006. február 23. • A közoktatásban tanuló hátrányos helyzetű gyerekek integrációját elősegítő intézkedések az NFT II-ben • A romák társadalmi integrációját elősegítő szempontok érvényesítése az NFT II. tervében • Beszámoló a Nemzeti Stratégiai Reform Keretről. • A vállalkozásfejlesztés lehetőségei a roma közösségek részére az NFT II-ben • A romák foglakoztatási esélyét javító intézkedések az NHT II-ben • A regionális fejlesztés lehetőségei az NFT II-ben • A romákat érintő horizontális szempontrendszer az NFT II-ben • A romák társadalmi integrációját segítő ICSSZEM programok 2006. május 31. • A 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat 2004., illetve 2005. évi programjairól, valamint a tárcáknál folyó egyéb, a roma népességet érintő programokról szóló beszámoló egyeztetése • Jelentés a 2006. évi intézkedési tervekről • NFT II. operatív program tervezésének jelenlegi helyzete. Referál: a roma ügyekkel foglalkozó horizontális munkacsoport • Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság eddigi tevékenységéről, különös tekintettel az Igazságügyi Minisztériummal való együttműködés tapasztalatairól 2006. szeptember 25. • Prezentáció az Új Magyarország Fejlesztési Terv romákat érintő fejlesztéseiről • Célprogramok, horizontális szempontok • Hozzászólások a meghívottak részéről • Összefoglaló, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság ülésének zárása 2006. október 25. •

• •

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak (Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program, Környezet- és energiafejlesztési Operatív Program, Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Regionális Operatív Programok) bemutatása Hozzászólások a jelenlevők részéről Összefoglaló, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság ülésének zárása

2006. november 28. • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai hátrányos helyzetűeket, köztük romákat érintő fejlesztéseinek bemutatása • A Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program hátrányos helyzetűeket, köztük romákat érintő fejlesztéseinek bemutatása • Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program bemutatása Készítette: dr. Horváth Melinda



25


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Összefoglaló, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság ülésének zárása 2006. december 14. • A Társadalmi Megújulás Operatív Program akciótervének hátrányos helyzetűeket, köztük romákat érintő intézkedéseinek bemutatása • A roma integrációt segítő 2007-2008 közötti kormányzati tevékenységet megalapozó intézkedési terv előkészítése • Összefoglaló, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság ülésének zárása




26


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

6. Forrástábla A szaktárcák, érintett szervek által a romák társadalmi integrációjának elősegítését célzó programokra fordított költségvetési forrásokat foglalja össze a következő táblázat 2: év

2004-ben tervezett tényleges (M Ft) (M Ft) Belügyminisztérium/Önkormányzati 58,1 61 és Területfejlesztési Minisztérium Egészségügyi Minisztérium nincs adat 38,1 Foglalkoztatáspolitikai és nincs adat 10 461,4 Munkaügyi Minisztérium /Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 90 173,7 Minisztérium Gazdasági és Közlekedési 200 278,6 Minisztérium Honvédelmi Minisztérium 31,2 27,5 Ifjúsági, Családügyi, Szociális és 1 745,4 1 693,1 Esélyegyenlőségi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium/ 60,7 60,1 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Informatikai és Hírközlési 103,9 103,9 Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi 473,6 503,6 Minisztérium Külügyminisztérium 0,6 0,3 2

2005-ben tervezett tényleges (M Ft) (M Ft) 14 14

2006-ban tervezett tényleges (M Ft) (M Ft) 7,6 27,2

1 068,3 45 633,5

266 18 400,7

107,2 nincs adat

107,2 17 600

nincs adat

nincs adat

100

100

200

218,3

250

250

27,6 872,1

27,6 872,4

67,7

67,7

17,6 megszűnt (lásd: SZMM) 68,9

13,9 megszűnt (lásd: SZMM) 71,6

nincs adat

nincs adat

830

831

megszűnt (lásd: GKM) nincs adat

megszűnt (lásd: GKM) 2343,5

0,1

0,1

0,9

0,9

A jelentés 2. pontjában említett okokból a táblázatban szereplő összegek becsült, egy tizedes jegyre kerekített számok.




27


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Nemzeti és Etnikai Kisebbségi 16,3 16,3 15,9 15,9 nincs adat Hivatal/ MEH (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály) 3 Nemzeti Fejlesztési Hivatal 5 546 5 546 nincs adat (MTRFH / OTH)/ NFÜ Nemzeti Kulturális Örökség 43 43 25 25 megszűnt Minisztériuma (lásd: OKM) Oktatási Minisztérium/ Oktatási és 2 053,1 1 906,7 378 1 032 nincs adat Kulturális Minisztérium Pénzügyminisztérium nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Összesen: 10.421,4 20.834,5 49.132,2 21.770,7 552,2

nincs adat nincs adat megszűnt (lásd OKM) 3.934,9 nincs adat 24.449,2

A tervezett és a ténylegesen felhasznált források közötti szignifikáns eltérés elsősorban abból adódik, hogy a szaktárcák nem minden esetben tudtak konkrét összegeket megnevezni a tervezett költségvetési forrásokra.

3

A 2005. évben nem nyújtott be beszámolót.




28


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. számú függelék a 17041-1/2007-SZMM számú jelentéshez Szakmai beszámoló 2004 Tartalomjegyzék

Belügyminisztérium ________________________________________________________ 29 Egészségügyi Minisztérium __________________________________________________ 32 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium _______________________________ 34 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ________________________________ 37 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium_________________________________________ 39 Honvédelmi Minisztérium____________________________________________________ 40 Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium ____________________ 43 Igazságügyi Minisztérium ____________________________________________________ 51 Informatikai és Hírközlési Minisztérium ________________________________________ 52 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium______________________________________ 54 Külügyminisztérium ________________________________________________________ 56 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal __________________________________________ 56 Nemzeti Fejlesztési Hivatal___________________________________________________ 58 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ______________________________________ 59 Oktatási Minisztérium _______________________________________________________ 60 Pénzügyminisztérium _______________________________________________________ 65




29


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Belügyminisztérium 1. Általános értékelés A Belügyminisztériumnak (BM) a Kormányzati Program összesen kilenc feladatot ír elő (2., 3., 5., 6., 11., 12., 14., 16., 28.). A tárca a 2004. évben összesen négy nevesített (5.,12.,14.,28.) és három általános utalású (2., 3., 6.) feladat megvalósulásáért volt felelős. Részlegesen beszámolt még egy 2005. május 31-i határidős (11.) és további két olyan feladatról, ahol nem volt nevesítve felelősként (8. és 26.).

2. Részletes beszámoló BM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. BM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. BM/5. A roma kisebbségi önkormányzati elnökök részére megtartott információs tanácskozáson a Belügyminisztérium szakmai információt nyújtott az elnökök, illetve a téma iránt érdeklődő testületi tagok számára. A tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésének kérdései mellett a résztvevők mélyebben megismerhessék a Nemzeti Népegészségügyi Programot, az „Utolsó Padból” Program célkitűzéseit, illetve a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozatban előírt helyi feladatokat is. BM/6. Az országos rendőrfőkapitány intézkedése alapján a megyei rendőr-főkapitányságok minden évben jelentést készítenek a cigány kisebbséghez tartozók rendőri intézkedést kifogásoló panaszairól. A Határőrség országos parancsnoka 2004-ben szintén intézkedést hozott – 34/2004. (10. 01.) OPK – a cigány kisebbséghez tartozók határőri intézkedést kifogásoló panaszai kivizsgálásának és jelentésének rendjéről. BM/8. Az 1999-ben az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás szerint kiadott ORFK vezetői intézkedésnek megfelelően a megyei rendőr-főkapitányságok főkapitányi értekezleten értékelték a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a megyei roma szervezetekkel való együttműködést és meghatározták feladataikat. Az együttműködési megállapodások célja a kölcsönös előítéletek csökkentése, a folyamatos párbeszéd feltételeinek a megteremtése, a tájékoztatás, a bűnözés megelőzése és az áldozattá válás kockázatának csökkentése volt. BM/11. BM/11/1 Továbbképzési program kidolgozása A Belügyminisztériumtól a programmal kapcsolatban szakmai beszámoló és pénzügyi beszámoló nem érkezett. A Belügyminisztérium álláspontja szerint az 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat e tárgykört érintő feladata végrehajtásával kapcsolatos beszámoló elkészítésére a Miniszterelnöki Hivatal köteles. Készítette: dr. Horváth Melinda



30


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------BM/11/2 Rendőrtovábbképzés 1. CAPRA program A Kanadai Királyi Lovasrendőrség és a Kanadai Fejlesztési Intézet a magyarországi romák kanadai kivándorlása kapcsán kívánt segítséget nyújtani a kisebbségi közösségek problémáinak megoldásához, ezért felajánlották egy általuk kidolgozott és alkalmazott közösségi problémamegoldó modell magyarországi adaptációját. A projekt 2003-ban kezdődött egy civil szervezet közreműködésével. A 2003. év folyamán három helyszínen (Bátonyterenye, Nagykanizsa, Budapest VIII. kerülete) kanadai kiképzők segítségével történt a modell alkalmazása valós esetek felhasználásával. Magyarország európai uniós tagságának közeledtével a kanadaiak a további helyszíni munkát nem látták megvalósíthatónak, ezért vállalták magyar rendőrök facilitátorrá képzését, akik országosan képesek lesznek oktatni és elterjeszteni a modellt. 2004-ben a facilitátorok képzése történt meg, huszonöt roma összekötő tisztet képeztek ki, ezek közül 6 fő Kanadában tanulmányozhatta a modell alkalmazhatóságát. A kanadai program lezárása, illetve a facilitátorok képzésének zárása 2004 decemberében történt, a kiképzett munkatársak tevékenységének eredményei a későbbiekben mutatkozhatnak meg. BM/11/3 Rendőrtovábbképzés 2. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a megyei közgyűléssel és a Konszenzus Alapítvánnyal közösen pályázott a PHARE és az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton romológiai, cigány nyelvi és konfliktuskezelési képzésre. Az elnyert 25 M Ft támogatásból a képzéseket a rendőrök számára a Konszenzus Alapítvány szervezte meg. A képzés célja az volt, hogy a romákkal napi munkájuk során kapcsolatba kerülő rendőrök számára a kommunikáció megkönnyítése és a konfliktusok elkerülése. A program a következő évben folytatódik. BM/11/4. Rendőrtovábbképzés 3. A Nógrád és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői háromszor két hetes közös tréningen vettek részt a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző és Továbbképző Intézete által a PHARE-OM pályázaton nyert támogatásból. A képzés célja a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása volt BM/12. BM/12/1. A „a roma fiatalok esélyeinek növelése a rendőrség, határőrség, tűz- és katasztrófaelhárítás területein” A Belügyminisztérium „a roma fiatalok esélyeinek növelése a rendőrség, határőrség, tűz- és katasztrófa-elhárítás területein” címmel érettségi előkészítő tanfolyamot, illetve felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyamot szervezett a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel és a Rendőrtiszti Főiskolával közösen. Ennek keretében cigány fiatalok rendőrré, határőrré, valamint katasztrófa-elhárítási szakemberré válásának elősegítése érdekében pályázati úton pénzügyi keretet biztosítottak kétszintű érettségire, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítésre. Eredményességéről a felsőoktatási felvételek után tud a Belügyminisztérium beszámolni. A programot a tárca folytatni kívánja. BM/12/2. A „társadalmi segítők támogatása” A Belügyminisztérium költségvetésében a fejezeti kezelésű előirányzatok között 2001 óta szerepel a „társadalmi segítők támogatása” elnevezésű előirányzat, melynek 80%-át a tárca tevékenységét segítő civil szervezetek és alapítványok számára pályázati úton ítéli oda a miniszter.




31


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A nyilvános pályázat céljai között 2004-ben szerepelt az emberi és kisebbségi jogok védelme és gyakorlati érvényesülése, melynek alapján roma érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek, jogvédő szervezetek pályázhattak támogatásért programjaik megvalósításához vagy működési költségeik fedezéséhez. Miniszteri döntés alapján 2004-ben 17 roma érdekképviseleti és jogvédő szervezet kapta az összes támogatási lehetőség mintegy 20 %-át, azaz 15 M Ft-ot. BM/12/3. Roma fiatalok rendészeti pályára kerülésének segítése A pályára irányító tábor megismertette a fiatalokat a belügyi rendészeti szervek munkájával, továbbá azzal, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük ahhoz, hogy e szervezetek munkatársai lehessenek. Találkozhattak a belügyi szervek vezetőivel és megismerkedhettek roma rendőrökkel, határrendészekkel és katasztrófa-elhárítással foglalkozó szakemberekkel, akik megosztották a fiatalokkal a hivatásuk gyakorlása közben szerzett tapasztalataikat. A pályára irányító táborban 30 fiatal vett részt. A résztvevők közel fele felvételt nyert az érettségire előkészítő tanfolyamra is, a többiek 2005-ben a rendészeti szakközépiskolák valamelyikébe kívánnak jelentkezni. BM/12/4. Roma fiatalok közigazgatásba kerülésének támogatása I. Az ORFK a 32/2004. (X. 12.) intézkedést az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben megfogalmazottak alapján hozta azzal a céllal, hogy a nem hivatásos státusoknál az egyenlő feltételekkel rendelkező jelöltek közül – pozitív diszkriminációs intézkedésként – a roma jelöltek számára teremtsenek jobb esélyeket. A programmal kapcsolatban szakmai beszámoló nem érkezett, az intézkedés hatása még nem ismeretes. BM/12/5. Roma fiatalok közigazgatásba kerülésének támogatása II. Az ORFK első ízben 1996-ban írt ki – kísérleti jelleggel – ösztöndíj-pályázatot hátrányos helyzetű cigány középiskolai tanulók számára azzal a céllal, hogy anyagilag támogassa a középiskolai tanulmányok befejezését és orientálja a fiatalokat az érettségit követően a rendőri pályára. A megyei rendőri szervek a 2004/2005-ös tanévben 8 tanulóval kötöttek szerződést. A Belügyminisztérium bízik abban, hogy a következő oktatási évben a program folytatódik és további személyek rendszerbe vonását tudják elősegíteni. BM/14. A tárcától a fenti feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett, mert a Belügyminisztérium szervezeti keretén belül működő Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal a 2004. évi őszi átszervezés során a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez került. BM/16. A tárcától a fenti feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett, az indok megegyezik a fentebb pontban leírtakkal. BM/26. A különböző rendőri szervek elsősorban a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel való együttműködés keretében saját feladatkörükben – bűn- és balesetmegelőzés, áldozattá válás elkerülése céljából – szerveznek képzéseket hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok számára. A tanórán kívüli képzések leggyakoribb formája a rendőrség biztonságos életre nevelő DADA programja, a korosztályos közlekedésbiztonsági, bűnmegelőzési és az áldozattá válás elkerülését elősegítő felvilágosító program. A rendőri Készítette: dr. Horváth Melinda



32


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szervek egy része szervez nyári táborokat, elsősorban hátrányos helyzetű, közöttük roma gyermekek részére, és a rendőrök rendszeresen vezetnek foglalkozásokat más szervek vagy civil szervezetek által szervezett táborokban, rendezvényeken. BM/28. A tárcától a fenti feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett, mert a Belügyminisztérium szervezeti keretén belül működő Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal a 2004. őszi átszervezés során a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez került. Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézetének egyéb (a Korm. határozat által nem említett), a roma kisebbséget érintő programjai 1. „Cigányság és rendvédelem” címmel rendvédelmi tisztek számára évi két-három alkalommal továbbképzést tartottak, melyen a cigány népismeret, konfliktus- és stresszkezelés, emberi jogok, kisebbség témáival foglalkoztak. 2. Kriminológia, szociológia, politológia és etika tantárgyakon belül a romákat érintő társadalmi kérdések rendszeres tárgyalása folyik a képzéseken. 3. A rendészeti vezetővé és a rendészeti mestervezetővé képző kurzusok tantervi anyagában hat-nyolc órában pódiumbeszélgetés formájában, külső előadó bevonásával a következő témákat oktatják: emberi jogok, előítélet, kisebbség. 4. „Romológia és rendvédelem az oktatásban és a kistérségek működésében” tantárgy szerepeltetése a felvehető órák között. 5. Az OCÖ és a NEKH illetékeseinek bevonásával kialakított tematika keretei között nappali tagozaton összesen hat órában, levelező tagozaton összesen két órában oktatják a roma népismeret című tantárgyat az első éves hallgatók számára.

Egészségügyi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Egészségügyi Minisztériumnak (EÜM) a Kormányzati Program összesen tíz feladatot ír elő, (2., 3., 6.,11., 17., 18., 19., 20., 21., 29.). A tárca a 2004. évben három nevesített (17., 20., 29.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. Beszámolt továbbá egy 2005. január 31-i határidős feladatról is (19.), mely értelemszerűen a 2004-es határidejűekhez csatolható.

2. Részletes beszámoló EÜM/2. Négy kiegészítő, ágazat-specifikus kutatás készült. Ezekről, tartalmi másságuk miatt nem készült összefoglaló, az egyenkénti bemutatások alapján az ágazat-specifikus témák a következők: • felmérés készítése roma gyermekek speciális iskolába küldésének okairól; Készítette: dr. Horváth Melinda



33


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• felmérés készítése a roma népesség és az egészségügyi és szociális helyzet összefüggéséről, zárótanulmány készítése; • felmérés készítése a roma népesség és az egészségügyi ellátórendszer diszkriminatív mechanizmusairól, zárótanulmány készítése; • roma népesség és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának vizsgálata, tanulmány készítése. EÜM/3. Szakmai beszámoló és pénzügyi összefoglaló nem érkezett. A Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala később jelezte, hogy az elmaradás oka a Területpolitikai Kormányzati Hivatal létrejövetelével bekövetkezett kormányzati munkamegosztás megváltozása. EÜM/6. A közigazgatási csatornákon keresztül a tárcához nem érkezett diszkriminációs esetről beszámoló. EÜM/17. Hat települési programról külön-külön érkezett beszámoló. A helyszíneken átlagosan 450 főt vontak be a programokba (szélső értékek: 200-987 fő). A program összesen 2 700 főt érintett közvetlenül, ezen felül a programot megismerők száma összesen 7 720 fő volt. Tartalmi megegyezés a hat különböző helyszínű és koncepciójú programnál az, hogy egészségügyi felvilágosítás, szűrő-gondozó tevékenység is történt. Átlagosan egy helyszínen a komplex program 2.08 M Ft-ba került EÜM/19. Négy felsőoktatási intézmény főleg képzési és terepgyakorlati munkájának támogatásáról számolt be a tárca („ELTE Bárczi Gusztáv”, „Wesley”, „Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző”, „SOTE”). Közel kétszázan írtak a romákkal kapcsolatban szemináriumi dolgozatot, és százkilencvennégyen voltak terepgyakorlaton. Átlagosan a felsőoktatási intézmények szakmai tevékenységét 2.3 M Ft-tal támogatták. EÜM/20. A feladat végrehajtására két kategóriában írtak ki pályázatot. Egyrészt a 15 000 főnél kisebb lakosságú települések önkormányzatai, illetve társulásaik, másrészt a 15 001 főnél nagyobb lakosságú települések önkormányzatai, illetve térségi önkormányzati társulások részére. Az együttműködés és a társadalmi összefogás minden pályázat alapjául szolgált: a programok önkormányzatok, civil szervezetek, óvodák, iskolák, egészségügyi ellátók közös programjaiként valósultak meg. Számos egyedülálló kezdeményezésre került sor, amelyek erősítették a közösség egészségért és környezetükért vállalt felelősséget, mint például füstmentes családi futás, szánkózó domb építése, faültetés, falunapok, egészséghét rendezése, sportpálya építése, „Idősek a fiatalokért, fiatalok az idősekért” program, „Együtt az egészségesebb egyházért” program, „Virágos falu” program, rajzpályázatok, mozgáskorlátozottak napjának szervezése. Ezeken a rendezvényeken több ezer résztvevő mellett lehetőség volt az egészségfejlesztés tudatos elterjesztésére. A teljes program 45,3 M Ft költséggel 113 577 főt ért el. Ebből a romákra fordított(becsült) összeg 4,5 M Ft, amely 11 358 fő bevonását jelenti. EÜM/29.




34


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ebben a feladatban az Oktatási Minisztérium az első helyen felelős. A megtörtént egyeztetések az iskolai egészségfejlesztés kérdéskörében zajlottak széles körben, a fent nevezett témában folyó egyeztetés háttérbe szorult.

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1. Általános értékelés A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (FMM) a Kormányzati Program összesen tizennégy feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 31., 32., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44.). A tárca a 2004. évben nyolc nevesített (37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. A tárca a roma lakosság foglalkoztatási helyzetének javítását és foglakoztatási arányuk növelését jelölte meg kiemelt jelentőségű célként, mely cél csak hosszabb távon, társadalmi összefogással, integrált intézkedések sorozatával valósítható meg. A megyei munkaügyi központok éves munkaterveikben előzetesen megfogalmazott irányelvek szerint tervezik programjaikat. Passzív ellátások helyett fokozatosan aktív támogatások (aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, humánszolgáltatások) válnak a romák számára is elérhetővé. Intenzív együttműködés keretében egyre inkább építenek az egyén adottságaira is. A tárca beszámolója szerint továbbra is a közhasznú munka támogatása a legjellemzőbb támogatási forma. Emellett a komplex munkaerő-piaci programok száma is évről-évre növekszik, melynek keretében több aktív eszköz egyidejű alkalmazására nyílik lehetőség. Az ESZA típusú pályázati kiírásokra (HEFOP; EQUAL, ESZA PHARE programok) jelentős számú, a romák társadalmi integrációját elősegítő, esélyhátrányaikat csökkentő pályázat született. Jelentős eredmény, hogy a roma partnerekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek) egyre kiterjedtebb és összehangoltabb az együttműködés.

2. Részletes beszámoló FMM/2. Az OFA, valamint az NFI az elmúlt években számos hátrányos helyzetű csoportot érintő munkaügyi tárgyú kutatást támogatott. A tervezett programok előkészítése és végrehajtása során a kutatások tapasztalatai folyamatosan beépítésre kerülnek. FMM/3. Az NTH 2004-ben a 3. pontban szereplő feladatok előkészítése és végrehajtása kapcsán a tárca felé megkereséssel nem élt. FMM/6. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2004. évben romákra vonatkozóan a foglalkoztatás terén tapasztalható diszkriminációról célirányosan külön adatokat nem gyűjtött. FMM/37. A romákat érintő programok tervezése, szervezése és megvalósítása terén a megyei munkaügyi és a regionális képző központok folyamatosan együttműködnek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, akik igényeikkel, ötleteikkel segítik a programok előkészítését. Részt vesznek a programtámogató tevékenységekben, Készítette: dr. Horváth Melinda



35


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------esetenként foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a program munkatapasztalat-szerzést célzó szakaszában. A megyei munkaügyi központoknak 2004-ben ötszáznegyven cigány kisebbségi önkormányzattal és száznégy civil szervezettel volt érvényes együttműködési megállapodása. A Kormányzati Program 37. pontja végrehajtásáról szóló beszámolóban a célok és a célcsoport meghatározása egyértelmű. A megállapodások megkötésének nincs költségvonzata. FMM/38. A tárca beszámolója szerint 2004. június 24-én a 20 megyei munkaügyi központ igazgatói értekezletén első alkalommal került értékelésre a munkanélküli romák foglalkoztatási helyzetének javítására irányuló területi munka. Az igazgatói értekezleten részt vett az Országos Cigány Önkormányzat képviselője és az FMM Roma Programok Titkárságának munkatársa is. A második félév értékelésére külön nem került sor, azt a teljes évre vonatkozó beszámoló tartalmazza. A feladat végrehajtásának költségvonzata nincs. FMM/39. A tárca beszámolója szerint a képzés és a gyakorlatszerző foglalkoztatás összekapcsolását célzó programok jelentős számban indultak 2004-ben. A programok egyrészt a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretéből önálló munkaerő-piaci programként; esetenként társfinanszírozással (pl. OFA), PHARE-támogatással, a „Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen” c. program mentén, másrészt a HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása és képzése intézkedés keretében valósultak meg. A programok jelentős részében az általános iskola befejezése melletti gyakorlatszerző, támogatott közhasznú foglalkoztatás volt a domináns. Minden munkaerő-piaci program tartalmazott képzési szakaszt, melynek egy része betanító jellegű, más része az OKJ-ben szereplő képzést foglalt magában. A 2004. évben megvizsgált mintegy ötvenöt roma, illetve jelentősebb roma érintettségű munkaerő-piaci programban összességében közel ötezer fő vett részt, a célcsoport helyzetének javítására megközelítően 3 000 M Ft támogatást használtak fel a megyei munkaügyi központok. Az ESZA Kht. által bonyolított „Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen” program keretében 1 896 fő roma foglalkoztatással egybekötött képzése valósul meg 2 239 M Ft ráfordítással. Az OFA programok esetében - négy program - 160 M Ft került felhasználásra a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására. A romák becsült létszáma mintegy ötszáz fő volt. 320 000 Ft/fő fajlagos költség kalkulálható. FMM/40. A munkaerő-piaci programok keretében a közhasznú munka támogatása az ország jelentős részében továbbra is dominánsan biztosít átmeneti munkaalkalmat a regisztrált munkanélküliek e csoportjának. Jellemzően a helyi települések ellátatlan, illetve a helyi piaci szereplők által nem vállalt feladatainak elvégzése, valamint a települések infrastrukturális fejlesztése, új érték létrehozása a közhasznú munka tárgya. A megyei munkaügyi központok becsült adatai alapján közhasznú munkavégzés keretében mintegy 15 000 roma személy foglalkoztatását oldották meg mintegy 2 500 M Ft ráfordítással. Ez közel 170 000 Ft/fő költséget jelentett. 2004-ben a Közmunka Tanács nyolc közmunkapályázatot írt ki. A közmunka programokra fordított összeg 4 500 M Ft, a résztvevői létszám összesen megközelítette a tízezer főt. A




36


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------romákra fordított részarányosított összeg megközelítően 2.000 M Ft, a közmunkaprogramokba bevont romák száma négyezer-ötszáz fő. 2004-ben a közmunkaprogramok továbbfejlesztésének irányait a Közmunka Tanács a jövőre vonatkozóan meghatározta. FMM/41. A tárca beszámolója szerint „a munkaerő-piaci képzések hatékonyságvizsgálatára a monitoring elemzések alkalmával kerül sor”. A vizsgálat a teljes támogatotti körre vonatkozik, külön a roma résztvevőkre kimutatás jelenleg nem áll rendelkezésre. A megyei munkaügyi központok becslése alapján a romáknak a képzést követő hat hónap utáni elhelyezkedési aránya átlagosan mintegy 40%-ra tehető. A munkaügyi központok és a regionális képző központok előzetesen elkészített prognózisok figyelembevételével készítik el képzési kínálataikat, melyek folyamatosan, a piaci igényeknek megfelelően változnak. A munkaerő-piaci képzések romákra fordított összege mintegy 539 M Ft, az érintett létszám megközelítően ötezer-kétszáz fő. Kalkulált fajlagos költség nagyságrendje 103 000 Ft/fő. FMM/42. EQUAL kísérleti programok Bács-Kiskun megyében a 2004-ben zárult EQUAL-program keretében a munkanélküli romák szakképesítéshez juttatása, elhelyezkedési esélyeik növelése érdekében baromfifeldolgozó szakmunkásképzés indult. Sikeres vizsgát tizenkilenc fő tett, akik közül már a képzés időtartama alatt nyolc fő elhelyezkedett. A „Cigányprogram-szervező” betanító képzés végeztével tizenegy fő sikeres vizsgát tett 2004 márciusában. A Békéscsabai Regionális Képző Központ EQUAL EUROMA-NET programjában Békéscsabán 2004-ben tizenhárom EU-roma menedzser szerzett szakképesítést. Baranyában a Pécsi Regionális Képző Központ nyertes pályázatot készített. A projekt konkrét működési területei: innovatív szolgáltatási rendszer létrehozása és működtetése a munkaerőpiac „tripartit” rendszerében, diszkriminációmentes munkaerő-kiválasztás, fizikai és kommunikációs akadálymentesítés, humánerőforrás fejlesztés, folyamatos szakmafejlesztés, foglalkoztathatóság növelése, munkaközvetítés, utógondozás a célcsoport részére. Csongrádban az EQUAL-REGINET regionális munkahelymegtartó hálózat modellprogram pályázatának elkészítésében vett részt a munkaügyi központ és a végrehajtásban fejlesztési partnerként is közreműködött. 2004-ben kiírt új EQUAL programba a kísérleti programok tapasztalatai beépítésre kerültek. A harminckilenc nyertes közül tizenegy pályázatban roma szervezet főpályázóként vagy konzorciumi tagként vállalt felelősséget. Az elnyert támogatási összeg 3,749 Mrd Ft, 2004ben forráskiutalás nem történt. FMM/43. A munkaügyi központok által indított komplex munkaerő-piaci programok egy része a roma célcsoport foglalkoztatásának elősegítésére alkalmaz speciális képzési programokat. A tankötelezettségnek eleget tett inaktív fiatalok részvételével zajló termelőiskolai projektek két helyszínen példaértékűen működtek. Baranyában az „Útirány” termelőiskola program a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Pécsi Termelőiskolájában ötven fő halmozottan hátrányos helyzetű, szakképzetlen fiatal foglalkoztatását, képzését, Készítette: dr. Horváth Melinda



37


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szociális/mentális tanácsadását támogatta. A program során a résztvevők a következő szakmákat sajátíthatták el: kőműves, pincér, szakács, szerkezetlakatos, parkgondozó, takarító, szociális gondozó és ápoló. Ilyen program volt még Zalában az Első Magyar Dán Termelő Iskola Alapítvány által működtetett felzárkóztató és szakmai képzéssel összekapcsolt termelőiskolai program hátrányos helyzetű, alulképzett, regisztrált munkanélküliek számára, amely program 2002. augusztus 5. és 2004. április 30. között valósult meg. A foglalkoztatással egybekötött munkaerő-piaci képzések romákra számszerűsített adatai a 39. és 41. pontoknál kerültek feltüntetésre.

részarányosított

FMM/44. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával kezdődött meg az országos roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat kialakítása. A program 2004. szeptember 1. – 2005. augusztus 31. között zajlott. Jelenleg tizenhat fő foglalkoztatás-szervező menedzser gyakorlatszerző képzése folyik a megyei munkaügyi központokban, valamint a Foglalkoztatási Hivatalban. 2004-ben a program támogatási összege 23,4 M Ft. A gyakorlati képzési idő lejártát követően a menedzserek további foglalkoztatása mindenképpen támogatásra javasolható.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1. Általános értékelés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 21.) szerepel. A tárca a 2004. évben egy nevesített (21.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló FVM/3. FVM/3/1 AVOP LEADER+ intézkedések helyi vidékfejlesztési programok megvalósítása 2004-ben zárult le a négyéves kísérleti program, amelynek keretében roma célcsoportok helyi vidékfejlesztési programjainak megvalósítását támogatták nemzeti forrásból. Összesen tizennégy Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoporton (HVM) keresztül – amelyek meghívásos pályáztatás útján osztották szét a pénzt a végső kedvezményezettek számára – 318.6 ezer Ft került felhasználásra. Három HVM (Sárrét, Endrefalva és térsége, valamint Dél-Zala vidéke) térségi programja szólt roma közösségek részére és megközelítőleg 90 millió Ft-ot használtak fel a romák társadalmi integrációjának elősegítésére. A programban érintett romák becsült száma összesen 1630 fő volt. FVM/3/2 Termelői közösségek támogatása A tárca hosszú évek óta nyújt támogatást a kedvezőtlen adottságú térségek önkormányzatai számára. Ezek során a kijelölt hátrányos helyzetű csoportok, családok pályázhattak termelői tevékenységük fejlesztése, fenntartása érdekében 50 %-os támogatásra, amely során vetőmagvakat, műtrágyát és tenyészállatokat igényelhettek. Ezen felül a földek művelési költsége is elszámolható volt. 2004-ben erre a célra 35 millió Ft-ot fordított a minisztérium. FVM/3/3 Erdészeti közmunka programok Készítette: dr. Horváth Melinda



38


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A 2004. évre 50 millió Ft-ot csoportosított át az FVM az erdészeti közmunka programokra a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részére. Ennek keretében került sor többezer hektár erdősítés megápolására, 53 km-nyi erdei sétaút karbantartására, parkerdei berendezésének cseréjére, továbbá nagymennyiségű illegális szemét összegyűjtésére és elszállítására. A 668 millió forintos programban több mint ezer ember volt érintett, főként az Északi-középhegység és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségeiben. A meghívásos pályázat a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli – elsősorban roma származású – lakosság számára teremtett átmeneti munkalehetőséget. A programban részt vállaló erdészeti részvénytársaságok vállalták, hogy a foglalkoztatott munkások egy részét további három hónapra alkalmazzák. FVM/3/4 Közmunkaprogram keretében parlagfű irtási tevékenység támogatása A kötelezően előírt parlagfű irtási programokban aktív szerepet vállalt az FVM. A 2004. évre összesen 345 millió Ft-ot csoportosított át a tárca e programokra az FMM számára. A programokban résztvevők számára és a hátrányos helyzetűek arányára vonatkozó adatokkal a tárca nem rendelkezik. FVM/3/5 Pályázati támogatás a tájjellegű termékek széleskörű megismertetésére és népszerűsítésére A pályázattal kapcsolatban bővebb információt nem adott a tárca. FVM/3/6 AVOP működtetése A 2004-2006. évekre kiírt AVOP, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, továbbá egyes vidékfejlesztési támogatások egységes program-dokumentuma, amelynek forrása 75 %-ban az EU két strukturális alapja (EMOGA és HOPE) és 25%-ban magyar állami források voltak. A három évre felhasználható összeg mintegy 107,8 milliárd Ft volt. A beterjesztett dokumentumot az Európai Bizottság 2004. június 24-én elfogadta. Az AVOP mezőgazdasági beruházások támogatása keretében megjelenő esélyegyenlőségi szempontok szerint a nők, a romák, a fogyatékos emberek foglalkoztatásának javítása érdekében azok a pályázók, akik/amelyek üzleti terükben előirányozzák az érintett célcsoportok foglalkoztatását és/vagy munkakörülményeik javítását, prioritást élveznek. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése az AVOP-ban jogcímenként eltérő volt. FVM/6. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2005. februárjában körlevél formájában tájékozódott a minisztérium főosztályainál illetve a minisztérium háttérintézményeinél, hogy történt-e diszkriminációs intézkedés. Kivétel nélkül minden érintett nemleges választ adott, azaz a minisztérium nem tud beszámolni az adott témában intézkedésről. FVM/21. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint második helyen felelős minisztérium folyamatosan tájékozódik a Szociális Földprogram működéséről a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA). Az NFA tájékoztatása szerint 2004-ben nem érkezett be a szervezethez olyan önkormányzati megkeresés, amely szerint a szociális földprogramba új földterület bevonására lenne igény. Ezeket az információkat is felhasználva döntött úgy a kormány, hogy a programot működőképesebbé téve elkezdi a kibővítés előkészítését. Ennek érdekében a miniszterelnök miniszterelnöki megbízottat, az FVM vezetése pedig miniszteri biztost nevezett ki, valamint elkészült az a kormányelőterjesztés-tervezet, amely szabályozza a kibővítés törvényi és intézményi kereteit. Az FVM a továbbiakban is teljes nyitottságot Készítette: dr. Horváth Melinda



39


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------mutat az együttműködésre a program működtetésében és kibővítésében egyaránt résztvevő tárcákkal (ICsSzEM, KvVM). FVM/39 Az AVOP 1.5 intézkedése keretén belül került sor szakmai továbbképzés és átképzés támogatására. Egyrészt mezőgazdasági jellegű szakképzés, másrészt erdőgazdasági és halászíti jellegű szakképzés tevékenységei voltak támogathatók. A program során a vidéken élő nők alternatív jövedelemszerzését elősegítő speciális képzések szervezése, továbbá a hátrányos helyzetű, mezőgazdasági termelést folytató roma közösségek lehetőségeinek javítását szolgáló speciális képzések szervezése valósult meg. Az intézkedés kiemelten támogatta az alábbi területekre kiterjedő képzéseket: • vidéken élők alternatív, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségei; • az ökológiai- és biogazdálkodás; • a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó hátrányos helyzetű közösségek speciális igényei. A támogatás mértéke a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára 100 % volt. FVM/40. A 2004. évre 50 M Ft-ot csoportosított át az FVM az erdészeti közmunka programokra a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) részére. Ennek keretében került sor több ezer hektár erdő ápolására, ötvenhárom kilométernyi erdei sétaút karbantartására, parkerdei berendezések cseréjére, továbbá nagy mennyiségű illegális szemét összegyűjtésére és elszállítására. A 668 M forintos teljes költségű programban több mint ezer ember volt érintett, főként az Északi-középhegység és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségeiben. Közmunka programok keretében végzett parlagfű irtásra is átcsoportosított az FVM az FMM részére 345 M Ft-ot. Ebből a kalkulált romákra fordított összeg 69 M Ft volt. FVM/53. A minisztérium néhány roma szervezet részére is nyújtott támogatást 2004. évben. A Szendrőládi Roma Kisebbségért Alapítvány 200 000 forintot, a Magyarországi Cigányszervezetek Érdekszövetsége – „Legyen az Európai Unió a magyarországi cigányok otthona, Magyarország maradjon a hazája" című ismeretterjesztő program megvalósítására – 1 000 000 forint támogatást kapott.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1. Általános értékelés A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) a Kormányzati Program nem ír elő feladatot. A konkrét feladat-megjelölés hiánya ellenére a tárca – a romák (gazdasági-) társadalmi integrációját elősegítendő – a hazai roma mikro-, kis-és középvállalkozások piaci esélyeinek javítását tűzte ki célul (SZVP-R-2004).

2. Részletes beszámoló „A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása, a gazdaságitársadalmi integrációjának elősegítése” (SZVP-R-2004)




40


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Bár a tárca a Kormányzati Programban megjelölt „érintett miniszterekre” vonatkozó feladatok egyikét sem érezte a maga számára relevánsnak, mindenképp mintaértékű, hogy a Széchényi Vállalkozásfejlesztési Program részeként saját vállalást teljesít „A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása, a gazdasági-társadalmi integrációjának elősegítése” érdekében. A megvalósítás folyamán a pályázók 50-65%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 3 M Ft-os vissza nem térítendő támogatást kapnak, műszaki-technológiai fejlesztésekre, beruházásokra. Az SZVP-R jelű pályázat folyamatosan megvalósuló országos projekt. Az öt évre szóló támogatás végén a támogatott szakmai beszámolót köteles írni a közreműködő szervezet, azaz az Mvf Kht felé. A 2004. évben megvalósult 102 nyertes pályázat összesen 278,6 M Ft támogatást kapott, ami több mint 1 Mrd Ft tőkebevonást eredményezett. A pályázat további célja, hogy a beruházásoknak köszönhetően új munkahelyeket teremtsen. A 2004. év folyamán kétszáz új munkahely teremtődött.

Honvédelmi Minisztérium 1. Általános értékelés A Kormányzati Program a Honvédelmi Minisztériumot (HM) felelősként nem nevezi meg, de a tárca a Kormányzati Programmal összhangban több területen is vállalt feladatot.

