Iskolák a világért! A globális nevelés beillesztése az iskolai tantervbe
MITI
Megjelent az Európai Unió támogatásával. A tartalomért felel a Welthaus Diözese Graz-Seckau, a Welthaus Diözese Gurk-Klagenfurt, a Welthaus Katholische Aktion Wien, a MiTi Alapítvány, az Artemisszió Alapítvány és a Humanitas. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
Impresszum: Artemisszió Alapítvány Székhely: 1016 Budapest, Mészáros utca 10. Iroda: 1085 Budapest, Rökk Szilárd utca 11. Humanitas Resljeva ulica 48 1000 Ljubljana Szlovénia
MITI
MiTi Alapítvány Katrinas dambis 20/1-54 Riga, LV-1045 Latvia Welthaus Diözese Graz-Seckau Grabenstraße 39 8010 Graz Ausztria Welthaus Klagenfurt Tarviser Straße 30 9020 Klagenfurt Ausztria Welthaus Linz Kapuzinerstr. 84 4021 Linz Ausztria Welthaus Katholische Aktion Wien Alserstraße 19 1080 Wien Auszria
Koordináció: Koppány Judit, Artemisszió Alapítvány,
[email protected] Thomas Maier, Welthaus Klagenfurt,
[email protected] Rene Suša, Humanitas,
[email protected] Alexandra Wieser, Welthaus Graz,
[email protected] Szerzôk: Gunta Be¯ rzin˛a Andra Damberga Waltraud Hamah-Said Nagy Gabriella Silvia Richtarz Sašo Kronegger Rainer Tüchlberger Design: Kiss Maja Kiadó: Artemisszió Alapítvány ISBN 978-963-88744-0-5 Nyomdai munkálatok: Szó-Kép Kft., Budapest
Tartalom BEVEZETÉS Elôszó
2
Hogyan használjuk ezt a füzetet?
4
„Iskolák a világért!” – a projekt leírása
5
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A NEMZETKÖZI MEZÔGAZDASÁGI KERESKEDELEMRÔL Mezôgazdasági kereskedelem és fejlesztés
6
Észak és Dél – mélyülô szakadék
7
A multinacionális vállalatok hatalma
8
A világkereskedelem és annak visszásságai
8
A jelenlegi kereskedelmi rendszer alternatívái: a méltányos kereskedelem és az élelmiszer-önrendelkezés
9
PÉLDÁK A JÓL BEVÁLT GYAKORLATOKRA Welthaus Graz: A növényfajták sokszínûsége a veteményeskertben
10
Artemisszió Alapítvány: Pedagógiai eszközkészlet tanároknak
11
Welthaus Linz: Tanárképzés a pedagógiai egyetemen
12
Humanitas: A pamutról szóló képzés
13
Welthaus Wien: A rizsrôl szóló képzés
14
MiTi Alapítvány: Kapcsolatteremtés a szervezetek között a világjáték bemutatásával
15
Welthaus Klagenfurt: Egy sikeres képzési koncepció
16
Projekt a méltányos kereskedelemrôl Ptujban, Szlovéniában
17
PEDAGÓGIAI ANYAGOK Mire figyeljünk, amikor képzést tartunk?
18
Honlapajánló: http://schools.welthaus.at
21
Fair play játék (melléklettel)
22
Az agroüzemanyagról szóló képzés
23
A világ egy alma
27
ZÁRÓ SZIMPÓZIUM Háttér-információk
28
Ute Straub elôadása: Az EcoFair kereskedelmi párbeszéd- a mezôgazdasági piacok fenntarthatósága érdekében létrehozott sokoldalú keretrendszer
29
A világkereskedelemrôl szóló mûhely
31
Marluce Melo elôadása: A globális kereskedelem hatása a Brazília észak-keleti területén élô népességre
32
A Brazíliáról szóló mûhely
35
Alexandra Wieser és Dietmar Schreiner elôadása: Az oktatás elôtt álló kihívások a globalizált világ korában
36
A globális nevelésrôl szóló mûhely
39
Módszertani mûhely
40
A résztvevôk észrevételei
42
AJÁNLOTT WEBOLDALAK
44
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
45
•
Bevezetés •
Globális tanulás Ausztriában – ismerjük meg a világot!
A globális nevelés szükségessége Szlovéniában
Az egyre inkább globalizált világban végbemenô gyors változások számos kérdést vetnek fel, amelyekkel az iskolában is foglalkoznunk kell. Biztosítanunk kell, hogy az olyan témák, mint a társadalmi igazságosság, a javak globális elosztása, a béke és a konfliktus-megelôzés, a globális éghajlatváltozás, a természethez való viszonyunk, mi több, a kulturális és egyéni identitás kérdései megkülönböztetett figyelmet kapjanak az iskolában. A globális nevelés koncepciója az ilyen összetett, az egész világot érintô témákra és feladatokra ad pedagógiai választ.
A globális nevelésre nemcsak szükségünk van, hanem akarjuk is azt! A formális oktatás szolgáltatója, az állam, nem érzi szükségét annak, hogy gondolkodó polgárokat neveljen, akik esetleg ellene fordulhatnak, de legalábbis kritikusak lehetnek és meggyengíthetik pozícióját. Ezért tehát nem szükségünk van a globális nevelésre, passzívan várakozva arra, hogy az állam biztosítsa azt, hanem akarjuk a globális nevelést, ami egy olyan aktív érzés, amely összehozza a gondolkodó embereket.
Ahhoz, hogy eligazodjunk a globális társadalomban és megértsük annak összetett kölcsönhatásait, el kell sajátítanunk a kritikus szemlélôdés képességét, és változatos kompetenciákra kell szert tennünk. Ezek lehetôséget nyújtanak a párbeszédre és a döntéshozatalban való részvételre. A tanulók aktív részvételén és a kreatív módszertanon alapuló nevelés támogatja ezt a folyamatot. A dogmatikus és a normákon nyugvó elveknek, valamint a szûklátókörûségnek nincs helye ebben a megközelítésben. Ha teret adunk a tanulók és tanárok társadalmi világához illeszkedô tapasztalati tanulásnak, amely emellett lehetôvé teszi a társadalmi és kulturális sokszínûség megismerését, a globális tanulás még nem látott távlatokat nyit meg elôttünk. A globális dimenzióval kibôvített tanulási folyamatok módot adnak arra, hogy megtapasztaljuk a globalitásban való részvételünket. Az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat, valamint az egyén saját véleményének és érzelmeinek kifejezése sokszor eddig fel nem fedezett lehetôségeket rejt magában. A globális tanulás új távlatokat nyit meg a tanulók és a tanárok elôtt, és így elôkészíti a terepet az új felismerésekhez és a különbözô nézôpontok tiszteletben tartásához. A globális tanulásban rejlô különleges erô akkor bontakozik ki, ha a tanulók motivációt éreznek a fejlesztéspolitikai kérdések kritikus vizsgálatára és arra, hogy kivegyék a részüket a világ alakításában. A nemzetközi találkozások és az oktatás hagyományos határain túlmutató párbeszéd révén az „Iskolák a világért!” elnevezésû projekt keretet biztosít ahhoz, hogy átgondoljuk a globális fejleményeket, és lépéseket tegyünk a fenntartható „együttcselekvés” felé.
Helmuth Hartmeyer ADA (Ausztriai Fejlesztési Ügynökség), Ausztria
• 2
A globális nevelés képessé tesz minket arra, hogy gyakoroljuk saját jogainkat, amelyek oly sokszor maradtak üres szavak egy darab papíron. Reményt ad egy olyan demokráciára, amely nem csupán formalitás. Nem véletlen, hogy a globális nevelés legnagyobb szószólói a civil társadalmi csoportok és szervezetek. Rá kell kényszerítenünk az államot, amelyre munkánk eredményét és pénzünket bíztuk, hogy azt olyan oktatásra fordítsa, amelyet mi szükségesnek vélünk. Globális nevelést akarunk, mert ez ad választ azokra a globális problémákra és kérdésekre, amelyek mindannyiunkat érintenek, mert a globális igazságosságról szól és megoldások után kutat, mert megkérdôjelezi az egyoldalú információkat és a sztereotípiákat, mert befogadó és részvétel-központú, és mert megerôsíti a civil társadalmat, valamint kritikus, vizsgálódó és felelôsségteljes világpolgárokat nevel.
Eva Marn SLOGA (Szlovén Civil Fejlesztési Szervezetek Platformja a Fejlesztési Együttmûködésért és a Humanitárius Segélyért), Szlovénia
•
Bevezetés •
Globális nevelés Magyarországon
Miért van szükség globális nevelésre Lettországban?
Minden nép törekszik saját értékeinek, kultúrájának fenntartására. Ezt egyre kevésbé tudják megtenni egymás ellenében. Az fejlôdik, aki együttmûködik, aki elzárkózik, az lemarad.
A Lett Köztársaság oktatási törvényei szerint az oktatás célja Lettországban az egyéni fejlôdés, az önmegvalósítás, valamint az állam és az egyén jólétének elômozdítása. Amellett, hogy a tantervben természettudományi és humán tárgyak szerepelnek, az iskolák az elôírtaknak megfelelôen gondoskodnak a haza iránti lojalitásról és annak tiszteletérôl is. Viszont a globális felelôsségvállalásról egy szó sem esik.
A világ klímája változik, már a mi életünkben is drasztikus változásoknak vagyunk tanúi az idôjárásban, a folyók vízjárásában, a föld jégtakarójában, a fajok kipusztulásában - ezer és ezer növény és állatfaj hagy el minket örökre. Hogyan birkózhatna meg ezzel egyetlen ország? Nagyon rövid idô alatt meg kell tanulnunk nagyon hatékonyan együttmûködni. A globális felelôsségvállalásra nevelés célja a magyar stratégiai alapvetésben megfogalmazottak szerint - a polgárok felkészítése arra, hogy képesek legyenek megbirkózni a kölcsönös függôségeket teremtô világ kihívásaival, és hogy kiálljanak a globális szolidaritás, a társadalmi igazságosság, és a környezet védelmének eszméje mellett. Arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a folyamatokban, a körülöttük lévô világ alakításában, és abban, hogy a szolidaritás számára teret nyissanak a gondolkodásban és a cselekvésben. Magyarországon a fenntarthatóságot szolgáló nevelés többi területéhez – környezeti nevelés, egészségnevelés, aktív állampolgárságra nevelés - hasonlóan a globális nevelés céljai is megjelennek az oktatáspolitikai dokumentumokban, de a társadalom ma még kicsit szûkkeblû szemléletével megegyezôen az oktatási gyakorlatban nem kapnak kellô hangsúlyt. Pedig a globális nevelés a jövôért való tanulás segítése is egyben. Ha felismerjük a társadalmi a környezeti és a gazdasági rendszerek összefüggéseit helyi és bolygószinten egyaránt; ha felismerjük, hogy egy közösség minden egyes tagja felelôs a közösség egészének életéért; ha felelôsséget érzünk és vállalunk másokért kicsiben és nagyban egyaránt; ha rájövünk arra, hogy befolyásolni tudjuk a jelen és ezáltal a jövô történéseit, és annak szellemében élünk és cselekszünk, akkor neveltetésünk, de leginkább a tanulásunk hozzájárul egy a jelenleginél igazságosabb, élhetôbb, biztonságosabb világ építéséhez. Ez mindannyiunk folyamatos tanulási feladata. Az iskolában pedig nem új tantárgyak kellenek, hanem a gyakorló és leendô pedagógusok kulcsszerepének felismerése és a pedagógiai munka támogatása abban, hogy a most felnövekvô generációkat felkészítse a jövô generációk számára élhetô jövôért való cselekvésre. Fülöp Sándor a jövô nemzedékek országgyûlési biztosa, Magyarország
Sajnálatos módon a Lettországban nevelkedett fiatalok hazaszeretetét próbára teszik a gazdasági körülmények. A válság miatt sokan elhagyják az országot. Mindezért a politikusokat és a világméretû csapásokat okolják. Csupán nagyon kevesen vannak tisztában saját felelôsségükkel és keresik konstruktív módon a jelenlegi helyzet megoldásait. Az iskolában megszerzett elméleti tudás többé már nem segít. A minket körülvevô társadalom gyors ütemben változik. Elméletben talán elfogadjuk, hogy az ökológiai, gazdasági, kulturális és társadalmi változások egyik pillanatról a másikra történnek, a gyakorlatban azonban erre nem vagyunk felkészülve. Itt az ideje, hogy felismerjük, mennyire is globalizált az a világ, amelyben élünk – akár beismerjük, akár nem. Itt az idô, hogy nyomatékosítsuk, a globalizált jelzô túlmutat az Európai Unió, Oroszország és Amerika hatáskörén. Meg kell értenünk, hogy a nyugati országok szövetségéhez történô csatlakozásunk nem jelenti azt, hogy egyre több jogot nyerünk a fogyasztásra. Felelôsséget kell vállalnunk azokért a következményekért is, amelyeket a túlfogyasztás és az olcsón megvásárolható iparcikkek iránti igény okoz az EU-n és a NATO-n kívüli országokban. A globális nevelés lehetôvé teszi az emberek számára, hogy lássák a helyi, a regionális és a globális tényezôk közötti összefüggéseket. A mezôgazdasági világpiac, az „Iskolák a világért!” projekt fô témája lényeges pontja a vita kezdeményezésének és annak, hogy megoldásokat találjunk a mostani gazdasági válság kezelésére, illetve olyan lépéseket mutassunk be, amelyeket hazánkban, a saját világunkban mindnyájan megtehetünk a válság leküzdése érdekében.
Gunta Berzina és Andra Damberga MiTi Alapítvány, Lettország
3 •
•
Bevezetés •
Hogyan használjuk ezt a füzetet? Kedves Olvasó! A füzet, amelyet a kezében tart az „Iskolák a világért!” elnevezésû, három évig tartó nemzetközi projekt dokumentációja. Ez a projekt elsôsorban a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelem példáján keresztül foglalkozott a globális nevelés témájával, és azzal, hogy hogyan vezethetô be a globális nevelés az iskolában. E dokumentáció célja, hogy összefoglalja a projekt tartalmát és azokat a konkrét lépéseket, amelyekre sor került, és több, korábban még nem közzétett oktatási anyagot bocsásson rendelkezésre, hogy a jövôben motiválja és segítse Önt a tárgyban végzett munkájában.
Kívánunk Önnek információkban gazdag, élvezetes és inspiráló idôtöltést e füzet olvasása közben. Reméljük, e füzet segítséget nyújt majd Önnek a globális neveléssel kapcsolatos munkájában, kerüljön arra sor intézményében, iskolájában, munkahelyén, családja körében, baráti körben vagy akár tágabb környezetében.
A „Bevezetés” fejezetben találja a projekt leírását, amelyet a globalizált világunk komplex összefüggéseit szemléltetô nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemmel kapcsolatos „Háttér-információk” követnek.
Welthaus Graz - Linz - Wien – Klagenfurt Ausztria
A projekt egyik célkitûzése az volt, hogy gyarapítsa a trénereknek, tanároknak, diákoknak a mezôgazdasági termékek világkereskedelmével kapcsolatos ismereteit Ausztriában, Magyarországon, Lettországban és Szlovéniában. Így megközelítôleg 50 pedagógiai anyagot dolgoztunk ki, fordítottunk le az adott ország nyelvére, amelyeket több tanárképzésen és iskolai foglalkozáson használtunk fel. Annak érdekében, hogy képet kapjon arról, hogy hogyan használhatók ezek az anyagok, mindegyik partnerszervezettôl, illetve egy szlovéniai iskolából mellékeltünk példákat a jól bevált gyakorlatokra, amelyek segítségével bemutatjuk ezen anyagok sikeres alkalmazását. Reméljük, hogy ezekbôl inspiráló ötleteket merít arra vonatkozóan, hogy hogyan hasznosíthatja Ön is ezeket az anyagokat.
Sok szerencsét az igazságosabb jövô felé vezetô úton!
Artemisszió Alapítvány Magyarország Humanitas Szlovénia MiTi Alapítvány Lettország
A „Pedagógiai anyagok” fejezetben néhány újabb, korábban még nem közzétett anyagot talál. A valamennyi anyagot magában foglaló gyûjtemény a projekt honlapján érhetô el: www.schools.welthaus.at.
A füzet végén néhány, a projekt témáihoz kapcsolódó weboldalakra mutató link található, melyek reményeink szerint megkönnyítik a globális tanulás témájával kapcsolatos munkáját. Végül szeretnénk köszönetet mondani azoknak az embereknek és szervezeteknek, akik és amelyek támogattak minket e projekt során.
• 4
Kép: Flávio Takemoto
A füzet jelentôs részét a „Záró szimpózium” öleli fel. Ez volt a projekt fontos záró mozzanata 2009 októberében, amikor is tanárok, civilszervezetek munkatársai és Brazíliából érkezô meghívott vendégek gyûltek egybe egy háromnapos rendezvényen Schlierbachban (Ausztria), hogy megünnepeljék a projektet és annak eredményeit, megvitassák a nemzetközi kereskedelem és a globális nevelés kérdéseit, és további erôt és inspirációt adjanak egymásnak az igazságosabb világért vívott közös küzdelemhez.
•
Bevezetés •
„Iskolák a világért!” – a projekt leírása Az „Iskolák a világért!” (Schools act globally!) projekt egy olyan oktatási projekt, amely négy ország (Ausztria, Magyarország, Lettország és Szlovénia) civil partnerszervezeteit egyesítette egy hároméves (2007–2009) program erejéig, hogy új módszereket, anyagokat és képzéseket dolgozzanak ki a globális nevelésre vonatkozóan. A globális nevelés az olyan különbözô témákkal kapcsolatos oktatás átfogó megnevezése, mint az éghajlatváltozás, a fejlesztés és a kereskedelem kérdései, a kultúrák közötti párbeszéd, a béke és a konfliktusrendezés. Ezek a témák mind egy közös alapon nyugszanak – mindegyik egy, az emberiség elôtt álló közös kihívást testesít meg; mindegyik egy globális kihívás.
kérdések az iskolai környezetben is terítékre kerüljenek. A globális összefüggések összetettségének tudatában új pedagógiai anyagokat fejlesztettünk ki a projektpartnerek nyelvein, hogy segítsük az iskolákat és oktatókat ezek közös feltárásában. Különbözô típusú anyagokat dolgoztunk ki – élénkítô gyakorlatok, szerepjátékok és szimulációs játékok, elôadások, audiovizuális anyagok – és összeállítottunk egy linkekbôl és egyéb külsô forrásokból, többek között könyvekbôl, újságcikkekbôl és filmekbôl álló adatbázist. Ezek díjmentesen hozzáférhetôk az alábbi internetes oldalon: http://schools.welthaus.at. A projekt során több száz képzést tartottunk különbözô célcsoportok: diákok, tanárok és más érdeklôdôk számára.
Projektünk középpontjában a mezôgazdasági termékek tisztességtelen nemzetközi kereskedelme állt. Habár úgy tûnhet, hogy ez a kiemelt téma túlzottan leszûkített, valójában számos egymással összefüggô kérdés – például a fentebb felsoroltak – keresztmetszetében áll. A mezôgazdaság és a kereskedelem a fenntartható globális fejlesztési partnerségek létrehozásának két létfontosságú kérdése. Emellett az éhezés és a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszközei, és jelentôs hatást gyakorolnak a környezetre. Az élelmiszer-önrendelkezés és az élelmezésbiztonság kérdései a konfliktus-megelôzés mellett szorosan kapcsolódnak ahhoz a joghoz is, hogy kulturálisan elfogadható, egészséges és tápláló élelem álljon mindenki rendelkezésére.
Fotó: Rene Suša
Fotó: Fred Meyer
A három év folyamán • képzéseket szerveztünk 1300 tanár részére, • foglalkozásokat tartottunk 2300 tanuló számára, • 50 különbözô pedagógiai anyagot fejlesztettünk ki, amelyek középpontjában más-más mezôgazdasági termékek álltak (rizs, cukor, banán, agroüzemanyag).
