Reneszánsz A XIV-XV. Században Európa szerte megerősödtek a városok polgári rétegei. A gazdasági és társadalmi fejlődés során megerősödött polgárság az egyház befolyását lassanként a kultúra területén is háttérbe szorította. A fejlődés eredményeként megszületett a reneszánsz (jelentése: újjászületés). A középkori (gótikus és bizánci) művészettel szembenálló új művészeti törekvések megjelölésére használták a reneszánsz szót, mely művészet elsősorban az antik mintákból táplálkozott. A reneszánsz szóval jelölt korszakban, nem csak a művészet, de Európa politikai, társadalmi és kulturális viszonyai is döntően megváltoztak, lezárták a középkort, és új korszakot nyitottak. A reneszánsz Európa legfejlettebb területei: Észak-Itália és Németalföld. E két gazdasági és kulturális központban született meg és vált meghatározó stílussá a reneszánsz művészet és vált példává Európa más régióiban. Középkor és az antik: sellő, Saturnus, Jupiter, középkori ruhákban, trójai történet. Minden a vallási rítus része, Gótika: negatív megítélése, már a reneszánszban, későgótika elharapózása is. Reneszánsz: újjászületés. Antik újrafelfedezése, csak részben igaz. Középkortól eltérő felfedezése. Nem allegóriaként, nem a tematikát, hanem az antik életszemléletet. Egyéniség felfedezése. Antik mitológia a középkoritól függetlenül Egyéniség, mint alkotó és mint befogadó, akinek az egyéni értelmezés adott. De az antiktól számos ponton eltér: humanizmus: az emberi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik keresztényi szellemben. Ugyanazok a kérdései, témái is sok esetben, de mások a válaszok, pontosabban a szellemi hatalmakra való hivatkozás helyett. Érthetőség fontos, de egyetemesebb értelemben. Allegóriáknál az érthetőség kérdése máshogy merül fel. Reneszánsz nem olyan mélyen allegorikus, személyes értelmezés szerepe fontos. Itt általános érthetőség válik fontossá, megszólítottság. (Antikban sem ennyire). A műalkotás önmagában. Keresztény sem és az antik sem. Ehhez a perspektíva. Témájában nem feltétlenül, de a témához való viszonyában válik el a szertartástól. Önállósodik. (antik)
1
ITÁLIA
Giotto (~1300) Itália művészetétől idegen maradt a gótika. Sokkal erőseben kötődtek gazdaságilag és kulturálisan Bizánchoz, mint Európa más területei, így Bizánc művészete is erősebb hatást gyakorolt Itáliában. Az építészet és a művészet más területein is híven követték a bizánci stílus szigorú szabályait. A festészet területén azonban egyre erősödtek azok a törekvések, melyek igyekeztek átlépni a bizánci ikonok merevségén. Mind több festő próbálkozott a fény – árnyék használatával, az arc plasztikusabbá tételével, a perspektíva használatával. Giotto volt az első festő, aki tudatosan törekedett arra, hogy a szigorú bizánci stílust megújítsa, és ennek elméleti alapjait is lefektesse. Az ő művészetének minden alkotása már a festészet megújulásának jegyében született. Giottoval egy új fejezet kezdődött a művészettörténetben. -
Jelképei már nem erősen allegorikus tartalmúak. A festmény nála már nem az írott szó pótlása, hanem jóval több; értelmezés, érzelmek kifejezése.
-
Legfontosabb művészeti újítása: a térbeliség érzékeltetése sík felületen.
-
Giotto alakjai nem sematikusak, hanem egyéniségek, akik érzelmeket fejeznek ki.
Giotto Itáliában igen nagy népszerűségre tett szert. Műveit már csak személye miatt is keresték, ami egészen új jelenség az európai művészettörténetben. Korábban egyetlen művész személye sem vált ilyen jelentőségteljessé, de egyetlen művész sem fejlesztett ki ilyen egyedi stílust, egyedi művészetet. Giotto óta a művészet története egyre inkább a nagy művészek történetévé válik. Szerepük is megváltozik: 7 szabad művészet, szellemi tevékenység. Újszerű alkotásaival óriási hatást gyakorolt Itália művészetére. Művészete egy új művészet kezdeteit indította el. Giotto után a művészek mind térben kívántak ábrázolni. Nem érték be azonban a ráérzéssel, hanem a látás törvényét kezdték kutatni, a perspektíva szabályait, és a technikákat. Anatómiai tanulmányokat kezdtek folytatni antik mintára. A művészek fontos programpont lett továbbá, hogy visszahozzák az antik művészet dicsőségét.
