J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV Készült: a Lőrinci Közösségi Házban Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2009. február 12-i ülésén. Jelen vannak: Víg Zoltán Peterke Zoltán Sárosi Károly Hegyi László Husanyicáné Érsek Enikő Jánosi László Kelemen Attila Kis Lajosné Kiss Lajosné Nagy László Pálinkás Péter Petró Lajos Somogyi Mária Szendrő Ferenc

polgármester alpolgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

Tóth Györgyné Molnár Károly Tóth Erika Princz Ádám Víg Zoltánné Varga Krisztina Érsekné Mosóczi Mária Molnárné Kis Tímea Elek Lajos Bózsvári Lászlóné Szendrő Zsuzsanna Patkó Márta Kissné Juhász Erika Dr. Patócs László Bereczné Deme Judit Tompa Z. Mihály Szűcs Sándor Nagyné Matula Márta Rab Gyula Nagy János Kapi Péter Rimár Zoltán Budai Istvánné Bacsa József Török Józsefné

könyvvizsgáló Hevesi Acél Kft. képviseletében Lakómosó Bt. képviseletében jegyző irodavezető irodavezető irodavezető irodavezető Napsugár Óvoda vez. Napsugár Óvoda vez.h. Hunyadi Mátyás Ált. Iskola Hunyadi Mátyás Ált. Iskola Március 15. Gimn.és Szakk. Iskola igazgatója Zeneiskola mb. igazgatója Városi Kulturális, Sportintézmény és Könyvtár vezetője Szerkesztőbizottság tagja Szerkesztőbizottság tagja KÉSZ elnöke KDNP ügyvivő MSZP helyi szerv. elnöke ÖLE elnöke Selypi Nyugdíjas Klub vez. Lőrinci Nyugdíjas Klub vez. Erőműi Nyugdíjas Klub vez.

80

Megjelent: 6 fő lőrinci állampolgár Víg Zoltán – köszönti a képviselő-testület tagjait és a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy 14 képviselő jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitja. Polgármester úr javasolja, hogy a meghívótól eltérően első napirendi pontként a Lakómosó Bt. ingatlanvásárlási kérelme kerüljön megtárgyalásra. A képviselő-testület 14 igen szavazattal a javasolt módosítással jóváhagyta a napirendi pontok tárgyalását a következő határozat szerint.

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének határozata A képviselő-testület 2009. február 12-i ülésének napirendi pontjairól 1./ Előterjesztés a Lakómosó Bt. kérelméről 2./ Előterjesztés az alpolgármester, a települési képviselők, bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapításáról szóló 29/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről és új rendelet elfogadásáról 3./ Előterjesztés Lőrinci Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről 4./ Előterjesztés a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról 5./ Előterjesztés Lőrinci Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának 2009. évre vonatkozó számviteli politikájáról 6./ Lőrinci Város Önkormányzata folyószámlahitel-keret beállításáról 7./ Előterjesztés a képviselő-testület lengyelországi kiutazásáról 8./ Előterjesztés az erőműi kiskertek rendezéséről 9./ Előterjesztés a Hevesi Acél (Lőrinci, Cukorgyári u. 2.) kérelméről 10./ Előterjesztés a Lőrinci belterületén 1487/4 hrsz.-on kialakuló MÁV Zrt. tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről 11./ Előterjesztés Lőrinci város jegyzője, mint I. fokú gyámhatóság gyermekjóléti és

81 gyermekvédelmi feladatai 2007. évi ellátása értékelésének kiegészítéséről 12./ Tájékoztató a volt ETERCEM Kft. telephelyével kapcsolatos tulajdonosi szándékokról 13./ Tájékoztató az olasz Santa Maria di Licordia önkormányzat testvérvárosi megkereséséről 14./ E g y e b e k

I. NAPIRENDI PONT Előterjesztés a Lakómosó Bt. kérelméről (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottság által javasolt b) határozati javaslatot. A képviselő-testület 14 igen szavazattal elfogadta az előterjesztés szerinti b) határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 4/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Lőrinci, 1148/4. helyrajzi számú ingatlan (volt szennyvíztelep mögötti terület) értékesítéséről Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete értékesíteni kívánja a Lőrinci 1148/4. helyrajzi számú ingatlant (volt szennyvíztelep mögötti területet) az alábbi feladatok elvégzése után: -

az ingatlan értékbecslésének elkészíttetése a vagyonrendelet módosítási javaslatának előkészítése

A képviselő-testület felkéri a polgármestert és a jegyzőt, hogy a határozatban foglalt feladatokat végezzék el és terjesszék elő a vagyonrendelet módosítását, illetve készítsék elő az ingatlan értékesítési eljárását. Határidő: értelemszerű Felelős: Víg Zoltán polgármester

82 Princz Ádám jegyző

II. NAPIRENDI PONT Előterjesztés az alpolgármester, a települési képviselők, bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapításáról szóló 29/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről és új rendelet elfogadásáról (Előterjesztés írásban csatolva.) Princz Ádám – szóbeli kiegészítése: a képviselő-testület az SZMSZ kapcsán, illetve azzal együtt foglalkozott a tiszteletdíjakról szóló rendelet módosításával, és határozati formában a januári ülésen elfogadta azokat az irányelveket, amelyek szerint elő kellett készíteni ezt a rendeletet, értve ez alatt, hogy a képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíja milyen összegben kerüljön meghatározásra. Erre vonatkozóan egy 2004-es rendelet volt, ami időközben módosításra került, ezért a hivatal részéről az a javaslat, hogy új rendelet kerüljön elfogadásra, nem a korábbi kerüljön módosításra. Többször elhangzott a bizottsági ülések folyamán is, hogy egyformán kezeljük a külsős bizottsági tagok, illetve az újság szerkesztőbizottságának a tiszteletdíját. A rendelet előkészítése során egy olyan problémával szembesültünk, hogy a szerkesztőbizottság tagjainak a tiszteletdíja nem volt megfelelően szabályozva 2006. évben, amikor a megválasztott képviselő-testület megalakult, akkor lett módosítva a szervezeti és működési szabályzat, aminek értelmében onnantól kezdve nem voltak külsős bizottsági tagok a képviselőtestületnél, ugyanakkor az akkori rendelet, illetve a jelenleg hatályos rendelet is úgy szólt, hogy a szerkesztőbizottság tagjainak a tiszteletdíja megegyezik a külsős bizottsági tagok tiszteletdíjával. Ez most a rendelet módosítása kapcsán jutott gyakorlatilag az én tudomásomra is, és ezért javasoltam polgármester úrnak is azt, hogy ne írjuk alá a további kifizetéseket, és innentől kezdve a szerkesztőbizottság tagjainak a tiszteletdíja nem került kifizetésre, ugyanakkor ezt a kérdést rendbe kell tenni. Szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy jelenleg ezt a kérdést vizsgáljuk, hogyan, miként eshetett ez meg, annak idején hogyan került egyáltalán ez szóba képviselő-testületi ülésen. Igazából ez egy olyan probléma, amit akkor és ott viszonylag könnyen rendezni lehetett volna oly módon, hogy a rendeletben - ugyanúgy mint a mostani előterjesztett rendeletben - az van meghatározva, hogy mekkora a szerkesztőbizottság tagjainak a tiszteletdíja konkrét összegben. Igazából akkor készült egy jegyzői utasítás, feljegyzés arról, hogy ezt így kell kifizetni. Ezt pedig különösebben a későbbiek során senki nem vizsgálta, most a rendelet módosításánál vizsgáltuk meg ezt a kérdést, és tudatosult bennünk is, hogy ez nem a helyi rendeletnek megfelelően történt. Éppen ezért tettünk erre egy olyan módú javaslatot, hogy a rendeletbe összegszerűen kerüljön bele, a másik oldala pedig a kérdésnek az, hogy megvizsgáljuk, hogy ez hogyan történhetett meg a hivatalban, és hogy ezek a kifizetések gyakorlatilag 2 évig „elcsúsztak”. Jánosi László – véleménye: a tavalyi év végétől kezdődően napirendre került a képviselők, illetve külsős bizottsági tagok tiszteletdíja szabályozásának a kérdésköre. Kelemen képviselő úrral tettünk is erre vonatkozólag javaslatot, ezt az előterjesztésben nem látom. Nagy László képviselő úr tette a legelső javaslatot a tiszteletdíjak szabályozása kapcsán. Képviselőtársam annak idején azzal a mondattal kezdte hozzászólását, hogy ha lehet, ne változzon a 2007-2008. évi

83 tiszteletdíjak összege. Nos akkoriban szó sem esett az újság szerkesztőbizottsági tagjainak a díjazásáról. Azt gondolom, hogy az előterjesztés szerinti 22.700 Ft négy fő részére majdnem 100 ezer forint, amit még egy évvel is szorozni kell. Ebben az előterjesztésben sem látok erre vonatkozólag javaslatot. Jegyző úr hozzászólását végighallgatva a tegnapi történésekről, megdöbbentem. Nem kételkedve jegyző úr szavaiban, a tegnapi nap folyamán a Pénzügyi Irodán Kelemen képviselő úrral tájékozódtunk a költségvetés kapcsán, és észrevettük a hibát, hogy közel 2,5 éve képviselő-testületi döntés nélkül vannak embereknek kifizetve juttatások, amelyek ma már több millió forintra rúgnak. Polgármester úr tájékoztatása szerint ezt valamikor december, január környékén ők is észrevették, és kérte a keletkezett iratanyag becsatolását. Felmerül bennem a kérdés, hogy ha ezt észlelték másfél hónappal korábban, akkor miért nem tették meg a szükséges lépéseket? Én azt gondolom, hogy a hivatal vezetőjének kötelessége a Ktv. 57. § (1) bekezdésében foglaltak miatt eljárni a köztisztviselőkkel szemben. A tegnapi beszélgetésünk során kiderült, hogy nem is egy köztisztviselő van a hivatali apparátusból a dologban érintve, hanem több, beleértve természetesen a Lőrinci városban eddig megfordult összes jegyzőt, illetve az összes pénzügyi irodavezetőt. Azt gondolom és meggyőződésem, hogy közpénzből közel 3 millió forintot csak úgy kifizetni habokra mindenféle képviselő-testületi döntés nélkül többet jelent a mai Magyarországon, látva a budapesti különféle kerületek működését, mint figyelmetlenség. A Ktv., illetve a Btk. is megfogalmazza ezeket a dolgokat. Arra kérem jegyző urat, hogy haladéktalanul intézkedjék a fegyelmi vizsgálat megindításáról, és kérem a képviselő-testületet, hozzon létre egy eseti bizottságot az ügy teljes körű feltárása érdekében, amely bizottság természetesen felelősséget nem állapít meg, személyesen senkit sem vizsgál, zárt ülés keretében rögzíti a tényállásokat, és a megfelelő konzekvenciákat levonva megteszi a szükséges lépéseket. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő-testületben a Pénzügyi Bizottság volt, jelenlegi és leendő elnöke, a Pénzügyi Bizottság tagjai, mint szűrő, ezeket nem szűrték ki, nem tették meg a szükséges lépéseket. Nagyon sajnálom, hogy költségvetések, zárszámadások kerültek úgy elfogadásra, hogy nem vizsgálta senki sem, hogy a kifizetések mögött valójában meghúzódik-e valamiféle testületi döntés, jogszabályi háttér. Komoly felelősségek merülnek fel, hiszen ez nem egyszerűen arról szól, hogy figyelmetlenek voltunk, nem 20 forintról van szó, hanem több millió forint sorsáról, amely valamilyen úton, módon kifizetésre került. Természetesen az elmúlt évek eseményei kapcsán revidiálni kell bizonyos szemszögekből az álláspontot, hiszen megint Lőrinci város polgármesterét hozta a képviselő-testület, a hivatal, a hivatal vezetője, a Pénzügyi Bizottság tagjai olyan helyzetbe, amivel esetlegesen a felelőssége felmerülhetne. Arra kérem a tisztelt képviselő-testületet, hozza meg kategorikusan a döntést, adjon helyt az eseti bizottság felállításának, és próbáljuk meg a felelősöket megtalálni, és ha kell, megfelelő szankcióval megbüntetni. Kérem továbbá tisztelt polgármester urat, jegyző urat, hogy a jog eszközeivel Lőrinci város kasszájába ezt a jogtalanul kifizetett pénzeszközt polgári peres úton visszaperelni szíveskedjék, és ezt a pénzt megfelelő fejlesztésre fordítsák. Felháborítónak tartom, hogy ma megtörténhet az, hogy két és fél évig úgy fizetnek ki a hivatalon belül pénzeket, hogy nincs mögötte képviselő-testületi döntés. Azt pedig külön felháborítónak tartom, hogy ha ez tudomásra jut, akkor egy azonnali, rendkívüli ülésen miért nincs a képviselő-testület

84 tájékoztatva, és ezek után pedig különösen érdekes, hogy a rendelet-tervezetbe ez a kérdéskör be van építve. Továbbra is szeretném javasolni a tisztelt képviselő-testületnek az egységes nulla forint bevezetését, amely vonatkozzon a képviselő-testület valamennyi tagjára, beleértve az alpolgármestereket is, kivétel a polgármester, hiszen a polgármester főállásban gyakorolja a hivatását. Kérem, hogy a javaslatomat fogadják el. Princz Ádám – maga a tény, hogy „tudomásunkra jutott”, nem december, hanem január eleje. Akkor jutott tudomásunkra, amikor elővettük a rendeletet, hogy előkészítsük ezt a módosítást. Én is megdöbbenéssel álltam ezelőtt a kérdés előtt, hogy ez így van szabályozva. Hogy miért nem került ez azonnal a képviselő-testület elé? Úgy gondolom, hogy elsősorban a hivatalban szükséges tisztázni, hogy hogyan történhetett ez meg. Igazából magának a kifizetésnek az alapja jogszerűtlen, ez indult abból a jegyzői intézkedésből, ami 2006. októberétől valamivel több, mint két éven át folyt, és ennek a gyakorlatnak megfelelően úgymond „szokásjog” alapján, nem elismerve azt, hogy ez jó, a kifizetés megtörtént. Én úgy gondolom, hogy ennek a vizsgálatnak mindenképpen meg kell történnie, polgármester úr is írásban kérte tőlem, hogy ezt vizsgáljuk ki, és tegyük meg azokat a szükséges lépéseket, amelyeket a vizsgálat feltár, és annak megfelelően lépjünk akár a személyi felelősséget is keresve ebben az ügyben. Magára a vizsgálatra, hogy miért nem azonnal a testület felé fordul a jegyző ilyen kérdéssel, ez lenne a válaszom. Kelemen Attila – ez az anyag bizottsági ülésen megtárgyalásra került. Tehát jegyző úr már a bizottsági ülésen is tudta, hogy ez van. Igazából nem néztük át a bizottsági jegyzőkönyveket, hogy ezt a bejelentést akkor megtette-e jegyző úr. Én bízom benne, hogy ez meg is történt, és akkor érdemi vitát tudunk e kérdésben generálni. Nekem úgy tűnik, mintha legalizálva lenne a mostani rendelet-tervezet elfogadása után ez a közel kétéves kifizetés. De ezt nyilván a Polgármesteri Hivatal apparátusa vizsgálni fogja. Bízom benne, hogy megfelelően, jól fognak intézkedni. Egyetértek Jánosi képviselő úrral, hiszen a bizottsági ülésen a megelőző anyagokban a nulla forintra tettünk javaslatot, amely nem épült be ebbe a rendelet-tervezetbe. Most szintén módosító javaslatként meg kívánjuk tenni, hogy nulla forint legyen a képviselők, az alpolgármesterek tiszteletdíja. A következő napirendi ponthoz szorosan kapcsolódva a költségátalányt is egy kicsit módosítanám, és módosító indítványként terjesztem elő, hogy a polgármester részére illetménye 10 %-át, az alpolgármesterek részére pedig az 5 %-át javasolnám, hiszen sok olyan kérdés, amelyeket képviselői indítványként beterjesztettünk a következő napirendi pontban Lőrinci város költségvetése kapcsán, nem érvényesült. Megfogalmaztuk, kértük az erőműi parkolók építését, láttuk, hogy az erőműi parkolók építésére nem jut pénz. Talán ezek lehetnének a fedezetek arra, amelyet a következő napirendi pontnál szintén el fogunk mondani, hogy nagyon egyetértünk a Rákóczi utca felújításával, de azt is tudomásul kell venni a képviselőtestületnek, hogy sok olyan feladat van, amelyet meg tudnánk még oldani, és gondos gazdálkodás eredményeképpen városunk fejlődne. Kérem, hogy ezeket a módosító javaslatokat fogadja el a tisztelt képviselő-testület. Víg Zoltán – észrevétele: második napirendi pontként nem rendelet módosításáról, hanem új rendelet megalkotásáról van szó.

85 Somogyi Mária – a Kulturális Intézmény alapító okiratában mint szakfeladat szerepel az újság. 2006-tól nem voltak külsős bizottsági tagok, csak szerkesztőbizottsági tagok. Úgy gondolom, hogy ez irányban is kellene vizsgálódni, mert lehet, hogy akkor a jegyző helyesen járt el, mivel önálló gazdálkodó, vagy részben önálló gazdálkodó volt az intézmény, és a jegyző saját hatáskörben, megegyezve az intézményvezetővel, dönthetett a tiszteletdíjakról, tehát nem kellett, hogy a képviselő-testület elé kerüljön. Princz Ádám – elméletileg ez is lehetséges lenne. Igazából a testület akkor a rendeletét módosította oly módon, hogy kivette a külsős bizottsági tagokat, benne maradt a szerkesztőbizottság tagjainál változatlanul az az egy mondat, hogy a szerkesztőbizottság tagjainak a díjazása megegyezik a külsős bizottsági tagok díjazásával. Azért mindenki tudott róla, hogy a szerkesztőbizottság tagjait akkor a testület megválasztotta, mindenki tudta, hogy bizonyos összegű tiszteletdíjban részesülnek. A rendeletben egyszerűen csak annyit kellett volna helyretenni, hogy nem az a mondat marad benne, hogy a szerkesztőbizottság tagjainak díja megegyezik a külsős bizottsági tagok díjával, hanem ez ennyi meg ennyi. A rendeletet be kellett volna hozni a testület elé, és úgy módosítani, nem egy feljegyzést, utasítást írni az akkori jegyzőnek. Jánosi László – én úgy tudtam, hogy ebben a ciklusban a szerkesztőbizottság tagjai nem kapnak díjat. Kétségtelen tény, hogy bizonyára megvan ez az iromány, amit az akkori jegyző írt. Egyet tudomásul kell venni, a jegyző a legjobb tudomásom szerint nem adhat ilyen utasítást, ez képviselő-testületi hatáskör. Ezek a kifizetések teljes egészében jogszerűtlenek, törvénytelenek, törvénysértőek, már-már bűncselekmény gyanúsak. Egy bizonyos tényt kell megállapítanunk jelen álláspont szerint, hogy 2,5 éve történnek ilyen jellegű kifizetések, és itt nem beszélhetünk szokásjogról. Megint azt kell, mondjam, hogy Lőrinci város polgármesterét hozzuk egy végtelenül kellemetlen helyzetbe, hiszen azt szoktuk mondani, hogy mindenért a polgármester a felelős, nem pedig a képviselő-testület. Nagyon jó lenne, ha ez így lenne, én azt gondolom, hogy a képviselő-testületnek is megvan a maga felelőssége e kérdéskörben. Nem véletlenül javasoltam ennek a tényfeltáró bizottságnak a létrehozását. Én azt gondolom, hogy azoknak az embereknek is mélyen el kellene gondolkodni, akik napi szinten vizsgálják ezeket a dolgokat, akik ezért kapják a tiszteletdíjukat. Gondolok itt a Pénzügyi Bizottságra, hogy 2,5 éven keresztül úgymond „eltusolódnak” ezek a dolgok. Mondom ezt azért, mert Kelemen képviselőtársam az imént felvetette, hogy november óta felvetődött a képviselők tiszteletdíjának a kérdése, és az Oktatási Bizottság ülésén a képviselők megkérték a Pénzügyi Iroda vezetőjét, jegyző urat, hogy az 17 órás pénzügyi bizottsági ülésre próbáljanak meg kidolgozni egy táblázatot, hogy ki, mit kap. Nagyon érdekesnek tartom ezt a kérdéskört, hogy akkor a hivatal apparátusa nem tudta megmondani, hogy jelen álláspont szerint kik kapnak tiszteletdíjat, mert a 17 órakor kezdődő ülésre úgy jött be, hogy van 11 képviselő, 2 alpolgármester és leendő 8 külsős bizottsági tag. A 4 főről szó sem esett, sem az irodavezető asszony, sem a Pénzügyi Bizottság elnöke, tagjai nem hozták ezt szóba. Ez így folyik évek óta, így vannak költségvetések elfogadva, hogy történnek jogosulatlan kifizetések. Lehet, hogy ha az ember elmélyedne az iratok megvizsgálásában, akkor még talán újabb ügyek kerülnének elő. Az is meggyőződésem, hogy nem két egyszerű képviselőnek kellene ellátni ezt a feladatot, és rávilágítani ilyen jellegű problémákra. A képviselőtestület úgy épül fel, hogy ezért vannak szakbizottságok. Az a látszat is felmerülhet,

86 mintha mi ebből sportot űzünk. Tegnapi napon egy teljesen véletlen dolognak a műve volt, hogy éppen ezt felfedezni véltük. Én magam is megdöbbentem, hogy ennyi vizsgálat után, ami történt 2006. október 1. és napjaink közötti rendőrségi ügyek mögött hogyan lehetséges ez. Teljesen meg voltam győződve arról, hogy most már itt minden szabályos. Most pedig ilyen 2,5 éves ügyek kerülnek elő több millió forintokkal, és a következő napirendi pontnál azon kezdünk el vitatkozni, hogy az erőműnél hogyan tudnánk parkolót építeni. Ez a 3 millió forint pontosan elégséges lenne mintegy 8 db parkoló felépítésére. Én a magam módján, bár ennek sem részese, sem elkövetője nem voltam, nagyon szégyellem magam Lőrinci város lakossága előtt, és azt gondolom, hogy haladéktalanul intézkednie kell jegyző úrnak a fegyelmi felelősségre vonások tekintetében, és megkérem a tisztelt polgármester urat, hogy minden jogi eszközt vegyen ahhoz igénybe, hogy ezek a jogtalanul kifizetett pénzek akár peres eljárással is, de visszakerüljenek Lőrinci város költségvetésébe. Princz Ádám – a szokásjoghoz hozzátettem, hogy nem mintha jó lenne ez, vagy legalizálná a kérdést. A szokásjogot úgy értettem, hogy egyszer elkezdték kifizetni 2006. októberétől a tiszteletdíjakat, és utána senki nem foglalkozott azzal, hogy ennek mi a jogalapja. Nyilván a jegyzői papírral sem takarózni akarunk, hogy akkor született egy ilyen állásfoglalás vagy feljegyzés, pontosan az előbb mondtam el, hogy ezzel a kérdés nem lett rendbe téve. Testületi ülésen többször is szóba került a szerkesztőbizottság tiszteletdíja is, már a decemberi, januári testületi ülésen is, amikor az SZMSZ-t tárgyalta a testület, és akkor is arról volt szó, hogy a képviselőtestület a tiszteletdíjakat úgy határozza meg, hogy azon a keretösszegen belül maradjanak, ami keretösszeg 2008-ban volt, és ennek megfelelően módosítsák a tiszteletdíjakat. Többször szóba került, hogy a szerkesztőbizottsággal mi legyen és azzal számolva oldjuk meg ezt a kérdést. Illetve, hogy miért nem a rendeletet néztük? Akkor is a rendeletből kellett volna kiindulnunk, mi a tényleges kifizetésekből indultunk ki. Tehát amikor arra a bizonyos 17 órai ülésre a Pénzügyi Iroda elkészítette azt a táblázatot, amelyből kiszámoltuk azt, hogy plusz 8 fő külsős bizottsági taggal hogyan lehet úgymond a korábbi keretösszegen belül maradni, akkor a Pénzügyi Iroda nem a rendeletet vette elő és nézte meg, hogy mi vonatkozik szabályként a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjára, hanem megnézte a tényleges kifizetéseket, illetve hozzánéztük a hatályos jogszabályt a polgármesterek, illetve a képviselők tiszteletdíjáról. Kis Lajosné – reagál a felvetésekre: mint pénzügyben közel 38 éve dolgozó ember, soha ilyet meg nem csinálnék, ezért feltételezem az akkori jegyzőről, illetve az akkori irodavezetőkről és a hivatalban dolgozókról, hogy ők sem szándékosan követték ezt el. Értetlenül állok az előtt egy kicsit, hogy most elkezdünk olyanról tárgyalni, ami nem lett kiderítve tulajdonképpen, hogy hogyan is történt. Azt gondolom, hogy először utána kellett volna járni, és nem a nyilvánosság elé hozni, nem azért, mert most ezt el kell titkolni, hanem azért, mert mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Még egyszer mondom, nem feltételezem fel a közel 40 év közigazgatási szolgálatban álló dolgozóról azt, hogy szándékosan adott volna olyan utasítást, hogy fizetni kell akkor is, ha nincs róla határozat. Ügyrendi javaslatom, hogy a képviselő-testület ezt a szerkesztőbizottsággal kapcsolatos ügyet zárja le, és fejezze be mindaddig, amíg ennek az ügynek utána nincs járva.