Elsôsorban azért választottuk az iskolákat elsôdleges célközönségünknek, mert az iskolai tantervekbôl és az oktatási folyamatból általában hiányoznak a globális témák. Míg munkánk zöme elsôsorban az általános és középiskolai tanulók számára tartott képzésekre és az új anyagok elkészítésére összpontosult, tanárképzéseinket tekintjük a leghatékonyabb eszköznek ahhoz, hogy biztosítsuk a globális nevelés folyamatának töretlenségét és fenntarthatóságát.
Fotó: Keith Weller
Mivel a globális nevelés arra irányul, hogy a kritikus gondolkodás, az önvizsgálat és az aktív részvétel folyamatai révén megváltoztassa magatartásunkat és szemléletünket, természeténél fogva egy hosszú távú vállalkozás – ezért tartozott elsôdleges célkitûzéseink közé, hogy az iskolákkal tartós partnerségeket alakítsunk ki és tantervi reformok segítségével intézményi szintû változásokat szorgalmazzunk.
Akár fogyasztóként, akár termelôként, mindannyian részesei vagyunk a világkereskedelemnek, és a forgalmazott termékek eladásakor, megvásárlásakor vagy felhasználásakor hozott döntéseink globális következményekkel járnak. Az „Iskolák a világért!” projekt fô törekvése az volt, hogy a négy partnerországban ezek a
A globális nevelés nem csak témáit tekintve tér el a „klasszikus” oktatástól, hanem abban is, ahogyan azokkal foglalkozik. Mi olyan következetes módszertan kialakítását szorgalmaztuk, amely lehetôvé teszi a résztvevôk számára, hogy passzív befogadók helyett aktív alakítói legyenek a tanulási folyamatnak, mivel úgy hisszük, hogy csak a tájékozott és aktív egyének és közösségek képesek elôidézni az igazságosabb, megértôbb és kiegyenlítettebb globális közösség létrehozásához szükséges változásokat.
5 •
•
Háttér-információk a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemrôl •
Mezôgazdasági kereskedelem és fejlesztés A magyar lakosság mindennapi tápláléka a világ különbözô tájairól származó összetevôkbôl áll: spanyol paradicsom, kávé Ugandából, ecuadori banán, marhaszelet Argentínából, chilei bor… Magyarország egy világméretû kereskedelmi rendszer része: a fejlôdô országokban emberek milliói takarítják be és dolgozzák fel az olyan terméseket, mint a kávé, a szója, a banán és a cukor, amelyeket Európában fogyasztunk el. Cserébe az európai vállalatok az egész világ területére exportálják termékeiket és szolgáltatásaikat. De ki húz hasznot a mezôgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmébôl? Elôsegítik-e vagy gátolják az agrárkereskedelem jelenlegi struktúrái a szegénység és az éhezés elleni küzdelmet?
A mezôgazdaság jelentôsége A mezôgazdaságnak igen meghatározó gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti vonatkozásai vannak. A fejlôdô országokban a mezôgazdaság jelenti a foglalkoztatás legfontosabb forrását. Az indusztriális gazdaságokkal szemben a fejlôdô országokban a mezôgazdasági termékek többségét családi kisgazdaságok termesztik, állítják elô és forgalmazzák. A mezôgazdasági termékek nem csupán túlélésünk alapját jelentik, hanem világszerte nyersanyagot is szolgáltatnak a feldolgozóipar számára. A gazdasági funkciók mellett a mezôgazdaság szorosan kapcsolódik a helyi kultúrához: egy hagyományokban és szokásokban gazdag életmódot testesít meg. Végül, de nem utolsósorban annak, ahogy élelmünket elôállítjuk, jelentôs ökológiai következményei vannak. A mezôgazdaság és a környezet szoros összefüggésben állnak egymással.
• 6
Szegénység és éhezés Tudta-e, hogy: • a világ népességének majdnem a fele (körülbelül 3 milliárd ember) a mezôgazdaságból él? •
1,4 milliárd ember él kevesebb, mint napi 1,25 dollárból (kb. 240 Ft) és közülük 900 millió ember vidéken él?
•
a fejlôdô országokban 987 millió ember éhezik, és az éhezôk több, mint háromnegyede vidéken él?
•
a mai tényleges mezôgazdasági termelés mindenkinek elegendô élelmet biztosíthatna?
A szegénység és az éhezés tehát elsôsorban a vidéki területekre jellemzô, és az egyenlôtlen elosztás következménye. A vidékfejlesztés így a szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze. A globalizáció és a mezôgazdasági export volumenének növekedése mellett a vidékfejlesztés és a nemzetközi kereskedelem kérdései elválaszthatatlanok egymástól. 2005-ben a mezôgazdasági világkereskedelem 852 milliárd USAdollárnak, azaz a teljes világkereskedelem 8,4 százalékának felelt meg. Az agrárkereskedelem aránya a világkereskedelemben folyamatosan csökken. A mezôgazdasági világkereskedelem szerepe mindazonáltal jelentôs, mivel számos fejlôdô ország bevétele elsôsorban a mezôgazdasági termékek exportértékétôl függ. A mezôgazdasági világkereskedelem jelenlegi formájának hatásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az a fejlôdô országok kisgazdálkodóit és családjait döntôen kedvezôtlenül befolyásolja.
•
Háttér-információk a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemrôl •
Észak és Dél: mélyülô szakadék
A probléma részben abból ered, hogy a kereskedelem ritkán zajlik egyenlô feltételek mellett. A kereskedelem nemcsak eszköz, fegyverré is válhat. Jelenleg az agrárkereskedelem struktúrája felerôsíti az Észak és Dél közötti globális egyenlôtlenségeket. A fejlett országok (Észak) arra használják a vámtarifákat és szubvenciókat, hogy viszonylagos elônyüket megtartsák a fejlôdô országokkal (Dél) szemben, és megszilárdítsák, sôt, akár fokozzák a meglévô egyenlôtlenségeket. Egyrészt a fejlett országok korlátozásokat, például vámtarifákat léptetnek érvénybe a más országokból származó termékekre. Ily módon a fejlôdô országokból érkezô áruk drágábbá válnak, és kevésbé lesznek versenyképesek a fejlett országokból származó árukhoz képest. Így akadályozzák meg azt, hogy a fejlôdô országok belépjenek a világpiacra. Másrészt a fejlett országok támogatást is nyújtanak a hazai termelésnek. Ez azt jelenti, hogy a kormányok pénzt vagy más formában támogatást adnak a helyi vállalkozásoknak, hogy azok biztosan olcsóbbak legyenek az importált termékeknél és szolgáltatásoknál. A támogatás ezen formájával általában a nagyüzemi termelôket részesítik elônyben. Míg ezek a vállalkozások továbbra is növekednek, a kisebb termelôk – mind a fejlett, mind a fejlôdô országokban – tönkremennek. A fejlett országok által alkalmazott támogatások ezenfelül dömpinghez is vezetnek. A dömping úgy határozható meg, mint „méltányos áron” aluli értékesítés. A támogatások felhasználásával a fejlett országok termelôi a fejlôdô országok piacán termékeiket még az elôállítási költségüknél is olcsóbban értékesítik. A fejlôdô országok helyi piacait elárasztják a világpiac – észak-amerikai és európai termelésbôl származó – élelmiszertermékei. A helyi termelôk többé nem tudják termékeiket elfogadható áron értékesíteni. Ez a politika sokszor vezet adóssághoz, csôdhöz és vagyonuk elvesztéséhez.
A megoldást mindazonáltal nem a vámtarifák és szubvenciók eltörlése jelenti, hiszen ezzel az Észak és Dél közötti jelenlegi kiegyensúlyozatlan hatalmi viszony problémája nem oldódna meg. A szabad kereskedelem az egyébként is gazdag országoknak kedvez, ugyanis technológiai elônyükbôl adódóan alacsonyabb költségek mellett tudnak termelni. A megoldást az jelentené, ha a vámtarifákat és támogatásokat a fejlôdô országok számára is kedvezô módon alkalmaznák. Egyrészt a fejlôdô országoknak biztosítani kell a jogot arra, hogy meghatározhassák mezôgazdasági és kereskedelmi politikájukat, ideértve a fejlesztési szükségleteikhez igazított védôvámok és támogatások alkalmazását. Másrészt a fejlett országok esetében korlátozni kell a vámtarifák és támogatások ragadozó módon történô használatát, illetve meg kell nyitniuk piacaikat a fejlôdô országok elôtt. Más szóval, az exportra szánt termelés csak abban az esetben lehet a fejlôdés eszköze, ha a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi rendszer reformjára sor kerül.
Sok gazdag európai ország, valamint az USA és Japán is arra használja ezeket a taktikákat, hogy saját nemzeti gazdaságát támogassa, így lehetetlenné válik a kevésbé fejlett országok számára, hogy megvessék lábukat a világpiacon. Saját piacaik védelmezésével és elzárásával ugyanezen országok közül sokan kettôs mércét állítanak fel, mivel más (többnyire fejlôdô) országokat arra kényszerítenek, hogy nyissák meg piacaikat.
7 •
•
Háttér-információk a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemrôl •
A multinacionális vállalatok hatalma
A világkereskedelem és annak visszásságai
A mostani kereskedelmi rendszer egy másik meghatározó sajátossága a multinacionális cégek egyre növekvô szerepe. Napjaink mezôgazdasági termelését multinacionális vállalatok irányítják. A 100 legnagyobb élelmiszer-ipari vállalat a világ élelmiszer- és italértékesítésének 2/3-át tudhatja magáénak. Közülük csupán 4 származik fejlôdô országból (Dél-Afrika, Brazília, Mexikó, Panama). A 10 legnagyobb a következô: Nestlé, ADM, Altria Group, PepsiCo, Unilever, Tyson Foods, Cargill, Coca-Cola, Mars, Danone. Ôk az elôrecsomagolt élelmiszerek 1250 milliárd dollárosra becsült világpiacának 24%-át tartják a kezükben. A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható mezôgazdaság jövôje ezért egyre inkább a vállalatok, mintsem az államok kezében van. A kisgazdálkodók bevétele nemcsak a vámtarifákon és támogatásokon múlik, hanem a nagyvállalatok árpolitikáján is.
Mindent összevetve, a kereskedelem liberalizációja nem hozott mindenki számára gazdagságot. A jelenlegi politikák legitimizálták a fejlett ipari országok által alkalmazott szubvenciók és vámtarifák politikáját, és csökkentették a nem iparosodott országok lehetôségeit az egyre inkább globalizálódó piacon. Gyengült az élelmezésbiztonság és a mezôgazdaságban rejlô azon potenciál, amely azt a fejlôdô országok gazdasági növekedésének hajtóerejévé tehetné. A globális élelmiszerlánc pedig a globálisan fellépni képes, nagy mezôgazdasági vállalatcsoportok és a termelôk, illetve fogyasztók közötti egyenlôtlen hatalommegoszlás miatt egyre nagyobb torzulásokat mutat.
A játékszabályokat viszont nem azok a kistermelôk határozzák meg, akik a legjobban függnek a mezôgazdaságtól. Többnyire a multinacionális vállalatok azok, amelyek a legtöbb hasznot húzzák a szabad kereskedelembôl és a liberalizációból. A kistermelôk családjainak érdekei sérülnek, és az olyan kérdéseket, mint a méltányos árak, a dolgozók jogai és a környezetvédelmi elôírások, figyelmen kívül hagyják. A gazdasági növekedés és a növekvô export nem vezet feltétlenül a népesség nagyobb jólétéhez és emberi fejlôdéséhez. A multinacionális cégek kezében koncentrálódó hatalom növekedésével a kistermelôk egyre inkább sérülékennyé válnak.
A világ legelismertebb közgazdászai közül többen (köztük a Nobeldíjas Joseph Stieglitz és Amartya Sen) egyetértenek azzal, hogy a jelenlegi kereskedelmi rendszer fenntarthatatlan és valójában gátolja a fejlôdést azokban az országokban, amelyeknek még le kell küzdeniük a világkereskedelmi rendszerbe történô belépés elsô akadályait. Kutatások szerint egy olyan kereskedelmi rendszer, amely a fejlôdést ténylegesen elômozdítja, csak akkor járhat sikerrel, ha figyelembe veszi az egyes országok sajátos szükségleteit. Ezért olyan társadalmi irányító rendszereket kell újraalkotni, amelyek a gazdasági érdekekkel egyetemben garantálják a társadalmi, környezeti és emberi jogi dimenziók azonos súlyú figyelembevételét. A tisztességes és fenntartható kereskedelmi szabályok elengedhetetlenek a szegénység felszámolásához. A méltányos kereskedelem (Fair Trade mozgalom) csupán csepp a nemzetközi kereskedelem tengerében. Hozzájárulása egy kiegyensúlyozottabb és méltányosabb kereskedelmi rendszerhez jelentôs, a tartós hatás elôidézéséhez szükséges intézményi változásokat – amelyek valóban globális méreteket ölthetnének – azonban nem tudja biztosítani. Az EU nyilatkozat szintjén már kinyilvánította, hogy támogatja a méltányos kereskedelmet, eddig azonban vajmi keveset tett annak érdekében, hogy jogszabályi támogatást nyújtson egy fenntarthatóbb nemzetközi kereskedelmi rendszerhez. Mi ezért egy olyan világméretû mezôgazdasági kereskedelmi rendszert szorgalmazunk, amely a társadalmi igazságosságon és a környezeti fenntarthatóságon alapszik. 1. A termelôk és a kereskedelmi alkalmazottak méltányos bért kapnak. 2. A mezôgazdaság, a szállítás és a kereskedelem óvja a környezetet. 3. Minden emberi lény számára elegendô élelem áll rendelkezésre, amely tápláló, biztonságos és kulturálisan elfogadható. A nemzetközi és a nemzeti jog segítségével a politikai döntéshozók alakítsák ki egy olyan mezôgazdasági kereskedelmi rendszer általános kereteit, amelynek jellemzôi a mindenki számára biztosított méltányos bérek, a környezeti fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság.
• 8
•
Háttér-információk a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemrôl •
A jelenlegi kereskedelmi rendszer alternatívái: a méltányos kereskedelem és az élelmiszerönrendelkezés A méltányos kereskedelem egy bôvülô nemzetközi mozgalom, amely biztosítja, hogy a szegény országok termelôi tisztességes üzletet köthessenek. Ez azt jelenti, hogy a termelôk méltányos árat kapnak termékeikért, olyat, amely fedezi az elôállítás költségeit és megélhetést biztosító jövedelmet garantál; hosszú távú szerzôdést köthetnek, ami valódi biztonságot nyújt; támogatást kapnak azon ismeretek és készségek elsajátításához, amelyek vállalkozásuk fejlesztéséhez és eladásaik növeléséhez szükségesek.
Az élelmiszer-önrendelkezés az alábbiakat feltételezi: • elônyben részesítjük a helyi mezôgazdasági termelést az exporttal szemben;
A méltányos kereskedelem mozgalma az egyik leghatékonyabb válasz a termelôk elôtt álló problémákra. A fogyasztóknak lehetôséget nyújt arra, hogy vásárlóerejüket arra használják, hogy a mérleget a szegények javára billentsék. Az elmúlt évtizedben a méltányos kereskedelem mozgalma igazán szárnyra kapott, mivel a fogyasztókban mindinkább tudatosult, és felháborodást keltett, ahogy a szegény országokban a termelôkkel bánnak. Egyre több kiskereskedô szerez be a méltányos kereskedelem logójával ellátott árut, a kereslet növekedésével pedig tovább növekszik a kínált termékek száma, és ennek a szegényebb közösségek is érzik a jótékony hatását. A méltányos kereskedelem azonban önmagában nem képes megbirkózni azon kistermelôk és kisgazdálkodók millióit érintô válsággal, akiknek megélhetését veszélyeztetik a külföldrôl behozott alacsony áron kínált termékek és a gazdag országok részérôl folytatott tisztességtelen kereskedelem. Ez csak a világkereskedelem igazságtalan szabályainak megváltoztatása révén kezelhetô.
•
az emberek élelemhez való jogát a multinacionális vállalatok profitmaximalizálásánál elôbbrevalónak tekintjük;
•
a helyi piaci termelés ellenôrzésével és az olcsó behozatal megadóztatásával méltányos árakat biztosítunk;
•
a földet, a vizet és más erôforrásokat igazságosan osztjuk el.
A fogyasztók a fenti elveket egy egyszerû szabály betartásával érvényesíthetik: mindannyian fogyasszunk regionális vagy méltányos kereskedelembôl származó szezonális termékeket!
A fentieknek megfelelôen a fejlôdô országok termelôi megfogalmazták az élelmiszer-önrendelkezés iránti igényüket, amelynek elsôként a Via Campesina gazdamozgalom adott hangot. A Via Campesina meghatározása szerint „az élelmiszer-önrendelkezés az emberek, országok és az államszövetségek JOGA arra, hogy meghatározzák mezôgazdasági és élelmiszer-politikájukat anélkül, hogy az harmadik országokkal szemben dömpinghez vezetne” (www.viacampesina.org).
9 •
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
Welthaus Graz: A növényfajták sokszínûsége a veteményeskertben Az „Iskolák a világért!” projekt célja, hogy növelje a mezôgazdasági szektor globális összefüggéseivel kapcsolatos ismereteket az iskolában.
A tapasztalatok eredményeként született meg a „A növényfajták sokszínûsége a veteményeskertben” elnevezésû iskolai projekt. Az iskola kertjében salátafélék, paprika és más zöldségfélék különbözô fajtáit ültették el.
Fotó: Gabi Gauper
A tanulók és a tanárok a magokat közösen választották ki egy katalógusból. A magok biogazdálkodásból származtak, nem voltak genetikailag módosítottak vagy hibrid fajták. A zöldségfélék közül néhányat még a nyári szünidô elôtt betakarítottak és felhasználták azokat az iskola konyháján. A paprikák palántáit a tanulók a szünidôre és ôszre hazavitték. A legnagyobb terméseket díjjal jutalmazták.
Fotó: Gabi Gauper
A következô célkitûzés az ismeretek elmélyítése volt. A tanulók és a tanárok egy éven át folytattak kutatásokat a biológiai sokféleségrôl és a fenntartható mezôgazdaságról a saját régiójukban. Elsôként az üzletek kínálatát és a ház körüli kertekben termesztett növények választékát tanulmányozták. Egy röpke pillantás elég volt ahhoz, hogy felismerjék, a kiskereskedelmi üzletek csak néhány fajtát árultak, és ijesztô módon csökkent a növényfajták kínálata. Az iskola egy géntechnológiáról szóló rendezvényt szervezett a régióban, amelyen hét szakértô vett részt és a régió polgármesterei hivatalos meghívó kiküldésével népszerûsítették az eseményt.
Fotó: Gabi Gauper
Egy pöllaui (Ausztria) középiskola két tanára és 52 tizenhárom éves tanulója a géntechnológia, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezôgazdaság kérdéseit vette szemügyre globális nézôpontból. A kérdésekkel különbözô iskolai tantárgyak (angol, földrajz, háztartási ismeretek) keretében foglalkoztak. Az iskola két tanára részt vett a Welthaus tanárképzésén, így a Welthausnak a témához kötôdô anyagait használták, illetve a projektben a Welthaus alkalmazottai is közremûködtek.
Mindegyik tanuló naplót vezetett az általa gondozott növényekrôl. A diákok a betakarított magokat szétosztották az érdeklôdôk között a régióban. Pöllau polgármestere annyira lelkesedett a projektért, hogy önkormányzati támogatást biztosított az iskola zöldségágyásainak kialakításához. Így az iskolakert immár az iskola mindennapjainak részévé válik és a jövôben is tanúskodni fog a növényfajták sokféleségérôl. Ez a projekt többek között azért aratott ekkora sikert, mert egy nagy horderejû globális kérdés megértése konkrét tevékenységekhez vezetett a régióban, ahol maguk az érintettek is élnek.
