2R1
nusítoit a külvílágg1a l érintkezik é~ így szerez hami~ tallukat. A llYOlllozás alatt őrizetben levő egyéneket ezért állalld6an egy rendőrközegnek őriznie kell, de különösen elővig'yázatosnak kell lenni a n~lunk rendszerint gyarló rendőrség'i és községi foghelyiségek~ oeu. N agy gonddal kell átvizsgálni a gyanusitottna k hazulról küldött élelmet és ruhát e néhány nap alatt is, amíg őrizet ala tt van, nl€rt volt eset rá, hogy a községházán csendőri őrizet ala tt levő egyénnek a reggeli kávéscsésze és csészealj közé téve küldték el az összehajtott levelet.
IV. Házkutatás és személymotozás. A házkutatás és szenlélyulotozás az elrejtőzött tettes és az elredtett bizonyító tárg'yak kézrekerítésének, illetve m,egszerzésének egyik lTIódja. JVfiután a házkutatás a házjog, a személymotozás pedig a sZ81uélyes szabadság korlátozásával jár, a hünvádi perrendtartáS! csak a legszükségesebb esetekben engedi meg ezeknek oa rendőri közegek által való önálló foganatosítását. A rendőri és csendőri utasítás l'észletesen kifejti azon eseteket, amelyekben rendőr közeg' házkutatást és sZ8lmélYlllotozást önállóan tartha't, de meg'jegyzi eg'yúttal, hogy ezen esetekben is csak ;akkor éljen ezen Jogáva:!, ha a késedelem veszélylyel jár. Ha közelebbről vizsgáljuk ezen eseteket, úgy azt találjuk, hogy a késedelem mindig veszéllyel jár, nlert a büntettesek szokása az áruló tárg'yak elrejtése vagy nlegsenlDlisítése sth. s ettől úgy It ettenkapás esetén, luint egyéb ese1tckhen is tartani kell. Mivel a bűnje]ek a nYOlnozás legfontosabb bizonyítékai, azon esetekben, midőn a rendőrközeg önállóan nem tarthat házkutatási vagy személymotozást, forduljon az üg'yészség' útján a vizsgálóbíróhoz, vag'y ha a járásbíróság' közelebb volna, ehhez. Halaszthatatlan esetben a rendőri hatóság' is jo-
il
')3') .;.I
....
~.t'osnlt
ezeket fog'-anatosítani, tehát a rendőrközeg a Hzolgabíl'ói hivatalhoz vagy községelőljár6sághoz, is fOl'dulhat, akkor ha a biróság távol lévén, kellő időlIon lH~nl intézkedhetnék,
1. Aházkutatás. E helyütt fontoss1á gg'al bír annak a megismertetése, hogy hol és hogyan kell .a kutatást elszközölni, s mik azok a tárgyak, amik'e t ez alkalommal keresni. kell. Hol kutassunk ~ Kutathatunk a lakhelyiségekben, s la z ezekhez tartozó összes mellékhelyiségekben is. ú. Ul. pince, padlás, kanll'a, istálló, árny ék,s zék , k'o nyha, félszer, csűr stb., s az ezekben le'Vő bútorokbau és egyéb tál'gyakhan :és ezek tulajdonosainak 1'uházwtaihan is. Hogy vajjon minde'z eket átkutattuk-e, azt úg'Y ellenőrizhetjük, ha ' p. o. a lakáskulcsok csomagját előkérve, sorra vizsgáljuk, hogy me~yik kulcs mit nyit~ ,s hogy kutattunk-e már Otlt. Kutatás alkalmával főkép azokat a helyeket és tárgya.kat vizsgáljuk át, amelyeken változtatásokat veszünk észre; így foltokat, letörült port a falon és képeken. A falról a képeket le k:e ll szedni, s la bú torok,a t a faltól el kell tolni, s ha ez alkalommal gyanús foltoka t vagy letörült poros részeket nem veszünk észre, úgy kopogtassuk meg a falak,a t, hogy nincs-e valamely helyen eg'y üreges és befalazott hely. Ajánlatos a ház építési tervrajzát is megtekinteni, avagy ;a helyiségeket és a ház külső kerii,l etét lemérni, hogy ellenőrizzük, nines-e valahol oly titkos helyiség, amit a házbeliek előttünk elhaHgattak. A padlót is alaposan meg kell figyelnünk, hog'y nincsenek-e !'lajta változások. Ahol a padló fe le,tt feszítve, ott a szegek fejein és a mellettük levő deszkarészeken a kalapálást és a szeghúzás llJTomait észre kellene vennünk, mert •
(
