J E G Y Z İ K Ö N Y V

1 24.429-3/2009.

JEGYZİKÖNYV Kecskemét Megyei Jogú Város Szeleifalu-Kiskecskemét-Alsószéktó Városrészi Önkormányzatának 2009. április 15-én megtartott lakossági fórumáról

Jelen vannak:

- Sipos László, a Szeleifalu-Kiskecskemét-Alsószéktó Városrészi Önkormányzat elnöke - a részönkormányzat tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint, valamint 100 fı érdeklıdı állampolgár - Novák Anna jegyzıkönyvvezetı, a Polgármesteri Hivatal Képviselıtestületi Osztályának munkatársa

Sipos László: Köszönti a megjelenteket. Ismerteti a lakossági fórum napirendi pontjait: 1./ A körzeti közterület felügyeleti rendszer ismertetése Meghívott: Csíkos Imre, a Kecskeméti Közterület-felügyelet vezetıje 2./ Alsószéktó rendezési terve Meghívott: a Fıépítészi Osztály munkatársa 3./ Egyebek *** Sipos László: Elmondja, hogy biztos abban, hogy legtöbben a 2. napirendi pont miatt jöttek el a mai lakossági fórumra. Ez egy nagyon régóta húzódó probléma, aminek a végére a márciusi közgyőlésen sikerült pontot tenni. Az elfogadott rendezési terv nagyon sok egyeztetésen keresztül ment és olyan területet szabadít fel, ahol több, mint 30 éve építési tilalom van. ***

Jegyzıkönyv a Szeleifalu-Kiskecskemét-Alsószéktó Városrészi Önkormányzat 2009. április 15-én megtartott lakossági fórumáról

2 1. napirendi pont: A körzeti közterület felügyeleti rendszer ismertetése Meghívott: Csíkos Imre, a Kecskeméti Közterület-felügyelet vezetıje Sipos László: Szeretné bemutatni Csíkos Imrét, a Kecskeméti Közterület-felügyelet vezetıjét és Tóth Tibort, aki a 18. választókörzetnek a kijelölt közterület felügyelıje. 2009. április 1. napjával kialakításra került egy rendszer, ami azt jelenti, hogy minden választókörzetben van egy kijelölt felelıs közterület felügyelı, akinek bizonyos idıközönként az egész választókerületet végig kell pásztáznia és az általa észlelt, valamint a lakosság által jelzett problémákat jelentenie kell a vezetıje felé. Lehetıség van arra, hogy a közterület felügyelı egy esetleges bejelentésre azonnal intézkedjen. A Városüzemeltetési Osztály havonta megkapja a jelentéseket annak érdekében, hogy a problémákat orvosolni tudják. Felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy ezentúl ne csak ıt hívják, hanem Tóth Tiborhoz is forduljanak bizalommal. Csíkos Imre: Köszönti a megjelenteket. Néhány szóban szeretné bemutatni a közterület felügyelet munkáját azért, hogy az emberek jobban megismerjék azt. Az eddigi 7 körzet helyett került kialakításra a 19 egyéni választókerületben a körzeti közterület felügyeleti rendszer, így minden területnek megvan a maga felelıse, akit az ott lakók meg tudnak keresni. Elmondja a saját (20-595-5568), valamint Tóth Tibor mobilszámát (30-229-6175) és jelzi, hogy az irodájuk vonalas számán (320-480) is meg lehet tenni a bejelentéseket. Szeretné, ha a problémák megoldása minél gyorsabban megtörténne. Azt tudni kell, hogy nem ık fogják a bejelentéseket saját kezőleg orvosolni, hanem soron kívül továbbítják az illetékeseknek. *** 2. napirendi pont: Alsószéktó rendezési terve Meghívott: a Fıépítészi Osztály munkatársa Sipos László: Szeretné bemutatni Öveges László fıépítész urat és Bangó Gedeont a Fıépítészi Osztály munkatársát. Gedeon tartana egy prezentációt és bemutatná a kivetített térképen, hogy mely területek hogyan változtak. A bemutató után várják a kérdéseket.


