632
IRODALOM.
ben sikeriilt neki gesztussal a '101/Filed :110113617 hezedjet egeozon megvaltortatni. Ez a tapasztalata egy olyan ,liOnura. vesette, msly mar a nevetsegessel :hataroi. Csinalt sod glitr!. traolyoknok merev szemlelese beallftja a szem1416 0001 Edna• sat, s bizonyos kifejezOsi sajatossagra 1E441 ilkosibb4lr1 Sievers a zeneszerzoket csoportokbaosztjai pl. •a)' csoportba on c) Liszt. Sodronyait is a), b), egeszen komolyan s a kongresszuson egy kival6 is mutatja, hogy ha o a c) oodronyt egy Schuberi a zongoramfivesz jatek kozben mereven nazi a fen modoraban fogja Sohubertet jatszani. Egy Onekesaie hogy az nem tudj a elenekelni groan Sohubertet, ha le Thoma-sodionyo fekszik. Thome modoraban fog enekel gatast ores a gOgOjeben. Sot e fojtogatist ma Sievers 110 gegejeben stb. Nem akarom tovabb reszletezni Sievers' n mussel es szuggeral6 er6vel hirdetett teteleit. E rovid ismertetesem az el6ada,sok harom tipusat rakarik b tatni. Dessoir as esztetika teriiletet a maga szempontjab61 tigyi filoz6fikus magaslatb61 tekintette at, Ziehen egy madszert komoly kritikaval Os boles merseklessel fejtve ki annak' jelentdsbrit Sievers pedig a reszletmunka sziik hitokorOvel szimptomat0160 tevedOsbe keriilt. Ebb61 a pedag6gitinak — barcsak indirekt tn6dOn' ' okulnia lehet. Egyebkent a kongresszus mas jelensegei is szolgaltigi ilyen okulassal. Igy tanulsa,gos mindjart a megnyitaban hangortatott gondolat : as egyes munkasoknak sztlkseges latniok as egeoz• Munka. teret s az ilyen osszejovetelen as a US, hogy egyesek Os osoportok munkaja a magok szlik 10/.41161 kiemelkedjek. Igen iid.VOs volna es hazank kiilonbozo pedagogiai csoportjaira nOzve.' Quint Bator
IRODALOM. Imre Lajos : A gyermek \ranks& Kfeerlet a kateohetika =Mazertanfimak vallibelgektani megalapozasitra. Theol. magintanari dolgozat. 116dmezdvaearhely 1912. 8° 110 1.
A kerdest as Ire maga is ta legnehezebbek egyikOneks tart* Az adapnehOzseg kett6s. Egyfe161 a dolgozat alapvet6 tudomanyainak a valldsfilowifiltnak es lelektannak s a katechetikanak kidolgozatlansaga masfe161 e tudomanyok helytelen modszerrel vales egybekapesolasa, mely miatt as eddigi vallasos neveles keptelen volt megto.
IBODALOM.
633
Mini a helyes utat. E nehersegek elosslatase,' helyes lateszog ale allftasa a a katechetika mOdszerenek me011apfttisa as a feladat, melyet az fro maga e16 tfiz. A foldolgozott anyag .reszletes ismertetese nelktil, roviden jelzem a dolgozat targykoret. Bevezeteseben kijeloll lidolgozat alapfogalmait, targykoret Os modszeret, roviden jelezve a mitlttal szemben felvett helyet jeloli ki as emberi szelillaspontjat. Az alapveto ri:0z .a lemben és adj a a vallas, lelektanit. . • Eles kritikaval bizonyitja psyohologiai kfserleteknek, a radenalismus és a sobleiermaoheri 6rzelem-filoz6fia, majd Pfennigsdorf akarat-theoriajanak tarthatetlansagat a vallas eredetenek es 16nyeg6= nek meghatarozas6ban: Ep6gy a sooiologiai ,kfs6rIeteket. Azutin kifejti sajat allasporitjat, melynek alapjai Bohm Karoly filoz6fljaban vannak 6s lenyege as, hogy a vallas miletenek megallapitasa kettos szempont alatt lehetseges : elliszor a vallasos 61meny ,ontologiai sikban vale, megval6sulasat, a szellem ternuiszeteben repo. gyokereit eletenek alapkategeriajtit, azutan a valhisos elmeny ertekeld jelleget kell vizsgalni. fgy kapjuk ontologiailag azt as eredmenyt, hogy a vanes as (Het osonkasagat fajdalmasan tapasztal6 ember vagyadasa as ontet teljessegere, melyet a hianyt p6t16 Istenkep kivetitesevel sztintet .meg, s igy tale megvaltast ; de mivel az Istenkop ideal, azaz ertekhordoz6, a vallasos elmenyben a szellemiseg ertekkoronaja fele, tOrekv8 ember talalja meg bekesseget. Az fr6 odja pedig a gyermek valhisanak vizegalata Wen, fOlteszi a kerdest, vajon a modern gyermeklelektan ennek megallapitasathoz ad-e elegend6 anyagot es helyes m6dszert ? A felelet tagad6, mivel lelki jeleniegeket fizolOgiai eszkozokkel akar merni, helytelentil altalinosit, nem kepes legyiirni as imponderabiliak sereget, dogmatikus es a jelentkezeseket vizsgalvan a lEnyeg et elveszti. A helyes gyermekismeret (lelki) osak a szellem, tan (pneurnatologia) alapjan lehets6ges, mely as Ent mint egyseget, osztonokb61 'kifej18 ontetet fogja fel es igy , fejlZdesenek rajzolasiire as ertekeles fazisainak ismerete alapjan egyeddl k6pes. Ezek ialapjan lehetseges less megjelolni a gyermek.vellasanak:lelyet da-szerelidt a gyermek szellemeben, melyet az fro a masodik, payohOlogiaitdszben, A vallast, mint ertelmi, erzelinir es akaratilt ,(oeelekfdeiy.rakoddet vizegalja, .s mindb6,roin , .iranyban; • lutiodi 4 ,fejlad6si',:fokot talal, melyeket drzeki, ertelmi de, .6'sz4endenaid 'teNiekkel , j4161,1Edek terra& ezetdoek teirtiedban adja:a. gyermelikor valhteinak ilajzit; Most all el6tte a tulajdonkdpeni pedagogiai ..problArria0vgyerthek . valhteos dletdnek iment lefrt termdizeten lehet.e: 681200dt lehetieldpiteni a -vallasos neveles tudomanyanak radateret 9 Erre. felel , a. harmadik, • kateehetikai resz. Roviden jelzi, hart minden - ,neveles egyedOli. oelja as embert
634
LRODALOBL
az 6,2,611e/tit szemelyiseg fok6ra emelni. Azut6n utal a vallets ama ter. meszet6re, hogy az, helyesen felfogva, egyetemei szoberi dolog, mely teljes kifejlodeseben 6p az iinerteke szem6lyie6gbssi uyilvtinul. Sze melyiseget nevelni és vallasosan nevelni inert ea .41 agyanaz. A valki, hogy lasos neveles celjett a kateehetika elvi resze az6rt As ehhez az a nagy vallasos szemelyisegek, mint ideetlok ditor adja, vezeto utat a vallasos fejlodes fokozatossagan feleptikg mely utobbit kell e helyen tiizetesen vizsgalni. Elsa viszony van a vallasos neveles és valletstanitets kozott az eljaras, mely a nevel6 szemelyisegeben idealkent ket beszedben kozvetiti a novendekkel. Ezert a vallastanit40 nevelt* emelynek erteket nem az egyhazi hittetelek, eneitsed bibliai versek bemagoletsa adja), hanem a nevel6 vallasos sum sege és a benne megjelen6 vall. &Wk. Foglalkozik ezutan a vall neveles anyaganak rendszerevel, beosztetsfival és feldolgozetsetvail els6t adja a kereszty6nseg fejlOdesevel megegyez6 gyermeki lelki Hides termeszet6nek megfelelo emberi tortenelem. A misodik as ars& as ertelmi és esztendencia alapjan alakul ki, ilyen sorrendben : mesok kora, 6szovetsegi fok (kilt korben), -6jszovetsegi fok ; 2. egy. haztortenelmi jellemrajzok, az egyhaz bel6lete, fontossilga, sakramen. tumai ; 3. a vallasos szemelyiseg jellemz6se, vallastortenelem, Jesus szemelyisege (a ker. hittan és erkolcstan helyett). Ez as anyag tehit harom kört mutat : bibliai tortenetek, egylutztortenet és erkolcsi szemelyiseg kora. A feldolgozis elveit a gyermek lelki fejlodes6nek ismerete adja. Atfutvan e sorokban a konyv tartalma felett, — most minden egy6b kerdest mellOzven — mak nehany, a tudomanyos kutatas szempontjab61 figyelemremelt6 vonast 6hajtok kiemelni. 