1/59 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-2/21/2007.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. szeptember 20-án megtartott képviselő-testületi üléséről
Készült: 3 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Melinda, Horváthné Pécz Renáta Jelen vannak: Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Dr. Bényi Zsolt, Csorba Béla, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Fejér Gyula, Dr. Fenke
2/59 Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Dr. Hoffmann Attila, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Dr. Morauszky András, Nagy Anikó, Oláh László, Papp Péter Pálné, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Soltiné Kis Katalin, Virág Mihály (29 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Rúzsa Ágnes jegyző, Dr. Varjuné Fekete Ildikó, az Oktatási, Művelődési és Sport Iroda mb. vezetője, Debnár László, az Oktatási Csoport vezetője, Kuruczné Marton Katalin, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Urbánné Boros Ildikó, az ÁNTSZ X-XVII. kerület Intézete részéről, Váradi Eszter sajtóreferens, Vada Erika könyvvizsgáló, Torkos Matild, a Hírhozó c. lap főszerkesztője, Varga András, a Rákosvidék c. lap főszerkesztője, Dr. Mód Kristóf, a Gál András Levente Ügyvédi Iroda részéről, Dr. Tomcsányi Tamás és Kolbe Tibor, a BOH ZRT. részéről valamint: Katona Tímea és Kovács Mónika, a szavazatszámláló gép kezelői, Horváthné Pécz Renáta és Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezetők és Székelyiné Vajda Edit; a Képviselő-testületi Iroda vezetője. Riz Levente levezető elnök: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Megállapítom, hogy a testület határozatképes, jelen van 29 fő. Az ülést 9 óra 12 perckor megnyitom. Szavazásra bocsátom a 279/2007. számú előterjesztés sürgősségi tárgyalásának indoklását, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 396/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztés sürgősségi indoklását: 279/2007/09.10. Sürgősségi javaslat Javaslat „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elvei”-t tartalmazó koncepció módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (29 igen szavazat, egyhangú) Riz Levente levezető elnök: tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy a meghívóban szereplő napirendi javaslatok közül a 2. sorszám alatt lévő „223/2007/07.24.” számú, a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek házirendjére vonatkozó előterjesztést Dr. Morauszky András képviselő úr átdolgozásra visszavonta. A 3. sorszám alatt lévő 262/2007. számú előterjesztést, mint előterjesztő átdolgozásra visszavontam. A 4. sorszám alatt lévő 265/2007. és az 5. sorszám alatt lévő 266/2007. számú előterjesztést a mai ülésen nem javaslom napirendre tűzni, mivel a Rákosmente Kft-vel kapcsolatos valamennyi előterjesztést rendkívüli ülés keretében javaslom megtárgyalni. Ennek figyelembevételével szavazásra bocsátom a napirendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 397/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 396/2007. (IX. 20.) Kt. határozat figyelembevételével az alábbi előterjesztéseket veszi fel napirendjére a következő sorrendben:
3/59
Hatósági ügy (fellebbezés): 1./ 275/2007/08.29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Riz Levente polgármester Rendelettervezetek: 2./ 278/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) rendelete módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester 3./ 280/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás lefolytatása nélkül betölthető munkakörökről szóló … /2007. (…) rendelete megalkotására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester 4./ 284/2007/09.10 Javaslat a pedagógusok kötelező óraszámának emelése miatti létszámcsökkentési döntéssel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének benyújtására és Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 2007. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 6/2007. (III. 14.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Határozati javaslatok: 5./ 271/2007/08.21. Javaslat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozásra Előadó: Fohsz Tivadar alpolgármester 6./ 273/2007/08.29. Javaslat a Dózsa Művelődési Ház elnevezésének megváltoztatására Előadó: Lázár Attila önkormányzati képviselő 7./ 274/2007/08.29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának „Rákoskert városrész zászlajának alapításáról és használatának rendjéről” szóló rendelete megalkotásához szükséges koncepció elfogadására Előadó: Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán önkormányzati képviselők 8./ 276/2007/08.29.
4/59 Nagytarcsa Község 0102/12-0102/38 hrsz-ú ún. Malom-árok feletti (Temető alatti) területre készített Településszerkezeti Terv, valamint Helyi Építési Szabályzat módosítása és Szabályozási Terv véleményezése Előadó: Fejér Gyula alpolgármester 9./ 277/2007/09.06. Javaslat a Budapest XVII. kerület Baross u. 3. szám alatti, 123094/A/1 helyrajzi számú, nem lakás célú helyiség hasznosítására Előadó: Fejér Gyula alpolgármester 10./ 279/2007/09.10. Sürgősségi javaslat Javaslat „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elvei”-t tartalmazó koncepció módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester 11./ 281/2007/09.10. Budapest, Külső Keleti körút, Flór Ferenc utca – Pesti út közötti szakasza által érintett területek Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) módosítása és Keretszabályozási terve Előadó: Fohsz Tivadar alpolgármester 12./ 283/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest, XVII. kerület Naplás út - Inda utca - Ároktő utca - Forrásmajori utca - Cinkotai út Cinkotai Kis-erdő által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 32/2005. (VIII. 31.) rendelete módosításának kidolgoztatására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester 13./ 285/2007/09.10. Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület központjában, a Cinkotai út – MÁV hatvani vonala – Gázló köz – Dunaszeg utca és meghosszabbított vonala a Rákos-patakig – Csabai út – Pesti út – Bujákhida utca – Gyökér utca – Bakancsos utca – Pesti út által határolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2007. (IV. 10.) rendeletére intézett törvényességi észrevétele Előadó: Riz Levente polgármester Beszámolók: 14./ 228/2007/08. 06. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója a 2007. II. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Hatvani Zoltán, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke 15./ 282/2007/09.10. Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék polgármesteri hatáskörben történt 2007. I-II. negyedévi felhasználásáról Előadó: Riz Levente polgármester
5/59 16./ 286/2007/09.10. Beszámoló a választókerületi céltartalék polgármesteri hatáskörben történt 2007. II. negyedévi felhasználásáról Előadó: Riz Levente polgármester 17./ 287/2007/09.10. Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott 2007. II. negyedévi döntéseiről Előadó: Riz Levente polgármester 18./ 288/2007/09.10. Beszámoló a 2007. június 30. napjáig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Riz Levente polgármester
Tájékoztató: 19./ 272/2007/08.27. Tájékoztató a 2007. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről Előadó: Riz Levente polgármester (29 igen szavazat, egyhangú) Riz Levente levezető elnök: kérdezem, hogy az elfogadott napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosítására vonatkozóan kíván-e valaki további javaslatot tenni? Megállapítom, hogy senki nem kíván javaslatot tenni. A napirend előtti felszólalások előtt, sajnos kicsit iskolás módon újra el kell mondanom, amit 1 hónappal ezelőtt mondtam a képviselőknek. Ez arról szólt, hogy napirend előtti felszólalást a felszólalás pontos tartalmának megjelölésével lehet tenni. Ez a döntő többségnek sikerült, de Dr. Hrutka Zsolt Képviselő únak ismét nem sikerült. Szeretném az Ön figyelmét felhívni az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseire, kérem, tartsa ezt be a jövőben. Napirend előtti hozzászólások: 43/2007. Napirend előtti hozzászólás Koszorúsné Tóth Katalin: Tisztelt Polgármester Úr, Képviselő-társak! Mindig megdöbbent az a hétköznapi jelenet, amikor valaki az utcán eldobja a csikket, a csokipapírt, kiköpi a rágót, letekeri az országúton az ablakot, és kidobja a cigis dobozt, szendvicspapírt. Civil életemben, a szakmai munkám során is kiemelten kezelem a környezetvédelmi nevelést. Igyekszem nyitott szemmel járni az ez irányú problémák megoldása ügyében. Az Önkormányzat által szervezett takarítási akcióban az egyéni választókerületemben 90 embert sikerült mozgósítanom. Igaz, a Hírhozó ezt ugyanúgy, mint más személyemet érintő dolgokat, nem tartotta fontosnak, hogy példaként megemlítse. A környezetünkért tevőlegesen is cselekvő emberekkel együtt az elmúlt hétvégén ellátogattunk a választókörzethez közeli kiserdőbe, ami az 526. sornál, valamint a Helikopter lakópark mellett található. Ezek a helyek normális esetben jól szolgálhatnák a sétát, kisebb kirándulások megtételét a kisgyermekekkel,
6/59 de ettől én mindenkit óvnék, hogy megtegye. Az erdő szeméthalmazokkal telített, a ledobált olajos hordókból csöpög az olaj, és a földréteg helyenként gumióvszerek tömkelegétől virít. Kérem Polgármester Urat, hogy a Pilisi Parkerdő Gazdasággal vegye fel a kapcsolatot az erdő megtisztítása, rendbetétele érdekében, valamint a X-XVII. kerületi Rendőrkapitánysággal annak érdekében, hogy környezetünkben szűnjön meg az örömlányok tevékenysége. Riz Levente: ezt már megtettük egyébként korábban is. Nyilván ez egy szélmalomharc, de nem adjuk fel. Magának a területnek az érdekében egyrészt a Rákosmente Kft-vel és az FKF Zrt-vel, másrészt a rendőrséggel is kapcsolatban állunk. Természetesen megtesszük, ami a kötelességünk. Riz Levente levezető elnök: csak akkor tudom megadni a szót, ha személyes érintettség miatt kíván szólni Soltiné Kis Katalin Képviselő asszony. Soltiné Kis Katalin: személyes érintettség okán el szeretném mondani, hogy minden körzetben volt ilyen takarítás. Sőt volt nagytakarítás is, amikor a Népkertet takarítottuk. Nem nehezteltünk azért, hogy nem fért bele a Hírhozóba. Sokkal fontosabb információkat közvetít a lakosság felé. Dunai Mónika (ügyrendi): az SZMSZ vonatkozó rendelkezése azt mondja ki, hogy napirend előtti felszólaláskor a megszólított személy, illetve képviselő-csoport esetén a képviselő-csoport vezetője reagálhat. Koszorúsné Tóth Katalin (ügyrendi): azt gondolom, hogy Soltiné Kis Katalin nem vett részt az elmúlt nagytakarítási akcióban, mert nem tudja, hogyan is alakult ez a helyzet. Mennyi volt a választókerületében a részvevők száma, mert ő maga sem volt ott. Én azt gondolom, hogy a választókörzetekben nagyon alacsony volt a részvételi arány. Ahol pedig ilyen nagy tömeg jelenik meg egy ilyen szervezésre, amit az Önkormányzat szervez, az kiemelkedőnek tekinthető. Kár volt hozzászólnia Képviselő asszony. Soltiné Kis Katalin: ott voltam. Legfeljebb nem ugyanarról beszélünk. Kérdezze meg Rózsahegyi Péter Képviselő urat. Együtt takarítottuk a Népkertet. 44/2007. Napirend előtti hozzászólás Dr. Fenke Ferenc: Polgármester Úr, Vendégeink, Képviselő-társak! A XVII. kerület és a 12. számú választókörzet egyik súlyosan neuralgikus pontjáról szeretnék néhány mondatban szólni. A Szigetcsép utca és a Búziási utca sarkán éktelenkedő telefontoronyról lenne szó, amely egy súlyos konfliktus forrás lassan 8 éve. Az alábbi sorokat a XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közigazgatási Iroda Építéshatósági Csoportjának 2007. március 12ei leveléből idézem – a címzett a toronytulajdonos -: „Kötelezem a Vodafon Magyarország Zrt-t, mint tulajdonost, üzemeltetőt, hogy a Budapest XVII. kerület Edző tér 135389 hrsz-ú ingatlanon az engedély nélkül épített és működő mobiltornyot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül bontsa le. Az építmény fennmaradását nem engedélyezem. Indokolás: A Nokia Hungária Kft. építési engedély kérelmet nyújtott be 1999-ben az akkor hatáskörrel rendelkező Budapesti Hírközlési Felügyelethez a Budapest, XVII. kerület Edző tér „x” számú ingatlanon felépítendő hírközlési létesítmény építésére, melyhez az építtető a helyi építésügyi hatóság szakhatósági véleményét kérte. Hatóságunk a helyi építésügyi szabályzat alapján nem járult hozzá az engedély megadásához. Megállapításra került, hogy az építtető tulajdonosi hozzájárulással nem rendelkezik. Az engedélyezési eljárás során hatóságunk arról értesült, hogy a mobiltornyot
7/59 engedély nélkül megépítették. Építtető fennmaradási engedély kérelme 2002-ben elutasításra került, mivel építési jogosultsága sem volt tisztázott. A torony az Étv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, mivel a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke, építménymagasság, és módja, rendeltetése nem illeszkedik a meglévő környezethez. Jelentős zöldfelületi intézményi területtel, sportpálya és intenzív kertvárosias lakóterülettel körülvett területen helyezkedik el. Az építmény nem felel meg továbbá az Étv. 34. §-ának (1), (2), (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak, mivel nem biztosított a telek és a szomszédos ingatlanok, építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata, a környezetvédelem sajátos követelményei és érdekei. Építtetőket a 2007. január 23-án kelt 6868/2007. számú levelemmel értesítettem, hogy hivatalból eljárást indítottam a telken lévő mobiltorony építési ügyének kivizsgálása céljából, melyben felhívtam, hogy tegyen nyilatkozatot, hogy az építmény létesítését mely hatóság engedélyezte, milyen engedélyekkel rendelkezik, és ezen okiratok bemutatását kértem. A Vodafon Zrt. a felhívásra nem nyilatkozott, hogy engedéllyel rendelkezik-e és igazoló okiratot sem mutatott be. Az építmény nem rendelkezik olyan hatósági engedéllyel sem, amely garantálná az országos építési-szakmai követelményeket. Építtető az építési jogosultságát a mai napig nem igazolta. Fentiek alapján a mobiltorony bontását rendeltem el. Közigazgatási Iroda – Építéshatósági Csoport, Csoportvezető, pecsét aláírás.” Polgármester Úr! 2007. szeptemberét írjuk, és a XVII. kerületi illegálisan épített és minden jel szerint a magyar törvények felett álló multinacionális cég által működtetett torony közel 10 éve áll, szennyezi környezetét és hajtja a busás hasznot építtetőinek. A kérdésem csak az, hogy meddig kell nekünk ezt szó nélkül eltűrni, meddig fog élni ez a torony? Riz Levente: ha egy szóban ki lehetne fejezni, akkor úgy fogalmaznék, hogy felháborító. Felháborító, amit ezen a helyen egy multinacionális cég művel, és nemcsak ezen a helyszínen, hanem máshol is. Én magam is figyelemmel kísérem ezeknek a tornyoknak a sorsát. Konkrétan az Edző tériről néhány szót hadd mondjak: ez a torony sem építési, sem használatbavételi, sem fennmaradási engedéllyel nem rendelkezik. Ezt ennek ellenére annak idején megépítették, és most is ott áll. Az, hogy miért áll még mindig ott, és miért nem tudtuk még mindig onnan eltakarítani, annak viszonylag egyszerű az oka: egy rendezetlen tulajdoni helyzet, amely az egész Edző térre vonatkozik. Jelen pillanatban a Földhivatalnál ennek a területnek nincsen tulajdonosa. Így sokkal kisebb erővel tudunk föllépni, és sokkal kisebb esélyünk van a bontási határozatnak érvényt szerezni. Megtettük, hogy kiadtuk a bontási határozatot, a cég megtámadta. II. fokon a Közigazgatási Hivatal megsemmisítette ezt a határozatot. Most új eljárásra utasítottak bennünket, melyet elindítunk, és mellette párhuzamosan a Földhivatalnál sürgetjük a tulajdonviszonyok rendezését, hogy a XVII. kerület tulajdonosként tudjon fellépni a következőkben. Higgye el Képviselő úr, ha megtehetném, magam ülnék be a markolóba, hogy eltakarítsam onnan azt a tornyot. A kerületben egyébként számos más helyen is probléma van. Minden, kerületben épült mobiltorony kapcsán egy vizsgálatot kértem, amelynek része egy helyszíni felmérés, dokumentálás fotókkal, és az összes építésügyi hatósági irat feltárása. Ez a vizsgálat folyamatban van, több esetben már van találat. Ilyen például a Tiszaörs – Rózsaszál utca sarkán lévő mobiltorony, amely szintén engedély nélkül épült, bontási határozat van rá, de bíróságon támadták meg. Én elképesztő gyakorlatnak tartom ezt. Egyébként nemcsak én panaszkodom. Szeretném például a XI. kerületi Polgármester-társam helyzetét ide idézni, aki el tudta érni például egy mobiltorony elbontását. Az a cég, aki ezt engedély nélkül felépítette, a bontás után 2 héttel ismét felépítette ugyanott azt tornyot. Hallatlan, amit megengednek maguknak ezek a cégek. Éppen ezért bízom benne, hogy a jognak és a törvényeknek hamarosan érvényt tudunk szerezni. Köszönöm, hogy erre felhívta a figyelmünket. 45/2007. Napirend előtti hozzászólás
8/59