'J 'Hl
~UU
ahol ilyen elváltozások ne nl látszanak, ott a padlót Hem is bántották. Aparkettpadló felfeszítése esetén ez meglazul és többé már nem oly szilárd, mint előbb. Ily helyeken aparkettlap szegélyeire állva és azon egyensúlyunkat felváltva, eg'yik lábról a másikra á't téve, okvetlen észrevehetjük, vajjon az lllozog-e ~ A tűzhelyeken a hamut fel kell kaparnunk, nincs-e benne a keresett tárgy, avagy a kályhalapok valalm elyike nem-e lett újból tapasztva, mely esetben feltételezhetjük, hog'y a kiemelt kályhacserép mögött lehet elrejtve 'a keresett tárgy. Szükség esetén a füstvezetőcsövek is leszedendők és az egész kályha is szétszedhető. Ha a kutatáskor a~t látnók, hogya rkályhában ép lllost hamvasztanak el keresett írásokat, a füstvezető cső és 'a z ajtók e,l zárásáva,l a légvonatot el kell zárni. Nyitott ajtót és ablakot be kell tenni, nlert néha ezek lnögött is. lehetnek tárgyak elrejtve. A .p incében a földtalajt kell alaposan szemügyre venni, hogy vajjon nincs-e ott elásva valaIni. Igenlő esetben a kérdéses hely a többinéllazább lesz, s ennek felfedezése úg'y történik, hog'y a talaj lazább helyeire vizet locsolunk, ahol a víz gyorsan beszikkad, ott ásatnunk kell. Ledöngölt földet 'm eg is kell kopogtatni, hogy az üreges helyeket' hangjuk l'üán is feHsmerhes's ük. Ha a pincetalaj kövezve van, úgy a kől~pok hé· zagjai és hasadékai közé ugyancsak öntsünk vizet, lllert az ezek alatt levő üregek a vizet g'yorsan felszívják. Úgy a szobák, mint az illemhelyek küszöbeit, mint ez utóbbi ülőlapjait is llleg kell vizsgálni, nincsenek-e újból szegezve, avagy nem-e mozdíthatók el oly könnyen, hogy esetleg alájuk könnyen lehet valaIII it elrejteni. V égső esetben az illemhely teljes kitakarítása is s~Aikséges.
Padláson
a
fedőanyagot,
az ereszt, a zugokat.
qn{
_i1 ....
J
kíyüJl'öl a esatol'llát, istállóban a jászlakat, polcokat, yálaszrudakat és állásosz/l opokat is Ineg kell vizsgállli. A bútol'darabokat a legalaposabban kell áttkutatni. Fiókok, reteszek, egYIuásra ragasztott vag'y szegel t falapok és betétek Inegvizsgálandók, sőt a bútorlábak iSI meg~tekintendők, nincsenek-e ül'egesre yájva. A titkos fiókokat Inérés és kopogtatás által kell felkutatni. Párnázott bútorok szétszedendők, Inert néha a. diványok rugói közé is szokt.ak tárg'yakat elrejteni. A pál'nás helyeket tűvel kell átszurkálni, hog-y szúrás közben megfigyeljük, hogy mily rétege ken és anyagokon hatol át a til. A dunyhákat és párnákat meg kell tapogatni, szétfejteni, Inert különösen cigányok ezek közé szokták rejteni a lopott holmit. A falon függő órát, képeket, tükrö t belülről is Illeg kell vizsgálni, mert p. o. a kép és fedőlapja közé könnyen lehelt papirt elrejteni. Bőröndöknél ügyeljünk, hog'y nincs-e kettős fenekük; e célból a bőrönd Inélysége belülről és 'm ag'assága kívülrőllemérendő. V égiH jó rejtekhelyek a vázák, edények, ládák, kosarak, ruhazsebek, bélések, zongol'ák, esernyők, függÖllyök~ szőnyegek, konyhában néha a fővő lev'es, g'yúrt tészta, kenyér, vég'ül a könyvek és levelelL Ha a szabadban p. o. udvarban, kertben hullát kell keresnünk, jó szolgálatot tesznek az e célra betanított ebek, de az elásatlan hullák fekvőhelyeit jelzik a varju- és hollóseregek is, melyek ezeket ellep ilL Az oszlásnak induló hulla bűzös szag'a szintén llyolllra vezethet.
2. SzmuélYll1otozá'i. Szen1élynlotozúSllál át keH kutatni a ruházatot. E célból nenlcsak a 2seheket, de főleg' a szövet é8 hélés közti részt kell vizsgálnunk. A behaHások, rávarrt gallér ok, foltok folfejten-
235 .lők.
