JEGYZŐKÖNYV
Készült: Tiszavárkony Község önkormányzat Képviselőtestületének a Tiszavárkony Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Irodájában 2009 október 13-án ( kedd) du. 17 órai kezdettel megtartott rendes üléséről. J e l e n v a n n a k: A jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti ív alapján 6 fő képviselő Távol maradt: Bognár Ferenc Gergő képviselő Ritz Gyula képviselő Zabláczki Józsefné képviselő Varga Zsolt László képviselő Jelen vannak még: Hatvani Júlia jegyző Szikra Zoltán települési főépítész Torma Gyöngyi tervező Fazekas Zoltán vállalkozó Hegedűs István műszaki előadó Mészáros Zoltán polgármester: köszönti a képviselőtestületi ülésen megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a 10 fő képviselőből 6 fő képviselő jelen van, így az ülés határozatképes. Igazoltan távol maradt Ritz Gyula képviselő. Bognár Ferenc Gergő, Zabláczki Józsefné, Varga Zsolt László képviselők nem jelezték távol maradásuk okát. Köszönti a meghívottakat. A képviselőtestületi ülést megnyitja. A meghívóban szereplő napirenddel kapcsolatban megkérdezi, hogy más napirendi ponti javaslata van e valakinek. Megállapítja, hogy nincs. Szavazásra bocsátja a meghívóban szereplő napirendet. Megállapítja, hogy a képviselőtestület egyhangúlag 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő napirendet fogadja el: Napirend:
1.) Tiszavárkony Község Településrendezési Tervének megtárgyalása, elfogadása Előadó: Mészáros Zoltán polgármester 2.) Fazekas Zoltán vállalkozó kisiskola bérlésével kapcsolatos üzleti terv, és bérleti szerződés tervezet megtárgyalása. Előadó: Mészáros Zoltán polgármester 3.) Komáromi László földhasználat bérleti díj mérséklési kérelmének megtárgyalása. Előadó: Mészáros Zoltán polgármester 4.) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Alapító okiratának és Társulási megállapodásának módosítása. Előadó: Mészáros Zoltán polgármester 5.) Egyebek.
1. Napirendi pont. Tiszavárkony Község Településrendezési Tervének megtárgyalása, elfogadása. Mészáros Zoltán: Felkéri az előterjesztés szóbeli kiegészítésére Szikra Zoltán főépítészt. Szikra Zoltán: Szóban kiegészíti az előterjesztést. Hosszú tervezési munka végére értünk, amelyet nehezített, hogy rendkívül nagymértékű jogszabályváltozások voltak közben, amely miatt az egész tervet át kellett dolgozni. A településnek most rendelkezésére áll egy olyan anyag, amely a település jövőbeli képére nagy hatással lehet. A tervek irányt szabnak a fejlődésnek, amelynek elindulásában bizakodunk. A településrendezési terv minden pályázat elengedhetetlen kelléke lesz a jövőben. Az állami főépítész véleményét ismerteti a testületnek. Ez a vélemény az előterjesztés részeként mindenkinek írásban is kiküldésre került. Az állami főépítész állásfoglalása szerint a településrendezési terv és a HÉSZ összhangja az országos településrendezési tervekkel biztosított. A szükséges előzetes véleményeztetési eljárások lebonyolódtak. Javasolja a képviselőtestületnek, hogy fogadja el a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot. A terv bemutatja a kitörési pontokat. Torma Gyöngyi. Kiegészíti az előterjesztést. Sajnos a vízügyi szakvélemény beszerzése is lassította az eljárást. 10 évente kötelező a településrendezési terv felülvizsgálata. Mészáros Zoltán: Megkérdezi, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel, hozzászólás van-e. Kudela István: Elég sokszor áttanulmányozta az anyagot, de csak most vette észre, hogy a tervezett hulladékudvar elég messzire került a településtől. Ezt át lehet még máshová helyezni, vagy ez egy újabb egyeztetési eljárást hozna magával, ami miatt nem fogadhatnánk el most a tervet? Torma Gyöngyi: Nincs a hulladékudvar nagyon messze, hiszen a tervezett ipari területen található. Igaz, hogy megelőzik az ipari területek, de azért, hogy azok közművesítése olcsóbb legyen. A hulladékudvar is különleges területnek minősül, nem igényel közmű ellátást, nem lehet, de nem is lenne célszerű a település közepébe tervezni. Olyan távolságra van, hogy mindenki számára megközelíthető. Nem javasolja, hogy változtassunk a terven. Mészáros Zoltán: Megállapítja, hogy a napirendhez nincs több kérdés, észrevétel, hozzászólás. Először a településszerkezeti tervet javasolja szavazásra, melyet határozattal kell a képviselőtestületnek elfogadnia. Megállapítja, hogy a képviselőtestület egyhangúlag, 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a településszerkezeti tervet, annak rajzi és szöveges munkarészét elfogadja és erről az alábbi határozatot hozza:
Tiszavárkony Község Önkormányzatának 34/2009 (X. 13) Képviselőtestületi határozata Tiszavárkony község településszerkezeti tervének és az ahhoz tartozó leírásnak elfogadásáról Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII törvény 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet 3. § -ra
elfogadja a Tér és Terület Bt. Gyula Hajnal ú.25. által készített Tiszavárkony Község Településszerkezeti Tervet és leírást. A terv a következő jelű tervlapokból áll: T-1; T-2; A határozatról értesülnek. 1.) Képviselőtestület tagjai helyben 2. ) Szikra Zoltán főépítész 3.) Torma Gyöngyi tervező 4.) Polgármesteri Hivatal műszaki előadó 5.) jogszabály szerint
Mészáros Zoltán: A helyi építési szabályzatot javasolja szavazásra. Megállapítja, hogy a képviselőtestület egyhangúlag, 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a helyi építési szabályzatot elfogadja és erről az alábbi rendeletet alkotja:
Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2009. (X. 15.) rendelete Tiszavárkony helyi építési szabályzatáról
Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény 8. § (1) bekezdésére és a 16. § (1) bekezdésben foglalt jogkörére, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII törvény 6. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet 2. § alapján a község településrendezési tervének megvalósítása érdekében a következőket rendeli el:
I.
Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.§ (1) E rendelet hatálya Tiszavárkony község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki. (2) Jelen rendelet mellékletét képezik a 2008. évben, a Tér és Terület Bt. által készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű, M=1:2000 méretarányú szabályozási tervek, az alábbiak szerint: - 2. számú melléklet (SZ-1 jelű) - 3. számú melléklet (SZ-2 jelű)
(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad. a.) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni.
2.§ (1) Az 1. § (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha: a.) az vészhelyzet elhárítását szolgálja, (2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha: a.) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, ezen belül: - a 036/4 hrsz-ú földút – Alkotmány utcák közötti új lakóterületen építési engedély csak a csapadékvíz- elvezető rendszer kiépítése után adható úgy, hogy az elhelyezhető épületek minimális padlószintmagasságát a csapadékvíz elvezetés terveiben kell meghatározni azzal a feltétellel együtt, hogy pince nem létesíthető. (3) Az épületek elhelyezésének szabályai (építési hely): a.) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkerti építési vonal az oldalkerttől 0,5m-1,0m közötti távolságra kell legyen, b.) Oe jelű beépítésnél oldalhatáron álló, előkertes beépítési módot kell alkalmazni, ahol: - az előkert mérete: 1. kialakult beépítési környezetben azonos az adott utcavonal legalább 60 %- ában jellemző előkert- mérettel, 2. új utca nyitása esetén 5,0 méter, c.) Ou jelű beépítésnél olyan oldalhatáron álló beépítési módot kell alkalmazni, ahol az utcai telekhatár kötelező építési vonal is egyben. d.) Speciális zártsorú beépítés: - az épületet utcavonalra kell építeni, - a zártsorúsítást tömör felületű kapuzat építése biztosítja akár mindkét oldalhatár irányába, és vagy - az épület oldalkert felé néző homlokzata oly mértékben nyílás nélküli, hogy a zártsorú beépítés második ütemként megoldható és ezt legalább elvi építési engedélyezési tervdokumentáció igazolja, továbbá - az oldalhatárvonalon lévő homlokzat az utcavonalhoz képest 14 méteren belül nem tartalmaz nyílást. (4) Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések: a.) lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén; külterületen ugyancsak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt létesíthető lapostetős épület kialakítás a terület felhasználástól függetlenül. A nyeregtetők hajlásszöge 300 és 500 között változhat. Manzárdtetőt tilos építeni.