Dr. Morauszky András: Tisztelt Képviselő-testület, Polgármester Úr! A legutóbbi testületi ülésünkön kiderült, hogy Polgármester úr nem határolódik el a Magyar Gárdától és azt a politikai szövetségesét sem inti le, aki úgy gondolja, hogy jó, ha egyes rétegek és népcsoportok félnek e hazában. De azóta más is történt. Kóka János gazdasági miniszter kerületünkbe látogatott. A Szabad Demokraták Szövetségének vendége volt. Az általa tartott fórum helyszínén megjelentek a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a Jobbik aktivistái. Lázár Attila FIDESZ-es önkormányzati képviselő csendes asszisztálása mellett igyekeztek megzavarni a rendezvényt. A rohadt állat és a nemzetáruló kifejezés még az enyhébbek közé tartozott azok közül, amelyeket a két párt képviseletében megjelentek megengedtek maguknak. Kicsit késve kerületünk polgármestere is megérkezett. Én abban bíztam, hogy majd ő kiáll, és a rendezvény rendjének védelmében rendreutasítja párttársait és politikai szövetségeseit. De ez a kiállás elmaradt, így a fórumot tönkretenni szándékozók eluralták a teret. Még az a lakosunk sem talált részükről megértésre, aki az árpádsávos zászló kapcsán igyekezett elmagyarázni, hogy számára, Auschwitzban raboskodó gyerekként mit jelent ez a zászló. Megrázó jelenet volt. A távozó miniszter kocsiját a lelkes pártaktivisták paradicsommal dobálták meg, de előtte még Petrőczi Dániel - korábbi FIDESZ-es önkormányzati képviselőjelölt – pimaszkodott a vendéggel egy kicsit. A sajtótudósításokat áttekintve elolvashatjuk Polgármesterünk közleményét is, melyből kiderül, hogy az ő véleménye szerint Kóka úr által is képviselt arrogáns és őszintétlen politizálásnak köszönhetőek az ilyen esetek. A gazdasági miniszter nyilatkozatából viszont az derül ki, hogy amikor kifelé haladtában őt Riz Levente megállította, nem a fent említett közlemény gondolatait osztotta meg vele, hanem az elővárosi vasút fontosságáról beszélt. Polgármester úr, gratulálok! Ez aztán hatékony lobbizás. Elfogulatlan politizálást sugalló mondatokat próbál súgni a le rohadt állatozott miniszter fülébe. Ez őszintétlen, farizeus viselkedés, ami nem arról szól, hogy Ön jobbat akar kerületünk lakóinak, hanem arról, hogy úgy csinál, mintha jobbat akarna. Ideje, hogy Ön és párttársai elnézést kérjenek Kóka úrtól, a lakossági fórumon megjelentektől és a kerület lakosaitól. Elsősorban attól a polgártársunktól, aki a rendezvényen megmutatta azt a fényképet, ahol őt sárga csillaggal ábrázolják. Lázár Attila: ez most nem a bocsánatkérésnek az ideje lesz. Viszont ugyanazt a hazugságot hallottuk, amit föntről - kormányzati szintről – Képviselő úr minisztere idehozott a kerületbe. Ne csodálkozzanak, ha az emberek az igaz szóra vágynak, az igazságra vágynak, az országnak a valós megítélését szeretnék hallani, nem pedig elmaszatolt hazugságokat. Ne csodálkozzon az a vezető, az a miniszter, ha ilyen információkkal, ilyen beszéddel jön a kerületünkbe, akkor az emberek körében nem talál különösebb népszerűségre. Az, hogy ki milyen aktivista és hogy ki mit tesz, jó lenne ha Képviselő úr alaposabban körbenézne, hogy ki kinek a kije, anélkül, hogy elkezdene bárkit is rágalmazni. Ugyanazt csinálja Képviselő úr, mint a fenti párt képviselői, vezetői. Nagyon sajnálom, hogy ez így van. A legjobban az emberek bánják ezt. Riz Levente: Képviselő úr ismét abba a hibába esik, hogy torzít, sőt hazudik. Visszautasítom azt, amit mondott, hogy a tüntetők a két párt vagy esetleg a FIDESZ képviseletében kiabáltak volna, és szidalmazták volna a miniszter urat. Ez nem igaz. Ön nem mond igazat. Azt gondolom, hogy semmi okom nem volt arra, hogy párttársaimat rendre utasítsam, mert én ott egy párttársamat láttam, Lázár Attila Képviselő urat, aki, ahogy Ön is mondta, ott állt és csupán figyelemmel kísérte az eseményeket. Ön torzít és nem mond igazat Képviselő úr. Gondolom, hogy ezt a sajtónak szánja, elég szomorú, hogy erre futja. Azért hadd szóljak néhány szót a közleményről is: Képviselő úr megint csak nem idéz engem pontosan ebben az ügyben. Az egyik kereskedelmi televízió a pénteki nap folyamán rákérdezett, hogy mi a véleményem. Elküldtem írásban, ezt Önnek is oda fogom adni. Ebben röviden összefoglaltam a véleményemet a látogatással kapcsolatban. Sajnálom, szívből sajnálom, hogy
9/59 ez a rendezvény így sikerült. Én a magam részéről azért mentem oda – ezt a közleményben le is írtam -, hogy az elővárosi vasútról kérdezzem a Miniszter urat, hiszen Rákosmente igencsak rá van utalva a kötött pályás vasúti közlekedésre. A kormány augusztusban hozott egy hibás döntést, amely arról szól, hogy az elővárosi vasútra nagyon kevés uniós támogatást kíván biztosítani. Ehelyett ott van a politikusi görcs által még életben tartott 4-es metró, amely szinte az összes pénzt elviszi, ami a fővárosra jut. Erre szerettem volna ott rákérdezni. Sajnos erre nem volt lehetőségem, csak a rendezvény után. Amennyire tudtuk, ezt a kérdést átbeszéltük. Nem jó az, ami ott történt. Nem tartom helyesnek, hogy egy közéleti szereplőt, bármelyik közéleti szereplőt ilyen atrocitás ér. De azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy nem történne ilyen, ha a kormány politikája az igazmondásra épülne. Öszöd óta van ilyen Képviselő úr, előtte nem volt ilyen a magyar közéletben, hogy ilyen történjen politikussal. Sajnálom, hogy ez történt, ezt kifejeztem Miniszter úrnak is, kifejeztem az SZDSZ elnökének is. Hiába próbálja összekötni a FIDESZ-szel, hiába próbál csúsztatni, valótlanságot állítani, kérem, hogy ne tegye, mert ez nem idevaló. Az utolsó mondatom ismét: nem szeretnék ezzel többet foglalkozni, nem szeretnék többet foglalkozni országos politikai ügyekkel. Engem nem azért küldtek ide a választók, én nem azért kapom a fizetésemet, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzak. Azért kapom a fizetésemet, azért bíztak meg ezzel a feladattal a választópolgárok, hogy a kerület ügyeivel foglalkozzak. Kérem, hogy Ön is ezt tegye. Dunai Mónika (ügyrendi): nyomatékosan szeretném aláhúzni és elmondani Képviselőtársamnak, hogy a napirend előtti felszólalás egészen egyszerűen nem ad semmiféle lehetőséget ilyenfajta hozzászólásra. Az SZMSZ vonatkozó rendelkezése kategorikusan kimondja, hogy milyen feltételekkel, mikor, milyen időszakban, milyen ügyekkel lehet napirend előtti felszólalásra jelentkezni. „A Képviselő és a Polgármester jogosult a Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után egy adott kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi, illetve országos ügyben véleményét kifejteni.” „Az ülés levezető elnöke megvonja a szót a felszólalótól, ha eltér az (1) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tárgytól.” Itt azért vagyunk, hogy a XVII. kerület ügyeit előremozdítsuk. Természetesen nem szeretnénk elhárítani a politikai vitákat, állunk elébe, de ennek megvan a maga terepe. Lehet nyilvános vitát folytatni, lehet sajtó vitát folytatni, de nem a Képviselő-testület ülésén, napirend előtti felszólalások keretében. 46/2007. Napirend előtti hozzászólás Hatvani Zoltán: Köszönöm a szót Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület, Jegyző Asszony! Köszöntök minden megjelentet, vendéget és hivatali dolgozót, elsők között a Rákoskerten élőket. Napirend előtti hozzászólásom címe: Kerítés, aminek már állnia kellene. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerítés, ami már 1993-ban is problémát okozott a rákoskerti Kossuth Lajos Általános Iskolának és a Perec u. 61. szám alatt élő családnak. A történet az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a Kossuth Lajos Általános Iskola udvarának fejlesztése és a növekvő tanulólétszám okán a gyerekek minden szünetben és délutánonként az udvaron fociztak és kosárlabdáztak. Az iskola és a lakóingatlan között meglévő építmény, ami kerítésnek nem nevezhető, nem képes az iskola udvarán tartani a labdákat, így azok naponta 3040 alkalommal a szomszéd telken landolnak. Ennek a kerítésnek a rendben tartása, felújítása, vagy esetleg egy új kerítés építése az iskolának, vagyis annak fenntartójának, az
10/59 Önkormányzatnak a feladata. A Perec utca 61-ben élő család levelezése az Önkormányzattal 1993-ban kezdődött és meglátásom szerint eddig minden a témában érintett hivatalt megjárt. Ezek közül engedjék meg, hogy néhányat megemlítsek. Ennek a 14 éves levelezésnek a másolata nálam megtekinthető, összesen 35 db levélről van szó. Nem idézem mindegyiket. - 1993-ban az első levelet Kátai Péter, akkori polgármester úr kapta, - abban az évben az érintett család a rendőrségen is tett feljelentést az iskola és az önkormányzat ellen, - 1994-ben a hivatal Oktatási Irodájának vezetője, Csuti Györgyné kapott levelet, - szintén 1994-ben az építési csoport vezetője, Lochné Jármay Paula is levelet kapott, - 1998-ban az akkori Polgármester asszony, Devánszkiné dr. Molnár Katalin kapott bejelentést, - 1999-ben a XVI. kerületi jegyző és Dr. Nagy István, kerületünk akkori jegyzője kapott levelet. Ezek után a maszatolás ugyan elindult, de megoldás nem történt. 2000-től 2006-ig Kiss Lajos, akkori Alpolgármester úr kapott több levelet, de tettek szintén nem követték a bejelentést. 2002ben a Fővárosi Közigazgatási Hivatal is kapott bejelentést, amely hivatal ezután az ügy kivizsgálását is megkezdte. 2006-ban még két levél született, az egyik a helyi Önkormányzat Építésügyi Hatóságához íródott, a másik a Kőbányai Önkormányzat Jegyzőjéhez, Dr. Neszteli István kezeihez. A legizgalmasabb dolog is ebben az évben, tehát 2006-ban történt, hiszen ez év elején az érintettek (az iskola vezetése és a Perec utca 61-ben élő család is) levelet kaptak az Önkormányzat vagyonkezelő cégétől, melyben tájékoztatják őket, hogy elkészült az új kerítés. Az érintettek persze nem találták az új építményt, kacsa volt a hír. Az előzményekhez tartozik még a következő adat is: a XVII. kerület 6 évvel ezelőtt, az akkori Képviselő-testület döntése alapján több százezres kártérítést, pontosan 262.000 Ft-ot is kifizetett az érintett Perec utcai családnak. 2004-ben aztán történt valami – talán pont a Közigazgatási Hivatal jótékony hatásának köszönhetően -, mert 2004-ben a hivatal építési engedélyt kért és később kapott a később megépítendő 6 méter magas kerítésre, sőt a 2006. évi költségvetésben külön soron elkülönítették a beruházáshoz a 8,8 millió Ft-ot. 2006-ban felállt a kerület új vezetése, és a hivatalba lépést követően szembesült a több száz megoldatlan ügy mellett ezzel a problémával is. Jómagam, mint rákoskerti képviselő az első fogadóórámon és azóta majd mindegyiken találkozom ezzel a 14 éve húzódó üggyel. Vagy a Perec utcai panaszos, vagy az iskola vezetése, vagy a labdáját vissza nem kapó gyerek szülei keresnek fel, és rendszeresen kérdezik, hogy mikor lesz új kerítés. Az építési engedély idén lejárt. Nyáron felvonultak a kivitelezők, de kiderült, hogy a tervezőtől korábban kiviteli tervet nem rendeltek meg, így nem indulhatott el idén augusztusban az építkezés. Rákoskerten több érintett is azt mondja, hogy a költségvetésben elkülönített összeg és az építési engedély is csak alibi volt, hiszen ha nem készült kiviteli terv, akkor az építkezést sem gondolták komolyan. Nincs már sokáig érvényes építési engedélyünk és az időjárás sem lesz már sokáig ilyen kegyes hozzánk. Jelenleg az iskolába 496 gyerek jár, akik az idei tanévnyitón a sok jókívánság mellett egy új szabályról és házirendről is értesülhettek: 2007. szeptember 3-tól az iskola udvarán a szünetekben labdázni, kosarazni és focizni tilos. Így megszűnt a rengeteg panasz az átrepülő labdákkal kapcsolatban, de most a Szülői Munkaközösség vezetői hívnak, hogy hallottam-e arról, hogy megtiltották a labdázást az udvaron. Tegnap reggel Polgármester úr is eljött velem a helyszínre, így már ő is látta a romos kerítést és a megoldásért kiáltó helyzetet. Aznap, amikor ott jártunk, a kertben 17 labda volt, amiért órákon belül a szülők fognak csengetni. Szükséges megjegyezni, hogy nem a szünetekben mentek át a labdák, hanem délutánonként, hiszen akkor is bejárnak a gyerekek focizni.
11/59 A helyzet ma már tarthatatlan, ezért ahogy tegnap is, most is kérem Polgármester úr közbenjárását az ügy gyors megoldásában.Köszönöm. Riz Levente: régi, mondhatnám szakállas probléma az, amit megörököltünk 2006 októberében. Egyetlen egy oka van, hogy még nem valósult meg a kerítés, mégpedig az, hogy a tervek nem voltak megfelelőek. A statikus átnézte, és az a választási kényszer adódott, hogy vagy megépítjük így, de akkor lehet, hogy egyszer leomlik majd, és alatta áll esetleg egy gyermek, amit nem bocsátanánk meg senkinek. Vagy pedig áttervezzük és megpróbálunk olyan terveket készíteni, amelyek biztonságos és tartós megoldást jelentenek. Ez van most folyamatban. Sürgetem Képviselő úr, ahogy lehet. 47/2007. Napirend előtti hozzászólás Soltiné Kis Katalin: Tisztelt Polgármester Úr, Jegyző Asszony, Meghívottak és Vendégeink! A kerületünk Képviselő-testületének augusztusi ülésén a napirend utáni hozzászólásoknál Dr. Fenke Ferenc Képviselő-társam a kerületvezető FIDESZ-KDNP-MIÉP koalíció képviselője a Magyar Gárda megalakulása körüli aggodalmakat igazolva kijelentette: ha a gárda a nemzeti érdekek védelmére született és esküdött fel, akkor jogosnak érzi, hogy bizonyos kisebb rétegek és csoportok félnek. A felszólalása végén még meg is erősítette, hogy ezek a nemzetnek szerinte ártó érdekcsoportok féljenek is, éppen itt az ideje. Az üzenet egyértelmű, számunkra elfogadhatatlan. Sajnos Polgármester úr, akinek egyedüli lehetősége lett volna, hogy szóljon, hallgatott. A felszólalás elhangzása óta hiába várjuk, hogy a konzervatív értékeket valló FIDESZ által vezetett koalíció elhatárolódjon MIÉP-es képviselője megnyilvánulásától. Minden demokráciára elkötelezett polgárral együtt ezt várjuk. Riz Levente: úgy látszik, hogy ez egy pártfeladat a bal-liberális oldalon, hogy a tényeket meghamisítsák vagy átírják. Szó sem volt Képviselő úr felszólalásában népcsoportokról. Ezt bárki elolvashatja a jegyzőkönyvben. Én azt tudom csak mondani, hogy nem szeretnék belemenni abba, hogy mire gondolt Képviselő úr, gondolom, mindjárt elmondja. Szerintem ami egyértelmű, hogy a bűnözőknek kell félni. Azoknak, akik az ország törvényei, jogszabályai ellen vétenek. Azok, akik például ellopják a közpénzt mondjuk pártcélokra. Azok féljenek. Okuk is van rá, ha a híradások nem csalnak. Azok félhetnek. Dr. Fenke Ferenc: nagyon röviden csak annyit szeretnék mondani Soltiné Kis Katalinnak, akit szeretek és tisztelek, hogy nem én kezdtem Magyar Gárdázni. Szívesen felsorolnám azt, hogy én mitől félek. Nem 56 db népi táncos parlagfű gyűjtőtől, hanem például az Önök által is támogatott kormánykoalíció mérhetetlen mennyiségű hazugságától. Attól, hogy sikerült elsíbolni a nemzeti vagyon 90%-át. Félek a számla gyárosaiktól, a vodka gyárosaiktól, a szemét gyárosaiktól, meg a szemkilövő rendőrségeiktől. Én ezektől félek. Az inflációtól félek. A 8%-kal megnövekedett csecsemőhalandóságtól, a pedagógus munkanélküliségtől, és a kórház bezárásoktól félek. Ettől félek Képviselő asszony. Mindenki meghatározhatja és eldöntheti, hogy mitől fél. Eldönthetik azt is, hogy tőlem félnek, én közismerten félelmetes személy vagyok. Ha pedig már erről van szó, akkor hadd mondjam el, hogy én a vicceiktől is félek. Nem emlékszem tisztán, hogy ilyen szelektív hallásuk van-e, vagy én emlékszem rosszul, hogy a holokauszt áldozatain élcelődő szocialista képviselőtől sosem határolódtak el. Soltiné Kis Katalin (ügyrendi): Polgármester úr, én nem népcsoportot mondtam, hanem kisebb csoportot.
12/59 Riz Levente: majd a jegyzőkönyv erről nyilván számot ad, de én népcsoportot hallottam. 48/2007. Napirend előtti hozzászólás Virág Mihály: Tisztelt Polgármester Úr, Jegyző Asszony, Jelenlévők, Képviselő-társaim! 2004 szeptemberében a Képviselő-testület döntött a kerületi földutak bitumennel permetezett zúzottkővel történő javításáról. A költségkeret 100 millió Ft 2004-ben, illetve további 100 millió Ft a 2005-ös gazdasági évre vonatkozóan. A kivitelező az ÉP-17 Kft. volt. A pályaszerkezet teljesen egyértelmű - szerződés is részletezi -: 15 cm tükör, 13 cm visszarakott betonút alap, 2 cm zúzottkő, bitumenemulziós 2 kg/m2-es felszórással, majd további 5/12-es szórás, tömörítés 18 kg-val bitumenes mészkőzúzalékból. Nem beszélnék a kiegészítő munkákról a vállalt szerződést illetően. A munkák 2004. október 4-én elkezdődtek, és 43 napig tartottak, mert az időjárás közbeszólt. Az egyszerűség kedvéért válasszunk egy napot. Legyen ez a nap 2004. november 11-e, egy csütörtöki nap. Száraz, napos idő volt, 14-18 fok, létszám 14 fő segédmunkás, 5 fő gépkezelő, 4 fő tehergépkocsi vezető, plusz a munkagépek. Rákoscsabán a Keszeg utcában emulzió és zúzalék terítés és hengerlés, illetve a Kertalja utcában tükörkiemelés, sitt felrakás és annak elszállítása, murva terítés. Közben elindult - nevezzük az urat „Bogdán Károly” fuvarozó kisiparosnak – a gépkocsik konvoja Pilisjászfaluból, hogy e napon a kerületünkbe szállítson 263 tonna, azaz kb. 160 m3 követ, mely szerény becslés szerint is 22 db kamaz nagyságú tehergépjármű. Ha mindez fedi a valóságot, akkor hová terítették? A Keszeg vagy a 125 méter hosszú Kertalja utcába? Gondolhatnánk teljes joggal, hogy elfér, hiszen előző nap is volt és következő nap is lesz tükörkészítés a szomszédos utcákban. Ez igaz, ám az igazolt szállítólevelek ismeretében a jelzett napokon is meglepett „Bogdán” úr hasonló mennyiségű kővel. Sőt, a szállító kisiparos összesen 7274 tonna követ zúdított a jeles napjait élő 940 éves Rákoscsaba poros útjaira. Ha mindez beépült, akkor a kivitelező ÉP-17 Kft. 4500 m3 kavics és kőterítéket lerakóhelyre kellett hogy szállítson. 4500 m3-t. Hogy miért kérdés? Mert zömmel ezek az utcák 1994, 1995 és 1996-ban csatornázva lettek, minek okán 2004-ben is jelen volt a felület szilárdságát biztosító korábban betömörített kavicsteríték immáron több mint 10 éve. Ha mindez fedi a valóságot, akkor miért nem érzékeljük a szerződésben foglalt technológia legalább az egy rétegre előírt 42.600 kg bitumennel permetezett zúzottkő setét színét, és miért látjuk mindezt más kivitelező által végzett munkáknál, mely azonos feltételek szerint szerződött. A vetített képen a Penta Kft. által hasonló technológiát, hasonló összegért – 4.657.Ft/m2-ért – ez volt a produktum. Otthonomtól néhány lépés a Bojt utca. Nehéz úgy fordulnom, hogy ne lássam a leigazolt megvalósulatlanságot. Szeretném látni a most még láthatatlan és felelőtlen személyeket, akiknek nem remegett meg a kezük a teljesítések igazolásakor, hiszen ezen szignók mögött hiánytalanul kifizetett közpénzek vannak. Beszéljenek a képek, kérem, szíveskedjenek a diavetítőt figyelemmel kísérni. Riz Levente: köszönöm Képviselő úr, a szükséges jogi lépéseket meg fogjuk tenni. 49/2007. Napirend előtti hozzászólás Ruthner György: Tisztelt Polgármester Úr, Képviselők, Hölgyeim és Uraim! 5 hónapja és 12 napja példátlan sürgősséggel döntött a testület a Podmaniczky-Vigyázó kastély visszavételéről. Önök a képviselő-testületi ülés után úgy nyilatkoztak, hogy visszaveszik a PodmaniczkyVigyázó kastélyt. A kerület lakói azóta nem kaptak információt az ügy folyamatáról. A lakosság mellett a Képviselő-testület tagjai sem tudják, hogy mi történt az elmúlt 5 hónapban. Az információnk csak annyi, hogy elkülönítették a költségvetésben az erre szánt pénzt. Ennyi információból nincs képünk arról, hogy mit léptek ez idáig.
