Jegyzőkönyv készült 2007. január 18-án a Budapest XIII. kerület Béke tér 1. I. emelet 113. szám alatti képviselő-testületi ülésteremben, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14,00 órai kezdettel megtartott első – soros – üléséről. Jelen vannak: Alpern Julianna, Bodorné Farkas Zsuzsanna, Borszéki Gyula, Döry Miklós, Erdős László, Füleki Balázs, Germánné Dr. Vastag Györgyi, Harrach Tamás, Hiszékeny Dezső, Holopné Schramek Kornélia, Horváth Olivér, Karácsonyi Zoltán, Kosztolányi Rita, Kovács Péter, Kugyela Attila, Magos Péter, Merker Dávid, Nagy Lajos, Rajacsics László, Sági Judit, Spaller Endre, Stumpf István, Szabadai Viktor, Szabó Eszter, Szabó György, Szederkényi András, Szücs Péter, Takács Ferenc, Dr. Tóth József, Tóth Péter, Urbán-Szabó Sándor, Varga Zalán (32 fő) Távolmaradását előzetesen jelezte: Gubicza Katalin (1 fő) Távolmaradását előzetesen nem jelezte: Jelen van még: Varga Zsanett, Georgopulosz Hrisztosz, Héjj Attilánné, Erni Péter, Lovas Sándorné, Osztoics Péter, Bjelik György, Dr. Sinka József, Urbánné Németh Gyöngyi, Arató György, Baksa Gábor, Csonka Tamás, Ferenczi Gézáné, Forgóné Kroboth Zsuzsanna, Karácsonyi Magdolna, Liczek Péter, Dr. Palatka Lívia, Szabó László, Gellért Lajos, Alaxai Lászlóné, Csiga Gergely, Fejér Józsefné, Fűrész Tünde, Juhász György, Magyari Melinda, Müller Károly, Dr. Prechlik Lajosné, Polgár Ernő, Rákos Bertalan, Bernát Zoltán, Brecska Zoltán, Dallos Gyula, Helembai Mihály, Dr. Kósa János, Kuruc László Dr. Tóth József: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja a határozatképességet. Az ülést megnyitja. Bejelenti, napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Spaller Endre „Felkészültség és felelősség” címmel. Megadja a szót. Spaller Endre: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésén történteket kívánja ismertetni. A Bizottság döntött egy telek eladásáról. A Dunyov utca - Váci út sarkán van az Önkormányzatnak egy telke, azon van egy épület, ezt kívánja az Önkormányzat értékesíteni. Ennek ára 97.000.000 Ft + ÁFA úgy, hogy 88.000.000 Ft ebből a szanálás. Ez azt jelenti, hogy az Önkormányzatnál kevesebb, mint 10.000.000 Ft marad. Ennyiért adnak el tehát egy olyan telket, ami az Árpád-hídi metróállomástól két percre van; amely panorámás, az azon épített irodaházból szinte a Deák térig el lehet látni; ahol a beépítési lehetőségek százaléka meglehetősen magas; ami a körgyűrűn belül van. A Bizottság tagjainak többsége - a többségi oldalon ülők is - azt támogatta, hogy a beruházó, illetve a vevő állja a szanálási költséget. Így összességében 97.000.000 Ft maradt volna az Önkormányzatnál. Egy ilyen irányú módosító javaslata volt, amit eleinte a többség elfogadott, és így is került megszavazásra a napirendi pont. A bizottsági ülés végén derült ki az, hogy „rossz döntést hoztak”, kellene hozni egy másikat, amely szerint a szanálási költséget a vételárból az Önkormányzat fizeti. Így már nem tudta támogatni a napirendi pontot. Úgy véli, az eset kapcsán nemcsak az említett vagyonelem viszonylag áron alul történő értékesítéséről lehet beszélni, hanem arról is, hogy a többség - akinek mindig kötelessége az előterjesztések megszavazását biztosítani - nem volt tisztában azzal, hogy pontosan mennyiért adják el az ingatlant, és pontosan ki, milyen költséget visel.
2
Megjegyzi, ez a felkészületlenség az Önkormányzatnak nagyon sok pénzébe kerülhet. Az ellenzéki képviselők pozitív, jobbító szándékú javaslatukra gyakran kapják válaszul, miszerint nevezzék meg, honnan vegyék el a javaslat megvalósításához a pénzt. Íme egy példa, ha drágábban adták volna el az ingatlant, lett volna pénz néhány, általuk beterjesztett indítvány megvalósítására. Dr. Tóth József: Javaslatot tesz az ülés napirendjére. A meghívóban 3. számmal jelzett, vagyis az Önkormányzat 2007-2010. közötti programját tárgyaló napirendi pontnál az SZMSZ-től eltérő tárgyalási módszerre tesz javaslatot. A képviselőcsoport-vezetőkkel történő megállapodás alapján, a kormányzói és ellenzéki oldal 30-30 perces hozzászólásra kapna lehetőséget a szóbeli kiegészítés után, majd ezt követné a zárszó és a döntés. Szavazásra bocsátja az ülés napirendjét a meghívó szerint tárgysorozattal és sorrenddel, figyelembe véve a 3. számmal jelzett napirendi pont tárgyalási módjára vonatkozó javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület az ülés napirendjét elfogadta. H a t á r o z a t: 1/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/ 2007. január 18-i ülésén tárgyalja: 1/a Javaslat bizottsági tag felmentésére és megválasztására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 1/b Nem képviselő bizottsági tag eskütétele. 2/ Javaslat a 2007. évi beruházási programokra és célokmányokra. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 3/ Javaslat Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. közötti programjára. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 4/ Javaslat a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletre. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 5/a Javaslat a XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi vagyongazdálkodási feladataira. (írásos) 5/b Javaslat az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003.(III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: a/ b/ Hiszékeny Dezső alpolgármester
3
6/a Javaslat a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. társasági szerződésének módosítására és a társaság taggyűlésén történő képviseletre. (írásos) 6/b Javaslat a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. 2007. évi üzleti tervére, valamint a 2007-2011. évi középtávú üzleti stratégiájára. (írásos) Előterjesztők: a/ Borszéki Gyula alpolgármester b/ Rusznák Imre ügyvezető igazgató 7/ Állásfoglalás a Közép-magyarországi régión belüli kapacitások felosztásának miniszteri ajánlásáról. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 8/ Javaslat a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal köztisztviselőivel szemben támasztott teljesítménykövetelmények alapját képező 2007-2010. évi kiemelt célok meghatározására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Sinka József jegyző 9/a Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 9/b Tájékoztató a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 9/c Tájékoztató a Fővárosi Közgyűlés munkájáról. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött ZÁRT ÜLÉS 10/ Javaslat önkormányzati hatósági ügyekben a II. fokú döntés meghozatalára. (írásos) Előterjesztő: Takács Ferenc, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 11/ Javaslat bírósági ülnöki megbízatás megszűnésének megállapítására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester
4
b/ elfogadja a „Javaslat Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. közötti programjára” című előterjesztés, a SZMSZ-ben szabályozottaktól eltérő tárgyalási módjára vonatkozó, – a képviselőcsoportok vezetőivel egyeztetett – alábbi javaslatot: - Dr. Tóth József polgármester előterjesztői szóbeli kiegészítése - hozzászólások 30-30 perces időkeretben az MSZP, SZDSZ képviselők és a FIDESZ-KDNP, MDF képviselők részéről - vita lezárását követően előterjesztői zárszó - döntéshozatal. (32 igen; egyhangú) Napirend 1/a pontja:
JAVASLAT BIZOTTSÁGI TAG FELMENTÉSÉRE ÉS MEGVÁLASZTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester
Dr. Tóth József: Jelzi, az érintettek hozzájárultak személyi ügyük nyilvános ülésen történő tárgyalásához. Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a/ és b/ pontjait. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 2/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/
Tóth Pétert a pénzügyi és költségvetési bizottsági tagsága alól 2007. január 18-i hatállyal felmenti; (32 igen; egyhangú)
b/ Dr. Prechlik Lajosnét a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság nem képviselő tagjává 2007. január 19-i hatállyal megválasztja. (32 igen; egyhangú) Napirend 1/b pontja:
NEM KÉPVISELŐ BIZOTTSÁGI TAG ESKÜTÉTELE.
Dr. Tóth József: Kéri, a jelenlévőket az eskütételhez álljanak fel. Dr. Prechlik Lajosné: Leteszi, az alábbi szövegű esküt: „Én, Prechlik Lajosné esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Budapest Főváros XIII. kerületének javát szolgálom. Isten engem úgy segéljen.”
5
Dr. Tóth József: Gratulál és alkotó együttműködést kíván az újonnan megválasztott bizottsági tagnak. Napirend 2/ pontja: JAVASLAT A 2007. ÉVI BERUHÁZÁSI PROGRAMOKRA ÉS CÉLOKMÁNYOKRA. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: Elmondja, az intézmények igényei alapján összeállított beruházási programról van szó. 27 jelentősebb programot hajtanak végre, ebből 24-ről készül célokmány a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Három várható felújítási projekt nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá, azokról nem kellett célokmányt készíteni. Ezek szeméttároló építése, falszigetelési, felújítási munkák, összességében 1.200 millió Ft-ról van szó. A felújítás egyik fele elkezdődik most a döntést követően, a másik feléről pedig a lakások felújítása kapcsán márciusban döntenek. Az összes felújításra fordítandó költség mintegy 1718%-át teszi ki a költségvetésnek. A célokmányok a jogszabályi előírásoknak megfelelő formában és tartalommal kerültek a Testület elé. Kéri az előterjesztés elfogadását. Bizottsági álláspontok Sági Judit: Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 8 igen, 1 tartózkodással azzal egyetértett és elfogadásra ajánlja a Képviselő-testületnek. Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a javaslatot, melyet 9 igen, egyhangú szavazattal támogat. Nagy Lajos: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökének távollétében elmondja, a Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 5 igen, 2 tartózkodás mellett a Képviselő-Testületnek elfogadásra javasolja. Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság megtárgyalta, 7 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Kérdés Merker Dávid: Az alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy az intézményhálózatban nincs olyan felújítási igény, aminek nem tesznek eleget. A KÉK Iskola mégsem szerepel az előterjesztésben. Kérdése, ennek mi az oka? Mikorra várható hogy a halaszthatatlan felújítások megtörténnek. Hiszékeny Dezső: Válaszol a kérdésre. Nem tud a KÉK Iskolában halaszthatatlan felújítási igényről. Amennyiben ilyenről szó van, természetesen bekerülhet a programok közé.
6
Észrevételek Urbán-Szabó Sándor: Frakciója örömmel olvasta, hogy 2007-ben 27 építési beruházás megvalósítását tervezi az Önkormányzat. Külön öröm, hogy eme felújítások, illetve fejlesztések a napközi otthonos óvodáktól a nyugdíjas klubokon keresztül a Szociális Foglalkoztatóig elérnek. Ezt a frakciója örömmel támogatta volna, de a célokmányok alaposabb átolvasása után megdöbbentek az előirányzott összegek szerkezetén. Nem az összeg nagyságával volt és van probléma, hanem a hozzárendelt munkálatokkal. Ilyen pazarlást az Önkormányzat nem engedhet meg magának. Az a véleményük, hogy az összegből nagyságrendekkel több munka végeztethető el. Kíváncsi volt például, hogy a Futár utcai óvodában a 48 m2-es vizesblokk felújítása miért kerül 12.000.000 Ft-ba. Ez 250.000 Ft négyzetméterenként. Ennyiért egy jobb helyen újonnan épített lakóparki lakást is lehet vásárolni. Mivel a vezetőnő elzárkózott a személyes találkozástól, kénytelen volt saját tapasztalatából példát meríteni. Készített egy előzetes árbecslést a különböző kerületekben található óvodák felújítását figyelembe véve, amelyek hasonló paraméterekkel bírnak, és a felújítások a tavalyi évben lezajlottak. A számolást a Kamara és a szakma által elfogadott programokkal végezte. Maximálisan figyelembe vette az előzetesen lefektetett munkálatok összegzését. Az eredmény szerint a felújítás a vázolt műszaki tartalommal már 6.000.000 Ftból is megvalósítható. Azt gondolják, ez olyan fokú aránytalanság, amely mellett nem lehet elmenni. Az sem elfogadható érv, hogy ez csak egy tervezett összeg, és majd a versenyeztetés után fog kiderülni, mennyivel végezhető el olcsóbban a munka. Tapasztalatból mindannyian tudják, hogy a kivitelezés meglepő módon majdnem mindig összhangban van a keretösszeggel. Az összeg nagyságának figyelembe vételével - hiszen több mint 1 milliárd Ftról beszélnek - úgy gondolják, kiemelt figyelmet érdemelnek a feltüntetett felújítások. A frakciója felajánlja segítségét, hogy fizikálisan is segítsenek ésszerűbben megvalósítani a munkálatokat, hiszen ez közérdek. Bizonyára jó szívvel fogadnák az intézmények, ha a létesítményükre fordítandó összegből egyéb plusz helyiségek felújítása is megtörténhetne. Végezetül leszögezi, maximálisan támogatnak minden felújítást, illetve építést, amennyiben az reális és célszerű. Jelen előterjesztést azonban ebben a formában a leghatározottabban visszautasítják, tekintettel az aránytalanságokra. Borszéki Gyula: Hangsúlyozza, a célokmányok mögött tervezési dokumentumok állnak, ezeket javasolja áttekinteni. A beruházási célokmány nem adja a teljes keresztmetszetét annak a műszaki tartalomnak, amelyeket el kell végezni. Megjegyzi, a vizesblokk felújítása a legdrágább, tehát a képviselőtársa által említett példában szereplő fajlagos költség egyáltalán nem kedvezőtlen. Azt, hogy a kivitelezés mennyibe kerül, a pályáztatás után lehet megtudni. Elfogadja azt, hogy a célokmányban megjelölt és ezzel nyilvánosságra került összeg orientálhatja a pályázókat, de azért ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni. Sági Judit: A Futár utcai óvoda beruházási programjának 4. pontját ajánlja képviselőtársa figyelmébe. Felmerülhet a kérdés, az abban foglaltak ismeretében végezte-e el a kalkulációját. Tapasztalata szerint minden beruházást a legnagyobb odafigyeléssel készítenek elő és végeznek el. Nincs szó pazarlásról. Arra is van példa, hogy a drágább jobb, mert esetleg bevállal olyan feladatot, amely a felújítás közben tárul fel.
7
Dr. Tóth József: Ismételten Urbán-Szabó Sándor jelentkezett szólásra. Kéri a képviselőket, a napirendi pontok tárgyalását ne használják egymás közötti párbeszédek lefolytatatására. Urbán-Szabó Sándor: Csak annyit kíván megjegyezni, nem általánosságban gondolkoztak. Bármikor meg tudja mutatni a részletezést is. Változatlanul fenntartja, hogy a Futár utcai óvodánál irreális a 12.000.000 Ft. Hiszékeny Dezső: Válaszol az elhangzottakra. A pazarlás szót és a hozzászólás hangnemét is visszautasítja. Az anyagot felkészült szakemberek készítik elő, mindenféle politikai töltet és célzatosság nélkül, többéves gyakorlattal. A Polgármesteri Hivatal valamennyi tevékenységét rendszeresen ellenőrzik különböző ehhez hozzáértő szervek. Ezek a szervek olyan típusú észrevételt, amilyen képviselőtársától elhangzott, nem tettek. Bár képviselőtársa nem jutott be az óvodába, hozzászólását úgy tette meg, hogy bevallottan nem is látta, miről van szó. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 3/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/ az alábbi beruházási (felújítási) programokat és célokmányokat elfogadja: aa/ Budapest, XIII. kerület Futár u. 23-25. sz. alatti Futár Napközi Otthonos Óvoda 2 db bal oldali vizesblokk-oszlop felújítása ab/ Budapest, XIII. kerület Thurzó u. 6-8. sz. alatti 3. sz. Összevont Napközi Otthonos Óvoda Gyermek vizesblokk felújítása ac/ Budapest, XIII. kerület Hegedűs Gy. u. 123125. sz. alatti Csupa-Csoda Napközi Otthonos Óvoda Homlokzati nyílászárók felújítása ad/ Budapest, XIII. kerület Madarász V. u. 3. sz. alatti Madarász Viktor Napközi Otthonos Óvoda Homlokzati nyílászárók felújítása ae/ Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi stny. 7. sz. alatti Számítástechnikai Általános Iskola Tornaterem felújítása af/ Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi stny. 7. sz. alatti Számítástechnikai Általános Iskola Ebédlő-konyha felújítása/haccp ag/ Budapest, XIII. kerület Vizafogó stny. 2. sz. alatti Vizafogó Általános Iskola Vizesblokk felújítása (hátsó lépcsőházi)
8
ah/ Budapest, XIII. kerület Futár u. 18. sz. alatti Eötvös József Általános Iskola Tornatermi vizesblokk, öltözők felújítása ai/ Budapest, XIII. kerület Csata u. 20. sz. alatti Csata Utcai Általános Iskola Udvari-utcai homlokzati nyílászárók felújítása aj/ Budapest, XIII. kerület Kárpát u. 49-53. sz. alatti Berzsenyi Dániel Gimnázium Lány vizesblokk-oszlop felújítása ak/ Velence, Széchenyi út 13. sz. alatti Gyermek- és Ifjúsági Tábor Faházak felújítása al/ Budapest, XIII. kerület Pannónia u. 92-94. sz. alatti Bölcsőde Udvar felújítása am/ Budapest, XIII. kerület Vizafogó stny. 6. sz. alatti Bölcsőde Kialakítás an/ Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi stny. 3. sz. alatti Bölcsőde Kialakítás ao/ Budapest, XIII. kerület Vizafogó stny. 10. sz. alatti Gyermekjóléti Központ Kialakítás ap/ Budapest, XIII. kerület Szekszárdi út 34. sz. alatti Szociális Foglalkoztató Kialakítás aq/ Budapest, XIII. kerület Jász u. 130. sz. alatti Idősek Klubja Udvar, kerítés felújítása ar/ Budapest, XIII. kerület Kassák L. u. 17. sz. alatti Meséskert Napközi Otthonos Óvoda Udvar rekonstrukció as/ Budapest, XIII. kerület Angyalföldi út 1-3. sz. alatti Angyalkert Napközi Otthonos Óvoda Rekonstrukció átépítéssel asz/ Budapest, XIII. kerület Tüzér u. 56-58. sz. alatti Berzeviczy Gizella Általános Iskola Nyílászáró csere fsz. at/ Budapest, XIII. kerület Tutaj u. 7-11. sz. alatti Pannónia Általános Iskola Részleges pince rekonstrukció aty/ Budapest, XIII. kerület Nővér u. 15-17. sz. alatti Németh László Gimnázium Kazánház elbontása, új építése
9
au/ Budapest, XIII. kerület Margitsziget Petőfi Sándor Napközis Tábor Udvar részleges rekonstrukció av/ Budapest, XIII. kerület Révész u. 10-12. sz. alatti Gyermek- és Felnőtt Háziorvosi Rendelő Rekonstrukció; b/ felkéri a polgármestert az elfogadott programok és célokmányok megvalósításához szükséges forrás biztosítása érdekében az intézkedések megtételére. Határidő: b/ 2007. december 31. Felelős: b/ Dr. Tóth József polgármester (23 igen, 9 nem) Napirend 3/ pontja: JAVASLAT BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 2007-2010 KÖZÖTTI PROGRAMJÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester Szóbeli kiegészítést tesz Dr. Tóth József: A Képviselő-testület az elmúlt 13 évben mindig tervek alapján dolgozott. A cél a tervszerű tudatos városvezetés, a korszerű városépítési és üzemeltetési módszerek alkalmazása. Bemutatni a lakosságnak, hogy milyen irányban, mely értékek mentén szeretnék a várost vezetni, üzemeltetni, valamint jó befektetői klímát teremteni. A korábbi időszakban az általános távlati fejlesztési koncepció és településfejlesztési koncepció alapján dolgoztak. Megítélése szerint a tíz évvel ezelőtti általános távlati fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokat nagy többségében elérték, akciókon keresztül megvalósították, ezért javasolja annak törlését. A 2003-2006-ra szóló településfejlesztési koncepció is ciklusra szól, az abban foglaltak többségében végrehajtásra kerültek. Mindezeket vázolja az előterjesztés első része. A jövőt két módon lehetett tervezni. Egyrészt a koncepció alapján, aztán a részterületek feladatait meghatározni. A másik módszer a részfeladatokból szintetizálás és meghatározás. Most az előzőt választotta. Milyen feltételrendszer között dolgoznak? A kerületben a fejlődés dinamikus, a tőkevonzó képesség megmaradt. A kerület fejlődése az évszázad, évezred fordulón eldőlt. A lakosságszám csökkenés megállt, a születés szám emelkedik, az aktív korosztály létszáma növekszik, a beruházás az ipari szektorból elsősorban a kereskedelmi-szolgáltató jellegűre tevődött át. Erősödött a kerület nemzetközi szerepe is, elsősorban az országos intézmények idekerülésével. A megmaradó ipar modernizálódott, a munkanélküliség aránya tartósan alacsony, a leszakadó társadalmi csoportok is jelen vannak a kerületben. Bizonytalansági tényező - elsősorban a külső tényezőket tekintve - a központi források várható tartalma, nagysága, az önkormányzati rendszeren történő átalakítással kapcsolatos, még nem ismert intézkedések, és az adórendszerben történő várható változások. Külső tényezőként azt vették számításba, hogy a GDP 3-4%-ban fog növekedni. Az adózásban korszerűsítés, a forrásszabályozásban is várhatóan változás fog bekövetkezni. A kerületi Képviselő-testület rendelkezik Európa Tervvel, amely tartalmazza a kerület városépítészeti fejlődésével kapcsolatos feladatokat. A Testület előtt lévő program az előbbivel összhangban elsősorban a város üzemeltetésre, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokra irányul. Egységes olyan értelemben, hogy komplexen közelíti meg a
10
feladatokat, például az oktatási, egészségügyi, szociális területet komplexen kívánja számításra venni. A racionális működésre helyezik a hangsúlyt, ennek keretében a szolidaritás nemcsak a szociális területen jelenik meg, hanem ugyancsak az egészségügyi, az oktatási területen is. A program nyitott. Úgy gondolták az elfogadott munkaterv alapján, hogy az év során a különböző részkoncepciókban lehetne megfogalmazni az egyes területeknél a konkrét feladatokat. Aprogram tartalmazza a modern városvezetés elveit és feltételrendszerét is. Nem célja az Önkormányzat gazdálkodásának részletes taglalása és elszámolása. A programban szereplő feladatokról politikailag egyeztettek a képviselőcsoport-vezetőkkel, illetve minden egyes bizottság tárgyalta. Véleményt kértek civil szervezetektől, díszpolgároktól, szakmai szervezetektől, kamaráktól. Többségében támogató javaslatok érkeztek Az észrevételeket átvezették, amennyiben a program szerkezetébe, felfogásába, illetve tartalmilag elfogadható volt. A programban vannak utalások, hiszen vannak olyan feladatok, amelyek nem a Kerületi Önkormányzattól függenek. A képviselőcsoportok között is egyetértés van például az Aquincumi híddal kapcsolatban vagy a közlekedésfejlesztés területén a Fővárosi Önkormányzat fejlesztésében lévő - kerületet is érintő - területek vonatkozásában. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Ezt követően a megállapodás szerint egymást váltva, a képviselőcsoport-vezetők által leadott sorrendben ellenzéki és kormányzó oldalról kapnának szót a képviselők. Észrevételek Spaller Endre: Mint minden ciklus elején, most is el kell gondolkodni azon, mit szeretnének, mit hozzon az előttük álló négy év. Erről szól az előttük fekvő előterjesztés. Különös hangsúlyt ad egyúttal az anyagnak, hogy egy tíz éves programot is lezár. Amikor lezárják a programot, akkor természetesen nemcsak a programot értékelik, hanem magát az elmúlt tíz évet is. A kerület közelmúltját a változások jellemezték. Változott a kerület kinézete, hiszen a rengeteg építkezés átformálta. Változott a kerület lakossága, hiszen előbb sokan elköltöztek, majd sokan beköltöztek, és joggal feltételezhető, hogy a két réteg szociológiailag eltér egymástól. Változott a kerület funkciója is, hiszen az ipari területek helyén is lakóterületek létesültek. Ez a folyamat ugyan nem az Önkormányzat pénzén, az Önkormányzat utasítására ment végbe, mégis hatóságként, a szabályozási tervek elkészítőjekén, sok esetben a telkek eladójaként nagy szerepe volt e fejlesztések elindulása és mederben tartása tekintetében. Az elmúlt tíz év a kerület fejlődése szempontjából ambivalens. Pozitívnak értékelik, hogy voltak átalakulások. Egy élő és lélegző nagyváros mindig átalakul. El kell ismerni, hogy az Önkormányzat az elmúlt tíz évben sikeresen indukálta e folyamatokat. Szintén sikerként értékelik, hogy megállt a kerület lakosságának csökkenése. Bár az általános iskolákat még fenyegeti a bezárás, fontos megjegyezni, már megjelent az első intézmény, amit meg kellett nyitni: egy bölcsőde. Pozitívnak értékelik, hogy az átalakulási folyamatot az Önkormányzat felhasználta arra, hogy a saját intézményeit fejlessze. Leszögezi, a sok felújítás közepette kevés olyan intézménye volt az Önkormányzatnak, amire ne fért volna rá a felújítás. Voltak a fejlődésnek árnyasabb oldalai is. Amennyire sikerült a magánszférával együttműködni, annyira kevéssé sikerült a fővárosi és kormányzati lobbyzás. Bár itt is voltak eredmények - a Levéltár, a Honvéd Kórház -, ezek döntően nem kerületi prioritások voltak. Ezek sehol nem szerepeltek a kerületi tervek között. Azonban az általuk megfogalmazott prioritások tekintetében nem voltak annyira sikeresek. A lakótelepekre azt mondták, ott azért nem jó lakni, mert túl zsúfolt, és nem elég zöld. A rendszerváltás környékén valóban ez volt a helyzet. Az elmúlt tíz évben a zsúfoltság és a zöldterület nélküli beépítettség új értelmezést
11
kapott a kerületben. A lakótelepek ma kevésbé beépítettek, mint jó néhány újonnan épült lakópark. E nagy átalakulás kapcsán felmerülhet a kérdés, van-e olyan épülete, tere a kerületnek, ami közép-kelet európai léptékkel is érdekes? Fontos ez a kérdés, hiszen ha azt szeretnék, hogy Budapest érdekes legyen nemzetközi szinten, akkor ebbe beletartozik a kerület is, hiszen a fővárosi változások egy igen jelentős része épp a kerületben zajlott le. Nem tud róla, hogy épült volna itt olyan épület, amit a turisták látogatnának. Ami épült, azt lehet szépnek, lehet kevésbé sikerültnek tartani. Az azonban biztos, hogy nemzetközileg nem igazán állja meg a helyét. Ha tovább boncolgatják a problémákat elmondhatják, hogy a Vizafogó közlekedése nem javult, és nem tudják, hogy a most beépülő Duna-part kap-e majd tömegközlekedést. Összességében el lehet mondani, hogy az 1997-es anyag maradéktalanul teljesült. A kérdés csak az - tekintettel az általa elmondottakra is -, jól leírta-e a program az elmúlt tíz évet. Jó szívvel nem tud igennel válaszolni. A jövőre vonatkozó résszel kapcsolatban hasonló kifogásai vannak. Az anyag a kerület fejlődésével, kialakulásával indít, így tágabb környezetbe helyezve magát a koncepciót, néhány alapvető mozzanatról mégsem szól. A kerület átalakulásának eddig a magánerős beruházások voltak a motorjai. Ám e beruházások üteme várhatóan csökken. A legjobb helyeken lévő telkeket, a leginkább alulhasznosított ingatlanokat beépítették. A sajtó szerint több ezer értékesítetlen lakás van a kerületben magánkézben. Várható tehát, hogy a következő négy évben nem ez lesz a fejlődés motorja. Ám az anyag nem szól arról, hogy mi veszi át a helyét. Ha nem lesznek jó áron eladható telkek, miből fedezik a beruházásokat? Megjelent a kerületben a hitelfelvétel. Szerinte ez stratégiai kérdés. Meddig jó a hitelfelvétel és mikortól káros? Erről sem szól az anyag. Olvashatják: 20.000 ember költözött a kerületbe. Tudják, hogy sokan nem jelentkeztek be, sokan albérletben laknak, nem tudnak bejelentkezni. Tekintettel az érintettek széles körére, stratégiai kérdés az, hogy az ő hozzáférésüket a kerületi - oktatási, szociális -infrastruktúrához hogyan biztosítják? Erről sem szól az anyag. A szociális területet érinti a kerületen kívüli környezet, itt vitathatatlan a kerület jó szándéka. Ám a kerületet járva azt látják, hogy a hozzáféréssel kapcsolatban megoldatlan problémák vannak, amelyekre nincs válasz. Sokan feketén dolgoznak, így nem férnek hozzá olyan támogatásokhoz, amelyekhez bizonyos igazolt jövedelemmel kell rendelkezni. Sokszor a párok nem házasodnak össze, hogy így tudjanak sakkozni a támogatásokkal. Ők nem gazdagok, de még csak nem is jómódúak, mégis erre kényszerülnek. Ez is megért volna egy bekezdést. Megítélése szerint a 2007-2010-es program nem írja le jól azokat a problémákat, amelyek a kerületben vannak. Amelyeket leír, azokra bizonyos esetekben még jelez is némi irányvonalat, ám az szerinte rendkívül hiányos. Számos olyan probléma, amit korábban is felvetettek, nem szerepel benne. Jelzi, arra fogja bíztatni a frakciója tagjait, hogy az előterjesztést ne fogadják el. Karácsonyi Zoltán: „Azokból a kövekből, melyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk” - mondta egykor Széchenyi István, és milyen igaz ez. Az Önkormányzat mindig hangsúlyt fektetett a tervszerűségre, a kiszámíthatóságra és a racionális működésre. Úgy gondolja, az előterjesztés ezt jól tükrözi, hiszen a településfejlesztési koncepcióról szóló beszámoló eredményei, valamint a 2007-2010. évek programja, céljai mind ezt a szemléletet adja vissza. A ciklusprogram célja, hogy megalapozza a XIII. kerület hosszú távú fejlesztéspolitikáját, meghatároz stratégiai megállapításokat és célokat. A ciklusprogram megalapozottságát azt adja, hogy a helyzetelemzésre, az elmúlt évek és az általános távlati területfejlesztési koncepció tapasztalataira épít, ennek alapján határozza meg az adott időszak fejlesztéspolitikai irányait, a fejlesztéspolitika keretfeltételeit, elveit, feladatait. Az előterjesztés részletesen tartalmazza az elért eredményeket. Azt jelzik, hogy amit elterveztek,