Sipkán és kalapon a bélés, a bőr llJögötti rész, ]c1.bbelin a talv, sarok, ~zár és a bélés szintén luegviz'-::ig'álandó, eRctleg felfejtendő. 1\ nyakkendők, tari8Zllyák, táskák, szintén részleteRen átvizsgálandók. A pipa, pipas:lál' belseje ugyancsak fig'yelmet érdellleinek. A sZeIllélYlllotozásnál a ruházaton kivül át\'izsgálandó' 111 ég a test 111indell része, ahová csa:k eh'ejteni lehetne ValUlllit. A fiUből a gyapot kiveendő, luegvizsgálandó a száj, a végbél, hónalj, nőknél ·a szelnérenl test. Ha azt kell feltételezni lllült p. o. cigányoknál, hogy az illető a lopott papirpénzt lenyelte, ha az neUl rég történt, hányhttót (szappauos viz'et), ellenesethen hashajtót (ricinus olajat) lehet nz illetőnek beadni, Ita beleegyezik. Amennyiben az elrejtőzött tettest széna, szahlla között kell kutatnunk, ne111 ajánla:t.os vasvillával. vag'y szuronnyal keresgélni, lllert ezekkel az illető uek könnyen okozhatunk sérülést. Volt arra i8 eset, hogy az elrejtőzött tettest.. a pÜlcében hordó, kád alá bújva, sZeIllét vag'y trágya dOlllbba beásva, tyúk, vagy sertésólban találták Ineg. A házíkutatás és szernélYDlotozásnál kérdés tárgyát képezi, hogy nlit kell keresni. Első sorban keresnünk kell a tettest és részeseket, továbá a biínjeleket és bizonyltéknl szoolgáló tárgyakat. Bíí.njel az a tárgy, anlivel cl, bűncselekulény el lett követve, p. o. feszítővas, kés, továbbá a 111i a blincseleinnény által hozatott létre, p. o. pén7.hanüsíványok, amit a tettes a helyszinén hagyott, p, o. kalap. zsebkendő, g0111b, stb., végül anJit a helyszinéről elvi tt p. o. a lopott pénz. , .A bűncseleknléunyel összefüggésben áll p. o. eg'y levél, anüt a tettes a l'észeshez írt; följegyzések lnelyek a tettes terveit tal'talrnazzák; e kettő leolvas-
I ~
~iJh
ható esetleg egy itatós l)Clpil'osl'ól is, Init a tettes írás alkalmával használt. Ajánlatos a házkutatás és szeulélynlotozásnak az lltasításokba foglalt részein kívül még' a követkeZ'ő ket is lnegislnernünk : A kutatásnál tervszerint kell elj árnu nk, nehogy az ide-oda kapkodással az időt pazaroljuk. A kutatásnál a rendőri közeg-en kívül több bizalllliférfi is legyen jelen, ki,k valamelyike esetleg a házkutatást szenvedőt figyeli. Mihelyt a kutató nyomozó oly helyre ér, hol a keresett tárgy feltételezhető, az illető zavarát nehezen fog'ja tudni leplezni, esetleg sZelneit mereven e helyre szeg'zi, vagy annak vizsgálásakol' szelueit lesiiti, elpirul vagy elsápad. A házbelieket egy helyre terelve őrizni kell, nehogy a keresett tárgyat a Juttatás Illunkájában elrejtsék. Az őrizet helyéről ezeknek elávozniok nem szabacl. ~"egy vereket, lnelyek tárnadúsra felhasználhatók, őrizethe kell venni. Éjjeli rajtaütéseknél első sorban a világító esz1{lö zt kell biztosítani, hog'y belépéskor a házbeliek azt ki ne olthassák, Mesterembereknél a tárgyakat oly helyen keressük, ahová ezek őket a leg-ügyesebben tudhatták elrejteni. Kőműves falba, asztalos fába, kárpiltos bútol'okha mesterien tudja a tárgyakat beilleszteni.
