J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV amely készült Galgagyörk község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 8-án 18.00 órakor megtartott közmeghallgatásán Az ülés helye: Veres Pálné Művelődési Ház, Nagyterem Az ülésen megjelentek: A Képviselő-testület tagjai: - Matejcsok Zsolt polgármester - Jankovich Michael alpolgármester - Adámi János képviselő - Nyemecz Péter képviselő - Pirger Mária képviselő - Varga János képviselő Meghívott vendég: - Harrach Péter országgyűlési képviselő Polgármesteri Hivatal részéről: - Szabados Adrienn jegyző tanácskozási joggal - Pestiné Fekete Magdolna jegyzőkönyvvezető Galgagyörk község lakossága kb. 50-60 fő Matejcsok Zsolt polgármester köszönti a megjelent Galgagyörki polgárokat, a meghívott vendéget Harrach Péter országgyűlési képviselőt, a Képviselő-testület tagjait, megállapítja, hogy a testület 6 fővel határozatképes. Hiányzik Skuczi Lajos képviselő úr. Az ülést megnyitja. A Képviselőtestület jegyzőkönyvvezetőnek Pestiné Fekete Magdolnát egyhangú 6 igen (0 tartózkodás; 0 nem) szavazattal választotta. Matejcsok Zsolt polgármester ismerteti a napirendi pontokat. Napirend: 1) Utcabizalmik részére megbízólevelek átadása 2) Civil szervezetek beszámolói:  Galgagyörki Sportegyesület  Hagyományőrző népdalkör Egyesület  Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület 3) Önkormányzat anyagi helyzetének ismertetése 4) Közmunkával, közfoglalkoztatással kapcsolatos változások ismertetése 5) Kommunális hulladékszállítással kapcsolatos helyzet 6) Az evangélikus templom LEADER támogatásból megvalósuló felújításával kapcsolatos önkormányzati álláspont ismertetése 7) Egyebek

Matejcsok Zsolt polgármester:

Aki ezekkel a napirendi pontokkal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Szavazati arány: egyhangú 6 igen (0 tartózkodás; 0 nem)

1

1.) Napirendi pont: Utcabizalmik részére megbízólevelek átadása


Az utcabizalmi rendszert igyekeztünk azért kialakítani, hogy a lakosság „nyűgje, gondja, baja, vagy ötletei” előbb eljussanak az önkormányzathoz. Pirger Mária képviselő és Adámi János képviselő kapta a feladatot, hogy elbeszélgessen a Galgagyörki lakosokkal, ki az, aki vállalja ezt a feladatot, ami biztos, hogy gonddal is fog járni. A vállalkozóknak, akik segíteni fogják az önkormányzat működését, a mai napon szeretném átadni a megbízóleveleket. A Képviselő-testület március 11én hozta meg azt a határozatot, ami ennek az utca megbízotti rendszernek az alapját képezi. Mindenki a helyi újságból értesülhetett arról, hogy mi lesz a feladata, mit kérünk tőle, ill. a lakosság mit kérhet tőle. Gyakorlatilag önöknek az utcabizalmik abban fognak segíteni, hogy a problémáik jóval gyorsabban eljussanak az önkormányzathoz. Nekünk, az önkormányzatnak pedig ők abban fognak segíteni, hogy a feladatok, amit mi a közösségnek szánunk, azok minél gyorsabban eljussanak önökhöz, hozzátok és ezek a feladatok gyorsabban megoldódjanak. Megkérem a testület által megválasztott utcamegbízottakat, hogy legyenek kedvesek kifáradni és átnyújtanám nekik a megbízóleveleiket. Matejcsok Zsolt polgármester úr átadja az utcamegbízottak részére megbízólevelüket.

2.) Napirendi pont: Civil szervezetek beszámolói:  Galgagyörki Sportegyesület  Hagyományőrző Népdalkör Egyesület  Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület

Budai József a Hagyományőrző Népdalkör Egyesület elnöke:

Tisztelt Jelenlévők! A Hagyományőrző Egyesületünk 5 évvel ezelőtt alakult meg hivatalosan. Tehát bejegyezve a bíróságon, ami annyit jelentett, hogy onnantól kezdve tudtunk pályázni és különböző pénzforrásokhoz jutni, ami addig nem volt számunkra elérhető. Ezt az időtartalmat effektív úgy töltöttük el, hogy megalakult egy gyermek és egy felnőtt táncegyüttes, ami a mai napig is működik, a felnőtt együttes legalábbis kitartóan csinálja a dolgokat. A gyerekek sajnos 1,5 év után, nem tudni miért, valószínűnek tartom, hogy anyagi okok is, mert, ezeket a tevékenységek megköveteltek saját finanszírozást. Mi igyekszünk minden olyan tevékenységet folytatni, ami a hagyományőrzéssel kapcsolatos és véleményem szerint jó úton haladunk, egyre több a támogatónk. Terveinkben a következő van, szeretnénk bővíteni a csapatot, újra szeretnénk indítani a gyermek népi táncot, ennek feltétele az, hogy pénzforrást tudjuk keríteni valahogy, ugyanis úgy látom nagyon sok tehetséges gyerek van, de a probléma, megint csak visszatérek, anyagi. Egyesületünkön belül működik egy citerazenekar, ami nagyon kiválóan működik, ők is nagyon sok helyen szerepeltek, nagyon sok helyen felléptek, nem kis sikerrel, de itt a helyi rendezvényeken is. Rátérnék egy kicsit az anyagi helyzetünkre. A problémánk az volt, hogy megalakulásunk után 4 éven keresztül az előző vezetés 0 forinttal támogatott minket. Ez annyira visszaeső volt számunkra, hogy nagy nehezen, de átvészeltük a négy évet, köszönhető ez és most meg szeretném köszönni minden pártoló tagnak, aki anyagilag segített minket. Most már nagyobb lehetőségeink vannak pályázatok kapcsán. Jelenleg is a LEADER programban Aszódon tagként szereplünk, ami megint csak tagdíjjal jár, de bízom benne, hogy ennek fejében egy kicsit elősegít minket, hogy pluszforráshoz jussunk. Távlati tervünkben tervezzük a citera együttes pénzbeli kiváltását, mert pályázaton sikerült szereznünk egy kis pénzforrást, a szülők 2

válláról szeretnénk levenni a terhet, vannak nagyon komoly kis tehetséges fiatalok, viszont nem olyan az anyagi helyzetük a szülőknek, hogy oktatásra ki tudják fizetni. A következő terveinkben én úgy gondolom, csak erősíteni szeretnénk a csapatot. Különböző feladataink vannak, együttműködünk a polgármesteri hivatallal, együttműködünk a civil szervezetekkel, a kisebbségi önkormányzatokkal megpróbálunk együttműködni, hiszen közösen úgy gondolom, nagyobb eredményeket lehet elérni. Ennek kapcsán három évvel ezelőtt megszerveztük a „Civil Szervezetek és Civil Körök” találkozóját, amit az óta évente ismétlünk meg és már hagyományszerű lett. Közösségben van az erő. úgy gondolom, ez helyes úton folytatódik. Természetesen még olyan feladat is hárult ránk az Aszódi Polgármesteri Hivatallal és képviselőtestületével szerződést kötöttünk, ami jelenleg a helyi iskolánkban működik, zeneoktatás, teljesen hivatalosan működő, amiről papírt kapnak a gyerekek. Ennek a pénzügyi tranzakcióit az egyesületünk bonyolítja le. Innentől kezdve mi csak azon vagyunk a vezetőség ás a támogató tagok is, hogy ezt tovább vigyük.

Holányi Mihály Nyugdíjas Egyesület elnöke:

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt képviselő Urak, Tisztelt Testületi ülés! Szeretném megköszönni a testület, ill. a polgármesteri hivatal anyagi és természetbeni támogatását, amely nagyban hozzájárult az egyesületünk színvonalas és tartalmas tevékenységéhez, ahhoz, hogy nyugdíjas tagjaink tartalmasan és hasznosan tölthették el összejöveteleinket, közös kirándulásunkat és többször juttattunk el különböző kulturális rendezvényekre. A 2010. évre vállalt felajánlásainkat, a közben kért segítséget, támogatást lehetőségeinkhez mérten teljesítettük. Így: Támogattuk a gyermeknapot. AZ iskola nyári takarításában nem vettünk részt, de apró ajándékokkal leptük meg a ballagó nyolcadikosokat.. Betegségek és egyéb elfoglaltságok miatt nem vettünk részt az Acsai Ganca Fesztiválon, a Zsámboki Lecsó Fesztiválon. A NCA-hoz benyújtott pályázatunkkal támogatást nyertünk a működésünkhöz. A községben rendezett kulturális rendezvényeken részt vettünk, azokat segítettük a felkéréseknek megfelelően (koncert az iszapkatasztrófa áldozataiért. a Láng Művelődési Ház nótaénekesei műsora). Adományainkkal segítettük az árvízkárosultakat, a vak gyerekeket. A Vanyarci Haluska Fesztiválon az asszonykórus, amelynek nyugdíjas egyesületi tagjai is vannak I. helyezést ért el és felléptek a műsorban is. Részt vettünk a IV. Falunap megrendezésében. Nagy tisztelettel és apró ajándékokkal, virággal köszöntöttük a jubileumi évfordulós és névnapjukat, ünneplő tagtársainkat, akik vendégül látták a tagokat. Összejöveteleink színvonalát több esetben emelték a Hagyományőrző Egyesület tagjai által adott színvonalas műsorok. Mátrai kirándulásra került sor, melynek keretében Gyöngyösön megtekintettük a Mátra Múzeumot. Parád főterén megállva megtekintettük a környék tájjellegű kézimunkáit. Szilvásváradon egy ízletes ebéd elfogyasztása után a helyi kisvasút vonalát végig utazva gyönyörködtünk a táj és a vidék szépségébe. Visszafelé a Gyöngyösi borfesztivált tekintettük meg és innen indultunk haza. Decemberben részt vettünk a Galgagyörki Civil Szervezetek Találkozójának megrendezésében, de szeretném leszögezni azt is, hogy ez a nagyfokú igénybevétel már nem nekünk való. Az óévbúcsúztató közgyűlésünk jó hangulatban lett megtartva. Egyesületünk több tagja is részt vett más csoportok által szervezett fürdéseken. Részt vettünk az élelmiszerbankos adományok szétosztásában. Szervezeti életünk jól működik. Összejöveteleinket, közgyűléseinket a terveinknek megfelelően megtartottuk. A megkötött megállapodás szerint a Gárdonyi Géza Általános Iskolával tovább kellett volna folytatni a közös tevékenységet, a foglalkozásokat, de valami oknál fogva ezek ismét elmaradtak. 3