b.) utcára merőleges gerincű nyeregtetőt kell építeni a Munkásőr utcához kapcsolódó, beépítésre jelen terv keretein belül kijelölt lakóterületen. c.) további lakóterületek esetében új épület építésekor a gerincvonal iránya a szerint alakítandó, hogy a két-két szomszédos épület közül melyik a jellemző. (5) Beépítettségre vonatkozó eltérő rendelkezések övezeti besorolástól függetlenül, új építés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén: a.) iskola épületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25 %ot, b.) óvoda épületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25 %ot.
II.
Fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA 3. § (1) A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik – a.) külterületre és b.) belterületre tagozódik. (2) Az igazgatási terület határvonala kialakult, módosítása nem szükséges. A belterület határvonala módosul a központi belterületen a Munkásőr utca Ny-i szakasza D-i oldalának (036/6 hrsz-ú terület kijelölt része) és a 037/1-2-3-4 hrsz-ú területek belterületbe vonásával, továbbá a Tiszavárkony – Szőlők dűlőit övező területek bevonásával. A belterületbe vonás 10 éven belül kell megtörténjék, ütemezetten. (3) A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli. (4) A település területe építési használat szerint: a.) beépítésre szánt és b.) beépítésre nem szánt területre tagozódik. III.
Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 4. § A beépítésre szánt terület lehet: a.) lakóterület, b.) gazdasági terület c.) különleges terület. Lakóterületek 5.§ (1) Lakóterületen elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) mezőgazdasági (üzemi) építmény, c.) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d.) e.) f.) g.)
szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, kézműipari épület, helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, h.) sportlétesítmény, i.) kivételes esetben a terület használatát nem zavaró hatású – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint lakóépülethez és oktatási épülethez kapcsolódó termelő kertészeti építmény. (2) Jelen rendelet 5. § (1) bekezdés b.), c.), d.), e.), f.), g.), h.) és i) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési illetve környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép – és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata. (3) Azokon a lakótelkeken, ahol a telek mélysége meghaladja a 65,0 métert, az építési hely az első 55,0 méterre korlátozódik; az 55,0 méter része az előkert is. Az 55,0 méteren túli telekrész a hátsókert része; arra vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani.
Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások 6. § Lk jelű építési övezetek (kisvárosias lakóterületek övezetei) (1) Az Lk-1 jelű övezet a szabadon álló beépítésű településközponti kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezetben tilos elhelyezni jelen rendelet 5. § (1) bekezdés e.) pontjában felsorolt épületeket. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes. (2) Az Lk-2 jelű övezet a zártsorú jellegű beépítésű településközponti kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezetben az 5. § (1) bekezdés felsorolt összes épület, építmény elhelyezhető. Telekalakítás az övezetben nem lehetséges. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes. (3) Az Lk-3 jelű övezet a Tiszavárkony- Szőlők településközponti kisvárosias lakóterületének övezete. Az övezetben a 5. § (1) bekezdés felsorolt összes épület, építmény elhelyezhető. Az övezetben a közművesítettség mértéke részleges. (4) Kisvárosias lakóterületeken betartandó beépítési paraméterek: Kisvárosias lakóterületek övezetei Szabályozott mutatók Építési övezetek megnevezése Lk-1 Lk-2 Megengedett legnagyobb beépítettség (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legkisebb telekterület (m2 )
40 Tömbönként szabályozott Tömbönként szabályozott
Lk-3
40
40
4,5 – 7,0
3,5 – 5,5
Tömbönként szabályozott
800
Legkisebb zöldfelület (%) Beépítési mód Előkert mérete (m) Legkisebb oldalkert (m) Legkisebb hátsókert (m)
30
30
30
Szabadon álló 5,0 m Azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
Speciális zártsorú 2.§(5)b)2.szerint 0,0 m vagy azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
Szabadon álló 2.§(5)b)2.szerint Azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
6,0
6,0
6,0
7. § Lf jelű építési övezetek (falusias lakóövezetek) (1) Az övezetek falusias lakóövezetek. Az övezetekben állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1.számú mellékletének előírásait. Vegyes terület határához képest 50 méteren belül mindenfajta állattartó épület létesítése tilos, 150 méteren belül nagyállat tartására szolgáló épületet tilos elhelyezni; e távolságon belül minden további állattartó épület esetében érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni az illetékes ÁNTSZ-t és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. (2) Az Lf-1 jelű övezet a kistelkes, jellemzően kialakult telekosztású és beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető. Egy telken legfeljebb 2 lakás helyezhető el, ha a telek területe eléri lakásonként a legalább 700m2-t. A két lakást egy épületben kell elhelyezni. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes. (3) Az Lf-2 jelű övezet a helyileg védett falusias lakóterületek övezete. Az övezetben telekalakítás (összevonás, megosztás) nem lehetséges. Valamennyi, jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető. Egy telken legfeljebb 3 lakás helyezhető el, ha a telek területe eléri lakásonként a legalább 600m2-t. Már kialakult telek esetében a telek méretétől függetlenül egy lakás minden esetben elhelyezhető. A telek beépítettségénél azzal kell számolni, hogy lakásonként legalább egy gépjármű elhelyezése épületben legyen megoldható. A gépjárműtároló lakással egy időben történő megépítése nem kötelező, de erre e célra a telek beépítési mutatóinak kiszámításánál a területet biztosítani kell, ill. az engedélytervben későbbi ütemként a gépjárműtároló feltüntetendő. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes. (4) Az Lf-3 jelű övezet a Tiszavárkony – Szőlők falusias lakóterületének övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető. Új lakóépület olyan építési telken helyezhető el, melynek közterület felőli szélessége legalább 18,0 méter; új, beépítetlen telek kialakításánál is a szélességre vonatkozó ezen szabályt be kell tartani. Meglévő lakóépület a kialakult telek szélességi méretétől függetlenül megtartható, felújítható; hozzá kapcsolódóan az új telek annak kialakult szélességi méretétől függetlenül kialakítható. Az övezetben telkenként legfeljebb egy lakást lehet építeni. Lakófunkciókat tartalmazó épületrészeket az utcai telekhatárhoz képest 20,0m-en belül kell elhelyezni. Az övezetben a közművesítettség mértéke részleges.