2. Részletes beszámoló A foglalkoztatás és pályára irányítás területén tett intézkedések 1. Honvédelmi és szakelőképzési programok A tárca a sorkatonai szolgálat megszűnésével az önkéntes, szerződéses (professzionális) hadsereg kialakítása által nyújtott lehetőségeket a romák számára is elérhetővé kívánja tenni. A Magyar Honvédség igényeinek megfelelő honvédelmi és szakelőképzési programok beindítását kezdték el a szerződéses katonai szolgálatot választó romák részére. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tíz településen négyszáz főt érintő hajlandósági vizsgálatot végeztek. A hajlandósági vizsgálat tapasztalatai alapján tervezik kialakítani a térség munkanélküli roma származású szerződéses katonai szolgálatot vállalói részére a honvédelmi szak- és előképzési programjaikat. 2. Katonai pályára irányító „túlélő tábor” A katonai pályára irányítás keretében a folyamatos toborzó munka mellett második alkalommal, katonai jellegű tíznapos pályára irányító „túlélő tábort” szerveztek a katonai pálya iránt érdeklődő középiskolás roma fiatalok részére. A táborozásra 109 fő jelentkezett. A jelentkezettek közül hatvan főt választottak ki. Az adatok alapján a táborozók közül tizenkét fő jelentkezett katonai pályára. Az oktatás területén tett intézkedések 3. Lippai Balázs ösztöndíj A Honvédelmi Minisztérium az esélyegyenlőséget biztosító Lippai Balázs ösztöndíjat létesített a hivatásos tiszti- és tiszthelyettesi pályát választó roma hallgatók részére. Az ösztöndíj pályázaton részt vehetett az a magyar állampolgárságú növendék és hallgató, aki hátrányos helyzetű cigány származásúnak vallotta magát, nappali alapképzésben vett részt és jó tanulmányi eredményt ért el, illetve a Magyar Honvédséggel ösztöndíjszerződést kötött. Az Készítette: dr. Horváth Melinda



41


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------ösztöndíjra a két félév alatt összesen huszonkét fő pályázott, ebből az „Ösztöndíj Bizottság” huszonegy fő esetében elfogadta a pályázatot. 4. Kutatás: „Romák a Magyar hadtörténelemben” A Honvédelmi Minisztérium a roma katonák kiemelkedő helytállásait bemutató kutatást kezdett el „Romák a Magyar hadtörténelemben” címmel. Ennek keretében a roma katonáknak a magyar hadtörténelemben tanúsított kiemelkedő helytállásait kívánja a tárca feltárni a XIXXX. század időszakában, melyet beépíteni kívánnak a cigány népismeret című tantárgyba a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tiszt- és a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Központ tiszthelyettes oktatásába. A kutatás eredményeiről „A roma katonák a magyar hadtörténelemben” című kiadványt tervezik megjelentetni. 5. Felvételi elékészítő tanfolyam A Honvédelmi Minisztérium felvételi elékészítő tanfolyamot szervezett a katonai pályát választó roma fiatalok részére. A program rövid távú célja a hivatásos katonai pálya iránt érdeklődő roma jelentkezők felvételi esélyének javítása, hosszú távú célja pedig, hogy a hivatásos roma katonák, tisztek, tiszthelyettesek számának arányát növelje a honvédségnél. A program tizenkét fővel indult. A jelentkezők közül különböző okok miatt végül négy fő maradt, akik a felvételi előkészítő tanfolyamon rendszeresen részt vettek, részt vesznek. 6. A cigány népismeret oktatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen A 2004/2005. tanévtől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tisztképzési tananyagába tizenöt órában beépítésre került a cigány népismeret oktatása. A cigány népismeret oktatásához szöveggyűjtemény készült és megjelent a Társadalom és Honvédelem című újság roma különszáma is. A tárca kiemelkedő eredményként értékeli, hogy hosszú előkészítés után a tisztképzés tananyagába, programjaiba bekerült a cigány népismeret oktatása. A programtól azt várják, hogy a magyarországi romák történelméről, kultúrájáról, szokásairól, hagyományairól szerzett ismeretek birtokában a leendő honvédtisztek előítéletessége csökken és nő a tolerancia a cigány katonákkal szemben. A program az első tanévben száz-százhúsz hallgatót érintett. 7. Kutatás: „A roma katonák helyzete a Magyar Honvédségnél” A cigány katonák körülményeinek megismerésére „A roma katonák helyzete a Magyar Honvédségnél” címmel kutatás indult a katonai szervezetbe történő beilleszkedésről, katonai előmenetelükről, a velük szemben megnyilvánuló előítéletekről, a roma katonákkal kapcsolatos attitűdökről. A kutatás során feltárják a potenciális konfliktusok lehetőségeit is. Az ezer fős mintát érintő kutatás eredményeit ez évben még interjúk készítésével kívánják kiegészíteni és az így kapott eredményeket kiadványban tervezik megjelentetni. A kutatás eredményei 2005 végére kerülnek feldolgozásra, ezért a programról értékelhető tapasztalatokkal egyelőre nem rendelkezik a tárca. Az identitás területét érintő intézkedések 8. Vándorkiállítás: „A cigányok élete képekben” A cigányok szokásait, hagyományait, kultúráját bemutató „A cigányok élete képekben” tizenkét helyőrségi klubot (Tata, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Tapolca, Eger, Nyíregyháza, Debrecen, Szentes, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szolnok) érintő vándorkiállítást szervezett a Magyar Művelődési Intézet, az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ bevonásával. A vándorkiállítás „hiteles képet” kíván adni a romák életéről az érdeklődőknek, de célja emellett, hogy a helyőrségekben kialakuljon, illetve Készítette: dr. Horváth Melinda



42


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------erősödjön a honvédség és a helyi cigány közösség kapcsolata. Az eddigi tapasztalatok alapján klubonként hat-nyolcszáz fő tekintette meg a kiállítást. 9. Sportkör szervezése roma katonák részére Roma katonák kezdeményezésére, a sportolási lehetőségeik és sportrendezvények biztosítása érdekében sportkör előkészítése kezdődött el. A programban a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő cigány származású, elsősorban budapesti katonáknak és családtagjaiknak kívánnak sportolási lehetőséget biztosítani. A programnak eleme egy cigány katonai focicsapat építése, mely különböző rendezvényeken képviselné a roma katonákat. A program bonyolódik, azonban értékelhető tapasztalatokkal még nem rendelkeznek. 10. A „cigány irodalom” és a „cigányzene” széles körű megismerése A „cigány irodalom” és a „cigányzene” széles körű megismerését elősegítő, tartalmas roma kulturális eszköztár létrehozása kezdődött meg a Magyar Honvédség keretein belül. E program keretében a roma írók, költők, zenészek alkotásait, valamint a roma területtel foglalkozó szakirodalmat teszi a Honvédség hozzáférhetővé az érdeklődők részére alakulatai könyvtáraiban. Az aktuális roma közélet figyelemmel kíséréséhez az alakulatoknál folyamatosan biztosítják az Amaro Drom és Lungo Drom roma magazinok hozzáférhetőségét is. Kommunikáció 11. Pozitív „roma katona” kép kialakítása a médiában A program célja minta értékű, pozitív „roma katona” kép kommunikálása a médiában. A Magyar Honvéd, a Honvéd Altiszti folyóirat, valamint a honvédelem.hu weblap mellett az Amaro Drom című roma magazinban havonta folyamatosan megjelentek „A romák a hadseregben” témával kapcsolatos cikkek. A közszolgálati televízió Este című műsorában, Roma Magazinjában, a Duna TV műsorában, a Romaweb, a Romapage weblapokon, a Petőfi Rádió Cigányfélóra, Rádió C”, a Danubius Rádió és a Tilos Rádió műsoraiban valamint a Népszabadság, Népszava, Honvéd, Mai Nap lapok hasábjain is lehetővé vált a Romaügyi Referatúra programjainak bemutatása. E program keretében támogatták a roma származású Gazsi Nándor zászlós portréfilmjének elkészítését is. 12. Konferencia: „Romák a hadseregben” A Honvédelmi Minisztérium „Romák a hadseregben” címmel a 2004. évben a kiképzők részvételével három napos konferenciát szervezett. A konferencián a Romaügyi Referatúra programjairól szóló tájékoztató mellett a roma katonák megismerését segítő cigány népismereti előadásokat hallgathattak a résztvevők, valamint lehetővé vált a területtel kapcsolatos vélemények megbeszélése, megvitatása is. Az évente ismétlődő program tematikája csak minimális mértékben változik, de minden alkalommal más, a roma szerződéses katonákkal közvetlenül foglalkozó csoportot céloz meg. Ez alkalommal a Magyar Honvédség kiképző szakemberei részére szervezték a konferenciát. A program célja, hogy a magyarországi romák történelméről, kultúrájáról, szokásairól, hagyományairól, valamint a romaüggyel kapcsolatos törvényi szabályozásról szerzett ismeretek birtokában a kiképzők előítéletessége csökkenjen, toleranciájuk nőjön a roma katonákkal szemben. 13. Oktatási segédlet, szöveggyűjtemény szerkesztése a cigány népismeret oktatásához a tiszthelyettes-képzésben résztvevő hallgatók részére.




43


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A cigány népismeret oktatásához elkészült szöveggyűjteményben és a Társadalom és Honvédelem című újság roma különszámában a cigány népismeret oktatási témakör területéről a nehezen beszerezhető szakirodalomnak egyes részletei kerültek összegyűjtésre. 14. Hajlandósági vizsgálat a szerződéses katonai szolgálat vállalásáról a roma célcsoport körében. Honvédelmi szak- és előképzési program elkészítése. A program folyamatban van ezért a Honvédelmi Minisztérium szakmai beszámolót nem küldött.

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak (ICSSZEM) a Kormányzati Program összesen harmincegy feladatot ír elő (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 29., 36., 51., 52., 53., 57., 59., 60., 61., 62.). A tárca a 2004. évben huszonegy nevesített (1., 4., 5., 7., 8., 9., 12., 13., 14., 15., 19., 20., 21., 22., 23., 29., 36., 53., 57., 60., 61.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. A tárca beszámolt továbbá egy 2005. májusában teljesítendő feladat (11) végrehajtásának megkezdéséről. Az ICSSZEM a fenti, illetve alább részletezett feladatok mellett ellátta a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság titkársági teendőit, szervezeti keretei között a 2004. év folyamán kialakította a tárcák roma programjainak utókövetését végző csoportot. Az utókövetés megvalósulása érdekében gondoskodott a Kormányzati Program módosításáról. 4

2. Részletes beszámoló ICSSZEM/1. A tárca elkészítette a kormányzati roma programokról, modellértékű kezdeményezésekről szóló tájékoztató anyagot, amelyet a Kormány elfogadott. Az ismertető angol nyelvű változata a Külügyminisztériummal való együttműködés eredményeként került a külképviseletekre. ICSSZEM/2. A tárca folyamatosan tanulmányozta és felhasználta a kutatási, fejlesztési programok, elemző tanulmányok eredményeit, a megvalósult PHARE és egyéb fejlesztési támogatások tapasztalatait. ICSSZEM/3. A tárca az adott pont tekintetében azt jelezte, hogy mivel közvetlenül nem érintett a regionális és kistérségi fejlesztési tervek felülvizsgálatában, ezért e tárgyban nem kívánt külön beszámolni, elfogadja a többi tárca e tárgyú beszámolóját. ICSSZEM/4. A tárca a feladatot egy pályázat kiírása és lebonyolítása révén teljesítette. A pályázat neve: „A hátrányos helyzetű önkormányzatok, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek részére a pályázati kapacitások bővítésére”. 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat módosításáról 4




44


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A pályázattal elérendő konkrét célok: • a romák társadalmi és gazdasági körülményeinek, valamint életminőségük javítását célzó, a Strukturális Alapokból finanszírozott projektek számának emelkedése a romák által sűrűn lakott térségekben; • a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, valamint civil szervezetek pályázatírási tevékenységének elősegítése szakértők és projektmenedzserek támogatásával; • az elmaradott, romák által sűrűn lakott térségek fejlesztése; stb. A pályázat keretösszege 50 M Ft; az elnyerhető támogatás maximális összege 2 M Ft volt, mely eszközül szolgált a pályázók számára ahhoz, hogy tréningeken, képzéseken készüljenek fel a későbbi pályázatírásra- és menedzsmentre. A program jelenleg a szerződéskötés fázisában tart, a résztvevők által az elnyert összeg segítségével elkészített pályázatok sikerességét a tárca nyomon követi. ICSSZEM/5. A projekt megvalósítását a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatta pályázati rendszerén keresztül. A 2004. évben a közéleti pályázat nem került kiírásra. ICSSZEM/6. Az igazságügyi tárca 2004. novemberében beszámolt a Hálózat tevékenységéről a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak. ICSSZEM/7. A feladat végrehajtásáért az Igazságügyi Minisztérium az első helyen felelős. ICSSZEM/8. A tárca ezt a feladatot az Igazságügyi Minisztériummal és a Másság Alapítvánnyal együttműködésben 2004. októberében egy konferencia megszervezésével és lebonyolításával hajtotta végre. A konferencián elhangzottakról kiadvány készült. ICSSZEM/9. A Konfliktuskezelési és Jogvédő Alap a 2004. évben a romák hátrányos megkülönböztetése ellen fellépő és jogvédelmét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységét, konfliktusmegelőzési és kezelési programok megvalósítását, működését támogatta. E mellett a szükséges képzések és szakmai konferenciák megvalósulását tette lehetővé. Az előirányzat keretösszege 20.5 M Ft volt. ICSSZEM/11. A tárca ezzel a feladattal kapcsolatosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal együttműködésben továbbképzés-sorozatot tartott a nemzeti parkokban szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök számára. ICSSZEM/12. A tárca 2004-ben támogatást nyújtott a Belügyminisztérium fenti célú ösztöndíj rendszere számára. A továbbiakban lásd a Belügyminisztérium e ponthoz írt beszámolóját. ICSSZEM/13. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Partners Hungary Alapítvány közösen média workshop-ot szervezett, melynek célja volt, hogy a legfontosabb médiaszereplőkkel Készítette: dr. Horváth Melinda



45


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------egyeztesse a Hivatal törekvéseit. A megbeszélésen a legnagyobb TV csatornák, rádiók és az írott sajtó képviselői jelentek meg és megegyezés születtet arról, hogy olyan tanulmány, illetve ajánlás készül, amely meghatározza a romák megjelenítésének legfontosabb szabályait (a romákról alkotott reális kép bemutatása céljából). Fontos célkitűzésként jelent meg továbbá, hogy a közszolgálati és a kereskedelmi médiában egyaránt lehetőséget kell teremteni roma műsorvezetők, riporterek bevonására. Tárgyalások indultak el a csatornák vezetőivel és ennek eredményeként várhatóan roma gyakornoki programok indulhatnak el, illetve a legfontosabb hírműsorokban roma munkatárs szerepeltetésére is lesz lehetőség. ICSSZEM/14. A „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell program” koncepciójának elkészítése a 2004. évben megtörtént. A pályázatok kiírásának előkészítése is befejeződött, a meghívott önkormányzatok részvételével a 2005. év elején kezdődik meg a nyertes pályázók kiválasztása, illetve a program végrehajtása. A telepeken élő roma emberek élethelyzetének javítását a lakóhelyi szegregáció felszámolása mellett a társadalmi integrációt erősítő egyéb intézkedések is segítik a szociális segítségnyújtás (szakértői munkacsoport, pénzbeli letelepedési támogatás), a foglalkoztatás előmozdítása, az egészségügyi ellátáshoz (alap- és szakellátásokhoz) való hozzáférés esélyeinek javítása és az integrált közoktatás feltételeinek megteremtése területén. A megvalósítást Konfliktusmegelőző és -kezelő Munkacsoportok felállítása is segíti. ICSSZEM/15. Megtörtént a településekről szóló kutatás felülvizsgálata. A telepek, illetve telepszerű lakókörnyezetek indikátorai mentén elkészült egy teleptipológia. Ez alapján került kiválasztásra „a roma telepeken élők lakhatási és szociális modell programja” című pályázatra meghívott negyven települési önkormányzat. ICSSZEM/19. „Kizárólag a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek képzése, továbbképzése” címmel pályázat került kiírásra. A KAB-KP-04-C pályázat a kábítószer-fogyasztókkal és kábítószer-prevencióval foglalkozó szakemberek képzésének, továbbképzésének, illetve kortárssegítők, veszélyeztetett társadalmi rétegek képzésének támogatását célozta. A minisztérium pályázatainak helyszíni ellenőrzését a minisztérium háttérintézménye, a Mobilitás végezte. A KAB kategóriákban folyamatos volt a helyszíni ellenőrzések lefolytatása, melyeknek egy része már 2004-ben realizálódott, de a többi csak 2005-ben teljesíthető. Az országos pályázat beadási határideje: 2004. április 30. (mely esetben a program megvalósulási ideje 2004. december 31.) és 2004. július 30. (mely esetben a program megvalósulási ideje 2005. május 31.)volt. Mivel a pályázat elbírálása az eredeti elképzelésekhez képest eltolódott, így a beszámoló elkészültéig csak a felhasználható keret mintegy 10%-áról született döntés. ICSSZEM/20. A program célja, hogy a helyi szinten működő civil szervezetek, Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) munkatársai felkészüljenek helyi egészségfejlesztési tervek megvalósítására. Ehhez kiadvány készült. Ez részlegesen releváns a Kormányzati Program 20. pontjánál leírtakkal. A beszámoló is leszögezi, hogy „a tapasztalatátadás helyi fórumokon, önkormányzati bizottságokban látszik a legcélravezetőbbnek”. A projektet az Európai Unió PHARE „private sector input” pályázati programjából finanszírozták. A szakértői díjak összege: 1 690 000 forint, a nyomdaköltség 960 000 forint Készítette: dr. Horváth Melinda



46


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------volt. A megjelent példányokból a KEF-ek térítésmentesen kaptak, de a kézikönyv letölthető a www.kef.hu honlapról is. ICSSZEM/21. A minisztérium a szociális földprogram támogatási rendszerét folyamatosan működteti. A program kiterjesztését a társadalmi szükségletek indokolják, mely a tárca szándékával összhangban van. Erős korlátokat jelentett a 2004. évi támogatási program működésében, hogy a rendelkezésre álló forrás felére csökkent a korábbi években meglévőhöz képest. A minisztérium meghirdette a támogatási programot meghívásos pályázati rendszerben tíz megyében kb. kettőszázötven településen. A lecsökkent támogatási keretek miatt kiterjesztés nem jöhetett létre. A korábbi években indított három éves gazdálkodási tervre épülő támogatási eljárást sem lehetett fenntartani a csökkentett források miatt. A program a föld nélküliek, a tartósan munkanélküli családok és más szociálisan nehéz helyzetben élők megsegítését, a helyi gazdálkodási lehetőségek kihasználását célozza. A tizenkét éve működő program támogatási forrása részét képezi a felzárkóztató programok önálló előirányzatának. ICSSZEM/22. A tervezett tartalom: képzés szervezése a roma gyermek- és ifjúsági korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése céljából – különös tekintettel a prevencióra – a regionális ifjúsági szolgáltató irodák munkatársai számára. A feladat megvalósítása költségvetési okok miatt módosított formában, kísérleti jelleggel Miskolcon került volna beindításra. A régió feltérképezése megtörtént, a megvalósításra azonban költségvetési okok miatt nem került sor. Ugyanekkor a feladathoz kapcsolódóan az újonnan létrejött tárca egy másik részlege megvalósította az alábbi programot az önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatainak kiegészítő támogatására szolgáló pályázati felhívás keretében • ifjúsági referensek, illetve ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatásához; • gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek működtetéséhez; • ifjúsági információs és tanácsadó tevékenységhez, illetve • a gyermek- és/vagy az ifjúsági feladatokról készítendő települési/térségi koncepció előkészítéséhez nyújtott a tárca támogatást. A pályázaton helyi – köztük kisebbségi – önkormányzatok vehettek részt. Az ország hét helyszínén lebonyolított tanácsadó napokon több cigány kisebbségi önkormányzatnak a képviselője is részt vett, pályázatot azonban nem adtak be, így támogatásuk nem volt lehetséges. ICSSZEM/23. A feladat célja a hátrányos helyzetű roma gyermekek és fiatalok üdülési, táborozási lehetőségeinek biztosítása. A feladat végrehajtása az alábbi két projekten keresztül valósult meg. ICSSZEM/23/1 A központi kormányzati üdültetés biztosítása a szociálisan rászoruló 6-18 éves korú gyermekek számára Az Európa Terv bővítése célként tűzte ki a szociálisan vagy egészségügyi alapon rászoruló gyermekek nyári és téli táboroztatását-üdültetését. Ennek keretében a kormány az elmúlt három évben összesen 25 000 szociális, illetve egészségügyi szempontból hátrányos helyzetben lévő fiatal számára biztosította térítésmentesen az értékteremtő szabadidő-eltöltés lehetőségét. A program főként 6 és 16 év közötti gyermekeket és fiatalokat érintett, különösen Készítette: dr. Horváth Melinda



47


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szellemi, illetve testi fogyatékkal élőket. A program kiemelt célkitűzése továbbá, hogy abban roma származású gyermekek is minél nagyobb számban vehessenek részt. A 2004. évi nyári üdültetésre 215 M Ft-os támogatást nyújtott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 7 500 szociálisan vagy egészségügyi alapon rászoruló gyermeknek. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatósága ezer fős kontingenst delegálhatott a táborokba, míg a többi részvevő kb. 50 %-a szintén roma volt. ICSSZEM/23/2 Önszerveződő közösségek tematikus táborainak pályázati úton történő támogatása 2004. évben a táboroztatás támogatási rendszere megváltozott. Régiónként számos pályázat került kiírásra február 28-ig a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram terhére, itt azonban a regionális ifjúsági tanácsok önállóan határozták meg a támogatási célokat és prioritásokat. A minisztérium csak javaslatot tehetett a táborozás, mint pályázati cél támogatására. Az elbírálás során előnyt élveztek a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok programjai, így a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben felsorolt hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek és/vagy fiatalok részvételével megvalósuló programok.” ICSSZEM/29. A feladat végrehajtásáért az Oktatási Minisztérium az első helyen felelős. ICSSZEM/36. Ebben a feladatban az esélyegyenlőségi tárca második helyen felelős, a főfelelős az OM. A mentor-program a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányai elősegítését, ezzel összefüggésben pedig a jövőben munkaerő-piaci, társadalmi helyzetük javítását tűzte ki célul. A program a 2005. évben fog megvalósulni. ICSSZEM/53. A Roma Kulturális Alap pályázatán keresztül az esélyegyenlőségi tárca is támogatott a roma kultúra megőrzését szolgáló kiadványokat, katalógusokat. A program sikeresnek és eredményesnek mondható. A hosszú és rövid távú célok pontosan megfogalmazottak, illetve az adott indikátorok is relevánsak az adott programhoz. ICSSZEM/57. A roma kultúra támogatása érdekében a Roma Kulturális Alap költségvetési forrásai biztosítottak voltak. Az előirányzat keretösszege 134,1 M Ft volt. A 2004. évben a Roma Kulturális Alap előirányzata a cigány kisebbségi önkormányzatok, illetve az általuk fenntartott vagy önállóan bejegyzett kulturális és művészeti tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, valamint roma alkotóművészek kulturális és művészeti tevékenységének, működésének támogatására szolgált. ICSSZEM/60. A feladat megvalósításáról nem érkezett beszámoló. ICSSZEM/61. A feladat megvalósításának elsődleges felelőse a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt. A NEKH a Kormányzati Programban megfogalmazottakat tanulmány készítésével és ösztöndíjrendszer kidolgozásával valósította meg. A NEKH által megbízott kutatók tanulmányt készítettek a kisebbségi írott sajtó – kiemelten a roma lapok – helyzetének feltárása érdekében. A kutatók további feladatát képezte a pályázatok hatékonyságának bemutatása, illetve a kisebbségi írott sajtó továbbfejlesztésére vonatkozó javaslattétel. Készítette: dr. Horváth Melinda



48


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tárca az írott roma sajtó terjesztését a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint a Roma Kulturális Alap pályázatain keresztül is támogatta, ezáltal elősegítve a hazai roma közösségek önazonosságának megőrzését és társadalmi integrálódását. A pályázatok utókövetése sajnos jelenleg nem biztosított. A tárca által a Korm. határozatban megfogalmazottak mellett megvalósított egyéb programok 1. A Roma Integráció Évtizede Program A Roma Integráció Évtizede Program (a továbbiakban: RIÉP) célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. A RIÉP a nemzeti roma stratégiák kialakítását, összehangolását, akciótervek kidolgozását és azok megvalósulásának ellenőrzését, a romaügy iránti nagyobb figyelmet és elkötelezettséget jelenti. A 2004. évben a Köztársasági Esélyegyenlőségi program előirányzatán belül 17,2 millió forint került elkülönítésre a program finanszírozására. 2004-ben a következő eseményekre került sor a RIÉP Titkársága szervezésében: • Nemzetközi Irányító Bizottsági ülések: ¾ 2003. december 11-12. Első Nemzetközi Irányító Bizottsági ülés ¾ 2004. április 1-2. Második Nemzetközi Irányító Bizottsági ülés ¾ 2004. június 24-25. Harmadik Nemzetközi Irányító Bizottsági ülés ¾ 2004. október 14-15. Negyedik Nemzetközi Irányító Bizottsági ülés ¾ 2004. november 16. Nemzeti Koordinátorok Találkozója • szektortalálkozók előkészítésében és megrendezésében való közreműködés, amelyek az Open Society Institute (OSI), a Világbank és a Council of European Development (CEDB) támogatásával valósultak meg: • Roma Oktatás munkacsoportülés 2004. február, Budapest; • Roma Foglalkoztatási szektortalálkozó 2004. május, Budapest; • Roma Egészségügyi szektortalálkozó 2004. június, Budapest; • adatgyűjtési és monitoring workshop 2004. július, Pozsony; • RIÉP kommunikációs munkacsoportülés 2004. szeptember, Budapest; • Roma lakhatási és telepfelszámolási munkacsoportülés 2004. november, Budapest. 2. TF052240 IDF Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez – A roma intézményfejlesztési célt szolgáló világbanki támogatás keretében megvalósuló programok 2003. június 23-án kelt Levél-egyezmény alapján a Világbank Intézményfejlesztési Alapjából 347.000 USD vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Magyar Köztársaság részére 2006-ig terjedő felhasználással. A támogatás technikai segítséget nyújt szakértői kapacitásbővítéshez, szakemberek képzéséhez, képzések megszervezéséhez, elemzések, tanulmányok elkészítéséhez. 2004. évben az előirányzat keretösszege 49,6 M Ft volt, amelyből hazai önrész 14,5 M Ft, világbanki támogatás 35,1 M Ft volt. 3. Roma integrációt elősegítő Phare programok: 3.1 Intézményfejlesztési Phare program 2002/000-315.01.01 – A roma társadalmi integrációt támogató programok és az intézmények hatékony fejlesztésére vonatkozó program (Twinningprogram) Készítette: dr. Horváth Melinda



49


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Twinning célja és egyben feladata, hogy az uniós tagországok adott területre vonatkozó tapasztalatai és a kapcsolódó szaktudása kerüljön átvételre az együttműködési szerződés keretében nyújtott szakértői munkák és képzések során. A 2004. évben az előirányzat keretösszege 59 M Ft volt, amelyből hazai önrész 38 M Ft, Phare-támogatás 21 M Ft volt. 3.2 Diszkriminációellenes Phare program 2002/000-315.01.02 – Program a roma kisebbséggel szembeni tolerancia erősítésére A program célkitűzése olyan beállítódás- és viselkedésbeli változások elindítása a magyar társadalomban, ami várhatóan a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkentéséhez és a tolerancia erősítéséhez vezet a többségi társadalom tagjai számára megtervezett pedagógiai program kidolgozásával, országos tolerancia kampánnyal és helyi társadalmi kohéziót elősegítő programok támogatásával. A 2004. évben az előirányzat keretösszege 40 M Ft volt, amelyből hazai önrész 0 Ft, Pharetámogatás 40 M Ft volt. Ez a program is több éven át húzódó, mely érinti a megvalósítást és az ehhez szükséges forrást is. A programra először a 2003. évi költségvetésben lett betervezve Phare-támogatás és magyar forrás, az itt fel nem használt összegek maradványként kerültek át 2004-re. A program sikeres és maradéktalan végrehajtásához hosszabbítást kezdeményezett a szakmai programfelelős, amit az Európai Bizottság valószínűsíthetően a közeljövőben jóvá fog hagyni, ekkor a programzárás dátuma 2006. június. 4. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2004. évi munkájának rövid ismertetése A Kuratórium 2004. évben nyolc ülést tartott. A működés alakulását a 2004. évi költségvetés pályázati keretösszegei határozták meg. Pályázható keretösszeg elosztása Sorszám Pályázat megnevezése 1. Vállalkozói pályázat 2. Megélhetési, kerti mag és vetőburgonya pályázatok 3. Tanulmányi ösztöndíj pályázat 4. Közösségi Ház pályázat 5. Jogvédő Iroda pályázat 6. Közéleti képzés pályázat 7. Közéleti díj pályázat 8. Média pályázat 9. Egészségfejlesztési pályázat 10. Pályázati tartalék Összesen:

2004. évi keretösszeg 100 M Ft 100 M Ft 989,8 M Ft 35 M Ft 40 M Ft 30 M Ft 3 M Ft 10 M Ft 20 M Ft 110 M Ft 1437,8 M Ft 5

A tanulmányi ösztöndíj pályázat 2004. évi keretösszegére a Kuratórium 650 M Ft-t különített el, melyet a Kormány 300 M Ft-tal megemelt. 2004. évben a Közalapítvány három pályázatot írt ki, tekintettel a korábban leírtakra, valamint az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter és a Közalapítvány elnöke között 2004 szeptemberében történt megállapodásra, mely szerint a Közalapítvány a 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíj pályázatának zavartalan lebonyolítása érdekében, nem írja ki az év második felében esedékes pályázatait.

5 Az 1437,8

M Ft tartalmazza a 2003. évi maradványösszeget is.




50


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2004. évben befejeződött a 2001. évben meghirdetett informatikai pályázat, miután a pályázat alapját képező háromszáz darab számítógép szétosztásra került a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató roma fiatalok körében. A Közalapítvány természetbeni juttatásként lehetőséget biztosított kerti mag, ültetésre alkalmas burgonya elnyerésére a megélhetési pályázat keretein belül. A tanulmányi ösztöndíj pályázat lebonyolítása során a pályázat jogosultságával kapcsolatos problémákra derült fény. Az egyetem, főiskola nappali tagozatos hallgatói által benyújtott pályázatok esetében észlelték, hogy egyes egyetemek hallgatói tömegesen adják be pályázataikat és a pályázati felhívásban szereplő – a pályázat feltételeként megkívánt – ajánlást, minden érintett hallgató részére egy ajánló adja ki. Az ügyben a Csongrád Megyei Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz. A Kuratórium úgy döntött, hogy érvényes a tanulmány ösztöndíj pályázat, de a visszaélések kiszűrése érdekében minden pályázónak, akinek érvényes a pályázata, ismételten meg kell erősítenie azt, egy a Kuratórium által elfogadott megerősítő adatlapon, melyet minden érvényes pályázattal rendelkező fiatal részére névre szólóan küldött meg az iroda. Az ülést követően, az Iroda 26 633 fő ösztöndíjas nevére küldte meg a Kuratórium által elfogadott megerősítő adatlapot, és egy kísérő levelet, melyben tájékoztatta a pályázókat és ajánlókat a kialakult helyzetről. A megerősítő adatlapot az általános iskolai tanulóknak 2004. december 15. napjáig, a középiskolai diákoknak 2005. január 15. napjáig, az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, pedig 2005. január 31. napjáig kell visszaküldeni a Közalapítványi Iroda részére, ahol folyamatosan történik azok feldolgozása, és csak azt követően kerülhet sor, 2005. január-március hónapokban a tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére. 4.1 Megélhetési pályázat A programra előirányzott keretösszeg 100 M Ft volt, mely a kerti mag és vetőburgonya program támogatására fordított keretösszeg miatt 50 M Ft-ra csökkent. A megélhetési pályázatok keretében a nyertes hetvenkilenc pályázat között adományként 24.526.950 Ft-ot, míg visszatérítendő támogatásként 24.526.950 Ft-ot (összesen 49 053 900 Ft-ot) osztottak ki. 4.2 Vállalkozói program A vállalkozói program keretében negyvenhárom pályázatot támogattak, mely során kamatmentes visszatérítendő támogatásként 52 620 193 Ft-ot osztottak ki. A 2003. évben megítélt vállalkozói pályázatokhoz kapcsolódóan 1 900 000 Ft áthúzódó kifizetés teljesítésére került sor a 2004. évben. 4.3 Tanulmányi ösztöndíj program A tanulmányi ösztöndíj program támogatása sajátos helyet foglal el a Közalapítvány támogatási rendszerében. A tanulmányi ösztöndíj program finanszírozása eltér a költségvetési év fogalmától, mivel a tanévek időtartama nem azonos a gazdasági évvel. Ebből következik, hogy a Közalapítvány 2004. évi költségvetését terhelte részben a 2003/2004-es tanév első félévének, valamint a 2003/2004-es tanév második félévének és 2004/2005. tanév első félévének kifizetése. A Kuratórium által megítélt tanulmányi ösztöndíjakból 2004. évben kifizetésre került a 2003/2004-es tanév első félévére megítélt 311 620 000 Ft tanulmányi ösztöndíj, valamint a 2003/2004-es tanév második félére megítélt 391 415 000 Ft tanulmányi ösztöndíj. Az adatok alapján megállapítható, hogy a Közalapítvány 2004. évben összesen 23 194 fő részére 703 035 000 Ft ösztöndíjat fizetett ki.




51


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------4.4 Közösségi Ház program A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a Közösségi Ház program nem került kiírásra A 2003. évben megítélt Közösségi Ház pályázatokhoz kapcsolódóan 29 100 000 Ft áthúzódó kifizetés teljesítésére került sor a 2004. évben. 4.5 Jogvédő irodák A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a program nem került kiírásra. A 2003. évben megítélt jogvédő pályázatokhoz kapcsolódóan 22 119 000 Ft áthúzódó kifizetés teljesítésére került sor a 2004. évben. 4.6 Közéleti díj és járulékos költségei A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a pályázat nem került kiírásra. 4.7 Közéleti képzés A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a képzés nem került kiírásra. A 2003. évben megítélt közéleti képzés pályázatokhoz kapcsolódóan 16 731 000 Ft áthúzódó kifizetés teljesítésére került sor a 2004. évben. 4.8 Médiapályázat A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a pályázat nem került kiírásra. 4.9 Egészségfejlesztési pályázat A 2004/2005-ös tanév első félévére benyújtott tanulmányi ösztöndíjak pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a pályázat nem került kiírásra.

Igazságügyi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a Kormányzati Program összesen három feladatot ír el (6., 7., 8.). A tárca a 2004. évben kettő nevesített (7., 8.) és egy általános utalású feladat (6.) megvalósulásáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló IM/ 6. A tárca 2004 novemberében beszámolt a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak. IM/7. A 2004. év során huszonhét ügyvéd vett részt az Antidiszkriminációs Hálózat (továbbiakban: Hálózat) munkájában, akik heti két fogadóórát tartottak a hozzájuk forduló ügyfelek számára. A Hálózat jelen volt Budapesten és valamennyi megyében legalább egy településen, míg a nagy kiterjedésű, vagy romák által sűrűbben lakott megyékben két ügyvéd látta el a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat (Budapesten; Szabolcs-Szatmár-Bereg Készítette: dr. Horváth Melinda



52


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------megyében Nyíregyházán és Kisvárdán; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolcon és Sátoraljaújhelyen; Pest megyében Abonyban és Vácon; Csongrád megyében Makón és Szegeden; Baranya megyében Pécsen és Mohácson; Hajdú-Bihar megyében Debrecenben és Berettyóújfaluban). Az ügyvédek ügyeinek többsége munkaügyi diszkriminációval, lakhatással, szociális támogatással, személyiségi jog védelmével és oktatási intézményekben tapasztalt jogsérelemmel kapcsolatos jogvita volt. A 2004. évben az ügyvédek 1 527 ügyfelet fogadtak, és jártak el ügyükben, amelyekből kilencvenhét esetben volt megállapítható diszkriminációs intézkedés a panaszos hátrányára. A Hálózat bővítésének szükségességét a Kormányzati Program 7. pontja alapján minden év augusztus 31-ig kell felülvizsgálni. 2004. évben ez megtörtént, és a Koordinációs Bizottság döntése alapján a 2005. év elején három fővel bővült az ügyvédi létszám. IM/8. A 2004. évben az Igazságügyi Minisztérium két szakmai konferenciát tartott az ügyvédek, a megyei összekötők és a kisebbségi önkormányzati elnökök közötti konzultáció fórumaként a Kormányzati Program 8. pontja alapján.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium 1. Általános értékelés Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) a Kormányzati Program összesen tizennégy feladatot ír elő (2., 3., 6., 10., 11., 32., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 54., 59.). A tárca a 2004. évben négy nevesített (45., 49., 50., 54.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. A tárca 2004. évi nevesített feladatai közül három helyen első (45., 49., 50.), egy helyen pedig második (54.) szintű felelősként van megjelölve.

2. Részletes beszámoló IHM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. IHM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. IHM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. IHM/32. Az IHM a (megjelölt határidőnél előbb elkezdett) feladatot, egy regionális Digitális Középiskola fenntartásának támogatásával és képzések szervezésével látja el. A Digitális Középiskola a hátrányos helyzetű (különösen a roma) felnőttek integrációjának elősegítése érdekében jött létre. A levelező és az esti oktatás egy sajátos on-line formáját kialakító iskola teljesen új szolgáltatást nyújt a magyar oktatási palettán. A távoktatás újszerű lehetőségeit a középiskola felnőtt tagozatán szerzett szakmai tapasztalatokkal ötvözve egy eddig egyedülálló nyitott képzési formát hoz létre. Kiemelendő, hogy a Digitális Középiskola Program során a 2004. évben a tizedik évfolyam oktatásához szükséges digitális oktatási segédanyagok is kidolgozásra kerültek. Készítette: dr. Horváth Melinda



53


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A projekt megvalósításának elsődleges nehézsége a szolgáltatást igénybevevők internetes hozzáférésének hiánya. A fenntarthatóság legfőbb kritériumai: „megfelelő intézményrendszer, a képzést vállaló iskolák hálózatának kialakítása, működéshez szükséges pénzügyi források megteremtése (pl. közoktatási normatíva biztosítása), résztvevők felkészítése, tantervek készítése és a további évfolyamok, illetve a szakképzés tananyagainak fejlesztése.” A projekt nemcsak folytatásra, de „jó gyakorlat”-mintaként való széleskörű alkalmazásra is javasolt. IHM/45. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló a határidő lejártáig nem érkezett. IHM/47. A tárca a 47. feladat megvalósítását, két – a Kormányzati Programban megjelölt célt – részlegesen megvalósító projekttel, a megjelölt határidő előtt elkezdte. IHM/47/1. Digitális írástudás – EU pályázatíró tréning A „Digitális írástudás – EU pályázatíró tréning” a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a fogyatékkal élők érdekképviseleti és szakmai szervezeteinek nyújt hatékony segítséget, hogy megszerezzék és használni tudják azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a célcsoport fejlesztési programjainak megvalósításához szükséges pályázatok elkészítéséhez járulhatnak hozzá. A képzési program bemutatta a hazai és EU támogatási rendszereket, a pályázatok elkészítésének menetét. Tekintettel arra, hogy mind az információk naprakész megszerzéséhez, mind a pályázatok elkészítéséhez szükséges az információs és kommunikációs technikák használata, a képzési program tartalmaz egy informatikai készségfejlesztési modult is, amely egyben azt is biztosítja, hogy a résztvevők a teljes képzési program ideje alatt számítógépet használhassanak. A folytatásra javasolt projekt fenntarthatóságának egyedüli feltétele a pénzügyi háttér biztosítása. IHM/47/2. e-Magyarország Ifjúsági Program A tárca a 47. feladat megvalósítása érdekében e-Magyarország Ifjúsági Programot hozott létre. A tavaly nyáron indult program célja, hogy az informatikára leginkább fogékony korban lévő fiatalokat felkészítse a XXI. század egyik nagy kihívására, az információs technológia mentén szerveződő társadalom új típusú problémáira, illetve, hogy a programban résztvevő gyerekek vegyes kulturális környezetben hasznosan töltsék szabadidejüket. A Kormányzati Programban kitűzött célt részlegesen szolgáló program, több helyszínen száznyolcvan fő roma középiskolás térítésmentes résztvételével zajlott. IHM/49. Az első szintű felelősséggel járó, 2004. januári határidővel rendelkező feladatot az IHM a „Kisebbségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” című pályázat kiírásával teljesítette. Az IHM eredetileg helyi és települési kisebbségi önkormányzatok részére hirdetett pályázatot abból a célból, hogy elősegítse a kisebbségi önkormányzatok anyanyelven történő infó-kommunikációs munkáját, az informatikai kultúra valamint az infókommunikációs eszközök használatának gyors elsajátítását, továbbá, hogy a kisebbségi önkormányzatok a tudásalapú társadalom kiépítésében az őket megillető szerepet be tudják tölteni (IHM-ITP-12 – „Kisebbségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése”). A támogatás következményeképpen tizenhárom országos kisebbségi önkormányzat részesült egyedi támogatásban. A projekt továbbfejlesztésre javasolt. Készítette: dr. Horváth Melinda



54


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------IHM/50. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ennek a feladatnak a teljesítését három projekttel valósítja meg. Az első , olyan iskolák számítógépekkel való támogatását valósítja meg, ahol nagy számban tanulnak kiemelkedő tanulmányi átlagú roma gyerekek Czinka Panna ösztöndíjjal. A második projekt a Gandhi Közalapítványi Gimnáziumnak nyújtott számítástechnikai eszközökre felhasználható támogatását foglalja magában, a harmadik pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda „Másság Alapítványát” támogatja informatikai eszközök megvásárlásában. Ez utóbbi nagymértékben segíti elő az Alapítvány esettanulmányokból álló jelentős adatbázisának feldolgozását, elektronikus közzétételét. IHM/50/1 „Czinka Panna” tanulmányi ösztöndíjban részesülők támogatása A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány „Czinka Panna” tanulmányi ösztöndíjjal támogatja a kiemelkedő tanulmányi eredményű (4.5-ös átlag feletti) roma tanulókat. Ehhez az ösztöndíjhoz kapcsolódik az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak az a projektje, amelynek keretében évente öt általános iskola részére összesen öt darab számítógépet adományoz. Ezzel a támogatással ismeri el a minisztérium az iskoláknak a roma tanulók érdekében végzett kiemelkedő munkáját. A diákok az eszközök révén megszerezhetik azt a tudást és azokat a képességeket, amelyek javítják továbbtanulási és életesélyeiket. IHM/50/2 A Gandhi Közalapítványi Gimnáziumnak nyújtott támogatás A tárca e projekt keretében a Gandhi Közalapítványi Gimnáziumnak nyújtott támogatást a számítógépes infrastruktúra fejlesztéséhez. A gimnázium vállalta, hogy oktatási rendszerében nagyobb hangsúlyt fektet a számítástechnika oktatására, a számítástechnikai eszközök használatának készségszintű fejlesztésére, valamint a digitális nyelv ismeretére. IHM/50/3 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda „Másság Alapítvány” támogatása A minisztérium informatikai eszközök vásárlásának támogatásával segítette a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda „Másság Alapítvány” munkáját is. A projekt keretében kilenc darab új számítógép (nyolc munkaállomás és egy szerver) beüzemeltetésére, valamint az őket összekötő hálózat kialakítására került sor. Az informatikai fejlesztés a hazai kisebbségvédelem területén már több mint tíz éve működő alapítvány számára gyorsabb és biztonságosabb adatkezelést tesz lehetővé, valamint biztosítja adataik hozzáférését a nyilvánosság számára is. IHM/54. Az IHM az első szintű felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1. Általános értékelés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KvVM) a Kormányzati Program összesen hét feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14., 16., 21.). A tárca 2004. évben kettő nevesített feladat (14., 21.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. Beszámolt még egy 2005. június 30-i határidős feladatról (16.) valamint kettő olyan feladatról, ahol a tárca nincs nevesítve (18., 40.). Készítette: dr. Horváth Melinda



55


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. Részletes beszámoló KvVM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/14. KvVM/14/1. Telepek és telepszerű lakókörnyezetek felmérése. A program elsősorban a cigányság életkörülményeit vizsgálta cigány értelmiségi kérdezőbiztosok bevonásával. A beérkező anyagokat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolai Kara dolgozta fel. A 2004. év végéig a kutatás 75%-os készültségi szintet ért el (a program befejezésének várható ideje 2005 vége). A kutatásra fordított források nagysága 2004. évben 3,5 M Ft volt. KvVM/14/2.A telepeken, illetve telepszerű lakókörnyezetben előforduló környezeti ártalmak csökkentését célzó program Az előterjesztésre kerülő pályázatok száma: 148 db volt, ebből összesen 119 db pályázat kapott támogatást. A programban résztvevők helyzetüknél fogva hátrányos helyzetű emberek, ennek körülbelül 90%-a cigány származású. Az alapos helyzetfelmérés és a telepek objektív pontozási rendszere komoly tudományos hátteret nyújthat a roma telepeken élők lakhatási és szociális modell programjához, a folyamat követéséhez és eredményessége vizsgálatához. A program új munkahelyeket is teremtett. Az országos pályázatokra a KvVM részéről 100 M Ft, az együttműködő partner – Közmunka Tanács (FMM) – részéről 20 M Ft volt a keret. KvVM/16. A program első helyi felelősének (ICSSZEM) koordinációjában zajló tárcaközi munkabizottsági üléseken a tárca rendszeresen részt vett. Mivel a program még csak a megvalósítás kezdeti fázisában van, a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjáról, a végrehajtásról érdemi tapasztalat nem áll rendelkezésre a beszámoló írásakor. KvVM/18. A telepeken lakók egészségi állapotának tudományos módszerekkel való felmérése fontos feladat A feladatot a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolai Kara elvégezte. Az eredmények ismertetésére került sor a KvVM-el közösen szervezett szakmai fórum és sajtótájékoztató keretében. KvVM/21. A Szociális Földprogramért felelős miniszterelnöki megbízott kezdte meg működését 2004 második félévében. A miniszterelnöki megbízott tárcaközi munkabizottságot szervezett, melybe a KvVM delegáltja csupán 2005-ben került be. KvVM/40.