Természetesen vannak olyan betervezett feladatok, amelyek elmaradtak egyéb objektív okok miatt. 2011. évre az alábbi programokat terveztük: A helyi civil szervezetek programjain való részvétel. A minden évben ismétlődő fesztiválokon való részvétel, melyen biztosítani szeretnénk a Galgagyörki Zeneiskola arra érdemes tanulóinak fellépését (Vanyarci Haluska Fesztivál, Acsai Ganca Fesztivál, Zsámboki Lecsó Fesztivál). Szorosabb együttműködésben szeretnénk fenntartani a kapcsolatot a Budapesti Láng Művelődési Ház nyugdíjas nótaénekeseivel. Felkérés és igény szerint szándékozunk segíteni az iskola és az óvoda életében, lehetőségünk és erőnkhöz mérten (nem pénzben). Tagjainknak egy olyan tartalmas kirándulást szervezni, mely hazánk közelebbi megismerését teszi lehetővé. Egyesületünk tevőlegesen is szeretne hozzájárulni hagyományaink gyűjtéséhez, gondolván az elmúlt idők gasztronómiájára, és ezzel kapcsolatos tárgyi eszközök felkutatására és gyűjtésére. Szeretnénk újraéleszteni a hagyományőrző népdalkör működését, amely megnyilvánulna a szlovák dalok ápolásában is, és ehhez szeretnénk segítséget kapni a Galgagyörki Szlovák Kisebbségi Önkormányzattól. Továbbra is hozzájárulunk az év bármely időszakában adódó élelmiszerbankos adomány szétosztásában. 2011. évre ismét megcélozzuk a létünkhöz, fenntartásunkhoz szükséges NCA pályázatot, amiben bízunk, mivel nagyon sok eddig felsorolt tervünk és célunk megvalósulása ettől függ és bízunk az önkormányzat támogatásában is. Az Önkormányzattól kapott 50.000 forintos támogatást egyesületünk az alábbiak szerint használta fel: a Mátrai kirándulás többletköltségének fedezésére 30.000 forintot, karácsonyi ajándékok megvásárlására 16.000 forintot, valamint az óévbúcsúztató közgyűlésünk megtartásának pénzügyi fedezetére. Amint azt a pénzügyi helyzetünk bizonyítja, amennyiben nem kapunk önkormányzati támogatást, vagy nem sikerül pályázati úton pénzt szereznünk, vagy az adók 1 %-ából több pénzre szert tenni, akkor helyzetünk egyre romlani fog, ha feléljük azt a kevés tartalékunkat, ami még jelenleg meg van és ez a tagdíj megemeléséből keletkezett. Sajnos egyesületünk taglétszáma az elmúlt év folyamán 5 fővel csökkent, így most taglétszámunk 27 fő, ami szintén nem a fejlődést mutatja. Az egyesület a szabadidő hasznos eltöltését és a jó hangulatú közös összejöveteleket tartja az elkövetkező időszak fő feladatának. A vezetőség feladata az, hogy a lehetőségekhez mérten megpróbáljon anyagi támogatást szerezni a tevékenységünkhöz, hogy tagjainknak minél kevesebb önrészt kelljen a programok megvalósításához befizetnie. Sajnos ez azt is előre vetíti majd, hogy ha programot szervezünk, akkor esetleg a zsebünkbe is jobban bele kell nyúlni. Kérem tájékoztatóm szíves tudomásulvételét és a testület pozitív támogatását terveink megvalósításához és természetesen még egyszer megköszönve a testület előző évi támogatását.

Plesz György Galgagyörki Sport Egyesület elnöke:

Tisztelt Képviselő-testület, Képviselők, Hölgyeim és Uraim! Községünkben több évtizede hagyománya van a Sport Egyesületnek. Az egyesület legaktívabb sportja mindig is a labdarúgó szakosztály volt, de működött sikeresen többek között női kézilabda szakosztály, 2008-2009-ben önvédelmi szakosztály, régebben röplabda és atlétika is. 2010-re ebből megmaradt a fiú labdarúgás és a lány kézilabda. Ami a kézilabda 2010-es tevékenységét illeti, 2010-ben a lány kézilabda csapat több irányban is mozgott. Az évet a diák olimpiával kezdték, ahol a 3-as korcsoportban a lányok első helyen jutottak be a körzeti döntőbe. A következő állomás a kistérségi torna volt. Ebből az Acsán megrendezett 3-as korcsoportban első helyet szereztek a lányok, a négyes korcsoportban a harmadik helyet szerezték meg. A 2. fordulóban Pencen a kisebbek másodikak, a nagyobbak negyedik helyezést értek el. A nyári szünet végig munkával telt, mert a csapat benevezett a Százhalombattai rendezésű Batta kupára. Ez többfordulós bajnokság volt, a mezőny nagyon erős, így főként tanulási szándékkal indultak a lányok. Október végén a Németh András által szervezett tehetségkutató tornán vettünk részt, ahol a 9798-ban született lányok csak rosszabb gólkülönbséggel szorultak le a dobogó legfelső fokáról, a 95-96-os lányok a Váci Földvári iskolát verték meg, viszont a Nagyoroszi csapattól vereséget 4

szenvedett, így összesítve az ötödik helyet szerezték meg a kilenccsapatos mezőnyből. Ezen a tornán több játékosunkra is felfigyeltek és van olyan, aki kipróbálta a Váci edzéseket is. Barátságos mérkőzésen fogadtuk Sződ csapatát, akit mindkét alkalommal legyőztünk. Az iskolás fiúk 2. és 4. korcsoportban diákolimpia, ez továbbra is kézilabda, vettek részt Aszódon. A kézilabda ilyen szintű működése nagyrészt Berényi Zoltán tanár úr állhatatos munkájának köszönhető. A foci csapat életében nagy változást hozott a 2010-es év. Kistérségi tornákon vettünk részt ez volt a fő irányvonal, Nagymaros, Csővár, Vácott az Adventi tornán, illetve a saját rendezésű szeptemberi sportnapon, ahol mintegy 180 gyermek mérhette itt össze a tudását. A tornát a korán, tragikusan elhunyt Krajcsovics Zsuzsi emlékére ajánlottuk, akitől az egyesületünk nagyon sok támogatást kapott. Az igazi nagy változás az U13-as csapatunk megalakulása volt. Ez a csapat kicsit kalandos körülmények közt ugyan, de a bajnokság indulásáig éppen összeállt. Különlegessége, hogy felerészben Acsai felerészben Galgagyörki fiatalokból áll. Az edzés terv összeállításában külön köszönettel tartozom Krajcsovics Gergőnek, aki remek atléta révén segítette a csapat felkészülését. Ez a kis csapat a szezon felénél vezette a Gödöllői körzeti bajnokságot, olyan nagy városok előtt mind Pécel, Mogyoród, Gödöllő. Fót, Veresegyháza. Játékuk nemcsak eredményes, de helyenként igen látványos is volt. Ez a csapat, ill. a kézilabdás lányok remek példa arra,, hogy a közösség összefogása mire lehet képes. Mindezt önerőből a szülők, a gyerekek és az Egyesületi tagok önzetlen munkájának köszönhetően érhettük el. Pénzügyi adatok nagy vonalakban: bevételi oldalon pályázati pénzből 350.000 forintot szedtünk össze. Az adók 1 %-ából 230.000 forintot kaptunk, a tagdíj 65.000 forint, a pártoló tagoktól 150.000 forintot kaptunk. Kiadási oldalon az U13-as csapat közvetlen költségei nevezés, utazás, felszerelés, mintegy 340.000 forint. A szülőknek köszönettel tartozunk, mert nagyon sokszor ők fuvarozták a gyermekeket. A kézilabda csapatok közvetlen költségei 175.000 forintot tettek ki. Támogattuk a tömegsportot 60.000 forinttal. A működési költségek, épület felújítás, egyebek 85.000 forintot tettek ki és 130.000 forintot félretettünk a 2011-es évre. Kérem a Képviselő-testületet, hogy a beszámolómat legyenek szívesek elfogadni.