(5) A falusias lakóterületeken betartandó beépítési paraméterek
Szabályozott mutatók megnevezése Megengedett legnagyobb beépítettség (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb telekterület (m2 ) Legkisebb zöldfelület (%) Beépítési mód Előkert mérete (m) Legkisebb oldalkert (m)
Falusias lakóövezetek Építési övezetek Lf-1 Lf-2 30 30 Tömbönként szabályozott Tömbönként szabályozott
Tömbönként szabályozott Tömbönként szabályozott
Lf-3 30 3,2 – 4,5 Tömbönként szabályozott
50
40
50
Oldalhatáron álló 2.§(5)b)2.szerint Azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
Oldalhatáron álló 2.§(5)b)2.szerint Azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
Oldalhatáron álló 2.§(5)b)2.szerint Azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
10,0
6,0
10,0
Legkisebb hátsókert (m)
Gazdasági területek 8. §
A gazdasági területek lehetnek: a.) kereskedelmi, szolgáltató és b.) ipari területek
Kereskedelmi, szolgáltató terület 9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek: a.) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c.) igazgatási, egyéb irodaépület, d.) parkolóház, üzemanyagtöltő, e.) sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára, f.) oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára. (3) A terület övezeteiben a közművesítettség mértéke teljes
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
10. § Gksz jelű építési övezetek (kereskedelmi, szolgáltató területek övezetei) (1) A Gksz-1 jelű övezet az általános kereskedelmi, szolgáltató területek övezete. Az övezetben jelen rendelet 9 § (2) bekezdés szerint bármilyen épület, építmény elhelyezhető. Új telek kialakítása esetén a telkek átlagos szélessége nem lehet kevesebb, mint 25 méter; a telket hármas fasorral kell körbe telepíteni. Meglévő telek beépítettségének növelése esetén is kötelező a fasor telepítés. (2) A Gksz-2 jelű övezet a kistelkes kereskedelmi szolgáltató területek övezete. Az övezetben kizárólag jelen rendelet 9 § (2) bekezdés a.) pontja szerinti kereskedelmi célú épületek helyezhetőek el.
11. § Ipari gazdasági területek (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) Az ipari gazdasági területen belül kivételesen elhelyezhetők: a.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b.) a gazdasági tevékenységi célú épülethez kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épületek. (3) A terület övezeteiben a közművesítettség mértéke teljes
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 12. § Gip jelű építési övezetek (egyéb ipari gazdasági területek övezetei ) (1) A Gip-1 a CO2 kúthoz kapcsolódó ipari gazdasági terület övezete. Az övezetben a kút védőtávolságán belül csak a gáz kitermeléséhez kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el. A védőtávolságon kívül bármilyen gazdasági célt szolgáló épület elhelyezhető, amely a szomszédos gázkitermelést nem zavarja. Amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, kivételesen elhelyezhetőek a jelen rendelet 11 § (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények is. (2) Ipari gazdasági területen betartandó beépítési paraméterek
Ipari gazdasági területek övezetei Építési övezetek Szabályozott mutatók Kereskedelmi, szolgáltató megnevezése területek Gksz-1 Gksz-2 Megengedett legnagyobb beépítettség (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legkisebb telekterület (m2) Legkisebb zöldfelület (%)
Ipari területek Gip-1
40
40
40
6,5
3,5-5,5
6,5
3000
kialakult
3000
25
20
30
Beépítési mód
Szabadon álló
Zártsorú vagy speciális zártsorú, előkertes
Szabadon álló
Előkert (m) Legkisebb oldalkert (m) Legkisebb hátsókert (m)
5,0 5,0 6,0
5,0 0,0 5,0
10 10 10
Különleges területek 13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelen rendelet 5 - 12 §-ok szerinti területektől jelentős mértékben eltérő felhasználású területek. (2) Különleges terület: a.) a Kt jelű temető övezete b.) a Kkp jelű kegyeleti park övezete, c.) a Ks jelű sportpálya övezete, d.) a Ka jelű alkotóház övezete, e.) a Khu jelű hulladékudvar övezete, g.) a Km jelű, mezőgazdasági üzemi területek övezete. (3) A terület övezeteiben a közművesítettség mértéke teljes
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 14. § K jelű építési övezetek (különleges területek övezetei) (1) A Kt jelű övezet a temető övezete. A temető fejlesztése során fokozatosan gondoskodni kell a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló törvény, valamint a vonatkozó egyéb rendeletek előírásának végrehajtásáról. A temetőt áttört kerítéssel kell körül venni. A kerítés minimum 1,2 méter, maximum 2,0 méter magas lehet. Kialakításánál használható anyagok:
a.) fa és, vagy b.) kő és, vagy c.) égetett anyag és, vagy d.) kovácsoltvas. Drótfonatos kerítést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt élősövény „közepébe” telepítik, és a sövény azt egész évben eltakarja. A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékébe a kápolna vagy a ravatalozó tornyát nem kell beszámítani. Kripta földszinti alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 30,0m2-t, építménymagassága a3,20m-t. A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8 méter. (2) A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben új épület, építmény csak a kegyeleti célokat kiszolgáló létesítmény lehet jelen rendelet 14. § (1) bekezdése előírásainak betartásával. Az övezetben a továbbiakban tilos a temetés. Kerítés létesítésétől el lehet tekinteni. Az övezeten belül alkalmazni kell az örökségvédelmi hatástanulmány javaslatait. (3) A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató épületeket szabad elhelyezni. (4) A Ka jelű övezet az alkotóház övezete. Az övezeten belül a különböző képzőművészeti ágak műtermei és szabadtéri létesítményei, a szabadidő eltöltését lehetővé tevő, továbbá szálláshely és szociális kiszolgáló épületek, építmények helyezhetőek el. (5) A Khu jelű övezet a hulladékudvar övezete. A hulladékudvaron komposztálható növényi hulladékok, bontási törmelék, lomtalanítási hulladék, veszélyes hulladék, stb. helyezhető el a környezetszennyezést kizáró gyűjtési feltételek (pl: konténerbe gyűjtve) mellett. A hulladékudvaron a gyűjtés, rövid idejű tárolás történhet, innen a hulladékot a szerződött szolgáltatónak el kell szállítania minimum két heti gyakorisággal. (6) A Km jelű övezet a mezőgazdasági üzemi területek övezete. Az övezetben a mezőgazdasági gépjavítás és tárolás, terménytárolás, a növényvédelem és a nagyüzemi állattartás létesítményei helyezhetők el. Amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, kivételesen elhelyezhetőek a jelen rendelet 11. § (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények is. a.) újonnan kialakítandó telek szélessége és mélysége nem lehet kevesebb 50,0 méternél. A telekhatár mentén minimum hármas fasort kell telepíteni, cserjeszinttel is kiegészítve. Tilos a hígtrágyás állattartás, a trágya tárolására zárt tárolót kell létesíteni. b.) az övezetben földszintes épületek helyezhetők el. A szociális és irodaépületek, valamint a szolgálati lakások esetében a tetőterek beépítése megengedett. c.) technológiai szükségszerűség esetén – pl. takarmánysiló – az építménymagasság 30,0 méterig növelhető. (7) Különleges területen betartandó beépítési paraméterek:
Szabályozott mutatók megnevezése Megengedett legnagyobb
Különleges területek övezetei Építési övezetek Kt Kkp Ks Ka Ktu 20 10 25 25 25
Khu 20
Km 30
Szabályozott mutatók megnevezése beépítettség (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legkisebb telekterület (m2 ) Legkisebb zöldfelület (%)
Különleges területek övezetei Építési övezetek Kt Kkp Ks Ka Ktu 6,0
6,0
6000
kialaku lt
6,5 lelátó 15,0
7000
Khu
Km
5,5
8,5
6,5
7,5
1500
3000
3000
6000
40
40
60
40
40
40
30
Beépítési mód
szabadonálló
szabadonálló
szabadonálló
szabadonálló
szabadonálló
szabadonálló
Előkert (m)
10,0
10,0
5,0
szabadonálló Új szabályozási vonal szerint
10,0
5,0
10,0
5,5
8,5
4,0
10,0
6,0
6,0
6,0
10,0
Legkisebb oldalkert (m)
6,0
6,0
Az építmény magassággal megegyező
Legkisebb hátsókert (m)
6,0
6,0
7,5
IV.
Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 15. § A beépítésre nem szánt területek lehetnek: a.) közlekedési és közműterületek, b.) zöldterületek, c.) erdőterületek, d.) mezőgazdasági területek, e.) vízgazdálkodási területek, f.) természetközeli területek és g.) különleges beépítésre nem szánt terület.