87

Víg Zoltán – az ügyrendi javaslatot nem lehet szavazásra bocsátani, mert a szerkesztőbizottsággal kapcsolatos ügyben nincs külön napirend. Pálinkás Péter – nem kívánok vitatkozni, úgy érzem, ezek tények. 2006-ban a testület úgy döntött, hogy nem lesznek külsős bizottsági tagok, ezzel költségcsökkentést akart elérni, kevesebb lett az önkormányzati képviselők összes költsége. Most pedig ugyanebből a költségvetésből visszahozzuk a külsős képviselőket. Itt történt egy jogi sérelem, amiről most kiderült, hogy mekkora anyagi következménye volt, illetve törvényileg ez nem volt leszabályozva. Tehát én itt rosszindulatot, tudatosságot nem feltételezek fel senkiről sem. Én úgy gondolom, hogy jóhiszeműen járt el mind a testület, mind a hivatal, ezt a jogi hibát helyre kell hozni. Én nem kívánok felelősöket megnevezni, hiszen ebben, ha valaki felelős, akkor mindenki, és tovább kell működni. Tudomásul tudom venni, hogy hibát követtünk el, de itt senki nem tudatosan tette ezt. Víg Zoltán – egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nekem, mint polgármesternek nagyon nehéz indulatmentesen levezetni egy ilyen ülést, mert mint Jánosi úr is elmondta, a polgármester kőkeményen érintve van a dologban, de azért mindenki figyelmébe szeretném ajánlani azt, hogy mi a polgármesteri egyetértési jog. A polgármesternek az egyetértési joga minden olyan jegyzői intézkedésben, ami érinti a hivatal azon dolgait, és nem hatósági, hanem önkormányzati ügy, rá kell tenni a szignóját az egyetértési jog gyakorlása tekintetében. A 2006-ban jegyző asszony által megírt papíron nem volt rajta a polgármester egyetértési jog gyakorlására vonatkozó szignója. Nem védekezni szeretnék, szeretném lezárni a dolognak ezt a részét. Egy külön rendkívüli ülés keretében ebben a tekintetben összejöhetünk, amikor a vizsgálatok megtörténtek. Azt kértem a jegyző úrtól, ha van felelőse az ügynek, tessék elővenni. Nincs olyan, hogy nincs felelőse valaminek. Mindig azt kértem a hivataltól, bármi is kerül a polgármester elé aláírásra, a szakma nézze át, és csak úgy tegye a papírt a polgármester elé aláírásra, ha szakmailag, pénzügyileg vagy bármilyen szempontból azok rendben vannak. Az utalványozási jog, tehát a felelősség is az enyém, de előtte vannak minden egyes papíron szignók. Sárosi Károly – Jánosi úr javaslatában szerepelt egy olyan kérés, hogy zárt ülés keretében vizsgálja majdan az általa javasolt bizottság az ügyet. Ügyrendi kérdésként vetem fel jegyző úrnak, hogy most mégis nyílt ülésen megyünk bele ezekbe a dolgokba. Javaslom, hogy ezt az ügyet ilyen módon vegyük le, mert Jánosi úr is azt kérte, hogy a vizsgáló bizottság majd zárt ülés keretében vizsgálja ki az ügyet. Ez egy ellentmondás szerintem. Princz Ádám – reagál: az, hogy a képviselő-testület vagy egy ad hoc bizottság ezt az ügyet megvizsgálja és próbál felelősségeket megállapítani, vagy felelősöket keresni, jóllehet igazából a hivatalon belüli felelősség keresése nem bizottsági és nem testületi hatáskör, hanem jegyzői, hivatalvezetői hatáskör. A jegyzőt, mint hivatalvezetőt persze meg lehet találni ebben az ügyben, én a magam részéről ezt vállalom is erre a pár hónapra, amióta én itt vagyok, hogy nyilván én sem vettem ezt észre, csak most. Visszatérve a zárt ülésre és az ügyrendi kérdésre, én úgy gondolom, hogy jelenleg a testület nem erről a vizsgálatról és nem felelősökről próbál elsősorban beszélni, hanem általánosságokban történnek itt megállapítások, az viszont kétségtelen, hogy a napirendhez talán szorosan azért nem kapcsolódik. Az,

88 hogy megállapítsunk ebben egy felelősséget, egy külön napirend vagy másik ülés kérdése. Jánosi László – én azt gondolom, hogy szorosan a napirendhez tartozik, hiszen az 5. § (1) bekezdésének egy pontja az újság szerkesztőbizottságának az illetményéről szól. Pálinkás Péter képviselő úr felvetésére: nem kell a felelősséget szétteríteni, ebből már éppen elég volt. Én azt gondolom, hogy a felelősséget nagyon szépen meg lehet majd állapítani, hogy ki vagy kik hibáztak, vagy éppen a képviselő-testület felelősségét. Polgármester úr mondandójára is szeretnék reagálni. Nem akarom azzal a vulgáris közmondással illetni a dolgokat, hogy mit vernek, és mivel. Valóban a polgármestert hozzuk most egy nagyon kellemetlen helyzetbe, mert a Btk. 225. §a szerint az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 320. § (1) bekezdése szerint akit olyan idegen vagyon kezelésével, vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése, vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével, vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el és két évig tartó szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Tehát nincs olyan, hogy bocsánat, véletlenül követtem el. Ha valakinek van egy munkaköre, munkaköri leírása, teljesen mindegy, hogy az ki, s Önnek képviselőtársam nagyon kell tudni ezt, mint ahogy egy vállalkozásban is. Nem mehetek oda az adóhivatalhoz, és azt mondom, ne haragudjon, elnéztem, véletlen volt. Ezt azért mondom, mert ebben a városban nagyon sok kétes dolog került elő a korábbi évekből, és soha nem találtunk felelőst. Az egy más kérdés, hogy ez most szándékos, hanyag vagy gondatlan volt, persze ennek a megfelelő súlyú fegyelmi szankciói is megvannak, hiszen nem mindjárt elbocsátani kell az illetőt, lehet megrovásban részesíteni, felelhet a fizetésével is a Ktv. alapján, de a felelőst meg kell találni, mert felelős nélkül ma már nem mehetünk el. Annyi minden dolog történt ebben a városban, hogy ha mindig elmegyünk a felelősség kérdése mellett, egy idő után az átlagember is azt fogja mondani, bocsánat, véletlenül nem fizettem be az adómat, miért is tetszenek letiltani? Ez a mi felelősségünk képviselőknek. Víg Zoltán – reagál: mint jegyző úr is elmondta, azokban a dolgokban, ami a köztisztviselői szférához, a hivatal vezetőjéhez tartozik, addig, amíg a dolog nincs kivizsgálva és nincsenek a tényfeltárások meg, nem hívhatok össze rendkívüli testületi ülést. Írásban utasítottam jegyző urat, hogy vizsgálja ki ennek a dolognak minden ódiumát. Ez még nem fejeződött be. Ha befejeződik, én biztos vagyok benne, hogy össze fogom hívni a rendkívüli testületi ülést, mert ahogy Jánosi úr is elmondta, a bumeráng végén a polgármester van, és őt ütik mindenért. Somogyi Mária – úgy értesültem, hogy Lőrincinek is lesz kistérségi szinten egy független belső ellenőre. Szeretném javasolni, hogy a belső ellenőr kezdje a hivatallal az ellenőrzést. Víg Zoltán – a hivatal vezetése is ezt kezdeményezte azzal, hogy minden intézmény teljes egészében kerüljön átvilágításra. A belső ellenőrzésről szóló jelentések a képviselő-testület elé fognak kerülni.

89 Pálinkás Péter – támogatom Somogyi Mária képviselő asszony javaslatát, már a 2008. december 18-i ülésen én is erre tettem javaslatot. Víg Zoltán – megjegyzése: a 2002-es megválasztásokat követően Peterke alpolgármester úrral beszéltünk arról, hogy egy teljes átvizsgálást kellett volna kérni az akkori helyzetről. Nem tettük meg, mert az akkori jegyző azt monda, hogy minden rendben van. Ma előrébb tartanánk, ha ezt az átvizsgálást kértük volna. Jánosi László – ezzel maradéktalanul egyetértek. Felhívom a figyelmet arra, hogy azért belső ellenőrzés, ha a szó nem is legszorosabb értelmében, de működik, van egy Pénzügyi Bizottságunk, könyvvizsgálónk, nekik észre kellett volna venni az ilyen jellegű dolgokat, és a harmadik szűrő pedig az önkormányzat képviselő-testülete. Kelemen Attila – ügyrendi javaslata: a képviselő-testület vegye le ezt a napirendi pontot az ülés napirendjéről. A költségvetésben ezek a számok már szerepelnek. Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy a tiszteletdíj nulla forint legyen, akkor lehet fejlesztésre fordítani. Víg Zoltán – észrevétele: ha a költségvetésben ezeket a számokat bent hagyjuk, nem tudjuk fejlesztésre fordítani mindaddig, amíg a képviselő-testület a költségvetést nem módosítja. Princz Ádám – kiegészítése: ezért is került a költségvetés elé a tiszteletdíjakról szóló rendelet. Ez a rendelet egy határozat alapján lett előkészítve. A határozat arról szólt, hogy a hivatal azoknak a számoknak megfelelően készítse elő a rendeletet, tehát a testület most fog arról dönteni, hogy mennyi legyen a tiszteletdíj összege, ennyi, több, vagy kevesebb legyen. Ha most a nulla forintos javaslatot elfogadja a testület, akkor nyilván a 21 MFt tárgytalan, és akkor a költségvetést módosítani kell. Kelemen Attila – visszavonja ügyrendi javaslatát. Rab Gyula – KÉSZ elnöke - véleménye: bármelyik képviselő lemondhat a tiszteletdíjáról írásban polgármester úrnál, ennek az egyik módja, hogy leadózik belőle, és annak adja, akinek akarja, a másik módja az, hogy lemond róla, és a képviselő-testület dönt róla, hogy hová kerül átcsoportosításra. Jómagam az utóbbit választottam. Víg Zoltán – a napirendi ponthoz több hozzászólás nem lévén, szavazást rendel el. Elsőként szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, mely szerint 0 Ft legyen a tiszteletdíj. A képviselő-testület 3 igen, 11 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a második módosító javaslatot, mely szerint a költségátalány a polgármester tekintetében 10 %, alpolgármester tekintetében 5 % legyen. A képviselő-testület 3 igen, 10 nem, 1 tartózkodás szavazattal a módosító javaslatot elvetette.

90 Víg Zoltán – szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti és a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottság által javasolt rendelet-tervezetet. A képviselő-testület 11 igen, 3 nem szavazattal jóváhagyta a rendelet-tervezetet és a következő rendeletet alkotja:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 23.) önkormányzati RENDELETE Az alpolgármesterek, a települési képviselők, bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapításáról Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében és az 1994. évi LXIV. törvény (Ptv.) 4. § (2) bekezdés b) pontja és 14. § (1) bekezdése alapján az alpolgármester, a települési képviselők, bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapításáról jelen rendeletet alkotja: I. 1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Lőrinci város alpolgármestereire, települési képviselőire, a képviselő-testület SZMSZ-ben meghatározott bizottságok elnökeire, képviselő és nem képviselő tagjaira és a Lőrinci Város Önkormányzata által létrehozott egyéb bizottságok önkormányzati határozatban megválasztott tagjaira. II. 2.§ (1) Az alpolgármester havi tiszteletdíja – Ptv. 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján – 177.600 Ft. (2) Az alpolgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat. 3.§ (1) A települési képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj):

50.300 Ft

(2) Ha a képviselő a) bizottság elnöke, tiszteletdíját az alapdíj 65%-ával kell növelni, amelynek összege: 32.700 Ft, így a havi teljes összege: 83.000 Ft b) bizottságnak tagja, a tiszteletdíját az alapdíj 45%-ával kell növelni, amelynek összege: 22.600 Ft, így a havi teljes összeg: 72.900 Ft

91 (3) A települési képviselő az alapdíjon felül – függetlenül, hogy hány bizottságnak elnöke, tagja – csak egy tisztségnek jogán vehet fel – a részére legkedvezőbb – további tiszteletdíjat. 4.§ (1) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%ának megfelelő havi tiszteletdíjban részesül, amelynek összege: 22.700 Ft. 5. § (1) A helyi újság szerkesztő bizottságának vezetője, tagja – ha nem képviselő – havi tiszteletdíjban részesül, melynek összege: 22.700 Ft. III. 6.§ (1) Az Ötv. 20. § (1) bekezdése alapján a kiesett munkabér megtérítésre vonatkozó igényt, a munkáltató igazolásának melléklésével a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájához benyújtani. (2) Az Iroda – a polgármester igazolása után – 5 napon belül intézkedik a térítési díj kifizetésére. 7. § (1) A Ptv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladat elvégzését a polgármester (alpolgármester), az általa megbízott bizottsági elnök rendeli el és az elrendelő igazolja annak elvégzését és a felmerült költségek indokoltságát. (2) Költségtérítések különösen a) utazási költségtérítés (menetjeggyel, gépjármű úti elszámolással kell igazolni), b) napidíj – az elrendelő igazolásával – a köztisztviselői törvény alapján, c) étkezési, szállás, egyéb költség (számlával kell igazolni). (3) A költségek megtérítését azok felmerülését követő hó 10. napjáig lehet igényelni. 8. § (1) A képviselő-testület a polgármester és az alpolgármester részére Ptv. 18.§ (2) bekezdése alapján költségátalányt állapít meg: a) a polgármester részére illetménye 25%-ának megfelelő összegben b) az alpolgármesterek részére, tiszteletdíja 15%-ának megfelelő összegben. (2) A képviselő-testület a polgármester munkájának elismerésére évente maximum 6 havi illetményének megfelelő jutalmat állapíthat meg a következő feltételek teljesítésének értékelésével: a) szabályszerű, biztonságos, ésszerű önkormányzati gazdálkodás b) közszolgáltatások ellátásához szükséges feltételek biztosítása

92 c) az önkormányzati tulajdonnal való eredményes gazdálkodás a gazdasági programban meghatározott önkormányzati célok megvalósítása érdekében, d) az önkormányzat éves költségvetésének időarányos teljesítése, e) a polgármesteri tisztséggel járó feladatok hatékony ellátása (pl.: lakossági kapcsolattartás, hatósági munka, településfejlesztés). IV. 9. § (1) A kötelezettségét megszegő képviselő megállapított tiszteletdíjának csökkentéséről az SZMSZ 48. § (2) bekezdése rendelkezik. 10. § (1) A tiszteletdíjak kifizetésére havonta, utólag, a következő hó 10. napjáig kerül sor. (2) A tiszteletdíjak, a költségtérítések és egyéb juttatások számfejtésével, kifizetésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája látja el. 11. § Jelen rendelet 2009. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a 29/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 1/2005. (II. 10.), 1/2006. (II. 9.) és a 19/2006. (X. 12.) hatályát veszti. Víg Zoltán sk. polgármester

Princz Ádám sk. jegyző

Kihirdetési záradék: 2009. 02. 23. ……………………………… kihirdetés napja

………………………………… aláírás

III. NAPIREND Lőrinci Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – köszönti Tóth Györgyné könyvvizsgálót. Molnárné Kis Tímea – az 5. számú mellékletben egy számítási hibára hívja fel a figyelmet, melyet a képviselő-testület tagjai kijavítottak.

93 Tóth Györgyné – könyvvizsgáló – ismerteti a könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott véleményét, melyet a következőkkel egészít ki: figyelemmel a 2008. évi ÁSZ vizsgálatra, kiemelt jelentőséget tulajdonítottam annak minden megállapítására, hogy az abban foglaltakat ebben a költségvetési tervezetben figyelembe vették-e? Igen, ami szerkezetbeli átalakításokat a rendelet-tervezetben az ÁSZ előirányzott, azokat figyelembe vették, ettől függetlenül, ami a költségvetési rendelet-tervezetben figyelembe vettek, a szabályzatokat módosították. A tervezésnél hiányosságokat mutatott ki az ÁSZ, azt igyekeztek figyelembe venni. Ezek a dolgok, amik ott hiányosságként merültek fel, itt most rendezésre kerültek. Ami nem szokásos, hogy figyelemfelhívó záradékot adjak, az az Önök előtt is ismert válság miatt van, hogy ez a költségvetés nagy valószínűséggel nagyon megváltozhat, amikor a féléves adóváltozások, költségvetési változások kijönnek, és valószínűleg egy módosítást kell Önöknek is hozni. A novemberi koncepció alkalmával 23 MFt-os hiányt terveztek, most ebben a költségvetésben 49 MFt-os hiány van. A korábbi években mindig működési hiányt terveztek, amik aztán szerencsére nem valósultak meg, és működési hiány nem keletkezett. Az előzőekhez képest az egy pozitívum, hogy nem működési hiányt terveztek, hanem felhalmozási hiányt a tervezett beruházásokhoz kapcsolódóan. Az ÁSZ mindig azokat az önkormányzatokat bírálja sokkal jobban, ahol működési hitel van, Lőrinciben ez nem volt. Amire felhívnám a figyelmüket: az egyik a belső ellenőrzési terv, ami mindenki előtt ismert, hogy mi szerepel benne. Annak az első pontjában szerepel a februári tervezett ellenőrzés, éppen a költségvetés. Én azt javaslom, hogy ezt a belső ellenőrzési tervből ki kellene venni, és kicserélni pontosan ezzel a témával kapcsolatos ellenőrzésekre, ami az előző napirendi pontban volt, a szabályozottság és kötelezettségvállalások ellenőrzése, mert ez sokkal fontosabb lenne. Mondom ezt azért is, mert a mai napon a költségvetés elfogadásán túl lesznek, vagy módosítják, vagy valamilyen megoldás születik, és sokkal fontosabb lenne, hogy esetleges további hiányosságok, ami a szabályzottságban előfordulhat, rendezve legyenek. A másik különösen nagy jelentőségű dolog, amire felhívnám a figyelmüket, az a Víziközmű Társulással kapcsolatos. Az anyagban azt látják, hogy a hosszú távú kötelezettségeket kimunkálták, láthatják a kötelezettségeket, még azt is kértem, hogy milyen hatása van ennek a rendkívül magas svájci frank árfolyamnak a kötvénnyel kapcsolatos árfolyam veszteségére, egy 70 milliós összegről szól a dolog. Viszont amire figyelniük kellene, ami még rosszabbá teheti esetlegesen a helyzetet, és ami az önkormányzaton kívül áll, az az, amit egyébként az ÁSZ is észrevételezett ebben a jelentésben, hogy kéri, hogy a Víziközmű Társulással kapcsolatos elszámolást tegyék meg. Ezzel kapcsolatos a következő javaslatom. Az Önök mérlegében szerepel 1,5 MrdFt víziközmű vagyon eszközoldalon a tőkeváltozással szemben, nem szerepel viszont az ezzel kapcsolatos kötelezettség egyáltalán. Amikor a kötvénytéma felmerült tavaly júniusban, akkor azt kimunkáltam, hogy az akkor 724 MFt volt, amit 2011-re, mikor törleszteni kell kezdeni, csökkenti a Fundamenta lakásalapba, meg a lakosság részéről történő befizetés. Azt szeretném, hogy ha a 2008-as évet lezárja a Víziközmű, lenne már velük egy elszámolás, hogy látni lehetne, hogy végül is 2011-ben emiatt mi fogja terhelni az önkormányzatot. Az már ismert, hogy a mindenkor jelen értékre számított nem teljesülő kötelezettség miatt ki kellett bocsátaniuk a 200 milliós kötvényt. De sajnos a mostani gazdasági