Kérdezem, hogy a testület részéről kérdés, hozzáfűzni való van-e? Akkor, aki az egyesületek, beszámolóját elfogadhatónak tartja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Galgagyörk község Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2011. (IV. 08.) Kt. számú határozata Galgagyörk község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Civil szervezetek (Galgagyörki Sportegyesület; Hagyományőrző Népdalkör Egyesület; Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület) beszámolóit. Szavazati arány: egyhangú 6 igen (0 tartózkodás; 0 nem) Felelős: Képviselő-testület Határidő: azonnal


A következő napirendi pont előtt csatlakoznék Plesz György beszámolójához annyiban, hogy végre nagy plénum előtt, mint polgármester megköszönhetem Blaskó Mari néninek azt hogy,

5

nagyon sokat segített abban a 230.000 forintban, ami összegyűlt tavaly az 1 %-ból, anélkül, hogy bármi oka lett volna időt és energiát szánt arra, hogy pénzt gyűjtsön össze.

3.) Napirendi pont: Önkormányzat anyagi helyzetének ismertetése


Önök tudják én a számok embere vagyok, de nem fogok tételesen költségvetést ismertetni. Annak idején amikor a testület megalakult elmondtam, hogy kb. milyen módon és milyen pénzeszközökkel vettük át ezt az önkormányzatot. Most annyit szeretnék ismertetni nagy vonalakban, természetesen, ha kérdés lesz, válaszolok rá a későbbiekben, hogy a 2011. évi költségvetést, ilyen sarokszámokkal fogadta el a képviselő-testület. Galgagyörki önkormányzat 2011. évi költségvetése 140.960.000 Ft főösszeggel lett elfogadva. Ebből bevételi oldalon, amit az államtól támogatásként kap az önkormányzat, a személyi jövedelemadóból, ill. működési támogatásokból 85.000.000 Ft. E mellé helyi adóbevételek jönnek, ill. különböző bírságokból reményeink szerint 14.000.000 Ft. Működési bevételek, ezek nagyrészt a működő intézményeinknek, tehát a konyha, napközinek a bevételei, ill. a művelődési házé kb. 4.400.000 Ft. Nagyrészt reális költségvetést raktunk össze, a valósághoz igyekeztünk alkalmazkodni, ami elég szomorú. Ezzel szemben a kiadási oldalon csak a személyi juttatásokra az önkormányzat kifizet majdnem 78.000.000 forintot. Tudja mindenki ebben nincs benne a polgármesteré. mert én hobbiból csinálom ezt. E mellett dologi és egyéb kiadásokra megy el még 47.000.000 Ft, ez nagyrészt a villanyszámlák, a közüzemi díjak, a közvilágítás költsége. Szociális juttatásokra 1.500.000 Ft-ot szán a testület. Működési célú pénzeszköz átadásra 3.800.000 Ft. Ez különböző társulásokba való részvételünkre kell. Ha valaki gyorsan össze tudta adni a számokat, akkor látja, hogy a bevételi és kiadási oldal jelentősen eltér egymástól. Ezért működési célú hitelre a testület, hogy nullás legyen a költségvetés 34.000.000 forintot volt kénytelen betervezni. Természetesen azóta is már mindent megtettünk, hogy ez a rés csökkenjen, ill. minden eszközt meg is fogunk ragadni a jövőben is, hogy a lehetséges működési célú pályázatokon – ÖNHIKI- ezeket az összegeket ki bírjuk pótolni. Ha valaki a részletekre kíváncsi, annyi látszik, hogy nem költjük „csilli-villi” dolgokra az önkormányzat pénzét. Gyakorlatilag az intézményeink és a falu kommunális dolgainak a működésére költjük. 2.000.000 Ft körül terveztünk be, de az csak akkor fog megtörténni, ha lesz pénz, útfelújítást. Reméljük, tudunk úgy takarékoskodni, hogy évente egy utcánál ezt meg is fogjuk tudni oldani. Fölösleges kiadásokra az önkormányzat nem fog költeni, de ha bárki olyanról tud, vagy hallott róla, akkor a polgármester ajtaja bármikor nyitva áll. A jelenlegi pénzügyi helyzetről azt kell tudni, hogy egy 8.500.000 forintos folyószámla-hitelt örököltünk meg az előző testülettől, sajnos ezt egyelőre nem sikerült lejjebb faragni. Ez a folyószámla-hitel a mai bankszámlakivonat alapján mínusz 6.300.000 forinton áll. Arra büszke lehet a testület, hogy kis beszállítónak már nem tartozik az önkormányzat. Októberben 4 millió forintnyi szállítói tartozása volt az önkormányzatnak, a kis beszállítókat kifizettük, ezt a 4 millió forintot ledolgoztuk az óta. A nagy beszállítókat meghagytuk. A nagy beszállító próbál megegyezésre törekedni. A nagy beszállító az AVE a hulladékszállító cég, mindenki ismeri az újságból a történetet, nekik még tartozunk tavalyról két számlával, októberig kifizettük már a tavalyi teljes évi tartozást és tartozunk természetesen az idei szállításokkal, ez 2.200.000 Ft. A TIGÁZ-nak tartozunk a tavalyi gázszámlákból még 1.000.000 Ft-tal. A Magyar Államkincstár hitelezett meg nekünk 2008-2009-ben pénzt, túligényelte az önkormányzat a normatívát, ez 1.100.000 forintos visszafizetési kötelezettség plusz a kamatok. A lakosság megnyugtatására közlöm, hogy külső vizsgálatot kértünk arra, hogy megállapítsuk ki volt akkor ezért felelős. Az ELMÜ tartozást sikerült hosszas tárgyalás után köszönet Jankovich úrnak, aki az ELMÜ legfelsőbb szintjét mozgatta meg, hogy Galgagyörkkel foglalkozzanak. Az ELMÜ-nek a 2008-2009-es közvilágításért már nem tartozik az önkormányzat. 2.800.000 Ft volt az ELMÜ követelés, a tárgyalásoknak köszönhetően 700.000 forintban kiegyeztünk. Nagyon sokkal 6

tartozunk a Zöld Híd Kft-nek, és a Zöld Híd Társulásnak, 2.100.000 forinttal. Ez 2010. évi büntetés, mert nem oda szállította 2010. évben az önkormányzat a szemetet, ez a Kerepesi Hulladéklerakó, ill. a 2009-2010. évi be nem fizetett önrész a Társulásnak. Ha valaki ezt gyorsan összeadta, akkor 6-6,5 millió forintnyi tartozásról van szó. Ennyit szerettem volna az önkormányzat anyagi helyzetéről jelen pillanatban. Reméljük, hogy egyszer elérjük azt, hogy kicsit nyugodtabban dőlhet hátra az önkormányzat pénzügye is, ill. én is, hogy ki tudunk fizetni számlákat.

4.) Napirendi pont: Közmunkával, közfoglalkoztatással kapcsolatos változások ismertetése


Azért szerettem volna beszélni róla, mert a közmunka kapcsán egyrészt történtek változások, másrészt kicsi falu vagyunk, úgy hogy visszajut nagyon hamar minden információ. Annyit kaptam vissza, hogy az önkormányzat miért nem dolgoztat több közmunkást? Aki látta a 2010. év végét, az tapasztalhatta, hogy akit lehetett, azt a „polgármester kizavart” dolgozni, akkor elég sok közmunkás mozgott is a faluban, ezzel csökkentve Galgagyörk munkanélküliségét. 2011. évi munkaügyi adat szerint Pest megyének az átlagos munkanélkülisége 5,6 %, Galgagyörknek pedig 7,8 %. 53 regisztrált munkanélküli van a munkaügyi központ szerint Galgagyörkön. Ez a szám csaló, mi is tudunk többeket, akik nem jelentkeznek be a munkaügyi központba, utána pedig szívesen vállalnának munkát az önkormányzatnál, de mivel nem teszi meg a bejelentkezést nem is tudunk adni. Sajnos a közfoglalkoztatás a 2010. évhez képest nem mondanám önkormányzati szemmel, hogy az előnyére változott. Kevesebb pénzt kap az önkormányzat a közfoglalkoztatásra, pályázati rendszerben kellett megpályázni, erre nyertünk is 1,5 millió forintot, ebből a pénzből viszont nem tudunk annyi közcélút foglalkoztatni, mint amennyit foglalkoztattunk tavaly. Ebből a pénzből, amit megpályáztunk egy embert tudtunk felvenni 8 órában, de őt is csak augusztusig. 11 embert tudunk 3-3 hónapra felvenni 4 órás munkavégzésre. Ehhez a pénzhez az önkormányzat is hozzá rakja a maga önrészét. Nagyon remélem, hogy változni fog valamennyire a rendszer, mert augusztus után közmunkást nem tud finanszírozni az önkormányzat. Nem azért van kinn kevesebb ember, mert nem lenne jelentkező, van jelentkező, lett volna jelentkező, hanem azért mert az anyagi keretek ennyit engednek meg. Viszont a DMRV-nél is el tudtunk helyezni 9 embert, akiből ma egy fölmondott, ők a Galga pataknak a takarítását végzik Legéndi úr felügyelete alatt. A testületnek is mondtam már többször, most az utcabizalmiknak is mondom, ill. Önöknek is, hogy bárkinek ötlete van arra, hogy ezeket az embereket hol és hogyan lehet foglalkoztatni, ha vannak olyan problémák, amit meg lehet velük oldatni, akkor várom az ötleteket. Azt is elmondanám, erre tegnap volt precedens, hogy éltem azzal a jogommal, hogy a nem megfelelő hozzáállás miatt, tegnap elbocsátottam embert. Ez a közmunkásoknál azt jelenti, hogy innentől kezdve kiesik az állami támogatási körből is, tehát segélyt sem fog kapni. A közmunka kapcsán szeretnék kiemelni egy embert, aki példát mutatott arra, hogy kevés pénzért is lehet szakmai munkát végezni, ez pedig a Barta Pali, akinek köszönhetően itt most olyan jó kis festékillat lengedezik. Ezt a termet ő és a Hotváth Zoli festette ki. ill. az óvodában, az iskolában és a szolgálati lakásban végzett el szakmunkát 28.500 Ft nettóért és nagyon pozitívan állt hozzá, külön dicséret illeti, példamutató volt, amit ő az önkormányzatért és a faluért lerakott. A közmunkával és közfoglalkoztatással kapcsolatban, ha lesz kérdés, természetesen válaszolok rá.