Közlekedési és közműterületek 16.§ (1) Stabilizált illetve burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése. Bármilyen, építési engedélyezéshez kötött tevékenység esetén előírandó az út tulajdonosa illetve üzemeltetője számára a szabályozási terven jelölt kötelező fásítás. (2) A 4625 sz. országos mellékút elkerülő szakaszának kialakítása szükséges a belterületi útszakasz tehermentesítése céljából. Összekötő út kiépítése szükséges a meglevő nyomvonalak (Endre Király út – töltést kísérő földút) felhasználásával Vezsenyig. A települési mellékúthálózat fejlesztése szükséges: a.) a központi belterületet a Tiszavárkony- Szőlők településrésszel összekötő 46151 sz. úton,
b.) Tiszavárkony – szőlők településrészt a 4609 számú úttal összekötő szakaszán, c.) a 46338 sz úton, d.) külterületi földutak tengelytől mérve minimum 8,0 – 8,0 méter szélességgel veendők számításba az utat kísérő beépítés esetén. (3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak: a.) Kök jelű kötöttpályás közlekedési terület - vasút - övezete. Az övezeten belül csak vasúti létesítmények helyezhetők el. b.)Köu-I jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 25,0 méternél, épületet 30,0 méternél közelebb nem lehet elhelyezni akkor sem, ha ahhoz a közút kezelője hozzájárul; 50 méteren belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges. c.) Köu-1 jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük illetve szabályozási szélességük a meglévőeknél kialakult, új létesítése esetén 22,0 méter. d.) Köu-2 jelű a lakóutak övezete, építési területük új utca nyitása esetén minimum 12,0 méter, illetve a szabályozási terv szerint, e.) Köu-3 jelű központi vegyes közlekedési övezet. Az övezetben részletes tervek alapján út, autóbusz-megálló és forduló, parkoló és zöldterület alakítható ki. f.) Köu-4 jelű, egyéb jelentős földút övezete. Az út szabályozási szélessége 12,0 méter.
Zöldterületek 17. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület. (2) A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető illetve kialakítható: a.) sétaút, pihenőhely, b.) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű, c.) játszótér (3) Zöldterületen bármilyen létesítményre engedélyt adni csak úgy lehet, ha a teljes területre egyidejűleg, kert- és tájépítész által elkészített zöldterület kialakítási engedélyterv is készül.
Erdőterületek 18. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe a Má-1 és az Má-2 jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető. (2) Az erdőterület rendeltetése szerint: a.) gazdasági és b.) védelmi besorolású lehet. (3) Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK előírásainak betartásával lehet. (4) Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát illetve rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik. (A védelmen belül elsődleges a beépítésre szánt belterület védelme a környezeti hatásoktól.)
(5) Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. Az erdőgazdálkodás (erdő felújítás, fa kitermelés stb.) módját az erdészeti szakhatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg.
Mezőgazdasági területek 19. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek (nem állattartó telep!) létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1 számú mellékletének előírásai. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhető: a.) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, b.) a köztárgyak, c.) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, d.) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak e.) hulladékgyűjtők, f.) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító ); g.) növénytermesztés céljára szolgáló növényház ( üvegház) és fóliasátor; h.) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló ( továbbiakban gazdasági épület ) és pince; i.) biztonsági okokból szükséges őrház; j.) valamint lakóépület. (3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be: a.) 720 m2 –t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni. b.) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5 méter lehet. Az épületeket 300 – 450 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető. c.) 1500 – 3000 m2 nagyságú telken 3 %-os beépítettséggel jelen rendelet 19 § (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve a (2) j) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5 méter lehet. Az épületeket 300 – 450 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető. (4) Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett jelen rendelet 19 § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető, ha azt meglévő létesítmény védőterülete nem tiltja. Lakóépület akkor helyezhető el, ha: a.) a telek legalább magánútról megközelíthető, b.) az infrastruktúra ellátása megoldott, c.) a segélykérés lehetősége biztosított, d.) a telek átlagos szélessége legalább 30 méter. A telek beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, melyből a lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5 %-át jelentheti.
(5) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK előírásai szerint birtoktest alakítható ki. A birtokközpontot az általános szabályok és jelen rendelet mezőgazdasági területre vonatkozó előírásai szerint lehet beépíteni. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 20. § -ának előírásai is. Birtokközpont létesítése esetén technológiai igény esetén – annak igazolásával – az építménymagasság 30,0 méterig növelhető. (6) Jelen rendelet hatályba lépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő tanyaépületek fenntartása akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg. (7) Ha az igényelt beépítés 2000 m2 –es tanyaudvaron nem helyezhető el, akkor a 19 § (5) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
20. § Mezőgazdasági területen a lakóépületek építésére vonatkozó előírások (1) Jelen rendelet 19 § (4) bekezdésének b.) pontja teljesül, ha a feltétel teljesülését az illetékes földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja. d.) pontja teljesül: 1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy 2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvíz ellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik. ( Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, a háztartási kommunális szennyvíz szikkasztásos elhelyezése is megengedett az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával. ) e.) pontja teljesül: 1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy 2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik. (2) Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2 –nél és nem lehet több 2000 m2- nél – kivéve a szérűskertet – . A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele. (3) A tanyaudvaron jelen rendelet 20 § -ának általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30 %-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó – és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az
épületek építménymagassága az 5,50 métert, lakóépület esetében a 6,50 métert nem haladhatja meg. (Az 5,50 métert meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 380 - 450 között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható. A lakóépületek padlószintje min.+0,70 méter kell legyen a környező terepszinthez képest. (4) A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de: a.) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 5,0 méternél jobban nem szabad megközelíteni, és b.) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 40,0 méter, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1 sz. mellékletének előírásait.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 21. § Mk jelű övezet előírásai ( kertes mezőgazdasági területek övezete ) (1) Az Mk jelű övezetben épületet tilos elhelyezni. (2) Tilos az övezetben birtokközpont kialakítása; az övezet területeit birtokközpont kialakításába nem lehet beszámítani.
22. § Má-1 jelű övezet előírásai (intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete)
(1) A Má-1 jelű övezet az intenzív használatú (általában szántó művelési ágú) mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben, ha azt biztonsági előírás illetve valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 19 § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni. (2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.
23. § Má-2 jelű övezet előírásai (lakóterületet határoló mezőgazdasági területek övezete)
(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás, illetve valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 19. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, kivéve az állattartó telepeket. (2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető, de ott állattartó telep nem alakítható ki.
24. § Má-3 jelű övezet (rétek, gyepek övezete) (1) Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges. Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni úgy, hogy a jelen rendelet 19. § (3), (4) és (7) bekezdéseiben ismertetett minimális terület nagyságok kétszeresét kell minimumértékként figyelembe venni. (2) Birtokközpontot is kizárólag a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet kialakítani. Az övezet területeit birtokközpont kialakításába akkor is be lehet számítani, ha a birtokközpont nem az övezet területén épül fel. Ebben az esetben a minimális területek duplázásától el lehet tekinteni.
25. § Má-4 jelű övezet (korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek övezete) (1) Az övezetben tilos épületet, építményt elhelyezni. (2) Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak.