1. Ami a konyvben megnyilatkoz6 eatalanos filoz6fiai alapvetes helyesseget illeti a vallaslelektan és filoz6fia szempontjab61, meg kell 611apftanunk, hogy as ir6 olyan talajra allott, melyen hitiink azerint egyediil lehetseges a vallasos elmeny objektiv — mert 6pen az elmeny tenylegesseget és erteket megallapit6 — vizagalata. As egesz eddigi kutatas, fakadt legyen az a raeionalizmus, vagy as evolucionizmus, vagy barmifele -izmue rendszereib61, egy vegzetes tevedesben feneklett meg : a wallas tenyeinek igazsigat (Isten 16tele, halhatatlansair stb.) v61te megallapithat6knak. Bohm esubjektivizmusaD, melyet as fro is kovet, as Ent vizsgalja, kiben as elmeny vegbemegy és azt as utat, melyen vegbemegy. Igy megkapja a gyokeret: az elet osonkasaganak fajdalmat, teljessegenek hianyerzetet ; a cat: as En bekese6g6t, as utat as istenkep proicialasat ; a as erteket : a szellem autonomiajoA Es m6gsem ellenkezik semmi vallasossiggal, mert azon emlitett tenyek
IRODALOM.
635
realitasa neki nem kerdase. S mégis eljut egy, ha ugy tetszik, vallisps igazsagra : a valhisos elmeny egyetemesen kotelezd jellegere. Az emberi En fejlodesare is az ertekeles fejladeseben minden fiziolagiai marasnel helyesebb kanont ad s igy konyviink frojanak lehetsegesse valt a vallasos fejlodes, s a gyermeki lelek vallasos fejlodesanek olyan rajza, mely valemenyiink szerint, alapjaiban okvetleniil helyes. Evart, amit a kiserleti lelektan és pedagogia ertekerdi mond, azt igaznak as helyesnek talalorn. 2. A konyv altalanos pedagogiai alleispontja a vazolt filoz6fiai alapon epiil. Ha az ember lelki fejl6deseben az irany a azellem autonomitija fele halad s ha a vallasos , elmeny koronaja epen ez, akkor a vallasossagra neveles (ilyen ertelemben) onertekti szellemisegre neveles. Ez onartekii szellemiseg az emberi szemelyiseg teljessegat jelenti. Ez pedig a legfobb nevelOi eel, melyet ugy lehet elerni, hogy rasegitjiik a novendeket ilyen onertekii vallasos szemelyisegek kalesere azaltal, hogy magunk ateljiik liket es szemalyisegunkben az eld idealt allitjuk elojiik. Itt novel& és tanitits, auk& as eel kibekiil as helyes iranyt talal. A szemelyiseg pedagogikaja, igy felfogva, az emberi societas szamara vela helyes neveles tudomitnya s e szempontbal az egyediil helyes allaspont, melyben minden nagy nevelo talalkozik. 3. A szoros artelemben vett katechetikai szempont irdnknal e megalapozassal szinten megtabilja a maga igazi hely& ; a katechetika mint a vallasos neveles tudomanya, nem lesz tobba valami obscurus utilista felekezeti izga,t6szer, vagy az orok korlatoltsag aldott vedelmezOje, hanem a nevelestudomany szerves alkot6ja. IiiilonOsen az a tOrteneti szempont, mely az oktatasban as elevenen hat6 orok szemelyisegek peldait allitja fokozatosan szelesitve as nemesitve a fokozatosan szelesedo as nemesed6 gyermeki lelek ele, melte, as elismeresre. Ezaltal az a lalekolo es soha meg eredmannyel nem jart hitt& tel-magoltatecs esik ki a vallasos nevelesb61, mely sok esztend6 mAlva is a vegtelen unalom és lelkizsibbadas erzeset valtja ki az enaberb61 szomora emlekezetevel. Az ir6 kOnyvenek 104. lapjan, e szempontbal el6ttem a legertekesebb soraiban fejti ki azt, hogy azon bizonyos hitelvek, melyeknek olyan tiirelmetlen siirgetesevel talal kozunk egyhazi korokben), t. i. a tizparancsolat, a hiszekegy es as iirimadstig a maguk orok arteket hogyan biztositjak a vizolt vallasos nevelesben P Megnyerik es biztositjak ugyanis Jezubnak, a legnemesebb emberi szemelyisegnek ihitatos megkozeliteseben, az' 6 szellemanek a tortenelem harcai kort vale, diadalmas eleteziek megfigyelesaben, as a ja emberek szolidaritasaban megmutatja es megrogziti a gyermekben az erkolcsi torvenyt, a had es a gyermeki bizoclalmat maga
636
IRODALOM.