5.) Napirendi pont: Kommunális hulladékszállítással kapcsolatos helyzet 7


Komoly és nehéz probléma körről van szó. Nem véletlenül hívtam meg Harrach urat, mert gyakorlatilag jogszabályi problémák kusza vonalán keresztül jutottunk el oda, hogy kiszolgáltatott helyzetbe került az önkormányzat, sajnos minden önkormányzat a hulladék szállítás kapcsán. A helyi újságban hosszan ecseteltük, hogy miért lett olyan húsbavágó idén a szemét szállítási díj. A testület a kommunális adót lecsökkentette 8 ezer forintra, kivette belőle a szemétdíjat, ugyanis a kommunális adót nem lehet törvény szerint szemétszállításra kifizetni, mert egyéni szolgáltatás a szemét szállítás, a kommunális adó pedig a közszolgáltatásokra szedhető be. Kénytelenek voltunk sajnos bevezetni a szemétdíjat, amit most már minden ingatlan tulajdonosnak kell megfizetni. 24 ezer forintban szabta meg a közszolgáltató az AVE Heves Kft ennek a díjnak a mértékét. A problémát az okozza, hogy a hulladékgazdálkodási törvény szerint a hulladékszállítás kötelezően igénybeveendő közszolgáltatás. Ha üres a kuka, ha ki van rakva, ha nem, ezt mindenkinek fizetni kell törvény szerint. A jogi szabályozások miatt a közszolgáltató által megadott árat az önkormányzatnak el kell fogadni. Az Önök által 2010-ben befizetett kommunális adó, ami köztudottan nem ment a szemétszállításra, már akkor sem volt elegendő a szemétszállítási díjnak a kifizetésére. Úgy döntöttem felmondjuk a szerződést, a szerződés egyik hivatkozott pontja szerint, ami a Zöld Híd Kft-hez kapcsolódott, 6 hónapos felmondási idővel. Az AVE most már jogi útra terelte a kérdést, azt mondta, hogy ezt a szerződés felmondást semmisnek tekinti, mert a hulladékgazdálkodási törvény ilyen felmondási okot nem ismer el. Ügyvédet bíztam meg, aki képviselni fogja az érdekinket. Dávid és Góliát harca lesz. Egy beszállító az AVE szállítási ajánlatának kb. a feléért adott ajánlatot. Őt most próbálják megfojtani, egy kis magyar vállalkozásról van szó, mi ígértet tettünk neki arra, hogy júliustól vele szállítatjuk a hulladékot, ha addig még élni fog az illető. A másik meg, hogy sajnos a Zöld Híd társulási projecthez kapcsolódik, ami megint egy komoly és nehéz harc lesz. A történet 20012002-ben kezdődött, akkor néhány település összeállt, hogy a hulladékgazdálkodási problémát megoldja. 2006-ban Gödöllő polgármester fölkarolta és EU-s támogatással 7 milliárd forintért Gödöllő mellett építettek egy hulladék feldolgozót és lerakót, ill. Nógrádmarcaliban a párját. Ebben a projektben benne volt Galgagyörk is, 106 más településsel együtt. Ez a projekt szemét feldolgozási szinten a tavalyi évben indult el. Akkor az önkormányzat nem oda szállította a szemetet, ezért idén be kellene fizetni majdnem 1 millió forintnyi büntetést. Idén már oda szállítjuk a szemetet, viszont az ottani hulladéklerakásnak a díja a tavalyi évhez képest, amikor kb. 6.000 Ft körül mozgott 1 tonna hulladéknak a lerakása, Gödöllőn most jelenleg 18.000 Ft a lerakási költség. Néhány önkormányzat összefogott, nem ismerte ezt el, az ok az volt, hogy Hejőpapin építettek egy hasonló hulladéklerakót, ugyanilyen EU-s pályázatból, ennek a lerakónak a bruttó tonnánkénti lerakási költsége 10.000 Ft körül van, tehát jóval alatta van. Ha ott meg tudják csinálni ennyiért, akkor mi azt próbáltuk mondani, hogy ki a probléma akkor Gödöllővel, hogy ott miért 18.000 Ft a lerakási költség. Egyelőre komoly és nehéz harc bontakozott ki, de hát kicsik vagyunk. Sajnos én azt érzem, hogy a kisteleülések lakói fizetik meg azt a hulladékmennyiségnek a lerakását, amit a városi polgár rak le. Gyakorlatilag a Zöld Híd elvárja tőlünk, Önöktől, hogy mindenki, minden ingatlanról 1 tonna hulladékot szállítson be évente. Vettem magamnak a fáradságot és több polgármester kolléga is a saját falujában, lemértük, hogy mennyi a beszállított hulladék. Kb. 500-600 kg a maximum, amit a faluból beszállít, a természet közelibb életmódnak köszönhetően kevesebb hulladékot termelünk. Mivel a Zöld Híd elnökségében több városi polgármester van egyértelmű, hogy a saját érdekeiket képviselik. Harcba szálltunk itt is nem tudom, hogy lesz-e eredménye. Az itteni szemétszállítással kapcsolatban azt tudom megígérni, hogy júliusig, ill. júliustól mindent meg fogok tenni, hogy ne az AVE szállítsa innen a hulladékot, hanem egy más szolgáltató, aki olcsóbban szállít és mért mennyiség alapján viszi el. Most az AVE átlag alapján viszi el Ez reményeim szerint 3/5-ére le fogja csökkenteni a hulladékszállítási költségeket. E mellett 8

megkértem a testületet és most megkérem az utcabizalmikat is, hogy „szondázzuk meg” a lakosságot, kinek milyen ötlete van a hulladékszállítási díj személyre szabottabb kiszabására. Azt sajnos el kell felejteni, hogy nulla, de azt én is elismerem, hogy az egyedül élő nyugdíjas nem fog annyi hulladékot termelni, mit egy 7 fős család. Most annyit tudtunk megtenni, hogy aki 60 literes kukát bevállalta, annak lecsökkentettük a lerakási költséget, mert a szállító cég azt mondta, hogy neki mindegy, hogy 10 literes a kuka vagy 240 literes, neki ugyanannyi szállítási költséget fizessünk ki, mert az autójának ugyanúgy ide kell jönni és az embereinek ugyanúgy fel kell rakni ezt a kukát. Várom a testülettől is a javaslatokat, hogy tudjuk ezt jobban és személyre szabottabban megoldani. Tudom, hogy fáj mindenkinek, hogy ezt ki kell fizetni, sajnos a szolgáltatást igénybe kell vennünk és igénybe is vesszük, mert nem akarjuk azt, hogy a falu környéke szeméttelep legyen, sajnos a hulladékot mi termeljük meg, ezért fizetni kell, ez ingyen nem fog menni. Ennyit a hulladékkérdésről hosszasan, ha lesz kérdés azt természetesen megválaszolom.

6.) Napirendi pont: Az evangélikus templom LEADER támogatásból megvalósuló felújításával kapcsolatos önkormányzati álláspont ismertetése


Azért gondoltam, hogy szólnom kell róla, mert a Galgagyörki Evangélikus Egyházközösség nem különálló része Galgagyörknek, hanem szerves tartozéka. Ami ott történik az tekinthető bizonyos szempontból belső ügynek is, de úgy gondolom, hogy tartozik mindannyiinkra is, hisz a dombtetőn álló templom azt hiszem a falué is. Sajnálom, hogy annak ellenére, hogy mindenki meghívót kapott a faluban erre az eseményre, hiszen a kiküldött Galgagyörki Napló első oldala arról szólt, hogy szeretettel várunk mindenkit, hogy az érdekelt felek azért nem nagyon képviseltették magukat. A templom felújításról, tényekről szeretnék beszélni, aki ismerte az előző négyéves tevékenységemnek azt a részét, ami értelmes dolgokról szólt, az tudja, hogy én a tényekhez ragaszkodom. Tényekről fogok beszélni. bármilyen tény amit elmondok, megkérdezhető, utánanézhető. A sarokkövek ebben a templom felújítási pályázatban a következők voltak: a pályázatot az egyházközösség nyújtotta be, az akkori polgármesteri hivatal tevékeny támogatásával. Az önkormányzatnak is hozzá kellet járulnia ahhoz, hogy ez a pályázat benyújtásra kerüljön. A pályázat elkészítésében részt vett az a cég, amelyik annak idején a ravatalozót csinálta Galgagyörkön. Azt a ravatalozót, ami megint tényszerű adat, egy 9 milliós beruházásból a végén lett 12-14 millió forintos végszámla. Ennek a hitelét kell most a jelenlegi önkormányzatnak törleszteni. A pályázathoz hozzájárult tehát az önkormányzat, szépüljön meg a templom. 46 milliós pályázatot adott be akkor az egyházközösség, ez már akkor is kicsit problémát és feszültséget okozott a LEADER csoportban, mert túlzott volt az igény a többi telepökéshez képest. Ennek ellenére, hogy ezt jelezték a pályázat 46 millióval beadásra került. A pályázat részben nyertes lett, a nem szakszerű költségvetés miatt a pályázat egyes részeit nem fogadták el, a döntést ismertető határozat, amely megtekinthető arról szólt, hogy a pályázat bizonyos részeire 28.786.281 forintot ítélt meg a Vidékfejlesztési Hivatal. 2010-ben hasonló konstrukciójú pályázatban a Csővári templom felújítására is kapott pénzt a Csővári Egyházközösség, ez a felújítás el is készült, 2010-ben volt az átadás. A Galgagyörki projekt viszont megfeneklett. Friss polgármesterként úgy gondoltam, hogy az egyház azért nem kell, hogy összefonódjon az állammal, de akkor is nem külön álló része az egyházközösség Galgagyörknek, ezért én küldtem egy meghívást egyeztetésre a presbitereknek, ill. a pályázatot ismerő Nagy Kasza Ágnesnek, hogy legyenek kedvesek, ha tudunk, akkor üljünk le beszélgetni erről a pályázatról, miért akadt el, mi történik. Nagy Kasza Ágnes elfogadta a meghívást, a tisztelendő úrtól viszont egy rövid E-mailben azt a választ kaptam, hogy nem kívánják az önkormányzat segítségét igénybe venni és a pályázattal kapcsolatos gondokat a maguk erejéből, tehát a Presbitérium meg fogja 9