V. Az elfogás. 1. Mikor kell valakit elfogni! Alig van a nyolllozás terén kérdés, alllelyre oly nehéz lenne a felelet, mint erre. 1\. Bp. 141. §-a és a szolgálati utasítás előírja ugyan az elfogás eseteit s vannak olyan esetek, amelyek egész határozottan irván elő a letartÓ'ztatás eszköz'lését, nem is okozhatnak nagyobb nehézséget, lnint p. o. an1Íkor az illető
237
egyén ellen Inál' elfogató parancs ki van bocsátva, vagy Inár elitéltetése után szökött meg:, llmnkülönben Inikor a gyanusított súlyos büntettet követett el. Az elfogás kérdé~e azonban akkor okoz különös nehézséget és akkor igényli 'a rendőrközeg különös ügyességét, Inil\:or még nyomozunk és nyomozás közben rnerül fel a kérdés, hogy célszerű-e a nyomozás sikerére nézve a gyanusítottat elfogni ~ Sok esetben ép a tényállás kiderítése érdekében előnyös, ha az elfogást nenl eszközölj ük rögtön, hanem egy ideig' várunk vele. ~l ert amíg a gyanusított Inég- szabadlábon van, egyehnást cselekszik, anli ellenében bizonyítékot szolgáltat; p. o. heszé(leiben elárulja mag'át, a lopott pénzt ellk ölti, a lopott t.árg J-gyal házal vag'y iparkodik eladni, elzálogosítani, el akarja tüntetni a tett nyomait, nlegkisérli ~J tanúkat rábeszélni, hogy ne valljanak ellene, vagy haIuis tanúkat próbál lnegszerezni. Ilyen esetekben az elfogásnak rögtön való foganatosítása nem célszerll, terInészetesen azonban, hogya gyanúsítottat az egés7. idő alatt folyvást és állandóan meg kell figyelni. A túlkorán való elfogásnak ~ veszélye nlindig az, hogy a gyanúsított ellen nhlCS eleg'endő bizonyHékunk, ő pedig kellemetlen helyzetbe kerül, aInelyhen ideje van kifogásait kiesZ'elni. A kellő időpont eltalálása : hog'y Inál' elegendő bizonyíték legyen a rr{ezünkben és a gyanúsított is Inég' kéznél l~gyen, a nyolnozó ügyességén Inlilik. l\1inden nyolnozónak a.zonban azt az egyet ajánlani kell, hogyalnennyire csak lehet: az elfogás előtt lehetőleg iparkodjék távbeszélői úton vagy élőszóvni jelentést tenni a kir iigyészségnek vagy a vizsgáló birónak, illetve a járásbíl'óságnak és adja elő az okokat, cunelyek szerinte az elfogást sziikségessé teszik. Ezzel sok kelleIlletlenségnek eleje vehető és seUllll i senl árt úgy az ügy si,k'e rének, nünt ha sz'abadlábr(:l leell helyezni azt, akit a nYOlnozó járőr elfog'ott.
238
2. Hog'yan találjuk
Illeg'
az elfogantló egyént V
Ha a gyanúsított luegszökött vag'y eh'ejtőzött, nyng-üdtall gondolkozzunk a felett, hog'y az ő visz 0l1yai között 111erre ve~ette útját. Kutassuk családi ' viszonyait, bogy rokonai, szülei és különösen a szeretője, hol laknak s hol volt a~'előtt huzalllosabb ideig, lllunkábnll vagy alkahllazásban, továbbá vagyoni viszonyait és hogy volt-e elegendő p9uze távolabbra 8zökni; végül képességeit. i~]nereteit s !kii.lönösell ll:lelviSlnereteit tudjuk n1eg. A közönséges lllunkás és llapszáu10S neln igen s.zökik külföldre; a határszélen lakó nernzetiségi egyének úllenuen gyakran szöknek ahba aszOlllszéll állalnha, arnelynck nyelve az D nyelvükkel azonos: a nénletek ..I..L\usztriába, az oláhok Romániába. Kézn1iÍ vesek gyakran 1l1ennek Anlerikába, n1ert ott keresetet ren1élnek. Aki a bűntett útján nagyobb péllzösszeghez jutotit : a legközelebbi városba siet, hog'y ott eldol'héz'olja azt. Szendrei (Strassnof) Ignác, aki Inagátelőkelő állású egyénnek adva ki, több püspöktől csalt ki nagyobb összegeket, nlinrlen egyes csalás elkövetése után Bécsbe utazott s a híres Ronacher-mulatóhau dorbézolt. A nagyvárosi iizletszerü tolvnj neJn Inenekül a városból, többnyire ott marad és bejelentés nélkül ágyrajáró helyeken vag'y prostituáltaknál tartózkodiik ; más bilntettesek is célszerübbnek tartják elő ször a nagyvárosokban rejtőzni, Iníg az üldözés első vihara ehnúlt. A Inegszökött vagy elrejtőzött biintettes felklltatásál'a a következő szabályok tal'tandók SZ8Hl előtt:
aj Házak átkutatása. Első sorban Inajd a szeretője
a gyanúsított lakása kutatandó át, lakása. At kell kutatni a pincét s padlást és pontosan nleg kell tudni, hogy a lakáshoz
23!=)
rJ'íl
.eu, as "
lJ I
k
lnilyen helyiségek tartoznak. Ha a ház'ban Il'on1ányok vagy n1ás dolgok t.alálhatók, anlelyeJk a szökésre nézve felvilágosítást adhatnak, azokat át kell nézni. Hozzátal'tozóinál t.alálhatunk leveleket, alnelyekből holléte és cÍlne Jnegtndható. Esetleg- megtaláljuk a fényképét, alnely ~ nyolllozásnál fontos lehet; ha ilyen nincs, sokszor találunk családi vagy luás csoportképet, alllelyen a szökevény is le van , veve . A kórházakban, toloneházaíkbal1 és fogházakban is feltalálható olykor a tettes. A. nagyobb gonosztevő llgyanis avégből, hogy eltiínjék a hatóság szenlü elől, felvéteti lllagát a kórházha vag'y lnint csavargó, koldús vag'y rész'eg bekisérteti lllagát a rendőrség'gel, hog'Y halllis 11éven elitéljék, s íg'y eltiínhessék egy időre.