12
azt meg is valósították. Olyan kerületben élnek, élhetnek, ahol egyik fő jellemző a töretlen fejlődés. A fejlesztéspolitika jövőképe, hogy továbbra is egyik legdinamikusabban fejlődő kerület lesz a XIII. kerület, ahol javul az életminőség, ahol biztonságosabb, tisztább és jobb minőségű a lakókörnyezet. Egészségesebb és hosszabb életet tudnak biztosítani állampolgáraik számára. Összességében, itt jó élni. A ciklusprogram alkalmas arra, hogy először elvi, stratégiai, koncepcionális alapokon, majd a folyamatos tervezés során prioritások, fejlesztési célok, ágazatokra és területekre bontott programok, projektek kidolgozásával, illetve megvalósításával vigye előre a kerület fejlődését. A ciklusprogram kapcsolódik, összhangban van az országos, valamint a fővárosi stratégiával, amely alkalmassá teszi arra, hogy a következő években jelentkező pályázati lehetőségeket a kerület kihasználhassa. A Szocialista Képviselőcsoport úgy gondolja, hogy kerület fejlődése miatt szükség van egy konszenzuson alapuló programra, amelyet minden képviselőtársa magáénak tekint. A közös cél a Budapest Főváros XIII. kerületében élő állampolgárok életminőségének javítása. Úgy véli, aki nem fogadja el a programot, az ellene van a kerület további fejlődésének. „Minden kezdettel csak a múlt folytatódik, és minden folytatás egy új nap kezdete. Minden kezdetben van régi, a jelen a múltnak jövőideje.” Füredi Ferenc mondta. Varga Zalán: Két szempontból szeretné a programot vizsgálni. Egyik szempont alapján a formai elemeket boncolgatná, másrészt, kisebb terjedelemben a tartalmi elemeket. Azokat a forrásokat, produktumokat kereste, amelyre a program támaszkodhat, merít belőle, amelyhez igazodnia kell. Rengeteg saját forrást talált, többek között egészségügyi, közoktatási, vagyongazdálkodási, sport, lakás- helyiséggazdálkodási, bűnmegelőzés, turisztikai, szociális, ifjúságpolitikai koncepciókat. Irányelveket, amelyek egy-egy terület általános szabályait hivatottak meghatározni. Nem hagyhatók figyelmen kívül az Önkormányzat által meghozott építési szabályok sem, amelyek szintén azon környezet megteremtését szabályozzák, amelyben a programnak érvényesülnie kell. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a kerületi városrendezési és építészeti szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket, budapesti szinten a Podmaninczky tervet, a budapesti városfejlesztési koncepciót, állami szinten a második Nemzeti Fejlesztési Tervet. Uniós szinten a strukturális alapok és kohéziós alapok forrásai meghatározhatják a program és a fejlesztés irányát. Az új közigazgatási szint, a középmagyarországi régió fejlesztési elképzelései sem hagyhatók figyelmen kívül. Jó alapja a programnak az Európa Terv. Szinkronba kell hozni a programot a gazdasági társaságok stratégiai terveivel és az éves tervekkel. Egy ilyen program elkészítése rendkívüli felelőséget igényel, egyrészt mert nagyobb egységek elképzeléseit helyi szintre kell hozni a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Másrészt pedig a saját maguk által korábban meghatározott feladatokat, célokat ezen programhoz kell igazítani és egyfajta szimbiózist kell teremteni a kettő között. A vertikális megfelelés és a horizontális tervezés lehetne ezen programnak feladata. A horizontális tervezésnél egy-egy ágazatot tekintve végig az a megállapítása, hogy egy adott ágazaton belüli tervek, koncepciók, programok - beleértve az előttük lévő anyagot is - nem alkotnak egységet, nem következnek egymásból, hanem néhol konkurálnak egymással, máshová helyezik a hangsúlyt, több helyen lát párhuzamosságokat is. Nem a tervezés különböző fázisainak felelnek meg ezek a tervek, koncepciók, programok, hanem egyes törvényi előírások szülte anyagok, vagy pedig önként vállalt programok, tervek végeredményei, ezért a kohézió jó néhányukból hiányzik. Ha valaki el akarja dönteni egy-egy területen, hogy mi az Önkormányzat elképzelése, hogyan valósítaná azt meg, a műfaji szabályoknak nem megfelelő anyagokat találna Az egyes ágazat diagnózisait, feladatait különböző hangsúllyal, terjedelemben, más-más helyen találhatná. Ezekből az anyagokból az
13
valósul meg, amit az egyes önkormányzati ciklusokon, méginkább önkormányzati költségvetési éveken belül a rendelet megenged. Jelen program tekintetében, és általában az önkormányzati tervezés tekintetében üdvözítőnek tartaná, ha az önkormányzat közép és hosszú távú programokat, koncepciókat készítene, s akár költségvetési évre, akár pedig középtávra, 2-3 évre lebontva végrehajtási terveket határozna meg. Így a folyamat a tervezéstől az ellenőrzésig teljes egészet alkotna. Jó példa erre az Önkormányzat járdafelújítási programja. A tartalmi kérdéseket érintve elmondja, látszik a műfaj tisztázatlansága. Egyes részek, egyes fejezetek csak az ívet határozzák meg, mások pedig egészen a konkrétumokig lebontják a programokat. Aránytalanságokat is felfedezni vélt az egyes fejezet között. Az anyag egyoldalú. Nem tartalmazza azokat a lemaradásokat, gyengeségeket, amelyek az önkormányzatiság szükségszerű velejárója. Ha viszont nem látják saját gyengeségeiket, hiányosságaikat, akkor nem is tudják ezeket megoldani. Nagyon jó alapnak látja az Európa Terv XIII-at. A városfejlesztési elképzelések tekintetében sokkal bátrabban merített volna. A Duna-part véleménye szerint nincs kihasználva. A bonyolult tulajdonosi szerkezet ellenére mindenképpen vízparti közterek létrehozását tartaná fontosnak a Dráva utcától felfelé. Hatalmas lehetőségeket lát a Dunában. A fejlesztéseik magával vonják a szociális, egészségügyi, infrastrukturális, oktatási feladatok átgondolását. Szóba került, hogy mennyivel nőtt és struktúrájában változott a kerületi lakosság. Az anyagot egyébként alaposnak tartja, az előbb említett hiányosságai ellenére sorra veszi az ágazatok feladatait. Örvendetes, hogy külön cím alatt taglalja a gyermekek esélyegyenlőségét. Kiemeli az egészségüggyel foglalkozó részből a megelőzés fontosságát. Úgy véli, e területen is van még tennivaló, sokkal inkább elébe kellene menni a prevenció követelményének. A környezetvédelem területén látja a legnagyobb elmaradást. Felhívja a figyelmet a parkokra, a hulladékgazdálkodásnál a prevencióra, a környezetvédelemre, arra, hogy az Önkormányzat is fogyasztó. Szabadai Viktor: Amikor a Szabad Demokraták Szövetsége megalkotta a 4 éves programtervezetét a kerület életére vonatkozólag, hogy egy biztonságos, kiszámítható, szerethető, vonzó és ugyanakkor izgalmas várost teremtsenek a következő 4 évben, akkor a Reitter Ferenc program nevet adták a tervezetnek. Reitter Ferencnek számos olyan beruházást, fejlesztést köszönhetnek, amire ma is büszkék lehetnek. Nem utolsó sorban ő volt az, aki Podmaniczky báróval közösen vett részt Budapest újjáépítésében, felépítésében. Úgy látják, hogy az anyagban mind a Reitter Ferenc programból, mind pedig a Főváros Podmaniczky tervéből szerepelnek fontos és hangsúlyos elképzelések, amelyeket mindenképpen megvalósításra javasolnak. A Szabad Demokraták Szövetsége ezért a programot támogatásra javasolja. A konkrét témák közül elsőként az egészségüggyel kíván foglalkozni. Azzal mindannyian tisztában vannak, milyen elkerülhetetlen helyzetben volt a kormányzat amikor nekilátott az egészségügyi reformoknak. A reformok elsősorban szemléletváltást jelentenek. Örömmel tapasztalták azt, hogy ez a fajta szemléletváltás a kerületi egészségügy szemléletében is megjelent. Gondol itt elsősorban a párhuzamosságok felszámolására, a gazdálkodás racionalizálására. Továbbra is fontosnak tartják, miszerint próbálják meg a kerületi egészségügyi finanszírozást minél inkább a piaci tevékenységből történő finanszírozás erősítése felé tolni. Ezáltal tehermentesíthetnék az Önkormányzat költségvetését a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében. A következő témája a kerület közlekedése. A Podmaniczky tervhez igazodva látható, hogy részleteiben hogyan valósítható meg a kerület további fejlesztése közlekedési szempontból. Jelzi, érdemes majd finoman hangolni az elképzelés csomagot, gondolva arra, hogy a Főváros belvárossal kapcsolatos elképzelései amelyek most formálódóban vannak - közvetlenül érinthetik főként a kerület újlipótvárosi
14
területét. A Szabad Demokratáknak van egy forgalomtechnikai javaslatcsomagja, amelyet át fognak nyújtani a Testületnek megfontolásra, illeszkedve az előttük lévő tervhez. Örömmel tapasztalják, hogy a környezettudatos cselekvés, programalkotás köszön vissza az anyagból. Megjegyzi, a jogállamiság szellemében eljárva a már meglévő rendeleteik minél szigorúbb betartatása, a szabálysértőkkel szembeni határozottabb fellépés segíthet abban, hogy a környezet élhető és tiszta maradjon. Konkrétan megemlíti az illegálisan kihelyezett plakátokkal kapcsolatos problémát. A plakátok kihelyezői, illetve azok akiknek érdekében áll a kihelyezés, ma még nem teljesen tisztán nyomon követhető, nem teljesen tisztán számon kérhető helyzetet teremtenek. Megfontolásra javasolja ezen helyzet további tisztázását és a szigorúbb fellépést. Harrach Tamás: Az előterjesztő két tökéletesen teljesített kerületfejlesztési program lezárásáról számolt be, mely után várhatóan egy szintén tökéletesen teljesülő 4 éves program elfogadására kéri a Képviselő-testületet. Felhívja a figyelmet, a 2007-2010-es programból kimaradtak a Margitszigetről szóló kerületi elképzelések. Kulcsfontosságú területről lévén szó, ezért megért volna egy-két mondatot amiatt is, mert a kerület egyéb fejlesztési terveiben eddig szerepelt. Jó lenne legalább azt tudni, hogy melyek azok a fejlesztési célok és elképzelések, amiért tenni vagy lobbyzni kíván az Önkormányzat a Margitsziget ügyében. Nem tudják meg az anyagból, hogy mi az Önkormányzat terve a változtatási tilalommal, továbbra is számíthatnak-e arra a gyakorlatra, hogy bizonyos kérdésekben ad hoc módon az Önkormányzat feloldja a tilalmat. Esetleg számíthatnak-e egy másfajta szabályozási alternatívára. Hiányolja a fejlesztési elképzelések közül a Népszigettel kapcsolatos önkormányzati terveket, koncepciót. A XIII. kerület számára szintén egy értékes területről van szó. A Rákos-patak környékének rendezéséről sem olvashatnak a programban. Sokakat érintő kérdés ez is, sokan kérdezték már tőle, mikor lesz már rendezve a terület. Az Aquincumi híd kérdésre évek óta téma a kerületben. Ez sem kapott nagy figyelmet a fejlesztési stratégiában, pedig tapasztalata szerint nagyon érdekli a kerületi lakosokat. Még inkább érdekli a kerületieket, mi lesz a Szegedi úti felüljáró sorsa? Azonban hiába fogja böngészni a nagyívű fejlesztési terveket a polgár, nem fogja benne megtalálni az önkormányzati koncepciót a felüljáróval kapcsolatban. Végezetül meg kell említenie a választási kampányban sokat említett térfigyelő kamera rendszer bővítését, pontosabban a programból való kimaradását. Korábban az országos média is foglalkozott vele és kifogásolta az üzemeltetésnek vállalkozásba való kiadását. Számukra még ilyen körülmények közepette is fontos lenne, ha a rendszer további bővítését tervbe venné az Önkormányzat, hiszen az mindannyiuk biztonságát szolgálná. Érdemesnek látná figyelemmel kísérni a Józsefváros példáját. Az említett hiányosságok miatt sem tartja támogatandónak a tervet. Erdős László: A városrész általános távlati, fejlesztési koncepciója és a kerület településfejlesztési koncepciója betöltötte funkcióját. A Képviselő-testület által elfogadott feladatok megvalósultak. Akik áttanulmányozták az egykori előterjesztéseket - melyeket sajátos módon az akkori ellenzék nem támogatott - láthatják, hogy a bennük megfogalmazottak megvalósulásának eredményeként a polgárok életkörülményei javultak, a kerület fejlődött. Most itt állnak egy újabb 4 éves ciklus előtt. Az előttük fekvő anyag összhangban van a három legfontosabb programmal. A kormány Nemzeti Fejlesztési Programjával, a Fővárosi Önkormányzat Podmaniczky Programjával és illeszkedik az Önkormányzat Európa Terv XIII című dokumentumához, mely a kerület 2007-2013 közötti fejlődési irányait jelölte ki. Úgy gondolja, aki az előterjesztésben foglaltakat nem támogatja, az nem ismeri el például azt, hogy 2003-2006 első féléve között 101 épületben 7449 lakást
15
adtak át; a Bulcsú utcában, valamint a Szabolcs és Dévai utcában felépítettek 175 bérlakást; nem ismeri el azt a munkát, amelynek eredményeként 72 KSZT van hatályban, így a kerület területi lefedettsége 70 %-os, amely nemcsak Budapesten, hanem országosan is kimagasló. Nem ismeri el, hogy átadták a Szegedi úti rendelőt; 19 parkot és 14 játszóteret korszerűsítettek. Aki nem támogatja a ciklusprogramot, az nem támogatja a térítésmentes ECDL programot, az évi 300 gyermek táborozását, a 200 új lakás felépítését, a fiatalok lakásvásárlásának elősegítését, a panelprogramot, a rehabilitációs elképzeléseik megvalósítását, a zöldterületi fejlesztéseiket, ami csak jövőre 29 %-kal fog emelkedni. Nem támogatja a 75 év feletti egyedülállók 1.000 Ft-os fűtési támogatását. Megint lehet nem támogatni a programot úgy, mint 10 évvel és 4 évvel ezelőtt. A kormányzó oldal vállalja. Megjegyzi, az nem az MSZP, hanem a XIII. Kerületi Önkormányzat programja. Köztisztviselők, szakemberek készítették, mint azt már több ciklus óta. Ha ezt megértik, talán egyszer esetleg a ciklus végén együtt örülhetnek közösen a támogatott és megvalósult értékeknek. Jómaga igennel a fejlődésre fog szavazni. Szabó György: A beszámoló egy tökéletesen működő kerületet és Önkormányzatot takar. Készséggel olvasott volna egy olyan beszámolót, ami dicshimnuszok helyett rávilágított volna arra, melyek a negatívumok, miben van elmaradás és milyen területeket kellene továbbfejleszteni. Például a parkolási helyzetet tekintve folyamatosan azt hallják, hogy a helyzet nem kielégítő, hogy gond van a parkolással, mely már a kerület északi részén is problémát jelent. Megoldást azonban nem kínálnak sem a kerület lakosai, sem a kerületben dolgozó állampolgárok részére. Ugyan a feladatok között szerepel, hogy pályázatokat kell kiírni parkolók, garázsok építésére, de nem látja, hogy a leírt sorok mögött milyen valós elképzelések állnak. Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez eddig miért nem történt meg, miért várta meg az Önkormányzat, hogy a parkolási gondok fojtogatóvá váljanak. Felteszi a kérdést, az Árpád híd pesti hídfőjénél miért nem lehetett kialakítani megfelelő parkolási övezetet és elősegíteni, hogy a belvárosba utazók gépjárműveiket a parkolóban hagyva tömegközlekedéssel utazzanak tovább. Ez mentesíthette volna a kerület egyébként is jelentősen leterhelt úthálózatát. A rendőrpalota előtti területen miért nem lehetett kialakítani egy mélygarázsos parkolót? A P+R parkolási rendszer egyre inkább terjed mindenhol a világon. Ezekre a problémákra részleges megoldást tudna nyújtani az ideiglenesen használaton kívüli önkormányzati tulajdonú ingatlanok parkoló céljára történő bérbeadása is. Kedvezőbb parkolási feltételekkel a parkolást a föld alá lehetne terelni, mint ahogy azzal a Főváros néhány kerületében sikerrel próbálkoznak. Maga és képviselőcsoportja nevében reméli, hogy az elkövetkezendő 4 év folyamán valós előrelépéseket is tapasztalhatnak a kerület életében. Merker Dávid: A programban foglalt célok többségével egyetértenek Újlipótvárosiként személy szerint örül annak, hogy folytatódik, illetve nagyobb hangsúly kerül a kerület déli részének fejlődésére is. A program hivatkozik a muskátlis oszlopokra, amelyekről megoszlanak a vélemények. A bizottsági ülésen is javasolta már, ezek formatervezésére a kerületben működő iparművészeket is vonják be. Talán tudnának olyan megoldást teremteni, aminek mindenki egyformán örülne. Szintén javasolja, hogy a kerékpáros közlekedést, annak a kereskedelemre gyakorolt befolyását, a kerület életét érintő egyéb hatását is vegyék figyelembe. Ezért a kerékpáros koncepció kidolgozását - egyébként a munkát elkezdték nagyon fontosnak tartja. A nyilvánosság szempontjából indítványozza, hogy a testületi üléseket a modern kor követelményeihez igazodva ne csak a televízióban követhessék
16
figyelemmel, hanem az interneten is bármikor letölthessék, akár élőben is nézhessék. A Fővárosi Közgyűlés esetében ez így van. Ez olyan újítás lenne, amivel többeket be tudnának vonni a kerület közéletébe. Javasolja, hogy az új építésű házak esetében, amikor több ezer fővel növekszik a kerület lakossága, a humán infrastruktúra kövesse a változást. Iskolákat, óvodákat, bölcsődéket kell biztosítani. Szerinte ez hamar égető és akkut probléma lesz. Módosító javaslata az anyag „VIII. Városfejlesztés; Kiemelt lakásépítési területek” részéhez kapcsolódik. A 28. oldalon szereplő ötödik feladat szövegét javasolja megváltoztatni, miszerint ”A régi építésű házak udvaraiban, belső kertjeiben a zöldterület fejlesztését támogatjuk”. Szerinte rossz gyakorlat lenne, ha a zöldfelületeket vagy akár halódó zöldfelületeket lebetonoznák csak azért, hogy parkolni lehessen. Úgy véli, a parkolás problémáira másképp kell megoldást találni. Az Újlipótvárosban volt erre egy-két próbálkozás, de nem vált be. Urbán-Szabó Sándor: Az anyagot átolvasva a kormányzati negyeddel kapcsolatban semmilyen tanulmányt, illetve hatástanulmányt nem talált. Javasolja a Testületnek, hogy utólagosan fogalmazzon meg véleményt, készíttessen terveket, illetve hatástanulmányokat a kormányzati negyeddel kapcsolatban, hiszen a kerület határában fog elterülni. Az Újlipótváros, azon belül is a Szent István park helyzetét tekintve úgy véli, a személyi és vagyonbiztonság szempontjából a XIII. kerület a rosszabb hírű kerületek közé tartozik. A bűnözési helyzet közel sem javult olyan mértékben, mint azt az összegzés sugallja. Újlipótvárosban 2002-ben egy szisztematikus lakáskirablási hullám áldozata lett, amit néhány hónap múlva lezártak, természetesen eredmény nélkül. A kihallgatást vezető nyomozó saját bevallása szerint a felderítési arány akkor nem érte el az 5 %-ot. Ez pontosan tükrözi az újlipótvárosi emberek bizalmi indexét az ismeretlenekkel és egymással szemben is. Megítélése szerint az arány nem változott a mai napig. A Szent István parkban egy kulturált játszótér évek óta vegyes megítélés alá esik, tekintettel a tavasztól késő őszig ott tartózkodó hajléktalanokra. Évek óta nem sikerült megoldást találni ezen frekventált helyen sem a hajléktalanok humánus elhelyezésére és eltávolítására, sem a lakók és gyermekeik felhőtlen kikapcsolódásának biztosítására. Egy posztos rendőr helyszíni telepítése szerinte rendkívül pozitív változásokat hozott volna, ugyancsak a térfigyelő kamera kiépítése, amire most kaptak ígéretet. Elég csak megemlíteni a VIII. kerületet, milyen hatást ért ott ez el. A sok muskátli pozitívum, de a biztonságérzetet nem emeli. Ráadásul elég nehéz megközelíteni és csodálni őket az állati és emberi ürülékektől. A program számára inkább egy szürreális álomnak tűnik, amely nélkülözi a teljes körű, reális helyzetelemzést. Nem veszik figyelembe, hogy a kerület lendülete lassul, mely törvényszerű. Nem számol a nemzetgazdaság pillanatnyi állapotával és a lehetőségek jóval korlátozottabbak, mint 10 évvel ezelőtt voltak. A valóban pozitív változásokat is figyelembe véve sem támogatja az anyag elfogadását. Takács Ferenc: Elmondja, a Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a napirendi pontot, 6 igen, 3 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztés elfogadását. A bizottsági ülésen is kiemelték, hogy a program jól, logikusan felépített, jól szerkesztett anyag. Bemutatja a korábbi célokat, elért eredményeket, és ezekre alapozva, mint egy folyamatot, bemutatja a következő 4 év terveit. Úgy gondolja, hogy a program vállalható, reális és tükrözi azokat a főbb irányokat, tendenciákat, amelyeket a lakosság is elvár. Az előterjesztés olvasása közben egy nagyon fontos szó, tényező ötlött a szemébe, mely az első fejezet címében található: a biztonság. A biztonság egy nagyon széles körű fogalom, belefér az ország védelme, a katasztrófa elhárítás, az információ védelem, a létbiztonság, a szociális biztonság, a
17
bűnmegelőzés, a közbiztonság stb. Ezek közül a szociális biztonság kérdésére kíván reagálni. Példaszerű az a gondoskodás, amit a XIII. kerület most már egy évtized óta az idősek, betegek, egyedül élők, nagycsaládosok irányába mutat. Idejárnak más kerületekből, sőt más városokból tanulmányozni azt a szociális hálót, mely a XIII. kerületben található. Különösen az idősek kapnak ilyen típusú gondoskodást. Felmerült, hogy jelentősen megváltozott a lakosság összetétele, talán a szociális összetételét tekintve is. Mégis a tavalyi évben aláírt több mint harmincezer határozat, amelyet a Szociális Osztályon, illetőleg a Szociális Bizottságban hoztak azt mutatja, hogy nagy szükség van arra, hogy foglalkozzanak az idősek, a betegek és a nagycsaládosok helyzetével. Ugyancsak példaszerű az a gondoskodás, az az odafigyelés, amelyet a XIII. kerület a közbiztonság területén mutat. Évek óta együttműködési megállapodások keretében támogatja a rendőrséget, a tűzoltóságot, a polgárőrséget. Leszögezi, ne felejtsék el, mindenütt nem állhat rendőr, minden autónál, lakásnál nem lehet ott valaki. A lakosságnak kell egymásra jobban figyelni és segíteni azt a munkát, amit a bűnmegelőzésben folytatnak. Hangsúlyozza a szemmozgalom jövőjét, amelyet tartalmaz a program és szeretnék azt fejleszteni. A programot elfogadásra javasolja. Kugyela Attila: Az egészségügyi fejezethez kíván néhány gondolatot hozzáfűzni. Megállapítható, hogy az Önkormányzatnak az egészségügy területén végzett munkája az elmúlt időszakban tiszteletre és dicséretre méltó. Az anyagnak a jövőre vonatkozó része szerinte nem ilyen egyértelmű. Már a terjedelem is mutat bizonyos eltolódásokat, hiszen az egészségüggyel foglalkozó rész harmada a sporttal foglalkozó résznek. Ez a fejezet beszél a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról. Ez részben idetartozik, de ugyanilyen módon lehetne az oktatási vagy a szociális ellátási fejezetben is. Az anyag maga teljes nyugalmat és békességet sugároz, de véleménye szerint a helyzet nem teljesen ez. Az előterjesztő szerint az egészségügyi szerkezetváltás az Önkormányzat felelősségébe tartozó alap és járóbeteg ellátást nem érinti. A mondat tulajdonképpen bizonyos szempontból igaz, de ha a szerkezetváltás helyett az egészségügyi reform kifejezést használják, akkor már nem állja meg a helyét. Nyilvánvaló, hogy a kerületet és a kerület lakosságát ezek a problémák érintik. Hangsúlyozza a prevenció fontosságát. Megítélése szerint a többi feladat nem igazán fajsúlyos, illetve ellentmondásos. Az a véleménye, az egynapos sebészet nem csodafegyver. Úgy véli, azzal kapcsolatban szakmai, gazdaságossági problémák merülhetnek fel. Óriási konkurencia harcra lehet számítani, hiszen majdnem mindenki ugyanezen a területen próbál előrelépni. A két szakrendelő között csökkenteni kívánják a párhuzamosságot. Az a javaslata, hogy az Újlipótvárosban például a sebészeti, reuma szakrendeléseket - amihez a betegnek közlekedni kell - mindenképpen tartsák meg. Úgy gondolja, hogy az egészségügyet érintő újdonságok miatt ebben az évben ezt a kérdést ne erőltessék, illetve egy hatástanulmánnyal kellene megvizsgálni azt, hogy ténylegesen számszerűleg milyen lehetőségeik vannak. Sági Judit: Elmondja, az előterjesztés áttekintése előtt elővette a 2003 júniusában elfogadott koncepciót is. A maga részéről örömmel nyugtázta, hogy a kitűzött célokhoz rendelt akciók a megtett intézkedések során eredményesen megvalósultak. Az eredményeket senki nem cáfolhatja, senki nem vitathatja, mert az előterjesztés azokról tényszerűen, ellenőrizhetően beszámol. Úgy is fogalmazhat, hogy elszámol a vállalt feladatok végrehajtásáról. Ezt akkor érzik igazán, ha a mindennapjaikat itt élik a kerületben, és végzik munkájukat. 2003 júniusában a Testület nagy többsége felelősségteljesen tudott dönteni. Az eredmények magukért beszélnek, a kerület fejlődését, a lakosságért való határozott, egyértelmű cselekvést bizonyítják. Természetesen lehet vitatkozni arról, mit lehetett volna még tenni. Úgy véli, a további változáshoz, fejlődéshez az kell, amit a 2007-től 2010-ig terjedő program határoz meg
18
19
annak érdekében, hogy a XIII. kerületben lakóknak tovább javuljanak az életkörülményei. Csak rajtuk áll, hogy e program alapján milyen felelősségteljes munkát végeznek az ágazati koncepciók részletes kidolgozása során. Az előttük lévő program nagymértékben segíti e feladat megoldását, mert rendkívül reális, fejlődést szolgáló, számon kérhető és ellenőrizhető feladatokat rendel a célok mellé. Javasolja a program elfogadását. A program szolgálja a XIII. kerületben lakók körülményeinek, például lakások, parkok, utak, játszóterek stb. fejlesztését; a kerületben lakó minden korosztály számára a jobb minőségű szolgáltatást, legyen az egészségügy, oktatás, szociális ellátás; az értékeik megőrzését, a biztonságosabb kerületet stb. Aki a kerület fejlődését akarja, az ezt a programot támogatja. Spaller Endre: „Aki nem fogadja el a programot, az ellene van a kerület fejlődésének” - mondta Karácsonyi képviselőtársa. Bár e program tekintetében a vita alapján úgy tűnik, nincs közöttük konszenzus, szeretné kiemelni azt, hogy nem vitatják a másik oldal jószándékát. Azt gondolják, az anyagból sokkal többet lehetett volna kihozni, ezért nem fogadják el. Kéri ismerjék el, hogy az ellenzék is a kerület fejlődésért dolgozik. Elmondták, hogy miért nem támogatják az anyagot. Ne magyarázzák bele azt, hogy sem az ECDL-t sem az egyéb említett dolgokat nem támogatják. Azokat támogatják, eddig is megszavazták. Van-e olyan program, ami egy 10 éves ciklus során száz százalékig teljesül? A gyengeségek leírása erősség. Ha a kormányzó oldalon ülők olyan büszkék az eredményeikre, akkor bátran vállalhatják azt is, ami nem teljesült vagy nem a tervek szerint teljesült. Továbbra is bíznak benne, a megfogalmazott javaslataik később, a következő 4 év során megvalósulnak. Reméli, ezt a tevékenységüket konstruktívnak tartja a kormányzó többség, és maga is konstruktívan áll majd hozzá. Szabó Eszter: A hosszú távú fejlődés feltétele az élethosszig tartó tanulás és az esélyegyenlőség megteremtése. Az Önkormányzat programja minderre garancia. Példaként említi a szociális és gyermekjóléti intézményhálózat korszerűsítését, a differenciált oktatási intézményrendszer megőrzését vagy az iskolai étkezési támogatást, amelyben már most is a kerületi gyermekek több mint 60 %-a részesül. A biztos jövő érdekében elengedhetetlen a prevenciós tevékenység mind szociális, mind egészségügyi területen. Ezt szolgálja például, hogy az általános iskolákban védőnők nyújtanak életvezetési tanácsadást, különös tekintettel a drogprevencióra. Itt érdemelnek említést az egészségmegőrző, szűrőprogramok, melyet folytatni kíván a program. A szociális, az egészségügyi és az oktatási terület mind összefügg, egymásra épül, ez kiderül az anyagból. Ezen szempontokat is figyelembe véve kéri az előterjesztés támogatását. Alpern Julianna: Az Egészségügyi és Szociális Bizottságban dolgozik, erről a területről kíván beszélni. A héten átadásra került a Béke úton a gyermekorvosi rendelő, amely európai színvonalú, mint már egyre több rendelőintézet a kerületben. A várandós kismamák és a csecsemők ellátása ezáltal nagymértékben javulni fog. Nagy örömükre szolgál, hogy a kerületben egyre több gyermek születik, ezért folyamatosan bővítik a bölcsődei férőhelyek számát. 2006-ban a Pannónia utcai és a Vizafogó sétányon lévő bölcsődéket 20-20 férőhellyel bővítették. Ebben az évben a Gyöngyösi sétányon és a Vizafogó sétányon terveznek szintén 20-20 férőhelyes bővítést. Négy éve a kerületben elsők között vezették be az ingyenes bölcsődei ellátást, melyet a következő években is folytatni kíván az Önkormányzat. 2006 decemberében 898 olyan rászoruló nagycsaládos, akik folyamatos szociális ellátásban részesülnek 10.000 Ft-os rendkívüli segélyt kaptak, mellyel megpróbálták szebbé tenni a karácsonyukat. Javasolja a program elfogadását.