94 helyzetet és a várhatót figyelembe véve, nem kizárt, hogy még rosszabb lehet. Ezért kellene egy előzetes kimunkálás arra vonatkozóan, hogy mire számíthatnak. A kilépés - amit Veresné javasolt az ÁSZ részéről, hogy zárják le a Víziközmű Társulást - nem olyan egyszerű. Nekem most van egy számviteli állásfoglalásom, mely szerint csak akkor lehet ebből kilépni, ha teljesen befejeződött a beruházás mindenki részéről. A később csatlakozó községek részéről ez még nyilvánvalóan nem fejeződött be. Tehát távlatokban még ezek is módosíthatják a költségvetést azon kívül, amit az előbb mondtam, hogy adó és költségvetési változásoknak beláthatatlan hatásai lehetnek a költségvetésre. És emiatt szeretném, ha félévkor visszatérnének, és rövid határidőn belül a Víziközmű témában legalábbis egy előzetes tájékozódás lenne, hogy hogyan állnak a dolgok. Amire szintén felhívnám a figyelmüket, tavaly júniusban adtak tájékoztatást a hátralékokról, akkor a térségi Víziközmű Társulás kimutatta, hogy a Lőrincinek a hátralékos nemfizetésre az összes akkori 67 MFt-ból 20 MFt. Sajnos ez nagy valószínűséggel még nagyobb, aminek a fedezetével Önöknek majd számolni kell. Sárosi Károly – véleménye: jobb lett volna, ha ez a szóbeli kiegészítés írásban már a szakbizottság ülésén is rendelkezésre állt volna. Akkor még jobban körbe tudtuk volna járni bizottsági ülésen is a költségvetést. A könyvvizsgáló egy pontban érintette a költségvetési koncepcióval való kapcsolatát a hitel vonatkozásában, de én úgy gondolom, hogy jóval több és széleskörű feladatokat fogalmaztunk meg a koncepció kapcsán, azokat teljes körűen vizsgálta-e a könyvvizsgáló, hogy milyen összhangban vannak. Ugyanez a kérdésem a gazdasági programunk 2009-re vonatkozó fejezeteire is vonatkozik, vizsgálta-e a kettő összhangját? Ugyan a szóbeli kiegészítésből vélhetően teljes körű vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, hogy a tervezett előirányzatok megalapozott számításokon alapulnake, de akár intézményekre, hivatalra kitérően ilyen teljes körű vizsgálat történt-e? Tóth Györgyné – válasza: a 2009. évi költségvetési egyensúlyt én nem látom veszélyeztetettnek. A probléma a további években az lehet, amikor a kötvény és hitellejáratok jelentkeznek, hozzá figyelembe véve azokat a bizonytalanságokat, amiket elmondtam. Végül is nem elsősorban a intézményeknél, mert ott látom, hogy igyekeznek spórolni, gazdaságosabban gazdálkodni, hanem ami a költségvetési egyensúlyban problémát okozhat, az pontosan a kötvény és a Víziközművel kapcsolatos részletek 2011-es évben kezdődő lejárataival lehet kapcsolatos. Arra viszont egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert nagyon sok a bizonytalansági tényező egyelőre a bevételekről. Amiről nem beszéltem, az az ÁSZ jelentésben is szerepelt, hogy a tervezésnél alultervezettnek nyilvánította az ÁSZ többek között az iparűzési adót és általában a helyi adókat, most pedig az a véleményem róla, hogy ugyan kivettek belőle kb. 45 millió forintot arra, hogy egy legnagyobb adóerő-képességű ügyféllel probléma lesz, nekem az a meglátásom, amennyiben én a vállalkozási környezetet ismerem, hogy ez sajnos még rosszabb lehet iparűzési adó vonatkozásában. Tehát én most nem az

95 alultervezéstől, hanem inkább a felültervezéstől félek, mert ha a válság továbbgyűrűzik, még kevesebbet fognak nagy valószínűséggel fizetni. A másik, amire az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy pl. vagyoneladások voltak az akkori időszakban, s nem voltak betervezve. Az anyagban szerepel 6-7 ingatlan tervezett eladása, és mivel ezek nincsenek még felértékelve, nincsenek betervezve bevételként, ezek még a bevételt növelhetik. Viszont arra már felhívtam a figyelmet, hogy ez abban az esetben vagyonfelélés, ha ezeket a bevételeket, ami ebből származik, működési célra használják, nem pedig fejlesztési célra. Somogyi Mária – véleménye: ilyen részletes, átfogó, mindenre kiterjedő költségvetés mostanában nem volt előttünk. Sőt, likviditási tervvel is találkoztunk, ami a laikus számára is átlátható, illetve a tervezés is sokkal könnyebb. Ezért én szeretném megköszönni a Pénzügyi Iroda munkáját. Kis Lajosné – megköszönöm a könyvvizsgáló szavait. Akik pénzügyben benne vannak, azok mindannyian tudják, hogy bizony előre nem látható gondok még változtathatják a költségvetésünket, de tervezni kell és el is kell fogadni. Javaslom a rendelet-tervezet 6. § (3) bekezdésének kiegészítését a „képviselő-testület jóváhagyásával”, mely szerint: a 6. § (3) bekezdése a következőképpen szólna: „Az előző évi pénzmaradvány a felügyeleti szerv felülvizsgálatát követően az előirányzatmódosítás a képviselő-testület jóváhagyása után használható fel.” A Pénzügyi Bizottság állásfoglalása az volt, hogy próbáljuk egy nagy feladatra összpontosítani a rendelkezésünkre álló pénzösszeget, és egy nagyobb feladatra ami most ténylegesen szükséges Lőrinciben - megoldást találni, illetve helyrehozni. Látom az előterjesztésben, hogy a pénzek át lettek csoportosítva, ahogy javasolta a bizottság. Kiegészítésként azonban javasolnám, hogy a költségvetési rendeletünkbe előirányzat nélküli feladatként az erőműi parkoló kerüljön bele. Tehát ha a 2009. év során bevételeink lesznek, mint most a könyvvizsgáló is mondta, hogy telkek eladásából, és ezt ne működésre fordítsuk, hanem felhalmozásra, akkor az erőműi parkoló, majd a görkorcsolya pálya kerüljön megépítésre, hiszen erről is már régebben volt szó. Szükséges lenne a Polgármesteri Hivatal előtti parkoló építésének befejezése, mert ez nagyon csúnya a városközpontban. Tehát ezeket most előirányzat nélküli rangsorba javaslom a költségvetésbe betenni. Amennyiben az év folyamán úgy jön pénzünk, akkor ezeket a feladatokat a Rákóczi út felújítása mellett eszközöljük. A Kulturális Intézménynél 120 ezer forintot láttam saját bevételként betervezve. Én ezt megemelném a televízió reklámbevételére gondolva egy 500 eFt-tal. És akkor kiadását csökkenteném 500 eFt-tal, és azt az 500 eFt-ot pedig javasolnám szétosztani az idősek klubjának, a sportklubnak, a polgárőröknek. A költségvetést a kiegészítésekkel elfogadásra javaslom. Kelemen Attila – egyetértek az előttem szólóval annál is inkább, mert az előterjesztésből az erőműi parkoló az Oktatási és Pénzügyi Bizottság javaslatára kikerült. Úgy érzem, ennek a képviselő-testületnek elsőrendű feladata, hogy két év folyamatos tervezgetés után megoldjuk ezeket a kérdéseket, és az erőműi lakótelep is valamilyen formában elindulhasson a fejlődés irányába. Csatlakozva az előttem szólóhoz, javasolnám, hogy a képviselő-testület fontolja meg a Jegenyefasor garázsokig való leaszfaltozását, ami kb. 100 méter, költségarányosan 1-1,5 millió forint, hiszen ott ismereteim szerint 10-15 család lakik, és egy földúton lehet

96 megközelíteni a garázsokat. Ez nem igazán nagy módosító tétel, kérem, hogy ez épüljön bele a költségvetési javaslatba. Víg Zoltán – kéri a képviselő-testület tagjait, hogy a módosító javaslataikat a forrás megjelölésével, számszerűen tegyék meg. Jánosi László - teljesen igaza van polgármester úrnak, meg kellene jelölni a forrásoldalt. Azonban mint polgármester úr és a testület tagjai is tudják, 2008 novemberében Kelemen képviselőtársammal 4 vagy 5 beadvánnyal fordultunk a Pénzügyi, illetve Oktatási Bizottsághoz, éppen készülve tavaly novembertől a költségvetésre, hogy vitassunk meg bizonyos dolgokat, vizsgáljunk felül bizonyos szerződéseket, próbáljuk megkeresni azokat a pénzeszközöket, amelyek a költségvetés során alkalmasak lehetnek arra, hogy egyéb javaslatokat forrásoldalként meg tudjunk nevezni. Nagyon sajnálom, hogy ezekre a bizottsági ülésekre mind a mai napig nem kerül sor. Így a javaslatokhoz nagyon nehéz odarakni a forrásoldalt, úgyhogy már most elnézést kérek azért, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásait fogom megjelölni. Megjelöltem volna másik forrásoldalt is, ha a törvényi kereteket betartva a bizottságok összehívják a bizottsági ülést, ha megvitatjuk azokat a képviselői javaslatokat, amelyekből ki lehetett volna szűrni, hogy hol, milyen pénzeszközök válnának szabaddá, vagy milyen lehetőségeink vannak. Kis Lajosné képviselőtársammal egyetértek, nagyon jók a felvetések. Egy kicsit kritikaként értékelem a költségvetés tervezetekor, hogy pl. a múlt év során nagyon sokat beszéltünk a városi televízió reklámbevételeinek a növekedéséről, és itt még mindig a tavalyi 120 ezer forint van, maradéktalanul egyetértek azzal, hogy ezt drasztikusan meg kell emelni. Nagyon remélem, hogy sor kerül arra a pénzügyi bizottsági ülésre is, ahol majd ezt a kérdéskört tárgyaljuk, hiszen ez is egy restancia a bizottság részéről. Egyetértek a könyvvizsgáló asszonnyal, én magam is látom ezekből a számadatokból, hogy bizony-bizony a tavalyi évhez képest a vállalkozások által befizetett iparűzési adó drasztikusan csökken. A Dió rádióban volt egy-két nyilatkozat az iparűzési adó esetleges csökkentésének lehetőségéről, polgármester urat és engem is megkerestek azzal, hogy ugye tudjuk, hogy Hatvan város csökkenti a iparűzési adó mértékét. Jelen álláspont szerint ez nálunk nem lehetséges, hiszen mi nem ugyanabban a körben mozgunk, mint Hatvan városa, és így is éppen eléggé lecsökkent. Abban is maradéktalanul egyetértek a könyvvizsgáló asszonnyal - és ezt már gazdálkodó szervezetként én magam is jeleztem polgármester úrnak, alpolgármester uraknak, valamint a vállalkozói egyesületben is történt egy ilyen jellegű eszmecsere, ahol a jegyző úr is jelen volt -, hogy bizony, nagy valószínűséggel a Lőrinciben működő vállalkozásoknak még ennél is kevesebb lesz az iparűzési adó befizetésük. Nem véletlenül próbálom meg azt sulykolni a tisztelt képviselő-testület felé, hogy záros határidőn belül meg kellene alkotni a vállalkozókkal kapcsolatos rövid- és középtávú stratégiát, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy más irányú tárgyalások, segítségnyújtások is a vállalkozói társadalom felé elérhetőbbek legyenek. Tehát kétségtelen tény, hogy rizikófaktor az iparűzési adóbevétel. A kötvénykibocsátással kapcsolatban találtam még egy elírást, ugyanis tudomásom szerint ez a kötvénykibocsátás 145,06 Ft-on és nem 146,06 Ft-on történt. Ennek

97 azért van jelentősége, mert tekintettel arra, hogy 1.378.739 svájci frankról van szó, ez pontosan ugyanennyit jelent forintban is. Tegnap a Pénzügyi Irodán Kelemen Attila képviselő úrral tájékozódtunk, és irodavezető asszonytól mutatott is nekem egy papírt. Én többször felhívtam telefonon polgármester urat, amióta az árfolyamok ilyen jellegű ingadozása van, hiszen ez már tavaly októberben érezhető volt. Akinek van saját hitele is, az tudja, hogy ez nem kétforintos játék. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a hivatal vezetése messze menőkig konzultál a bankkal, hogy milyen lehetőségek vannak, azonban nagyon szomorúnak tartom, hogy november óta, mióta a válság hatásai érezhetővé váltak, a Pénzügyi Bizottság egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Egyetlen egy papírt láttam a hivatalban, hogy mi van akkor, hogy ha decemberben átkonvertálják forintra ezt a kötelezettséget. Nem láttam arra vonatkozó koncepciót, holott én javasoltam már akkor, itt azért a könyvvizsgáló asszonnyal egyet kell érteni, hogy ez egy óriási rizikófaktor, és nem látjuk valójában a végét. Nem láttam olyan számítást, hogy a 2008. júliusában felvett kötvénynek van egy kamata, ez a kamatfizetés összegszerűen jelen árfolyam szerint mennyivel terheli meg Lőrinci város költségvetését. A kötelezettségek táblázatban hozzávetőleges dolgok vannak, itt millió forintokban kell beszélnünk. Amennyiben a svájci frank, illetve az euró forint, valamint svájci frank forint árfolyama úgy ingadozik, hogy az egymással való keresztárfolyamok számunka pozitívak lehetnek - ilyen esemény történt 2008. decemberében, és ajánlatot kérünk az átkonvertálásra euróban - akkor azt gondolom, hogy több százezer svájci franknak megfelelő összeget tudtunk volna megspórolni a keresztárfolyamokon. Arra kérem a városvezetést és a Pénzügyi Irodát, hogy ezt még inkább kövesse az elkövetkező időkben komolyabban, hogy a keresztárfolyamok mozgásánál komoly pénzt tudjunk megspórolni, és ha erre van lehetőség, akkor ezeket tegyük meg. Javaslom én is az előttem szólók javaslatait beépíteni a költségvetésbe. 2008. november hónapban az erőműi közmeghallgatáson polgármester úr elmondta, hogy amennyiben képviselő javasolja és a képviselő-testület elfogadja, akkor akár arra is van lehetőség, hogy plusz embert felvegyenek az erőműi lakótelepre annak érdekében, hogy a falevél kérdés megoldódjon. A költségvetés kapcsán szeretnék javaslatot tenni, hogy 3 fő közmunkással bővüljön ez a létszám, akik állandó jelleggel az erőműi lakótelepet tudnák karbantartani. Szeretném továbbá javasolni, hogy a Kossuth utca megmaradó része, a Hársfa utca, Összekötő utca legyenek leaszfaltozva. Forrásoldalként csak az imént említett forrásoldalt fogom tudni megnevezni. Az Összekötő utcában szeretném a négy éve napirenden lévő és többször jelzett problémát, a járda kérdését is megemlíteni. Csatlakozva az előttem szólókhoz, én magam is javaslom. Arra kérem a tisztelt városvezetést, hogy a javaslatokat a kötvénykibocsátás, illetve az árfolyamok kapcsán, ha lehetőség lesz, vizsgáljuk meg, és ezek is megjelenhetnek forrásoldalként. A kötelezettségeknél a magam részéről nem látom azt, hogy van nekünk kötelezettségünk egy befektetési kft. felé. Arra kérem polgármester urat, hogy egy legközelebbi ülésen ismertesse a képviselő-testületet ennek a szerződésnek a tartalmával, illetve hátterével.

98 Amikor is a hivatal apparátusa, irodavezető asszony, jegyző úr, polgármester úr találkozott az intézmények vezetőivel, és egyeztették a költségvetést, az anyagot, a jegyzőkönyveket átnézve arra a megállapításra jutottam, hogy az intézményeink teljes egészében jól karban vannak, ugyanis az intézmények részéről észrevétel nem született. Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy a költségvetést érintő kérdések tárgyalásánál egyetlen egy bizottsági elnök sem vett részt. Azt gondolom, hogy akkor, amikor ilyen jellegű gondok és problémák jelentkeznek, a tisztelt bizottsági elnököktől alapdolog elvárni azt, hogy ezeken az egyeztetéseken részt vegyenek, javaslataikkal segítsék a munkát. Kiss Lajosné – a bizottsági üléseken is kiderült, és most még inkább érzem, hogy igen gondterheltek vagyunk a jelen költségvetésünk kapcsán. Sok mindent nem látunk még, de egyet biztosan látunk. Ez a gazdasági válság nemcsak a testület költségvetését befolyásolja igen erősen, hanem a Lőrinciben élő családok, emberek életét is. Szeretném megjegyezni, hogy 5 millió forinttal kevesebb a jelen költségvetésünkben a szociális keret, mint az elmúlt években volt. A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy annyi a nem látható dolog még, hogy talán majd a féléves költségvetés tárgyalásánál lehet esetleg módosítani. A januári zárt ülésünkön sokkal több segélykérelemmel találkoztunk, mint bármikor eddig. Ezek a kérések megalapozottak voltak, a rendeletünknek eleget téve segítettünk a családokon, tehát nagy valószínűséggel állítom, hogy ez a keret nem lesz elég sem az átmeneti segélyekre, sem az egyébirányú segélyekre. Számolnunk kell azzal, hogy családok omlanak össze. Nem tudják a részleteket fizetni, a hitelt visszafizetni, ezek viszont be fognak gyűrűzni hozzánk bármilyen úton, mert végül is elkeseredett és nagyon rossz hangulatú családokkal találkozom. Egyelőre kilátástalan helyzeteket is látok, biztosan számolnunk kell szociális területen ezzel az üggyel. Jegyző úrtól szeretném megkérdezni, hogy hogyan látja a dolgot, a jelenlegi felállásában a hivatal létszámában azt látom, hogy azok a munkatársak, akikkel én együtt dolgozok szociális területen, nagyon nagy leterheltséggel bírnak és nagyonnagyon nehezen tudnak megküszködni a napi ügyfélforgalommal, illetve azzal, hogy segítsék aktívan és naprakészen a munkánkat. Pálinkás Péter – bizottsági ülésen az az álláspont alakult ki, hogy a Rákóczi utca felújításának a kifizetése két részletben történjen, az egyik része a 2009. évi, a másik a 2010. évi költségvetés terhére. Ennek tükrében kívánja a képviselő-testület kiírni a pályázatot, ez azért is lenne jó, mert valószínűleg a fennmaradó pénzekből 2009. évben lenne pénz azokra a fejlesztésekre, amelyeket Jánosi képviselő úr, Kelemen képviselő úr és Kisné képviselő asszony is elmondott. A források meghatározásáról az a véleményem, hogy ebből az összegből lehetne ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. A svájci frank és az euró átváltásából keletkező, illetve a forint gyengüléséből adódó negatív kihatása az önkormányzatra a kötvénykibocsátással kapcsolatosan annyit tudok mondani, hogy jelen tudomásom szerint az euróval való svájci frank vásárlást csak a bankoknak engedte meg a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. Az adósoknak egyetlen lehetőséget adott csak meg, annyit, hogy svájci frankról, vagy euróról akármikor forintra díjmentesen átválthatja, viszont euróért magánszemély, esetleg önkormányzat nem tud vásárolni svájci frankot. Tehát amiben történt a folyósítás, csak ugyanabban a pénznemben történhet meg a törlesztés, illetve átválthatja forintra bármely deviza árfolyam fizetését.