3 Bangó Gedeon: Hosszú idı után a Közgyőlés elfogadta Alsószéktó rendezési tervét. A terület, amelyre elkészült a terv: az Izsáki út és a Halasi út, valamint a meglévı belterületi határ és a Homokbánya város felıli oldala és annak a folytatása. Erre a területre a korábbi rendezési terv, tehát a 2003. év elıtti szabályozási terv is beépítésre szánt területi besorolást tartalmazott, legnagyobb részét lakóövezetbe sorolta. Maga a terület 3 jól elhatárolható részre osztható: az Izsáki út és a Helvéciai út, a Helvéciai út és a Kiskırösi út, valamint a Kiskırösi út és a Halasi út közötti szakaszra. Jól látható a képen a színezésbıl – amelyek övezeti besorolásokat, lehatárolásokat jelentenek –, hogy ez a három terület besorolás szempontjából is jól elválasztható. A távlati belterületi határ egészen kimenne a Homokbányáig, illetve a Helvéciai út és a Kiskırösi út között a teljes tervezési területen. A Kiskırösi út és a Halasi út közötti terület nincs kijelölve belterületbe vonandó területnek, viszont beépítésre szánt terület. Tájékoztatásként elmondja, hogy a belterület már csak egy ingatlannyilvántartási fogalom. A rendezési terv szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi az ami beépítésre szánt terület. Alsószéktó teljes területe tehát beépítésre szánt a Halasi útig, a tervezési területen kívüli – a sárgával jelölt terület – azok a beépítésre nem szánt mezıgazdasági területek. A beépítésre szánt területek 3 fı csoportba sorolhatók: a vegyes területek – kékkel jelölve, amelyek az elhelyezhetı épületek funkciójában, illetve a terület használatban vegyesek. Ezek leginkább az ott élık ellátását szolgáló építményeknek adhatnak helyet. A pirossal jelölt területek, a kertvárosias lakóterületek. A lila színő területek gazdasági célt szolgálnak – jelenleg is – a zöld pedig egy sajátos falusias lakókertes övezet. A pirossal és az zölddel jelölt terület között az alapvetı különbség a beépítés intenzitásában és a tömbök kialakításában van. A beépíthetıség a falusias lakókertes területen 10 %-os és legalább 1500 m2-es kialakított telkeken lehet elhelyezni építményeket, míg a kertvárosias lakóterületeken többnyire 720 m2-es telkeken 30 %-kal lehet beépíteni. Ahhoz, hogy ezek a területek elláthatók legyenek megfelelı úthálózatot kell biztosítani. A legfontosabb eleme az úthálózatnak az Izsáki utat a Helvéciai és Kiskırösi utakon keresztül egészen a Halasi útig összekötı győjtıút. Ez egy új út lenne. Több szakaszon egy meglévı út nyomvonalán haladna, ez lenne a beépítésre szánt és nem szánt terület közötti határvonal. Fıforgalmi utakat kötne össze, ennek megfelelıen a szabályozási szélessége is jóval nagyobb. Az Izsáki út és a Helvéciai út közötti szakaszon, az Alsószéktó és a Homokbánya közötti határon menne ez az út. Látható, hogy ezen a szakaszon település központi vegyes területek vannak besorolva. Ez azt jelenti, hogy itt tulajdonképpen egy új városközpontnak biztosíthatna teret ez a terület. Itt alakulnának ki a fontosabb kiszolgálóegységek. Elég, ha a Homokbányánál tervezett Tudásközpontra, vagy az Izsáki út menti területekre gondolnak, amelyek alkalmasak arra, hogy ott elsısorban szolgáltató egységek legyenek. A legtöbb út és a lakóutak is az egyes tömbökön belüli telkeket szolgálják ki. Ezek többnyire 12 méter szabályozási szélességőek, de vannak 16 méter széles utak is. Az úthálózatot differenciálni kell a tekintetben, hogy mennyire biztosítja más tömböknek, más területeknek a megközelítését. A kertvárosias lakóterület, illetve a falusias lakókertes terület között az az alapvetı különbség, hogy a mostani állapotból miként alakul át a tervezett állapotba. Ez