56


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A KvVM a Közmunka Tanáccsal szorosan együttműködve a Vásárhelyi Terv előkészületei kapcsán több vízügyi igazgatóság területén közmunkát szervezett hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek számára. A programban résztvevők száma megközelítőleg 1 500 fő, ebből a mértékadó becslések szerint minimum 35% cigány származású volt. A program teljes költségvetése 400 M Ft volt.

Külügyminisztérium 1. Általános értékelés A Külügyminisztériumnak (KÜM) a Kormányzati Program összesen két feladatot ír elő (1., 62.). A tárca a 2004. évben egy nevesített feladat (1.) végrehajtásáért volt felelős. A feladat kétlépcsős megvalósítása határozott idejű (magyar nyelvű ismertető elkészítése: minden év június 30.; angol nyelvű ismertető elkészítése: minden év november 30.), a tárca második esetben lett felelősként feltüntetve.

2. Részletes beszámoló KÜM/1. A KÜM a kormány által elfogadott tájékoztató alapján angol nyelvű ismertetőt készített az előző évben indított programokról, modellértékű kezdeményezésekről, és gondoskodott annak nemzetközi szereplők felé történő terjesztéséről. KÜM/2. Gondoskodott Bosznia-Hercegovina négy fős roma kormánydelegációjának költségeinek finanszírozásáról, akik a hazai roma politika tanulmányozására érkeztek Magyarországra. A delegáció látogatásával kapcsolatos szervezési feladatokat az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium látta el.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1. Általános értékelés A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak (NEKH) a Kormányzati Program összesen tizenhat feladatot ír elő (2., 4., 5., 6., 7., 11., 35., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 60., 61., 62.), melyek nagy része a kultúra és identitás, illetve az oktatás területéhez kapcsolódik. A tárca a 2004. évben összesen nyolc nevesített (4., 5., 7., 35., 53., 54., 60., 61.) és két általános utalású feladat (2., 6.) végrehajtásáért volt felelős. A tárca beszámolt továbbá egy 2005. végéig megvalósítandó feladatról is (62.).

2. Részletes beszámoló NKÖM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NEKH/4. A NEKH az első helyi felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A Készítette: dr. Horváth Melinda



57


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett. NEKH/5. A NEKH az első helyi felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett. NEKH/6. A CTB-nek közvetlenül az IM számol be a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat működéséről és szakmai tevékenységéről, de a NEKH részese – az IM, a Roma Ügyekért Felelős PÁT és az OCÖ mellett – a Hálózat létrehozására irányuló megállapodásnak, továbbá tagja a Hálózat működtetése céljából felállított Koordinátori Bizottságnak. NEKH/7. A 7. feladatban a NEKH harmadik szintű felelős, ezért beszámolási kötelezettsége nincs. Azonban a NEKH részt vett azokon a 2004. évben – két alkalommal – megrendezett szakmai konferenciákon, ahol a Hálózatban dolgozó ügyvédek, a megyei összekötők és a kisebbségi önkormányzatok elnökei felülvizsgálták az Igazságügyi Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózata továbbfejlesztésének szükségességét. A felülvizsgálat eredményeként kiderült, hogy a Hálózat bővítésre szorul, melyet 2005-től három fő felvételével valósítanak meg. NEKH/35. A NEKH az első szintű felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett. NEKH/53. A NEKH az első szintű felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett. NEKH/54. A NEKH a Kormányzati Programban előírtakat 15 milliós keretösszeg terhére meghirdetett pályázattal valósította meg. A meghirdetett pályázat „A roma kultúra, nyelvi értékek és hagyományok megőrzését szolgáló, valamint a romákról alkotott reális kép kialakítását elősegítő programok megvalósítását” támogatta. A beérkezett negyvennégy pályázatból huszonegy részesült támogatásban. A megvalósítás a 2004. évben a szerződések aláírásáig jutott, a programok realizálódása 2005-ben várható. A tervek szerint az elkészült pályaművek 2005 őszén, egy rendezvény keretében kerülnek bemutatásra, de a pályaművek ismertetői elérhetők lesznek a NEKH honlapján is. A minél szélesebb körű felhasználhatóság érdekében a NEKH nyitott a pályaművek oktatási segédanyagként való felhasználására is. NEKH/60. A NEKH az első szintű felelőstől együttműködésre felszólító megkeresést nem kapott. A feladatra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló nem érkezett. NEKH/61. A NEKH a Kormányzati Programban megfogalmazottakat tanulmány készítésével és ösztöndíjrendszer kidolgozásával valósította meg. A NEKH megbízott három kutatót, hogy készítsenek tanulmányt a kisebbségi írott sajtó – kiemelten a roma lapok – helyzetének feltárása érdekében. A kutatók további feladatát képezte a pályázatok hatékonyságának Készítette: dr. Horváth Melinda



58


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------bemutatása, illetve a kisebbségi írott sajtó továbbfejlesztésére vonatkozó javaslattétel. Minthogy a beszámoló szerint az elvégzett kutatás „a kidolgozásra kerülő pályázati rendszer szempontrendszerének meghatározásakor háttéranyagként szolgálhat”, a projekt jelen fázisában sikeresnek mondható, folytatásra javasolt. NEKH/62. A NEKH a Kormányzati Program 62. pontjában előírt feladatot annak ellenére, hogy 2005. december 31-ig kell, hogy teljesüljön, már 2004 januárjában elkezdte megvalósítani. A Kormányzati Programban megfogalmazottakat a Hivatal az illetékes szaktárcák résztvevőivel folytatott szakmai egyeztető megbeszélés, illetve a szaktárcáknak az OM előterjesztéstervezetére adott véleményének a (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által készített) kormány- előterjesztésbe való beépítésével valósítja meg. A projekt eredményeképpen a kiterjesztés lehetőségeinek feltárása és a szaktárcák javaslatainak bekérése megtörtént. Amennyiben a kidolgozott jogszabály elfogadásra kerül és az intézmények, közhivatalok megteremtik a feltételeket a kiterjesztés gyakorlati megvalósításához, a romani/beás nyelvek közintézetekben való mindennapi használata lehetségessé válik.

Nemzeti Fejlesztési Hivatal 1. Általános értékelés A Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak (NFH) a Kormányzati Program egy feladatot ír elő az I. Általános rendelkezések fejezet 3. pontjában.

2. Részletes beszámoló NFH/3. A 2004. év folyamán tizennyolc pályázati felhívás jelent meg a HEFOP-ban, „A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével” prioritás keretében. Az HEFOP-ban meghirdetett pályázatok legtöbbjének szeptember végéig járt le a beadási határideje, októberben mindössze három kiírásra lehetett pályázatot benyújtani, novemberben pedig az idei utolsó pályázati ablak is bezárult. A 2004. december 31-i állapot szerint a HEFOP keretében 1 574 projekt érkezett be, amelyből az elbíráltak száma 919 volt. Az Irányító Hatóság (IH) eddig 918 projektről döntött, amelyből 404-et támogatott (54%), illetve 344-et (46%) utasított el, 170 pedig formai okokból került elutasításra. Visszalépésre eddig három esetben került sor. Az IH által projekt-visszavonásra nem került sor. NFH/3/1 A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Bár mindhárom intézkedése a hátrányos helyzetű emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozza, jelentős eltérés van közöttük elsősorban a kedvezményezetti és megvalósítói kör tekintetében. (Hat különböző pályázati felhívásról és egy központi programról van szó.) A szakmai felelősök javasolták kiegészíteni a pályázói kört. A speciális célcsoport (roma civilek) különleges felkészítést igényel (szakmai és projektmendzsmenttámogatás országos hálózaton keresztül), hogy eleget tudjon tenni a magas uniós követelményeknek. NFH/3/2 A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban Készítette: dr. Horváth Melinda



59


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az NFH 2004-ben három pályázatot hirdetett meg. Ezek mellett 2005-ben (és 2006-ban) tervezi az ún. adaptációs pályázatokat. Utóbbiak keretében azon programcsomagok és módszerek intézményi adaptációját támogatják, melyeket a központi program fejleszt ki. Az első pályázati értékelések lezárultával megkezdték a pályázat-előkészítő munkacsoportok (PEMCS) szervezését, amelyeknek az új kiírásokkal kapcsolatban javaslatot kell megfogalmazniuk. A 7,7 milliárdos keretből még rendelkezésre álló 3,132 M Ft-os forrás terhére az IH álláspontja szerint három pályázat meghirdetése indokolt. Az előlegfolyósítás (700 M Ft) december 8-án történt meg. NFH/3/3 A társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Az intézkedés keretében egy pályázatot hirdettek meg 2004-ben, két beadási határidővel. Az első körben elbírált pályázatok azt mutatták, hogy a szociális területen működő szervezetek még nincsenek felkészülve munkapiaci célok megvalósítására. Az intézkedés szorosan összefügg az infrastrukturális fejlesztésekkel: az ott támogatott pályázók munkatársainak kötelező „a társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésében” nevű képzésen részt venniük. Ahhoz, hogy ezt a képzést biztosítani tudják, központi tender kiírása szükséges. A beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívással kapcsolatos részletek kidolgozása már a 2005. év feladata lesz. NFH/3/4 Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása Két pályázati kiírás keretében háromféle tevékenységre írtak ki pályázatot 2004-ben. A kiírások nagymértékben építettek az OFA által támogatott korábbi programokra. A források nagy részét már 2004-ben lekötötték.

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1. Általános értékelés A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) a Kormányzati Program összesen tizenkettő feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 13., 51., 52., 53., 55., 56., 58., 60.). A tárca a 2004. évben négy nevesített (13., 53., 58., 60.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló NKÖM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/13 A tárca a Kormányzati Program 13. pontjában szereplő feladat végrehajtásáról – annak ellenére, hogy második szintű felelősként nincs beszámolási kötelezettsége –, az új szakmai beszámoló rendszer követelményeinek megfelelően számolt be. A beszámoló egyértelmű és Készítette: dr. Horváth Melinda



60


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------világos. A feladatot a tárca ösztöndíjrendszer létrehozásával valósítja meg. A Kormányzati Programban előírt (az ösztöndíjrendszer kiépítését megelőző) vizsgálatot azért nem végezte el, mert a témával kapcsolatosan az utóbbi időben több felmérés is készült. A tárca által megjelölt kutatások a projektet megelőző helyzetfelmérésként kezelhetőek. NKÖM/53. A Kormányzati Program 53. pontjában előírt feladatot a tárca a miniszter döntése alapján 2004-ben a miniszteri keretből, a Nemzeti Kulturális Alapprogram számára elkülönített 100 M Ft-ból tervezi megvalósítani. A 100 M Ft-ból 43 M Ft került felhasználásra a roma pályázatok meghirdetésére a Roma Ideiglenes Kollégium keretén belül. A tárca roma kulturális értékeket megjelenítő kiadványok, katalógusok megjelenítésére ebből az összegből 7 M Ft-ot használt fel. A beérkezett pályázatok 80%-a részesült támogatásban. A beszámoló szerint a pályázat keretében támogatott katalógusok, kiadványok sikeresen szolgálják a roma kultúra megőrzését, terjesztését. A projekt fenntartható, folytatása/továbbfejlesztése javasolt. NKÖM/58. A Kormányzati Program 58. pontjában előírt feladatot a tárca a miniszter döntése alapján 2004-ben a miniszteri keretből, a Nemzeti Kulturális Alapprogram számára különített 100 M Ft-ból tervezte megvalósítani. A roma kulturális rendezvényekre 26 M Ft, a gyermek hagyományőrző táborok megvalósítására 10 M Ft állt rendelkezésre. A beérkezett pályázatok 85%-a részesült támogatásban. NKÖM/60. A tárca által bemutatott projekt célja a roma kultúra megjelenítése a médián keresztül. A Kormányzati Program 60. pontjában előírt feladatot a tárca „egy új, országos vételkörzetű elektronikus média létrehozásának és működtetésének jogi és pénzügyi feltételei” kidolgozásával és az országos médiumokhoz miniszteri szinten írott felkérő levelével, illetve költségvetési támogatással valósította meg. A levélben a miniszter felkéri az országos médiumok vezetőit, hogy „működési rendjükben roma témával kapcsolatban segítsék elő a roma műsorok folyamatos megjelenését”, melyhez a tárca lehetőségeihez mérten, saját költségvetésének terhére hozzájárul. A megvalósítás érdekében a tárca az OCÖ-vel is informális kapcsolatban áll. Tudomásuk szerint az ÖCÖ terveiben szerepel egy országos hatáskörű rádió létrehozása is. Az országos hatáskörű projekt megvalósítása során felmerült legfőbb nehézség a pénzügyi feltételek biztosítása: „A pénzügyi feltételek jelenleg nem állnak rendelkezésre”.

Oktatási Minisztérium 1. Általános értékelés Az Oktatási Minisztériumnak (OM) a Kormányzati Program összesen tizenhat feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 33., 34., 35., 36.), amelyek alapvetően az oktatás és képzés témaköréhez tartoztak. A tárca a 2004. évben összesen tizenegy nevesített (24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 33., 34., 35., 36.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló Készítette: dr. Horváth Melinda



61


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------OM/2. Az OM beszámolója szerint programjai tervezésénél és megvalósításánál elsősorban a PHARE HU 01.01.01. számú program három alprogramjának megvalósítása során szerzett tapasztalatokat használta fel. Emellett a következő kutatások és elemző tanulmányok tapasztalatai kerültek felhasználásra: • Havas Gábor, Kemény István, Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolákban, 2000 • Havas Gábor, Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában, 2004 • Janky Béla, Kemény István: A magyarországi cigányság, 1971-2003 stb. OM/3. Az NFT HEFOP 2.1-es intézkedése 2004-ben három pályázatot hirdetett. Ezek mellet 2005ben, majd 2006-ban valósulnak meg az adaptációs pályázatok. Utóbbiak keretében azon programcsomagok és módszerek intézményi adaptációja kap támogatást, melyeket a központi program fejleszt ki. OM/6. Az oktatásban tapasztalható hátrányos megkülönböztetés kivizsgálása nem közvetlenül az oktatási tárca hatásköre, ugyanakkor az OM tudomására jutott információ alapján több vizsgálat is indult 2004-ben. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jelentése alapján a tárca kezdeményezésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal eljárást indított a jászladányi önkormányzattal, mint iskolafenntartóval szemben. OM/24. OM/24/1 Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 2004. évi tevékenysége (hálózati fejlesztés, információk szolgáltatása, együttműködési rendszerek kialakítása) Az integrációs normatíva elterjesztésének érdekében 2003. január 1-jén elkezdte működését az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) az OM „Hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa” hivatalának együttműködésével. Az OOIH a budapesti központi iroda irányításával működik. A Budapesten működő középmagyarországi régiós irodája mellett van három vidéki régiós irodája is. Az OOIH alapvető célja az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, és a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése. Fő tevékenysége az integrációs nevelés minél több intézményben történő bevezetésének szakmai támogatása, a pedagógusok és az oktatási intézmények horizontális együttműködésére épülő szakmai hálózat kiépítése. Az OOIH négy kiemelt régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, KözépMagyarország), nyílt pályázat útján választott ki negyvenöt általános iskolát („bázisintézmény”), amelyek modellezik az integrált nevelés szervezeti és pedagógiai tartalmának kialakítását. Minden intézmény mellé tanácsadó és kistérségi koordinátor került, akik feladata annak elősegítése volt, hogy a bázisintézmények belső szakmai fejlesztése (integrációs modell kiépítése) és más intézmények számára nyújtott szolgáltatása (integrációs szemlélet terjesztése) folyamatosan megvalósuljon. Fontos megemlíteni a projekt eredményei között, hogy a normatíva igénylések száma nőtt, az intézmények és az önkormányzatok megismerték az integrációra vonatkozó jogi szabályozást. A normatívák felhasználásáról a Belügyminisztérium készített statisztikát. Figyelmeztető jel azonban, hogy az adatok szerint bár az iskolán belüli szegregáció csökkent, az iskolák közötti




62


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szegregáció tovább nőtt, amely még hátrányosabb helyzetbe taszítja a legnehezebb helyzetben lévő roma tanulókat. OM/24/2 „Eszmecsere az integrációért” c. konferencia A 2003. évi konferenciát követően 2004. november 11-12-én második alkalommal rendezte meg a SuliNova Kht. Országos Oktatási Integrációs Hálózat Központja (OOIH) az „EszmeCsere az integrációért” című konferenciát. A rendezvényre azon települések iskolái kaptak meghívást, amelyek integrációs felkészítést folytatnak. A konferencián az intézmények további segítséget, ötleteket kaphattak és elmélyíthették ismereteiket azokra a pedagógiai módszerekre vonatkozóan, amelyek révén hatékonyabban szolgálhatják a különböző háttérrel rendelkező diákok együttnevelését. OM/25. OM/25/1: Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakmai hátterének és működési feltételeinek megerősítése A tárca ezt a feladatot a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok képzésével igyekezett megvalósítani, amelytől azt várta, hogy a képzés következményeként a korábbi hibákat a Bizottságok „az önfejlesztés eszközeinek bevonásával” kiküszöbölhetik. Ehhez a HEFOP 2.1.1. „B” komponens keretei között lehetőséget adott minden Szakértői Bizottságnak (33 SZB) egy hatvanórás akkreditált továbbképzési programban való részvételre. Ennek célja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakembereinek képzése volt, mely következtében országos szinten egységessé válhatna a szakértői vizsgálati eljárás és a kiadott szakvélemények tartalma. A szakértői bizottságok működésénél fontos szempontként, igényként megjelent a partnerközpontú működés. OM/25/2: Utolsó Padból Program Az Utolsó Padból programban a nem megalapozott és orvosilag nem igazolt enyhe fokban értelmi fogyatékosnak (sajátos nevelési igényűnek) minősítés kivédését; a már indokolatlanul fogyatékossá minősítettek független szakértővel támogatott felülvizsgálatát; a nem fogyatékos tanulók visszahelyezését, majd ezt követően a szükséges és támogató pedagógiai környezet megteremtését tűzte ki célul a tárca. Az Utolsó Padból program rövidtávon a hátrányos helyzetű gyermekek fent említett speciális iskolai szegregációját kívánja csökkenteni, hosszú távú célja pedig hozzájárulni az oktatásban jelentkező speciális szegregációs forma teljes felszámolásához. A projekt 2003.09.01-től kezdődően 2005.12.31-ig tartott. Megvalósításának következtében a közvetlen célcsoport esélyei ugrásszerűen növekednek az alapfokú tanulmányok befejezését követően továbbtanulás, pályaválasztás és a munkaerő-piaci szerepvállalás tekintetében. A program hosszú távú hatásai érintik a foglalkoztatást is. OM/26. Az OM a tanórán kívüli programok elterjesztését a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében az NFT HEFOP 2.1.4. program keretében valósítja meg. A két éves projekt 2004 októberében indult el, így eredményeiről még nincsenek adatok. Az elvárások szerint a modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek javítják a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedését és elhelyezkedési esélyeiket a munkaerő-piacon. A tanodák az elmúlt tíz évben jelentek meg a magyar pedagógia eszköztárában, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét segítik – hazánkon kívül számos európai országban is. Az első körben támogatottak kiválasztása pályáztatás útján történt.




63


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------OM/27. Az oktatási diszkrimináció visszaszorítása érdekében a hatékony jelzőrendszer kiépítése elengedhetetlen fontosságú. A jelzőrendszer szükségességét Havas-Liskó tanulmánya 6 is indokolja Az OM által tervezett jelzőrendszer célja, hogy a már megvalósult és a kialakítás alatt álló jogszabályi keretek és lehetőségek alapján felismerje a gyakorlatban létező etnikai vagy más alapokon megvalósuló diszkriminációt és koordinálja a jogi segítségnyújtás legcélravezetőbb formái közötti eljárást. A rendszer visszacsatolási lehetősége alapján a központi integrációs intézkedések érvényesülésének hatásvizsgálatát és indikátorrendszerként való működtetését is megoldja. A jelzőrendszer kialakításában és működtetésében a tervek szerint részt vesznek majd a központi kormányzati szervek, szakértői szervezetek, civil szervezetek. A résztvevők tervezett létszáma ötszáz fő. OM/28. A Kormányzati Program 28. pontjának célja az óvodai férőhelyek bővítése, amelyre korábbi kutatások szerint különösen olyan hátrányos helyzetű, óvodai férőhelyhiánnyal küzdő településeken lenne szükség, ahol a roma gyermekek aránya kiemelkedően magas. A tárca ennek a pontnak a teljesítését az Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Program (NFT ROP) 2.3-as intézkedése (Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése) keretében kívánta megvalósítani. A projekt célja, hogy ezáltal csökkenjenek az oktatás minőségében meglévő különbségek a hátrányos helyzetű kistérségekben. Két településnek sikerült nyertes pályázatot beadni az NFT ROP 2.3-as kiírásra, az érintett önkormányzatoknak felajánlott segítség hatástalannak bizonyult. Az NFT ROP 2.3-as intézkedése (Óvodák, és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése) szakmai felügyeletét a Regionális Operatív Program és Interreg Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság látja el. A nyertes pályázókkal a szerződéskötés 2004 decemberéig nem történt meg, így a konkrét fejlesztési, bővítési munkálatok elindulásának hiányában a programok monitorozása sem kezdődött még el. OM/29. A tárca a roma gyermekeket jelentős arányban nevelő óvodákban végzendő munkára felkészítő, speciális dajkaképző programok kidolgozásával és megvalósításával tesz eleget ennek a feladatnak 2005. évtől kezdődően. A szakirodalom szerint óvodába nem járt roma gyerekek esetében a megfelelő szintű magyar nyelvi tudás hiánya nagymértékben determinálja iskolai pályafutásukat. Az általános iskolában két olyan időszak van, amikor a nem magyar anyanyelvű cigány tanulók nyelvi hátrányai kritikus méreteket öltenek. Az egyik az iskola első két éve, amikor a gyermeknek nyelvi dominanciaváltáson kell átmennie, a másik az alsó és felső tagozat közötti váltás, amikor a belépő szaktantárgyak terminológiájának elsajátítása a kidolgozott nyelvi kód szókészletének az elsajátítását követeli meg. Az iskola sikerességének egyik legfontosabb feltétele a család és az iskola közötti együttműködés, amit a cigányul is beszélő roma dajka, gondozónő, óvónő hitelesen közvetíthet. OM/30. Az OM az alapfokú oktatási rendszerből kimaradt, de még tanköteles korú fiatalok reintegrációja érdekében Második Esély Iskolái típusú programot tervez beindítani. Az OM emellett átgondolta milyen jó gyakorlatok vehetők át az OFA 2002-ben indított Komplex 6

Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában, 2004. tavasz. Készítette: dr. Horváth Melinda



64


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Integrált Differenciált (KID) foglalkoztatási programjából, és a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) Alapítvány szakiskolai képzési programjából. A programok szakmai elemeinek kidolgozása a 2005. évre tervezett feladatok részét képezi. OM/33. A „Hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának hatásvizsgálata” a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja 2.1-es intézkedése keretében valósul meg 2004. 12. 01. és 2008. 07. 31. között. A hatásvizsgálat elsődleges célja a programban résztvevő és részt nem vevő gyermekek (mint kontrollcsoport) kognitív és szociális fejlődésének nyomon követése. Az adatfelvétel több részből áll, célcsoportja a mintában szereplő iskolák 2004/2005-ös tanévben második és hatodik osztályos tanulói (kb. hatezer diák) és a kiválasztott tanáraik (kb. kétszáz fő). A projekt 2004. december 1-től 2008. július 31-ig tart, így a megvalósulásról még nincsenek érdemi információk ebben a kezdeti szakaszban. OM/34. A felsőoktatási intézményekben bevezethető pedagógus alapképzési modulok és az akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének ösztönzésére bevezetett „a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai (keret)rendszerében” (IPR) nevesített olyan pedagógiákat és tanulásszervezési módokat fednek le, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. A program keretében kifejlesztett alapképzési modulok minimum tíz pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben kerülnek bevezetésre, míg a továbbképzési programokat a HEFOP 2.1-es intézkedés pályázati komponensében nyertes közoktatási intézmények tantestületeinek fogja megvalósítani a központi programot bonyolító SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. A projekt 2004. és 2008. között valósul meg. Ennyi idő alatt elkészül várhatóan tizenegy akkreditált pedagógus-továbbképzési csomag, kiképeznek 8100 tanárt, lesz 165 képzett mentor, valamint 150 kiképzett oktatási szakértő. OM/35. A multikulturális és interkulturális ismereteket közvetítő programok, tananyagok elkészítésének és bevezetésének támogatása a köz- és felsőoktatásban c. projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja 2.1-es intézkedése központi programja keretében valósul meg, hasonlóan a 34. feladathoz. OM/36. A Mentor-program kidolgozását a tárcának 2004. június 30-ig kellett elvégeznie, hogy 2005 szeptemberétől bevezethető legyen az oktatási területen. A Mentor-program célja a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak elősegítése, ezzel összefüggésben jövőbeni munkaerő-piaci, társadalmi helyzetük javítása. Célcsoportját azok az elsőéves hallgatók jelentik, akik a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program segítségével kerültek az egyetemekre, főiskolákra. A program segítségével az egyetemre/főiskolára bekerült hallgatónak egy felsőbb éves diák az egyetemi élettel járó alapvető kérdésekre ad választ, kihívások teljesítéséhez, feladatok megoldásához nyújthat segítséget, mint pl. hogyan és hol kell felvenni az adott szak által leginkább fontosnak tartott kurzusokat, adminisztrációs kérdésekben nyújt gyakorlatias segítséget, valamint jegyzetek, könyvek, tudományos folyóiratok beszerzésében és leadandó dolgozatok alaki, tartalmi követelményeit illetően. A Mentor-program alapvető célja az, hogy a programban résztvevő hátrányos helyzetű hallgató sikeresen és könnyen megfeleljen az Készítette: dr. Horváth Melinda



65


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------egyetemi elvárás- és normarendszernek, ezzel is elősegítve a felsőoktatásból való kihullás, a lemorzsolódás megakadályozását, sikeres tanulmányi eredmények felmutatását.

Pénzügyminisztérium 1. Általános értékelés A Pénzügyminisztériumnak (PM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14.) valamint a Korm. határozat 5. pontja szintén feladatot határoz meg a PM számára. A tárca a 2004. évben kettő nevesített (14. és a Korm. határozat 5. pontja), valamint három általános utalású feladat (2., 3., 6.) végrehajtásáért volt felelős. A Pénzügyminisztériumtól beszámoló a Kormányzati Program egyetlen pontjához sem érkezett.

2. Részletes beszámoló PM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. PM/3. A A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. PM/5. A tárca ezen feladata alapján ki kell építeni a Kormányzati Program végrehajtásához egy egységes szakmai beszámoló rendszert, továbbá a feladatok megvalósítását értékelő egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszert. E tárgyban az EKH/ICSSZEM többször is megkereste a Pénzügyminisztériumot és az Államkincstárat is, de érdemi együttműködés végül nem alakult ki. A kérdést az ICSSZEM által a kormány elé terjesztett, a 1021/2004. Korm. határozat mellékletét módosítani javasló tervezet, illetve annak 2005. elején történt elfogadása rendezte. 7 PM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. PM/14. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt.

1020/2005. (III. 10.) Korm.határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat módosításáról

7




66


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2. számú függelék a 17.041-1/2007-SZMM számú jelentéshez

Szakmai beszámoló 2005 Tartalomjegyzék

Belügyminisztérium ________________________________________________________ 67 Egészségügyi Minisztérium __________________________________________________ 70 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium _______________________________ 72 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ________________________________ 76 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium_________________________________________ 77 Honvédelmi Minisztérium____________________________________________________ 78 Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium ____________________ 80 Igazságügyi Minisztérium ____________________________________________________ 87 Informatikai és Hírközlési Minisztérium ________________________________________ 89 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium______________________________________ 89 Külügyminisztérium ________________________________________________________ 91 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal __________________________________________ 92 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ______________________________________ 94 Oktatási Minisztérium _______________________________________________________ 96 Nemzeti Fejlesztési Hivatal – OTH ___________________________________________ 102 Pénzügyminisztérium ______________________________________________________ 102




67


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Belügyminisztérium 1. Általános értékelés A Belügyminisztériumnak (BM) a Kormányzati Program összesen kilenc feladatot írt elő (2., 3., 5., 6., 11., 12., 14., 16., 28.). A tárca a 2005. évben összesen öt nevesített (5., 12, 16., 23., 28) és négy általános utalású (2., 3., 6., 11.) feladat megvalósulásáért volt felelős. A tárcának számos olyan vállalásáról kaptunk adatokat, amelyeket nem közvetlenül a Kormányzati Program nyomán hajtottak végre.

2. Részletes beszámoló BM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. BM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. BM/5. Kisebbségi önkormányzati vezetők képzését a Belügyminisztérium szakstratégiájában meghatározott célként fogalmazta meg. A BM Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda által 2003-ban kialakított program szerint évente egy-két alkalommal, megyei szinten felkészítő tanácskozások megszervezésére kerül sor. Ennek részeként a központi igazgatási szervek, a közigazgatási hivatalok munkatársai időszerű közigazgatási, ágazati szakmai kérdésekről tartanak előadásokat. Tapasztalat szerint a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői sok esetben jelezték, hogy az utazási költségek meg nem térítése nehézségeket okoz számukra. Ezért várhatóan jövőre a tárca lépéseket tesz a probléma megoldására. A meghívott önkormányzati vezetők mintegy 42 %-a vett részt a programokon. BM/6. A minisztérium a rendőri intézkedések elleni panaszok, a kényszerítő eszközök alkalmazása, azok jogszerűségének kivizsgálása céljából 2005-ben országos témaellenőrzést végzett. A felügyeleti ellenőrzés megállapította, hogy az illetékes parancsnokok a hatáskörükbe tartozó bejelentések kivizsgálására maradéktalanul intézkedtek, a kivizsgálás eredményéről a bejelentőt tájékoztatták. A rendőri szerveknél a cigány kisebbséghez tartozó személyek, illetve jogvédő szervezetek összesen tizennégy esetben tettek olyan tartalmú panaszt, bejelentést, feljelentést, melyben kifejezetten az etnikai hovatartozásuk miatti diszkriminatív rendőri intézkedést, eljárást kifogásolták. A Határőrség Országos Parancsnoksága is kivizsgálta a cigány kisebbséghez tartozó személyek panaszait, bejelentéseit, melyekben az etnikai hovatartozásuk miatti diszkriminatív intézkedést kifogásolták. Határőri intézkedés ellen 2005 folyamán két ilyen panasz érkezett, a Győri Határőr Igazgatóság és az Orosházi Határőr Igazgatóság területén. A vizsgálat mindkét esetben azt állapította meg, hogy a szolgálatban lévő személyzet törvénysértést, mulasztást nem követett el, a konkrét ügyben jogszerűen és szabályszerűen jártak el. A Belügyminisztérium a társadalmi segítők támogatására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatának pályázati céljai között 2005-ben is szerepeltette az emberi és kisebbségi jogok védelmét és gyakorlati megvalósulását, az egyenlő esélyek megteremtését, hangsúlyozottan a roma kisebbség tekintetében. Harminckét cigány kisebbségi és jogvédő szervezet kapott 8,3 Készítette: dr. Horváth Melinda



68


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------millió forintnyi támogatást. A teljes megítélt támogatás mintegy 15%-át kapták roma civil és kisebbségi jogvédő szervezetek. Az Országos Rendőr-főkapitányság törekszik az Országos Cigány Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás következetes végrehajtására. A megyei szintű együttműködés előmozdítása érdekében a rendőrségi roma összekötő tisztek számára – a Kurt Lewin Alapítvány szervezésében – kommunikációs tréninget szerveztek. A megyei rendőr-főkapitányságok és a cigány kisebbségi önkormányzatok együttműködése rendszeres és folyamatos, egyes főkapitányságok települési szintig kötöttek együttműködési megállapodást a cigány kisebbségi önkormányzatokkal. BM/11. BM/11/1 Belügyi köztisztviselői továbbképzés, rendészeti képzés és továbbképzés A civil és a rendészeti közigazgatás munkatársainak képzésébe különböző oktatási formák alkalmazásával beépítésre került a hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése, az esélyegyenlőséget szolgáló, előítélet-mentes kommunikáció fejlesztése és a multikulturális ismeretek. BM/11/2 Nemzetközi konferencia A BM Oktatási Főigazgatósága 2005 áprilisában a diszkriminációmentes rendészeti intézkedések oktatás-módszertanának feldolgozása céljából ötnapos nemzetközi konferenciát és továbbképzést szervezett rendészeti oktatási szakemberek részvételével. A képzés célja a rendészeti alap- és továbbképzésben az EU országaiban alkalmazott korszerű felfogások és módszerek, valamint új tematikák megismerése és beépítése volt. A konferenciának is köszönhetően a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézete több minta-oktatási programot dolgozott ki, melyeket megyei és kistérségi keretekben be is indítottak. BM/11/3 Cigány népismereti képzés A rendészeti oktatási intézményekben tantervi keretek között folyik a cigány népismereti képzés a nappali és levelező tagozatos hallgatók számára, melynek számonkérésére a szociológia tantárgy keretében kerül sor. A Rendőrtiszti Főiskolán a szociológia, kriminológia és etika tárgyak keretében is foglalkoznak a romákat érintő társadalmi kérdésekkel. Az oktatás tapasztalatait a Társadalomtudományi Tanszék folyamatosan figyelemmel kíséri, és felhasználja a folyamatban lévő kutatásaihoz. BM/11/4 Továbbképzések, vezetőképzések A Rendészeti Továbbképző és Kutatóintézet a továbbképzések és vezetőképzések keretében speciális kurzusokat dolgozott ki, melyek középpontjában a problémamegoldás, a kapcsolattartás és együttműködés, a megfelelő kommunikációs technikák megismertetése, valamint az előítéletesség, a hátrányos megkülönböztetés felismerése áll. A rendészeti tisztek továbbképzési tematikájába „cigányság és rendvédelem” című, a rendészeti vezetőképzés tematikájába, pedig az „előítéletes magatartás, kisebbségek” című tananyag került beépítésre. BM/11/5 Képzés: „Tolerancia és diszkriminációmentesség” A magyar rendőrség részt vett az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája által szervezett „Tolerancia és diszkriminációmentesség” elnevezésű képzési programban, melynek célja a gyűlölet vagy rasszizmus motiválta bűncselekmények elleni fellépés hatékonyságának javítása volt. Készítette: dr. Horváth Melinda



69


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------BM/12. A belügyminiszter a feladat végrehajtásáért második helyen felelős, ennek ellenére a roma fiatalok képzésének és elhelyezkedésének támogatása céljából több intézkedést tett a tárca, melyek célja, hogy minél több tehetséges roma fiatal válassza a belügyi rendészeti pályákat. BM/12/1 Regionális és megyei tanácskozások A roma fiatalok pályára orientálása és a civil partnerség jegyében regionális és megyei tanácskozásokra került sor Budapesten, Pest, Heves és Bács - Kiskun megyében cigány kisebbségi önkormányzati vezetők és roma civilszervezeti vezetők számára a belügyi rendészeti pályák által kínált karrierlehetőségek, a felvételi követelmények és a rendészeti oktatás, valamint a tanulók támogatási lehetőségeinek megismertetése céljából. Valamennyi tanácskozás sikeres volt a cigány szervezetek és a belügyi szervek együttműködése tekintetében is. BM/12/2 Pályára irányító tábor roma fiatalok részére Negyven résztvevővel ismét nagy sikerrel megrendezésre került a roma fiatalok rendészeti pályára irányító tábora 2005 júliusában. A táborban részt vevő valamennyi fiatal jelentkezett rendészeti oktatási intézménybe. BM/12/3 Érettségire és felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyam Sikeresen befejeződött a 2004/2005-ös tanévre szervezett 210 órás, a résztvevők számára térítésmentes (utazási költségtérítés, jegyzetek, próba-érettségi, tanulás-módszertani és személyiségfejlesztő tréning, tanári díjak) érettségire és felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyam, amelyet a BM az ICSSZEM Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetével szervezett a Vodafone Alapítvány anyagi támogatásával. A negyven fős létszámból hat fő morzsolódott le. A tanfolyam sikerét igazolja, hogy a 2005/2006-os tanévben középfokú rendészeti oktatási intézményben húsz roma fiatal kezdte meg tanulmányait, a Rendőrtiszti Főiskolára két fő nyert felvételt, és nyolc előkészítős fiatalt vettek fel más felsőfokú oktatási intézménybe. 2005 novemberében elindult, ugyancsak negyven fővel, a második érettségire és felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyam, az előző tanévihez hasonló feltételekkel. BM/12/4 „107 esély a sporttal” elnevezésű program Az ORFK kidolgozott egy „107 esély a sporttal” elnevezésű, tanórán kívüli, a szabadidő tartalmas eltöltésére, a szabálykövetésre nevelő programot általános iskolások számára, melynek a pályára orientálással együtt célja a hátrányos helyzetű gyermekek fizikai állóképességének javítása. A program indítására a 2005/2006-os tanév második félévében kerül sor, kísérleti jelleggel három helyszínen (Bátonyterenye, Zalakomár és Budapest VIII. kerület egy-egy általános iskolájában). A programot végrehajtó sporttisztek felkészítése megtörtént. BM/16. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. BM/23. A feladat végrehajtásában a belügyminiszter, mint sportot is felügyelő miniszter részben érintett. A BM és a belügyi rendészeti szervek a roma fiatalok sportolási és ezen keresztül kiemelkedési lehetőségeinek bővítése céljából együttműködnek az MLSZ Cigány Bizottságával és a Farkas János Alapítvánnyal. A magyar cigány labdarúgó válogatott hazai Készítette: dr. Horváth Melinda



70


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------és külföldi szerepléseihez és az utánpótlás neveléséhez egymillió forintnyi pénzbeli támogatást, valamint jelentős technikai segítséget nyújtott a tárca. BM/28. A feladat végrehajtásáért az oktatási miniszter az első helyi felelős. A Kormányzati Programban nem jelölt, a tárca által vállalt egyéb feladatok 1. A tárca szakapparátusa 2005. évben részt vett a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 2. § (1) a/ pontján alapuló kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében, amely a tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségen belül érinti a roma kisebbséget is. Az új jogi szabályozás alapján a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választáson várható, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok választásán valóban csak azok vesznek majd részt, akik ténylegesen kötődnek e kisebbséghez. 2. A veszélyhelyzetekkel, káreseményekkel kapcsolatos tájékoztatások, a természeti károk és károsító hatások felszámolása során nagy hangsúlyt helyeznek a roma kisebbségi vezetők bevonására. Négy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság együttműködési megállapodást kötött cigány kisebbségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. 3. A tanuló ifjúság veszélyhelyzeti magatartási szabályokra való felkészítése és tájékoztatása érdekében több megyei igazgatóság együttműködési megállapodást kötött olyan oktatási intézményekkel, melyekben roma vagy többségében roma fiatalok tanulnak (pl. Gandhi Gimnázium, Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium).