99 Jánosi és Kelemen képviselő úrnak vannak beadványaik, amelyek folyamatosan tárgyalás alatt vannak, a gázvásárlásra több ajánlatot kért jegyző úr, én is megkerestem az ajánlattevőket, több árajánlatot várunk, hogy a testület elé tudjuk hozni. A szerződéskötésekkel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy a testület, illetve én sem tudom azt vizsgálni, amiben úgymond én is érintett vagyok. Ezért mondtam tavaly is, hogy ezekre a feladatokra belső ellenőrt kell alkalmazni, hogy ő vizsgálja meg a szerződéseket, s ezek jogosultságát, hogyan történtek a kifizetések. Ebben szerintem akármilyen eredmény születne, sem a közvélemény, sem Önök nem tudják elfogadni. Úgy gondolom, hogy ezeket a vizsgálatokat mindenféleképpen egy külső független szervnek kell elvégeznie, hogy ez objektíven tájékoztatást nyerjen a közvélemény szempontjából is. Kis Lajosné – mindenképpen szükségszerű, hogy most a rendeletet módosítsuk a felvetett javaslatokkal, amennyiben a testület elfogadja, vagy elfogad belőle és rangsorolja, ugyanis április 15-ig közbeszerzési tervet kell készíteni az önkormányzatnak, és a közbeszerzési tervben jó, ha ezek már fel lesznek tüntetve, mert ha a Rákóczi utcai beruházásba belefogunk, akkor utána már az 1 MFt-os út, vagy bármilyen munka is közbeszerzési kötelezettség alá esik, tehát ha most a testület beleveszi és lesz rá fedezet, akkor 2009-ben meg tudjuk valósítani. A bizottsági ülésen én is szóvá tettem, hogy nem voltunk jelen a Pénzügyi Bizottságból az intézményvezetői költségvetési egyeztetésen. De ezt kompenzálva az ott lévő igazgatót és igazgató asszonyokat megkérdeztem, mi a véleményük, és elfogadják-e, egyetértenek-e, kijönnek-e ebből a keretből, mindhárman azt mondták, hogy igen. Még a bizottsági ülésen lehetett volna változtatni a költségvetésen, vagy beletenni olyat, ami elmaradt és szükségszerű. Nagy László – szeretném a költségvetés elkészítőit megdicsérni, mert átláthatóbb az anyag, mint amit kaptunk éveken keresztül. A bizottsági üléseken a Rákóczi utca felújítása élvezett elsőbbséget. Ez egy nagyon komoly megterhelés a költségvetésre, 100 millió forintot biztosan felemészt. Ha prioritás szempontjából felállítunk egy rangsort, azt én nagyon helyesnek találom, de azért tisztában kell azzal lenni mindenkinek, hogy ne felejtsük el a fő célunkat, a Rákóczi utcát, amire pedig még lesz lehetőségünk, azt próbáljuk megcsinálni. Szeretném javasolni a selypi iskola előtti kis szakasz felújítását, ami az Aradi és a Marx utcát köti össze, és ami lassan teljesen járhatatlan. Javaslom, hogy ezt még vegyük bele a költségvetésünkbe. A takaró hosszát mindenkinek ismerni kell, tehát ha kívánságaink vannak, az jó dolog, de jó, ha tudjuk, honnan szerezzük rá a pénzt. Peterke Zoltán – szeretném javasolni, hogy képezzünk egy olyan tartalék alapot, amihez hozzá tudunk úgy nyúlni, hogy adott pillanatban tudjunk segítséget nyújtani bizonyos helyzetekre. Konkrétan a Pitypang Egyesület jelezte, hogy a Rubi épületét és az alatta lévő pincét szeretné élhetőbbé tenni. Teljes egészében adják hozzá a munkaerőt, a szakmunkát, a kivitelezést, de a tárgyi feltételeket biztosítani kellene, a különböző építőanyagokat stb., ami pénzbe kerül, de nem elkerülhető. Úgy gondolom, hogy ezt a szándékot tisztelni, támogatni kell, mert a Pitypang olyan munkát végez Lőrinciben, amiről mindenki csak magaslatokban tud beszélni. Jánosi László – egyetértek azzal, hogy alapvető cél legyen a Rákóczi utca felújítása, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a meglévő dolgokat is

100 valamilyen szinten karban kell tartani, meg kell óvni. Gondolok itt az utak állapotára, az nem lehet kifogás, hogy 120-130 millió forintos prioritást állítunk be, a többivel pedig nem foglalkozunk. Útjaink, amelyek nem lettek még felújítva - sajnos, ebből van a több - járhatatlanok. Tavalyi évben a magam körzetében nem igazán láttam kátyúzást. Az irodavezető asszony tájékoztatása szerint kátyúzásra szinten semmi nincs beállítva. Én arra kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy legalább egy 4 millió forintos összeget kátyúzásra beállítani szíveskedjék, mert amellett, hogy prioritások vannak, az állagmegóvás is cél kell, hogy legyen. Daróczi Sándor – lőrinci állampolgár – sajnálattal tapasztalta, hogy az elmúlt költségvetési évben az előző évekhez képest csak egy 25 millió forintos fejlesztés valósult meg, hiszen semmi nem indokolta, látva a költségvetésben, hogy tavalyról 105 millió forintos pénzmaradvány volt. A költségvetéssel kapcsolatos kérdései jegyző úrhoz: - Mikor került sor a 2008. évi pénzmaradvány elszámolására, felülvizsgálatára és a testület jóváhagyására? - A 13. havi illetmény megvonása következtében a kereset, illetve illetmény kiegészítés összege hol és milyen formában van tervezve? - Szerepel-e a költségvetésben adómentesen adható juttatás, étkezési hozzájárulás, ruhapénz, ha igen, akkor mennyi? - Van egy önkormányzati rendelet a kitüntetések odaítéléséről. Van-e tervezve költségkihatása a kitüntetéseknek 2009-ben? Erre van-e elkülönített összeg? Ha nem, akkor a rendeletet fel kell függeszteni. - Van-e tervezve összeg a Bursa Hungarica ösztöndíjra. - Az önkormányzat hivatalánál gondolkodni kell a papírköltség, a fénymásolási költség csökkentéséről. - A költségvetésben szerepel-e az aljegyzővel kapcsolatos költségek vonzata, illetve van-e erre egyáltalán státusz? - Készült-e terv a 2009. évi költségvetés bevételeinek növelésére, kiadásainak csökkentésére akár intézményenként is, pl. a bevételi oldalnál az önkormányzati vagyon hasznosítására. A hivatalnak ezt valamilyen szinten ki kellett volna dolgoznia, hiszen a könyvvizsgáló asszony által felvetett nehézségeket is valamilyen szinten pótolni kell, hiszen van egy elfogadott négyéves koncepció, amit végig kell csinálni, arra a forrást meg kell találni. - A szabad pénzeszközök lekötésére történtek valamilyen intézkedések, mennyi kamatot kaptunk utána? A kamatbevételekkel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kapni. A pénzmaradvány hogyan lesz felhasználva? Az ingatlan értékesítések előkészítése milyen stádiumban van? Milyen pályázatok vannak most kiírva? A költségtakarékos foglalkoztatással kapcsolatosan - a prémiumévek felhasználása, lehetősége, pályakezdő, ösztöndíjas alkalmazása -, a túlórakeret arányos biztosításával kapcsolatban készült-e valamilyen tanulmány? A működtetéssel, telefonköltséggel kapcsolatos költségek csökkentésével kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. Minden továbbképzésre szükségünk van-e, ennek a visszafogásával kapcsolatban is kérnék tájékoztatást.

101 Princz Ádám – válasza: a pénzmaradványt a zárszámadásnál szokás elszámolni, tehát amikor a zárszámadás a képviselő-testület elé kerül a tavasz folyamán, ezt nyilván megtesszük. A 13. havi illetmények, illetve az e helyett járó keresetkiegészítés ügye természetesen tervezésre került, nyilván ez nem külön sorokban szerepel a költségvetésben, de az önálló intézmények is betervezték, illetve a hivatal is betervezte ezeket a költségeket. Köztisztviselői körben a ruhapénz kötelező juttatás, az étkezési jegy a korábbiakhoz hasonlóan szintén tervezésre került. A kiadások csökkentésére, bevételek növelésére készült-e terv? Különösebb terv nem készült erre, úgy gondolom, hogy a hivatal nem tudja megtervezni akár az iskolák, akár az óvodák számára, hogy milyen kiadási, illetve bevételi növekményt, illetve kiadási csökkentést érjenek el. Pálinkás úr is utalt rá, hogy többek között a gázfelhasználás tekintetében ajánlatkérési szakaszban vagyunk, az egyik cégtől a mai postával ajánlat jött, tehát ezeket folyamatosan vizsgáljuk. Az ingatlanértékesítések milyen stádiumban vannak? A testület bizonyos ingatlanok előzetes értékesítési szándékáról döntött a decemberi testületi ülésen, ezek kapcsán értékbecslőt fogadtunk, és nyilván az értékbecslő elkészíti az értékbecslést, és ezt követően a testület elé fognak ezek az ingatlanok kerülni, azt követően dönt a testület arról, hogy értékesíteni kívánja-e vagy nem ezeket az ingatlanokat. Milyen pályázatok vannak most kiírva? Természetesen figyeljük, ha a testület erre igényt tart, akkor a hivatal akár e-mail útján is elküldheti az általa fellelt pályázatokat. A túlórakeret számítások megtörténtek-e? Természetesen az Igazgatási Iroda mindhárom intézmény vonatkozásában a túlóra számításokat elvégezte, megnézték, mennyire indokolt, hogyan adja ki a kötelező óráit, éppen ezért a középiskolánál több egyeztetés is volt a költségvetés előtt, és látszik a költségvetésből az is, hogy ott még létszámnövekedés is várható szeptembertől azért, hogy a kötelező órákat rendben ki tudják adni, és a túlórakeretet se haladják meg annál a szintnél, ami a jogszabályban lehetőséget biztosít számunkra. Működési költségek, többször felmerült a nagy mennyiségű, papíron kiküldött anyagok kérdése. Én úgy gondolom, hogy ha egységesen, elektronikus formában akár CD-n, akár e-mailben küldenénk ki az anyagokat, azért arra tekintettel kell lenni, hogy azt mindenki el is tudja olvasni. Dönthet úgy a testület, hogy a hivatal ezek után majd így járjon el. Ennek vannak bizonyos technikai feltételei is. Én úgy gondolom, vizsgálja meg a testület, hogy szükségesnek tartja-e azt, hogy elektronikusan küldjünk ki anyagot. Tény, hogy nagyon nagy mennyiségben kerülnek kiküldésre anyagok, ez nagyon sok papírt jelent, ezt nyilván meg kell vizsgálni. A 105 MFt, illetve a mindenkori szabad felhasználású pénzek lekötése: ezt a tavalyi évben is többször lekötöttük, azokat az összeget, amelyek a költségvetési számlán rendelkezésre álltak és rövid távon látható volt, hogy nem kerülnek felhasználásra, azokat lekötöttük, és a napokban beszéltünk polgármester úrral arról, hogy ami most van a számlán, és a felhasználást látjuk jó előre, kössük le ezeket az összegeket. Víg Zoltán – kiegészítése: volt egy bankintézet váltás, ennek megvoltak a maga nehézségei. Az elmúlt évben folyamatosan voltak lekötött pénzeszközeink, most is ebbe az irányba fogunk elmenni. Kis Lajosné – teljesen úgy éreztem magam, mintha megyei közgyűlésen lennék, ugyanis az én felügyeleti szervem a megyei közgyűlés, és nagyon érdekesen hallgattam Daróczi úr felvetését. A megyei közgyűlés kért az intézményeitől ennyire

102 részletes anyagot. Az Állami Számvevőszék, illetve a számviteli törvény is előírja, hogy fő tételekben mi kerüljön a testület elé. Tehát nekünk részletekig nem kell belemenni, ott meg van tervezve az étkezési utalvány és minden egyéb. Régebben kaptunk szakfeladatos kimutatást, most másféle koncepcióban került elénk a költségvetési rendelet, abban jobban lehetett volna látni, hogy mi hogyan van megtervezve. Én a költségvetést jónak tartom, és javaslom elfogadásra. Tompa Z. Mihály – Városi Kulturális, Sportintézmény és Könyvtár igazgatója - a televízió felvetődött a költségvetés kapcsán. Az intézmény annyiban kapcsolódik a televízióhoz, hogy a televízióval az intézmény köti a szerződést. Innentől kezdve a televízió függetlenül működik, évente beszámolót készít a munkájáról a képviselőtestület felé. Nyilvánvaló, hogy meg lehet szabni, hogy mennyiből gazdálkodjon a televízió. Februárban kerül kiírásra az új pályázat, és ebben meg lehet szabni, hogy mekkora az az összeg, amit elvárunk bevételként. A televízió közműsor szolgáltató, tehát elsősorban ez a feladata, nem pedig a reklámozás. Természetesen a bevételi előirányzat növelése a képviselő-testület szuverén joga. Kérem, mérlegeljék, hogy indokolt-e 500 ezer forinttal emelni egy olyan konjuktúrában, amikor a vállalkozók bevétele igen drasztikusan csökken, és általában a hirdetéseken spórolnak. A kiadási oldal megfaragását szintén nem tartom indokoltnak, tehát az 500 ezer forint elvételét, hiszen a televízió egy költséges műfaj, pl. egy kamara megvétele több mint 1 millió forintba kerül, és ez fogyóeszköz. Természetesen, akivel a szerződést megkötjük, a saját felszerelését hozza, és azzal dolgozik, tehát neki azért az amortizációs költséget is be kell kalkulálni. Jánosi képviselő úrral értek egyet, aki az elmúlt év áprilisában hangsúlyozta a testület előtt, hogy növelni kellene a televízióra fordított összeget, hiszen csakis úgy javulhat a televízió adása. Kérem, hogy Jánosi úr felvetését támogassák, és ne vegyék el ezt a fél millió forintot a televíziótól. A költségvetésben szerepel, hogy a különböző sportegyesületeket, a Pitypang tánccsoportot mennyivel támogatja az önkormányzat. Szeretném elmondani a képviselő-testületnek, hogy ez jóval nagyobb támogatás, az egész intézményrendszer szolgálja ki ezeket a csoportokat, a sportot, a Pitypang tánccsoportot. A Pitypang sikeres működéséhez mi is hozzátesszük a munkánkat az intézmény keretein belül. Mint Peterke alpolgármester úr is elmondta, most van egy nagyon jó kezdeményezésük, én is támogatom, és kérem, a testület is támogassa ezt a kezdeményezést. Víg Zoltán – észrevétele: ilyenkor belemenni a költségvetés azon dolgaiba, hogy hol csökkentsük, hol növeljük, egy intézményvezetőnek nem biztos, hogy szerencsés, hiszen aláírta a jegyzőkönyvet. A Pénzügyi Bizottság ülésén feltették a kérdést, hogy van-e, aki nem ért egyet a költségvetéssel. Mindenki egyetértett vele. Jánosi László – én azt gondolom, hogy nem véletlenül kerültek a megyei közgyűlés dolgai kicsit átültetésre ebben a dologban. Mindannyian tudjuk, hogy honnan eredeztethető. Ez az anyag teljes egészében tartalmazza azokat a felvetéseket, amit Daróczi úr elmondott. Én is azt gondolom, hogy a képviselő-testületnek nem kell aprólékos szakfeladatonkénti bontásba belemennie. 2006-ban, az alakuló ülést követően rögtön javaslattal fordultam a képviselő-testület felé, és pontosan a Daróczi úr által képviselt LVJBE többség leszavazta a javaslatot, és az SZMSZ-be beépítésre került, hogy a képviselő-testületnek joga van elektronikus formában kérnie ezt az anyagot. Tudomásom szerint egyetlen képviselő sem élt ezzel a lehetőséggel, tehát

103 mindenki maradt a papír alapúnál. Annál is inkább, mert annak idején ki lett mutatva ez a költségvetést 1,26 Ft-tal terheli meg. Az újonnan felálló Pénzügyi Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy ez hogyan működik. Pálinkás Péter – akkoriban úgy döntöttünk, hogy akinek van felhasználói neve, email címe, az ha kéri, kapjon elektronikus formában anyagot. Én úgy gondolom, hogy nem egy laptoptól függ az, hogy valaki számítógépen tudja megnézni a kiadott anyagot. Én kértem, és nem kaptam meg elektronikus formában az anyagot. Víg Zoltán – annak idején valóban volt erről szó, megvan, hogy ennek mennyi a kiadása, összességében lehet vizsgálni, kértem annak idején egy kimutatást a Pénzügyi Irodától, meg is történt. Mindenhol lehet takarékoskodni, ezzel egyetértek. Amikor a koncepcióról tárgyaltunk, elmondtam, hogy úgy nem lehet csökkenteni, hogy az egyiknél csökkentünk, a másiknál nem. A képviselő-testületnek az a feladata, hogy ha valahol csökkentést akar, az minden egyes intézményére, a Polgármesteri Hivatalra, képviselő-testületre és mindenre vonatkozzon. Azt nem lehet, hogy az egyik helyen csökkentünk, a másik helyen nem. Felvetődött a kérdés, hogy kell-e a polgármesternek gépkocsi. Nem, felajánlom, hogy adjuk el. Kell-e telefon az irodavezetőknek, intézményvezetőknek. Kell, ez munkaeszköz, ha bármi probléma van, el akarok érni minden vezetőt a nap bármely időpontjában. (Polgármester úr további példákat említ.) Rab Gyula – tudomásul kell venni, hogy a Lőrinci Városi Televízió köztelevízió. Ez a televízió önálló gazdálkodással kell, hogy rendelkezzen. Az önkormányzat biztosítja számára az önálló működéshez szükséges összeget, önálló költségvetéssel kell, hogy rendelkezzen, és egy kuratóriumnak kell döntenie. A reklámbevételből befolyó összeget csak működésre és technikai fejlesztésre lehet felhasználni, és szintén erről egy kuratóriumnak kell dönteni. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni a televíziót, hogyan, mint működik, és megfelelő mederbe kell terelni a működését. Mint külsős bizottsági tag, március 1-től lemondok a tiszteletdíjamról, amelyet a költségvetés 11. számú mellékletében szereplő Pitypang Egyesületnek, a Nyugdíjas Kluboknak és Polgárőrségnek csoportosítsák át. Víg Zoltán – mint polgármester, javaslom Rab Gyula külsős bizottsági tag tiszteletdíja a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Pitypang Csoportja, a Nyugdíjas Klubok, illetve a Polgárőrség részére egyforma részben kerüljön átcsoportosításra. Víg Zoltán – lezárja a vitát, és szavazást rendel el. Kis Lajosné képviselő javasolta, hogy a rendelet-tervezet 6. § (3) bekezdése kerüljön kiegészítésre a képviselőtestület jóváhagyásával. Princz Ádám – a pénzmaradványról van szó, és a pénzmaradvánnyal kapcsolatban az előirányzat-módosítás a testület rendelete alapján történhet. Kis Lajosné képviselő asszony azt javasolta, hogy a pénzmaradvány felhasználás csak testületi jóváhagyással történhessen. Kis Lajosné – amikor képződik a pénzmaradvány, tehát takarékoskodott egy intézmény, marad pénzmaradványa. A 6. § (3) bekezdése szerint a felügyeleti szerv

104 felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy 1 millió forint pénzmaradványa maradt, akkor az intézmény felhasználhatja. De ha erre az összegre szükséges lenne az önkormányzatnak, a testület azt mondja, hogy x évben nem használhatja fel, vagy pl. 5 MFt képződött és ebből csak 3 MFt-ot hagy jóvá. Én úgy gondolom, hogy ha a képviselő-testület jóváhagyása nincs benne, akkor a teljes pénzmaradványt az intézmény felhasználhatja. Erre tettem javaslatot. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, mely szerint a költségvetés 6. § (3) bekezdése a következő: „Az előző évi pénzmaradvány a felügyeleti szerv felülvizsgálatát követően előirányzat módosítás után a képviselő-testület jóváhagyásával használható fel.” A képviselő-testület 12 igen, 1 nem, 1 tartózkodik szavazattal elfogadta a módosító javaslatot. Víg Zoltán – teljes egészében egyetértek Kelemen Attila képviselő úr javaslatával. A költségvetés tárgyalása előtt minden képviselőnek szét kellene nézni a településen, és nemcsak egy adott településrészen. A közmeghallgatáson is azt mondtam, hogy a képviselő-testület hatásköre azt eldönteni, hogy melyik évben milyen fejlesztéseket hajt végre, vagy nem hajt végre. A polgármester a végrehajtó, hiszen a testületi döntést a polgármesternek kell végrehajtani. Azt is figyelembe kell venni, amit Pálinkás úr is felvetett, hogy ha pl. október 30-ra készül el a Rákóczi utca, az egyik részét kifizetjük 2009-ben, a másik része 2010-re áthúzódó kifizetés legyen. Jánosi úr bírálatot mondott, meg kell jelölni a forrást, volt 4-5 beadványuk, kettőre reagáltam, én, mint polgármester a telefont, mint munkaeszközt nem vagyok hajlandó elvenni, a gépkocsit bármikor értékesíteni lehet, meg kell vizsgálni, hogy ha a polgármester megy különböző helyekre, annak milyen költsége van, és a jelenlegi gépkocsi használatnak milyen költsége van. Még egyszer felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a szigorítások, megtakarítások mindenkire és mindenre vonatkozzanak. A képviselő-testületben vannak vállalkozók, Hegyi, Jánosi, Kelemen képviselő urak, Peterke alpolgármester úr a Pénzügyi Bizottsággal együttesen dolgozzák ki rövid- és hosszú távú elképzelésüket abban a tekintetben, amit Jánosi úr felvetett, és a zárszámadásig javaslatukat terjesszék a testület elé. Kötvénykibocsátás: folyamatosan figyeljük, látjuk az árfolyamokat, el vagyok keseredve, mint polgármester, mint magánember, de ezeket a dolgokat sajnos nem nagyon tudjuk megállítani. Ez a folyamat a világ minden pontján, így Magyarországon is elindult, és ezeknek részesei leszünk. Bízom abban, hogy ez a folyamat meg fog állni, és valamikor el fogunk indulni pozitív irányba. Azokat a terheket, amelyeket az önkormányzatokra rónak különböző minisztériumok, előbbutóbb már elviselhetetlenné válnak. Pl. a normatívák megcsorbítása, ezeknek előbb-

105 utóbb vonalat kell húzni. Jánosi úr felvetette az 1 %-ot. Lőrinciben a 2 %-nak 1 %-ra való csökkentéséről beszélünk, 155 MFt iparűzési adóbevételt terveztünk, de még az sem biztos, hogy ez bejön. A könyvvizsgáló asszony is elmondta, a hivatal vezetésén belül is beszéltünk arról, hogy nem biztos, hogy ez nincs felültervezve. Sajnos, nem tudjuk a gazdasági kihatásait, csak azokat tudtuk beépíteni a mostani költségvetésbe, ahonnan jelzések érkeztek. Ha felére csökkentjük a 155 MFt-ot, az 77,5 MFt. Mit jelent ez a költségvetésben? Azt, hogy már nemcsak felhalmozási hitelt kellene felvennünk, hanem működési hitelt is. Tehát ebben a tekintetben nem tudunk állást foglalni. Ebben egyet is értettünk. A pénzintézetekkel tartjuk a kapcsolatot, a keresztárfolyamokkal kapcsolatban rövid tájékoztatást fogunk adni minden testületi ülésen, hogy hogyan állunk, milyen lehetőségeink vannak. Közmeghallgatáson felvetődött, hogy 5 fő fizikai dolgozó van az önkormányzatnál, és ha a képviselő-testület jóváhagyja, akkor plusz embert lehetne felvenni az erőműi lakótelep karbantartására. Jánosi úr most javaslatot tesz 3 fő fizikai létszám bővítésére. Kelemen Attila – a tegnapi napon a Pénzügyi Irodán arra a megállapításra jutottunk, hogy nemcsak a dologi, hanem a személyi kiadásokat is meg lehet jelölni forrásként, hiszen számításaink szerint vannak ott túltervezések. Molnárné Kis Tímea – minimálbérrel számolva 3.397.680 Ft lenne durván a 3 fő alkalmazása. Az elképzelhető, hogy 2008. évben volt bérmegtakarítás, de most jelen pillanatban nem úgy van tervezve a költségvetésünk, hogy bérmegtakarítást lehessen kimutatni. Az én indoklási lapjaimban 33 főre van tervezve a szakfeladat, nincs lehetőség 3 fő Munka Törvénykönyvben foglalkoztatott felvételére. Kis Lajosné – nem javasolja, hogy Munka Törvénykönyvben foglalkoztatott státuszban gondolkodjon a testület, inkább az alkalmi, idényjellegű foglalkoztatásban. Van-e olyan, mint az előző években volt, hogy közhasznú foglalkoztatás, és amennyiben lehet, nem 3 főt, hanem többet foglalkoztatni? Tehát státusz emelést nem javasolok. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, mely szerint a képviselőtestület 3 fővel növelje a fizikai dolgozók létszámát. A képviselő-testület 2 igen, 8 nem, 4 tartózkodás szavazattal elvetette a javaslatot. Víg Zoltán – Jánosi úr javaslata a Kossuth, Hársfa és Összekötő utca leaszfaltozása és a járda kérdése. Itt forrásként szintén a Polgármesteri Hivatal szakfeladata van megjelölve. A Kossuth utca nagyon problémás, arra aszfaltot tenni nem lehet, meg kell oldani a vízelvezetést, a járda kérdését. A Kossuth utcának ezen szakasza nincs