4 tükrözıdik a szabályozás metodikájában és a közúthálózat nyomvonalának megtervezésében is. A falusias lakókertes területen az úthálózat úgy lett megtervezve, hogy az a lehetı legkisebb mértékben változtasson a már kialakult úthálózaton. Igazából ott csak a megfelelı szélesség biztosítására és pár zsákutca rendezésére került sor. Ahol jelentıs számban vannak most is épületek, azokat az utakat természetesen megtartja a terv, viszont valószínősíthetıen szélesítésre ott is lesz szükség. Amirıl még nem beszélt, az a térképen a zölden jelölt terület. Ahhoz, hogy egy új kertváros kialakulhasson, biztosítani kell zöld területet is. Ezt szabványok rögzítik, miszerint egy ekkora terület rendezése során ki kell jelölni zöldterületet is. Ezek a legfontosabbak, amiket a területhasználatról el szeretett volna mondani. Kiegészítené az elmondottakat azzal, hogy akkor válik beépíthetıvé egy telek, ha az építési telek fogalmát kimeríti. Az építési törvény az építési telek fogalmát úgy rögzíti, hogy a szabályozási terv szerint kialakított és telektömbönként újraosztott telek. Ezeken a beépítésre szánt területeken ahhoz, hogy egy telek beépíthetıvé váljon a tömbre vonatkozóan kell egy elképzelésnek lenni, hogy hogy fog az a tömb véglegesen kialakulni a szabályozási vonalakon belül. Hogyan lesz az adott telekcsoport újraosztva, hogyan lesz biztosítva az, hogy nem marad egy olyan terület sem, amely nem tartozik végül is egyetlen építési telekhez sem, valamint, hogy az övezeti elıírásokban a legkisebb telekméretre vonatkozó elıírásokat a tömbön belüli összes telek biztosítsa. Ezt egy telekcsoport újraosztás során kell bizonyítani, ehhez készíttetni kell egy telekalakítási tervet, amit az építéshatóság számon is fog kérni. Minden telek más és más, ezért azt kéri, hogy ha valakinek a konkrét telkével kapcsolatban lenne kérdése, azt a fórum után személyesen tegye fel. Pár szót említene a közterület kialakítási tervrıl. Ez egy új tervtípus Kecskeméten, ami Felsıszéktó szabályozási tervével lett elfogadva. Ez azt biztosítja, hogy közterület kialakítási tervek készítésével hogyan lehet a már említett telekcsoport újraosztást megvalósítani. Miután ez a terület a korábbi rendezési tervben is lakóterületnek volt kijelölve, vagyis beépítésre szánt területként szerepelt, így ezen a területen nem kell alkalmazni a közterület kialakítási tervet. A Felsıszéktó területén ezt számon kérik, ez egy nagyon komoly tervdokumentáció, amit a tömbre vonatkozóan kell elkészíteni. A tömb megközelítése Felsıszéktónál a jelenlegi szabályozások szerint úgy van, hogy a tömbhöz vezetı utat teljes szélességében biztosítani kell és ez sok esetben igen komoly nehézségeket jelent. Tehát Alsószéktó területén ezeket a terveket nem kell elkészíteni ahhoz, hogy a telekcsoport újraosztás megvalósulhasson. A közterület kialakítási tervekrıl annyit kell tudni, hogy van egy munkacsoport az önkormányzaton belül, akik minden egyes beérkezı, kitöltött formanyomtatványt – ami a beépítési szándékot jelenti – megvizsgálnak, értékelik, hogy milyen feltételekkel és milyen módon lehet az adott tömbben elindítani a telekcsoport újraosztást és az építési telkek kialakítását. Az eredményrıl tájékoztatják a kérelmeket benyújtókat. A térképen jelölt zöld területen ezt majd számon fogja kérni az építéshatóság. Sipos László: Megköszöni a tájékoztatást.