13/59
Más téma. Tisztelt Polgármester Úr, legyen szíves részletes tájékoztatás adni számunkra egy ügyről. Kérdés vagy cáfolja meg, hogy vannak-e gondok az ÉP-17 Kft. likviditásával? Vannak-e gondok az alvállalkozók számláinak kifizetésével, a bérek kifizetésével, esetleg a beszerzésekkel? Ha vannak, akkor mi okozza a cég anyagi gondjait? Riz Levente: Képviselő úr első kérdésére tudok és kívánok válaszolni. A másikról azt gondolom, hogy teljes mértékben ellentmond az SZMSZ rendelkezéseinek. Ön beadott egy címet, amin az szerepelt, hogy mi a sorsa a kastélynak. Erre szívesen válaszolok, a másik kérdésére nem vagyok hajlandó válaszolni ebben a formában. Az első kérdés arról szól, hogy amióta meghoztuk ezt a döntést, mi történt? Viszonylag egyszerű a válasz: „pestiesen szólva” a Földhivatal ül az ügyön. Amit ilyenkor tennünk kell, azt megtettük. Elküldtük a Földhivatalhoz a döntésünket, a szükséges iratokat, és földhivatali tulajdoni bejegyzést kértünk. A Földhivatal eddig még nem hozta meg döntését, se pro, se kontra, tehát végleges döntés még nem született. Több alkalommal megsürgettük az ügyet, legutóbb augusztus elején. Erre a Földhivatal vezetője utasította a területileg illetékes Földhivatal vezetőjét, hogy haladéktalanul döntsön a beadványunk tárgyában. Azt hiszem, hogy augusztus 13-ai dátummal tette. Úgy látszik, hogy a haladéktalanul az több mint egy hónap. Amint van valami változás, be fogom Önöknek jelenteni. 50/2007. Napirend előtti hozzászólás Dr. Hrutka Zsolt: Polgármester Úr, Tisztelt Képviselő-testület! Legutóbbi testületi ülésen Polgármester úr tájékoztatást adott arról, hogy a Penta Kft-vel történt egyeztetés után hibás kifizetésre került sor. Ebben a beszámolóban Polgármester úr szemérmesen hallgatott arról, hogy kik lehetnek felelősek az ügyben. Egyedül a Gazdasági Iroda vezetőjére tett egyértelmű utalást. Ha nem tévedek, akkor az ilyen jellegű kifizetések átutalása esetében a tényleges teljesítés csak akkor történhet meg, ha azt az utalványozó aláírásával ellenjegyzi. Tisztelt Polgármester Úr! Kérdéseim a következők lennének: Egyrészt, hogy megáll-e az általam felvázolt utalványozási rend? Másrészt, ha igen, akkor szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy a kifizetés esetén ki volt az utalványozó? Ön, mint Polgármester, a területileg illetékes Alpolgármester, vagy esetleg – halkan mondom – más harmadik személy? Ha Polgármester Úr jegyezte ellen a kifizetést, akkor nem értem, hogy miért tájékoztatta úgy a testületet és a közvéleményt, hogy Önt nem értesítette a Gazdasági Iroda vezetője a hibás teljesítés tényéről. Ha az Alpolgármester úr, akkor hogyan fordulhatott elő az, hogy az Alpolgármester úr nem tájékoztatta Önt a hibás utalásról? Szeretném azt is megtudni, hogy Polgármesterként miért nem tájékoztatta időben a testület tagjait, miért nem hívott össze esetleg rendkívüli ülést ebben az ügyben? Végül, mivel szankciókat is kilátásba helyezett, ezért az lenne az utolsó kérdésem, hogy milyen súlyos következményekkel fog járni az utalványozó személyére nézve ez a - Ön szavaival élve – súlyos emberi és szakmai mulasztás? Riz Levente: Képviselő úr írásban fog választ kapni. Riz Levente levezető elnök: ezzel a napirend előtti hozzászólások végéhez értünk. Zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját!
14/59 A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel! A napirend 2. pontja: 278/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) rendelete módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a Jogi és Közbiztonsági Bizottság úgy foglalt állást, hogy a rendeletalkotási javaslat elfogadásának jogi akadálya nincs. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 36/2007. (IX. 24.) rendeletét Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelete módosításáról. (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 3. pontja: 280/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás lefolytatása nélkül betölthető munkakörökről szóló … /2007. (…) rendelete megalkotására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a Jogi és Közbiztonsági Bizottság úgy foglalt állást, hogy a rendeletalkotási javaslat elfogadásának jogi akadálya nincs. Az előterjesztő a rendelet hatályba lépésének napjára módosítást nyújtott be, melyet kér tárgyalási alapnak tekinteni. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a módosított rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 37/2007. (IX. 24.) rendeletét a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás lefolytatása nélkül betölthető munkakörökről. (22 igen szavazat, 6 tartózkodás) A napirend 4. pontja: 284/2007/09.10 Javaslat a pedagógusok kötelező óraszámának emelése miatti létszámcsökkentési döntéssel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének benyújtására és
15/59 Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 2007. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 6/2007. (III. 14.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Riz Levente levezető elnök: Az előterjesztés határozati javaslatot és rendeletalkotási javaslatot is tartalmaz. A határozati javaslatot támogatja a Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság. A rendeletalkotási javaslatot támogatja a Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság. A határozati javaslatot és a rendeletalkotási javaslatot az előterjesztő kiegészítette, s kéri azt tárgyalási alapnak tekinteni. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság úgy foglalt állást, hogy a határozati javaslat és a rendeletalkotási javaslat elfogadásának jogi akadálya nincs. A könyvvizsgáló az előterjesztésben foglaltakkal egyetért. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a kiegészített határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 399/2007. (IX. 20.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben a feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabadult létszám miatt egyszeri költségvetési támogatás igénylésére nyújtson be pályázatot 2007. október 1-jéig a Magyar Államkincstár illetékes regionális igazgatóságához. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: 2007. október 1. II. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2007. szeptember 1-jétől a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXI. törvény 20.§ (1) bekezdésének megfelelően, az ott meghatározott kötelező óraszámokat figyelembe véve a feladatellátás racionálisabb megszervezése érdekében 9 fő főállású, határozatlan időre kinevezett pedagógus álláshelyét érintő létszámcsökkentést hajt végre az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben az alábbiak szerint: - a Szabadság Sugárúti Általános Iskola álláshelyeinek számát
1 fővel,
- az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Kéttanítási Nyelvű Iskola álláshelyeinek számát
4 fővel,
- a Diadal Úti Általános Iskola álláshelyeinek számát
1 fővel,
- a Gregor József Általános Iskola álláshelyeinek számát
2 fővel,
- a Kossuth Lajos Általános Iskola álláshelyeinek számát
1 fővel,
csökkenti.
16/59 Felelős: Határidő:
Riz Levente polgármester azonnal
III. A Képviselő-testület kijelenti, hogy a II. pontban foglalt döntése kapcsán a fenntartói körén belül — a költségvetési intézményeinél és a Polgármesteri Hivatalban — a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyeken foglalkoztatottak munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatásra nincs lehetőség. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal IV. A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a II. pontban foglalt döntésekhez kapcsolódó 2008. évi fizetési kötelezettségének az állami támogatással meg nem térülő részére a 2008. évi költségvetésében - az érintett közoktatási intézmények költségvetésében – a szükséges fedezetet biztosítani fogja. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, a fedezet biztosítására: 2008. évi költségvetés elfogadásának időpontja V. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Rákosligeten a Ferihegyi út – IX. utca – X. utca kereszteződésében jelzőlámpás csomópont megvalósításának érdekében további 24.151 EFt-ot biztosít a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével a 2007. évi költségvetésben. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal (29 igen szavazat, egyhangú) Ismertetem és szavazásra bocsátom a kiegészített rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 38/2007. (IX. 24.) rendeletét a 2007. évi költségvetésről szóló, többször módosított 6/2007. (III.14.) rendelet módosításáról. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 5. pontja: 271/2007/08.21. Javaslat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozásra Előadó: Fohsz Tivadar alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatja a Szociális és Lakásügyi Bizottság, az Oktatási és Kulturális Bizottság.
17/59 Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 400/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1. a./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy csatlakozni kíván a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2008. évi fordulójához. b./ A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2008. évi fordulója keretében a beérkezett pályázatokról hozott döntését on-line adatbázisban rögzíti. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az Általános Szerződési Feltételek elfogadását igazoló – a határozat mellékletét képező – nyilatkozatokat az Önkormányzat nevében írja alá és juttassa el az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, a nyilatkozat eljuttatására: 2007. október 1. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 6. pontja: 273/2007/08.29. Javaslat a Dózsa Művelődési Ház elnevezésének megváltoztatására Előadó: Lázár Attila önkormányzati képviselő Riz Levente levezető elnök: az előterjesztés 2 db határozati javaslatot tartalmaz. A II. határozati javaslatról csak abban az esetben kell szavaznia a Képviselő-testületnek, ha az I. határozati javaslatot elfogadja. Módosító indítványt nyújtott be mindkét határozati javaslathoz az Oktatási és Kulturális Bizottság. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság úgy foglalt állást, hogy a I. és II. határozati javaslat elfogadásának jogi akadálya nincs. Az előterjesztő egy módosítást nyújtott be, amely szerint a II. határozati javaslat 2. pontjában a „2007. november 1.” szövegrész törlésre kerül, és a helyébe az alábbi szövegrész lép: „2008. szeptember 5.” A II. határozati javaslat határidőre vonatkozó szövegében a „2007. november 1.” szövegrész törlésre került, és a helyébe az alábbi szövegrész lép: „2008. szeptember 5.” Az előterjesztő kéri ezt tárgyalási alapnak tekinteni. Lázár Attila: először ezt a módosítást szeretném megindokolni. A most kiosztásra került kép id. gróf Vigyázó Sándort ábrázolja. Az előterjesztés dátum módosításának a magyarázata az, hogy helytörténeti forrásokból a pontos születési és halálozási dátum is fellelhető lett. Így ezért módosult szeptember 5-ére az időpont. Szeretném, ha megadnánk a szót Martonosiné Orosz Mártának, a Művelődési Ház vezetőjének, hogy elmondhassa véleményét az előterjesztésről. Martonosiné Orosz Márta (a Dózsa Művelődési Ház vezetője): én 1991 óta vagyok a Művelődi Ház vezetője, és már akkor - az első évben - napirendre került, hogy az intézmény nevét változtassuk meg a Képviselő-testület javaslatára. Nagyon sok elképzelés volt. Dr. Bartók Albert ajánlotta Kodolányi János nevét, ezért ez került konkrétan a Képviselő-testület elé. De igazából mindenki úgy érezte, hogy ő elsősorban Rákoshegyhez kötődött. Voltak más
18/59 elképzelések is, de valójában sem a testületnek, sem pedig a ház munkatársainak nem alakult ki egy egységes javaslata. Ezért úgy voltunk, egyelőre maradjon ez a név. Az utolsó igazgatói pályázatomat már abban a reményben írtam meg, hogy a 430 millió Ft-os projekt kapcsán mindenképpen szeretnénk az intézménynek egy új nevet adni. Vagy egy névről kapná az intézmény a nevét, vagy pedig arról a helyiségről, ahol van. Általában ez a két szokás van. Sajnos ez nem jött össze, ezt mindannyian tudjuk. Amikor az idén engem felkeresett Lázár Attila Képviselő úr ezzel az ötlettel, egy pár napi gondolkodás után és a kollegáimmal történt beszélgetés után úgy döntöttünk, hogy el tudjuk fogadni ezt a nevet. Egyrészt azért, mert Vigyázó Sándor volt az, aki végrendeletében döntött úgy, ha Vigyázó Ferencnek nem születik fiú gyermeke, akkor féltve azokat az értékeket, ami felhalmozódott a család birtokában, a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon a Vigyázó birtok. Ebből azért lehetett látni, hogy egy olyan gondolkodású ember, akinek az érték és az, hogy ezek hová kerülnek, az nagyon fontos volt. A másik, ami miatt szimpatikus volt, hogy tulajdonképpen az ő volt birtokán helyezkedik el az intézmény. Mivel jobb ötlet nem adódott, mi el tudjuk fogadni. Most egy picit kettős helyzetben vagyok, mert ugyanakkor egy picit sajnálom is, mert az elmúlt 16 évnek a munkája biztos, hogy a Dózsa nevéhez kötődik. Mivel elsősorban a zenei programok, a jazz, az ütőhangszeres kultúra révén nemcsak országos, hanem nemzetközi elismertségre tett szert az intézmény, ezért jó pár évnek el kell telnie, amíg megszokják az új nevet. Ugyanakkor nagyon sok esetben éreztük a névnek a hátrányát: egy kicsit lekezelő, hogy a Dózsa. Én azt gondolom, hogy alapjában véve 1962-ben egy szerencsétlen döntés volt, hogy így neveztek el egy közművelődési intézményt. Nekem nem is az elnevezéssel, hanem az időponttal volt gondom, hogy 2007. november 1-jével legyen az intézmény elnevezve. Miért? Azért, mert azt gondolom, hogy egy közművelődési intézmény életében egy névváltoztatás az ünnep kell, hogy legyen. Ebben az állapotában nem lehet a házat új névvel ellátni. Egy picit fel kell készíteni az épületet külsőleg és belsőleg egyaránt. Az idén nyáron nagyon szép álmennyezetet kapott az aula, amitől az egész belső megjelenési forma nagyon pozitív irányban indult el. Mi ezt szeretnénk folytatni a következő évben is. Szeretnénk, ha befejeződne a galéria átöltöztetése, a lenti rész megváltoztatása. Az új közkincs pályázaton az Önkormányzat elindította a Dózsa Művelődési Házat, és 3 millió Ft áll rendelkezésre az önrésszel együtt a fórumterem felújítására. Ez a felújítási munka 2008. márciusára fog esni, tehát akkor már egy megújult fórumteremmel, egy remélhetőleg szebb galériával és bízva a Képviselő-testület pozitív döntésében, a színházterem pedig egy légkondicionáló berendezéssel gazdagodik. Ami pedig igazán méltó lenne, hogy a ház legalább bevakoltan, átfestve álljon az ünnepség előtt. Ez lenne a tiszteletteljes kérésünk. Végül pedig nagyon fontos az, hogy mire eljönne a névváltoztatás időpontja, a lakosság valóban tudja, hogy ki volt Vigyázó Sándor. Ha nem tudnak róla semmit, akkor nem tudják az elnevezést sem hová tenni. Meg kell ragadni mindenféle reklámlehetőséget, hogy közismertté váljon, és hogy igenis méltó rá, hogy egy közintézményt nevezzenek el róla. Dr. Benkő Péter: két kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőnek. Képviselő úr ismeretei szerint milyen kötődése volt Vigyázó Sándornak Rákoskeresztúrhoz? Illetve a család leszármazottai közül valakivel tárgyaltak-e ebben az ügyben, mi a véleményük erről? Lázár Attila: a kötődést hosszasan lehetne ecsetelni Keresztúrral, a birtokkal, a PodmaniczkyVigyázó kastéllyal kapcsolatban. Természetesen egybeolvad a két család.
19/59 Nem tudom, hogy olvasta-e Képviselő úr az előterjesztés 1. számú mellékletét, de most olvasnék belőle, hogy mit is jelent ez a vagyon, amit Vigyázó Sándor az Akadémiának adományozott: 25 ezer hold föld, 4 kastély, 2 budapesti bérház, 1 millió pengő készpénz, 1,5 millió pengő értékpapír. E mellett több százezer pengőnyi ékszer, műkincs, muzeális bútor, és 17 ezer kötetes könyvtár. Az örökség teljes értékét 20 millió pengőre becsülték. Szeretnék idézni még egy mondatot: „A gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg, még annak a kornak vagyok szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló, emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek.” Ennyi kötődése van Vigyázó Sándornak a magyar kultúrához, a kultúrához. A kerületnek az összes birtoka – akár az Akadémia-telep, a Népkert része, a Rojik pálya része – mind egy olyan vagyon része volt, amely a magyar tudomány szolgálatába lett állítva. Tudomásom szerint Vigyázó Sándorról semmilyen intézmény vagy utca nincsen elnevezve, pedig a felsoroltak alapján kiérdemelte, hogy az utókor számára a neve fennmaradjon. Zárójelben megjegyezném, hogy feltételek is voltak ebben a végrendeletben. Az egyik, hogy a családi kastély mindig a legnagyobb rendben legyen tartva és múzeum legyen benne. A másik pedig a mauzóleumra vonatkozott. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy az utókor ezt mennyire becsülte meg, porig rombolták és nyomtalanul, jeltelen sírba kényszerítették őket mindaddig, amíg a XVII. kerület Képviselő-testülete emléket nem állított a család részére, és fel nem állította a csodálatos emlékművet. Dr. Bényi Zsolt: azért bátorkodom hozzászólni, mert tevékeny részese voltam annak a vitának, ami még a 90’-es évek elején folyt a névváltoztatásról. Én akkor nagyon szomorúan vettem tudomásul, hogy eredménytelen volt ez a kísérlet. Akkor is elmondtam, hogy ennél képtelenebb egy névválasztást egy kulturális intézménynek, mint a Dózsa, lehetetlen lett volna találni. Most nem akarnék belemenni a parasztháború kérdésébe, de az nyilvánvaló, hogy semmiféle kulturális érték létrehozása ezen a téren nem történt. Ez olyan, mintha Matuska Szilveszterről neveznénk el egy közlekedéstudományi intézetet. Ha más érvünk nincs is, akkor is biztos, hogy meg kell változtatni az intézmény nevét. Egy nagyon értékes személyről történne az elnevezés. Én támogatom a javaslat elfogadását. Dr. Benkő Péter: sajnálom, hogy az előterjesztő egyik kérdésemre sem válaszolt. Talán nem volt teljesen hiábavaló a felszólalása, mert nyilvánvaló, hogy esetleg a hallgatóság körében valaki vagy netán valamelyik képviselő-társunk nem olvasta el tüzetesen az előterjesztést. Én magam megtettem, különben nem is szóltam volna hozzá. Maximális tiszteletem Vigyázó Sándoré, illetve az egész családé. Tényleg le a kalappal előttük, mert Széchenyi után a legtöbbet tettek az Akadémiáért. De én nem ezt kérdeztem. Amit én kérdeztem, arra nem válaszolt Képviselő úr. Ezért számomra egy kicsit kétséges, vagy nem teljesen elfogadható ez a névválasztás, annak ellenére, hogy az Igazgató Asszony el tudja fogadni. Valóban szégyen, hogy a rendszerváltás után 17 évvel Vigyázó Sándorról nem sikerült intézményt elnevezni. Ezt meg kellett volna tenni valahol. De szerintem nem ez az eset az, ami a legkiválóbb lenne. Vannak névtelen iskoláink, mármint, hogy nem személyről elnevezettek, itt meg lehetett volna tenni.