106 megtervezve, először indítani kell a tervezéssel. Ennek az útszakasznak a felújítása minimum 70-80 MFt. Kis Lajosné – javaslata: felvetődtek az előirányzat nélküli feladatok, felsoroltam az erőműi parkolót, görkorcsolya pályát, Polgármesteri Hivatal előtti parkolót, ehhez jött a Kossuth utca, Hársfa utca, Összekötő utca járda, Aradi utca, Marx utca. Én azt gondolom, hogy hármat tegyünk a 2009. évi költségvetéshez, a többit pedig a 2010. évi költségvetéshez. Nem látom azt, hogy a működési kiadásból el tudunk venni, de optimista és bizakodó vagyok, és ha 90 millióval elindítjuk a Rákóczi utat, és ha jön bevétel, és a testület megszavazza, az erőműi parkoló, görkorcsolya pálya kiépítése kerülne sorra, a következő évben pedig folytatjuk a Rákóczi utca áthúzódó kifizetésével, mellette a soron következő feladatokkal. Hiszen egyszerre nem tudjuk megcsinálni az összes utcát. Víg Zoltán – felvetette Daróczi úr a pályázati lehetőségeket. Jegyző úrral és a hivatal vezetőivel átnéztük az akciótervet, és láttuk, hogy milyen pályázatok fognak megjelenni. Ezek az elkövetkező időszakban fognak realizálódni. Pl. belterületi utakra lesznek kiírva pályázatok. Az, hogy beleférünk-e a pályázati kiírásba, most még nem látjuk, hiszen az akciótervben nincs részletes pályázati kiírás, tehát igazából nem tudunk állást foglalni. De ha van rá lehetőség, azonnal pályázni fogunk. Csakhogy azt is látni kell, hogy ezek a pályázatok áthúzódhatnak, és járhatunk úgy, mint a szakképző iskolával. Igaz, hogy a szakképző iskolától elvettük a 22 millió forintot, mert első fordulóban nyertünk, de meg kell felelnünk a második fordulónak, amit ritkán szoktak elutasítani. Azért vettük el a 22 MFt-ot, mert 2009-ben nem lehet kivitelezni, csak 2010-ben. 2007-ben adtuk be a pályázatot. Ha pl. 2009-ben tudunk pályázni a Rákóczi utcára, egyfordulós lesz, és szeptember környékén el is fogadják, annak a legkorábbi végrehajtása 2010-ben fog jelentkezni. Abban a pillanatban, amikor ezt észleljük, át kell csoportosítanunk a költségvetést. Tehát van olyan dolog, amit el kell indítanunk és hozzá kell fognunk, mert nem állhat meg a település fejlesztés nélkül. Márpedig ha hozzáfogunk a Rákóczi utcához és még pályázatot is be tudnánk nyújtani, és előbb fogunk hozzá, mint ahogy benyújtjuk a pályázatot, már megkezdett beruházásként kezelik, erre már eleve nem pályázhatunk. Tehát ezeket is figyelembe kell venni. Tudom, hogy lesz pályázati kiírás kerékpárútra, ami szintén meg van tervezve a temetőig. Pályázat lesz kiírva aszfaltozásra, felújításra is. Csakhogy az a baj, hogy ezek mind „ha”. Azt tudom, hogy a Polgármesteri Hivatal szakfeladatán, vagy a polgármesteri költségvetésben – mivel azt kértem, hogy működés nélküli hiánnyal készítsék el a költségvetést – 3, 4, 5 millió forint biztosan nincs. Pálinkás Péter – két feladatot tudnák jelen pillanatban meghatározni az elmondottak alapján, a Rákóczi utcát és a kátyúzást. Szeretném javasolni, hogy szeptemberben térjünk vissza arra, hogy lesz-e pénzmaradványunk, hogyan fog állni a Rákóczi utca árajánlata, illetve beruházása, mert biztosan még most sem tudjuk, hogy milyen adóterhek csökkenése, növelése, átcsoportosítása várható. Jelen pillanatban nem tudjuk megítélni, hogy február 16-án a kormány milyen csomaggal fog kijönni ebben a gazdasági válságban. Úgy gondolom, a Rákóczi utca felújításával a testületi tagok nagy része egyetért, azt is tudomásul kell venni, hogy a kátyúzást nem lehet halogatni, sokkal nagyobb kárt okozunk azzal, ha nem végezzük el. Véleményem szerint ezt a két irányt most meg kellene határozni, és szeptemberben, amikor ténylegesen már az új tervek tükrében tudunk dönteni arról, hogy még ez évben a

107 nagyobb aszfaltozást igénylő munkákon kívül a „kis” munkát igénylő parkoló, vagy a műfüves pálya kerüljön megépítésre. A költségvetés nem egy ötletbörze, hanem a realitások talaján kell megmaradni. Víg Zoltán – mindenki figyelmébe szeretném ajánlani, amin vitatkoztunk bizottsági ülésen is. Nincs kis munka, vagy nagy munka. Ha elkezdünk bármit, utána közbeszerzés van, a „kis” munkánál a 10 Ft-ot is közbeszereztetni kell, innentől kezdve annak van egy folyamata. Az egyszerű közbeszerzési eljárás is minimum 1,5-2 hónap. Ezt követően szerződést kell kötni, át kell adni a területet, és utána lehet hozzákezdeni a munkához. Princz Ádám – kiegészítése: természetesen bármennyi utat, bármennyi egyéb felújítást, beruházást be lehet tervezni. Ha megnézi a testület a 4. számú mellékletet, van egy eredeti javaslat a beruházásokra, felújításokra. Van egy OKIB, PGMK módosító javaslat, amiről majd szintén dönteni szükséges. Egy viszonylag magas felhalmozási tartalék pályázati önrész volt benne pontosan azért, hogy azokra a lehetőségekre, amikre év közben nyílik lehetőség, akár pályázat, akár más forrás, akkor azokra tudjon választ adni a testület. Jelenleg a javaslatok szerint ez alacsonyabbra van véve. Én úgy gondolom, hogy dologi kiadásokból nem igazán lehet lefaragni 70-80 millió forintot, amik javaslatként elhangzottak, csak abban az esetben lehet, ha a felhalmozási hitel összegét emeljük meg, de azért arra is felhívnám a figyelmet, hogy azt sem lehet az egekig emelni, mert azt vissza kell valamikor fizetni. Igazából a papír elbírja, de a gazdálkodásnak is el kell majd bírnia ezeket az összegeket. Szendrő Ferenc – két olyan nagy beruházásra tett javaslatot képviselőtársunk, ami 80-100 millió forint fölött van. Véleményem szerint a Kossuth utcát ne ütemezzük be ebben az évben semmiképpen, de a másik két utcát, a József Attila és a Hársfa utcát tegyük abba a sorrendbe, amelyiket felépítünk, és ha marad pénzünk, vagy a Rákóczi utca felújítására nem kell egyszerre kifizetni a költséget, akkor ezeket a felújításokat meg tudjuk valósítani. Víg Zoltán – Jánosi úr a javaslatát fenntartja, így polgármester úr szavazásra bocsátja módosító javaslatát, mely szerint a Kossuth, Hársfa, Összekötő utca aszfaltozására ez évben kerüljön sor. A képviselő-testület 3 igen, 10 nem, 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elvetette. Víg Zoltán – Jánosi úr felvetette, hogy van-e kötelezettségünk a Befektetési Kft.-vel. Ez is be fog kerülni a zárszámadásba. A képviselő-testület hagyta jóvá a szerződését, azt bármikor meg lehet nézni.

108 Kiss Lajosné képviselő asszony elmondta, hogy 5 millió forinttal csökkenni fog a szociális keret, és kevés lesz 2009-ben. Elmondta azt is, hogy a hivatali létszám kevés, nagyon leterheltek az ügyintézők. Erre jegyző úr ad tájékoztatást. Princz Ádám – a szociális területen tényleg alacsony a létszám, tehát ez tény kérdés. Régebben a hivatal létszáma évekre visszamenőleg jóval magasabb volt, most egy szűkebb létszámmal dolgozunk. Ha a testület javasolja, hogy vegyünk fel embereket, megtesszük, de jelenleg ezzel a létszámmal próbáljuk megoldani a feladatokat. Víg Zoltán – Pálinkás Péter képviselő úr javasolja a Rákóczi út felújításának költségeit két részletben, 2010-re áthúzódó kifizetéssel. Nagy László képviselő úr a Temesvári utca felújítását javasolja felvenni a listára. Peterke alpolgármester úr javasolja, hogy a Pitypang Egyesületre tartalékalapot képezzünk, anyagköltséget kellene biztosítani. Jánosi úr javasolja az utak kátyúzását 4 millió forint összegben, forrás a Polgármesteri Hivatal költségvetése. Molnárné Kis Tímea – 2008. év módosított előirányzatához képest 4 millió forinttal van kevesebb betervezve a Polgármesteri Hivatal szakfeladatára, nem tartom ésszerűnek. Jánosi László – a második napirendi pontnál javaslatot tett arra, hogy az indokolatlanul kifizetett pénzeket vissza kell perelni, és akkor 3 MFt rendelkezésre áll, és csak 1 MFt-ot kell keresni. Víg Zoltán – ezt az ügyet még jogi szempontból ki kell vizsgálni. Így a 4 MFt kátyúzásra nincs meg a forrás, nem lehet szavazásra bocsátani. Pálinkás Péter – amikor javasoltam a Rákóczi utca kétütemű kifizetését, akkor a hátralévő összegből kívánnám ezt az összeget meghatározni. Tehát én úgy látom, hogy a Rákóczi utcát meg tudjuk csinálni, azon kívül semmire nincs pénzünk. Azért gondoltam a kétütemű kifizetést, és a fennmaradó 30-40 MFt-ból lehetne ezeket a munkákat elvégezni. Ha ez a beruházás másképpen kerül kifizetésre, nem lesz semmire pénzünk. Víg Zoltán – a Rákóczi utcára van 120 MFt-ról és 140 MFt-ról ajánlat. Közbeszerzési eljárást kell kiírni, és azt mondjuk, hogy 120 MFt. Pálinkás úr azt mondta, hogy 60 MFt-ot fizessünk ki ebben az évben, 60 MFt-ot a következő évben. Ott elvileg fennmarad 31 MFt, erre mondta Pálinkás úr, hogy szét kell osztani feladatokra. Ezt így el lehet fogadni. Mi van akkor, ha közbeszerzési eljárás után 140 MFt lesz az ajánlat? Jánosi László – jegyző úr azt mondta, hogy meg lehet emelni a felhalmozási jellegű hitelt. Most nem ugyanazt csináljuk? Miért nem lehet azt megoldani, amit Pálinkás Péter képviselő úr javasolt. Nem lehetne azt elfogadni, hogy a 49 MFt felhalmozási jellegű hitelt 79 MFt-ra felemelni, és nem kell a számokkal bűvészkedni? És megvan a 30 MFt, le tudjuk kátyúzni az utcákat, esetleg fel is tudnánk venni 3 embert, mert az erőműi lakótelepen égető problémák vannak. Jövőre pedig el lehet gondolkodni azon, hogy a 30 MFt-ot, ha kevesebbe került a Rákóczi utca, és annyira jól sikerült a

109 közbeszerzési pályázat, abban a pillanatban vissza lehet fizetni. Ez csak egy javaslat, és nem kellene bűvészkedni a számokkal. Princz Ádám – hogyan jött ki a 31 MFt? A Pénzügyi Bizottságnak volt egy javaslata a Rákóczi út felújítására vonatkozóan, a 4. számú melléklet szerint 91.884.000 Ft lett beállítva. Tudjuk azt, hogy 120-140 MFt várható költséggel lehet számolni az utca tekintetében. Erre az évre ennyit tervezett be a bizottság és erre mondta elnök úr, hogy a többi a 2010-es évben lesz kifizetve. Nyilván azért mondtam, hogy a hitelt lehet megemelni, de azt is tudni kell, hogy vissza is kell fizetni. Azért mondtam ezt a tartalékkeretet, mert oda sok minden beleférhet. Polgármester úr is elmondta, hogy folyamatosan figyeljük a pályázatokat. Én úgy gondolom, hogy azért minden áron az irányba kell egy Lőrinci méretű önkormányzatnak is elmennie, pláne egy ilyen költségvetés esetén, ahol azért olyan túl sok fejlesztési lehetőség anyagiakban nincs, hogy a pályázati lehetőségeket is - amennyiben vannak - ragadjuk meg. Nyilván ha van olyan prioritás - amelyre nincs pályázati lehetőség, de rendkívül fontos és úgy érzi a testület, hogy az tényleg szükséges és elengedhetetlen, azt saját forrásból megoldjuk. Tehát lehet itt a számokkal játszani, de azt mindenképpen figyelembe kell venni, és amellett nem szabad elmenni, hogy ezt vissza is kell fizetni. (Polgármester úr szünetet rendel el.) Szünet után az ülés folytatása: Víg Zoltán - felvetődött, hogy nagyobb felhalmozási hitelt vegyünk fel, kérem könyvvizsgáló asszonyt, mondja el ezzel kapcsolatban a véleményét. Tóth Györgyné – könyvvizsgáló – azt javaslom, hogy ezt a döntést halasszák el a féléves költségvetési megtárgyalására, amikor már láthatók, hogy milyen egyéb körülmények befolyásolják még a pénzügyi helyzetet, és akkor módosítsanak, ha úgy látszik, hogy kedvezőbben változott a helyzet. Kis Lajosné – javaslata: a kulturális intézményen belül a Városi Televíziónak 500 eFt-tal emeljük meg a működési bevételét, ugyanakkor a dologi kiadásokat 500 eFttal csökkentsük, a főösszesenje nem változik, marad 37.379.000 Ft, és akkor az 500 eFt-ra tenném a következő javaslatot: 200.000 Ft a Sportklubnak, a nyugdíjas kluboknak a 60 eFt-os támogatását egészítsük ki 100.000 Ft-ra (3 x 40.000 Ft), a Polgárőrségnek 100.000 Ft és 80.000 Ft a Pitypang Egyesületnek. Ez összesen 500.000 Ft. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja Kis Lajosné módosító javaslatát. A képviselő-testület 10 igen, 2 nem, 2 tartózkodás szavazattal elfogadta a módosító javaslatot.

110

Pálinkás Péter – kétösszegű kifizetést javasolnák a Rákóczi út felújítására, másodikként a kátyúzást javasolnám, erre ajánlatot kellene kérni, és úgy következzen a többi többi fejlesztési cél. Rangsort nem állítanék, itt hoznám be a pályázatokat, hogy mire tudnánk pályázni. Jánosi László – kérdése jegyző úrhoz: lehet-e, a törvény megengedi-e azt, hogy a közbeszerzési pályáztatás úgy legyen kiírva, hogy már maga a pályázó is tudomással bírjon arról, hogy 2009-ben az 50 %-a lesz fizetve és 2010-ben pedig a másik 50 %-a, mert amennyiben ez lehet, akkor itt konkrét számokkal tudunk számolni, ahogy Pálinkás úr javasolta. Princz Ádám – válasza: meg lehet oldani. Nyilván nem egy könnyű dolog, mert magát a beruházást be kellene fejezni 2009-ben. Azt nem lehet, hogy kiírjuk a pályázatot, jelentkezik valaki, megcsinálja, és fizetünk akkor, ha lesz rá pénzünk. A pályázatot eleve úgy kell kiírni, hogy két részletben történik a kifizetés. Az útfelújításra, görkorcsolyapályára, parkoló építésre lehet pályázni, kátyúzásra nem igazán lehet, ez másfajta kérdéskör. A 4. számú mellékletben ezt másként is el lehet helyezni, de ehhez forrás kell. Kis Lajosné – javaslom a testületnek, hogy a 91.884.000 Ft, amit a Rákóczi útra elkülönítettünk vagy összegyűjtöttünk, abból 6 MFt-ot vegyünk el kátyúzásra, és kezdődjön el a Rákóczi út felújítása 85.884.00 Ft-tal vagy 85.000.000 MFt-tal. Egy kicsit félreértettek képviselőtársaim. Most a 91 vagy 85 MFt-tal elkezdjük a Rákóczi út felújítását, mert azt fő irányvonalnak vettük. Azt mondtam, hogy ha év közben lesz mellette bevétel, akkor legyenek feladatok, amelyeket meg tudunk valósítani. Tehát én nem arra tettem javaslatot, hogy ebből vegyünk le, ezt ne bontsuk meg. Ha jön pénz, akkor legyen terv, egy irány, hogy mi az, amit még szeretnénk megcsinálni. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, mely szerint a 4. számú mellékletben a Rákóczi út felújítására beállított 91.884.000 Ft-ról csökkenjen 85.000.000 Ft-ra és a kátyúzás kerüljön be 6.884.000 Ft-tal. A képviselő-testület 14 igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. A képviselő-testület tagjai fontossági sorrendben ismételten elmondják a következő javaslataikat: Kis Lajosné képviselő: erőműi parkoló, városközpont, görkorcsolya pálya Kelemen Attila képviselő: erőműi parkoló, Jegenyefasor, városközpont Pálinkás Péter képviselő: utolsó feladatként a műfüves pályát javasolja Jánosi László képviselő: erőműi parkoló, Összekötő utca, Hársfa utca aszfaltozás, illetve járdák, valamint az árok, Jegenyefasor aszfaltozás, műfüves pálya, görkorcsolya pálya, városközpont

111 Nagy László képviselő: kiemelkedően kell kezelni a Temesvári út felújítását, a többi feladat sorrendjével egyetért. Víg Zoltán – az Összekötő utca, a Hársfa utca, a Temesvári utca véleményem szerint belefér a kátyúzásba. Mindhárom utca és még több nagyon rossz állapotú utca van. Azért 6.884.000 Ft kátyúzásra nem kevés pénz. Ha ezek felvetődnek, el lehet gondolkodni azon, hogy kell-e a 6.884.000 Ft a kátyúzásra. Mert pontosan a kátyúzás az, ami nem áttekinthető, nem ellenőrizhető, és nem tudni igazából, hogy mennyi aszfalt ment a kátyúzásra. Jánosi László – polgármester úrnak nagyon jó a felvetése, a Temesvári utca, Összekötő utca, Hársfa utca legyen egy blokkban, és tegyük ezeket az utcákat a kátyúzáshoz, és így ki tudunk venni a rangsorból három utcát, és a többire állítsunk fel rangsort. Víg Zoltán – javaslom, hogy a költségvetés mellékletébe előirányzat nélküli fejlesztési célként a Jánosi úr által elmondott utcák kivételével (Temesvári utca, Összekötő utca, Hársfa utca) – melyek a kátyúzáshoz kerülnek - az összes javaslat kerüljön be, hiszen ha a költségvetésben pénzünk lesz, a testület elé kell hozni a javaslatokat, és akkor eldöntjük, hogy mely fejlesztéseket tudjuk megvalósítani. Polgármester úr szavazásra bocsátja a következő fejlesztési célok felvételét a költségvetés mellékletébe: erőműi parkoló, városközpont, Jegenyesor, járdák, árkok, görkorcsolya pálya, műfüves pálya. A képviselő-testület 14 igen szavazattal elfogadta a javaslatot.

Víg Zoltán – a módosító javaslatok elfogadását követően szavazásra bocsátja Lőrinci Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetését. A képviselő-testület 14 igen szavazattal jóváhagyta az előterjesztés szerint a javasolt módosításokkal Lőrinci Város Önkormányzata 2009. évi költségvetését, és a következő rendeletet alkotja.

112

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2009.(II. 23.) RENDELETE Lőrinci Város 2009. évi költségvetéséről Lőrinci Város Önkormányzata - az önkormányzat költségvetésének megállapítása céljából - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontja és 10. § (1) bekezdés d) pontja, valamint az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését tartalmazó 2008. évi CII. törvény figyelembevételével a következőket rendeli: 1. § A rendelet hatálya az önkormányzati szerveken kívül az önkormányzat illetékességi területén lakó, székhellyel rendelkező, illetőleg vele jog- és kötelezettségi viszonyba kerülő magán- és jogi személyekre terjed ki. 2. § Lőrinci Városi Önkormányzat 2009. évi költségvetésének Bevételi főösszegét:

1.109.164 eFt-ban

Kiadási főösszegét:

1.157.958 eFt-ban állapítja meg.

A hiány pótlására és a pénzügyi egyensúly megteremtésére 48.794 eFt felhalmozási hitel előirányzatot állapít meg. 3. § (1) A 2009. évi költségvetés mérlegét – bevételi forrásonként és főbb kiadásonként – az 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) A Képviselő-testület a 2. §-ban megállapított bevételi főösszeget - bevételi forrásonként - a következők szerint állapítja meg: Intézményi működési bevételek

77.511 eFt

Helyi adók

245.000 eFt

Átengedett központi adók

197.890 eFt

Bírságok, pótlékok, egyéb sajátos bevételek

11.000 eFt

Önkormányzatok költségvetési támogatása

403.016 eFt

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

4.400 eFt

Támogatás értékű bevételek -

működési célú támogatás értékű bevételek felhalmozási célú támogatás értékű bevételek

31.919 eFt 15.428 eFt

113 Államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszköz átvétel: -

felhalmozási célú

18.000 eFt

Felhalmozási célú hitelfelvétel

48.794 eFt

Előző évi pénzmaradvány igénybevétele: - önkormányzati pénzmaradvány

105.000 eFt

_________________________________________________________________ Önkormányzati bevétel összesen:

1.157.958 eFt

(3) A saját bevételek részletezését intézményenként a 2. sz. melléklet tartalmazza. (4) A Képviselő-testület a 2. §-ban megállapított kiadási főösszegét a következők szerint állapítja meg: Önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásai - költségvetési szervek működési kiadásai

522.314 eFt

- Polgármesteri Hivatal kiadásai:

428.189 eFt

Szociális feladatok Polgármesteri Hivatal

23.259 eFt 226.457 eFt

Városi Kulturális, Sportintézmény és Könyvtár

37.379 eFt

Lőrinci Városi Zeneiskola – AMI

33.925 eFt

Egyéb feladatok

107.169 eFt

Pénzügyi műveletek kiadásai 16.119 eFt - Beruházás a 21. sz. isk. hitelprog. Kamat - Kötvénykibocsátás kamata

4.000 eFt

12.000 eFt

- Hivatali gépjármű kamata

119 eFt

Felhalmozási kiadások önkormányzati keretből: -

Beruházás (4. sz. melléklet) Felújítás (4. sz. melléklet)

36.000 eFt 95.384 eFt

Önkormányzati intézmények: -

Beruházás Felújítás

Hitelek és lízingdíjak, kamatok Céltartalék

1.000 eFt 1.820 eFt 52.132 eFt

114 -

Polgármesteri keret

5.000 eFt

Önkormányzati kiadás összesen:

1.157.958 eFt

(5) A működési kiadás intézményenkénti részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. (6) Felújítási és fejlesztési előirányzatok feladatonkénti felsorolását a 4. sz. melléklet szerint határozza meg. (7) A Polgármesteri Hivatal és az intézmények létszám adatait a 5. sz. melléklet szerint hagyja jóvá. (8) A költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, irányszámait a 6. sz. melléklet részletezi. (9) Lőrinci Város Önkormányzat költségvetésének fejezet- és címrendjét a 7. sz. melléklet szerint határozza meg. (10) Lőrinci Város Önkormányzata több éves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségeit célok szerint, évenkénti bontásban a 8. sz. melléklet tartalmazza. (12) Lőrinci Város Önkormányzata által felvett beruházási hitelekről és azok kamatairól szóló kimutatást a 9. sz. melléklet részletezi. (13) Lőrinci Város Önkormányzata 2009. évi előirányzat felhasználási és likviditási tervét a 10. sz. melléklet tartalmazza. (14) Az önkormányzat közvetett támogatásait a 11. sz. melléklet tartalmazza. 4. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, valamint az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit a 2009. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére. A költségvetés évközi módosításának szabályai 5. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetését – rendeletmódosítással – testületi döntéssel megváltoztathatja. (2) Az önkormányzat részére engedélyezett központi pótelőirányzat esetén I. félévben, III. negyedévben és IV. negyedévben módosítandó a rendelet. (3) Az évközi központi előirányzat zárolást haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a rendelet módosításával.