oldani. Ezt én tudomásul vettem. Egy levélben jeleztem az egyházkerület vezetőinek, hogy az önkormányzat továbbra is kész bármikor segítőkezet nyújtani, ha változik a Presbitérium véleménye, hajlandóak segítséget nyújtani a pályázat sikeres lebonyolításához. Közben terjengtek fél információk, hogy a Presbitérium 10 millió forintos támogatásért lobbizik az egyházközösségnél, hogy ezzel a pénzzel kiegészítve már véghez lehessen vinni a pályázatot. Nem foglalkoztam vele, az ő problémájuk, ők így döntöttek, felnőtt emberek, természetesen meglehet oldani mindent így is. 2011 márciusában az előbb említett hulladék ügyek kapcsán volt egy megbeszélés Bagon, ott Edelman György, Kisnémedi polgármester, aki a helyi LEADER csoportnak az elnöke, lekapott a 20 körmömről, hogy mit képzelek én, Galgagyörk miatt az egész LEADER pályázati rendszer ebben a térségben kezd veszélybe kerülni. mert a Galgagyörki templom pályázat holdponton van. Ő mondta azt, hogy mozgassak meg minden követ, mint polgármester, hogy ez a pályázat elinduljon. Ha nem kezdődik el az érdemi munka ebben az évben és nem történik legalább 50 %-os teljesítés, ami ebben az évben elvárható a pályázat kiírója szerint, akkor a pályázati összeget el fogják venni, eddig még azt mondtam, hogy ez még mindig nem az én problémám, felnőtt emberek, ők így döntöttek. A probléma onnantól kezdődött a következő mondattal, sőt a következő 5 évben előfordulhat, hogy Galgagyörk civil szerveződései LEADER pályázatot, pénzt ezért nem fognak kapni, mivel ez a pályázat bebukik. Tudtam beszélni két presbiterrel, akiket véleményformálónak tartottam, hogy mi probléma a pályázattal, és hogy tudunk egymáson segíteni. Ők azt mondták, hogy egy szűk csoport foglalkozik az egész pályázattal, ők se látnak rá igazából. Én akkor közöltem velük, hogy mivel 5 évről van itt szó amiben Galgagyörk esetleg nem fog LEADER pályázati pénz kapni, ezért én személy szerint a Presbitériumot felelősnek tartom azért, hogy ezt a pályázatot elindítsa a falu érdekében. Templom érdekében az az ő problémájuk, én azt gondolom, hogy az enyém is, de ők azt mondták, hogy én ne foglalkozzam vele. A falu érdekében viszont fontosnak tartom. Mivel ők közölték, hogy nekik rálátásuk nagyon nincs erre a belső team-re, ezért felhatalmaztam a jegyzőt, Szabados Adriennt és felhatalmaztam Matejcsok Jánost, aki a LEADER programba nagyon sokat benn volt, és ismeri az ottani viszonyokat, hogy ebben az ügyben kezdje el képviselni az önkormányzatot. Próbáljanak információkat beszerezni a pályázatról, hogy milyen megoldási módja van, hogy ez a pénz ne vesszen el az egyházközösség számára, a templom felújítás pedig elkészüljön. Matejcsok János felkereste Harrach Péter képviselő urat, aki minden követ megmozgatott azért és ezt külön köszönöm, hogy megnyíljanak azok az ajtók, amik mögött ott volt az információ, hogy ezt a pályázatot, hogy lehet megoldani mégis. Közben jártak a Vidékfejlesztési Hivatalnál, ill. az evangélikus egyház illetékeseivel is tárgyalóasztalhoz ültek. A helyi problémák fölött és az esetleg mások által kétoldalinak gondolt Galgagyörki problémák fölött álló szakemberek megfogalmazták a véleményüket és elküldték a hivatalos állásfoglalásukat. Matejcsok Zsolt polgármester ismerteti a két állásfoglalást a megjelentekkel. (Papp Róbert MVH levél és Kocsis István Magyar Evangélikus Egyház Országos Iroda állásfoglalása a jegyzőkönyv mellékletei.)


Gyakorlatilag a Galgagyörkön kívüli szereplők megegyeznek abban, hogy a pályázat megoldható. A megoldásra én csak egyet tudok mondani, felnőtt emberekről van szó a Presbitériumban is, én polgármesterként azt gondolom, hogy kezet nyújtottam nagyon sokfelé, kezet nyújtok ismét mint polgármester és mint az önkormányzat vezetője a testület és úgy gondolom a falu nevében, mert ez közös érdekünk, hogy ez a beruházás elkészüljön. Annyit akarok, hogy azok az ajtók, amelyeket az önkormányzat megnyitott a saját munkájának köszönhetően, azok azért nyíltak meg, mert munkát szánt bele az önkormányzat, ezeken az ajtókon együtt, összefogva a Presbitériummal be lehet menni. Úgy tudom, hogy jövő héten dönteni fog a Presbitérium, ha ők hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a pályázat úgy folytatódjon tovább, hogy az itt vázolt lehetőségek alapján átdolgozásra kerüljön. Nagy Kasza Ágnes hajlandó átdolgozni ezt a pályázatot, ha az 10

önkormányzat is benne van az egészben, és ha az önkormányzat által delegált személy részt vesz a döntések kidolgozásában, nem a döntésben, mert a döntés joga a Presbitériumé, akkor az önkormányzat az itt felvázolt segítséget meg fogja adni ehhez a pályázathoz. Az ügy azért sürgős, mert idén 50 %-os teljesítést kell elérni, ha ez nem történik meg, akkor bukott az egész. Kicsi falu vagyunk az információ feltételezhetően el fog jutni a megfelelő helyekre, egy nem feltétel van, tehát azt a munkát amit mi beleraktunk, ill. a jegyző és a volt polgármester belerakott ebbe, azt csak úgy tudjuk továbbfolytatni, ha a továbbiakban is rálátunk arra, hogy mi történik. Nem szeretném azt, hogy ebből a pályázatból, hogy mi megteremtettük a lehetőséget, hogy újra elinduljon az egész, valaki más, vagy mások esetleg jól járnának és nem a falu járna jól. Ennyit szerettem volna ehhez a témához hozzáfűzni. A levelek bárki számára megtekinthetőek és az általam elmondott tények bárki számára megnézhetőek az önkormányzatnál, betekintési joga van minden polgárnak. Ha kérdés lesz majd válaszolok erre is természetesen. ill. megpróbálunk válaszolni.

7.) Napirendi pont: Egyebek


Az iskola magas gázszámlái miatt fakitermelést kezdeményeztünk az önkormányzati erdőkből Nyemecz Péter képviselő úr volt a főszervező. A résztvevő 25-30 ember nevét az újságban Önök is elolvashatták. Reméljük, hogy legközelebb majd megint 25-30 más személy fog megjelenni fakitermelésre. A kitermelt fa értéke kb. 500-600.000 Ft, Holányi úr véleménye szerint kb. két hónapra ezzel a fűtésre rá tudunk jelentősen segíteni. E mellett az iskola fűtését korszerűsítettük három teremben, kifestettünk termeket. A korszerűsítés lezárásáért külön köszönet illeti Veres Miklóst, aki a legtöbbet adta hozzá, illetve még mellette volt a Bátyi Józsi, Skuczi Lajos és a Molnár Balázs, két napon keresztül társadalmi munkában dolgoztak a fűtésszerelésen. Folyik az iskolai térkő-projekt, ill. az óvodai teraszburkolás projektje. Ez is jó példa arra, ha a kisfalu összefog, akkor elég nagy dolgokat meg fog tudni csinálni. A két beruházás értéke, ha ezt meg kellene csinálnia az önkormányzatnak durván 1,5 millió forint. Ezt most összeadott pénzekből, összeadott munkával meg fogjuk oldani. Az iskolánál már megvan a felelős műszaki vezető Hídvégi Mihályt jelöltem ki, hogy foglalkozzon a kérdéssel, az óvodánál az óvó néni ígért nekem egy nevet.