20/59 Sajnálom, hogy egy kicsit mellékvágányra ment a beszélgetés, és hogy egyik kérdésemre sem kaptam választ. Az Igazgató Asszony véleménye alapján tartózkodással fogok a kérdésről szavazni. Lázár Attila: borzasztóan sajnálom, hogy tanult emberként képviselő-társam így nyilatkozik. A második kérdésére valóban nem adtam még választ, ezt most megtenném. Amikor az előző testület megalakította a Podmaniczky-Vigyázó munkacsoportot, akkor felvettük a család még élő tagjával a kapcsolatot. Ő maximális köszönettel és hálával fogadta ezt, illetőleg támogatásáról biztosított bennünket. Hatalmas megtisztelésnek vette, hogy a családjukkal ilyen módon foglalkozik és ilyen módon állít emléket a kerület. Ez szerencsére az idén is megtörténhetett, ahogy megalakult a Podmaniczky-Vigyázó Emlékbizottság. Tóth Péter helytörténész szintén felvette a személyes kapcsolatot a családdal. Ugyanezt az örömöt, ugyanezt a megtiszteltetést és köszönetet tapasztalta. Képviselő úr első kérdését egyszerűen nem értem. Ha a képet megnézi Képviselő úr, láthatja, hogy a kastély belső kerítésénél – a korlátnál – készült a kép. Egyszerűen nem értem, hogy mire vonatkozik a kérdése. Ha esetleg próbálná olyan módon megfogalmazni, hogy megértsem, akkor megpróbálok rá válaszolni. Egyszerűen nem tudom értelmezni. Nem szeretném, ha így félbemaradna a dolog. Ha Képviselő úr úgy érzi, hogy meg tudja fogalmazni érthetően a kérdését, akkor talán választ is kaphatna rá. Ha a válasz nem érdekli, akkor viszont őszintén sajnálom. Dr. Benkő Péter: természetesen érdekel a válasz, de úgy gondolom, hogy ez a vita most már kezd teljesen feleslegessé válni. Úgyhogy csak azt kérdezném, hogy gróf Vigyázó Sándor hol élt, hol lakott? Lázár Attila: gróf Vigyázó Sándor hosszú életet élt, 96 évet. Úgyhogy Képviselő úrnak a helytörténészek írásban részletesen fognak válaszolni, hogy életének melyik szakaszát hol töltötte. Ha Képviselő úr ettől teszi függővé a szavazatát, akkor tényleg jobb ha tartózkodik. Riz Levente levezető elnök: kérdezem az előterjesztőt, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság módosító indítványát befogadja-e? Lázár Attila: nem fogadom be. Ez a dátum a bizottság ülésén még nem volt tisztázott. Ezért módosítottam most a megfelelő dátumot a határozati javaslatban. Kérem, ezt tekintsék tárgyalási alapnak. Dr. Piláth Károly (ügyrendi): szeretném én is jelezni, hogy amikor a bizottság erről a módosító indítványról döntött, akkor még nem volt tudomásunk a pontos dátumról. Mi az egyéb okok miatt döntöttünk a szeptember 1-ről. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom az Oktatási és Kulturális Bizottság módosító indítványát a szeptember 1jére vonatkozóan, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület az Oktatási és Kulturális Bizottság módosító indítványáról - a szeptember 1-jére vonatkozóan – 7 igen, 9 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett nem döntött.
21/59 Ismertetem és szavazásra bocsátom az I. határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 401/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2007. október 1. napjától a fenntartásában működő Dózsa Művelődési Ház új elnevezése: Vigyázó Sándor Művelődési Ház. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézmény vezetőjét. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (22 igen szavazat, 6 tartózkodás) Riz Levente levezető elnök: elnézést kérek, az Oktatási és Kulturális Bizottságnak még egy módosító indítványa van, amely az alábbi: „Az I. határozati javaslat 1. pontja törlésre kerül és helyébe az alábbi 1. pont lép: „1. /Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2008. augusztus 20. napjáig a Dózsa Művelődési Házat át kívánja nevezni Vigyázó Sándor Művelődési Házra.”” Lázár Attila (ügyrendi): ezt a módosító indítványt befogadnám. Riz Levente levezető elnök: az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a vitazárást követően erre nincsen lehetősége Képviselő úrnak. Barna Andor (ügyrendi): javaslom a vita újbóli megnyitását. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Barna Andor ügyrendi javaslatát, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 402/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Barna Andor javaslatára) úgy dönt, hogy a napirendi pont felett a vitát újra megnyitja. (28 igen szavazat, egyhangú) Riz Levente levezető elnök: akkor most az elhangzottak alapján bejelentem, hogy az előterjesztő a módosító indítványt befogadja. Lázár Attila: még egy rövid kiegészítés tennék. A következő év emlékév lesz. A Magyar Tudományos Akadémiával ismét felvettük a kapcsolatot. Kinyilvánították, hogy az Akadémia Podmaniczky-Vigyázó Emlékévvé nyilvánítja a 2008-as évet. Számtalan rendezvény, kiadvány fogja ezt az évet jellemezni. Emlékülést fognak tartani. Elképzelhető, hogy akár kihelyezett emlékülést és kiállításokat rendeznek a még megmaradt és fellelhető vagyonból. A 2008. augusztus 20-a, amely a módosításban szerepel, azért került bele, mert szeretnénk, ha az augusztus 20-ai dátum egy olyan csodálatos ünnepség lehetne, amely emlékezetes marad minden kerületi lakos számára. A módosító indítványt erre vonatkozóan természetesen befogadom.
22/59
Kiss Lajos: a Magyar Szocialista Párt jelenlévő képviselői tartózkodtak az előző szavazásnál. Ezt nem azért tették, és nem azért fogják tenni ismételten, mert Vigyázó Sándor nagyságát nem ismerik el. Mi úgy gondoljuk, hogy sokkal célszerűbb lett volna a kerületben teret elnevezni, az elágazás környékét, netán a Népkertet, vagy oktatási intézményt. Mi úgy érezzük, hogy a művelődési ház elnevezése nem annyira méltó Vigyázó Sándor nagyságához. Ezért tartózkodunk. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Riz Levente (ügyrendi): javaslom, hogy az előbb elfogadott határozatot vonjuk vissza. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom a javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 403/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Riz Levente javaslatára) úgy dönt, hogy a 401/2007. (IX. 20.) Kt. határozatot visszavonja. (23 igen szavazat, 5 tartózkodás) Ismertetem és szavazásra bocsátom a I. határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 404/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2008. augusztus 20. napjáig a Dózsa Művelődési Házat át kívánja nevezni Vigyázó Sándor Művelődési Házra. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézmény vezetőjét. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (21 igen szavazat, 7 tartózkodás) A napirend 7. pontja: 274/2007/08.29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának „Rákoskert városrész zászlajának alapításáról és használatának rendjéről” szóló rendelete megalkotásához szükséges koncepció elfogadására Előadó: Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán önkormányzati képviselők Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatja az Oktatási és Kulturális Bizottság. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság pedig úgy foglalt állást, hogy a határozati javaslat elfogadásának nincsen jogi akadálya.
23/59 Hatvani Zoltán: végigjártam minden bizottságot, amelyik ezzel az előterjesztéssel foglalkozott, és szeretném megköszönni az összes bizottsági tagnak a hozzáállását. Megértették azt, hogy Rákoskert jövőre a születésnapját ünnepli, ezért fontos mind a Polgári Körnek, mind pedig a Rákoskerten élőknek ez a zászló, ez a jelkép. Köszönöm szépen a bizottságok támogatását. Barna Andor: szeretném megkérdezni, hogy ki tervezte ezt a zászlót, és ki volt az a heraldikus, aki véleményezte? Hatvani Zoltán: ez a kérdés mindkét bizottsági ülésen felmerült már. A zászló múltjáról annyit kell tudni, hogy a közepén látható logó, embléma, jelkép vagy pajzs – sokféleképpen hívják -, ez a Rákoskerti Polgári Körnek egy elfogadott, belső használatban már évek óta használt emblémája. A felső cseresznyefa a régi 55-ös körzetet, a cseresznyefákkal teli ültetett részt jelenti. A két domb: az egyik a Vida-domb, a másik az iskola dombot jelöli. Alul pedig a rákforma a Rákos-patakra és Rákosmentére vonatkozik. Amikor a Polgári Kör elkezdett gondolkodni arról, hogy jövőre születésnapot tart, és a Kert nevű települések találkozóját szeretné megszervezni, akkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy zászlót. Első körben egy céget kértünk fel arra, hogy tervezze meg a zászlót. Egy kicsit legyen tartalmasabb, adjon neki egy alapot. Ennek a cégnek volt a feladata, hogy a zászlótant figyelembe véve is járjon utána a dolognak, hogy nehogy valakit ezzel sértsünk. Sokan poénkodnak az Árpád-sávval, nincs benne Árpád-sáv. 8 vagy 10 tervezetet készített el a cég, majd helyi művészeket kerestünk fel – Orosz Károlyt és Madár Esztert -, kértük, hogy gondolkozzanak velünk együtt. Rákoskerten egy kis „népszavazást” szerveztünk, amit a Rákoskerti Művelődi Házban meg is hirdettünk. Egy héten keresztül a Rákoskerten élők szavazhattak a megmaradt 4 zászlótervre. Érdekes, hogy a 4 zászlóterv majdnem mindegyike ugyanannyi szavazatot kapott. De az majd a jövő feladata, hogy a végleges zászlót népszerűsítsük, mert az 5000 rákoskerti lakosból nem jött el mindenki véleményezni. Ennek alapján a Polgári Kör ülésén hoztunk meg egy olyan döntést, hogy az előterjesztéshez csatolt javaslat kerüljön elfogadásra. Soltiné Kis Katalin: nem ellenzem ezt a zászlót. Egészen más irányban próbálom megközelíteni. Nekem egy olyan félelmem van, hogy ennek a kerületnek egynek és egésznek kellene lennie. Ha Rákoskertnek lesz egy zászlója, akkor remélem, hogy a többi településrésznek is lesz. Egyszer volt már egy ilyen kezdeményezés, amikor Rákoshegy lett 75 éves. Akkor kaptunk is egy közösségi házat, amit azóta már ki is nőttünk. Akkor merült fel az a kérdés, hogy egyszerre adjuk be az előterjesztést a Rákoscsabai Közösségi Házra. Akkor is arra törekedtünk, hogy minden településrésznek legyen közösségi háza. Kérdésem lenne, hogy a többi helyi képviselő tervez-e a településrészén zászlót? Riz Levente: nyilván ezt megfontolják a helyi képviselők minden városrészben. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 405/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete „Rákoskert városrész zászlajának alapításáról és használatának rendjéről” szóló
24/59 rendelete megalkotása érdekében elfogadja a határozat mellékletét képező koncepciót. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a rendelettervezet elkészíttetéséről és Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselő-testület novemberi rendes ülése (25 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 8. pontja: 276/2007/08.29. Nagytarcsa Község 0102/12-0102/38 hrsz-ú ún. Malom-árok feletti (Temető alatti) területre készített Településszerkezeti Terv, valamint Helyi Építési Szabályzat módosítása és Szabályozási Terv véleményezése Előadó: Fejér Gyula alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatja a Közlekedési Bizottság, a Környezetvédelmi Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 406/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (3) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 5.§ (3) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, Nagytarcsa Község 0102/12-0102/38 hrsz-ú ún. Malom-árok feletti (Temető alatti) területre készített Településszerkezeti Terv, valamint Helyi Építési Szabályzat módosításának és Szabályozási Tervének jóváhagyását támogatja. 2./ A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről értesítse Nagytarcsa Község Polgármesterét. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 8 napon belül (28 igen szavazat, egyhangú) Riz Levente levezető elnök: az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően szünetet rendelek el 11 óráig. SZÜNET A napirend 9. pontja: 277/2007/09.06. Javaslat a Budapest XVII. kerület Baross u. 3. szám alatti, 123094/A/1 helyrajzi számú, nem lakás célú helyiség hasznosítására
25/59 Előadó: Fejér Gyula alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslat I. és II. változatot tartalmaz. A Vagyongazdálkodási Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság az I. változat 1. pontjához azonos tartalmú módosító indítványt nyújtott be. Az előterjesztő kiegészítette az előterjesztést, azt kéri tárgyalási alapnak tekinteni. Fejér Gyula: az azonos tartalmú bizottsági módosító indítványokat befogadom. Ezzel együtt párhuzamosan meg szeretném jegyezni, hogy nagy szükség van a kerületben erre a helyiségre, sok rászorult igénybe veszi. Köszönöm azoknak a munkáját, akik eddig ezt elvégezték és további jó munkát kívánok nekik. A közelmúltban jártam ott. Körbejárva tapasztaltam, hogy igen rossz állapotban van az épület, az a helyiség, ahol ez működik. Bízom benne, hogy igen rövid idő alatt sikerül legalább valamit tenni, a legfontosabbakat javítani, de egy teljes, komolyabb helyreállításra is szükség van. Most az, hogy 5 év helyett 1 évre lenne hosszabbítva a szerződés, az egy bevett szokás. Az elmúlt évben bizonytalanságok voltak. Sok a költözés a civil szervezeteknél, tehát új helyeket keresünk. Semmiképpen nem jelenti ez azt, hogy ne lenne szükség e tevékenységre vagy nem kellene ez a fajta tevékenység. Annyival kapunk több munkát, hogy egy év múlva ismét tárgyalni kell majd erről, tehát nem öt, hanem csak egy év múlva. Kiss Lajos: Alpolgármester úr részben választ adott kérdéseimre. Én úgy gondolom, hogy erre a tevékenységre jövőre is szükség lenne és azután is szükség lesz. Nem hiszem, hogy az lenne a jó, hogy egy év bizonytalanságban tartjuk őket. Én úgy gondolom, hogy az eredeti határozati javaslatot kellene elfogadni, s a szerződésben olyan feltételt lehetne betenni, hogy amennyiben az Önkormányzatnak szüksége van erre a helyiségre, abban az esetben a bérleti jogviszony megszűnik és az Önkormányzat másik helyet biztosít a karitatív szervezet számára. Úgy gondolom, hogy ez sokkal célszerűbb lenne. Csorba Béla: én egyetértek azzal, hogy a hosszabb táv bizonyos szervezeteknek kényelmes, de ha Kiss Lajos javaslatát komolyan tárgyalnánk, akkor ez egy szerződéses bizonytalanságot szülne, hiszen írásba lenne foglalva a bizonytalanság. Így van egy szándék az Önkormányzat részéről, hogy felméri az ingatlanait és a vagyonát. Elképzelhető, hogy mihelyt ez a felmérés összeáll és képbe leszünk, nem szorulunk rá, hogy egy éves határidőkkel hosszabbítsunk meg ilyen bérleti szerződéseket. Ha ezt szerződéses alapra tesszük, szerintem akkor a partnert írásban is szerződéses alapon tartjuk bizonytalanságban. Kiss Lajos: ne haragudjon, de ez kissé megmosolyogtat. Az nem bizonytalanságban tartás, hogy egy évre adom oda? Az bizonytalanság, hogy azt mondom, hogy szerződök, az Önkormányzat azt mondja, hogy öt évre, de amennyiben az Önkormányzatnak szüksége van rá, akkor másik helyiséget biztosít számára és el van intézve. Én úgy gondolom, hogy ez a bizonytalanság, mert egy éves szerződésnél az Önkormányzat nem mondja azt, hogy jövőre majd adok neked valamilyen helyiséget, hanem megszűnik egész egyszerűen a bérleti jogviszony. A Képviselő-testület pedig úgy dönt, ahogy akar. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. változatát a befogadott azonos tartalmú bizottsági módosító indítványokkal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 407/2007. (IX. 20.) Kt. határozat
26/59 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Budapest XVII. kerület Baross u. 3. szám alatt található, 123094/A/1 helyrajzi számú, 97m2 alapterületű, nem lakás célú helyiség tekintetében a Rákos-vidék Karitásszal és a Rákoskeresztúri Szent Miklós Karitásszal (a továbbiakban: Karitász) 2002. október 29-én kötött ingyenes szerződést további egy évre meghosszabbítja, azzal a kikötéssel, hogy a Karitász a helyiség tekintetében felmerülő összes közüzemi költség megfizetését köteles vállalni. 2./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az 1. pontban körülírt helyiséget nem kívánja elidegeníteni. 3./ A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Vagyonkezelőt és általa a kérelmezőket. 4./ A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntése értelmében a Vagyonkezelő útján a Karitásszal megkötött helyiségbérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. Felelős : Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül Helyiségbérleti szerződés módosítására: a döntést követő 30 napon belül (27 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 10. pontja: 279/2007/09.10. Sürgősségi javaslat Javaslat „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elvei”-t tartalmazó koncepció módosítására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a Pénzügyi Bizottság. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 408/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Kuckó Óvoda álláshelyeinek számát 2007. október 1-jétől 1 gyógypedagógus státusszal megemeli. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a 2007. évi költségvetés felülvizsgálatakor „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elvei” alapján alkalmazandó szabályok figyelembe vételével biztosítja. 2. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a többször módosított 653/1996.(XI.21.) Kt. határozattal elfogadott „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elvei”-t tartalmazó koncepciót az alábbiak szerint módosítja: C. Óvodák – 2/ Pedagógusok pontjának második francia bekezdését visszavonja, s helyébe a következő rendelkezés lép:
27/59 „- a Kuckó Óvoda pedagógus létszámának meghatározásakor három fő gyógypedagógus státuszt is figyelembe kell venni.” 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse a Kuckó Óvoda óvodavezetőjét. 4. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket a 2007. évi költségvetési rendelet soron következő módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetésekor. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal; az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 11. pontja: 281/2007/09.10. Budapest, Külső Keleti körút, Flór Ferenc utca – Pesti út közötti szakasza által érintett területek Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) módosítása és Keretszabályozási terve Előadó: Fohsz Tivadar alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtott be a Környezetvédelmi Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Közlekedési Bizottság együttesen egy javaslatban. Fohsz Tivadar: a Külső Kerületi körút új nyomvonaláról van szó ebben az előterjesztésben, amely nem felel meg annak, amely szerintem kerületünk számára elfogadható lenne. Ez a módosítás, amely az M4 bevezetőjét, illetve a Külső Kerületi körutat a lakótelepek lakott területeihez közel vezetné, számunkra nem előnyös, nem tartható, ezért javaslom, hogy a határozati javaslatban szereplő nem elfogadást támogassák majd a képviselőtársak. A módosító indítványokkal kapcsolatban pedig a vitát követően szeretnék állást foglalni. Csorba Béla: Rózsahegyi Péterrel közösen egy módosító indítványt szeretnénk benyújtani. A határozati javaslat 1. pontja változatlan maradna, viszont egy új 2. pontot javaslunk, ami bizonyos szempontból vitában áll a három bizottság együttes módosító indítványával. Ez úgy szólna: „A Képviselő-testület azt a megoldást támogatja, hogy a Külső Kerületi körútnak a nyomvonala a 4-es főúttal közös szakaszán a tervezettnél délebbre, az ún. Keresztúr park déli oldalán, a régi vámköz nyomvonalon haladna.” Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy igazából nem okoz számunkra olyan nagy problémát, ha az eredeti javaslathoz térünk vissza, ami a három bizottság együttes módosító indítványa. Itt pusztán arról van szó, hogy aggályaink vannak, hiszen ezt a nyomvonalat a Főváros egyszer elfogadta, nevezetesen az Erdészet ellenállása miatt. Mi abból indulunk ki, hogy nagyon jó esély van arra, ha visszatérünk egy korábbi változathoz, hogy az legyen a reakció, hogy egyszer már döntöttünk. Feltételezem, hogy az Erdészet álláspontja sem fog megváltozni ez ügyben. Ezért javasoljuk azt, hogy egy alternatív javaslattal álljunk elő, ami egyébként, ha megnézi valaki a rajzot az erdő vonatkozásában, semmivel nem jár nagyobb zöldterület rombolással, mint a Főváros által jelenleg preferált, melyet úgy nevezek, hogy a régi nyomvonal.