Az önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések 6. §

115 (1)

Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője előirányzat-módosítási hatáskörében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételével a kiadási és bevételi előirányzatát megemelheti.

(2) Saját hatáskörű előirányzat-módosítás támogatási többletigénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat. (3) Az előző évi pénzmaradvány a felügyeleti szerv felülvizsgálatát követően előirányzat-módosítás után, a Képviselő-testület jóváhagyásával használható fel. (4) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításról az intézmények az I. félévi, az I-III. negyedévi és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló keretében adnak számot. (5) Fentieken túlmenő előirányzat-módosítás (létszám, bér, TB, dologi) csak a Képviselő-testület rendelete alapján történhet. (6) A költségvetés végrehajtása során az intézmény az Alapító Okiratban meghatározott feladatát látja el. (7) A költségvetési szervnek a 28 napot meghaladó elismert tartozásállományáról adatszolgáltatási kötelezettsége van az önkormányzat felé.

Az önkormányzati hivatalra vonatkozó rendelkezések 7. § A polgármester átruházott hatáskörben az alábbi döntéseket hozhatja: -

Rendelkezik a céltartalék felhasználásáról évi 5 millió Ft összeghatárig. Záró rendelkezés 8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2009. január 1. napjától kell alkalmazni. Víg Zoltán sk. polgármester

Princz Ádám sk. jegyző

Kihirdetési záradék: 2009. 02. 23. ……………………………… kihirdetés napja

………………………………… aláírás

132

IV. NAPIRENDI PONT Előterjesztés a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról. A képviselő-testület 11 igen, 3 tartózkodás szavazattal az előterjesztés szerinti rendeletet-tervezetet elfogadta és a következő rendeletet alkotja:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2009. (II. 23.) önkormányzati RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2009. (II. 09.) önkormányzati rendelet módosításáról Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát meghatározó 1/2009. (I. 26.) önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: „rendelet”) alkotja: 1. § A rendelet 3. számú melléklete, Egészségügyi, Szociális Bizottsága az alábbiak szerint módosul: „EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG Elnöke: Tagjai: Külsős tagok:

Kiss Lajosné Petró Lajos Somogyi Mária Oravecz Zsuzsanna Papp Józsefné”

2. § A rendelet 3. számú melléklete, Ügyrendi Bizottsága az alábbiak szerint változik: „ÜGYRENDI BIZOTTSÁG Elnöke: Tagjai:

Nagy László Somogyi Mária Szendrő Ferenc

133 Külsős tagok:

Rab Gyula Rimár Zoltán”

3. § Jelen rendelet 2009. március 1-jén lép hatályba. Víg Zoltán sk. polgármester

Princz Ádám sk. jegyző

Kihirdetési záradék: 2009. 02. 23. ……………………………………… kihirdetés napja

……………………………………… aláírás

V. NAPIRENDI PONT Lőrinci Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának 2009. évre vonatkozó számviteli politikájáról (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot a Polgármesteri Hivatal 2009. évre vonatkozó számviteli politikájáról. A képviselő-testület 14 igen szavazattal elfogadta a határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 5/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Lőrinci Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának 2009. évre vonatkozó számviteli politikájáról Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete megismerte, megtárgyalta és elfogadta Lőrinci Város Polgármesteri Hivatalának 2009. évre vonatkozó számviteli politikáját és annak keretében elkészített szabályzatait. Határidő: értelemszerű Felelős: Princz Ádám jegyző

134

SZÁMVITELI POLITIKA …/2009.

Szervezet neve: Lőrinci Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Címe: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. Adószáma: 15378950-2-10 Képviseletre jogosult személy(ek) neve: Víg Zoltán polgármester, Princz Ádám jegyző Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik. Alkalmazandó: 2009. január 1-től

____________________________________ a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) cégszerű aláírása

135 Lőrinci Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának számviteli politikáját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján készítettük el. 1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A számviteli politika – a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési előírásokra épülve - a számviteli törvény előírásainak végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a gazdálkodó adottságának leginkább megfelelő rendszer kialakítását alapozza meg. 2. Az költségvetési év, a mérleg fordulónapja, a mérlegkészítés időpontja Az költségvetési év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.

Az költségvetési év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetnél. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – a költségvetési év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés legkésőbbi időpontja a költségvetési évet követő év 120. napja. 3. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel 3.1.Könyvvizsgálat Hivatalunk könyvvizsgálatra kötelezett. Választott könyvvizsgálónk neve: Tóth Györgyné nyilvántartási száma: 005081 3.2.Letétbe helyezés és közzététel A kettős könyvvitelt vezető költségvetési szerv a jóváhagyásra jogosult Képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni tárgyév június 30-ig. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségünknek elektronikus és postai úton teszünk eleget. Kötelesek vagyunk biztosítani, hogy munkavállalóink, alkalmazottaink és Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testület tagjainak az egyszerűsített éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a székhelyünkön megtekinthessék és azokról teljes, vagy részleges másolatot készíthessenek. Ha a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor az éves beszámoló mérlegének, eredmény-kimutatásának, és kiegészítő mellékletének minden egyes példányán feltüntetjük a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” 3.3.Ismételt letétbe helyezés és közzététel

136

Szervezetünknek nincs ismételt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége sem. 3.4. Egyéb nyilvánosságra hozatali kötelezettség Szervezetünknek nincs egyéb nyilvánosságra hozatali kötelezettsége. 4. A könyvvezetés módja A költségvetési szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő költségvetési szervezet. Szervezetünk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály, másodlagosan pedig a 7. Tevékenységek költségei számlaosztály számláin könyveljük. 5. A beszámoló formája A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 92/A §-a szerint a helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó: a) egyszerűsített mérleg b) egyszerűsített pénzforgalmi jelentés c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás, az egyszerűsített eredmény-kimutatás szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. Szervezetünk a kormányrendelet előírásainak megfelelően egyszerűsített éves beszámolót készít. Az egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 13. számú melléklete szerinti mérlegből, 14. számú melléklet szerinti egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentésből, 15. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatásból, és a 16. számú melléklete szerinti egyszerűsített eredmény-kimutatásból áll. A mérleg formája Egyszerűsített mérleg. A kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza a könyvviteli mérleg tagolását és tételeinek részletezését. 6. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: ( Az alapelvektől csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. ) 6.1. A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

137 6.2. A teljesség elvének érvényesítésekor figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül. 6.3. A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel. 6.4. Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen tejesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. 6.5. Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. 6.6. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. 6.7. Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható. 6.8. A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 6.9. A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák. 6.10. Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a kormányrendelet 31/A..§ szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. 6.11. A valódiság, világosság, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a törvényben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák. 7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre (7) az eszközök és a források értékelési szabályzata, (8) a számlarend, (9) a bizonylati rend, (10) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, (11) az eszközök és a források selejtezési szabályzata, (12) a pénzkezelési szabályzat 8. Az eszközök besorolása A számviteli törvény szerint a termelőeszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni.

138 A forgóeszközök között kerülnek kimutatásra mindazok az eszközök, amelyek nem tartósan szolgálják a tevékenységet, vagyis egy év vagy egy évnél rövidebb időszak alatt elhasználódnak vagy kikerülnek a gazdálkodásból. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Az értékpapírok beszerzésének célját a vezetés határozza meg, és ennek alapján kell állományba venni a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között. Módosításra (átcsoportosításra) is csak a vezetés döntése alapján kerül sor a tárgyévet érintően, legkésőbb a költségvetési év mérlegének készítésekor. 9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutatunk ki. 10. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 10.1. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor az 30 millió forint. Nem jelentős összegű a hiba ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független, abszolút) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. A jelentős összegűnek minősülő hibákat és hibahatásokat a tárgyévi mérlegben és eredménykimutatásban a számviteli törvény alapján külön oszlopban mutatjuk be. A fentiek alapján jelentős összegűnek minősített hibákat és hibahatásokat a feltárást követően külön főkönyvi számlára kell könyvelni az adott számlacsoporton belül, évszámmal elkülönítetten. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. A lényeges hatású hiba esetén a tárgyévet közvetlenül megelőző év éves beszámolóját kell újra közzé tenni. A tárgyévet közvetlenül megelőző év évzáró adatát kell az ismételten közzétételre kerülő éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása “Előző év” adataként közölni, ha az ellenőrzés több évre terjed ki. Az előző év (évek) módosításai oszlopban ebben az esetben a több év jelentősebb összegű hibái együttesen összevontan szerepelnek. Részletezésüket a kiegészítő mellékletben adjuk meg.

139

10.2. Fajlagosan kisértékű készletek Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyek esetében készletcsoportonként (főkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a nyilvántartott érték 5 %-át. 10.3. A vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke Azt tekintjük kisösszegű követelésnek amely esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés. 10.4.Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel 11. Amortizációs politika A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. 11.1.Maradványérték nagysága Az eszköz maradványértékét – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembehelyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük. Nem jelentős a maradványérték ha annak összege nem éri el az adótörvény által elszámolható egy évre jutó értékcsökkenés összegét. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. 11.2.Alkalmazott leírási módszer Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni

140 A leírás lineárisan, állandó leírási kulccsal történik. 11.3.Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig számolunk el. A 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések, illetve visszaírása elszámolásának estei Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-al és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vevő, az adós minősítése alapján az költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 eFt-ot. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 50 százalékában határozzuk meg. *Amennyiben a költségvetési év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja ( 20 %-al ) a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. 12. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága: A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak a negyedéves zárás keretében kell elszámolni, - mind az analitikában, mind a főkönyvben - és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni. 13. Könyvviteli zárlat

141 Könyvviteli zárlat havonta készül. A zárlati munka folyamán a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében egyeztetni kell a főkönyvet az analitikákkal és el kell végezni a kiegészítő, helyesbítő és egyeztető könyveléseket. Végül össze kell állítani a főkönyvi kivonatot, amelynek elkészítési határideje a tárgyhónapot követő hónap 20. napja. Az első négy havi zárást május 31-ig készítjük el.

Az éves zárást a beszámoló-készítési határidőig kell elvégezni. Az éves zárás után a főkönyvi kivonat mellett minden főkönyvi kartont és analitikát is ki kell nyomtatni.

VI. NAPIRENDI PONT Lőrinci

Város

Önkormányzata

folyószámlahitel-keret

beállításáról

(Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot az önkormányzat folyószámlahitel-keret beállításáról. A képviselő-testület 14 igen szavazattal elfogadta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 6/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Lőrinci Város Önkormányzata folyószámlahitel-keret beállításáról

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete megismerte és megtárgyalta Lőrinci Város Önkormányzata folyószámlahitel-keret beállításáról szóló előterjesztést és felhatalmazza Víg Zoltán polgármestert, hogy 40 millió Ft összegben a K&H Bank Zrt. által megküldött ajánlatban foglalt kondíciók szerint a folyószámlahitel szerződést megkösse. Határidő: értelemszerű Felelős: Víg Zoltán polgármester

142

VII. NAPIRENDI PONT Előterjesztés a képviselő-testület lengyelországi kiutazásáról (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot a képviselő-testület lengyelországi meghívásáról. A képviselő-testület 12 igen, 2 tartózkodás szavazattal elfogadta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata A képviselő-testület lengyelországi meghívásáról Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a lengyelországi testvérváros, Zdunska Wola meghívását, és az alábbi határozatot hozta: 1. Lőrinci Város Képviselő-testülete elfogadja a lengyel testvértelepülés meghívását. 2. A kiutazás időpontját 2009. május 06-tól 09-ig jelöli meg. 3. A kiutazó delegáció tagjai:

- képviselő-testület - külsős bizottsági tagok - jegyző - plébános

4. Az útiköltséget Lőrinci Város Önkormányzata költségvetésében a testvérvárosi kapcsolatokra rendelt keretből finanszírozza. Határidő: Felelős:

- értesítés: azonnal - szervezési feladatok: április vége - szervezési iroda

143

VIII. NAPIRENDI PONT Előterjesztés az erőműi kiskertek rendezéséről (Előterjesztés írásban csatolva.) Kelemen Attila – az indítványt Jánosi képviselő úrral adtuk be, mindezt a hely ismeretében tettük, hiszen aki ismeri azt a környezetet, ott egy nádas, gazos terület volt valamikor. A bérlők, akik jelenleg bérlik ezeket az önkormányzati területeket, saját munkájukkal alakították ki egy olyan művelhető területté, amely sokkal jobb állapotú, mint az előző időszakban volt. A bérlők kérték, hogy képviselőként nyújtsuk be ezt az indítványt, hiszen úgy gondolják, hogy amennyiben meg tudják vásárolni ezeket a területeket, akkor még szebbé tudnák tenni ezeket a kis hobbikerteket, saját maguknak éreznék. Ez jó az önkormányzatnak is, hiszen az erőműt övező külterület szebbé válna, sokkal vonzóbbá válna az erőműi lakótelep ezáltal. Jegyző úrral egyeztettünk ebben a kérdéskörben, és azt láttuk fontosnak megbeszélni, hogy a Jegenyesor egy igen értékes területe az erőműi lakótelepnek, ahol kialakíthatók lennének akár társasházak vagy egyéni házak is. Tudom, hogy ehhez rendezési terv módosítása szükséges, viszont azt is figyelembe kellene venni, hogy igazából Lőrinci belterületén nagyon kevés házhely kialakítására van lehetőség és földterületünk is nagyon kevés van. Ezzel a kérdéssel, ha felvállalná a képviselő-testület, akkor a Jegenyesor mellett lehetne akár társasházakat, vagy egyéni házakat építeni, ezzel lakosok, adók jönnének. Igazából egy megnyugtató megoldása lehetne ennek a hosszú távú áldatlan állapodnak. Azt is tudom, hogy nem egyszerű feladat dönteni ebben a kérdésben, hiszen van, aki meg kívánja venni, van, aki öreg és nem kívánja megvenni, én annak a lehetőségét kérem a testülettől, hogy ezt egy konszenzus alapján meghirdetve, megbeszélve döntsön. Tudom azt, hogy idővel minden terület teljes egészében hasznosíthatóvá válna, és ezzel csak nyerne Lőrinci Város Önkormányzata, és a lakosság megelégedésére történnének a döntéseink. Sárosi Károly – kérdése: ismereteim szerint ingatlant a testület csak kérelem alapján tárgyalhat. Van-e írásos kérelem az ingatlan tulajdonosaitól, vagy e nélkül lehet-e ingatlan eladásról tárgyalni? Princz Ádám – válasza: nincs kérelem. Ez az anyag elsősorban arról szól, hogy akar-e a képviselő-testület ezzel a kérdéssel foglalkozni vagy nem. Eleve nincs is ingatlan, amit eladhatnánk, mert ez a mellékelt felmérési vázrajz nem a Földhivatal által jóváhagyott irat, tehát nem kialakított telkekről van szó. Valamikor készült egy mérési vázrajz arra, hogy hogyan lehetne kimérni ezeket a kerteket. Ebből indultunk ki, nyilván, ha a testület úgy dönt, akkor meg kell keresni azokat a bérlőket, kérdés, hogy azokat a bérlőket kell-e megkeresni - velük van egy 5 évre szóló bérleti szerződésünk -, hogy meg akarják-e venni ezeket a területeket. Az előterjesztés kitér arra is - amint képviselő úr is jelezte -, hogy van olyan törekvés, hogy a Jegenyesor mellett házhelyeket, építési telkeket kellene kialakítani. Ekkor nyilván ezeken a jelenlegi birtokviszonyokon, tehát bérleti jogviszonyokon mindenképpen változtatni szükséges, hiszen ugyanezt a területet, ha kiméretjük, módosítjuk a rendezési tervet, kitűzetjük utána, nyilván ezt a birtokviszony állapotot nem lehet fenntartani, mert egy jó rész leesik az építési telkekből. Nyilván azokat a lakókat, vagy bérlőket meg kell keresni, akik ebben érintettek, érdekeltek, hogy egyáltalán nyilatkozzanak arról, hogy

144 szeretnék-e vagy nem megvásárolni a területet, utána lehet arról egyeztetni, hogy hogyan szeretnék, hogyan szeretné a testület, és akkor módosítjuk a rendezési tervet. Tehát ez egy hosszú, bonyolult folyamat lesz, de ebbe a hivatal nem kezdhet bele, amíg nincs egy testületi állásfoglalás. Összehívhatjuk az erőműi bérlőket, megkérdezhetjük, hogy meg akarják-e venni, még lehet, hogy fel is lelkesednének, hogy persze megvennék, és utána a testület azt mondja, hogy nem adja el. Így egy elég furcsa helyzet alakulna ki. Szendrő Ferenc – egyetért a bizottsággal, nem javasolja az eladást, mert ha a telkeket megveszik, és időközben ott valaki társasházat szeretne építeni, és az új telektulajdonos nem akarja eladni a telkét, akkor ott nem lehet társasházat építeni. Sárosi Károly - jegyző úr megadta a választ a kérdésemre, eszerint a határozat a) és b) pontja nem értékesítésről kell, hogy szóljon, hiszen ebben most nem tudunk érdemben dönteni. Arról kell most döntenünk, hogy egyáltalán kívánunk-e az üggyel olyan szinten foglalkozni, hogy a rendezési tervet ilyen módon módosítsuk. Pálinkás Péter – a bizottság azért nem támogatja az értékesítést, mert egy beruházás kezdetén vagyunk, amikor a városközpontban lakások fognak épülni. Én úgy gondolom, hogy egyszerre egy feladatra és egy központba pontosuljon az erő, és ne húzzuk szét több helyre, az erőműre vagy bármely területre. Amíg egy munkát nem fejezünk be, addig ugyanabban a profilban máshol ne nyissunk frontot, mert ezzel a saját, meglévő beruházásunkat gyengítenénk meg. Úgy gondolom, hogy fejezzük be, amit elkezdtünk, és utána gondolkodhatunk azon, hogy az erőműnél hogyan építhetnénk társasházat. A rendezési terv módosítása egyéb költségekkel is járna. Nem tudom, Kelemen úrék tájékoztatták-e az ott lévő telektulajdonosokat, hogy ennek a költsége is rájuk fog hárulni. Az ötlet nagyon jó, csak most nem időszerű. Princz Ádám – reagál Sárosi úr felvetésére: lehet, hogy célszerű lett volna pontosítani a határozati javaslatot, mivel nincs a másik oldalon vevő, akivel holnapután szerződést kellene kötni, ezért lett így meghatározva, hogy értékesíteni kívánja vagy nem kívánja értékesíteni. Más területeknél is így jártunk el, mert van egy megelőző folyamat, amihez kifejez a testület egy szándékot, és azért van benne vételár is, mert ha azt mondja a képviselő-testület, hogy 2 ezer forintért akarja értékesíteni négyzetméterét, akkor lehet, hogy az ott lévő bérlők azt mondják, hogy annyiért nem akarják megvenni, de ha 200 Ft, akkor más a helyzet. Ezért került bele vételár, és ezért került bele az, hogy ha értékesíteni kívánja, házhelyek kialakításával vagy anélkül kívánja értékesíteni. Annak megfelelően kell tájékoztatni a jelenlegi bérlőket, és annak megfelelően szükséges átgondolni azt, hogy hogyan és mi módon kell a rendezési tervet, illetve az egyéb szabályzatokat módosítani. Kelemen Attila – jegyző úrral értek egyet, végül is a testületnek annyit kellene eldönteni, hogy értékesíti vagy nem értékesíti a területeket, házhelyekkel vagy anélkül. Az egy későbbi folyamat és döntési sorozat, hogy majd ez hogyan történik, hogyan lesz egyeztetve a bérlőkkel. Itt nagyon nagy szerepe lesz a bizottságoknak és az egyéni képviselőknek, hogy ezt hogyan lehet a képviselő-testület elé megfelelően tálalni. Szendrő képviselő úrral és Pálinkás képviselő úrral ellentétben ez nem jó gondolkodás, hogy csak egyre kell koncentrálni, hiszen az megy magától. Nekünk elvi döntéseket kell hozni, meg kell majd szabni a képviselő-testület