20
Tóth Péter: Az Önkormányzat 2007-2010-ig tartó programjában sok szó esik a sportról. Ma már minden nemzetközi és hazai kutatás kimutatja, hogy a sport a legolcsóbb megoldás a prevenció és az egészségnevelés érdekében. Ez felelős, hosszú távú gondolkodás. Úgy véli, az egynapos sebészet a korszerű és gazdaságos gyógyítás útja és módja. A Tulajdonosi Bizottság tagjaként felelős tulajdonosi szemlélettel próbál hozzáállni az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó kérdésekhez. Az ÁSZ jelentésből idéz. 2004-ben a kerület ingatlanvagyona 51,5 milliárd forint volt, 2005-ben 65 milliárd forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy 0-101 éves korig a közös ingatlanvagyonból 25 %-os növekmény következett, 490.000 forintról 620.000 forintra nőtt fejenként az ingatlanvagyon. Borszéki Gyula: Az elmúlt tíz évben a XIII. kerület nem sodródott, hanem dinamikusan fejlődött. Ennek a fejlődésnek az Önkormányzat, a Képviselő-testület generátora volt és segítette a fejlődést. Arra a kérdésre, hogy a következő időszakban mi lesz a fejlődés motorja, széles választ lehet adni. Meggyőződése, hogy a befektetői hajlam, a fogadókészség, a segítés a befektetők szempontjából a kerület fejlődését továbbra is szolgálhatja. Van érdeklődés a befektetők részéről, és a kerület részéről van fogadókészség a befektetések iránt. A program biztosítja a további fejlődést. Erre példa az intenzív zöldterület fejlesztése. Nem lebecsülendő, hogy 350-400 millió forintot fordítanak évente erre a célra. További példaként említi, hogy 50.000 m2-rel kívánják bővíteni a zöldterületet, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számát körülbelül duplájára növelnék az elkövetkezendő 4 évben. Az útfelület 5 %-át minden évben szeretnék felújítani. Ez 120-150 millió forint fejlesztési forrást igényel. Konkrét tervek, elképzelések olvashatók a programban. A megvalósításhoz szükség van többek között erős elhatározásra, tettrekészségre, összefogásra. A Szocialista Frakció részéről ez az igény, szándék, erő megvan. Reménykedik abban, hogy valamennyien összefogva támogatják a program a végrehajtását. Felhívja a figyelmet, nyitott tervről van szó. Várják azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyek befolyásolhatják az ezután készülő szakkoncepciók tartalmát. Több hozzászólásra a választ ezekben a szakkoncepciókban lehet majd megadni. Lehetőséget lát arra is, hogy a most vitatott anyag kiegészüljön, korrigálódjon. Támogatja a programot. Holopné Schramek Kornélia: Az a bizalom, amelynek következtében képviselők lettek, nagy felelősséget ró a Testület tagjaira. Többek között felelősek a kimondott szóért. Megemlíti a cselekvés felelősségét. A felelősség tudatában fogalmazták meg az Önkormányzat 2007-2010. közötti programját. A befektetett energia, pénz, a humánerőforrás elismerést váltott ki az oktatási ágazat, a szociális ellátó rendszer és az egészségügyi szolgáltatás terén. Négy év alatt közel 150 alkalommal foglalkoztak ezekkel a területekkel képviselő-testületi ülésen, elismerve mindig az erőfeszítéseket. Az elért színvonal kötelez. A 2007-2010 közötti időszakra újabb célokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a kerület lakosságának biztonságos, kiszámítható ellátó rendszer álljon továbbra is rendelkezésére. Terveik középpontjában az ember áll, a XIII. kerület lakossága. Az igények kielégítésére a továbbiakban is az oktatás-nevelés vonatkozásában széles választékú rendszer áll a gyermekek és szüleik rendelkezésére. Kiemelt figyelmet fordítanak a fejlesztésre, a hátrányok leküzdésére,a nyelvi képzésre, a tehetséggondozásra. Az egészségügyi ellátásnál a prevenció megerősödése mellett az alap- és szakellátás színvonalának emelését, a kínálat bővítését célozták meg. Példaként említi az egynapos sebészetet, melynek nagy súlya és jelentősége van, vagy a gasztroenterológiai ellátás bevezetését. Tovább folytatják az épület felújítási
21
programokat három alapellátási rendelő tekintetében. A szociális gondoskodás területén bővítik a szolgáltatások, ellátások körét. A pénzbeli és természetbeni támogatás a szegénység csökkentését szolgálja. Az elllátó ágazatra összességében 45 feladatot fogalmaz meg az előterjesztés, melynek mindegyike a lakosság jobb ellátását szolgálja. A programban átgondolt tervek, megvalósítható feladatok szerepelnek, melynek eredményeként erősödik az, hogy a XIII. kerületben jó élni, ha szükséget lát valaki, van hová fordulni. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Döry Miklós: A sporton tudja lemérni azt, hogy amit elmondtak a múltról, amit elképzeltek a jövőről, az megvalósítható. Úgy véli, világos választ ad az anyag az új fejlesztés, forgalomtechnika, parkolás résznél, hogy milyen parkolási elképzelések vannak a XIII. kerületben a főváros kompetenciájával együtt. Hiszékeny Dezső: Kijelenti, tudják, hogy mit szeretnének. A fejlesztéseik ezt a célt szolgálják. Nem elszigetelt, kis porciónyi területeken szeretnének fejleszteni, hanem úgy gondolják, hogy a kerületben megjelenő fejlesztéseket időben, térben megfelelően összehangolva, megjelenési formájában igényesen és vonzó módon próbálják megvalósítani. Törekednek arra, hogy ne tradicionális, illetve konvencionális épületek valósuljanak meg. Értelmezése szerint bírja Spaller képviselőtársa ígéretét, ha nem ilyen épületek terveivel állnak elő, akkor az ellenzék támogatni fogja. Dr. Tóth József: Válaszol az elhangzottakra. Felfogásában tisztázták azt, hogy nem egy kerületfejlesztési programról van szó. Arra az Európa Terv szolgál. Az előttük lévő előterjesztés elsősorban a városüzemeltetésre és az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokra irányul. Megítélése szerint a terv egyensúlyt teremt a kerületrészek között. Nem kell túlhangsúlyozni sem egyiket, sem másikat, viszont a specifikumokat próbálja figyelembe venni. Azt javasolja minden oldalnak, bízzanak önmagukban. Leszögezi, nem úgy fogalmazott, hogy maradéktalanul végrehajtásra kerültek a feladatok. Úgy fogalmazott, hogy a nagy többsége, jelentős része megvalósult. A program mutatja azt az iránytűt, aminek mentén dolgozni fognak. Reményei szerint szakszerűen és hatékonyan fognak dolgozni a következő időszakban. Ma egy terv, egy program készítésénél az előrelátható és prognosztizálható feladatokat kell számba venni. A kívánt irányba próbálja az Önkormányzat a városfejlesztését, városüzemeltetését és szolgáltatásait terelni. Talán kiolvasható belőle, hogy a program Budapestet, mint térséget fogja fel. Utalna arra, hogy a kormányzati negyedről a főépítész a VI. kerülettel folyamatosan egyeztet. Véleményezték a VI. kerületi szabályozási tervet, mely törvényi kötelezettség is. A beavatkozási döntéseket, lehetőségeket, a racionális működést veszik számba az egyes szolgáltatási területeknél, majd a részkoncepcióknál dönt a Testület. Úgy gondolja, a XIII. kerület kerületisége, gazdasága, szellemisége kisugárzik a környező kerületekre is. Van egyfajta egyeztetés és együttműködés. A terv tekintettel van a modern városvezetés, várostervezés elemeire. Ma egyszerre több funkciós egy település: lakók, munkahelyi, szolgáltatási és kikapcsolódási funkcióval is rendelkezik. Ehhez az Önkormányzat tud kapcsolódni mind az ingatlan fejlődésével, fejlesztésével a lakásállományát tekintve és generátori, multiplikátori szerepéből adódóan, amely generálja a kerület fejlődését. Azt tudomásul kell venni, hogy a döntési pontok egy jelentős része a kerületé, viszont a finanszírozás egy jelentős része nem a kerületé, hanem a befektetőké. Ha a tőkevonzó képességüket megtartották az elmúlt időszakban, akkor nem az
22
fogalmazható meg, hogy a kerület fejlődése lassult. Nem ezt tapasztalja, a számok sem ezt mutatják. A gazdálkodással kapcsolatos modern eszközöket, a lízinget, a kötvényt, a hitelfelvételt nem tartja szentségtörésnek. Nem azon mérik a gazdálkodás mikéntjét, hogy mennyi adósságállománya van a településnek. Emlékezete szerint a megyei jogú városok mind, nagy részük minimum 6-8 milliárd forinttal vannak eladósodva. Elmondja továbbá, a KSZT készítése nem hatósági munka, az önkormányzási feladat. Az építési engedélyek kiadása hatósági feladat. A kerületi általános építési szabályzat, illetve az elfogadása a tudatos városvezetést próbálja tükrözni. Örök vita, hogy a bölcsőde az ellátási kötelezettség alá tartozik-e. Mindenképp pozitívum, hogy bölcsődét kellett megnyitni. Úgy véli, a hatékony lobbyzás eredménye, hogy több jelentős intézmény székhelye található a kerületben. A Kereskedelmi és Iparkamara budapesti elnöke mondta, hogy a legdinamikusabban fejlődő kerület az adózás szempontjából és a befektetőket tekintve a XIII. kerület. A kiemelt adózók közel 30 %-a van a XIII. kerületben. Ha olvasták az 1997-es anyagot, abban az szerepel, hogy az itt lakók 40-50 %-a elköltözne a kerületből. A felmérések ma azt mutatják, ez a szám csak 13-15 %. Mi ez, ha nem változás? 11 évvel ezelőtt az volt a prognózis, hogy 2007-2008 környékén 100.000-105.000 lesz a kerületi lakosok száma. Ma 105.000 a XIII. kerületi lakosok száma. Mi ez, ha nem tudatos városvezetés? Van a kerületnek olyan része, ami a világörökség része. Ezt értéknek tartja. A kerületnek 40 értékvédett épülete van, és továbbiakat kezdeményeznek. Több kerületi középület, illetve lakóház nyert nemzetközi díjat. Ne legyenek kishitűek képviselőtársai. Higgyék el, érdemes itt élni, érdemes fejleszteni a kerületet. Kiért vállalnak felelősséget? Az itt lakó 105.000 lakosért vagy az ideiglenes lakosokért? Ha ez a tízezer albérlő megjelenik, ki tudják elégíteni? Úgy véli, a sorrendiséget ki kell alakítani, s a felelősséget ez alapján kell vállalni. Vannak gyengeségeik is. Bántó, hogy antiszociális körökkel is kell foglalkozni. Egy esztendőben a Szociális Osztályon 25.000 főszámmal dolgoztak. A Szociális Osztályon nem tudnak további szolgáltatásokat nyújtani, bővíteni, mint az oktatási, nevelési intézményekben. Elhangzott, hogy az egészségügy jobban orientálódjon a piac felé. Jóváhagyták decemberben az Egészségügyi Szolgálat költségvetését, 18 %-kal kap kevesebbet az Önkormányzattól. Jóváhagyta a Testület a Szolgálat stratégiáját, a 2006-ban kapott támogatás akkorra az 54-56 %-ára fog lecsökkeni. Leszögezi, a tulajdonos helyett a Margitsziget ügyében nem tudnak dönteni. A Margitsziget tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat. Korábban felajánlották a Margitsziget ügyében, hogy alakítsanak közhasznú társaságot, a Főváros elutasította. Felajánlották, hogy finanszírozzák közösen az új szabályozási tervet. Jó lenne, ha a kerületnek lehetősége lenne megépíteni az Aquincumi hidat és a Szegedi út felüljárót is. Képviselőtársai figyelmébe ajánlja, hogy 80 darab új köztéri kamera kitelepítése a terv a térfigyelő rendszer keretében. Megjegyzi, nem költözne a VIII. kerületbe, ha annak biztonságát összehasonlítja a XIII. kerületével. Hangsúlyozza, a Kerületi Önkormányzatnál kész tervek vannak a Szent István park, a Jászai Mari tér és a Gyöngyösi sétány alatt mélygarázs építésére. A kerületi lakosság tiltakozására hozták meg azt a döntést, hogy 10-15 évig nem építenek ott mélygarázst. Az Újpesti rakpart a Jászai Mari tér és a Szent István park között ma sétáló utca lenne. A kerületi lakosság mozgalmat indított, hogy maradjon meg a közlekedési felület. Úgy gondolja, részben felelősen kell dönteni, másrészt pedig nem kell a populizmusnak felülni. A muskátli kitétele megosztja az embereket, de többségében eddig kedvező véleményeket hallott, természetesen eljutott hozzá a kedvezőtlen vélemény is. Úgy gondolja, az egészségügy területén az előre menekülést választották, amikor a szakorvosi rendelőiket felújították és korszerű ellátási formákat telepítenek, amely bevételi forrásokat jelenthet a későbbiekben és kevesebb önkormányzati támogatást. Az egynapos
23
sebészet bevezetése szabályozottan történik. Remélhetőleg bevételi forrást tud biztosítani. A rendeleteik, az eddigi ajánlásaik, javaslataik a parkolást tekintve arra vonatkoztak, hogy támogatják például az Újlipótvárosban a mínusz egy szinten parkolók kialakítását. A nap hiánya miatt azokban az udvarokban zöldfelületet kialakítani nehéz. Javasolja Merker képviselőtársának, hogy tekintsen el a módosító javaslatától. A régi építésű házaknál a pincéket lehet használni a parkolás megoldására, hiszen amikor ezek a házak épültek, még nem volt az előírás, hogy egy lakáshoz egy parkolót kell építeni. Javasolja az ellenzéknek is az előterjesztés elfogadását, hiszen ők is találhatnak támogatásra érdemes feladatokat a programban. A program nyitott. Részben meg fog jelenni a koncepcióknál, részben pedig minimum két és fél esztendő múlva vissza kell térni rá. Kérdése Merker Dávidhoz, fenntartjae módosító javaslatát? Merker Dávid: Fenntartja, miszerint az előterjesztés 28. oldalán az ötödik feladat a következők szerint módosuljon: „A régi építésű házak udvaraiban, belső kertjeiben zöldterület fejlesztését támogatja az Önkormányzat.” Dr. Tóth József: Nem támogatja a módosító javaslatot. Szavazásra bocsátja Merker Dávid módosító javaslatát. Megállapítja, hogy a Testület a módosító javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja az előterjesztés 28. oldalán lévő ötödik feladat előterjesztésben szereplő szövegét miszerint: „A régi építésű házak tetőtét-beépítéseinél a pincék, udvarok gépkocsitárolóként való hasznosítását kezdeményezzük.” Megállapítja, hogy a Testület az eredeti szövegezést elfogadta. Külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat c/; a/; b/; d/ pontjait. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 4/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület Merker Dávid önkormányzati képviselő módosító javaslatát – mely szerint a XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. közötti programjára vonatkozó javaslatban a régi építésű házak tetőtér-beépítésénél a pincék, udvarok gépkocsitárolóként való hasznosítása kezdeményezése feladatmegjelölés akként kerüljön módosításra, hogy a régi építésű házak udvaraiban, belső kertjeiben a zöldterület fejlesztését támogatja az Önkormányzat – nem fogadja el. (12 igen, 17 nem, 2 tartózkodott)
H a t á r o z a t: 5/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/ megállapítja, hogy a 148/1997. (X. 7.) Ö.K. számú határozatával elfogadott Általános Távlati Területfejlesztési Koncepcióban kitűzött célok teljesültek; (22 igen, 9 nem, 1 tartózkodott)
24
b/ megállapítja, hogy a 124/2003. (VI. 26.) Ö.K. számú határozatával elfogadott Budapest Főváros XIII. Kerület Településfejlesztési Koncepciójában foglaltak megvalósultak; (22 igen, 9 nem, 1 tartózkodott) c/ elfogadja Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Programját (2007-2010); (22 igen, 9 nem, 1 tartózkodott) (a régi építésű házak tetőtér-beépítésénél a pincék, udvarok gépkocsi-tárolóként való hasznosítása kezdeményezése feladatra vonatkozó szavazati arány: 23 igen, 9 nem) d/ felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Programjának (2007-2010) a kerület lakosságával történő megismertetéséről. Határidő: a-c/ azonnal d/ 2007. március 31. Felelős: a-d/ Dr. Tóth József polgármester (32 igen; egyhangú) A levező elnök szünetet rendel el. (Szünet után) A levezőt elnök megállapítja a határozatképességet. Napirend 4/ pontja: JAVASLAT A XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETRE. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester Szóbeli kiegészítést tesz Dr. Tóth József: A Képviselő-testület egy olyan napirendi pontot tárgyal, melynek elmulasztása alkotmánysértést idézne elő. A Képviselő-testület a törvényi keretek között szabadon alakítja ki a szervezeti, működési rendjét. A mostani Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítésekor figyelembe vette a 12 év gyakorlati tapasztalatait, a jogalkalmazás tapasztalatait. A rendelet-tervezet követi az önkormányzati törvény szerkezetét. Az Önkormányzat Képviselő-testületének alapokmányáról van szó. Kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a szabályai biztosítsák a helyi önkormányzás jogának gyakorlását, a döntések előkészítését, meghozatalát és végrehajtását. Mint elveket a jogbiztonságot, a törvényességet, a gördülékenységet, a stabilitást, a biztonságot és a jogszerűséget kell előtérbe helyezni. A Képviselő-testület új SZMSZ tervezetet tárgyal. Politikai egyeztetés volt a kérdésben. Úgy
25
gondolja, hogy korszerűbb és a kor követelményeinek megfelelő SZMSZ-t fogadhat el a Képviselő-testület. A munkateher megosztása érdekében növekvő szerepet kapnak a bizottságok. Olyan feladatok kerülnek a bizottságokhoz, amelyek hatékonyabban, gyorsabban elvégezhetők. Jelzi, költséghatékonyságot jelent, hogy 11-ről 6-ra csökkentették a bizottságok számát, ezért a feladat- és hatáskörök jogi szabályozása is szükséges volt. Figyelembe vette az elektronikus adattovábbítás lehetőségét és rendszerét. Az információhoz jutás felgyorsult. A működés minden területén általánossá teszik, és ehhez kapcsolódik a Szervezeti és Működési Szabályzat. Bevezetett jogintézmények lehetővé teszik a szakmai, a politikai álláspontok ütköztetését. Jelzi, a bizottsági tárgyalások során elfogadott javaslatok szerepelnek a rendelettervezetben. Van olyan javaslat, hogy kétszer tartson a Testület közmeghallgatást. Közmeghallgatást többször is lehet tartani. A törvényi kötelezettség minimumának tesz eleget a mostani szabályozás. A Képviselő-testület évente külön dönt a közmeghallgatás megtartásáról. Minden évben a munkaterv kialakításánál kell eldönteni, hogy hányszor és mikor tartsanak közmeghallgatást. Beemelésre kerül a 30 perces hozzászólási lehetőség. Ezen belül a képviselőcsoportok maguk döntik el a hozzászólás tartamát. Nem indokolt az, hogy a képviselőcsoport-vezetők vagy bárki kitüntetett szerepet kapjon. Akár egy hozzászóló felhasználhatja a teljes 30 perces lehetőséget. Módosító javaslat érkezett, hogy a költségvetésre vonatkozó előterjesztést a polgármester valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke is ellenjegyezze. Ez nem szabályszerű. Az Államháztartási Törvény azt mondja, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnak álláspontot kell kialakítani, és ezt kell csatolni a Képviselő-testület ülése elé beterjesztett előterjesztéshez. A zárszó idejének maximalizálására tett javaslatot nem támogatja. Úgy gondolja, nagyszámú hozzászólás esetén a tartalmasabb zárszó lehetőséget ad arra, hogy megfelelő adatok birtokában tudjon dönteni a Képviselő-testület. Bizottsági álláspont Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság 5 igen, 1 tartózkodás mellett az SZMSZtervezetet elfogadta. Kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg. Észrevétel Kosztolányi Rita: Három sarkalatos pontra kívánja felhívni a Testület figyelmét. Összehasonlította a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét, a Főváros, valamint más önkormányzatok SZMSZ-ével. A testületi ülést mindenkor a polgármester vezeti. Számos esetben az előterjesztő személye szintén megegyezik a polgármesterrel. Aggályosnak tartja, hogy ezt a két posztot egy személy testesítse meg, hiszen ez esetben sérülhet a demokrácia. A javaslata az, hogy az előterjesztő személye váljon külön az ülést vezető személyétől. Tudomása szerint a Fővárosban is van erre precedens. Javasolja továbbá a rendelet-tervezet 23. § (2) bekezdés f/ pontjában szereplő előterjesztői zárszót 5 percben maximalizálni. Indítványozza, hogy a tervezet 23. § (2) bekezdés d/ pontjánál a kérdésekre adott válasz ne haladhassa meg a 3 perc időtartamot. Elmondja, javaslataival a frakciója is egyetért, azok elfogadásával kívánják erősíteni a demokratikus kereteket. Dr. Tóth József: Kéri a jegyző álláspontját, jogilag a demokratikus rend sérül-e a rendelettervezet előterjesztés szerinti szövegezésének elfogadásával?
26
Dr. Sinka József: Leszögezi, nem törvényességi kérdés, hogy hány perces a kérdésekre adott válasz, illetve a zárszó. Ennek eldöntése a Képviselő-testület joga. Nem hiszi, hogy a percekkel visszaélhet bármelyik oldal. Nincs összeférhetetlenség az ügyben, ha a polgármester egyszemélyben előterjesztő és az ülés vezetője is. Más önkormányzatoknál ez teljesen bevett és elfogadott eljárás. Nem sérül ezzel semmilyen jog. Dr. Tóth József: Válaszol az elhangzottakra. Ismerve más települések szervezeti és működési szabályzatát, a felvetett javaslatokkal szemben az előterjesztésben szereplő szövegezést támogatja. Úgy véli, az elmúlt 12 esztendő alatt bevált az eddigi gyakorlat, a vitavezetés tekintetében visszaélést nem tud. Tudomása van arról is, hogy más települési önkormányzatoknál van olyan, hogy az előterjesztő és a vitavezető személye különválik. A kérdésekre adott válasznál nehezen lehetne a 3 perces időkorlátot tartani, ha van 15 kérdés. Megjegyzi, volt már ilyen napirendi pont. Javasolja, ne korlátozzák az előterjesztőt. A zárszó tekintetében sem szokás visszaélni az idővel. Inkább a racionalitás és a tárgyszerűség ami eddig is vezényelte az előterjesztőket. Van olyan gyakorlat is, amit Kosztolányi képviselőtársa felvetett. Kérdése képviselőtársához, kér-e külön szavazást a javaslatairól? Kosztolányi Rita: Szavazást kér mind a három módosító indítványról. Dr.Tóth József: Szavazás előtt felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a javaslatot, miszerint az előterjesztő és a vitavezető személye váljon külön. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja a rendelet-tervezet 23. § (2) bekezdés d/ pontjához érkezett javaslatot, miszerint a kérdésekre adott válasz 3 perces időtartamban legyen maximálva. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja a rendelt-tervezet 23. § (2) bekezdés f/ pontjához érkezett javaslatot, miszerint az előterjesztői zárszó 5 percben legyen maximálva. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Külön bocsátja szavazásra a rendelet-tervezet 23. § (2) bekezdés f/ és d/ pontjának előterjesztés szerinti szövegezését. Megállapítja, hogy a Testület az f/ és d/ pontot az előterjesztés szerinti szövegezéssel elfogadta. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet egészét. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta. H a t á r o z a t: 6/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület Kosztolányi Rita önkormányzati képviselőnek a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet-tervezetre vonatkozó alábbi módosító javaslatait nem fogadja el: -
a rendelet-tervezetbe kerüljön beépítésre az előterjesztő és a vitavezető személye különválasztására vonatkozó szabályozás; (10 igen, 22 nem)
27
-
a rendelet-tervezet 23.§ (2) bekezdés d/ pontjában a kérdésekre adott válasz maximum 3 perc időtartamban kerüljön meghatározásra; (10 igen, 21 nem)
-
a rendelet-tervezet 23.§ (2) bekezdés f/ pontjában az előterjesztői zárszó maximum 5 perc időtartamban kerüljön meghatározásra. (10 igen, 21 nem, 1 tartózkodott)
1/2007. (I.22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
PREAMBULUM A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, képviselik a helyi érdekeket. Ennek alapján a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a kerület közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati jogok gyakorlására, szervezetének kialakítására és működésének biztosítására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg: I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, (továbbiakban: Önkormányzat) mely a Főváros XIII. kerületének területén működik. (2) Az Önkormányzat székhelye: 1139 Budapest (XIII. kerület), Béke tér 1. (3) Az Önkormányzat levelezési címe: 1555 Budapest Pf. 10. (4) Az Önkormányzat email címe:
[email protected]
28
(5) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Testület). (6) Az Önkormányzat hivatala hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) (7) A Hivatal székhelye: 1139 Budapest (XIII. kerület), Béke tér 1. 2. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit a megalkotását követő 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. (2) A rendelet szövege megtekinthető: - Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján - a Hivatal Szervezési Osztályán - a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjában - az Önkormányzat hivatalos honlapján. 3. § (1) Az Önkormányzat jelképeiről, címeréről és zászlajáról, valamint használatuk rendjéről külön rendeletet alkot. (2) Az Önkormányzat helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. II. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATA, HATÁSKÖRE 4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. (2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Testületet illetik meg. A Testületet a polgármester képviseli. (3) A Testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzatok testületeire, külön törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A Testület hatásköréből nem ruházható át: a) rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
29
d) a gazdasági program elfogadása, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben és a Polgári Törvénykönyv szerinti társaság, szervezet alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás fővárosi önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a kerületet is érinti; l) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügye, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; m) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; n) amit törvény a Testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (5) A Testület a (4) bekezdésben foglalt át nem ruházható hatáskörök kivételével hatáskörét kizárólag rendelettel ruházhatja át, illetve vonhatja vissza. A rendeletben a Testület meghatározza a hatáskör gyakorlásának módját és feltételeit. (6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Testületnek beszámolni. III. FEJEZET
A TESTÜLET ÉS SZERVEI 5. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Testület és szervei: a polgármester, a Testület bizottságai és a Hivatal látja el. (2) A Hivatal önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. (3) A Hivatal levelezési címe, email címe azonos az Önkormányzat levelezési címével, email címével. 6. § (1) A Testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők (továbbiakban: képviselő) és a polgármester. A Testület tagjainak száma: 33 fő. (2) A Testület tagjainak névjegyzékét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
30
IV. FEJEZET
A TESTÜLET MŰKÖDÉSE A TESTÜLET ÜLÉSEI 7. § (1) A Testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart. (2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit. A TESTÜLET MEGALAKULÁSA 8. § (1) A Testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére. (2) Az alakuló ülésen a Kerületi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről. (3) A polgármester a) az alakuló, illetve megválasztását követő ülésen ünnepélyes esküt tesz a Testület előtt és aláírja az eskü szövegét; b) foglalkoztatási jogviszonya megválasztásával jön létre. (4) A képviselő a) az alakuló ülésen, időközi választás esetén a megválasztását, a kompenzációs listán mandátumhoz jutás esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen esküt tesz a Testület előtt; b) az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. AZ ALPOLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 9. § (1) A Testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választhat. (2) Alpolgármester az lesz, aki megkapja a megválasztott képviselők több mint felének szavazatát (minősített többség). SOROS ÜLÉS 10. § A Testület szükség szerint, de évente legalább 10 soros ülést tart.