Egészségügyi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Egészségügyi Minisztériumnak (EÜM) a Kormányzati Program összesen tíz feladatot ír elő (2., 3., 6.,11., 17., 18., 19., 20., 21., 29.). A tárca a 2005. évben három nevesített (19., 21., 29.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős. A nevesített feladatok közül kettőnél a tárca csak második szintű felelős volt, ezért ezekről nem is számolt be. Ugyanakkor egy nevesített feladat estében (18.) a 2005-ös határidő ellenére érkezett beszámoló.

2. Részletes beszámoló EÜM/2. EÜM/2/1 Országos Alapellátási Intézet –A magas vérnyomás és cukorbetegség szűrési/ gondozási programja az alapellátásban A program keretében az előző évek hipertónia és a diabétesz szűrési és ellátási szintjének a felmérése, valamint a hipertónia és a diabétesz szűrési-gondozási szakmai ajánlásainak és szervezési eljárásának elkészítése a háziorvosi praxisok számára történt meg. A tapasztalatok alapján elkészítették a „Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója: szűrés és intervenció” módszertani útmutatót. A projekt megvalósítása során kifejlesztették a CARDIONET információs rendszert. Készítette: dr. Horváth Melinda



71


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------EÜM/2/2 Komplex Alapellátási Program –Háziorvosi Prevenciós pályázat előkészítő fázisa Az irányított betegellátási modellkísérletben részt nem vevő háziorvosi szolgálatok egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységének személyre szóló elősegítése, fejlesztése és támogatása a program célja. A programban résztvevők száma: 25 000 fő, a projektbe bevont egészségügyi szakemberek száma háromszáznegyvenöt praxis. EÜM/2/3 Országos Alapellátási Intézet – Alkoholbetegek korai kezelésbe vételének támogatása az alapellátásban A program keretében sor került az alkoholbetegek szűrési-gondozási protokolljának kidolgozására és a mindennapos háziorvosi gyakorlatban történő alkalmazhatóságának a vizsgálatára. A program során készített 17 924 kérdőív feldolgozása alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság 14,6%-a veszélyes mértékű alkoholfogyasztó, ami több mint a statisztikai adatokban szerepelő 10%. A program résztvevői: hatvannyolc háziorvosi praxis Budapest III. kerületében, Eger, Kecskemét, Nyíregyháza, Zalaegerszeg körzetében. EÜM/3. Az Országos Alapellátási Intézet Prevenciós Projekt –Kistérségi Prevenciós Programok célja a falusi lakosság egészségi állapotának az áttekintése, fejlesztése, a lakosság körében az egészséges életmódot elősegítő ismeretek, feltételek javítása az adott térségben, településeken. A megvalósult programban résztvevők száma: százötven fő/település, háromszázhúsz falu Szűrővizsgálatok száma: ötvenezer. A projektbe bevont egészségügyi szakemberek száma száz fő. EÜM/6.. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. EÜM/11. A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek támogatására létrehozott program keretében azon háziorvosi körzetekben, amelyekben a területi ellátási kötelezettségnek egy évet meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, a háziorvosi szolgálat finanszírozása az Országos Alapellátási Intézet által - az OALI-val közalkalmazotti jogviszonyban álló orvos igénybevételével történő feladatellátás esetén – az átlagos havi díj 140%-ával történik, amennyiben a körzet lakosságszáma az ezerkettőszáz főt eléri. EÜM/18. A „Telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése” program keretében egy felmérés készült a roma népesség és az egészségügyi és szociális helyzet összefüggéseiről. A megvalósult programban résztvevők létszáma: kilencszáznyolcvanhat fő volt. EÜM/19. EÜM/19/1 Szájhigiénés modell program A program elsődleges célja, hogy a 6-15 éves általános iskolás fiatalok körében csökkenjen a hiányzó illetve karieszes fogak száma, csökkenjen a kezeletlen szuvas fogak aránya. „Mellékhatásként” a közvetett célcsoportban (szülők, tanárok) nőjön az egészségtudás, kiemelten a száj-egészséggel kapcsolatban - javuljon az együttműködési készség, nőjön a motiváltság a saját egészség iránt. A programban hatezer fő vett részt, akik közül háromezer volt gyermek. EüM/19/2 Egészségmagazin - Rádió C Készítette: dr. Horváth Melinda



72


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A program keretében a Rádió C szervezésében tizenkét alkalommal megtartott egészségmagazin sorozat valósult meg. A programot (meg)ismerők száma kb. kétszázezer főre tehető. EÜM/21. A feladat végrehajtásáért az ICSSZEM az első helyen felelős. EÜM/29. A feladat végrehajtásáért az OM az első helyen felelős.

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1. Általános értékelés A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (FMM) a Kormányzati Program összesen tizennégy feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 31., 32., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44.). A tárca a 2005. évben tíz nevesített (31., 32., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11) megvalósításáért volt felelős. A tárca pénzügyi beszámoló adatlapjai alapján elmondható, hogy a minisztérium által koordinált programok keretében 18,4 Mrd Ft-ot fordítottak a roma társadalmi integráció elősegítésére.

2. Részletes beszámoló FMM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/11. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/31. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/32. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FMM/37. A romákat érintő programok tervezése, szervezése és megvalósítása terén a megyei munkaügyi és a regionális képző központok folyamatosan együttműködnek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, akik igényeikkel, ötleteikkel jelentősen segítik a programok előkészítését. Részt vesznek a programtámogató tevékenységekben, esetenként foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a programok munkatapasztalat-szerzést célzó szakaszában. Készítette: dr. Horváth Melinda



73


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A munkaügyi központok minden esztendőben felülvizsgálják és aktualizálják a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaikat. FMM/38. Az év során a munkaügyi központok igazgatói értekezletén 2005. szeptember 29-én értékelésre kerültek a munkanélküli romák felzárkóztatásával kapcsolatos tapasztalatok. Az értekezleten részt vett Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Roma Foglalkoztatási Programok Irodájának vezetője is. FMM/39. A programok jelentős részében az általános iskola befejezése melletti gyakorlatszerző, támogatott közhasznú foglalkoztatás a legjellemzőbb. Ilyen programokat Baranyában („Kamipen”), Borsodban (Hátrányos helyzetű munkanélküliek felzárkóztató programja a „Zsilip” program), Bács-Kiskunban („Közösen a parlagfű ellen program”, „Virágzó Mélykútért program”), Békésben („Roma Start Plusz Program”), Komárom-Esztergomban („Egészséges életmódért Roma Foglalkoztatási Program”) szerveztek. A munkaügyi központok több helyi költségvetési intézménnyel és civil szervezettel összefogva, partnerségi együttműködésben - PHARE, a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Programja, illetve az EQUAL program keretében - számos hátrányos helyzetű, köztük a romák életesélyeinek javítását célzó kezdeményezésben vesznek részt. A munkaügyi központok a partneri együttműködés keretében jellemzően a projektek célcsoportjának toborzásával, kiválasztásával, a bejelentett és feltárt munkahelyekre való közvetítéssel, munkaerő-piaci adatok szolgáltatásával, tanácsadással, szakmai segítségnyújtással, a projektek elindulásának publikálásával, illetve bizonyos esetekben képzések szervezésével járulnak hozzá a projektek sikeréhez. FMM/39/1. Központi és megyei/fővárosi munkaerő-piaci programok A programok keretében a roma kisebbség elsődleges munkaerő-piacra történő visszasegítése, a romák tartós, fenntartható foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtésére kerül sor. A projektek jellegüket tekintve nagyon sokfélék, a képzéstől az információnyújtásig, foglalkoztatásig, infrastruktúra-fejlesztésig minden megtalálható. FMM/39/2. A program címe: HEFOP 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése A program a halmozottan hátrányos helyzetű regisztrált munkanélküliek, valamint a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív személyek foglalkoztatási esélyeit kívánja javítani. Célja az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésük elősegítése, a tartós, fenntartható foglalkoztatásukhoz szükséges feltételek megteremtése, valamint a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése különböző aktív és megelőző intézkedésekkel. Jellegét tekintve a program képzési, tájékoztatási, támogatási, foglalkoztatási és szolgáltatási elemekkel rendelkezik. FMM/39/3. HEFOP 2.3.1. Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása A program a hátrányos helyzetű emberek foglakoztathatóságának javítását, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének előmozdítását tűzte ki célul integrált megközelítésű, alternatív képzési projektekben való részvételük segítségével. Az alternatív képzési modell sajátja, hogy a foglalkoztatással összekapcsolt képzést olyan pszichoszociális támogatás kíséri, amely Készítette: dr. Horváth Melinda



74


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------csökkenti a képzésből való lemorzsolódás veszélyét és javítja a képzésben való eredményes részvétel esélyét. FMM/39/4. HEFOP 2.3.2. Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások A támogatási program segíteni kívánja a nonprofit szervezetek eredményes munkaerő-piaci szolgáltató tevékenységét/törekvését, ezzel is támogatva a jelentős hátrányokkal bíró munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációját. A projekt hosszú távú célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációja, oktatásba, képzésbe juttatása, elhelyezkedésének, beilleszkedésének és bennmaradásának segítése. FMM/39/5. Roma munkaerő-piaci szolgáltató hálózat A kísérleti program a roma népesség foglalkoztathatóságának elősegítését, munkaerő-piaci helyzetének javítását, a hozzáférés esélyének növelését szolgálja a már működő Roma Közösségi Házak tevékenységi körének szélesítésével, komplexebbé tételével. A programnak a roma munkaerő-piaci szolgáltató hálózat létrehozásával és működtetésével a roma szervezetek, kisebbségi önkormányzatok szakmai fejlődésének elősegítése a célja. A program eddigi eredményei: kilenc nyertes szervezet; huszonnégy új munkahely; huszonnégy leendő mentor képzése és huszonnégy mentor foglalkoztatása (2006. március 1től). A projekt helyszínei: Budapest (a projekt három helyszínen valósul meg, Edelény, Szalonna), Kiskunmajsa, Magyarcsanád, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pázmándfalu, Pécs (két támogatott szervezet), Zalavég. FMM/39/6. Integrált Roma Központi Foglalkoztatási Program - Pest Megye A széleskörű szakmai együttműködésen alapuló kísérleti projekt célja, hogy összefogja a megye roma és hátrányos helyzetű népessége társadalmi integrálódását elősegítő programokat egy integrált együttműködési modell létrehozásával. A program megvalósításába nyolc megyei szervezet (nyolc településen) kapcsolódott be. A programba bekerülő munkaerő-piaci képzésben résztvevők - hogy a megélhetési problémák ne jelentsenek visszatartó erőt járadékát, illetve keresetpótló juttatását a programba bevont nyolc szervezet az OFA-hoz benyújtott pályázatok segítségével egészíti ki; maximum a mindenkori minimálbér összegéig. A programvezetők tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja által működtetett Technikai és Operatív Koordinációs Menedzsment hangolta össze. A kísérleti program szakmai irányítását a PMMK Szakmai Koordinációs Team-je látta el. A projekt helyszínei: Abony, Budapest, Cegléd, Érd, Örkény, Tura, Zsámbék. FMM/39/7. A roma származású munkanélküliek közoktatási intézményekben történő foglalkoztatása képzése Olyan modell értékű programról van szó, amelyben a foglalkoztatás és oktatás/képzés összekapcsolásával a résztvevők (roma személyek) a képzés és gyakorlatszerző foglalkoztatás keretében szerzik meg szakmai végzettségüket és a foglalkoztatáshoz szükséges gyakorlatot. A program időtartama - a programba bevont személy iskolai végzettségétől függően – egynégy év támogatási időszak, plusz két év továbbfoglalkoztatás. FMM/39/9. Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen Az ESZA Kht. 2005. évi feladata a Kormányzati Programmal összefüggésében: a HU2002/000-315.01.04 és HU2003/004-347.05.03 „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” Phare program végrehajtása. A program összesen több mint kétezerkilencszáz, nagyrészt roma származású tartós munkanélkülinek biztosít foglalkoztatást, képzéseket és munkaerő-piaci re-integrációs szolgáltatásokat. Készítette: dr. Horváth Melinda



75


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------FMM/40. A munkaerő-piac keretében nyújtott közhasznú munkavégzés támogatása az ország jelentős részében továbbra is jelentős számban biztosít átmeneti munkaalkalmat a regisztrált álláskeresők e csoportjának. A közhasznú foglalkoztatás, a közcélú munkavégzés a leggyakoribb forma a romák támogatott foglalkoztatásánál. 2005. évben a Kormányzati Program végrehajtása érdekében minden aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz tekintetében pozitív megkülönböztetést, és ehhez kapcsolódóan kiemelt támogatás igénybevételének lehetőségét biztosítottak a munkaügyi központok. A munkaügyi központok becsült adatai alapján közhasznú munkavégzés keretében közel 19.000 fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg. FMM/41. A képzési programokba bekapcsolódók jelentős hányada (kb. 40-50%-a tanfolyami szakiránytól függően) tartósan álláskeresőnek minősül, akik között meghatározó számban vannak romák. Több év vonatkozásában jelentős javulás figyelhető meg a képzést befejezők körében. Az országos képzési monitoring adatok alapján 2002-ben és 2003-ban a képzést befejezők 44,4%-a, 2004-ben 45,5%-a, míg a 2005. első félévi eredmények alapján 47,6%-a állt munkaviszonyban a nyomonkövetéses vizsgálat időpontjáig. Halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek társadalmi beilleszkedését és foglalkoztatását elősegítő központi képzési program Az RKK-k által végrehajtott program képzésre történő kiválasztást, tudásszint felmérését, pályaorientációt, személyiségfejlesztést, tanulási készségek fejlesztését, egészségügyi szűrést tartalmaz. A program keretében lehetőség nyílik az alapiskolai végzettség megszerzésére, a szakképzésre való felzárkóztatásra. Az OKJ-s képzések kiválasztása a munkaerőpiaci szempontokra figyelemmel történik. A programban kilnec roma referens segíti a képzési, elhelyezkedési célok megvalósítását. A szakképesítések megszerzését követően álláskereső tréningek alkalmazásával a programban résztvevők elhelyezését, illetve továbbtanulását is elősegítik. A toborzásban közreműködő cigány kisebbségi önkormányzatok biztosítják a roma munkanélküliek részvételét együttműködésben a munkaügyi központokkal, így az adatkezelési problémák elkerülhetővé váltak. FMM/42. Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék egy-egy, Vas és Zala megyék két-két EQUAL pályázat elkészítésében és végrehajtásában működnek közre fejlesztési partnerként, illetve biztosítanak humán szolgáltatásokat. FMM/43. A közbeszerzési pályáztatás elhúzódása miatt a munkaügyi központok az első félévben a munkaerő-piaci képzéseket a korábbi évekhez viszonyítva jelentősebb késéssel indították, így a szakképzettséget biztosító tanfolyamok szervezésére a második félévben került sor. A HEFOP 1.1 programja kínált képzési lehetőséget inaktív fiatalok számára. Hasonlóan más hátrányos helyzetű célcsoportokhoz a képzési tervekben szereplő tanfolyamokra is szerveztek, mozgósítottak roma fiatalokat. A HEFOP 1.1 intézkedés keretében kiemelt célcsoportként kezelik a harminc év alatti fiatal álláskereső személyeket. A bevont 17 242 főből becslések szerint 1 900 fő (11%) roma származású, melynek közel 40%-a a fiatalabb korosztályhoz tartozik. FMM/44. Készítette: dr. Horváth Melinda



76


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Országos Roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat kialakítása Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Kuratóriuma 2004. júniusában pályázatot hirdetett az országos roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat kialakítására. A program célja a roma lakosság munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítése érdekében egy olyan országos roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat kialakítása és működtetése, amely előmozdítja a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszer és a civil szervezetek együttműködését, valamint figyelemmel kíséri a megyékben, kistérségekben folyó, a cigányságot érintő foglalkoztatási, munkaerő piaci integrációt célzó programok, intézkedések végrehajtását. A program e szakasza tizenhat munkaügyi központban, tizenhét fő részvételével fejeződött be. A projekt a megyei munkaügyi központokban hálózatban működő olyan új munkahelyek kialakítását tűzte ki célul, ahol roma származású foglalkoztatás-szervező menedzser foglalkozik a roma lakosság munkaügyi központokban felmerülő kérdéseivel. A program befejezését követően az FMM megbízásából a Foglalkoztatási Hivatal a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének 42/2005 (VII. 6.) határozata alapján a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére pályázatot hirdetett a roma foglalkoztatás szervező menedzserek határozott idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának támogatására. A támogatásra a munkaügyi központok nyújthattak be pályázatot. A pályázatok értékelését és az OFA által finanszírozott szakasz befejezését követően megkezdődhetett tizenhét fő roma foglalkoztatás szervező menedzser 2006. augusztus 31-ig tartó, határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatása.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1. Általános értékelés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 21.). A tárca a 2005. évben egy nevesített (21) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős. Az egy nevesített feladat vonatkozásában a minisztérium második helyen felelős, így a Cigányügy Tárcaközi Bizottság határozatának megfelelően nem volt köteles annak teljesítéséről számot adni.

2. Részletes beszámoló FVM/2. Az AVOP keretében 19 beavatkozási terület kategóriái közül itt 18 kategória került említésre, mely a Kormányhatározat 1. mellékletének főfejezeteivel részleges relevanciát mutat. A „III. Életminőség javítása” fejezethez kapcsolódik a vidék jövedelemszerzési lehetőségének bővítése intézkedés négy kategóriája, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztés intézkedés négy kategóriája és a falufejlesztés és – felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése intézkedés kettő kategóriája. A „IV. Oktatás, képzés” fejezethez kapcsolódik a szakmai továbbképzés és átképzés támogatása intézkedés kettő kategóriája. Az „V. Foglalkoztatás” fejezethez négy intézkedés (mezőgazdasági beruházások támogatása, a halászati ágazat strukturális támogatása, fiatal gazdálkodók induló támogatása, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése) hat kategóriája kapcsolódik. FVM/3. Készítette: dr. Horváth Melinda



77


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A FVM az FMM-el kötött együttműködési megállapodás alapján 2005-ben 420 millió Ft-ot költött erdészeti és parlagfűirtási közmunkaprogram finanszírozására. FVM/6. A 2005. évben több alkalommal körlevél formájában tájékozódott a tárca érintett szervezeti egységinél illetve a minisztérium háttérintézményeinél, hogy történt-e diszkriminációs intézkedés. Kivétel nélkül minden érintett nemleges választ adott, azaz a minisztérium nem tud beszámolni az adott témában intézkedésről. FVM/11. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. FVM/21. A kormányhatározatban második helyen felelős minisztériumként folyamatosan tájékozódtak a Szociális Földprogram működéséről a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA). Az NFA tájékoztatása szerint 2005-ben nem érkezett be a szervezethez olyan önkormányzati megkeresés, amely szerint a szociális földprogramba új földterület bevonására lenne igény. Ezeket az információkat is felhasználva döntött úgy a kormány, hagy a programot működőképesebbé téve elkezdi kibővítésének előkészítését. Ennek érdekében a miniszterelnök miniszterelnöki megbízottat, az FVM vezetése pedig miniszteri biztost nevezett ki, valamint véleményezték azt a kormány-előterjesztés tervezetet, amely szabályozza a kibővítés törvényi és intézményi kereteit. FVM/40 Erdészeti közmunka programok: 2005. évre 20 millió Ft-ot csoportosított át az FVM az erdészeti közmunka programokra a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részére. Az erdészeti közmunka programok a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli – elsősorban roma származású – lakosság számára teremtettek átmeneti munkalehetőséget. A programban részt vállaló erdészeti részvénytársaságok vállalták, hogy a foglalkoztatott munkások egy részét további három hónapra alkalmazzák. Tényleges költség: 100 M Ft A tárca által a Korm. határozatban megfogalmazottak mellett megvalósított egyéb programok Agrár és vidékfejlesztési szakmai szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás támogatása pályázat útján. A minisztérium ágazati szakmai szervezetek számára biztosított működési költségekhez való hozzájárulást pályázat útján. A pályázatra átcsoportosított 100 M Ft támogatás odaítélése során három roma szervezet felelt meg a követelményeknek, s részesült 7 M Ft támogatásban.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1. Általános értékelés A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) a Kormányzati Program nem ír elő feladatot. A konkrét feladat-megjelölés hiánya ellenére a tárca – a romák (gazdasági-) társadalmi integrációját elősegítendő – a hazai roma mikro-, kis-és középvállalkozások piaci esélyeinek javítását tűzte ki célul (SZVP-R-2005). Készítette: dr. Horváth Melinda



78


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. Részletes beszámoló „A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása, a gazdaságitársadalmi integrációjának elősegítése” (SZVP-R-2005) A tárca a Széchényi Vállalkozásfejlesztési Program részeként saját vállalást teljesít „A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása, a gazdasági-társadalmi integrációjának elősegítése” érdekében. A program célja a hazai roma mikro, kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása, gazdasági-, társadalmi integrációjának elősegítése. A megvalósítás folyamán a pályázók 65%-os támogatási intenzitás mellett maximum hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak műszaki-technológiai fejlesztések, beruházások támogatására. A 2005. évi megvalósult pályázat 218,293 millió Ftos támogatás odaítélését hozta, amely több mint egymilliárd forint tőkebevonást eredményezett. További hozama a pályázatnak, hogy a beruházásoknak köszönhetően mintegy kétszáz új munkahely megteremtésére volt lehetőség.

Honvédelmi Minisztérium 1. Általános értékelés A Kormányzati Program a Honvédelmi Minisztériumot (HM) felelősként nem nevezi meg, de a tárca a Kormányzati Programmal összhangban több területen is vállalt feladatot.

2. Részletes beszámoló A foglalkoztatás és pályára irányítás területén tett intézkedések 1. A cigány származású katonák arányának növelése a Honvédségnél A Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő cigány származású katonák (szerződéses, hivatásos állomány és önkéntes tartalékos) arányának növelését tervezték a személyi állomány körében. A sorkatonai szolgálat megszűnésével, az önkéntes, professzionális haderőre való átállásnál reális lehetőségként jelent meg egyrészt a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő cigány származású katonák – hivatásos és szerződéses – arányának növelése. A Honvédelmi Minisztérium humánstratégiájával összhangban folyamatosan tájékoztatják a roma közösségeket a Magyar Honvédség által biztosított szerződéses és hivatásos katonai szolgálat lehetőségeiről. A kezdeti sikerek után a Honvédelmi Minisztérium humánstratégiájában történt változás (létszámcsökkentés, létszámstop) már csak lényegesen korlátozott lehetőségeket biztosít e területen. Az érvényben lévő „létszámstop” alapján azonban a jelentkezők csak „várólistára” kerülhetnek. A bevezetésre került „létszámstop” miatt a programot fel kellett függeszteni. 2. Katonai pályára irányító „túlélő tábor” A pályára irányítás keretében a folyamatos toborzó munka mellett hagyományt teremtve harmadik alkalommal, sikeres katonai jellegű /túlélő/ tíznapos táborozást szervezett a tárca a katonai pálya iránt érdeklődő középiskolás roma/cigány fiatalok részére a Táborfalvai Kiképző Bázison. Kiemelt figyelmet fordított a minisztérium a roma/cigány származású érettségivel rendelkező vagy azt a 2005. évben megszerzők katonai pályára irányítására a MH Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskolába és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. Készítette: dr. Horváth Melinda



79


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az oktatás területén tett intézkedések 3. Lippai Balázs ösztöndíj A tárca tapasztalatai szerint a katonai tanintézetekben tanulmányokat folytató roma/cigány hallgatók tanulmányi eredményességét kedvezőtlenül befolyásolja a halmozottan hátrányos helyzetük. Hátrányuk csökkentése érdekében a HM Romaügyi Társadalmi Bizottság és HM HP HÁT Romaügyi Referatúra javaslatára a honvédelmi miniszter esélyegyenlőséget biztosító Lippai Balázs ösztöndíjat alapított a hivatásos tiszt és tiszthelyettes pályát választó roma/cigány származású hallgatók részére. A havi nyolc-tíz ezer forintos ösztöndíjra benyújtott pályázók közül 2004/2005. tanévben kilenc fő, 2005/2006. tanévben hét fő részesült az ösztöndíjban. 4. Felvételi elékészítő tanfolyam Az eddigi felvételi tapasztalatok alapján a roma fiatalok esélyeinek növelése érdekében, az NCsSzI-vel (Nemzeti Család - és Szociálpolitikai Intézet) együttműködve felvételi elékészítő tanfolyam került megszervezésre a katonai pályát választó roma fiatalok részére. 5. A cigány népismeret oktatása a tisztképzésen Kiemelkedő eredményként értékelhető, hogy hosszú előkészítés után a tisztképzés tananyagába, programjaiba a cigány népismeret oktatása 15 órában bekerült, és lehetővé vált a hallgatók részére a tárgyat fakultációként is választani. 6. Konferencia: „Romák a hadseregben” „Romák a hadseregben” címmel 2005-ben konferencia került megszervezésre a vezénylő zászlósok részvételével. A konferencián a Romaügyi Referatúra programjairól szóló tájékoztatás mellett a roma katonák megismerését segítő cigány népismereti előadásokat hallgathattak a részvevők. 7. Kutatás: „A roma katonák helyzete a Magyar Honvédségnél” A tárca kutatást végzett a cigány származású katonák helyzetéről a Magyar Honvédségnél, a katonai szervezetbe történő beilleszkedésükről, katonai előmenetelükről, a velük szemben megnyilvánuló előítéletről, stb. Az 1 000 fős mintát érintő 2004. évi kérdőíves kutatás eredményeit 2005-ben interjúk készítésével egészítették ki és az így kapott eredményeket külön kiadványban tervezik megjelentetni. A tárca cigány származású katonák kiemelkedő helytállásait bemutató kutatást indított el a tárca „Romák a Magyar hadtörténelemben” címmel. Az identitás területét érintő intézkedések 8. Vándorkiállítás: „A romák élete képekben” A minisztérium a cigányok szokásait, hagyományait, kultúráját bemutató, „A romák élete képekben” vándorkiállítást szervezett tizenkét helyőrségi klubban. A vándorkiállítással „hiteles képet” kívánt adni a cigányok életéről az érdeklődőknek, de fontos cél volt emellett, hogy a helyőrségekben kialakuljon, illetve erősödjön a honvédség és a helyi roma közösség kapcsolata. 9. A „cigány irodalom” és a „cigányzene” széles körű megismerése Az aktuális roma közélet figyelemmel kiséréséhez az alakulatoknál a tárca folyamatosan biztosítja az Amaro Drom és Lungo Drom roma magazinokat. A „cigány irodalom” és „cigányzene” széleskörű hozzáférésének elősegítésére létrehozott roma kulturális eszköztár Készítette: dr. Horváth Melinda



80


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------tovább bővült. E program keretében a roma írók, költők, zenészek alkotásait, valamint a cigány területtel foglalkozó szakirodalmat tette hozzáférhetővé a tárca az érdeklődők számára. Kommunikáció 10. Együttműködés a parancsnoki állománnyal és a cigány közösségekkel A minisztérium folyamatosan építi és szélesíti kapcsolatait a parancsnoki állománnyal és a cigány közösségekkel, azok képviselőivel, hiszen a tervezett programok végrehajtása a parancsnoki állomány, valamint az érintett közösségek aktív részvételével, az Országos Cigány Önkormányzat és a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, roma civil szervezetekkel együttműködve lehet eredményes.

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak (ICSSZEM) a Kormányzati Program összesen harmincegy feladatot ír elő (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 29., 36., 51., 52., 53., 57., 59., 60., 61., 62.). A tárca a 2005. évben huszonegy nevesített (1., 4., 7., 8., 9., 10., 12., 16., 19., 21., 22., 23., 29., 36., 51., 52., 53., 57., 59., 61., 62.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős. Egy feladat esetében (60.) a 2004-es határidő ellenére a megvalósításával kapcsolatban tett intézkedésekről 2005-ben számolt be az ICSSZEM.

2. Részletes beszámoló ICSSZEM/1. Az egyes tárcák előző évben indított roma vonatkozású programjairól, modellértékű kezdeményezésiről szóló, és a Kormány által elfogadott beszámoló alapján az ICSSZEM magyar nyelvű tájékoztató dokumentumot készít, amelynek angol nyelvű változatát a Külügyminisztérium készíti el és terjeszti a nemzetközi szereplők felé. ICSSZEM/2. A tárca folyamatosan tanulmányozza és felhasználja a kutatási, fejlesztési programok, elemző tanulmányok eredményeit, a megvalósult Phare és egyéb fejlesztési támogatások tapasztalatait. ICSSZEM/3. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal az első helyen felelős. ICSSZEM/4. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. ICSSZEM/6. Az Igazságügyi Minisztérium 2005. november 9-én számolt be a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat 2005. évi munkájáról. ICSSZEM/7. Készítette: dr. Horváth Melinda



81


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A feladat végrehajtásáért az Igazságügyi Minisztérium az első helyen felelős. ICSSZEM/8. A Kormányzati Program 8. pontja előírja az esélyegyenlőségért felelős miniszter és az igazságügyminiszter számára, hogy minden év május 31-ig szakmai fórum megszervezésével tegyék lehetővé a romák hátrányos megkülönböztetése ellen fellépő szervezetek számára tevékenységük és tapasztalataik összegzését. Minthogy a konferencia témája a Roma Konfliktus Kezelő és Jogvédő Alap éves tevékenységét is magába foglalja, a projekt szorosan kapcsolódik a Kormányzati Program 9. pontjához. A két tárca fenti feladatának eleget tett. A szakmai fórumot a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) közreműködésével 2005. május 26-án rendezte meg „Esélyegyenlőség - a joghoz való hozzáférésben, a jogérvényesítésben” mottóval. A konferencián részt vett civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, köztisztviselők (köztük a különböző tárcák roma referensei) a két tárca tájékoztatóinak meghallgatása mellett számos hasznos információhoz juthattak a tanácskozásra meghívott Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Civil Alapprogram, illetve a Nemzeti és Kisebbségi Jogok Biztosa Hivatalának munkájáról. Az eddigi konferenciák szakmai anyagából nyomtatott információs kiadvány készült a résztvevők és a téma iránt érdeklődők számára. ICSSZEM/9. A feladat megvalósulása a Kormányzati Program 8. pontjához kapcsolódik. A megtett intézkedéseket lásd a 8. pontnál. ICSSZEM/ 10. A tárca jelezte, hogy a beszámoló írás időszakában ezt a feladatot nem tartja kivitelezhetőnek. ICSSZEM/11. A tárca ezzel a feladattal kapcsolatosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal együttműködésben továbbképzés-sorozatot tartott a nemzeti parkokban szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök számára. A program 2004-ben indult, és 2005-ben fejeződött be. A természetvédelmi őrök megismerkedhettek a cigányság történetével, kultúrájával, képet kaphattak az új esélyegyenlőségi törvényről, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság működéséről. ICSSZEM/12. A tárca 2005-ben 400 000 Ft támogatást nyújtott a Belügyminisztérium fenti célú ösztöndíj rendszere számára. A továbbiakban lásd a Belügyminisztérium e ponthoz írt beszámolóját. ICSSZEM/16. A telepek ötszáz-ötszázötvenre becsülhető számát és a 2005-ben támogatásra fordítható 680 M Ft-ot figyelembe véve, a tárca a meghívásos pályázati forma mellett döntött. A pályázati kiírás értelmében a komplex modellprogram a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségének javítását tűzte ki célul, amely a lakhatási feltételek megoldása mellett többféle szociális – foglalkoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító, környezeti és település rehabilitációs – intézkedés együttesével és széleskörű együttműködéssel valósítandó meg. A modellprogramban való részvételre előzetes szakértői egyeztetések alapján negyven négyezer fő alatti kistelepülést hívott meg a tárca 2005. februárjában. A kétfordulós pályáztatás után, végül kilenc program támogatására került sor, 55-90 M Ft közötti összeggel.




82


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------ICSSZEM/19. A feladat végrehajtásáért az Egészségügyi Minisztérium az első helyen felelős. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a jelen beszámolóval érintett tárca nem adott információt. ICSSZEM/21. A szociális földprogram célja a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal szűkös mértékben rendelkező, azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését segíteni, életminőségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni. 1992-től folyamatosan működnek az országban a szociális földprogramok, de a működtetőknek minden évben újra pályázniuk kell. 2005-ben kettőszázegy településen 34 156 lakost érintett, és százhetvenkilenc program valósult meg. 11 325 családnak javultak az életkörülményei. Kutatási eredmények szerint a program kedvezményezettjeinek 51%-a roma származású. ICSSZEM/22. A 2005. évre tervezett képzési program, „képzők képzése”, valamint szakemberképzés és a kirekesztett, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának témakörével foglalkozó, az Európa Tanács által kidolgozott képzési szakkönyv /Domino/ frissítése forrás hiányában nem került megvalósításra. ICSSZEM/23. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. ICSSZEM/29. A feladat végrehajtásáért az Oktatási Minisztérium az első helyen felelős. ICSSZEM/36. A feladat végrehajtásáért az Oktatási Minisztérium az első helyen felelős. ICSSZEM/51. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az első helyen felelős. ICSSZEM/52. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az első helyen felelős. ICSSZEM/53. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az első helyen felelős. ICSSZEM/57. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány a tárcával közösen 80 000 000,-Ft keretösszeggel Roma Kulturális Alap pályázatot hirdetett az országban működő cigány kisebbségi önkormányzatok, vagy önállóan bírósági nyilvántartásba vett roma kulturális és művészeti tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, társaságok, alapítványok (továbbiakban: szervezetek), valamint roma egyéni művészek kulturális és művészeti tevékenységének részbeni vagy egészben való támogatására. A Közalapítvány Kuratóriuma a szervezetek által beadottak közül százhatvan pályaművet részesített összesen 60 722 500 Ft támogatásban, míg az egyéni pályázatok közül nyolcvannyolcat támogatott összesen 23 150 000 Ft-tal. Készítette: dr. Horváth Melinda



83


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------ICSSZEM/59. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. ICSSZEM/60. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (nemzetközi szervezetekkel együttműködésben) gyakornoki programot indított – hatmillió Ft támogatással - a Magyar Televízióban, amely során öt gyakornok kapott ösztöndíjat egy évre. A közszolgálati és a kereskedelmi elektronikus médiában roma riporterek, műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban való rendszeres megjelenését segítő program 2006. évi folytatását a tárca biztosítani kívánja. ICSSZEM/61. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke az első helyen felelős. ICSSZEM/62. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke az első helyen felelős. A tárca által a Korm. határozatban megfogalmazottak mellett megvalósított egyéb programok 1. A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja az első tesztprogram a halmozottan hátrányos társadalmi réteg lakhatási és szociális problémáinak kezelésére. A telepek ötszáz-ötszázötvenre becsülhető számát és a 2005-ben támogatásra fordítható 680 M Ft-ot figyelembe véve, az ICSSSEM a meghívásos pályázati forma mellett döntött. A koncepció alapja, hogy központi támogatásból olyan a helyi igények, szükségletek szerint tervezett programok valósuljanak meg, amelyek modellértékűek lehetnek a program folytatása és a hasonló problémákkal küszködő kistelepülések számára. A mentorok a települési önkormányzatokat, lakosokat, helyi szakembereket segítik a támogatási szerződésben rögzített tevékenységek és a program célját szolgáló egyéb feladatok megtalálásában és megoldásában. A modellprogramon való részvételre előzetes szakértői egyeztetések alapján negyven négyezer fő alatti kistelepülést hívott meg a tárca 2005. februárjában. A települések két fordulóban pályáztak, az elsőben a minisztérium helyi igényfelmérésen alapuló koncepcionális megoldást várt a pályázóktól. Az értékelő bizottság döntése alapján huszonkettő település jutott tovább a második fordulóba, ahol már részletes programot kellett kidolgozniuk a helyi probléma kezelésére. A második fordulóban tizenhét település adta be pályázatát. Végül kilenc program támogatására került sor, 55-90 M Ft közötti összeggel. A kilenc nyertes település polgármestere 2005. június 20-án vette át a támogatóleveleket Dr. Göncz Kinga miniszter asszonytól. A nyár folyamán az önkormányzatok a program megvalósításához szükséges feltételeket megteremtették: beszerezték a beruházások megkezdéséhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, felállították a program megvalósításáért felelős helyi munkacsoportot, lakossági fórumokat tartottak, véglegesítették a konzorciumi partnerekkel (pl. munkaügyi központokkal) a közös feladatokat. Júliusban minden településen megkezdte munkáját egy, a minisztérium megbízásából tevékenykedő Készítette: dr. Horváth Melinda



84


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------mentor. Augusztusban aláírták a támogatási szerződéseket, és ekkorra a mentorok az önkormányzatokkal és a családokkal már aktívan együttműködtek. A program miatt támadt helyi konfliktusokban a szereplőkkel mindenhol sikerül kompromisszumot kialakítani. A támogatások első részlete (25%) megérkezett a településekre. Szeptemberben a közbeszerzési eljárások településenként eltérő ütemben elindultak, volt, ahol azóta már le is zárultak. Megindultak a beszerzések, beruházások, a foglalkoztatási programok, és a mentorok segítségével munkához láttak a szociális munkások. A programban érintett családok szociális felmérése megtörtént, a családok az önkormányzatok felé együttműködési szándéknyilatkozatokkal erősítették meg részvételi szándékukat. Az időjárás függvényében zajlanak a településfejlesztési beruházások és egyéb, az első ütemre időzített feladatok. November-december folyamán megérkeztek az első, az első ütem lezárását rögzítő beszámolók. 2006. év elejére várhatóan megtörténik jóváhagyásuk, és utána kezdődhet a második ütem feladatainak végrehajtása. 2. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2005. évi tevékenysége A Közalapítvány 2005. évi támogatása második részének a költségvetési megszorításokkal összhangban történt megvonása miatt 2005. második félévében kizárólag a Roma Kulturális Alap pályázat kiírására került sor. (A pályázatról bővebb információk az ICSSZEM/57. pontnál találhatóak.) 3. A „TF052240 IDF Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez” program 2005.évi eseményei A támogatás felhasználása nem kötődik költségvetési évekhez. Mind a nemzetközi támogatás, mind a Magyar Köztársaság által biztosított önrész a program lezárultáig, 2006 végéig állnak rendelkezésre. A program keretében az alábbi kiemelt feladatok valósultak meg. • Nemzetközi konzulens alkalmazása, kiemelten támogatva ezzel a Roma Integráció Évtizede Programot. A nemzetközi szakértő koordinálta a programban részt vevő kilenc ország és a nemzetközi szervezetek közötti munkát, illetve részt vett a program titkársági feladatainak sikeres ellátásában, valamint elősegítette a román kormánnyal történő sikeres együttműködést. • A Magyar Televízióval, a Roma Produkciós Iroda Alapítvánnyal, illetve a Partners Hungary Alapítvánnyal együttműködve „Fiatal Roma újságírók gyakornoki program” elindítása. • Lovári (cigány) és angol nyelvű képzés a főosztályon dolgozó munkatársaknak. • A „Lakhatási és szociális integráció program” támogatásához szakértői (mentor) csoport alkalmazása illetve szakértői háttértámogatás biztosítása. • Szakmai asszisztens alkalmazása a Roma Ügyekért Felelős Politikai Államtitkár munkájának támogatásához. • Pénzügyi szakértő alkalmazása a főosztály programjainak támogatásához. • A főosztály munkatársainak, a Roma Ügyekért Felelős Politikai Államtitkárnak és a Nemzetközi Ügyekért Felelő Helyettes Államtitkárnak a részvétele a „Social Housing Week” elnevezésű konferencián Brüsszelben. • A Roma Ügyekért Felelős Politikai Államtitkár vezetésével delegáció kiküldése Bukarestbe, illetve sikeres tárgyalások lefolytatása a román kormányzati partnerrel a Roma Integráció Évtizede Program folytatása ügyében. • Informatikai háttéreszközök beszerzése a főosztály illetve a Romaweb szerkesztőség munkájának támogatásához. • Szakmai továbbképzések a főosztály munkatársainak. Készítette: dr. Horváth Melinda