bJ Meg'figyelések. ]\Ileg kell figyelni a szökésben levő egyén hozzátartozóit, hog'y valanlikép nmn érintkeznek-e vele? Ba Inég a vüléken van: lnódot fog' keresni, hogy feleség'éhez vagy kedveséhez; juthasson. Igénybe veendők azok a hatósági közeg'ek, a kik a közlekedésre felügyelnek . .l\ hajózási s vasúti, vulalnint vasútépítő hivatalnokok fig'yelIne is felllÍvandó. A bűntettesek eg'y része hajósokhoz vagy yasútépítő föhhllunkásokhoz szegődik, mert e vándornép között biztonságban érzi lllagát. A v asúti ől'ökkel célsz'eríí InegIigyeltetni azokat az egyénelkeí, akik a sínek lnentén járnak; a gonosztevők sokszor választják ezt az utat, Inert itt kevés enlbel'rel találko.znak. Az enlészek és vaclőrök iSlnerik az erdőben közlekedő gyanús elnbereket. Fclyilágosítást adhatnak az útkaparók, pásztorok, lnezőőrök is. V á111Őrök a határátlépésnél, a folyanlőrök pedig a Duna, Tisza közlekedésénél figyelhetik Illeg az utasokat. \ / irosokban jó szolgálatot tesz a Illen ekülő billl -
240
tettes felkutatábára a bérkocsisok, hordárok s a prostituáltak kikérdezése. Ezeknek az eg-yélleknek ugyanjs nincs rendes elfog-Ialtság-uk s a nap.>, jelentékeny részét tétlen várrukozásban töltvén, a napnak lllindell rendkivüli 1110zzanatát n)egfigyelik. Feltiínő járáskelés, költekezés, izg'atott viselkedés ezeknek feltűnik, Az újpesti bankrablás ügyében is eg'y bérkocsis yezetett nyollu'a. A rablókra a kirabolt bank előtt at: a bérkocsi várakozott, aUlelyen a bankhoz jöttek. A rablás után a rablók a rablott pénzzel Kerepesre hajtattak s a pénzt az erdőben elásták. A bérkocsi tulajdonosát s a kocsisrit a rendőrség- kinY01110zta s ezzel HZ első nyOlll a rendőrség birtokában volt. Vidéki helyeken és falvakban különösen az illető vidéken lévő korcslllárosokat kell igénybe venni s ez'eket llleghallgatni, hogyagyanúsítotthoz hasonló egyén ott járt-e s 111erre vette útját ~ Csodálatos jó eredlnényt lehet elérni iskolás gyermekekkel, ha Ikellő értelenunel birnak s történljtesen nincs szünidő. A gyerrrtek ugyanis, ha valan) it hall, egyik a lnásiknak tudtára adja, otthon és rrlásutt elmee,é li úgy, hog-y halnarosan az egész vidék tud róla, másrészt a gyerekek lnaguk is az iskolából ha,zanlenőben 1uinden t llleg szoktak figyelni, anlit a dolgát végző c111her nelll . , IS veS:l eszre. e) Tanuk kikérdezése.
A keresett eg-yén utolsó lakásadóit, rokonait. SZOlllszédjait, aki:1nlél dolgoztatott vagy lllaga is dolg'ozott, ki kell kérrlezni, valaJuint avendéglők szernélyzetét is arra nézve, hogy nenl tr~tt-e a gyanúsított olyan nyilatkozatot, alnelyból következtetést lehetne vonni arra né21ve, hog'y 111erre Juenekült, vag)'" nlilyen vidék s ország iránt fanúsÍtott különös érdek-lődést, továbbá, hogy lnily külországban fordlllt In('g' nUlr és nem tett-e utazási elókészületeket. Tnrlakozódni kell továhbá a ki\'"~lnclol'lási Üg'Yll()k. -
•
241
ségeknél, anlelyek lnost már az ezt szabályozó törvénycikk óta állan1Í.lag' vannak sz;abályozva, hogy nenl váltott-e ott jegyct, valamint vármegyékben az alispáni hivatalnál, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgárnlcsteri hivatalban, hogy Ilelll adtak-e ki részére útlevelet? d) Egyéb intézkedések.