Vízgazdálkodási területek 26. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek: 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 3. hullámterek. A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával illetve az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 27. §
(1) A V-1 jelű övezet a Tisza-folyó övezete. Az övezeten belül csak az illetékes vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet bármilyen építményt elhelyezni. A V-1 jelű övezet alövezetei: a.) V-1m a folyómeder övezete, tevékenység csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával végezhető, b.) V-1ev az ártéri rétek, gyepek övezete, művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. c.) V-1eg az ártéri erdők övezete; művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges. d.) V-1v a védtöltések övezete; a védtöltéseken bármely tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető, a töltéslábnál a meglévő töltésnél 20,0 – 20,0 m széles sáv, az átépített töltésnél 10,0 – 10,0m széles sáv szabadon hagyandó; itt tilos építményt, épületet elhelyezni, kivéve ha az vízügyi érdekből történik illetve ahhoz az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárul. A védtöltés mentén a hullámtéren 60,0 méteren, a mentett oldalon pedig 110,0 méteren belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. e.) V-1n a vízgazdálkodási területen belüli nádasok övezete, művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. f.) V-1mk kertes mezőgazdasági területek övezete, művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehetséges. g.) V-1sf a strandfürdő övezete, bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehetséges. (2) A V-2 jelű övezet az FM kezelésű, csatornák övezete. A csatornák 3,0 – 3,0 méteres parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani. (3) A V-3 jelű övezet a Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák övezete. A csatornák 3,0 – 3,0 méteres parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani. (4) A V-4 jelű övezet az egyéb jelentős csatornák övezete. A csatornák 3,0 – 3,0 méteres parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani. (5) A V-5 jelű övezet a települési vízmű és vákuumgépház övezete. A vízműkutak körül 10 méteres sugarú kör védőterületet kell megtartani.
Természetközeli területek 28.§ (1) A természetközeli területek: a.) a nádasok területe. (2) A nádasok övezeti jele: Tk-n. Az ebbe az övezetbe tartozó területek művelési ága nem változtatható meg. Tilos az övezetben épületet, építményt elhelyezni.
Különleges beépítésre nem szánt terület 29.§ (1) A különleges beépítésre nem szánt terület: a.) a nyersanyaglelőhelyek területe. (2) A Kf jelű övezet az üzemen kívüli fúráspontok övezete. Az övezetre a fúráspontok védőterületére vonatkozó mindenkori előírásokat kell betartani.
V. Fejezet KÖRNYEZET – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HELYI ÉRTÉKEK VÉDELME 30.§ Helyi értékek védelme (1) A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is. Alkalmazni kell továbbá a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV törvény előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén. (2) A régészeti érdekeltségű területen minden engedélyezési eljárásban érdekelt félnek kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. (3) Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni, a belterületi határtól minimum 150 méter távolságra. Nem helyezhető el óriásreklám országos illetve helyi védettségű természeti területen és annak 100 méteres környezetében. (4) Országos védelem alatt álló épületek telkén az I. fokú építési hatóság a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A műemlékek környezetét a szabályozási terv jelöli, itt a Hivatal szakhatóságként működik közre az eljárásokban.. (5) A helyi védelem alatt álló épületek listáját az 1. számú függelék tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos részletes szabályozást külön önkormányzati rendelet rögzíti. (6) Helyi értékvédelmi terület határát az 1. számú függelék tartalmazza. A terület utca- és telekhálózatát meg kell tartani. A védett területen belül – homlokzatot is érintő – építési engedélyezési eljárásnál az engedélyezési tervdokumentáció kötelező tartalmi eleme az utcaképet bemutató, min. M=1:200 méretarányú tervlap.
31. § Környezetvédelem (1) Új állattartó létesítmények, illetve a meglévők korszerűsítése esetén, a trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni. (2) Zaj és rezgésterhelési határértékek: Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben lévő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
Terület besorolása
Kisvárosias és falusias lakóterület Mezőgazdasági terület (tanya), Gazdasági és különleges terület
Zajterhelési határérték LTH, dB(A) Nappal Éjjel (06-22) (22-06) 50
40
60
50
(3) Levegővédelem: A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás ) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható. A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület”-nek minősülő terület nincs. (4) Felszíni víz: Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. Vízminőség területi kategória: általánosan védett” (5) Földtani közeg: A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek és figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését. A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása: Település szennyeződés érzékenységi besorolása: Terület szennyeződés érzékenységi besorolása:
érzékeny érzékeny
(6) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható. (7) Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell jelenleg a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba. (8) A település újonnan beépítésre szánt területét teljes közművesítéssel kell ellátni. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokkal is történhet.
32. § Természetvédelem (1) A település közigazgatási területén megtalálható természetvédelmi kategóriák, besorolások: a.) a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe, b.) a kiemelten fontos Érzékeny Természeti Területek, c.) a Natura 2000 területek, d.) a Hortobágyi Nemzeti Park és a Duna – Ipoly Nemzeti Park által nyilvántartott ökológiai folyosó típusú elemek. (2) A védett területeken a védelmi besorolásuknak megfelelő országos előírásokat kell betartani. E mellett az érintett területeken művelési ág változtatása és bármilyen hatósági engedélyezési eljárás keretén belül érdekelt félnek kell tekinteni az illetékes nemzeti park igazgatóságát és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. (3) Helyi védelem alá kerülő természeti emlékek: a.) a belterületen az Ady Endre utca – Munkásőr utca – Endre Király utca hármas kereszteződésében található idős kocsányos tölgyfa (Quercus robur), b.) a Tiszavárkonyi – Szőlőkben a Tiszajenői út menti utolsó telken lévő kb. 250 éves fehér eperfa (Morus alba). (4) Egyedi tájértékek: a.) Tiszavárkony településtől D-re, az árvízvédelmi töltés mellett fakereszt b.) A 030 hrsz-ú területen található híres középkori jelenetet idéző, Endre Király terméskő emlékmű.
Általános biztonsági előírások 33. § Közlekedési létesítmények védőterületei (1) Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50 – 50 méteren belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 50 méteren belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja.
(2) Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.
34. § Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei (1) A vízvezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani. (2) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni. (3) A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani. (4) A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani. (5) Villamos berendezések biztonsági övezete: a.) föld feletti nyomvonalas létesítménynél: A biztonsági övezet terjedelme föld feletti nyomvonalas létesítménynél: 1 – 35 kV középfeszültségű szabadvezeték külterületen 5,- méter, 1- 35 kV középfeszültség szabadvezeték belterületi és fokozott biztonságra vonatkozó előírások szerinti szerelés esetén 2,5 méter, 0,4 kV kisfeszültségű szabadvezeték 1.- méter. b.) Földben elhelyezett vezeték esetén: 0,4 kV kisfeszültségen 1 méter A biztonsági övezet a nyugalomban lévő szélső áramvezetőktől, illetve a kábelvezeték szélső pontjától mért kétoldali párhuzamos függőleges síkokig terjedő sáv. A villamos berendezések biztonsági övezetét a 122/2004 ( X,15.) GKM rendelet határozza meg. Mobiltelefon átjátszó állomás és önálló, nemcsak az adott telken levő épületet ellátó antennaépítmény csak a Gip, Gksz és Má-1 jelű építési övezetekben helyezhetőek el.
35. § Vízügyi érdekek védelme (1) A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól illetve kezelőitől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az országos jogszabályi előírásokat kell betartani. Építési tilalmi területek: a.) a Tisza védtöltése mentén 10,0 – 10,0 méter, b.) vízügyi kezelésű állami főművek mentén 6,0 – 6,0 méter, c.) egyéb csatornák mentén 3,0 – 3,0 méter. (2) A belvíz által veszélyeztetett területeken épület elhelyezése csak az épület környezetből történő kiemelésével és a csapadékvíz biztonságos elvezetési rendszerének kiépítésével, valamint az KÖTI – KÖVIZIG, az KÖTI-KTVF és a JászNagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyidejű hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A Tisza árvízvédelmi védtöltése mentett oldali részén a mindenkori töltéslábtól mért 110m-es területet fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területnek kell tekinteni. (4) A jegyzői hatáskörben engedélyezhető kutak maximális talpmélysége 20,0m. A kutak védőtávolsága: a.) lakóépülettől: 10,0m b.) istállótól: 10,0m c.) űrgödrös árnyékszéktől: 15,0m d.) szikkasztó aknától: 15,0m e.) azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25,0m
36. § Bányászati érdekek védelme és tilalma (1) Tilos külszíni bányát nyitni: a.) a település teljes belterületén, b.) beépítésre szánt területen, c.) az Má-2 és Mk jelű mezőgazdasági övezetekben, d.) tervezett erdőterületeken, e.) bármely természetvédelmi területen, kivéve, természetvédelmi szakhatóságok hozzájárulnak.
ha
ahhoz
az
illetékes
VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni. (2) A rendelet a kihirdetését követő 60.napon napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló ügyek elbírálásánál kell alkalmazni.