85


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Vidéki szakmai konzultáció a Romaweb szerkesztőség munkatársainak. A program 2006-os terveiben szerepel további asszisztensi szolgáltatások igénybevétele A Roma Integráció Évtizede Program, illetve a „Lakhatási és szociális integrációs program” támogatásához, nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez (Roma Integráció Évtizede Program) utazások lebonyolítása, a „„Lakhatási és szociális integrációs program” támogatásához szakértői (mentor) csoport alkalmazásának folytatása valamint ugyanezen programhoz kapcsolódóan egy lehetséges „PR” komponens megvalósítása. A program keretében eddig a 347 000 USD támogatásból megközelítőleg 232 000 USD került lehívásra. 4. A 2002. évi diszkriminációellenes Phare-program a roma kisebbséggel szembeni tolerancia erősítésére A program 2002-ben még a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban, majd a Romaügyi Hivatalban indult. Célkitűzése olyan beállítódás- és vélekedésbeli változások elindítása a magyar társadalomban, melyek a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkentéséhez és a tolerancia erősítéséhez vezetnek a többségi társadalom tagjai számára megtervezett országos tolerancia kampánnyal, pedagógiai program kidolgozásával, és helyi társadalmi kohéziót elősegítő programok támogatásával. A program teljes költségkerete jelenleg 4 073 529 euró (melyből 2 952 163 euró Pharetámogatás és 1 121 366 euró hazai társfinanszírozás) Finanszírozás időtartama 2002-2006. 4.1 „Program az összetartó társadalomért” Elemei: kutatás, kommunikációs kampány, pedagógiai program. A szerződést a Phare-eljárást követően 2004. április végén írták alá: 2 235 000 euró értékben (1 903 996 euró Pharetámogatás, 331 004 euró hazai társfinanszírozás). Megvalósítás: 2004. április- 2006. április. Megvalósító az Aegis Media Kft. által vezetett konzorcium. 2005 folyamán komponensenként az alábbi tevékenységek valósultak meg. Kutatási alprojekt: • Első (2004. év végi) tömegmédiás kampány média hatékonysági vizsgálata. • Második tömegmédiás kampányt megelőző fókuszcsoportos vizsgálat és után-követő média hatékonysági vizsgálat. • Harmadik tömegmédiás kampányt megelőző fókuszcsoportos vizsgálat és után-követő média hatékonysági vizsgálat. • Kommunikációs komponens záró hatékonysági vizsgálata. Kommunikációs és PR alprojekt: • A komponens lebonyolította a tömegmédiás kampány első, 2004 november közepén kezdődő hullámát (tv-szpot: kislányok futóversenye; city light plakát: rosszcsontok, játszótársak, tejtestvérek és freecard). Az eredetileg tervezetten felül további média megjelenések is voltak, úgy mint print hirdetések további lapokban (pl. Magyar Narancs); reklámfilm mozi sugárzása és plakátok kihelyezése postahivatalokban. A reklámfilmet bemutatták a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon 2004. december 2. és december 5. között. • A komponens lebonyolította a tömegmédiás kampány második hullámát. A munkahelyi diszkriminációra hangsúlyt helyező 25”-es tv-spot az MTV1 illetve a TV2 csatornákon Készítette: dr. Horváth Melinda



86


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------került adásba. Kihelyezésre kerültek az óriásplakátok és freecardok (“Minden második roma titkolná, hogy roma. Ön ad rá okot?). • A komponens lebonyolította a tömegmédiás kampány harmadik hullámát. A 2005 júniusi tv-szpotban Paul McCartney és Stevie Wonder „Ebony and Ivory” című világslágerének legismertebb, legfülbemászóbb dallamú részét a Megasztár című műsorból átvett képanyagból összevágott kb. huszonöt másodperces klipben a két fiatal énekes – a győztes roma Caramel és a 2. helyezett nem roma Palcsó Tamás - együtt adják elő, egymás kezét fogva, felváltva énekelve. A szeptemberi óriásplakátok és freecardok „A cigányzene hungarikum. A cigányozás ne legyen az!” feliratozással jelentek meg. • 2005 március elejétől megvalósult a TV2 Strucc című műsorával az együttműködés, ami összesen 8 adást jelentett csütörtök esténként – a műsor-blokkok a Program ÖT célkitűzéseivel és az ÖT Szalonok által fölvetett problémákkal foglalkoztak. • Európai Ifjúsági Utcafesztiválon való részvétel; • kilenc dokumentumfilm elkészítése; • három rajzfilm elkészítése – Piros veréb történetek; • Magyar Agóra 2005-ben való közreműködés; • média döntéshozókkal való kapcsolatfelvétel és együttműködés, stb. Pedagógiai alprojekt • Iskolalátogatók kapcsolatfelvétele a programban résztvevő ötven általános iskolával, ezt követő további látogatások, a szakértőkkel egyedi iskolai programok kifejlesztése. • A programban résztvevő kétszázötven pedagógus részére tanár-továbbképzési terv és a hozzá kapcsolódó tananyag kidolgozása. • Kétszázötven pedagógus részére négynapos képzés lebonyolítása, majd ötven pedagógus részére (iskolánként egy fő) multiplikátor képzés megszervezése. • Monitoring terv elkészítése. • Az ötven általános iskola számára tolerancia-erősítő, diszkriminációt csökkentő oktatási segédanyag kidolgozása, lektorálása, legyártása, iskolákba kiszállítása. A tananyag kísérleti jellegű, tesztelése jelenleg is folyik. 4.2 Helyi toleranciaerősítő kezdeményezések Phare program, 2002/000-315.01.02.02 A projekt célja helyi tolerancia-erősítő kezdeményezések támogatása a média, az oktatás, a foglakoztatás területén. Távlati cél, hogy a helyi programok megvalósulásával csökkenjen a munkaerőpiacon és közintézmények működésében tetten érhető diszkrimináció, és a helyi szinten megjelenő tolerancia felerősödjön. További kiemelt cél a médiában megjelenített roma-kép realisztikusabbá tétele, és a roma kulturális értékek széles körben való megismertetésére. A támogatási szerződéseket a Phare-eljárást követően 2004. június-2004 szeptemberében kötötték: huszonnégy támogatási szerződés jött létre, összesen 1 688 624 euró összegben (964 880 euró Phare-támogatás, 723 744 euró hazai társfinanszírozás). A helyi projektek megvalósítása: 2004 június-2005. november. A programhoz kapcsolódóan Phare-szabályok szerint pályáztatásra került egy Technikai Asszisztencia komponens is, melynek keretében a szerződéses fél segítséget nyújt a program szakmai lebonyolítója számára a II. projekt alatt megjelenő helyi programok pénzügyi és technikai menedzsmentjében. A Phare-program szakmai megvalósítása 2005. november 30-ig megtörtént. A huszonnégy szervezetből hat már 2005-ben hozzájutott végső kifizetéséhez, a többi szervezet szakmai beszámolójának ellenőrzése és kifizetése folyamatban van.




87


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------5. A Roma Integráció Évtizede Program 2005. évi fejleményei A Roma Integráció Évtizede Program (a továbbiakban: RIÉP) hivatalos nemzetközi meghirdetési ünnepségére 2005. február 2-án, Szófiában került sor. A közreműködő országok megállapodtak abban, hogy a nemzetközi meghirdetési eseményt követve saját országukban is sort kerítenek a RIÉP nemzeti meghirdetésére. Ennek megfelelően 2005. május 19-én a Magyar Parlament felsőházi üléstermében tartották meg a magyarországi meghirdetési ünnepséget. 2005. november 17-én rendezték meg Romániában a 7. Nemzetközi Irányító Bizottsági ülést, ahol a résztvevő országok elfogadták a végleges Hatásköri-és Működési Szabályzatot. A Szabályzat szerint 2005. július 1-től 2006. június 30-ig Románia vette át a RIÉP elnökségét és a Titkárság működését, amely évente rotálódni fog a résztvevő országok között. Az ülés másik fontos döntése alapján létrejött az ún. „Évtized Alap”, amely évente húszezer euró összeg befizetését jelenti országonként. Az Alap finanszírozná az országok közötti kommunikációt; segítene az információ terjesztésében; menedzselné a weboldalak, workshopok, éves riportok elkészítését és technikai segítséget nyújtana a résztvevő országoknak. A résztvevő országok által a RIÉP-ben közösen megfogalmazott keretek között az egyes országok maguk alakítják ki a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Tervüket (a továbbiakban CST), amelyek a program folyamán meghatározzák a legfontosabb célokat és feladatokat. A tervek egységes módszertan alapján készülnek, de az általános, átfogó célokon túl tartalmazniuk kell konkrét, pénzügyileg alátámasztott célprogramokat, és az ezekhez rendelt indikátorokat is. Ezt követően a CST-ben megjelölt feladatokra az Országos Munkacsoportnak – a Cigányügyi Tárcaközi Bizottsággal összhangban, valamint a roma civil szféra illetve közélet képviselőivel egyeztetve – kétéves intézkedési tervet kell készítenie és a kormány elé terjesztenie. A programtervek hosszú távon biztosíthatják az egyes országokban a roma kisebbség valós társadalmi és gazdasági integrációját. A magyarországi munkacsoport alakuló ülésén megállapodás született arról, hogy a magyar kormány Cselekvési Terve a „A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.) Korm. határozattal összhangban kerül kidolgozásra, természetesen kibővítve azt, és tartalmazva azokat a konkrét célokat, amelyek az Évtized Programban elfogadott négy prioritási területet ölelik fel. A CST társadalmi vitája hét helyszínen, 2005. júniusában zajlott le. A vitán elhangzott vélemények jelentős része bedolgozásra került az anyagba. A CST a RIÉP általános céljai és elvei mellett a négy prioritási területre (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás) lebontott feladatokat és azok eléréséhez szükséges konkrét intézkedéseket tartalmazza. A CST melléklete többek között oktatáspolitikai, foglalkoztatáspolitikai, lakhatási és egészségpolitikai törekvéseket mutat be, ezen kívül a RIÉP monitoring rendszerét és az ún. „jó gyakorlatok” elvét foglalja össze. A CST és a kapcsolódó Kormány-előterjesztés államigazgatási egyeztetetése jelenleg folyamatban van.

Igazságügyi Minisztérium 1. Általános értékelés Készítette: dr. Horváth Melinda



88


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a Kormányzati Program összesen három feladatot ír el (6., 7., 8.). A tárca a 2005. évben kettő nevesített (7., 8.) és egy általános utalású feladat (6.) megvalósulásáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló IM/ 6. A romák társadalmi integrációját elősegítő Kormányzati Programban megfogalmazott komplex feladatok összehangolására, továbbá a projektek tervezésének és megvalósításának szakmai-pénzügyi utókövetésére létrehozott Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot (CTB) az Igazságügyi Minisztérium évente tájékoztatja a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat működéséről és szakmai tevékenységéről. A tárca 2005. november 9-én részletesen beszámolt a feladat megvalósításáról a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak. A Hálózat munkája A 2005. év során harminc ügyvéd segítette a Hálózat munkáját, akik heti két fogadóórát tartottak a hozzájuk forduló ügyfelek számára. 2005-ben a Hálózat jelen volt Budapesten és valamennyi megyében legalább egy településen, míg a nagy kiterjedésű, vagy romák által sűrűn lakott megyékben több ügyvéd látta el a jogsegélyszolgálatot. A Hálózat bővítésének eredményeként az ügyvédek a 2005. január 1-jei harminc helyhez képest 2005. decemberében már negyvenegy településen tartottak ügyfélfogadást. Az ügyek többsége munkaügyi diszkriminációval, lakhatással, szociális támogatással, személyhez fűződő jogok védelmével és oktatási intézményekben tapasztalt jogsérelemmel kapcsolatos jogvita volt. Szakmai fórumok 2005-ben a tárca két alkalommal (áprilisban és októberben) szakmai továbbképzést szervezett az ügyvédek részére, amelyen részt vettek az Országos Cigány Önkormányzat (a konferencia székhelyén működő) megyei összekötői, és az érintett helyi cigány kisebbségi önkormányzatok elnökei. Tárcaközi megállapodás a Hálózat működéséről A négy együttműködő fél (IM, ICSSZEM, NEKH, OCÖ) által kötött - és 2005. januárjában megújított - Megállapodás alapján a Hálózat működésének alapját az IM költségvetése képezi, ez 2005. évben 67,7 millió Ft fejezeti kezelésű forrást jelentett. A megállapodás szerint az OCÖ - a helyi igényekhez igazítva - térítésmentesen biztosítja az ügyfélfogadáshoz szükséges irodahelyiségeket és az iroda működéséhez szükséges technikai feltételeket. A Hálózat szakmai felügyeletét a Koordinációs Bizottság látja el, amelybe a négy együttműködő fél által kötött Megállapodás alapján az IM, az ICSSZEM, a NEKH és az OCÖ delegál egy-egy tagot. A Bizottság évente ülésezik, dönt a Hálózat fejlesztéséről, és javaslatot tesz a csatlakozni kívánó ügyvédek megbízására, illetve a megbízási szerződés esetleges felmondására. A Hálózat operatív irányítását 2005. évben az IM-en belül a pártfogó felügyelet, a jogi segítségnyújtás, valamint a kárpótlás ügyeiért felelős főcsoportfőnök látta el, akinek munkáját tudományos-oktatási tanácsadó segítette. A napi koordinációs feladatok a romaügyi referens feladatkörébe tartoztak. A Hálózat népszerűsítése érdekében 2005. évben a tárca több fontos lépést tett. • 2005. május hónapban megjelentette a „Megkülönböztetés a mindennapokban” c. kiadványt, amely kilencvenhárom jogesetet tartalmaz.




89


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Szintén 2005. májusában elkészült az IM három nagy hálózatának - a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az általános ügyfélszolgálat és a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat - rövid bemutatását és elérhetőségeit tartalmazó szóróanyag. • 2005. október 1-től elérhető az IM zöldszáma (06-80-244-444), amelyen huszonnégy órában tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek a tárca három ügyfélszolgálati hálózatáról, és ezen belül a Roma Hálózat ügyvédeinek ügyfélfogadási elérhetőségeiről. A Hálózat bővítésének szükségességét a Kormányhatározat 7. pontja alapján minden évben felül kell vizsgálni; 2005. évben ez megtörtént, és a Koordinációs Bizottság október 6-án tartott ülésén jóváhagyta 2006. évi továbbfejlesztésére vonatkozó terveket. IM/7. 2005 évben az IM fenti feladatának eleget tett – lásd az előző ponthoz írottakat. IM/8. E feladatnak a két tárca 2004. és 2005. év során eleget tett. A szakmai fórumot a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) közreműködésével 2005. május 26-án rendezték meg „Esélyegyenlőség - a joghoz való hozzáférésben, a jogérvényesítésben” címmel. A fórum célja: a már kiépült demokratikus intézményrendszerben mindenki egyenlő eséllyel élhessen jogaival. A fórumra meghívást kapott közel száz civil szervezet mellett az Országos Cigány Önkormányzat és számos kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó állami szervezet is A konferencia szakmai anyagából nyomtatott információs kiadvány készült (2005 októberében) a résztvevők és a téma iránt érdeklődők számára, amelyben közzétették az elhangzott előadásokat és a hozzászólók által felvetett, megoldásra váró problémákat. A konferencia napján az Igazságügy-miniszter részvételével sajtótájékoztatót tartottak a szakmai fórumról.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium 1. Általános értékelés Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) a Kormányzati Program összesen tizennégy feladatot ír elő (2., 3., 6., 10., 11., 32., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 54., 59.). A tárca a 2005. évben nyolc nevesített (10., 32., 46., 47., 48., 49., 54., 59.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) végrehajtásáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló A tárcától a fenti feladatok végrehajtásával kapcsolatban nem érkezett beszámoló.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1. Általános értékelés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KvVM) a Kormányzati Program összesen hét feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14., 16., 21.). A tárca a 2005. évben kettő nevesített (16., 21) Készítette: dr. Horváth Melinda



90


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) végrehajtásáért volt felelős. Annak ellenére, hogy egy feladat vonatkozásában sem volt első helyi felelősként megjelölve a tárca összesen öt programról számolt be.

2. Részletes beszámoló KvVM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/11. Természetvédelmi őrök képzése, továbbképzése A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a nemzeti park igazgatóságoknál a természetvédelmi őrök számára a hátrányos megkülönböztetés felismerésére és kezelésére, az esélyegyenlőségre, az előítélet-mentes kommunikáció fejlesztésére, valamint a multikulturális ismeretekre irányulóan továbbképzéseket szervezett. KvVM/16. A feladat végrehajtásáért az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az első helyen felelős. KvVM/18. A feladat végrehajtásáért az egészségügyi miniszter az első helyen felelős. Felmérés: A telepeken és telepszerű lakóhelyen élők környezet-egészségügyi problémáiról A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája a KvVM megbízása alapján 2000 és 2005 között felmérést végzett „Magyarországi telepek és telepszerű lakóhelyek környezetegészségügyi problémái” címmel. A felmérés az ország összes megyéjében fellelhető telepek elhelyezkedésére, környezeti veszélyforrásaira, közműellátására és az ott élők számára vonatkozott. A telepekre vonatkozó részletes adatokat (a telep elhelyezkedése, a házak száma, jellege, típusa, környezete, szemétlerakó, vizes terület, dögkút, közműellátottság, a házak komfortfokozata, állattartás, az ott lakók száma, stb.) a megyét jól ismerő, döntően roma származású kérdezőbiztosok gyűjtötték, majd egységes adatlapon rögzítették a helyszíni bejárás során. Az adatokat a Népegészségügyi Iskola munkatársai részletesen elemezték a kedvezőtlen adottságok halmozódása, a telepi lakosság létszáma, a település hátrányos helyzete, valamint a lakosságszám alapján. A kutatási zárójelentések az adatokat megyénként és összesítve is bemutatták. KvVM/21. A feladat végrehajtásáért az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az első helyen felelős. KvVM/37. A feladat végrehajtásáért a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az első helyen felelős. Készítette: dr. Horváth Melinda



91


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------KvVM/37/1 Belvízvédelmi preventív közmunka program A minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium együttműködési megállapodása alapján három vízügyi igazgatóság közmunka programot szervezett a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok belvízzel veszélyeztetett térségeinek megelőző kárelhárítási munkálatainak elvégzése érdekében. Egyidejűleg a területen a parlagfű elleni védekezés is célja volt a programnak. A program végrehajtásához szükséges eszközöket a három környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság beszerezte ill. azok a rendelkezésére álltak, és azokat a résztvevők számára rendelkezésre bocsátotta. A programban összesen ötszáznyolcvanhárom fő vett részt, melyből 35 % roma volt. KvVM/37/2 Nemzeti Parki Közmunka Program A minisztérium a Nemzeti Park Igazgatóságokkal együttműködve közmunkaprogramot szervezett a tartósan munkanélküliek helyzetének javítása és a Nemzeti Park Igazgatóságok működési területén lévő természeti területek állapotának javítása érdekében. Az ehhez szükséges eszközöket a NPI-k beszerezték, és a programban résztvevők részére rendelkezésre bocsátották. Ötszázötvenhat fő számára nyílt lehetőség a közmunka programban való részvételre. KvVM/40. A feladat végrehajtásáért a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az első helyen felelős. Vásárhelyi Terv megvalósítását segítő közmunkaprogram A minisztérium a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal kötött megállapodásával alapozva közmunkaprogramot szervezett négy környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén, a Tisza nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében. A munka keretében az ártéri erdőben aljnövényzet irtás, cserjeirtás, csatornatisztítás történt. Az ehhez szükséges eszközöket a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok a saját eszközeikből ill. beszerzésekből biztosították a program résztvevői számára. Ezeregyszázhuszonkilenc fő vett részt a közmunkában, melyből 30 % volt a roma.

Külügyminisztérium 1. Általános értékelés A Külügyminisztériumnak (KÜM) a Kormányzati Program összesen két feladatot ír elő (1., 62.), a 2005. évben a tárca e két nevesített feladat végrehajtásáért volt felelős. A beszámoló a tárca 1. pontban említett feladatáról szól.

2. Részletes beszámoló KÜM/1. Az egyes tárcák előző évben indított roma vonatkozású programjairól, modellértékű kezdeményezésiről született, és a Kormány által elfogadott beszámoló alapján az ICSSZEM magyar nyelvű tájékoztató dokumentumot készít, amelynek angol nyelvű változatát a Külügyminisztérium készíti el és terjeszti a nemzetközi szereplők felé. A tájékoztató kiadvány célja a nemzetközi szereplők tájékoztatása a hazai romákat érintő programokról, intézkedésekről. A projekt közvetlen célcsoportját a magyarországi roma lakosság Készítette: dr. Horváth Melinda



92


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------helyzetének javítása érdekében tett kormányzati lépések iránt érdeklődő kormányok, nemzetközi szervezetek, intézmények, NGO-k, kutatók, médiumok stb. képezik. A tájékoztató dokumentum elektronikus formában jelent meg, amely a KÜM külső honlapján érhető el. A fordítással és terjesztéssel kapcsolatos költségeket a KÜM finanszírozta. A tárca az ICSSZEM-mel való egyeztetés alapján, az ICSSZEM által elkészített magyar nyelvű tájékoztató angol nyelvre való fordításáért volt felelős. Az együttműködés sikeres és példaértékűnek mondható. A tárca által kivitelezett projekt mind célkitűzésében, mind kivitelezésében megegyezik a Kormányzati Programban megfogalmazott célokkal. KÜM/62. A feladat végrehajtásáért első helyen a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a felelős.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1. Általános értékelés A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak (NEKH) a Kormányzati Program összesen tizenhat feladatot ír elő (2., 4., 5., 6., 7., 11., 35., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 60., 61., 62.). A tárca 2005-ben tizenegy nevesített (4., 5., 7., 35., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 62.) és három általános utalású feladat (2., 6., 11.) végrehajtásáért volt felelős. Ezek közül kettő esetében beszélhetünk a NEKH első helyi felelősségéről.

2. Részletes beszámoló NEKH/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a NEKH nem adott információt. NEKH/4. A feladat végrehajtásáért az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az első helyen felelős. A helyi cigány kisebbségi önkormányzatok és roma civil szervezetek területi együttműködési formáinak létrehozása és működtetése céljából – szakmai tapasztalataink birtokában – a NEKH folyamatosan együttműködött a társfelelős szaktárcákkal, részt vett a MNEKK illetve a MCK pályázat-előkészítő munkacsoportjaiban. NEKH/5. A feladat végrehajtásáért az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az első helyen felelős. NEKH/6. A NEKH koordinációs feladatköréből adódóan részt vett az Igazságügyi Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatában dolgozók tapasztalatainak megismerése céljából szervezett egyeztetéseken, továbbá a Hálózat továbbfejlesztési irányának megbeszélése érdekében szervezett pilisszentkereszti, majd pécsi szakmai továbbképzésen. NEKH/7. A feladat végrehajtásáért az Igazságügyi Minisztérium az első helyen felelős. Készítette: dr. Horváth Melinda



93


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------NEKH/11. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a NEKH nem adott információt. NEKH/35. A feladat végrehajtásáért az oktatási miniszter az első helyen felelős. A digitalizált kulturális értékek oktatási segédanyagként való elterjesztése érdekében a NEKH együttműködött a társfelelős szaktárcákkal. Az OMAI, a Kisebbségekért Közalapítvány pályázatainak értékelésére alakított munkacsoport munkájában rendszeresen részt vett a NEKH képviselője és kiemelt figyelmet szentelt az oktatási segédanyagok támogatásának. A NEKH/54. pontban ismertetett pályázati kiírása szintén hozzájárult a magyarországi roma kultúra értékeinek és emlékeinek összegyűjtéséhez. Az elkészült anyagok java része az oktatásban is hasznosítható. NEKH/51. A feladat végrehajtásáért a nemzeti kulturális örökség minisztere az első helyen felelős. NEKH/52. A magyarországi roma kultúra értékeinek és emlékeinek összegyűjtése céljából a NEKH együttműködött a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszteri biztosával, valamint részt vett az e tárgykörben kiírt pályázatok (Roma Kulturális Alap, MNEKK, OM ) elbírálására alakult szakértői munkacsoportban. NEKH/53. A NEKH főfelelősségi körébe tartozó feladathoz a 2004. évi költségvetésben rendelt tizenötmillió forintos keretösszegből támogatta a roma kulturális értékeket megjelenítő kiadványok, katalógusok megjelenését is. A különböző pályázati előkészítő megbeszélések során, javaslatot tett e szempont érvényesítésére. (MNEKK, Nemzetiségi-Roma Kulturális Alap) A NEKH 2005. évben fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából megjelentette a tizenhárom kisebbség legnevesebb művészeit bemutató képzőművészeti kiadványát. Ezzel párhuzamosan elkészült a NEKH honlapján www.nekh.gov.hu bemutatásra kerülő virtuális galéria, melyen több mint nyolcvan alkotás tekinthető meg. NEKH/54. A 2004. évben a NEKH 15 M Ft-os keretösszegének terhére pályázatot hirdetett a roma kultúra, nyelvi értékek és hagyományok megőrzését szolgáló, valamint a romákról alkotott reális kép kialakítását elősegítő programok megvalósítására. A beérkezett negyvennégy pályázat értékelését követően huszonegy részesült támogatásban. A támogatás során elindul a roma kultúra és nyelvi értékek megőrzésére irányuló folyamat, mely alapot teremthet a közés felsőoktatásban is használható oktatási segédanyagok széleskörű megismertetéséhez. A megvalósítás 2005. évben realizálódott: a pénzügyi és szakmai beszámolók beérkezését követően a NEKH az elkészült projektekből, illetve a támogatott szervezetekről összesítő tájékoztatót készít, melyet 2006. júniusig honlapján tesz hozzáférhetővé. Forráshiány miatt újabb pályázat meghirdetésére nem került sor. NEKH/55.




94


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A NEKH a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium illetékeseivel, a Roma Ügyekért Felelős Politikai Államtitkárral, illetve a civil szervezetek bevonásával a 2004. évben egyeztető tárgyalásokat folytatott egy országos hatáskörű, komplex roma kulturális intézményrendszer esetleges létrehozásáról. Az Országos Cigány Önkormányzat kisebbségi intézmények létrehozását célzó 2004-2005. évi pályázatai alapján került kialakításra a Kulturális Foglakoztatási és Módszertani Intézményhálózat, az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria, illetve az Országos Roma Könyvtár Levél- és Dokumentumtár, melyekhez működési és beruházási költségeket biztosított a NEKH. NEKH/56. Az OCÖ által létrehozott Kulturális Hálózat, könyvtárral és múzeummal bővítette ezen intézmények körét. A támogatás eredményeképpen az OCÖ 2004-től állította fel országos hatáskörű kulturális és foglalkoztatási hálózatát, 2005 decemberében megnyitotta a Múzeumot és Galériát, illetve 2006. márciusában nyitja meg a Roma Könyvtárat és Dokumentumtárat. NEKH/62. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romani és beás nyelvekre való kiterjesztése érdekében 2005-ben a NEKH többkörös egyeztetést folytatott az illetékes szaktárcákkal, illetve a terület hazai és külföldi szakértőivel. 2005. május 26-27-én került megrendezésre az a NEKH és a kisebbségi ombudsmann által szervezett pécsi konferencia, melynek témája szintén a kiterjesztés volt. 2005. második felében további egyeztetés történt az OM illetékeseivel. A megállapodás szerint az OM áttekintette a közoktatásban használt romani és beás tankönyveket és segédeszközöket, a NEKH megbízásából pedig két tanulmány készült, melynek témája a cigány nyelvek helyzetének vizsgálata a köz- és felsőoktatásban, valamint a nyelvoktatás fejlesztésének lehetőségei. Mindezek alapján a szükséges további lépések meghatározása megtörtént és 2005 végén – minden ilyen tárgyú anyag csatolása mellett – a NEKH kérte a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot, hogy tűzze napirendre a kérdést, és tárgyaljon a Charta kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról.

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1. Általános értékelés A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) a Kormányzati Program összesen tizenkettő feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 13., 51., 52., 53., 55., 56., 58., 60.). A tárca a 2005. évben öt nevesített (51., 53., 55., 56., 58.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős. A tárca által beküldött információk alapján elmondható, hogy az általa koordinált programok keretében 25 M Ft-ot fordítottak a roma társadalmi integráció elősegítésére.

2. Részletes beszámoló NKÖM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/3. Készítette: dr. Horváth Melinda



95


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/11. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. NKÖM/51. A feladat elvégzéséhez szükséges a roma kulturális intézmények és kulturális tevékenységet végző civil szervezetek kataszterének elkészítése. A Nemzetiségi Kulturális Tanács 2004. évi októberi ülése elfogadta, hogy a tárca készítse el a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális kataszterét. Az átfogó nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális kataszter-tervezete elkészült, de a tárcán belüli szakmai jóváhagyása a betervezhető források hiánya miatt nem történhetett meg. A kulturális kataszter tervezetének része egy átfogó elemző tanulmány is, amely felvázolja, hogy mely földrajzi területeket, illetve közösségeket fednek le a működő intézmények és civil szervezetek. Ez egyben hatásvizsgálat is, amely rámutat a közművelődési intézményi, technikai, szakmai és pénzügyi hiányosságokra is. A feladat forráshiány miatt nem teljesülhetett. NKÖM/52. A feladat végrehajtása a tárca által benyújtott beszámoló alapján két részből áll: • a kultúra értékeinek felmérése, vagyis a jelenlegi köz- és magángyűjteményekben fellelhető tárgyak közös katalógusának összeállítása • megfelelő gyűjteményi bázist és kiállítóteret teremteni, vagyis képzőművészeti, néprajzi és életmódgyűjteményen keresztül történeti múzeumot alapítani. Az említett részfeladatok forrás hiányában nem valósultak meg. NKÖM/53. A kulturális tárca miniszteri keretén belül a 2005. évben huszonötmillió forint állt rendelkezésre roma kulturális feladatokra, elsősorban kulturális programok támogatására. Ez az összeg a NKÖM romaügyi stratégiai főtanácsadójának javaslatára került szétosztásra. Ezen belül támogatást nyújtott a tárca kiadványokra is. NKÖM/55. Az Országos Cigány Önkormányzat javaslatára egyeztetések kezdődtek az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ további sorsáról. Az OCÖ szeretné az ingatlant eladni és elhelyezésében és működésében általa kedvezőbbnek ítélt új kulturális központot létrehozni. Az új központ lehetne a bázisa egy többfunkciós intézmény kialakításának. NKÖM/56. A feladat megvalósítására tett intézkedések az 51. pontnál kerültek ismertetésre. NKÖM/58. A feladat forráshiány miatt nem valósult meg. NKÖM/60. A feladat végrehajtásáért az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium az első helyen felelős.




96


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A megvalósításra koncepció készült roma riporterek képzésének támogatására vonatkozó ösztöndíj létrehozására. A tárca romaügyi stratégiai tanácsadója a kérdésben több tárgyalást folytatott különböző TV-csatornákkal, valamint az ORTT-vel is. A Kormányzati Programban nem szereplő, a tárca által saját hatáskörben, a cigányság integrációját elősegítendő vállalt feladatok 1. A 100 tagú Budapest Cigányzenekar támogatása 2. A szórakoztató iparban dolgozó zenészek helyzetének megoldása Az NKÖM koordináló szerepet vállalt a szórakoztatóiparban dolgozó zenészek helyzetének megoldása érdekében. A társminisztériumokkal történt egyeztetések eredményeként 2006 elején elindulhat egy kísérleti program, amelyre százötvenmillió forint áll rendelkezésre. Az összeget a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium az OFA-n keresztül tudja majd biztosítani. 3. A „Befogadó Európa” című konferencia A konferencia keretén belül Dr. Bozóki András miniszter úr jelképesen átadta az európai kulturális minisztereknek Szentandrássy István festményét, melyet a tárca vásárolt meg erre az alkalomra. A festmény kiállítására a Magyar Nemzeti Galériában került sor - a sajtó jelenlétében - ünnepélyes keretek között 2006. február 21-én. 4. Kortárs Roma Galéria és Művészeti Központ létrehozása A tárca tervei között szerepel Kortárs Roma Galéria és Művészeti Központ létrehozása, mely a minisztérium egyik háttérintézményénél, a Hungarofest Kht-n belül működne. Eddig több lehetséges helyszín megtekintésére került sor, melyek közül a legalkalmasabbnak egy V. kerületi, kb. 150 nm alapterületű helyiség tűnik. A használatba vétel és a szükséges átalakítási és felújítási munkálatok érdekében a tárca felvette a kapcsolatot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatójával.

Oktatási Minisztérium 1. Általános értékelés Az Oktatási Minisztériumnak (OM) a Kormányzati Program összesen tizenhat feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 33., 34., 35., 36.), amelyek alapvetően az oktatás és képzés témaköréhez tartoztak. A tárca a 2005. évben összesen tizenkettő nevesített (24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 33., 34., 35., 36.) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló OM/2. A Phare-támogatások hatásairól, hatékonyágairól átfogó képet nyújtanak a Fleck Gábor, illetve a Fleck Gábor és Lénárt Henrik által végzett reprezentatív kutatások. A kutatások a programokkal kapcsolatban bemutatják azok célcsoportjainak társadalmi, gazdasági helyzetét; deklarált céljait és a megvalósítást elősegítő eszközöket, módszereket; az elért eredményeket, valamint a programok hiányosságait, és a célok megvalósulását akadályozó tényezőket. A tanulmány címe: „Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi Készítette: dr. Horváth Melinda



97


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------integrációjának támogatása II.” HU-01.01.01. Phare program. A tapasztalatokat az OM felhasználta az NFT I. és az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése során. OM/3. A feladat végrehajtásáért a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnöke az első helyen felelős. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése során komplex integrációs programok kidolgozása folyik tárcaközi együttműködés formájában. OM/6. A beérkezett diszkriminációs eseteket minden alkalommal az illetékes hatóságokhoz továbbítottuk eljárás lefolytatása, vagy képviselet ellátása céljából az együttműködési megállapodások keretében (Hivatalunk Antidiszkriminációs Jelzőrendszere – EBH, Hivatalunk Antidiszkriminációs Jelzőrendszere –Antidiszkriminációs Ügyvédhálózat). OM/11. Ezen feladat két párhuzamos vonalon valósul meg, amely jelenleg is folyamatban van. Egyrészt a Magyar Közigazgatási Intézet a 2006. évtől az esélyegyenlőség vonatkozásában tart képzéseket települési / kerületi jegyzőknek „Esélyegyenlőség és Strukturális Alapok” címmel. Másrészt a suliNova Kht. kezdett ezirányú képzéseket 2005-ben „Diszkriminációmentes közoktatás” címmel, valamint 2006-ban ennek a programnak a folytatásaként további négy területen tart hasonló képzést: a helyi döntéshozók, a helyi média szereplői, a szociális szférában dolgozók, valamint az úgynevezett heterogén munkacsoportok számára a hátrányos megkülönböztetés valamint az esélyegyenlőség és a hozzá kapcsolódó témakörökben. OM/24. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 2005. évi tevékenysége Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (a továbbiakban OOIH) 2003. január 1-jén kezdte meg működését, egy budapesti (központi) iroda és három vidéki régiós iroda felállításával, szorosan együttműködve a „Hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztos” hivatalával. Az OOIH alapvető célja az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése. Fő tevékenysége az integrációs nevelés minél több intézményben történő bevezetésének szakmai támogatása, a pedagógusok és intézményeik horizontális együttműködésére épülő szakmai hálózat kiépítése. Az OOIH 2003-ban kiépített bázisintézményi hálózata egyben „pilot” programul szolgált a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán-erőforrás Fejlesztési Operatív Program (NFT HEFOP) 2.1. intézkedés („Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben”) „A” pályázati komponensének megvalósításához is. A bázisintézményi program ugyanis 2004-től beépült az NFT HEFOP 2.1. „A” komponensének központi és pályázati programjába, így az állami forrásokból megkezdett program, mint pilot program tovább folytatódik. A 2.1.1. A komponens központi programját a suliNova Kht. az OOIH szakmai vezetésével valósítja meg. Mivel az európai uniós forrásokból finanszírozott, 2005ben kiírt NFT HEFOP 2.1.4, 2.1.5, 2.1.7. és 2.1.8. pályázati programokban szereplő tevékenységek egybeesnek az OOIH célkitűzéseivel, az OOIH ebben az évben egyik legfontosabb feladatának tekintette az említett pályázatok népszerűsítését, a pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtást és tanácsadást.




98


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az OOIH rövid távú célja, hogy a 2006-2007-es tanévben minél több, normatívát eddig is igénylő oktatási intézmény feleljen meg a módosított jogszabályi követelményeknek 8, és a módosított jogszabály alapján tovább nőjön az integrációs felkészítésben résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek és az integrált nevelést elkezdő közoktatási intézmények száma. A suliNova Kht. szervezeti egységeként működő OOIH szorosan együttműködik a „Hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztos” hivatalával és a suliNova Kht. Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Központtal (a központi iroda munkatársai, négy régiós koordinátor és négy régiós asszisztens, összesen tizenhárom fő, valamint az NFT HEFOP 2.1.1 keretében finanszírozott hat régiós koordinátor és hat régiós asszisztens, illetve negyvenöt kistérségi koordinátor.) Forráshiány és szervezeti átalakítások miatt a jövőben valamennyi régiós koordinátor munkáját az NFT HEFOP 2.1.1. „A” komponens finanszírozza majd, így az OOIH szervezeti egységeiként működő régiós irodák 2005. december 31-én megszűntek. OM/25. A feladat végrehajtására létrehozott program 2004. szeptember 30-án lezárult. OM/26. HEFOP – Tanoda-program A program célja a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása a tanodában szervezett, tanórán kívüli foglalkozások rendszerében. A szociális helyzetük miatt halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók számára hozzáférhető, eredményesen működő tanoda típusú (extrakurrikuláris) programok megvalósítása, a működő tanodák számának növelése, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban. A roma tanulók iskolai eredményességének javítása oly módon, hogy a program révén a sikereiket integrált környezetben, a közoktatási intézményekben éljék meg. A roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak. OM/27. Az Antidiszkriminációs Jelzőrendszer-program Az Antidiszkriminációs Jelzőrendszer-program előzményei a létrehozására okot és alapot adó normák, jogszabályi kötelezések körében találhatóak, ideértve a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltakat is. Az Európai Tanács 2000/43/EK a személyek közötti egyenlő, faji vagy etnikai származástól független bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelve alapján megszületett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. Tekintettel arra, hogy a kormányzati törekvések – és ennek alapján az állampolgári várakozások is – egységesen a diszkrimináció felszámolásának irányába mutatnak, egyre sürgetőbben jelentkezett az igény ágazati szinten is egy olyan rendszer létrehozására, mely interaktív felépítése révén egyszerre szolgálja ki a diszkriminációval érintett sértettek jogorvoslati igényeit és a szakmai irányítás információval való ellátását az integrációs programok hatékonyságáról. Az Antidiszkriminációs Jelzőrendszer e kétirányú elvárásnak egyszerre felel meg.