• 10
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
Artemisszió Alapítvány: Pedagógiai eszközkészlet tanároknak
Fotó: Artemisszió Alapítvány
Az eszközkészlet egy használatkész és praktikus anyag a tanárok számára. Egy textilzsákban megtalálható minden, amire az alábbi öt különbözô képzés lebonyolításához szükség van: „Mi közöd hozzá?”, „A világ a bevásárlókosarunkban”, „Tényleg fekete- fehér a világ?”, „Gyarmatosítók nyomában” és „Vándorok a nagyvilágban”. Ezek a tematikus képzések feltárják a globalizáció különbözô aspektusait, legyen szó akár a globális egyenlôtlenségekrôl, a nemzetközi kereskedelem hatásairól vagy az egyre nagyobb méreteket öltô nemzetközi migrációról. A képzéseket gondosan úgy tervezték, hogy azok eltérô korú célcsoportokhoz igazodjanak (10+, 12+, 14+). Mindegyik tevékenységnél részletesen bemutatásra kerül a cél, a rendelkezésre álló idô, a szükséges eszközök, a tevékenységek pontos végrehajtása és a szükséges háttérismeretek (megoldások, adatok és a tanulók által esetlegesen feltett kérdésekre adott válaszok feltüntetésével). A készlethez tartoznak még az egyes játékokhoz szükséges szerepkártyák, képek, térképek és ábrák.
Fotó: Artemisszió Alapítvány
Mivel a globális nevelés területe viszonylag új Magyarországon, meglehetôsen kevés a tanárok rendelkezésére álló pedagógiai anyag. A tanárok számára kidolgozott eszközkészletünk egy, a különbözô képzéseket bemutató füzetet, több, a játékhoz szükséges színes kártyákból álló készletet és egy, a globalizáció különbözô vetületeinek háttér-információit tartalmazó elméleti kézikönyvet foglal magában. Ez a komplex pedagógiai anyag választ ad a Magyarországon tapasztalható egyre nagyobb igényre, és támogatást nyújt a tanároknak a globalizáció témájának tantermi vizsgálatához.
A kiegészítô elméleti kézikönyv nyolc fejezetbôl áll és olyan központi témák köré szervezôdik, mint a globalizáció, a fejlôdés, a mezôgazdasági termelés, a világkereskedelem, a migráció és a társadalmi mozgalmak. A cikkek betekintést nyújtanak a fôbb fogalmakba, és a tipikus magyar jelenségeknek a világszintû folyamatokhoz történô kötésével azt kívánják megmutatni, hogy hogyan kapcsolódnak össze a globális és a helyi tényezôk. Végül, de nem utolsósorban, a kézikönyv a jól bevált gyakorlatok és a fenntartható életmód néhány példáját veszi számba és szemügyre. Olvasóink egyike az alábbi észrevételt tette: „Szeretnék gratulálni a kiadványukhoz, ehhez a nagyon alapos, komplett és átfogó könyvhöz. Minden egyértelmû és érthetô, a meglehetôsen összetett társadalmi és gazdasági problémákat pedig jól elmagyarázza konkrét példák segítségével.” Lindner Zsuzsa, tanár Úgy hisszük, hogy az „Iskolák a világért!” projekt segítségével a globális nevelés egy idôtálló eszközét sikerült megalkotnunk a tanárok számára. Pedagógusaink immár a kezükben tarthatják ezt az eszközt, és remélhetôleg rajtuk keresztül az elkövetkezô években egyre több tanulóhoz is eljut!
11 •
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
Welthaus Linz: Tanárképzés a pedagógiai egyetemen
A Welthaus Linz a Linzi Egyházmegyei Pedagógiai Egyetem Képzôintézetének közremûködésével 2008. január 16-án tanárképzést szervezett Linzben. A képzésen résztvevô tanárokat arra kívántuk ösztönözni, hogy óráikon foglalkozzanak a világkereskedelem kérdéseivel. Egy strukturálisabb, szervezettebb szinten szerettük volna szorosabbra fûzni az együttmûködést a Linzi Egyházmegyei Pedagógiai Egyetem Képzôintézete és a Welthaus Linz között.
Az egynapos képzésen 26 tanár vett részt. Értékelésük alapján kiderült, hogy elégedettek voltak azokkal a gyakorlati anyagokkal, amelyeket az iskolai munkájukhoz ajánlottunk. A tanárok az órákon használható gyakorlati anyagokat jelölték meg munkánk középpontjaként, így a projekt során tartott tanárképzéseinken ezt használtuk iránymutatásként.
Fotó: Welthaus Linz
Josef Hoppichler, a mezôgazdasági világkereskedelem és az életszabadalmak szakértôje a világgazdaság, a zöld forradalom, a géntechnológia és a szabadalmi politika összefüggéseirôl beszélt. Az elôadáson az alábbi fôbb kérdések merültek fel: • Mi a biológiai sokféleség? Ki rendelkezik felette? • Mi a biokalózkodás? • Milyen hatást gyakorolnak az agroüzemanyagok az élelmezésbiztonságra? • Ha az éhség üzlet, kik annak a nyertesei? És kik a vesztesei? Az elôadás után a résztvevôk megvitatták a lehetséges alternatívákat: • az élelmezésbiztonság fejlesztése, • a helyi és biogazdálkodás támogatása, • a helyi és regionális gazdaság megerôsítése.
Az értékelések kedvezô eredményei nyomán a Linzi Egyházmegyei Pedagógiai Egyetem Képzôintézete úgy döntött, hogy elmélyíti az együttmûködést a Welthaus Linz szervezetével.
Egy biogazdálkodásból és méltányos kereskedelembôl származó ételeket tartalmazó ebéd után bemutattuk a tanároknak a tanulók számára kidolgozott új anyagainkat és képzéseinket. Ezután felkértük ôket, hogy adjanak hosszabb értékelést kínálatunkról és jelezzék, milyen támogatásra van valójában szükségük ahhoz, hogy elômozdítsák a mezôgazdasági termékek világkereskedelmével kapcsolatos témák megvitatását az iskolában.
2008. januárja óta további három tanárképzést szerveztünk közösen. A Welthaus Linz számára ez pozitív fejlemény, mivel azáltal, hogy hozzáférünk az intézet képzési portfóliójához, kínálatunk Felsô-Ausztria valamennyi tanárához eljuthat. A részt vevô tanárok számára az intézettel közösen szervezett képzéseket szakmai továbbképzésként akkreditálják, így azokon munkaidôben vehetnek részt.
• 12
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
A képzés céljai: • megismertetni a célközönséget ruháink hátterével, • megvizsgálni a termelôk és a természet kizsákmányolásával szembeni fellépés lehetôségeit, • együttmûködni a résztvevôkkel az információ továbbadásában.
Mikor és miért mûködik jól? A képzés sikere alapvetôen egy fontos tényezôtôl függ: az ütemezéstôl. Mivel ez egy idôigényes képzés (3 tanóra), kevés lehetôség nyílik a teljes képzés megtartására. Az utolsó szakasz, ahol cselekvésre és információterjesztésre kerül sor, idôhiány miatt gyakran elmarad, pedig ez az egész képzés legfontosabb része. Ha nincs módunk a képzést egyvégtében megtartani, az információterjesztésre utólagos tevékenységként egy késôbbi idôpontban is sor kerülhet, ez a megközelítés azonban kevésbé lesz eredményes. Sokkal eredményesebbé és hatékonyabbá teszi a képzést, ha a résztvevôk következtetéseiket egy nagyobb közönség elé tárhatják – esetleg valamilyen különleges nap alkalmával, például a Föld napján. Jó példa erre az, ahogy a képzést Vransko városában, egy szlovéniai általános iskolában tartották. A kerek három órán át tartó képzést a résztvevôk által rendezett kiállítás követte, amelyet néhány nappal késôbb mutattak be a diákok az iskolatársaiknak és szüleiknek. Az alsóbb osztályok kisiskolásai csatlakoztak a résztvevôkhöz a rajzok és a pamutruhákból elôállított termékek elkészítésénél. A résztvevôk az iskola újságjába egy cikket is írtak a képzésrôl. A képek és a nyilatkozatok ebbôl a cikkbôl származnak.
Nyilatkozatok a résztvevôktôl „A pólók, amelyeket minden nap viselünk elsô látásra talán egészségesnek, kényelmesnek, divatosnak és csinosnak tûnnek, de megdöbbentünk, amikor megtudtuk, hogy milyen nagy mennyiségben tartalmaznak olyan mérgeket, amelyeket a gyapotültetvényekre permeteznek, hogy megvédjék a növényt a kártevôkkel szemben. Elszomorított minket, amikor megtudtuk, hogy Indiában sokan megbetegednek vagy akár meg is halnak e mérgek miatt, és a környezetük is szennyezôdik.” (Maruša Pecˇ ovnik, 9.a) „Tartottunk egy kerekasztal-beszélgetést, ahol a moderátor kérdéseket tett fel nekünk. Mi a vegyipart képviseltük; voltak még kereskedôk, vállalatok, termelôk, fogyasztók és orvosok. Megvitattuk, hogy hogyan lehetne csökkenteni a halálesetek számát az indiai termelôk között, és hogyan mérsékelhetnénk a növényvédô szerek és a veszélyes mérgek használatát.” (Špela Uranjek és Irena Marko, 7.b) „A végén posztereket készítettünk a pamutról szóló filmhez (100% cotton) kapcsolódóan, és ezeket a posztereket bemutattuk az iskolatársainknak.” (Karin Pungartnik és Gašper Drolc, 8.c)
Fotó: Zlatka Avžner
A képzés leírása A pamuttal kapcsolatos képzés változatos korcsoporttal alkalmazható, minden 12 év feletti résztvevô számára megfelelô. A képzés három részbôl áll: videovetítés, kerekasztal-beszélgetés és a tanultak megosztása. A videoanyag (100% cotton), amely 30 percig tart, a pamutruhák termelési láncát mutatja be az indiai gyapotmezôktôl kezdve az európai szupermarketekig. Igencsak tanulságos és feltár néhány megdöbbentô tényt a gyapottermelésrôl és annak környezeti és társadalmi következményeirôl. A vetítést egy kerekasztal-beszélgetés követi, amely egy olyan televíziós mûsor mintájára zajlik, ahol a résztvevôk a dokumentumfilmben szereplôk különbözô csoportjait alakítják: pl. termelôk, kereskedôk, orvosok, civilszervezetek, multinacionális cégek, szupermarketek és fogyasztók. A megbeszélés témája a gyapottermelés következményei és az, hogy miként javíthatók a munkakörülmények, illetve hogyan mérsékelhetô a negatív környezeti hatás a fogyasztók közremûködésével. A megbeszélést követôen a résztvevôk posztereket és egyéb tájékoztató anyagokat készítenek, amelyeket bemutathatnak iskolatársaiknak, kollegáiknak, szüleiknek. A képzés teljes leírása elérhetô a projekt weboldalán: http://schools.welthaus.at.
Fotó: Zlatka Avžner
Humanitas: A pamutról szóló képzés
13 •
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
Welthaus Wien: A rizsrôl szóló képzés
Fotó: Welthaus Wien
A képzés céljai: • A résztvevôk elsôdlegesen a rizs példáján keresztül kapnak tájékoztatást a világkereskedelemrôl és a mezôgazdasági termékekkel kapcsolatos összetett problémákról. • Megismerkednek a kereskedelem alternatív lehetôségeivel, például a méltányos kereskedelemmel. • A résztvevôkben tudatosul, hogy a biológiai sokféleség elengedhetetlen az élethez, mivel élelmet biztosít és gondoskodik a jövedelemrôl.
Idôtartam: legalább 100 perc (az egyes gyakorlatokat külön-külön is felhasználhatjuk)
Tevékenységek: • Személyes asszociációk (10 perc) • Tudnivalók a rizsrôl (10 perc) • Rizsteszt (30 perc) • Rizsmemória – A rizs termelési lánca (15-30 perc) • Sokféleség az „egyféle” helyett! (20 perc) • Monokultúrák és polikultúrák (10 perc) • A rizskereskedelem összefüggései: középpontban a méltányos kereskedelem (25 perc) • Film: Rizs, az arany gabona; eredeti cím: Reis, das goldene Korn (30 perc) A tevékenységek leírásával együtt részletes információk a http://schools.welthaus.at weboldalon a letölthetô anyagok alatt érhetôk el. A weboldal a tanárok és trénerek számára is számos háttér-információt kínál.
• 14
Visszajelzések a tanulóktól: „Nagyon érdekes volt számomra a különbözô rizsfajtákkal feltöltött üveg. Nem is tudtam, hogy ilyen sok fajta létezik – több mint 3000 fajta! Az is újdonság volt számomra, hogy Ausztriában ilyen sok almafajta található.”
Visszajelzések a tanároktól: „Ezek a módszerek, például a világjáték, a rizsmemória és a film nagyon hasznosak lesznek az óráimon.” „A fülöp-szigeteki vendégek beszámolóját én és diákjaim is nagyon érdekesnek találtuk. Tetszettek a globális tanulással kapcsolatos játékok is.”
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
MiTi Alapítvány: Kapcsolatteremtés a szervezetek között a világjáték bemutatásával
Az „Iskolák a világért!” projekt során kidolgozott oktatási anyagok révén a MiTi Alapítvány szerves részévé vált a Lett Felnôttképzési Szövetség által irányított Európai Ifjúsági Fórum „Millenniumi fejlesztési célok” programjának. A LAPAS által 2007 és 2008 folyamán több lett városban megrendezett tájékoztató eseményen – világnapokon – került sor a világjáték bemutatására. A legsikeresebb együttmûködés azonban a Lett Oktatási Együttmûködési Egyesülettel (LACE) jött létre.
Fotó: Gunta Be¯ rzin˛ a, Miti Foundation
A Miti Alapítvány annak 2004. évi alapításától fogva tagja a Lett Civil Fejlesztési Szervezetek Platformjának (LAPAS). A platform csupán 27 tagot számlál a nem kormányzati szervezetek közül, a globális nevelés területén tevékenykedô szervezetek pedig még ennél is kevesebben vannak. Magától értetôdô volt, hogy az „Iskolák a világért!” projekt célkitûzéseinek megvalósításához a LAPAS tagszervezeteivel kell partnerségeket kialakítani. Ezen célkitûzések a következôk: a globális összefüggésekre vonatkozó ismeretek bôvítése, elmélyítése, valamint egy olyan iskolai és tanulási kultúra létrehozása, amelyben a tanárok és a tanulók aktívan együttmûködnek a fenntartható fejlôdés érdekében.
A konferenciát követôen szoros partnerség alakult ki a MiTi Alapítvány és a Daugavpilsi Egyetem, a Liepajai Egyetem és a Lett Egyetem között. A világjátékot a Lett Testnevelési Egyetemen, a Rezeknei Felsôoktatási Intézményben, a Lett Rendôrakadémián, a Lett Mezôgazdasági Egyetemen és a Rigai Tanárképzô és Oktatásirányítási Egyetemen is bemutatták.
Fotó: Gunta Be¯ rzin˛ a, Miti Foundation
A MiTi Alapítvány a LACE tagjaival közösen jelenleg azon dolgozik, hogy a globális nevelést bevezessék a lett pedagógai egyetemek tantervébe. A LACE-val együttmûködve a MiTi Alapítvány képzôi lehetôséget nyújtanak a gyakorló tanárok számára – akik egyben mester- és doktori képzésben részt vevô hallgatók – hogy „saját bôrükön” tapasztalják meg az új tanítási és tanulási módszereket, hogy megosszák tapasztalataikat az új tanítási anyagokról, és, hogy tájékoztatást kapjanak a globális neveléssel kapcsolatos ismeretek bôvítésének további lehetôségeirôl. A LACE-nek köszönhetôen további gyümölcsözô együttmûködésnek nézünk elébe a Fenntartható Oktatás Intézetével és a lett Daugavpilsi Egyetem Oktatási és Irányítási Karának egyik szervezeti egységével. A MiTi Alapítvány a 2009. április 26–29-én, „Együttmûködés a fenntartható oktatásért: irányítás, kutatás, gyakorlat és elmélet” címmel megrendezett nemzetközi konferencián mutatta be a globális neveléssel kapcsolatos anyagokat és a világjátékot. Az eseményen az Olaszországból, az Egyesült Királyságból, az USA-ból és Izraelbôl érkezô partnerek mellett valamennyi lett pedagógiai felsôoktatási intézmény képviseltette magát. A globális nevelés kérdéseit és a fenntartható fejlôdést szolgáló oktatással kapcsolatos lett politikát nagy érdeklôdés övezte és számos megbeszélés tárgya volt.
15 •
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
K ÉSZA
DÉL
Kép: Gerhard Mester
Welthaus Klagenfurt: Egy sikeres képzési koncepció (Mezôgazdasági világpiac)
Az „Iskolák a világért!” projekt folyamán a Welthaus Klagenfurt kidolgozott és továbbfejlesztett egy képzési koncepciót, amelynek sajátossága a különbözô pedagógiai megközelítések ötvözésében rejlik: audiovizuális anyagok (film, elôadás), megbeszélés, interaktív játék (világjáték), szerepjáték (Banana Split) és jutalom (csokoládékóstolás). A Welthaus Klagenfurt egy másik projektjének (Méltányos kereskedelembôl származó bioreggeli és tízórai) keretében a képzést nagy sikerrel alkalmazták nagyban különbözô korösszetételû csoportokban: az iskolai tanulóktól kezdve (10–18 év) idôsebb résztvevôkig (60 év felettiek). A résztvevôk optimális száma 12–16 fô.
Célkitûzések: • A résztvevôk figyelmének felkeltése a népesség és a vagyon tisztességtelen globális megoszlására
A képzés háttere: Napjainkban elég élelmiszert termelünk ahhoz, hogy a Föld jelenlegi lakosságának körülbelül a kétszeresét ellássuk vele. Mindezek ellenére majdnem egymilliárd ember folyamatosan alultáplált. Ennek az áruk tisztességtelen globális elosztása az oka. Az úgynevezett „gazdag Észak” sokat tehet a helyzet megváltoztatása érdekében. Az egyik kulcsfontosságú lépés az, hogy odafigyelünk fogyasztási szokásainkra és méltányos kereskedelembôl származó, illetve helyi biogazdálkodásból származó termékeket vásárolunk.
Munkafolyamat: 1. Film: „Mi etetjük a világot” (eredeti cím: „We feed the world”) – 1. fejezet 2. A méltányosság fogalmának megvitatása karikatúrák segítségével 3. Világjáték 4. Elôadás a banántermesztésrôl 5. Banana Split játék 6. Elôadás a méltányos kereskedelemrôl 7. A banán: méltányos kontra hagyományos kereskedelem 8. Csoportfeladat: értékelô kérdôív 9. Jutalom: méltányos kereskedelembôl származó csokoládék kóstolása
Fotó: Eva Haupt
Célok: A résztvevôk fogyasztási szokásaikat illetôen kritikus szemléletmódot alakítanak ki magukban. Képesek átgondolni és megváltoztatni szokásaikat egy igazságosabb világ érdekében, és új felismeréseiket megosztják a környezetükben élôkkel (barátok, szülôk stb.).
• 16
•
Háttér-információk nyújtása a banántermesztésrôl és annak az ültetvénytôl a szupermarketekig vezetô útjáról
•
A résztvevôk ösztönzése fogyasztási szokásaik átgondolására és megváltoztatására
Idôkeret: legalább 100 perc
10 perc 5 perc 25 perc 10 perc 25 perc 10 perc 5 perc 5 perc 5 perc
Eszközök és anyagok: 1 DVD: „We feed the world”, 8–10 fôs csoportonként 1 világjáték, 1 Banana Split játék (flipchart táblával a szemléltetéshez), 5 méltányos kereskedelembôl származó banán, valamint tányérok és kések, 1 tábla/flipchart tábla az eredmények szemléltetéséhez, 1 Powerpoint prezentáció karikatúrákkal és banánt ábrázoló képekkel, méltányos kereskedelembôl származó csokoládé, 1 értékelô kérdôív résztvevônként.