Tiszavárkony, 2009. október 13
Mészáros Zoltán polgármester
A rendelet kihirdetésének időpontja: 2009 október 15
Hatvani Júlia jegyző
Hatvani Júlia Jegyző
1 számú melléklet Állattartó létesítmények védőtávolságai 1. A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0 méter, fúrt kúttól min. 5.0 méter távolságra helyezhető el. 2. A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0 méter, fúrt kúttól min. 15,0 méter, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0 méter, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0 méter távolságra legyen. 3. Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha: a.) az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és b.) az épület állékonyságát nem veszélyezteti. 4. A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények (kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő) elhelyezési távolsága lakóépülettől (a távolság méterben) :
Az állatok darabszáma baromfi 2-ig 6 2-5 6 5-15 6 15-25 6 25-50 8 50-100 10 100-200 ke 200 fölött ke
Kis haszonállat Liba-kacsa egyéb 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 ke ke ke ke ke ke
Nagy haszonállat szarvasmarha ló egyéb 10 10 10 15 10 15 ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke ke
Ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével (Az egyes területeken ill. építési övezetekben a tartható állatlétszámot az Önkormányzat állattartási rendelete szabályozza.)
Kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb,
Nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés
1. számú függelék
1. Országos védelem alatt álló épületek: 1. az 1 hrsz-ú területen álló műemléki védettségű templom épület, 2. a 26/3 hrsz-ú területen álló műemléki védettségű templom épület. Ugyancsak védelem alatt áll a műemlékek környezete is, melyet a szabályozási terv jelöl.
2. Helyi védelem alá kerülő épületek, építmények: 1. a 10 hrsz-ú területen álló első világháborús emlékmű, 2. a 132, 133 hrsz-ú területeken lévő temetőben lévő zsidó síremlékek, 3. a 297 hrsz-ú temetőben álló kőkeresztek, 4. a 2387 hrsz-ú területen álló harangláb.
3. Helyi értékvédelmi terület határa: Árpád utca – Somogyi Béla utca – Endre Király úttal párhuzamosan a tervezett töltés vonalában – Bajcsy – Zsilinszky Endre utca – Árpád utca által határolt terület.
2. Napirendi pont. Fazekas Zoltán vállalkozó kisiskola bérlésével kapcsolatos üzleti terv és bérleti szerződés tervezet megtárgyalása. Mészáros Zoltán: Szóban kiegészíti az előterjesztést. Az üzleti tervet és bérleti szerződés tervezetet mindenki megkapta. A bérleti díj tévesen került be bruttó módon a tervezetbe, az helyesen nettó bérleti díj javaslat. Kéri Fazekas Zoltán vállalkozót, hogy mutatkozzon be és üzleti tervével kapcsolatban mondjon el néhány dolgot. Azt külön szeretné, ha a vállalkozó azzal kapcsolatban is nyilatkozna, hogy tiszavárkonyiakat kíván e foglalkoztatni. Fazekas Zoltán: Megköszöni a lehetőséget, hogy meghívták az ülésre, bemutatkozik a képviselőtestületnek. Ismerteti a vállalkozása lényegét. Tájékoztatást nyújt üzleti elképzeléseiről. Itt szeretne letelepedni és vállalkozását beindítani. Nem biztos abban, hogy sikeres lesz a vállalkozás, de sajnos egyre szűkülnek a lehetőségek. Bármilyen kérdésre szívesen válaszol. Mészáros Zoltán: Megkérdezi, hogy az előterjesztéshez kapcsolódóan van e kérdés, észrevétel, hozzászólás. Kudela István: Nagyon örülne annak, ha új munkahelyek lennének a településen és lenne egy sikeres vállalkozás is. Van a vállalkozással kapcsolatban aggodalma is, főleg a tűzvédelmi és zajvédelmi szempontok miatt, ezekre figyelemmel lesz- e a vállalkozó?
Fazekas Zoltán: Természetesen tudja, hogy mire kell figyelni, hiszen a szakmában dolgozik nagyon régen. Ez a technológia sem tűzveszélyesebb, mint más. Be kell tartani a technológiai fegyelmet és akkor nincs gond. Maximum 1 tonna alapanyagot kíván tárolni az üzem területén, azt is elzárva, nem túl nagy volumenű üzemről lenne szó. A tűzoltóság engedélye szükséges a működéshez, azt nem is akarja, de nem is lehet kikerülni. A gépek, amiket működtetni kíván, nem túl zajosak, de mindenképpen meg kell oldania a hangszigetelést is, ha előírják számára. Ezzel tisztában van. Hosszú távra gondolkodik. Már nem kíván máshol üzletet indítani. Legalább öt évre szeretne bérleti szerződést. Figyelembe veszi a képviselőtestület indokait és elvárásait. Az épület jelenlegi állapotában nem lakható, nem használható, mindenképpen fel kell újítani. Csak azt szeretné a bérleti díjba lelakni, amit az épület szerkezetére költene. ( villany, fűtés, nyílászárók.) Tájékoztatást nyújt az üzembe helyezésre kerülő gépekről. Gyalai Pál: Pontosítani kell, hogy mennyi pénzt tudunk a bérleti díjba beszámítani. Csak olyan munkákat lehet az épületen elvégezni, amit előzetesen egyeztet velünk a bérlő. Hangszigetelési munkákat nem számítjuk be a bérleti díjba pl. Nem akarjuk pár év múlva az épületet nagy költséggel visszaállítani az eredeti állapotba. Mészáros Zoltán: A két testületi ülés között volt egyeztetés a vállalkozó és közte. A bérleti díj kedvezmény megegyezik az üzleti tervben jelzett munkákkal, kivéve az ajtó nyitást 60.000.Ft-ért, amelyet nem indokolt figyelembe vennünk, sőt amennyiben a bérleti szerződés köztünk megszűnik, a vállalkozó köteles lesz az eredeti állapotot a vázrajz szerint helyre állítani. Csak olyan bérleti díj kedvezményt lehet figyelembe venni, amit előzetesen jóvá hagyunk. A kedvezmény csak a kezdéshez szükséges munkálatok költségére vonatkozik, kizárólag az üzleti tervben feltüntetett munkák vonatkozásában: villany korszerűsítés, fűtés korszerűsítés, festés, mellékhelyiségek felújítása, nyílászárók javítása cseréje, 1.210.000.- Ft összegben. Ez kb. egy év bérleti díját jelentik. A szerződés tervezetet Fazekas úr is megkapta. Az épület elég rossz állapotban van, szükséges a felújítása. Fazekas Zoltán: Az 1.210.000.- FT nem elég a helyrehozatalra, ehhez még lesznek egyéb jelentős költségek, amiket már ő fizet ki. Máshol is lenne lehetősége indítani a vállalkozást, de ő itt szeretné. Nagyon szeretne a piacon maradni, az üzlet beindítása nem egyszerű, elég nagy a kockázata. Buczkó Csaba: Úgy hallotta, hogy nem érdemes ezt a terméket gyártani, hanem ki kell adni gyártásra. Azt reméli, hogy az üzem hosszú távon nyereséges lesz és akkor nem 4-5 helybeli embert tudna foglalkoztatni, hanem talán többet is. Fazekas Zoltán: Ez így nem igaz. Aki rendesen becsületesen dolgozik, annak van hitele a piacon. Reméli, hogy lesz lehetősége később a fejlesztésre. Buczkó Csaba: Kérdése, hogy az anyagszárító ventilátor mennyire zajos? Fazekas Zoltán: Nem zajosabb, mint egy fűrészgép. Ha probléma lesz a zajból, akkor nem az épületet kell szigetelnie, hanem a gépeket. Buczkó Csaba: Személy szerint kevesli azt a bérleti díj javaslatot, ami a bérleti szerződés tervezetben van. Az a véleménye, hogy ez a tevékenység nem olyan mint a mezőgazdaság, nem függ az időjárástól. A mezőgazdaság sokkal kockázatosabb, mint az ipari tevékenység.