2
Brunelleschi Filippo Brunelleschi egy firenzei gyermekmenhely homlokzatának megépítésére kapott megbízást. Amikor Európa-szerte még javában dívott a gótikus építészet, Brunelleschi tudatosan szakított az általánosan érvényben lévő szabályokkal. Az egyemeletes épület földszintjén nyitott árkádsort, antik minták után készült oszlopokat és boltíveket tervezett. Brunelleschi ezzel az épülettel megteremtette a reneszánsz építészet formanyelvét. A gótikus építészeti formák eltűntek, s a reneszánsz építészet szabályos elemei vették át a helyett. Brunelleschi legnagyobb vállalkozása a firenzei dóm hatalmas kupolájának megépítése volt. A dómot gótikus stílusban kezdték építeni, de Brunelleschi tudatosan szakított a gótikus hagyományokkal és kupolával fed e be a templomot, erre kifejlesztet statikai megoldással. A mintát természetesen a római Pantheon mindaddig felül nem múlt kupolája adta. Brunelleschi által lefektetett építészeti elvek, statikai törvényszerűségek és szabályok 500 évig az európai építészet alaptörvényeiként szolgáltak, csak századunkban jutott el a technika arra a fejlődési szintre, hogy a Brunelleschi által lefektetett szabályokon túllépjen. Brunelleschi nem csak az építészet tudományos alapjaival foglalkozott, hanem a művészet többi ágának (elsősorban a festészet) törvényszerűségeivel is. Ő adta a művésztársai kezébe azt a matematikai formulát, aminek segítségével megoldhatóvá vált a síkban való térábrázolás. Ezzel hihetetlen fejlődést indított el a festészet területén is. Gótikával való szakítás: elutasította azt a középkori hagyományt, miszerint az épületnek keresztény igazságokat kellene szimbolizálniuk. Ehhelyett: arányosság, melynek mértéke az ember. (panteista felfogás) Perspektíva: Antik egymásmögöttiséget ábrázol, nem hangsúlyos számára a tér. Kiemel. Reneszánsznak életbevágóan fontos. Innentől fontos először, a műalkotás autonómiája miatt. Leonardomár kifejti, hogy korlátoz, nem olyan jó, modoros. Áttörés:
Brunelleschi
ezzel
tette
lehetővé
a
reneszánszfestészet
Vonalperspektíva, légperspektíva. (színnel, Leonardo) Illuzionizmus: 2 dimenzióban ábrázolni 4-et (bizánci tudatosan nem) -
becsapni a szemet
3
kibontakozását.
-
imitál egy épületet, egy szemszöget stb. Festő az épület belső szerkezetét jeleníti meg, „folytatja” a képen. Itt fontos a fény-árnyék használata, rövidülés stb.
Botticelli (1446-1510) 1400 évek utolsó szakaszában volt a legkedveltebb festő. Leghíresebb festményeinek tárgya nem bibliai, hanem mitológiai történetek. Vénusz születése -
A görög és római mítoszok ismerete mostanra vált az általános műveltség részévé.
-
A kép a szépség megjelenése a földön.
-
A formák elrendezése tökéletesen harmonikus. Azonban igen sok helyütt vét a perspektíva, és a test arányosságának szabályai ellen. A test olykor szinte torz: Vénusz nyaka túl hosszú, válla túl meredek. Bal karja furcsán van a törzséhez biggyesztve. De mégis a megtestesült szépség benyomását kelti, mert olyan harmonikus az összhatás, és olyan szép Vénusz arca, hogy nem is testének furcsaságai az érdekesek.
Szekularizmus: Témák elválnak a vallási tartalomtól. Betetőződése. Új tendencia, új megrendelő réteg nem a vallási témák miatt, hanem díszítés. -
Mitológia, magáért a gondolatért, vagy egy tragikum kifejezéséért, és nem mint allegória
-
Portrék
-
Politikai hatalom reprezentálása (római hagyomány)
Leonardo da Vinci (1452-1519) -
1452-ben született (húsz évvel Michelangelo és harminc évvel Raffaello előtt) egy firenzei hivatalnok törvénytelen gyermekeként. 3asság (ady- babits-kosztolányi, petőfi, arany, vörösmarti, rousseau, didro, voltaire)
-
Firenzében tanul, 6 évig Firenze egyik leghíresebb festőjétől.