•
Példák a jól bevált gyakorlatokra •
Projekt a méltányos kereskedelemrôl Ptujban, Szlovéniában
Iskola: Šolski Center Ptuj, Ekonomska Šola, Szlovénia, tanárok: Sonja Mlinaricˇ, Manja Fras A szlovén diákok számos módon kapcsolatban állnak a világ különbözô tájain élô emberekkel: az általuk viselt ruháktól kezdve a kávéig, amit megisznak. Világpolgárokként a diákoktól elvárjuk, hogy tisztában legyenek a világ többi részéhez fûzôdô kapcsolataikkal, és felelôsséget vállaljanak azokért a következményekért, amelyekkel cselekedeteik járnak az emberi közösségekre és a környezetre nézve.
Középpontban a méltányos kereskedelemrôl szóló tanterv „Az igazságosság, nem pedig a jótékonyság az, amibôl többre van szüksége a világnak!” (Mary Wollstonecraft)
A diákok a termelési lánc más és más szerepét játsszák el. Feladatuk, hogy tisztességes részt alkudjanak ki maguknak a haszonból.
Kinek mi jut a banánból?
Ezt követôen feltárják a valódi helyzetet, megvitatják az igazságosság és a méltányosság fogalmát, és egy méltányosabb kereskedelmi rendszerhez vezetô alternatívákat keresnek. Egyéb iskolai tevékenységek:
A tanterv olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek segítenek a diákoknak abban, hogy át tudják érezni a világ gazdálkodóinak kemény munkáját, és felkeltik érdeklôdésüket az iránt, hogy többet tudjanak meg arról, honnan származnak ételeik. A diákok megtanulják felismerni és értékelni az olyan érdekérvényesítô fogyasztói választásokat, mint például a méltányos kereskedelem, amelyek valóban befolyásolják a világ más részén élô emberek helyzetét.
Figyelemmel kísérjük a globális folyamatokhoz kötôdô különbözô nemzetközi napokat is, mint például a Világélelmezési Nap, a Környezetvédelmi Világnap vagy a Szegénységelleni Világnap. Az órán bemutatjuk a diákoknak a problémát, majd megvitatjuk azt. A diákok ezután különbözô feladatokat kapnak, tudásukról pedig esszében, posztereken vagy kiállításokon adnak számot. Ezekkel a különbözô módszerekkel tudatosítani akarjuk a diákokban azokat a problémákat, amelyek még ma is fennállnak jóléti világunkban.
Fotó: Sonja Mlinaricˇ
Iskolánkban különbözô munkamódszereket vezettünk be. A legérdekesebb közülük a „Banana Split” játék, ahol a diákok csapatmunka keretében ismerkednek meg a banántermesztési lánc különbözô résztvevôinek szerepével az ültetvénytôl kezdve a szupermarketekig: • az ültetvényen dolgozók, • az ültetvényesek, • a nagykereskedôk, • az importôrök, • az üzletek és a szupermarketek.
17 •
•
Pedagógiai anyagok •
Mire figyeljünk, amikor képzést tartunk? Írta: Sašo Kronegger
Elôre készüljünk fel és a képzés alatt rugalmasan alkalmazkodjunk az elvárásokhoz!
A globális neveléssel kapcsolatos képzések során rendkívül bonyolult témákról kell igen különbözô hallgatóságnak beszélni. Annak érdekében, hogy ezt a leghatékonyabban tudjuk megvalósítani, a képzéssel összefüggô munkát az adott helyzethez kell igazítani. Az elôzetes készülés szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Bár számos olyan szabványanyag létezik, amelyet a képzést vezetôk felhasználhatnak (ezek közül néhányat a jelen projekt keretében fejlesztettünk ki), ezen anyagok megfelelôsége és használata mindig az adott helyzet függvénye. Lehetetlen tökéletes képzést tervezni, amelyet bárki, bármilyen helyzetben meg tud valósítani. Mindenesetre fontos, hogy a képzés megkezdése elôtt világos célokat tûzzünk ki, és az is, hogy ezeket rugalmas megvalósítás útján érjük el. A képzés megkezdése elôtt lényeges, hogy a célcsoportról minél több információval rendelkezzünk. Kik ezek az emberek? Milyen háttérrel jönnek? Milyen céljaik és elvárásaik vannak a képzéssel kapcsolatban? Egy tanárnak, aki ismeri az általa tanított osztályt, ez nem jelent problémát, de az órára látogató „kívülálló” számára nagyon is fontos, hogy a csoporttal kapcsolatos leglényegesebb információk birtokában legyen. Az is elengedhetetlen, hogy információkkal rendelkezzünk arról, hogy a képzést hol és mikor kell majd megtartani, hogy milyen segédanyagok állnak rendelkezésre, lehetséges-e csoportmunkában dolgozni stb. Egy nagyon szûk helyen tartandó, 50 fôs képzésre teljesen máshogy kell készülni, mint egy olyanra, ahol 15 diákkal dolgozunk egy nagy osztályteremben. A téma hiába ugyanaz, az alkalmazott módszerek nagymértékben el fognak térni egymástól. Számos elônye lehet annak, ha az embereket nemcsak értelmileg és érzelmileg, hanem fizikálisan is bevonjuk a feladatba, hiszen jobban emlékszünk azokra a dolgokra, amelyekben aktívan és nem csak gondolatban vettünk részt. Az is elmondható azonban, hogy nem minden képzési helyzet alkalmas erre.
Az ember-folyamat-eredmény hármasa - a 3P modell
Az itt bemutatott 3P modell ötletét a szoftverfejlesztésbôl vettük át, ám más területeken – és fôként a globális nevelés területén – is kiválóan használható. Általánosságban elmondható, hogy az emberek (people) egy folyamat (process) részesei, amely révén valamilyen eredmény (product) jön létre. Ha azt akarjuk, hogy az eredmény a legjobb minôségû legyen, akkor az embereket támogatnunk kell, készségeiket fejlesztenünk kell, és információkat kell számukra nyújtanunk. Azt is biztosítanunk kell, hogy azon folyamatok, amelyekben emberek vesznek részt, hatékonyak legyenek, és lehetôséget nyújtsanak arra, hogy az emberektôl érkezô visszacsatolás és értékelés rendelkezésünkre álljon. Így biztosíthatjuk azt, hogy a legjobb eredményt érjük el. A 3P modell alkotóelemei kölcsönösen függnek egymástól. Hiába építjük fel jól a folyamatot, ha az emberek nem tudják, hogy mit csinálnak, akkor az eredmény kedvezôtlen lesz. Ha valakinek nagyon sok tudás és információ áll rendelkezésére, de nincs módja arra, hogy ezt a tudást és információt az eredmény létrehozásakor (a folyamat alatt) hasznosítsa, akkor az eredmény nem lesz olyan jó, mint amilyen lehetne. A jó eredmény hatása, hogy az emberek még jobban akarnak majd dolgozni (a büszke alkalmazottak mindig jobban dolgoznak, mint azok, akik nem tudnak a munkahelyüknek nevezett céggel azonosulni). Elôfordul, hogy egyes helyeken azzal gátolják a dolgozókban rejlô lehetôségek megvalósulását, hogy bonyolult folyamatokat alakítanak ki. A globális neveléssel kapcsolatos képzések esetében fontos, hogy a folyamatok mindenki számára világosak legyenek, és mindenki szívesen vegyen részt a tevékenységekben, valamint el is mondhassa a véleményét (akár negatív véleményét) a tanulási folyamatról. Jelen esetben az eredmény az emberek szemléletének megváltozása. Ezt számos módon érhetjük el. Az alábbiakban alaposabban szemügyre veszünk néhány általunk tervezett és megvalósított folyamatot (képzések) és a hozzájuk kapcsolódó embereket (a képzések megvalósítóit).
Az oktatási munkában emberek hoznak létre olyan folyamatokat, amelyek révén más emberek tanulhatnak (eredmény).
• 18
•
Pedagógiai anyagok •
Az információtól a cselekvésig
Az emberek életük során információkhoz jutnak és azokat saját élettapasztalatuk alapján dolgozzák fel. Az emberek több információból véleményt alkotnak. Ha ez a vélemény fontos az illetô szempontjából, akkor a vélemény akár hitté is rögzülhet. Ha ezen hitnek fontos szerepe van az adott személy világról alkotott mentális reprezentációjában, akkor már értékekrôl beszélünk. Az emberek pedig akkor cselekszenek, ha valami fontos számukra.
Mivel fôként 12 évesnél idôsebb személyek alkotta célcsoportokkal foglalkozunk (általános és középiskolás korúak), fontos, hogy lássuk, milyen különbségek vannak a korai és a késôi serdülôkor jellemzôi között. Míg az elsô csoportnál a korcsoportban elfoglalt csoporttagság az egyik legfontosabb kérdés a személyiségfejlôdés terén, addig a másik csoportnál a lázadás kérdése válik lényegessé. A képzéseken hangsúlyozott súlyponti kérdések ennélfogva nem mind a két csoportnál mûködnek egyforma sikerrel.
információ › vélemény › hit › értékek › cselekvés Annak érdekében, hogy az embereket cselekvésre késztessük (esetünkben ez az attitûd vagy a viselkedés megváltozását jelenti), fontos, hogy tudjuk, mi az érdeklôdési körük, és hogy az általunk bemutatott témákat hogyan tudjuk a számukra fontos kérdésekhez kötni. Az alábbi táblázat néhány célcsoport vonatkozásában vázolja fel a személyiségfejlôdés során bekövetkezô eseményeket.
A feladatunk az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy az egyéni ambíciókat és célokat a saját, általunk vallott ambíciókkal és célokkal összekössük. Ezzel ugyanakkor az is elérhetô, hogy az emberek még inkább sajátjuknak érezzék az adott kérdéseket, hiszen jobban viszonyulnak azokhoz a dolgokhoz, amelyeket be tudnak iktatni a napi életvitelükbe.
A személyiségfejlôdés terén bekövetkezô események 6 és 34 éves kor között
Valamit a sajátunknak érezni, aktívan részt venni benne, és közös kiindulópontokat találni
Általános iskolás kor (6–12 éves korig)
barátság konkrét mûveletek készségek kifejlôdése önértékelés csapatjáték
Korai serdülô kor (12–18 éves korig)
testi érés formális mûveletek érzelmi fejlôdés csoporttagság és korcsoport szexuális kapcsolatok
Késôi serdülô kor (18–22 éves korig)
szülôktôl való elszakadás a szexuális szerep véglegesülése kialakult erkölcsiség karrierválasztás
Korai felnôttkor (22 - 34 éves korig)
házasság gyermekvállalás munka
Az emberek hajlamosak gyorsabban elfogadni azt a tudásanyagot, amely már korábban ismert dolgokhoz kapcsolódik. Ha azt szeretnénk, hogy az általunk nyújtott információkat az emberek az általuk már birtokolt tudáshoz kapcsolják, akkor legelôször ezt a tudást kell feltérképeznünk. Az emberek általában azokban a folyamatokban vesznek részt, amelyekre valamilyen hatással lehetnek. Az motivál ugyanis minket, ha elérhetô dolgokkal foglalkozhatunk. Ha tehát befolyásolhatunk egy folyamatot és ily módon saját szándékainkat is kielégíthetjük, akkor valószínûsíthetôen még jobban részt akarunk benne venni. Ha az eredmény elérésében aktív szerepet játszunk, akkor az eredményt jobban a sajátunknak érezzük. Amennyiben az embereket sikerül aktívan bevonni abba a folyamatba, amely révén minden fél számára elfogadható megoldást találunk, akkor valószínûbb, hogy ezek az illetôk tudatos és mások számára elfogadható módon fognak cselekedni.
Forrás: Cepin, Matej: Priro nik za menedžerje v mladinskih organizacijah, Ljubljana : Salve, 2005, p.8-10.
19 •
•
Pedagógiai anyagok •
A képzés megtervezése
NAOMIE – Tervezô eszköz
szükségletek
célok
célkitûzések
értékelés
megvalósítás
módszerek
Forrás: Hazabent, Andreja: Introducing a project-planning method into the process of creating a cross-cultural ELT game, Ljubljana, 2004
A NAOMIE tervezô eszköz szerkezete nagyon hasznos a képzések megtervezése szempontjából. Elôször azt határozzuk meg, hogy miért szükséges az adott képzés. Ennek számos oka lehet (ha pl. kereskedelemrôl beszélünk, akkor szóba jöhetnek az elfogadhatatlan életkörülmények és a terméket elôállítóknak fizetett alacsony bérek). Nagyon hasznos, ha egy bizonyos célt határozunk meg: például azt szeretnénk, ha a célközönség megismerkedne a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és azok alternatíváival.
• 20
Ezt a célkitûzések meghatározása követi, amely elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani. A célok nem annyira specifikusak, mint a célkitûzések, és inkább ahhoz kapcsolódnak, hogy mit is akarunk a célcsoport vonatkozásában elérni. A célkitûzések azonban nagyon is specifikusak és azzal függnek össze, hogy az adott célcsoport mit képes elérni. Egy példával élve, a célunk lehet az, hogy a Fair Trade mozgalomról adjunk információt, de a célkitûzésünk az, hogy a célcsoport megértse a rövidebb kereskedôi láncok problematikáját, valamint a méltányos kereskedelem és a hosszú távú partnerség alapvetô fogalmát. A módszerek valójában olyan eszközök, amelyek segítségével a célkitûzéseket a célcsoport számára oly módon lehet megjeleníteni, amely a legjobban bevonja ôket a képzésbe. A globális nevelés terén ez általában szerepjátékokat, szimulációs játékokat, illetve csoportos vitákat jelent. A megvalósításnak igen nagy jelentôsége van a célkitûzéseknek a választott módszer segítségével történô megvalósítása szempontjából. A megvalósítás a rendelkezésre álló erôforrások függvénye (emberi erôforrások, felszerelés, idô, tér). A megvalósítást már az elôkészítési fázisban meg kell tervezni, de ezzel kapcsolatosan a rögtönzésre is fel kell készülni. A megvalósítás tulajdonképpen a képzés elején lezajló bemutatkozástól az elbúcsúzásig tart. Az utolsó fázis az értékelés, amely éppen annyira fontos, mint maga a teljes tevékenység. Ennek segítségével a résztvevôk véleményt nyilváníthatnak, és visszajelzést nyújthatnak, amely révén tökéletesíteni lehet a képzést. A rendelkezésre álló idô rövidsége miatt ez a fázis gyakran elmarad, ami nagymértékben csökkenti a képzés hatását és ezáltal az egész folyamat eredményességét. Azt javasoljuk, hogy az értékelésre mindig kerítsünk sort, még akkor is, ha az részben a többi tevékenységtôl veszi el az idôt.
•
Pedagógiai anyagok •
LÁTOGASSA MEG HONLAPUNKAT! http://schools.welthaus.at
Számos PEGADÓGIAI ANYAGOT tölthet le!
• • • •
Jó gyakorlatok, háttéranyagok, fotók, érdekes linkek, öt nyelven!
21 •
•
Pedagógiai anyagok •
Fair play játék
Eszközigény: 2 bábu 2 kocka eltérô pontozással (lásd a kivágható mintát) 1 játéktábla 1 útmutató (játékszabályok)
Útmutató: Terítsük ki a táblát az asztalon. Osszuk a játékosokat két csoportra. Mindkét csoport kap egy bábut és egy kockát (a csoportok csak saját kockájukkal játszhatnak – a kockákat nem lehet felcserélni!). Mindkét csoportban válasszunk egy képviselôt, aki a csoport részérôl dob a kockával. Mindkét csoport a startpontról indul. A játék alatt egy másik csoporttag mozog a bábuval a kockán látható pontoknak megfelelôen. Az a csoport nyer, amelyik elsôként ér a pénzeszsákkal jelölt mezôre. A dobásra vonatkozóan nincsenek szabályok – mindenki olyan gyorsan dob a kockával, ahogy tud. Nincs sorrend – úgy mûködik, mint egy szabadpiaci gazdaság: az nyer, aki javít a hatékonyságon és jobban teljesít, nem igaz? Sok szerencsét!
Tippek a játékvezetôk számára: Ne feledjük, hogy a játékosok a játék elôtt nem tudják, hogy a két kocka nem egyforma, nekünk pedig (mintegy versenyhelyzetet teremtve) amíg csak lehet, meg kell próbálnunk eltitkolni ezt a „tisztességtelen” helyzetet. A játékosok további jutalmaként felajánlhatunk egy tábla méltányos kereskedelembôl származó csokoládét. A játék nyertesei eldönthetik a nyereség sorsát: a nyertes vagy „mindent visz”, vagy megoszthatja jutalmát a többi játékossal.
Néhány megjegyzés a játékhoz: Alapvetô, hogy a játék után megbeszéljük a tapasztalatokat. A játék jól alkalmazható a „méltányos kereskedelem” vagy az „egyenlôség/egyenlôtlenség” témájának bevezetésére. A játék résztvevôit szembesíti az igazságtalansággal, és azt érzékelhetôvé teszi számukra. A játék bemutatja, hogy vannak, akik teljesen más helyzetbôl indulnak el az életben, és eltér az is, milyen gyorsan jutnak elôbbre (eltérô anyagi hátterük, az oktatáshoz, a kommunikációs eszközökhöz való eltérô hozzáférésük stb. miatt).
• 22
Tippek a vita elômozdításához: • Mi köze van a játéknak a valósághoz? •
Voltak már „rossz” kockáid (bántak már veled igazságtalanul a mindennapi életben)?
•
Kerültél már hátrányos helyzetbe az életben nemed, etnikai származásod, vallásod, iskolai végzettséged stb. miatt?
•
Pedagógiai anyagok •
Az agroüzemanyagról szóló képzés Élelem vagy üzemanyag? Agroüzemanyag és éhezés a világban A világ agroüzemanyag termelése Liter (milliárd) Bioetanol és biodízel
Célcsoport: 15 évesnél idôsebb diákok, felnôttek. Célkitûzések: a résztvevôk … megismerkednek az agroüzemanyagokkal és az elôállításuk mögött meghúzódó struktúrákkal és dinamikával. …
az agroüzemanyagok világszerte növekvô termelését összefüggésbe tudják állítani a Délen tapasztalható emberi jogi helyzettel és az ottani emberek megélhetésével.
…
konkrét példákat ismernek meg a déli agroüzemanyag-termelésre és az érintett emberek helyzetére vonatkozóan.
…
átgondolják azokat a lehetséges lépéseket, amelyek révén kezelhetôk az agroüzemanyag-termelés problémái.
A teljes képzés elérhetô az alábbi weboldalon: http://schools.welthaus.at
Forrás: Christoph Berf, F O Licht
Miért használunk agroüzemanyagot? • Az iparosodott és iparosodó országok fosszilis olajok iránti egyre nagyobb igénye (amit általában a gazdasági növekedés idéz elô) jelentôsen növeli a világ keresletét a tüzelôanyagok iránt. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyagárak valószínûleg emelkedni fognak. •
A fosszilis olajok mennyisége korlátozott. Nyilvánvaló, hogy a tartalékokat néhány évtizeden belül feléljük. Hosszú távon minden bizonnyal megugranak majd az üzemanyagárak.
•
Megfizethetô alternatívákra van szükség.
•
Az agroüzemanyagokat a fosszilis tüzelôanyagok éghajlatbarát alternatíváinak tekintik, mert megújuló forrásokból származnak. Legalábbis ezt mondják, ám a valóság ennél összetettebb.
Háttér-információk:
Mik azok az agroüzemanyagok? Az agroüzemanyagok olyan üzemanyagok, amelyek nem fosszilis olajból, hanem szerves anyagból (növényekbôl) készülnek. Két „családba” oszthatók: • Az agroetanol többnyire etanolt (=alkohol) tartalmaz, és benzinmotorokban alkalmazzák. A szénhidrátokat tartalmazó növényt (pl. cukorrépa, cukornád, búza, kukorica) elôször megerjesztik, majd lepárolják. •
Az agrodízel növényi olajból készül (pl. repce, napraforgó, pálma, szója), és elsôsorban dízelmotorokban alkalmazzák. Az olajat vegyi úton olyan észterekké alakítják, amelyek nagyban hasonlítanak a dízelüzemanyagokhoz.