31
SORON KÍVÜLI ÜLÉS 11. § (1) A testületi ülést össze kell hívni: a) a megválasztott képviselők egynegyedének, b) a Testület bármely bizottságának indítványára, melyet indokolni kell; c) népi kezdeményezésre, ha ennek külön rendeletben előírt feltételei fennállnak. (2) Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 6 munkanapon belül köteles a soron kívüli ülést összehívni. (4) A soron kívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Soron kívül összehívott ülés meghívójára és annak megküldésére a 12. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 2 nappal megkapják. A TESTÜLETI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA 12. § (1) A testületi ülést a polgármester, távolléte esetén az általa megbízott alpolgármester az előterjesztések elektronikus úton - e-mail formájában – történő megküldésével hívja össze. Ahol a SZMSZ írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton továbbított e-mailt is érteni kell. (2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze. (3) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 6 nappal az ülés előtt megkapják. (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését. (5) A testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére bármelyik képviselő 3 nappal az ülést megelőzően írásos sürgősségi indítványt terjeszthet elő indokolással. A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani, a napirendre történő felvételről a Testület egyszerű többséggel dönt. 13. § (1) A Testület ülésére meg kell hívni: - a képviselőket, - a jegyzőt, - a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket, - a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, - a bizottságok nem képviselő tagjait, - a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
32
- az Ötv.-ben meghatározott véleményezési jog körébe tartozó napirendi pontokhoz az Önkormányzat könyvvizsgálóját, - az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, a gazdasági társaságokat érintő napirendi pontokhoz a gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak tagjait, könyvvizsgálóit, - akiknek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg: - a jegyzőt, - a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket, - a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit. (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan: - a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, - az Önkormányzat könyvvizsgálóját, - az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, - akiknek a jogot a Testület esetenként megadja. (4) A jogszabály, illetve a (2) szerinti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt – a zárt ülés anyaga kivételével - valamennyi előterjesztést, a (3) bekezdés szerinti és a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket a 12. §. (1) bekezdésben meghatározott módon kell kézbesíteni. (5) A Testület és bizottságai ülésére meghívandó szervezeteket a 6. sz. melléklet tartalmazza. 14. § A Hivatal a testületi ülés időpontjáról és a napirendjéről a kerület lakosságát a helyben szokásos módon értesíti. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA 15. § (1) A testületi ülések - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nyilvánosak. (2) A Testület esetenként - egyszerű többséggel - dönt maximum 3 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek. (3) A Testület: a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása – ideértve az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, könyvvizsgálóinak választását és visszahívását, az intézmények vezetőinek kinevezését, felmentését és a közalapítványok kuratóriumi tagjainak választását és visszahívását –, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás gazdasági érdekeit sértené.
33
(4) A zárt ülésen a képviselők, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökei és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Ha törvény előírja az érintett meghívása kötelező. (5) Az Önkormányzat könyvvizsgálója meghívása esetén részt vehet a (3) bekezdés b) pontja szerint tartott zárt ülésen és betekinthet az ülésről készült jegyzőkönyvbe. (6) A (3) bekezdés b) szerinti zárt ülés tartását bármely önkormányzati képviselő és a jegyző indítványozhatja. (7) A (3) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a Testület minősített többséggel dönt. (8) Zárt ülés jegyzőkönyvébe - a polgármesteren és a jegyzőn kívül - csak a képviselők és a tárgyban közvetlenül érintett vagy hivatalos megbízottja tekinthetnek be, azzal, hogy a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható. A TESTÜLET MUNKATERVE 16. § (1) A Testület éves munkatervet készít. (2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. (3) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni: a) a képviselőktől, b) a Testület bizottságaitól, c) az alpolgármesterektől, d) a jegyzőtől, e) a tanácsnoktól, f) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeitől, g) a Hivatal belső egységei vezetőitől, h) az önkormányzati intézmények vezetőitől. (4) A munkaterv tartalmazza: a) Testület által meghatározott és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat, azok ütemezését; b) a jogszabály, valamint a helyi rendelet által kötelezően előírt napirendi pontokat; c) a napirendi pontok előterjesztőit; d) az egyes napirendi pontok bizottsági megtárgyalására vonatkozó javaslatokat. (5) A munkatervi javaslat előterjesztésekor egyidejűleg a Testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról. (6) A munkatervet meg kell küldeni: a) a képviselőknek, b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,
34
c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek, d) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, e) a jegyzőnek. A SOROS ÜLÉS NAPIRENDJE 17. § (1) A testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. (2) A meghívó szerinti napirendi pont törlésére, halasztására az előterjesztő tehet javaslatot, melyet a Testület vita nélkül tudomásul vesz. (3) Az egész napirendről a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. (4) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a) rendelet-tervezetek, b) határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések, c) interpellációk, d) tájékoztatók, e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok f) zárt ülés. (5) A (4) bekezdés d) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester – írásban beszámol: a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról; b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a jelentősebb eseményekről; c) az önkormányzati pénzeszközök átmenetileg szabadrendelkezésű részének pénzpiaci jellegű lekötéséről. (6) A soros ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az, az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. AZ ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 18. § (1) A testületi előterjesztések a polgármesternél - az ülés előtt 10 nappal - írásban nyújthatók be. (2) A Testület elé előterjesztést tehetnek: a) a képviselők, b) a polgármester és az alpolgármesterek, c) a Testület bizottságai, d) a tanácsnok, e) a jegyző, f) az önkormányzati intézményvezetők, g) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői. (3) A Testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
35
(4) Az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeket és az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A TESTÜLETI ÜLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE 19. § (1) A testületi ülést a polgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti. Akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülést a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke vezeti. (a továbbiakban: elnök) (2) A Testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott kerületi önkormányzati képviselők több mint fele jelen van. (3) Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 15 napon belül változatlan napirenddel - ismételten összehívja. (4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát. (5) Az elnök jogosult egyperces néma felállás elrendelésére a kegyeleti rendelet hatálya alá nem tartozó, de megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére. (6) Az elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál is ellenőrzi a határozatképességet. Ha az ülés tartama alatt az elnök a Testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze. (7) Bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indoklással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását és határozat nélkül történő lezárását. Erről a Testület vita nélkül - egyszerű többséggel - dönt, egyúttal meghatározza a napirend pont tárgyalásának új időpontját. (8) A képviselőcsoport vezetőjének, illetve megbízottjának joga van a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében szünetet kérni, 10 perc időtartamra az elnök a tanácskozást felfüggesztheti. (9) A testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (10) Az elnök gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. (11) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök: a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra; b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ;
36
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad. (12) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett - e rendeletben szabályozott - indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (13) A testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja. (14) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti. NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS 20. § (1) A napirend előtti felszólalást a képviselők és a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei a téma írásbeli megjelölésével az ülés megkezdése előtt az elnöknél jelenthetik be. A felszólalás időtartama 4 perc. A Testület ülésén – a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökein kívül – legfeljebb 6, ezen belül három ellenzéki napirend előtti felszólalásra kerülhet sor. (2) Napirend előtti felszólalásról a Testület nem nyit vitát. INTERPELLÁCIÓ 21. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben - tevékenység, intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz, a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz interpellációt intézhet. (2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani írásban, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásos választ az interpellálón kívül meg kell küldeni a képviselőknek is. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába bevonható az interpelláló képviselő is. (3) Az elnök az ülés elején a Testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat. (4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. (5) Az interpellálót az írásbeli előterjesztés mellett a szóbeli kiegészítés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. (6) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a Testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
37
(7) Ha a Testület a választ nem fogadja el, az elnök kiadja vizsgálatra a Testület által kijelölt bizottságnak, a tanácsnoknak, vagy a polgármesternek, aki az interpellációt 30 napon belül megvizsgálja és a Testület soron következő ülésén jelentést tesz. A jelentés elfogadásáról, a Testület vita nélkül határoz. KÉPVISELŐI KÉRDÉS 22. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez és a tanácsnokhoz bármely önkormányzati ügyben kérdést intézhet. (2) A kérdés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. (3) A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válaszról a Testület nem határoz. VITAVEZETÉS, FELSZÓLALÁSOK, HOZZÁSZÓLÁSOK SZABÁLYAI 23. § (1) Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót. (2) A napirendi pontok tárgyalásának rendje: a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése legfeljebb 5 perc időtartamban, b) a bizottságok véleményének, állásfoglalásának ismertetése maximum 3 percben – az esetleges kisebbségi vélemény ismertetésével együtt, c) kérdések az előterjesztőhöz, a témához kapcsolódóan 1-1 percben, d) kérdésekre adott válasz, melyeknél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét, (22 igen, 10 nem) e) hozzászólások időtartama maximum 3 percben, illetve kérhető annak meghosszabbítása 2 percig. Erről a Testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. f) előterjesztői zárszó. (23 igen, 9 nem) (3) A képviselőcsoport-vezetők 30 perces hozzászólási időkeret megadását indítványozhatják a képviselőcsoport részére a lakosság széles körét érintő vagy kiemelkedő jelentőségű kerületfejlesztési célokat tartalmazó napirendi pont tárgyalásánál. Az indítvány elfogadásáról a Testület egyszerű többséggel dönt. 24. § (1) Ha az elnök képviselői minőségében kíván felszólalni, akkor ezt szokásos módon jeleznie kell, és csak az előtte hozzászólásra jelentkezettek után szólalhat fel. (2) A Testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is. E kérdésben vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
38
25. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslat a Testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. (2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie az SZMSZ azon rendelkezését, amelyre hivatkozik. (3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót. (4) Ügyrendi javaslatról a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. 26. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. (2) A vita lezárása után további hozzászólásnak nincs helye; személyes megjegyzéssel élhet - maximum 2 percben - az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs. (3) A jegyző időkorlátozás nélkül több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz. DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI 27. § A Testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A döntéshez minősített többség szükséges. 28. § (1) A határozat elfogadásához egyszerű többség szükséges. (2) Minősített többség szükséges a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott ügyekben. A SZAVAZÁS MÓDJA 29. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. (2) A szavazás nyíltan, vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
39
(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is, - amely kizárólag a napirenden szereplő témára vonatkozik és rendelet esetében az, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt felolvasott. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat nem lehet szavazásra bocsátani. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot. (4) A határozati javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni. (5) A testületi ülésen a szavazás számítógépes konferencia berendezéssel történik. Amennyiben a berendezés bármely okból nem használható, úgy a 30. § szerinti szavazatszámolási módszert kell alkalmazni. 30. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. 31. § (1) Ha a megválasztott képviselők 1/4-e írásban kéri, vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni. (2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 32. § (1) A Testület titkos szavazást tarthat a 15. § (3) bekezdésben meghatározott ügyekben. (2) A szavazás titkosságáról a Testület egyszerű többséggel dönt. (3) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni. (4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, illetve döntési alternatívá(k)ra lehet. (5) A szavazáshoz tollat kell használni. (6) Érvénytelen a szavazat: a) ha nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le; b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot; c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott;
40
d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon. 33. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Testület Jogi és Közbiztonsági Bizottságának legalább 3 jelenlévő képviselő tagja vesz részt. (2) Amennyiben a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak háromnál kevesebb tagja van jelen, a Testület az adott alkalomra szükséges számban ad hoc bizottsági tago(ka)t választ. (3) A titkos szavazás lebonyolításában résztvevő Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Testületet. (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. (5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét és időpontját; b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket; c) a szavazás eredményét. (6) A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai írják alá. 34. § (1) A szavazás céljára - a titkosság érdekében - fülkét és a szavazólapok elhelyezésére urnát kell biztosítani. (2) A Bizottságnak a szavazás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát le kell zárni. (3) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell. A TESTÜLET DÖNTÉSEI 35. § (1) A Testület önkormányzati rendeleteket alkot, határozatokat és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján végzéseket hoz. (2) A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (3) Az Önkormányzat a lakosság széles körét érintő döntéseit a helyben szokásos módon, 30 napon belül közzéteszi. (4) A zárt ülésen hozott határozatokról, az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseire, valamint az Önkormányzat, illetve a zárt ülésen hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire is figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.
41
A TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE 36. § (1) A Testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját; b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét; c) az elfogadott napirendet; d) a tanácskozás lényegét; e) a hozott döntéseket szó szerint a szavazás számszerű eredményével. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a) meghívó; b) az írásos előterjesztések, interpellációk; c) a jelenléti ív; d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya; e) a név szerinti szavazásról készült névsor; f) a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. (5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét és a Testület által alkotott rendeleteket az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni - a képviselőcsoportoknak, - a Közigazgatási Hivatal vezetőjének, - a Közigazgatási Hivatal vezetőjén keresztül az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszternek. (6) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján folyamatosan meg kell jeleníteni. (7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható. (8) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Hivatal Szervezési Osztályán betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe. (9) A hozzáférhetőségről a jegyző gondoskodik.
42
IV/A. FEJEZET
KÖZMEGHALLGATÁS, HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUM KÖZMEGHALLGATÁS 37. § (1) A Testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja. (3) A közmeghallgatás akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint a fele jelen van. (4) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást széles körben kell meghirdetni. HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 38. § A Testület a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről önálló rendeletet alkot. LAKOSSÁGI FÓRUM 39. § (1) Az Önkormányzat a Testület döntéseiről, az előkészület alatt álló fontosabb előterjesztéseiről a helyben szokásos módon tájékoztatja az állampolgárokat. (2) A Testület az éves munkaterv elfogadásakor dönt arról, hogy az állampolgárok mely körének, mely szakmai rétegnek, illetve mely szervezetnek a véleményét kell megkérni a döntés előkészítése során. A véleményekről, az esetleges állásfoglalásokról a Testületet tájékoztatni kell. (3) Lakossági fórumot kell tartani különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a kerületben megvalósuló beruházások előkészítése ügyében.
43
V. FEJEZET A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA 40. § (1) A képviselő jogállását az Alkotmány, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény határozzák meg. (2) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek; a tisztsége megszűnésével szűnnek meg. A képviselő megválasztásával a Testület tagjává válik. Feladatait társadalmi megbízatásként látja el. (3) A képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (4) Részt vehet a Testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. (5) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., valamint e rendelet szabályozza. (6) A képviselő hivatalos személyként jár el feladatai gyakorlása során. (7) Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS 41. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselő megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni; az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. (3) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki indítványozhatja a polgármesternél. (4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérelmet átadja kivizsgálásra a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak. (5) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztése alapján a Testület a következő ülésén, legkésőbb 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
44
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS ELJÁRÁSRÓL 42. § (1) A képviselő és a polgármester a megbízólevél átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül - a hatályos törvényekben meghatározott formában - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a sajátjával azonos formában elkészített vagyonnyilatkozatát. (2) A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tartja nyilván; gondoskodik annak megőrzéséről, melyet a ciklus végét követő 15 napon belül visszajuttat az érintettnek. (3) A képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Jogi és Közbiztonsági Bizottság a Testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Jogi és Közbiztonsági Bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. A KÉPVISELŐ JOGAI 43. § A képviselő: a) a Testület tagjaként részt vesz a döntéshozatalban, b) a Testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, kezdeményezheti, hogy a Testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a Testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a Testületet; f) a Hivatal osztályvezetőitől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, amelyre a Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, nem kielégítő válasz esetén a képviselő a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz fordulhat.
45
A KÉPVISELŐ KÖTELEZETTSÉGEI 44. § (1) A képviselő köteles: a) felkészülten részt venni a Testület munkájában; b) a rendszeres kapcsolattartásra a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel; c) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni, ha a testületi ülésen vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni. (2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül. A KÉPVISELŐ DÍJAZÁSA 45. § A képviselő tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra és költségtérítésre jogosult, melyet a Testület külön rendeletében szabályoz. KÉPVISELŐCSOPORT 46. § (1) A képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására - képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. (2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. (3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport-vezetőnek, a csoportba lépés vagy kilépés tényét a képviselőnek 8 napon belül a polgármesternél kell írásban bejelenteni. (4) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a képviselőcsoport megnevezését, b) a képviselőcsoport vezetőjét, c) a képviselőcsoport tagjainak nevét. (5) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A kilépést követő 6 hónap elteltével csatlakozhat bármely más képviselőcsoporthoz. (6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha a képviselőcsoport így dönt, vagy ha tagjainak száma 3 fő alá csökken. (7) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának 3 fő alá csökkenése esetén, ha a hiányzó mandátum a választójogi törvény alapján betölthető.
46
A TANÁCSNOK 47. § (1) A Testület a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat. (2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, illetve határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik: a) lemondással, b) a feladat teljesítésével, megszűnésével, c) a képviselő megbízás megszűnésével, d) a Testület feloszlatásával, mandátuma lejártával, e) visszahívással. (3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - hatásköre egyidejű megállapításával - a Testület határoz meg. (4) A tanácsnok feladatkörébe utalt ügyekben előterjesztés csak a tanácsnok írásbeli véleményével terjeszthető a Testület elé. (5) Amennyiben annak szükségessége felmerül, a tanácsnok - feladatkörét érintően intézkedést kezdeményezhet az arra feljogosított vezetőnél. (6) A tanácsnokot tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg. A tiszteletdíj összegét a Testület a képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló rendeletében szabályozza.
VI. FEJEZET
A TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 48. § A Testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hozhat létre. A bizottságok működésére a Testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A Testület állandó bizottságainak felsorolását a 4. sz. melléklet, a bizottságok Testület által SZMSZ-ban átruházott feladat és hatásköreit az 1. sz. melléklet, rendelettel átruházott vagy törvényen alapuló feladat- és hatásköreit a 2. sz. függelék tartalmazza. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG 49. § (1) A bizottság a Testület döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerve. (2) A Testület a 4. § (5) bekezdésében szabályozott módon hatalmazhatja fel a bizottságot döntési joggal, hatósági jogkör gyakorlásával.
47
(3) A bizottság elnökét és tagjait a Testület választja meg. (4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármesterek, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (5) A bizottság nem képviselő tagja a) megválasztását követően köteles esküt tenni a Testület előtt. Az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait; b) nem lehet az, aki az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések hatálya alá tartozik. Amennyiben az érintett az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg, a Testület köteles a határidő lejártát követő ülésén a bizottsági tagságot megszüntetni. (6) A bizottság elnökének visszahívását a Testület tárgyalni köteles, ha azt a bizottság tagjainak több mint fele és a megválasztott képviselők egynegyede együttesen kezdeményezi. (7) A bizottság tevékenységét a Testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi. A polgármester indítványára a bizottságot az elnök 6 munkanapon belül köteles összehívni. (8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Testület a következő ülésén határoz. (9) A bizottság saját munkamegosztására, ügymenetére, munkamódszerére, az egyes tagok, és az elnök hatáskörére ügyrendet készít, melyet minősített többséggel fogad el. (10) A bizottság elnöke, (illetve akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott) jogosult a bizottság összehívására és a bizottság Testület előtti képviseletére. (11) A bizottságnak éves költségkeret áll rendelkezésére a saját működésével kapcsolatos kiadások fedezésére. (12) A bizottság éves költségkeretét az Önkormányzat éves költségvetésének részeként a Testület határozza meg. (13) Az éves költségkeret felhasználásáról a bizottság - saját ügyrendjének megfelelő módon - dönt. Két bizottsági ülés között, valamint a bizottsági döntés alapján a bizottság elnöke rendelkezik a kifizetésről. (14) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a Testületnek a bizottság munkájáról és az éves költségkeret felhasználásáról. (15) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
48
(16) A bizottság a) feladatkörében ellenőrzi a Hivatal testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját; ha a Hivatal tevékenységében a Testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a tennivalók mulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti; b) javasolhatja a többi bizottságnak a feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalását, amelyet az adott bizottság legközelebbi ülésére kell terjeszteni; c) felkérhet más bizottságot annak feladat- és hatáskörébe tartozó ügy vizsgálatának lefolytatására; d) véleményt nyilvánít feladat- és hatáskörébe tartozóan olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontját kéri. (17) A Testület felhatalmazza a bizottságokat, hogy létszámkereteiken belül szükség szerint állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságo(ka)t is működtessenek. Az albizottság a bizottságnak alárendelten működik, döntési joggal nem rendelkezik. 50. § (1) A bizottságok ügyviteli működéséhez a Hivatal biztosítja a szükséges berendezéseket, felszereléseket, irodagépeket, helyhez kötött telefonállomásokat, irodaszereket és egyéb eszközöket. (2) A bizottság a rendelkezésére álló költségkeretből biztosítja: a) a bizottság által megbízott szakértők díját (és annak járulékait); b)a Hivatal által az (1) bekezdésben biztosított alapellátáson felüli: gépek, berendezések, felszerelések beszerzését, ezek működtetéséhez szükséges anyag költségét, javítási és szolgáltatási díját; c) irodaszereket, nyomtatványokat; d) olyan szakkönyv, folyóirat, napilap megrendelését, megvásárlását, amely a Hivatalnak nem áll rendelkezésére és a bizottság munkájához elengedhetetlenül szükségesnek tartja; e) szervezett oktatáson, tanfolyamon, szakmai konferencián való részvétel költségét; f) belföldi, illetve külföldi kiküldetést; g) vendéglátást, reprezentációt; h) egyéb működési kiadásokat; i) helyi közérdeket szolgáló közügy támogatását. (3) A bizottság a rendelkezésére álló a) költségkeretét a Hivatal útján használja fel; b) költségkeret felhasználásáról a vonatkozó jogszabályok szerint köteles elszámolni. 51. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (2) A személyes érdekeltséget az érintett köteles bejelenteni, kizárásról a bizottság minősített többséggel dönt. (3) A bizottság elnöke, vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.
49
IDEIGLENES BIZOTTSÁG 52. § (1) A Testület egyes feladatok eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik. (3) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Testület határozza meg. (4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
VII. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTEREK ÉS A JEGYZŐ A POLGÁRMESTER 53. § (1) A Testület gyakorolja a polgármester felett a munkáltatói jogokat. (2) A Testület a polgármester illetményét a mindenkori törvényi előírások szerint állapítja meg. (3) A Testület a polgármester részére - külön döntés alapján - költségtérítést állapíthat meg. A POLGÁRMESTER FELADATAI 54. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el. (2) A polgármester a Testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt. A polgármester: a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja; c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
50
e) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati főtanácsadók, tanácsadók (politikai főtanácsadó, tanácsadó) tekintetében; g) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. (3) A polgármester, ha a Testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben, egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül soron kívül tartott ülésen dönt. (4) Törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz az országos közigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. (5) A polgármester egyéb feladatai: a) gyakorolja a Testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket; b) a Testület elé terjeszti a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést; c) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját. (6) A polgármester a közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (7) A polgármester önkormányzati biztos kirendelését kezdeményezheti, ha az Önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve által elismert tartozásállomány meghaladja az Önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket és időtartamot. ALPOLGÁRMESTEREK 55. § (1) A Testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, legfeljebb 3 alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. (3) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg.
a
polgármester
FŐVÁROSI KÜLDÖTT 56. § (1) A Fővárosi Küldöttet a Testület választja meg. A Fővárosi Küldött a Testület álláspontját képviseli a Fővárosi Közgyűlésben. (2) A Fővárosi Küldött rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a Testületnek a végzett munkájáról; tájékoztatást nyújt a fővárosi fontosabb döntésekről, történésekről.
51
A JEGYZŐ 57. § (1) A Testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a Hivatalt, szervezi annak munkáját. A jegyző: a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai dolgozói tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által maghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges; c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére átad; e) tanácskozási joggal vesz részt a Testület, a Testület bizottságainak ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; g) a polgármesterrel együtt aláírja a rendeletet; gondoskodik annak kihirdetéséről; h) tájékoztatja a Testületet a Hivatal munkájáról; i) gondoskodik a belső ellenőrzés keretében a költségvetési szervek ellenőrzéséről. (3) A jegyző köteles jelezni a Testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (4) A jegyző egyéb feladatai: a) javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal ügyrendjére; b) rendszeresen ügyfélfogadást tart; c) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt közigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket; d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat; e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről; f) gondoskodik a különböző kerületi önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról; g) biztosítja a Hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását. (5) A Testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző kinevezése határozatlan időre szól.
52
VIII. FEJEZET
A POLGÁRMESTERI HIVATAL 58. § (1) A Hivatal feladatkörébe tartozik az Önkormányzat működésével kapcsolatos teendők ellátása, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtása. (2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jegyző javaslatára a polgármester hagyja jóvá.
IX. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI 59. § (1) Az Önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. (2) A Testület meghatározza gazdasági programját, és évenként költségvetéséről rendeletet alkot. (3) A költségvetés meghatározása két fordulóban történik. Az első fordulóban a költségvetési koncepció kerül a Testület elé, a második fordulóban - a vonatkozó törvények és rendeletek által előírt részletezésben - a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet benyújtja a Testületnek a hatályos jogszabályok által előírt határidőig. (4) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben előírt határidőn belül a Testület elé terjeszti. 60. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (3) A Testületet megilletik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Testület külön rendeletet alkot.
53
AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI 61. § A Testület a feladatai ellátásának feltételeit a) saját bevételekből; b) átengedett központi adókból; c) más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből; d) központi költségvetési normatív hozzájárulásokból; valamint e)támogatásokból biztosítja. 62. § (1) A Testület az önkormányzati feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében: a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; b) hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki, ennek fedezetéül állami hozzájárulás és az önkormányzati törzsvagyon nem használható fel. (2) A Testület az éves költségvetési rendeletben meghatározza azt az értékhatárt, amely alatt a polgármester hitel felvételére jogosult. (3) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) A társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, melyre a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (5) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőr(ök) útján gondoskodik. A belső ellenőr(ök) a Hivatal szervezeti keretein belül munkaterv alapján tevékenykedik. A kerületi intézmények belső ellenőrzését a Hivatal látja el. X. FEJEZET
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA 63. § A Fővárosi Közgyűlés ülésén - a fővárosi SZMSz-ban meghatározott módon tanácskozási joggal vesz részt a Testület által megbízott kerületi küldött. 64. § (1) A Testület átvállalhatja a működési területén - a Fővárosi Közgyűléssel kötött megállapodás alapján - a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését. (2) A Közgyűlés a megállapodás alapján átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi Önkormányzatnak biztosítani.
54
65. § (1) A Fővárosi Közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat a Testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjedhet túl a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson, és nem lehet ellentétes a Közgyűlés rendeletével. (2) A főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés rendelet-tervezeteit megküldi a kerületi polgármesternek, a kerületi polgármester a Testület rendelet-tervezeteit indokolt esetben tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek. (3) A Testület rendeletét kihirdetés után meg kell küldeni a főpolgármesternek, amennyiben azt nem az Önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki. A megküldésről a polgármester gondoskodik.
XI. FEJEZET
A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA 66. § A kerületi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatát külön rendelet szabályozza. XII. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 67. § Értelmező rendelkezések: a) helyben szokásos mód: a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés és az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítés. b) az ülés nyilvánossága: azon mindenki részt vehet. c) minősített többség: a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata. d) egyszerű többség: a jelen lévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata. e) melléklet: az SZMSZ része, kötelező rendelkezéseket tartalmaz. f) függelék: nem része az SZMSZ-nak, tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz. g) napirend: az ülésen megtárgyalandó előterjesztések összessége. h) napirendi pont: az ülésen megtárgyalandó előterjesztés. 68. § (1) E rendelet 2007. március 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet mellékletei az alábbiak: 1. sz. Az SZMSZ-ban átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke.