145 álláspontja szerint az irányvonalat és az el fog indulni. Azon lehet vitatkozni, hogy társasház vagy egyéni házhely legyen, az a képviselő-testület egyéni döntése. Nekünk az elvi irányvonalat kell megszabni és nincs összefüggésben a városközponttal. Akkor tesz a képviselő-testület jót, ha nem effektív saját munkájával, hanem határozataival, javaslataival elindít a település többi részén is fejlődéseket. Ennek az első lépcsőjénél vagyunk, tehát ha a testület úgy dönt, hogy igen, meg fogja vizsgálni, az az első lépés, tudom, hogy utána lesznek további javaslatok, de azért induljunk el. Erre kérem a képviselő-testületet. Jánosi László – én is osztom Kelemen úr gondolatiságát, hiszen aki ismeri azokat a területeket és a jelenlegi bérlőket, azok tudják, hogy azok a bérlők nagyon kellemes hangulatú kis telkeket tartanak ott rendben, azoknak a területeknek van már-már egy üdülőövezeti hatása is. Az magától értetődik, hogy természetesen egy bérleményen nem fog olyan szinten fejleszteni, mint egy saját tulajdonon, ezért is volt számunkról ez a megkeresés. Én nem osztom Pálinkás képviselő úr azon vélekedését, hogy egy dologra kell koncentrálni, hiszen az elmúlt két és fél év alatt azon kívül, hogy sikerült két ingatlant kisajátítani vagy megvásárolni, nem történt semmi. Nem látom még a végét. Meggyőződésem, hogy aki az erőműi lakótelepen szeretne egy családi házat valamikor felépíteni, az nem biztos, hogy egy városközponti panelre vágyik. Az erőműi lakótelep vonzása az, hogy odajöhet lakni, építeni valaki, az a városnak is jó, és ez számunkra nem egy hátrány. Ha ott esetlegesen a kiskertek, házhelyek kialakítása mellett fog dönteni valamikor a képviselő-testület, az egy öngeneráló folyamat, hiszen ott megjelennek új lakóépületek, ezáltal ösztönözve lesznek a meglévők is, hogy felújítást végezzenek, emelkedik a lakótelep értéke, a lakosság száma stb. Tekintettel arra, hogy ezek önkormányzati területek és az önkormányzatnak kellene rendben tartania, én is azt javaslom a képviselőtestületnek, hogy az elhatározást a fejlődés érdekében vigyük véghez, és ennek valóban ez legyen az első lépése. Természetesen a testületi tagokkal, bizottságokkal együttműködve a továbblépés lehetőségén el lehet gondolkodni, hogy ott kertes házak, társasházak épüljenek stb. Pálinkás Péter – az ötletet jónak tartom, az időszerűséget vitatom. Megértem, hogy Jánosi úr nem tudja elfogadni, hogy egy feladatot fejezzünk be, amikor azt mondja, hogy a Rákóczi utca mellett a Kossuth utcát stb. fel kellene újítani. Erre van pénzünk, lehetőségünk, úgy gondolom, hogy becsülettel fejezzük be a munkát, utána mehetünk tovább. Óvatosságra intenék mindenkit, úgy bíztatni embereket, hogy nem tudunk egy kb. forint/m2 árat arra a területre, rendezési terv módosításba belevinni a lakosságot, ez egy kicsit felelőtlenség. Továbbra sem támogatom, jelen pillanatban fejezzük be, amit elkezdtünk. Kelemen Attila – nem tudom számszakilag, hogy hányszor módosítottuk a rendezési tervet, de hogy fogjuk sok-sok esetben, kérés alapján, az már biztos. Ez megegyezés kérdése, attól függ, hogy a lőrinci lakosság érdekeit, amelyet a képviselő-testület képvisel, abban az álláspontban mi az érdeke. Természetesen más-más esetekben, pl. vállalkozóval szemben is más érdeke van a képviselőtestületnek, mint amikor saját lakosságát képviseli. Én nem tartanám akkora kerékkötőnek a dolgot, hogy ne tudjunk egy elvi döntést hozni. Hegyi László – Kelemen úrnak igaza van, de ha a telket kimérjük, kell csinálni utakat, csatornát, vízvezetéket, be kellene kötni a gázt stb. Tehát a telekalakítás

146 költségeit mind az önkormányzatnak kellene állni. A telkek kialakítása nagyon sokba, több tíz, de akár 100 millió forintba kerülne. Nagyon kellene a telekkialakítás, de jelen pillanatban nincs hozzá pénzünk. Jó az ötlet, foglalkozni kell vele, de jelen pillanatban nem aktuális. Pálinkás Péter – egyetért Hegyi László képviselő úrral. Kiss Lajosné – egyetért Hegyi és Pálinkás úrral. A jelenlegi bérlőket nézve úgy látja, hogy egy szépen kialakított zöldséges vagy bármilyen kert lényegesen lendít ezeknek a családoknak a helyzetén. Tehát jelenleg ezek a családok számítanak erre, dolgoznak igaz, de kiveszik a mindennapos zöldségárut a kiskertből, ami nekik hasznot hajt. Nagyon szép az elgondolás, de várjunk vele, hogy hogyan alakul az ország, a lakosok helyzete, akkor foglalkozzunk újabb telkek kialakításával, közművesítésével. Jánosi László – nagy valószínűleg azért nem ugrálnak azok az emberek, akik ide építkezni akarnának, mert nincs építési telek. Én azt gondolom, hogy a sok bába közt elvész a gyerek, itt 10, 100 milliók hangzanak el, hogy a telekkialakítás mennyibe kerül, ki vállalja a költségeket. Nagyon érdekes dolognak tartom, hogy a rendezési terv azért lett módosítva, mert városközpont épül, vagy a városközpont azért épül, mert éppen akkor lett a rendezési terv módosítva. Ott a költségeket érdekes módon senki nem számítja. Egyetértek Kelemen képviselő úrral, más, amikor egy vállalkozás, egy gazdasági társaság azért szeretné módosíttatni a rendezési tervet, mert őneki ebből anyagi előnye származik, és más az, amikor egy város saját maga érdekében azért módosítja a rendezési tervet, hogy ide lakosok települjenek, hogy az érték növekedjen. Azt gondolom, hogy a telekkialakításnál is van arra mód és lehetőség, hogy összközműves, félközműves, vagy közműmentes telket adjon el az önkormányzat. Természetesen ez jelentkezik az árakban. Hangsúlyozom, hogy indítványom nem arra vonatkozott, hogy most és azonnal el kell dönteni, hogy 67.565/m2-es áron adja el az önkormányzat a telkeket, hanem ahhoz kérjük képviselőtársaink egyetértését, hogy ebben a kérdéskörben előbbre tudjunk lépni. Az, hogy év közben, félévkor, háromnegyedévkor, esetleg év végén pénzügyi keretnek megfelelően tudunk ebben konszenzusra jutni, elvi lehetőségről van szó, semmiféle felelőtlenségről nincs szó, de legalább a fejlesztésnek az egyik iránya elindulna. Megítélésem szerint ez most egy forintba se kerül, és mégis tudnánk érdemben fejleszteni. Rab Gyula – véleménye: dönteni kellene először abban a kérdésben, hogy építési telekként, zöldséges kertként, üdülőtelekként kerülnek valamikor eladásra a telkek. Vissza kell adni az anyagot a bizottságnak, vizsgálják meg, hogy milyen feltételek mellett, hogyan lehet eladni, és úgy kerüljön testület elé. Princz Ádám – igazából a rendezési terv módosításánál fog kiderülni, hogy építési telkek lesznek és milyen beépítési lehetőségekkel. Tehát akkor lesz teljesen konkrét a dolog, ha elfogadja a testület a Rendezési terv módosítását. Ez egy elvi álláspont. Azért került bele egy árjavaslat, mert abból indultunk ki, hogy a jelenlegi bérlőknek akarja az önkormányzat értékesíteni ezeket a területeket, és nyilván akkor szükséges felmérni azt is, hogy a jelenlegi bérlők egy bizonyos önkormányzati elképzelés mentén meg akarják-e vásárolni a telkeket. Hosszú távon az is elképzelhető, hogy az önkormányzat úgy dönt, hogy értékesíteni kívánja, nem a

147 jelenlegi bérlőknek fogja értékesíteni, mert a jelenlegi bérleti jogviszony szól egy-egy területre. Ha házhelyet kialakítunk, ezt a bérleti jogviszonyt fel kell mondani. Tehát ebben az egész kérdésben úgy is olyan szinten kell majd akkor hozzányúlni, hogy teljesen megváltozhatnak akár a viszonyok, az ár jelenleg egy szándékolt ár, hogy egyáltalán tudjuk azt, hogy az ott lévő bérlők akarnak-e ilyen szinten foglalkozni ezzel a kérdéssel. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, mely szerint az erőműi kiskertek kerüljenek értékesítésre. A képviselő-testület 2 igen, 11 nem, 1 tartózkodás szavazattal elvetette a javaslatot. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottság javaslatát, mely szerint az erőműi kiskertek ne kerüljenek értékesítésre, maradjanak továbbra is bérleményben. A képviselő-testület 11 igen, 2 nem, 1 tartózkodás elfogadta a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottság javaslatát és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Az erőműi kiskertek rendezéséről Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Jánosi László és Kelemen Attila képviselők indítványát az erőműi kiskertek rendezésével kapcsolatban. Lőrinci Város Önkormányzat tulajdonát képező 1438 és 1439 hrsz-ú belterületi ingatlant a képviselő-testület jelenleg nem kívánja értékesíteni. Határidő: értelemszerűen Felelős: Víg Zoltán polgármester

148

IX. NAPIRENDI PONT Előterjesztés a Hevesi Acél Kft. (Lőrinci, Cukorgyári u. 2.) kérelméről (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – köszönti a Hevesi Acél Kft. képviseletében Molnár Károly urat, aki a következő kiegészítést teszi a beadványukhoz: Molnár Károly – Hevesi Acél Kft. képviseletében – beadványunkban kértük, hogy a Rendezési tervet módosítsa az önkormányzat, ezzel együtt pedig minősítse vissza a gazdasági területet ipari területté. Azért kértük a terület visszaminősítését, mert 4, 5 cég nem kapott engedélyt arra, hogy a Hevesi Acél Kft. területén letelepedjen. Ebből kiindulva gondoltuk azt, hogy a gazdasági terület azért nem jó, mert ipari üzemet nem lehet odatelepíteni. A másik, hogy az a terv, amit elkészíttetett az önkormányzat és jóváhagyott, aszerint másfél méter szintkülönbségeket kell feltölteni. Ha ehhez ragaszkodik az önkormányzat, akkor továbbra is be kell hordani törmeléket a szintkülönbség feltöltésére. Ezzel a gazdasági területtel a jövőbeni tulajdonos nem tud semmit kezdeni, annyit nem tud kigazdálkodni, hogy az önkormányzatnak az adót fizesse. Ha most a testület nem engedélyezi a terület átminősítését, akkor azt a pármillió forintot, amit ez az új cég fizetne, azt is elveszi az önkormányzat saját magától, és tönkreteszik a céget. Ez az üzem Selypnek munkalehetőséget jelentene, az ottani kereskedők is jobban meg tudnának élni az üzem közelében. 2003-ban a következőket írta le az önkormányzat: a volt cukorgyári terület újjászületése Lőrincinek, Zagyvaszántónak és az egész hatvani kistérségnek, valamint a Zagyva-menti térségnek olyan alapvető érdeke, hogy mindenképpen indokolt a jelenlegi tulajdonossal való összefogás, és az európai uniós támogatási lehetőségek legmesszebbmenőkig történő kihasználása. Ha ezt az ígéretüket megtartják, akkor mindannyian jól járunk. Peterke Zoltán – a 2003-as testületből vagyunk itt egy páran. Személy szerint akkor is alpolgármester voltam, és részese voltam annak a megbeszélésnek, amikor az akkori tulajdonossal próbáltunk jó kapcsolatot kiépíteni. Én úgy gondolom, hogy az önkormányzat részéről mindennemű olyan hozzáállás megvalósult, amiben a város úgy állt ehhez a vállalkozáshoz, ahogy egy városvezetésnek illik. A következő időszakban tapasztalhattuk a derült égből villámcsapás sorozatait, a kábelégetést, a különböző tévétársaságoknak a megjelenését a területen stb. Mi nyújtottunk a jobbkezünket, de most eljutottunk arra a szintre, hogy nagyon bizalmatlanul állunk a leendő kérelemmel kapcsolatban. Személy szerint nem támogatom azt, amit a cég kér tőlünk. Pálinkás Péter – kérdése: tudomásom szerint egy rendezési terv módosítása több 100 ezer forintba kerül. Ennek a költségét át kívánják-e vállalni, vagy ezt is az önkormányzatra kívánják terhelni? Molnár Károly – válasza: nem egyeztettek senkivel. Oda nem jött egy ember, aki megnézte volna, hogy másfél méter szintkülönbséget össze lehet húzni, vagy nem. Kijött Schósz Gabriella, ott volt egy fél órát, körbenézett, azon kívül nem volt kint senki. Kié a felelősség, aki ezt a tervet jóváhagyatta, és nem volt a Hevesi Acél Kft.nél a területet felmérni? Volt a kft.-nél egy úriember, aki szeretett volna területet

149 bérbevenni, Schósz Gabriella azt mondta neki, hogy az épület 5 méterre kilóg, át kell tenni a másik oldalra, mert a rendezési tervbe az épület nem fér bele. Ez nevetséges. Az utak. A betonutak a tervben be vannak ültetve fával. Az önkormányzat csináltassa meg újra a céggel a rendezési tervet, hiszen nem mentek ki a Hevesi Acél Kft. területét felmérni. Ez semmibe nem fog kerülni az önkormányzatnak. Princz Ádám – nyilván az építész felmérte akkor ezt a területet, és vannak benne olyan szabályozások, amik nem feltétlenül követik az életet. A rendezési tervvel kapcsolatban volt egy közmeghallgatás, egyeztetések folyamata, akkor mindenki, akit érdekelt, érintett, hozzászólt, hozzátehette a véleményét, elmondhatta, hogy hogyan szeretné, vagy hogy ezt vagy azt ne csinálják meg. Készült akkor egy rajz, ami átesett egy ilyenfajta véleményezésen, átesett különböző szakhatóságok véleményezésén, és ezt követően fogadta el a testület. Az nyilván egy más kérdés, hogy ez a szabályozás hogyan és mikért éri el a célját. Maga ez a szabályozás nem arra vonatkozik, hogy tegyük át az épületet a terület másik oldalára, merthogy meglévő állapotot is szabályoz. Tehát nem írhatja elő a hivatal, hogy most bontsák le, és építsék arrébb, legfeljebb azokra a területekre, ahol kijelöli az építési vonalat, csak azokra a területekre lehet építkezni. Ha lebontódik egy épület, utána már az adott esetben a helyére, vagy a korábban meglévő helyére nem lehet visszaépíteni. A bizottság előtt is világos volt az a kérdés, hogy a kérelem két dologra szól, egyrészt az iparterület visszaminősítésére, másrészt a telekmegosztás kérdése. Ez nyilván két vetületből adódott annak idején. Egyrészt azzal, hogy iparterület helyett GKSZ területet határozott meg a képviselő-testület, nyilván abból a célból tette, hogy az ott lévő intézményeket és a környéken lakókat bizonyos szempontból védje. Hogy ezt miért tette, nem tudom. A másik része a telekmegosztás kérdése, ami néhol nem azt állapotot tükrözi feltétlenül, ami a jelenleg meglévő. Hogy ez a felmérésnek egy anomáliája volt-e, vagy tényleg az akkori településtervező, illetve az akkori szakhatósági javaslatok is, mert bizonyos szakhatósági javaslatokat köteles beépíteni az önkormányzat. Tehát nem szabályozhat csak úgy, ahogy ő szeretne, ez is ugyanúgy, mint egy építési engedélynél, többek között szakhatósági véleményeken alapszik egy rendezési terv. Tehát nyilván azokat figyelembe véve alakult ki ez a terület-felhasználási javaslat, ami ténylegesen, tehát ezen a terven is látszik, hogy nem mindenütt követi azt a kialakult állapotot, ami jelenleg akár az épületek, akár az egyéb infrastruktúra tekintetében a telepen van jelenleg. Pálinkás Péter – ha Ön 2003-tól a kft-nél dolgozik, akkor egyrészt Ön a felelős, hogy a terület ilyen beosztást kapott, ugyanis, ha jól emlékszem, még nem is igen porosodott meg a rendezési terv senkinek a polcán, amikor több éves egyeztetésen került sor többszörös nyilvános megbeszélések, javaslatok alapján az a terület olyan besorolás alá, ami alá került. 2004-2005-re tehető az, amikor a rendezési tervünket elfogadtuk. Tehát Ön ennek ugyanúgy részese, mint a képviselő-testület. Az én kérdésem az volt, hogy át kívánják-e vállalni a költségeket, és utána tudnánk továbbmenni ebben a kérdésben, de Önök ezt nem kívánják átvállalni. Elmondta jegyző úr is, hogy milyen körökben kell védelmet nyújtani a lakosságnak azon a területen. Próbáltak oda már akkumulátor feldolgozóipart és sok mindent hozni, a testület vakon nem fog hozzájárulni ahhoz, ráadásul a saját költségén, hogy neki „kisebb” anyagi előnye származik abból, mint Önöknek. Tehát nem igazán tudom jó

150 kommunikációnak venni, hogy itt azért kimondottan csak a testület, illetve a hivatal a felelős, amikor többszörösen egyeztettünk vállalkozókkal, lakosokkal, folyamatosan, ez törvényi előírás, ez nem kitaláció, erről jegyzőkönyvek vannak. Az Önök cége is kapott meghívót erre a megbeszélésre, ebben biztos vagyok, és abban is biztos vagyok, amit Peterke úr elmondott, hogy akkoriban, amikor ezek az egyeztetések voltak, Önök nem igazán voltak jó kapcsolatban az Önkormányzattal, talán be sem voltak ide jelentve. Most, hogy érdekes módon már nincs akkora üzlet ezen a területen, hanem most már szét kellene osztani, akkor hirtelen fontos lett az önkormányzat és hirtelen mi lettünk a felelősök. Én úgy álltam Önhöz, hogy fussunk még egy kört, kerüljön be még egyszer a bizottság elé, beszéljük meg, hogy mi az, amit igazán Önök szeretnének, mi az, amit át tudnak vállalni, és nem követelőzni szerettem volna, hanem én azt keresem, hogyan tudnánk együttműködni. De amikor éppen utasítgatja az önkormányzatot, számonkéri jegyző urat, a testületet, hogy éppen ki a felelős, és nem gondolkodik el azon, hogy éppen egy ilyen rendezési terv milyen folyamatában mekkora időintervallumot foglal magába és milyen egyeztetéseken megy át, akkor nem tudom, hogy hogyan tudunk tovább együttműködni. Én szeretnék. Kelemen Attila - Petőfibányán annak idején a vegyes üzemet feldarabolták, kisebb cégek és kft.-k működnek jelen pillanatban, és felszívó munkaerőket produkál Petőfibánya. Hiszen a 90-es években Petőfibánya munkanélkülisége 98 %-os volt, utána a különböző kis kft.-k megalakításával gyakorlatilag ez a munkanélküliség lassan megszűnt, már Lőrinciből is járnak oda. Azt is értem, amit Molnár úr elmondott, hogy amennyiben ezek a területek feldarabolódnának, és egyéni cégeknek értékesíteni lehetne, az munkahelyet teremtene, és az Lőrincinek jó lenne. Jegyző úrtól kérdezem, hogy abban az esetben, ha megtörténne ez a területrendezés, az önkormányzatnak milyen szankciója van, hogy olyat ne engedélyezzen, amely Lőrinci lakosságának nem jó. Princz Ádám – igazából amit az önkormányzat a rendezési tervben szabályoz, onnantól kezdve a hivatal ahhoz van kötve. Jelenleg is - amit Molnár úr jelzett bizonyos tevékenységekre nem kaptak működési engedélyt, ez pontosan abból adódik, hogy GKSZ területre szabályozta az önkormányzat, azon belül összesen 6 féle GKSZ besorolás van a város tekintetében, mindegyiken némileg eltérő, másfajta szabályozással. A GKSZ terület nem azt jelenti, hogy ipari tevékenységet nem lehet folytatni, hanem, hogy zavaró hatású ipari tevékenységet nem lehet folytatni a GKSZ területen, tehát nem kizárólag vegyesboltot lehet nyitni, sok minden lehet, zavaró hatású ipari tevékenységet nem lehet folytatni. Amennyiben iparterület, az alapvetően egy olyan besorolású övezet, ahol nem jelentős zavaró hatású gazdasági rendeltetésű épület van, tehát gazdasági tevékenységre alkalmas. Az iparterületen belül nyilván lehet bizonyos szankciókat, szabályozásokat alkalmazni, nyilván a testület akkor és ott azért szabályzott GKSZ területre, mert az olyanfajta ipari tevékenységet ki akarta onnan zárni vagy nem akarta oda beengedni. Nyilván ipari területen belül is lehet bizonyos korlátozásokat tenni, de alapvetően az ipar területe. A rendezési terv is az OTÉK-ból indul ki. Van egy gazdasági terület, az szabályoz egy bizonyos szintig, utána van az iparterület, az iparterületen végül is bármi elhelyezhető, azon belül nyilván lehet szabályozni. Peterke Zoltán – igazából az írásos anyagban a cég részéről nagyon sok olyan burkolt kifejezés jelent meg, amit nem tudott a bizottság értelmezni. Sárosi úr