8

a 21/2005. (VII. 25.) OM rendelettel módosított 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet




99


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az Antidiszkriminációs Jelzőrendszer célja (az oktatás területén), hogy a már megvalósult és a kialakítás alatt álló jogszabályi keretek és lehetőségek alapján és ismeretében előbb felismerje a gyakorlatban létező etnikai vagy más alapokon megvalósuló diszkriminációt, majd koordinálja a jogi segítségnyújtás legcélravezetőbb formái közötti eljárást. A rendszer visszacsatolási lehetősége alapján a központi integrációs intézkedések érvényesülésének hatásvizsgálatát és indikátorrendszerként való működtetését is megoldja. A jelzőrendszer kialakításában és működtetésében részt vesznek központi kormányzati szervek, szakértői szervezetek és civil szervezetek egyaránt. 2005. évben megvalósult az Antidiszkriminációs Jelzőrendszer alapjául szolgáló képzés. A hat megyében (Baranya, Tolna, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén, Pest) és a fővárosban tartott akkreditált képzést a HEFOP 2.1.1. központi program „A” komponensének „civil célcsoport” modulja keretében hajtották végre, „Diszkriminációmentes közoktatás: a kisebbségi önkormányzatok szerepe és lehetőségei” címmel. A képzések résztvevői a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és kisebbségvédelmi civil szervezetek tagjai, valamint az „Országos Esélyegyenlőségi Hálózat, Esélyek Háza” (ICSSZEM), és a „Nép Ügyvédje”-hálózat, „Általános Ügyfélszolgálati Jogsegélyhálózat” valamint az „Antidiszkriminációs Roma Ügyfélszolgálati Hálózat” (mindhárom: IM) munkatársai voltak. OM/28. A ROP 2.3. pályázat pályázati felhívása 2004. február 17-én jelent meg. A pályázatok beadása folyamatos volt 2004. november 5-ig, amikor a ROP Irányító Hatósága a pályázatok beadását felfüggesztette. Az intézkedés keretében 2005. december 31-ig kilencvenegy szerződés került aláírásra, összesen 11 991 677 592 Ft támogatási összegről. A program eredményeként „Az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” c. intézkedés keretében 2004. december 31-ig három, 2005. január 1. és december 31. között nyolcvannyolc vagyis összesen kilencvenegy támogatási szerződés megkötésére került sor negyvenhétmillió euró összegben, valamint további hét projekt szerződéskötésének előkészítése kezdődött meg. A megkötött szerződésekből megállapítható, hogy a kitűzött célok teljesültek, mivel ötven óvoda és hatvanhat alapfokú nevelési-oktatási intézmény részesült támogatásban. OM/29. A tárca tervei között szerepel a HÖOK a Hallgatókért Alapítvánnyal együttműködésben a 2006/2007-es tanévtől a középfokú közoktatási intézményekben népszerűsíteni a fenti szakmákat. Az ország összes felsőoktatási intézményében képviselettel és megfelelő infrastrukturális háttérrel bíró szervezet e pályaorientációs tevékenységet hatékonyan el tudja látni. A tárgyalások az alapítvánnyal már megkezdődtek. OM/30. „Második Esély Iskolái” típusú program beindítása Az OFA 2002-ben indított KID - Komplex Integrált Differenciált - foglalkoztatási programjának, valamint a MIOK Alapítvány - Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány – szakiskolai képzési programjának átgondolása, a jó gyakorlatok átvétele. A program szakmai elemeinek kidolgozása a 2005-re tervezett feladatok részét képezte, a meglévő egyéb programok kivitelezése azonban nem tette lehetővé egy „Második Esély Iskola” típusú program beindítását. OM/31. Készítette: dr. Horváth Melinda



100


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Útravaló Ösztöndíjprogram – Út a szakmához alprogram Az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramja támogatja a munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettség megszerzését a hátrányos helyzetű tanulók számára. A program a szakiskolai és szakközépiskolai szakképző évfolyamra járó diákok hiányszakmára való beiskolázását ösztönzi, valamint az őket segítő mentorokat támogatja. Célja, hogy a későbbiekben megkönnyítse a munkavállalást, az ösztöndíjasok vállalkozóknál hiányszakmákban folytassák gyakorlati képzésüket. A programban az ösztöndíj a diák számára 4.000 Ft / hó, a mentor számára pedig gyermekenként 4.000 Ft / hó (mindkettőt tíz hónapon át kapják). A havi ösztöndíjon felül a mentorok gyermekenként 16.000 Ft támogatást kaphatnak, amennyiben: • a diákkal tanulószerződést kötöttek a következő tanévre, • a 9. évfolyamos szakiskolai tanuló 10. osztályba lép, • a 10. évfolyamos tanuló szakképzési évfolyamba lép és hiányszakmára iskolázták be. Az alprogramba 2 908 diák pályázott, közülük 1 553-an nyertek támogatást. OM/33. „Hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának hatásvizsgálata” A „Hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának hatásvizsgálata” a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja 2.1-es intézkedése keretében valósult meg. A hatásvizsgálat elsődleges célja a programban résztvevő és részt nem vevő gyermekek (mint kontroll csoport) kognitív és szociális fejlődésének nyomon követése. OM/34. A felsőoktatási intézményekben bevezethető pedagógus alapképzési modulok és az akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének ösztönzésére bevezetett a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai (keret)rendszerében (IPR) nevesített olyan pedagógiákat és tanulásszervezési módokat fednek le, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. A program keretében kifejlesztett alapképzési modulok minimum tíz pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben kerülnek bevezetésre, míg a továbbképzési programokat a HEFOP 2.1-es intézkedés pályázati komponensében nyertes közoktatási intézmények tantestületeinek fogja megvalósítani a központi programot bonyolító suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. A projekt 75%-ban az Európai Szociális Alapból, 25%-ban magyar költségvetési forrásból finanszírozott. OM/35. A multikulturális ismereteket közvetítő programok, tananyagok elkészítésének és bevezetésének támogatása a köz- és felsőoktatásban című projekt A felsőoktatási intézményekben bevezethető pedagógus alapképzési modulok és az akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének ösztönzésére bevezetett a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai (keret)rendszerében (IPR) nevesített olyan pedagógiákat és tanulásszervezési módokat fednek le, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. A program keretében kifejlesztett alapképzési modulok minimum tíz pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben kerülnek bevezetésre, míg a továbbképzési programokat a HEFOP 2.1-es intézkedés pályázati komponensében nyertes




101


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------közoktatási intézmények tantestületeinek fogja megvalósítani a központi programot bonyolító suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. OM/36. OM/36/1 Útravaló Ösztöndíjprogram A magyar kormány 2005. szeptemberével elindította az Útravaló Ösztöndíjprogramot. A több elemből álló Ösztöndíjprogram három alprojektje a tehetséges, de nehéz körülmények között élő hátrányos helyzetű diákok iskolai előrejutását segíti. Az Út a középiskolába program a 7. és 8. osztályos diákokat; az Út az érettségihez program a középiskolai 9-12. osztályos diákokat támogatja; az Út a szakmához alprogram 9 a szakiskolai és szakközépiskolai szakképző évfolyamára járó diákok hiányszakmára való beiskolázását ösztönzi. A projektben résztvevő diákok és mentoraik ösztöndíjban részesülnek, a mentorok számára a pályázatot kezelő Tempus Közalapítvány szakmai szolgáltatásokat nyújt (információs napok, képzés, körlevél). A mentorok és diákok közösen benyújtott pályázatát a tanuló közoktatási intézménye gyűjti össze és az intézményi adatlappal együtt továbbítja a pályázatot lebonyolító szervnek. Az intézmény további szerepe a diákokkal és mentorokkal való szerződéskötés, valamint a lebonyolító szervezet által rendelkezésére bocsátott ösztöndíjak utalása. Az Ösztöndíjprogram célja minél több olyan közoktatási intézmény bevonása a programba, ahol a közvetlen célcsoportba tartozó diákok tanulnak. Az Ösztöndíjprogram keretében 20 045 szociálisan hátrányos helyzetű diák nyert támogatást. A tanulmányi eredmények javulása és sikeres felvételi/érettségi még nem látható, tekintve, hogy a tanév még nem zárult le. A mentorok számára szervezett módszertani képzések jelentik a szakmai támogató csomag legfontosabb részét. A harmincórás specifikus mentori tréning képzés tesztkurzusai november-december folyamán lezajlottak. A tréningek lebonyolítására a Megyei Pedagógiai Intézetekkel együttműködve került sor. A pályázati felhívásra négyszáznegyven mentor jelentkezett az ország különböző területeiről. A nagyarányú túljelentkezés miatt a formai bírálatot követően a Közalapítvány rangsorolta a pályázatokat, így tizenkilenc csoportban háromszáznegyvenkettő fő kapott lehetőséget a tréningen való részvételre (átlag tizennyolc fős csoportokban). OM/36/2 „Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő” program (Mentor-program) A Mentor-program a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak az elősegítését, ezzel összefüggésben, pedig jövőben munkaerő-piaci, társadalmi helyzetüknek a javítását tűzte ki célul. A program segítségével az egyetemre/főiskolára bekerült hallgatónak egy felsőbb éves diák az egyetemi élettel járó alapvető kérdésekre ad választ, kihívások teljesítéséhez, feladatok megoldásához nyújt segítséget. Természetesen mindezek mellett lehetőség nyílik arra, hogy az elsőéves hallgató komolyabb szakmai orientációt kapjon a mentorral való formális és informális beszélgetések, találkozások révén. A hátrányos helyzetű hallgatók sok esetben nincsenek birtokában azoknak a szimbolikus tőkéknek, amelyek léte elengedhetetlen feltétele a sikeres alkalmazkodásnak és jó tanulmányi eredmény felmutatásának. Ezért a Mentor-program alapvető célja az, hogy a programban résztvevő hátrányos helyzetű hallgató sikeresen és könnyen megfeleljen az egyetemi elvárás- és normarendszernek, ezzel is elősegítve a felsőoktatásból való kihullás, a lemorzsolódás megakadályozását, sikeres tanulmányi eredmények felmutatását. 9

Ez a program kapcsolódik a Kormányzati Program 31. pontjában megfogalmazottakhoz.




102


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nemzeti Fejlesztési Hivatal – OTH 1. Általános értékelés Az Országos Területfejlesztési Hivatalnak (OTH) a Kormányzati Program egy feladatot ír elő az I. Általános rendelkezések fejezet 3. pontjában. 10

2. Részletes beszámoló OTH/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatban nem érkezett beszámoló.

Pénzügyminisztérium 1. Általános értékelés A Pénzügyminisztériumnak (PM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14.) valamint a Korm. határozat 5. pontja szintén feladatot határoz meg a PM számára. A tárca a 2005. évben négy általános utalás feladat (2., 3., 6., 11.) végrehajtásáért volt felelős.

2. Részletes beszámoló A Pénzügyminisztériumtól beszámoló a Kormányzati Program egyetlen pontjához sem érkezett.

A 2004. évben – a kormányzati struktúra változása miatt – még a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nyújtotta be a jelentést.

10




103


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. számú függelék a 17.041-1/2007-SZMM számú jelentéshez Szakmai beszámoló 2006 Tartalomjegyzék Egészségügyi Minisztérium _________________________________________________ 104 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium _______________________________ 105 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium________________________________________ 106 Honvédelmi Minisztérium___________________________________________________ 107 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium _______________________________________ 108 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium_____________________________________ 113 Külügyminisztérium _______________________________________________________ 114 Miniszterelnöki Hivatal_____________________________________________________ 114 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ______________________________________________ 116 Oktatási és Kulturális Minisztérium ___________________________________________ 120 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium________________________________ 126 Pénzügyminisztérium ______________________________________________________ 128 Szociális és Munkaügyi Minisztérium _________________________________________ 128




104


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egészségügyi Minisztérium 1. Általános értékelés Az Egészségügyi Minisztériumnak (EÜM) a Kormányzati Program összesen tíz feladatot ír elő (2., 3., 6.,11., 17., 18., 19., 20., 21., 29.). A tárca a 2006. évben hat nevesített (17, 18, 19., 20, 21., 29.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. 2. Részletes beszámoló EÜM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. EÜM/3. Az önkormányzatok bevonásával megvalósított települési és kistérségi egészségfejlesztési program specifikus célja volt olyan programok támogatása, amelyek elősegítik a helyi népesség egészségmegőrzését és életminőségének fejlesztését, illetve az egészséges életmód kialakítására irányulnak mind helyi, kistérségi és regionális szinten. A pályázat során olyan működési célú programokat támogattak, melyekben különös hangsúlyt kaptak a dohányzás visszaszorítására, az alkohol okozta problémák megelőzésére, valamint az egészséges táplálkozás és az aktív testmozgás elterjesztésére irányuló programok, illetve ezek közül is elsősorban azok a kezdeményezések, amelyeket a helyi oktatási-nevelési intézményekben és a hátrányos helyzetű lakosság körében valósítanak meg, az esélyegyenlőség elősegítése érdekében. A programban összesen 26.400 fő vett részt és 250 szűrővizsgálatra került sor EÜM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. EÜM/17. EÜM/17/1 „Deszegregációs Program” modellprogram kidolgozása Az Oktatási és Kulturális Minisztérium „Deszegregációs Programjával” együttműködve, az OEFI modellkísérletet dolgozott ki, melynek keretében Budapest VIII. kerületében nyolcvan fő 5-7 éves, hátrányos helyzetű, többnyire roma gyermek szenzomotoros állapotfelmérése történtént. A szenzomotoros állapotfelmérést tréning követte, amellyel az állapotfelmérés eredményéhez igazodva két-három óvónőt és védőnőt készítettek fel, akik a felmérésben kiszűrt 30 gyermek részére 65 órás fejlesztési tréninget tartottak. EÜM/17/2 Regionális roma egészségnapok A roma lakosság egészségtudatos magatartásának növelése érdekében a helyi ÁNTSZ-ek szervezésében, valamint a regionális egészségügyi tanácsok és a kisebbségi önkormányzatok bevonásával, a Népegészségügyi Program célkitűzéseihez illeszkedve regionális roma egészségnapok megszervezéséhez nyújtott támogatást a tárca. A programban összesen 26.400 fő vett részt és 250 szűrővizsgálatra került sor EÜM/18. „Etnikai szegénység, etnikai egészségi állapot? – A romák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – ” című, a romák egészségi állapotára vonatkozó kiadvány szakértői, szerkesztési, lektorálási és nyomdai munkálatait, valamint terjesztési költségeit támogatta a tárca több, mint kétmillió forinttal. A kiadvány 800 példányban jelent meg. Terjesztésére az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek, egészségügyi intézmények, civil Készítette: dr. Horváth Melinda



105


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szervezetek, megyei és regionális szervezetek, egyetemi tanszékek és könyvtárak körében került sor. EÜM/19. A tárca a helyi önkormányzatok és az ÁNTSZ bevonásával egy komplex prevenciós programot valósított meg a többcélú intézmények által elérhető hátrányos helyzetű csoportok részére. A programban háziorvosok, ápolók, védőnők alapellátási feladatokkal kapcsolatos népegészségügyi képzésére, kiadványok készítésére, rendezvények, továbbképzések szervezésére került sor. Emellett a program célja volt a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, többször módosított 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletnek 2005. évi módosítása szerinti feladatokra és változásokra való szakmai felkészítés, segédanyagok készítése. Ennek keretében: • szakmai továbbképzések szervezése háziorvosok, ápolók, védőnők részére; • szakmai fejlesztés: országos és térségi rendezvények szervezése, nemzetközi tapasztalatcsere; • népszerűsítő kistérségi rendezvények, továbbképzések szervezése (road-show hat kistérségben az alapellátásban dolgozók részére, kistérségi egészségfórumok értékelő értekezleteinek szervezése három kistérségben) EÜM/20. EÜM/20/1 Jászsági Romák Egészségügyi Konferencia Jászsági Romák Egészségügyi Konferenciája címmel szervezett konferenciát a tárca, melyet 2006. március 29-én rendeztek meg Jászfényszaru városában a Fényszarui Romák Betegségmegelőző Egyesületének közreműködésével. A konferencián százötven fő vett részt. EÜM/20/2 „Módszertani Füzet az egészségfejlesztési tervekhez” „Monitoring terv a Népegészségügyi program 2005-ben nyertes pályázataihoz és Módszertani Füzet az egészségfejlesztési tervekhez” című projektet valósított meg a tárca az Országos Egészségfejlesztési Intézet közreműködésével. A húszoldalas kiadvány ötven példányban és száz db CD készült el „Egészségfejlesztési Pályázatok írása és hatásmérésük” címmel, mely módszertani füzet információt nyújt a civil szervezetek számára pályázataik megírásához. EÜM/21. A feladat végrehajtásáért az SZMM az első helyen felelős. EÜM/29. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1. Általános értékelés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 21.)l. A tárca a 2006. évben egy nevesített (21) és négy általános utalású feladat (2., 3., 6., 11.) megvalósításáért volt felelős. Az egy nevesített feladat vonatkozásában a minisztérium második helyen felelős, így nem volt köteles annak teljesítéséről számot adni. FVM/2. Készítette: dr. Horváth Melinda



106


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2006-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség érvényesülésének felmérése érdekében kérdőívet juttatott el a pályázókhoz azzal a szándékkal, hogy átfogó képet nyerjen az agrár-vidékfejlesztési pályázati rendszerben való elv alkalmazásáról. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedésein belül a romákat célzó projektek is kidolgozásra, és benyújtásra kerültek. Ezek végrehajtásának tapasztalatai szintén felhasználásra kerültek más az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és LEADER program tervezésében. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásából) pályázatai esetében a roma kisebbségek többlet pontszámban részesültek / részesülnek. FVM/3. és FVM/40. Az FVM az FMM-el kötött együttműködési megállapodás alapján 2006-ban 100 millió Ft-ot erdészeti és parlagfűirtási közmunkaprogramokra. A közmunkaprogramban tizenhét erdőgazdasági Zrt. vett részt. FVM/6. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006-ban több alkalommal körlevél formájában tájékozódott a minisztérium főosztályainál illetve a minisztérium háttér intézményeinél, hogy történt-e diszkriminációs intézkedés. Ennek eredménye, hogy 2006. évben diszkriminációs esetekről nem kaptak jelentést, ismereteik szerint nem történt ilyen intézkedés. FVM/21. A térségi foglalkoztatási gondok, és a munkaerőpiacon fokozott hátránnyal indulók problémái mérséklését szolgáló szociális földprogram keretében felhasználható ingatlanok önkormányzatok általi igénylését teszi lehetővé a 19/2006. (III. 14.) FVM rendelet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az FVM rendelet hatályba lépését követően azonnal kidolgozta a pályázati kiírást és a hirdetményt. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a szociális földprogram keretében 2006-ban 459,8 ha területet hirdetett meg, 45 települést érintve. A program megvalósítása céljából 145,5 hektár terjedelemben kötöttek szerződést tíz települési önkormányzattal.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1. Általános értékelés A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) a Kormányzati Program nem ír elő feladatot. A tárca – a romák társadalmi integrációját elősegítendő – a hazai roma mikro-, kisés középvállalkozások piaci esélyeinek és versenyképességük javítását tűzte ki célul a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében (SZVP-2006-R). 2. Részletes beszámoló A tárca által szolgáltatott információk alapján elmondható, hogy a GKM által koordinált program keretében mintegy 250 M Ft-ot fordítottak a roma társadalmi integráció elősegítésére. 2006-ban 382 db pályázat érkezett be a kiírást követően, 1.235 M forintos igénnyel. 74 db nyertes pályázat mintegy 250 M Ft támogatásban részesült. Készítette: dr. Horváth Melinda



107


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2006-ban az alábbi változások mentén kerül kiírásra a pályázat: • a támogatási összeg vállalkozás telephelyén történő ingatlanfejlesztésekre is felhasználható volt. • a pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: a projekt elszámolható költségének legfeljebb 65 %-a. A támogatás maximális összege (2005-ben max. 3 millió forint): o 5 millió Ft, ha a beruházás keretében kizárólag ingatlan építése, bővítése, fejlesztése, vagy e mellett egyéb célú fejlesztés valósul meg, de ezen belül az ingatlanon kívüli beruházás támogatása maximum 3 millió Ft, o 3 millió Ft, ha a beruházás ingatlan építést, bővítést, fejlesztést nem tartalmaz. A pályázatkészítés költségeire 2006-ban a nyertes pályázók maximum 100 ezer Ft támogatásban részesültek a fejlesztéshez kapcsolódó támogatáson felül. A program-monitoringra és teljes értékelésére 2008-ban kerül sor.

Honvédelmi Minisztérium 1. Általános értékelés A Kormányzati Program a Honvédelmi Minisztériumot (HM) felelősként nem nevezi meg, de a tárca az előző évekhez hasonlóan a Kormányzati Programmal összhangban több területen is vállalt feladatot. 2. Részletes beszámoló A tárca roma programokkal kapcsolatos tevékenységének felelőse és koordinálója az elmúlt két évben először a humánpolitikai helyettes államtitkár irányítása alatt működő romaügyi referens és segítője volt, majd 2006 elején megalakult az Esélyegyenlőségi Referatúra, 2006 szeptembere óta pedig – a szervezeti átalakítások következményeként a Kommunikációs és Toborzó Főosztály látja el az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat. A tárca romák társadalmi integrációját segítő programjai 2006-ban is négy fő területre összpontosultak, melyek a következők: a foglalkoztatás, oktatás, identitás és társadalmi kommunikáció. A programok kidolgozásában, megvalósításában részt vett a Romaügyi Társadalmi Bizottság is. 1. Foglalkoztatás és pályára irányítás 2006-ban is kiemelt figyelmet fordítottak az érettségivel rendelkező roma származású fiatalok katonai pályára irányítására a MH Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskolába és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. A pályára irányítás keretében a folyamatos toborzó munka mellett harmadik alkalommal került megrendezésre a katonai jellegű – túlélő – tíznapos a katonai pálya iránt érdeklődő roma fiataloknak szervezett tábor. 2. Az oktatás területén A honvédelmi miniszter esélyegyenlőséget biztosító Lippai Balázs ösztöndíjában a 2006/2007 tanévben öt fő részesült. A tárca továbbra is együttműködött az NCsSzI-vel (Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet). A 2005-ben a tisztképzés tananyagába, programjaiba a cigány Készítette: dr. Horváth Melinda



108


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------népismeret oktatása is bekerült, a tiszthelyettesi képzésben pedig fakultációban van lehetőség ismereteket szerezni a cigány népismeret iránt érdeklődőknek. 3. Identitás A roma katonák számára szervezett sportkör továbbra is működik. Az alakulatoknál a tárca folyamatosan biztosítja az Amaro Drom és Lungo Drom roma magazinokat; tovább bővítették a roma kulturális eszköztárat. Az Országos Cigány Önkormányzat részére nagy létszámú könyvállományt adtak át, mellyel roma művészek alkotásai valamint a cigánysággal foglalkozó szakirodalom vált hozzáférhetővé az érdeklődők részére.

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1. Általános értékelés Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak (IRM) a Kormányzati Program összesen három feladatot ír el (6., 7., 8.). A tárca a 2006. évben kettő nevesített (7., 8.) és egy általános utalású feladat (6.) megvalósulásáért volt felelős. Ezen kívül a tárca beszámolt még három feladat (11., 12., 17.) végrehajtásáról. 2. Részletes beszámoló IRM/ 6. IRM/6/1 A Rendőrség és Határőrség tájékoztatója a romákkal kapcsolatos diszkriminációs esetekről A 2006. évben a Rendőrség és a Határőrség munkájára összesen nyolc olyan jellegű panasz érkezett, amelyben az intézkedés, az eljárás diszkriminatív voltát feltételezték. Az állományilletékes parancsnokok a hatáskörükbe tartozó panaszok, bejelentések kivizsgálására maradéktalanul intézkedtek. Négy esetben egyértelműen kizárható volt a panaszok megalapozottsága, egy esetben az eljárás jelenleg még folyik. Az előterjesztett panaszok alapján büntetőeljárás elrendelésére két esetben került sor. IRM/6/2 A CTB tájékoztatása a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat tevékenységéről A Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot (CTB) az igazságügyi tára folyamatosan tájékoztatta a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat működéséről és szakmai tevékenységéről. A 2006. év folyamán - annak érdekében, hogy a Hálózat minél több emberhez jusson el - a tevékenységi kör szélesítésének költségkímélő módjaként a tárca továbbra is szorgalmazta a minisztériummal szerződésben álló ügyvédeknél, hogy egy megyében több településen is tartsanak fogadóórát. A Hálózat ilyen irányú - többletköltséggel nem járó - bővítésének eredményeként 30 ügyvéd 2006. decemberében már 44 településen tartott ügyfélfogadást. Az ügyek többsége munkaügyi diszkriminációval, lakhatással, szociális támogatással, személyhez fűződő jogok védelmével és oktatási intézményekben tapasztalt jogsérelemmel kapcsolatos jogvita volt. A Hálózat munkáját segítő ügyvédek napi kapcsolatot tartottak a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokkal, folyamatosan népszerűsítették a helyi sajtóban a Hálózat tevékenységét.




109


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2006-ban három napos szakmai továbbképzést szerveztek az ügyvédek részére, amelyen részt vett az érintett helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke (Sátoraljaújhely). IRM/7. A Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat 2007. évi továbbfejlesztésének iránya szerint a Hálózat 44 településen működő ügyfélszolgálati tevékenységét - a helyi kisebbségi önkormányzatok támogató együttműködésével - néhány éven belül 57 településre szükséges kiterjeszteni. Tekintettel arra, hogy újabb ügyvédek felvételére többletforrások nem állnak rendelkezésre, ezért megoldás lehet, hogy a jelenleg egy helyen fogadó ügyvédeket az adott megyén belül egy másik településen is ügyfélfogadást tartanak. (A tervezett új ügyfélfogadási helyek kiválasztásakor figyelembe vették az ügyvédek havonta küldött beszámolói alapján készített ügyforgalmi statisztikákat, és természetesen a helyi roma lakosság becsült létszámát is.) Problémát jelentett a Hálózat munkáját segítő ügyvédek számára, hogy az igazságügyi tárca a havi megbízási díj teljesítésén túl - nem fizet költségtérítést az utazással kapcsolatos költségekre. A több ügyfélfogadási helyen dolgozó ügyvédek így olyan többletköltségeket vállalnak önkéntes alapon, amelyek kompenzálására a következő költségvetési években a tárca igyekszik a megfelelő forrásokat előteremteni. A Hálózat tevékenysége hozzájárul a jogérvényesítés terén nehézségekkel küzdő roma emberek érdekérvényesítési képesességének növeléséhez, a diszkriminatív intézkedések által elszenvedett hátrányok csökkentéséhez, illetve adott esetben (kártérítési, munkaügyi perek) a reparációhoz. 2006. évben közel 2 ezer roma ügyfélen segített ilyen módon a Hálózat. IRM/8. A feladat végrehajtásáért első helyen az SZMM felelős. Az IRM a feladattal kapcsolatban az alábbiakról számolt be. 2006. évben a két tárca - 2004. és 2005. évtől eltérően - a fenti szakmai fórumot nem rendezte meg. Ennek indoka az igazságügyi tárca részéről az volt, hogy a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat 2006. évi engedélyezett költségvetése nem tartalmazott pótlólagos forrást a civil fórum megszervezésére. Megjegyzendő, hogy egy ilyen jellegű konferencia megrendezése nem kapcsolódik közvetlenül az igazságügyi tárca, illetve a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat szorosan vett szakmai munkájához. IRM/11. IRM/11/1 A 32/2004. (X. 12.) ORFK Intézkedésben meghatározott feladatok teljesítése céljából kidolgozásra került az Országos Rendőr-főkapitányság 2007. évi feladatterve Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Önkormányzat között 1999-ben létrejött együttműködési megállapodás végrehajtására kiadott 7/2000. (II. 9. ) ORFK intézkedés 10. pontjában meghatározottakra figyelemmel - a rendőrség és a cigányság együttműködéséről – országos összefoglaló jelentés készítése. Felelős: ORFK Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály Vezetője Határidő: 2007. január 31. és 2007. július 31. A Korm. határozat 2. 3. számú mellékletében foglalt adatlapok felhasználásával a 2006. évi adatok alapján országos értékelő jelentés készítése és felterjesztése Országos Rendőrfőkapitány részére. Felelős: ORFK Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály Vezetője Készítette: dr. Horváth Melinda



110


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Határidő: 2007. február 28. A „107” esély a sporttal program országos beindítása a 12-14 éves hátrányos helyzetű tanulók fizikai állóképességének javítása, a konfliktus és előítélet mentes viszony megteremtése, illetve a rendőri pályára történő orientálásuk érdekében. A projekt financiális biztosítására két megoldási alternatíva lehetséges: az ORFK központi költségvetéséből és a rendőrség területi szervei biztosítják. Területi szervenként a költségek: kb. 100. 000 Ft. Felelős: ORFK Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály Vezetője Határidő: 2006/2007 tanév II. félév április Az Országos Rendőr- főkapitányság és az Országos Cigány Önkormányzat által kötött együttműködési megállapodás alapján kijelölt rendőrségi romaügyi összekötő tisztek és roma koordinátorok részére közös munkaértekezlet szervezése. Tervezett költség: kb. 75. 000 Ft. Felelős: ORFK összekötő tisztje Határidő: 2007. november 30. A Korm. határozatból, illetve az ORFK intézkedésből adódó teendők végrehajtására 2008. évre ORFK feladatterv készítése. Felelős: ORFK összekötő tisztje Határidő: 2007. november 30. Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Önkormányzat által kötött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtása, folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás. Felelős: ORFK összekötő tisztje Határidő: folyamatos A roma fiatalok rendőri pályára orientálása érdekében - pályázati feltételekről, a felsőfokú és középfokú szakmai képesítési követelményekről - tájékoztatók közzététele a médiában. Felelős: ORFK Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály Vezetője ORFK Humánigazgatási Főosztály Vezetője ORFK Szóvivő Iroda Vezetője Határidő: 2007. április 30. Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Önkormányzat által kötött együttműködési megállapodás alapján kijelölt rendőrségi romaügyi összekötő tisztek továbbképzése. Tervezett költség: kb. 55. 000 Ft. IRM/11/2 A Rendőrtiszti Főiskola és a Bűnmegelőzési Akadémia beszámolója a rendőrképzésben, továbbképzésben folytatott, a roma integrációt támogató, a hátrányos megkülönböztetés felismerését és kezelését segítő, az előítélet-mentes intézkedéseket preferáló tanfolyamairól A Bűnmegelőzési Akadémián 2006. szeptember 4-8. között kisebbségi referensképzést tartottak a rendőrség állományában kisebbségi összekötő munkát ellátó rendőrtisztek részére. A képzés létrejöttének szükségességét indokolta az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás, továbbá az a tény, hogy a 7/2000. ORFK Intézkedés eredményeként valamennyi rendőr-főkapitányságon kisebbségi referensek kijelölésére került sor. A többnyire kapcsolt munkakört jelentő feladatok az összekötők számára alapvetően a roma kisebbségi szervezetekkel való




111


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------kapcsolattartásra, a romák és a rendőrség között esetlegesen felmerülő problémák megoldására irányulnak. A 40 órás képzési program összeállításával a Bűnmegelőzési Akadémia célja olyan ismeretátadás volt, mely elősegíti ezen munkakörök hatékonyabb ellátását, a rendőrség és a roma társadalom kapcsolatának javítását, a problémák gyors és hathatós megoldását. A programba sikerült integrálni az elmúlt években országszerte lezajlott hasonló témájú, hazai és nemzetközi szervezésű képzések (CAPRA, EBESZ-Hate Crime, 3R – roma-rendőrrespekt) eddigi tapasztalatait. A Rendőrtiszti Főiskolán az alapképzési oktatásban történtek változtatások. 1999-től minden tanévben, valamennyi évfolyam számára a szociológia tantárgy keretei között roma népismeretet oktatnak. A 2005/2006-os tanévtől kezdődően azonban a kisebbségi tudományi ismeretek kötelezően választható tantárgyaként bevezették „az Európai Unió és a kisebbségek védelme”, valamint „a Cigányság és a zsidóság a magyar társadalomban” c. tantárgyat, amely 16 órában kerül oktatásra. Emellett a nappali, valamint a levelező tagozat harmadik évfolyamos hallgatói számára a szociológia (hátrányos helyzetűvé, munkanélkülivé válás, oktatási problémák témában), a politológia (kisebbségi önkormányzatok kapcsán) és az etika (diszkriminációmentes felfogás és intézkedés) tantárgyak során 4-4 tanórában térnek ki a roma társadalmi integrációra. A megjelölt ismeretek átadását és számonkérését beépítették a tantervbe, azt az intézmény főállású oktatói végzik, így az külön kiadásként a költségvetésükben nem jelentkezett. IRM/12. A Rendőrség a 4/2000. (II.2.) ORFK Intézkedés alapján hajtja végre a cigány származású középiskolás fiatalok rendőrré válásának elősegítését ösztönző feladatait. Az ORFK személyügyi és bűnmegelőzési szolgálata az Országos Cigány Önkormányzat bevonásával elkészítette a cigány származású középiskolás fiatalok rendőrré válásának elősegítése érdekében kiírt pályázatát. Emellett minden megyei rendőr-főkapitányság önállóan írt ki hasonló célú pályázatot. Az értékelt időszakban összesen hat cigány származású fiatallal kötöttek ilyen tartalmú szerződést. A Rendőrség összesen 298.934 Ft támogatást nyújtott a fiataloknak. Az IRM Oktatási Főigazgatóság (a továbbiakban: IRM OFI) a rendőri pályára irányítás érdekében 2006 év I. félévében a BM Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztályával szorosan együttműködve, a rendészeti pálya alaposabb megismerésére, illetve a felkészülés előkészítésére előkészítő tábort szervezett a rendészeti pálya iránt érdeklődő roma fiataloknak. A tábor ideje alatt a fiatalok részletes tájékoztatást kaptak a rendészeti pálya jövőképéről, rendészeti szakközépiskola, illetve a Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: RTF) felvételi követelményeiről, a felvételi eljárásról. Az elméleti, és a gyakorlati felvételi megismerésére próba felvételit szerveztek számukra a szakközépiskola tanárai. A tábor résztvevői ellátogattak néhány rendvédelmi szervhez, hogy a helyszínen találkozzanak a szakemberekkel, ismerkedjenek a rendészeti dolgozók feladataival. Az IRM OFI segítséget nyújtott a roma fiatalok érettségire történő felkészítéséhez és ehhez helyszínt és eszközöket bocsátott a rendelkezésükre. 2006-ban mindösszesen 14 rendőrségi ösztöndíjas roma középiskolás kapott támogatást.




112


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az IRM OFI 54 olyan közép- és szakközépiskolával tart fenn kapcsolatot, ahol rendészeti pályára előkészítő vagy orientáló képzés folyik. Az iskolákban, illetve a képzésekben nagy számban vannak jelen az utóbbi években roma fiatalok is, akik felzárkóztatásában, rendvédelmi pályára irányításában az OFI is közreműködik. (pl.: tanulmányi versenyek szervezése, szakmai anyagok készítése stb.). IRM/17. „107” ESÉLY A SPORTTAL címmel kísérleti rendőrségi modell került kidolgozásra és bevezetésre 2006-ban. A gyermekek sorsát meghatározó, olykor döntő tényező az, hogy milyen családi és településszerkezeti körülmények közzé születik. A tapasztalatok szerint a magyarországi roma fiatalok többsége kortársaikhoz képest a különböző szintű iskolai képzések akadályait sokkal nehezebben képesek leküzdeni. A nehézségek oka a családi, szociális körülményeik, helyzetük. Elismert tény, hogy a tanköteles roma fiatalok fizikális és mentális állapota sem éri el a hasonló korosztály átlagos szintjét. A rendészeti iskolákból érkező informális tájékoztatások alapján azok a cigány fiatalok, akik részvettek a rendőrség hátrányos helyzetű cigány származású fiatalok rendőrré válásának támogatására kidolgozott ösztöndíj programjában, szintén nem tudták teljesíteni az előírt fizikai szintfelmérő követelményeit. A kitűzött célok eléréséhez tehát nem elég pusztán az elméleti felkészítés, be kell avatkozni már az általános iskolás korosztály fizikai állóképességének javításába is. Ennek érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztálya felkérte az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolát a kísérleti modell testnevelési tematikájának kidolgozására. A projekt a személyes biztonság megteremtésére, a veszélyhelyzetek elkerülésére folytatott elméleti felkészítés mellett a mozgás, a sport szeretetére, a szabadidő hasznos eltöltésére sarkallja a roma ifjúságot. A projekt három helyszínen, három általános iskola egy-egy osztályában került kísérleti jelleggel bevezetésre, melyben hatvannyolc 5-6. osztályos tanuló vett részt. A tárca egyéb, a roma integrációt elősegítő programjai A pécsi székhelyű Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (Rács helyett háló) címmel a Baranya megyében élő, cigány származású fiatalokat érintő átfogó bűnmegelőzési programot indított a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak közreműködésével. Székesfehérváron a Megyei Rendőr-főkapitányság szervezésében civil szervezetek együttműködésével valósult meg „Ro-Ma-Pol” (roma-magyar-police) címmel egy olyan négymodulos program általános iskolások részére, melynek célja a többségi társadalom diszkrimináció ellenes reakcióinak kialakítása volt. Az egész napos rendezvény keretében gyermek-sportnap megrendezésére is sor került. Heves megyében olyan bűnmegelőzési témájú lakossági fórumokat tartottak, amelyeknek részét képezték a roma-rendőr és a roma-magyar konfliktusok kezelésének lehetőségei is. A fórumokat a váraszói, a pétervásárai és a bükkszenterzsébeti cigány kisebbségi önkormányzatok szervezték, végrehajtásukban közreműködtek a megyei rendőrfőkapitányság, valamint a helyi rendőri szervek munkatársai is. Készítette: dr. Horváth Melinda



113


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya bűnmegelőzési előadássorozatot szervezett és bonyolított le az „Integrált Oktatásért” program keretében a helyi székhelyű Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Középiskolában. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya a Kurt Levin Alapítvány kezdeményezésére a cigánysággal és a médiával kapcsolatos interaktív tréninget rendezett. A tréningen rendőrségi összekötő tisztek, a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, valamint más partnerek részére tartottak előadásokat. A Nagyatádi Rendőrkapitányság a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival közösen lakossági fórumot tartott Lábod községben. A bűnmegelőzési délutánt kifejezetten roma származású, illetve hátrányos helyzetben élők részére szervezték. Tuzsér községben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság kollektívája vett részt az európai uniós védnökséggel megtartott karitatív kulturális rendezvényen, melyet célzatosan romák részére szerveztek. A Csopaki Ifjúsági Táborban lévő Cigány Hagyományőrző Tábor keretében rendezték meg a „Rendőrnap roma fiataloknak” című programot. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Kommunikációs Osztályának munkatársait a megyei civil szervezetek is támogatták munkájukban. Több sportrendezvényt is tartottak az elmúlt évben. Kaposváron a IX. Szegedi Tibor Kispályás Labdarúgó Emléktornán futballoztak együtt romák, rendőrök, valamint civil csapatok a trófeáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében „Roma Focikupa’” néven indult kispályás labdarúgó mérkőzés, melyet a résztvevők közreműködésével konzultáció követett a társadalmi toleranciáról. Veszprémben pedig októberben rendeztek labdarúgó mérkőzést a helyi romák és a helyi rendőrök között. E programokat országosan több mint hétezren látogatták. A Rendőrség által végrehajtott programok költségeihez nem vettek igénybe központi költségvetési támogatást. Általában a helyi önkormányzatok, a gazdasági élet szereplői biztosították a forrásokat.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1. Általános értékelés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KvVM) a Kormányzati Program összesen hét feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14., 16., 21.). A tárca a 2006. évben egy nevesített (21) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) végrehajtásáért volt felelős. A tárca egy, az SZMM főfelelősségébe tartozó feladattal (37) kapcsolatban nyújtott be beszámolót 2. Részletes beszámoló KvVM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt.




114


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------KvVM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. KvVM/21. A feladat végrehajtásáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ad tájékoztatást. KvVM/37 A Vásárhelyi Terv keretében a 2006. évben a KvVM és az SZMM évente kötött „Együttműködési megállapodása” alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok az árvíz- és belvízvédelmi megelőző, illetve lezúduló csapadékvíz-belvízvédelem közmunkaprogramokban vettek részt, melynek keretein belül 4-7 hónapos munkalehetőséget biztosítottak a regisztrált tartósan munkanélküliek, nagy számban roma emberek számára, illetve a programban részt vevő igazgatóságok vállalták, hogy 5-15 főt 3 hónapos időtartamban továbbfoglalkoztatnak. A közmunkaprogram keretén belül 2006. évben 12 KÖVIZIG részvételével 3248 fő munkanélküli foglalkoztatása valósult meg. A foglalkoztatottak 63%-a azaz 2058 fő roma származású volt. A program időtartama: 2006.03.15 - 2006.10.15. volt. A program keretében az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett települések, térségek környezetében komplex vízrendezési és preventív belvíz-védekezési munkálatok valósultak meg.