-
Olyan lángész volt, aki csodának számított a maga korában, és közönséges halandó ésszel
mindmáig
megfoghatatlan.
A
tudomány
minden
területe
érdekelte;
orvostudomány, botanika, technikai tudományok stb. Több mint 30 embert boncolt, és
4
többet tudott az emberi testről, mint kortársai közül bárki. Galilei előtt kijelenti, hogy a nap nem mozog. -
Fantasztikus mérnöki terveket készít. Nagyszabású békés műveken dolgozik, mocsárlecsapolás, csatornázás, folyószabályozás, városrendezés. Mindemellett a legkegyetlenebb hadieszközök terveit készítette el. Időzített bomba, páncélozott tank stb.
-
A kutatások szinte minden területén voltak jelentős, sőt forradalmi elgondolásai. Ismereteit teljesen autodidakta utón sajátította el. Talán ezzel is magyarázható, hogy grandiózus tudományos munkáiról nem készített kidolgozott rendszerezett munkája.
Művészete: -
Festményeinek jellegzetessége: a titokzatos mosoly, merengő tekintet. Képei nem szólnak, hanem figyelnek. Alakjai mintha élnének, igen „változékony természetűek”.
-
Rendkívül lassan dolgozik. Első milánói megbízatás: Sziklás Madonna. 8 hónap helyett, húsz évig dolgozik a vázlatokon. Rengeteg vázlatot készít egy műalkotáshoz.
-
Kedveli a fura figurákat. Groteszk fejek.
-
Gyakori a felcserélésére a nemeknek. Férfi nőnek, nő férfinek.
Menyétes hölgy: Moro (Milánói herceg, akinek szolgálatában áll) sok szeretője közül az egyik. A száj árnyéka sejteti a mosolyt. A hölgy egy női egyéniség megtestesítője. Leonardo feljegyzése a festményhez: „A menyét inkább a vadász kezére adja magát, semhogy bemeneküljön egy mocskos lyukba és foltot ejtsen szépségén.” Utolsó vacsora: Milánói Domokos kolostor ebédlőjébe festette Leonardo ezt a freskóját. Az Utolsó vacsora a keresztény világ leghíresebb képe lett. Leonardo gyorsabban és kitartóbban dolgozott, mint bármely más művén. Az Utolsó Vacsorát 3 év alatt festette meg. A festmény elrendezése tudatosan azt a hatást kívánja kelteni, mintha egy másik terem színtere nyílna meg. Valószerűség fokozását a fény játékaival éri el. Az Utolsó Vacsora azt a pillanatot ábrázolja, amikor Jézus mondja: „Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engemet.” – és a különböző reakciók egész viharát kavarja fel ezzel tanítványaiban. 5
Júdás nincs térben elválasztva a többi apostoltól, (mint ahogy az az Utolsó Vacsora korábbi ábrázolásainál általános), de mégis elkülönül. Ő az egyetlen, aki nem gesztikulál, nem is kérdez semmit, és akinek az arca árnyékban van. Leonardo nagyon kedvelte az ellentétes figurák egymásmellé helyezését, ez ennél a képnél is jól megfigyelhető: a gonosz Júdás mellett a jó és szép János, öregek mellett fiatalok, nyugodtak mellett izgatottak. Leonardo nagyon mély emberábrázolásra törekedett. A 12 apostol mindegyike egy-egy egyéniség megtestesítője. Csak Júdás alakján egy évig dolgozik a mester. A kép mondanivalója elsősorban a szereplők mozgásában (ahol a kezek fontos szerepet játszanak), valamint a jellemek árnyalt ábrázolásában fejeződik ki. . Mona Lisa: Az egyetlen portré, amely feltétlenül hiteles és épségben megmaradt. Már a mester életében a francia király birtokába került, I. Ferenc vette meg tőle 4000 aranyért, és azóta is Franciaországban van. A művészettörténet talán leghíresebb festménye, melyhez neves költők írtak himnuszokat, történetét regényben, operában dolgozták fel. A festmény mosolya egész irodalmat teremtett. A festményt ihlető modell 25 éves lehetett, amikor Leonardo munkához látott és 29 éves, amikor elkészül az alkotás. A kép nem megrendelésre született, Leonardo saját maga számára készítette, ami igen különleges az akkori művészvilágban, hogy valaki 4 évet dolgozzon kizárólag a saját maga szórakoztatására. A túlzott ismertség miatt a festményt nem is tudjuk friss szemmel nézni. Fő jellegzetessége a leonardoi mosoly. Ez annak a pillanatnak a kifejezése, amikor lelkünkben a feszültség oldódni