A posta- és táviróhivataloknál a szökevény cÍlllére érkező postai küldelnények, levelek és táviratok az ügyészség út.ján a bíróság által lefoglalandók, épígy a hozzá tartoz'ói címére érkező levelek is, amenynyiben tőle erednek. A rendőrközegnek ugyalús nem áll jogában e küldeményeket lefoglalni, serfi felbontani, erre csak a vi,;sgálóbíró, esctleg a járásbíróság jogosult. Mindazonáltal a nyolTIozónak teendője a postahivatalban sürgősen tudakozódni, hogy eféle küldemény érkezett-e s a postahivatalt felhívni, hogy a vizsgálóbíró, illetőleg ügyészség bekövetkező intézkedéséig azokat ne továbbítsa. _I\. végből, hogy a posta a szökevény leveleit felismerhesse, célszerű valalnely általa Írt levelet vagy iratot a postahivatalnak átadni. A gyanúsított utolsó tartózkodási helyének rendőri hatóságához, városokban a bejelentő hivatalhoz kérdés intézendő, nem fordult-e meg' ott a szökevény. Ezek feljegyz'ik a szökevény nevét s ha ott jelentk@zik, erről a megkereső hatóságot értesíteni fogják. J.\tlegkeresés intézendő arra a helyre, ahol a gyanlí.sított rokonai vagy barátai vannak avégből, hog'y nem tartózkodik-e ott, vagy neln Írt-e oda az újabb időben.
Megkeresés küldhető rnég illetőségi helyére is, esetleg a betegsegélyző pénztárhoz, valalnint a szakcg'yletekhez. A bíróság figyelőlapot kiUd az országos bűn"iigyi nyilvántartó hivatalhoz. Bünllgyi nyomozás,
16
I
242
Nehogy a szökevény a határon átszökjélk, a közeli határszéli vánlőrség és rendőrhatóság értesítendő nevezett SZelnllleltartására. 3. N YOlllozóleyél és fig'yelőlap. A llyolllOzóle·v elet a Bp. 470. §-a sz;el·int csak a vád tanács és a vizsgálóbíró bocsátja ki. Ezek állít ják ki és küldik he a flgyelőlapot is az országos bűnügyi nyilván tartó hivatalhoz. Ahoz azonhan, hogy a nyolllozólevélen, illetve figyelő lapo n a szökevény pontos szeI1)élyi adatai és szelllélyleirása feltűntetve legyenek, szükséges nlindenekelőtt azoknak a személyi adatoknak a kinyolllozása, anlelyeket az előző fejezetben l~özöltünk. -""-~ rendőrközegnek tehát pontosan ki kell nyoll102'1nia és a kir. ügyészséggel közölnie a szelnélyi adatokat, ezenkívül közölnie kell azt is, hogy van-e a szökevénynek valami különös ismertető jele: mint sebhelyek, anya jegyek, csonkaság, egyéh feltíí.nő sajátságok, p. o. a köröm hiányossága, a jellegzetes járás, a tájszólás, a ruházat minősége, színe stb, továbbá, bogy nincs-e ruházatán valami feltűnő javítás, hogy .ki van a kiséretében, asszony vagy gyernlek, hogy valami csomagot, állatot vagy kocsi t nem visz-e magá val. Fontosabb esetekben a nyolnozólevélhez arckép is csatolandó. N eIn régiben előfordult egy eset, ahol a tettest azo:q különös ismertető jel alapján találták meg, hogy feltűnő nagy keze és lába van. A nyomozólevelet a bíróság az orsZ'ágos bííniigyi nyilvántartó hivatal.. által kiadott"Bűnügyi körözések lapiá"-bau .teszi közzé, mely a "Rend" cÍlnű ujság mellékIapja. Olyan esetekben, amelyek a nagy közönséget nagyobb érdeklődéshe és esetleg izgaloluba hozzák, célszerű a napilapok igénybevétele, de ez esetben is a szenlélyleírás pontos kö,zlése a fő. '
243
Ha a tettes luegkeriHt, a nyomozólevél visszavonatik. l~zt tehát azonnal he kell jelenteni a kir. iigyésznek, nlert Inár rnegtörtént, hog'y ennek alapján elfogtak egy olyan egyént, aki már ki is állotta büntetését a miatt, amiért körözve volt. Ha a sZ'ökevény halálhíre érkezik, ezt előbb hivatalosan Ineg kell állapítani, mert a bűntettesek gyakran ha,m is halálesei bejelentéssel iparkodnak a nyomozólevelet visszavona,t ni. Így például a bécsi "Ring"-szinház égése alkalmával 1884-ben számtia lan bűnte-ttes halálesete jelentetett he.