151 megkérdezte bizottsági ülésen, hogyan lehet úgymond rábólintani olyan írásos anyagra, amelyben a cég részéről olyan megfogalmazások vannak, hogy nem tudjuk, hogy mivel akarunk foglalkozni, nem tudjuk, hogyan akarjuk stb. Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokkal szembesülünk. Így nagyon nehéz dönteni, amikor a kérelmező sem tudja, hogy igazából mit és hogyan szeretne. Ahogy a bizottsági elnök úr is elmondta, tulajdonképpen nem tudunk egyetérteni egy feltevésen alapuló történettel, hogy mit szeretne tulajdonképpen a cég. Egy vakon megengedett tevékenységre nem hiszem, hogy a testület nyugodt lelkiismerettel igent tud mondani. Akkor, amikor meg van nevezve, hogy pl. szőnyegfonó fog oda települni, akkor tudjuk, hogy miről beszélünk. De az, hogy hogyan és miként szeretné a cég a jövőjét ott biztosítani, és nem tudja megfogalmazni, mert ő sem tudja, akkor hogyan várható el Lőrinci Város Képviselő-testületétől, hogy érdemben megfelelő döntést tudjon hozni, illetve erre a kérelemre igennel tudjon válaszolni. Kis Lajosné – a bizottság abban a helyzetben volt, hogy vacilált azon, hogy hozza-e a testület elé vagy ne is terjessze a testület elé ezt a kérvényt, mert Molnár úrnak is akkor mondtuk, hogy konkrét javaslatokat kérnénk, és annak a tudatában tudna a testület dönteni. Tehát a bizottság konkrét célok megjelölésével részletesebb kérelem újbóli benyújtását kéri, és azok ismeretében a testület foglaljon állást. Molnár Károly – a fele területet el szeretnénk adni, amelyből megpróbáljuk fizetni az adósságot, a másik felére megvan az elképzelésünk. A mi elképzelésünk mezőgazdasági terület, mert vannak raktáraink, amiből magtárat szeretnénk csinálni, oda be kell vinni a magot, tisztítani és feldolgozni kell, a vaskereskedés megmarad a telepen. Ez a kettő biztos, a többit nem tudjuk, mert értékesíteni szeretnénk. Biztos, hogy ha lesz lehetőségünk, csinálunk oda különböző üzemeket. De azt is el kell mondani, hogy ma Magyarországon senki nemi fog termelőüzemet építeni. Ide csak hulladékfeldolgozó fog jönni, márpedig környezetvédelmet csak a hulladékfeldolgozással lehet javítani. Tehát ide műanyag- acél, forgácsfeldolgozó jöhet. Nem fog autóalkatrészgyártó jönni, mert bajban van az autóalkatrészgyártás. Minél később dönti el az önkormányzat, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy ide valaki letelepüljön, annál kisebb az esély, hogy komoly üzemek települjenek le. Magyarországon ma hulladékot kell hasznosítani. Ha idetelepül valaki, az hulladékgazdálkodással fog foglalkozni. Nagy László – véleménye: ha ez a terület iparterületté válik, akkor most már tudjuk pontosan, hogy van egy olyan része, amin egy lakókkal betelepült terület közepén bármit csinálhatnának. Én a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy nagyon örülnék, hogy ha kis összeszerelő műhelyek jönnének ott létre, embereket tudnának foglalkozni, de most már kiderült, hogy ilyen különféle szemétlerakó, hasznosító üzemek jönnének létre stb. Ennek a lehetőségét is ki kell zárni, tehát maximálisan támogatom azt, hogy semmiféleképpen ne adjunk utat annak, hogy ilyen üzemek lehetősége is odakerüljön. Adjanak be terveket magtárra és hasonló dolgokra. Ugyanis most vevő nincs, vevő csak akkor lesz, ha olyan ipari területté nyilvánítjuk, ahol bármit lehet csinálni. Nem javaslom a testületnek, hogy ezt az előterjesztést támogassa. Pálinkás Péter – a rendezési terv módosítás költségét a Hevesi Acél Kft.-nek kell állni. Ez bevett gyakorlat. Minden egyes vállalkozó vagy vásárló, aki rendezési tervet módosít, a költségeket magára vállalja. Azon a testületnek kell elgondolkodni, hogy

152 akarja-e az egész területet, vagy ahogy esetlegesen kéri a Hevesi Acél Kft., bizonyos részét átminősíteni ipari területté. Ennek meglehetnek a megkötései, hogy ha az egész területet átminősítenénk ipari övezetté, megvannak a szakhatósági engedélyei, és innentől kezdve az önkormányzatnak nincs a kezében semmi. Viszont területi elv alapján lehetne úgy besorolni, hogy lehessen bizonyos ipari tevékenységet folytatni, gondolok itt a védőtávolságokra stb., sok olyan lehetőség van, hogy lehetne ott ipari területté minősíteni bizonyos részeket, amelyeket bizonyos védőövezetek levédnek (vízügy, zaj), ami miatt bizonyos iparágak nem települhetnek oda. Én úgy gondolom, hogy a védőtávolságokkal lehet úgy variálni az önkormányzatnak és Önöknek is, hogy tudjanak Önök is haladni, fejlődni és az önkormányzatnak is nagyobb bevétele tudjon ebből származni. Tehát kérem Öntől, hogy a következő bizottsági ülésre terjesszék elő, hogy hogyan tudják ezt vállalni és rendezni a tartozásaikat. Úgy gondolom, kell, hogy elmozduljunk, de viszont ezt meg kell fontolni. Molnár Károly – reagál: a rendezési terv módosításának költségeit részletekben tudjuk vállalni. Víg Zoltán – a képviselő-testületnek volt egy döntése más vállalkozókra vonatkozóan is, kérünk egy árajánlatot, és előre kell befizetni a költséget. (Kelemen Attila eltávozott az ülésről, létszám 13 fő.) Polgármester úr összefoglalja az elhangzott javaslatokat, melyeket a következők: A képviselő-testület felkéri a Hevesi Acél Kft.-t, hogy az értékesíteni kívánt területre konkrétan határozza meg, hogy ott milyen tevékenységet fog folytatni az új tulajdonos. A képviselő-testület bízza meg a hivatalt, hogy a rendezési terv módosításának költségbecslésére kérjen árajánlatot. Ezt követően a Hevesi Acél Kft. írásban nyilatkozzon, hogy a rendezési terv módosításával kapcsolatos költségeket teljes egészében átvállalja. A képviselő-testület kérje fel a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottságot, hogy amennyiben a Hevesi Acél Kft. ezeket a tevékenységet megjelölte, tárgyalja újra a kérelmüket. Polgármester úr szavazásra bocsátja a fenti módosító javaslatokat. A képviselő-testület 13 igen szavazattal elfogadta a módosító javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata A Hevesi Acél Kft. (Lőrinci, Cukorgyári u. 2.) kérelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Hevesi Acél Kft. által benyújtott telekalakítási és besorolási övezet módosítási kérelmét a Lőrinci 4/1, 4/2, 4/4, 4/5 és a 4/6 hrsz.-ú területekre vonatkozóan.

153

-

A képviselő-testület elutasítja a beadott kérelmet.

-

A képviselő-testület felkéri a Hevesi Acél Kft. képviselőjét, hogy az értékesíteni kívánt területekre konkrétan határozza meg, hogy ott milyen tevékenységet fog folytatni az új tulajdonos. Ennek függvényében tud a képviselő-testület a későbbiek során dönteni arról, hogy kívánja-e a terület művelési ágát megváltoztatni, vagy sem, illetve a telekalakításhoz hozzájárulni.

-

A képviselő-testület megbízza a Polgármesteri Hivatalt, hogy a rendezési terv módosításának költségbecslésére kérjen árajánlatot. Ezt követően a Hevesi Acél Kft. írásban nyilatkozzon, hogy a rendezési terv módosításával kapcsolatos költségeket teljes egészében átvállalja.

-

A képviselő-testület felkéri a Pénzügyi, Gazdasági, Műszaki, Környezetvédelmi Bizottságot, hogy amennyiben a Hevesi Acél Kft. ezeket a tevékenységet megjelölte, tárgyalja újra a beadott kérelmet. Határidő: március 01. Felelős: Víg Zoltán polgármester

X. NAPIRENDI PONT Előterjesztés a Lőrinci belterületén 1487/4 hrsz.-on kialakuló MÁV Zrt. tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A képviselő-testület 13 igen szavazattal elfogadta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009. (II.12.) önkormányzati határozata A Lőrinci belterületén 1467/4 hrsz-on kialakuló MÁV Zrt. tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről

154 Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a MÁV Zrt. tulajdonát képező Lőrinci 1467/1 hrsz-ú, természetben Lőrinci sporttelepen található kivett közforgalmú vasút művelési ágú ingatlan megosztásából létrejövő 1467/4 hrsz-ú, 28670 m2 nagyságú kivett üzemi terület rendeltetésű ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII törvény 2. § o) pontjában foglaltakra tekintettel kezdeményezi a tulajdonos MÁV Zrt-nél a tulajdonjog megvásárlását. A képviselő-testület felhatalmazza Lőrinci város polgármesterét, hogy az ingatlan megvásárlása érdekében folytasson tárgyalásokat a tulajdonos képviselőivel, majd az ennek eredményeképp kialakított tartalmú megállapodás (különös tekintettel a vételár nagyságára, a megfizetés módjára és ütemezésére) tervezetét terjessze a képviselő-testület elé. A képviselő-testület az ingatlan megvásárlásáról – a pénzügyi forrás egyidejű biztosítása mellett – külön határozatban dönt. Felelős: Víg Zoltán polgármester Határidő: a MÁV megkeresése: február 18.

XI. NAPIRENDI PONT Előterjesztés Lőrinci város jegyzője, mint I. fokú gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai 2007. értékelésének kiegészítéséről (Előterjesztés írásban csatolva.)

gyámhatóság évi ellátása

Víg Zoltán – a napirendi ponthoz hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A képviselő-testület 13 igen szavazattal elfogadta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2009. (II. 12.) határozata Lőrinci város jegyzője, mint I. fokú gyámhatóság gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai 2007. évi ellátása értékelésének kiegészítéséről

155 Lőrinci Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Lőrinci város jegyzője, mint I. fokú gyámhatóság gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai 2007. évi ellátása értékelésének kiegészítéséről szóló előterjesztést megismerte. A Képviselő-testület a 2007. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátása értékelésének kiegészítését elfogadja. Határidő: 2009. február 16. Felelős: Lőrinci város jegyzője

XII. NAPIRENDI PONT Tájékoztató a volt ETERCEM Kft. telephelyével kapcsolatos tulajdonosi szándékokról Víg Zoltán – tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy az előterjesztő Huntyre Kft. ügyvezető igazgatója beteg, várhatóan március hónapban tartja meg tájékoztatóját.

XIII. NAPIRENDI PONT Tájékoztató az olasz Santa Maria di Licordia önkormányzat testvérvárosi megkereséséről (Előterjesztés írásban csatolva.) Víg Zoltán – röviden ismerteti az előterjesztést és a bizottság állásfoglalását. Érsekné Mosóczi Mária – az előterjesztés elkészülte után érkezett egy e-mail, amiben a kapcsolattartó Armando Paruto projektmenedzser küldött egy tervezetet. Ha a testület hozzájárul a kapcsolatfelvételhez, akkor fel kellene hatalmazni a polgármester urat a tervezet szerinti előzetes egyezmény aláírására, amit vissza kell küldeni, és ezzel indul a testvérvárosi kapcsolat, az unióhoz ezt a dokumentumot be kell nyújtani. Víg Zoltán – szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti javaslatot, mely szerint a bizottságok javasolják a képviselő-testületnek, hogy vegye fel a kapcsolatot az olasz Santa Maria di Licordia várossal, és jelezze együttműködési szándékát a testvérvárosi egyezmény megkötésére vonatkozóan. A képviselő-testület hatalmazza fel Víg Zoltán polgármestert az előzetes egyezmény aláírására. A képviselő-testület 13 igen szavazattal elfogadta a javaslatot és a következő határozatot hozta:

156

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Testvérvárosi kapcsolat kialakításáról az olasz Santa Maria di Licordia várossal Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megismerve az olaszországi Santa Maria di Licordia önkormányzat testvérvárosi megkereséséről szóló előterjesztést, az alábbiak szerint határoz: -

Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az olaszországi Santa Maria di Licordia Önkormányzatának megkeresésére döntött arról, hogy a testvérvárosi kapcsolat kialakítása érdekében felveszi a kapcsolatot Santa Maria di Licordia Önkormányzatával, és együttműködési szándékát fejezi ki a testvárosi egyezmény megkötésére vonatkozóan. Továbbá hozzájárul, hogy az olasz testvérváros EU pályázatában testvérvárosként jelöli meg Lőrincit.

-

A képviselő-testület felhatalmazza Víg Zoltán polgármestert az előzetes egyezmény aláírására.

-

Ezen határozat melléklete az előzetes egyezmény a „ToFEC: Együtt az európai versenyképességért” testvérvárosi programhoz. Határidő: azonnal Felelős: Víg Zoltán polgármester

XIV. NAPIRENDI PONT Egyebek Víg Zoltán – tájékoztatja a testületet, hogy az osztrák és lengyel vendégek jelezték, hogy betegségek miatt nem tudnak részt venni a február 14-i rendezvényen, ezért délután 15 órakor a tárlat megnyitásával kezdődik az ünnepi megemlékezés, és onnantól kezdve kapcsolódjon be mindenki a nap programjába, a fáklyás futásba és az esti műsorba. Nagy László – a Vörösmajori úton lakók jelezték, hogy az iskolába menő diákok nem tudják hová dobni a szemet. Szükséges lenne pár kukát elhelyezni azon az útvonalon. A középiskola felújítása Lőrinciben az elmúlt idők egyik legnagyobb beruházása lesz. Szeretném, ha minden hónapban készülne a testület részére egy tájékoztató az ott folyó munkákról, a projekt állásáról, hogy folyamatosan képben lehessünk az iskola felújításáról. Mindenki érzékelheti, hogy Lőrinciben nagyon elszaporodtak a betörések, lopások, éjszaka törnek be, egy idős embert meg is vertek. Úgy gondolom, szükségszerű lenne a hatvani, megyei kapitányságok felé jelezni, hogy rohamosan romlott a közállapot területünkön. Szeretném kérni a rendőrséget, hogy számoljanak be a

157 betörésekről, lopásokról, és arról, hogy mit kívánnak tenni a közbiztonság javítása érdekében. A költségvetés tárgyalásakor bizonyosodott be, hogy a tervezési metodikán változtatni kellene. Sokkal célszerűbb lenne, ha a képviselők megtennék a javaslatukat, és a szakgárda erről a javaslatról készítene felmérést, és utána kerülne a képviselők elé, így könnyebb lenne dönteni, és nem kellene órákig tárgyalni a költségvetésről. Víg Zoltán – a szeméttárolók elhelyezését valószínűleg most meg tudjuk oldani, de 4-5 szeméttároló 120-200 eFt-ba kerül, ami jelen pillanatban nagyon sok pénz, hiszen nemcsak ezt kell megoldani a dologi kiadásokból. A középiskola beruházása: az első fordulón túl vagyunk. 6 hónapon belül teljesíteni kell a második, harmadik mérföldkövet, amiben nagyon szoros határidők vannak megszabva. Félő, hogy ezt nem tudjuk teljesíteni 6 hónap alatt. A tervezések folynak, a közbeszerzés elindítása folyamatban van. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóval egyidejűleg a középiskola beruházásáról is tájékoztatjuk a képviselő-testületet. A közbiztonság helyzete: egyetértek Nagy László úrral, nagyon sokat romlott Lőrinci közbiztonsága, erről a képviselő-testületnek szavazni kell, és a polgármester megkeresi az illetékes rendőri szerveket, és kér intézkedést annak érdekében, hogy Lőrinci közbiztonsága javuljon. A rendőrség beszámolóját április hónapról március hónapra előre lehet hozni. A tervezési metodikával kapcsolatban: küldhetünk ki levelet, hogy kinek, milyen ötlete van, lehet sorrendet felállítani. Csakhogy van a koncepció tárgyalása, ami szintén egy ötletbörze, sőt a novemberi közmeghallgatást azért tettük olyan későre, hogy a lakosság elmondhassa véleményét abban a tekintetben, hogy mit szeretnének 2009-ben megvalósítani. Kiss Lajosné – megköszöni Szendrő Ferenc képviselő úrnak, hogy 6 éven keresztül segítette az Egészségügyi, Szociális Bizottság munkáját. Szeretné tudni, hogy az eladásra szánt ingatlanok forgalmi értéke mennyi összeget képvisel. (Példákat említ képviselő asszony.) Információi szerint a lőrinci körzeti megbízottak személyében változások történtek. Ezzel kapcsolatban kér tájékoztatást. A zsákos szelektív hulladékgyűjtés minden hónap utolsó csütörtökén történik. Érdekes tapasztalatom volt. Elém állt egy hetedik osztályos gyerek, és azt mondta, hogy figyelte, hogy hány helyen vannak kint zsákok, kinek van kint, és kinek nincs kint zsák. Érdemes elgondolkodni rajta, végül is tudjunk róla, hogy a gyerekeink figyelnek ránk, felnőttekre, én azt hiszem, talán a gyerekeket valami megérintette, és nekünk jó tudomásul venni, hogy figyelnek ránk. Szeretném jelezni, hogy a templom melletti területre legyünk figyelemmel a kátyúzásnál, mert nagy gödrök vannak, az autók felmennek a járdára, balesetveszélyes, hiszen nagyon sok kisgyerek közlekedik ott. Víg Zoltán – reagál a felvetésekre: az ingatlanok értékbecslése folyamatban van, a legközelebbi testületi ülésen meg tudjuk mondani, hogy mi mennyit ér. A hatvani rendőrkapitány tájékoztatott, hogy Pásztor Zoltán nyugállományba vonul, egy új létszám fog felállni, kértem, hogy mihelyt megkezdik tevékenységüket, szeretném a képviselő-testületnek mindhárom körzeti megbízottat bemutatni.

158 Jánosi László – ebben a teremben elhangoztak ezek a szavak: védőnő Marika te mit szólsz hozzá? Víg Zoli, téged ötödször választottak meg. Ez biztos jelent valamit. Mit szólsz hozzá, hogy téged hűtlen kezeléssel vádolnak? Felháborít az a tény, hogy 2009. február 3-i Heves Megyei Hírlapban egy ember újfent írt egy emberről, akivel valamilyen úton-módon nagyon rossz kommunikációban, nagyon rossz viszonyban van. Ezt nem tudom megítélni. Felháborít, hogy ebből a cikkből az tűnik ki, hogy ez a képviselő-testület Víg Zoltán polgármester vezetésével „elmutyizta” a város vagyonát. Pár társam, többek között Füzesabony polgármestere, Laminné Antal Éva is felhívott, és megdöbbenésének adott hangot, amikor megkérdezte, hogy mit tesztek ti Lőrinciben? A cikkből neki az jött le, hogy 7,5 MFt-ról történt egy ingatlan értékbecslés, és ez 16 MFt-ért lett eladva Kelemen Attila képviselő úrnak. Bár 20042005-ben még nem voltam képviselője a városnak, azonban 2007-ben egy zárt ülés keretében egyhangúan döntöttünk és egyetértettünk abban, hogy ez az összeg kifizetésre kerüljön. Azt gondolom, hogy burkoltan itt Lőrinci város polgármesterét vádolták meg „hűtlen kezeléssel”. A magam részéről vissza szeretném utasítani azt a tényt, hogy ez a képviselő-testület ezen ügylet során bárminemű „mutyit”, hűtlen kezelést, vagyonvesztést elkövetett volna, mert a képviselők arra voksoltak, hogy ezek az ingatlanok megvételre kerüljenek, és itt egy városközpont épüljön fel. A jövőben arra kérem az újságíró urat, ha személyes vitája van bármelyik képviselővel, akkor azt folytassák le egymás között, de ne adjanak alapot arra, hogy a megyében Lőrinci város képviselő-testületét, polgármesterét olyan kellemetlen helyzetbe hozzák, amely alapot adhat, hogy mások úgy gondolkodjanak, ahogy ez sokak számára lejött. Gondolom, hogy nem szabad ilyen helyzetbe hozni a képviselő-testületet. Ebben az ügyben a képviselő-testület a város fejlődése mellett tette le voksát, azt gondolom, hogy nagyon jól és helyes irányban, és megítélésem szerint ami vádpont előjött, az nem áll meg. Pálinkás Péter – érdekes Jánosi úrtól ezt hallani, amikor egy blogot vezet, ahol mindenki azt ír, amit akar arról, amit gondol. Nem értem Jánosi urat. Egyik oldalról védi az önkormányzatot, polgármester urat, a másik oldalon pedig pl. amikor a vízminőséggel voltak problémák az erőműnél, akkor teljesen mást mondott. Nem értem ezt a pálfordulást. A hulladékszigetek elhelyezését meghatározták nekünk, állást kell foglalnunk, erre kellenek javaslatok, hogy hová kerüljenek. A rendőri beszámolót, bemutatkozást minél hamarabbi időpontra kellene tenni, ha az új körzeti megbízottak későbbi időpontban állnak munkába, akkor kétszeri beszámoltatást szeretnék kérni, ha lehet, akkor az elsőt kérném a márciusi testületi ülésre. Nagy László úr indítványával kapcsolatban úgy gondolom, hogy meg kell tartani azt a bevett gyakorlatot, hogy írásban és szóban is lehessen javaslatot tenni, hiszen a vita hevében sokszor kerül ki az emberből olyan gondolat, amely otthon az íróasztal mellett nem jön elő. Én úgy gondolom, hogy a költségcsökkentés kapcsán legyen lehetőség arra, hogy elektronikus formában a képviselő, külsős bizottsági tag megkaphassa az anyagot. Ennek van egy papírköltsége, továbbítási, szállítási költsége, ezeket mind figyelembe kell venni, én megadom az e-mail címemet, ha lehetőség van, erre kérném a továbbiakban a testületi anyagot olyan formátumban, ahogy a hivatal biztosítani tudja. Példaértékű, hogy Rab Gyula úr tett egy olyan bejelentést, hogy felajánlja a tiszteletdíját. Többünktől elhangzott, hogy gondolt erre. Köszönöm, hogy ilyen

159 gesztust gyakorolt Rab úr. A tiszteletdíjamat ilyen formában nem ajánlom fel, de ugyanúgy, ahogy eddig, továbbra is támogatni fogom akár a Pitypangot, akár a Nyugdíjas Klubot, akár a sportegyesületet vagy az alapítványokat is. Víg Zoltán – ma már elmondtam, hogy ha költségcsökkentést akarunk eszközölni, akkor mindenhol költségcsökkentés legyen. A képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg a döntéseket, kollektív a felelősség. Polgármester úr szavazásra bocsátja a javaslatot, mely szerint a képviselő-testület bízza meg a polgármestert, hogy Lőrinci város közbiztonsági helyzetének javítása érdekében vegye fel a kapcsolatot az illetékes rendőri szervekkel. A képviselő-testület 13 igen szavazattal elfogadta a javaslatot és a következő határozatot hozta:

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (II. 12.) önkormányzati határozata Lőrinci város közbiztonsági helyzetéről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízza Víg Zoltán polgármestert, hogy Lőrinci város közbiztonsági helyzetének javítása érdekében vegye fel a kapcsolatot a Hatvani Rendőrkapitánysággal és a Heves Megyei Rendőrfőkapitánysággal, és kérjen tájékoztatást elképzeléseikről, terveikről annak érdekében, hogy a közbiztonság javuljon, és a lakosság nyugodtabb, biztonságosabb körülmények között tudjon élni Lőrinciben. Határidő: azonnal Felelős: Víg Zoltán polgármester Víg Zoltán – kérem figyelembe venni Pálinkás Péter úr felvetését, hogy ne áprilisban, hanem március hónapban tárgyalja a testület a rendőrségi tájékoztatót. Erről a megyei főkapitányt és a hatvani kapitányt is időben értesíteni kell. Remélhetőleg a körzeti megbízottak elhelyezése addig rendeződni fog, kérem, hogy ők is legyenek itt az ülésen. Víg Zoltán – több bejelentés nem lévén, a továbbiakban zárt ülést rendel el. K.m.f. Víg Zoltán polgármester Hegyi László képviselő jkv.hitelesítő

Princz Ádám jegyző Husanyicáné Érsek Enikő képviselő jkv.hitelesítő