kezd. Páratlan elevensége az arcon, amit a hűvös, merev testtartás kiemel. Kéz, mint Leonardo összes alkotásánál igen fontos szerepet játszik. Walter Pater, egy neves művészettörténés véleménye szerint a Mona Lisa a modern női lélek kifejeződése, annak minden beteg vonásával együtt. Mona Lisa olyan mintha élne, és éppen olyan változékony, mint az igazi asszonyok. Hol úgy néz ránk, mintha mulatna rajtunk, hol meg elszomorodva mosolyog. Igazi megoldást csak Leonardo talált arra, hogy élővé tegye alakjait (Eyck mániákus pontosság, Boticelli: a tökéletes szépség, de mindemellett az emberi test felépítésének ellentmondó szabálytalanságok.) 6
Kontúrokat nem hozza meg élesen, helyenként ködbe vész, képzeletünkre bízza a kiegészítést. A szemek sarka, száj szegletének vonása adja meg az egyedit egy síkban történő ábrázolásnál. Leonardo pont ezt nem rajzolta meg élesen, hanem árnyékkal fedte le. Emiatt nem egyértelmű, hogy milyen hangulatban van festményének alakja, és emiatt olyan változékonyak a figurái.
Michelangelo Buonarroti (1475-1564) -
23 évvel fiatalabb Leonardónál és 15 évvel éli túl.
-
Michelangelót Leonardóval ellentétben csak az emberi test érdekelte. Tudományosan, szisztematikusan tanulmányozza az emberi anatómiát.
-
Fiatalon már a legnagyobb művészek között emlegetik. 30 évesen olyan világhírű remekműveket tudhat maga mögött mint a Piéta.
-
Michelangelo művészete nagyon mély jellemábrázolásokra épül. Az életnek azonban nem a derűs és a szenvedélyes oldalát jeleníti meg, hanem az elmélkedő, befelé forduló embert. Alkotásai között egyetlen vidám, nevető alakot sem találunk. vagy a Dávid.
-
Első remekműve: Piéta. (halott fiát ölében tartó madonna). A beletörődő fájdalom szimbóluma.
-
Ifjúkori mesterműve a firenzei tanács megbízására készült többméteres Dávid: A diadalmas reneszánsz pompás emlékműve. Dávidot a feudális urakkal megvívó polgárság saját jelképének tartotta. A korban éppen ezért nagyon népszerű a Dávid ábrázolás, de elsősorban a diadalmas Dávid ábrázolása. Michelangelo azonban szakítva a hagyományokkal a küzdelmek előtti Dávidot jelenítette meg. Antik hatás:
Kontraposzt pozíció,
megfelelő pillanat kiválasztása,
nem a szenvedélyesség, hanem tömör drámaiság fejeződik ki, visszafogott érzelmekkel.
7
Sixstusi kápolna II. Gyula pápa megbízására készül a Sixtusi kápolna mennyezetének díszítése. Michelangelo feladata volt, hogy a boltozatos mennyezetet díszítse freskókkal. A hatalmas munkát egyedül oldotta meg, amire nincs példa a művészetek történetében. 4 évig dolgozott a freskókon. Michelangelo bibliai jeleneteket ábrázol; a Teremtés történetét, és más ószövetségi jeleneteket. A monumentális alkotás egy látomás képekbe öntése; az ötletek kimeríthetetlen gazdagsága, a legapróbb részletekig tökéletes, mesteri kidolgozás. A mennyezet középső mezőibe festett jelenetek közül a legismertebb és legnagyszerűbb az Ádám teremtését ábrázoló freskó. Isten mutatóujjának érintésével életet ad Ádám testének. Isten ujjának érintése a festmény szerkezeti középpontja. Michelangelo merészen szakított e téma eddigi ábrázolásmódjával: a képben teljesen újszerű az istenalak és Ádám ábrázolása, Isten és ember kapcsolatának belsőségessége. A teremtés misztériuma fogalmazódik meg, egy egészen újszerű, emberközpontú megközelítésben. A mennyezetkép elkészülte után 22 év múlva a mester 7 esztendeig dolgozott ismét a Sixtusikápolnában. Az oltárfalon ekkor készült el Michelangelo legnagyobb festői alkotása, az Utolsó ítélet. Michelangelo elvetett minden régi ábrázolásmódot. Nem a biblia, nem Dante Isteni színjátéka, sem a középkori egyház leírását festette meg, hanem új jelenetet teremtett. Egyedül Mária van ruhában, a többi szereplő teste fedetlenül állt, ami már a kép elkészülte után is nagy vitára adott okot. A mester halála után pápai utasításra kis lepleket festettek az alakokra, ezzel azonban elrontották a testek formáit.