•
Az agroüzemanyagokat gyakran bioüzemanyagnak nevezik. A biogazdálkodáshoz azonban semmi közük.
Kik használják az agroüzemanyagokat? Az EU például nagy mennyiségben egészíti ki agroüzemanyaggal a szokványos fosszilis tüzelôanyagokat. Az EU agroüzemanyagpolitikája szerint 2010-ben a teljes üzemanyag-felhasználás 5,75%-át agroüzemanyagból kell fedezni. 2020-ban ennek az aránynak minden tagállamban kötelezôen el kell érnie a 10%-ot. Ez a politika jelentôs növekedést eredményez az agroüzemanyagtermelésre szánt növények iránti keresletben.
Ki melegíti a világot? A széndioxid-kibocsátás mértékét vizualizálva, az egyes országok torzítva láthatóak. Így válik az Egyenlítô menti Afrika egy vékony vonallá.
© Copyright 2006 SASI Group (University of Sheffield) és Mark Newman (University of Michigan)
23 •
•
Pedagógiai anyagok •
Hol készülnek „agroüzemanyagaink”? Az EU nem képes saját agroüzemanyag-szükségleteit kielégíteni. Importra van szükségünk. Becslések szerint az EU termôföldjeinek kétharmadára lenne szükségünk ahhoz, hogy elegendô növényt termeszthessünk agroüzemanyag-szükségletünk fedezéséhez. A növekvô agroüzemanyag-szükséglet Európában hozzájárul ahhoz, hogy Délen egyre több ország igyekszik növelni agroüzemanyag-termelését, hogy azt eladhassa Európában. Ez nagy kockázatot jelent a déli országok élelmezésbiztonságára nézve, mivel egyre több földet vesznek el az élelmiszer-termeléstôl és állítják az agroüzemanyag-termelés szolgálatába.
HÚS 65 kg gabona évente 100 m2-nyi földterületrôl 21 kg hús évente
takarmány
56 g hús naponta
sertéstakarmányozás 233 g hús naponta (tényleges fogyasztás Németországban egy fôre)
Élelem vagy üzemanyag? Hogyan hasznosíthatjuk a legjobban és leghatékonyabban a rendelkezésünkre álló termôföldet? Tanulmányozzuk a következô tesztet! Becsüljük meg: mit állíthatunk elô naponta, ha 100 m2-nyi földterületen gabonát termesztünk? 1.
Mennyi kenyeret süthetnénk belôle (kg-ban)?
2.
Mennyi húst tudnánk elôállítani, ha ezt a gabonát az állatok takarmányozására használnánk?
3.
Mennyi agroüzemanyagot állíthatnánk elô ebbôl a gabonából (literben)?
ÜZEMANYAG 65 kg gabona évente 100 m2-nyi földterületrôl
233 km-nyi autóval megtett út évente
nyersanyag
17 liter üzemanyag
0.6 km-nyi autóval megtett út naponta
etanolfinomító 41 km-nyi autóval megtett út naponta (tényleges fogyasztás Németországban egy fôre)
kenyér
Ábrák forrása: Dipl. Ing. Stefan Rauh, Technische Universität München
üzemanyag
hús
Gondoljuk át, mekkora földterületet kellene megmûvelnünk ahhoz, hogy a személyes mobilitásunkhoz szükséges évi üzemanyagmennyiséget biztosítsuk? Megtett út (évente): ….....................km Szükséges földterület: …….............m2
természet Mennyit kapunk? Most osszuk el az elôállított kenyér, hús és üzemanyag tényleges mennyiségét az átlagos fogyasztással.
A válaszokat leolvashatjuk az alábbi ábrákról:
KENYÉR
Mit kapok 100 m2-nyi földterületrôl naponta? 75% kenyér
65 kg gabona évente 100 m2-nyi földterületrôl 65 kg kenyér évente 1% üzemanyag
24% hús
178 g kenyér naponta 238 g kenyér naponta (tényleges fogyasztás Németországban egy fôre)
Természetvédelem Forrás: Dipl. Ing. Stefan Rauh, Technische Universität München
• 24
•
Pedagógiai anyagok •
„Energianövényekbôl” készített ételek Az alábbi receptek felhasználhatók a mindennapi fôzés során. A vastagon szedett termékeket egyre növekvô mértékben használják fel agroüzemanyagként az energiatermeléshez. Az adagok 4 személyre elegendôk.
Polentaleves póréhagymával
15 dkg póréhagyma 5 dkg vaj 4 dkg kukoricapolenta 1 l zöldséglevesalap 1 csokor petrezselyem 1,25 dl tejszín só, bors, szerecsendió
Karikázzuk fel a póréhagymát. Egy edényben hevítsük fel a vajat, és tegyük bele a póréhagymát. Adjuk hozzá a polentát. Keverjük el. Adjuk hozzá a zöldséglevesalapot, és 15 percig kis lángon hagyjuk fôni. Közben vágjuk fel a petrezselymet. Adjuk a tejszínt a leveshez, és ismét hagyjuk fôni. Ízesítsük sóval, borssal és szerecsendióval. A levest friss petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Tofuburger burgonyával és zöldsalátával
1 kg tofu 3 nagy hagyma 4 tojás 8 evôkanál zsemlemorzsa fokhagyma, ízlés szerint petrezselyem só, bors, szójaszósz olaj a sütéshez, pl. pálmaolaj vagy pálmaolaj valamilyen semleges olajjal keverve, napraforgómag díszítésként köretnek fôtt burgonya és zöldsaláta
A tofut csepegtessük le, és törjük apró darabokra. Adjuk hozzá a felvágott hagymát, fokhagymát és petrezselymet. Keverjük el a zsemlemorzsával, és adjuk hozzá a borsot és némi szójaszószt, tetszés szerint. 10 percet pihentessük. Sóval ízesítsük. Formáljunk belôle húspogácsákat, és serpenyôben kevés olajban süssük ki. Tetejét napraforgómaggal megszórva tálaljuk.
Szója Forrás: Franz Haindl, pixelio.de
Kukorica Forrás: Günther Havlena, pixelio.de
A pálmaolaj esetében igen különleges ízre számítsunk, ha még sosem próbáltuk azelôtt. Ahhoz, hogy semlegesebb ízt kapjunk, a burgerek kisütéséhez vegyítsük valamilyen semleges olajjal. A pálmaolaj könnyen tönkremegy, ha túlhevül. Figyeljünk oda, ha sütéshez használjuk. Ne siessünk, és használjunk kis lángot.
25 •
Pedagógiai anyagok •
Olajsüti
4 tojás 25 dkg barna nádcukor kb. 1 dl repceolaj 1 dl víz 25 dkg búzaliszt 1 cs. vaníliás cukor reszelt citromhéj ½ cs. sütôpor
Recpe Forrás: Jochen Schneider, pixelio.de
Keverjük habosra a tojások sárgáját, a 125 g barna nádcukrot és az 1 dl repceolajat. Egyenként adjuk hozzá a vizet, a búzalisztet, a vaníliás cukrot, a citromhéjat és a sütôport. Óvatosan kevergessük, míg megfelelô állagú tésztát nem kapunk. Verjük keményre a 4 tojás fehérjét és adjunk hozzá 125 g barna nádcukrot. Óvatosan keverjük össze a tésztát és a felvert tojásfehérjét. Kivajazott tepsiben 180 fokon süssük körülbelül 45 percig. Ha kicsit más ízt szeretnénk, a süteményt gazdagíthatjuk dióval és/vagy csokoládéval.
• 26
Beszélgetés a résztvevôkkel Fontos, hogy a fôzés után beszéljünk a felhasznált termékekrôl. Többnyire a fenti receptekhez használt valamennyi hozzávalót ismerjük: némelyiket jobban, némelyiket kevésbé. Mindegyiket élelmiszerként ismerjük. A felhasznált hozzávalók közül néhányat azonban úgynevezett „energianövényként” is alkalmaznak. Az energianövényeket agroüzemanyagként az energiatermeléshez használják fel. A résztvevôk próbálják meg kitalálni, hogy mely hozzávalókat hasznosítják az agroüzemanyag-termelésben. Kisebb tányérokon vagy csészékben tegyük az „energia-hozzávalókat” az asztalra, hogy a résztvevôk még egyszer szemügyre vehessék azokat. A http://schools.welthaus.at weboldalon képeket talál a fenti receptekhez felhasznált energianövényekrôl. A képeket kinyomtathatja, így a résztvevôk összepárosíthatják a növények képeit és a hozzávalókat. Egyes hozzávalókról több kép is elérhetô. A honlapon a legfontosabb energianövényekrôl háttér-információkat is letölthet, ha több adattal kíván szolgálni, illetve a résztvevôk utólag elolvashatják ezeket.
Búza Forrás: Sabine Markmann, pixelio.de
•
•
Pedagógiai anyagok •
A világ egy alma
Célkitûzés: Az alábbi feladatban a világot egy almához hasonlítjuk. A feladat segít megértetni a diákokkal, hogy milyen kis földterülettôl függünk, és hogy milyen fontos megóvnunk azt, ami még megmaradt.
Vágjuk ketté ezt a negyedet. A gerezdek egyikét tegyük félre. A félretett rész jelképezi azt a földterületet, amely az emberek számára lakhatatlan: a sarkvidékeket, a sivatagokat, a mocsarakat és a hegyvidékeket.
Anyagok: egy alma
Mekkora hányadunk maradt? 1/8. A megmaradt rész az a földterület, ahol emberek élnek, de nem terem meg rajta feltétlenül az élethez szükséges élelem.
Eljárás: 1. lépés Mindenki számára nehéz felfogni azt, hogy viszonylag milyen kis földterülettôl függ az emberiség. E koncepció megértésével azonban ráébredhetünk, hogy mennyire fontos megóvnunk azt, ami még megmaradt. Fontos a diákokkal megismertetnünk a lakható terület, a terhelhetôség és a fenntarthatóság fogalmát. Kezdeményezzünk beszélgetést az órán arról, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak, mi a közös bennük és milyen következményekkel járnak az emberekre nézve.
Eljárás: 2. lépés Ahhoz, hogy életre keltsük ezeket a fogalmakat és vizuálisan szemléltessük a véges erôforrásokhoz való korlátozott hozzáférésünket, kövessük az alábbi útmutatást.
Mutassunk a diákoknak egy almát, és magyarázzuk el, hogy ez jelképezi a Földet. Szeljük fel az almát négy részre. Tegyünk félre három negyedet. Kérdezzük meg a diákokat, hogy mit jelképeznek ezek? Ezek jelképezik a világ három óceánját.
Szeljük fel az 1/8 gerezdet négy részre. E szeletek közül hármat tegyünk félre. A félretett szeletek jelképezik azokat a területeket, amelyek túl sziklásak, túl hidegek, túl meredekek vagy ahol nincs elég termôföld az élelemtermeléshez. Ezek a szeletek jelképezik azokat a területeket is, amelyeken városok, bevásárlóközpontok, iskolák, parkok, gyárak, parkolók és más olyan helyek terülnek el, ahol emberek laknak, de nem feltétlenül termesztenek élelmet.
Mekkora hányadunk maradt? 1/32. Hámozzuk meg óvatosan a Föld 1/32 szeletét. Ez a pici héjdarab jelképezi azt a felületet, a Föld kérgének azt a vékony rétegét, azaz azt a termôtalajréteget, amelytôl az emberek függnek. Kevesebb, mint 1,5 m mély. Az erózió és a túlmûvelés következtében évente 25 milliárd tonnát veszítünk el belôle. 100 évre van szükség ahhoz, hogy 2,5 cm-nyi termôtalajréteg képzôdjön. Miután megmutattuk, hogy a Földnek csak milyen kis felülete mûvelhetô meg, áttérhetünk a világ növekedô népességének megvitatására. Ne felejtsük el megbeszélni a fenntarthatóság egyre nagyobb jelentôségét.
Mekkora hányadunk maradt, és az mit jelképez? Az az egy negyed jelképezi az összes szárazföldet. Forrás: Teaching about Sustainability: Some strategies - Global insights (Hogyan tanítsuk a fenntarthatóságot: Néhány stratégia – globális meglátások), írta Larry Parker és Bayne MacMillan. Elérhetô: http://www.schoolnet.ca/learning/down/nb.nb-insights.en.pdf
27 •
•
Záró szimpózium •
Háttér-információk
Az „Iskolák a világért!” (Schools act globally!) címû, három évig tartó nemzetközi projekt keretében hét partner dolgozott ki anyagokat a globális egymásrautaltsággal és annak a fejlôdô országokra gyakorolt hatásával kapcsolatosan. Ezen belül is fôként a mezôgazdasági termékek kereskedelmére koncentráltunk. Az iskolákkal a témát diákfoglalkozások és tanárképzések keretében ismertettük meg. A fejlôdô országokat képviselô projektpartnerek ezt a folyamatot a saját országukban tapasztalható állapotok testközeli bemutatásával tették még színesebbé, amikor a projekt keretében ôk is ellátogattak egy-egy iskolába. A projekt utolsó és egyben záróeseményén résztvevôk bôvítették tudásukat az agrártermékekkel kapcsolatos kereskedelem terén, és arra is válaszokat kerestek, hogy hogyan is hasznosíthatnák ezt a tudást annak érdekében, hogy a világ fenntartható módon mûködjön. A szimpóziumot az „ismeret- érték- cselekvés” elv alapján építettük fel. Elôször a résztvevôk elmélyíthették tudásukat, valamint az eszmecserék és a témához kötôdô elôadások révén még több ismeretre tehettek szert. Ezután mûhelyeket tartottunk, amelyeknek az volt a célja, hogy a résztvevôk értékeljék a jelenlegi helyzetet. A szimpózium vendégei megpróbáltak felvázolni egy olyan jövôképet, ami számukra megtestesíti a pozitív változást. A szimpózium utolsó napján megtartott plenáris vitán a résztvevôk megpróbálták meghatározni azokat a lépéseket, amelyek ezen jövôkép megvalósításához szükségesek. A szimpóziumot két okból kifolyólag tartottuk az ausztriai Schlierbachban. Az elsô ok az volt, hogy a projekt mezôgazdasági termékekkel, azaz az élelem kérdésével foglalkozik, Schlierbachban pedig éppen ekkor rendezték meg az éves regionális élelmiszerkiállítást. A másik ok a helyszín megválasztásakor az volt, hogy itt mûködik a SPES Akadémia. A latin spes szó „reményt” jelent, a SPES Akadémia pedig a remény szigete, ahol az emberek a fenntartható jövô megvalósításán munkálkodnak. Ugyanezt az életfilozófiát fejezi ki az alacsony energiaszükségletû épület is, valamint erre hívják fel a figyelmet a szálloda konyhájának kialakításánál felhasznált, regionális, illetve méltányos kereskedelembôl, valamint biogazdálkodásból származó anyagok és termékek.
• 28
Európa szarvasmarhái éheznek! Sürgôsen minôségi takarmányra van szükségük!
Kép: Gerhard Mester
Ez a fejezet a projekt záró szimpóziumán tárgyalt legfontosabb kérdéseket írja le. A záróesemény a felsô-ausztriai Schlierbachban 2009. október 23. és 25. között zajlott le. Ezen idôszak alatt a pedagógusokból, civilszervezetek munkatársaiból, a négy partnerországból, valamint Brazíliából, Etiópiából és Németországból meghívott vendégekbôl álló közel 80 fôs közönség gyûlt össze és „ünnepelte meg” a projekt eredményeit. Az eredmények bemutatása interaktív és informatív módon történt, amely révén a meghívottak még több ismerethez jutottak.
A szimpózium témájának relevanciáját mutatják az alábbiakban bemutatott események is. A szimpózium elôtt tíz nappal ért véget az ENSZ Mezôgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) által szervezett „Hogyan tápláljuk a világot 2050-ben” (How to feed the world in 2050) címû magas szintû szakértôi fórum. Ezen fórumra a FAO a szakértôk igen széles skáláját hívta meg. A megbeszélések alapját a világ minden tájáról bevont több, mint 400 tudóssal folytatott négyéves konzultáció és 22 kulcsfontosságú megállapítás adta. A fórum szervezôi azonban ezeket a kulcsfontosságú megállapításokat nagy részben figyelmen kívül hagyták. Az egyik megállapítás például az volt, hogy a világ mezôgazdasága jelenleg megfelelô mennyiségû terméket állít elô ahhoz, hogy mindenkinek jusson elég élelem. Ezzel szemben a fórumon elhangzó elôadások a termelés növelésére összpontosítottak. Ez tehát magában hordozza azt, hogy bár egyetértünk azzal, hogy elég élelem van, éppen ezért még többet kell termelni. Ez a logika azonban abszurd! Ezzel szemben alig esett szó a világméretû éhínségekrôl, a kapitalista alapokon nyugvó piac kudarcáról vagy a kisgazdálkodóknak juttatott limitált mennyiségû földrôl és pénzügyi eszközökrôl. Ez egyben azt is mutatja, hogy a szimpóziumhoz hasonló eseményekre igenis szükség van: az ilyen találkozókon mindenki, aki jelen van, igazságos és fenntartható világot szeretne. Itt megoszthatják egymással tapasztalataikat, összehangolhatják fôbb cselekvéseiket és erôt gyûjthetnek közös erôfeszítéseikhez. Az alábbiakban a szimpóziumon elhangzott elôadásokhoz és mûhelyekhez kapcsolódó dokumentációt adjuk közre.
•
Záró szimpózium •
Az EcoFair kereskedelmi párbeszéd: a mezôgazdasági piacok fenntarthatósága érdekében létrehozott sokoldalú keretrendszer Ute Straub1 elôadása Az összefoglalót írta: Gunta Berzina (Miti) és Rene Susa (Humanitas)
Az 1980-as években bekövetkezett kereskedelmi liberalizációt és a piacok deregulációját (azaz a termékekre kiszabott vámok csökkentésével és más akadályok felszámolásának segítségével elért piacnyitást) a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), illetve a strukturális átalakítási programok révén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) forszírozta. Az elsô nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon nem esett szó a mezôgazdaság kérdésérôl, ilyen jellegû megbeszélésekre elsô ízben csak 1986-ban került sor. A mezôgazdaság témaköre már a legelsô idôktôl az egyik legvitatottabb kérdéskör volt. A tárgyalások legfôbb témái a következôk voltak: a fejlôdô országok számára piacra jutási esélyeket teremteni annak érdekében, hogy a fejlett országok piacain megjelenhessenek, valamint a hazai támogatási rendszerek és a fejlett országok igen negatív hatású exporttámogatásának megszüntetése. A több mint 20 évig tartó tárgyalások után a kezdeményezés valójában minden területen kudarcot vallott, végül pedig a WTO dohai fordulójának összeomlásával zárult.
Kezdetben a fejlôdô országok nagy sikerként értékelték, hogy a mezôgazdaság kérdése megjelent a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban, ám már néhány év múlva egyre több civil szervezet és politikus fogalmazta meg kritikáját. Ennek az az oka, hogy azok a kereskedelmi torzulásokat okozó mechanizmusok, amelyek az Észak és Dél közötti méltányosabb és igazságosabb kereskedelmi kapcsolatok kiépülését gátolták, valójában továbbra is megmaradtak. Ilyen pl. az EU-ban, az USA-ban és más államokban is fennálló mezôgazdasági támogatások és importkvóták jelenléte. Ezek az országok szándékos módon továbbra sem hajlandóak végrehajtani az importkorlátozások enyhítésére tett vállalásaikat és az ún. „basket shifting” módszert alkalmazzák. Ez azt takarja, hogy egyes termékek esetében megváltoztatják a vámkategóriákat, míg ezzel egyidejûleg bevezetik az érzékeny termékek fogalmát, amelyekre viszont a megállapodás nem vonatkozik. Az ilyen termékkör kijelölése, még akkor is, ha a bele tartozó termékek száma nagyon alacsony, valójában érvénytelenítheti a kereskedelmi megbeszélések eredményét, hiszen a gazdaságilag kevésbé fejlett országok legjelentôsebb exporttermékei ezen kategóriába tartozhatnak. Miközben az északi országok védik önmagukat, a harmadik világ országaitól gyakran teljes piaci liberalizációt várnak el azon történelmi tények ellenére, amelyek megmutatják, hogy az északi országok gazdasági fejlôdése pontosan a nagyon is szabályozott és védett piacok következtében jött, illetve jön létre.
Fotó: Heribert Ableidinger
2003-ban a civil társadalom képviselôi között teljes körû konszenzus jött létre azzal kapcsolatosan, hogy a neoliberális gazdasági modell sosem lesz képes ökológiailag és társadalmilag fenntartható fejlôdést elôidézni. Az azonban, hogy a szabályozási keretrendszer hogyan is épüljön fel, megválaszolatlan kérdés maradt.
1
Ute Straub közgazdász végzettséggel rendelkezik. A berlini Humbold Egyetemen végzett posztgraduális tanulmányokat vidékfejlesztés témában, majd a GTZ-nél (a német kormány fejlesztési szervezete) dolgozott szakértôként. 2008 óta nemzetközi agrárkereskedelmi referensként tevékenykedik a németországi Heinrich Böll Alapítványnál.
29 •
•
Záró szimpózium •
Ennek eredményeképpen a HBF és a MISEREOR (a német katolikus egyház fejlesztési ügynökségei) az egész világra kiterjedô párbeszédet sürgettek. Egy 12 szakértôbôl álló bizottságot hoztak létre. A szakértôk mind különféle hátterû személyek voltak (tudósok, kisgazdálkodókat tömörítô szervezetek képviselôi és politikusok) és a világ különbözô régióiból származtak. Egy kétéves folyamat részeként ez a szakértôi csoport megvitatta elképzeléseit és a különféle régiókban számos szakértôvel folytatott megbeszéléseket. A munka eredménye egy összefüggô, reformokat sürgetô javaslatcsomag volt, melyet Lassabb kereskedelem – biztos gazdálkodás (Slow Trade – Sound Farming) címre kereszteltek.
Demokratikus szuverenitás: az egyes országoknak joguk van saját egyéni érdekeiket védeni más országok kereskedelmi érdekeinek ellenében, valamint ahhoz is joguk van, hogy nemzeti politikájukat a közérdek védelmében alakítsák ki. A saját területen kívül elhelyezkedô területekért vállalt felelôsség: ez az elv azt kívánja megakadályozni, hogy egyes felek ne nyerészkedhessenek más felek kárára. Ez azt jelenti, hogy egy adott ország kereskedelmi politikája nem hathat negatív módon egy másik országra. Igazságosság a kereskedelem terén: a kereskedelmi szabályoknak módszeresen a gyengét kell védeniük az erôssel szemben.
A jelenlegi mezôgazdasági modell problémái: • a mezôgazdaságra összpontosító üzleti szemlélet a mezôgazdaságot nyereségtermelô üzleti ágnak tekinti, aminek az elsôdleges célja a nyereségtermelés, és nem az egészséges és tápláló élelem elôállítása,
A jelentés által javasolt megoldások: 1.
a nemzeti politikák mozgásterének bôvítése annak érdekében, hogy az adott ország meg tudja határozni saját mezôgazdasági és kereskedelmi politikáját szükségleteinek megfelelôen;
•
a mezôgazdaság több, mint 20%-ban felelôs az üvegházhatású gázok kibocsátásáért,
•
monopóliumok megléte: alacsony számú résztvevô kezében koncentrálódik a piaci erô,
2.
•
az erôs versenyhelyzetben lévô szektoroknak és vállalatoknak elônyük származik a szabadpiacból, míg a kisebb gazdálkodókat ugyanez a helyzet marginalizálja.
a mezôgazdaság multifunkcionalitásába történô befektetések a gazdasági haszon mellett a szociális és környezeti szempontok figyelembevételével;
3.
az árak szinten tartása, stabilizálása, a spekulációs hatások minimalizálása a vidéki élet megôrzése és támogatása céljából;
4.
a kereskedelem minôségének javítása céljából egészségügyi és egyéb szabványok megállapítása;
5.
az élelemláncok demokratizálása, az élelmiszerbiztonság és önrendelkezés megteremtése;
6.
a termelôk, kereskedôk és fogyasztók közötti hatalmi aszimmetria csökkentése.
A jelentés abból indul ki, hogy a kisgazdálkodók által végzett termelést védeni kell. Az EcoFair kereskedelmi párbeszéd hét elvet határoz meg, amely alapján társadalmilag és ökológiailag fenntartható agrárkereskedelmet lehet létrehozni:
Multifunkcionalitás: a mezôgazdaság nem csupán a gazdaság egy olyan szektora, amely élelmet és növényi rostot állít elô; a gazdasági szempontok mellett a mezôgazdasághoz számos társadalmi, kulturális és környezeti kérdéskör is kapcsolódik. Emberi jogok: a megfelelô életszínvonalhoz való jogot és az élelmiszerhez való hozzájutás alapvetô jogát biztosítani kell. A környezetvédelmi integritás: a nemzetközi kereskedelmi megállapodásoknak el kell ismerniük a mezôgazdaság és a kereskedelem között fennálló szoros kapcsolatot. Ez az elv azt hivatott garantálni, hogy a mezôgazdasági termelés nem hathat negatív módon az ökoszisztémák funkcionalitására, valamint a természeti erôforrások regenerációs képességét nem áshatja alá.
• 30
Amennyiben ezek az alapvetô követelések teljesülnek, akkor a mezôgazdasági kereskedelem a szegénység és éhezés fenntartásának eszköze helyett a fenntartható és méltányos fejlôdés eszközévé válhat.
•
Záró szimpózium •
A világkereskedelemrôl szóló mûhely
A világkereskedelem témája elôször nagyon távolinak tûnt a résztvevôk életkörülményeitôl, és mindenki meg volt gyôzôdve arról, hogy annak szerkezetét nem lehet átalakítani. Ellenben lépésrôl lépésre nagy erôfeszítések révén az elôadást megtartó Ute Straub és a mûhelyt vezetô Waltraud Hamah-Said segítségével megtört a jég. A résztvevôk számos kérdést tettek fel és az elméleti tudnivalóktól a valós életbôl vett példák felé mozdultak el. Élénk vita bontakozott ki a tejpiacról és az annak kapcsán megállapított tejkvótákról. A résztvevôk csalódottságuknak adtak hangot, amikor megtudták, hogy az ún. tejtermékek nagy része – pl. a sajt, a jégkrém, a joghurtok stb. – valójában nem feltétlenül tartalmaznak tejet. A tej helyett olcsóbb helyettesítô anyagokat használnak az elôállításukhoz. A támogatások kérdése a megbeszélések másik fontos témája volt. Az agrártámogatások haszonélvezôi valójában nemcsak gazdálkodók, hanem exportcéllal mûködô, mezôgazdasági termékeket értékesítô cégek. Ezen cégek a termékeket a fejlôdô országokban nagyon olcsón értékesítik – az EU polgárainak adójából kifizetett támogatások segítségével. Ez a gyakorlat viszont tönkreteszi a helyi gazdálkodókat, hiszen a támogatott termékeket olcsóbb áron tudják adni, mint azokat a termékeket, amelyeket a helyi gazdálkodók termelnek meg. Ez azzal jár, hogy a kisgazdálkodók a továbbiakban nem mûvelik földjeiket, és így a fejlôdô országok többet költenek élelmiszerimportra. Az EU támogatási rendszerében a nagyobb földterületen gazdálkodók több támogatást kapnak, mint a kisebb gazdálkodók. A támogatáshoz jutók mind egyre nagyobb területen szeretnének gazdálkodni, ám nem értik meg, hogy ez a célkitûzésük csak még nagyobb méretû problémákhoz vezet a jövôben. Ha egy állam támogatni akarja a helyi gazdálkodást és a fenntartható fejlôdést, akkor csak úgy tud eredményt elérni, ha szubvenciók helyett más eszközöket alkalmaz. A csoport a megbeszélések során egyetértett abban, hogy a kapitalizmus és a szabadpiaci verseny sosem fog fenntartható és ökológiailag megfelelô kisgazdaságokat eredményezni. A mezôgazdaságot nem szabad profitorientált piacként kezelni. A mezôgazdálkodás nem egyszerûen csak egyfajta üzleti tevékenység, hanem egyúttal életmód is. A mezôgazdaság gazdasági értéke elenyészô annak ökológiai és társadalmi értéke mellett. A mezôgazdaság fontossága és értéke sokkal nagyobb a szektornak a bruttó nemzeti termékben való részesedésénél, illetve az általa elôállított termékek exportértékénél. Ezt pedig mindenkiben már gyermekkorban a családban, illetve az iskolai neveléskor tudatosítani kell.
Kép: Gerhard Mester
Facilitátor: Waltraud Hamah-Said (Welthaus Graz, Ausztria), Ute Straub (Heinrich Böll Alapítvány, Németország) Egy tejtermelô segítséget kér a túléléshez!
Minden ember saját maga dönt akkor, amikor a vásárlás pillanatában elhatározza, hogy a helyileg megtermelt és elôállított terméket veszi meg vagy pedig külföldi árut vásárol, amelynek az eredete ismeretlen, ökológiai termesztéssel elôállított terméket vásárol vagy pedig kemikáliabombát. Sajnos a választásban nagy szerepet játszik az ár, amely azonban nagyon rövidlátó gondolkodásra vall. Itt nyílik alkalom arra, hogy a pedagógusok közbelépjenek és rávilágítsanak a rövid távú és hosszú távú nyereség jellemzôire és a közöttük fennálló különbségekre. Az élénk vita egy másik témája a termelés reális költségeirôl szólt. A feldolgozók és a kiskereskedôk olyan infrastruktúrát használnak, amelyért nem kell fizetniük. Léteznek olyan kezdeményezések, amelyek a környezettel kapcsolatos költségeket is beleszámítják a termékek árába, ám ezen felül a termeléshez magas társadalmi és kulturális költségek is kapcsolódnak. Ha ki lehetne számolni az összes, hosszú távon felmerülô költséget, és azt bele lehetne foglalni az adott termék árába, akkor bebizonyosodna, hogy a kis ökogazdaság valójában a mezôgazdálkodás legolcsóbb és társadalmilag legelônyösebb formája. A nemzetközi kereskedelem keretei is szóba kerültek. Az, hogy a multinacionális cégek felett nem lehet ellenôrzést gyakorolni, ahhoz vezet, hogy többletkiadások jelentkeznek, valamint megkülönböztetéssel és kizsákmányolással kell számolni. Vásárlóként azonban csak az árat figyeljük, amelyet a termékek után ki kell fizetnünk. Nem észleljük azt a hatalmas kárt, amelyet az olcsó áruk vásárlásával okozunk azoknak a társadalmaknak, amelyek az adott termékeket elôállító régiókban élnek. Az eddig végrehajtott reformok világszerte csak még több kétségbeesést hoztak a gazdálkodóknak. A résztvevôk arra a megállapodásra jutottak, hogy valójában mindenki – akár öntudatlanul is – befolyással van ezekre a folyamatokra. Éppen ezért valójában kötelességünk, hogy figyelemmel legyünk elôször is a saját fogyasztói magatartásunkra, másodszor pedig a politikai döntéseinkre és tevékenységeinkre annak érdekében, hogy a közös világunkért felelôsséget vállaljunk.
31 •
•
Záró szimpózium •
A globális kereskedelem hatása a Brazília észak-keleti területén élô népességre
Hogyan is kezdôdött? A jelen megértése érdekében tisztába kell jönnünk a múlttal. A Brazíliában napjainkban tapasztalható méltóságon aluli és emberi jogok nélküli lét egyenes következménye az országot elárasztó portugál megszállásnak. Erre 1500-ban került sor, és a brazilok hányattatása is ekkor kezdôdött. A portugálok elôször a Brazíliából kivitt fával és cukornáddal kereskedtek. A helyi lakosok nem voltak hajlandóak ebben közremûködni, így a gyarmatosítók Afrikából hurcoltak be rabszolgákat a munka elvégzésére. 1850-ben, az elsô földreform évében a portugál király Brazíliát 13 régióra osztotta, és barátait nevezte ki a régiók élére. A barátoknak persze rengeteg pénzük volt. Ekkor csak a nagyon tehetôsek tudtak földet venni. A korábbi rabszolgáknak – ekkorra tulajdonképpen már véget ér a rabszolgaság – nem volt pénzük, hogy saját földet vegyenek. Így nem maradt más választásuk, mint hogy a gazdag földbirtokosoknak dolgoztak továbbra is. Valójában tehát a régi rabszolgatartás folytatódott és ehhez társult még egy korrupt politikai rendszer. A föld latifundium rendszerben történô birtoklása és a rabszolgamunkával járó titkolt erôszak arra kényszerítette a földtelen parasztokat, hogy Brazília más régióiba költözzenek.
2 A 47 éves Marluce Melo 1992 óta a pernambucói és paraíbai CPT (Commission of Land Pastoral) csoportok koordinátora. Egy aszály miatt a szüleinek el kellett hagyniuk a paraíbai Sertãót, és Pernambuco partmenti régiójába kellett költözniük, ahol monokultúrában mûvelt cukornádföldek voltak. A magas föld- és jövedelemkoncentráció miatt ez a régió Brazília egyik legszegényebb része.
• 32
A gazdagság és a jobb élet ígéretével tévesztették meg ôket: cukornádültetvényeken ígértek nekik munkát. Amikor azonban a cukornádültetvényekre érkeztek, azonnal ráébredtek, hogy valójában milyen rossz körülmények között is kell élniük: düledezô viskókban laktak, nem jutottak ivóvízhez és megfelelô táplálékhoz. Eredeti lakóhelyükre ezek az emberek már nem mehettek vissza, mert elôször az ideérkezésük költségét kellett visszafizetniük. Választásuk sem igazán volt: vagy a földbirtokosnak dolgoztak vagy éhen haltak. Ebbôl kifolyólag a cukornádültetvényeken dolgozók már a legelsô idôktôl megtapasztalhatták, milyen is a Brazíliában akkor fennálló, a kezdetektôl erôszakra épülô latifundium-rendszertôl függeni. Ez a modell a földbirtokos számára abszolút hatalmat garantál a föld és az azt mûvelôk felett. Ezen hatalom segítségével a fölbirtokosok meg tudták vásárolni az igazságszolgáltatással, az ítélkezéssel és a végrehajtással foglalkozó hatóságokat is. Ebbôl pedig már nyilvánvaló az is, hogy miért mûködik a korrupció a brazíliai hatóságok esetében még a legfelsô szinteken is.
Mi a monokultiválásos3 cukornádültetvények hatása Brazíliára? Észak-kelet Brazíliában jelenleg a földbirtokok nagyon kevés kézben koncentrálódnak, valamint a brazil latifundium-rendszerre jellemzô erôszak a meghatározó. A monokultiválásos cukornádültetvényeken a mai napig rabszolgamunkára jellemzô feladatok és munkakörülmények uralkodnak. Az Európába, a Távol-Keletre és az USA-ba érkezô cukornádtermékek is ezekrôl a mûvelési területekrôl származnak.
Cukorültetvényen dolgozó munkás, Kép: CPT
Kép: Heribert Ableidinger
Marluce Melo2 elôadása
3 A monokultiválásos szót itt a monokultúra helyett használjuk, hiszen a brazil latifundium-rendszeren alapuló termelési modellbôl mindenféle kulturális jelleg kiveszett. Ez a modell valójában „kultúrapusztítást” végez.
•
Záró szimpózium •
•
a családok elkergetése saját földjükrôl,
•
a források, folyók és a tenger szennyezése,
•
a Mata Atlantica, azaz az atlanti erdô elpusztítása, amely Brazíliának az Atlanti-óceán partjai mellett húzódó földterületén fekszik.
Mindez csak tovább növelte az igazságtalanságokat és az éhezést. Mindazonáltal a Lula elnök vezette brazil kormány úgy véli, hogy elsôdlegesen azzal lehet megoldani a brazil mezôgazdaság problémáit, ha a monokultiválásos ültetvényi modellt az export volumenének növelése érdekében még több földterületen meghonosítják, különösen az etanolexport céljából végzett cukornád-termelés területén. A brazil elnök célja, hogy Brazília világelsô legyen a cukornádból gyártott etanol elôállítása terén. A brazil kormány véleménye szerint a cukornádból történô etanolelôállítás fejlôdést hoz az országnak és jobb életkörülményeket teremt. Ez azonban csak elmélet! A realitás egészen máshogyan fest. Újra el kell mondanunk, hogy a latifundium-rendszeren alapuló monokultiválásos modell segítségével megvalósított növekvô cukornádtermelés társadalmi, kulturális és környezeti hatásai a következôk: • a földtulajdon még kevesebb kézben koncentrálódik, •
a dolgozókat egyre jobban kihasználják,
•
a természeti erôforrásokat tovább pusztítják,
•
a népesség számára még kevesebb élelmet termelnek (azon területek aránya, amelyeken korábban rizst és babot termeltek, áltagosan évi 10%-kal csökken, hiszen ezeken a területeken is cukornádat termelnek).
Az elmúlt öt évben 28 000 ember szabadult fel rabszolgaságnak nevezhetô létbôl az ilyen ültetvényeken. 2009 januárjától júniusáig 193 000 olyan esetet dokumentáltak, amikor ilyen ültetvényeken erôszakos cselekmény történt. Ezen cselekmények mind földhasználati konfliktushelyzetekhez köthetôk, amelyek során tizenkét ember életét oltották ki Brazíliában.
Etanolfinomító, Kép: CPT
A cukornádat használják fel az agroüzemanyagként funkcionáló etanol elôállításához is. A monokultiválásos ültetvényi modell révén a pénzéhség végül túltermeléshez vezetett. A monokultiválásos cukornádültetvény modelljét az alábbiak jellemzik: • a munkások rabszolgasorban tartása,
Biztos, hogy ez a monokultiválásos, önmagában is erôszakos latifundium-rendszeren alapuló modell fogja megmenteni a világot?! Mivel foglalkozik a CPT? A CPT (Comissão Pastoral da Terra) a brazil katolikus egyház egyik szervezete, amely vidéki, jogaiktól megfosztott nôknek és férfiaknak kínál segítséget. A CPT támogatja ezeket a személyeket jogaik érvényesítésében. A CPT munkatársai a földtelen parasztokat és telepeseket támogatják a földhasználati konfliktushelyzetekben. Ezeket a konfliktusokat a növekvô mezôgazdasági termelés okozza. A CPT olyan családoknak segít, amelyeket el akarnak kergetni földjeikrôl, és szárnya alá veszi a cukornádföldeken dolgozó munkásokat. A CPT azokat támogatja, akik a következôkért küzdenek: • a vízhez való jog, •
földhöz való jog, termelés céljából,
•
oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való jog,
•
a cukornádültetvények munkásainak jogai, és az ezen jogokért folytatott harc.
33 •
Záró szimpózium •
Kép: Gerhard Mester
•
A CPT csapat tagjaként a munkám az, hogy az oktatási-nevelési folyamathoz hozzájáruljak: azt kell biztosítanom, hogy a fenyegetett közösségek információkat kapjanak a jogaikról, valamint ezen jogok megszerzésének mechanizmusáról, folyamatairól és módjairól. Ezenkívül a CPT-ben stratégiát dolgozunk ki a következôk érdekében: • a földdel kapcsolatos konfliktusok áttekinthetôségének, átláthatóságának növelése;
Mit tehetünk Európában?
•
a döntéshozókban (bírók, hatóságok és maga a társadalom egésze) a döntések által okozott következmények tudatosítása;
•
a vidéki emberek jogainak elômozdítása.
A kérdés tulajdonképpen a következô: biztos, hogy az agroüzemanyagok jelentik a megfelelô megoldást? Ezek után mindenki eldöntheti, hogyan válaszol erre a kérdésre!
A közösségek vezetôit és a cukornádültetvények önszervezôdô munkásait halállal, fizikai erôszakkal fenyegetik, és elôfordul az is, hogy ezeket az embereket valóban meg is ölik. Minderre azért kerül sor, mert ezek az emberek kiállnak jogaikért. A CPT tagjait szintén gyakran éri fizikai atrocitás, amelyet a cukornádbárók utasítására követnek el ellenük. Gyakran citálják ôket bíróság elé, mert a vidéki közösségek ügyét segítik. A CPT a jogi támogatást az ausztriai székhelyû, fejlesztési célú civil szervezet, a Horizont3000 segítségével nyújtja.
• 34
Legyen étel az asztalon vagy inkább a jármûvek üzemanyagtankjait töltsük fel???
Agroüzemanyagok
A CPT a vidéki közösséget segíti • az állami hatóságokkal, • a civil társadalom hálózataival és • a nagy nyilvánossággal folytatott párbeszéd terén annak érdekében, hogy olyan politikai tevékenységet lehessen kifejteni, amely révén ezen emberek érvényesíthetik a jogaikat.
800 millió jármû vagy pedig 1 milliárd éhezô ember között kell választani!
•
Záró szimpózium •
A Brazíliáról szóló mûhely Facilitátor: Christoph Watz (Welthaus Wien), Marluce Melo (CPT, Brazília) Az összefoglalót írta: Silvia Richtarz (Welthaus Wien)
Az egyik legfontosabb kérdés a következô volt: mit tehetünk együttesen (az olyan brazíl civilszervezetek, mint pl. a CPT, valamint az európai és a gazdaságilag jelentôs országok lakói) annak érdekében, hogy az Észak-kelet Brazíliában tevékenykedô gazdák és mezôgazdasági munkások helyzete javuljon? Egy olyan feladattal nyitottunk, amely azt mutatja meg, hogy egyénként hogyan is tudunk egy csoportban egymással kapcsolatot teremteni. A feladat az volt, hogy a teremben körbe kellett járkálni, közben figyelni a többieket, és ha valaki megállt, akkor mindenkinek meg kellett állnia. Ha pedig valaki elindult újra, akkor mindenkinek tovább kellett folytatni a járkálást, azaz figyelni kellett arra, hogy a körülöttünk lévôk mit csinálnak. Ez a gyakorlatban mutatta meg, hogy ha egy olyan rendszerben vagyunk, ahol kölcsönösen függenek egymástól az emberek, akkor mindenki képes hatással lenni a játék menetére. A következô feladatban 3-5 fôs csoportokat kellett alakítani, és azt kellett megvitatni, hogy a résztvevôk milyen képszerû megjelenítéssel tudnák Marluce Melo elôadásáról megmaradó emlékeiket visszaadni. Mindegyik csoportnak egy kézmozdulatot vagy egy olyan állóképet kellett találnia, beállítania, és ennek címet is adnia, amely kifejezte a csoport érzelmi hozzáállását és a kérdéssel kapcsolatosan megvitatott véleményét. A csoportok „alkotásainak” bemutatása után újabb csoportokat hoztunk létre a résztvevôkbôl, amelyek más, a témához kapcsolódó kérdésekkel foglalkoztak. („Ne tégy lakatot a szádra, mondd ki hangosan!”, „Az agroüzemanyagok miatt van éhínség” stb.). Nagy örömmel tapasztalhattuk meg a résztvevôk kreativitásának feléledését, és hogy milyen rövid idô alatt sikerült rögtönzött színházi jeleneteket létrehozniuk a kérdéskörhöz kapcsolódó témákkal összefüggésben.
A mûhelyen résztvevôk a következôket fogalmazták meg: Marluce Melo: „Meg szeretném osztani veletek, milyen az, amikor tehetetlenek vagyunk a munkánk során Brazíliában. Amikor nagyon rossz a kedvünk, akkor összejövünk a csapattal ezt megbeszélni, nem szomorkodunk csendesen. Kérlek benneteket, ti se hallgassatok! Kérdezzétek meg magatoktól, hogy ennek miért kell így lennie! Ne hallgassatok, inkább legyetek mérgesek!” Az egyik résztvevô: „Az Európai Unióval szemben pont olyan kritikusnak kell lennünk, mint amennyire a brazilok kritikusak saját kormányukkal szemben.”
Kép: Heribert Ableidinger
Ezen interkulturális és interkontinentális mûhely célja az volt, hogy Marluce Melo elôadásán felvetett és nyitva maradt kérdéseket tovább boncolgassuk Augusto Boal fórumszínházi módszere segítségével.
Marluce Melo fô üzenete az európaiakhoz:
Kérem Önöket, hogy ne fogyasszanak ennyit. Egyenek például kevesebb húst, akkor nekünk kevesebb exportszóját kell elôállítanunk, vagy kevesebbet járjanak autóval, így kevesebb lesz az agroüzemanyag iránti kereslet. Ne hallgassanak! Lássák meg a realitást és emeljék fel a hangjukat, mint fogyasztók, mint a demokratikus rendszer résztvevôi, és mint emberi lények!
35 •
•
Záró szimpózium •
Az oktatás elôtt álló kihívások a globalizált világ korában Alexandra Wieser és Dietmar Schreiner elôadása
A globalizáció egy mindenki által használt, jól hangzó, divatos szó. A globalizációnak azonban vannak nyertesei és vesztesei, nemcsak a fejlôdô országokban, hanem Európában is. Ezen elgondolkodva a legtöbben, vagy akár mindannyian is azt mondhatjuk, hogy „nem ilyen lovat akartunk.” De hogyan is változtathatunk rajta?
1. Globalizáció
Kép: Gerhard Mester
Látod, kisfiam, ez a globalizáció!
„A globalizáció szemfényvesztés. Fülsüketítô hangjával félelmetes módon vezet át kifürkészhetetlen igazságtalanságokon.” (G. Faschingeder 20084). Az oktatás számára az egyik fontos kérdés az, hogy hogyan kezelhetjük a globalizációt és hogyan befolyásolhatjuk, illetve alakíthatjuk át azt, valamint hogyan élhetünk együtt vele úgy, hogy közben magunkban is kifejlesztjük a globális tudatosságot.
2. Melyek a szükséges készségek? Manapság mindenki nehezen találja meg a helyét a társadalomban. Gyakran azt éljük meg, hogy nincs elég ráhatásunk a dolgokra, vagy nincs is módunk arra, hogy valamit befolyásoljunk, mivel a problémák nagyon összetettek és éppen ezért komplex megoldásokat tesznek szükségessé. A globalizáció jelentette kihívások azt követelik meg az emberektôl, hogy tanulási készségeiket a globális perspektíva fényében alakítsák ki. A XXI. század embere az információs és tudásalapú társadalom megteremtése felé halad, és ennek következtében olyan kompetenciákra van szüksége, mint pl.:5,6 •
a mûveltség,
•
önbizalom,
•
döntéshozási hajlandóság,
•
a problémák fontosságát felmérô megfelelô ítélôképesség,
•
az összetett jelenségek megértése,
•
az okok kiderítésének igénye,
•
a bizonytalanság tolerálása,
•
inter- és transzkulturális kompetencia,
•
empátiás készség,
•
a nézôpont megváltoztatásának képessége.
A közgazdasági Nobel-díjas (2001) amerikai közgazdász, Joseph E. Stiglitz7 szerint meg kell tanulnunk, hogy hogyan befolyásolhatjuk, alakíthatjuk át a globalizációt, illetve élhetünk vele együtt. Stiglitz a globális identitástudatról a következôket mondja: „A világméretû gazdasági összefüggések ellenére a helyi keretekben való gondolkodás tovább folytatódik. A helyi politikai orientáció és a globális problémák szétválasztása okolható hosszú távon azért, hogy sokan csalódtak a globalizációban.” Az oktatásban fontos rávilágítani a helyi szinten szerzett tapasztalatok és a globális összefüggések kapcsolatára annak érdekében, hogy mindenkiben kifejlôdjön a világra nyitott, befogadó megismerés képessége.
4
Faschingeder, Gerald (2008): Globalisierung, mehr als ein Wort? Ein Versuch, den Begriff Globalisierung zu fassen. In: bm:uk (szerk.): Globales Lernen. Die Welt entdecken, erfahren, verstehen. Wien: Facultas, 11. o.
• 36
5 Dörner: Die Logik des Misslingens. Strategisches Denken in komplexen Situationen. Reinbek 1989, idézi: G. Vollmer (1993), 50. o. 6 Lenz, Werner (2009): Globalisierung braucht lernende Demokratie. In: Schröttner&Hofer (szerk.): Education-Identity-Globalization. Graz: Universitätsverlag, 14-19. o. 7 Stiglitz, Joseph (2007): Making Globalization Work. W W Norton.
Záró szimpózium •
•
terület: a témáknak helyi, regionális és globális jelentôségük van;
•
kompetenciák: a globális nevelésnek a diákok vonatkozásában kompetenciákat kell fejlesztenie. Ebbe beleértjük a szakmai kompetenciákat, a módszertani kompetenciákat, valamint a társas és a személyes kompetenciát.
Azért, hogy a világot nyitottan tudjuk szemlélni, az oktatásnak mindenképpen foglalkoznia kell a személyes identitás kérdésével, a társadalmi elfogadással és a globális világszemlélet kérdésével.
Fontos tudni, hogy a globális nevelés mind a három, fent említett dimenziót érinti, és egyben hasznosítja is. A foglalkozások során a fenti összes területre ki kell térni, azokkal visszatérôen szükséges foglalkozni. A tisztánlátás kedvéért Scheunpflug és Schröck megalkotta a globális nevelést megtestesítô kockát, amely azt mutatja be, hogy a globális nevelés a fent leírt szempontok különbözô együtteseibôl táplálkozik.
4. Globális nevelés A globális nevelés oktatási koncepciója az egyik olyan lehetôség, amellyel szembenézhetünk a globalizáció jelentette kihívásokkal, illetve az emberek tanulási képességét a középpontba helyezhetjük (pl. Scheunpflug és Schröck 20088; Hartmeyer 20079).
globális nemzeti
lokális
fejlesztés
Globális igazságosság
ai ni m ta ak er sz sz is ód iál m es oc ély sz em sz
8 Scheunpflug, Annette/Schröck, Nikolaus (1999): Die Globalisierung als Herausforderung für Bildung – eine didaktische Minimalperspektive. In: bm:uk (szerk.): Globales Lernen. Die Welt entdecken, erfahren, verstehen. Wien: Facultas, 24-28. o. 9 Hartmeyer, Helmuth (2007): Die Welt in Erfahrung bringen. Globales Lernen in Österreich: Entwicklung, Entfaltung, Entgrenzung. London: IKO.
Ko m pe te nc iá k
regionális
A globalizáció valójában kettôs kihívás elé állít minket: meg kell találnunk a saját helyünket, és ki kell fejlesztenünk saját elképzelésünket arról, hogy hogyan is fessen a világméretû emberi társadalom. A globális nevelés az egész világ szintjén gondolkodik, holisztikus és interdiszciplináris megközelítést alkalmaz. Összeköti az interkulturális oktatás, a békét szorgalmazó tevékenységek, a környezeti nevelés, valamint az emberi jogokkal és a készségfejlesztési munkákkal összefüggô oktatás tanulási színtereit. A globális nevelés messze túlnyúlik az intézményesített módon mûködô iskola keretein.
béke
3. Oktatás A globalizáció eseményekrôl, helyzetekrôl és olykor katasztrófákról szóló információkból, adatokból és beszámolókból áll össze. Nyilvánvaló, hogy a globalizáció a világ mai társadalmai számára sok kihívást tartogat. Ezek a kihívások a diákokra, a gyermekekre és a fiatalokra várnak. Ugyanakkor nekik kell a világot emberivé is tenni, még akkor is, ha az mára zavarossá, és olykor visszataszítóvá vált. Ebbôl kiindulva az oktatási koncepcióknak a következô két területre kell összpontosítaniuk: 1) a saját identitás kérdése és 2) a globális problémák megoldása.
interkulturalitás
Az embereknek nyitottnak kell lenniük a globális összefüggések felismerésére.
Annette Scheunpflug és Nikolaus Schröck10 olyan módszertani minimál perspektívát dolgozott ki, amely szerint a globális nevelésnek három dimenziót kell érintenie: • téma: a globális neveléssel összefüggô témák az emberek túlélésére összpontosítanak;
környezet
Globális társadalmunkban felelôs világlátásra van szükség.
Tér
•
10
Scheunpflug, Anette/Schröck, Nikolaus (2008): Die Globalisierung als Herausforderung für Bildung – eine didaktische Minimalperspektive. In: bm:uk (szerk.): Globales Lernen. Die Welt entdecken, erfahren, verstehen. Wien: Facultas, 24-28. o.
37 •
•
Záró szimpózium •
5. Összefoglaló és végkövetkeztetések A globalizáció kihívásai azt követelik meg az emberektôl, hogy képesek legyenek globális nézôpontból tanulni. Pusztán a tanulás révén azonban nem válaszolhatunk sikerrel a globalizáció kihívásaira. Ezzel együtt a tanulás esélyt jelent arra, hogy megértsük, milyen érdekek alakítják világunkat. A globális nevelés valójában egyfajta oktatási koncepció, amely olyan témákkal és kompetenciákkal foglalkozik, amelyekre mind az iskolán belül, mind pedig azon kívül szükségünk van. Ezek a következôk: a globális társadalomban elengedhetetlen felelôs világnézet, a természeti erôforrások gondos használata, tiszteletteljes kommunikáció, valamint az emberi jogok tisztelete és a kultúraközi párbeszéd elôsegítése. 1.
A globális nevelést minden egyes osztályban meg kell valósítani. Ez a nevelés az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó küldetéssel is összeegyeztethetô.
2.
A globális nevelést minden tantárgyba bele lehet integrálni, és számos módon lehet tanítani.
3.
A globális nevelés az élet és a munka minden területén megvalósítható.
4.
Olyan emberekre van szükségünk, akik szeretnének bekapcsolódni a globális nevelésbe, és ezt a napi életükben is meg tudják valósítani.
• 38
„Az oktatás a leghatékonyabb fegyver, amivel meg tudod változtatni a világot.” (Nelson Mandela)
•
Záró szimpózium •
Kép: Heribert Ableidinger
A globális nevelésrôl szóló mûhely Facilitátor: Alexandra Wieser és Dietmar Schreiner (Welthaus Graz, Ausztria)
A mûhely három kérdéskört dolgozott fel.
1. Milyen segítséget kaphatunk a globális nevelés megvalósításához?
3. Milyen kilátásokkal kecsegtet a globális tanulás az oktatási munka terén?
A globális nevelésbe be kell vonni a különféle területek szereplôit a szóban forgó témák összetettsége és fontossága miatt. Az EU határain átívelô, globális nevelést végzô kollégákból álló nemzetközi hálózatnak jelentôs szerepe van a globális nevelés elterjesztése szempontjából a tudás és gyakorlatok egymással történô megosztása révén. Minimálisan szükséges, hogy a tanárok és a multiplikátorok még több képzésen vehessenek részt, illetve, hogy a tanítás során felhasználható anyagok rendelkezésre álljanak.
A legjobb eredmény elérése érdekében fontos, hogy az aktív tanulás folyamatába a diákokat, azok szüleit és az egész iskolarendszert bevonjuk. A globális nevelés segítségével társas készségeket és a diákok kritikai gondolkodását fejleszthetjük, hiszen mindannyian egy olyan világban élünk, ahol a tömegtájékoztatás eszközei nagy befolyással bírnak.
Egy olyan megközelítésnek, amely a változást szisztematikusabb szinten képzeli el, szüksége van az önkormányzatok és iskolaszékek, iskolafenntartók, döntéshozók támogatására, hogy elismerjék a globális tanulás fontosságát. Ebben az értelemben fontos, hogy hosszú távú együttmûködés épüljön ki az összes érintett féllel: a szülôkkel, a diákokkal, a hatóságokkal, a civilszervezetekkel, a médiával, a döntéshozókkal, az egyházakkal, a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ stb.), szakértôkkel és tudósokkal.
Fontos, hogy a globális témákat ne elbátortalanítóan bonyolult módon mutassuk be. Olyan módszert kell alkalmazni, amely lépésrôl lépésre és pozitív módon, saját gondolataikra támaszkodva mutatja be a hallgatóságnak a globalizációt. Számos országban ellenállás mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy a globális nevelést a tantervbe foglalják. Éppen ezért kiemelt fontosságú a nem formális oktatás és a nemzetközi hálózatok szerepe, amelyek segítségével anyagokat és gyakorlatokat lehet egymás között cserélni.
A globális nevelés megvalósításának kiváló módja, ha azokkal az emberekkel dolgozunk együtt, akiknek személyes tapasztalata van a globális témákkal kapcsolatosan (bevándorlók, civilszervezetek stb.). A közvetlen kapcsolaton alapuló módszer segítségével empatikusabb megközelítést valósíthatunk meg, ám egyúttal arra is figyelnünk kell, hogy elkerüljük a sztereotípiák és az elôítéletek felerôsítését munkánk során. Éppen ezért az állandó önreflexió kiemelten fontos. Hozzáállásunkban kerülni kell az Európa-centrikus megközelítéseket és más kulturális hátterekbôl érkezô módszereket is alkalmaznunk kell (pl. az afrikai filozófiára alapozott ubuntu képzések). Jelenleg számos forrás áll rendelkezésünkre, ám az ezekhez kapcsolódó információkat csak nagyon kevesen ismerik, éppen ezért a globális nevelés gyakorlati megvalósítása szempontjából különösen fontos a hálózatépítés és a pedagógusok képzése.
Kép: Heribert Ableidinger
2. Hogyan lehet a globális nevelést az általunk végzett munka során megvalósítani?
Lényeges, hogy saját kultúránkról is tanuljunk miközben más kultúrákkal lépünk kapcsolatba, hiszen azok tükröt állítanak a saját kultúránkban tapasztalt realitások elé. Fel kell fedeznünk alapvetô értékeinket annak érdekében, hogy megtanuljuk, hogyan tudunk saját otthoni környezetünkben a globalizáció kihívásaira hatékony módon reagálni.
Az iskolai oktatás terén a globális nevelésrôl, mint globális dimenzióról – nem pedig külön tantárgyról vagy témáról – is érdemes gondolkodni.
39 •
•
Záró szimpózium •
Módszertani mûhely
A képzés célja: • a globális neveléshez kapcsolódó módszerek terén felgyülemlett tapasztalatok bemutatása különös tekintettel a nemzetközi mezôgazdasági kereskedelemre; •
annak megvitatása és elemzése, hogy egyes módszerek miért mûködnek jobban, mint mások;
•
a jövôbeli projektek, tevékenységek és képzések vonatkozásában javaslatok összeállítása.
A képzés elején meghatároztuk, hogy mit is értünk módszer alatt. A módszer megnevezés olyan konkrét tevékenységeket, játékokat és pedagógiai eszközöket takar, amelyeket a célcsoporttal használunk. A képzést egy Word café típusú tevékenységgel folytattuk. A résztvevôket három csoportba osztottuk, és három asztalhoz ültettük le ôket. Mind a három csoport választott maga közül egy jegyzôt, aki a tevékenységek során nem mozdult el az eredeti helyérôl és feljegyezte az adott asztalnál zajló megbeszélések lényegét. A résztvevôknek egyszerre egy kérdést kellett megvitatniuk az adott asztalnál. Ezt követôen újra csoportokba osztottuk a résztvevôket az elôzô csoportosítástól eltérô módon, és egy másik kérdést kellett megvitatniuk. Végül pedig megkértük a résztvevôket, hogy ismét a legelsô csoportosításban dolgozzanak. A csoportok tagjai összefoglalták és így megosztották egymással, hogy mit hallottak és tanultak a többi csoportban zajló megbeszélések közben. A tevékenységet egy plenáris beszélgetés zárta.
Kép: Heribert Ableidinger
Facilitátor: Koppány Judit és Nagy Gabriella (Artemisszió Alapítvány, Magyarország)
3.
Ossza meg tapasztalatait azokról a módszerekrôl, amelyek nem mûködtek ennyire sikeresen az Ön esetében, amikor Ön: • mint tréner • mint résztvevô vett részt az ezen módszerekkel való munkában!
4.
Mitôl lesz egy módszer sikeres, illetve miért nem mûködik? Ön mikor nevez egy módszert sikeresnek? Milyen tényezôk segítik, illetve gátolják egy módszer sikerét? Gyûjtsék össze javaslataikat a globális kereskedelem témájával kapcsolatos módszerek kifejlesztése és használata terén!
Ajánlott szerepjátékok: Banana split játék: www.cafod.org.uk Maquila bar: www.cleanclothes.at Take a step forward: www.eycb.coe.int
Ajánlott filmek: Így etetjük a világot (Eredeti cím: We feed the world, 2005)
A résztvevôk által megvitatott kérdések a következôk voltak: 1.
Milyen módszereket alkalmaz a globális mezôgazdasági kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában?
2.
Melyik módszert kedveli inkább: • trénerként, illetve • résztvevôként?
Számoljon be azokról a módszerekrôl, amelyek sikeresek voltak!
• 40
Mindennapi kenyerünk (Eredeti cím: Our daily bread, 2005)
•
Záró szimpózium •
A plenáris megbeszélésen az alábbi ajánlások születtek a csoportok javaslatai alapján: Mit tegyünk? •
Ismerjük meg a célcsoportot! A módszert igazítsuk a célcsoporthoz (életkor, társadalmi háttér, elôzetes tudás)!
•
Keressünk kapcsolatokat a részvevôk saját személyes élete és a téma között! Mérjük fel, mi érdekli ôket, és milyen szükségleteik vannak!
•
Vonjuk be személyesen is a résztvevôket a tevékenységbe! Az érzelmi meggyôzést bölcsen alkalmazzuk!
•
Használjunk valós életbôl vett példákat!
•
Biztosítsuk a hitelességet! Hívjunk meg vendégeket az érintett csoportokból (pl. a déli félteke országaiból, helyi gazdákat stb.)!
•
Mutassunk be új életstílusokat! Ne utasításokat adjunk, és ne a kötöttségekre hívjuk fel a figyelmet! Olyan helyzetekre irányítsuk a figyelmet, amelyek minden félnek elônyösek!
•
Mutassuk meg, hogyan lehet cselekedni!
•
Fejlesszünk ki új módszereket!
•
Az interaktivitás különösen fontos. Minden résztvevôt, diákot vonjunk be!
•
Minden érzékszervet mozgassunk meg a tevékenységek során! A látást, az ízlelést, a hallást, a szaglást és a tapintást is alkalmazhatjuk.
•
Mindenféleképpen hagyjunk idôt a tapasztalatokról való beszámolókra!
•
A kevesebb gyakran több! Alaposabb vitákat, megbeszéléseket folytassunk!
•
Készítsünk olyan háttéranyagokat, amelyeket a résztvevôk késôbb el is tudnak magukkal vinni!
•
A képzéshez megfelelô anyagokat, helyszínt és idôpontot válasszunk!
•
Hosszú távú tevékenységeket célozzunk meg!
Tematikus élénkítô játékok: a képzés második részében a résztvevôknek lehetôségük volt tematikus élénkítô játékokat kipróbálniuk.
Átalakuló szobrok A tréner felvet egy témát, pl. Brazília. Az egyik résztvevô a terem közepére megy és elkiáltja magát: „Én vagyok az Amazonas” és élôképként megmerevedik. Egy másik résztvevô csatlakozik hozzá azzal a felkiáltással, hogy „Én vagyok a hal az Amazonasban”. Aztán a harmadik is csatlakozik hozzájuk és így szól: „Én vagyok az Amazonasban a szennyezés.” Ezután az elsô résztvevô a szobor egy részét „eltávolíthatja”: „Most már nincs szükség az Amazonasra és a halakra”. Így csak a harmadik résztvevô (aki a „szennyezést” alakítja) marad a színtéren és belôle lesz a többiek által kiegészítendô új szoborkezdemény. Légy kreatív! Azt is megbeszéltük, hogyan lehet már meglévô módszereket új témák esetében alkalmazni. Bemutattunk egy élénkítô játékot, amelyet a résztvevôknek a globális kereskedelem témaköréhez kellett igazítaniuk. Ennek eredményeképpen jött létre az alábbiakban leírt élénkítô játék. A részvevôk egy kört alkotnak, és a kör közepén is áll valaki. Amikor az utóbbi személy valakire rámutat, akkor ennek az illetônek és a mellette álló két másiknak együttesen egy formációt kell megjelenítenie. Ha valaki elfelejti, hogy ô következik, akkor ô áll be a kör közepére. A képzés alatt a csoport a következô formációkat hozta létre: banánszedés, repülôgép, banánevés.
41 •
•
Záró szimpózium •
A résztvevôk észrevételei „A globális nevelés a nyugati világból származik. Ezt a megközelítést mindig a helyi körülményekhez kell igazítani, és aktuálissá kell tenni mind a vidéki, mind pedig a városlakó diákok számára. A helyi tapasztalatokat a globális témákkal kell összekötni.” Szántó Diána, Artemisszió Alapítvány, Magyarország „A globális nevelés célja, hogy globális polgárokat neveljünk. A globális polgár olyan személy, aki azt is tudja, mi folyik a saját látókörén, a saját szûkebb területén kívül.” Mesfin Ayele, Etiópia „Ha a tanárok eldönthetik, hogy a globális neveléssel foglalkoznak-e vagy sem, döntésük azon múlik, hogy a tanár saját maga mennyire érzi magát elkötelezettnek e téma iránt. Ezért a globális nevelést a normál oktatás részévé kell tenni, nem pedig valami különálló, azon felüli dologként kell rá tekinteni.” Regina Gruber, osztrák tanár „A globális nevelésbôl számomra hiányzik az identitás kérdése. A diákok megismerkednek a globális gazdaság problémáival, de a globális problémák saját régióikra gyakorolt hatásával nincsenek tisztában. A globális nevelésnek a helyi körülményekre és viszonyokra is összpontosítania kellene. Amellett, hogy a globális nevelés lehetôvé teszi a világ különféle népei közötti párbeszédet, az adott személynek képesnek kell lennie arra is, hogy a saját, helyi világában cselekedni tudjon.” Waltraud Hamah-Said, Welthaus Graz, Ausztria „A globális nevelést kötelezôvé kellene tenni? Standardizálni kellene? Netán központosítani? Vagy inkább pont arra lenne szükség, hogy ráhagyjuk az iskolákra, hogy hogyan is valósítják meg azt? Ez utóbbi megoldás több lehetôséget és rugalmasságot garantálna.” Szántó Diána, Artemisszió Alapítvány, Magyarország „Nem lenne sok értelme annak, ha a globális nevelést külön tantárgyként vezetnénk be az iskolákban. Ehelyett inkább arra lenne szükség, hogy ez az oktatás metatartalmát gazdagítsa. A metatartalmat abban az értelemben értem, hogy a globális nevelés összeköthetné a jelenleg különféle tantárgyak keretében tanított tartalmakat, mint pl. a kritikus gondolkodást. Így mindenki a saját tantárgyának szempontjából foglalkozhatna a globális kérdésekkel.” Inga Belousa, lettországi egyetemi oktató
• 42
„A méltányos kereskedelem a kereskedelmi volumen nagyon kis részét teszi ki, a globális nevelés pedig az oktatás pont ilyen kis szelete. Ha ezek ilyen kis mértékben vannak csak jelen a világban, akkor sosem lesz változás. Ezért remélem, hogy egyszer a globális nevelés is az oktatás fôsodrásának részévé válik, és azt gondolom, hogy ezért küzdenünk kell.” Birgit Henökl-Mbwisi, osztrák tanár „A globális neveléshez, a tanárképzéshez és a párbeszédhez politikai támogatásra van szükségünk.” Gunta Berzina, MiTi Foundation, Lettország „Megfelelô módon elemezni kellene a társadalmi problémákat és azoknak ránk, egyénekre gyakorolt hatását. Meg kell értenünk azt a társadalmat, amelyben élünk. Világos képpel kell rendelkeznünk a saját szerepünket és a hatalmi relációkat illetôen. Mi tulajdonképpen az elnyomók vagy az elnyomottak vagyunk? Vagy pusztán fogyasztók?” Rainer Tüchlberger, Welthaus Linz, Ausztria „A globális nevelés minden céljának megfelelni nagyon nehéz feladat lenne a tanárok számára. A pedagógusoknak megfelelô képzésekre van szükségük annak érdekében, hogy a globális nevelést meg tudják valósítani. Fel kell ruházni ôket az ehhez szükséges eszközökkel.” Waltraud Hamah-Said, Welthaus Graz, Ausztria „Egy ember egyszer meg akarta változtatni az egész világot. Csak ment és ment és mindenhol próbálkozott, de sehol sem járt sikerrel. Megpróbálta megváltoztatni azt a helyi kis közösséget, ahol élt, de ez sem sikerült neki. Megpróbált változásokat elôidézni a családjánál, de itt sem járt sikerrel. Aztán megpróbálta önmagát megváltoztatni és itt már siker koronázta próbálkozásait. Ezt követôen meg tudta változtatni a családját, a közösséget és az országot, ahol élt és végül az egész világot.” Mesfin Ayele, Etiópia „Ahogy utazásaim során tapasztaltam, úgy láttam, hogy az európaiak nagyon sokat fogyasztanak. Amikor a német elnök Brazíliába látogatott, megkérdezte, hogy mit is tehetnének az európaiak. Erre valaki azt válaszolta neki, hogy elôször 50%-kal kellene mérsékelni a fogyasztást, aztán még 50%-kal és aztán újabb 50%-kal és így tovább. Az európaiaknak tudatos döntést kell hozniuk azzal kapcsolatban, hogy feladják azt az elôjogukat, hogy fogyasztanak.” Marluce Melo, CPT, Brazília
•
Záró szimpózium •
A szimpóziumon mi ragadta meg a legjobban? „Leginkább az ragadott meg, hogy számos olyan emberrel találkoztam, akinek hasonló az érdeklôdési köre és ez engem igencsak motivál. Érdekes megtapasztalni, hogy mennyire különbözôek a nézôpontjaink és az érdekeink. Úgy érzem, a tanárok és a civilszervezetek közötti találkozó nagyon hatékony volt, a civilszervezetek számos hasznos információval szolgáltak nekünk. Nagyon nagy hatást gyakorolt rám a brazil vendég, aki felhívta a figyelmünket a túlfogyasztásra és arra, hogy ezen változtatnunk kell, valamint azzal is kell törôdnünk, hogy mit hagyunk a következô generációra.” Sallai Zoltán, magyarországi tanár „Én a legjobb kollégáimmal együtt megyek haza errôl a képzésrôl, akik most még motiváltabbak a közös munkára. Úgy érzem, ezt könnyebb volt elérni egy ilyen stresszmentes légkörben, mint az egészen más jellegû, tudományos konferenciákon.” Gunta Berzina, Miti Foundation, Lettország „Jelenleg az ökológiai lábnyom témáján dolgozunk. A fogyasztásról és az élelmiszer-felhasználásról beszélgettünk, míg a korábbi témánk csak a társadalmi igazságosság volt. Ma már téma az ökológiai lábnyom is. Ez teljesen új felfedezés számunkra és ezért olyan különleges is! Lehet, hogy egyszer majd a Brazíliában tapasztaltakról is beszélgethetünk?” Niko Reinberg, Welthaus Graz, Ausztria „Olyan ötletekhez, anyagokhoz jutottam, amelyekkel a globális nevelést még érdekesebbé tehetem, új barátokra leltem és számos más országból érkezô emberrel kerültem kapcsolatba. Több olyan érdekes projektet is megismertem, amelyet mások vezetnek, és amelyek nagyon is inspirálóak számomra. Az élénkítô feladatok is nagyon érdekesek voltak. Köszönjük!” Romana Ana Dolenc, szlovéniai tanár
„Elsôsorban a Brazíliával kapcsolatos képzés és a színház ragadott magával: az, hogy milyen gyorsan bele tudtuk magunkat élni a témákba, és milyen hamar sikerült pár jelenetet összeállítani. Épphogy csak elkezdtünk valamirôl beszélgetni és máris volt egy olyan jelenetünk, amelyet elô lehetett adni. Ezzel hozzásegítettük az embereket ahhoz, hogy ezeket a témákat könnyebben megértsék. Érdekes volt megfigyelni, hogy a különbözô országokból érkezô emberek hogyan jöttek ki egymással, amikor együtt kellett dolgozniuk, és hogy mit hoztak létre együttesen. Különösképpen a brazil barátaink és vendégeink energikussága volt az, ami engem igazán megfogott.” Thomas Maier, Welthaus Klagenfurt, Ausztria „Ez a szimpózium nagy kihívás volt számomra. A környezeti és a fenntartható nevelés terén dolgozom, ám rájöttem, hogy a globális nevelésben mindez és még sokkal több is jelen van. Éppen ezért is nagyon fontos a globális nevelés. Számos olyan információhoz és ötlethez jutottam, amellyel a munkámat tovább folytathatom és gazdagíthatom, és amelyet hazavihetek magammal. A másik, amit nagyon élveztem, az az esemény interkulturális jellege volt: értesülhettem arról, hogy mások mit csinálnak, milyen problémákkal küzdenek és hogyan dolgoznak. Ez nekem is sok energiát ad. Személyesen nagyon meghatott és megérintett a brazil elôadás. Azt hiszem, ez volt a legnagyobb élmény számomra. Itt Európában nagyon hozzá vagyunk szokva a kényelemhez, és mindig azért panaszkodunk, hogy milyen jelentôs problémákkal kell szembenéznünk. Amikor viszont összehasonlítjuk az ô életükkel a miénket, hát… Amikor ránéztem az asztalon a sok ételre, elszégyelltem magam, hogy nekünk mindez megadatik, amikor másoknak küzdeniük kell még a létért is.” Darvas Kata, magyarországi tanár
43 •
•
ajánlott weboldalak •
Ajánlott weboldalak: MEZÔGAZDASÁGI KERESKEDELEM http://www.fairer-agrarhandel.de Marita Wiggerthale weboldala számos elemzést kínál a kereskedelem, a környezet és a fejlesztési kérdések témájában különös tekintettel azok mezôgazdasági vetületeire. (Német nyelven angol nyelvû cikkekkel.) http://www.ecofair-trade.org Slow Trade – Sound Farming (Lassabb kereskedelem – biztos gazdálkodás): a fenntartható mezôgazdasági piacok multilaterális keretrendszere http://www.germanwatch.org http://www.fian.org – FoodFirst Information and Action Network. http://www.iatp.org – Institute for Agriculture and Trade Policy http://www.weed-online.org World Economy, Ecology and Development http://www.foeeurope.org – Friends of the Earth Europe http://www.attac.org – International ATTAC network http://www.gerechter-welthandel.de Just World Trade Action Alliance http://www.forumue.de Forum Umwelt und Entwicklung (A környezettel és fejlesztésekkel foglalkozó német nyelvû civil fórum – német és angol nyelvû cikkek)
GLOBÁLIS NEVELÉS http://www.globallinks.org.uk A Global Links az ActionAid iskolák számára készített interaktív, a globális állampolgárságról szóló weboldala. Legfôképpen Indiával foglalkozik, de számos más országról is megtalálhatók itt információk. A weboldalon számos kép, videóklip és tanítási anyag található, amelyeket tanítási órákon fel lehet használni. http://www.globaldimension.org.uk A Global Dimension globális dimenziókkal foglalkozó könyveket, videókat és posztereket mutat be, valamint ugyanilyen témájú weboldalakról is informál. A klímaváltozástól a szegénységig, a víz kérdésétôl a méltányos kereskedelemig az összes korcsoport számára minden témában találhatunk ezen a weboldalon segédanyagokat. http://www.globaleye.org.uk A Global Eye olyan információs weboldal, amely iskolák számára nyújt segítséget a globális kérdések megértésében. A weblapok interaktívak és így segítik elô, hogy a diákok kérdéseket tegyenek fel és hogy ezekre maguk találják meg a választ. Ezenkívül a Teacher’s notes c. részben tanári segédanyagokat is találunk, amelyek a weboldalon található anyagoknak a tanmenetbe való beillesztését segítik, valamint ez a rész további kiegészítô anyagokat és weboldalakat is bemutat. http://www.globalfootprints.org A weboldalon ingyenes óravázlatokat találunk olyan témákban, mint a víz, a méltányos kereskedelem, a közlekedés, az élelem és a hulladékok kérdése. A tanítási célú feladatokon kívül a Kid’s Corner c. részben általános iskolás korúak részére is találunk tényeket, kvízjátékokat és egyéb játékokat tartalmazó oldalakat.
http://www.wto.org – Világkereskedelmi Szervezet http://www.fao.org az ENSZ Mezôgazdasági és Élelmezési Szervezete
MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM http://www.fairtrade-advocacy.org/index.php A Fair Trade Advocacy Office az európai és nemzetközi kereskedelmet, valamint a fejlesztési politikákat vizsgálja, állandó párbeszédet garantál a Fair Trade mozgalom és a politikai döntéshozók között, politikai állásfoglalásokat készít a méltányos és igazságos kereskedelem területén, valamint információs anyagokat (hírleveleket, füzeteket) ad ki. http://www.fairtrade.net Fairtrade Labelling Organizations International http://www.wfto.com – World Fair Trade Organisation http://www.eftafairtrade.org – European Fair Trade Association
• 44
http://www.oxfam.org.uk/education Az Oxfam Education a globális állampolgársággal összefüggô képzést támogató olyan szervezet, amely fôként angliai, walesi és skóciai tanárokat céloz meg. A weboldalon ingyenesen letölthetô, online tanári segédanyagokat is találunk, amelyek között óravázlatokat tartalmazó komplett tananyagok, egyéni történeteken keresztül bemutatott globális események, esettanulmányok és interaktív táblára írott segédanyagok is megtalálhatók. www.actionaid.org.uk – letölthetô anyagok tanárok részére
PARTNEREK http://www.artemisszio.hu http://graz.welthaus.at http://www.humanitas.si http://klagenfurt.welthaus.at http://linz.welthaus.at http://www.miti.lv http://wien.welthaus.at
• köszönetnyilvánítás •
Az „Iskolák a világért!” kezdeményezés csapatának tagjai köszönetüket fejezik ki a következô személyeknek, illetve szervezeteknek:
THANK YOU – HVALA LEPA – KÖSZÖNJÜK – PALDIES – VIELEN DANK! •
a körülbelül 1300 tanárnak és tanár szakos hallgatónak, akik részt vettek a képzéseken
•
a hozzávetôleg 2300 diáknak, akik részt vettek a képzéseken
•
a Ghánából, Argentínából, Ecuadorból és Brazíliából érkezett vendégeknek
•
a Szlovéniából, Ausztriából, Magyarországról, Lettországból és Németországból érkezô trénereknek
•
Dr. Helmuth Hartmeyernek, Fülöp Sándornak és Eva Marnnak
•
az alábbi szervezeteknek: Sabiedrı¯ bas integra¯cijas fonds, Latvijas Platforma attı¯ stı¯ bas sadarbı¯ bai - SLOGA, Zavod Voluntariat, Slovenska Filantropija, Focus, društvo za sonaraven razvoj, Studio Poper, Studio 12, Urad za mladino MOL, Ministrstvo za zunanje zadeve, Ministrstvo za šolstvo in šport, Pedagoška fakulteta v Ljubljani, Urad vlade za komuniciranje
•
az Európai Bizottságnak, az Osztrák Fejlesztési Ügynökségnek (Austrian Development Agency – ADA), valamint
•
az összes jelenlegi és korábbi az „Iskolák a világért!” címû projektben részt vevô személynek.