55
2. sz. Előterjesztések rendje és tartalmi követelményei. 3. sz. Minősített szavazati többséget igénylő döntések jegyzéke. 4. sz. A Testület állandó bizottságai. 5. sz. A Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje. 6. sz. A Testület és bizottságai ülésére meghívandó szervezetek jegyzéke. (3) A rendelet függeléke: 1. sz. A képviselők névsora. 2. sz. Rendelettel átruházott vagy törvényen alapuló feladat és hatáskörök jegyzéke. 3. sz. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja, és mértéke. (4) A rendelet függelékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. (5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, és a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995.(VII.7.), 67/1995. (XII. 22.), 12/1996. (IV. 4.), 19/1996. (VI. 28.), 39/1996. (XII. 23.), 11/1997. (IV. 1.), 13/1997 .(IV. 1.), 15/1997. (IV. 1.), 34/1997. (XI. 17.), 20/1998. (VII. 6.), 25/1998. (X. 29.), 2/1999. (I. 22.), 32/1999. (XI.22.), 28/2000. (IX. 18.), 45/2000. (XII. 20.), 19/2001. (VI. 1.), 33/2001 (IX. 20.), 22/2002. (X. 30.), 32/2002. (XII. 23.), 1/2003. (I. 13.), 50/2003. (X. 15.), 1/2004. (I. 20.), 16/2005. (VI. 1.), 22/2006. (VII. 5.), 32/2006. (X. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletek, valamint a 32/1995. (VII. 7.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése, a 11/1999. (III. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, a 60/1995. (XII. 11.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 17. § (9) bekezdése, a 35/2004. (X. 11.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 10. §-a, a 13/1998. (IV. 24.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 24. §-a, az 1/2000. (I. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése, a 42/2000. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése, a 45/2001. (X.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése, az 54/2001. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése, az 58/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 5. §-a, 3/2003. (I. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 6. §-a, a 9/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 24. §-a, a 4/2005. (II.1 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése, a 31/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése, a 12/2004. (IV.1 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a, a 23/2004. (VI. 26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 11. §-a, a 29/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a, a 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése, a 14/2005. (VI. 1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése, a 19/2005.(VII.1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 7. §-a, a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi
56
önkormányzati rendelet 51. §-a, 7/2006. (III. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 41. § (3), (4), (5) bekezdései. Dr. Sinka József s. k. jegyző (23 igen; 9 nem)
Dr. Tóth József s. k. polgármester
1. számú melléklet az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A SZMSZ-BAN ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
I. Polgármester Dönt 1/ a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról; 2/ Közbeszerzési Szabályzat kiadásáról és módosításáról. II. Bizottságok II/1. Jogi és Közbiztonsági Bizottság A Bizottság általános feladata az Önkormányzat és szervei jogszerű működésének elősegítése, a XIII. kerület közbiztonsági helyzetének figyelemmel kísérése, a közbiztonság javítása érdekében tevékenykedő társadalmi szervekkel való kapcsolattartás. 1. Dönt a) az Ötv-ben előírt esetekben a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásáról, melynek eredményéről jelentést tesz a Testületnek; b) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásáról és az összeférhetetlenség megállapításáról, eredményéről jelentést tesz a Testületnek; c) a XIII. Kerületi Közbiztonsági Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint jóváhagyja a működésére vonatkozó beszámolót; 2. Véleményt nyilvánít a) az önkormányzati vagyont, valamint a kerület közrendjét és közbiztonságát érintő kérdéskörben a Közbeszerzési Bizottság által kiírt vagyonvédelmi pályázatok szövegéről; b) szervezeti és hatásköri kérdésekben; c) a Testület napirendjén szereplő együttműködési megállapodásokról, szerződésekről; d) a Lehel Csarnokban és az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződések általános feltételeiről; e) a Testület napirendjén szereplő közrendet, közbiztonságot érintő kérdésekben; f) a rendőrkapitányság és a helyi rendőrőrs létesítéséről, illetve megszüntetéséről; g) a rendőrkapitányság és a helyi rendőrőrs vezetőjének kinevezéséről;
57
3. Állást foglal a) a Testület ülésén felmerülő ügyrendi kérdésekben és az SZMSZ értelmezésében; b) a bizottságok közötti esetleges hatásköri vitákban; 4. Javaslatot tesz a) a Testületnek felsőbbszintű jogszabály módosításának kezdeményezésére; b) önkormányzati rendelet módosítására, új rendelet megalkotására; c) A benyújtott vagyonvédelmi pályázatok elbírálására. II/2. Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság A Bizottság általános feladataként figyelemmel kíséri a XIII. kerület környezet- és természetvédelmi, köztisztasági-, közbiztonsági-, közlekedési helyzetét, a környezetgazdálkodással, környezetvédelemmel, a kerületüzemeltetéssel, városrendezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtását és az ebben közreműködő szervek munkáját. A feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a társadalmi és civil szervezetekkel. 1. Dönt a) és kétévente felülvizsgálja az Önkormányzat Környezetvédelmi programját; b) a „SIMA ÚT” Kft., valamint a Környezetgazdálkodási Kht. szervezeti és működési szabályzatáról; c) az „Angyalföld fejlesztéséért” Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint jóváhagyja a működésére vonatkozó beszámolót; d) a közintézmények akadálymentesítésére vonatkozó program végrehajtásáról szóló beszámolóról; e) a kerület fejlesztéséről szóló ütemtervről; 2. Véleményt nyilvánít a) környezet- és természetvédelmi szempontból a kiemelt beruházásokról; b) a kerületszabályozási tervek kialakításáról és ellenőrzi azok végrehajtását; c) a műszaki, kommunális és tömegközlekedés fejlesztésével összefüggő elképzelésekről; d) a „SIMA ÚT” Kft., valamint a Környezetgazdálkodási Kht. feladat- és hatáskörébe tartozó fejlesztési célkitűzésekről, tervekről, programokról; e) a városrészek elnevezéséről, a több kerületet érintő, valamint a személy nevét viselő közterület elnevezésekről, az ilyen közterületi név megváltoztatásáról, utcanév védetté nyilvánításáról; f) a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programjáról; g) a főváros térképészeti határ kiigazításáról; h) a tárcaközi Földrajzinév Bizottság hatáskörébe tartozó névmegállapításokról; i) a kerület városrendezési és építési szabályzatáról, valamint a kerületi szabályozási tervekről; j) a kerületi érdekek érvényesítése végett a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás körébe tartozó tervekről és koncepciókról; k) Budapest Főváros Önkormányzatának közúthálózat fejlesztési tervéről; l) társkerületek kerületi szabályozási tervekről; 3. Állást foglal a) a főépítész által kiírt pályázatok elbírálásában;
58
4. Javaslatot tesz a) környezetvédelmi szempontból védett területek kijelölésére; b) a környezeti ártalmak megszüntetésére, illetve csökkentésére. II/3. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság A Bizottság általános feladata a gazdálkodás menetének, az éves költségvetés kidolgozásának, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló előkészítésének, a Képviselő-testület és bizottságai átruházott hatáskörben hozott önkormányzati vagyonnal és gazdálkodással kapcsolatos döntései végrehajtásának figyelemmel kísérése. 1. Dönt a) a GAMESZ Szervezeti és Működési Szabályzatáról; 2. Véleményt nyilvánít a) a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásra vonatkozó Fővárosi Önkormányzati Közgyűlési előterjesztésről; b) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól, a vagyonhasznosítás módjáról, a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartásokról, értékeli a vagyonvesztést előidéző okokat; c) az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági szervezetek működéséről, pénzügyi helyzetéről, különös tekintettel éves beszámolójukra, üzleti tervükre; d) a helyi adókra vonatkozó önkormányzati rendelet-tervezetekről, a helyi adózás tapasztalatairól; e) az önkormányzati intézmény létrehozásáról, megszűntetéséről, társasági forma megváltoztatásáról szóló előterjesztésekről; 3. Állást foglal a) minden költségvetést érintő testületi előterjesztéssel kapcsolatban; 4. Javaslatot tesz a) hitelek felvételére, egyéb banki ügyletekre, véleményezi az ilyen kezdeményezéseket; b) a kisebbségi önkormányzatok támogatására, illetve a rendelkezésre álló keretösszeg megosztására; c) az Önkormányzat belső ellenőrzési munkatervére, konkrét feladat elvégzésére, tájékoztatást kér az ellenőrzések során tapasztaltakról, meghatározott időszakonként áttekinti az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; d) a Testületnek a polgármester jutalmazására; e) szükség szerint a költségvetés módosítására, illetve költségvetési gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket kezdeményez; f) önkormányzati biztos kirendelésére, ha az Önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervének tartozásállománya meghaladja az Önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket és időtartamot. II./4. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság A Bizottság általános feladata a kerületi közoktatási, kulturális és sport intézményei működésének figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A közoktatás körében szükséges önkormányzati döntések meghozatala.
59
1. Dönt a) a közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről, a nevelési, illetve pedagógiai programjáról, minőségirányítási programjáról, és szükség szerinti módosításáról; b) az óvodák, iskolák működési, felvételi körzetéről, az óvodák nyitva tartásának rendjéről, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetéről; c) az iskolaszék és a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén benyújtott törvényességi kérelmekről; d) emléktábla elhelyezéséről önkormányzati tulajdont képező, zárt területen lévő épületben; e) a kerületi kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatáról; f) a jogszabályban meghatározott keretek között a tanév rendjétől való eltérésről; g) a fenntartásában lévő iskola felvételi eljárása keretében meghozott elutasító döntés ellen benyújtott szülői kérelmekről, több iskolai döntés megváltoztatására irányuló kérelem esetén megjelöli a döntések felülvizsgálatának sorrendjét is; h) az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról, engedélyezi a maximális osztály-, csoportlétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolákban indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát, engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; i) az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények éves munkatervéről; j) a kerületi újság szerkesztő bizottsága összetételéről és kinevezéséről; évente beszámoltatja a szerkesztő bizottságot; k) az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények éves beszámolójáról; l) a közművelődési megállapodásokban foglaltak teljesítéséről; m) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Sport- és Szabadidő Központ Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról; n) a XIII. kerület Gyermekeiért Közalapítvány, a XIII. kerület Közművelődéséért Közalapítvány, az „Angyalföld média” Közalapítvány, valamint a XIII. kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, valamint jóváhagyja a működésére vonatkozó beszámolót; 2. Véleményt nyilvánít a) a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességéről a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtásáról a Közoktatási törvényben foglaltak alapján; b) a közoktatás területén a vezetői álláspályázatok elbírálásában; 3. Állást foglal a) a kerületi Önkormányzat fenntartásában működő hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az írásbeli felvételi eljárás kiírásáról; 4. Ellenőrzi a) a közoktatási intézmények működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés d) pont).
60
II/5. Szociális és Egészségügyi Bizottság A Bizottság általános feladata a szociális gondozás és az egészségügyi ellátás hatékony megszervezése, a rendszer fejlesztése, a szociálpolitikai tervek kidolgozásában és végrehajtásának ellenőrzésében való részvétel. A Bizottság összehangolja a fővárosi szociálpolitikai elképzeléseket a kerületi koncepcióval és igényekkel. Kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzattal, az egészségügyi ellátás kórházi hátterét biztosító intézményekkel, a Magyar Orvosi Kamara kerületi vezetőivel, a szociális és egészségügyi ágazatban működő érdekképviseleti szervekkel, a fontosabb döntések előtt kikéri véleményüket. Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a kerületben lévő valamennyi szociális tevékenységgel foglalkozó intézmény, szervezet, vállalkozás, családsegítő központ, egészségügyi intézmény együttműködését. 1. Dönt a) a szociális területen személyi és egyéb jellegű pályázatok kiírásáról és azok elbírálásánál a díjazásról; b) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat kiírásáról, elbírálásáról és a tapasztalatok évenkénti értékeléséről; c) a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről; d) a szociális és gyermekjóléti intézmények éves beszámolójáról; e) a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatáról; f) a kerületi szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatáról; 2. Véleményt nyilvánít a) a Testület véleménynyilvánítását megelőzően a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére irányuló kezdeményezésről, kérelmekről (a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény); b) a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Kht. átszervezéssel járó létszámváltozásairól, szakrendelések összevonásáról, megszűntetéséről vagy új szakrendelések kialakításáról; c) az egészségügyi és a szociális ágazaton belüli magasabb vezetői álláspályázatok elbírálásában; d) a szociális ágazatban folyó fejlesztési, felújítási, illetve karbantartási munkákra tett javaslatokról; e) a nem helyi önkormányzati fenntartású szociális intézményekkel történő ellátási szerződések, megállapodások megkötéséről; f) a kerület egészségügyének valamennyi szakterületét érintő kérdésben; g) a szociális és szolgáltatásszervezési koncepciókról, folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli azok végrehajtását, meghozza a végrehajtást segítő döntéseket; 3. Állást foglal a) a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, intézeti nevelésből kikerülő fiatalok élethelyzetének javítására tett helyi intézkedésekről; 4. Javaslatot tesz a) a Képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárás során a másodfokú döntések tartalmára; b) a hajléktalanok érdekében a kerületi feladatok meghatározására, a feladatok végrehajtásának összehangolására; c) a hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek védelmére a család- és gyermekvédelmi rendszer működésének tapasztalatai alapján a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, intézeti nevelésből kikerülő fiatalok élethelyzetének javítására tett helyi intézkedésekre.
61
5. Ellenőrzi a) a Testület által kötött szociális és gyermekjóléti ellátási szerződések, megállapodások teljesítését; b) a szociális és gyermekjóléti intézményekben folyó szakmai munka eredményességét, az adott intézményre háruló sajátos feladatok végrehajtását a hatályos jogszabályok és a helyi rendeletekben foglaltak alapján; c) az ágazat gazdálkodását, a segélykeretek felhasználását, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket; d) a szociális ágazatban folyó fejlesztési, felújítási, illetve karbantartási munkák végrehajtását; e) és összehangolja a kerületi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi egészségügyi ellátási forma, illetve szolgáltatás tevékenységét, azok tárgyi és személyi feltételeit. II/6. Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság A Bizottság általános feladata az Önkormányzat vagyongazdálkodásának figyelemmel kísérése, a vagyonra vonatkozó döntések végrehajtásának ellenőrzése, az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok működésének gazdálkodási szempontból történő vizsgálata. Az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási rendszer működésének fejlesztése. Feladatai ellátása során kapcsolatot tart a lakásügyekkel foglalkozó hatósági szervekkel és a lakásbérlők érdekképviseleti szervezeteivel. 1. Dönt a) Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról; b) Lehel Csarnok Üzemeltető Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatáról; 2. Véleményt nyilvánít a) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól, a vagyonhasznosítás módjáról, a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartásokról, értékeli a vagyonvesztést előidéző okokat; b) az Önkormányzat részvételével működő többszemélyes gazdasági társaságok szervezeti és működési szabályzatáról; c) a lakásgazdálkodásra, a lakáselosztásra irányuló feladatok meghatározásáról; 3. Állást foglal a) az Önkormányzat éves költségvetésének tervezéséről; b) Az Önkormányzat gazdasági programjáról; c) az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről; d) az ingatlankezelés és –fenntartás fejlesztésével meghatározásáról; e) a lakáspolitikai és lakásépítési programról;
kapcsolatos
feladatok
4. Javaslatot tesz a) a költségvetésben le nem kötött bevételek felhasználására; b) a tulajdonost képviselő személy, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagság kijelölésére; c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok üzleti tervének és az éves beszámolójának elfogadására; d) a lakásépítési programok megvalósítására; e) lakásgazdálkodásra, a lakáselosztásra irányuló feladatokra;
62
5. Ellenőrzi a) a lakáspolitikai és lakásépítési programok végrehajtását; b) az építkezésekhez kapcsolódó járulékos beruházások szervezését és kivitelezését. 2. számú melléklet az 1/2007.(I.22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez AZ ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Testület hatékony és törvényes működése érdekében szükséges megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint kellően előkészített előterjesztések elkészítése. Az előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat az SZMSZ tartalmazza, melynek végrehajtása érdekében a következők szerint kell eljárni: I. Az előterjesztések általános rendje: 1/ A testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be. 2/ A Testület elé előterjesztést tehetnek: a) a képviselők, b) a polgármester és az alpolgármesterek, c) a Testület bizottságai, d) a tanácsnok, e) jegyző. f) az önkormányzati intézményvezetők, g) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői. 3/ Az előterjesztéseket a testületi ülés napját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell benyújtani. II. Az előterjesztések tartalmi követelményei: A Testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni: a) az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek. Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat ismertetni kell. Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira; b) a határozati javaslatnak az értékelő részben foglaltakkal szoros összhangban kell állni. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelőssel megjelölt határozati javaslatot kell tartalmazniuk. A határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk egyszerű, vagy minősített többséget igényel; c) a korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni; d) az előterjesztéseket előzetesen egyeztetni kell mindazokkal a bizottságokkal, a Hivatal szerveivel és egyéb szervekkel, amelyek feladatait, illetve hatáskörét az előterjesztés érinti, illetve azon szervekkel, amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő; e) az előterjesztést olyan időben kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 6 nap álljon rendelkezésére az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontjának kialakítására;
63
f) az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie; g) véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolni kell az eltérő vélemény lényegét, és ki kell térni az ezzel kapcsolatos álláspontjára; h) amennyiben a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, illetve e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt, valamint a polgármestert tájékoztatni. 3. számú melléklet az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A MINŐSÍTETT SZAVAZATTÖBBSÉGET IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK JEGYZÉKE 1/ a rendeletalkotás (Ötv. 10.§ a./); 2/ az Önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása (Ötv. 10. § b/); 3/ a törvény által a Testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás (Ötv. 10. § b/); 4/ önkormányzati társulás létrehozása (Ötv. 10. § e./); 5/ önkormányzati társuláshoz való csatlakozás (Ötv. 10. § e./); 6/ önkormányzati érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás (Ötv. 10. § e./); 7/ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről (Ötv. 10. § f./); 8/ nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás (Ötv. 10. § f./); 9/ intézmény, vállalkozás alapítása (Ötv. 10. § g./); 10/a Testület döntéshozatalából kizárás (Ötv. 14. § (2)); 11/ a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása (1994. évi LXIV. tv. 7. §); 12/ a Testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátás; 13/ az önkormányzati tulajdonba kerülő, vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítése; 14/ a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele, továbbá az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának átruházása; 15/ önkormányzati vagyon ingyenes átengedése vagy jelképes összegért értékesítése; 16/ döntés zárt ülés elrendeléséről (Ötv. 12. § (4) bek. b./); 17/ a Testület megbízatásának lejárta előtt feloszlásának kimondása (Ötv. 18. § (3) bek.); 18/ kereset benyújtása – polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt – a Fővárosi Bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében (Ötv. 33/C § (1 ) bek.); 19/ „Budapest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” cím és „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díj adományozása, illetve a díszpolgári cím visszavonása; 20/ nem kötelező jellegű helyi népszavazás elrendelése; 21/ alpolgármesterek megválasztása (SZMSZ 9. § (2 bek.);
64
4. számú melléklet az 1/2007.(I.22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Jogi és Közbiztonsági Bizottság Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság Pénzügyi és Költségvetési Bizottság Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság
7 fő 7 fő 7 fő 9 fő 9 fő 7 fő
5. számú melléklet az 1/2007. (I .22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, A HIVATAL MUNKARENDJE, AZ ÜGYFÉLFOGADÁS RENDJE I. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása: 1. Polgármesteri Iroda 2. Jegyzői Iroda 3. Adóügyi Osztály 4. Építésügyi Osztály 5. Igazgatási Osztály 6. Jogi Osztály 7. Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály 8. Okmányiroda 9. Pénzügyi Osztály 10. Szervezési Osztály 11. Szociális Osztály 12. Gyámhivatal II. A Hivatal munkarendje: 1. A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra - az alábbiak szerint: hétfő – csütörtök 8.00-16.30 péntek 8.00-14.00 2. Az ügyfélfogadást végző dolgozók munkarendje hétfő 8.00-18.00 kedd-csütörtök 8.00-16.30 péntek 8.00-12.30 3. A Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő 13.30-18.00 szerda 8.00-16.30 péntek 8.00-11.30
65
4. Az Okmányiroda ügyfélfogadási rendje a hivatali ügyfélfogadási rendtől eltérő: hétfő 8.00-18.00 kedd-szerda 8.00-16.30 péntek 8.00-11.30 5. Az Ügyfélszolgálati Iroda ügyfélfogadási rendje: hétfő 8.00-18.00 kedd-csütörtök 8.00-16.30 péntek 8.00-12.30 6. számú melléklet az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A TESTÜLET ÉS BIZOTTSÁGAI ÜLÉSÉRE MEGHÍVANDÓ SZERVEZETEK JEGYZÉKE
I. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni az SZMSZ 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat. II. Az állandó bizottságok üléseire az alábbi szerveket meg kell hívni: 1. Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésére: - XIII. kerületi ÁNTSZ - XIII. kerületi Egészségügyi Szakszervezet - XIII. kerületi Orvosi Kamara - Szociális Kerekasztal 2. Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésére: - Lakásbérlők Egyesülete XIII. kerületi Szervezete 3. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság ülésére: - XIII. kerületi Képző- és Iparművészek Egyesülete (KIPE) - XIII. kerületi Pedagógusok Szakszervezete - XIII. kerületi Igazgatói Kollégium - XIII. kerületi Óvodavezető Kollégium - Pedagógiai Szolgáltató Központ 4. Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság ülésére: - Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kerületi Tagozata
66
1. sz. függelék az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KER. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVJEGYZÉKE 1. Alpern Julianna 2. Bodorné Farkas Zsuzsanna 3. Borszéki Gyula 4. Döry Miklós 5. Erdős László 6. Füleki Balázs 7. Germánné Dr. Vastag Györgyi 8. Gubicza Katalin 9. Harrach Tamás 10. Hiszékeny Dezső 11. Holopné Schramek Kornélia 12. Horváth Olivér 13. Karácsonyi Zoltán 14. Kosztolányi Rita 15. Kovács Péter 16. Kugyela Attila 17. Magos Péter 18. Merker Dávid 19. Nagy Lajos 20. Rajacsics László 21. Sági Judit 22. Spaller Endre 23. Stumpf István 24. Szabadai Viktor 25. Szabó Eszter 26. Szabó György 27. Szederkényi András 28. Szücs Péter 29. Takács Ferenc 30. Dr. Tóth József 31. Tóth Péter 32. Urbán-Szabó Sándor 33. Varga Zalán
67
2. számú függelék az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
Rendelettel átruházott vagy törvényen alapuló feladat- és hatáskörök jegyzéke
I. Polgármester 1. „Polgármesteri Dicséret” elismerést adományoz. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
2. A szociális, egészségügyi, valamint gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok során: a) elbírálja, és felülvizsgálja a szociális és gyermekjóléti tárgyú rendeletekben foglalt pénzbeli és természetbeni támogatásokat; b) elrendeli a jogosulatlanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését; c) engedélyezi a köztemetést. (a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
3. Dönt a helyi támogatás visszavonásáról, a kölcsönszerződés felmondásáról, a támogatási feltételek megváltoztatásról, a részletfizetés módosításáról és a méltányossági kérelmek elbírálásáról. Döntéséről az érintett felet és a Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottságot írásban értesíti, valamint aláírja a módosító szerződést. (a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X,15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
4. Gyakorolja a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat, melynek keretében: a) hozzájárul a lakás pályázaton kívüli szociális, költségalapú vagy piaci feltételekkel történő bérbeadásához a rendeletben meghatározott feltételek esetén; b) megállapodást köt a törvényen, bírósági határozaton alapuló bérbeadási kötelezettség teljesítésének pénzbeli megváltásáról; c) dönt az önkormányzati tulajdonban álló lakás másik lakáshoz való csatolásáról; d) dönt a lakás albérletbe adására kötött szerződés meghosszabbításáról; e) hozzájárul a nem lakás célú helyiség határozott időre szóló bérleti jogának bérlőtársi jogviszonyban történő közös használatához. (a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006 (III.20.) Budapest Főváros XIII. Kerületi önkormányzati rendelet)
5. Elidegenítési és terhelési tilalom alól a házasság felbontásával és a döntéssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése, valamint lakásfelújítási kölcsön esetén felmentést adhat; illetőleg hozzájárulhat az Önkormányzat jelzálogjogával, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakások értékesítéséhez, cseréjéhez, megterheléséhez; ranghely cseréhez.
68 (a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII.2.) Budapest Főváros XIII. Kerületi önkormányzati rendelet, a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X.15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
6. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: a) dönt a közterületeken közművek nyomvonal, távközlési építmények létesítéséhez történő tulajdonosi hozzájárulásról, megköti a megállapodást a hozzájárulás megadásáról; b) a Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság és az intézmény tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező Szociális és Egészségügyi Bizottság vagy az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság javaslata alapján dönt az önkormányzati intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók egy évnél hosszabb, de öt évet meg nem haladó időtartamú bérbeadás útján történő hasznosításáról; c) megköti és aláírja a vagyonkezelő feladatairól szóló vagyonkezelői szerződést; d) az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról, ha az Önkormányzat tulajdoni illetősége az 50%-ot nem éri el; e) 500.000,-Ft egyedi értékhatárig az Önkormányzatot megillető követelés egészben, vagy részbeni lemondásáról, ha az adós igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja, vagy saját megélhetését veszélyezteti, ha a követelés a nyilvántartásban hibás számítás, tévedés következtében szerepel, továbbá ha a követelés az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában meghatározott behajthatatlan követelésnek minősül; f) dönt az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.000,-Ft nettó egyedi értékhatárig; g) átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök államilag garantált értékpapír vásárlásában realizálódó 1 évet meg nem haladó futamidejű kihelyezéséről; h) jogosult önálló döntéssel egyezséget kötni 200.000.000,-Ft kamat nélkül számított egyedi értékhatárig; i) jogosult - a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előzetes egyetértésével - egyezséget kötni 200.000.001-500.000.000,-Ft kamat nélkül számított egyedi értékhatárig; j) gyakorolja az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában a társaság tagját megillető jogokat. (az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
7. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskör: a) megköti a közutak fenntartásával és fejlesztésével, valamint a közterületek használatával kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó szerződést a kijelölt szervezettel; b) dönt a közterület-használati hozzájárulás megadásáról, a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. (az önkormányzati tulajdonban álló közterületek használatáról s rendjéről szóló 60/1995. (XII.11.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
8. Útépítési együttműködéssel kapcsolatos hatáskör: a) útépítési együttműködési hozzájárulásra kötelez, részletfizetést engedélyezhet. (az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 25/1999. (VII.1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
69
9. Az önkormányzati jelképek használatával kapcsolatos hatáskör: a) a jegyző javaslatára elhelyezhet - a kerület közigazgatási határán belül - állandó közterületi elhelyezésre alkalmas zászlót; b) a jegyző javaslatára engedélyezi a kerület címerének más címerrel, jelképpel, felirattal, logóval történő együttes használatát. (az önkormányzati jelképekről és azok használatáról szóló 46/1995. (X.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
10. Állattartással kapcsolatos hatáskör: a) dönt egyedszám feletti állat tartásának engedélyezéséről. (az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
11. Piaccal kapcsolatos hatáskör: a) megköti a piac üzemeltetőjével az üzemeltetési szerződést; b) dönt a piac rendkívüli nyitva tartásáról az üzemeltető javaslatára. (a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő piacok működéséről szóló 34/1995. (VII.7.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
12. Parkolással kapcsolatos hatáskör: a) dönt a lakossági behajtási, behajtás-várakozási és várakozási, gazdálkodói és egészségügyi behajtás-várakozási és várakozási hozzájárulások kiadásáról; b) egyetértési jogot gyakorol a kizárólagos használatú várakozóhely létesítése estén; c) megköti a behajtási és várakozási hozzájárulások kiadásával kapcsolatos teendők ellátására vonatkozó szerződést. (a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén a járművel várakozás szabályozásáról szóló 19/2005. (VII.1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
13. Megköti, évente felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja az Önkormányzat részéről a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodást. (a XIII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló 32/1995. (VII.7. Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
14. Dönt a kegyeleti kérdésekben. (kegyeleti tennivalókról szóló 40/2006.(XII.15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
II. Bizottságok 1. Jogi és Közbiztonsági Bizottság 1. véleményezi a piac üzemeltetési szerződés-tervezetét; (a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő piacok működéséről szóló 34/1995. (VII.7.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
2. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
2. Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság 1. ágazaton belüli költségvetési előirányzat átcsoportosításáról dönt; (mindenkori költségvetési rendelet)
2. társasházi felújítási hitel pályázatot ír ki, és annak elbírálásánál a díjazásról dönt;
70 (a társasházaknak és szövetkezeti lakóházaknak nyújtandó kamatmentes felújítási hitelről szóló 5/1996. (II.23.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
3. dönt a piac jellegét érintő vita esetén; (a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő piacok működéséről szóló 34/1995. (VII.7.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
4. elbírálja a XIII. kerület jelképes és történelmi városrészei nevének felvételére és használatára irányuló kérelmeket; (a XIII. kerület jelképes és történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról szóló 1/2000. (I.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
5. dönt a Környezetvédelmi Alap éves felhasználási tervének jóváhagyásáról; 6. kiírja és elbírálja a Környezetvédelmi Alap pályázatát, valamint dönt a pályázat részben vagy egészben történő visszavonásáról. (a környezetvédelmi alap létrehozásáról szóló 42/2000. (XII.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
7. elbírálja az iparosított technológiával épített lakóépületek felújításának támogatására vonatkozó pályázatokat, ideértve a Gazdasági Minisztérium által a Széchenyi Terv céljainak megvalósítására kiírt pályázati programhoz kapcsolódó, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának, korszerűsítésének támogatására, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök közös tulajdonú részei teljes felújításának, rehabilitációjának támogatására kiírt pályázatokat is; (a társasházaknak és szövetkezeti lakóházaknak nyújtandó kamatmentes felújítási hitelről szóló 5/1996. (II.23.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
8. elbírálja – kérelemre – kivételes méltánylást érdemlő esetekben a XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdésében rögzítetteken kívül más jellegű vállalkozás (tevékenység) pavilonból történő működését, ha a pavilon jó építészeti színvonalú és az egységes városképbe illeszkedik; (a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 14. § (13) bek.)
9. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
3. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 1. vélményt nyilvánít az Önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési koncepcióról, költségvetési javaslatról és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteiről; figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását; 2. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés szabályozását, a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését, vizsgálati megállapításait a Testülettel haladéktalanul közli; (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény)
71
3. dönt a jóváhagyott költségvetésben az intézményi előirányzatok ágazatok közötti átcsoportosításáról; 4. dönt az „önkormányzati lakások és helyiségek fenntartása” és a „lakóház felújítás” címek közötti átcsoportosításról és az „önkormányzati lakások és helyiségek fenntartása” cím keretén belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételéről; 5. az önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálata esetében dönt a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításáról; (a mindenkori költségvetési rendelet)
6. egyetértési jogot gyakorol a polgármester hatáskörébe tartozó - 200 és 500 millió forint közötti kamat nélkül számított egyedi összeghatár esetén - az egyezség megkötése előtt; (az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
7. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
4. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 1. dönt az ágazaton belül az oktatási, nevelési, kulturális, sport és egyéb intézmények részére biztosított költségvetési előirányzatok és létszámkeretek átcsoportosításáról; 2. ifjúsági, közoktatás, közművelődési és sport célú pályázatokat ír ki, és dönt azok elbírálásáról; 3. dönt a jóváhagyott költségvetésben előirányzott oktatási, kulturális és sport alapok felhasználásáról; (a mindenkori költségvetési rendelet)
4. javaslatot tesz az oktatási és kulturális intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók egy évet meghaladó időtartamú bérbeadására; (az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
5. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
5. Szociális és Egészségügyi Bizottság 1. a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételénél dönt a méltányosságból kért ellátásokról, azok meghosszabbításáról; 2. egyedi esetekben kérelemre dönt a rendeletben meghatározott térítési díjak mérsékléséről, elengedéséről, valamint az intézményi ellátással kapcsolatos fellebbezésekről; 3. a pénzbeli és természetbeni ellátások során minden támogatási típusnál – az Szt-ben meghatározott feltételek kivételével – méltányossági jogkörében:
72
a) a rendeletben foglalt feltételektől a kérelmező javára eltérhet; b) a rendeletben foglalt juttatás összegében eltérhet a meghatározott összeghatártól, maximum a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszereséig; (a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
4. kiírja és elbírálja a lakbértámogatás elnyerésére vonatkozó pályázatokat; (a nem állami és nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakó, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő bérlők lakbérfizetésének támogatásáról szóló 14/2005. (VI. 1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. § (7) bek.).
5. dönt a szociális és az egészségügyi ágazaton belüli költségvetési előirányzatok és létszámkeretek átcsoportosításáról; (a mindenkori költségvetési rendelet)
6. javaslatot tesz az egészségügyi, szociális intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók egy évet meghaladó időtartamú bérbeadására; (az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
7. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
6. Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság 1. dönt olyan, önkormányzati vagyonnal vagy vagyoni érdekeltséggel kapcsolatos ügyben, melyben a forgalmi értékbecslés szerinti nettó érték a 100.000.000 Ft-ot nem haladja meg, és jogszabály ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz; 2 dönt az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, a társasházak és a lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról, ha az Önkormányzat tulajdoni illetősége az 50 %-ot meghaladja; 3. dönt az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.001 Ft és 100.000.000 Ft nettó egyedi értékhatár között; 4. javaslatot tesz az önkormányzati intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók egy évet meghaladó időtartamú bérbeadására; 5. dönt 500.001,-Ft és 2.000.000,-Ft egyedi értékhatár között az Önkormányzatot megillető követelés egészbeni, vagy részbeni lemondásáról, ha az adós igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja, vagy saját megélhetését veszélyezteti, ha a követelés a nyilvántartásban hibás számítás, tévedés következtében szerepel, továbbá ha a követelés az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában meghatározott behajthatatlan követelésnek minősül; 6. gyakorolja - az át nem ruházható hatáskörök kivételével - az alapítót megillető jogokat az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vonatkozásában;
73 (az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
7. az ingatlanfejlesztéssel összefüggő útépítési hozzájárulással kapcsolatosan gyakorolja az Önkormányzatot - mint tulajdonost - megillető jogokat; 8. dönt az útépítési hozzájárulás fizetéséről rendelkező megállapodás tartalmáról; 9. dönt az útépítési hozzájárulásról szóló kezelési szabályzat elfogadásáról; (az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 25/1999.(VII.1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
10. kiírja a lakások bérbeadására vonatkozó pályázatokat; 11. elbírálja a szociális, költségalapú vagy piaci bérletre benyújtott pályázatokat; 12. javaslatot tesz a lakás pályázaton kívüli szociális, költség- vagy piaci alapon történő bérbeadására a rendeletben meghatározott feltételek esetén; 13. véleményt nyilvánít a bérlő után visszamaradt lakás bérbeadásáról; 14 dönt a lakás szolgálati jellegének megszüntetéséről; 15. hozzájárul az egész lakás használatának lakás céljára történő időleges átengedéséhez; 16. véleményezi az albérletbe adásra kötött szerződés meghosszabbítását; (a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006 (III.20.) Budapest Főváros XIII. Kerületi önkormányzati rendelet)
17. dönt a helyi támogatás odaítéléséről; (a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X,15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
18. kiírja és elbírálja a Fecskeházban lévő lakóegységek bérleti joga elnyerésére vonatkozó pályázatokat; (a fiatal házasok, illetve élettársak részére nyújtandó átmeneti lakhatási támogatásról szóló 45/2001.(X.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
19. dönt az elővásárlási jogosultsággal rendelkezők szándékbejelentései alapján a lakás elidegenítéséhez szükséges eladási ajánlatról; 20. javaslatot tesz többlakásos épület egészének elidegenítésre történő kijelölésére; (a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII.2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
21. Javaslatot tehet a szakterületére vonatkozóan „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre. (a helyi kitűntető cím és helyi kitűntetések alapításáról és adományozásáról szóló 29/1996. (XI.8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet)
74
3. számú függelék a 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
Budapest XIII. Kerület Önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja és mértéke Feladat
Feladatellátás módja
mértéke
I. Kötelezően ellátandó feladatok közoktatási feladatok óvodai nevelés
3-7 éves korosztály önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat
általános iskolai nevelés, oktatás
6-16 éves korosztály önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat
alapfokú művészeti oktatás
6-22 éves korosztály önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat
gyógypedagógiai nevelés, oktatás
6-18 éves korosztály önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat
felnőttek általános iskolája
16 éves korosztály önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat
pedagógiai szakmai szolgáltatás
az önkormányzat által fenntartott óvodák, önkormányzati általános iskolák, gimnáziumok részére intézmények működtetése éves költségvetésben meghatározott előirányzat
nevelési tanácsadó
önkormányzati intézmény működtetése
NAT eszközfejlesztés
önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat során
minőségbiztosítási program
önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat során
óvodai nevelési program
önkormányzati éves költségvetésben meghatározott intézmények működtetése előirányzat során
5 éves kortól éves költségvetésben meghatározott előirányzat
közművelődési feladatok lakosság közművelődési ellátása
önkormányzati elsősorban a XIII. kerület lakossága intézmények működtetése éves költségvetésben meghatározott előirányzat
75
közművelődési, művészeti tevékenység támogatása
pályázatokon keresztül
a XIII. kerület lakossága, a kerületben működő intézmények, közösségek, a kerületben tevékenykedő magánszemélyek
sport feladatok helyi sportfejlesztési koncepció meghatározása együttműködés a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények fenntartása és működtetése
sportkoncepció
XIII. kerületi lakosság
együtműködési megállapodás
XIII. kerületi lakosság
önkormányzati tulajdonú kht-val kötött XIII. kerületi lakosság közszolgáltatási szerződés
az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység feltételeinek megteremtése
önkormányzati saját fenntartású intézmények tanulói intézmények működtetése
az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása
oktatási intézményekben ISK-k és DSK-k
saját fenntartású intézmények tanulói
szociális feladatok pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
pénzbeli támogatás pénzbeli támogatás
egyszeri támogatás (gyermek)
pénzbeli támogatás
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
pénzbeli támogatás
időskorúak járadéka
pénzbeli támogatás
rendszeres szociális segély
pénzbeli támogatás
ápolási díj (normatív)
pénzbeli támogatás
lakásfenntartási támogatás (normatív)
pénzbeli támogatás
átmeneti segély krízishelyzetre
pénzbeli támogatás
temetési segély
pénzbeli támogatás
köztemetés
természetbeni támogatás
közgyógyellátás
természetbeni támogatás
adósságkezelési szolgáltatás
természetbeni támogatás
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
alapszolgáltatások szociális információ szolgáltatás
saját intézmény
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
76
szociális étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások támogató szolgáltatás utcai szociális munka
éves költségvetésben meghatározott előirányzat saját intézményhálózat éves költségvetésben meghatározott előirányzat saját intézmény és ellátási éves költségvetésben meghatározott szerződés előirányzat saját intézmény és ellátási éves költségvetésben meghatározott szerződés előirányzat éves költségvetésben meghatározott saját intézmény előirányzat saját intézmény és ellátási éves költségvetésben meghatározott szerződés előirányzat éves költségvetésben meghatározott ellátási szerződés előirányzat saját intézményhálózat
nappali ellátások idősek
saját intézményhálózat
pszichiátriai betegek
ellátási szerződés
hajléktalanok
saját intézmény
értelmi fogyatékosok
saját intézmény
kiskorú fogyatékosok
ellátási szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
átmeneti ellátás (idősek részére)
saját intézmény
közmunka / közhasznú munka
önkormányzati tulajdonú kft-nek adott megbízási szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
gyermekjóléti ellátás
saját intézmény
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
gyermekek napközbeni ellátása bölcsődei ellátás
saját intézmény
helyettes szülői ellátás (napközi, nyári napközi, óvoda)
ellátási szerződés
családok átmeneti elhelyezése
ellátási szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
egyéb feladatok szociális ágazat minőségbiztosítási program
saját intézmények
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
egészségügyi ellátás feladatai alapellátási feladatok (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, ügyeleti, védőnői, iskolaegészségügyi ellátás)
önkormányzati tulajdonú XIII. kerület közigazgatási területén, éves kht-val kötött költségvetésben meghatározott előirányzat közszolgáltatási szerződés
77
kerületüzemeltetési feladatok parkfenntartás
önkormányzati tulajdonú XIII. kerület közigazgatási területén, éves kht-val kötött költségvetésben meghatározott előirányzat közszolgáltatási szerződés
köztisztaság, kerületüzemeltetés
önkormányzati tulajdonú XIII. kerület közigazgatási területén, éves kht-val kötött költségvetésben meghatározott előirányzat közszolgáltatási szerződés
útfenntartás
önkormányzati tulajdonú kft. bonyolításában (közszolgáltatási szerződés alapján)
XIII. kerületi Önkormányzat kezelésében lévő közutak, járdák, az éves költségvetésben meghatározott keretösszegben
építésrendészet, környezetvédelem környezetvédelmi feladatok kerületfejlesztési, rendezési tervek
polgármesteri hivatal polgármesteri hivatal
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
felújítások, fejlesztések
lakóház felújítás
kötelező a Lakástörvény 62.§ (1)-(2) bekezdésévagyonkezelő szervezet ben megjelölt bevételek mértékéig, az bonyolításában önkormányzati tulajdonú lakóépületekre vonatközszolgáltatási szerződés kozóan, az éves költségvetésben meghatározott alapján keretösszegben
úthálózat, közlekedés felújítása, fejlesztése
önkormányzati tulajdonú kft. bonyolításában (közszolgáltatási szerződés alapján)
XIII. kerületi Önkormányzat kezelésében lévő közutak, járdák, az éves költségvetésben meghatározott keretösszegben
Önkormányzati Képviselő-testület működése Képviselő-testület működésének biztosítása
polgármesteri hivatal
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
helyi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok
a kisebbségi önkormányzat testületi működése feltételeinek biztosítása
helyiséghasználat biztosítása a vagyonkezelő szervezeten XIII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok keresztül, működés egyéb feltételeinek biztosítása a polgármesteri hivatalban
polgári védelmi feladatok polgári védelmi feladatok
polgármesterti hivatal és XIII. kerületi PV. kirendeletség által
XIII. kerület közigazgatási területén, éves költségvetésben meghatározott előirányzat
polgármesteri hivatal működtetése polgármesteri hivatal működtetése
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
78
Feladatellátás
Feladat
módja
mértéke
II. Önként vállalt feladatok közoktatási feladatok gimnáziumi nevelés, oktatás
önkormányzati intézmények működtetése
14 éves kortól (felnőttek is) éves költségvetésben meghatározott előirányzat
különleges gondozást igénylő gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása
alapítvánnyal kötött ellátási szerződés
7-14 éves korig
oktatási rendezvények
önkormányzati oktatási intézmények támogatása, rendezvények bonyolítása
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények támogatása
támogatási szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
közművelődési feladatok közművelődési, művészeti tevékenység támogatása
közművelődési megállapodás keretében
elsősorban a XIII. kerület lakossága
közgyűjteményi tevékenység támogatása
támogatási megállapodás keretében
XIII. kerület közigazgatási területén
szellemi, művészeti értékek feltárása, megismertetése kerületi rendezvények, kerületi napok
emléktáblák állítása, kiadványok kiadása programok szervezése
helyi közművelődési feladatok
rendezvények, kiadványok, éves költségvetésben meghatározott közművelődési feladatok támogatása előirányzat
XIII. kerület közigazgatási területén XIII. kerület közigazgatási területén
sport feladatok az óvodás gyermekek részére kihelyezett testnevelés órák biztosítása a diákolimpia helyi versenyeinek finanszírozása és szervezése, a tanulásban és sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok elismerésben részesítése a téli és nyári tanulói sport célú táboroztatás támogatása egészségmegőrző-szűrőprogram ellátása a hétvégi nyitott iskola és nyitott sportlétesítmény program támogatása a helyi szabadidősport támogatása a kerületi sportági bizottságok működésének támogatása, elhelyezésük, munkafeltételeik biztosítása
önkormányzati tulajdonú kht-val kötött közszolgáltatási szerződés
saját fenntartású intézményekbe járó gyerekek
önkormányzati oktatási intézmények működtetésén belül
saját fenntartású oktatási intézmények tanulói
pályázat oktatási intézményeknek
saját fenntartású oktatási intézmények tanulói
együttműködési megállapodás
XIII. kerületi lakosság
megállapodás kerületi sportegyesületekkel, oktatási intézményekkel megállapodás megállapodás
XIII. kerületi lakosság XIII. kerületi lakosság XIII. kerületi lakosság
79
támogatja az utánpótlás-nevelést
keretmegállapodások kerületi sportegyesületekkel
XIII. kerületi lakosság
világversenyeken kiemelkedően szereplő versenyzők teljesítményének elismerése, a világversenyeken kiemelkedősen szereplő ifjúsági versenyzőknek kiváló ifjúsági sportoló cím adományozása
megállapodás a XIII. kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítvánnyal
kerületi sportegyesületekben sportoló, vagy a kerület közigazgatási területén állandó bejelentett lakhellyel rendelkező sportolók
lőtér támogatása
támogatási szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
oktatási, kulturális és sport tevékenység támogatása önkormányzati oktatási intézmények tanulói részére
iskolatej program
vállalkozási szerződés
ifjúsági célok és feladatok támogatása
beszerzések, rendezvények, táborok, éves költségvetésben meghatározott programok támogatása előirányzat
DÖK működés és képzés támogatása
iskolai diák önkormányzatok, kerületi gyermek és ifjúsági önkormányzat, rendezvények támogatása
önkormányzati oktatási intézményekben, éves költségvetésben
turisztikai feladatok
rendezvények, kiadványok, szervezetek támogatása
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
Hírnök újság kiadása
vállalkozási szerződés
kéthetente a XIII. kerület közigaszagtási területén
meghatározott előirányzat
szociális feladatok pénzbeli és természetbeni támogatások átmeneti nevelési segély
pénzbeli támogatás
életkezdési támogatás
pénzbeli támogatás
tanulmányi ösztöndíj
pénzbeli támogatás
beiskolázási támogatás
pénzbeli támogatás
táborozási – nyaralási támogatás
pénzbeli támogatás
étkezési hozzájárulás (gyermek)
pénzbeli támogatás
lakásfenntartási támogatás
pénzbeli támogatás
ápolási díj
pénzbeli támogatás
egyszeri támogatás időskorúak részére
pénzbeli támogatás
jövedelemkiegészítő támogatás méltányosságból
pénzbeli támogatás
szociális étkeztetési, térítési díj támogatás természetbeni támogatás vásárlási utalvány
természetbeni támogatás
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
80
közhasznú munkában nyújtott szolgáltatás természetbeni támogatás Angyalföldi Szociális Egyesületi tagdíjfizetés átvállalása
természetbeni támogatás
közüzemi számla átutalása
természetbeni támogatás
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
szolgáltatások hajléktalan ellátás: rehabilitációs
ellátási szerződés
éjjeli menedékhely
ellátási szerződés
átmeneti szállás
ellátási szerződés
fogyatékos ellátás lakóotthon
saját intézmény
szociális foglalkoztató
saját intézmény
szociális boltok működésének támogatása ellátási szerződés felsőoktatási hallgatók ösztöndíj pályázata családosok, fogyatékkal élők, időskorúak üdülésének támogatása családsegítés, hospice szolgálat
pénzbeli támogatás (Bursa Hungarica) pénzbeli támogatás (Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázat) ellátási szerződés (Frangepán utcai Egyházközség)
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
egészségügyi ellátás feladatai önkormányzati tulajdonú kht-val kötött közszolgáltatási szerződés
járóbeteg szakellátás
XIII. kerület közigazgatási területén, éves költségvetésben meghatározott előirányzat
helyi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok a kisebbségi önkormányzat működésének támogatása
együttműködési szerződés, támogatás folyósítása
XIII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok, éves költségvetésben meghatározott keretösszegben
polgármesteri hivatal működtetése polgármesterti hivatal szervezetén belül
minőségügyi rendszer működtetése
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
piac, vásárcsarnok üzemeltetése Lehel Csarnok fenntartása, működtetése
önkormányzati tulajdonú kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
lakásgazdálkodási, fenntartási feladatok lakáshoz jutás helyi támogatása
önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
81
házfelügyelői lakás vásárlása
egyedi megállapodás
XIII. kerületben lévő házfelügyelők elhelyezésére, éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
„Lakásért életjáradék” rendszer működtetése
önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
társasházi hitelkeret működtetése
önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
önkormányzati lakások és helyiségek fenntartása
önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
dolgozók részére lakásépítési, vásárlási kölcsön nyújtása
önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg döntésben kijelölt érintett ingatlanokra
megújítási program II. működtetése
képviselő-testületi döntés alapján
vonatkozóan, éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
vagyongazdálkodási feladatok lakások és helyiségek elidegenítésének költségei
megállapodások alapján
vagyonhasznosítás kiadásai
megállapodások alapján
ingatlanvásárlás, szanálás feladatai
megállapodások alapján
bérleti díjak fizetése
megállapodások alapján
éves költségvetésben meghatározott keretösszeg éves költségvetésben meghatározott keretösszeg éves költségvetésben meghatározott keretösszeg éves költségvetésben meghatározott keretösszeg
közalapítványok, egyéb civil szervezetek támogatása támogatás
egyedi megállapodások
éves költségvetésben meghatározott előirányzat
közbiztonsági feladatok BRFK (XIII. kerületi Rendőrkapitányság) egyedi megállapodások támogatása Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (XIII. egyedi megállapodások kerületi Parancsnokság) támogatása XIII. kerületi Angyalföldi Polgárőr egyedi megállapodások Szervezet támogatása térfigyelő rendszer működtetése, vagyonvédelmi kiadások
megbízási szerződés
bűnmegelőzési, oktatási program
egyedi megállapodások
éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat XIII. kerület közigazgatási területén a programba bevont területeken, éves költségvetésben meghatározott előirányzat éves költségvetésben meghatározott előirányzat
felújítások, fejlesztések intézményhálózat felújítása, fejlesztése
vállalkozási szerződések keretében
az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények, az éves költségvetésben meghatározott előirányzat
82
lakóház felújítás, fejlesztés
vagyonkezelő szervezet bonyolításában közszolgáltatási szerződés alapján
parkok, játszóterek fejújítása, fejlesztése
önkormányzati tulajdonú kht. bonyolításában közszolgáltatási szerződés alapján
önkormányzati intézmények közötti adatátvitel
vállalkozási szerződések keretében
a Lakástörvény 62.§ (1)-(2) bekezdésében megjelölt bevételek kötelező mértékén felül, az önkormányzati tulajdonú lakóépületekre vonatkozóan, az éves költségvetésben meghatározott keretösszegben az önkormányzat fenntartásában lévő parkok, játszóterek, közterületek, az éves költségvetésben meghatározott előirányzat az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények között, az éves költségvetésben meghatározott előirányzat az éves költségvetésben meghatározott
fejlesztési célú támogatás
egyedi megállapodás alapján előirányzat
bérlakások építése
vagyonkezelő szervezet az éves költségvetésben meghatározott bonyolításában vállalkozói szerződés alapján
"fecskeház" építése, kialakítása
előirányzat
vagyonkezelő szervezet az éves költségvetésben meghatározott bonyolításában vállalkozói szerződés alapján
megújítási keret I. működtetése
képviselő-testületi döntés alapján
útépítési és közművesítési hozzájárulás
önkormányzati rendelet alapján
előirányzat döntésben kijelölt érintett ingatlanokra vonatkozóan, éves költségvetésben meghatározott keretösszeg XIII. kerületi önkormányzati tulajdonú utak
kerületüzemeltetési feladatok közterület-felügyelet
XIII. kerületi alközpont működtetése
Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.
szerződés
éves költségvetésben meghatározott előirányzat XIII. kerület területén található parkolási övezetek
építésrendészet, környezetvédelem Környezetvédelmi Alap
képviselő-testületi rendelet
rendeletben meghatározott módon
83
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi VI. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt módosító 1994. évi LXIII. törvény 62. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a képviselő-testületek az alakuló ülést követő fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és működési szabályzatukat. A Képviselő-testület működését a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17.) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet megalkotása óta közel tizenkét év telt el, ezalatt a Képviselő-testület több alkalommal módosította az SZMSZ-t. A változó jogi szabályozás, a technika – ezen belül az informatika - fejlődése, az internet-használat, az elektronikus levelezés és ügyintézés elterjedése, a rendelet gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai, a Képviselő-testület felülvizsgálati kötelezettsége, indokolják a rendelet átdolgozását, új szervezeti és működési szabályzat megalkotását. A rendelet felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a hatályos SZMSZ kiegészítése, pontosítása, új szabályok beépítése szükséges. Az indokolt módosítások jellege, száma miatt jogtechnikai- és a későbbi alkalmazás szempontjából célszerű a rendelet átfogó módosítása helyett, új rendelet alkotása. Az új rendelet eleget tesz a jogi és technikai változások által diktált követelményeknek, egységesebb, áttekinthetőbb és egyértelmű szabályozásával arra törekszik, hogy megelőzze az alkalmazás során esetleg felmerülő értelmezési problémákat. Az elektronikus úton történő adatátvitel elterjedt, így a gyakorlatban a technikai feltételek sikeres megteremtését követően a Képviselő-testület működésében is adattovábbítási formává vált. Indokolttá tette a szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozását, a korábbi papíralapú adattovábbítás helyett. Célunk - az informatikai lehetőségeket kihasználva - a Képviselő-testület feladatait hatékonyan lássa el. Az új rendelet konkrét rendelkezéseket tartalmaz a képviselő-testületi ülésen a képviselőket az Ötv. alapján megillető egyes jogok gyakorlására vonatkozóan, amelyről a korábbi rendelet nem rendelkezett. Az Önkormányzat megalakulása óta hét gazdasági társaságot alapított közszolgáltatási feladatai hatékonyabb ellátása érdekében. A társaságok alapító okiratai, illetve társasági szerződése ugyan rendelkezik e társaságok vezetőinek és egyéb tisztségviselőinek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben határozott jogosítványairól, amelyek jelen Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok esetében a Képviselő-testület üléséhez kapcsolódnak pl. tanácskozási jog, a hatályos SZMSZ ezekre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az új Képviselő-testület megalakulását követően a 32/2006. (X.15.) számú Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletével módosította a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17.) önkormányzati rendeletet a testület mellett működő bizottságok és feladataik vonatkozásában a folyamatos működés biztosítása érdekében. Az SZMSZ átfogó felülvizsgálata kiterjedt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök és a bizottságok feladatainak részletes vizsgálatára is.
84
Az Ötv. 9.§ (1) bekezdése szerint „az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.” Az Ötv. 9. § (3) bekezdése szerint „a Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására.” E jogszabályi rendelkezések alapján a Képviselő-testület bizottságai valamennyi feladatukat a Képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben látják el. Törvényben meghatározott hatáskörrel rendelkezik a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, illetve egyes esetekben a törvény a Képviselő-testület bizottságának ad hatáskört pl. vagyonnyilatkozati eljárásra. Ennek alapján a Képviselő-testület joga arra terjed ki, hogy bizottságai közül kijelölje a törvény által meghatározott hatáskörben eljáró bizottságot. Ezért nem indokolt a bizottságok feladat- és hatásköreit az SZMSZ- ben szétválasztani. Ugyanez igaz a polgármester tekintetében is. Az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza a polgármester és a bizottságok átruházott hatásköreit és az 5. számú melléklete a bizottságok feladatait. Ez a szabályozási forma a gyakorlatban sok esetben a szabályozás megkétszereződését eredményezi. Amikor a Képviselő-testület úgy dönt, hogy valamely meghatározott tárgykörben, pl. vagyon, közterület-használat stb. hozott rendeletével ruház át hatáskört valamely bizottságára, a polgármesterre, vagy feladatot határoz meg valamely bizottság, vagy a polgármester számára, jelen szabályozás szerint a rendeletalkotással egyidejűleg az SZMSZ vonatkozó mellékletét is módosítania kell. Az SZMSZ melléklete az SZMSZ része. joghatás fűződik a benne foglaltakhoz. Ennek a következménye, hogy ugyanazon feladat vagy hatáskör átruházása két rendelet megalkotását, illetve módosítását vonja maga után, amelyből az SZMSZ módosítás indokolatlan. Ugyanez igaz a hatáskör visszavonása esetén is. A hatályos SZMSZ a hatáskör átruházására vonatkozó rendelkezései szó szerint átveszik az Ötv. rendelkezéseit, de részletes szabályozást a hatáskör átruházás módjára nem adnak. A javasolt új SZMSZ a feladat- és hatáskör átruházás általános rendjét, eljárási kérdéseit, a visszavonás szabályait és a hatáskör gyakorlása ellenőrzésének rendjét szabályozza, és mellékletként azokat az átruházott feladatés hatásköröket tartalmazza, amelyek esetén a feladat- és hatáskör átruházás az SZMSZ-on alapul. A Képviselő-testület rendeleté(i)vel átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke az új SZMSZ 2. sz. függeléke. A melléklettel szemben, a függelék tájékoztató jellegű. A Képviselőtestület feladat- és hatáskörét a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően rendelettel ruházza át, és a függelékben szereplő átruházott hatáskörökben – Képviselő-testületi rendeletalkotás vagy módosítás folytán - bekövetkezett változás átvezetése a Jegyző feladata. A javaslat szerinti új SZMSZ az átruházott feladat és hatáskörök tekintetében a korábbinál áttekinthetőbbek, és egyidejűleg csökkenti a Képviselő-testület leterheltségét azáltal, hogy megszűnteti azt a gyakorlatot, hogy ugyanarról a kérdésről kétszer hoz döntést a Testület. Ez a szabályozás megfelel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a helyi önkormányzat képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatához készített módszertani útmutatójában foglaltaknak.
85
RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezethez 1. § - 3. § A javaslat újdonságként preambulumban fogalmazza meg a XIII. Kerületi Önkormányzat célját és feladatát, létrehozásának és működésének alapelveit. A javaslat meghatározza az Önkormányzat, és a Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezését, az előterjesztő indokoltnak tartja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal székhelye mellett a levelezési cím és az email cím szerepeltetését is, mely hiányzott a korábbi rendeletből. A nyilvánosság követelményének biztosítását szolgálja a rendeletek honlapon történő közzététele, amely a gyakorlatban már ma is megtörténik. II. fejezethez 4. § Az Ötv. rendelkezik a Testület kizárólagos hatásköreiről. A javaslat a Testület kizárólagos hatásköreinek Ötv. rendelkezéseinek megfelelő kiegészítést tartalmaz. Az új szabályozás a testületi hatáskör átruházásának általános eljárási szabályait határozza meg, mely szerint a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét az SZMSZ-ben vagy rendelettel ruházhatja át a polgármesterre, vagy a testület bizottságaira. E szabályozás érinti az SZMSZ mellékleteit és függelékeit is. III. fejezethez 5. § - 6. § A javaslat meghatározza a Testület szerveit, a testület tagjainak számát. Továbbá a korábbiszabályozáshoz képest pontosabb és egységesebb szóhasználatot alkalmaz. IV.-IV/A fejezethez 7. § - 9. § E rendelkezések szabályozzák a Testület megalakulását és az alpolgármesterek megválasztását.