Michelangelo leginkább Krisztus ábrázolásában törte meg a hagyományos ábrázolásmódot. A freskó középpontjában Krisztus alakja áll. A szakálltalan Krisztus mint bosszúálló bíró ítélkezik, leginkább egy pogány istenalakra emlékeztet, aki félelmetességet sugároz. Michelangelo e Krisztus-ábrázolásban olyan alakot teremtett, amelynek se előzménye, se folytatása nincsen a művészetekben.
8
NÉMETALFÖLD Végtelen precizitás. A perspektíva pontossága nem olyan fontos, mint az apró részletek végletes alapossággal való kidolgozottsága. Külső szépség, virágok, ékszerek, drapériák, felület fotográfiaszerű ábrázolása.
Jan van Eyck (1386-1441) Az északi reneszánsz elindulása és legnagyobb sikere Jan van Eyck nevéhez fűződik. Művészete a németalföldi reneszánsz festészet kiindulópontja. Képein már megtalálható a természethű ábrázolás, a tájkép s a részletek reális ábrázolásmódja. A miniatúrafestészetből eltanult aprólékos gonddal készítette képeit, a miniatúra előadásmódját azonban nagyformátumúvá alakította. E végtelenül kifinomult és precíz festői stílust Van Eycknek tulajdonított technikai újítás is lehetővé tette. A hagyományos tojásfesték helyett olajfestékkel dolgozott, aminek száradása sokkal aprólékosabb munkát tett lehetővé, és felületi fénye is más hatást kölcsönzött a festménynek. Egyik leghíresebb műve: Giovanni Arnolfi olasz kereskedő és menyasszonyának arcképe. A festmény a mindennapi élet egy darabkája. A szőnyeg, rendetlenül otthagyott papucs, a narancs az ablakdeszkán, mind azt az érzetet keltik a nézőben, hogy egyetlen pillanatot rögzített a festő, mintha egy fényképezőgéppel dolgozott volna. A hátsó falon tükör mutatja a jelenetet hátulról, és a tükörben kivehető a festő képe is. A falon írás olvasható: „Jan Eyck jelen volt.” E mondat még egyértelműbbé teszi a művész ars poeticáját, a németalföldi reneszánsz új szellemét: a művész feladata a valóság ábrázolása. A művész szemtanúja annak, amit ábrázol, feladata azt lerajzolni, amit lát. Van Eyck művészete nyomon követhető hatást gyakorolt a későbbi németalföldi művészetre. Az elkövetkező németalföldi művészgenerációk következetesen tartották magukat ahhoz a művészeti programhoz, hogy a művészet feladata valóság lehető leghitelesebb ábrázolása, dokumentálása.
9
Dürer A német Leonardo. A család Magyarországról (a Gyula melletti Ajtós-ról), költözött Nürnbergbe 1471 után. A Dürer név az Ajtós német fordítása. Dürer a német művészet első, igazán reneszánsz mestere. Megdöbbentő rajzkészség már gyerekkorában megmutatkozott. Kézügyessége a természet tudományos megfigyelésével párosul. Így festményein, grafikáin és rézmetszetein a művészettörténetben egyedülálló pontossággal adja vissza a természet jelenségeit. Részletet részletre halmozva ábrázol. Olyan aprólékos, hogy nagyító kell hozzá, hogy minden részletet meglássunk. Annak ellenére azonban, hogy a természet darabkáit végtelen pontossággal dolgozza ki, soha nem öncélúan jelennek meg az alkotásain, hanem mindig díszletként, hangulati elemként. Munkái zsúfoltságuk ellenére is egységes benyomást keltenek, ugyanis minden apró részlet a kép fő mondanivalóját egészíti ki, semmi sem kerül fel véletlenül a képre.
Bosch Nagyon keveset tudunk róla. 1516-ban halt meg, nem tudjuk hány évesen. A Gonosz erőinek rémületes ábrázolása. Az emberi romlottság a központi témája. Iszonyat iszonyat hátán. Középkori emberek gyötrő félelmeinek formába öntése.
10