Kudela István: Ezzel nem ért egyet, minden tevékenységben van kockázat, csak más jellegű. Ha elveszíti a piacát, akkor vége a vállalkozásnak. Fazekas Zoltán: Lenne lehetősége Szolnokra menni, havi 120.000.- Ft bérleti díjért, kamionparkolóval ellátott, azonnali kezdésre alkalmas üzemcsarnokba, ahol akár most indíthatná a vállalkozását. Ott még a szállítási költsége is jobb lenne. Három hónapig nem kellene bérleti díjat fizetnie ott. A szakember gárda is kvalifikáltabb lenne. Ezt a bérleti szerződésbe foglalt bérleti díj javaslatot elfogadja, bár az udvarért máshol nem kérnek bérleti díjat. Mészáros Zoltán: Azért az épületért, amit most bérbe kívánunk adni, nem lenne reális sokkal többet kérni, mert nincs jó állapotban. Egyébként nekünk nemcsak a bérleti díjra, mint bevételre kell figyelemmel lennünk, hanem arra is, hogy helybeli munkanélkülieket foglalkoztatna a vállalkozás. Ha jól beindul a vállalkozás, két év múlva felülvizsgáljuk a döntést és akkor újra fogjuk tárgyalni a bérleti díj kérdését is. Fazekas Zoltán: Nagyon reméli, hogy olyan sikeres lesz az üzlet, hogy ennél több bérleti díjat tud fizetni majd. Személy szerint az az álláspontja, hogy Tiszavárkonyon akarja indítani ezt a vállalkozást. Gyalai Pál: Az a véleménye, hogy induljon el a vállalkozás, segítsük ebben. Reméli, hogy lesz jövője, és két év után vizsgáljuk felül ezt a szerződést. Bízik abban, hogy iparűzési adó bevételünk is a vállalkozásból. Mészáros Zoltán: Megkérdezi, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van –e még kérdés, észrevétel, hozzászólás. Megállapítja, hogy nincs. Szavazásra bocsátja Fazekas Zoltán textilkikészítő egyéni vállalkozóval kötendő bérleti szerződést. Megállapítja, hogy a képviselőtestület egyhangúlag 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a bérleti szerződésről a következő határozatot hozza: Tiszavárkony Község Önkormányzatának 35/2009( X. 13.) Képviselőtestületi határozata Fazekas Zoltán vállalkozó részére a Tiszavárkony Somogyi út 12 szám alatti 237 hrsz-ú épület 165 m2 nagyságú részének és a hozzátartozó udvar bérbeadásáról.
Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény 80 § (1) bekezdésére, úgy dönt, hogy a Tiszavárkony Somogyi B. u.12 szám alatti kizárólagos önkormányzati tulajdonú 237 hrsz-ú ingatlana - 165 m2 nagyságú épületrészét, valamint - 621 m2 nagyságú az épületrészhez tartozó udvart bérbe adja Fazekas Zoltán vállalkozó ( vállalkozói igazolvány száma: részére.(- térkép kivonat szerződés melléklete) A határozat mellékletét képező bérleti szerződés kezdő időpontja: 2009 október 15. A képviselőtestület felhatalmazza Mészáros Zoltán polgármestert a bérleti szerződés aláírására. A bérlemény átadás –átvételi eljárásának időpontja: 2009 október 14.
Végrehajtásért felelős: Hegedűs István műszaki előadó A határozatról értesülnek: 1.) Képviselőtestület tagjai helyben 2.) Fazekas Zoltán vállalkozó bérlő 3.) Tiszavárkony Polgármesteri Hivatal- ingatlan vagyon nyilvántartás - pénzügyi előadó - műszaki előadó
BÉRLETI SZERZŐDÉS - mely létrejött egyrészről Fazekas Zoltán által képviselt Higitex Fazekas Zoltán (4020 Hajdúböszörmény Erdélyi út 89/a)/vállalkozói igazolvány nyilvántartási száma: 6025 353, száma: EV-357395 adószáma: 47623462-2-29/ egyéni vállalkozás, mint bérbevevő ( továbbiakban bérbevevő) - másrészről a Mészáros Zoltán polgármester által képviselt Tiszavárkony Község Önkormányzat 5092 Tiszavárkony Endre király út 37., bérbeadó ( továbbiakban bérbeadó) között az alábbi feltételek szerint: 1. Bérbeadó bérbe adja a bérlő bérbe veszi, a bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező tiszavárkonyi 237 hrsz-ú 165 m² nagyságú és a földhivatali nyilvántartásban iskolaként nyilvántartott belterületi épületrészt, mely áll az alábbi alapterülettel felsorolt helységekből, ezen szerződés szoros mellékletét képező állapotrögzítő rajz szerint: 2. I.- 38 m², II.-11 m², III.-32 m², IV.- 46 m², V.-8 m², VI.-5 m², VII.2 m², VIII.- 6 m², IX. -2 m², X.-15 m² 3. Az egyes pontban rögzített és a melléklet szerinti épületrész, havi nettó bérleti díja m² X300 Ft/hó azaz 49.500 Ft,/ negyvenkilencezer-ötszáz/ bérbeadó bér beadja 237. helyrajzszámú belterületi ingatlanrészből 621 m² udvart. Az udvar nettó bérleti díja m² X 50 Ft/hó azaz 31.000 Ft /harmincegyezer/. Az épületrész és az udvar együttes bérleti díja 80. 500 Ft/hó /nyolcvanezer-ötszáz/ 4. A bérlemény természetben 5092 Tiszavárkony Somogyi B. út 12. szám alatt található. 5. A szerződő felek rögzítik, hogy az 1. és a 2. pontban meghatározott épületrész és udvar vonatkozásában a bérlőt kizárólagos használati jog illeti meg. 6. Bérbeadó szavatolja, hogy a bérleti jogviszony fennállása alatt nincs a bérbe adott ingatlanon harmadik személynek olyan joga, amely a bérlemény használatát kizárná, vagy akadályozná. 7. A szerződő felek rögzítik, hogy a bérleti jogviszonyt, (melynek kezdő időpontja 2009. október 15), határozott időre 24 hónapra kötötték meg. A határidő leteltét, ( azaz 2011. október 15 ) , megelőző 2 hónappal előtte a bérlő írásban jelezni köteles, amennyiben továbbra is fennáll a bérleti szándéka. 8. A szerződő felek rögzítik, hogy a bérlőt terhelik az ingatlanrészt terhelő közüzemi díjak, karbantartási fenntartási és felújítási munkálatok.