Külügyminisztérium 1. Általános értékelés A Külügyminisztériumnak (KÜM) a Kormányzati Program összesen két feladatot ír elő (1., 62.), ezek közül a 2006. évben a tárca egy (1) nevesített feladat végrehajtásáért volt felelős. 2. Részletes beszámoló KÜM/1. Az egyes tárcák előző évben indított roma vonatkozású programjairól, modellértékű kezdeményezésiről született, és a Kormány által elfogadott beszámoló alapján az SZMM magyar nyelvű tájékoztató dokumentumot készített, amelynek angol nyelvű változatát a Külügyminisztérium készítette el és terjesztette a nemzetközi szereplők felé. A tájékoztató kiadvány célja a nemzetközi szereplők tájékoztatása a hazai romákat érintő programokról, intézkedésekről. A projekt közvetlen célcsoportját a magyarországi roma lakosság helyzetének javítása érdekében tett kormányzati lépések iránt érdeklődő kormányok, nemzetközi szervezetek, intézmények, NGO-k, kutatók, médiumok stb. képezik. A tájékoztató dokumentum elektronikus formában jelent meg, amely a KÜM külső honlapján bárki számára elérhető, továbbá közvetlenül, a nagykövetségeken és konzulátusokon keresztül is eljuttatták a roma ügy iránt érdeklődő kormányok, nemzetközi szervezetek, kutatók részére.

Miniszterelnöki Hivatal 1. Általános értékelés Készítette: dr. Horváth Melinda



115


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) a Kormányzati Program összesen tizenhat feladatot ír elő (2., 4., 5., 6., 7., 11., 35., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 60., 61., 62.). A tárca 2006-ban hat nevesített (4., 7., 35., 52., 53., 54.) és kettő általános utalású feladat (2., 6.) végrehajtásáért volt felelős. Ezek közül kettő esetében beszélhetünk a MEH első helyi felelősségéről. 2. Részletes beszámoló MEH/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. MEH/4. A feladat végrehajtásáért a szociális és munkaügyi miniszter az első helyen felelős. A MEH beszámolt arról, hogy a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok és a roma civil szervezetek területi együttműködési formáinak létrehozása és működtetése céljából folyamatosan együttműködtek a társfelelős szaktárcákkal, részt vettek továbbá a MNEKK pályázat-előkészítő munkacsoportjaiban, ahol ezen együttműködési formák preferálását hangsúlyozták. MEH/5. A feladat végrehajtásáért a szociális és munkaügyi miniszter az első helyen felelős. MEH/6. A feladat kapcsán az IRM, mint főfelelős számolt be. A MEH munkatársai a Hálózat szakmai felügyeletét ellátó Koordinációs Bizottság tagjaként 2006-ban is részt vettek az IRM által szervezett megbeszéléseken és szakmai továbbképzéseken. MEH/7. A feladat végrehajtásáért az IRM az első helyen felelős. MEH/35. A feladat végrehajtásáért az oktatási és kulturális miniszter az első helyen felelős. A digitalizált kulturális értékek oktatási segédanyagként való elterjesztése érdekében a MEH együttműködött a társfelelős szaktárcákkal. Az OMAI és a MNEKK pályázatainak értékelésére kialakított munkacsoport munkájában rendszeresen részt vettek. MEH/51. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. MEH/52. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. MEH/53. A különböző pályázati előkészítő megbeszélések során, javaslatot tettek e szempont érvényesítésére. MEH/54. A feladat végrehajtására 2006-ban forrással nem rendelkeztek; a beérkezett anyagokat összegyűjtötték és rendszerezték. Készítette: dr. Horváth Melinda



116


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------MEH/55. A roma közösségi házak mellett - az Országos Cigány Önkormányzat kisebbségi intézmények létrehozását célzó 2004-2005. évi pályázata alapján Roma Kulturális Foglakoztatási és Módszertani Intézményhálózat került kialakításra, mely egy komplex szolgáltatást nyújtó, huszonegy vidéki irodából álló rendszer. Komplexitásából adódóan az Intézményhálózat irodái a roma közösségi házak feladatkörébe tartozó programokat is megvalósítanak. A MEH kezdeményezésére 2006-ban az országos önkormányzatok által létrehozott intézmények költségvetési támogatása közvetlenül megjelenik a költségvetési törvény országgyűlésről szóló fejezetében. MEH/ 56. A korábban a NEKH támogatásával létrehozott Roma Kulturális Foglakoztatási és Módszertani Intézményhálózat vidéki irodáinak bővítésével, hatékonyságának fokozásával kapcsolatban folyamatosan egyeztettek az Országos Cigány Önkormányzattal. MEH/62. 2006-ban két munkacsoport (beás és romani) felállítását kezdeményezték többek közt azzal a céllal, hogy új szempontok alapján vizsgálják meg a Nyelvi Chartában tett magyar vállalás kiterjesztésének lehetőségét. További feladataik során segítséget nyújtottak a kiterjesztésből adódó szakmai feltételek megteremtéséhez (pedagógus és tolmácsképzés, tananyagfejlesztés, stb.).

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1. Általános értékelés A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) a Kormányzati Program egy feladatnál nevesíti: az I. Általános rendelkezések fejezet 3. pontjában, azonban a kormányzati átszervezések következtében a tárcáktól átkerültek az Irányító Hatóságok, ezért az egyes operatív programokban (19, 39, 40) és az EQUAL közösségi kezdeményezésben (42) megvalósult projektekről is az NFÜ számolt be. 2. Részletes beszámoló A roma foglalkoztatással és életminőséggel kapcsolatos előrelépést a strukturális alapok felhasználásáról szóló 1260/1999 EK rendelet alapján futó környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztésekkel értek el. A roma integrációs kormányprogram nem tartalmaz a KIOP számára feladatot, mégis „az egészségmegőrzés és a népegészségügyi szempontból is fontos” környezetvédelmi közszolgáltatások (pl. vezetékes ivóvíz ellátás, szennyvíz gyűjtőhálózat és tisztítás, szelektív hulladékgyűjtés) hozzáférhetőségének támogatása céljából a környezetvédelmi Közreműködő Szervezet a KIOP végrehajtása során törekedett arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok, beleértve a roma embereket is, részt vegyenek a közszolgáltatásokról szóló fenntartói döntésekben. Így a kedvezőbb hozzáférés (könnyített rákötés, esetleg támogatott díjfizetés) lehetőségének biztosításában is, ezzel a KSz „erősítette a helyi szintű együttműködést, és igyekezett segíteni a hatékony helyi kommunikáció és támogatás módszereit”, annak érdekében, hogy szociális szempontból differenciált hozzáférés legyen a környezetvédelmi közszolgáltatásokhoz.




117


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A környezetvédelmi intézkedések keretében tervezett fejlesztések hozzájárulnak a hátrányos helyzetű térségek gazdasági konszolidációjához, és ezáltal – közvetett módon – hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű csoportok és a nők foglalkoztatási, megélhetési esélyeinek javulásához. A kiválasztás során előnyben részesültek azok a projekttervek, amelyek hátrányos helyzetű kistérségben valósultak meg. Esélyegyenlőségi cél „e” intézkedésnél: az intézkedés által támogatott tevékenységek (különös tekintettel az ártéri gazdálkodásra) a foglalkoztatásban valósíthatnak meg esélyegyenlőséget. Az intézkedés kapcsán támogatott tevékenységek a nők, a hátrányos helyzetű népcsoportok és a fiatal gazdálkodók foglalkoztatását részesítik előnyben. Az oktatóközpontok és ökofarmok fejlesztése kedvező lehetőséget teremtenek a nők foglalkoztatására. A térségre általánosan jellemző területi és társadalmi-gazdasági elmaradottság szempontjából kiegyenlítődést indukál az intézkedés. A kiválasztás során előnyben részesültek azok a projekttervek, amelyek növelni tervezték a foglalkoztatottságot, és amelyek hátrányos helyzetű kistérségben valósultak meg. Esélyegyenlőségi cél „f” intézkedésnél: az intézkedés által feltárt lég- és zajszennyezés alapját képezi a szennyezéscsökkentési beruházásoknak, melyek már közvetlenül is pozitív hatással vannak a teljes lakosságra, különösen pedig a közlekedés miatti légszennyezés által nagyobb mértékben érintett gyerekekre és kerekes székben közlekedőkre. A KIOP környezetvédelmi Közreműködő Szervezetnek (KSz) a KIOP projektek végrehajtása során 2006-ban két területen volt roma esélyegyenlőségi tevékenysége, valamint adatszolgáltatóként és segítőként részt vett a KIOP MB Horizontális Albizottsága által kezdeményezett esélyegyenlőségi kutatásokban. Esélyegyenlőségi kutatások: 2006-ban három esélyegyenlőségi kutatást rendelt meg a KIOP IH, melyek teljesítése során a KSz adatokkal, egyéb tájékoztatással szolgált, valamint elemző munkát is végzett: „Az esélyegyenlőség érvényesülése a kiop-os pályázatokban”; „Az esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítése az önkormányzatok működésében”; „Az esélyegyenlőség érvényesülése az önkormányzatoknál”. A közlekedés prioritás esetében 2004-2006. közötti időszakon belül a KIOP közlekedési projektjeinél nem készült kimutatás arról, hogy a projektek előkészítése és megvalósítása során milyen mértékben kerültek megvalósításra a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos intézkedések. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A ROP IH-nak nincsen olyan pályázati konstrukciója, amely speciálisan romáknak szólna, a későbbi elemző munka során kerülhet sor a releváns adatok kimutatására. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Az esélyegyenlőség érvényesítése, mint horizontális terület jelenik meg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban. Az esélyegyenlőségen belül a nők és a fogyatékossággal élők mellett a romák jelennek meg 3. kiemelt célcsoportként. A GVOP-2004-2.2.1 „Alapszintű tanácsadás” központi program keretei között indult el kísérleti szinten egy roma tanácsadási program. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Készítette: dr. Horváth Melinda



118


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------tapasztalata alapján a roma vállalkozások nem jelennek meg a Helyi Vállalkozói Központokban (HVK) és a hozzájuk hasonló intézményekben, amelyek például a mikrohitel vállalkozókhoz történő eljuttatásáért felelősek. A program indulását egy felmérés előzte meg, mely alapján Heves megyében – ahol nagy számban élnek és dolgoznak roma vállalkozók – a helyi HVK irodában roma referenst alkalmaznak – azzal a feladattal, hogy keressék meg a megyében élő roma vállalkozókat, mérjék fel, hogy milyen segítségre van szükségük, tájékoztassák őket a minisztérium és bankok kínálta lehetőségekről és támogassák őket a vállalkozásban –, így segítve a roma vállalkozások fejlődését. NFÜ/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatban nem érkezett beszámoló. NFÜ/39. NFÜ/39/1 A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése (HEFOP-1.3.1/2004 és 1.3.1-05/1) A meghirdetett pályázati program olyan projekteket támogatott, amelyek a nők szükségleteihez igazodva szerveznek személyre szabott képzéseket és támogató szolgáltatásokat a munkaerőpiacra való visszatérés vagy vállalkozóvá válás érdekében. A projektek fontos része a gyakorlatorientált képzés és készségfejlesztés is. A 2004-2006-os időszakban az első komponens keretében mintegy nyolcvan projekt támogatására került sor. Projektenként minimálisan tizenöt, összesen mintegy 1400-2000 nő számára biztosítottak személyre szabott, munkaerő-piaci részvételt segítő és kiegészítő szolgáltatásokat és felnőttképzést. A projektek résztvevőinek legalább negyven százaléka, minimum hathónapos időtartamra bejutott a munkaerőpiacra munkavállalóként vagy a projekt időtartama alatt vállalkozást indít. A projekt kezdete: 2005. március, befejezése: 2008 június 30. A programban résztvevők száma: 3200 nő. A programban felhasznált forrás: 755,6 M Ft. NFÜ/39/2 Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása (HEFOP/2.3.1/2004 és 2.3.1-05/1) A program céljai voltak: • hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációja: oktatásba, képzésbe juttatása, elhelyezkedésének, beilleszkedésének és bennmaradásának segítése, • minél több hátrányos helyzetű ember számára – az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex – foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása, • azon hátrányos helyzetű emberek programba vonása, akik még nem részesültek munkaerő-piaci szolgáltatásokban, • a helyi szükségleteket és közös érdekeiket felismerő szervezetek (non-profit, önkormányzati és állami szervek és intézmények, vállalkozások) összefogásának erősítése a cél érdekében • a szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és/vagy működtetése A projekt kezdete: 2005. márciusa , a projekt vége: 2008. június 30. A programban résztvevők száma: 23408 fő, ebből 11226 férfi, 12182 fő nő. A programban felhasznált forrás: 6000,4 M euró NFÜ/39/3 Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának javítása – alternatív szolgáltatások (HEFOP/2.3.2/2004 és 2.3.2-05/2) A program célja volt hátrányos helyzetű emberek foglakoztathatóságának javítása, munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése integrált megközelítésű, alternatív képzési Készítette: dr. Horváth Melinda



119


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------projektekben való részvételükkel. Az alternatív képzési modell sajátja, hogy a foglalkoztatással összekapcsolt képzést olyan pszichoszociális támogatás kísérte, amely csökkenti a képzésből való lemorzsolódás veszélyét és javítja a képzésben való eredményes részvétel feltételeit. E három elem (a foglalkoztatás, a képzés és a pszichoszociális támogatás) együttes alkalmazása jelenti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatósága javításának integrált megközelítését. A programban összesen: 23 400 fő vett részt, melyből 12 182 nő, 11 226 fő férfi. NFÜ/42. NFÜ/42/1 „A” téma: Munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszatérésének segítése Az ”A” témához kapcsolódóan azok a kezdeményezések voltak támogathatók, amelyek célja, hogy elősegítsék a munkanélküli és az inaktív emberek munkaerőpiaci integrációját az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeit ötvözve. A leginkább hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítására olyan integrált megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági hátrányok halmozódásából fakadó problémák sokrétűségét. A munkaerőpiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek között kiemelt célcsoportot jelentenek a roma emberek, a tartós munkanélküliséggel sújtott családok, az iskolarendszerű képzésből lemorzsolódott fiatalok, a hajléktalan emberek, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű (a továbbiakban együttesen: megváltozott munkaképességű) emberek. Az EQUAL program kísérleti jellege miatt az érintett 180 szervezet tevékenysége, az általuk végrehajtott harminckilenc projekt szakmai tartalma céljaiban, célcsoportjaiban, tevékenységi körében és fölépítésében különbözött, azaz nem összehasonlítható. Az Irányító Hatóság és az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda kezdeményezésére 2006. áprilisában megkezdte tevékenységét az öt tematikus hálózat. A romák foglalkoztathatóságának javítása érdekében az oktatásban és képzésben való részvétel segítésére, a lemorzsolódott fiatalok szakképzettséghez jutásának segítésére, a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra jutását segítő eszközökre egyaránt szükség van, melynek során elengedhetetlen a roma szervezetek és a romákat segítő szervezetek bevonása. A problémakör sajátos jellegénél fogva nem célszerű mindezt a más (elsősorban nyugateurópai) tagállamok által kialakított „nemzeti/etnikai kisebbségek, vándorló életmódúak” témában kezelni, ezért erre Magyarországon külön hálózatot hoztak létre. 2006-ban valamennyi EQUAL-program folytatta a 2005-ben megkezdett tevékenységét a végrehajtási szakaszban, valamint a tapasztalatátadási szakaszban, projektszinten és az ún. tematikus hálózatok keretében. NFÜ/42/2 Az egész életen át tartó tanulás és az olyan „befogadó” munkahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását segítik Az „E” téma keretében a fő cél a munkaerőpiacon belüli hátrányok csökkentése, ezért ehhez kapcsolódóan elsősorban a foglalkoztatott emberek esélyegyenlőségét szolgáló kezdeményezések voltak támogathatók. Ilyenek például a „befogadó” munkahelyi gyakorlatok és rugalmas foglalkoztatási és munkaszervezeti formák kialakítására irányuló kezdeményezések, a hátrányos helyzetű emberek – köztük az alacsony képzettségű munkavállalók, a hanyatló ágazatokban foglalkoztatottak, az idősebb munkavállalók – alkalmazkodóképességének javítását szolgáló új módszerek kifejlesztése és kipróbálása, a Készítette: dr. Horváth Melinda



120


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának és állásban maradását segítő emberierőforrás gazdálkodási módszerek kidolgozása. 2002/000-315.01.02 Roma kisebbséggel szembeni diszkrimináció csökkentésének elősegítése A program alprogramjai az előző évben befejeződtek, 2006. márciusában került sor a program eredményeit összefoglaló kétnapos zárókonferenciára a Grand Hotel Hungária Szállodában, illetőleg a kutatási komponensen belül elkészült a médiahatékonysági és oktatási hatékonysági vizsgálat is. A Phare program 2006. május 31-én fejeződött be. A program részletes ismertetését az SZMM beszámoló tartalmazza. A „Civil társadalom és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása” program Hároméves, az Átmeneti Támogatás 2004, 2005, ill. 2006. évi allokációjából finanszírozott program, mely több komponensből állt: az Egyenlő Bánásmód Hatóság számára ikerintézményi keretek között tagállami tapasztalatcsere biztosítása; tréning keretében a civil szervezetek felkészítése az anti-diszkriminációs törvény alkalmazására; a civil szervezetek anti-diszkrimináció területén megvalósítandó Grant típusú projektjeinek támogatása. A program részletes ismertetését az SZMM-beszámoló tartalmazza.

Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Általános értékelés Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak (OKM) a Kormányzati Program összesen huszonkettő feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 13., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 33., 34., 35., 36., 52, 53., 55., 56., 58., 60.). A tárca a 2006. évben összesen tizenkettő nevesített (26., 27., 28., 29., 30., 34., 35., 52., 53., 56., 58.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. 2. Részletes beszámoló OKM/2. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2006-os, valamint az azt megelőző években az európai uniós források felhasználása előtt, a szakmai programok és tervek, így az NFT I., valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozása során kiemelt figyelmet fordított a különböző Phare-támogatások hatásairól, hatékonyságairól átfogó képet nyújtó, összegzőtanulmányban leírt tapasztalatokra. (A tanulmány címe: „Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása II.” HU-01.01.01. Phare program). A Phare-támogatások hatásáról, hatékonyágáról átfogó képet nyújtanak a Fleck Gábor, illetve a Fleck Gábor és Lénárt Henrik által végzett reprezentatív kutatások, melyek bemutatják a célcsoport társadalmi, gazdasági helyzetét; a programok deklarált céljait és a megvalósítást elősegítő eszközöket, módszereket; az elért eredményeket, valamint a programok hiányosságait, és a célok megvalósulását akadályozó tényezőket. Az oktatási tárca kiemelten fontos feladatának tekintette azt, hogy a működő programjairól, azok eredményeiről, társadalmi, hatásairól, a programokra szánt források transzparens felhasználásáról reális képet kaphasson. Ennek érdekében, meghatározott időközönként, független szakértők által lebonyolított, reprezentatív kutatásokat végeztetett, amelyek tapasztalatait a különböző programokat tervező, valamint a programokat koordináló és végrehajtó szakemberek felhasználják. Készítette: dr. Horváth Melinda



121


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------OKM/3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése során komplex integrációs programokat dolgoztak ki tárcaközi együttműködés formájában. OKM/6. Hivatalosan a tárca tudomására jutott, illetőleg bejelentett, hátrányos megkülönböztetés miatti esetekben, a szükséges intézkedés érdekében a panaszt a hatáskörrel rendelkező szervhez továbbították, ennek megfelelően az illetékes hatóságok (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Antidiszkriminációs Ügyvédhálózat) vizsgálták tovább az ügyeket, illetve indokolt esetben eljárást kezdeményeztek. OKM/11. NFT I. HEFOP 2.1.1. A komponens– Társadalmi érzékenységet növelő alprojekt/központi program A suliNova Kht. a „Társadalmi érzékenységet növelő” alprojektjének keretében kifejlesztett hat (szociális és gyermekjóléti szolgálatok, média képviselői, helyi döntéshozók, civil szervezetek, kistérségi koordinátorok, heterogén csoport), tréningjellegű, saját élményekre építő képzési csomagból négyet akkreditált a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, egyet a Magyar Közigazgatási Intézet és egyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. A képzési kézikönyvek szerkesztett, végleges verziói elkészültek. Emellett a Magyar Közigazgatási Intézet 2006-tól az esélyegyenlőség vonatkozásában képzéseket tartott a települési és kerületi jegyzőknek „Esélyegyenlőség és Strukturális Alapok” címmel. OKM/13. A következő intézkedések születtek annak érdekében, hogy a közszolgálati és kereskedelmi médiában roma riporterek, műsorvezetők a nem kisebbségi műsorokban is rendszeresen megjelenjenek • Roma médiaszakemberek képzése • Forrástámogatás a Rádió C és a Roma Produkciós Alapítvány részére: 1,5-1,5 millió Ft. • 2006. május 19-20-án nemzetközi konferenciát rendeztek „Európai Roma Tele-vízió” címmel. A nagyszabású konferencia célja volt többek között: a roma médiaszakemberek alulreprezentált megjelenése okainak vizsgálata a magyar médiában, a külföldi tapasztalatok átadása, illetve egy európai roma televízió alapjainak lerakása. A tárca aktív kezdeményezésére az archív roma zenei felvételek bemutatásra kerültek ismét a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban, valamint a kábeltelevízió hálózatban. A tárca kezdeményezésére a Magyar Rádió Cigány fél óra című műsorának műsoridejét heti fél óráról napi fél órára emelték. OKM/24. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és Fejlesztési Központ (OOIH) 2006-ban tovább folytatta tevékenységét, amely alapvető célja az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése. Fő tevékenysége az integrációs nevelés minél több intézményben történő bevezetésének szakmai támogatása, a pedagógusok és intézményeik horizontális együttműködésére épülő szakmai hálózat kiépítése.




122


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A 2006-os adatok alapján közel 800 iskola alkalmazza azt a programot (Integrációs Pedagógiai Rendszer), amelyben az alábbi sikerkritériumok szerepelnek: - csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás (osztályismétlők, hiányzók, magántanulók, végzettség nélkül iskolaelhagyók száma); - javul az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma; - javul a kompetenciaméréseken az iskola, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredménye. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ módosítása eredményeként 2006. március 31-i határidővel az OOIH-nak együttműködési megállapodást kellett kötnie az integrációs, illetve a képesség-kibontakoztató normatívát igénylő intézményekkel. Az együttműködési megállapodás célja, hogy az azt aláíró oktatási intézmény szakmai segítséget kapjon annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató felkészítés az MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-ának, valamint az 54. § (7) – (9) bekezdésének megfelelően történjen. 2006-ban hét régiós és huszonkilenc kistérségi koordinátor dolgozott országszerte, különösen azokban a régiókban és kistérségekben, amelyekben leginkább jelen vannak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Az OOIH koordinátorai az oktatásban jelenlévő különböző szegregációs formák lebontásában és az integrált nevelés elterjesztésében működtek közre. Emellett tizenegy tanácsadó kezdte meg működését 2006-ban, akik az IPR (hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszere) tizenegy területének tanácsadóiként látták el feladatukat, mely az IPR különböző területein működő regionális szakmai műhelyek szakmai koordinálása és a „jó gyakorlatok” kiadványok megszerkesztése. Az OOIH 2006-ban Útmutatót fejlesztett ki a Hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszerének (IPR) bevezetéséhez azon intézmények számára, amelyek a 11/1994. MKM rendelet 39/D §. alapján képesség-kibontakoztató, illetve a 39/E §. alapján integrációs felkészítést folytatnak. Az Útmutató tartalmaz egy intézményi önértékelésre szolgáló eszközrendszert (táblázatsort) is, amely alkalmas arra, hogy az intézmény áttekintse az IPR megvalósítása érdekében végzett tevékenységét. Az OOIH az intézményi önértékelésekkel kapcsolatosan pályázati felhívást jelentetett meg, melyre 146 iskola jelentkezett. Az Útmutatóban szereplő táblázatok, adatok, szakmai feladatok összehasonlítása céljából ún. spss system adatbázis létrehozása vált szükségessé. Az adatbázis alkalmas arra, hogy az integrációs- és képesség-kibontakoztató normatívát igénylő iskolák által kitöltött táblázatok alapján statisztikai elemzések legyenek készíthetők. 2006-ban az OOIH harmadik alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját „EszmeCsere az integrációért” címmel. Az iskolákkal kötött együttműködési megállapodás I/j. pontja alapján 2006. május 10-én az OOIH ingyenesen biztosította a részvételi lehetőséget közel 350 pedagógus számára. A konferencia programja lehetővé tette, hogy a résztvevők széles körben tájékozódjanak az integrált nevelés jogszabályi változásairól, valamint az együttnevelő pedagógiai kultúra legújabb fejlesztéseiről. 2005. nyarán került sor annak a CD-nek az elkészítésére, amely neves roma művészek gyermekeknek szánt dalait tartalmazza. A 26 dalt tartalmazó CD-n népdalfeldolgozások, Készítette: dr. Horváth Melinda



123


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------illetve a művészek saját, előre megadott szövegekre (Weöres Sándor, Choli Daróczi József, Karsai Ervin verseire, valamint népköltészeti alkotásokra) írott szerzeményei hallhatók. A daloskönyvben a CD anyagának egyszerűsített kottái és a dalszövegek szerepelnek. A hangfelvétel 2006. nyarán került kiadásra 3000 példányban. OKM/25 „Utolsó Padból…” program A program középpontjában megkezdték a normatív finanszírozás és a pedagógiai diagnosztika rendszerének átalakítását célzó tevékenységek előkészítését. Az Egységes Pedagógiai Diagnosztikai Rendszer kidolgozása érdekében 2006. márciusában létrejött tárcaközi együttműködésről szóló megállapodás. A megállapodás célja, hogy a pedagógiai diagnosztika megújítása a rendszer átalakulását, egy független, egységes diagnosztikai rendszer kiépülését, továbbá a gyermekek, tanulók jogainak jobb érvényesítését, iskolai sikerességük, életminőségük javítását szolgálja. Az ÚMFT TÁMOP keretében további felülvizsgálatokra kerül sor, elsősorban azokban a térségekben, ahol a sajátos nevelési igényűvé minősítés nagymértékben meghaladja az országos átlagot. OKM/26. NFT I. HEFOP – Tanoda-programok/pályázat A Tanoda programok célja a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi integrációs esélyeinek javítása a tanodában szervezett, tanórán kívüli foglalkozások rendszerében. További céljai: • szociális helyzetük miatt halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók számára hozzáférhető tanoda típusú (extrakurrikuláris) programok megvalósítása, a működő tanodák számának növelése, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban. • roma tanulók iskolai eredményességének javítása oly módon, hogy a program révén a sikereiket integrált környezetben, a közoktatási intézményekben éljék meg. • roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak. NFT I. HEFOP 2.1.1. A komponens– Tanoda pilot/központi program A Tanoda pilot az NFT HEFOP 2.1-es intézkedés központi program „Új módszerek kidolgozása a korai iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának felismerésére” című projekt keretén belül valósult meg. A pilot célja a magyarországi Tanodaprogramok sztenderdizálása, a Tanoda, mint oktatási forma alapjainak megteremtése, az eddigi tudások rendszerezése, a Tanodák hosszú távú fenntarthatósága érdekében. A pilot keretében a következő tevékenységek valósultak meg: sztenderdizálási, minőségbiztosítási eszközrendszer leírása; tanodavezetők számára képzési programcsomag kidolgozása, képzés megtartása; eddigi jó gyakorlatok összegyűjtése; munkaügyi központok bevonására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása; 3 Tanoda-találkozó megszervezése, tapasztalatok összegzése OKM/27. A feladat végrehajtásával kapcsolatban nem érkezett beszámoló. OKM/28.




124


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A 2004-es NFT I. ROP 2.3. „Az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” c. intézkedés keretében összesen 12 Mrd Ft támogatási összegben részesülő program megvalósítása 2006-ban tovább folytatódott. OKM/29. Az OKM OKJ-s szakképesítést adó (gondozónő, dajka) foglalkoztatásba ágyazott képzési programot dolgozott ki a roma gyermekeket nevelő óvodákban végzendő munkára. A program indítására 2007. évben kerül sor. A program célja: halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekek rendszeres óvodáztatásának elősegítése, illetve hosszabb ideig (min. 3 év) tartó óvodáztatása, a jelentős óvodai hiányzások csökkentése, az óvodapedagógusok munkájának támogatása, szülőkkel való kapcsolattartás. A foglalkoztatásba ágyazott képzés során a programban résztvevő általános iskolai végzettséggel (8 osztállyal), vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkező roma munkanélküliek középfokú végzettséghez, érettségihez, valamint OKJ-s szakképesítéshez jutnak. OKM/30. NFT I. HEFOP 2.1.1. A komponens –Új módszerek kidolgozása az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére/központi program A Második Esély Alternatív Gimnázium pilot program megvalósítója a Kistigris Gimnázium és Szakiskola volt (Alsószentmárton). A pilot 2006. december 31-én lezárult. OKM/31. A kormány 2005. szeptemberével indította el az Útravaló Ösztöndíjprogramot. A több elemből álló ösztöndíjprogram három alprojektje a tehetséges, de nehéz körülmények között élő hátrányos helyzetű diákok iskolai előrejutását segíti. A programban az ösztöndíj a diák számára 4.000 Ft / hó, a mentor számára pedig gyermekenként 4.000 Ft / hó (mindkettőt 10 hónapon át kapják) volt. A havi ösztöndíjon felül a mentorok gyermekenként 16.000 Ft támogatást kaphattak, amennyiben • a diákkal tanulószerződést kötöttek a következő tanévre, • a 9. évfolyamos szakiskolai tanuló 10. osztályba lép, • a 10. évfolyamos tanuló szakképzési évfolyamba lép és hiányszakmára iskolázták be. 2006-ban egy pályázati kiírásra került sor, melynek során a 2006/2007-es tanévben 7. és 9. osztályos tanulók pályázhattak az Útravaló Ösztöndíjprogramra. A program 2006. évre felhasználható költségvetése 1,925 milliárd forint volt. Az ösztöndíjprogramban résztvevő diákok és mentorok, valamint a benyújtott pályázatok száma: az esélyegyenlőségi alprogramokban a 2005. évi pályázati kiírást követően a 2005/2006-os tanévben összesen 20 045 diák és 7 739 mentor vett részt. A 2006. őszi kiírás alkalmával 1.803 intézményi, 6.294 mentori és 16.191 tanulói pályázat érkezett be, melyből 7 000 diák nyert támogatást. Tehát 2006-ban összesen 27 045 diák vett részt a programban. OKM/33. NFT I. HEFOP 2.1.1. A komponens – Hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának hatásvizsgálata/központi program A minőségfejlesztés részeként az integrált nevelés hatásait vizsgáló kutatás került megvalósításra. Az integrált nevelés bevezetése a gyermekek számár különböző hatással járhat. Az integrált oktatás hatásait a benne résztvevők három nagy csoportjára tekintve fontos vizsgálni: az integráltan oktatott, a nem integráltan oktatott gyerekekre és a pedagógusra.




125


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A megfigyelés alapegységei a pályázati komponensben nyertes intézmények (bázisintézmények) egy reprezentatív mintája és egy megfelelő kontroll-minta. A kutatás alapvető eleme a bázisintézmények és a programban nem résztvevő iskolák (azokban az integráció - szegregáció helyzete, a tanulókhoz való hozzáállásának stb.) alapos megismerése. A hatásvizsgálat elsődleges célja a programban résztvevő és részt nem vevő gyermekek (mint kontroll csoport) kognitív és szociális fejlődésének nyomon követése volt. OKM/34. NFT I. HEFOP 2.1.1. A komponens – A hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók, továbbá sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése/ központi program Pedagógusképzési programok kifejlesztése és bevezetésének támogatása: Elkészült a 11. „Az integrált nevelés pedagógiai, jogi és társadalmi háttere” című pedagógusképzési csomag, valamint elkezdődött a programcsomagok szerkesztése és sokszorosítása. 2006 végéig 8 csomag készült el. 2006-ban az előirányzott 10 helyett 12 felsőoktatási intézménnyel jött létre szerződés a programcsomagok kipróbálására vonatkozóan. Közülük 4 pedagógusképző intézmény (ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Berzsenyi Dániel Főiskola, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem) 2006. februárjában indították el az általuk választott programcsomagok próbatanítását. További 7 (Pécsi Tudományegyetem BTK, Eszterházy Károly Főiskola, Szegedi Tudományegyetem BTK, Eötvös József Főiskola, NYME Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Debreceni Egyetem BTK) pedig 2006. szeptemberében csatlakozott a programhoz. A szerződések értelmében a 11 programcsomag kipróbálása összesen 3 félévben (2007. június végéig) valósult meg, programcsomagonként 2-3 helyszínen. Pedagógus-továbbképzési programok kifejlesztése és bevezetése: Közbeszerzési eljárásban nyert cégek által delegált, összesen 155 fő képző és mentor felkészítése történt meg az IPR elemeit ismertető tíz témakörben akkreditált pedagógustovábbképzések megtartására, valamint a képzést követő 20-20 órás intézményi mentorálásra. Megkezdődött a 2006-os HEFOP 2.1.5. 2.1.7. és 2.1.8 nyertes intézményeinek, összesen 147 tantestületnek a „Hatékony együttnevelés az iskolában” c. 30 órás IPR-t ismertető pedagógustovábbképzés, valamint az IPR elemeit ismertető 10 módszertani továbbképzés és a képzésekhez kapcsolódó 20-20 órás intézményi mentorálások szolgáltatása. OKM/35. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. OKM/36. Felsőoktatás A projekt célja a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak elősegítése, valamint a lemorzsolódásuk megakadályozása volt. A támogató program két egymástól elválaszthatatlan eleme a „Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő” program, amely a célcsoport esetében a tandíjköltségek átvállalását jelenti, valamint az így bejutott hallgatók tanulmányi előmenetelét támogató Mentor-program. 270 főnek sikerült a program segítségével a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyerni, 265 hallgató és 87 mentor kapcsolódott be a Mentor-programba. Közoktatás Készítette: dr. Horváth Melinda



126


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Lásd az OKM/31. feladatnál az Útravaló Ösztöndíjjal kapcsolatban leírtakat. OKM/51 A roma kulturális intézmények, kulturális tevékenységet folytató szervezetek, műhelyek felmérése és az adatbázis folyamatos frissítése megtörtént. Az OKM háttérintézménye, a Magyar Művelődési Intézet, illetve a MEH – interneten keresztül is elérhető módon – rendelkezik adatbázissal. OKM/52. A Néprajzi Múzeum a roma kultúra értékeinek kutatásával foglalkozó kutatócsoportja Fátyol Tivadar vezetésével elvégezte a feladatot az SZMM támogatásával. Az adatbázis a majdani Roma Múzeum tulajdonába kerül. OKM/53. Az OKM háttérintézménye, a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai által meghirdetett pályázatokon volt lehetőség kiadványok és katalógusok támogatására pályázatot benyújtani. Roma pályázók nem éltek a lehetőséggel. OKM/55. Az OCÖ tervezte, és folyamatosan tervezi a már működő, több funkciós roma kulturális és művelődési intézményrendszer folyamatos működtetése jogi és pénzügyi feltételeinek kidolgozását, melyben az OKM aktív szerepet vállalt. OKM/56. A tárca kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyarországi cigányság két olyan kulturális központtal rendelkezzen (Pécsett és Budapesten), amely a régió roma kulturális életének központja lehet, és lehetőséget ad a roma kultúra rendszeres megjelenésének, és egymás között megosztva magában foglalja az első roma színházat, galériát, koncerttermet, múzeumot, könyvtárat, továbbá helyet ad Magyarország első roma rádiójának. A magyarországi cigányságnak ilyen nagyságrendű intézménye az elmúlt évtizedekben nem volt. A kulturális központ/ok létrehozása európai vonatkozásban is egyedülálló jelentőségű kezdeményezés. Az ÚMFT tervezése során az igényt jelezték, s azt befogadta a tárca vezetése. A cél megvalósítása érdekében az érintett önkormányzatokkal a megbeszélések megkezdődtek. OKM/58. A pénzügyi források nagymértékű csökkentése következtében 2006-ban Roma Szakkollégium nem alakult, a többi szakkollégiumhoz (közművelődési, szépirodalmi stb.) fordulhattak a roma kulturális élet szereplői. A roma színházi előadások megvalósítását a Művészeti Főosztály támogatta. Forrást az ÖTM biztosított. OKM/60. A tárca tárgyalásokat folytatott a Rádió C működésének folyamatos támogatása, a tárca vagy az országgyűlés külön során történő megjelenítése, illetve országos vételkörzetűvé alakítása érdekében.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 1. Általános értékelés Készítette: dr. Horváth Melinda



127


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak (ÖTM) a Kormányzati Program összesen kilenc feladatot írt elő (2., 3., 5., 6., 11., 12., 14., 16., 28.). A tárca a 2006. évben összesen négy nevesített (5., 12, 23., 28) és három általános utalású (2., 3., 6.) feladat megvalósulásáért volt felelős. 2. Részletes beszámoló ÖTM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. ÖTM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. ÖTM/5 ÖTM/5/1 Az önkormányzati szakterület a közigazgatási hivatalokkal és a MEH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya közreműködésével az I. félév folyamán megszervezte a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők és a polgármesterek tanácskozássorozatát, melynek fő témája a kisebbségi törvény módosításának és a kisebbségi önkormányzati választások új eljárási rendjének megismerése volt. Emellett tájékoztatást adtak a közigazgatás korszerűsítésének időszerű kérdéseiről, a kisebbségi önkormányzatok működésével összefüggő törvényességi ellenőrzés tapasztalatairól. A tizenkét helyszínen megrendezett tanácskozáson a részvétel megyénként eltérő volt. A meghívottak 30-45%-ban vettek részt. (Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 70-90%-os volt a megjelenés.) A polgármesterek és a kisebbségi önkormányzati vezetők számára szervezett tanácskozás-sorozat, mely a képzésüknek tekinthető, a résztvevők számára térítésmentes volt. ÖTM/5/2 Az önkormányzati szakterület a kialakított információs csatornáin keresztül folyamatos tájékoztatást nyújtott az önkormányzatokat, illetve a kisebbségi önkormányzatokat érintő hazai és uniós pénzügyi forrásokból elnyerhető támogatási lehetőségekről. Kiemelkedő jelentőségű, széles társadalmi rétegeket érintő pályázati felhívás esetén az elektronikus kapcsolattartás eszközeivel nem rendelkező önkormányzatokat postai úton értesítették. ÖTM/6. A tárca a társadalmi segítők támogatására szolgáló fejezeti kezelésű és a pályázati úton felhasználható előirányzatának pályázati céljai között 2006-ban is szerepelt az emberi és a kisebbségi jogok védelme, az egyenlő esélyek megteremtésének elősegítése, hangsúlyosan a roma kisebbség tekintetében. A teljes megítélt támogatás 15%-át kapták roma civil szervezetek. ÖTM/12. ÖTM/12/1 A középiskolás roma fiatalok rendészeti pályára irányító táborát 2006. júniusában is megszervezték. A negyven résztvevő kiválasztására nyilvános pályázat útján került sor. A tábor során a résztvevők áttekintést kaphattak a rendészeti pálya sajátosságairól, a bekerülés feltételeiről, különös tekintettel az alkalmassági követelményekre. Az egyhetes tábor valamennyi résztvevője jelentkezett rendészeti oktatási intézménybe. A tábor a résztvevők számára térítésmentes volt. Készítette: dr. Horváth Melinda



128


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------ÖTM/12/2 A tárca a 2005/2006. tanévre is megszervezte a Vodafone Magyarország Alapítvány és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatásával negyven roma fiatal számára az érettségire / felsőfokú tanulmányokra felkészítő 210 órás tanfolyamot, mely a résztvevők számára térítésmentes volt. A fiatalok az utazási költségtérítés mellett ingyenesen kapták a jegyzeteket, részt vehettek próba-érettségin, tanulási módszertani és személyiségfejlesztő tréningeken. A hallgatókból tizenhárom fő rendészeti oktatási intézményben (egy-egy fő a Rendőrtiszti Főiskolán és a Nemzetvédelmi Egyetemen), tizenhárom fő más felsőoktatási intézményekben kezdte meg tanulmányait. ÖTM/23 A roma fiatalok sportolási lehetőségének bővítése érdekében a tárca együttműködött a Magyar Labdarúgó Szövetség Kisebbségi Bizottságával és a Farkas Flórián Alapítvánnyal. A magyar cigány labdarúgó válogatott sikeres szerepléseinek és az utánpótlás nevelésének céljából roma sportreferenst alkalmaz a tárca. ÖTM/28. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyi felelős.