4. A tettes felismerése nyolnozólevél alapján. Ez a rendőrközeg egyik legnehezebb feladata, itt minden a gyakorlat éSI az éleslátás dolga. Tudnunk kell azonban, hogy ma.l.~apság már alig van a testnek olyan része, melynek külsejét a bűntettesek el ne tudnák vál'toztatni. Főleg megjegyezhető, hogy a kezdő bűntettes előbb elköveti a cselekményt és azután teszi magát felismerhetetlenné, míg a tapasztalt gonosztevő előbb változtatja Ineg külsejét és azután követi el a büntettet. Az előbbi tehát változott alakban menekül, az utóbbi természetes alakjában. Az utóbbi mindenesetre sokkal szerencsésebb he,l yzet ben van. Tegyük fel, hogy egy gyakorlat1an gonosztevő csalást követ el ; szak'á lla nincs s haja rövidre nyirott, így üldözik, de ő hamis vörös szakállal és hosszú parókában utazik. E hamis hajzat könnyen felismerhető és egyszer végre le is kell neki tennie. A gyakorlott gonosztevő fordí,t va teszi: hamis! vörös szakállal és hamis hosszú parókában követi el a csalást, így írja le a nyomozólevél is őt, de ő a szakállt és par6kát a telt t után leteszi, úgy, hogy la legpontoBabb és lelg hosszabb meg. figyelés után sem jsmerhetik fel. Az egyén külsejének elváltoztwtására nézve a következőket jegyezhet jük fel. 16'"
-
I
244
Az arcszín könnyen hamisítható a modern kitünő szinházi festékkel, sőt vannak • szerek, melyekkel az arcszín úgy befesthető, hogy a szín töb bszöri mosás dacára is, csak idővel tünik el. (Káli um hypermangánikum.) H aj és szakáll lllanapság kitünően színez,hető, pótolható, sőt eI is takarható, mert például a mesterséges kopaszság is színlelhető. Az alak is elváltozIt atható, soványnyá, tes,tessé, egyenessé, hajloHá, pupossá, sőt kisebbé is tehet~ például, ha valaki hosls zú felsőkabátban hajlított térdekkel jár, ami rövidebb ideig lehetséges. A végtagok is hamisíthatók és lehetséges, hogy egy félkarú egyén mesterséges karra,} jelenik meg, sőt az ép ember egyik karját is úgy elrejtheii, hogy félkezűként tünik fel. Szemölcs, anyajegy, szeplő, kiüfések az areon igen könnyen állíthatók elő, de gyors eltávolításuk nehezebb. Ezen a téren is azonban az orvosi tudomány rendkívül előrehaladott~ úgy, hogy olykor a gyors eltávolítás is lehetséges. A fogak után nem lehet elindulni, a fogazat cStalódásig h ű hamis fogakkal pótolható. Az orr kisebhé nem tehe,tő, de nagyobbá igen. Viaszszal és kaucsukkal az orr alakja 't eljesen elváL toztwtha tó. . A szem színének elváltoztatására is volt eset, nlÍdőn egy tolvaj nő a tett elkövetése után beléIHleket vett be és szeme úgy kitágult, hogy nagy fekete szem űnek' látszott. Mindebből levonva a tanulságot, láthatjuk, hogy nyomozóleveleink és személyleírásaink nagy része mit ér, úgy, hogy Ini seIn ajánlható jobban. nlÍnthogy a gyanus eg'yént tetőtől-talpig pontosan keH szemügyre vennünk és nelllcsak azt vizsg<:llni. hogy mennyiben illik reá a szeIllélyleíl'ás, hanelu hog'Jr uti rajta az igazi és mi a han1is.
245
Az ujságok közöl ték az esetet, hogy Micsinai András, a budapesti postatolvaj, nánt féllábú és félszemére vak koldus ,}opózott ki Ausztriába, sőt egy alkalommal egy osztrák csendőrtől kér't . felvilágosítást és az igazította útba Bécs felé.