9. Bérlő az ingatlanrészt textil alapanyag feldolgozására alkalmazhatja, ettől eltérő hasznosítás esetén, teljesen új bérleti szerződés kötése esetén van lehetőség. 10. A bérlő a bérleti díjat köteles havonta, minden hónap 15.-ig előre a házipénztárba befizetni. A bérleti díj befizetésekor, mellékelni kell, az előző havi közüzemi díjak befizetéséről szóló bizonylatok fénymásolatát. (villany, gáz, víz) A bérbeadónak jogában áll a bérleti szerződést egyoldalúan, minden kártérítési, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondani, 2 havi bérleti díj, vagy 2 havi közüzemi díj befizetésének elmaradása esetén. 11. A szerződő felek rögzítik, hogy a bérlő az ingatlan használata során betartja a balesetvédelmi, tűzvédelmi és egyéb jogszabályi előírásokat. 12. A szerződő felek rögzítik, hogy a bérlő az ingatlant albérletbe nem adhatja. 13. A bérbeadó hozzájárul, hogy a bérlő által elvégzett, az épület rendeltetésszerű használatbavételéhez szükséges és számlákkal igazolt az ingatlanon végzett felújítási, karbantartási költségeket a megállapított bérleti díjba beszámítja, azt jóváírja. A bérbeadó által előzetesen jóváhagyott felújítási költséget, amelyet a bérbe adó által elismerhető maximális költsége 1.210.000.- Ft lehet. Ezen összegen felüli és előzetesen a bérbe adó által jóváhagyott felújítási munkát, teljes egészében a bérlő saját költsége lesz, amit a bérleti díjba beszámítani nem lehet. A bérleti szerződést a felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, a Tiszavárkony Önkormányzat Képviselőtestülete 35/2009 (X.13.) Képviselőtestületi határozata szerint a mai napon aláírják. Tiszavárkony 2009. október 13
Mészáros Zoltán bérbeadó
Fazekas Zoltán bérlő
Záradék: A szerződés melléklete : bérlemény vázrajza.
3. Napirendi pont. Komáromi László földhasználat bérleti díj mérséklési kérelmének megtárgyalása. Mészáros Zoltán: Szóban kiegészíti az előterjesztést. Megkérdezi, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van e kérdés, észrevétel, hozzászólás. Kudela István: Tőle nagyon távol áll a mezőgazdaság. Gyalai Pál: A mezőgazdasághoz az állam ad támogatást. Ez kicsit kedvezőbbé teszi az ebből élők helyzetét. A kiadások nagyságrendjét viszont nem ismeri. Mekkora nagyságrendű mérséklésre adott be kérelmet?
Mészáros Zoltán: Nem jelölt meg nagyságrendet, amennyit a képviselőtestület jónak lát, akkorát állapít meg. A szerződésünk szerint maximum 50 %-ig lehet mérsékelni. Szendi Lajosné: Számára elfogadható a 40%-os mérséklési kedvezmény. Elfogadja a falugazdász szakvéleményét, mert az biztos, hogy ért hozzá. Kudela István: Elég későn tudott hozzáfogni a műveléshez. Mészáros Zoltán: Megállapítja, hogy az előterjesztéshez több kérdés, észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja Komáromi László haszonbérleti díj mérséklési kérelmét, megállapítja, hogy a képviselőtestület 4 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a mérséklési kérelemmel kapcsolatban a következő határozatot hozza: Tiszavárkony Község Önkormányzatának 36/2009 (X.13.) Képviselőtestületi határozata Komáromi László haszonbérleti szerződés bérleti díj mérséklési kérelme
Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény 80. § (1) bekezdésében foglaltakra, és a 4/2009 (I.29.) határozatában foglaltakra úgy dönt, hogy Komáromi László 2009 évre esedékes föld haszonbérleti díjából 40 %-ot az aszályra tekintettel elenged. A szerződés szerinti haszonbérleti díj összege 2009 évre: 206.420.-Ft, A mérséklés 40 %-át figyelembe véve a fizetendő haszonbérleti díj 2009 évre 123.850.- Ft, azaz egyszáz-huszonháromezer-nyolcszázötven forint. A határozatról értesülnek: 1.) Képviselőtestület tagjai helyben 2.) Komáromi László Tiszavárkony József A. u. 17. 3.) Polgármesteri Hivatal pénzügy 4.) Napirendi pont: Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Alapító okiratának és Társulási Megállapodásának módosításáról. Mészáros Zoltán: Szóban kiegészíti az előterjesztést. Megkérdezi, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel, hozzászólás. Megállapítja, hogy nincs. Szavazásra bocsátja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Alapító Okiratának és Társulási Megállapításának módosításáról szóló javaslatot. Megállapítja, hogy a képviselőtestület egyhangúlag, 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadja és erről az alábbi határozatot hozza:
Tiszavárkony Község Önkormányzat 37/2009 (X.13.) Képviselőtestületi határozata A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosításáról
Tiszavárkony Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló módosított 1996. évi XXI. törvény alapján az alábbi határozatot hozza: 1.) Tiszavárkony Község Képviselő-testülete a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Alapító okiratának módosítását megtárgyalta és azt a határozat 1. sz. mellékleteként - 2009. szeptember 17. napjától - jóváhagyja. 2.) Tiszavárkony Község Képviselő-testülete a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítását megtárgyalta és azt a határozat 1. sz. mellékleteként - 2009. szeptember 17. napjától - jóváhagyja. 3.) Tiszavárkony Község Képviselő-testülete felhatalmazza Mészáros Zoltán polgármestert és Hatvani Júlia jegyzőt az alapító okirat és a társulási megállapodás aláírására. 4.) Tiszavárkony Község Képviselő-testülete felhatalmazza Mészáros Zoltán polgármestert, hogy a jóváhagyásról szóló határozatot 2009. október 30-ig küldje meg a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási tanácsa Kistérségi Irodája részére. Határidő: 2009. október 30. Felelős: Mészáros Zoltán polgármester Értesülnek: 1.) Képviselőtestület tagjai helyben 2.) Polgármesteri Hivatal helyben 3.)Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa Kistérségi Iroda 5.) Napirendi pont: Egyebek. Mészáros Zoltán: Az egyebek napirendi ponton belül tájékoztatást nyújt az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, likviditási gondjainkról. Ismerteti a tartozások nagyságrendjét és összetételét. Várjuk az önkormányzati minisztérium döntését. A folyószámla hitelünket már kimerítettük. Megállapítja, hogy a képviselőtestület napirendje végére ért. Megkérdezi, hogy napirenden kívül interpellációja, bejelentése van e valakinek? Kudela István: Bejelenti, hogy a Rákóczi út, Bartók B. út és a Bajcsy- Zs. út egy –egy szakaszán nincs közvilágítás. Mészáros Zoltán: Tudunk róla, már megtettük a szükséges jelzéseket. Reméli, hogy a szolgáltató hamarosan javítja a hibát. Sajnos az erős szél miatt sok helyen vannak gondok. Megállapítja, hogy több kérdés, észrevétel, hozzászólás nincs. Megköszöni a résztvevők aktív munkáját és a képviselőtestület ülését du. 18 óra 40 perckor berekeszti. K.m.f.t.
Mészáros Zoltán Polgármester
Hatvani Júlia jegyző
MUTATÓ Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2009 október 13-án megtartott ülésén hozott rendeletekről, határozatokról
Tiszavárkony helyi építési Szabályzatáról
Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2009 (X.15.) rendelete
Tiszavárkony község településszerkezeti tervének és az ahhoz tartozó leírásnak elfogadásáról
Tiszavárkony Község Önkormányzatának 34/2009 (X.13.)Képviselőtestületi határozata
Fazekas Zoltán vállalkozó részére A Tiszavárkony, Somogyi u.12. 237 hrsz-ú épület 165m2 nagyságú részének és a hozzátartozó udvar bérbe adásáról
Tiszavárkony Község Önkormányzatának 35/2009 (X.13.)Képviselőtestületi határozata
Komáromi László haszonbérleti szerződés bérleti díj mérséklési kérelme
Tiszavárkony Község Önkormányzatának 36/2009 (X.13.) Képviselőtestületi határozata
A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Alapító Okiratának és Társulási Megállapodásának módosításáról
Tiszavárkony Község Önkormányzatának 37/2009 (X.13.)Képviselőtestületi határozata
Készült: 3 példányban Készítette: Kátai Tiborné jegyzőkönyvvezető