28/59 Rózsahegyi Péter: annyival egészíteném ki Csorba Béla képviselőtársam szavait, hogy az erdőirtás tekintetében biztos, hogy nem ugyanannyi, hanem kisebb mértékű erdőállomány csökkenés fog bekövetkezni, ha egy meglévő út – még ha földút is – nyomvonalára próbáljuk ráterelni ezt a közös szakaszt, ami egy kicsit eltér a hármas együttes bizottsági ülésen megfogalmazott véleményünktől. De ezt tartanánk optimális megoldásnak. Ráadásul a Keresztúr parkban létrejövő ipari tevékenységek, logisztikai funkciók ellátásához szükséges közlekedési lehetőség is biztosítva lenne így, még pedig olyan módon, hogy a Helikopter lakóparkot biztosan elkerülné. Nemcsak az észak-déli Külső Kerületi körút forgalmát vinnénk távolabb a Helikopter lakóparktól, hanem ennek az ipari parknak a forgalmát is távolabb tudnánk terelni. Úgy tűnik, hogy két legyet ütnénk egy csapásra ezzel, ha ezt a Főváros elfogadhatónak tartaná. Csorba Béla: egyébként csak azt szeretném jelezni, hogy mi partnerek vagyunk abban is, hogy a két módosító indítvány – tehát a három bizottság együttes illetve az én általam és Rózsahegyi Péter által jegyzett módosító indítvány - együtt fusson, kvázi alternatívaként. Magyarul, a Főváros vagy az egyiket vagy másikat fogadja el. De a lényeg az, hogy ez a tervezett út, - ami vélhetőleg az M4-es bevezető szakasza és a Külső Kerületi körút egy viszonylag nagy forgalmát fogja elvinni - minél távolabb menjen Rákoshegyen a lakóterületektől. Bármelyik megoldás is jó. Jobb, mint a jelenlegi, a Főváros által jóváhagyott elképzelés. Mi partnerek vagyunk abban is, hogy alternatívaként mindkét módosító indítvány tovább menjen. Kiss Lajos: úgy gondolom, hogy olyan nagy szükség ezek után nincs arra, hogy az Önkormányzat szakbizottságai együttes ülésen tárgyaljanak meg egy napirendet. A kezdeményezést a Környezetvédelmi Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság tette meg, hogy a Közlekedési Bizottsággal együtt tartsák meg a közös ülésüket. A kérés az volt, hogy tartsunk közösen olyan bizottsági ülést, amelyen megvitatjuk ezen napirendi pontot. Ezen a közös bizottsági ülésen kellett volna elmondania a két képviselő úrnak a javaslatát, de ilyen javaslat nem volt. Én fogalmaztam meg azt, hogy a célszerűség azt kívánná, hogy a Csévéző utca és a Pesti út közötti szakasz az eredeti nyomvonalon valósuljon meg. Hisz ennek az előterjesztésnek a tárgya a Külső Kerületi körút és nem az M4 bevezető szakaszának nyomvonala. Természetes, ha a Fővárosi Önkormányzat akceptálja a XVII. kerület Önkormányzatának azon kérését, hogy a Külső Kerületi körút az eredeti nyomvonalon, a jelenleg meglévő úton - amely a katonaság miatt épült valamikor - jönne be a Pesti út felé. Akkor meg lenne a lehetőség arra, hogy az M4es bevezető szakasza csatlakozzon ehhez az úthoz valahol a Homokiszőlő és a Bocskai István utca között. Én úgy gondolom, hogy a három bizottság együttes határozata erre a problémára megfelelő megoldást ad és el tudom képzelni azt, hogy a testület megvitatva az M4 bevezető szakaszát, annak nyomvonalát, s él azzal a lehetőséggel, hogy a Főváros Közlekedési Tervében szereplő nyomvonal helyett egy másik nyomvonalon valósuljon meg az M4 bevezető szakasza a Helikopter útba. Amit zárójelben jegyzek meg, hogy a Rákoshegyi Polgári Kör kérésére történt ez a nyomvonalválasztás. Teljesen más nyomvonalon jött volna az M4 bevezető szakasza a Helikopter útba. Fejér Gyula: a hármas együttes bizottsági ülésen jelen voltam. Az ülésen kialakult véleménnyel egyetértettünk. A lényeg az volt, hogy amit most a Főváros megküldött nekünk, számunkra nem jó lehetőség. Nagyon közel jön a lakóterülethez. A bizottság azt javasolta, amely a módosító indítványban is szerepel, hogy az eredeti, tizenvalahány évvel ezelőtti rajzon lévő - az FSZKT-ban szereplő, vagyis a X., XVII. kerület határán lévő - nyomvonalra menjen át a Külső Kerületi körút. Csatlakozik a problémához azóta az M4 bevezető szakasza is a Külső Kerületi körúthoz, ami nem jó helyre került. Rákoshegytől délre, a Repülőtér és Rákoshegy között menjen el az út, az egyértelmű. De az, hogy az itt fusson be a Helikopter útba a lakótelep
29/59 mellett, ez nem volt akkor kérésünk. A hármas együttes bizottsági ülés tárgyalásán abban maradtunk, hogy most nem az M4 nyomvonalat kell módosíttatnunk, és nem arról szól az előterjesztés, hanem a Külső Kerületi körútról. Ez a gondolat, ami most felvetődött a két képviselőtársam részéről, ez az M4 közös szakaszával együtt van és ez így teljesen igaz, viszont hiányzik belőle az a rész, ami a Csévéző utca és a közös szakasz között van, hogy az hol menjen. Ennek a megvitatására én azt hiszem, hogy egy harmadik változat fog készülni. Javasolnám, hogy tartsunk 5 perc szünetet és így készülhetne egy új módosító indítvány az előterjesztéshez. Rózsahegyi Péter: úgy érzem, hogy nem felesleges hármas bizottsági ülést tartani, ebben nem értek egyet Kiss Lajos frakcióvezető úrral. Vállalom, hogy én kezdeményeztem ezt a közös ülést, de nem feltétlenül azért, hogy vita nélkül, teljesen egyforma, homogén véleményre jussunk a végén, hanem azért, hogy kellő mélységig meg tudjuk ismerni az ügyet az előzményekkel együtt. Erre nem volt mód az egyenkénti bizottsági üléseknél. Így viszont a tervezőt is meg tudtuk hívni, az előterjesztést készítő személyt is meghívtuk és egy megfelelő szakmai fórum jött így létre. Én továbbra is érdemesnek tartom olyan ügyekben szervezni közös üléseket, ahol ilyen „sok szem még többet lát” szempontot kell érvényesíteni. Azzal pedig megint nem értek egyet, hogy a módosító indítványok ütnék egymást. Szerintem a kettő így nagyjából, lényegében összefésülődik. Kiss Lajos: Fejér Gyula alpolgármester úr elmondta, hogy célszerűbb lenne, ha az M4 bevezető szakasza az FSZKT-ban szereplő nyomvonalon jutna el a Helikopter úthoz. Ebben a módosító indítványban - amelyet Csorba Béla és Rózsahegyi Péter nyújtott be - már a Helikopter lakóparknál történő nyomvonalváltoztatásról van szó. Véleményem szerint a célszerűbb az lenne, ha az M4 bevezető szakasza az FSZKT-ban szereplő nyomvonalra csatlakozna valahol ott a Homokiszőlő, Csévéző utca környékén. Ez egészen biztos, hogy jobb megoldás lenne annál, amit a két képviselőtársam együtt most benyújtott módosító indítványként. Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat hajlandó az FSZKT-ban megjelölt nyomvonalon megépíteni ezt a Külső Kerületi körutat, akkor kellene a XVII. kerület Önkormányzatának az M4 bevezető szakaszával kapcsolatosan ellenvéleményét - amely tervezve van csak, és nem tudható, hogy mikor valósul meg - érvényesíteni. Én úgy gondolom, hogy ma az előterjesztés tárgya, hogy tudatni kellene a Fővárossal, hogy a XVII. kerület nem ért egyet vele és javasolja az eredeti FSZKT-ban szereplő nyomvonalat. Polgármester úr ennek érdekében kellene, hogy lobbizzon. Lehet, hogy ez nem lesz eredményes, és lehet, hogy abban az esetben valami hasonló megoldáshoz kell folyamodni, mint amit Rózsahegyi Péter és Csorba Béla mond. De én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban ez lenne a célszerű. Dunai Mónika: hogy az ügyet előbbre vigyük, 5 perc frakciószünetet kérek. FRAKCIÓSZÜNET Csorba Béla: a következőképpen módosítjuk álláspontunkat, amennyiben az előterjesztő a hármas együttes bizottság módosító indítványát befogadja, úgy a Rózsahegyi Péter képviselőtársammal együtt benyújtott módosító indítványunkat visszavonjuk azzal a kikötéssel, hogy a Főváros elutasító álláspontja esetén újra elővesszük. Fohsz Tivadar: a három bizottság együttes módosító indítványát befogadom. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott hármas együttes bizottsági módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
30/59
409/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (3) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.§ (3) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, Budapest, Külső Keleti körút, Flór Ferenc utca – Pesti út közötti szakasza által érintett területek Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) módosítása és Keretszabályozási tervének megküldött tervlapjai jóváhagyását nem támogatja. 2. A Képviselő-testület azt a megoldást támogatja, hogy a Külső Kerületi körútnak a nyomvonala a Csévéző utca és a Pesti út közötti szakaszon a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint valósuljon meg. Felkéri a Polgármestert, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folytassa le a Fővárosi Önkormányzattal. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre és a tárgyalások megkezdésére: a döntést követő 8 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 12. pontja: 283/2007/09.10. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest, XVII. kerület Naplás út - Inda utca - Ároktő utca - Forrásmajori utca - Cinkotai út Cinkotai Kis-erdő által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 32/2005. (VIII. 31.) rendelete módosításának kidolgoztatására Előadó: Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a Környezetvédelmi Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Közlekedési Bizottság. Annyit el szeretnék mondani, hogy teljességgel szabálytalan volt, amit itt láttunk. Arra, hogy különböző anyagokat kiosszanak a testület tagjainak, ahhoz engedélyt kell kérni. Itt a Házban, ez a szokás. Kérem, hogy ezt igyekezzenek betartani az érintett felek. Dr. Hrutka Zsolt: egy kérdésem lenne, hogy az érintett ingatlan tulajdonosát miért nem hívtuk meg? Mivel ez nem történt meg, javaslom, hogy későbbi alkalommal tárgyalja ezt az előterjesztést a testület, akár rendkívüli ülés keretében, akár a következő rendes testületi ülésen. Ez egyben egy ügyrendi javaslat is volt. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Dr. Hrutka Zsolt javaslatát a napirendről való levételről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület 12 igen, 15 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el Dr. Hrutka Zsolt javaslatát az előterjesztés napirendről való levételéről. Dr. Fachet Gergő: a Jogi és Közbiztonsági Bizottság ülésén a delegált szakértő javasolta, hogy ezen előterjesztést egészítsük ki. Az előterjesztés hosszasan - szakmai alapon - érvel arról, hogy milyen hibák, jogsértések történtek korábban. De azt, hogy ez milyen jogi következményeket,
31/59 milyen költségeket, milyen költséghatásokat okoz az Önkormányzatnak, arra nem tért ki. Márpedig, ha az építési törvény 30. §-a alapján, ha a helyi építési szabályzat övezetváltást javasol és ezt elfogadják, az értékcsökkenéssel jár - márpedig ez esetben azzal járna -, akkor kártalanítás jár. Ez egy egyeztetési folyamat, ami kb. egy évig tartana és akkor ez az Önkormányzatnak tetemes költséget jelentene. Ellenben, ha mondjuk helytállóak, amit az előterjesztő tételesen, aprólékosan és részletekbe menően taglal a jogszabálysértéssel kapcsolatban, ez esetben kimutatható lenne, hogy az egész döntés alkotmányellenes volt. Ha Alkotmánybírósághoz fordulnánk, akkor az in integrum restitucio következne be, azaz az eredeti állapot visszaállna ex nunc hatállyal, azaz mintha nem is lenne és ex jure nem lenne és innentől kezdve nincs kártalanításnak jogalapja. Ha ezt az Önkormányzat meglépi, ebben a szakértőink véleményét illetve tanácsát és egyetértő nyilatkozatát is bírom, tehát én ezúton is felajánlom, hogy ők és jómagam az alkotmánybírósági beadvány megfogalmazásában szívesen részt vennénk, ha erre az Önkormányzat igényt tart. Én úgy gondolom, hogy ez egy jó megközelítés, mert hiszen az Önkormányzatnak tetemes összeggel is kárt okoz, amennyiben erre a kártérítésre sor kerül. Márpedig nyilvánvaló, hogy az építési törvény 30. §-ával tisztában vannak azok is, akik úgymond a másik oldalon vannak. Én az építési törvény írójával és fogalmazójával is beszéltem, ez a megoldás. Illetve esetleg az Alkotmánybírósághoz való fordulás és a változtatási tilalom, különleges jogalkalmazási eszköznek hívják, azaz kivételesnek, de a kerületben már nem volt ez kivételes, hanem ez több esetben volt használva, gondolom egy esettel több precedens nem okozna problémát. Én úgy gondolom, hogy ha az előterjesztés tartalma így helytálló és a testület is úgy látja, akkor egy lépéssel tovább léphetnénk, amit egyébként egyhangúan megszavazott a Jogi és Közbiztonsági Bizottság, hogy akkor a múltat is jogilag gereblyézzük ki. Nézzük meg, hogy az alkotmánysértő döntés a különböző jogszabályokba való ütközés alapján el tudjuk-e érni azt, illetve nagy valószínűséggel el lehet érni azt, mintha nem is lett volna. Ez lehet egy megoldás, illetve újra megfontolni azt, amit Dr. Hrutka Zsolt mondott, hogy vegyük le napirendről az előterjesztést. Ez a két lehetőség van, de én ezt a kérdést összetettebbnek tartom, mint pusztán egy szavazás kérdését. Hiszen egy döntés, egy olyan problémát generál anyagilag is a kerületnek, amelynek ódiumát így nehéz felelősségteljesen felvállalni. Úgy gondolom, hogy arról is határozni kellene, hogy a korábbi jogszabályokba ütköző jogszabályt ki kellene gyomlálni, azt meg nem történtté tenni, mert ha az így marad, akkor nyilvánvalóan övezetváltás esetén - külön kihangsúlyozza a törvény - az egyeztetési eljárásnak el kell indulni és ennek kártalanítás lenne a vége, amely jelentős összeg lesz. Dr. Dombóvári Csaba: sok megfontolni való van, amit képviselőtársam az imént elmondott, de sajnos a jogi helyzet erre nem ad lehetőséget, mert az anyag előkészítése során magam is többször vissza-vissza kanyarodtam ehhez az elvi lehetőséghez, de be kellett látnom, hogy erre a jelenleg hatályos szabályozás illetve az alkotmánybírósági gyakorlat nem ad lehetőséget. Azzal még csak-csak kezdenénk valamit, hogy a saját rendeletünket az Alkotmánybíróság előtt megtámadjuk, bár erre nem volt még példa a XVII. kerület életében, de ez még önmagában nem lenne probléma, csakhogy a 30/1999. alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság elvi éllel rögzítette azt, és akkor itt idéznék, hogy pontos legyek: „Az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az önkormányzati törvény vonatkozó rendelkezésének összevetése alapján megállapítható, hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség és az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatát. Az előbbi esetben az alkotmánybírósági eljárást bárki indítványozhatja, az utóbbi esetben az eljárás kezdeményezője a Közigazgatási Hivatal vezetője.” „Az indítványozási jog vonatkozásában más a megítélése annak, ha az indítványozó azt állítja, hogy az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, és más az, hogy az Önkormányzat a rendeletalkotás eljárási szabályaitól eltér.” Magyarán egy önkormányzati rendelet normatív tartalmának vizsgálatát
32/59 bárki indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál, ha azt állítja, hogy a jogszabályi rendelkezésekkel a normaszöveg valamely ponton ellentétes magasabb szintű jogszabállyal és ilyenkor az Alkotmánybíróság az eljárást lefolytatja. De azt, hogy az eljárási rendet az önkormányzat jogalkotása során megsértette, azt az Alkotmánybíróság imént hivatkozott elvi jelentőségű állásfoglalása egyértelműen rögzíti, csak a Közigazgatási Hivatal vezetője teheti meg, aki eleddig nem tett ilyen kezdeményezést. Dr. Fachet Gergő: ezek szerint bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Én ennek ellenére, ha aggályosnak látja a testület, javaslom, hogy tegyük meg. Volt már ilyen eset, tudok precedenst, amelyben döntés született. Ettől függetlenül állásfoglalást is kérhetünk a Közép-magyarországi Regonális Közigazgatási Hivataltól és akkor egy tiszta jogi helyzet áll elő, legalábbis az ő véleményüket egyértelműen bírhatjuk és akkor tiszta kép alakulna ki. De én akár ügyrendi javaslatként még egyszer megpróbálkozom azzal, hogy vegyük le napirendről az előterjesztést és a következő ülésen tárgyaljuk újra ezt a kérdést, és akkor a jogi álláspontokat is tudjuk kötni az ülésen kívül is. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Dr. Fachet Gergő javaslatát a napirendről való levételről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület 12 igen, 15 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el Dr. Fachet Gergő javaslatát az előterjesztés napirendről való levételéről. Kiss Lajos: egyelőre egyetlen kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőnek. Végigolvasva a 2005. augusztus 25-i testületi ülés ezen napirendi pontról szóló jegyzőkönyvi részletét amelyben 5-7 oldalon keresztül volt vitánk erről az elterjesztésről -, megállapítottam, hogy Képviselő úr ezeket az indokokat azon a testületi ülésen elmondta. Azóta eltelt 2 év. Ha törvénysértést, jogsértést tapasztalt, miért nem fordult idáig megfelelő fórumhoz? Meg lett volna a lehetősége. Erre szeretnék először választ kapni, s aztán majd folytatnám. Dr. Dombóvári Csaba: önkormányzati képviselői minőségemben meglehetősen furcsa lett volna, ha magam kezdeményezek ilyen döntéseket. Kiss Lajos: ezen a testületi ülésen alapvető probléma az volt, hogy 24-e éjfél vagy 25-e éjfél. Mert ha 25-e éjfél, akkor lehet, hogy Dr. Dombóvári Csabának igaza van, ha 24-e éjfél, akkor Dr. Dombóvári Csabának nincs igaza. A testület a Szabályozási Tervet jóváhagyta. A Szabályozási Terv jóváhagyása után a tulajdonos teljesen jogszerűen járt el, kivonták a termőföld alapból a területet, elkészítették a nyomásfokozót, a Szabályozási Terv szerint elkészítették a telekosztásokat, bontási engedélyeket, stb. Információm szerint az előszerződést is megkötötték a területre. Én úgy gondolom, hogy az Önkormányzatnak, amennyiben ezt az előterjesztést elfogadja, egy „ugrás a sötétbe” megint. Az, hogy ennek mi lesz a vége, nem tudjuk, mint azt sem, hogy milyen anyagi teher szakadhat az Önkormányzat nyakába, amennyiben perre kerül a sor. Én úgy gondolom, és most az érvekkel kapcsolatban nem igen szeretném kibontani – mármint amit Dr. Dombóvári Csaba elmondott, hogy miért kellett megváltoztatni, mert nagyon sok lakás, stb. –, csak szeretném a jelenlévőkben tudatosítani, hogy 1998-ban a Szőlőhegy-Gyöngytyúk utca és a Szőlőhegy közötti területre az Önkormányzat elfogadta a Szabályozási Tervet. Olyan Szabályozási Tervet fogadott el, amelyikben egyetlen ingatlan sincs közösségi célra. Egy különbség van a Szőlőheggyel kapcsolatban, hogy ott vélhetően több lakás épülhet. Azok a problémák, amikre ki van hegyezve az előterjesztés, iskola, óvoda, bölcsőde, stb., ezek a Gyöngytyúk utca feletti terület beépítésével egy az egyben fennállnak, azzal a különbséggel, hogy a Szőlőhegynél kérésünkre