Pénzügyminisztérium 1. Általános értékelés A Pénzügyminisztériumnak (PM) a Kormányzati Program összesen öt feladatot ír elő (2., 3., 6., 11., 14.) valamint a Korm. határozat 5. pontja szintén feladatot határoz meg a PM számára. Ezek közül a tárca a 2006. évben három általános utalás feladat (2., 3., 6.) végrehajtásáért volt felelős. A Pénzügyminisztériumtól beszámoló a Kormányzati Program egyetlen pontjához sem érkezett. 2. Részletes beszámoló PM/2. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. PM/3. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. PM/6. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium 1. Általános értékelés




129


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak (SZMM) a Kormányzati Program összesen negyvenegy feladatot ír elő (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 29., 31., 32., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 51., 52., 53., 57., 59., 60., 61., 62.). A tárca a 2006. évben tizenkilenc nevesített (1., 4., 7., 8., 9., 12., 21., 22., 29., 32., 36., 38., 41., 42., 43., 44., 52., 53., 57.) és három általános utalású feladat (2., 3., 6.) megvalósításáért volt felelős. 2. Részletes beszámoló SZMM/1. A feladat végrehajtásáról a Külügyminisztérium tájékoztatója számol be. SZMM/2. A szaktárca és a Foglalkoztatási Hivatal kezdeményezésére a Pécsi Regionális Képző Központ közreműködésével valósult meg 2006. április-június között „A romák foglalkoztatási diszkriminációjának csökkentésére irányuló kísérleti képzési program” a munkaügyi szervezet munkatársainak és a munkáltatók képviselőinek bevonásával (120 fő). A diszkrimináció csökkentését célzó képzést, tréninget egy empirikus kutatás előzte meg, melynek célja annak megismerése volt, hogy milyen módon valósul meg a munkáltatók részéről a roma munkavállalókkal szembeni – rejtett vagy nyílt — diszkrimináció. A kutatási eredmények beépültek a képzési programba. A program zárásaként két kiadvány készült, amit egyrészt a kutatásban résztvevő vállalatok, másrészt a megyei munkaügyi központokon keresztül az álláskeresők kaptak meg. A munkavállalók a munkajogi kérdéseken túl a diszkriminációval és kezelésével; a munkaadók pedig az egyenlő bánásmód követelményeiről tájékozódhatnak a füzetekből annak érdekében, hogy a foglalkoztatási diszkrimináció csökkenthető legyen. A program 27,3 millió forint ráfordításból valósult meg. SZMM/3. A 2006. évben a munkaügyi központok által szervezett, a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált és központi keretéből támogatott 25 komplex munkaerő piaci programban becsléseink szerint 1003 fő roma származású álláskereső vett részt, a roma származású résztvevőkre fordított becsült forrás 501,3 millió forint. SZMM/4. A fenti cél elérése érdekében külön pályázati rendszer kidolgozását a tárca nem tartotta szükségesnek, hiszen a nevezett szervek együttműködése céljaik egybeesésekor, érdektalálkozás révén valósulnak meg. SZMM/6. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentési kötelezettségével összefüggő, hatáskörét érintő, romákkal kapcsolatos diszkriminációs ügyet a tárgyévben nem észlelt. A Kormányhatározatban foglalt feladatok teljesítésével összhangban, a munkaügyi központok tájékoztatóin, a roma kisebbség munkáltatói és munkavállalói számára számos alkalommal nyújtottak a munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokról, az alkalmi munkavállaló könyvvel történő foglalkoztatásról tájékoztatást. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz az elmúlt két év alatt összesen 1083 kérelem, diszkriminációs panasz érkezett. A 2006-ban határozattal lezárt eljárások (202) kezdeményezői legnagyobb arányban (22 százalék) a roma etnikumhoz tartozó kérelmezők, megelőzve a női nemhez tartozás, az anyaság, illetve a fogyatékosság miatt panaszt Készítette: dr. Horváth Melinda



130


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------benyújtókat. 2006-ban 27 jogsértést megállapító határozatból öt esetben állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a panaszos roma kisebbséghez tartozása miatt. A hatóság által elbírált ügyekben megállapítható, hogy a roma kisebbséget főként a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során éri diszkrimináció, valamint, hogy szinte kizárólag a roma kisebbséghez tartozókat érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben. SZMM/7. A feladat végrehajtásáért az IRM az első helyen felelős. SZMM/8. A célirányos szakmai fórum megrendezésére 2006-ban nem került sor. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság fennállása óta minden évben elkészítette az esélyegyenlőség megsértéséről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló beszámolóját. A hatóság, 2006-ban a Cigányügyi Tárcaközi Bizottsági ülésen tapasztalatairól tájékoztató előadást tartott. SZMM/12. A feladat végrehajtásáról az ÖTM tájékoztatója számol be. SZMM/21. A szociális földprogramról szóló tájékoztatás a FVM beszámolójában szerepel. SZMM/22 A feladat végrehajtásával kapcsolatban a tárca nem adott információt. SZMM/29. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. SZMM/31. A munkaügyi központok továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak a többségében alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzettséggel nem rendelkező társadalmi rétegek reintegrációjára. A hátrányos helyzetű rétegek képzésének elősegítését a szakképzés megkezdéséhez szükséges felzárkóztatást, többfokozatú, moduláris rendszerű szakmai képzést és munkatapasztalat-szerzést, álláskeresési tréninget is magában foglaló komplex programokkal igyekeztek biztosítani, illetve fejleszteni. A munkaügyi központok a képzéseknél az integrált jelleg megőrzésére törekedtek. Az egyes tanfolyamokon a romák részvételi aránya és létszáma ezért tág határok között mozgott. A magasabb iskolai végzettséget igénylő belépési feltétellel bíró képzések esetében alacsonyabb a roma álláskeresők becsült részvételi aránya. Az alapfokú, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséget kívánó belépési feltételt igénylő (pl.: fakitermelő) képzésben viszont 90-100%-ot is elért a roma származásúak képzésbe bevont aránya. A munkaügyi központok beszámolói alapján 2006. évben a roma álláskeresők munkaerő-piaci képzésére fordított becsült forrás 745,9 m Ft volt, amely 3.611 fő képzését biztosította. A „Lépj egyet előre” központi program keretein belül is célként fogalmazódott meg a felzárkóztató képzést követő első szakma megszerzésének lehetősége. Bár nem áll rendelkezésre pontos adat a kisebbségek részvételi arányára vonatkozóan, a képzők, illetve a program mentorainak becslései alapján az akkreditált illetve felzárkóztató képzésekbe bevont 324 fő közel 40%-a (129 fő) roma származású. Jelentős a szakképzésbe bevont roma származásúak aránya is, becsléseink szerint eléri a képzésbe vont létszám 15%-át. Készítette: dr. Horváth Melinda



131


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------„A halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek társadalmi befogadását és foglalkoztatását elősegítő központi program” kiemelten a romák és a fogyatékossággal élők képzésére irányult, jelentősen növelve elhelyezkedési esélyüket, segítve munkaerő-piaci és társadalmi integrációjukat. A program tartalmi elemei voltak: • felkészítés a képzési programban való részvételre; • szükség esetén a szakképzés megkezdéséhez szükséges felzárkóztató képzés biztosítása; • munkaerő-piacon keresett szakképzettség, szakmai ismeret megszerzésének biztosítása; • digitális alapműveltség biztosítása; • mentális állapot javítása; • a munkaerő-piaci érvényesülést segítő ismeretek átadása; • elhelyezkedésük támogatása (munkaadók tájékoztatása, pl.: konferencia szervezése). A HEFOP 3.5.1 tananyag fejlesztési projektjén belül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és a regionális képző központok– többek között – a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegek számára tananyag csomagokat fejlesztettek ki, pl. kerámiakészítő, famegmunkáló, motorfűrész-kezelő, parkgondozó, zöldség- és fűszernövény termesztő szakmákban. A tananyagcsomagok tartalmazzák a modulfüzetet (tanulási útmutatót), az előzetes tudás mérésére is alkalmas ellenőrző feladatokat, a modulzáró feladatokat, a tanulást támogató kiegészítő elemeket (CD-k, videofilmek, tanulói és instruktori segédletek, stb.). A Roma közösségfejlesztő asszisztensi képzést a regionális képző központok a roma ügyek hatékony képviseletének ellátása érdekében minden régióban megvalósították, a végzett hallgatókat több helyen is Regionális Munkaügyi Központok kirendeltségein, önkormányzatoknál alkalmazzák. SZMM/32. A munkaügyi központok minden esztendőben indítanak számítástechnikai képzéseket, illetve képzéseik jelentős részében önálló modulként ezen ismeretek szerepelnek. Tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzetűek kiemelt célcsoportot képeznek a munkaerő-piaci képzések támogatásánál, ezért, mint minden képzés, így az informatikai képzések esetén is e csoport támogatása elsőbbséget élvezett. A saját régiójában valamennyi regionális képző központ részt vett az informatikai alapműveltség, a digitális írástudás fejlesztésében. Egyes tanfolyamok kifejezetten informatikai jellegűek, más képzésekben számítástechnikai alapműveltség fejlesztése a tanfolyamok egy-egy modulja keretében valósult meg. A Regionális Képző Központok képzési programjaik közt a hátrányos helyzetű rétegek számára számos informatikai alapműveltség megszerzésére irányuló, a számítógép felhasználói szintű kezelését biztosító képzést HEFOP 3.5.1 program keretében elkezdték a távoktatásban megvalósuló képzések tematikáinak kidolgozását. Cél, a Magyarország versenyképességének fokozása, megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő biztosításával. Az információs társadalomba való bekapcsolódás egyik feltétele az informatikai alapműveltség és a digitális írástudás megléte. Az informatikai képzéseken jellemzően magasabb a belépéshez szükséges iskolai végzettség, ezért az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma álláskeresők e képzésekben történő részvételi aránya alacsony. Készítette: dr. Horváth Melinda



132


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZMM/36. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. SZMM/37. A romákat érintő programok tervezése, szervezése és megvalósítása terén a munkaügyi és a képző központok folyamatosan együttműködtek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel. Részt vettek a programtámogató tevékenységekben, esetenként foglalkoztatási lehetőséget biztosítottak a programok munkatapasztalat szerzést célzó szakaszában. A regionális képzőközpontok „A halmozottan hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését és munkavállalását segítő program” sikeres végrehajtása érdekében kötöttek megállapodásokat roma partnerszervezetekkel. SZMM/38. A 2006. évben a munkaügyi szervezet roma integráció előmozdítására irányuló tevékenységét értékelő közös munkaértekezlet szervezésére nem került sor. SZMM/39. A munkaügyi központok által szervezett programok jelentős részében az általános iskola befejezése melletti gyakorlatszerző, támogatott közhasznú foglalkoztatás volt a legjellemzőbb. Ilyen programokat Baranyában („Kamipen”), Bács-Kiskunban („Közösen a parlagfű ellen program”, „Virágzó Mélykútért program”), Komárom-Esztergomban („Egészséges életmódért Roma Foglalkoztatási Program”) Tolna megyében („Hulladékkezelési és Környezetrendezési Program”) szerveztek. A munkaügyi központok több helyi költségvetési és civil szervezettel partnerségi együttműködésben - PHARE, Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program, illetve EQUAL program keretében - számos hátrányos helyzetű, köztük a romák életesélyeinek javítását célzó kezdeményezésben vettek részt. A nyertes pályázatok a romák élethelyzetének, foglalkoztathatóságának javítását célozták. Regionális Képző Központok A Debreceni Regionális Képző Központ a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központtal (MMK) közösen indított, - elsősorban roma fiatalok részére - a Pedagógiai asszisztens képzést. A hallgatók gyakorlati idejüket abban az iskolában töltik, ahol a képzés befejezése után az MMK támogatásával elhelyezkedhetnek. Miskolcon 2006-ban fejeződött be a Humánerőforrás Operatív Program 2.3.1 „Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása” keretében három projektjük képzési szakasza, melyben támogatott partnerként, konzorciumi tagként vettek részt. Programjaikkal foglalkoztatással összekapcsolt gyakorlati jellegű OKJ-s képzéseket valósítottak meg hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, tartós munkanélküli, elsősorban roma származású célcsoport számára. Ács–állványozó, az Asztalos, a Falukertész, a Famegmunkáló, a Motorfűrész-kezelő, a Hulladékgyűjtő, a Kőműves, a Parkgondozó, a Szobafestő–mázoló és tapétázó, a Szőnyegszövő, valamint a Vízvezeték- és központi fűtésszerelő képzésekben összesen 180 fő vett részt, melynek kb. 60%-a fiatal, roma származású volt. Eredményes OKJ vizsgát tett összesen 165 fő. Jelenleg a programok foglalkoztatási szakasza zajlik a fő pályázók (önkormányzatok, település szövetség, illetve egyesület) szervezésében. Nyíregyházán, Szombathelyen, Pécsett is a képzőközpontok számos szakmai képzést bonyolítottak. Ilyenek voltak pl. a Fakitermelő, Mezőgazdasági gépkezelő (traktor), Faipari gépmunkás, Épületburkoló, Szobafestő, Baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás,




133


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Hegesztő, Zöldség- és gyümölcs feldolgozó, Településihulladék-gyűjtő és –szállító. A Kosárfonó és fonott bútorkészítő, Dísznövény kertész, Varrómunkás, ECDL Start-képzések. Az ESZA Kht. 2006. évi feladata a kormányhatározat összefüggésében a HU2002/000315.01.04 és HU2003/004-347.05.03 „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” című Phare-program végrehajtása, azok lezárása. A program összesen több mint 2900 nagyrészt roma származású tartós munkanélkülinek biztosít foglalkoztatást, képzéseket és munkaerő-piaci re-integrációs szolgáltatásokat. A program legfontosabb célkitűzése a tartós munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyből élő emberek foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci integrációjának elősegítése volt, különös tekintettel a roma népességre. A program célkitűzései két komponens keretében valósultak meg: az I. komponens a tartós munkanélküliek foglalkoztatását és komplex munkaerő-piaci (re)integrációját volt hivatott elősegíteni a szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett; míg a II. komponens a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma tartós munkanélküliek munkaerő-piaci (re)integrációját, életkörülményeik és szolgáltatásokhoz való hozzáférésük javítását célozta meg, segítve ezzel a romák életkörülményeinek javítását. A programban mintegy 1750 roma vett részt, a felhasznált forrás részarányosan mintegy 3,9 Mrd Ft volt. OFA programok Az OFA 2006 évben is éves munkatervben meghatározott és jóváhagyott kísérleti programokat bonyolított többek között a roma álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. Hat, célirányosan, romákra irányuló pályázati programot írt ki 2006-ban. Az OFA 2000-ben indított, de 2006-ban még futott programjai összesen 14 db. A programok munkahelyteremtésre, munkahelymegtartásra, képzésre, munka-erő piaci szolgáltatások nyújtására, munkaközvetítői tevékenységre stb. irányultak. Az érintett roma létszám meghaladja a 2200 főt, a felhasznált forrás összege a hat évre vonatkozóan több mint 2 Mrd Ft, 2006-ban mintegy 440 millió Ft-ot költött az OFA roma programokra. OFA- programok: A roma zenészek foglalkoztatása című program, a Roma származású munkanélküliek közoktatási intézményekben történő foglalkoztatása, képzése program, Roma munkaerő-piaci Szolgáltató Hálózat, Roma Foglalkoztatási Program, Telepes Program, Kisvállalkozások munkahelyteremtő programja. SZMM/40. A közhasznú foglalkoztatás az ország két legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiójában, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön biztosított a legtöbb roma munkanélkülinek munkalehetőséget. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5.200 fő, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében 2.744 fő vett részt közhasznú foglalkoztatásban, de Somogy, Heves és Hajdú-Bihar megyékben is ezer főt meghaladó volt a létszámuk. Az összes közhasznú munkavégzésben foglalkoztatott roma részarány átlagosan 25%-ra tehető. A közhasznú foglalkoztatás során végzett főbb kommunális tevékenységek: közterületek karbantartása, kertészeti munkák, parlagfűirtás, csatornatisztítás, ár- és belvízvédelem, közintézmények karbantartása, illegális szemétlerakók megszűntetése. Nem kommunális tevékenységek: egészségügyi és szociális gondozás, házigondozás, művelődési és közoktatási feladatokhoz kisegítő személyzet, egyéb tevékenység (adminisztrációs, informatikai, állatvédelmi stb. feladatok). A munkaügyi központok becsült adatai alapján közhasznú munkavégzés keretében több mint 17.000 fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg, a ráfordított összeg mintegy 3 Mrd Ft volt.




134


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A 2006. évi közmunkaprogramokban a munkanélküli és a szociális segélyben részesülő aktív korú munkaképes roma lakosság létszáma a megelőző évhez hasonló nagyságrendet képvisel. A közmunkaprogramok segítségével a megélhetés (legalább a minimálbér) biztosítása, egyszerűbb betanító jellegű képzésekkel a munkaerő-piaci esélyek javítása volt tavaly évben is a cél. A közhasznú és közmunkaprogramokban való részvétel sok esetben szakképesítés megszerzését is biztosította. Többnyire a regionális képző központok az önkormányzatok igénye alapján szervezik az ilyen jellegű képzéseket. (pl. Parkgondozó - Jánoshida, Parkgondozó - Hosszúpályi.) A legfontosabb közmunkaprogramok a szociális közmunkaprogram, az erdészeti, a vízügyi, vasúti, autópálya építési, parlagfű mentesítési közmunkaprogramok voltak. 2006. évben a közmunkaprogramokban résztvevők száma mintegy 21 ezer fő, a ráfordított pénzösszeg megközelíti a 7,8 Mrd Ft-ot. A romák létszámát a Közmunkatanács mintegy 50%-ra becsüli, a romákra fordított Ft összeg is mintegy 4 Mrd Ft-ra tehető. SZMM/41. A monitoring eredmények összesített mutatókat tartalmaztak, meghatározott célcsoportok szerinti mutatókat a feldolgozás alapján nem képeztek. A munkaügyi központok képzési osztályai által működtetett monitoring rendszer adatainak objektív értékelése több okból is igen nehéz. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyomon követési kérdőívei a képzést követő 3 és 12 hónapban kerültek kiküldésre a végzett hallgatók részére. A kérdőíven szereplő kérdések a képzés minőségével, eredményességével való megelégedettség mérésére és a szerzett kompetenciák hasznosíthatóságára irányultak. A rendelkezésre álló adatok szerint az elhelyezkedési arány 40-60 %. Etnikai alapú adatokat a nyomon követés nem tartalmazott. A képzési programokba bekapcsolódók jelentős hányada (kb. 40-50%-a tanfolyami szakiránytól függően) tartósan álláskeresőnek minősült, akik között meghatározó számban voltak romák. SZMM/42. Bács-Kiskun, Békés, Baranya, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék egy-egy, Vas és Zala megyék két-két EQUAL pályázat elkészítésében és végrehajtásában működtek közre fejlesztési partnerként, illetve biztosítanak humán szolgáltatásokat. A projektek célja a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése, a befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása volt, melyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és esélyegyenlőség szempontjából érintett emberek álláshoz juttatását és munkában maradását segítették. A Békéscsabai Regionális Képzőközpont közreműködésével bonyolódó EQUAL REGI-NET projekt közvetlen célja a munkahelyi belépés-beléptetés, a munkaköri felkészülés-felkészítés és a munkában maradás-tartás egymásra épülő folyamatát alkotó innovatív eszközök, módszerek, eljárások összehangolt fejlesztése volt. A modell fenntarthatósága érdekében közvetlen cél a munkahelyre hosszabb szünet után visszatérők, a hátrányos helyzetű alkalmazásban állók és a megváltozott munkaképességűek munkahelymegtartó képzési, foglalkoztatási és segítő (mentori) hálózatának összehangolt dél-alföldi létrehozása, a modellfejlesztés és a regionális hálózatépítés tapasztalatainak, eredményeinek hazai és nemzetközi szintű terjesztése volt. A projekt közvetett célja a hálózati együttműködéssel új fejlesztési minőségként létrehozott modell, mint hatékony gyakorlat átadása az új európai és a nemzetközi foglalkoztatáspolitika számára. Készítette: dr. Horváth Melinda



135


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Nyíregyházi Regionális Képző Központ konzorciumi tagként kapcsolódott szintén egy EQUAL Fejlesztési Partnerségbe. A program fő célcsoportját a halmozottan hátrányos helyzetű, az iskolarendszerből lemorzsolódott, roma és nem roma fiatalok jelentették. Egy csoport sikeres OKJ-s vizsgát tett bolti eladó szakmából, illetve 9 fő eredményesen vizsgázott az ECDL két moduljából. A Pécsi Regionális Képző Központ is együttműködő partner volt az EQUAL-2.2.1-2005-100014/1.0 számú „Tolerancia Erősítő Innovatív Szövetség E/35 projekt végrehajtásában. A projekt konkrét működési területe: innovatív szolgáltatási rendszer létrehozása és működtetése a munkaerőpiac „tripartit” rendszerében: diszkriminációmentes munkaerő- kiválasztás, fizikai és kommunikációs akadálymentesítés, humánerőforrás fejlesztése, folyamatos szakmafejlesztés, foglalkoztathatóság növelése, munkába közvetítés, utógondozás a célcsoport részére. A partnerség tagjai között szerepelt roma civil szervezet is. A projekt 50 fő szakmai képzését és 30 fő munkába segítését valósította meg. SZMM/43. A roma fiatalok körében az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya még mindig magas. Az általános iskola 7-8. évfolyamának befejezését, valamint a felzárkóztatást követő, szakképesítés megszerzését célzó képzések belépési feltétele az általános iskola befejezett 6. osztálya. A jelentkezők zöme 2006- ban is a belépési feltétellel sem rendelkezik. A roma álláskeresők képzésben való részvételét egyéb más tényezők is akadályozzák. Ilyen a nők esetében a korai gyermekvállalásból és a családon belül betöltött, a férfiak esetében a hagyományos családfenntartó szerepből adódó kötöttségek. A Humánerőforrás Operatív Program 1.1. intézkedése keretében (Munkanélküliség megelőzése és kezelése) bonyolított képzési programok többnyire a munkaügyi központok és a képző központok közös szervezésében bonyolódtak. Becsléseik szerint az intézkedés keretében képzésbe bevont roma származásúak aránya 11% körüli (947 fő), mely létszám 40%-a (közel 380 fő) a fiatalabb korosztályhoz tartozik. A programban inaktív fiatalok és regisztrált munkanélküliek vettek részt. Miskolcon 15 roma érintettségű képzésben (Fonottbútor-készítő, Varrómunkás, Eljárás szerinti hegesztő, Minősített hegesztő, Építőipari (lakás) karbantartó, Fakitermelő, Házi szociális segítő, Kisgépkezelő, Kőműves, Könnyűgépkezelő, Parkgondozó, Sütőipari munkás, Szárazépítő és Virágkötő szakmákban) 212 fő került beiskolázásra. A résztvevők kb. 15-30%-a volt roma származású. Pécsett a HEFOP 1.1-es intézkedés célirányos programja a fiatalok (16-30 év között), a tartósan munkanélküliek, a 30 év felett; illetve a még nem tartósan nyilvántartott munkanélküliek, a regisztrált álláskeresők, és az inaktív személyek munkaerőpiacra való be,és visszajutását segítette elő. A program lehetőséget teremtett az elhelyezkedéshez, megfelelő képzettséget és versenyképes tudást biztosított, egyes esetekben konkrét munkalehetőséghez is hozzásegítette az álláskeresőket. A program legfontosabb célja a hosszútávon való elhelyezkedésben való segítségnyújtás, a munkaerőpiacról való újbóli kiesés megakadályozása volt. A HEFOP programokban becslések szerint mintegy 5 ezer roma vett részt, a becsült forrás nagysága megközelítően 1,6 Mrd Ft volt. A „Lépj egyet előre” program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során az érintettek korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. Ennek megfelelően Készítette: dr. Horváth Melinda



136


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------lehetőség nyílik a már szakképesítéssel rendelkezők számára, hogy a meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítés szerezzenek a betöltött munkakörhöz kapcsolódóan, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben, valamint az érettségivel rendelkező felnőttek érettségire épülő szakmát szerezzenek. A halmozottan hátrányos helyzetűek számára, a „Lépj egyet előre” program keretében Pécsett 19 képzést szerveztek mintegy 300 fő részvételével. A regionális képzőközpontok által 2005-ben indított és 2006-ra áthúzódó képzési programokban összesen 6061 fő vett részt. A résztvevők 2/3-a vallotta magát romának, megközelítően 3400 fő. A teljes képzésre fordított forrás összege meghaladja az 1,4 Mrd Ftot. SZMM/44. 2006-ban folytatódott a „Roma foglalkoztatás szervező menedzserek határozott idejű továbbfoglalkoztatása” központi program, melynek keretében a roma lakosság munkaerőpiaci és társadalmi integrációjának elősegítése érdekében országos hálózatot alkotva dolgozott 16 fő diplomás roma foglalkoztatás-szervező munkatárs. A hálózat segíti a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszer, a civil szervezetek együttműködését, figyelemmel kíséri a megyékben, kistérségekben folyó, a cigányságot érintő, a foglalkoztatásukat, munkaerő piaci integrációjukat segítő programok megvalósulását. A minisztérium és a munkaügyi szervezet – a fentiek szerint – a romák munkaerő-piaci integrációjára mindösszesen, mintegy 16,7 Mrd Ft-ot költött az alábbiak szerint: • közmunkaprogramokra fordított összeg (4 Mrd Ft) • közhasznú munkaprogramokra fordított összeg (3 Mrd Ft) • munkaügyi központok képzésekre fordított forrásösszege (746 millió Ft.) • képző központok által költött források (1, 4 Mrd. Ft.) • ESZA Kht. 2006 évre eső forrásösszege (3,9 Mrd Ft) • EQUAL-program 2006. évre eső forrása (3,7 Mrd Ft). Az aktív eszközökkel, humánszolgáltatásokkal, képzésekkel elért roma létszám megközelíti a 40 ezer főt. SZMM/51. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. SZMM/52. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. SZMM/53. A feladat végrehajtásáért az OKM az első helyen felelős. SZMM/57. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2006-ban 60 millió Ft keretösszeggel hirdette meg Roma Kulturális Alap pályázatot, az országban működő cigány kisebbségi önkormányzatok, vagy olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező roma kulturális és művészeti tevékenységet folytató szervezetek részére. Pályázhattak olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező roma kulturális és művészeti tevékenységet folytató szervezetek, melyek bírósági nyilvántartásba vétellel jöttek létre, cigány kisebbségi önkormányzatok, melyek együttműködési megállapodás keretén belül a cigány kultúra, és annak értékei ápolását, megőrzését, fejlesztését, közvetítését szolgálják, valamint cigány egyéni művészek. Készítette: dr. Horváth Melinda



137


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összege eltérő volt, attól függően, hogy kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi szintű, illetve egyedien kiemelkedő program megvalósítását vállalták a pályázók A pályázati felhívásra összesen 387 pályázat benyújtására került sor. Ebből 196 szervezet és 191 a magánszemélyek által beadott pályamunka. 115 pályázatot támogatott 16,8 M Ft összeggel. Összesen 189 pályázó között 64,3 M Ft szétosztására került sor. SZMM/59. A feladat végrehajtásával kapcsolatosan a tárca nem adott információt. A tárca által a Korm. határozatban megfogalmazottak mellett megvalósított egyéb programok 1. A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja 2006-ban folytatódott a 2005-ben elindított telepeken élők lakhatási és szociális integrációját előmozdító modellprogram. A program végrehajtására a 2006. évben a központi költségvetésben 400 M forint került elkülönítésre, ez az összeg kiegészült az Országos Területfejlesztési Hivatal által átadott 70 M forinttal. A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 105 M forinttal támogatta. A 2006-ban kiírt meghívásos pályázaton újabb önkormányzatok és civil szervezetek nyertek támogatást. A program második körét 2006. szeptemberében indította el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a pályázat 2006. novemberében került kiírásra és a meghívott települések pályázatainak elbírálására és a településekkel való szerződéskötésre decemberben sor került. A 2007 végén befejezésre kerülő projektek 11 településen folynak: Egercsehi, Garabonc, Hangony, Hidas, Rudabánya, Sajóhídvég, Sóshartyán, Szomolya, Szúcs, Tunyogmatolcs, Vasboldogasszony. 2. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2006. évi tevékenysége A Közalapítvány 2006-ban összesen 115 millió Ft. keretösszegből hirdette meg pályázatait. 2.1.Közösségi ház program A pályázat célja volt az összetett közösségi funkciót (az összetett közösségi funkció: foglalkoztatási, képzési, szociális, kulturális, egészségügyi, egyéb programok, szolgáltatások) ellátó cigány közösségi házak működési költségeinek (fenntartás, belső berendezés, eszközigény, programok) részbeni támogatása. Pályázhattak a közösségi házat fenntartó cigány kisebbségi önkormányzatok, valamint egyéb cigány szervezetek, alapítványok. A pályázatok elbírálása során elsőbbséget élveztek a már legalább 3 éve működő, többcélú tevékenységet folytató közösségi házat működtető cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek, regionális központok, amelyek legalább 100 m2 alapterülettel rendelkeznek. Az egy pályázó által elnyerhető maximális támogatás összege 1 M Ft volt. A felhívás alapján 98 szervezet nyújtotta be igényét, melyből a Kuratórium 40 pályaművet részesített összesen 20,8 M Ft támogatásban. A pályázati keretösszegből fel nem használt 4,2 M Ft a kuratórium döntése alapján, átcsoportosításra került a 2006 Roma Kulturális Alapra, megemelve annak keretösszegét tekintettel a beérkezett pályázatok nagy számára. 2.2. Intervenciós pályázat Készítette: dr. Horváth Melinda



138


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A pályázat célja a cigány kisebbségi önkormányzatokat, roma civil szervezeteket, társadalmi szervezetek érintő, veszélyeztető szociális és lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatása. A támogatás elnyerésére pályázhattak cigány kisebbségi önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység, és a krízishelyzet elhárításra vonatkozóan, rendelkeznek a települési önkormányzat írásbeli együttműködési megállapodásával. Az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximum összege szintén 1 M Ft volt. A felhívás alapján 165 szervezet nyújtotta be igényét, melyből a Kuratórium a hiánypótlásokat követően 107 pályázatot vizsgált meg, és ebből 29 pályaművet részesített összesen 30 M Ft támogatásban. 2.3.Roma Kulturális Alap pályázat Kulturális Alap programjának ismertetésére az 57. pontban került sor. 2.4. Egyéb, MACIKA által végrehajtott feladatok A Közalapítvány Kuratóriuma a 2006. évi költségvetését 2006. novemberében módosította, melynek eredményeként 1 millió Ft-ot különített el a Közalapítvány 2002-2006 közötti munkáját bemutató kiadvány elkészítésére, valamint a Közalapítvány múltját, jelenét és jövőjét megvitató konferencia a szervezésére. A konferencia megtartására 2006. november 29-én került sor. A konferencia lebonyolítása és a kiadvány kiadásának összköltsége 0,5 M Ft volt. Az elkülönített költségvetési keretösszeg maradványának terhére várhatóan 2007. évben a konferencia anyaga kiadvány formájában megjelentetésére kerül. A Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Országos Felnőttképzési Tanács Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretéből 2006. decemberében 10,2 M Ft támogatást nyert cigány kisebbségi önkormányzatok, cigány civil szervezetek és a cigány többcélú kistérségi társulások azon munkatársai megfelelő szakmai felkészítésére, akik Európai Uniós támogatások megszerzésében kívánnak közreműködni. A pályázat keretében a Közalapítvány az ország hét régiójában, valamint a fővárosban szervez 1-1 hétvégét érintő 17 órás képzést. A program teljes lebonyolítására 2007. évben kerül sor. 3. A „TF052240 IDF Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez” program 2006. évi eseményei 2006. évi költségvetési előirányzat (támogatás): 15,6 M Ft 2006. évi költségvetési előirányzat (bevétel): 54,6 M Ft 2006. évi költségvetési előirányzat (kiadás): 70,2 M Ft 2006. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 21,4 M Ft (0,9 M Ft – 2005. évi) 2006. évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: 17,5 M Ft – magyar önrész, 5.561,1 EUR – világbanki támogatás 2003. szeptember 30-án egyezmény született a Magyar Köztársaság és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között, amely szerint a bank vissza nem térítendő támogatást nyújt a Magyar Köztársaságnak 347.000 USD összegben. A támogatás elsődleges célja megerősíteni a Romaügyi Hivatalt, illetve annak jogutódját, a Roma Integrációs Főosztályt. A szakmai program keretében képzések, továbbképzések, tanulmányutak valósultak meg, szakértői elemzések készültek, konzulensi szerződéskötések, illetve irodai eszközbeszerzések




139


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------történtek. A program során a részletes megvalósítás folyamatosan egyeztetésre került a Világbankkal, annak jóváhagyásával történt. A támogatás felhasználása nem kötődött költségvetési évekhez. Mind, a nemzetközi támogatás, mind a Magyar Köztársaság által biztosított önrész a program lezárultáig, 2006 végéig állt rendelkezésre. 4. XXVI/16/7/2/1 - Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása c. Átmeneti Támogatás (Transition Facility) program (Áht: 255589) 2006. évi költségvetési előirányzat: 147,3 M Ft Felhasznált előirányzat: 1,2 M Ft 2006. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 147,3 M Ft Célja a diszkriminációellenes küzdelem támogatása és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása a civil társadalom, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményfejlesztése révén. A program teljes költségvetése megközelítőleg 1338 M forint; végrehajtásának időtartama 2006 szeptemberétől 2009 novemberéig tart. A program első része egy ún. Twinning Light (ikerintézményi együttműködés) komponens, melynek célja az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése, az Európai Unió irányelveinek gyakorlatba való átültetése, a megfelelő intézmények és kormányzati stratégiák, valamint együttműködési hálózatok kialakításával, az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményfejlesztése révén. A második és harmadik rész grant (támogatási) projektek megvalósítására nyit lehetőséget. A civil szféra számára nyújt támogatást az emberi jogok és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása, a társadalmi-gazdasági fejlesztés, az oktatás és a képzés területét érintő projektek megvalósításához. 5. A 2002. évi diszkriminációellenes Phare-program a roma kisebbséggel szembeni tolerancia erősítésére A 2002/000-315.01.02 számú Program az Összetartó Társadalom megteremtéséért című Diszkriminációellenes Phare program befejezése 2006. május 31-ig történt meg. A program alapvető programpontjai (kutatási alprojekt, kommunikációs kampány alprojekt pedagógiai program alprojek ) 2005-ben befejeződtek. 2006. márciusában került sor a program eredményeit összefoglaló kétnapos zárókonferenciára a Grand Hotel Hungária Szállodában, illetőleg a kutatási komponensen belül elkészült a médiahatékonysági és oktatási hatékonysági vizsgálat. A projekt célja volt a helyi tolerancia-erősítő kezdeményezések támogatása a média, az oktatás, a foglakoztatás területén. Távlati cél, hogy a helyi programok megvalósulásával csökkenjen a munkaerőpiacon és közintézmények működésében tetten érhető diszkrimináció, és a helyi szinten megjelenő tolerancia felerősödjön. További kiemelt cél volt a médiában megjelenített roma-kép realisztikusabbá tétele, és a roma kulturális értékek széles körben való megismertetésére. 6. A Roma Integráció Évtizede Program 2006. évi fejleményei 2006-ban folytatódott a Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Tervről készült Kormány-előterjesztés tárcán belüli és tárcák közötti szakmai egyeztetés, melyet a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság is több alkalommal tárgyalt.




140


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szöveges összefoglaló A Kormány 2004 márciusában fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat a 2004-2006 közötti időszakra fogalmazza meg a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati teendőket. Elrendeli továbbá, hogy az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a tárgyévet megelőző év intézkedési terveinek szakmai és pénzügyi teljesítéséről évente március 31-ig számoljanak be a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (a továbbiakban: CTB). Ezen beszámolók alapján a CTB elnöke évente május 31ig jelentést készít a Kormány részére a kormányzati program időarányos végrehajtásának helyzetéről és a CTB működéséről. 2005. márciusában került sor a Korm. határozat 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozattal történő módosítására (a továbbiakban: Módosítás). A tárcák eredményeinek a korábbiaknál megalapozottabb értékelése érdekében a Korm. határozat 5. pontja elrendelte ugyanis egy új, egységes szakmai beszámolórendszer kiépítését. Az ennek megfelelően megszületett Módosítás mellékletei határozzák meg jelen beszámoló tartalmi követelményeit, valamint a Korm. határozat végrehajtására vonatkozó, a tárcák által készített éves intézkedési tervek egységes szempontrendszerét. A Módosítás értelmében a Korm. határozat mellékletében történő változtatások eredményeként: - megváltozott a tárcák adatszolgáltatási kötelezettségének rendje, mely kísérleti jelleggel már a 2004. évi jelentés elkészítésekor a Korm. határozat új 2. és 3. sz. melléklete szerint alkalmazásra került; - a 2005. évtől kezdődően a tárcák és az országos hatáskörű szervek éves intézkedési terveiket a Korm. határozat új, 4. számú melléklete szerinti egységes tervezési szempontrendszer szerint készítették el; A jelentés célja, hogy tájékoztassa a Kormányt az egyes tárcák által a 2004-2006 közötti időszakban a romák társadalmi integrációjának, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentésének elérése érdekében tett intézkedésekről. A beszámolók minden évben elkészültek, korábbi felsővezetői döntések alapján azonban azok a Kormány napirendjén nem szerepeltek. Éppen ezért a jelentés a három évre vonatkozóan összevontan kerül benyújtásra a Kormány elé. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi struktúrában az elmúlt időszakban több változás is történt, minden évben az éppen akkor aktuálisan működő tárcák Készítette: dr. Horváth Melinda



141


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

nyújtották be a beszámolókat, és a jelentés is ennek megfelelően készült el. A 2004. és 2005. évre vonatkozó jelentést a CTB külön-külön is megtárgyalta, míg az összevont jelentés – figyelembe véve, hogy 2006 decemberétől a CTB megszűnt és helyette a Roma Integrációs Tanács jött létre – a RIT augusztus 23i napirendjén szerepelt. A jelentés a szaktárcák – a Korm. határozatban megfogalmazott szempontok alapján megírt – beszámolóinak figyelembevételével készült. A melléklet szerinti jelentés első része a tárcabeszámolók általános értékelését, a kormányzati program fő területeinek áttekintését tartalmazza. Ezt követik a tárcák részletes szakmai beszámolói; a 2004. évre vonatkozóan a jelentés 1. számú függelékében, a 2005. évre vonatkozóan a 2. számú függelékben, míg a 2006. évi beszámolókat a 3. számú függelék foglalja össze. A szakmai beszámolók általános értékelést és részletes beszámolót egyaránt tartalmaznak. A tárcabeszámolók értékelésének rövid összefoglalása A jelentés a Korm. határozat által megfogalmazott Kormányzati Program teljes időszakáról ad képet. A Kormányzati Program megvalósításáról szóló beszámolók a Kormány által meghatározott intézkedéseken és feladatokon túlmenően is tartalmaznak vállalásokat; a Kormányzati Programhoz kapcsolódó önként vállalt további intézkedéseket. A beszámolók szöveges és számszerű elemzése alapján megállapítható, hogy a 2003. évi forrásokhoz képest (tervezett forrás mintegy 11.969 M forint, tényleges ráfordítás 16.714 M forint) a 2004. évre a roma integrációs feladatok megvalósítására összesen a tárcák által tervezett forrás 10.421,4 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg 20.834,5 M forint. A 2005. évre a tervezett forrás 49.132,2 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg pedig 21.770,7 M forint volt. A 2006. éves beszámolóban részben a Kormányzati struktúrában bekövetkezett változások miatt, részben pedig azért, mert egyes szaktárcák romákra szánt külön forrásokat nem jelöltek meg, a tervezett forrás mindösszesen 552,2 M forint volt. A ténylegesen felhasznált összeg mintegy 24.446,2M forint volt. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez az összeg sok esetben becsült adat, a romákra ténylegesen fordított összeg az egyes programok jellege, vagy a költségvetés szerkezete miatt nem számszerűsíthető pontosan. A számszerű adatok, indikátorok hiánya számos esetben még nem ad teljes értékelésre lehetőséget, amely mögött részben az a probléma húzódik meg, hogy az egyes programok sok esetben nem elkülönített forrásból kerülnek finanszírozásra, a tárcák nem rendelkeznek külön költségvetési sorral a Kormányzati Program feladatainak megvalósításához.




142


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Kormányzati Program megvalósítása során az elmúlt éveket értékelve megállapítható, hogy javult a meglévő források felhasználásának hatékonysága. A forráskoncentráció eredményeként, valamint a koordinált tervezésnek köszönhetően egyértelműen körvonalazódott a kormányzati, tárcaközi együttműködés. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság működéséről Az 1048/1999. (V. 5.) Korm. határozattal a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése, valamint a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomag koordinatív végrehajtása érdekében, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek ez irányú tevékenységének összehangolása céljából létrejött Cigányügyi Tárcaközi Bizottság a három évben összesen tizenöt alkalommal ülésezett. A CTB napirendjén szerepelt többek között a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program végrehajtásának kérdése; a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben lakók életesélyeinek javítására irányuló kormányzati program; a Roma Integráció Évtizede Program, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Terv roma horizontális céljainak megtárgyalása. Kérem a Kormányt, hogy a jelentést fogadja el. Budapest, 2007. szeptember „…” Dr. Lamperth Mónika




J E L E N T É S. a Kormány részére

Recommend Documents