Sóti Mihályné óvodavezető: Meg van, Turnai Csaba.


Az iskolához tartozik még, hogy két versenyt szervezett az iskola, az egyiket a Boronkay-val közösen egy matematika versenyt, ill. a Szlovák Önkormányzat segítségével az Országos Szlovák Önkormányzat részvételével szlovák versenyt a környékbeli településeknek. A testület alapított egy „jótanuló-jósportoló” díjat az iskolában, a javaslatokat majd várjuk. Az óvodában is történtek felújítások, ablakcsere volt, öltözők voltak festve, ill. a nyáron elkezdjük a bölcsőde kialakítását. Az Ifjúsági Klubra annyi tartozik, hogy ők, lehet látni most már itt a Művelődési Ház egyik lerobbant helységét újítják föl önkéntes munkával és én átváltoztattam a szerződésüket is, eddig sem fizettek pénzt a bérletér, kellett volna néhány ezer forint villanyszámlát fizetni. Ezzel szemben most az Ifjúsági Klub havi 2 nap önkéntes munkát vállalt be a falu érdekében, amit ki is hajtok belőlük. A napközihez tartozik az, hogy a napközit fel fogjuk költöztetni innen, az ÁNTSZ-nek is voltak kérései, hogy ne itt legyen az étkeztetés, a szállítás is megoldatlan, ill. takarékossági szempontok miatt a régi helyére fölköltöztetjük. Ott megszüntetjük a szolgálati lakást. Egészségügy, ami sokakat érint, én a Juhász doktor úrral leültem egyszer, ugye mindenki tudja a problémákat, sorszám. Leültem a doktor úrral, ő azt mondta, hogy ő sajnos ezzel a 11

problémával már nem tud foglalkozni, ez már túlnőtt rajta és máskülönben is idézem „ennek az országnak úgyis vége lesz néhány éven belül”, gyakorlatilag fogadjuk el a helyzetet úgy, ahogy van. Megkérdeztem Püspökhatvanban miért más a helyzet, azt mondta, ott jobban neveltek az emberek, ott azért nem kell sorszámot osztani. Azt mondta, ha mi tudunk javaslatot tenni, hogy ő hogyan oldja meg ezt a helyzetet, ő hajlandó ezt megoldani. Ami viszont pozitívum, az azóta már leköszönt Marika munkájának köszönhető, hogy az Aszódi SZTK a Galgagyörki betegeket is ingyen fogadja már. Ehhez a Marika sokat rakott hozzá, az önkormányzat meg hozzá rakott egy kevés pénzt. Ebben a rövid időben beadtunk jelentős mennyiségű pályázatot. A jelentősebbek közül csak egyet említenék ez pedig egy infrastruktúrafejlesztési pályázat az oskolai sportra. Azt mindenki tudja, hogy minden környező településnek van mát tornaterme, Galgagyörknek nincs. Ebből sem lesz az, mást szeretnénk, egy korszerű sport központot szeretnénk, ez 25 millió Ft, ill. van egy 30 milliós pályázatunk, ami a gyermekek és fiatalom tartalmas szabadidő eltöltésére van beadva, de emellett még beadtunk 5-6 pályázatot. A rendeletalkotásról annyit, ami érinti a lakosságot, hogy a helyi szociális rendeletet átfazoníroztuk köszönhetően az Országgyűlés által hozott törvényi változtatásoknak. A lényegi változások, hogy az önkormányzat is berakta a helyi rendeletébe azt, hogy segély csak úgy jár, hogy ha az ingatlan rendbe van tartva, kutya nem szökök ki stb. Ha valaki segélyt akar igényelni a közösből, akkor a közösért tegyen is le valamit. Köszönet érte az Országgyűlésnek, hogy ezt meg merte lépni és megtette. Adósságkezelési eljárást vezettünk be, ez segítség a helyi nehéz fizetési helyzetben levő, adóssággal rendelkező lakosoknak. Az államnak, az önkormányzatnak és az illetőnek kell hozzárakni pénzt és így a közműtartozásokat le lehet dolgozni. Gyermekvédelmi rendeletet hoztunk újat, igyekeztünk ott is lekorlátozni, hogy a gyermek ne bevételi forrás legyen, hanem igazából önálló emberként próbálják kezelni a szülők is. Sportrendelet. Ennyi, amit én hosszasan el akartam mondani. Önöké a lehetőség, hogy hozzáfűzzenek, javaslatot tegyenek, kérdezzenek. Hogy ne menjünk, parttalan vitába én beszélhetek sokat, ezért ha lehet, mindenki próbáljon 2-3 perces időtartamokba elmondani a véleményét, elmondani a kérdését, és ha kérdést intézünk valakihez, akkor mondjuk meg, hogy kihez.

Szlifka József Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke:

Engedjék meg, hogy a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat nevében nagy tisztelettel köszöntsem a megjelent Harrach Péter urat, országgyűlési képviselőnket. Tudomásom szerint, ha meg van hívva, mindig tiszteletét tette 13 éven keresztül. Kezembe emeltem csütörtöki nap alkalmából ezt a Galgagyörki Naplót, becsületesen át is olvastam. Sok mindent megjegyeztem magamnak, megjegyeztem benne. A választó állampolgároknak és a Galgagyörki lakosoknak is ajánljuk és ajánlani kellene, hogy olvassák végig a polgármesternek ezt az oldalát, amibe megírta, azt a bizonyos hulladékszállítással kapcsolatos dolgokat. Egyszerűen, érthetően, pontosan meg van fogalmazva. Régen is paripám volt, hogy az 1000 vagy 2000 fő alatti lakosra ne egyenlő kvótát szabjunk ki, így az iskola vagy az óvoda vonatkozásában. Most ugyanezt mondhatnám a szemétszállításra. Mezőgazdaságban tevékenykedem, vadászom, a közigazgatási határon egy párszor megfordulok, sorolhatnám majdnem minden utca végét, Rákóczi utca, Galgamácsai közigazgatási határ, Galambos alatti mezsgye, Kállói utat, ami már nem út, csak szeméttelep, ugyanúgy Püspökhatvan Galgagyörk közigazgatási határmezsgye. Ezekkel a gondolatokkal indultunk kisebbségi önkormányzat vonatkozásában is, vagy álláspontra jutottunk, hogy elvállaltuk azt természetesen a másik két kisebbségi önkormányzattal együtt a holnapi napon szemétgyűjtés 9 órától. Gépek biztosítva vannak, zsákok biztosítva, kesztyűt reggel a kisebbségi önkormányzat megvásárolt. A kukákkal kapcsolatban azt jegyeztem meg magamnak ezzel kapcsolatban, hogy aki befizette, az biztos nem dobja ki a gépjárművéből a szemetet. De aki nem fizette be? Ez ellen nem tudunk tenni, csak esetleg azt, ami már előfordult, hogy ha megtalálunk vagy meglátunk valakit, valamilyen úton-módon rendszámot vagy nevet leadni a polgármesteri hivatalban. 12

Nyilas Mária Galgagyörk Mácsai u.:

Szemét ügyben szeretnék én is szólni. Nekem olyan gondom van, hogy most kaptak feladatul az utcabizalmik ha jól értettem, hogy keressék fel a lakosságot és kérjenek ötletet, hogy milyen igazságosabb díjfizetési módszer létezik. Mi 6 tagú család vagyunk 120 literes kukát kb. 3 hét alatt töltjük meg. Amikor elkezdtünk erről a szemét témáról beszélni, én is az óta mérem a szemetet. Hónapok óta megépültek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek három helyen Galgagyörkön, igénybe vehetjük a szolgáltatást, de azáltal, hogy kifizetem a 6.000 forintot a 120 literes kukára, amit nem töltök meg hetente, ez engem motivál arra, hogy szelektíven gyűjtsem és vigyem el a szelektívesbe. De lehet, hogy sokan azt mondják, hogy fütyülök rá, nem fogok szaladgálni a szelektívesbe, bedobálok akkor mindent. A Zöld Híd azt hirdeti magáról, hogy nagyon szépen, és szelektíven válogat egy csomó mindent. Akkor minek szaladgáljon az ember. Itt van, kéznél van, de az, amit most a díjjal nemhogy kompenzáljuk, hanem elveszi az ember kedvét ettől az egésztől, ezzel nem azt segítik elő, hogy a gyerekeket vagy mi magunkat is a környezettudatos életre terelgessük, nevelgessük, hanem pont az ellenkezőjét. Én nagyon szépen megköszönöm, ha kitalálnak erre valamilyen lehetőséget.