33/59 intézményi területek kerültek meghatározásra, amelyeken ezen intézményeket el lehet helyezni és netán az Önkormányzat még 100 millió Ft értékű – most lehet, hogy már 200 millió Ft értékű – ingatlant kapott ezen a területen. Egész egyszerűen nem értem, egyik terület 300 lakással túlterheli a környezetet, a másik terület, szintén 300 vagy 400 lakással nem terheli túl. Ez egész egyszerűen felfoghatatlan. Dr. Dombóvári Csaba: én akkor is kértem - 2005. augusztus 25-én a testületi ülésen Alpolgármester urat, hogy mutasson nekem olyan jogszabályt a magyar jogrendben, amely akként rendelkezik a határidők számításáról, ahogy akkor ő azt állította. Egy 100 millió Ft-os értékű intézményi terület önkormányzati tulajdonba adásáról nyilatkozott imént Képviselő úr, ha jól értettem. Legyen szíves a helyrajzi számát megmondani, mert nincs tudomásom arról, hogy a Szabályozási Terv elfogadását követően az Önkormányzat tulajdonába került volna bármilyen ingatlan. Kiss Lajos: kötelezettségvállalási nyilatkozata van a Rákosmezeje Rt-nek arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat tulajdonába ad egy 2000 nm alapterületű ingatlant önkormányzati intézmény számára. Természetes, hogy a Szabályozási Terv elfogadásával ezt nem lehet eszközölni, hisz amíg nincs meg az érvényes telekosztás, a jogerős telekosztás, addig nincs mit odaadni. Természetesen – információm van arról, hogy megvan a telekosztás – kellene az Önkormányzatnak szólni, hogy akkor ide vele. Azért, hogy mindenki tudja, hogy mi a közöttünk lévő határidőbeli probléma. A Hírhozó c. újságban úgy jelent meg egy cikk, hogy 2005. augusztus 25-ig lehet benyújtani az észrevételeket. A magyar nyelv szerint a 25-én éjfélig azt jelenti, hogy vagy 24-én éjfélig vagy 25-én éjfélig. Ezen volt vita Dr. Dombóvári Csaba képviselőtársammal, de mondom, hogy a vitát, amit lefolytattunk - a jegyzőkönyv szerint 6 oldalon keresztül -, nincs értelme, hogy ismételten megtegyük. Dr. Dombóvári Csaba: akkor néhány szót erről a felajánlásról. Volt annak idején a Rákosmezeje Rt-nek egy 100 millió Ft értékű felajánlása még a 2002-es tervváltozat elfogadásának időszakában, amely arra vonatkozott, hogy majd a terület eladását követően a befolyó vételárból rögtön az első vételárak beérkezéséből 100 millió Ft-ot ad az Önkormányzatnak, hogy fordítsa nagyjából arra, amire akarja. Humáninfrastruktúrára, oktatásra, szociális ellátásra, stb., amire éppen szüksége van. Aztán ez a felajánlás elhalt, amikor 2005-ben a testület tárgyalta újólag a már módosított tervváltozatot. Akkor rá is kérdeztem a testületi ülésen, hogy mi van ezzel a 100 millió Ft-os felajánlással és akkor Dr. Hoffmann Attila akkori polgármester úr arról tájékoztatta a testületet, hogy a Rákosmezeje Rtnek ez a felajánlása már nem áll meg. Az az előző testületnek szólt, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben, hogy pontosan hogyan fogalmazott akkor Polgármester úr. Aztán érkezett egy másik felajánlás, de ezt megelőzően azért hadd olvassak fel még egy dokumentumot. Amikor a testület ülését megelőzően a Jogi Bizottság, illetve a Terület- és Városfejlesztési Bizottság tárgyalta az akkor 217/2005. számú előterjesztést, amely a rendeletalkotási javaslatot tartalmazta, akkor mindkét bizottság egybehangzóan úgy foglalt állást, hogy a testület egy olyan döntést hozzon a rendeletalkotás helyett, melyben a testület a helyi építési szabályzatról azt követően kíván rendeletet alkotni, ha a beruházóval az átadandó területek pontos kijelölése megtörténik, illetve a zöldterületek megvalósítására vonatkozó vállalási egyezmény létrejön. Én a 2005. augusztus 25-i testületi ülésen rákérdeztem erre, hogy mi van ezzel a megállapodással és akkor Alpolgármester úr azt mondta, hogy kaptunk egy nyilatkozatot – mármint az Önkormányzat –, amelyben az Rt. vállalta, hogy térítésmentesen 2000 nm-es intézményi területet az Önkormányzat számára átad. Természetesen akkor tudja átadni, ha az ingatlanok kialakítása megtörténik. „Úgy gondolom, hogy ezzel elhárult az akadály a 217/2005. számú előterjesztés tárgyalása elől.” – mondta akkor Alpolgármester úr. Abba nem akarok most
34/59 belemenni, bár ez sem egy utolsó dolog, hogy a két bizottság egy megállapodást kívánt volna meg a rendeletalkotás előtt, Alpolgármester úr pedig néhány nappal később úgy értékelte, hogy egy egyoldalú nyilatkozat is elegendő. A másik, hogy a két bizottság által megkívánt megállapodás nemcsak a területek kijelölését kívánta volna meg, hanem a zöldterületek kialakítását is. A zöldterületek megvalósítását, egészen pontosan szó szerint. De miről is szólt ez a második nyilatkozat, amikor a 100 millió Ft-os nyilatkozat már ugrott. Nem az egészet fogom felolvasni, csak a lényegét. „A helyi építési szabályzat elfogadása után az üzembe helyezett utakat, továbbá a ZKKA/XVII. közkert célú területeket és a 19. sorszámú – tehát a rendezési terv szabályozási tervlapján 19. sorszámmal szereplő – IB/XVII. jelű intézményi területtömbből intézményi feladatok céljára 2000 nm területi telket térítés nélkül az Önkormányzat tulajdonába adja.” Mármint a Rákosmezeje Rt. A telekalakítások megtörténtek és a Földhivatal ez év március 8-i bejegyző végzéssel ezeket be is jegyezte. Ezt követően nem érkezett az Önkormányzathoz megkeresés a Rákosmezeje Rt-től avégett, hogy a korábbi felajánlásban meghatározott területeket az Önkormányzat tulajdonába adja. Ez még hagyján, de időközben a Rákosmezeje Rt. eladta azt a bizonyos 19. sorszám alatt szereplő területet, amelyből 2000 nm átadását megígérte. Egészen pontosan az a bizonyos 19. sorszámú terület a 138525/79 hrsz-ot viseli most már a telekalakításokat követően, ezen ingatlan tulajdoni lapján is 2007. szeptember 11-től kezdődően ott van fenn a széljegy, tulajdoni fenntartással történő adásvétel feljegyzés iránti kérelem. Kiss Lajos: gondolom, hogy a 2007. márciusban jogerőssé vált telekalakítás után nem a régi önkormányzati vezetésnek kellett volna a Rákosmezeje Rt-től a nyilatkozatban felajánlott területet átvenni. Valakinek biztos, gondolom, hogy nem nekünk. Én úgy gondolom, hogy itt puffognak patronok és az, aki leginkább érintett ebben, az nincs itt és nem tud válaszolni. Zárójelbe hadd jegyezzek meg egyetlen gondolatot, a két bizottsági ülésen, ahol a bizottságok úgy döntöttek, hogy ha a Rákosmezeje … stb., ezt a javaslatot mivel részt vettem a bizottsági üléseken én tettem a bizottságnak és az én javaslatomra fogadták el a bizottságok a határozati javaslatot. Ezt csak azért, hogy tiszta legyen a kép. Dr. Dombóvári Csaba: ez csak súlyosbítja az Ön felelősségét, hiszen Ön mindkét bizottsági ülésen olyan javaslatot tett, hogy a bizottságok olyan módosító indítványt fogalmazzanak meg a testület felé, amely egy megállapodás létrejöttéhez köti a rendeletalkotást és néhány nappal ezt követően Ön megelégedett egy egyoldalú nyilatkozattal és úgy nyilatkozott, hogy a nyilatkozat beérkezése egyben azt jelenti, hogy elhárult az akadály a rendeletalkotás elől. Dr. Bényi Zsolt: bocsánatot kérek, hogy ennyit beszélek ma, de nem állom meg, hogy ne tegyek említést arról, hogy én, ahol gyermekorvosi munkámat végzett, nagyrészt a Helikopter lakóparkban élők gyermekei tartoznak hozzám, vagy legalábbis kb. talán a fele, most már egyre erősödik az az elkeseredés az ott élőkben, hogy nem ezt ígérték nekik. Oda ők beköltöztek, egy olyan lakóparkba, amiről kaptak látványtervet, kaptak előzetes ígéreteket egy nagyon jelentős ezt valószínűleg Fejér Gyula meg tudná mondani, hogy hány nm-es és hány %-os - intézményi területet ígértek, ami mindenféle szempontból egy nagyon élhető, lakható környezetet biztosít számukra. Tudjuk az eredményét ennek a későbbi megállapodásnak, ami az Önkormányzat részéről a tulajdonossal történt, aki lemondott erről az intézményi területről, tehát nem teljesítette. Én úgy érzem, hogy az Önkormányzatnak is meg van a felelőssége, de még inkább a tulajdonosnak van meg a felelőssége, hiszen közvetlenül csapta be az oda telket vásárló családokat, aki látványtervvel, későbbi intézményi háttérrel hitegette az oda beköltözőket. Nagyon keserves tapasztalataink vannak ilyen ügyben. Én egy pillanatig nem mondom azt, hogy a mostani esetben is ez bekövetkezhet, de sajnos már bekövetkezett nem olyan régen.
35/59 Egy kis megjegyzést hadd tegyek Kiss Lajos úr felé, hogy ezt nem értem, bizonyára így van ez a hivatalos környezetben, de a józan erkölcsi környezetben nincs így, ha én felajánlást teszek, akkor én vállaltam kötelezettséget, hogy odaadom és nem a másik fél, hogy ő majd kiköveteli. Ez teljesen érthetetlen erkölcsileg számomra, hogy miért kell felelősségre vonni azt, aki nem követelte ki azonnal. Honnan tudhatta ő azt, hogy az ingatlan az ígéret ellenére eladásra kerül. Nem tudhatta. Kiss Lajos (ügyrendi): egy jognyilatkozat a jognyilatkozat tevőjét természetesen kötelezi. Én úgy gondolom, amikor én azt mondtam, hogy itt a jognyilatkozat, vállalja ennek a területnek az átadását, ezt teljesen jó szívvel ajánlhattam az Önkormányzat számára. Riz Levente levezető elnök: hol az ügyrendi hozzászólás? Kiss Lajos: megszólított Dr. Dombóvári Csaba, hogy az én felelősségem. Név szerint szólított meg, hogy a volt Alpolgármester úr felelőssége itt még jobban előjön, mert nem..., ezt mondta. Természetesen előterjesztőként mindig mondhat újat, én képviselőként annyit nem beszélhetek, úgyhogy akkor be is fejeztem. Riz Levente levezető elnök: az úriember ott hátul, parancsoljon milyen ügyben? Dr. Tomcsányi Tamás: Tomcsányi Tamás vagyok, az ingatlant megvásárló Rt. jogi képviselője. Szeretnék szót kérni. Riz Levente levezető elnök: abban az esetben tudunk szót adni, ha a testület erről szavaz. Szavazásra bocsátom azon javaslatom, hogy 5 percben szót ad a testület Dr. Tomcsányi Tamásnak a BOH ZRt. részéről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 410/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Riz Levente javaslatára) úgy dönt, hogy 5 percben szót ad Dr. Tomcsányi Tamásnak a BOH ZRt. részéről. (22 igen, 1 nem szavazat, 6 tartózkodás) Dr. Tomcsányi Tamás, BOH ZRt. részéről: még egyszer bemutatkoznék. Dr. Tomcsányi Tamás ügyvéd vagyok, a BOH ZRt. jogi képviselője. Velem jöttek a cég további képviselői, szakértői is. Utólag elnézést kérek Polgármester úrtól, illetve a Képviselő-testülettől, amikor azt az udvariatlanságot követtük el, hogy egy tájékoztató anyagot osztottunk szét a testületi ülés előtt. Ha tudtam volna, hogy erre engedélyt kell kérnem, akkor természetesen ezt megtettem volna. Mint ahogy a testület megengedte, hogy hozzászóljunk, gondolom megengedték volna, hogy ezeket az anyagokat is átadjam. Bemutatnám azokat a kollégákat, akik eljöttek velem, különösen azért, mert rengeteg szakkérdés merült már fel a vita eddigi folyamán is és azt gondoltuk, azt reméltük, hogy ezekre a szakkérdésekre azok a szakértőink tudnak esetleg felvilágosítást adni, akik ebben az ügyben a BOH ZRt. részéről több mint fél éve foglalkoznak ezzel az üggyel. Bemutatnám ezért a projekt vezetőjét, Erdélyi Bálint urat, illetve a tervező társaság részéről, a Promega Kft. részéről a cég ügyvezetőjét, Kolbe Tibor urat és vezető tervezőjét, Sípos Évát, illetve ügyvéd kollégámat, Dr. Bíró Pétert. Az előterjesztésről pár napja van tudomásunk. Mi ebben az ügyben, ahogy már említettem közel fél éve dolgozunk, szerződtünk le ennek az ingatlannak a megvételére. Ezt a tervezett fejlesztést az érvényes és hatályos Szabályozási Terv alapján vásároltuk meg és végeztük el azokat a feltáró és előkészítő munkákat, amelyek alapján kb. 2 héttel ezelőtt kötöttük meg a
36/59 végleges adásvételi szerződést, előszerződésünk közel fél éve van már erre az ingatlanra. A mai beszélgetésüket, mai vitájukat hallgatva érzékeljük, hogy a kerületben elég sok probléma, nevelési, szociális, egyéb probléma van. Azt a beruházást, ahogy mi terveztük és a Szabályozási Terv alapján mindazokat az intézményi funkciókat, amiket a testület egy része hiányol vagy hiányolhat, ezeket az érveket, érdekeket figyelembe véve készítettük el azt a jelenlegi látványtervet, amit ma a képviselők részére szétosztottunk. Azt szeretném kérni Polgármester úrtól és a képviselő hölgyektől és uraktól, hogy engedjék meg, hogy az építész-tervezők tájékoztatást adjanak arról, hogy a hatályos Szabályozási Tervet figyelembe véve milyen építkezés folyhat a kerületben az elkövetkezendő 5-10 évben azzal, hogy mindazokat az elvárásokat, amiket a testület a Szabályozási Tervben előírt az ingatlan tulajdonosának, teljesíteni tudjuk. Egy rövid bemutatót szeretnénk tartani ezzelkapcsolatban. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom azon javaslatom, hogy 5 percben szót ad a testület Kolbe Tibor tervezőnek a BOH ZRt. részéről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 411/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Riz Levente javaslatára) úgy dönt, hogy 5 percben szót ad Kolbe Tibornak a BOH ZRt. részéről. (20 igen, 4 nem szavazat, 5 tartózkodás) Kolbe Tibor, a BOH ZRt. részéről: a kiosztott anyagban is megtalálható ez az ábra, ez a jelenleg hatályos Szabályozási Terv területét ábrázolja. Ez két fő részre tagolódik. Egyrészt magára a jelenlegi fejlesztési területre, ami csaknem 50 hektár, illetve az úthálózat leadása után kicsit kevesebb, mint 40 hektár marad ebből. Valamint a döntően zölddel jelölt, jelenleg külterületi rész, ez szintén a jelenlegi Szabályozási Terv része. Őszintén szólva fel is merült bennünk a kérdés, hogy az előterjesztés mi célt szolgál, hogy ezt a jelenleg a fejlesztő tulajdonába álló területet érinti-e vagy pedig a maradék területet, ami ugye érdemi szabályozásra került, mert külterületként maradt. De reméltük, hogy esetleg ezt célozza inkább ez a felvetés. Mindenesetre az Ügyvéd úr által hangoztatott módon a jelenlegi beépítési elképzelést a jelenlegi Szabályozási Tervvel mindenben összhangban valósítanánk meg, egyrészt a már kialakított úthálózat figyelembevételével. Itt utalnék vissza Képviselő úr mondatára, hogy megtörtént már ez a telekosztás, de ez csak a tömbökre vonatkozik, a tömbökön belüli további telekosztás nem történt meg és ezért sem tudott tudomásom szerint kialakulni az a konkrét telek, ami átadásra kerülhetne az Önkormányzat részére. Ami az övezeti besorolásokat illeti, a terület középpontját jelentő terület egy olyan lakóövezetbe került besorolásra, hol a földszinti területeken, amely az építhető területnek kb. az egyharmada, nem létesíthető lakás. Itt mindenféleképpen közfunkciók fognak megvalósulni, kereskedelem, szolgáltatás és egyebek, valamint a négy városközponti tömb közül az egyik, az teljes egészében intézményi besorolású. Ott nem is lehet más funkciót megvalósítani. Azoknak a funkcióknak egy részét, amiket tervezünk megvalósítani az alapellátás biztosítása érdekében, nemcsak a terület vonatkozásában, hanem a közeli környezet vonatkozásában is, nagyrészt erre a területre tervezzük elhelyezni. Ennek megfelelően itt egy 200-300 fő gyermekellátásra alkalmas komplex óvoda valósulna meg, valamint egy uszoda, ami részben ezt a gyermekfelügyeleti komplexumot szolgálná ki, de nyilvános is lenne. Valamint ennek az építményegyüttesnek az emeleti szintjén egy közösségi házat és egy könyvtárat tervezünk, amellett hogy még fennmarad a terület akár ebben a tömbben is, ami egy kicsit központibb helyzetű az önkormányzati terület átadására. Emellett, ahogy már említettem, irodák és egyéb munkahelyteremtő és befogadó területek is létesülnek. A városközpontnál – ami nagyon fontos dolog - egy olyan sétáló utcát és sétateret tervezünk kialakítani, ami egyfajta Liszt Ferenc téri
37/59 hangulatot tudna itt megvalósítani. Emellett a közpark céljára kijelölt területen egy attrakciót, egy dinóparkot tervezünk megvalósítani saját költségen és később üzemeltetnénk is ezt, ami garancia lehetne a zöldfelület hosszú távú és igényes megtartására. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Cinkotai út mentén az erre övezeti szinten is kijelölt területen egy csaknem 10 ezer nmes kereskedelmi és szolgáltató központ alakulna ki, ami ellentétben a terület középpontján elhelyezkedő hasonló létesítményekkel, egy átmenő forgalmat is ki tudna szolgálni és ekként a kerület nagyobb területének az ellátásán is tudna javítani. Azt említeném meg, hogy a maradék területen a Szabályozási Tervnek megfelelő telekosztás valósulna meg, és itt lakókörnyezet kerülne kialakításra. Sajnos a lakópark mint olyan, egy elég elcsépelt kifejezés lett az elmúlt időszakban, mert olyanokra is ráhúzták, ahol egy darab park nincs, továbbá olyan fejlesztésekre is, ahol egy aszfaltutat leraktak és parcellázás valósult meg, s eladták az ingatlanokat. Itt egy egységes koncepció szerinti teljes építkezés valósulna meg. Az elkészült házak, amik egységes stílusban, egységes miliőben valósulnának meg, ezek kerülnének értékesítésre. Távlatban pedig az a célunk, hogy szintén, ahogy említettem a Szabályozási Terv részét képező másik, csaknem 50 hektáros területen valósítanánk meg, ha erre lehetőség nyílik, akár a Szabályozási Terv későbbi felülértékelésével egy kisebb gyakorló golfpályát, valamint sport és kikapcsolódás célját szolgáló létesítményeket, kerékpárutakat és egyebeket építenénk. Egyébként ezek a mi területünkön belül is megjelennek. Itt az utak vegyes forgalmú utak lesznek, forgalomcsillapított utak. Egy igényes lakókörnyezetet szeretnénk kialakítani. A zöldet nemcsak a telkeken belül tervezzük kialakítani, hanem magukat a közterületeket is fasorokkal, díszburkolatokkal, kerékpárutakkal, utcabútorokkal szeretnénk hangulatossá és vonzóvá tenni, mert ez nemcsak a jelenlegi értékesítési koncepciónak a része, hanem a fejlesztő stratégiájának a része is. Ezt mindenképpen szeretnénk megvalósítani. Riz Levente: hány lakással számolnak? Hány lakást építenének? Kolbe Tibor: elvileg a Szabályozási Terv lehetővé teszi, hogy 1400 lakás valósuljon meg a területen, sőt, még ennél több is lehetne, de valószínűleg, ennél lényegesen kevesebb. Riz Levente: mennyi az a lényegesen kevesebb? Kolbe Tibor: a végső szám az értékesítés függvényében alakul, mert… Riz Levente: az építés függvényében alakul elsősorban. Kolbe Tibor: igen, de az építés fogja követni az igényeket. Jelenleg, ha a legkisebb társasházi lakásokat, a 45 nm-es nettó legkisebb piacon lévő mennyiséget vesszük, illetve a villaövezetben is a lehető legkisebb lakásegységeket, akkor 1300 lakás elhelyezhető. De terveink szerint 1000 alatt lesz a végső lakásszám, lévén, hogy sokkal nagyobb alapterületű igénnyel lépnek fel a vevők. Hadd említsem meg, hogy a belvárosban más fejlesztéseinknél ilyen lakásszámot egy 4 utca által határolt 2 hektáros tömbbe szokás elhelyezni, és ezen az 50 hektáron én úgy ítélem meg, hogy ezzel a maximum 20 %-os beépítettséggel, amit megenged a Szabályozási Terv, egy nagyon kellemes kertvárosi környezet kerül kialakításra, és ahogy említettem is, a közterületeket szeretnénk kertvárosi módon kialakítani. Riz Levente: ha 1600 lakással számol, akkor hány lakossal, hány új lakóval számol? Ez kb. hány embert jelent? Kolbe Tibor: a legkisebb lakásméretet vesszük, akkor értelemszerűen 2 vagy 2 közeli, 2,5 lakossal lehet lakásonként számolni. Ezzel szemben én úgy érzem, hogy a nagyobb lakások felé