5 Biztos benne, hogy ez a változtatás nem mindenkinek a legideálisabb, de a szakma elfogadta ezt a tervet. Úgy gondolja, hogy minden beépítési módot tükröz ez az anyag. Kéri, hogy akinek kérdése van, tegye fel. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy ki és mikor alakítja ki az utakat és az útirányokat? Ezeknek a költsége kiket fog terhelni. Sipos László: Elmondja, hogy az útirányok a terven látszanak. Az, hogy kinek mekkora telekrészt kell átadnia az önkormányzatnak még kérdéses. El kell, hogy mondja, hogy az önkormányzatnak nincsen arra pénzügyi forrása, hogy a tulajdonosoktól az említett telekrészeket megvásárolja. Tény, hogy késett a tervnek az elkészítése, de a lehetıséget a telektulajdonosoknak csak az önkormányzat tudja megadni arra, hogy ezek a területek beépíthetıvé váljanak. Azzal, hogy a Közgyőlés elfogadta ezt a rendezési tervet, az önkormányzat partner lesz abban, hogy a területen a közmővek kiépüljenek, a közterülettel kapcsolatos feladatokat elvégezze, világítsa az utcákat és elhordja a szemetet a megépült ingatlanok elıl. Azokat a területeket, amelyeket út céljára le kell adni, azt a tulajdonosoknak kell megtenni. Úgy gondolja, hogy egy-egy terület onnantól kezdve, hogy beépíthetıvé válik, minden esetben megtöbbszörözi az értékét. Ez egy közös ügy. A belterületbe vonás is az önkormányzat feladata, mert a földhivatal már csak tılük fogadja el a bejelentést. Miután a földjáradék megfizetése megtörtént, szakbizottság, majd közgyőlés elé kerül az anyag és azok jóváhagyó döntése után tudja az önkormányzat kezdeményezni a belterületbe vonást. Ez egy hosszú folyamat. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy ki fogja kijelölni az utakat, ki mondja majd meg, hogy mekkora területet adjanak le? Kinek a költsége lesz ez? Sipos László: Érdeklıdik, hogy egy földmérı alkalmazására gondol? Hozzászóló: Igen, arra kíváncsi, hogy honnan fogja tudni ı, vagy a szomszéd, hogy mekkora területet kell leadniuk. Megkérdezi, hogy hova kell tenniük majd a kerítést? Sipos László: Ez egy földmérı feladata lesz, akit a tulajdonosoknak kell majd megfizetniük. A belterületbe vonás egy telekalakítási terv alapján készül. A belterületbe vonás után a földmérı kimegy a helyszínre és kitőzi a telekhatárokat. Ez a tulajdonosok költsége lesz, de hangsúlyozza, hogy ebbıl az egész dologból amit az önkormányzat fel kell, hogy vállaljon az a győjtıút kiépítése, valamint annak a területének a kisajátítása.


6 Hozzászóló: Ha valakinek nincs arra pénze, hogy a saját telkén ezeket megtegye, akkor az a rész soha nem lesz kialakítva? Sipos László: Szeretné tisztázni, hogy egy önkormányzatnak az a feladata, hogy mőködtesse az intézményeket, megjavítsa az utakat, elszállítsa a szemetet, stb. Ezek a kötelezı feladatok, másodlagos feladatai közé tartozik, hogy ilyen dolgokra lehetıséget biztosítson. A tulajdonosok közös akarata lesz, ha a belterületbe vonás megtörténik. Nagy terhet jelent az, hogy az ember a területébıl lead bizonyos százalékot, kifizeti a földjárulékot, valamint fogad egy földmérıt. Abból kell kiindulni, hogy ha van valakinek egy olyan területe, ami jelképesen ér 10 forintot, rákölt 5 forintot, majd eladja 50 forintért, az véleménye szerint egy jó üzlet. Akinek a Helvéciai út és a vasút között van területe, azok azzal 30-35 éve nem tudnak mit kezdeni. Úgy gondolja, hogy ebbıl a tulajdonosok profitálni tudnak. Az önkormányzat nem elvenni akarja a telkeket, hanem ösztönözni az embereket, hogy fogjanak össze. Ha valaki nem akarja a telkét építésre használni, hanem el akarja adni, az próbálja meg megfinanszírozni a telek kialakításához szükségez összeget, így drágábban fog elkelni a terület. Komoly vitákat keltett, hogy a város egyáltalán vállalja-e ezeket a belterületbe vonásokat. Kiszámolták, hogy a városnak csak a közmővek kialakítása került volna közel 10 milliárd forintba. Kecskemét városa ebbe belerokkanna. Volt olyan több hónapos idıszak, amikor polgármester úr semmiféle ilyen változást nem engedélyezett. Ennek az volt az oka, hogy felelısen nem mert dönteni arról, hogy az elkövetkezendı évek vezetıi nyakába zúdítson egy ilyen mértékő költséget. Ezzel az a probléma, hogy az egész város lakói közül ez csak egy bizonyos réteget érint. Ha az önkormányzat felvállalná a költségeket, akkor csak azok járnának jól, akik ott tulajdonnal rendelkeznek. Szeretné, ha megértenék, hogy az önkormányzat csak a tulajdonosokkal közösen tudja vállalni a terheket. Hozzászóló: Elmondja, hogy körülbelül egy évvel ezelıtt a KIK-FOR Kft. az önkormányzattól kapott egy olyan megbízást, hogy telekalakításra vásároljon meg területeket az Alsószéktóban. Egy-egy területet kijelöltek, azok tulajdonosai bementek az irodába, szerzıdést kötöttek, a területekrıl kivágták a fákat, de a mai napig úgy állnak ott gondozatlanul. Mire ık is eldöntötték, hogy eladják a telküket és bementek a Kft.-hez, akkor már azt mondták, hogy mégsem kell nekik. Értetlenül állnak a dolog elıtt. Sipos László: Tájékoztatásul elmondja, hogy ennek az volt az akadálya, hogy még nem volt elfogadva a vonatkozó rendezési terv, addig nem lehetett megvalósítani a kisajátítást. Nagyon sok tulajdonosnak nem volt elég ideig tulajdonában a telek, így adót kellett volna fizetni utána. Az önkormányzat csak olyan területet tud kisajátítani, amin nincs változtatási tilalom és van elfogadott szabályozási terv. Ez akkor még