5. Hogyan kell az elfog'ásnál eljárni. Az, elfogások alkalmával minden. lárma, durvaság, fölösleges feHünés vagy erőszak mellőzendő s az is kétségtelen, hogy óvatost fortélylyal többet lehet elérni, mint erőszakoskodással. Az elfogandó ,e gyénre való hirtelen támadás csak akkor célszerű, ha feltételezhető, hogy az illető egyén fegyvert visel magánál vagy pedig az utcán kell őt elfogni.. Ilyenkor azonban az elfogásnak rögtönösnek és olyerélyesnek kell 181mie, hogy az elfogott egyén rögtön ártalmatlan leg'yen. A lakáson való elfogásnak legcélszerűbb ideje reggel 4-6 óra; akkor az illető a legbiztosabban otthon található. Nehogy megszökhessen, az összes kijáratokat el kell állni, a járőr egyik tagja az utcán, a má,s ik az udvaron álljon őrt. Ezek ne csak az ajtókra és ablak'o kra, hanem a tetőre is figyeljenek, mert a tettesI a tetőkön is menekülhet. A pince, a padlás és a tető is átku tatandó. Egy pénzhamisító a csendőrök elől a pincébe bujt. A csendőrök nem találták és elmentek, egyik azonban félóra lllulva visszajött, belopódzott a pincébe és ott a sötétben e szavakat súgta: "jöhetsz, már' elmentek". Tompa hang felelt: "jövök" és eg'y kéz nyúl t elő. A csendőr ,m egfogta a kezet és így a pénzhamisítót elfogta. Ű gyes módja volt az elfogásnak a következő eset is : A d-i csendőrőrmester értesült, hogy egy körözött egyén: Klement József, az ottani fürészmalomban
I
216
dolgozik; ily nevü egyén azonban ot,t nem volt a tulajdonos érteRítése szorint. Feltehető volt tehát, hogy az illető lopott vagy jogtalanul szerzett munkakönyv alapján állt lnunkába. Az őrn1E~ster egy alknlommal, midőn valanlennyi munkás együt1t dolgozott, a kijáratot a járőrrel elállatta, s maga bemenvén a malonlhelyiségbe, elkiáltotta magát: "Klement". Erre egy lnullkás kiugrott a csoportból s a túlsó ajtón lnenekü]ni akart, de ott a járőr elfogta. Ez a körözött egyén vol t, aki eg'y "Sáfár" nevü rokona munkakönyvével állott be a fürészmalomba. Ha a keresett egyén ninos otthon, a bejáratok figyelendők meg, de egyúttal vigyázni kell, hogy hozzátartozói ne értesíthessék. Nyilvános helyiségben olykor az elfogás nem célszerű; helyesebb az egyént kihivatni "\Tagy pedig a kijáratokat elállni és várni, a,m íg k'i jön. Ha otthon van s be van zárkózva, csöngetni vagy kopogni kell, de ne a csendőr kérjen bebocsátást, hanem valaki mást be,szélte,s sen, akit az illető ismer, például a házhelit vagy szomszédot. Ekkor minden vonakodás nélkül ajtót fog nyitni. Az elfogott egyénnek minden mozdulatát figyelni kell. A bűntette,s néha öngyilkosságot követ el, mérget vesz be, meglövi magát, vagy az ablakon ugrik ki. Sokszor a mérget vagy revolvert e célból magánál tartja. Egy egyén épen mosakodott, mikor le,tartózta tták. Kér te , hogyengedjék a 'Száját kimosni, vett egy poharat, kiit,t a tartaImát s holtan esetit össze. Megmérgezte magát. lill
6. Az elfogott eg'yén szállítása. Az elfogott egyén rögtön megmotozandó, tőle minden elveendő, ami bizollyí,tékul v.agy sZeInélyazonosságának megállapítására szolgálhat, a dohány és ct burnót is, J11ert ezt a csendőr szelllébe szórhat ja.
247
Kisérés alkalmáv,a l az elfogott mögött kell menni és vigyázni, hogy valamit el ne dobjon. Gyakr3!n úgy iparkodik menekülni, hogy az árnyéks1Jékre kéretkezik. Ilyenkor a kisérőnek vele kell menni, mert az árnyékszéknek sokszor ablakán, vagy más kijáratán menekülhet és volt rá eset, hogy ott öngyilkos Jett.
VI. A gyanusitott kikélodezése. A régi magyar jog is ismerte már azt az elvet, hogy senki magát elárulni, mag,a ellen b izonyítéko t szolgáItatni nem köteles. Ez az elv bennfoglaltatik a mai bűnvádi perrendtartáshan is. A Bp. 13. §-a s7~rint az, aki ellen a bűnvádi eljárás folyik: peres fél, önállÓ' jogokkal. A Bp. 134. §-ából pedig kiviláglik, hogy a terhelt nem köteles iettét beismerni, de nem köteles még vaHani sem. Ebből foly6an a gyanusított kihallgatásának célja nem egyéb, minthogy vele az ellene fennforgó gyanuokok közöltessenek és neki alkalom adassék ezekre nyila't kozni s a mentő, valamint enyhítő körülményeket is előadni. Ha a gyanusított bei8merésben van, tüootesen ki keH Ő't kié rdezni a bűncselekmény körülnlényeire nézve : ki tud róla, kinek beszél t róla, ki vol t tettestárrsa, hogyan Ik észült el reá, Init It ett a bűntett gyümölcsével, hasznával, nem voH-e tettének valami következménye, s ha igen, hogyan hárította el azt, hová rejtette a bűnjelekeit ~ . Ezek az adatok támpont jai a továbbkutatásnak s megnehezÍ'tik a gyanusított számárla a beismerés visszavonását. Ha a .gyanusított nincs bemmerésben, iparkodnunk kell őt beislnerésre bírni. Ennek' a törekvésnek egyedüli korlátja az, hogy nem szabad fL beismeré~ elérése végett olyarut tenni, ami az erkölcsökbe, a köztisztességbe és .az állam méltóságába ütközilL Minden ügyész és nyomozóközeg kezébe az állam hatalmának egy része van letéve, ezért még az állam ellenségeivel