38/59 fog elmozdulni az átlag, viszont a lakásonkénti lakosságszám nem fogja meghaladni a hármat, átlagosan semmiképpen. Riz Levente: tehát mindenképpen számolhatunk 5000 új kerületi lakóval? Kolbe Tibor: nem gondolom, hogy az 5000 létrejön, de kb. ez a nagyságrend. Még egyszer mondom, ezen a csaknem 50 hektáros területen ez nem lényeges dolog. Egyébként számításaink szerint a kerület területének kevesebb mint 0,4 %-a ez a rész, amiről beszélünk. Riz Levente: hogy képzelik el, hogy a jelenleg is nagyon problémás infrastruktúra, az utak például, hogy fogja ezt az 5000 új lakost elbírni, hogy fér el majd közútjainkon? Kolbe Tibor: először is abban bízunk, hogy nemcsak a kerületen kívüli vásárlóink lesznek. Ez egyfajta átcsoportosítást is jelent kerületen belül. Azt hiszem, hogy van tartalék a kerület lakásállományában és a tekintetben, hogy igényesebb irányba mozduljanak el a lakástulajdonosok és -használók. Nem tiszta létszámnövekedést jelent ez. Ami a közlekedést illeti, még a nyár folyamán megbíztuk a Fővárosi Közlekedés Kft-t - aki részben a Szabályozási Terv készítésénél is már közreműködött, és a Főváros közlekedéspolitikai fejlesztésének egy meghatározó szereplője -, hogy a kerület egészére kitekintő módon értékelje ennek a lakóterületnek a több ütemben történő és hosszú évekig tartó megvalósítása során várható közlekedési változásokat. Továbbá kombinálja bele az egyéb fővárosi jelentőségű fejlesztéseket - itt mondjuk az M0-ás belépését emelném ki elsősorban -, hogy ennek milyen hatása van. Az előzetes vélemények alapján a hatás egyrészt elhanyagolható, de még most is folynak a forgalomvizsgálatok, a jelenlegi forgalmi állapotok ellenőrzése, ami ennek a szakvéleménynek a része lesz. Nem különben a füzetben is megtalálható az a tömegközlekedési vizsgálati lap, amit előzetesen összeállítottunk és ennek a közlekedési elemzésnek is része lesz, hogy lehet a tömegközlekedést egy kis módosítással alkalmassá tenni az itt megjelenő új lakosok ellátására, hogy ez ne jelentsen feltétlenül közúti forgalmi többletet. Összességében azt kell mondjam, hogy elhanyagolható ennek a területnek a fejlesztése a kerület egészének a közlekedési helyzetéhez képest. Riz Levente: az, hogy elhanyagolható-e, azt vitatnám Önnel szemben. Kolbe Tibor: ezt majd a szakértők le fogják írni, de előzetes tájékoztatásuk az volt, hogy valószínűleg nem lesz kimutatható, de ezt részletes forgalomvizsgálattal és előrejelzésekkel fogják alátámasztani. Rózsahegyi Péter: annyit szeretnék mondani a terv ismertetése kapcsán, hogy csalódott vagyok. Semmiben nem különbözik ez az ismertetés és tervvázlat az eddig általunk a régebbi években, a közelmúltban is látottaktól. A Tervező úr is az újonnan odaköltözők igényeiről, azok ellátásáról beszélt, s nem esett szó vagy nem esett elég szó arról, hogy a már ott élők igényeit hogyan tudnák ellátni, illetve a tervben felsorolt közcélú fejlesztések mennyire vannak összhangban a valódi, most meglévő XVII. kerületi igényekkel. Itt látok olyan jelmagyarázatot az egyik látványterven, ahol dinók néznek ki az erdőből és az majd a szabadidős meg az oktatási funkciót fogja segíteni. De, hogy ez a környéken élők elképzelésével vagy reményeivel nem áll összhangban, azzal kapcsolatban bizonyos vagyok, mert én is a környéken lakom és ismerem az évek óta tiltakozók szempontjait és megfontolásait. Nagyszámú aláírás gyűlt össze, amely azt a véleményt fejezte ki már 2002. óta - azóta sem változott ez a vélemény -, hogy nem szeretnék az ott élők és a kerület egészére nézve is terhes volna, ha még egy Rákosligetnyi
39/59 méretű illetve inkább lakosságszámban azonos terület jönne létre. Ismét csak a csalódottságomat tudom kifejezni. Dr. Fachet Gergő: most volt egy kis időm a jogtárat is megnézni a KSZT és a KVSZ különbsége kapcsán. A KSZT-t nem lehet Alkotmánybíróságon támadni, az majdnem, hogy egy térképről szól, nyilvánvaló, hogy határozott. Ellenben, a rendeletre vannak bőven precedensek, a kerületi városrendezési, építészi szabályzatra, tehát én úgy gondolom, hogy a testületnek el kell döntenie, hogy minden jogi eszközt megpróbál-e megragadni arra, hogy a kerület érdekeit képviselje akár ez úton is vagy nem. Az Itthon Rákosmentén Egyesület és az öt jogász továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, teljesen önszorgalomból, amennyiben a testület arra igényt tart. Még egyszer. A kerületi városrendezési, építészi szabályzatra vannak precedensek, Alkotmánybíróságon támadható. Dr. Dombóvári Csaba: ha a jelenleg hatályos szabályozás normatív tartalmával lenne vagy lett volna problémám, már rég megtettem volna akár magánszemélyként, akár egyesület nevében. A korábban idézett alkotmánybírósági határozat mellett hadd hivatkozzam, de csak véletlenszerűen kiválasztott 38/2001. alkotmánybírósági határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta: „Az Alkotmánybíróság a rendeletalkotási eljárás törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet az indítványozási jog hiánya miatt a fentiek alapján visszautasította.” Egy hasonló ügyről szólt ez is, amikor valaki azzal az indoklással fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy egy szabályozási terv, helyi építési szabályzat során megsértették az eljárási szabályokat és az Alkotmánybíróság ugyancsak a korábban hivatkozott 30/1999. határozatára visszautalva kimondta, hogy erre csak a Közigazgatási Hivatal vezetőjének van jogosultsága. Nem örülök neki, hogy az Alkotmánybíróság erre az álláspontra jutott e téren, mert a konkrét ügyben lényegesen beljebb lennénk, ha ez a lehetőség egyébként fennállt volna, de tudomásul veszem az Alkotmánybíróság álláspontját. Hadd mondjak néhány gondolatot a vendégek által elmondottakkal kapcsolatban. Ügyvéd úr azt mondta, hogy közel fél éve szerződtek le a kialakuló ingatlanok megvásárlására, egy előszerződést említett. Ha jól számolom, most szeptember eleje van, akkor erre március elején kerülhetett sor. Azt gondolom, hogy ez a körülmény még erőteljesebben felveti a Rákosmezeje Rt. felelősségét, illetve azt, hogy a szavában mennyire lehet megbízni. Hiszen mint mondottam a telekalakításokat 2007. március 8-ával jegyezte be a Földhivatal és ezek szerint ezt követően egy-két héten belül már le is szerződött az ingatlanok eladására, még egyszer mondom anélkül, hogy bennünket értesített volna vagy jelezte volna, hogy kialakult az az ingatlan, amelyet átadna. Ha pedig a Rákosmezeje Rt. megállapodott a vevővel arról, hogy majd a vevő teljesít az Önkormányzat, mint kedvezményezett felé, akkor pedig minimum illett volna bennünket, mint Önkormányzatot értesíteni erről a körülményről, hogy a nyilatkozatában vállalt kötelezettséget helyette majd a vevő fogja teljesíteni, de ilyen jellegű megkeresés sem érkezett. Elhangzott itt, hogy elvileg 1400 lakás építésére is sor kerülhet. Most ennél a nagyságrendnél már végül is teljesen mindegy, mondjuk másfél ezer, fogalmazzunk így. Ha a szabályozási terv hatályos, akkor onnantól kezdve az eljáró építésügyi hatóság kötelezve van, hogy - a Szabályozási Tervnek meg természetesen más egyéb magasabb jogszabályoknak megfelelően – az építési engedélyt az ez irányú kérelemre megadja. Onnantól kezdve az önkormányzat nevében és az önkormányzat érdekeit képviselni hivatatott képviselő-testületnek már nincsen lehetősége egyedi ügyekbe beavatkozni. A szabályozási terv jogi eszköz, amely a testület rendelkezésére áll, és ez egyben az utolsó lehetősége is. Ez az 1400 vagy 1600 lakás sokkal több, mint ami ebben az ügyben az elmúlt 8-10 év során bármikor is nyilvánosságra került
40/59 volna. Lehet, hogy volt korábban szó ugyanerről a nagyságrendről, de a nyilvánosságra került dokumentumokban ilyen lakásszámról még soha nem volt szó. Vessük össze egy ténnyel. A 2004. novemberében véleményezésre kiküldött tervváltozat 6. § egyetlen bekezdésének i) pontja azt tartalmazta, hogy a rendeletben később meghatározott követelmények megvalósításáig 1200 nm telekterületig 1 db lakás és minden további 800 nm telekterület után 1-1 db lakás létesíthető és a tervezetnek az a bizonyos rendelkezése, amelyre ez az iménti passzus is utal, az a tervezet 17. § (4) bekezdésében szerepel, amelyet szó szerint idézek, mert elég fontos: „Az építési övezetekben a külső közúti kapcsolatok kapacitásának bővítése előtt maximum 340 lakás és az ennek ellátásához szükséges alapfokú ellátó intézmények létesíthetők, további beépítés csak a külső kapcsolatok fejlesztésének arányában forgalmi hatásvizsgálat alapján lehetséges.” Amikor a Rákosligeti Polgári Kör véleményezte ezt a rendelettervezetet vagy ezt a szabályozási tervezetet, akkor véleményünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy szükséges lenne a rendeletben meghatározni, hogy pontosan mit is kíván a testület a külső közúti kapcsolatok kapacitása alatt érteni. Ennek az lett az eredménye, hogy ahelyett, hogy az előkészítés során ezt pontosabban megfogalmazták volna, egészen egyszerűen elhagyták a rendelettervezetből ezt a korlátozó rendelkezést. Az a szövegváltozat, amely 2005. májusában Kiss Lajos aláírásával a testület elé került, az már nem tartalmazott erre vonatkozóan semmit, és az előbb említett 1200 nm-ig 1 lakás és aztán 800 nm-enként további 1-1 lakás előírás pedig a terület legnagyobb területét kitevő L5A övezeti területeken 1000 nm-ig 2 lakás, és minden további 400 nm után további 1 lakás meghatározásra változott. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy valaki ebből arra következtessen, hogy több, mint a kétszeresére emelte a megépíthető lakások számát a 2005. májusában benyújtott szövegváltozat. A 2005. augusztus 25-i testületi ülésen, amikor aggályomat felvetettem, akkor két olyan eljárási szabályszegésre hívtam fel a figyelmet, amely álláspontom szerint azóta is fennáll. Az egyik volt az a bizonyos határidő, de ebbe most már nem akarok belemenni. A másik pedig a lakásszámmal kapcsolatos kérdés. Azt gondolom, hogy sokkal fontosabb is, mint az, hogy a határidő pontosan letelt-e 25-én vagy sem. Az építési törvény 9. szakasza részletesen taglalja egy szabályozási terv elkészítésének eljárási rendjét és rendelkezik arról, hogy amikor egy tervet elkészítenek, akkor azt közigazgatási, államigazgatási meg az érintett civil szervezetekkel véleményeztetni kell. Ők beküldik véleményüket és ezt követően egy egyeztető tárgyalást kell tartani az eltérő vélemények tisztázására. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell valamennyi beérkezett véleményt és valamennyi beérkezett véleményre adott tervezői választ. A jogszabály egyértelmű. Annak a jegyzőkönyvnek teljes körűen tartalmaznia kell minden véleményt és minden tervezői választ, s ebből következően, ezt követően a terv tervezetében már csak olyan módosításokat lehet eszközölni, amelyek a tervező által befogadni javasolt véleményekre épülnek és amilyen változtatásokat ezek a vélemények megkövetelnek. További új elemet ezt követően beépíteni a tervezetbe nem lehet. Ezt leírtam az előterjesztésben is, mert ez nyilvánvalóan azt eredményezné, hogy azokat a tervezési elemeket megelőző egyeztetések során, akár a közigazgatási, akár a civil szférával történő egyeztetések során az érintettek nem ismerhették meg és így véleményt sem alkothattak róla. A lakásszámmal kapcsolatos új elem, nevezetesen, hogy a szabályozás több, mint a duplájára engedi a lakásszámot felugrani. Ez nem szerepelt egyetlen beérkezett véleményben sem és nem szerepelt a 2005. március 10-én megtartott egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvében sem. Ebből nem lehet másra következtetni, mint arra, hogy ezt követően fű alatt került be a tervezetbe. Azt gondolom, hogy ez egy sokkal súlyosabb eljárási szabályszegés, mert egy olyan tervezési elem került bele a rendelettervezetbe, amely aztán 2005. májusában a testület elé került, és amelyet 2005. augusztusában el is fogadott a testület, amely tervezési elemmel kapcsolatosan az érintettek, sem a szakhatóságok, sem a közigazgatási egyeztetésben érintett szervezetek, sem pedig az érintett civil szervezetek nem mondhattak véleményt, mert nem ismerték.
41/59
Dr. Fachet Gergő: valóban az alkotmánybírósági döntések között még a változtatási tilalom kapcsán is egymással ellentmondó döntések születtek. Én azt hiszem, hogy a leglényegesebb kérdés azon kívül, hogy persze erre voltak precedensek, elvileg arra is lehet hivatkozni, hogy a KVSZ-t már sikeresen támadták meg. Ezen kívül a legjelentősebb kérdés, hogy esetleg ezzel az eszközzel kíván-e élni az Önkormányzat, illetve az számomra kérdés, hogy esetleg - és itt akkor nincs ellentét Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester úr véleményével kapcsolatban - a Közigazgatási Hivatal vezetőjétől lehetne kérni, hogy ő tegye meg ezt a lépést saját nevében, ezt kívánjuk-e vagy nem. Számomra ez a kérdés. Csorba Béla: az itt elhangzott vitát hallgatva egy kérdés megfogalmazódik bennem, amit úgy gondolom, hogy most hangosan kimondok. Szeretném megkérdezni Kiss Lajos volt alpolgármester urat, hogy Dr. Dombóvári Csaba által hivatkozott jogszabályt ismerte-e és ha igen, akkor miért nem tartotta be a rendeletalkotás és az egész folyamat során? Kiss Lajos (ügyrendi): a testületi ülésen Dr. Dombóvári Csaba többször nyomatékosan elmondta véleményét. Itt voltak szakértők, a főépítész és mindenki úgy nyilatkozott, hogy ez az előterjesztés jogszerű. Egyébként nem kaptam választ Dr. Dombóvári Csabától kérdésemre. Az előterjesztésben azt írja, hogy törvénysértés történt. Ha ez igaz, akkor jogászként tudja, hogy a megfelelő lépést meg kell tenni. Én azt mondom, hogy ha ő ezt tapasztalta már 2005-ben, miért várt 2007-ig, miért várt egy olyan helyzetig, ami szerintem az Önkormányzat számára már nem annyira nyerő. Csorba Béla: nem válaszolt kérdésemre Frakcióvezető úr. Kiss Lajos: még egyszer. A jelenlévő szakértők, jogászok azt mondták, hogy rendben van. Ennyi. Ez a válaszom. Lázár Attila: szeretném megkérdezni Kiss Lajostól, hogy a volt főépítész is azt mondta, hogy rendben van? Kiss Lajos: a volt főépítész azt mondta nekem, hogy Vigyázó Sándor nem a XVII. kerületben élt, hanem Vácrátóton. Ennyit erről. Riz Levente levezető elnök: ügyvéd urat látom ismét jelentkezni, csak szavazás útján van mód arra, hogy szót kapjon, helyette a szakértő kíván a vitában megszólalni. Szavazásra bocsátom azon javaslatom, hogy 5 percben szót ad a testület Kolbe Tibor tervezőnek a BOH ZRt. részéről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 412/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Riz Levente javaslatára) úgy dönt, hogy 5 percben szót ad Kolbe Tibornak a BOH ZRt. részéről. (21 igen, 5 nem szavazat, 3 tartózkodás) Kolbe Tibor: nem szakértő, inkább csak egy építész. Az előbb elmondottakat kívánom egy kicsit kiegészíteni, bár nem elsősorban ilyen szakmai ez a mostani beszélgetés. A területen megvalósítható maximális lakásszám először is nem akar megvalósulni. Azon felül ez a lakásszám is egy 10-12 éves időtartam alatt legalább három ütemben valósulna meg. Végül egy nagyon fontos kérdés. A jelenlegi Szabályozási Terv szerint, ami egyébként tudomásom szerint kevesebb, mint ami korábban előterjesztést nyert, csak az végül is nem lett elfogadva, összesen
42/59 240 nm-nyi terület építhető be. Ebből a jelenlegi fejlesztés során nem szeretnénk kihasználni ezt a kapacitást, hanem egy 160-170 ezer nm kerülne csak beépítésre, ami egyszer úgy jön létre, hogy 3 emeletes lakóépületeket lehet mindenhova építeni, ehhez képest csak egy földszint plusz emeletes beépítésben gondolkozunk, de lehet, hogy a végén ez sem fog megvalósulni. Még azt szeretném elmondani, hogy ebből a 160-170 ezer nm-nyi építhető telekből 50 ezer nm jelenleg a közcélú terület, ahol nem lehet mást csinálni. Az arányok ezek. Szerintem még az V. kerületben, a Várban sincs ilyen arány, ha a lakóterület és a közcélú terület között nézzük. Én azt gondolom, hogy ez garancia arra, hogy nemcsak a terület saját ellátását szolgáló funkciók, hanem a nagyobb, tágabb környezetben vett lakóterületnek az ellátását is szolgáló létesítmények lesznek itt megvalósítva. Dr. Dombóvári Csaba: egyetlen megjegyzésem lenne csak. Semmi okom, hogy az imént elhangzottakban bármilyen szempontból kételkedjek, de engedje meg, hogy azt mondjam, hogy láttunk mi már itt karón varjút. Konkrétan arra gondolok, hogy amikor a testület 1996. október 24-én a 605/1996. (X. 24.) Kt. határozatával véleményezte az akkor még csak készülőfélben lévő ÁRT-t, amely elfogadásakor már az FSZKT nevet kapta, akkor ebben a véleményében egyebek mellett az alábbi észrevételt tette. A Cinkotai út és a Naplás út közötti külterület távlati fejlesztési területként szerepeljen az ÁRT-ben. Én laikus vagyok e téren, de azt gondolom, hogy városfejlesztési területen a távlati szó minimum 20, de inkább 30-50 éves távlatot jelent. Ehhez képest, amikor 1998-ban az akkori újonnan belépett önkormányzati vezetés kénytelen volt magára venni a Szőlőhegy szabályozásának súlyos terhét, akkor röpke 4 év alatt összedobták a szabályozási tervet és már 2002. nyarán itt kopogtattak a testület asztalánál, hogy nosza, fogadjuk el. Ennyit arról, hogy milyen testületi döntések születnek és annak milyen végrehajtása lesz. Még egyszer mondom, itt ennél az asztalnál ülőknek a későbbiek során beleszólásuk abba, hogy hány lakás, milyen ütemben, mikor épül fel, nem lesz. Most van beleszólásunk. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 413/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest, XVII. kerület Naplás út - Inda utca - Ároktő utca - Forrásmajori utca - Cinkotai út - Cinkotai Kis-erdő által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 32/2005. (VIII.31.) rendelete módosítását kidolgoztatja. A tervkészítés célja: a Budapest, XVII. kerület Naplás út - Inda utca - Ároktő utca - Forrásmajori utca - Cinkotai út - Cinkotai Kis-erdő által határolt tömb beépítésre szánt területén a táji adottságokat jobban figyelembe vevő területhasználat érdekében a kerületben lakók életminőségének javítását is eredményező, zöldfelületi dominanciát biztosító rekreációs, sport és szabadidős, illetve kulturális intézmények telepítésének, valamint a Naplás út és a Cinkotai út közötti közúti kapcsolat lehetőségét biztosítani. 2./ A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 6.500.000 Ft + 20 % ÁFA = 7.800.000 Ft összeget biztosít a 2007. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű emelésével.
43/59 3./ A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. 4./ A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően gondoskodjék a 2007. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselő-testület 2007. októberi rendes ülése, a 3. pontban meghatározott intézkedések megtételére: 2007. október 31. (18 igen, 7 nem szavazat, 4 tartózkodás) A napirend 13. pontja: 285/2007/09.10. Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület központjában, a Cinkotai út – MÁV hatvani vonala – Gázló köz – Dunaszeg utca és meghosszabbított vonala a Rákos-patakig – Csabai út – Pesti út – Bujákhida utca – Gyökér utca – Bakancsos utca – Pesti út által határolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2007. (IV. 10.) rendeletére intézett törvényességi észrevétele Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente: a Képviselő-testület április 10-én rendelt el változtatási tilalmat a Budapest XVII. kerület központjában. Ezzel kapcsolatban intézett a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal egy törvényességi észrevételt. Errőlszól az előterjesztés. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
414/2007. (IX. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: Közigazgatási Hivatal) 2007. augusztus 16. napján kelt Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület központjában, a Cinkotai út – MÁV hatvani vonala – Gázló köz – Dunaszeg utca és meghosszabbított vonala a Rákos-patakig – Csabai út – Pesti út – Bujákhida utca – Gyökér utca – Bakancsos utca – Pesti út által határolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2007. (IV. 10.) rendelete 3. §-ával kapcsolatban megfogalmazott törvényességi észrevételt megtárgyalta, az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt nem fogadja el az alábbi indokok alapján: A településrendezési és építési szabályok érvényesülésének jellemzője, hogy azok alapján építkezni csak azzal a feltétellel lehet, ha az építési hatóság az építési engedélyezési eljárásban a tervezett építés jogszerűségét ellenőrizte és a jogerős építési engedélyben az építtetőt az építési munka megvalósítására feljogosította. Építési anyagi jogi jogviszonyok csak a jogerős építési engedély alapján jönnek
44/59 létre, így a törvény hatályba lépését megelőzően keletkezett, lezárt jogviszonyok megváltoztatása csak akkor következne be, ha a törvény előírásai a jogerős építési jogviszonyokat is érintenének. Mivel az építési anyagi jogi jogviszonyok kizárólag jogerős építési engedély alapján jönnek létre, így nem ütközik a visszamenőleges jogalkotás tilalmába a rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezések, mi szerint „e rendelet 2007. április 10. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell”, azaz a változtatási tilalmat a jogerős határozattal le nem zárt ügyekre is kiterjedő hatállyal rendelte el. 2./ A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1) pontban foglalt döntésről értesítse a Közigazgatási Hivatal vezetőjét. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 5 napon belül (20 igen szavazat, 9 tartózkodás) A napirend 14. pontja: 228/2007/08. 06. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója a 2007. II. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Hatvani Zoltán, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke Riz Levente levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerűtöbbség szükséges. (Kiss Lajos mikrofonon kívül felszólalt, hogy jelezte felszólalási szándékát.) Riz Levente levezető elnök: szavazás alatt nem tudunk ügyrendi hozzászólást kezelni. 415/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolóját a 2007. II. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja. (22 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) Kiss Lajos: a 228/2007. számú előterjesztéssel nekem gondom van. Törvénysértő határozat van benne. Törvénysértő határozattal amennyiben a testület azonosul, az egész Képviselő-testület felel ezért. Tudomásom szerint a Vagyongazdálkodási Bizottság múlt hét szerdán hozott döntése értelmében javaslatomra a törvénysértő határozatot visszavonta. Én úgy gondolom, hogy az előterjesztésnél ezt a határozatot nem kellett volna már szerepeltetni. Egy kiegészítőmódosító indítványt kellett volna benyújtani. Megjegyzem, amennyiben a testület nem változtatja meg döntését, kénytelen vagyok a Közigazgatási Hivatalhoz fordulni. Dr. Dombóvári Csaba: hadd hívjam fel Képviselő úr figyelmét, hogy az előterjesztés nem arról szól, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottságnak 2007. szeptember 20. napján mely
45/59 döntései vannak hatályban, hanem arról szól, hogy 2007. év II. negyedévében milyen döntéseket hozott. Kiss Lajos: azt kérdeztem, ha hozott a bizottság egy törvénysértő határozatot, a testület mit követ el, amennyiben erre a törvénysértő határozatra rábólint? Ezt fogom jelezni. Dunai Mónika (ügyrendi, szó szerinti): „Nagyon örülök neki, hogy ha az iménti vita azt váltotta ki Kiss Lajosból, hogy ezentúl a törvényességre minden ponton ügyelni fog, már megérte. Semmi gond nem lesz, hogy ha ezt törvénysértőnek ítéli meg a Közigazgatási Hivatal, akkor vissza fog írni a testületnek. Mint ahogy ma is volt ilyen és vagy elfogadjuk vagy nem fogadjuk.” Kiss Lajos (ügyrendi): ehhez a hozzászóláshoz csak gratulálni lehet. Kérem Dunai Mónika felszólalását szó szerint rögzíteni a jegyzőkönyvben.
A napirend 15. pontja: 282/2007/09.10. Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék polgármesteri hatáskörben történt 2007. I-II. negyedévi felhasználásáról Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerűtöbbség szükséges. 416/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat 2007. évi költségvetésében biztosított általános célú gazdálkodási tartalék polgármester által felhasználható keretének III. negyedévi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. (22 igen szavazat, 6 tartózkodás) A napirend 16. pontja: 286/2007/09.10. Beszámoló a választókerületi céltartalék polgármesteri hatáskörben történt 2007. II. negyedévi felhasználásáról Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság. A könyvvizsgáló az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. Előterjesztőként benyújtottam egy módosítást, azt kérem tárgyalási alapnak tekintetni. Barna Andor: Polgármester úr a 12. illetve a 10. választókerületi felhasználásban van egy érdekes dolog. Mégpedig, hogy a Rákosmenti Művelődési Háznak adtak pénzt a választókerületi céltartalékból. Tudjuk, hogy ilyen művelődési ház nincs a kerületben. De ez csak a poén része volt. Valószínűleg ez elírás. Csak szeretném jelezni, hogy javítsák majd ki, hogy úgy kerüljön a jegyzőkönyvbe.
46/59 Riz Levente levezető elnök: természetesen kijavítjuk. Rákoskerti Művelődési Ház a helyes kifejezés. Kiss Lajos (ügyrendi): mivel nem tudjuk, hogy miről is szól ez a hozzájárulás, ezért javaslom, hogy vegyük le az előterjesztést a napirendről és a következő testületi ülésen kijavítva kerüljön vissza a testület elé. Hogy szavazunk meg valamit, ami biztosan nincs? Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Kiss Lajos javaslatát a napirendről való levételről, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület 12 igen, 15 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el Kiss Lajos javaslatát az előterjesztés napirendről való levételéről. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 417/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat 2007. évi költségvetésében biztosított egyéni választókerületi céltartalék 2007. II. negyedévi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. (21 igen, 2 nem szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 17. pontja: 287/2007/09.10. Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott 2007. II. negyedévi döntéseiről Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a Környezetvédelmi Bizottság, a Vagyongazdálkodási Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerűtöbbség szükséges. 418/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a polgármester átruházott hatáskörben - 2007. II. negyedévében - hozott döntéseiről szóló beszámolót elfogadja. (24 igen szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 18. pontja: 288/2007/09.10. Beszámoló a 2007. június 30. napjáig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a az Ügyrendi és Etikai Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Közlekedési Bizottság. A Jogi és foglalt állást, hogy a határozati javaslat elfogadásának nincs
Környezetvédelmi Bizottság, Költségvetési Bizottság, a Közbiztonsági Bizottság úgy jogi akadálya. Hozzászólás
47/59 hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 419/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 2007. június 30. napjáig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. (24 igen szavazat, 5 tartózkodás)
A napirend 19. pontja: 272/2007/08.27. Tájékoztató a 2007. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: a határozati javaslatot támogatta a Pénzügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság. A könyvvizsgáló úgy nyilatkozott, hogy az előterjesztés összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal és a testület korábbi döntéseivel. Dr. Hoffmann Attila: egy rövid tájékoztatás arról, hogy a Pénzügyi Bizottság megkapta Vada Erika igazgató asszonytól a könyvvizsgálói értékelést. Ez egy picit rövidebb formában kiosztásra került. Tájékoztatom Önöket arról, hogy ezt a bizottság negyed évenként meg fogja kapni és értékelni fogja. Én az előterjesztés tartalmi részével nem kívánok foglalkozni, magával az előterjesztéssel igen. Én úgy látom, hogy az elmúlt négy évben, mint polgármester, kimondottan komoly hangsúlyt fektettünk arra, hogy a képviselők tájékoztatva legyenek megfelelőképpen és színvonalasan. Ezt a jó hagyományt folytatta ez az előterjesztés is. Szakmai szempontból jónak tartom. Minden olyan adat, ami lényeges, benne van. Értékelésre alkalmas. Jók a szóbeli kiegészítései. Én a magam részéről Páncsics Juditnak és az előterjesztőnek ehhez gratulálok. Kiss Lajos: olvasgatva a régi jegyzőkönyveket, volt egy olyan hozzászólása a FIDESZ frakcióvezetőjének, amely három oldalon keresztül a költségvetést soronként elemezte, hogy miért 27 % ez a sor, miért 18 %, stb. Gondolkoztam azon, hogy valami hasonló hozzászólást mondok el ennek a napirendnek a kapcsán, de erről a szándékomról letettem, mert az Önök idejét, meg a saját időmet sem kívánom ilyenekkel rabolni. De megnézve a karbantartási munkák XVII. kerületi alakulását, megnézve a XVII. kerület zöldfelület fenntartás teljesítését, én tragikusnak érzem. Karbantartásnál beírták azt, hogy „nyári szünetben” és természetesen az majd a III. negyedévben vagy a II. félévben fog jelentkezni, a parkfenntartásnál ezt nem lehet beírni. Ott márciusban kezdődtek a munkák, és ha megnézik, hogy milyen teljesítés van, ez borzasztó. Nem csodálkozom azon, amit Ruthner György nem tudott megkérdezni. Gondolom napirend utáni felszólásában megkérdezi, hogy milyen helyzetben van az Önkormányzat cége. Tragikusnak tartom, nagyon rossznak tartom. Én úgy gondolom, hogy minősíti egy bizonyos terület munkáját. Riz Levente levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
48/59 420/2007. (IX. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat 2007. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről készült tájékoztatót tudomásul veszi. (25 igen szavazat, 4 tartózkodás) Riz Levente levezető elnök: napirend utáni hozzászólások következnek. Napirend utáni hozzászólások: Dr. Morauszky András: én úgy gondolom, hogy szakmai ügyekben nem panaszkodhatom, tudunk együtt dolgozni. Elég jó a visszhangja és a sajtója is annak, hogy a Pesti út 27. és 29. szám alatti Garzonházakban újra elkezdődtek a szigetelési munkálatok. Szeretném viszont megkérdezni, hogy van-e lehetőség arra, hogy a közel 30 éve korrodáló erkélykorlátokat is újrafessék? Ha kész lesz a ház, lesz-e lehetőség a ház előcsarnokának újrafestésére? Jelzem, hogy az Újlak utcai iskolánál a Széchenyi utca és a Füstifecske utca sarkánál a zebra felújításra került. Ezt köszönettel vették az iskolába járó gyerekek, a szüleik és jómagam is. Az Uszoda előtt viszont még mindig nincs kész az egyetlen gyalogátkelőhely. Sőt, az 1 darab utcai világítólámpa, amely feltétele a gyalogátkelőhely elkészítésének, ez sem került kialakításra. Ezáltal az a 800.000 Ft, amit Derczbach Istvánné annak idején képviselősége alatt félretetetett erre a célra, melyet a munkálatokra különítettek el, sem került elköltésre. Remélem a következő testületi ülésen tolmácsolni tudom az Újlak utcai iskolások az irányú köszönetét is, hogy biztonságosan tudnak közlekedni az iskolából az Uszodába. A tegnapi TVhíradó képeire hívnám fel Polgármester úr figyelmét, hogy Polgármester úr társa a XII. kerületben, Pokorni Zoltán zebrát, gyalogátkelőhelyet festett a rendőrkapitánnyal együtt. Nem kapunk választ a napirend előtti felvetéseinkre. Még akkor sem, ha történik egyes ügyekben pozitív előrelépés. Mint a Garzonház esetében. Én nem hazugozok, maximum azt mondom, hogy elfelejt reagálni Polgármester úr. De szerintem legalább a pozitív dolgoknál, mint a Garzonház, vagy ennél a zebra és gyalogátkelőhely kérdésénél is valamilyen reakciót én elvártam volna, mert előrelépések történtek ezekben az ügyekben. Riz Levente: a Garzonház ügyében amit megígértem Képviselő úr, megtartom. A Képviselőtestületnek el fogom mondani, hogy áll a beruházás. Ezt meg fogom tenni a soron következő testületi ülésen. Ennyit ígértem legutóbb. Dr. Fachet Gergő: utalni szeretnék az előző ülésen a napirend után elmondottakra, a Tanár utca és Csabagyöngye utca veszélyességével kapcsolatban. Akkor azt mondtam, hogy ez egy neuralgikus pont, s rávilágítottam erre különböző esetekkel és azt is elmondtam, hogy nem kell nagy jóstehetségnek lennem, hogy prognosztizáljam, hogy ott ez nem az utolsó eset volt. Nos, az előző ülés óta két baleset is történt ott. Az egyik a rendőrkapitány tájékoztatása szerint szeptember 7-én, személyi sérüléssel járt, a másikról nem tudott felvilágosítást adni. De kettő történt azóta, ez biztos, amiről én tudok. Továbbra is az a kérésem, hogy a fekvőrendőrök telepítésénél ennek a területnek prioritása legyen. Még egyszer utalnék az előző ülésen elhangzottakra, hogy nem utólag vagyok okos. Előre szólók, hogy sajnos ebből még lehetnek esetek a számok törvénye alapján. Itt valamilyen okból rendszeresek a súlyos balesetek. Ez sürgős intézkedést kíván, bár mondhatjuk, hogy be van ütemezve, de addig még ki tudja, hogy hány ember élete eshet áldozatul és nekik már ez nem vigasz.
49/59 Kiss Lajos: az elmúlt testületi ülésen egy teljesen szokatlan jelenség hangzott el, mikor egyik képviselő napirend előtt a másik képviselő munkáját minősítette. Én voltam az, akinek a munkáját minősítette két képviselőtársam. Szeretném elmondani nagy tisztelettel, hogy eddig ez nem volt szokás ebben a Képviselő-testületben. Azt is szeretném elmondani, hogy az egyik hozzászóló, Nagy Anikó volt, akinek valamikor márciusban, áprilisban szóltam, hogy a Felsőbánya utca, Kévekötő utca annyira kikátyúsodott, amennyiben nem csinálják meg, abban az esetben az utcát nem lehet megmenteni, mert kikerülik ezeket a kátyúkat, s újabb kátyúsodás lesz, stb. Ezt gondolom nem cáfolja képviselőtársam. Most ezek után a Postamester utcából kaptam egy jelzést. Az Önkormányzat elkövette egyik legszebb munkáját, a járdaépítést. A jelenlévőknek elmondom, mert nem biztos, hogy mindenki ismeri az utcát. A Sáránd utcától a Postamester utca a kerület határáig, a Zsigmond utcáig emelkedik. Legmélyebb pontja a Sáránd utca – Postamester utca találkozásánál van. Ez annyira mély pont, hogy három lépcsőn lehet lemenni a Postamester utcára és úgy lehet lefelé menni. Megcsinálták a munkát kiváló minőségben, egy szépséghibával. Ennek az utcának a legmélyebb pontján, az 53. és 55. számú ingatlanok előtt elfelejtették a járdát megépíteni. Olyan állapotban van, amilyenben a többi volt. Fent, ahol már ez nem okoz nagyon nagy problémát, ott rendben van. Ahol problémát okozott, természetesen nincs rendben. Télen a víz itt gyűlik össze, megfagy, stb., tehát balesetveszélyes. Én úgy gondolom, hogy a helyi képviselőnek vagy az Ép-17 Kft-nek vagy nem tudom kinek, de mindenképpen ezt a problémát érzékelni kellett volna, és orvosolni. Megcsinálták még a lépcső aszfaltozását is, de ez a két ingatlan kimaradt. Felelőtlenség, nemtörődömség vagy hozzá nem értés, nem tudom. Én arra kérem Polgármester urat, hogy intézkedjen, hogy e két ingatlan előtt is elkészüljön a járda és ne menjünk bele ilyen balesetveszélyes helyzetbe az év végére. Riz Levente: utána fogunk nézni. Virág Mihály: számomra a mai nap egyik kellemetlen meglepetése volt, hogy egy 1400 lakásos befektető tanulmányi program szintjén a testület elé idejött és a legbarátságtalanabb lépésnek azt tartottam, hogy egy fél évig, ezt megelőzően, ha valaki akármennyi pénze is van, egy ilyen istentelen beruházásba kezd, az ne menjen el a területet érintő önkormányzathoz, akárcsak egy bemutatkozásra, akárcsak egy előzetes felkérésre vagy felmérésre? De úgy gondoltam, hogy egye fene, baráti jobbot nyújtok, kivonultak. Azt kérem képviselőtársamtól, hogy ha valaki ismeri személyesen őket, akkor mondja meg, hogy a 13. választókerületből Virág Mihály el akar köszönni. Riz Levente levezető elnök: én is elköszönnék. 13 óra 8 perckor az ülést bezárom. Kellemes napot kívánok mindenkinek!
K. m. f.
Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző
Riz Levente s.k. polgármester
50/59