7 nem volt meg, de mostantól a KIK-FOR Kft.-nek megvan a lehetısége a telkek megvételére. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy azok a tulajdonosok mire számíthatnak akik, mint lakossági észrevételt küldtek be levelet a Fıépítészi Osztályra. Bangó Gedeon: A lakossági közzététel egy elıírt szakasza a szabályozási terv jóváhagyásának. Volt egy közzétételi idıszak, amikor be lehetett adni az észrevételeket, ezek átadásra kerültek a tervezı részére. A tervezı ezekrıl a beküldött kérelmekrıl készített egy véleményt a tekintetben, hogy ezeket hogyan lehetne figyelembe venni, elfogadni és beépíteni a szabályozási tervbe. A tervezıi válaszcsomag bekerült a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság elé véleményezésre. A tervezıi válaszokat elfogadta a bizottság. A szabályozási terv ezekkel lett jóváhagyva, így a legtöbb észrevételt figyelembe vették. Hozzászóló: Sérelmezi, hogy nem kapott választ. Bangó Gedeon: Választ mindenki fog kapni így, hogy a szabályozási terv elkészült és ki lett dokumentálva. Ennek segítségével tudnak majd válaszolni az ügyfeleknek. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy az 52-es út melletti, a térképen kékkel jelölt területtel mi az önkormányzat célja? Odáig a gázt és a csatornát sem hozták el. Sipos László: Az a vállalkozói zóna, az ottani tulajdonosoknak sok lehetıségük van. Hozzászóló: De ha nincs tıkéjük és céljuk sincs egy vállalkozás beindításához, akkor mi a teendı? Sipos László: Ez nem kötelezettség, csak lehetıség. Ezeket az épületeket az ott lakók lakhatás céljára bármeddig használhatják, ez ıket megilleti. Az a terület külterület volt, ezért nem kötötték be oda a csatornát. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy aki utat ad le, az kap-e majd a közmővek kialakítása során valamiféle kedvezményt?


8 İ két egymás melletti telek tulajdonosa és sérelmezi, hogy most azt látja a térképen, hogy a két terület közé utat terveztek. Attól tart, hogyha egy tömbön belül viták lesznek és nem értenek egyet az ott lakók, akkor nem fognak tudni majd továbblépni. Sipos László: Jelenleg is van pályázati lehetıség lakossági önerıs közmőépítésre. Az önkormányzat és a lakosság közösen viselnék a költségeket. Az alapközmővek kiépítésében majd segítséget fog nyújtani a város. Hozzászóló: Elmondja, hogy ı 1996-ban vásárolta a területét. Határozatban értesítették arról, hogy rendezni fogják a területet, azonban nem történt semmi. Sérelmezi, hogy ahányszor bemegy az önkormányzathoz tervrajzot, vagy egyéb információt kérni, mindig fizetnie kell. A másik problémája a Tüzép környéki terület. Sipos László: Nem tudja, hogy milyen papírt kaphatott, mert hatályos szabályozási terv erre a területre nem volt. Amikor 2005. júniusában a TRT elfogadásra került – amely az egész várost rendezte – akkor csak meghatározták, hogy mi lehet majd a késıbbiekben a nem szabályozott területeken. Ekkor került Alsószéktó területére a változtatási tilalom. A Mérleg utcától felfelé régebben már jó pár építési telek alakult ki érvényes szabályozás terv alapján – például az Estike utca folytatásában. 1995-ben lett elfogadva az említett szabályozási terv, amely egészen 2003-ig hatályban volt. Ez egy egész nagy telkes kialakítás volt – 1500-2500 m2-es telkek alakultak ki. 2003. és 2005. között volt egy átmeneti idıszak, amikor az illeszkedési szabályt kellet figyelembe venni. Hozzászóló: Biztos abban, hogy 2001-ben kapott egy határozatot az akkori alpolgármester aláírásával, miszerint hamarosan rendezés alá kerül a terület. Megkérdezi, hogy mit akar az önkormányzat? Sipos László: Nem érti a kérdést, hiszen a rendezési tervet már elfogadta a Közgyőlés és a térképen is láthatóak a változások. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy az 52-es út szélesítése mennyiben érinti a lakóépületeket? Sipos László: Egyáltalán nem érinti, mert ha szélesítve lesz, akkor az erdısáv felé fognak terjeszkedni.


9 Hozzászóló: Elmondja, hogy a 2005. évben megindult az önkormányzat támogatásával egy közmőfejlesztési program. Több, mint három éve ık már kifizették a megjelölt összeget, viszont még az említett év ıszén leállították az egészet. Szeretné megkérdezni, hogy mikor lesz vizük? (Megjegyzi, hogy akkor a gázt bevitték.) Megkérdezi, hogy esetleg ehhez a tömbösítés szükséges lenne-e. Sérelmezi, hogy ennyi ideje az önkormányzatnál van a pénzük és nem történik semmi. Sipos László: Pontosít a tekintetben, hogy ık a pénzt a Víziközmő Társulathoz fizették be. Azért állította le az önkormányzat a fejlesztéseket, mert az út kiszabályozása nem történt meg. A Bácsvíz Zrt.-vel az önkormányzat már kötött egy megállapodást, hogy az említett területeken áttervezi a tervet az elfogadott rendezési terv tudatában. Úgy gondolja, hogy az új tervek alapján az idei évben meg fog valósulni a vízfejlesztés. Hozzászóló: Elmondja, hogy több évvel ezelıtt vásároltak Alsószéktó területén telket építkezés céljából. Úgy látja a térképen, hogy egy közpark kerül majd kialakításra pontosan az ı telkük területén. A telkük közel egy hektáros és erre már biztos, hogy építési engedélyt nem fognak kapni. Megkérdezi, hogy ezt nekik ingyen át kellene adniuk az önkormányzatnak? Sipos László: A közút céljára fenntartott közterületekért az önkormányzat nem tud fizetni, de olyat, amit közterületnek, vagy közparknak jelöl ki, azt természetesen ki kell, hogy sajátítsa. Hozzászóló: Akkor ezek alapján a saját telkére nem építhet, vagyis el kell, hogy adja. Sipos László: Az említett területen biztos nem. Lehetıség van olyan terület cseréjére, ami az önkormányzatnak tulajdonában van, ez lehet akár építési telek is. Hozzászóló: Érdeklıdik, hogy ez mennyi idın belül történhet meg? Sipos László: Ez azon múlik, hogy a telek tulajdonosa mikor kezdeményezi a telek kisajátítását. Ennek az a menete, hogy be kell adni a papírokat, majd az önkormányzatnak 2 éve van arra, hogy megegyezzen a kérelmezıvel – vagy cseretelekben, vagy készpénzben. Ekkor kirendelnek egy szakértıt, aki megállapítja a telek értékét. Ha ezt a vevı elfogadja, az kifizetésre kerül, ha nem akkor megy az ügy másodfokra. Ha


10 ott egyetértı döntés születik azt az ügyfélnek kötelezı elfogadnia. Ez a döntés a bíróságon még megtámadható. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy ez forgalmi érték-e, vagy áron aluli összeget kell elfogadniuk? Sipos László: Ne gondolják azt, hogy áron alul kell majd odaadniuk a területüket. Az önkormányzat azt piaci értéken fogja megvásárolni. Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok, akiknek a kijelölt helyeken van területük. A tervezı egy optimális területet jelölt ki parknak, a telekszerkezet közepén. Hozzászóló: Arról panaszkodik, hogy a környékén sok a kisebbség, ezért legalább két oszlopra szeretne közvilágítást kérni. Sipos László: Tisztában vannak vele. A tüzép melletti területen kérik legalább két világítótest kihelyezését. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy a Kiskırösi úton a Mérleg utcától kifelé azokkal az épületekkel, amelyek korábban építési engedély nélkül készültek mi fog történni? Azokra lehet tervet készíttetni? Bangó Gedeon: Ezekre az épületekre fennmaradási engedélyt kell kérni. Ha ezek az épületek 10 évnél régebben épültek és ha a mostani szabályozásoknak megfelelnek, akkor az építéshatóság az engedélyt meg fogja adni. Ha nem, akkor a telekcsoportot úgy kell alakítani, hogy a szabályoknak megfeleljen. Hozzászóló: Egy utcán lehet oda bejárni és körülbelül 20-25 ház található ott. Bangó Gedeon: Ezeket célszerő rendezni a tulajdonjog miatt is. Hozzászóló: A Kiskırösi út tüzép felıli oldalán is abbamaradt a vízellátás fejlesztése.


11 Sipos László: Ahogy korábban elmondta a probléma még az idén meg fog oldódni. A nyomvonalak most már a szabályozási terv elfogadásával tisztán látszódnak, ehhez fog a kivitelezı is igazodni. Az ez évi költségvetésben rendelkezésre áll a beruházásra tervezett összeg. Hozzászóló: Elmondja, hogy ı tanyán lakik, a belsı szomszédja meg már belterületen. Ezt nem érti. Sipos László: Javasolja, hogy konkrétan nézzék meg, hogy ez a helyzet hogyan alakulhatott ki. Hozzászóló: Ha belelóg a kerítés és a villanyóra a tervezett útba, akkor mi a teendı. Sipos László: A közmő áthelyezés a tulajdonos dolga, neki kell állni a költségeket. Hozzászóló: Egyszer már kifizette, hogy kihelyezzék, most ki kell fizetnie az áthelyezést is. Ezt felháborítónak tartja. Ez rengeteg utánajárást is idıt jelent. Sipos László: Megkérdezi, hogy van-e valami célja a területével? Hozzászóló: Neki van egy 3000 m2-es területe, természetesen vannak vele elképzelései. Sipos László: A lehetıség az önkormányzat részérıl biztosított. Azonban a telken felmerülı költségeket az önkormányzat nem tudja finanszírozni. A közpénzeket nem lehet az egyéni érdekek megoldására fordítani. Kéri, hogy a Démász-t ne keverjék bele. İk nem akarnak pénzt áldozni, csak elvárják, hogy a lakók kifizessék a költségeket. Hozzászóló: Felveti azt a lehetıséget, hogy mi van akkor, ha a tulajdonosnak nincs építési szándéka a telkén, csak jó indulatból a tömb érdekében hozzájárul a kialakításhoz. Megkérdezi, hogy ezeknek az embereknek van-e lehetıségük valamiféle „kártérítésre”?


12 Sipos László: Egy tömbön belül kialakul majd jó pár telek. Itt lesznek gyıztesek és vesztesek is. Valakinek többet kell leadni, valakinek kevesebbet. Ha valakinek lényegesen nagyobb kára származik azáltal, hogy kevesebb beépíthetı területe marad, vagy éppen a kerítését arrébb kell raknia, akkor a tömbön belüli költségeket véleménye szerint egyenlı arányban kellene szétosztani. İ ezt tartaná korrekt dolognak. Hozzászóló: Ha ez így mőködne, ez lenne a normális dolog. Sérelmezi, hogy a Kiskırösi úton a Mérleg utcától kifelé nincs se járda, se kerékpárút, véleménye szerint ez életveszélyes. Sipos László: A rendezési terv elfogadásáig nem lehetett tervezni járdát, mert annak a nyomvonalát ki kell jelölni. Most, hogy megtörtént a szabályozás elfogadása és elindul egy fejlıdés, lehet majd járdát építeni. Ezt egy jogos igénynek is tartja. Már készül a terv a kerékpárútról, ez gyalogos forgalomra is alkalmas lesz. Hozzászóló: Gondolt-e az önkormányzat a tömegközlekedésre? Sipos László: Igen, körülbelül egy másfél hónapon belül tervez egy újabb lakossági fórumot, amelyen a Kunság Volán Zrt. egy munkatársával szeretne bemutatni egy tömegközlekedési koncepciót. Több változatot szeretnének majd elmondani. Lehetne az új győjtıút egy tömegközlekedési útvonal, vagy a Bíró Lajos utca is. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy tervezik-e a Kiskırösi út szélesítését? Bangó Gedeon: Marad a jelenlegi szélessége. Hozzászóló: Megköszöni, hogy az útjukat rendbe tették. A Kiskırösi úton olyan magas a padka, hogy a víz nem tud lefolyni az árkokba. Ez az utat is tönkre teszi mert megáll a víz, a felülete meg megtörik. Sipos László: Elmondja, hogy annak a munkagépnek az volt a feladata, hogy a városban minél több földutat rendbe hozzon. A többi munkálat majd ezután következik (padkanyesések, vízelvezetı árkok kialakítása, az utak szórása).


13 Hozzászóló: Megkérdezi, hogy a győjtıút az pontosan milyen útvonalon lesz kialakítva? Sipos László: A szeszfızdénél jönne ki egészen a Homokbánya kerítéséig. Hozzászóló: Megemlíti, hogy évekkel ezelıtt bekötésre került náluk a gáz, de vizük azóta sincs. Sipos László: Akkoriban ez a Közgyőlés döntése volt, hogy ott nem járul hozzá a fejlesztéshez. Ennek a beruházásnak egy részét a lakók már kifizették, de azóta a költségek már emelkedtek, így az önkormányzatnak nagyobb részt kell vállalnia. Nem akarta a város úgy kialakítani a közmőveket, hogy nincs elfogadott szabályozási terv, így nincsenek meg az utak nyomvonalai sem. Úgy gondolja, hogy ez egy jó döntés volt. Hozzászóló: A győjtıt mikor várható, hogy elkészül? Sipos László: Hamarosan el kell, hogy készüljön, mert ez egy nagyon fontos elkerülı út lesz. Az épülı Mercedes beruházást ez az út fogja összekötni az 52-es úttal. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy mikor lesznek ezek ténylegesen belterületi ingatlanok és mikor lehet ezekre a telkekre lakóépületet építeni? Sipos László: Ez attól is függ, hogy hol van a telek. Azt tudni kell, hogy a belterületbe vonásnak van egy olyan szabálya, hogy belterülethez kapcsolódóan lehet csak belterületbe vonni. Ez egy központi rendelkezés, amely alapján csak így lehet ezt véghezvinni. Elég, ha csak a telkek sarkai találkoznak, de mindenképpen kell, hogy legyen valamilyen érintkezési pont. Annyi segítséget próbálnak majd adni, hogy ez több irányból is elindulhasson. Hozzászóló: Megkérdezi, hogy aki a Kiskırösi úton lakik, az kérheti-e a belterületté nyilvánítást? Sipos László: Átadja a szót Öveges László fıépítésznek.


14 Öveges László: A legfontosabb az, hogy az önkormányzat a fontos lépéseket tegye meg, például a Kiskırösi út és a Helvéciai út bevonásával és utána már a lakók tudják majd kezdeményezni a belterületbe vonást. Ez összefügg az építési szándékkal. Akkor van értelme megkezdeni a belterületbe vonást, ha valóban építeni szeretnének és összeállt a tömbön belül az a csapat, aki a tömböt meg tudja valósítani. Ezek a dolgok összefüggnek. Hozzászóló: Ha jól tudja, jelenleg nem lehet telekmegosztást kérni. Ha egy tömbben valakinek 3 teleknyi területe van, nem adhatja el, mert nem lehet megosztani. A földhivatal csak akkor vezeti át, ha az önkormányzat ad egy elvi hozzájárulást. Ez véleménye szerint hátrány, mert nem mindenkinek van pénze arra, hogy 3 teleknyi terület költségeit is fedezze. Öveges László: A telkeket csak akkor lehet megosztani, ha már megvan az építéshatóság által kiadott telekalakítási terv. Ezek egyelıre nem építési telkek, de ha összefognak és együttmőködnek, akkor ki fognak alakulni. Ha elkezdıdik a fejlıdés, biztos benne, hogy az önkormányzat a lehetıségei szerint követi majd ezeket a folyamatokat és ahol tud járdát épít és tömegközlekedést szervez. Ezeket a feladatokat most a lakóknak kell megoldani megegyezésekkel és egymás segítésével. Hozzászóló: Ez nagyon hosszú folyamat lesz. Öveges László: Jelenleg telket megosztani nem lehet. A telekcsoport újraosztás elve és szabálya úgy szól, hogy a minimális telektömb, az amit minden oldalról közterület vesz körül – ami lehet például közpark. Az egy telektömb. Sipos László: Megköszöni a lakossági fórumon való részvételt, majd az ülést 20 óra 30 perckor bezárja. K. m. f.

Novák Anna jegyzıkönyvvezetı

Sipos László elnök


J E G Y Z İ K Ö N Y V

Recommend Documents