Matejcsok János Galgagyörk Mácsai u.:

Nem nagyon készültem, de a polgármester úr által elmondottak arra ösztönöznek, hogy részben egy kicsit kiegészítsem, mert ő nagyon szerény, másrészt pedig olyan információt is elmondjak, ami talán közérdek. A költségvetéssel kapcsolatban meglepő volt számomra, ahogy a bevétel és a kiadási oldal is, tehát a költségvetés 140 millió Ft-ban van meghatározva ebben az évben. Utána lehet nézni, de 10-15 évvel ezelőtt is kb. ezen a szinten álltunk. Ez katasztrófa. 15 évvel ezelőtt 1 liter benzin volt 60 Ft, most meg 400. Nem is tudom, hogy hogy tud egyáltalán ez a község létezni 140 millió forintból, ráadásul úgy, hogy 30 millió Ft hibádzik a bevételi oldalon. Csak ismételni tudom magamat, ez katasztrófa és minden tiszteletem a Képviselő-testületé, a hivatalvezetésé, akik ilyen körülmények között is megpróbálnak ebbe a községbe valami életet lehelni. Hozzátartozik, hogy 15 évvel ezelőtt is ugyanezek az intézmények voltak, igaz, hogy kisebb volt a gázszámla meg a vízszámla, de ez mégiscsak borzasztó. A LEADER pályázattal kapcsolatban többször elhangzott a polgármester úr részéről, hogy a volt polgármester, lehet, hogy ez sokakban kicsit kavart okoz, mert az előző négy évben is volt egy polgármester a Szabadi Mónika és én is voltam polgármester régebben. Amikor ő a régi polgármesterre utalt, akkor ő mindig énrám utalt én úgy gondolom. A LEADER-rel kapcsolatban még szükségesnek tartom azt elmondani, amit szintén nem mondott el a polgármester nyilván szerénységből, meg azért is mert ő ugye azt fogalmazta meg a múltkor, hogy ő a múlttal nem akar foglalkozni. Én meg azt gondolom, hogy kell a múlttal is foglalkozni, mert abból sokat lehet tanulni. Én emlékszem olyan közmeghallgatásokra és vannak itt egy páran közöttünk, többek között az országgyűlési képviselőnk is, amikor a teremben annyian voltunk, hogy nem lehetett ülőhelyet találni. Mi ennek az oka? Én azt gondolom, hogy az amit itt az elmúlt négy év alatt sikerült éket verni a település lakosai közé. Polgármester úr igyekszik, ahogy ő megfogalmazta baráti jobbot nyújtani és tessenek most körülnézni, én körülnéztem, és akiket ismerek és tudom, hogy benne vannak a Presbitériumban, nem tudom, hogy van-e itt egy is közülük.

Adámi János képviselő: Hárman

Matejcsok János Galgagyörk Mácsai u.:

Bocsánat tisztelet a kivételnek, akik itt vannak. Én azt gondolom, hogy a Presbitérium is nagyon alaposan félre van vezetve ebben az egész LEADER ügyben. Én megmerem fogalmazni, hogy ha a polgármester úr nem is merte megfogalmazni, hogy itt arra megy ki a játék, hogyha nem sikerül 13

a 28 millió forintot felturbózni 40 millió forintra, tehát ha nem tudják kisajtolni valahonnan, akkor az sem érdekel, vesszen a 28 millió forint. Nem tudunk mit lépni, én azt gondolom, hogy mindent meg tesz a polgármester úr is, a képviselő-testület. A Nagy Kasza Ágnesről sokan nem ismerik őt, de az elnök úr az Edelman úr a Vidékfejlesztési Hivatal a Kerületi Presbitérium, Kocsis István úr, aki írta ezt a levelet, amit felolvasott a polgármester úr zengedezett róla, hogy milyen projektet csinált és nekünk nem kell Galgagyörknek. Szeretném megkérdezni és sajnos nincsenek itt azokat a volt képviselőket, azokat a volt alpolgármestereket, akik az elmúlt négy évben oly lelkesen szavaztak arra, hogy a község oda jusson, hogy most 40 millió forint hiányunk van, azok vajon felemelt fejjel végig mernek-e menni a falun? Úgy látszik, hogy igen. És úgy látszik, hogy nekünk, akik tenni akarunk ezért a faluért, nekünk kell lehajtani a fejünket.

Jankovich Michael alpolgármester:

Ebben a LEADER programban van egy megoldás, próbáljunk ezen az úton menni, a többi dolgok csak hangulatok. Próbáljuk megoldani és azt hiszem a Presbitérium arra kész nagyon szívesen vállalom, hogy még egyszer leülünk beszélni, szerintem pozitív a jel és meg lehet oldani.


Még gondolkodás tárgya a dolog. Felmerült problémákhoz, Szlifka József úr említette a kinti régi szeméttelepet, ezzel kapcsolatban is annyiról azért informálnám a tisztelt megjelenteket, hogy ebben a „Zöldhidas” projektben volt egy rekultivációs pályázat is, ezt néhány település most is folytatja. Galgagyörk sajnos kimaradt belőle. Megtekinthetők megint csak az iratok, a fönti szeméttelepnek a rekultivációs projektje azért nem indulhatott el és azért nej került be Galgagyörk ebbe a pályázatba, mert voltak elvárások a pályázatba való belépéssel kapcsolatban. Ezekez az elvárásokat a volt önkormányzat nem tudta teljesíteni. Gémesi úr úgy tájékoztatott, hogy ők négyszer megkeresték a Galgagyörki önkormányzatot, hogy bizonyos dolgokat vigyenek véghez, területeket kellett volna ott megvenni, ill. átvenni az önkormányzatnak, mert csak önkormányzati területet lehet re kultiválni. Néhány Püspökhatvani tulajdonosnak belelóg a területe. Ezt a négy megkeresést az önkormányzat meg sem válaszolta. Ezért a rekultiváció nem történt meg. Az illegális szemétlerakás kapcsán én a jegyző asszonynak mondtam, van rendeletünk, én meg nem olyan vagyok, hogy csak a papírnak dolgozom, 30 ezer forintra fogjuk büntetni azokat, akiket, elkapunk, és illegális szemétlerakáson érünk tetten. A Nyilas Marika szelektív, nem szelektív, teljesen igaza van. Azt azért fel kell fogni és ez most a Zöld Híd védelmében van, hogy a szelektívgyűjtő szigetek is pénzbe kerülnek, a működtetése is pénzbe kerül. Az, hogy 18 ezer a tonnánkénti lerakási díj, abba benne van, hogy a szelektív szigeteket működtetni kell. A 140 millió, az azért 140 millió a költségvetés, mert én úgy voltam vele, hogy reális akarok lenni. A kiadásokból mindent beterveztünk. Én azt gondolom és én ezt többször is vallottam, hogy pont az ilyen helyzetben kell egy ilyen kis településnek megmutatni azt, hogy tud tenni valamit, akar tenni valamit. Lehet, hogy azt gondolják sokan a faluban, hogy meg van ásva a sírja az ilyen kis településnek, én azt gondolom, hogy lehet, hogy meg van ásva, de nekünk nem kell önként belefeküdnünk. Példát kell mutatnunk és példát fogunk mutatni, ahogy példást mutattunk eddig is abban, hogy a közösségi összefogásnak van jövője. Ha magunkon nem segítünk, más sem fog rajtunk segíteni. A LEADER pályázat kapcsán és nagyon köszönöm, hogy az alpolgármester úr beleszólt, mert ez felveti azt, amit én októberben mondtam, hogy itt a testületnek feladata van. Most már meg kell, hogy dicsérjem a testületet, most már kezd végre úgy mozogni, ahogy elvárom, mint polgármester. Nem belesimultak a dolgokba, hanem elvállalták a feladataikat. Én most megbízom Jankovich Mihály alpolgármester urat, akinek az volt a feladata, hogy pont az egyházi kapcsolattartást intézze. Próbáljon találkozót kezdeményezni az egyházközösség vezetőivel, mindenkivel, nem szűk körben. Nem kötelező, hogy én ott legyek, viszont ahhoz ragaszkodom, és nem azért ragaszkodom mert nem bízom senkiben, ahhoz ragaszkodom, hogy az 14

önkormányzatot azok az emberek, Nagy Kasza Ágnes és Matejcsok János képviseljék, akik már csináltak ilyet és hatékonyan képviselni tudják azokat az érdekeket, amik nekem, mint polgárm4esternek, aki a faluért vagyok felelős az érdekem. Én azt érzem a LEADER-rel, ha a Vidékfejlesztési Hivatal osztályvezetője azt mondja, hogy megoldható a kérdés csak bele kell rakni a munkát és nem azt kell nézni, hogy a pénz mennyi vagy nem mennyi. 29 millió forint az nem kevés pénz. Ebből a templomot meg lehet csinálni. Én azt gondolom Galgagyörknek az az érdeke, hogy a 29 millió minden egyes forintja a templomra legyen költve. Ez közös érdek.