86
10. § - 15. § E rendelkezések tartalmazzák a testületi ülés összehívására, nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. A korábbi rendelkezés nem felelt meg az Ötv. vonatkozó rendelkezésének, mert a soron kívüli ülés kezdeményezésének joga nem csak az állandó, hanem a Testület bármely bizottságát megilleti. A hatályos SZMSZ nem tartalmazott rendelkezést a soron kívüli ülés meghívójának kézbesítésére vonatkozóan és mivel az általános szabály a sürgősségre tekintettel nem alkalmazható a kézbesítési határidő tekintetében, indokolt ezt egy új rendelkezésben meghatározni. A Testület összehívására a polgármester a törvény rendelkezése szerint legkésőbb 15 napon belül köteles. Az elektronikus úton történő adatátvitel széles körben elterjedt, így a gyakorlatban a technikai feltételek sikeres megteremtését követően a Képviselő-testület működésében is adattovábbítási formává vált. Ez indokolttá tette a szervezeti és működési szabályzatba történő szabályozását, a korábbi papíralapú adattovábbítás helyett. A sürgősségi indítvány benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a javaslat pontosította a tekintetben, hogy egyértelművé tette, hogy kinél kell előterjeszteni, és ki és hogyan jogosult dönteni a sürgősségi indítvány tárgyában. A 13. § pontosításokat tartalmaz. Az Önkormányzat megalakulása óta hét gazdasági társaságot alapított közszolgáltatási feladatai hatékonyabb ellátása érdekében. A társaságok alapító okiratai, illetve társasági szerződései ugyan rendelkeznek e társaságok vezetőinek és egyéb tisztségviselőinek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben határozott jogosítványairól, amelyek jelen Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok esetében a Képviselő-testület üléséhez kapcsolódnak. Továbbá az Önkormányzat könyvvizsgálójának feladatait és jogait az Ötv. Szabályozza, amelyek szintén kapcsolódnak a estület üléséhez. A hatályos SZMSZ ezeket nem tartalmazza, ezért javaslat kiegészítést tartalmaz a meghívottak és a tanácskozási jog jogosultjai körére vonatkozóan. E tekintetben rögzíti egyértelműen a kézbesítés szabályait a meghívottak vonatkozásában. A zárt ülés tartására vonatkozó rendelkezésekbe a javaslat beépíti az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, intézmények, közalapítványok vezetőinek, egyéb tisztségviselőinek személyi ügyeit egyértelműbbé téve a szabályozást. Ha törvény írja elő a zárt ülésen az érintett részvétele kötelező, továbbá a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell az Ötv. szerint. Ezért a javaslat rögzíti, hogy a közérdekű adatok és a közérdekből nyivános adat vonatkozásában a zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintés joga nem korlátozható, az bárkit megillet.
16. § - 19. § A Testület munkatervére vonatkozó rendelkezéseket a javaslat érdemben nem érinti, csak a megfelelő szóhasználatot kívánja a kiegészítésekkel biztosítani. A 17. § (3) bekezdés szintén pontosítást tartalmaz. Az előterjesztők köre kibővítésre került az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőivel, hiszen ők terjesztik a Testület elé a társaság üzleti tervét és beszámolóját. A hatályos szabályozás szövegének pontosítása történt. Továbbá kiegészült az elnök azon jogosultságával, hogy egyperces néma felállást rendeljen el a kegyeleti rendelet hatálya alá nem tartozó, de megítélése szerint tiszteletre méltó elhunyt személy emlékére, és az ülés tartama alatt bekövetkező határozatképtelenségre vonatkozó rendelkezéssel, mert erre az esetre nem volt rendelkezés.
87
20. § - 26. § Az új rendelet konkrét rendelkezéseket tartalmaz a képviselő-testületi ülésen a képviselőket az Ötv. alapján megillető egyes jogok gyakorlására ( pl. napirend előtti felszólalás) vonatkozóan, amelyről a korábbi rendelet nem rendelkezett. Az interpellációhoz való jog a képviselőket az Ötv. szerint önkormányzati ügyben illeti meg, a jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyben nem. A gyakorlatban az „illetékes” bizottság meghatározás problémát okozhat, ezt kívánja elkerülni a javaslat, amikor úgy rendelkezik, hogy a Testület által kijelölt bizottság vizsgálja meg az interpellációt. Továbbá beépültek az SZMSZ-be a felszólalások rendjére vonatkozó szabályok és a jegyzőt törvényességi észrevétele esetén megillető időkorlátozás nélküli felszólalási jog. 27. § - 35. § Részletes szabályozást kapott a vita során tett javaslatok szavazásra bocsátása. A titkos szavazás tartásának esetei megegyeznek a zárt ülés tartásának eseteivel, ezért az ismételt felsorolás helyett elegendő a zárt ülés szabályozásánál meghatározott ügyekre hivatkozás. A titkos szavazás módját maga az SZMSZ határozza meg, erről a Testület a titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg nem dönt. A titkos szavazásnál közreműködő bizottság személyi összetételére vonatkozó rendelkezések nem voltak egyértelműek. Új rendelkezés a megismételt szavazás elrendelésének szabályai. 36. § - 40. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) által szabályozott végzést is hoz a Testület. A hatályos SZMSZ ezt nem tartalmazta, ezért szükséges a Testület döntéseinek kiegészítése. E rendelkezések tartalmazzák a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére és továbbítására vonatkozó szabályokat. Az elektronikus úton történő adatátvitel és az internet-használat széles körben elterjedt, így a Képviselő-testület működésében is SZMSZ-ban szabályozandó adattovábbítási formává vált. A nyilvánosság követelményének érvényesítését és az Eitv. által meghatározott kötelezettségek teljesítését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek a Testület működésével összefüggő adatok elektronikus hozzáférhetőségét hivatottak biztosítani. V. fejezethez 41. § - 48. § A javaslat törvényi hivatkozásokkal történő kiegészítésre tesz javaslatot. Összességében fenntartja a hatályos szabályozást. Továbbá az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozattételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja a jogszabályi előírásoknak megfelelően. VI. fejezethez 49. § - 53. § Az új SZMSZ többségében változtatás nélkül fenntartja a korábbi szabályokat. A bizottság döntési joggal történő felhatalmazását a feladat- és hatáskör átruházásra vonatkozó szabályokra hivatkozva rendezi, az egységes szabályozás megteremtése érdekében.
88
VII.-VIII. fejezethez 54. § - 59. § Ezek a fejezetek a polgármester, alpogármesterek, jegyző, a Hivatal feladatait határozzák meg. A javaslat a Ket.-nek megfelelő szóhasználatot használ, kiegészítést tesz. IX. fejezethez 60. § - 63. §
E fejezet az Önkormányzat gazdálkodásának szabályait tartalmazza. A javaslat pontosításokat tesz e részre vonatkozóan. X.-XII. fejezethez 64. § - 69. §
A javaslat a feladat- és hatáskör átruházás új szabályainak megfelelően módosítja a mellékletek és a függelékek rendszerét. A Képviselő-testület rendeleté(i)vel átruházott feladatés hatáskörök jegyzéke az új SZMSZ 2. sz. függeléke. A melléklettel szemben a függelék nem része a rendeletnek, az tájékoztató jellegű. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően rendelettel ruházza át, és a függelékben szereplő átruházott hatáskörökben – Képviselő-testületi rendeletalkotás vagy módosítás folytán bekövetkezett változás átvezetése a Jegyző feladata. A javaslat értelmező rendelkezések cím alatt meghatározza a fontosabb fogalmakat. A záró rendelkezésekben rendelkezni kell a hatályos SZMSZ és annak valamennyi módosításának hatályon kívül helyezéséről. Napirend 5/a pontja:
JAVASLAT A XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 20072010. ÉVI VAGYONGAZDÁLKODÁSI FELADATAIRA. (írásos)
Napirend 5/b pontja:
JAVASLAT AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 9/2003.(III.17.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: a/ b/ Hiszékeny Dezső alpolgármester
Dr. Tóth József: Indítványozza az a/ - b/ napirendi pont együttes tárgyalását.
89
Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: Jelentős közfeladatról van szó. Indokolt, hogy a vagyongazdálkodás átgondolt szabályozása a kerületben megvalósuljon. Néhány magától értetődő dolgot fogalmaztak meg, amikor a vagyongazdálkodás feladatait rögzítették. Például legyen rendezett nyilvántartás a vagyonról, történjen meg annak folyamatos karbantartása, a telekalakítások során az önkormányzat legyen a kezdeményező, folytatódjék az önkormányzati tulajdon felderítése, ennek során alkalmazzanak olyan új módszereket, amelyek hatékonyak is és eredményt hoznak. A forgalomképtelen vagyon - amely döntően közterületeket jelent - a nagysága ne csökkenjen. Egy ellenzéki javaslat alapján úgy fogalmazták meg a kérdést, hogy növelni szeretnék az elkövetkezendő időben a közterületek nagyságát újak alakításával. A kiszabályozás kérdésében olyan alapvető elképzelést fogalmaznak meg, miszerint próbálják a beruházókat arra ösztönözni, hogy önmaguk végezzék el saját pénzükből a feladatokat az elkövetkezendő időszakban. A korlátozottan forgalomképes vagyon tekintetében alapelvként megfogalmazzák - döntően az intézményhálózatról van szó -, hogy azok optimális működését biztosítsák. Azokat a vagyonelemeket, amelyeket nem sikerül helyben hasznosítani, azokról kerületi szinten kell gondoskodni. A forgalomképes vagyon tekintetében a jövőben új fejlesztési formákban kell gondolkodni. A lakások tekintetében célként tűzik ki, hogy azok korszerűsítésére szükség van. A lakásállomány összetétele kedvezően változzon. A jövőben ne legyen komfort nélküli lakás a XIII. kerületben. A helyiségek tekintetében pedig azt szögezték le célként, hogy az Önkormányzat maga kívánja hasznosítani azokat. Lehetőség szerint nem kívánja elidegeníteni az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket. Mindezen alapelvek jogszabályi hátteréül javasolják megalkotni az előterjesztésben szereplő rendeletet. Kéri képviselőtársai támogatását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja az előterjesztéseket. Nagy Lajos: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökének távollétében elmondja, a Bizottság megtárgyalta az előterjesztéseket és a Képviselő-testületnek 6 igen, 1 nem szavazati aránnyal elfogadásra javasolja. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta és elfogadta az előterjesztéseket. Kérdések Spaller Endre: A 2007-2010. évi vagyongazdálkodási feladatokról szóló előterjesztés 3. oldalán olvashatják, hogy tovább kell folytatni a kutatásokat az eddig ismeretlen önkormányzati vagyon felderítésére. Kérdése, hol lehetnek ilyen vagyonok és milyen módon folyik a felkutatás?
90
Szabó György: A forgalomképes ingatlanok értékesítése esetén milyen eszköz lehet az Önkormányzat kezében, amivel biztosítani tudják, hogy az értékesítés ténylegesen a befektetők részére történjen, és ne ingatlanközvetítők, illetve hasonló spekulánsok részére? Hiszékeny Dezső: Válaszol a kérdésekre. Kicsit bonyolultabbá vált az a rendszer, amivel fel lehet deríteni, mi lehet még az Önkormányzat tulajdonában. Ahol elképzeléseik szerint kutakodni kell, az az Államkincstár területe. A Magyar Állam tulajdonában lévő vagyontárgyak esetében érdemes megvizsgálni azt, hogy valóban az államé-e a vagyontárgy vagy esetleg a XIII. Kerületi Önkormányzaté. Érdemes kutakodni a Földhivatalban. Ehhez alkalmazhatják esetleg a sikerdíj rendszerét, ilyen típusú munkára alakult szervezetek vagy személy segítségét vennék igénybe. A második kérdésre elmondja, a többfordulós értékesítési pályázatról lévén szó, az első fordulóban olyan pályázati feltételeket tűznek ki, amelyek biztosítják, hogy olyanok jelentkezzenek, akik meg kívánják valósítani a fejlesztési elképzeléseket, és ne ingatlanspekulánsok jelenjenek meg. Egyrészt kíváncsiak arra, hogy milyen vagyonnal rendelkezik a pályázó, másrészt arra, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentősebb megvalósított létesítményt tud felmutatni. Amennyiben ezt a pályázat feltételéül írták ki, és ilyennel nem rendelkezik, akkor valószínűleg a befektető elesik attól a lehetőségtől, hogy kerületi fejlesztésekben részt vehessen. Észrevételek Spaller Endre: Úgy véli, az Államkincstárnál láthatóak azok a tendenciák, hogy szeretnének minél több jövedelemhez jutni, ennek kapcsán bizonyos vagyonelemeket értékesíteni kívánnak. Az Államkincstárnak számos vagyoneleme van a XIII. kerületben, amelyek közül vélhetően több is eladásra kerül. Ez egy olyan folyamat, olyan lehetőség lehet, amely az Önkormányzat számára vagyongyarapodást eredményezhet. Az Önkormányzat többször, mint fejlesztő lépett fel. Bízik abban, az Önkormányzatnak van valamilyen elképzelése arra, hogy ebbe a folyamatba katalizátorként beszálljon. Dr. Tóth József: A tisztánlátás érdekében elmondja, a Magyar Államkincstár és a Kincstári Vagyonigazgatóság is a Pénzügyminisztérium által felügyelt cég. A Kincstári Vagyonigazgatóság a Magyar Állam vagyonával kapcsolatos gazdálkodást folytat, míg a Magyar Államkincstár inkább egy pénzügyi szervezet, amely a pénzügyi bonyolításokat végzi. A Kincstári Vagyonigazgatóságnál lévő vagyontárgyak közül derítsék fel, melyik a tudottan vagy nem tudottan önkormányzati vagyon. Szabó György: Javasolja az ideiglenesen használaton kívüli, de egyenlőre értékesíteni nem kívánt területeket ideiglenesen használatba helyezni és a parkolási problémák részleges megoldása érdekében parkoló céljára bérbe adni. Javasolja, szabályozzák az Önkormányzat hitelfelvételeinek felső határát. Hasonló szellemben javasol eljárni az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok hitelfelvételeivel kapcsolatban is. Ezen cégek hitelfelvétele szintén a kerület eladósodását vonná maga után. Úgy véli, a társasház felújítási pályáztok feltételeit felül kellene vizsgálni, azokat lakóbarátibbá kellene tenni annak érdekében, hogy minél több társasház tudjon részt venni a felújítási programokban.
91
Hiszékeny Dezső: Válaszol az elhangzottakra. Egyetért Spaller képviselőtársával abban, hogy a vagyon hasznosítása, illetve felderítése hogyan működjön. Kimaradt a felsorolásból az ÁPV Rt., ahol hasonló lehetőségek kínálkoznak. Élni fognak ezzel a lehetőséggel. A cél, hogy minél eredményesebbek legyenek, hiszen az egyértelműen az önkormányzati vagyon növelését eredményezheti. Elmondja a „SIMA ÚT” Kft. feladata, hogy a használaton kívüli területeket hasznosítani próbálja. A hitelfelvétel minden esetben egyedi döntés. Az SZMSZ szerint csak a Képviselő-testület dönthet benne. Azt javasolja, most ezt külön ne szabályozzák, hiszen a Testületnek kell majd dönteni, s akkor a felső határt is meghatározhatja. A társasházak által felvehető önkormányzati hitellel kapcsolatban megjegyzi, 2007. márciusában a Testület tárgyalni fogja a feltételeket. Még az anyag elkészülte előtt előzetesen egyeztetnek. A vagyongazdálkodás felelősségéről és a vagyongazdálkodással kapcsolatos felkészültségről - az elhangzott felszólalás nyomán elmondja, az előterjesztőnek igen komoly felelőssége van, ugyanakkor a döntéshozónak is. A másik fontos felelőssége a döntéshozónak, hogy ott van a döntésnél és tudja, miről dönt. A döntés tárgya nem egy ingatlan értékesítése, hanem egy közös tulajdon megszüntetése volt. Ilyen esetben nem azonos a telek értéke. Fontos felelőssége a döntéshozónak arra is emlékezni, hogyan döntött. Emlékeznie kell arra, hogy a döntés előtt öt hónappal, 2006. júniusában a szóban forgó telek melleti ingatlant nagyon közeli áron értékesítették. A Képviselő-testület tárgyalta, megszavazta. Az összegek, amelyeket meghatároznak a szanálás költségeként, maximált árak. Ez azt jelenti, hogy ennél feljebb nem mehetnek. A tapasztalat az, hogy annak 60 %-át használja fel a Vagyonkezelő Zrt. a szanálások során. Ez a képviselőtársa által elmondottakkal ellentétben nem 88 millió forintot, hanem 53 millió forintot jelent. A szanálás során a komfortnélküli és igen alacsony komfortfokozatú, kis alapterületű lakásokban lakók számára az Önkormányzat nagyobb alapterületű és magasabb komfortfokozatú lakásokat vásárol. Ezzel természetesen az Önkormányzat vagyona nő, lakásonként körülbelül 3-4 millió Ft-tal. Az említett esetben 11 lakásról volt szó, ez durván 40 millió Ft-ot jelent. Legrosszabb esetben az Önkormányzat 49 millió Ft-hoz, legjobb esetben pedig 88 millió Ft-hoz fog hozzájutni. A négyzetméter ár pedig közel azonos, mint a mellette lévő teleknek az ára, amelyet 5 hónappal ezelőtt elfogadott a Testület. Várja, az elmondottak után hogyan alakul a vagyongazdálkodással kapcsolatos anyagról a vélemény. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület az Önkormányzat 2007-2010. évi vagyongazdálkodási feladatait. Megállapítja, hogy a Testület a vagyongazdálkodási feladatokat elfogadta. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta. H a t á r o z a t: 7/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület elfogadja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi vagyongazdálkodási feladatait. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tóth József polgármester (32 igen; egyhangú)
92
2/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdés a/ és b/ pontjában, a 80. § (1) bekezdésében, 80/B. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j/ pontjában kapott felhatalmazás alapján és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §, valamint a 105/A-D. § végrehajtására vonatkozó rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendeletet) alkotja: 1. § A Rendelet 1. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat, illetve jogelődje által alapított és tulajdonosi irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki. (4) A (3) bekezdés szerinti szervezetek és személyek a vagyonkezelői jog gyakorlása során a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások szerint kötelesek eljárni.” 2. § A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyére az alábbi szövegrész kerül: „(1) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak: a) a helyi közutak és műtárgyaik (az Ötv. 68/D. §-ában foglalt kivétellel); b) a parkok és terek (az Ötv. 68/D. §-ában foglalt kivétellel); c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények; d) a levéltári anyagok; e) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy a Képviselő-testület rendelete forgalomképtelennek nyilvánít.” 3. § A Rendelet 7. § (3) bekezdése hatályát veszti. 4. § A Rendelet 8. §-a helyébe az alábbi szövegrész lép: “(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának kezelésére vagyonkezelői joggal ruházhatja fel az általa alapított gazdasági társaságokat és más jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely a vagyonkezelési szerződés keretei között gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat.
93
(2) A vagyonkezelői jogok gyakorlására az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A., 80/B. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A105/D.§-ai és a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (V.15.) Főv. Kgy. rendelet 13/A-13/P. pontja az irányadó.” 5. § A Rendelet 10. § (6) bekezdése hatályát veszti. 6. § A Rendelet 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: “(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 144.§(1) bekezdésében és a 231. § (2) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása, az éves üzleti terv és a középtávú üzleti stratégia jóváhagyása, valamint a közszolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés elfogadása át nem ruházható hatáskörben az Alapító Önkormányzat Képviselő-testületét illeti meg. Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja. (2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete gazdasági társaságot alapíthat, illetve társasági taggá válhat, továbbá tagként részt vehet társadalmi szervezetben. (3) Az egyszemélyes gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) kizárólagos döntési jogait a Képviselő-testület, mint Alapító, át nem ruházható hatáskörként gyakorolja.” 7. § A Rendelet 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Forgalomképes vagyon felett a tulajdonosi jogokat – beleértve a vagyonkezelői jog alapítását is - forgalmi értékbecslés alapján 100 millió forint feletti értéknél a Képviselőtestület, 100 millió forintos vagy annál kisebb érték esetében a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja. (2) A számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, megterheléséről - átruházott hatáskörben - a polgármester dönt. (3) Más helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) közös tulajdonban levő forgalomképes vagyon esetében a döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat(ok) előzetes egyetértése szükséges. (4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül - az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás megkötése.
94
(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő - törvényben meghatározott korlátozottan forgalomképes - törzsvagyont, ingó vagyont, ha nem az Önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását szolgálja, illetve nem az Önkormányzat által fenntartott intézmény által végzett közszolgáltatás ellátását biztosítja, a feladatot ellátó állami szervnek használatába kell adni. A használatért - amennyiben azt magasabb szintű jogszabály nem tiltja - térítés jár az Önkormányzatnak. (6) Az Önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az Önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (7) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén lévő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra külön jogszabályban biztosított elővásárlási joga van. (8) A fővárost a kerület, a kerületet a főváros tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében elővásárlási jog illeti meg, amely a (7) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogot megelőzi.” 8. § A Rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyben a Rendelet (5) bekezdése (6) bekezdésre, (6) bekezdése (7) bekezdésre, (7) bekezdése (8) bekezdésre, (8) bekezdése (9) bekezdésre módosul. „(5) Az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körben - az alaptevékenység sérelme nélkül - önállóan dönt: a) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról; b) ingatlan, ingatlanrész legfeljebb 1 évi időtartamra történő bérbeadásáról; c) ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról.” 9. § A Rendelet 23. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Rendelet szövegében - Tulajdonosi Bizottság alatt a Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottságot; - Jogi Bizottság alatt a Jogi és Közbiztonsági Bizottságot; - Szociális Bizottság, továbbá Egészségügyi Bizottság alatt a Szociális és Egészségügyi Bizottságot; - Pénzügyi Bizottság, továbbá Költségvetési Bizottság alatt a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot kell érteni.”
95
10. § A Rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 11. § E rendelet 2007. február 1-jén lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (32 igen; egyhangú)
Dr. Tóth József. s. k. polgármester
Melléklet a 2/2007. (I. 22) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai
I. fejezet
Általános rendelkezések 1. § (1) A szabályozás kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: ajánlatkérő) vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Vr.) 14. §-a szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervekre, intézményekre, az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés alapján kezelő, hasznosító szervekre, személyekre. (2) A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés és árverés általános szabályait, meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, használati, illetőleg hasznosítási joga átengedésének, vagyonkezelői jog alapításának (továbbiakban együtt: értékesítés és hasznosítás) módját, az előkészítésükhöz és lebonyolításukhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét. (3) E szabályzat tekintetében versenyeztetésen a nyilvános, a zárt pályázati eljárást (továbbiakban: pályáztatási eljárás) és az árverést kell érteni.
96
II. fejezet
A versenyeztetési eljárás szabályai 2. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. Árverés utján történik a versenyeztetés, ha az ajánlatkérő megítélese szerint az értékesítésnek az árverés a leghatékonyabb módja. (2) Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé egy országos napilapban, a helyi lapban és a kerületi honlapon az ajánlattételre. A felhívást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján ki kell függeszteni. (3) Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét egy országos napilapban, a helyi lapban és a kerületi honlapon közzé kell tenni. (4) Az ajánlatkérő a hirdetményben az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a hirdetmény közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap illetve az árverés időpontja között legalább 30 naptári nap legyen. (5) Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat (6) bekezdésében foglaltak szerint. (6) A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé. (7) A hirdetmények közzétételének költsége a vagyontárgy forgalmi értékének – több ingatlan pályáztatása esetén az ingatlanok ára átlagának – legfeljebb 5 %-a lehet. 3. § (1) Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki a) magyar állampolgár, a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az a külföldi állampolgár, aki a 7/1996. (I. 18.) sz. Korm. Rendelet 1. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulást megszerzi, cégbíróságnál már bejegyzett gazdasági társaság, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, társasház;
97
b) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be; c) a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti. (2) A pályázót meghatalmazottja (jogi képviselője) is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetőleg jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni. 4. § (1) A pályáztatási eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell: a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást; b) a pályázat célját; c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén cím, helyrajzi szám, az ingatlan alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását; d) a minimálárat; e) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit; f) az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét. (2) A részletes információs dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást; b) a pályázat célját; c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű ellátottsága és/vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, mérete, műszaki állapota stb.), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását; d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben; e) a minimálárat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat; f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét; g) az ajánlati kötöttség tartalmát; h) az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését; i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet; j) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit; k) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar; l) esetleges egyéb információkat; m) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját; n) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy - a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni; - a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa; - szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben, írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő
98
ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná; o) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit; p) felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez. (3) Az ajánlat valamennyi írott oldalát folyamatos sorszámozással, valamint a cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy, magánszemély kézjegyével kell ellátni. Az aláírási jogosultság igazolása aláírási címpéldánnyal, vagy meghatalmazással történhet. Amennyiben aláírásra felhatalmazott személy szignál, a felhatalmazást mellékelni kell. (4) Az ajánlati dokumentációt 8 példányban lezárva kell benyújtani (1 eredeti és 7 másolat), feltüntetve az „eredeti”, vagy „1., 2., stb. számú másolat” megjelölést. Az eredeti példányt kötve, vagy zsinórral átfűzve, azt körcímkével leragasztva, a körcímkét cégbélyegzőlenyomattal ellátva és aláírva kell benyújtani. Kétség esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. A csomagoláson fel kell tüntetni: „...tárgyú ajánlat”, valamint az ajánlattevő nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor megbontatlannak kell lenni. Az ajánlatban nem lehet áthúzás, betoldás, vagy átírás. Az ajánlat független dokumentum oldalakat nem tartalmazhat. (5) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad. (6) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció elkészítésének költségeit a pályázók viselik. Ajánlati biztosíték 5. § (1) A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza. Az ajánlattevő a biztosíték összegét az ajánlatkérő által megjelölt bankszámlára átutalással vagy bankgaranciával teljesítheti. A bankgaranciának az ajánlati kötöttség lejártáig kell érvényesnek lennie. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje az ajánlat benyújtási határideje előtti nap 24.00 órája.. Az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. Az ajánlati biztosítékról szóló igazolást (bankgaranciabizonylat, banki terhelési értesítő) az ajánlattevő ajánlatához köteles csatolni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. (2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az ajánlati biztosíték kamatmentesen visszajár az ajánlattevőnek a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 45 napon belül. (3) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
99
Ajánlati kötöttség, az eltérés oka 6. § (1) A ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van. (2) A ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. (3) Az ajánlattevő ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő – határidő kitűzésével – módosításra hívja fel. (4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az ajánlati felhívás visszavonása 7. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni. (2) A versenyeztetési eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén – ha az információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti. (3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. III. fejezet
Az ajánlatok elbírálása Bontás 8. § (1) Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét. (2) A pályázatok bontására az ajánlattételi határidőt követő első munkanapon kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen.
100
(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. (4) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. (5) A pályázati ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében történik. A bontásról közjegyzői okirat készül. A pályázat értékelése 9. § (1) A versenyeztetési eljárásra benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő által meghatározott bizottság értékeli, elkészíti az értékelési jegyzőkönyvet a 15. § (1) bekezdésben foglalt tartalommal és döntésre terjeszti elő az SzMSz szerint döntésre jogosult testület, illetve személy részére. (2) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette, d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége), f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. (3) Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, testületi hatáskör esetén legkésőbb a második soron következő ülésen kell elbírálni. (4) A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn. 10. § (1) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.
101
(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége . az (1) bekezdésben foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30. napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül az ajánlattevő az ajánlatkérő felé írásban ettől eltérően nyilatkozik. (3) Az elbírálási határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamára a (2) bekezdés szerint eltérően nyilatkozik, ez az ajánlat visszavonásának minősül, de részére az ajánlati biztosítékot - kamat nélkül - a nyilatkozata kézhezvételétől számított 5 napon belül vissza kell fizetni. 11. § (1) Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti. (2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglaltak pontosítása érdekében. A kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót. 12. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette. (2) A legjobb ajánlatot tevő kiesése esetén a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. Eredménytelen pályázat 13. § Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot, d) az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött. Érvénytelen pályázat 14. § Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetőleg valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el. Értékelési jegyzőkönyv 15. § (1) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését, c) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),
102
d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait, e) a döntés(ek) indokát, f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van), g) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket. (2) Az (1) bekezdésben részletezett jegyzőkönyvet a bíráló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.
IV. fejezet A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése 16. § Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 9. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti. 17. § (1) Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel – a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata maximum 5 %-kal tér el a korábbi nyertes pályázóétól. (2) A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg. V. fejezet
Az árverés általános szabályai 18. § (1) Az árverésre az I-IV. fejezet és a VI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Árverésen a jelen szabályzat 3.§ (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek vehetnek részt feltéve, hogy az árverési díjat határidőben befizették és azt hitelérdemlően igazolták, az árverési dokumentációt megvásárolták, valamint magánszemély esetén személyazonosságukat a közjegyző részére megfelelően igazolták, társaság esetén pedig a képviseleti jogosultságot aláírási címpéldánnyal, valamint a társaság meglétét 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolták, továbbá az árverési szabályzat megismerését és elfogadását aláírásukkal igazolták. (3) A licitálót meghatalmazottja (jogi képviselője) is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetőleg jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.
103
(4) Az árverési díj összege a telek kikiáltási árának 10%-a, melyet az árverés napját megelőző harmadik nap 24 óráig kell a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat OTP Bank Rt-nél vezetett 11784009-15513003 számú számlájára befizetni, illetve átutalni. (5) Az árverezésre kerülő telkekről árverési dokumentáció készül. A telek árverési dokumentációját a pályázók a hirdetményben szereplő időpontig és helyen vásárolhatják meg. Az árverési dokumentációért telkenként 20.000- Ft + ÁFA összeget kell fizetni. Az árverési dokumentáció megvásárlása a licitáláson való részvétel feltétele. (6) Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást; b) a pályázat célját; c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű ellátottsága, illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását; d) a kikiáltási árat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat; e) felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez; f) árverési szabályzatot; g) esetleges egyéb információkat. (7) Az árverésre kerülő telkek külön-külön kerülnek licitálásra. Licitálni az erre a célra kiosztott sorszámozott licittábla egyértelmű felmutatásával lehet. A licitálás kikiáltási áron indul. A licit 100-500 ezer Ft-tal növekszik (licitlépcső), a konkrét licitlépcső meghatározása a tárgyalásvezető feladata. Csak pozitív licit van, a kikiáltási ár nem csökkenthető. (8) Az árverésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy melyik licitáló hányadik helyen és milyen licithatáron fejezte be a licitálást. A licitálásban részt vevő az utolsó, általa még tartott licitlépcsőn a licittábla számának bemondásával jelzi kiszállását. Az árverésen a telek vásárlásának jogát az nyeri el, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta fel. A vásárlás jogosultjának kell tekinteni a második és harmadik legkedvezőbb ajánlat tevőjét is. Az árverés többi résztvevőjének az árverési díjat az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. (9) Az első, a második és a harmadik helyen szereplő vásárlási jogosult árverési díját az érintettekkel történő szerződéskötéskor a vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, a befizetett árverési díj bánatpénznek minősül. (10) Az árverés jegyzőkönyve szerint első helyen álló nyertes az árverést követő 3 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. A vállalt vételárat egy összegben az Önkormányzat számlájára a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül köteles a szerződő fél befizetni vagy átutalni. Az Önkormányzat a vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat a megadott határidőben befizette, a második és harmadik helyezett részére az árverési díjat 3 munkanapon belül kell visszafizetni.
104
(11) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötése és a vételár befizetése a megjelölt határidőn belül nem történik meg, az árverés nyertese a befizetett bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik. (12) Az előbbi eljárás során visszamaradt telket az árverés második helyezettjének azonnal fel kell ajánlani azon a licitáron, ahol az ajánlatát tartotta. A második helyen vásárlásra jogosult a felajánlást követő 3 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni és a vételárat, a szerződéskötést követő 3 munkanapon belül az Önkormányzat számlájára befizetni vagy átutalni. Amennyiben a szerződés megkötésére, vagy a vételár befizetésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik. Ezt az eljárást kell alkalmazni a harmadik helyen szereplő vásárlási jogosult esetében is. (13) Eredménytelen a licitálás, ha nem érkezik licit, vagy ha az adásvételi szerződés a licitálás eredményeként vásárlásra jogosultakkal nem jön létre. (14) A licitálásról közjegyzői okirat készül. VI. fejezet
Megőrzési és titoktartási kötelezettség 19. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani. (2) Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal, és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. (3) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja. (4) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat. (5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.
105
Értelmező rendelkezések 20. § E szabályzat alkalmazásában: a) az ajánlatkérő: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester, továbbá a tulajdonosi megbízással rendelkező vagyonkezelő szervezet; b) Zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot. c) összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak - közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) - munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja, - más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja, - ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tartalmazott rendelkezéseket a fővárosi és a kerületi önkormányzatok vagyonának kezelésére vonatkozóan. A 64. § (8) bekezdése szerint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak. Az Önkormányzat vagyonkezelő cégeinek működése ezen rendelkezésen alapul. 2007. január 1-jével hatályba léptek a helyi önkormányzatokról szóló az Ötv., az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), és az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCII. törvény önkormányzati vagyonnal kapcsolatos, közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályai. Az Ötv. e törvénnyel elfogadott 80/B. §-a felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jogot létesítsen. RÉSZLETES INDOKOLÁS
Bevezető rendelkezéshez: A felhatalmazó jogszabályok bővülnek az Ötv. 80/B. §-al és az Áht. 105/A-D. §-val, melyek a vagyonkezelői jogokról rendelkeznek. 1. §-hoz: Az új vagyonkezelési konstrukciónak megfelelően, kiterjeszti a rendelet személyi hatályát a javaslat a vagyonkezelő szervezetekre.
106
2. §-hoz: A Rendelet 4. § (1) bekezdése nem helytálló és pontatlan megfogalmazású jogszabályi hivatkozást tartalmazott. Az Ötv. 68/D. §-a a helyi közutak és műtárgyaik, továbbá terek és parkok esetében arra biztosít lehetőséget, hogy ezek tulajdonjogát a kerületi önkormányzat a Fővárosi Önkormányzatra, vagy fordítva, a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatra ruházza. Az említett rendelkezés tehát a helyi közutak és műtárgyaik, továbbá terek és parkok tulajdonjoga átruházásának egyetlen lehetséges esetét rögzíti, nem pedig olyan utakat, utakhoz tartozó műtárgyakat, tereket, parkokat sorol fel, amelyek nem tartoznak a forgalomképtelen vagyontárgyak körébe. Jelenleg hatályos rendeletünkben található megfogalmazás ez utóbbira engedett következtetni, ezért indokoltnak tartjuk pontosítását. Tekintettel arra, hogy az Ötv. 68/D. § említi a helyi közutakat és műtárgyaikat is, a kivételszabályra történő hivatkozást a Rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjába is javasoljuk beépíteni. 3. §-hoz: A rendelet hatályos szövege nem áll összhangban a magasabb szintű jogszabályokkal, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. 4. §-hoz: A rendelkezés a vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozik utalva a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra. 5. §-hoz: Hatályon kívül helyezi a 10. § (6) bekezdését, amelyet a módosító rendelet a 17. § (6) bekezdésébe illesztett. 6. §-hoz: A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényből adódó módosításokat tartalmazza. Kiköti, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete, mint az egyszemélyes társaságok alapítója a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben át nem ruházható hatáskörben dönt. A kizárólagos hatásköröket bővíti a törvényi előírásokhoz képest, mert ide tartozónak rendeli az éves üzleti tervek és a középtávú üzleti stratégia elfogadását, valamint a közszolgáltatási tevékenység ellátásról kötött szerződés jóváhagyását. 7. §-hoz: A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásánál irányadó értékhatárt kiterjeszti a vagyonkezelési jog alapítására is. Így vagyonkezelésbe adáshoz 100 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult, ezen összeghatár alatt pedig a Tulajdonosi Bizottság hatásköre.
107
8. §-hoz A rendelkezés változatlan tartalommal a hatályos rendelet 10. § (6) bekezdésében szerepelt. Tartalmát tekintve a 17. § rendelkezési közé illik. 9.§-hoz: A módosítást a Képviselő-testület állandó bizottságai elnevezésének változása indokolta. 10.§-hoz: A versenyeztetési eljárás szabályait felülvizsgálatuk. Tekintettel az új Gt. rendelkezéseire, és korábbi alkalmazási tapasztalatokra, a szabályzatban módosításokat kellett végrehajtani. 11.§-hoz: A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Napirend 6/a pontja:
JAVASLAT A BUDAPESTI ÖNKORMÁNYZATI PARKOLÁSI KFT. TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA ÉS A TÁRSASÁG TAGGYŰLÉSÉN TÖRTÉNŐ KÉPVISELETRE. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester
Dr. Tóth József: A napirendi pont tárgyalásánál megjelent a Kft. ügyvezető igazgatójának megbízásából Englóner Erzsébet gazdasági vezető. Külön köszönti. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Nagy Lajos: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökének távollétében elmondja, hogy a Bizottság a javaslatokat 4 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Kérdés Kosztolányi Rita: Kérdése, miért nem tárgyalhatta a Jogi és Közbiztonsági Bizottság az anyagot. Borszéki Gyula: Válaszol a kérdésre. Jogi és Közbiztonsági Bizottság nincs megjelölve a munkatervben az anyagnál. Felhívja a figyelmet, nem kizárólagosan XIII. kerületi önkormányzati cégről van szó. Három önkormányzat közös vállalkozása a Kft. Az előterjesztés ajánlás, melyet a másik két társ önkormányzatnak is meg kell vitatni. A most beterjesztett módosító javaslatok a gazdasági társaságokról szóló törvény adta változtatásokat vezetik át.
108
Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 8/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület felhatalmazza Borszéki Gyula alpolgármestert arra, hogy a/ a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. taggyűlésein a XIII. Kerületi Önkormányzatot, mint tagot a Képviselőtestület döntéseinek megfelelően képviselje, b/ a társasági szerződésnek az előterjesztés mellékletében maghatározott módosítását a többi taggal egyetértésben elfogadja. Határidő: a/ folyamatos b/ 2007. május 31. Felelős: a/ b/ Dr. Tóth József polgármester (32 igen; egyhangú)
Napirend 6/b pontja:
JAVASLAT A BUDAPESTI ÖNKORMÁNYZATI PARKOLÁSI KFT. 2007 ÉVI ÜZLETI TERVÉRE, VALAMINT A 2007-2011. ÉVI KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJÁRA. (írásos) Előterjesztő: Rusznák Imre ügyvezető igazgató
Dr. Tóth József: Jelzi, az ügyvezető igazgatót e napirendi pontnál is Englóner Erzsébet képviseli. A Képviselő-testület felhatalmazást ad a képviseletre a taggyűlésen az üzleti terv és a stratégia tekintetében, hiszen nem egyszemélyes gazdasági társaságról van szó. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja, elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság a középtávú üzleti stratégiát 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az üzleti tervet 7 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja. Nagy Lajos: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökének távollétében elmondja, a Bizottság 4 igen, 3 tartózkodással elfogadta az előterjesztést.
109
Kérdések Harrach Tamás: Kérdése, tervezi-e a Kft., és milyen mértékben a parkolási pótdíjak csökkentését? Annak jelenlegi mértéke tizenegyszerese, illetve huszonkétszerese a parkolási díjnak. Ez igen magasnak mondható. A parkolóőrök fizetésében megjelenik-e valamilyen módon - jutalék vagy jutalom formájában - a bírságolásaik száma, mennyisége? Érdekeltek-e a parkolóőrök a minél nagyobb számú bírságolásban? Szederkényi András: Az előterjesztés 1. számú táblázatában a kerületi automaták száma 242, a 2. számú mellékletben 750. Miből adódik az eltérés? Englóner Erzsébet: Válaszol a kérdésekre. A pótdíjak csökkentésével kapcsolatos kérdésre a válasza, hogy az nem a parkolási társaságtól függ, a díjakat a fővárosi rendelet határozza meg. Javaslatot esetleg tehetnek a pótdíjak csökkentése érdekében, de szakmailag talán nem lenne indokolt. Még mindig igen magas a kiszabott pótdíjak száma. Ez minősíti a fizetési hajlandóságot. A társaság célja az lenne, hogy minél kevesebb pótdíjat szabjon ki. Az lenne jó, ha a parkolók rendesen fizetnének. A parkolóőrök nincsenek érdekelve abban, hogy minél több pótdíjat szabjanak ki. Ezt nem tartotta célszerűnek a társaság bevezetni épp azért, nehogy esetleg valótlan pótdíjak legyenek kiállítva. Elmondja, a 2006. évi üzleti tervben az egy havi automata darabszám van beállítva, és a 2006. I-XI. havi adatok között pedig a háromhavi automata darabszám szerepel. Jelzi, tájékoztató jellegű adatokról van szó. Észrevétel Harrach Tamás: A társaság üzleti tervében megkülönböztetett figyelmet szentel ügyfélbarát üzleti arculatának marketing eszközökkel történő kialakítására, azt az autósokban történő tudatosítására. Úgy véli, a szolgáltatással elégedetlenkedők körét nem marketing fogásokkal a leghatásosabb csökkenteni, hanem az ügyfeleik által tömegesen kifogásolt, illetve leggyakrabban felmerülő problémáik jogosságának kivizsgálásával, illetve azok esetleges orvoslásával. A parkolási társulások létrejöttének legfontosabb oka, hogy a parkolási rend és a morál javítását csak a Parkolási Kft. és a szolgáltatást igénybe vevő polgárok közötti kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés hozhatja meg. Ezt a viszonyt mérgezi önmagában az a tény, hogy a parkolási díjak tizenegy- vagy huszonkétszeresét fizettetik meg pótdíjként azokkal a polgárokkal, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudták, esetleg nem akarták kifizetni a parkolási díjat. Ez azt jelenti, hogy könnyen ott hagyhatja egész napi keresetét pótdíjként az a polgár, aki valamilyen okból nem fizette vagy fizethette ki a parkolási díjat, esetleg rajta kívül álló okok miatt. A pótdíj összegét túl magasnak találja, bár tudják, hogy a parkolási társulás bevétel növekedésének kiemelten fontos eleme a minél nagyobb összegű pótdíjak beszedése. Mégis szerencsés lenne, ha megvizsgálná a Kft., mekkora mértékben tudná csökkenteni a pótdíjak összegét, mert ezzel biztosan elérné, hogy a társulás általános megítélése javuljon. Így talán hatékonyabban tudná betölteni azt a szerepét, amiért leginkább életre hívták. A Kft-n belüli rendteremtést és modernizálási szándékot maximálisan támogatandónak tartja. Hozzáteszi, annak már nagyon ideje volt. Borszéki Gyula: Az előttük fekvő előterjesztés azt mutatja, hogy a Kft. az alapküldetését teljesíteni kívánja. Ezt a küldetést magasabb szinten, igényesebb szolgáltatásokkal szeretné teljesíteni. Az Önkormányzat szempontjából lényeges elem, hogy a parkolási cég hogyan segít, hogyan járul hozzá az elviselhető parkolási körülményekhez az adott területen, s ebből
110
az Önkormányzatnak milyen bevétele származik. Úgy véli, a Kft. mind a két célt teljesíti és a kettő kiegészíti egymást. Azt kérjék számon a cégtől, amit lehet. Tudomása szerint négyszázezer tétel kintlévősége van a cégnek, bár nemcsak a XIII. kerület vonatkozásában. Ennyien parkoltak szabálytalanul az adott területen. Gyanítja, hogy nem mindegyik szabálytalan parkolás mögött áll kényszerítő körülmény. A parkolási morál helyreállítása, a rendteremtés kívánatos, ezért szerinte helyesen szerepel a cégnél ez a kiemelt program. Szabadai Viktor: Az anyag számukra mindenképpen azt mutatja, hogy azok a célok, amiket megfogalmaztak a társulás létrehozásakor, a működésben mindenképpen tükröződni fognak, idáig is tükröződtek. Megfontolásra javasolják, hogy a jelenlegi parkolási zóna kiterjesztését gondolják át újra. Ez úgy véli, mindenképpen hozzájárulna a parkolási rend kiszélesítéséhez, a kerület zsúfoltságának megszüntetéséhez. A kerületben mind a lakosság, mind az itt működő vállalkozások számára kedvezményes parkolási engedély megváltására van lehetőség. Magos Péter: Jónak tartja az előterjesztést, egyetért az üzleti tervvel. Kedvezőnek tartja, hogy az Ellenőrzési Csoport létszámát a Kft. növelni fogja. Reméli, a cég mindent meg fog tenni azon dolgozói kiszűrésére, akik időnként saját zsebre dolgoznak és nem méltóak arra, hogy a Kft-nél tevékenykedjenek. Englóner Erzsébet: Válaszol az elhangzottakra. Felkérést kaptak az Önkormányzattól annak vizsgálatára, hogy bizonyos szakaszokon milyen megvalósulással lehetne a területbővülést kivitelezni. A vizsgálatok most készülnek. Ha a tulajdonosok elfogadják a bővítés költségvetését, akkor azokon a területeken, amelyeket be szeretnének vonni a parkolási övezetbe, ott azt végre fogják hajtani. A cég megalakulása óta cél, hogy azokat a parkolóellenőröket, akik korrupcióban vesznek részt, lehetőleg minél gyorsabban eltávolítsák. Egy éve megerősítették az Ellenőrzési Csoportot. Ennek eredményét a 2006. évi számok is tükrözik. Az üzleti terv 2. számú melléklete mutatja az I-XI. havi eredményüket, ami a terveket messzemenően túlhaladta. Dr. Tóth József: Határozati javaslatban módosítást indítványoz, miszerint, "az Önkormányzat Képviselő-testülete javasolja a Tagyűlésnek..." az üzleti terv és stratégia elfogadását. Most a Testület nem kizárólagos tulajdonos, részfeladatot lát el. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot az elhangzott módosítással együtt. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 9/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület javasolja a Taggyűlésnek, hogy a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. 2007. évi üzleti tervét, valamint a 2007-2011. évi középtávú üzleti stratégiáját fogadja el. (32 igen; egyhangú)
111
Napirend 7/ pontja: ÁLLÁSFOGLALÁS A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓN BELÜLI KAPACITÁSOK FELOSZTÁSÁNAK MINISZTERI AJÁNLÁSÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester Szóbeli kiegészítést tesz Dr. Tóth József: Bizottsági tárgyalás nélkül, de a képviselőcsoport-vezetőkkel egyeztetetten terjesztette a Testület elé az állásfoglalás tervezetet. Január 8-án jelent meg a miniszteri ajánlás a kórházi ágyszámokra vonatkozóan. Január 9-én a Nyírő Gyula Kórház igazgatóságával megbeszélést tartottak, ezt követően két alkalommal találkozott az egészségügyi miniszterrel. Egy alkalommal találkozott az Országgyűlés egészségügyi bizottsági elnökével, az észak-pesti országgyűlési képviselőkkel, két alkalommal a KözépMagyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnökével. Leszögezi a kórházi feladatellátás, a fekvőbeteg-ellátás nem a XIII. Kerületi Önkormányzat hatáskörébe tartozó közfeladat. A Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozik, de az itt lakó 105.000 embert érinti. Ismerős és elhangzott, hogy a háziorvosi és a járóbeteg-ellátásra a Kerületi Önkormányzat mennyit fordított, sőt a járóbeteg-ellátást 1992-ben a Fővárosi Önkormányzattól átvették saját hatáskörbe. Úgy gondolják, hogy ez a háziorvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódik. A kérdés az volt, a XIII. kerületi lakosok a későbbiekben mely kórházban legyenek ellátva, a Nyírő Gyula Kórház ellátó funkcióit mely kórház örökli. Ez elsősorban a belgyógyászatra, a szülészetre, a sebészetre vonatkozik. A többi szakellátás már eleve más kórházakban, kiemelten az Uzsoki Kórházban vagy éppen a Károlyi Kórházban történik. Feltette a kérdést, a XIII. kerületi lakosoknak április 1-jén mit kell mondani, melyik kórházba lesznek beutalva. Szakmailag kapcsolja az ágyszámot és a beteg beutalási rendet, a kettőt együtt kell nézni. Ismeretes az, hogy a kormány tegnap döntött a központi kórház feladatáról, szerepéről. A központi kórház alatt a HM, BM, MÁV kórházak és a Szabolcs utcai Gyógyászati Központ konglomerátum feladatkörét és átcsoportosítását érti. Javaslatot március 31-ig kell tenni és július 1-én kell felállnia. Pénteken találkozik a kormánymegbízottal. A kérdés az, hogy a központi kórház területi ellátási kötelezettséget lát-e el. Ha igen, akkor logikailag jó, hogy a XIII. kerületi lakosok ellátása oda legyen integrálva. Amennyiben és ameddig nincs területi ellátási kötelezettsége, úgy a Nyírő Gyula Kórház területi ellátási kötelezettségéért el kell mondani a lakossági véleményeket. A most megjelölt 41 belgyógyászati és 5 intenzív ágy kevés a XIII. kerületi lakosok ellátására. Ismeretes, hogy a belgyógyászati ágyakon közel 81 %-ban XIII. kerületi lakosok fekszenek, ez a szám a szülészeti ágyakon több mint 50 %. Amennyiben a Képviselő-testület az állásfoglalást ezen gondolatok mentén elfogadja, akkor a döntést a fenntartónak, a főpolgármesternek és a Közép-Magyarországi Regionális Egyeztető Tanács elnöknek a testületi ülés után e-mailon azonnal, fizikálisan pedig a holnapi napon eljuttatják. A jövő héten van az úgynevezett regionális egyeztető tanácsülés. Ha nincs egyetértés, akkor a miniszterre száll át a döntés. Ezt követően április 1-jétől erre az ágyszámra köt szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Véleménynyilvánító állásfoglalás tervezetet terjesztett a Képviselő-testület elé.
112
Észrevételek Kugyela Attila: Elöljáróban elmondja, a frakciója támogatja az előterjesztést. Úgy tűnik számára - ha csak a központi kórháznál nem lesz változás -, hogy a központi kórház ágyszámával - az 1080 ággyal - nem lehet a XIII. kerület gondjait is megoldani. A Nyírő Gyula Kórházra adott eredeti javaslatot szakmaiatlannak tartotta. Az előterjesztésben szereplővel ellentétben a szülészet-nőgyógyászat ágyszámát 30-ra javasolja növelni. A Nyírő Gyula Kórház 127 pszichiátriai aktív ágya, 241 rehabilitációs pszichiátriai ágya is egy meglehetősen nagy terhelést jelent a javasolt új létszámnak is. A szülészetnek eleve két szakága van - szülészet és nőgyógyászat -, és a lombikbébi programban is bizonyos ágyszámok felhasználására szükség van. Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja a kezdeményezést. Kugyela képviselőtársa a bizottsági ülésen a javaslatát már ismertette, de a Bizottság nem fogadta el. Szabadai Viktor: A január 8-i miniszteri ajánlásban megfogalmazottak, mint egyfajta javaslat kerültek a Regionális Egészségügyi Tanácsokhoz, jelentős mozgásteret adva a RET-nak arra, hogy a globálisan megfogalmazott számokat, azon belül kórházanként újra tárgyalja. Különös tekintettel kell figyelni az úgynevezett tartalék ágyszámokra, melyek jelenleg még nincsenek kórházakhoz kötve. Azt gondolják, hogy a Nyírő Gyula Kórházat mindenképpen támogatni kell abban a törekvésében, hogy a kihasználtságát, a kapacitását megőrizhesse, tekintettel a belgyógyászati ágyak számára. Ugyanakkor azt is támogatni tudják, ha a gazdaságossági számítások alátámasztják, hogy az úgynevezett manuális osztályokon javasolt ágyszámok működtetése nem sérti a gazdaságosság, nem sérti a reform szellemiségét. Úgy véli szakmailag alátámasztott, megalapozott számokat találnak az előterjesztésben, nem javasol további plusz ágyszámokat. Merker Dávid: Liberálisként büszke arra, hogy végre a mostani kormány elkezdte az egészségügy reformját. Azt tudni kell, hogy jelenleg 10 betegből 7 elégedetlen az egészségügyi ellátással, azért szükség van a kompromisszumok nélküli átalakításra. A XIII. kerületet a reform - hiszen itt sok kórház működött - nem feltétlenül érinti pozitívan. Bizonyos kórházak bezárásra kerülnek, például a Szabolcs utcai. Ha a mostani pazarló és nem hatékony rendszer helyett gazdaságos, biztonságos kórházi rendszert tudnak létrehozni, jobb lesz az egészségügy. Ez mindenkinek érdeke. Biztos abban, hogy a kerületi polgárok jobb körülmények között tudnak majd gyógyulni. Ha pedig a központi kórház befogadja a kerületi ellátást, akkor hosszú időre megoldott lesz a kerületi egészségügyi ellátás. Tudják azt, hogy Európa egyik legmodernebb kórháza van a mostani Honvéd Kórház épületében, mindössze egy megállóra a Nyírő Gyula Kórháztól. Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy a megszokott jó minőségű ellátást megtarthassák a betegek. Ezért támogatják az előterjesztést. Dr. Tóth József: Válaszol az elhangzottakra. Ma, január 18-án nem látja biztosítottnak a központi kórház területi ellátási kötelezettségét. Szakmailag minősíteni kell, hogy arra az ágyszámra ráfér-e a XIII. kerület lakossága. Az V. kerületért is aggódik, mert ők a Szabolcs utcai Gyógyászati Központban voltak eddig ellátva. Ha március 31-ig kell kidolgozni a központi kórház területi ellátási kötelezettségét, akkor a polgármesternek április 1-jén ki kell állni a lakosság elé és meg kell mondani, ezentúl a központi kórházban lesznek ellátva, vagy
113
ha nem ott, akkor hol. Számára megnyugtató, ha a központi kórházban van a területi ellátás, még megnyugtatóbb, ha kellő ágyszám mellett tudják ellátni a betegeket. A konstruktivitás annyit jelent, hogy a meglévő ágyszámon belül mozognak elismerve azt, hogy felesleg is van benne. Nem a törvényben rögzített ágyszám emelése a javaslat, hanem a szubrégión belül a tartalék ágyak terhére történő állásfoglalás kialakításáról van szó. Megnyugtató az lenne, ha a területi ellátási kötelezettség a központi kórházban lenne, és azt elbírja az ágyszám is. Ha ez nem kerül deklarálásra, akkor a Nyírő Gyula Kórház az előterjesztésben megfogalmazott számokkal dolgozzon. Leszögezi, a nulla ágyszámról indultak, a kórházzal egyeztetett adatot nem szeretné felülbírálni. Ha a központi kórházban nem sikerül az ellátást biztosítani, akkor belgyógyászati ágyaknál kellene jelentős növelés, és a szülészet-nőgyógyászattal kapcsolatosan pedig egy valamilyen centrum létrehozása. Utal a miniszter RET-nak írt levelére, miszerint az ellátást ott kell megvalósítani, ahol a legjobb fizikai épület, műszaki, szakmai feltétel megvan. A Nyírő Gyula Kórházban az épületek átlag életkora 29-30 év, a Károlyi Kórházban 100-120 év körül van, a központi kórházban a most épülő szárnnyal jobbak a feltételek. Kéri, a kórház vezetésével történt egyeztetés alapján az előterjesztést a leírt ágyszámmal támogassák. Kérdése Kugyela képviselőtársához, fenntartja-e javaslatát. Kugyela Attila: Fenntartja. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja Kugyela Attila javaslatát, miszerint az előterjesztésben foglaltakkal ellentétben a Nyírő Gyula Kórházban a nőgyógyászat 30 ágyas kapacitást kapjon. Megjegyzi, nem támogatja a módosító javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület Kugyela Attila javaslatát nem fogadta el. Szavazásra bocsátja, az előterjesztésben szereplő 20-as ágyszámú javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a 20 ágyas kapacitásra tett javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátja az előterjesztés határozati javaslatát a részdöntés figyelembe vételével. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 10/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület Kugyela Attila önkormányzati képviselő módosító javaslatát – mely szerint az „Állásfoglalás a közép-magyarországi régión belüli kapacitások felosztásának miniszteri ajánlásáról” című előterjesztésben javasolt 20 ágyas nőgyógyászati területi ellátási kapacitás helyett 30 ágyas szerepeljen – nem fogadja el. (9 igen, 22 nem, 1 tartózkodott)
H a t á r o z a t: 11/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/ egyetért az „Állásfoglalás a közép-magyarországi régión belüli kapacitások felosztásának miniszteri ajánlásáról” című előterjesztésben foglaltakkal;
114
b/ felhatalmazza a polgármestert, hogy az állásfoglalást jutassa el a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnökének és Budapest Főváros főpolgármesterének. Határidő: b/ azonnal Felelős: b/ Dr. Tóth József polgármester (32 igen; egyhangú) (20 ágyas nőgyógyászati területi ellátási vonatkozó szavazati arány: 27 igen, 5 nem)
kapacitásra
Napirend 8/ pontja: JAVASLAT A XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZTISZTVISELŐIVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK ALAPJÁT KÉPEZŐ 2007-2010. ÉVI KIEMELT CÉLOK MEGHATÁROZÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Sinka József jegyző Bizottsági álláspont Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 12/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/ a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek 2007-2010. évi munkateljesítmény értékeléséhez a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat az előterjesztés melléklete szerint elfogadja; b/ felkéri a polgármestert, hogy a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában az előterjesztés mellékletét helyezze el. Határidő: b/ 2007. január 31. Felelős: b/ Dr. Tóth József polgármester (29 igen; egyhangú)
115
Napirend 9/a pontja:
BESZÁMOLÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester
Napirend 9/b pontja:
TÁJÉKOZTATÓ A POLGÁRMESTER ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN HOZOTT DÖNTÉSEIRŐL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester
Napirend 9/c pontja:
TÁJÉKOZTATÓ A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS MUNKÁJÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött
Dr. Tóth József: Javasolja az a/ -b/ -c/ pontok együttes tárgyalását. Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót; tudomásul veszi-e a polgármesternek az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről, a kerületi küldöttnek a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatóját. Megállapítja, hogy a Testület a beszámolót elfogadta, a tájékoztatókat tudomásul vette. H a t á r o z a t: 13/2007.(I.18.)Ö.K.
az Önkormányzati Képviselő-testület a/
elfogadja a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót;
b/
tudomásul veszi a polgármester tájékoztatóját az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről;
c/
tudomásul veszi a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatót. (30 igen; egyhangú) Napirend 10/ pontja: JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN A II. FOKÚ DÖNTÉS MEGHOZATALÁRA.(írásos) Előterjesztő: Takács Ferenc, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Napirend 11/ pontja: JAVASLAT BÍRÓSÁGI ÜLNÖKI MEGBIZATÁS NÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester A Képviselő-testület a 10., 11. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalta.
MEGSZŰ-
116
Dr. Tóth József: Bejelenti, a Képviselő-testület a következő ülését február 15-én tartja. Megköszöni a munkát, az ülést berekeszti.
kmf.
Dr. Sinka József sk. jegyző
Készítette: Kiss-Karácsony Éva Simon Lászlóné Ellenőrizte: Urbánné Németh Gyöngyi aljegyző
Dr. Tóth József sk. polgármester