az elet. Amirol a hiszekegy bane', Istent, Jezust, a szent lelket ez a harom nagy mester elate teszi benntuak. Az Uri, imat pedig jobban megerti az, daki Jezust ma& hitt& imidkozni 6s ktizdenio, mint aki Makkai Sandor. (mak a kateb61 tanulta.
Dreisziger Ferenc: NOpiskolat neveles- és oktatietan a magyar nepoktatestigy szervezetevel; ferfi- es notanitekepe-intdistek ssamara. II. kiadas. Bpest, 1913. Srat.-Istvan.Tars. n 8° 264 4'210:04111. . A pedagOgiai ismeretek biroda1mat bizonyos pedagagisi'bespilgetesekkel, eldadasokkal kaposolatban a tankonyvek nyitj6k.,viera ama tulajdonsagan61 fogie;. !arn4 111 a tanft6jelolt eldtt. Ertelmnk.nek egyszer megertettet a vegleges megrogzitesre a nyomtattslAWAii.keresi, a tankonyveknek nagy fontossitgot kell tulajdonitanunk..‘ A sz6banlevo tankonyvvel ket .szempontb61 -fogla1kozozni 1. mennyiben felel meg a tantervnek és utasitasoknak ? 2. -az egyes kOrdesek felfogasa, kidolgozasanak m6dja, iranya mennyiben felel meg annak a pedag6giai eszmOnynek, amelyet eddig magamban tiplaltam. A konyvben ninosen hatarozottan kifejezve a novel& 061* ahol pedig errol sz61, ott azt a vallaixis es nemzeti kozszelleinben latja, amely eel ilyen kifejezessel nem egyseges és nem hatirozott. A vallasos jelleg tithagosan dominal.• Megengedjfik azt a kovetelmenyt, hogy pedagogiai munkankat vallasos szellemnek kell athatnia. Valamint azonban az erkolcsi oktataa szempontjAb61:.nem alkalmas az olyan olvasmany, amelyben az erkolosi celzat kiriv6, 'eppen Ugy ezt a nem eredmenyezheti nevelesiink a m6ly vallasos erzest, sz6t mindig ajkunkon hordjuk. Ezt a kerdest a Vallasossag' o. fejezettel elintezettnek lehetne tekinteni, amelyben a pedagogusok nagyobb resze (Magyarorszagon .tobbsege) Altai helyesnek tartott ama felfogas 6rvtinyestil, hogy a vallasossag igazi alapja az erkolcsossognek. Mindy elmeleti kerdessel kaposolatban egyes kiv6,16 elmalke&are val6 hivatkoz6st nagyobbreszben figyelmen kiviil hagyja. Holott a termeszetes bfinteteseknel hivatkozni kellene Ronsseaura, a nevelo-oktatissal kapcsolatban Herbartra, a Ithagtalansag elv6n61 Pestalozzira stb., akiknek munkaib61 az illetd pedagogiai kerd6s- melyebb megertetese vegett szemelvenyeket is kell. olvasnunk. A ktivet-, keg &ben aztan a nevelestortenet rendjen mindig hivatkozhatnnk a sz6banlevo elm6lked6 nezeteivel kaposolatban a III. &ben , titr., gyalt nevelestani igazsagainkra. igy tesztink szolgalatot a 'kaposolaa elvenek ; osszek.aposoljuk a nevel6stOrtenetet -a neveles. 'elmeletOvel, amely torekves lenyegesen' hozzttjtisul pedagagiai .gondolkodasunk