Dr. Harrach Péter országgyűlési képviselő:

Hölgyeim és Uraim azért is szeretnék szólni, mert egy kérdés érkezett hozzám közben. Ha megengedik, akkor ha nem is hosszan, de egy kicsit messzebbről indulva válaszolnék erre a kérdésre., mert utalás történt a polgármester úr részéről is, hogy hogy is áll az ország dolga. Azt Önök is tudják, de azért egy pici magyarázatot még had tegyek hozzá és ez talán arra is válasz, hogy konkrétan a civil szervezetek támogatása hogy alakul. Függetlenül a politikai szempontoktól most a tényeket nézzük. Amikor egy éve kormányváltás történt, akkor felmérve, hogy hogyan is áll az ország helyzete, azt kellett látnunk, hogy a háztartásokban éppúgy, mint a nagy közös kasszában a legnagyobb gond az eladósodás. Az államadósság úgy alakult az elmúlt 8 évben, azért tudom, mert benn voltam, leadtuk a kormányzati felelősséget 2002-ben, akkor 53 százalékos volt a GDP arányos államadósság. Ez kb. 8 ezermilliárd forint volt. Egy egyéni gazdálkodáshoz szokott embernél a milliókkal még lehet valahogy áttekintést adni, de amikor már milliárdokról van szó, akkor bele kell gondolni, hogy 1 milliárd forint az 1000 millió forint, és amikor 1000 milliárdról van szó, az ezerszer ezermillió, az az átlagember számára nehezen fogható át, tehát hatalmas összegek. Ez a 8000 milliárdos hosszú évek alatt fölhalmozódott adósság ez alatt a nyolc év alatt 21.000 milliárdra nőtt. Így az 53 százalékból lett 80 százalék fölötti összeg. AZ EU-ban 60% az elfogadható. Tehát messze túl vagyunk azon, ami európai szinten elfogadható. Olyan terhet ró ez az országra, hogy most még olyan ezermilliárdos a hiteltörlesztés pontosabban a kamattörlesztés, mert a tőkét soha nem fogjuk kifizetni. Ez a kamattörlesztés azonban néhány éven belül háromezer milliárd lesz. Ezért a kiadásunk hihetetlen mértékben megnő. Három lehetőség adódott, hogyan lépjünk ki ebből a körből. Az egyik lehetőség, hogy továbbra is növeljük az adósságot és akkor megmarad az az élet változatlanul, amit eddig éltünk. Másik lehetőség, ha ezt nem szeretnénk és a gyerekeinkre és unokáinkra is gondolunk, akkor valamiképpen csökkenteni kell ezt az adósságot. Két módon lehet, az egyik az, hogy még jobban húzunk a nadrágszíjon, de hát ezt már nem nagyon bírja a magyar társadalom. És maradt a 3. megoldás, hogy olyan bevételeket kell produkálni, ami onnan jön, ahol van pénz. Így született meg a bankadó, mert a bankok igen komoly nyereséget könyveltek el. Így történt azoknak a multinacionális cégeknek a megadóztatása, akik több pénzt vittek ki az országból, mint amennyit termeltek és itt hagytak és több adókedvezményt kaptak, mint amennyi adót fizettek. Most az adókedvezmények alatt értem azokat a támogatásokat is pl. munkahelyteremtő támogatás és más. Ill., hogy egy példát mondjak most, apró példa és nem nagy pénz, néhány milliárd, de az is fontos, a nagy rendszerek megváltoztatásával hatékonyabb gazdálkodásra vagyunk kényszerítve. Ezen belül most mondom a példát, azt tapasztaltuk, hogy a gyógyszerkassza minden évben sok ezermilliárddal túlteljesítődött. tehát ott kell valamit visszafogni, de nem az embereknek a gyógyszerét kell drágábban adni, hanem a gyógyszergyártó céget, akik megint csak nagy hasznot tesznek zsebre, azoknak az adóját növelni. Ez kétségtelenül jelent némi feszültséget, de mégis csak azt terheli, ahol több a pénz és nem az átlagembert. Persze vannak ennek olyan vonzatai is, hogy az intézmények, a szervezeteknél kell egy kicsit megszorítani a dolgot és ezért van az, hogy pl. a civil szervezeteknek kevesebb jut, mint ahogy jutott eddig. De azért a sportra egy kicsit több jut, tehát súlyozni kellett, hogy mi mennyit kap. És tulajdonképpen ezeknek a nagy rendszereknek az átalakítása, vagyis az, hogy gazdálkodjunk racionálisabban nagyon nagy változást és sok sérelmet is jelenthet persze. Mondok egy-két példát, mindnyájan tapasztaljuk az egészségügyet, 15

mindnyájunknak van gyereke vagy unokája az oktatásügynek a helyzetét, sok a nyugdíjas, a nyugdíjkasszának az állapotát. És akkor mondjunk egy-két példát, hogy miféle változások kellettek, mondjuk, itt van, amit nem értett meg mindenki, mert nem jól magyarázták el nekik, hogy miért kellett a magánnyugdíj-pénztárakat gyakorlatilag megszüntetni. Azért mert az állami nyugdíjrendszerből vitt el pénzt, sok százmilliárdot évente a magánnyugdíj-pénztári rendszer és ezzel ennek az állami nyugdíjrendszernek a fenntarthatósága került veszélybe, ill. a költségvetésnek, ami úgyis hiányos már sok százmilliárdba került a kipótlása ennek a hiánynak. Ezért nem volt más megoldás, ha nem akartuk, hogy összeomoljon a nyugdíjrendszer, akkor innen kellett ezt a minden évben ismétlődő hiányt elvenni. Vagy pl. oktatásügy, mit lehet csinálni, hiszen látjuk azt, hogy az iskolák fenntartása egyre nehezebb, amikor nincs gyerek. Ugyanakkor a kistelepüléseket erősíteni kell és fenntartani, mert az, ami elhangzott az előbb, hogy a kistelepülések tönkre mennek, azt nem szabad hagyni. Ezért úgy gondoltuk, hogy legyen mindenhol általános iskolai alsó tagozat, még akkor is, hogy ha ez több támogatást igényel, mint egy nagy iskola, ami összevont. Ilyen értelemben többet kap majd a kistelepülés, mint a nagy, mert akár 8-10 gyerekkel is működhet egy alsó tagozat, lehet, hogy összevont osztályok, ha igényli a település. Ez mindenhol meglesz, viszont a felső tagozatokat valamiképpen körzetesíteni kell, mert ha nincs annyi gyerek, akkor nem tud működni. Hiszen ott nem egy vagy két pedagógus dolgozik, hanem minden szakterületnek megvan a pedagógusa. Viszont az államnak olyan értelemben be kell szállnia ebbe, hogy a pedagógusfizetéseket átvállalja. Ez egy egész rendszer átalakítása megint. Vagy mi van a közbiztonság területén. Látjuk, hogy mi történik az országban, a rendőrség számát jelentősen növelni kell. 1800 új rendőr állt be nem régen és újabb 2-3000 fog még ebben az évben és el kell érnünk azt, éppen most volt nálam a Váci kapitány, hogy kérje a segítségemet, hogy minden egyes településen külön körzeti megbízott legyen. Pillanatnyilag vannak olyan települések Csörög és nem is tudom melyik település, egy rendőr lát el a jelenlegi beosztás szerint, kaptam ígéretet a minisztertől, hogy júniustól minden településnek külön körzeti megbízottja lesz. Ez már a közbiztonságot növelni fogja. Persze ez megint pénz és megint itt a gazdálkodás és az elosztás kérdése merül fel. Nem szeretném húzni az időt, csak érzékeltetni azt, hogy milyen gondok vannak állami szinten és hogyan kell ezt megoldani. A helyi ügyekben nem szeretnék részt venni. Hárman is jártak nálam az utóbbi időben a település felelősei közül és próbáltunk megoldásokat keresni. Hadd szóljak hozzá két mondattal a pályázat kérdéséhez. Valóban úgy érzem, hogy ha erre van lehetőség és beszélve a LEADER program felelőseivel ez látszott nekem is, ennyi most a megítélt összeg ez a 28 millió és meg van a lehetőség, hogy átprogramozzák az egészet, ezzel elkerülve a veszélyt, hogy az egész LEADER csoportnak, de a településének is hátránya származzon belőle, mert ha elúszott ez és visszamondják ezt a pénzt, akkor ez történik. Tehát meg van a lehetőség az újratervezésre, akkor ezt ki kell használni. Az biztos, hogy ebben a helyzetben egyik félnek sem, önkormányzat és az egyházközség nem szabad arra gondolni, hogy most én győztem, és a másiknak nincs igaza csak nekem, hanem közösen kell megoldani a dolgot, mert, van megoldás. És ez a település érdekében történjék. Köszönöm a meghívást, örömmel vagyok most is itt és jó érzés volt látni azt, hogy van civil szerveződés, van összefogás a településen, van sportélet és ki kell, hogy mondjam szakszerű vezetése van most a településnek. Ez egy jó dolog. Biztos, hogy az egymás iránti tapintat és a megértés az még inkább hozzájárul a teleülés életének a javításához. Én azt mondom és ez egy felelősen kimondott optimista mondat nem kell félni attól, hogy a kistelepülések, a magyar vidék tönkre megy, mert ha ma még csak egyszerűbben, de előbb-utóbb nagyobb erőkkel tudunk a segítségére sietni és megteremteni azt, amire szüksége van. Azért is köszönöm a megjelenést, mert sok olyan dolgot hallottam, amit reményeim szerint fel tudok használni. Azt nem ígérem, hogy nagy változásokat tudok én kezdeményezni, de egy-két dologban, pl. itt a hulladék-gazdálkodásban úgy érzem, hogy parlamenti szinten is lépni kell és akár törvénymódosítással segíteni ennek a megoldását. Köszönöm a figyelmüket.

16


Zárszóként, köszönöm, hogy eljöttek, a képviselő úrnak, hogy tiszteletét tette kis falunkban, a testületnek, hogy kötelességét teljesítette és az utcabizalmiknak pedig kívánom azt, hogy tartalommal töltsék meg azt a felelősséget, amit kaptak és Önöknek meg azt, hogy használják ki azt, hogy ott élnek maguk mellett. Polgármester is van én is itt élek a faluban, nem messze mindenkitől, maximum egy kilométerre, úgy hogy tegyük egy kicsit jobbá. Nyemecz Péter szavaival élve 5 perc egy hónapban a faluért. Van, aki már megtette a maga 5 percét egész évre, tegye meg mindenki a maga 5 percét.

Matejcsok Zsolt polgármester az ülést 20 óra.15 perckor bezárja.

k. m. f. Matejcsok Zsolt polgármester

Szabados Adrienn jegyző

17

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents